Kant

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet III.Kant

Immanuel Kant élete

filozófiát,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fizika" \o "Fizika" fizikát,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Matematika" \o "Matematika" matematikát tanul. Kant a klasszikus tantárgyak felé fordul, Lateinschule tanszéken tanul. A fQ tantárgyak a latin nyelv és a teológia volt  megismerkedik  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Leibniz" \o "Leibniz" Leibniz filozófiájával. Innen ered Kant szeretete a latin versek és a vallási kultusz iránt.
Az elkövetkezQ három évben A világépítmény rendszeres alkotmánya címq mqvén dolgozik, amit elQször  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1746" \o "1746" 1746-ban adnak ki, majd egy átdolgozott változatát  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1749" \o "1749" 1749-ben.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1747" \o "1747" 1747-ben, apja halálának hírére elhagyja az egyetemet anélkül, hogy eleget tett volna vizsgakötelezettségeinek. Königsberg körüli nemes emberek gyerekeinek a nevelQje lesz.
Professzori évek
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1755" \o "1755" 1755 -ben visszatért Königsbergbe; és készülQdik a Magisterexamen-ra, ami a doktori fokozat ekvivalense.. A magiszteri címet június 12-én kapja meg. Kant így Privatdozent lesz, azaz olyan tanár, akit a diákjai fizetnek és nem az állam. Az egyetem 1765-ben könyvtáros segédként alkalmazta a Királyi Könyvtárban, ahol nagyon kevés fizetést kap (1772-ben felmondott).
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1770" \o "1770" 1770-ben, Kant megkapja a "professor ordinarius" címet a logika és metafizika tanszéken. Az egyetemen filozófiát, logikát, természettudományokat, földrajzot, etikát és fizikát is tanított. Magas létszámú diákság látogatta az elQadásait. Az elkövetkezQ tíz évben nem ír és nem publikált semmit.

1780-ban az egyetem Szenátusának a tagja lesz, majd 1787 ben az berlini Tudományos Akadémia tagja. 1786-ban rektornak nevezik ki.
Magánélete
Soha nem nQsült meg, és soha nem hagyta el az országa határait. Egyszerq életet élt: reggel 5-kor kelt, pipázott és teát ivott; egészen 7 óráig dolgozott, majd megtartotta az elsQ elQadását. Az elQadás végeztével 13 óráig tovább dolgozott. Soha nem ebédelt egyedül. Meghívottainak a száma mindig három és hét között volt, hogy ne legyen kevesebb a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gr%C3%A1ci%C3%A1k" \o "Gráciák" gráciák számánál, de a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%BAzs%C3%A1k" \o "Múzsák" múzsák számát se haladják meg.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1797" \o "1797" 1797-ben, elQrehaladott korától legyengülve, visszavonult a tanítástól és munkájának szentelte életének utolsó éveit.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1804" \o "1804" 1804,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Febru%C3%A1r_12" \o "Február 12" február 12-én halt meg, hosszú betegség után. (80 éves volt).

A Professzorok Kriptájába temették, ahonnan  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1880" \o "1880" 1880.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/November" \o "November" november 21-én földi maradványait újratemették a köningsbergi Katedrális mellett épített kriptába, amely a Kantianal nevet viselte. A sírkövére A gyakorlati ész kritikájából való idézetet vésték: "Két dolog tölti el lelkemet annál újabb és annál növekvQbb tisztelettel és csodálattal, minél többször és tartósabban foglalkozik vele gondolkodásom: a csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény bennem ".(GYÉK, A 269)
Immanuel Kant munkássága:

Pályáját két nagy korszakra különítik el: az ún. kritika elQtti /prekriticista (1746-1760) és a kritikai (1770-1790-es évek közepe) korszakra. A fordulatot Az érzéki és szellemi világ formájáról és elveirQl c. írása jelezte 1770-ben.

A fordulat elQtti idQszakban Kant a newtoni természetfilozófia és kozmológia (ld. Descartes) kérdéseivel foglalkozott, s ezáltal jutott a késQbb Kant-Laplace elméletnek nevezett elképzelés felismeréséhez. (A Naprendszer nem a teremtés óta meglévQ állapot, hanem az QsködbQl való fejlQdés eredménye.) Kopernikusz, Kepler, Galilei és Newton tanait elemezte Az ég általános természetrajza és elmélete c. mqvében.

Az 1750-es évektQl figyelme a leibnizi és wolffi filozófia hatására a metafizika felé fordul. A lét és megismerés, a lét és gondolkodás azonossága és különbözQsége foglalkoztatta. Ennek során elemezgette a racionalisták és az empiristák elméleteit, illetve azokat a nehézségeket, melyeket hosszas vitáik ellenére sem tudtak megoldani.
Hume hatására látta be, hogy sem a racionalizmus, sem az empirizmus nem oldhatja meg a filozófia aktuális válságát. Míg a racionalisták csak az észbQl származó ismereteket fogadják el igaznak, s ennek hatására kialakított merész észkonstrukcióik dogmatizmushoz vezettek, addig az empiristák a tapasztalatok hangsúlyozásával elvesztek a részletekben, és az agnoszticizmus eszméjéig sodródtak, azaz tagadták az igaz ismeretek létjogosultságát és a szubsztanciák megismerhetQségét

A filozófia problémáit, Kant három kérdésben foglalta össze:
Mit lehet tudnom?
Mit kell tennem?
Mit szabad remélnem?
A fenti három kérdés valójában egy dologra keresi a választ: Mi az ember? A kérdésekre megpróbálván válaszolni, kritika alá veti az emberi lélek három nagy képességét: az elméleti ismerQ képességet, a gyakorlati ismerQ képességet és az ítéleterQ képességét. Három különbözQ mqben fejti ki:

1.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_tiszta_%C3%A9sz_kritik%C3%A1ja&action=edit" \o "A tiszta ész kritikája" A tiszta ész kritikája (TÉK) ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1781" \o "1781" 1781) az érzékelQ tapasztalatot megelQzQ észt jelenti. A mq az emberi megismerQ képesség kritikai vizsgálatát tartalmazza. FQ kérdése: "lehetségesek-e a priori szintetikus ítéletek?". Kant olyan ítéletekre keres megalapozást amelyek nem a tapasztalatból származnak. Ezeknek az ítéleteknek sajátossága, hogy szintetikus ítéletek, azaz nem lehetnek analitikusak. Az analitikus ítélet sajátossága az, hogy nem tesz semmit hozzá semmi új információt az állításhoz, hanem magyarázza azt. Ilyen ítélet pl. "minden agglegény nQtlen". A priori szintetikus ítélet pl. "2+3=5", mert sem a 2-ben sem a 3-ban nincs benne az 5.
2.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_gyakorlati_%C3%A9sz_kritik%C3%A1ja&action=edit" \o "A gyakorlati ész kritikája" A gyakorlati ész kritikája ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1788" \o "1788" 1788) címq etikai mqvében Kant kifejti: a »jó« nem elQre meghatározott törvény vagy eszme, hanem a szabadon választott egyéni cselekvés szabályának a kategorikus imperatívusz eljárásával vizsgálható ésszerqsége: »Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényadás elveként érvényesülhessen«.
A gyakorlati ész, a cselekvQ, akaratot irányító és a cselekedetek erkölcsiségét meghatározó ész. A gyakorlati ész nem más mint a tiszta ész, amennyiben az akarati meghatározás elégséges okát tartalmazza.
3.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_%C3%ADt%C3%A9l%C5%91er%C5%91_kritik%C3%A1ja&action=edit" \o "Az ítélQerQ kritikája" Az ítélQerQ kritikája ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1790" \o "1790" 1790) a szabadság és a természeti szükségszerqség összehangolására tett kísérlet. Az ítéleterQ a tetszés és a nemtetszés kinyilvánításának a képessége és az érzéssel van kapcsolatban. Kétféle ítéleterQ van: az esztétikai és a vallási ítélQerQ. Az elQbbi a szépséggel áll vonatkozásban az utóbbi pedig a természeti célirányossággal.
Kant az utóbbi kétszáz év valamennyi filozófiai irányzatára hatott, s ugyanígy az egész  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/20._sz%C3%A1zad" \o "20. század" huszadik századi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tudom%C3%A1ny" \o "Tudomány" tudományra is.
Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?


A mq 1787-ben jelent meg egy berlini folyóiratban Antwort auf die Frage: was heisst Aufklarung címen. Mqfajához híven (rövid tanulmány) egy összetett szövegrQl van szó. Ezt a komplexséget az adja, hogy több problémával foglalkozik. A problémák vizsgálatának szisztémája pedig a következQ: probléma felvetéssel nyit, ezután vázolja az esetleges megoldást, majd annak akadályait és általában visszatér a megoldáshoz.
Az elsQ részben tisztázza a felvilágosodás mibenlétét, céljait és akadályait, mind egyénekre, mind pedig társadalomra és közösségre vonatkoztatva. Majd a szabadság egy formájáról nyilatkozik, mely során összeveti a nyilvános ész használatot a magánhasználattal. Az elQrehaladást akadályozó és segítQ szabályokról is ír, valamint a monarcha szerepérQl az elQrehaladásban és a felvilágosodás korát az uralkodó szerepén és személyen át vizsgálva. Ezek után megválaszolja azt a kérdést, hogy a tanulmányában miért nyúl vissza rendszeresen a valláshoz, mint témához.
Végül pedig a gondolkodás és cselekvés szabadságának viszonyát analizálja.

Mi a felvilágosodás?
”A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából.”
De mi is a kiskorúság?
”arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék.”
Jelszava
”Sapere aude”-„Merj a magad értelmére támaszkodni!”

Karl Popper: Kant számára a felvilágosodás a tudás révén történQ önfelszabadítást jelentette
Már Rousseaunál is láthatunk hasonló gondolatokat:: Ha a magunk alkotta törvénynek engedelmeskedünk, akkor szabaddá válunk
A kiskorúságból való kilábalás akadályai: restség és gyávaság. A lustaság egyszerqen kényelmes.
A gyávaság azért lép fel, mert a gyámok félelmetessé teszik. Egyedül azért nehéz nagykorúvá válni, mert belénk nevelt akadályok gátolnak benne. Ezek különbözQ szabályzatok és formulák.
Lehetséges megoldás lehet, hogy közösségek váljanak önerQbQl nagykorúvá, még pedig a nekik felkínált szabadság segítségével. Azonban figyelmeztet, hogy ennek nem forradalom keretein belül kell lezajlania, mert az csak újabb elQítéleteket szül.
Valódi eszköze tehát a szabadság. A szabadság legideálisabb formája a felvilágosodáshoz pedig a nyilvános ész használat. Ezt a fogalmat az oppozíciós párjával szembe állítva magyarázza el. Amikor a Ne okoskodjatok! felszólítást alkalmazzák, az lehet hátráltató, de hasznos intés is. A nyilvános használatot nem kell korlátozni, mivel ekkor tudósi minQségben nyilatkozik az író az adott témáról, azonban a magánhasználat esetén szükség van megszorításokra. Ebben az esetben ugyanis passzivitást vár el tQlünk a társadalom, hiszen az ügy menetét hátráltatja az okoskodás , mivel az adott tevékenységnek mechanizmusa van és ebbQl következQen a mesterséges egyetértés játszik szerepet. Fontos, hogy a nép gyámjai, mint például a pap ismerjenek, és lehetQségük legyen kilépni a kiskorúságból.
Az elQrehaladást a vallási terülteteken a dogmák akadályozzák. Megoldásnak azt tekinti, hogyha lehetQség nyílik a véleménynyilvánításra, természetesen tudósi minQségben. Miután a véleményeket kinyilatkoztatták lehetQség nyílik azok egyesítésére, majd a trón elé terjesszék a komplex álláspontot, a trónnal szemben azonban támaszt egy olyan elvárást miszerint annak kötelessége védelmébe vennie azokat a közösségeket ahol új berendezkedést preferálnak, de oly módon, hogy az ne akadályozza azokat akik a régi rendszer mellett döntenek. Teljesen rossz megoldásnak ítéli a dogmák létrehozását.
A monarcha feladatának a nép akaratának egyesítését tartja, s nem pedig a sajátjának hangoztatását és érvényesítését. Az uralkodó a felvilágosodás kulcsszereplQje. A felvilágosodott fejedelem nem ír elQ semmit az embereknek vallási területen, és ezzel biztosítja számukra a nagykorúság lehetQségét, illetve annak jogi hátterét. A felvilágosodást tehát egy olya folyamatnak tekinti melyben folyamatosan a kiskorúság levetkQzése a cél. Nem tekinti felvilágosodottnak korát, sokkal inkább a felvilágosodás korának. Lehetségesnek tartja a felvilágosodás sikeré.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prilis_22" \o "Április 22" április 22-én  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6nigsberg" \o "Königsberg" Königsbergben született. SzülQvárosa nyüzsgQ, iparilag és kereskedelmileg fejlett város volt, Kant a következQket mondta KönigsbergrQl: "az emberek és a világ megismerése felé nyitott, amelyben minden tudást megkaphatsz anélkül, hogy utaznod kéne bárhová". Ritkán hagyta el szülQvárosát. Szegény családi környezetbQl származott. ErQs pietista nevelést kap az iskolában és otthon egyaránt.
Fiatal évek
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1740" \o "1740" 1740 Qszén, 17 éves korában, felvételt nyert a königsbergi Teológia Egyetemre, itt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Filoz%C3%B3fia" \o "Filozófia" filozófiát,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fizika" \o "Fizika" fizikát,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Matematika" \o "Matematika" matematikát tanul. Kant a klasszikus tantárgyak felé fordul, Lateinschule tanszéken tanul. A fQ tantárgyak a latin nyelv és a teológia volt  megismerkedik  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Leibniz" \o "Leibniz" Leibniz filozófiájával. Innen ered Kant szeretete a latin versek és a vallási kultusz iránt.
Az elkövetkezQ három évben A világépítmény rendszeres alkotmánya címq mqvén dolgozik, amit elQször  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1746" \o "1746" 1746-ban adnak ki, majd egy átdolgozott változatát  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1749" \o "1749" 1749-ben.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1747" \o "1747" 1747-ben, apja halálának hírére elhagyja az egyetemet anélkül, hogy eleget tett volna vizsgakötelezettségeinek. Königsberg körüli nemes emberek gyerekeinek a nevelQje lesz.
Professzori évek
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1755" \o "1755" 1755 -ben visszatért Königsbergbe; és készülQdik a Magisterexamen-ra, ami a doktori fokozat ekvivalense.. A magiszteri címet június 12-én kapja meg. Kant így Privatdozent lesz, azaz olyan tanár, akit a diákjai fizetnek és nem az állam. Az egyetem 1765-ben könyvtáros segédként alkalmazta a Királyi Könyvtárban, ahol nagyon kevés fizetést kap (1772-ben felmondott).
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1770" \o "1770" 1770-ben, Kant megkapja a "professor ordinarius" címet a logika és metafizika tanszéken. Az egyetemen filozófiát, logikát, természettudományokat, földrajzot, etikát és fizikát is tanított. Magas létszámú diákság látogatta az elQadásait. Az elkövetkezQ tíz évben nem ír és nem publikált semmit.

1780-ban az egyetem Szenátusának a tagja lesz, majd 1787 ben az berlini Tudományos Akadémia tagja. 1786-ban rektornak nevezik ki.
Magánélete
Soha nem nQsült meg, és soha nem hagyta el az országa határait. Egyszerq életet élt: reggel 5-kor kelt, pipázott és teát ivott; egészen 7 óráig dolgozott, majd megtartotta az elsQ elQadását. Az elQadás végeztével 13 óráig tovább dolgozott. Soha nem ebédelt egyedül. Meghívottainak a száma mindig három és hét között volt, hogy ne legyen kevesebb a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gr%C3%A1ci%C3%A1k" \o "Gráciák" gráciák számánál, de a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%BAzs%C3%A1k" \o "Múzsák" múzsák számát se haladják meg.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1797" \o "1797" 1797-ben, elQrehaladott korától legyengülve, visszavonult a tanítástól és munkájának szentelte életének utolsó éveit.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1804" \o "1804" 1804,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Febru%C3%A1r_12" \o "Február 12" február 12-én halt meg, hosszú betegség után. (80 éves volt).

A Professzorok Kriptájába temették, ahonnan  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1880" \o "1880" 1880.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/November" \o "November" november 21-én földi maradványait újratemették a köningsbergi Katedrális mellett épített kriptába, amely a Kantianal nevet viselte. A sírkövére A gyakorlati ész kritikájából való idézetet vésték: "Két dolog tölti el lelkemet annál újabb és annál növekvQbb tisztelettel és csodálattal, minél többször és tartósabban foglalkozik vele gondolkodásom: a csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény bennem ".(GYÉK, A 269)
Immanuel Kant munkássága:

Pályáját két nagy korszakra különítik el: az ún. kritika elQtti /prekriticista (1746-1760) és a kritikai (1770-1790-es évek közepe) korszakra. A fordulatot Az érzéki és szellemi világ formájáról és elveirQl c. írása jelezte 1770-ben.

A fordulat elQtti idQszakban Kant a newtoni természetfilozófia és kozmológia (ld. Descartes) kérdéseivel foglalkozott, s ezáltal jutott a késQbb Kant-Laplace elméletnek nevezett elképzelés felismeréséhez. (A Naprendszer nem a teremtés óta meglévQ állapot, hanem az QsködbQl való fejlQdés eredménye.) Kopernikusz, Kepler, Galilei és Newton tanait elemezte Az ég általános természetrajza és elmélete c. mqvében.

Az 1750-es évektQl figyelme a leibnizi és wolffi filozófia hatására a metafizika felé fordul. A lét és megismerés, a lét és gondolkodás azonossága és különbözQsége foglalkoztatta. Ennek során elemezgette a racionalisták és az empiristák elméleteit, illetve azokat a nehézségeket, melyeket hosszas vitáik ellenére sem tudtak megoldani.
Hume hatására látta be, hogy sem a racionalizmus, sem az empirizmus nem oldhatja meg a filozófia aktuális válságát. Míg a racionalisták csak az észbQl származó ismereteket fogadják el igaznak, s ennek hatására kialakított merész észkonstrukcióik dogmatizmushoz vezettek, addig az empiristák a tapasztalatok hangsúlyozásával elvesztek a részletekben, és az agnoszticizmus eszméjéig sodródtak, azaz tagadták az igaz ismeretek létjogosultságát és a szubsztanciák megismerhetQségét

A filozófia problémáit, Kant három kérdésben foglalta össze:
Mit lehet tudnom?
Mit kell tennem?
Mit szabad remélnem?
A fenti három kérdés valójában egy dologra keresi a választ: Mi az ember? A kérdésekre megpróbálván válaszolni, kritika alá veti az emberi lélek három nagy képességét: az elméleti ismerQ képességet, a gyakorlati ismerQ képességet és az ítéleterQ képességét. Három különbözQ mqben fejti ki:

1.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_tiszta_%C3%A9sz_kritik%C3%A1ja&action=edit" \o "A tiszta ész kritikája" A tiszta ész kritikája (TÉK) ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1781" \o "1781" 1781) az érzékelQ tapasztalatot megelQzQ észt jelenti. A mq az emberi megismerQ képesség kritikai vizsgálatát tartalmazza. FQ kérdése: "lehetségesek-e a priori szintetikus ítéletek?". Kant olyan ítéletekre keres megalapozást amelyek nem a tapasztalatból származnak. Ezeknek az ítéleteknek sajátossága, hogy szintetikus ítéletek, azaz nem lehetnek analitikusak. Az analitikus ítélet sajátossága az, hogy nem tesz semmit hozzá semmi új információt az állításhoz, hanem magyarázza azt. Ilyen ítélet pl. "minden agglegény nQtlen". A priori szintetikus ítélet pl. "2+3=5", mert sem a 2-ben sem a 3-ban nincs benne az 5.
2.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_gyakorlati_%C3%A9sz_kritik%C3%A1ja&action=edit" \o "A gyakorlati ész kritikája" A gyakorlati ész kritikája ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1788" \o "1788" 1788) címq etikai mqvében Kant kifejti: a »jó« nem elQre meghatározott törvény vagy eszme, hanem a szabadon választott egyéni cselekvés szabályának a kategorikus imperatívusz eljárásával vizsgálható ésszerqsége: »Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényadás elveként érvényesülhessen«.
A gyakorlati ész, a cselekvQ, akaratot irányító és a cselekedetek erkölcsiségét meghatározó ész. A gyakorlati ész nem más mint a tiszta ész, amennyiben az akarati meghatározás elégséges okát tartalmazza.
3.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_%C3%ADt%C3%A9l%C5%91er%C5%91_kritik%C3%A1ja&action=edit" \o "Az ítélQerQ kritikája" Az ítélQerQ kritikája ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1790" \o "1790" 1790) a szabadság és a természeti szükségszerqség összehangolására tett kísérlet. Az ítéleterQ a tetszés és a nemtetszés kinyilvánításának a képessége és az érzéssel van kapcsolatban. Kétféle ítéleterQ van: az esztétikai és a vallási ítélQerQ. Az elQbbi a szépséggel áll vonatkozásban az utóbbi pedig a természeti célirányossággal.
Kant az utóbbi kétszáz év valamennyi filozófiai irányzatára hatott, s ugyanígy az egész  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/20._sz%C3%A1zad" \o "20. század" huszadik századi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tudom%C3%A1ny" \o "Tudomány" tudományra is.
Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?


A mq 1787-ben jelent meg egy berlini folyóiratban Antwort auf die Frage: was heisst Aufklarung címen. Mqfajához híven (rövid tanulmány) egy összetett szövegrQl van szó. Ezt a komplexséget az adja, hogy több problémával foglalkozik. A problémák vizsgálatának szisztémája pedig a következQ: probléma felvetéssel nyit, ezután vázolja az esetleges megoldást, majd annak akadályait és általában visszatér a megoldáshoz.
Az elsQ részben tisztázza a felvilágosodás mibenlétét, céljait és akadályait, mind egyénekre, mind pedig társadalomra és közösségre vonatkoztatva. Majd a szabadság egy formájáról nyilatkozik, mely során összeveti a nyilvános ész használatot a magánhasználattal. Az elQrehaladást akadályozó és segítQ szabályokról is ír, valamint a monarcha szerepérQl az elQrehaladásban és a felvilágosodás korát az uralkodó szerepén és személyen át vizsgálva. Ezek után megválaszolja azt a kérdést, hogy a tanulmányában miért nyúl vissza rendszeresen a valláshoz, mint témához.
Végül pedig a gondolkodás és cselekvés szabadságának viszonyát analizálja.

Mi a felvilágosodás?
”A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából.”
De mi is a kiskorúság?
”arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék.”
Jelszava
”Sapere aude”-„Merj a magad értelmére támaszkodni!”

Karl Popper: Kant számára a felvilágosodás a tudás révén történQ önfelszabadítást jelentette
Már Rousseaunál is láthatunk hasonló gondolatokat:: Ha a magunk alkotta törvénynek engedelmeskedünk, akkor szabaddá válunk
A kiskorúságból való kilábalás akadályai: restség és gyávaság. A lustaság egyszerqen kényelmes.
A gyávaság azért lép fel, mert a gyámok félelmetessé teszik. Egyedül azért nehéz nagykorúvá válni, mert belénk nevelt akadályok gátolnak benne. Ezek különbözQ szabályzatok és formulák.
Lehetséges megoldás lehet, hogy közösségek váljanak önerQbQl nagykorúvá, még pedig a nekik felkínált szabadság segítségével. Azonban figyelmeztet, hogy ennek nem forradalom keretein belül kell lezajlania, mert az csak újabb elQítéleteket szül.
Valódi eszköze tehát a szabadság. A szabadság legideálisabb formája a felvilágosodáshoz pedig a nyilvános ész használat. Ezt a fogalmat az oppozíciós párjával szembe állítva magyarázza el. Amikor a Ne okoskodjatok! felszólítást alkalmazzák, az lehet hátráltató, de hasznos intés is. A nyilvános használatot nem kell korlátozni, mivel ekkor tudósi minQségben nyilatkozik az író az adott témáról, azonban a magánhasználat esetén szükség van megszorításokra. Ebben az esetben ugyanis passzivitást vár el tQlünk a társadalom, hiszen az ügy menetét hátráltatja az okoskodás , mivel az adott tevékenységnek mechanizmusa van és ebbQl következQen a mesterséges egyetértés játszik szerepet. Fontos, hogy a nép gyámjai, mint például a pap ismerjenek, és lehetQségük legyen kilépni a kiskorúságból.
Az elQrehaladást a vallási terülteteken a dogmák akadályozzák. Megoldásnak azt tekinti, hogyha lehetQség nyílik a véleménynyilvánításra, természetesen tudósi minQségben. Miután a véleményeket kinyilatkoztatták lehetQség nyílik azok egyesítésére, majd a trón elé terjesszék a komplex álláspontot, a trónnal szemben azonban támaszt egy olyan elvárást miszerint annak kötelessége védelmébe vennie azokat a közösségeket ahol új berendezkedést preferálnak, de oly módon, hogy az ne akadályozza azokat akik a régi rendszer mellett döntenek. Teljesen rossz megoldásnak ítéli a dogmák létrehozását.
A monarcha feladatának a nép akaratának egyesítését tartja, s nem pedig a sajátjának hangoztatását és érvényesítését. Az uralkodó a felvilágosodás kulcsszereplQje. A felvilágosodott fejedelem nem ír elQ semmit az embereknek vallási területen, és ezzel biztosítja számukra a nagykorúság lehetQségét, illetve annak jogi hátterét. A felvilágosodást tehát egy olya folyamatnak tekinti melyben folyamatosan a kiskorúság levetkQzése a cél. Nem tekinti felvilágosodottnak korát, sokkal inkább a felvilágosodás korának. Lehetségesnek tartja a felvilágosodás sikerét, mivel úgy érzékeli, hogy az akadályok folyamatosan elfogynak, azonban még sok tényezQ kell a felnQtté váláshoz.
A vallással való gyakori példálózását azzal indokolja, hogy ez az a terület melyben érdekelt lehet a fejedelem, a mqvészettel és a tudományokkal ellentétben. Valamint úgy vallja, hogy a vallási kiskorúság a legártalmasabb és legmegalázóbb.

A tanulmány rendkívül következetesen vezeti végig, a Kant által kulcsfogalomként használt kiskorúság problematikájával, a felvilágosodás korát. Szerkezetét bekezdésekre tagolja, melyeket egy-egy témához rendel hozzá. A témákban a legkisebb egységektQl halad a nagyobbak felé.
JelentQsége véleményem szerint abban áll, hogy széleskörq rálátásról tanúskodik szerzQje saját koráról és annak eszmei problémáiról.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

4.óra agresszió architekturak ásvány- és kőzettan bácsó sándor biogeográfia biztonsgtecnika diszkrét matematika egyéb életmód eu folyami duzzasztómű forgó mozgás fotó föld földrajz gazdaságtan gyakorlat 1 infoii információs társadalom jegyzetek jövedék kémia kérdések és válaszok kéri bálint kiadott környezet és társadalom kriszti linguistics madarak magyar premodern mazzag éva menedzsment mills minimum kérdések miskolci egyetem művészet opkut polgári jog prezentáció reklámelmélet és gyakorlat rendszerek sejtbiológia stratégiai menedzsment szám szellemi tulajdon tanári jegyzet turizmus üzleti kommunikáció üzleti terv