Szerződések - évszámok, Eu-ra

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaEurópai Uniós IsmeretekJegyzetekSzerződések - évszámok, Eu-ra

Hogyan alakult meg az Európai Unió?

Az Európai Unió a három szervezetbQl álló Európai Közösségekre alapulva jött létre. Az Európai Közösségeket hat ország - Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg - alapította.

1951-ben megalakult az Európai Szén- és Acélközösség, melyhez Németországon és Franciaországon kívül csatlakozott Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg is. Ezzel létrejött az Európai Közösségek elsQ tagja.

1957-ben, Rómában megalapították a gazdasági együttmqködés erQsítését és a kereskedelmi korlátozások megszüntetését szolgáló Európai Gazdasági Közösséget. Az Európai Gazdasági Közösség, más néven Közös Piac létrejöttével, megalakult az Európai Közösségek második tagja.

Az Európai Közösségek harmadik tagja, az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) szintén 1957-ben alakult meg. Ennek célja az atomenergia békés felhasználására való törekvés.

1992-ben a Maastrichti SzerzQdés aláírásával alakult meg az Európai Unió. Az Európai Unió alapja az ún. három pillér. Az elsQ pillért az Európai Közösségek alkotják, a második pillér a közös kül- és biztonságpolitika, a harmadik pillér a a bel- és igazságügyi együttmqködés. (A szerzQdés 1993. november 1-jén lépett hatályba)

Az Európai Uniónak jelenleg 27 tagja van.
1957
Németország
Franciaország
Olaszország
Hollandia
Belgium
Luxemburg 1973
Nagy-Britannia
Dánia
Írország
1981
Görögország 1986
Portugália
Spanyolország
1995
Ausztria
Finnország
Svédország
2004
Magyarország
Csehország
Szlovákia
Szlovénia
Ciprus
Észtország
Lengyelország
Lettország
Litvánia
Málta
2007
Bulgária
Románia

Intézményrendszer
Az Európai Unió mqködését intézményei biztosítják. Ezek az intézmények teszik lehetQvé, hogy az EU tagországai hatékonyan tudjanak együttmqködni, és hogy minden tagország betartsa vállalt kötelezettségeit. Az Európai Unió hat fQ intézménybQl áll. Ezek az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa), az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és a SzámvevQszék.
 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_trans.gif" \* MERGEFORMATINET  INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/nyil_piros.gif" \* MERGEFORMATINET 
Intézmények

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_trans.gif" \* MERGEFORMATINET 
 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Európai Parlament

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Európai Bizottság

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Európai Tanács

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Miniszterek Tanácsa

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Európai Bíróság

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Régiók Bizottsága

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
SzámvevQszék

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Gazdasági és Szociális Bizottság

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Európai Központi Bank

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Európai Beruházási Bank

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Európai Ombudsman

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Europol (Európai RendQrségi Hivatal)

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Az Európai Konvent

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Európai Közösségi Ügynökségek






Európai Parlament
Az Európai Unió történetében a leglátványosabb karriert befutott intézmény kétségtelenül a mai Európai Parlament. Megalakulásakor, csupán a nemzeti parlamentekbQl delegált tagokkal rendelkezett, és hosszú éveken át kizárólag - jogi következmények nélkül álló, a többi intézményre kötelezettséget alig jelentQ - konzultációs, véleményezQ lehetQséggel bírt. Innen jutott el odáig, hogy mára már tagjait közvetlenül választják, és az európai uniós törvények mintegy 80 százaléka egyszerqen meg sem születhet az EP valamilyen formájú egyetértése nélkül.
Az EP helye a döntéshozatalban

Az EU híres intézményi háromszögére - az Európai Bizottságra, az Európai Parlamentre, és az EU Tanácsra - alapjaiban jellemzQ, hogy egyik sem abszolút, viszont többnyire egyik sem nélkülözhetQ.

A nemzetek feletti Bizottság csak kezdeményezhet (s végrehajthat), de nem dönthet. Ezért nem lehet soha igazából "Európa kormánya". Dönteni csak a nemzetek (kormányok) közötti Miniszterek Tanácsa tud, amelyikben minden ország jelen van. Pk viszont többnyire csak arról dönthetnek, amit a nemzetek feletti Bizottság kezdeményezett. A Tanács alapvetQen nemzeti (tagállami) érdekeket tart szem elQtt. A Bizottságot mindenekelQtt a közösségi, a tényleges európai szempontok vezérlik. De úgy, hogy mindeközben egyik sem létezhet a másik nélkül. Pontosan azért, hogy a kettQ közül egyik együttélési forma (a nemzetek közötti vagy a nemzetek feletti) se válhasson kizárólagossá.

Ebbe a képletbe lépett be - az EU intézményi háromszög harmadik csúcsaként - az Európai Parlament.

A döntéshozatal különbözQ formáiból alapvetQen három fQbb eljárást érdemes kiemelni:
véleményezési (konzultációs) eljárás
hozzájárulási eljárás
együttdöntési eljárás
Az EP székhelye

Az Európai Parlament mqködése, illetve mqködtetése jelenleg három európai város - Brüsszel, Strasbourg és Luxembourg - között oszlik meg.

Az EP a "nagy plenárisait" - évente legalább tizenkettQt - Strasbourgban, a másfél-két napos "mini plenárisokat" viszont Brüsszelben tartja. Továbbra is áll, hogy a szakbizottságok és a politikai frakciók többnyire Brüsszelben üléseznek (ami persze nem zárja ki azt, hogy strasbourgi "nagy plenáris" héten ott is tarthatnak ilyen üléseket), míg a fQtitkárság egy része változatlanul Luxembourgban dolgozik.

Az Európai Parlament tagjai: a képviselQk és a frakciók


1979 óta a tagállamok a képviselQket közvetlenül választják 5 évre, a mandátumok száma a tagállam népességétQl függ. 2004 júliusától 732 eurohonatya dolga 450 millió EU-állampolgárt érintQ ügyekben véleményt nyilvánítani, társ-törvényalkotóként eljárni. Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozásával az EP létszáma átmenetileg 785 fQre bQvült. Magyarországnak 24 képviselQi helye van a Parlamentben.


Az Európai Parlamentben a képviselQk nem országonként, hanem pártonként ülnek frakciókban. Akadnak olyan vélemények, hogy az EP mqködésének és létének talán ez az egyik legnagyobb érdeme.

Frakciók

A frakcióhoz tartozásnak nincsenek kötött szabályai. Mindenki maga dönti el, hogy melyik EP-frakcióhoz akar tartozni, illetve az Qt küldQ nemzeti párt rendelkezik olyan preferenciával, amely alapján valamennyi innen érkezQ honatya igyekszik azonos EP-csoport részévé válni.

A frakciók megalakításának amúgy kötött szabályai vannak. Eszerint legalább két különbözQ országból érkezQ képviselQnek kell összeállnia, és - ha csak ez a minimális helyzet áll fenn - legalább huszonhárman kell lenniük ahhoz, hogy regisztrálják Qket. Három országból már elegendQ 18 képviselQ, míg négy országból már 14 is megteszi. Akik formálisan sehova nem akarnak tartozni, azok alkotják az Európai Parlamentben is ismert "függetlenek" csoportját.

A képviselQk úgynevezett szabad mandátummal rendelkeznek: csakis büntetQjogi eljárás miatt függeszthetQ fel mandátumuk, és a politikai csoport megválasztásában sem kötelezhetQek. Korábbi pártjuk legfeljebb annyit tehet ellenük, hogy párton belüli pozíciójukon keresztül próbálhat nyomást gyakorolni rájuk. Fontos mozzanat az is, hogy szavazáskor nem köti Qket a politikai frakcióban elhatározott álláspont.

Az Európai Parlamentben a munka alapvetQen a politikai frakciókon belül folyik. A képviselQk nem országok, hanem politikai csoportok szerint ülnek, és az itt megfogalmazott álláspontok jelennek meg az egyes politikai csoportok raportQreinek jelentése révén a szakbizottsági, illetve plenáris vitákban. Nemzeti álláspont képviseletére ezen a csatornán keresztül van mód. Fontos szabadságot ad ugyanakkor, hogy a frakció-tagság nem jelent szavazási kötelezettséget is.

KépviselQi helyek az Európai Parlamentben (a nizzai szerzQdés és a koppenhágai tárgyalások után)

A képlet több szakaszon át fejlQdött:

Az elsQ oszlop a 2004-es bQvítés elQtti, a második a jelenlegi, a harmadik oszlop pedig a Bulgária és Románia csatlakozásával 27 fQre bQvült Európai Unió EP képviselQinek számát tartalmazza. A negyedik oszlop a 2009 utáni helyzetet mutatja, amikor az EP választásokon vissza kell térni a Nizzai szerzQdés által maximalizált parlamenti létszámhoz.

A Nizzai SzerzQdés a 27 tagú Unió számára 732 fQben határozta meg és egyben maximálta az Európai Parlament képviselQinek számát. A Nizzai SzerzQdés értelmében ugyanakkor a 27 tagnak kiosztott mandátumelosztás csak azt követQen léphet hatályba, ha már mind a 12 megjelölt ország csatlakozott, ugyanis a Nizzai SzerzQdés szerint, ha a képviselQi mandátumok száma - 12-nél kevesebb csatlakozó ország miatt - nem érné el a 732-t, akkor egy arányos korrekcióval minden tagállam mandátumainak számát meg kell emelni, úgy, hogy az összlétszám a lehetQ legközelebb legyen a 732-höz. Ez alapján a Tízek csatlakozási szerzQdésében a 25 ország között osztották szét a 732 mandátumot, azaz kiosztották a Nizzai SzerzQdésben Bulgária számára meghatározott 17 és a Románia számára meghatározott 33 mandátumot is. Emiatt viszont e két ország csatlakozásával tovább bQvült az Európai Parlament tagjainak száma. 2007. január 1-jei csatlakozásukkal az EP taglétszáma átmenetileg a maximált határ fölé növekedett. Ráadásul átmenetileg Qk is megnövelt mandátumot kapnak, Bulgária 18, Románia 35 képviselQi helyet, azaz az EP taglétszáma átmenetileg 785 fQre emelkedett. Így 2009-ben kellene visszatérni a 732 fQhöz. Miután azonban a Tízek csatlakozási szerzQdése elismerte, hogy a Nizzai SzerzQdés tévesen két-két mandátummal kevesebbet biztosított Csehországnak és Magyarországnak, mint a hozzájuk hasonló népességq Belgiumnak, Görögországnak és Portugáliának, és e különbséget a csatlakozási szerzQdés megszüntette, a 2009-es választásokat követQen - feltéve, hogy addig a Nizzában meghatározott 27 országnál nem lesz több tagja az Uniónak - nem 732-re, hanem 736 fQre kellene emelkednie az EP taglétszámának.
/Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, 6. kiadás, 2005/

Az európai parlamenti munka szereplQi

Az Európai Parlament belsQ munkamegosztását tekintve sok szempontból ugyanúgy mqködik minden, mint bármely nemzeti törvényhozásban. Egy-egy plenáris ülés között itt is szakbizottságokban zajlik a munka, amelyeken az álláspontokat itt is a parlamenti frakciók által képviselt vélemények alapján alakítják ki.

Az Európai Parlament munkáját is házelnök irányítja, akit helyettesek - alelnökök - segítenek. A parlament munkájának szervezésében, elQkészítésében a nemzeti törvényhozáshoz hasonló vezetQ testületek döntenek, ezek részint az elnököt és az alelnököket (EP Iroda), részint az elnököt és a frakciók vezetQit foglalják magukba (Elnökök Konferenciája), az elQbbi esetében kiegészülve a pénzügyi-gazdasági kérdésekben illetékes felügyelQ csoporttal (a Kvesztorok Kollégiumával) is.

Sajátos vonás ugyanakkor, hogy az EP tisztségviselQit (beleértve a szakbizottságok, valamint sok esetben a frakciók vezetQit is) a képviselQtestület ötéves mandátumának fele idejére választják csak, azaz egy-egy cikluson belül két és fél év után általános tisztújítás van.


Az Európai Parlament elnöke

Mióta az EP tagjait Európa-szerte közvetlen voksoláson választják (1979), az EP mindenkori elnökét két és fél évre választják. Elnökjelölt az lehet, akit egy vagy több frakció, illetve legalább 32 képviselQ erre ajánl, majd titkos szavazás nyomán megszerzi a leadott voksok abszolút többségét. Feladata az ülések elnöklése, az EP tevékenységének irányítása (így az Elnökök Konferenciájának és az Irodának a vezetése), továbbá kifelé - például a nemzetközi kapcsolatokban -, valamint az Európai Tanács (EU-csúcs) ülésein az EP képviselete.

Hogyan alakult meg az Európai Unió?

Az Európai Unió a három szervezetbQl álló Európai Közösségekre alapulva jött létre. Az Európai Közösségeket hat ország - Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg - alapította.

1951-ben megalakult az Európai Szén- és Acélközösség, melyhez Németországon és Franciaországon kívül csatlakozott Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg is. Ezzel létrejött az Európai Közösségek elsQ tagja.

1957-ben, Rómában megalapították a gazdasági együttmqködés erQsítését és a kereskedelmi korlátozások megszüntetését szolgáló Európai Gazdasági Közösséget. Az Európai Gazdasági Közösség, más néven Közös Piac létrejöttével, megalakult az Európai Közösségek második tagja.

Az Európai Közösségek harmadik tagja, az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) szintén 1957-ben alakult meg. Ennek célja az atomenergia békés felhasználására való törekvés.

1992-ben a Maastrichti SzerzQdés aláírásával alakult meg az Európai Unió. Az Európai Unió alapja az ún. három pillér. Az elsQ pillért az Európai Közösségek alkotják, a második pillér a közös kül- és biztonságpolitika, a harmadik pillér a a bel- és igazságügyi együttmqködés. (A szerzQdés 1993. november 1-jén lépett hatályba)

Az Európai Uniónak jelenleg 27 tagja van.
1957
Németország
Franciaország
Olaszország
Hollandia
Belgium
Luxemburg 1973
Nagy-Britannia
Dánia
Írország
1981
Görögország 1986
Portugália
Spanyolország
1995
Ausztria
Finnország
Svédország
2004
Magyarország
Csehország
Szlovákia
Szlovénia
Ciprus
Észtország
Lengyelország
Lettország
Litvánia
Málta
2007
Bulgária
Románia

Intézményrendszer
Az Európai Unió mqködését intézményei biztosítják. Ezek az intézmények teszik lehetQvé, hogy az EU tagországai hatékonyan tudjanak együttmqködni, és hogy minden tagország betartsa vállalt kötelezettségeit. Az Európai Unió hat fQ intézménybQl áll. Ezek az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa), az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és a SzámvevQszék.
 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_trans.gif" \* MERGEFORMATINET  INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/nyil_piros.gif" \* MERGEFORMATINET 
Intézmények

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_trans.gif" \* MERGEFORMATINET 
 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Európai Parlament

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Európai Bizottság

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Európai Tanács

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Miniszterek Tanácsa

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Európai Bíróság

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Régiók Bizottsága

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
SzámvevQszék

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Gazdasági és Szociális Bizottság

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Európai Központi Bank

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Európai Beruházási Bank

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Európai Ombudsman

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Europol (Európai RendQrségi Hivatal)

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Az Európai Konvent

 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_black.gif" \* MERGEFORMATINET 
Európai Közösségi Ügynökségek






Európai Parlament
Az Európai Unió történetében a leglátványosabb karriert befutott intézmény kétségtelenül a mai Európai Parlament. Megalakulásakor, csupán a nemzeti parlamentekbQl delegált tagokkal rendelkezett, és hosszú éveken át kizárólag - jogi következmények nélkül álló, a többi intézményre kötelezettséget alig jelentQ - konzultációs, véleményezQ lehetQséggel bírt. Innen jutott el odáig, hogy mára már tagjait közvetlenül választják, és az európai uniós törvények mintegy 80 százaléka egyszerqen meg sem születhet az EP valamilyen formájú egyetértése nélkül.
Az EP helye a döntéshozatalban

Az EU híres intézményi háromszögére - az Európai Bizottságra, az Európai Parlamentre, és az EU Tanácsra - alapjaiban jellemzQ, hogy egyik sem abszolút, viszont többnyire egyik sem nélkülözhetQ.

A nemzetek feletti Bizottság csak kezdeményezhet (s végrehajthat), de nem dönthet. Ezért nem lehet soha igazából "Európa kormánya". Dönteni csak a nemzetek (kormányok) közötti Miniszterek Tanácsa tud, amelyikben minden ország jelen van. Pk viszont többnyire csak arról dönthetnek, amit a nemzetek feletti Bizottság kezdeményezett. A Tanács alapvetQen nemzeti (tagállami) érdekeket tart szem elQtt. A Bizottságot mindenekelQtt a közösségi, a tényleges európai szempontok vezérlik. De úgy, hogy mindeközben egyik sem létezhet a másik nélkül. Pontosan azért, hogy a kettQ közül egyik együttélési forma (a nemzetek közötti vagy a nemzetek feletti) se válhasson kizárólagossá.

Ebbe a képletbe lépett be - az EU intézményi háromszög harmadik csúcsaként - az Európai Parlament.

A döntéshozatal különbözQ formáiból alapvetQen három fQbb eljárást érdemes kiemelni:
véleményezési (konzultációs) eljárás
hozzájárulási eljárás
együttdöntési eljárás
Az EP székhelye

Az Európai Parlament mqködése, illetve mqködtetése jelenleg három európai város - Brüsszel, Strasbourg és Luxembourg - között oszlik meg.

Az EP a "nagy plenárisait" - évente legalább tizenkettQt - Strasbourgban, a másfél-két napos "mini plenárisokat" viszont Brüsszelben tartja. Továbbra is áll, hogy a szakbizottságok és a politikai frakciók többnyire Brüsszelben üléseznek (ami persze nem zárja ki azt, hogy strasbourgi "nagy plenáris" héten ott is tarthatnak ilyen üléseket), míg a fQtitkárság egy része változatlanul Luxembourgban dolgozik.

Az Európai Parlament tagjai: a képviselQk és a frakciók


1979 óta a tagállamok a képviselQket közvetlenül választják 5 évre, a mandátumok száma a tagállam népességétQl függ. 2004 júliusától 732 eurohonatya dolga 450 millió EU-állampolgárt érintQ ügyekben véleményt nyilvánítani, társ-törvényalkotóként eljárni. Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozásával az EP létszáma átmenetileg 785 fQre bQvült. Magyarországnak 24 képviselQi helye van a Parlamentben.


Az Európai Parlamentben a képviselQk nem országonként, hanem pártonként ülnek frakciókban. Akadnak olyan vélemények, hogy az EP mqködésének és létének talán ez az egyik legnagyobb érdeme.

Frakciók

A frakcióhoz tartozásnak nincsenek kötött szabályai. Mindenki maga dönti el, hogy melyik EP-frakcióhoz akar tartozni, illetve az Qt küldQ nemzeti párt rendelkezik olyan preferenciával, amely alapján valamennyi innen érkezQ honatya igyekszik azonos EP-csoport részévé válni.

A frakciók megalakításának amúgy kötött szabályai vannak. Eszerint legalább két különbözQ országból érkezQ képviselQnek kell összeállnia, és - ha csak ez a minimális helyzet áll fenn - legalább huszonhárman kell lenniük ahhoz, hogy regisztrálják Qket. Három országból már elegendQ 18 képviselQ, míg négy országból már 14 is megteszi. Akik formálisan sehova nem akarnak tartozni, azok alkotják az Európai Parlamentben is ismert "függetlenek" csoportját.

A képviselQk úgynevezett szabad mandátummal rendelkeznek: csakis büntetQjogi eljárás miatt függeszthetQ fel mandátumuk, és a politikai csoport megválasztásában sem kötelezhetQek. Korábbi pártjuk legfeljebb annyit tehet ellenük, hogy párton belüli pozíciójukon keresztül próbálhat nyomást gyakorolni rájuk. Fontos mozzanat az is, hogy szavazáskor nem köti Qket a politikai frakcióban elhatározott álláspont.

Az Európai Parlamentben a munka alapvetQen a politikai frakciókon belül folyik. A képviselQk nem országok, hanem politikai csoportok szerint ülnek, és az itt megfogalmazott álláspontok jelennek meg az egyes politikai csoportok raportQreinek jelentése révén a szakbizottsági, illetve plenáris vitákban. Nemzeti álláspont képviseletére ezen a csatornán keresztül van mód. Fontos szabadságot ad ugyanakkor, hogy a frakció-tagság nem jelent szavazási kötelezettséget is.

KépviselQi helyek az Európai Parlamentben (a nizzai szerzQdés és a koppenhágai tárgyalások után)

A képlet több szakaszon át fejlQdött:

Az elsQ oszlop a 2004-es bQvítés elQtti, a második a jelenlegi, a harmadik oszlop pedig a Bulgária és Románia csatlakozásával 27 fQre bQvült Európai Unió EP képviselQinek számát tartalmazza. A negyedik oszlop a 2009 utáni helyzetet mutatja, amikor az EP választásokon vissza kell térni a Nizzai szerzQdés által maximalizált parlamenti létszámhoz.

A Nizzai SzerzQdés a 27 tagú Unió számára 732 fQben határozta meg és egyben maximálta az Európai Parlament képviselQinek számát. A Nizzai SzerzQdés értelmében ugyanakkor a 27 tagnak kiosztott mandátumelosztás csak azt követQen léphet hatályba, ha már mind a 12 megjelölt ország csatlakozott, ugyanis a Nizzai SzerzQdés szerint, ha a képviselQi mandátumok száma - 12-nél kevesebb csatlakozó ország miatt - nem érné el a 732-t, akkor egy arányos korrekcióval minden tagállam mandátumainak számát meg kell emelni, úgy, hogy az összlétszám a lehetQ legközelebb legyen a 732-höz. Ez alapján a Tízek csatlakozási szerzQdésében a 25 ország között osztották szét a 732 mandátumot, azaz kiosztották a Nizzai SzerzQdésben Bulgária számára meghatározott 17 és a Románia számára meghatározott 33 mandátumot is. Emiatt viszont e két ország csatlakozásával tovább bQvült az Európai Parlament tagjainak száma. 2007. január 1-jei csatlakozásukkal az EP taglétszáma átmenetileg a maximált határ fölé növekedett. Ráadásul átmenetileg Qk is megnövelt mandátumot kapnak, Bulgária 18, Románia 35 képviselQi helyet, azaz az EP taglétszáma átmenetileg 785 fQre emelkedett. Így 2009-ben kellene visszatérni a 732 fQhöz. Miután azonban a Tízek csatlakozási szerzQdése elismerte, hogy a Nizzai SzerzQdés tévesen két-két mandátummal kevesebbet biztosított Csehországnak és Magyarországnak, mint a hozzájuk hasonló népességq Belgiumnak, Görögországnak és Portugáliának, és e különbséget a csatlakozási szerzQdés megszüntette, a 2009-es választásokat követQen - feltéve, hogy addig a Nizzában meghatározott 27 országnál nem lesz több tagja az Uniónak - nem 732-re, hanem 736 fQre kellene emelkednie az EP taglétszámának.
/Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, 6. kiadás, 2005/

Az európai parlamenti munka szereplQi

Az Európai Parlament belsQ munkamegosztását tekintve sok szempontból ugyanúgy mqködik minden, mint bármely nemzeti törvényhozásban. Egy-egy plenáris ülés között itt is szakbizottságokban zajlik a munka, amelyeken az álláspontokat itt is a parlamenti frakciók által képviselt vélemények alapján alakítják ki.

Az Európai Parlament munkáját is házelnök irányítja, akit helyettesek - alelnökök - segítenek. A parlament munkájának szervezésében, elQkészítésében a nemzeti törvényhozáshoz hasonló vezetQ testületek döntenek, ezek részint az elnököt és az alelnököket (EP Iroda), részint az elnököt és a frakciók vezetQit foglalják magukba (Elnökök Konferenciája), az elQbbi esetében kiegészülve a pénzügyi-gazdasági kérdésekben illetékes felügyelQ csoporttal (a Kvesztorok Kollégiumával) is.

Sajátos vonás ugyanakkor, hogy az EP tisztségviselQit (beleértve a szakbizottságok, valamint sok esetben a frakciók vezetQit is) a képviselQtestület ötéves mandátumának fele idejére választják csak, azaz egy-egy cikluson belül két és fél év után általános tisztújítás van.


Az Európai Parlament elnöke

Mióta az EP tagjait Európa-szerte közvetlen voksoláson választják (1979), az EP mindenkori elnökét két és fél évre választják. Elnökjelölt az lehet, akit egy vagy több frakció, illetve legalább 32 képviselQ erre ajánl, majd titkos szavazás nyomán megszerzi a leadott voksok abszolút többségét. Feladata az ülések elnöklése, az EP tevékenységének irányítása (így az Elnökök Konferenciájának és az Irodának a vezetése), továbbá kifelé - például a nemzetközi kapcsolatokban -, valamint az Európai Tanács (EU-csúcs) ülésein az EP képviselete.

 HYPERLINK "http://www.europarl.europa.eu/president/defaulten.htm" Hans Gert Pöttering (német, Európai Néppárt - 2007-)
Az EP Bizottságai

Az EP munkájának meghatározó hányada állandó szakbizottságokban zajlik, amelyeket számos további ideiglenes testület, valamint interparlamentális delegáció egészít ki. Az alábbiakban most csak az állandó bizottságokkal foglalkozunk.

Az EP  HYPERLINK "http://www.europarl.eu.int/committees/new_home_en.htm" \t "_new" szakbizottságai 2004. júliusa után:
Külügyi bizottság
Fejlesztési bizottság
Nemzetközi kereskedelmi bizottság
Költségvetési bizottság
Költségvetési-ellenQrzési bizottság
Gazdasági és pénzügyi bizottság
Foglalkoztatási és szociális bizottság
Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottság
Ipari, kutatási és energiaügyi bizottság
BelsQ piaci és fogyasztóvédelmi bizottság
Közlekedési és idegenforgalmi bizottság
Regionális fejlesztési bizottság
MezQgazdasági bizottság
Halászati bizottság
Kulturális és oktatási bizottság (megj: ide tartozik a média is)
Jogi bizottság
Polgári szabadságjogok, bel- és igazságügyek bizottsága
Alkotmányügyi bizottság
NQk jogaival és az esélyegyenlQséggel foglalkozó bizottság
Petíciós bizottság

Európai Bizottság
Az Európai Bizottságot az Európai Unió "kormányának" is szokták nevezni, mert feladata, hogy javaslatokat tegyen új törvények megalkotására, végrehajtsa a Miniszterek Tanácsa által hozott döntéseket és figyeljen arra, hogy a tagországok betartják-e a közös szabályozásokat.

A Bizottság az EU javaslattevQ, döntés-elQkészítQ, végrehajtó, ellenQrzQ intézménye, bár végrehajtó és jogalkotó hatáskörrel csak korlátozottan rendelkezik. Feladata a közösségi politikák képviselete, azok megvalósítása, az EK képviselete a nemzetközi fórumokon, a közösségi alapok (az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális és Alap, valamint a Kohéziós Alap és a Tacis) kezelése, valamint a Bizottság tevékenységének éves értékelése ún. éves jelentés formájában.

Tagok száma

A Bizottság munkáját az elnök irányítja, akit a tagállamok választanak meg az Európai Parlament jóváhagyásával. A Bizottság elnöke a tagállamokkal közösen határozza meg a testület további tagjainak névsorát, amelynek szentesítéséhez szintén a Parlament jóváhagyására van szükség. Az Európai Parlament ezt követQen is felügyeli a Bizottság munkáját. Ha visszaéléseket tapasztal, végsQ eszközként bizalmatlansági indítvánnyal le is mondathatja a testületet.

A Bizottságba 2004. novemberéig az öt legnagyobb tagállam 2-2 fQt, a kisebbek 1-1 fQt delegált. A tíz új tagállam 2004 májusában történt csatlakozása (10 biztos) és a Bizottság novemberben lejáró mandátuma között így összesen 30 biztos dolgozott a testületben.

A José Manuel Durão Barroso által vezetett Bizottság 2004. november 22-én lépett hivatalba, miután az Európai Parlament plenáris ülésén nagy többséggel támogatta a testületet. Mivel a Nizzai SzerzQdés az egy ország - egy biztos elv alapján minden tagállamnak egy biztos delegálását engedélyezi, az  HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/commission_barroso/index_en.htm" \t "_new" Európai Bizottságnak Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozásáig 25 tagja volt, jelenleg a testület 27 tagú. A biztosok száma azonban nem növekedhet tovább (ld. alább a Nizzai SzerzQdés hatása a Bizottság mqködésére).

A Bizottság szervezete fQigazgatóságokra és szolgálatokra tagolódik. A fQigazgatóságok a szaktárcákhoz hasonlítanak, amelyekben az EU közös politikáinak (mezQgazdaság, környezetvédelem, regionális politika, energiaipar stb.) kidolgozása történik. A fQigazgatóságok munkájáért egy-egy (néha két) biztos felelQs. Az Európai Bizottságban jelenleg kb. 15 ezer európai köztisztviselQ dolgozik, többségük Brüsszelben vagy Luxemburgban.

A Bizottság hatáskörei

KezdeményezQ szerep

A Bizottság a döntés-elQkészítés legfontosabb intézménye az EU-ban. A Tanács és az Európai Parlament az esetek többségében kizárólag bizottsági elQterjesztés alapján hozhat közösségi jogszabályokat. Ami a javaslattételt illeti, a Bizottság tulajdonképpen monopóliummal rendelkezik. Javaslatait a döntéshozatali eljárás bármely szakaszában visszavonhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a tervezet a tanácsi és a parlamenti egyeztetések során nem a kívánt irányban fejlQdik tovább. A Bizottság, még ha nem is jogalkotó intézmény, így tudja érvényesíteni a Közösségi érdekeket a partikuláris érdekekkel szemben.

A szerzQdések Qre

A Bizottság, mint az alapszerzQdések és a közösségi jog Qre, felügyeli, hogy a Tanács által elfogadott rendeleteket és irányelveket megfelelQ módon hajtsák végre a tagállamokban. Amennyiben jogszabálysértést tapasztal, akkor elQször felszólítja a vétkezQt a jogszabálysértés beszüntetésére, végsQ esetben pedig pert kezdeményez ellene az Európai Közösségek Bírósága elQtt.

Végrehajtás

A Bizottság végrehajtási hatásköre a közösségi programok megvalósítására, az uniós költségvetés kezelésére, illetve az EU külképviseletének ellátására korlátozódik. A közösségi jogszabályok végrehajtásának kötelezettsége ugyanis mindenekelQtt a tagállamokat terheli.

A Nizzai SzerzQdés hatása a Bizottság mqködésére

A Nizzai SzerzQdés minden tagállamnak egy biztos delegálását engedélyezi. Ha az Európai Unió tagállamainak száma eléri a 27-et, a biztosok száma nem növekedhet tovább. Ekkor a Tanácsnak egyhangúlag döntést kell hoznia a biztosok számát illetQen, és ennek a számnak mindenképpen kevesebbnek kell lennie 27-nél. A biztosok nemzetiségét rotációs rendszer segítségével határozzák meg, ami minden tagország számára méltányos elbánást biztosít. A Nizzai SzerzQdés döntött az Elnök hatáskörének növelésérQl is, mivel ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a testületet össze lehessen tartani, és hatékony munkára lehessen ösztönözni. Így a Bizottság elnöke dönt többek között a portfoliók elosztásáról, és Q kezdeményezheti egy-egy biztos lemondását is a Bizottság többi tagjának jóváhagyásától függQen.

Az Alkotmány hatása a Bizottság mqködésére

Amennyiben a megakadt alkotmányozási folyamat folytatódna és az alapszerzQdést az összes tagállam ratifikálja az egy ország - egy biztos elv 2014-ig marad érvényben. Az Alkotmány ugyanis úgy rendelkezik, hogy ettQl a dátumtól kezdve a biztosok száma a tagállamok számának 2/3-ára csökkenjen (ideértve a Bizottság elnökét és az EU külügyminiszterét is). 2014-tQl a tagokat egyenlQen, rotációs alapon választanák meg. A rotációs rendszer rendjérQl az Európai Tanács egyhangúlag döntene, és konszenzus alapján joga lenne a biztosok számának megváltoztatására.

Az Alkotmány az európai külügyminiszteri poszt létrehozásáról is rendelkezik. Az EU külügyminisztere látná el a kül- és biztonságpolitikáért felelQs fQmegbízott (az ún. Mr. CFSP) és a külkapcsolatokért felelQs biztos feladatait, továbbá átvenné a jelenleg, a tanácsi elnökség által ellátott külképviseleti funkciókat is. A közös külügyminiszter ezért mind a Tanácsnak, mind a Bizottságnak felelQs lenne (ez utóbbinak egyébként az alelnöki posztját is betöltené). Az Alkotmány szerint a közös külügyminisztert az Európai Tanács jelölheti ki, minQsített többséggel és a Bizottság elnökével egyetértésben.

A Bizottság fQigazgatóságai, hivatali szervezete

 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/secretariat_general/index_en.htm" \t "_new" FQtitkárság (Secretariat General)
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/legal_service/index_en.htm" \t "_new" Jogi szolgálat (Legal Service)
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/press_communication/index_en.htm" \t "_new" Sajtó és Kommunikációs Szolgálat (Press and Communication)
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/economy_finance/index_en.htm" \t "_new" Gazdaság és pénzügyek (Economic and Financial Affairs) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/enterprise/index_en.htm" \t "_new" Vállalkozáspolitika (Enterprise) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/competition/index_en.htm" \t "_new" Versenypolitika (Competition) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/employment_social/index_en.htm" \t "_new" Foglalkoztatás és szociálpolitika (Employment and Social Affairs) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/agriculture/index_en.htm" \t "_new" Agrárpolitika (Agriculture) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/energy_transport/index_en.html" \t "_new" Közlekedés- és Energiapolitika (Transport and Energy)
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/environment/index_en.htm" \t "_new" Környezetvédelem (Environment) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/research/index_en.html" \t "_new" Kutatás-fejlesztés (Research) 
 HYPERLINK "http://www.jrc.cec.eu.int/" \t "_new" Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre) HYPERLINK "http://www.jrc.cec.eu.int/index.asp" \t "_new" 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/information_society/index_en.htm" \t "_new" Információs társadalom (Information Society) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/fisheries/index_en.htm" \t "_new" Halászati politika (Fisheries) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/internal_market/index_en.htm" \t "_new" BelsQ piac (Internal Market) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/regional_policy/index_en.htm" \t "_new" Regionális politika (Regional Policy) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/taxation_customs/index_en.htm" \t "_new" Adópolitika, vámunió (Taxation and Customs Union) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/education_culture/index_en.htm" \t "_new" Oktatás és kultúra (Education and Culture) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/health_consumer/index_en.htm" \t "_new" Egészségügy, fogyasztóvédelem (Health and Consumer Protection) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/justice_home/index_en.htm" \t "_new" Igazságügy, belügy (Justice and Home Affairs) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/external_relations/index_en.htm" \t "_new" Külkapcsolatok (External Relations) 
 HYPERLINK "http://www.europa.eu.int/comm/trade/index_en.htm" \t "_new" Kereskedelem (Trade) HYPERLINK "http://trade-info.cec.eu.int/europa/index_en.php" \t "_new" 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/development/index_en.htm" \t "_new" Fejlesztés (Development) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/enlargement/index_en.htm" \t "_new" BQvítési politika (Enlargement) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/humanitarian_aid/index_en.htm" \t "_new" Humanitárius segélyek Hivatala (Humanitarian Aid Office - ECHO) 
 HYPERLINK "http://epp.eurostat.cec.eu.int/portal/page?_pageid=1090,1&_dad=portal&_schema=PORTAL" \t "_new" Eurostat - Statisztikai Hivatal
 HYPERLINK "http://www.europa.eu.int/comm/europeaid/index_en.htm" \t "_new" EuropeAid (Co-operation Office)
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/personnel_administration/index_en.htm" \t "_new" Személyzeti és Adminisztrációs Ügyek (Personnel and Administration) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/budget/index_en.htm" \t "_new" Költségvetés (Budget) 
 HYPERLINK "http://www.europa.eu.int/comm/dgs/olaf/index_en.html" \t "_new" Európai Korrupció Elleni Hivatal (European Anti-Fraud Office) HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/olaf/" \t "_new" 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/interpretation/index_en.htm" \t "_new" Közös Tolmács és Konferencia Szolgálat (Joint Interpreting and Conference Service) 
 HYPERLINK "http://europa.eu.int/comm/dgs/translation/index_en.htm" \t "_new" Fordító Szolgálat (Translation Service) 
 HYPERLINK "http://publications.eu.int/index_hu.html" \t "_new" Kiadványok Hivatala (Publications Office) HYPERLINK "http://publications.eu.int/general/en/index_en.htm" \t "_new" 


Európai Tanács

Az Európai Tanács az Európai Unió állam- és kormányfQinek, valamint a Bizottság elnökének testülete. Az Unió csúcsszerve, amely meghatározza az Európai Unió általános politikai irányait.

Az Európai Tanács fóruma eredetileg nem jelent meg a Közösségek alapítószerzQdéseiben. Az állam- és kormányfQk már korábban is létezQ találkozói az 1974 decemberében megtartott párizsi csúcsértekezlet után váltak rendszeressé. A Maastrichti SzerzQdés hivatalosan is rendelkezett az Európai Tanács mqködésérQl, ugyanakkor a SzerzQdés nem definiálta önálló intézményként.

Feladata stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumcsomagok, valamint általános politikai elvek elfogadása. Az Európai Tanács dönt az Európai Uniót érintQ legfontosabb kérdésekben, meghatározza a szervezet külpolitikai irányvonalát és ezzel együtt a bQvítési politikát is.

Az Európai Tanács stratégiai döntései mellett jogi aktust ugyanakkor - a közös kül- és biztonságpolitikában az Amszterdami SzerzQdés által bevezetett ún. közös stratégiákon és az ún. általános iránymutatásokon kívül - nem alkot, az kizárólag a Miniszterek Tanácsának, valamint egyes esetekben a Tanács és a Parlament közös feladata.

Az évtizedek során az Európai Tanács jelentQsége és szerepe fokozatosan nQtt, miután e testület vált a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fQ színterévé. Sok esetben ugyanis a tagállamok közötti nézetkülönbségeket csak a nagy politikai rálátású és széles kompetenciájú állam- és kormányfQk tudják feloldani, akik az ún. package deal -eken ( egyezség csomag ) keresztül több kérdést összekapcsolva kompromisszumos döntéseket tudnak hozni. Az így megszületQ döntéseket ezt követQen már az Európai Tanács iránymutatásai alapján - az Európai Bizottság elQkészítését követQen (ha az Európai Tanács ezt kérte) vagy anélkül - a szektorális Tanácsok szintjén fogadják el jogszabályként. A végsQ formába öntés tehát már nem az Európai Tanács feladata.

Tagjai: A tagállamok állam- és kormányfQi. Az Európai Tanács ülésein részt vesz az Európai Bizottság elnöke is. Az üléseket a tagállamok külügyminiszterei, valamint a Bizottság egy tagja készítik elQ. Az Európai Tanács évente legalább két alkalommal, a brüsszeli Justus Lipsius épületében ülésezik, és a soros elnökség általában két (de szükség esetén elQfordul, hogy több) rendkívüli, ún. informális ülést is tart.

A soros elnökség intézménye

A Tanács mqködése szempontjából kiemelkedQ fontosságú a soros elnökség intézménye. A Tanács elnöki tisztségét félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam. A soros elnök tagállam hívja össze a Tanácsot, elnököl nemcsak a Miniszterek Tanácsában, de az Európai Tanácsban is, Q hív fel szavazásra, és írja alá az elfogadott aktusokat.

Az elnöki periódusok összekapcsolódnak az Európai Tanács rendes (június és decemberi) üléseivel, miután azokat a féléves elnökség utolsó hónapjában, mintegy az elnökséget, illetve annak munkáját lezáróan szokták megtartani.

A soros elnökséget betöltQ tagállamok 2005 és 2018 között:

Luxemburg: 2005. I. félév
Egyesült Királyság: 2005. II. félév
Ausztria:2006.január-június
Finnország:2006július-december
Németország:2007.január-június
Portugália: 2007. július - december

Szlovénia:2008.január-június
Franciaország:2008.július-december

Az Alkotmány hatása az Európai Tanács mqködésére

Az AlkotmányszerzQdés egyik legfontosabb intézményi rendelkezése az Európai Tanács önálló intézményi szintre való emelése, és a Miniszterek Tanácsától történQ elhatárolása.
Amennyiben az elakadt ratifikációs folyamat folytatódna és az AlkotmányszerzQdés elfogadásra kerülne, a jelenlegi - a Tanács soros elnökségéhez kötQdQ féléves elnökségi rendszerrel szemben - az Európai Tanács állandó elnököt kapna. Az Európai Tanács minQsített többséggel két és fél évre választaná meg elnökét. Az elnök egyszer lenne újraválasztható. Fontos újítás, hogy az elnök elnökségével párhuzamosan semmilyen nemzeti tisztséget nem tarthatna meg, azaz a jelenlegi gyakorlattól eltérQen az elnökséget nem adhatná valamely tagállam hivatalban lévQ állam vagy kormányfQje.
Az alkotmányozás elsQ lépéseitQl fogva lényegében egyetértés volt arról, hogy változtatásra szorul a soros EU-elnökség rendszere, amely jelenleg hathavonta cserélQdik a tagállamok között. A tagállamok végül egy olyan rendszerben állapodtak meg, amely nagyon hasonlít a mostanihoz, noha nem ugyanaz. Eszerint a miniszteri tanácsi formációk munkáját - a Külügyi Tanács kivételével, amelyen az Unió külügyminisztere elnökölne - 18 hónapos idQszakra egy három ország által alkotott csoportos elnökség irányítaná. A csoportok a tagállamok közötti egyenlQ rotáció alapján állnak fel, sokszínqségük és az Unión belüli földrajzi egyensúly figyelembevételével - fogalmaz az Alkotmányos SzerzQdés végleges szövege.
Az Alkotmány szerint a csoport minden egyes tagja hat hónapos idQszakra - a Külügyi Tanács kivételével - valamennyi tanácsi formációban elnökölne. A csoport másik két tagja ezalatt egy közös program alapján segédkezne az elnöknek feladatai elvégzésében. A csoport tagjai ugyanakkor egymás között alternatív megoldásokról is megállapodhatnak. (Elvileg nem kizárt például az, hogy különbözQ tanácsok elnökségét különbözQ országokra bíznák egy adott idQszakon belül is).
Fontos kitétel, hogy a csoportos elnökség pontos és részletes paramétereirQl az Európai Tanácsnak minQsített többséggel egy európai határozatban kell rendelkeznie.
Miniszterek Tanácsa
A Miniszterek Tanácsa az Unió változó összetételben ülésezQ, kormányközi alapon mqködQ jogalkotó szerve. Korábban nálunk az Európai Unió Tanácsa elnevezést használták (az angol Council of the European Union tükörfordításaként) az intézmény megjelölésére, de ez könnyen összekeverhetQ volt az Európai Tanáccsal és az Európa Tanáccsal (elQbbi az állam és kormányfQk testülete, míg utóbbi az Uniótól független nemzetközi szervezet).
A Miniszterek Tanácsa a tagállamok szakminisztereibQl áll, és a tárgyalt témától függQen kilenc különbözQ összetételben (a brüsszeli zsargonban a konfiguráció szót használják) ülésezik.
Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (ÁÜT), mely a tagállamok külügyminisztereit tömöríti az Unió egyik legnagyobb múltra visszatekintQ szervezete. Üléseit havonta tartja. 2002 júniusa óta külön alkalommal tárgyalják az általános ügyeket és a külpolitikai kérdéseket. Az általános ügyek közé azok tartoznak, melyek több szakpolitikát is érintenek. Ilyen például a bQvítés, a költségvetés alapjainak elQzetes tervezése, vagy az intézményi kérdések. Az ÁÜT ebben a minQségében az Európai Tanács legfontosabb döntés-elQkészítQ szervezete. Koordinálja a Miniszterek Tanácsának munkáját, elemzi a szakértQktQl kapott információkat, az alsóbb szintq döntés-elQkészítQ bizottságok véleményének összegyqjtése után kész tervezetet tesz az állam és kormányfQk elé. A tagállamok közötti érdekegyeztetés többnyire legkésQbb az ÁÜT-ben megtörténik, az Európai Tanácsban csak az igazán nagy horderejq kérdésekrQl van érdemi vita. A külkapcsolatokkal foglalkozó ülésein a külügyminiszterek a közös kül- és biztonságpolitika (bevett angol rövidítéssel CFSP) szellemében megpróbálják összehangolni a tagállamok álláspontját nemzetközi kérdésekben. Ilyenkor kiemelt szerep jut a Tanács fQtitkárának, aki egyben a közös kül- és biztonságpolitikáért felelQs tanácsi fQmegbízott. A tisztségre 2004. júniusában ismét Javier Solana egykori NATO-fQtitkárt választották, aki az Alkotmányos szerzQdés ratifikálása esetén az EU elsQ külügyminisztere lehet.

A Gazdasági- és Pénzügyek Tanácsa (elterjedt rövidítése Ecofin) a tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereibQl áll. A havonta ülésezQ tanács a gazdasági együttmqködés fejlesztésével, a pénzpiacokkal, a tQkemozgással és a harmadik országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatokkal kapcsolatos ügyekben tárgyal, döntéseit fQszabályként minQsített többséggel, a Parlamenttel együttmqködve hozza. Az Ecofin egyik legfontosabb feladata, hogy a hétéves uniós költségvetés keretei között, ismételten a Parlament egyetértésével meghatározza az éves sarokszámokat. Szervezetileg nem kapcsolódik az Ecofinhoz, de fontos szervezet az ún. Eurogroup, mely az eurót használó tagállamok minisztereinek döntési joggal nem bíró informális szervezete. Üléseit rendszerint az Ecofin tanácskozása elQtti napon tartja.

A MezQgazdasági és Halászati Tanács nagy hagyományokra visszatekintQ tanácsi forma. Tagjai a mezQgazdasági, halászati, közegészségügyi miniszterek. A közös agrárpolitika (KAP) a legfontosabb szakpolitika az Európai Unióban, részesedése az uniós költségvetésbQl messze a legnagyobb. (A halászati politika - bár Magyarországon ez természetesen kevésbé érezhetQ - legalább ilyen súlyú.) A MezQgazdasági és Halászati Tanács bürokratikus szervezete a legnagyobbak közé tartozik. A Tanács döntéseit 12 munkacsoport 45 albizottsága készíti elQ, melyek egy-egy termékkel vagy szakterülettel foglalkoznak. A Tanács rendszerint minQsített többséggel határoz, általában a Parlamenttel együtt konzultációs eljárásban, de a kiemelt fontosságú élelmiszerbiztonság területén a Parlamentnek együttdöntési joga van.

A Bel- és Igazságügyi Együttmqködés Tanácsa (BI) a belügyminiszterek és igazságügyi miniszterek kéthavonta tartott összejövetele. A Tanács a '70-es évek közepétQl sokáig csak informálisan ülésezett, jogkör nélkül. Mikor Franciaország, Németország és a Benelux államok 1990-ben aláírták a Schengeni Egyezményt, világossá vált a terület fontossága. Ezt felismerve az Európai Unióról szóló (Maastrichti) SzerzQdés a Tanácsot beemelte a hivatalos szervezetrendszerbe. A schengeni rendszer szabályozási kérdései mellett a Tanács napirendjén fQleg a rendQrségi együttmqködéssel összefüggQ témák szerepelnek, így mindenek elQtt a határokon átnyúló bqnözés és bqnüldözés kérdése.

A Közlekedési, Hírközlési és Energiapolitikai Ügyek Tanácsa kéthavonta ülésezik. A '90-es évektQl kezdve számos fontos kezdeményezése volt, így a transzeurópai közlekedési stratégia kidolgozása vagy a Galileo mqholdas helymeghatározó rendszer kiépítése. A közlekedéspolitika a Közösségben elQkelQ helyet foglal el az integrációs politikák között, s a Tanács sikeresen dolgozta ki a terület részletszabályait (biztonsági kérdések, közlekedésirányítás, a piacra jutás szabályozása, képesítések elismerése, stb.).

A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa a munkaügyi, egészségügyi és esélyegyenlQségi miniszterek negyedéves összejövetele. Mivel a munkaügy és a szociálpolitika meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, így a miniszterek leginkább közös célok kitqzésével és nem kötelezQ ajánlásokkal igyekeznek közelíteni a tagállamok szabályozását. Az egészségpolitikában, különösen az egészségmegQrzéssel és megelQzéssel kapcsolatos, valamint fogyasztóvédelmi ügyekben a szervezet komolyabb szabályozó szerephez jut. Ezeken a területeken a Tanács a Parlamenttel együtt dönt, minQsített többséggel.

A Versenyképességi Tanács 2002-ben jött létre három korábbi tanácsi szervezet összevonásából azzal a céllal, hogy a versenyképességgel összefüggQ ipari, kutatási, belsQ piaci és idegenforgalmi ügyeket egy kézben összefogva, hatékonyabban lehessen irányítani. A Tanács ezzel együtt kissé felemás , hiszen míg a belsQ piaci kérdésekben komoly szerephez jut, az iparpolitikai szabályozás ma még többnyire nemzeti hatáskör. Évente öt-hat tanácskozást tart, az ipari, kutatás-fejlesztési, Európa-ügyi miniszterek részvételével.

A Környezetvédelmi Tanács által alkotott szabályok összhangban az Unió környezetpolitikájával elsQsorban a megelQzésre koncentrálnak. A környezetvédelmi miniszterek negyedévente találkoznak, a döntések a Parlament egyetértésével, minQsített többséggel születnek.

Az Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Ügyek Tanácsa a kevésbé fontosak közül való, hiszen a hatáskörében a legtöbb ügy a tagállamok szabályozásában maradt. Az ellenállást jól jelzi az is, hogy kulturális kérdésekben csak egyhangú döntést hozhat. Az oktatási és ifjúsági ügyek területén azonban több értékes kezdeményezést tett, így a diplomák kölcsönös elismerésével, a diákok és tanárok mobilitásával kapcsolatosan.

Az Állandó KépviselQk Bizottsága (COREPER)


A Miniszterek Tanácsa az Unió egyik legfontosabb döntéshozó testülete. Az elvégzendQ munka mennyiségéhez képest viszont keveset ülésezik - a néhány havonta megrendezett pár napos tanácskozás nem alkalmas a döntések megfelelQ átbeszélésére. Már a kezdetektQl fogva mqködött a Miniszterek Tanácsa mellett az Állandó KépviselQk Bizottsága (közkeletq rövidítéssel COREPER). A bizottság a brüsszeli állandó képviseletek vezetQibQl áll, akiket szükség szerint ágazati szakértQk segítenek. IdQvel a COREPER szerkezete kettévált, ma a COREPER II. az állandó képviselQk, míg a COREPER I. helyetteseik fórumát jelenti. (Tekintettel a mezQgazdaság kiemelt szerepére a MezQgazdasági és Halászati Tanácsot a COREPER helyett külön döntés-elQkészítQ szervezet, a MezQgazdasági Különbizottság segíti.)

A COREPER tevékenysége roppant szerteágazó, jelentQsége egyre nagyobb. Feladata nem csupán a tagállami álláspontok szakértQi szintq közelítése, a Tanácsi döntések elQkészítése, de Qk tartják a kapcsolatot az Unió szervei és a nemzeti intézmények között is. Ennek megfelelQen a tagállamok komolyan építenek az állandó képviseletek munkájára. A szakmai elQkészítQ munka egyre hangsúlyosabbá válásával a korábban többségében karrierdiplomatákból álló testületbe ma már a hazai minisztériumok is szakértQk tucatjait delegálják.

Az Állandó KépviselQk Bizottságát mintegy 250(!) témák szerinti állandó vagy ideiglenes munkacsoport segíti, melyek évente több ezer ülést tartanak. A bizottság tevékenységével lehetQvé válik, hogy az illetékes Tanács már csak politikai szempontokat vegyen figyelembe a vita során, s a szakmai szabályok valódi szakértQk közötti érdekegyeztetésben kristályosodjanak ki.

A magyar állandó képviselet vezetQje a csatlakozásig Balázs Péter volt. 2004 május 1. óta a posztot Kiss Tibor, volt hágai és brüsszeli nagykövet tölti be. A 49 éves közgazdász mintegy százfQs hivatalt vezet.

Döntéshozatal a Miniszterek Tanácsában

A Tanács az elé kerülQ ügyekben többféle szavazási formával dönt. A hatályos szerzQdés pontosan rendelkezik arról, hogy melyik területen, melyik szavazási procedúrát kell alkalmazni.

Egyszerq többség

Szerepe marginális, csak eljárási kérdésekben alkalmazzák.

MinQsített többség

A minQsített többség ma már a leggyakrabban alkalmazott döntéshozatali forma. A Tanács tagjainak szavazatait az Európai Közösséget létrehozó szerzQdés 205. cikke (2) bekezdésének megfelelQen kell súlyozni. (A listát ld. a Szavazati arányok a Miniszterek Tanácsában c. részben.) A határozatok elfogadásához Románia és Bulgária 2007-es csatlakozásáig legalább a tagok kétharmada által leadott, legalább 232 igen szavazat volt szükséges, ám a két új tagország felvétele miatt ez 255-re emelkedett. Ha a Tanács valamely határozatát minQsített többséggel kell elfogadni, a Tanács tagjai annak megvizsgálását kérhetik, hogy a minQsített többséget adó tagállamok képviselik-e az Unió népességének legalább 62%-át. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a kérdéses határozat nem kerül elfogadásra.


Egyhangú (konszenzusos) döntés

Az Európai Unió története sok szempontból a konszenzusról lemondás története is. Míg az integráció kezdetén az egységes döntéshozatal volt jellemzQ, nyilvánvalóvá vált, hogy az egyre több állammal bQvülQ Közösségben a konszenzusra törekvés a mqködQképességet veszélyeztetné. A 2007. januárjától 27 tagú Unióban egyre kisebb az egyhangú döntéshozatal szerepe, de stratégiailag számukra fontos kérdésekben (külpolitika, kultúra, szociálpolitika, adózás stb.) a tagállamok a mai napig fenntartják maguknak a vétójogot. A ratifikálásra váró Alkotmányos SzerzQdés a mostaninál is szélesebb teret hagy a minQsített többségi döntéshozatalnak.

Szavazati arányok a Miniszterek Tanácsában

Amennyiben a Tanács határozatához minQsített többség szükséges, tagjainak szavazatait a következQképpen kell súlyoznia 25 és a Nizzai SzerzQdés szerinti 27 tagú Unióban:

EU 25 EU 27


Összesen: 321 345

MinQsített többség: 232 255



Az Alkotmány hatása a Miniszterek Tanácsának mqködésére:

A Tanács státusza

Az AlkotmányszerzQdés a Miniszterek Tanácsát - az Európai Parlamenttel együtt - az EU törvényalkotó és költségvetésért felelQs intézményeként határozza meg, egyúttal nyilvánossá tenné üléseinek azon részeit, amelyeken törvényalkotási tervezetrQl tárgyalnak, vagy szavaznak.

A Tanács formációi

Újradefiniálná a Tanács formációit, hivatalosan is szétbontva az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsát Általános Ügyek Tanácsára és Külügyek Tanácsára. Az AlkotmányszerzQdés ugyanakkor nem rendelkezik a Tanács többi formációjáról, hanem az Európai Tanácsra bízza, hogy minQsített többséggel állapítsa meg a Tanács további összetételeit. Az Európai Tanácsnak kellene szintén minQsített többséggel döntenie a Tanács különbözQ formációinak elnökségérQl is, a Külügyek Tanácsa kivételével, amelyben az Unió külügyminisztere elnökölne.

Elnökségi rendszer

Az AlkotmányszerzQdés értelmében az elnökségi rendszernek egy egyenjogúságon alapuló rotációs rend szerint kell mqködnie. Eszerint az AlkotmányszerzQdés hatályba lépését követQen a Tanács elnökségi feladatait - a Külügyek Tanácsa kivételével - a tagállamok elQre meghatározott hármas csoportokban, 18 hónapon keresztül látnák el. A hármas csoportokon belül valamennyi tanácsi összetétel elnökségét rotációs rendben, hathónapos idQszakonként felváltva töltenék be a tagállamok.
A csoport többi tagja közös program alapján segítené az elnökséget összes feladata ellátásában.

A szavazási rend

Nagyon fontos elvi rendelkezése az AlkotmányszerzQdésnek, hogy a Tanács fQszabályként minQsített többséggel határozna - ezzel kivételes esetnek tekinti az egyhangúságra épülQ döntéshozatalt -, amelyet a tagállamok számának jelentQs bQvülése is indokol.

A szavazati arányok miatt hosszantartó tárgyalások eredményeként sikerült elérni, hogy - amennyiben az AlkotmányszerzQdés hatályba lép - az új szavazási rend az ún. kettQs többség (tagállamok + népesség többsége) elvére épülne. Eszerint az Európai Bizottság vagy az uniós külügyminiszter javaslata alapján meghozott döntéseknél a tagállamokat képviselQ miniszterek közül legalább 15-nek és legalább 55 %-nak a javaslat mellett kellene lennie, és együttesen az Unió népességének legalább 65 %-át kellene képviselnie. Abban az esetben, ha a Tanács nem a Bizottság vagy a külügyminiszter javaslata alapján dönt, a Tanács tagjainak 72 %-a, és az általuk képviselt népesség legalább 65%-a kellene a javaslat elfogadásához.

Európai Bíróság

Az Európai Bíróság - vagy teljes nevén az Európai Közösségek Bírósága - az Európai Unió legfelsQbb jogértelmezQ fóruma. Feladata a közösségi jog betartásának felügyelete, a többi közösségi szerv munkájának törvényességi ellenQrzése és a jogi viták elrendezése az Európai Közösségeket létrehozó szerzQdések, valamint a hatáskörrel rendelkezQ közösségi intézmények rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása során.

Alapítás: 1957. március 25.

Székhelye: Luxemburg

A Bíróság felépítése

Az Európai Közösségek Bíróságának három fóruma van:

- a Bíróság
- az ElsQfokú Bíróság
- a Közszolgálati Törvényszék

A Bíróság

Tagjai

A Bíróság huszohét bíróból és nyolc fQtanácsnokból áll.
Amennyiben a Bíróság kéri, a fQtanácsnokok számát a Tanács, egyhangú határozattal megnövelheti.


A bírákat és a fQtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki hat évre szóló, megújítható mandátummal. A bírákat olyan jogászok közül választják ki, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legmagasabb bírói tisztségekbe történQ kinevezéshez szükséges feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkezQ jogtudósok.
A Bíróság bírái maguk közül választják meg a Bíróság elnökét három éves, megújítható idQtartamra. Az elnök irányítja a Bíróság munkáját és szervezeti egységeit, elnököl a legnagyobb létszámú ítélkezQ testületekben, a tárgyalásokon, valamint a tanácskozásokon.
A fQtanácsnokok részt vesznek a Bíróság munkájában, feladatuk, hogy a Bíróság elé terjesztett ügyekben pártatlanul és függetlenül eljárva nyilvános tárgyaláson terjesszék elQ indítványaikat, kivéve a Bíróság ellenkezQ döntése esetén, amikor az ügy nem vet fel új jogi kérdést. Szerepük nem összekeverendQ az ügyész vagy más hasonló hatóság szerepével.
Mqködése
A Bíróság teljes ülésben, nagytanácsban (tizenhárom bíró) vagy három- és öttagú tanácsokban jár el. A félként részt vevQ tagállam vagy közösségi intézmény kérelmére, valamint a különösen bonyolult vagy jelentQs ügyekben, a Bíróság nagytanácsban ülésezik. A Bíróság teljes ülésben kivételes alkalmakkor ülésezik, amelyeket korlátozó jelleggel állapít meg a SzerzQdés, valamint ha a Bíróság úgy találja, hogy egy ügy különös jelentQséggel bír.
A Bíróság többek között hatáskörrel bír tagállam vagy intézmény által indított megsemmisítés iránti keresetek vagy intézményi mulasztás megállapítására irányuló keresetek, tagállami mulasztás megállapítására irányuló keresetek, elQzetes döntéshozatali eljárások esetén és az ElsQfokú Bíróság határozatai ellen benyújtott fellebbezések ügyében is.
Az ElsQfokú Bíróság
Az ElsQfokú Bíróságot 1989-ben hozták létre, az eredeti fórum tehermentesítése céljából.

Jelenleg 27, tagállamonként legalább egy bíróból áll. A bírákat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel hat évre nevezik ki, megbízatásuk megújítható. Az ElsQfokú Bíróság bírái maguk közül választják meg az ElsQfokú Bíróság és az öt bíróból álló tanácsok elnökét három éves, megújítható idQtartamra.
Az ElsQfokú Bíróság öt- vagy háromtagú tanácsokban jár el, vagy bizonyos esetekben egyesbíróként eljárva határoz. Különösen jelentQs ügyekben nagytanácsban, vagy teljes ülésben is határozhat.
E bírói testület rendelkezik hatáskörrel elsQ fokon a magánszemélyek és a tagállamok közvetlen keresetei alapján indult eljárásokban, kivéve azokat, amelyeket bírói különtanácsok hatáskörébe utaltak, illetve amelyek a Bíróság hatáskörében maradnak. Munkáját nem segíti állandó fQtanácsnok, ugyanakkor a fQtanácsnok feladatait néhány ügyben egy erre kijelölt bíró látja el.
Az ElsQfokú Bíróság létrehozásával kétszintq igazságszolgáltatási rendszer jött létre: az ElsQfokú Bíróság által elsQ fokon elbírált ügyekben - kizárólag jogi kérdésekben - a Bírósághoz lehet fellebbezni.

Az elmúlt öt évben az ElsQfokú Bírósághoz benyújtott ügyek növekvQ számára tekintettel a 2003. február 1-jén hatályba lépett Nizzai SzerzQdés egyes különleges területeken eljáró bírói különtanácsokat hozott létre, hogy mentesítse az ElsQfokú Bíróságot az ügyek egy részétQl. A Tanács 2004. november 2-án határozott az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének felállításáról.

Közszolgálati Törvényszék

Ez az új, héttagú bíróság elsQ fokon az európai közszolgálati jogvitákban jár el. Határozatai ellen - kizárólag jogkérdésekben - az ElsQfokú Bírósághoz lehet fellebbezni. Az ElsQfokú Bíróság e területen elsQ fokon hozott határozatait a Bíróság kivételes esetben felülvizsgálhatja. Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke 2005-ben kezdte meg mqködését.

Jelenleg vizsgálják egy közösségi szabadalmi ügyeket tárgyaló bíróság létrehozásának lehetQségét is.

Az Európai Bíróság szerepe és mqködése

Történelmi perspektívából nézve az Európai Bíróság az Európai Közösségek egyik legfontosabb szerve, noha korántsem olyan látványos, mint a Bizottság, a Parlament, vagy akár a Tanács. A Bíróságot szokás aktivista bíróságként számon tartani, ami azt jelenti, hogy gyakran igen tág jogértelmezésével nem ritkán túllép szigorú, konzervatív értelemben vett mandátumán, és már-már a jogalkotás területére téved. Ez nem teljesen szokatlan dolog, ez a fajta aktivizmus jellemzi az amerikai legfelsQbb bíróságot is, és sajátja volt a Magyar Köztársaság elsQ Alkotmánybíróságának is.

Ez a fajta európai bírósági viselkedés konkrétan azt jelenti, hogy a testület döntéseivel több ízben is hozzájárult az integráció további mélyítéséhez, olyan alapvetések lefektetésével és tisztázásával, amelyek ugyan nincsenek benne az alapító szerzQdésekben, de ma már kézenfekvQnek tekinthetQk. Ezek közül a legfontosabb, hogy az európai közösségi jog minden esetben elsQbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, vagyis ahol a két jog ütközik, ott a közösségi jogot kell irányadónak tekinteni.

Ez minden szövetségi rendszerben alapelv, de a közösség alapdokumentumai valami miatt elmulasztották megemlíteni; egészen a Bíróság 1977-es, úgynevezett Simmenthal-döntéséig kellett várni, hogy ez véglegesen tisztázódjék. (Érdekesség, hogy az amerikai alkotmány sem mondja ki explicite a szövetségi jog elsQbbségét az állami joggal szemben; csak az 1830-31-es úgynevezett semmisségi vitában tisztázódott, hogy az államok joga alárendeltje a szövetségi jognak.)

Egy másik példa a bírósági aktivitásra, ami az európai integráció szorosabbra fqzéséhez vezetett, az úgynevezett Cassis de Dijon-ügy. Ez az 1979-es döntés bizonyos értelemben az egységes belsQ piac alapját vetette meg azzal, hogy kimondta: a tagállamoknak kötelességük kölcsönösen elismerni egymás szabályozását, amennyiben az nem diszkriminatív a többi tagállammal szemben.

Az európai bírósági rendszer mqködésének legfontosabb sajátossága, hogy a közösségi jog értelmezésének feladata - szemben a legtöbb szövetségi rendszerrel - megoszlik az állami-nemzeti bíróságok és a közösségi bíróság között. Ez azt jelenti, hogy az állami bíróságoknak csakúgy feladatuk figyelembe venni a közösségi jogot, mint az adott állam jogát. Egy közösségi jogi érveket is felvonultató jogvita elsQdleges fóruma csaknem mindig egy állami bíróság. Az állami bíróságok ugyanakkor igen gyakran elQzetes véleményalkotás céljából az Európai Bírósághoz utalnak egy kérdést.

A Bíróság egyik legfontosabb - és leglátványosabb - feladata az uniós szabályok Qrének számító Európai Bizottság és a tagállamok közti vitás ügyek elrendezése. Ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy egy tagállam megsértette a közösségi jogot, s utólagos felszólításra sem nem tesz eleget az uniós szerzQdésekbQl fakadó kötelezettségeinek, akkor a Bizottság bepereli ezt az államot a Bíróságon. A Bíróság eldönti, hogy melyik félnek van igaza, sQt még pénzbüntetésre is ítélhet egy elmarasztalt tagállamot, ha az továbbra is vonakodik a szabályoknak megfelelQen viselkedni. A Bíróság ugyanakkor ítélhet az európai intézmények közti vitás kérdésekben, tagállamok közti vitákban, vagy akár személyek, vállalkozások és más szervezetek nézeteltéréseiben is. Ítélhet továbbá a Bíróság az egyes uniós intézmények lépései ügyében is, vagyis megállapíthatja például az Európai Uniós Miniszterek Tanácsa egy döntésérQl, hogy az jogszabályba ütközik.

Keresetfajták az Európai Bíróságon

A tagállami mulasztás megállapítására irányuló kereset: Ez az eljárás lehetQséget ad a Bíróságnak arra, hogy ellenQrizze: teljesítik-e a tagállamok a közösségi jog alapján fennálló kötelezettségeiket. A Bíróság elQtti eljárást egy elQzetes, a Bizottság által indított eljárás elQzi meg, amelynek célja, hogy lehetQséget adjon a tagállamnak a benyújtott panaszokra történQ észrevételek megtételére. Amennyiben ez az eljárás nem eredményezi a tagállam részérQl a mulasztás megszüntetését, a Bíróságnál eljárás kezdeményezhetQ a közösségi jogsértésre vonatkozóan. Az eljárást a Bizottság - ez a leggyakoribb eset -, vagy egy tagállam kezdeményezheti. Ha a Bíróság megállapítja a mulasztást, a tagállam köteles annak azonnal véget vetni. Ha a Bizottság kezdeményezésére indított újabb eljárás során a Bíróság megállapítja, hogy az érintett tagállam nem tett eleget az ítéletben foglaltaknak, a tagállamot átalányösszeg vagy kényszerítQ bírság megfizetésére kötelezheti.

A megsemmisítés iránti kereset: A megsemmisítés iránti keresettel a kérelmezQ kérheti egy intézményi intézkedés (rendelet, irányelv, döntés) megsemmisítését. Megsemmisítés iránti keresetet benyújthatnak a tagállamok, közösségi intézmények (Parlament, Tanács, Bizottság) vagy olyan magánszemély, aki egy aktus címzettje, és ezen aktus Qt közvetlenül és személyében érinti.

Az intézményi mulasztás megállapítására irányuló kereset: Ez a kereset teszi lehetQvé azt, hogy a Bíróság és az ElsQfokú Bíróság ellenQrizze a közösségi intézmények mulasztásának jogszerqségét. Ezen kereset azonban csak azt követQen nyújtható be, hogy az intézményt felkérték, hogy járjon el. Amikor a mulasztás jogszerqtlensége megállapítást nyer, az érintett intézmény megfelelQ intézkedések megtételével köteles véget vetni a mulasztásnak.

Kártérítési kereset: Ez a kereset, amely a szerzQdésen kívüli felelQsségen alapul, lehetQséget ad az ElsQfokú Bíróságnak arra, hogy megállapítsa a Közösség felelQsségét az intézmények és a tisztviselQk által, feladataik teljesítése során a polgároknak és vállalkozásoknak okozott károkért.

Fellebbezések: Végül, az ElsQfokú Bíróság hatáskörében hozott ítéletekkel szemben, jogkérdésekben a Bírósághoz lehet fellebbezni. Amennyiben a fellebbezés elfogadható és megalapozott, a Bíróság megsemmisíti az ElsQfokú Bíróság határozatát. Amennyiben az ügyben ítélet hozható, a Bíróság a jogvitában döntést hoz. EllenkezQ esetben a Bíróság köteles az ügyet visszautalni az ElsQfokú Bíróság elé, amely kötve van a fellebbezés során hozott határozathoz.

Az elQzetes döntéshozatali eljárás:

Az elQzetes döntéshozatali eljárás egy sajátos eljárás a közösségi jogban. Annak ellenére, hogy természeténél fogva a Bíróság a közösségi jog tiszteletben tartásának legfQbb Qre, nem Q az egyetlen bíróság, amely jogosult a közösségi jog alkalmazására. Ez a feladat megilleti a nemzeti bíróságokat abban a mértékben, amennyiben hatáskörükbe tartozik a közösségi jog közigazgatási végrehajtásának - ami általában a tagállamok közigazgatási szerveinek feladata - ellenQrzése; a szerzQdések és a másodlagos jogforrások (rendeletek, irányelvek, döntések) rendelkezéseinek jelentQs része közvetlenül egyéni jogokat keletkeztet a tagállamok állampolgárai részére, melyeket a tagállamok kötelesek megvédeni.

Ily módon a tagállamok bíróságai természetüknél fogva a közösségi jog elsQdleges biztosítói. A közösségi jogszabályok hatékony és egységes alkalmazásának biztosítása, továbbá az értelmezési szabályok közötti különbség elkerülése érdekében, a tagállami bíróságok jogosultak, illetve bizonyos esetekben kötelesek a Bírósághoz fordulni, hogy annak értelmezése által a közösségi jog egy adott része pontosan meghatározásra kerüljön annak érdekében, hogy például ellenQrizhessék, vajon ezen jog és nemzeti szabályozásuk mennyiben van összhangban.

Az elQzetes döntéshozatali eljárás célja lehet továbbá egy közösségi jogi aktus érvényességének vizsgálata. A Bíróság nem pusztán véleményt nyilvánít, hanem indokolással ellátott ítélettel vagy végzéssel határoz. Azt a nemzeti bíróságot, amely a határozat címzettje, köti az értelmezés. A Bíróság ítélete ugyanolyan módon kötelezQ azon további nemzeti bíróságok számára is, amelyek tartalmilag hasonló kérdésben járnak el.

Ugyancsak az elQzetes döntéshozatali eljárás segítségével tudja valamennyi európai állampolgár meghatározni a rá vonatkozó közösségi jogi normákat. Ugyanis annak ellenére, hogy csak a nemzeti bíróság indíthatja meg ezt az eljárást, mivel csak Q dönthet annak szükségességérQl, valamennyi érintett fél, azaz a tagállamok, a nemzeti bíróság elQtt már eljáró felek és a Bizottság is részt vehet a Bíróság elQtt folyó eljárásban.

Számos jelentQs közösségi jogi elvet az elQzetes döntéshozatalra elQterjesztett kérdés alapján állapítottak meg, amelyeket egyes esetekben az elsQfokú tagállami bíróságok tettek fel.

A Bíróság elQtti eljárás vázlata

Az írásbeli szakasz Közvetlen keresetek és a jogorvoslatok
Keresetlevél
A keresetlevél kézbesítése az alperesnek
A keresetlevél közzététele a Hivatalos Lapban
Ellenkérelem
Válasz
Viszonválasz ElQzetes döntéshozatali eljárás
A tagállami bíróság határozata
Az elQzetes döntéshozatal iránti kérelem lefordítása valamennyi közösségi hivatalos nyelvre és a felek, a tagállamok és a közösségi intézmények értesítése
Az elQzetes döntéshozatal iránti kérelem közzététele a Hivatalos Lapban
A felek, a tagállamok és a közösségi intézmények írásbeli észrevételei A szóbeli szakasz (Tárgyalás)
(A fQtanácsnok indítványa)
A Bíróság tanácskozása
Az ítélet kihirdetése

A Bíróság jövQje

Az Európai Alkotmány - hatályba lépése esetén - a Bíróság mqködésében elsQsorban technikai természetq változásokat vezetne be. A legfontosabb változás nem magát a Bíróságot érintené, hatása a közösség életére és mqködésére mégis kolosszális lenne, fQleg hosszútávon. Ez az AlapvetQ Jogok Chartájának beemelése az uniós alaptörvénybe. A Charta, ami az európai polgárok alapvetQ emberi, polgári és szociális jogait szentesíti, az alkotmány ratifikálásával az Unió elsQdleges jogává válna.

Ez azt jelenti, hogy az Európai Bíróság jogértelmezése a jövQben ezekre a területekre is kiterjedhetne. Jelenleg ilyen természetq kérdésekben csak a nemzeti bíróságok, valamint a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság az illetékes (utóbbi ítéletei egyébként nem is feltétlenül kötelezQek a tagállamokra). Azt, hogy ez hova vezetne, nehéz pontosan felmérni, de az bizonyos: az Unió és az Unió intézményei olyan területre tévednének, ahová eddig nem merészkedtek, amelyben eddig nem voltak illetékesek.

Ez a terület - az alapvetQ emberi, politikai és szociális jogok - ráadásul rendkívül érzékeny terület. Éppen ez akadályozta igen sokáig, hogy a Charta valóban kötelezQ érvényq dokumentum legyen: nem hivatalos formában már régóta létezik, de egyes tagállamok, elsQsorban Nagy-Britannia, sokáig útját állták szentesítésének. A Bíróság, ami eddig szinte csak gazdasági jellegq kérdésekkel foglalkozott - hiszen a közösségi jog legnagyobb része gazdasági jellegq - ezentúl olyan kérdésekben is ítélete hozhatna, amelyeket az államok eddig féltékenyen saját fennhatóságuk alatt akartak tartani.

Régiók Bizottsága
A Régiók Bizottsága a Tanács és a Bizottság felé tanácsadó szervként mqködik. Feladata a véleményalkotás és az érdekképviselet. Konzultálni kell vele a régiókat és a helyi önkormányzatokat érintQ kérdésekben (pl. az oktatás, a kultúra, a közegészségügy, a transzeurópai hálózatok, a gazdasági és szociális kohézió területei). Véleménye azonban nem kötelezQ erejq.
Székhely: Brüsszel
Tagok


A Régiók Bizottságának jelenleg 344 tagja van. A tagokat, akik többnyire regionális és helyi szervek képviselQibQl, polgármesterek, önkormányzati vezetQk közül kerülnek ki, a nemzeti kormányok jelölik. A tagállamok által jelölt személyek közül tagjait végül a Tanács minQsített többséggel nevezi ki megújítható négyéves hivatali idQre.

Hivatalok

FQtitkárság és az ún. Büró
Az 56 tagú Büró (Elnökség) feladata a Régiók Bizottsága munkájának koordinálása.

Elnök

A bizottság elnökét, valamint a tagállamonként 1-1 alelnököt a tagok választják maguk közül 2 éves mandátummal
Mqködése, ülések


A Régiók Bizottsága 6 szakbizottságban dolgozik, évente 5 alkalommal pedig plenáris ülést tart.
COTER (Commission for Territorial Cohesion Policy) - A területi kohéziós politikáért felelQs bizottság
ECOS (Commission for Economic and Social Policy) - A gazdasági és szociális politikáért felelQs bizottság
DEVE (Commission for Sustainable Development) - A fenntartható fejlQdésért felelQs bizottság
EDUC (Commission for Culture and Education) - A kultúráért és oktatásért felelQs bizottság
CONST (Commission for Constitutional Affairs and European Governance) - Az Alkotmánnyal kapcsolatos ügyekkel és az európai kormányzással foglalkozó bizottság
RELEX (Commission for External Relations) - A külkapcsolatokkal foglalkozó bizottság
A fenti állandó szakbizottságokon kívül mqködik a CAFA (Committee for Administrative and Financial Affairs), mely a Régiók Bizottságának prioritásait hivatott képviselni a következQ költségvetés körüli vitákban.

Egyéb hivatalok és szolgálatok
Adminisztrációs, humánpolitikai, gazdasági, jogi szolgálat (Directorate for administration, personnel, finance, legal and registry services)
Tanácsadói, intézményközi ügyek és külkapcsolatok igazgatósága (Directorate for consultative work, inter-institutional and external relations)
Intézményközi Kapcsolatok Bizottsága (Commission on inter-institutional affairs)
Kapcsolattartás a harmadik világ országaival és az Európa Tanáccsal (Relations with third countries and the Council of Europe)
Protokoll (Protocol)
Sajtó és kommunikációs osztály (Division of press and communication)
Politikai pártok titkársága (Political Group Secretariats)
A Nizzai SzerzQdés hatása a Régiók Bizottsága mqködésére

Az EU-tagállamok és a csatlakozni kívánó országok számára rendelkezésre álló helyek száma a Régiók Bizottságában Belgium 12 Bulgária 12 Dánia 9 Ciprus 6 Németország 24 Cseh Köztársaság 12 Görögország 12 Észtország 7 Spanyolország 21 Magyarország 12 Franciaország 24 Lettország 7 Írország 9 Litvánia 9 Olaszország 24 Málta 5 Luxemburg 6 Lengyelország 21 Hollandia 12 Románia 15 Ausztria 12 Szlovákia 9 Portugália 12 Szlovénia 7 Finnország 9 Svédország 12 Egyesült Királyság 24 ÖSSZESEN 344 SzámvevQszék

FQ feladata a közös költségvetés végrehajtásának ellenQrzése és felügyelete, az EU-könyvvitel átvilágítása, valamint bármely intézményrQl éves jelentés készítése. A SzámvevQszék Maastricht (1992) óta intézményi rangú önálló felülvizsgálati és ellenQrzQ testület, amelynek feladata továbbá a véleményalkotás, ill. tanácsadás, az EU pénzügyeinek felülvizsgálata, a költségvetési szabályok ellenQrzése.

Feladatai

Az Európai SzámvevQszéket a Brüsszeli SzerzQdés hozta létre 1975. július 22-én. 1977 októberében kezdte meg mqködését, és a Maastrichti SzerzQdés életbe lépésével, 1993. november 1-jén európai intézményi rangra emelkedett. Ez a független intézmény ellenQrzi az Európai Unió és intézményei (Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Unió Tanácsa, Európai Bíróság, Európai Befektetési Bank), szervei (ügynökségek, alapítványok, intézetek, megfigyelQk) és az európai segélyekbQl részesülQk pénzügyeit.
A SzámvevQszék lehetQvé teszi, hogy az Európai Uniónak legyen egy olyan külsQ ellenQrzQ szerve, amely különbözik az intézményeken belüli pénzügyi felelQsöktQl. A SzámvevQszék megvizsgálja a bevételek és kiadások törvényességét és szabályosságát, megbizonyosodik a pénzügyek megfelelQ intézésérQl, és ezáltal lehetQvé teszi, hogy az Európai Parlament felmentést adjon a Bizottságnak a költségvetés végrehajtására. A SzámvevQszék jelentései nyomást gyakorolhatnak az intézményekre és az adminisztratív szervekre a pénzügyi alapok megfelelQ kezelése érdekében.
Az európai programok irányításával és végrehajtásával megbízott személyzet felel elsQdlegesen a szabálytalanságok megelQzéséért, kimutatásáért és feltárásáért. Ha a SzámvevQszék hiányt, szabálytalanságot és potenciális csalást észlel, azt az illetékes hatóságnak vagy szervnek tudomására hozza, amely azután ennek megfelelQen jár el. Továbbá jelzi a rendszerek és eljárások elégtelenségeit, melyek adott problémák okozói lehettek.
Tevékenységi körök
Az Európai SzámvevQszék ellenQrzi az Unió pénzügyeit és jelzi azokat a területeket, amelyeken az ügyvezetés javítására alkalmas intézkedéseket kell hozni.
A SzerzQdés elQírja, hogy az Európai SzámvevQszék közremqködik az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa a költségvetés végrehajtását ellenQrzQ munkájában. Ez elsQsorban a költségvetés elfogadási eljárásból áll. A SzámvevQszék elnöke minden év novemberében bemutatja jelentését az Európai Parlamentben, amely alapvetQ fontosságú a Bizottság felmentvényének engedélyezésével kapcsolatos parlamenti döntésben.
Az Európai SzámvevQszék továbbá nyilatkozatban biztosítja az Európai Unió Tanácsát és az Európai Parlamentet a számlák hitelessége felQl, valamint a mögöttük lévQ pénzügyi mqveletek törvényességérQl és szabályosságáról. A garancianyilatkozat az elfogadási eljárás fontos eleme, mivel általánosan biztosítja az európai adófizetQket arról, hogy pénzüket megfelelQ módon használták fel.

A SzámvevQszéknek joga van ahhoz, hogy egyes kérdésekben bármikor észrevételeket tegyen közzé külön jelentés formájában. Ezen kívül más intézmények saját kérdéseikben kikérhetik az Európai SzámvevQszék véleményét. KötelezQ kikérni az Európai SzámvevQszék véleményét pénzügyi jellegq törvényi rendelkezések elfogadása elQtt, különös tekintettel a pénzügyi szabályokra és saját pénzügyi források felhasználására. Az Európai SzámvevQszék éves, vagy rendkívüli jelentésében közzé tett észrevételeire a Bizottság vagy más érintett intézmény ad választ, melyben ügyvezetésének helyességét igazolja. A SzámvevQszék végleges észrevételének kialakítása elQtt figyelembe veszi ezeket a válaszokat.
Tagjai és mqködése

Az Európai Unió SzámvevQszéke tagországonként egy, összesen 27 tagból áll. Az 1993. december 10-11-ei brüsszeli Európai Tanács-ülés erQsítette meg ezt az elvet, hogy a SzámvevQszék tagjainak száma az újabb országok európai uniós csatlakozásának függvényében nQ.

A tagokat 6 éves (megújítható) idQszakra nevezi ki az Európai Unió Tanácsa, miután az Európai Parlament egyhangú döntést hozott. Olyan személyeket választanak ki, akik hazájukban is külsQ ellenQrzQ intézmény dolgozói, volt dolgozói, vagy akik erre a feladatra megfelelQ képesítéssel rendelkeznek. Három elvárásnak kell megfelelniük: hozzáértés, minden kormánytól vagy szervezettQl való függetlenség, teljes munkaidQs tevékenység. Megbízatásuk ideje alatt az Európai SzámvevQszék tagjai nem folytathatnak más, fizetett vagy ingyenes szakmai tevékenységet.
Az Európai SzámvevQszék elnöke - akit kollégái választanak meg három éves idQtartamra - ügyel a SzámvevQszék szolgálatainak megfelelQ mqködésére és tevékenységének zavartalanságára. Képviseli a SzámvevQszéket más európai intézmények és a nemzeti számvevQszékek felé.

ÖnrendelkezQ szervezQdés lévén az Európai SzámvevQszék saját belsQ szabályzatot fogad el. Az ellenQrzési feladatok ellátása érdekében könyvvizsgáló csoportok alakultak, amelyek tagjai felosztják egymás között a szakterületeket, és akiknek elsQdleges feladata a SzámvevQszék tanácskozásainak elQkészítése. A testületi jelleg megQrzése megköveteli, hogy a SzámvevQszék döntsön az ellenQrzésekbQl származó észrevételekre adandó válaszokról, és elfogadja az éves jelentéseket, a különleges jelentéseket vagy a véleményeket. A tagállamokban az ellenQrzés a nemzeti ellenQrzQ intézményekkel együtt valósul meg.
A Nizzai SzerzQdés hatása a SzámvevQszék mqködésére


A SzerzQdés kimondja, hogy a SzámvevQszékbe a tagállamok továbbra is egy-egy képviselQt delegálhatnak. A tagokat, akiknek a mandátuma hat évre szól, a Tanács jelöli ki minQsített többséggel. A SzámvevQszék kamarákat hozhat létre bizonyos feladatok ellátására (pl. egy adott jelentés kiértékelésére, véleményezésére vagy megírására). A SzámvevQszék elnöke egy külön bizottságot hozhat létre, melynek feladata a kooperáció elQsegítése a nemzeti hatóságokkal.

Az Európai SzámvevQszék székhelye: Luxemburg

Gazdasági és Szociális Bizottság
A Gazdasági és Szociális Bizottság tanácsadó jellegq testület, konzultatív szerv, amelynek feladata a gazdasági és szociális érdekcsoportok bevonása a közösségi döntések elQkészítésébe. A Római SzerzQdés határozza meg azokat a témaköröket, amelyekben a Tanácsnak és a Bizottságnak konzultálnia kell a Gazdasági és Szociális Bizottsággal. A testület a munkaadók, a munkavállalók és egyéb érdekvédelmi szervek csoportjából áll, melyeket számos gazdasági és szociális érdekvédelmi szervezet delegál. Az intézmény feladata, hogy tanácsokat adjon az Európai Bizottságnak, és a Tanácsnak gazdasági, szociális és foglalkoztatási ügyekben, de véleményt nyilváníthat a közösségi jogalkotás bármely kérdésében is. Mozgástere és lehetQsége meglehetQsen korlátozott, mert véleménye nem kötelezQ erejq.
Alapítása: Római SzerzQdés (1957)

Tagok száma és az ülések

Jelenleg 344 tagja van, akiket a tagállamok által jelölt személyek közül a Tanács minQsített többséggel nevez ki megújítható négyéves hivatali idQre.

A Gazdasági és Szociális Bizottság kétévente tagjai közül elnököt, két alelnököt és ún. Bürót választ. A Bürónak - amelynek feladata a testület munkájának koordinálása - 24 tagja van, mind a három csoportból 8-8 fQ. Az elnököt és a két alelnököt a három csoportból rotációs alapon választják. Az elnök felelQs a testület mindennapi mqködéséért, folyamatos munkájáért, és az Q feladata a külsQ szervekkel való kapcsolattartás is.

A Gazdasági és Szociális Bizottság évente 10 plenáris ülést, illetve ennél sqrqbben szekcióüléseket tart. A plenáris üléseken - a szekciók állásfoglalásai alapján - fogadják el a testület által kiadott véleményeket. A testület folyamatos mqködését a 6 szekció biztosítja.

A Gazdasági és Szociális Bizottság szekciói
MezQgazdaság, vidékfejlesztés, környezetvédelem
(Agriculture, Rural Development and the Environment - NAT)
Gazdasági és Monetáris Unió
(Economic and Monetary Union and Economic and Social Cohesion - ECO)
Foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, állampolgárság
(Employment, Social Affairs and Citizenship - SOC)
Külpolitika, külkapcsolatok
(External Relations - REX)
BelsQ piac, termelés, fogyasztás
(The Single Market, Production and Consumption - INT)
Közlekedés, energiapolitika, infrastruktúra, információs társadalom
(Transport, Energy, Infrastructure and the Information Society - TEN)
A Nizzai SzerzQdés hatása a Gazdasági és Szociális Bizottság mqködésére

A Nizzai SzerzQdés kimondja, hogy a tagoknak a szervezett civil társadalom legkülönbözQbb rétegeibQl kell érkezniük és a tagok számát 350-re korlátozza a kibQvítést is figyelembe véve.

Az EU-tagállamok és a csatlakozni kívánó országok számára rendelkezésre álló helyek száma a Gazdasági és Szociális Bizottságban Belgium 12 Bulgária 12 Dánia 9 Ciprus 6 Németország 24 Cseh Köztársaság 12 Görögország 12 Észtország 7 Spanyolország 21 Magyarország 12 Franciaország 24 Lettország 7 Írország 9 Litvánia 9 Olaszország 24 Málta 5 Luxemburg 6 Lengyelország 21 Hollandia 12 Románia 15 Ausztria 12 Szlovákia 9 Portugália 12 Szlovénia 7 Finnország 9 Svédország 12 Egyesült Királyság 24 ÖSSZESEN 344 Európai Központi Bank
Az egységes monetáris politika jogi alapját az Európai Közösséget létrehozó szerzQdés, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) és az Európai Központi Banknak (EKB) az alapokmánya biztosítja. Ezzel az alapokmánnyal hozták létre 1998. június 1-jén az EKB-t, illetve a Központi Bankok Európai Rendszerét.

A Központi Bankok Európai Rendszere magában foglalja az EKB-t, valamint az összes EU-tagállam nemzeti központi bankját (NKB) (a SzerzQdés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében), függetlenül attól, hogy az adott tagállamban bevezették-e az eurót vagy sem.

Az EKB megalapításával létrejött az eurórendszer és a KBER magja. Az EKB és a nemzeti központi bankok együttesen hajtják végre a rájuk bízott feladatokat. Az EKB a nemzetközi közjog értelmében jogi személyiséggel rendelkezik.

Az Európai Közösséget létrehozó szerzQdés (105. cikkének (2) bekezdése) szerint az EKB alapvetQ feladatai a következQk:
az euróövezet  HYPERLINK "http://www.ecb.int/mopo/intro/html/index.en.html" \o "" monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása;
 HYPERLINK "http://www.ecb.int/ecb/orga/tasks/html/foreign-exchange.hu.html" \o "" devizamqveletek végzése;
az euróövezetbelFLœ
ž
¾
À
"$

vw©ªÑÒÓØÙçòóýþ *+67@AFGH^_advwx "$ÀÂïàÏàÏàÏàÏàÏàÏàÏàÏàÏàÏàÏàÏàÏàÏàÏàÏàÏàÏàÏàÏàÏà¾àÏïà³¢àŽàŽ&jhò=Ïhz`cB*OJQJUph hò=Ïhz`c<B*OJQJph hò=Ïhz`cOJQJ!hò=Ïhz`cB*OJQJ^Jph!hò=Ïhz`cB*OJQJ^Jphhò=Ïhz`cB*OJQJph hò=Ïhz`c0JCJOJQJaJ7JLî ò ž
¢
À
Ä
$²¶
'4?HRW÷ìÝÎÎÎÎÎÎÎÎÎλ»»»»»»»d¤ ¤$If[$\$gdò=Ï d¤ ¤[$\$gdò=Ï d¤K ¤[$\$gdò=Ï
d ¤ð\$gdò=Ï dgdò=Ïdâ°âýýWgnwx~Šœª«ììììììììììd¤ ¤$If[$\$gdò=Ï
«¬±»ÇÒÓÙç^KKKKKKKd¤ ¤$If[$\$gdò=Ï kd$$If–FÖÖ\”ÿ“Ì #ÿ9
Tp
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöçóþ +7AGHM_abcìììììììììììàÍììd¤ ¤$If[$\$gdò=Ï

d$Ifgdò=Ïd¤ ¤$If[$\$gdò=Ïcdw^R

d$Ifgdò=Ï kd‹$$If–FÖÖ\”ÿ“Ì #ÿ9
Tp
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöwxy"9EF™Ã»¯¡¡O¡RkdO$IfK$L$–-Ö0Ò%&ÒÂ- ö” 6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aö
d$Ifgdò=ÏK$

d$Ifgdò=Ï dgdò=Ï;kd$$IfÖ¢!€ ö¢!6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ3Ö4Öaö ÂÄÈ5678EFG•–—˜™šèéêëþÿNOPQdef´µ¶·ÇÈìØÉصØɪØÉؖØÉØÉ؂ØɪØÉØnØɪØÉØZØɪ&jò hò=Ïhz`cB*OJQJUph&jhò=Ïhz`cB*OJQJUph&j0hò=Ïhz`cB*OJQJUph&j½hò=Ïhz`cB*OJQJUph hò=Ïhz`cOJQJ&jÐhò=Ïhz`cB*OJQJUphhò=Ïhz`cB*OJQJph&jhò=Ïhz`cB*OJQJUph&jihò=Ïhz`cB*OJQJUph#™ìþÿRde¸ÇññŸññMññRkd„ $IfK$L$–-Ö0ù$i$ öù$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aöRkd£ $IfK$L$–-Ö0ù$i$ öù$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aö
d$Ifgdò=ÏK$ÇÈ/0ƒ“­ŸŸMŸŸRkdF
$IfK$L$–-Ö0ù$i$ öù$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aö
d$Ifgdò=ÏK$Rkde
$IfK$L$–-Ö0ù$i$ öù$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aöÈÉ/01€‚“”•ãäåæùúûIJKLº¼¾À¤¦ìÝìÉìݾìÝìªìݾìÝì–ìݾìÝì‚ìݾìÝìnìݾìÝì&jWhò=Ïhz`cB*OJQJUph&jvhò=Ïhz`cB*OJQJUph&j•hò=Ïhz`cB*OJQJUph&j´
hò=Ïhz`cB*OJQJUph hò=Ïhz`cOJQJ&jÓ
hò=Ïhz`cB*OJQJUphhò=Ïhz`cB*OJQJph&jhò=Ïhz`cB*OJQJUph&“”çùúM­ŸŸMŸŸRkd$IfK$L$–-Ö0ù$i$ öù$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aö
d$Ifgdò=ÏK$Rkd'$IfK$L$–-Ö0ù$i$ öù$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aö¬حŸŸMŸŸRkdÊ $IfK$L$–-Ö0ù$i$ öù$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aö
d$Ifgdò=ÏK$Rkdé$IfK$L$–-Ö0ù$i$ öù$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aö¦¨ªØÚÜ<=>?XYZ¨©ª«¾¿À ----8 : < Ø Ú Ü Þ !!
!¦!¨!ìØɾØÉتØɾØÉؖØɾØÉ؂ØɾØÉØnØɾØÉØ&j¼hò=Ïhz`cB*OJQJUph&jÛhò=Ïhz`cB*OJQJUph&júhò=Ïhz`cB*OJQJUph&jhò=Ïhz`cB*OJQJUph hò=Ïhz`cOJQJhò=Ïhz`cB*OJQJph&jhò=Ïhz`cB*OJQJUph&j8hò=Ïhz`cB*OJQJUph#ØÚ@XY¬¾­ŸŸMŸŸRkdŒ$IfK$L$–-Ö0ù$i$ öù$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aö
d$Ifgdò=ÏK$Rkd«$IfK$L$–-Ö0ù$i$ öù$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aö¾¿-8 : à !­ŸŸMŸŸRkdN$IfK$L$–-Ö0ù$i$ öù$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aö
d$Ifgdò=ÏK$Rkdm$IfK$L$–-Ö0ù$i$ öù$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aö!!®!ê!ì!î!­ŸŸM?
d$Ifgdò=ÏK$Rkd $IfK$L$–-Ö0ù$i$ öù$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aö
d$Ifgdò=ÏK$Rkd/$IfK$L$–-Ö0ù$i$ öù$6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aö¨!ª!¬!ê!ì!î!ð!ô!ö!ø!ú!"n&p&¬&°&ò.˜/¼/44x4|4²749J96BàE F¢F¤F¦FìØɾɾɾɾ­ÉœÉœÉœ‰œÉudɜuœÉ‰É‰Uh¨V¦hz`cB*OJQJph!hò=Ïhz`cB*OJPJQJph'hò=Ïhz`c5B*OJQJ\^Jph$hò=Ïhz`c5B*OJQJ^Jph!hò=Ïhz`cB*OJQJ^Jph hò=Ïhz`c0JCJOJQJaJ hò=Ïhz`cOJQJhò=Ïhz`cB*OJQJph&jhò=Ïhz`cB*OJQJUph&jhò=Ïhz`cB*OJQJUph-î!ð!ò!ô!ö!ø!­ŸŸMA

d$Ifgdò=ÏRkdì $IfK$L$–-Ö0Ò%&ÒÂ- ö” 6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aö
d$Ifgdò=ÏK$Rkd~ $IfK$L$–-Ö0Ò%&ÒÂ- ö” 6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö-aöø!ú! "p&®&°&6(:(z-~-D.H.ò.Á¹¦—‹‹‹‹‹‹‹
„Hd]„Hgdò=Ï
„6d]„6gdò=Ï d¤ ¤[$\$gdò=Ï „6d¤ ¤[$\$]„6gd¨V¦ dgdò=Ï=kdZ!$$If––Öjÿ»&r$ ör$6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ3Ö4֖aö

ò.>/l/˜/¸/¼/Ð0Ô044v4x4|4®7°7¶70949F9J9p;t;?ìììàÍÍÍÍàÍÍÅÅÅÍÍÍÍÍÍÍÍ dgdò=Ï. „6d¤ ¤[$\$]„6gdò=Ï
„6d]„6gdò=Ï
&
F „6d¤d[$]„6gdò=Ï??2B6BÜEàE¢F¦FòFöF®I²IêVjWnWºW¾W&Z*Zè]ì]```ìììàààÔÌÌÌÌÌÌÌÌìììììììì dgdò=Ï
„6d]„6gd¨V¦
„6d]„6gdò=Ï. „6d¤ ¤[$\$]„6gdò=ϦFðFjWlWnW¸WºW¼W¾W`N`GcHc‹cŒcŸc cÂcÔcÁdÇdíÜ͹¦—ƒx܃ÜbÜbOb܃Ü;'hò=Ïhz`c6B*OJQJ]^Jph$hò=Ïhz`c0JCJOJQJ^JaJ*jhò=Ïhz`cB*OJQJU^Jph hò=Ïhz`cOJQJ'hò=Ïhz`c5B*OJQJ\^Jphhò=Ïhz`c0J/OJQJ^J%hò=Ïhz`c0J/B*OJQJ^Jph'h¨V¦hz`c0J/5B*OJQJ\phhò=Ïhz`cB*OJQJph!hò=Ïhz`cB*OJQJ^Jph$hò=Ïhz`cB*OJQJ\^Jph `N`R`EcGcÂcÔcÖc¿dÁd &
F „6d¤d[$]„6gdò=Ï
&
F „6d¤d[$]„6gdò=Ï. „6d¤ ¤[$\$]„6gdò=Ï dgdò=ÏÇdÈdee%e&e:eèjêj

kk2m6m6n8nˆo‰oŠo•o–o—o˜op,wçÓç½çÓ¬Œ¬¬y¬hyY¬N¬ hò=Ïhz`cOJQJhò=Ïhz`c0J/OJQJ^J!hò=Ïhz`cB*OJQJ^Jph%hò=Ïhz`c0J/B*OJQJ^Jph hò=Ïhz`c0JCJOJQJaJhò=Ïhz`cB*OJQJph!hò=Ïhz`cB*OJQJ^Jph*hò=Ïhz`c0J6CJOJQJ]^JaJ'hò=Ïhz`c6B*OJQJ]^Jph0jhò=Ïhz`c6B*OJQJU]^Jph¦hØhi†i¦ijJjÂjèjêjk4m6mˆoŠo–o˜oÄrÈrÔtØtììììììììÝÕÉÁ²ÕÕÕÕ²ÕÕ .d¤ ¤[$\$gdò=Ï dgdò=Ï
„6d]„6gdò=Ï dgdò=Ï d¤ ¤[$\$gdò=Ï
&
F „6d¤d[$]„6gdò=Ï ,w.wÐwÒwôwöwšyœy},}.}0}2}Z} ‚‚ ‚6‚8‚&…(…,…B…D…\‡^‡b‡Â‡Æ‡êÙêÂêٳ٢•‚s‚Ùhق[Ùhق[ÙhÙ¢³hò=Ïhz`c0J0OJQJ hò=Ïhz`cOJQJhò=Ïhz`c0J0OJQJ^J%hò=Ïhz`c0J0B*OJQJ^Jphhò=Ïhz`c0J/OJQJ!hò=Ïhz`c0J/B*OJQJphhò=Ïhz`cB*OJQJph-hò=Ïhz`c0JB*CJOJQJ^JaJphÿ!hò=Ïhz`cB*OJQJ^Jph*jhò=Ïhz`cB*OJQJU^JphØtœy yü|}.}2}Z}‚ ‚8‚(…,…D…^‡b‡Æ‡Ê‡öúPŽTŽ¶’º’r—v—÷÷èè÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷è÷÷ÙÙ÷÷÷÷èè d¤ ¤[$\$gdò=Ï .d¤ ¤[$\$gdò=Ï dgdò=ÏƇʇúNŽPŽTŽ8h´’¶’v—Ø—Ú—Ü—Þ—à—Œ˜Ž˜Ð˜Ò˜Ô˜Ö˜Ø˜x™z™¶™¸™º™¼™¾™5š6špšqšršsšîÝʽ¬ÝÊݟÝʽ…qqZqݐqqZqݐqqZqݐ-hò=Ïhz`c0JB*CJOJQJ^JaJphÿ&jhò=Ïhz`cB*OJQJUph hò=Ïhz`cOJQJhò=Ïhz`cB*OJQJphhò=Ïhz`cOJQJ^J!hò=Ïhz`c0J/B*OJQJphhò=Ïhz`c0J/OJQJ%hò=Ïhz`c0J/B*OJQJ^Jph!hò=Ïhz`cB*OJQJ^Jph!hò=Ïhz`cB*OJQJ^Jph#v—Ú—Þ—Ö˜¼™sš›r›â›|œêœxéWž÷ž~ŸíŸÀ ¸¡e¢è¢}£þ£{¤'¥’¥ìÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙÙ „8d¤ ¤[$\$]„8gdò=Ï „6d¤ ¤[$\$]„6gdò=ÏsštšÆšÇšþšÿš››N›O›p›q›r›s›Á›Â›à›á›â›ã›7œ8œzœ{œ|œ}œËœÌœèœéœêœëœ?@uvwxyÇÈçèéê6ž7žUžVžWžXžŠž‹ž¶ž¸žóžôžõžöž÷žøžNŸOŸìÝìÆìÝìÝìÆìÝìÝìÆìÝìÝìÆìÝìÝìÆìÝìÝìÆìµÝìÝìÆìÝìÝìÆìݟµŸÆŸµŸÆŸÝìÝì*jhò=Ïhz`cB*OJQJU^Jph!hò=Ïhz`cB*OJQJ^Jph-hò=Ïhz`c0JB*CJOJQJ^JaJphÿhò=Ïhz`cB*OJQJph&jhò=Ïhz`cB*OJQJUph>OŸ|Ÿ}Ÿ~ŸŸËŸÌŸëŸìŸíŸîŸ€ ‚ ¼ ¾ À  f¡h¡´¡¶¡¸¡º¡0¢1¢c¢d¢e¢f¢º¢»¢æ¢ç¢è¢é¢;£<£{£|£}£~£Í£Î£ü£ý£þ£ÿ£T¤U¤y¤z¤{¤|¤Ä¤Å¤Ù¤Û¤#¥$¥%¥&¥'¥(¥èÔÅÔÅÔèÔÅÔÅÔèÔÅÔÅÔèÔÅÔÅÔèÔÅÔÅÔèÔÅÔÅÔèÔÅÔÅÔèÔÅÔÅÔèÔůž¯è¯ž¯è¯ÅÔ!hò=Ïhz`cB*OJQJ^Jph*jhò=Ïhz`cB*OJQJU^Jphhò=Ïhz`cB*OJQJph&jhò=Ïhz`cB*OJQJUph-hò=Ïhz`c0JB*CJOJQJ^JaJphÿ>(¥v¥w¥¥‘¥’¥“¥á¥¦@¦B¦D¦F¦ì¦î¦n§p§r§t§&¨'¨F¨G¨H¨I¨•¨–¨µ¨¶¨·¨¸¨¹¨ ©©Y©Z©[©\©¥©¦©¼©½©¾©¿©
ª

ªIªKª†ª‡ªˆª‰ªŠª‹ªÜªÝª0«1«2«3««‚«ª«ðÜÅÜðÜðÜÅÜðÜðÜÅÜ𯞯ů𯞯ůžðÜðÜÅÜðÜðÜÅÜ𯞯ůž¯Å¯ðÜðÜÅÜðÜðÜÅ!hò=Ïhz`cB*OJQJ^Jph*jhò=Ïhz`cB*OJQJU^Jph-hò=Ïhz`c0JB*CJOJQJ^JaJphÿ&jhò=Ïhz`cB*OJQJUphhò=Ïhz`cB*OJQJph>’¥D¦r§H¨¸¨[©¾©Šª2«¬«Î¬Ò¬Ô¬ô¬ø¬n®r®V±Z±†³Š³&¶*¶ììììììììììäääØØØØØÅØØØ. „°d¤ ¤[$\$]„°gdò=Ï
„°d]„°gdò=Ï dgdò=Ï „8d¤ ¤[$\$]„8gdò=Ϫ«««¬«­«í«î«.¬2¬Æ¬È¬Ê¬Ì¬Ò¬Ô¬ð¬ø¬¼(¼\¿’¿”¿˜¿ìÝǶǟǶǟÇݔƒÝ¶p¶pcL-hò=Ïhz`c0J/B*CJOJQJ^JaJphhò=Ïhz`c0J/OJQJ%hò=Ïhz`c0J/B*OJQJ^Jph hò=Ïhz`c0JCJOJQJaJ hò=Ïhz`cOJQJ-hò=Ïhz`c0JB*CJOJQJ^JaJphÿ!hò=Ïhz`cB*OJQJ^Jph*jhò=Ïhz`cB*OJQJU^Jphhò=Ïhz`cB*OJQJph&jhò=Ïhz`cB*OJQJUph*¶ ¼¼X¿\¿”¿˜¿4Â8ÂúÃþÃtÄxĬÄôÄöŀÆâÆæÆBÈÈÌPÒúÕB×l×óóóóóåååååååååååååóÝÝÝÝÕ dgdò=Ï dgdò=Ï
1 „°d ¤]„°gdò=Ï
„°d]„°gdò=Ϙ¿2Â4Â6Â8ÂøÃúÃüÃþÃHÄtÄvÄxĪĬÄòÄôÄÅ,Å.ÅZÅjŜŬÅòÅôÅèÙijèÙijœèÄÙè‡èpYèÄYèDĜÄ)hò=Ïhò=ÏB*CJOJQJ^JaJph-hò=Ïhò=Ï0J2B*CJOJQJ^JaJph-hò=Ïhz`c0J2B*CJOJQJ^JaJphÿ)hò=Ïhz`c0J2B*CJOJQJaJphÿ-hò=Ïhz`c0J/B*CJOJQJ^JaJph hò=Ïhz`c0J2CJOJQJaJ)hò=Ïhz`cB*CJOJQJ^JaJphhò=Ïhz`cCJOJQJaJ-hò=Ïhz`c0J2B*CJOJQJ^JaJphôÅöÅhÆ|Æ~ƀÆàÆâÆäÆæÆ@ÈBÈB×h×l×êÕÀ©˜p©˜_T_C4hò=Ïhò=ÏB*OJQJph hò=Ïhò=Ï0JCJOJQJaJ hò=Ïhz`cOJQJ!hò=Ïhz`cB*OJQJ^Jph hò=Ïhz`c0J/CJOJQJaJ-hò=Ïhz`c0J/B*CJOJQJ^JaJph hò=Ïhz`c0J2CJOJQJaJ-hò=Ïhz`c0J2B*CJOJQJ^JaJph)hò=Ïhz`cB*CJOJQJ^JaJph)hò=Ïhò=ÏB*CJOJQJ^JaJph)hò=Ïhz`cB*CJOJQJ^JaJphÿ l×ÊÚ>Ü|ç€ç¼íÀíþóôBùFùDýHý48PTbf¤
¨
þ




(,Fóóçççççççççççççççççççççççç
„d]„gdò=Ï
„d]„gdò=Ïl×DܘÜà~à„çÄçÄíîôZôJù¼ùLýîý ¨
ü
þ






Ø&œ¼¾îÚîÚîÚÇ´Ç´Ç´Ç´Ç´Ç´Ç´Ç¥’¥’ƒxîÚîbRhò=Ïhò=Ï0J05OJQJ\+hò=Ïhò=Ï0J05B*OJQJ\^Jph hò=Ïhò=ÏOJQJhò=Ïhò=Ï0J/OJQJ^J%hò=Ïhò=Ï0J/B*OJQJ^Jphhò=Ïhò=ÏB*OJQJph$hò=Ïhò=Ï5B*OJQJ^Jph$hò=Ïhò=ÏB*OJQJ\^Jph'hò=Ïhò=Ï5B*OJQJ\^Jph!hò=Ïhò=ÏB*OJQJ^Jph FJ.2ÔØ&*˜œ¾Â8 „d]„gdò=ϾÀÂ<`bdf V !@! "à"ä"è"˜#Ô#Ö#Ø#Ú#Ð(Ö(*),)†*Š*à*â*æ*D+’+8,B,¸,¼,Þ,à,â, /îãîͽ©ãî©î–î©î©îͽ©ã‡î‡©î©î‡©‡©‡tî‡î%hò=Ïhò=Ï0J0B*OJQJ^Jphhò=Ïhò=ÏB*OJQJph%hò=Ïhò=Ï0J/B*OJQJ^Jph'hò=Ïhò=Ï5B*OJQJ\^Jphhò=Ïhò=Ï0J05OJQJ\+hò=Ïhò=Ï0J05B*OJQJ\^Jph hò=Ïhò=ÏOJQJ!hò=Ïhò=ÏB*OJQJ^Jph'Þ*â*æ*Ž+’+:,>,B,F,¸,¼,â,æ,
/ /4/8/h3l3”3˜3R78888<8óóóóóóóóóëëëëÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜ .d¤ ¤[$\$gdò=Ï dgdò=Ï
„d]„gdò=Ï /4/l33888í>î>ý>@@CBCTCzC|C€C–C¬C®CÜCBDDDHD^DrDˆD°DÆDEEE&E(EREšEëÚëÚëÚϾ¯Ú¢Ú„ÚpÚ¢Ú„Ú¯Ú¯Ú¯Úp¯]¯Ú]%hò=Ïhò=Ï0J0B*OJQJ^Jph'hò=Ïhò=Ï5B*OJQJ\^Jph hò=Ïhò=ÏOJQJ%hò=Ïhò=Ï0J/B*OJQJ^Jphhò=Ïhò=Ï0J/OJQJhò=Ïhò=ÏB*OJQJph hò=Ïhò=Ï0JCJOJQJaJ hò=Ïhz`cOJQJ!hò=Ïhò=ÏB*OJQJ^Jph'hò=Ïhò=Ï6B*OJQJ]^Jph"<86:::í>î>ÿ>?>CBC|C€CªC®CØCÜCDDHDrD°DðððèèÕÕ¶¶¶¶¶žž
ÆÐ „&„Є˜þd]„&^„Ð`„˜þgdò=Ï
„&d]„&gdò=Ï „&d¤ ¤[$\$]„&gdò=Ï. „&d¤ ¤[$\$]„&gdò=Ï dgdò=Ï .d¤ ¤[$\$gdò=Ï°DþDEEE(E,EœE`F^IfK(N:N°QfTŽTBUFU¤W$Y\çÛÌÌÄÄĺº²²²²²²ÌÌ̲² dgdò=Ï 3d ¤gdò=Ï dgdò=Ï d¤ ¤[$\$gdò=Ï
„&d]„&gdò=Ï
ÆÐ „&„Є˜þd]„&^„Ð`„˜þgdò=Ï šEœE^F`F^I"N(N:NfTŽT¬`à`~dÌdÎdÒdLiNi²öøóäÙäȹ¥È‘È‘È~q~ÈÙÈ\I$hò=Ïhò=Ï0J4CJOJQJ^JaJ)hò=Ïhò=Ï0J4B*CJOJQJaJphhò=Ïhò=Ï0J/OJQJ%hò=Ïhò=Ï0J/B*OJQJ^Jph'hò=Ïhò=Ï5B*OJQJ\^Jph'hò=Ïhò=Ï6B*OJQJ]^Jphhò=Ïhò=ÏB* OJQJphf!hò=Ïhò=ÏB*OJQJ^Jph hò=Ïhò=ÏOJQJhò=Ïhò=ÏB*OJQJphhò=Ïhò=Ï0J0OJQJ \¬]°]¨`¬`à`ä`¬c°czd~dÎdÒdNiRi0m4mÎpÒpÂsÆsHxLx®²ðððððððððäääääääääääääää
„&d]„&gdò=Ï d¤ ¤[$\$gdò=ϲøüˆ‡Œ‡tŠxŠðô8<È“Ì“””’™–™ÔØ&¡*¡~¤‚¤ò¥ö¥8¦<¦ïããããããããããããããããããããããããã
„&d]„&gdò=Ï „&d¤ ¤]„&gdò=Ïøúüh€j€Œ‡Ê‡Ì‡vŠxŠêŠìŠòôŽŽ8:<XZÆ“È“Ê“Ì“””™–™ð¥ò¥ô¥ö¥6¦:¦<¦ìáÍ·¦Í즓Í즓ͷ¦ì†Í·¦á¦“ͦ“¦s¦á`¦“%hò=Ïhò=Ï0J/B*OJQJ^Jph$hò=Ïhò=Ï0J4CJOJQJ^JaJhò=Ïhò=Ï0J0OJQJ%hò=Ïhò=ÏB*OJPJQJ^Jph!hò=Ïhò=ÏB*OJQJ^Jph+hò=Ïhò=Ï0J05B*OJQJ\^Jph'hò=Ïhò=Ï5B*OJQJ\^Jph hò=Ïhò=ÏOJQJ%hò=Ïhò=Ï0J0B*OJQJ^Jph"<¦d¦f¦h¦´¦Î¦Ð¦"§$§€§‚§œ§ž§¬§®§È§Ê§¨F¨H¨~©€©ªª ª¢ª¤ªÆªÈªÊªÌªâªäª««J«L«~«€«‚«Š«çÔɵ¤•¤•¤•¤•¤•¤‚µ¤•¤•¤•¤‚Én¤‚ɤ•¤•¤•¤‚ɤ'hò=Ïhò=Ï5B*OJQJ\^Jph%hò=Ïhò=ÏB*OJPJQJ^Jphhò=Ïhò=ÏB*OJQJph!hò=Ïhò=ÏB*OJQJ^Jph'hò=Ïhò=Ï6B*OJQJ]^Jph hò=Ïhò=ÏOJQJ%hò=Ïhò=ÏB*CJOJQJaJph/hò=Ïhò=Ï0J/5B*CJOJQJ\aJph(<¦f¦h¦¶¦Ò¦&§„§ §°§Ê§ëhTTTTTT
&
F „&d$If]„&gdò=Ï „&d¤ ¤$If[$\$]„&gdò=Ïkkd¯!$$If–<Ö ”,ÖµÿE&€ˆÖ0ÞíèÞíèÞíèÞíèÿÿ ö56ÖÞíèÖÞíèÖÞíèÖÞíè3Ö4Ö ÿÿ „&d¤ ¤$If]„&gdò=Ï Ê§
¨J¨‚© ª¢ª¤ªÊªèÔÔÔÔP@ „&d$If]„&gdò=σkd\"$$If–<ÖÖ0µÿýE&Ä Ä Ö0ÞíèÞíèÞíèÞíèÿÿ ö56ÖÞíèÞíèÖÞíèÞíèÖÞíèÞíèÖÞíèÞíè3Ö4Ö &
F „&d$If]„&gdò=Ï „&d¤ ¤$If[$\$]„&gdò=Ï ÊªÌªæª«N«€«•
&
F „&d$If]„&gdò=Ïikd#$$If–<ÖÖµÿE&ˆÖ0ÞíèÞíèÞíèÞíèÿÿ ö56ÖÞíèÖÞíèÖÞíèÖÞíè3Ö4Ö ÿÿ€«‚«†«Š«¬«°«€¯„¯r³v³ ¸¸>¸•‰‰‰‰‰‰‰‰v‰n dgdò=Ï. „&d¤ ¤[$\$]„&gdò=Ï
„&d]„&gdò=Ïikd´#$$If–<ÖÖµÿE&ˆÖ0ÞíèÞíèÞíèÞíèÿÿ ö56ÖÞíèÖÞíèÖÞíèÖÞíè3Ö4Ö ÿÿ

Š«ª«¬«°«~¯€¯¸:¸>¸ »»(»ô½ø½ì¾î¾ð¾ú¾ü¾þ¾¿¿Þ¿à¿ÀÀÀÀxÇ|ÇÆÊÈÊÊÊ:ËìßìÎÃβ£Î£ìΣΣ’ßΣtΣß£gΣΒ£ìhò=Ïhò=ÏOJQJ^Jhò=Ïhò=ÏOJQJ^J!hò=Ïhò=Ï0J/B*OJQJph!hò=Ïhò=ÏB*OJQJ^Jphhò=Ïhò=ÏB*OJQJph hò=Ïhò=Ï0JCJOJQJaJ hò=Ïhò=ÏOJQJ!hò=Ïhò=ÏB*OJQJ^Jphhò=Ïhò=Ï0J/OJQJ%hò=Ïhò=Ï0J/B*OJQJ^Jph!>¸»>»L»N»R»ò½ø½

¾¾H¾ê¾ð¾ü¾¿à¿ÀÀÀÈÀ˜ÁóäÑÑÑÅÅÑÑÅÅÅÅÅÅÅÅÅѲ
&
F „6d¤d[$]„6gdò=Ï
„6d]„6gdò=Ï „6d¤ ¤[$\$]„6gdò=Ï „6d ¤,\$]„6gdò=Ï
„6d]„6gdò=Ï ˜ÁnÂ*Ãâà ÅÊÅtÇ|ǺÇkÈûÈMÉÍÉãÉRÊÈÊ<ËDËÌìììììààͺºººººº²àž „d¤ ¤$If]„gdò=Ï dgdò=Ï
&
F „6d¤d[$]„6gdò=Ï „6d¤ ¤[$\$]„6gdò=Ï
„6d]„6gdò=Ï
&
F „6d¤d[$]„6gdò=Ï:Ë<Ë@ËDËÌ ÌÌÌÌ Ì!Ì#Ì$Ì0Ì1Ì6Ì7Ì8Ì9Ì?Ì@ÌAÌBÌCÌNÌOÌQÌRÌbÌcÌeÌfÌgÌrÌsÌuÌv̡̀́̂̃̄̑̒̔̕ÌìÝ̹®Ý¹®Ýì̛ݮ̛̛̛̛®Ì›Ì›Ì›Ì›®Ì›Ì›Ì›Ì›®Ì›Ì›‡'hò=Ïhò=Ï5B*OJQJ\^Jph%hò=Ïhò=ÏB*OJPJQJ^Jph hò=Ïhò=ÏOJQJ%hò=Ïhò=ÏB*CJOJQJaJph!hò=Ïhò=ÏB*OJQJ^Jphhò=Ïhò=ÏB*OJQJph%hò=Ïhò=ÏB*OJPJQJ^Jph.Ì ÌÌ̓ƒo „d¤ ¤$If]„gdò=Ï „d$If]„gdò=ÏkkdW$$$If–FÖ ”Þ֊†Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ
ÿÿÌÌ!Ì$Ì-Ì0Ì{o_o_ „d$If]„gdò=Ï

d$Ifgdò=σkd÷$$$If–FÖ ”ïÖ0Šíc
#
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ ÿÿÿÿ0Ì1Ì7Ì9Ì@ÌBÌK;;;; „d$If]„gdò=ϳkd·%$$If–FÖ ”Ö\ŠÈ
í`€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿBÌCÌOÌRÌcÌfÌK;;;; „d$If]„gdò=ϳkd½&$$If–FÖ ”ïÖ\ŠÈ
í`€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿfÌgÌsÌv́̃ÌK;;;; „d$If]„gdò=ϳkdÃ'$$If–FÖ ”ïÖ\ŠÈ
í`€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿƒÌ„̢̥̒̕ÌK;;;; „d$If]„gdò=ϳkdÉ($$If–FÖ ”ïÖ\ŠÈ
í`€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿ¡Ì¢Ì¤Ì¥Ì¦Ì³Ì´Ì¶Ì·ÌÁÌÂÌÃÌÄÌÅÌÍÌÎÌÏÌÐÌØÌÙÌÚÌÛÌÜÌçÌèÌêÌëÌðÌñÌòÌóÌôÌýÌþÌÿÌÍ
Í ÍÍÍÍÍÍÍ-Í+Í,Í4Í5Í7Í8ÍAÍBÍCÍDÍEÍOÍPÍRÍSÍéÕéʹ¦¹¦¹¦¹¦Ê¹¦¹¦¹¦¹¦Ê¹¦¹¦¹¦¹¦Ê¹¦¹¦¹¦¹¦Ê¹¦¹¦—ʹ¦¹¦¹¦¹¦Ê¹¦¹¦hò=Ïhò=ÏB*OJQJph%hò=Ïhò=ÏB*OJPJQJ^Jph!hò=Ïhò=ÏB*OJQJ^Jph hò=Ïhò=ÏOJQJ'hò=Ïhò=Ï5B*OJQJ\^Jph+hò=Ïhò=Ï5B*OJPJQJ\^Jph;¥Ì¦Ì´Ì·ÌÂÌÄÌK;;;; „d$If]„gdò=ϳkdÏ)$$If–FÖ ”ïÖ\ŠÈ
í`€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÄÌÅÌÎÌÐÌÙÌÛÌK;;;; „d$If]„gdò=ϳkdÕ*$$If–FÖ ”ïÖ\ŠÈ
í`€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÛÌÜÌèÌëÌñÌóÌK;;;; „d$If]„gdò=ϳkdÛ+$$If–FÖ ”Ö\ŠÈ
í`€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿóÌôÌþÌÍ ÍÍK;;;; „d$If]„gdò=ϳkdá,$$If–FÖ ”ïÖ\ŠÈ
í`€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÍÍÍ-Í'Í+ÍK;;/;

d$Ifgdò=Ï „d$If]„gdò=ϳkdç-$$If–FÖ ”ïÖ\ŠÈ
í`€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿ+Í,Í5Í8ÍBÍDÍK;;;; „d$If]„gdò=ϳkdí.$$If–FÖ ”ïÖ\ŠÈ
í`€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿDÍEÍPÍSÍ]Í_ÍK;;;; „d$If]„gdò=ϳkdó/$$If–FÖ ”ïÖ\ŠÈ
í`€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿSÍ\Í]Í^Í_Í`ÍjÍkÍlÍmÍnÍoÍpÍqÍrÍ|Í}ÍÍ€ÍÍ‚ÍƒÍ„Í…Í˜Í™Í›ÍœÍÍžÍŸÍ Í¡Í©ÍªÍ­Í®ÍÎÎ Î@ÑBÑDÑîÛîÛÐîÛîÛÁÛÁÛÐîÛîÛÁÛÁÛÐîÛîÛÁÛÁÛЭ—­—ІÁîÁwh¨V¦hò=ÏB*OJQJph hò=Ïhò=Ï0JCJOJQJaJ+hò=Ïhò=Ï5B*OJPJQJ\^Jph'hò=Ïhò=Ï5B*OJQJ\^Jphhò=Ïhò=ÏB*OJQJph hò=Ïhò=ÏOJQJ%hò=Ïhò=ÏB*OJPJQJ^Jph!hò=Ïhò=ÏB*OJQJ^Jph*_Í`ÍkÍmÍoÍqÍK;;;; „d$If]„gdò=ϳkdù0$$If–FÖ ”ïÖ\ŠÈ
í`€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿqÍrÍ}̀͂̈́ÍK;;;; „d$If]„gdò=ϳkdÿ1$$If–FÖ ”Ö\ŠÈ
í`€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿ„Í…Í™ÍœÍžÍ ÍK;;;; „d$If]„gdò=ϳkd3$$If–FÖ ”ïÖ\ŠÈ
í`€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿ ͪͮ͡ÍK;; „d$If]„gdò=ϳkd
4$$If–FÖ ”ïÖ\ŠÈ
í`€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿ®Í¯ÍÎ Î@ÑDÑZÑ^ÑLÕ{sgYQssG d ¤ðgdò=Ï dgd¨V¦
„”ÿd¤K]„”ÿgdò=Ï
„”ÿd]„”ÿgdò=Ï dgdò=σkd5$$If–FÖ ”Ö0ŠÈ
€>€HÖ0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
FaöÐpÖ ÿÿÿÿDÑXÑZÑ\Ñ^ÑÝ*Ý,Ý`ÞbÞê&ê(êd÷Ê÷Ì÷Î÷Ð÷Ò÷dûhûÂûÄûü4Hxz|~®°²d h j l Â Ä Î ìßÎÁÎìßζÎì¤Î“¤„u¶ÎuÎuduìÎuì„ìζÎuì„ìÎu hò=Ïhò=Ï0JCJOJQJaJhò=Ïhò=ÏB*OJQJphhò=Ïhò=Ï0J/OJQJ^J!hò=Ïhò=Ï0J/B*OJQJph#hò=Ïhò=Ï5B*OJQJ\ph hò=Ïhò=ÏOJQJhò=Ïhò=ÏOJQJ^J!hò=Ïhò=ÏB*OJQJ^Jphhò=Ïhò=Ï0J/OJQJ%hò=Ïhò=Ï0J/B*OJQJ^Jph'LÕ¨ÙÝ,Ýbޞáê(ê*êðd÷Ì÷Î÷Ò÷dûhûÂûÄûü4z~õõõõõõííõõííááííáíλ» „6d¤ ¤[$\$]„6gdò=Ï. „6d¤ ¤[$\$]„6gdò=Ï
„6d]„6gdò=Ï dgdò=Ï d ¤ðgdò=Ï~²¶âæ@ D h l Ð T
¸
%
^
²

È
\ ` ÒÖkìììììììììÚÚÚÚÚÚÒÒììÆ

d$Ifgdò=Ï dgdò=Ï
&
F d¤d ¤d[$\$gdò=Ï „6d¤ ¤[$\$]„6gdò=Ï Î Ð È
V Z \ ` Ðjklmnopqxy{|„…‡ˆ‰Ž‘—˜™š›¦§©ªº»½¾¿ÊËÍÎØÙÚÛÜéêìõæÓæÂæ±æÂõææÂõæÂæÂæŠæŠõæÂæÂæÂæÂõæÂæÂæÂæÂõæÂæÂæÂæÂõæÂæ%hò=Ïhò=ÏB*OJPJQJ^Jph'hò=Ïhò=Ï5B*OJPJQJ\ph!hò=Ïhò=ÏB*OJQJ^Jph!hò=Ïhò=ÏB*OJPJQJph%hò=Ïhò=Ï0J/B*OJQJ^Jphhò=Ïhò=ÏB*OJQJph hò=Ïhò=ÏOJQJ6klnp“‡‡

d$Ifgdò=Ïkkd×5$$If–FÖ ”ÞÖÖ\†Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
FaöpÖ
ÿÿpqy|…ˆ{oooo

d$Ifgdò=σkdw6$$If–FÖ ”ïÖ0Ö9\c
#
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ ÿÿÿÿˆ‰‘˜šK????

d$Ifgdò=ϳkd77$$If–FÖ ”Ö\Ö
9¬\€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿš›§ª»¾K????

d$Ifgdò=ϳkd=8$$If–FÖ ”ïÖ\Ö
9¬\€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿ¾¿ËÎÙÛK????

d$Ifgdò=ϳkdC9$$If–FÖ ”ïÖ\Ö
9¬\€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÛÜêíúýK????

d$Ifgdò=ϳkdI:$$If–FÖ ”ïÖ\Ö
9¬\€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿìíùúüýþ


%&'(01234?@BCHIJKLUVWXefhijstvw~‚ƒ„Œ™š›œ§îÜÈÜȽ®î®î®î®î½®î®î®î®î½®î®î®î®î½®î®î®î®î½®î®î®›®›½®î®î®î®î½®%hò=Ïhò=ÏB*OJPJQJ^Jphhò=Ïhò=ÏB*OJQJph hò=Ïhò=ÏOJQJ'hò=Ïhò=Ï5B*OJPJQJ\ph#hò=Ïhò=Ï5B*OJQJ\ph!hò=Ïhò=ÏB*OJPJQJph=ýþ

K????

d$Ifgdò=ϳkdO;$$If–FÖ ”ïÖ\Ö
9¬\€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿ&(13K????

d$Ifgdò=ϳkdU<$$If–FÖ ”ïÖ\Ö
9¬\€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿ34@CIKK????

d$Ifgdò=ϳkd[=$$If–FÖ ”Ö\Ö
9¬\€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿKLVXfiK????

d$Ifgdò=ϳkda>$$If–FÖ ”ïÖ\Ö
9¬\€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿijtwƒK????

d$Ifgdò=ϳkdg?$$If–FÖ ”ïÖ\Ö
9¬\€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿƒ„šœK????

d$Ifgdò=ϳkdm@$$If–FÖ ”ïÖ\Ö
9¬\€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿœ¨«µ·K????

d$Ifgdò=ϳkdsA$$If–FÖ ”ïÖ\Ö
9¬\€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿ§¨ª«´µ¶·¸ÂÃÄÅÆÇÈÉÊÔÕ×ØÙÚÛÜÝðñóôõö÷øùvxz¤TVjl¸À* , "$îßîßîßîÔßîßîßîßîÔßîßîßîßîÔßîßîßîßîÔ®®ԝ߇Â߇߇Âßî+hò=Ïhò=Ï0J/5B*OJQJ\^Jph hò=Ïhò=Ï0JCJOJQJaJ'hò=Ïhò=Ï5B*OJPJQJ\ph#hò=Ïhò=Ï5B*OJQJ\ph hò=Ïhò=ÏOJQJhò=Ïhò=ÏB*OJQJph!hò=Ïhò=ÏB*OJPJQJph5·¸ÃÅÇÉK????

d$Ifgdò=ϳkdyB$$If–FÖ ”ïÖ\Ö
9¬\€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÉÊÕØÚÜK????

d$Ifgdò=ϳkdC$$If–FÖ ”Ö\Ö
9¬\€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÜÝñôöøK????

d$Ifgdò=ϳkd…D$$If–FÖ ”ïÖ\Ö
9¬\€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿøùxK??

d$Ifgdò=ϳkd‹E$$If–FÖ ”ïÖ\Ö
9¬\€>€%€s€°Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿxz¨$((,ðôæàXï{sssssssshhh

&
F
dgdò=Ï dgdò=σkd‘F$$If–FÖ ”Ö0Ö
\€>€HÖ0ÿÿÿÿÿÿ öööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
FaöpÖ ÿÿÿÿ

$ðôŒŽ¼¾¨ªÈÊî|î~î,ï.ïNïPï\ï^ïæïèï ðð^ð€ð„ð†ð
ñ

ñ ñ"ñäñæñpòròˆòŠòôôÄôÆôõõøø¤ø¦øºø¼øÊøÌølùnù’ù”ùDúðÞðÊðÊ´ÊðÊðÊ´Êð²ðÊðÊ´ÊðÊðÊ´ÊðŸðÊðÊ´ÊðÊðÊ´ÊðÊðÊ´ÊðÊðÊ´ÊðÊðÊ´Êð%hò=Ïhò=Ï0J0B*OJQJ^JphU*hò=Ïhò=Ï0J5CJOJQJ\^JaJ&jhò=Ïhò=ÏB*OJQJUph#hò=Ïhò=Ï5B*OJQJ\phhò=Ïhò=ÏB*OJQJph=i országok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése ( HYPERLINK "http://www.ecb.int/ecb/orga/tasks/html/portfolio-management.hu.html" \o "" portfoliókezelés);
a  HYPERLINK "http://www.ecb.int/paym/intro/html/index.en.html" \o "" fizetési rendszerek zavartalan mqködésének elQmozdítása.
További feladatok
 HYPERLINK "http://www.ecb.int/bc/intro/html/index.hu.html" \o "" Bankjegyek: kizárólag az EKB jogosult bankjegyek kibocsátásának az engedélyezésére az euróövezeten belül.
 HYPERLINK "http://www.ecb.int/stats/intro/html/index.en.html" \o "" Statisztika: Az Nemzeti Központi Bankokkal együttmqködve az EKB a feladatok végrehajtásához szükséges statisztikai információkat a nemzeti hatóságoktól vagy közvetlenül a gazdasági szereplQktQl gyqjti össze.
 HYPERLINK "http://www.ecb.int/ecb/orga/tasks/html/financial-stability.hu.html" \o "" Pénzügyi stabilitás & felügyelet: az eurórendszer támogatja a hatáskörrel rendelkezQ hatóságokat a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikájuk zavartalan megvalósításában.
Nemzetközi és európai együttmqködés: az EKB az eurórendszerre bízott feladatok tekintetében a megfelelQ intézményekkel, testületekkel és fórumokkal munkakapcsolatot tart fenn mind az  HYPERLINK "http://www.ecb.int/ecb/orga/tasks/html/within-the-eu.hu.html" \o "" EU-n belül, mind  HYPERLINK "http://www.ecb.int/ecb/orga/tasks/html/beyond-the-eu.hu.html" \o "" nemzetközi szinten.
A Központi Bankot 5 milliárd euró tQkével hozták létre, amit a tagállamok jegyeznek.

Az euróövezet 1999. januárban jött létre, amikor a monetáris politikai irányítást az EKB átvette a 11 EU-tagállam nemzeti központi bankjaitól. Két évvel késQbb tizenkettedik tagállamként Görögország is csatlakozott. Az euróövezet és egy új nemzetek fölötti intézmény, az EKB létrehozása mérföldkQnek számított a hosszú és összetett európai integrációs folyamatban.

A 12 euroövezeti tagországnak mindenkor teljesítenie kell a  HYPERLINK "http://www.eu2004.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=42" \t "_new" konvergenciakritériumokat, amely a jövQbeli euróövezetbeli tagországoknak is feladata. E kritériumok garantálják a sikeres monetáris unióbeli tagság gazdasági és jogi elQfeltételeit.

Az Európai Központi Bank elnöke: Jean-Claude Trichet (Franciaország)

Székhelye: Frankfurt

Az Európai Központi Bank intézményei

Kormányzótanács

Az EKB fQ döntéshozó szerve a Kormányzótanács (Governing Council), amely a valutaunióban teljes mértékben résztvevQ tagállamok jegybankjainak elnökeibQl és az Igazgatótanács (Executive Board) tagjaiból áll. Ülésein a Tanács elnöke és a Bizottság egy tagja szavazati jog nélkül vehet részt.

A Kormányzótanács jelöli meg a Központi Bankok Európai Rendszere tevékenységének irányvonalait és hozza a legfontosabb döntéseket. E testület alakítja a Közösség pénzügyi politikájának fQ irányait.

Feladatköre
az eurórendszerre ruházott feladatok ellátásához szükséges iránymutatások és határozatok elfogadása;
az euróövezet monetáris politikájának kialakítása. Ide tartoznak a monetáris célokra, az irányadó kamatokra és az eurórendszerben a jegybanki tartalékképzésre vonatkozó döntések, továbbá a végrehajtásukhoz szükséges iránymutatások meghatározása.
Ülések és határozatok
A Kormányzótanács rendszerint havonta kétszer ülésezik a németországi Frankfurt am Main-ban, az EKB Eurotower épületében.
A hónap elsQ ülésén a Kormányzótanács értékeli a monetáris és gazdasági folyamatokat és meghozza havi monetáris politikai döntését. Második ülésén az EKB és az eurórendszer egyéb feladataival és hatásköreivel kapcsolatos kérdések tárgyalásával foglalkozik.

Az ülések jegyzQkönyvét nem hozzák nyilvánosságra, a monetáris politikai döntést azonban bejelentik a röviddel a hónap elsQ ülését követQen tartott sajtókonferencián. A sajtókonferenciát az elnök vezeti az alelnök segítségével.

Igazgatótanács

Az Igazgatótanács egy elnökbQl, egy alelnökbQl és négy másik tagból áll. Az Igazgatótanács elnöke és alelnöke egyben az Európai Központi Bank elnöke és alelnöke is. A feladata végrehajtani a Kormányzótanács iránymutatásai által meghatározott monetáris politikát.

Feladatköre
elQkészíti a Kormányzótanács üléseit;
végrehajtja az euróövezet monetáris politikáját a Kormányzótanács által hozott iránymutatások és határozatok alapján. Ennek érdekében kiadja a szükséges utasításokat az euróövezet NKB-i számára;
gondoskodik az EKB napi mqködtetésérQl; és
gyakorolja a Kormányzótanács által ráruházott hatásköröket. Utóbbiak részben szabályozási jellegqek.

Tagok
 HYPERLINK "http://www.ecb.int/ecb/orga/decisions/html/cvtrichet.hu.html" \o "Link to curriculum vitae" Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke
 HYPERLINK "http://www.ecb.int/ecb/orga/decisions/html/cvpapademos.hu.html" \o "Link to curriculum vitae" Lucas D. Papademos, az EKB alelnöke
 HYPERLINK "http://www.ecb.int/ecb/orga/decisions/html/cvbinismaghi.en.html" Lorenzo Bini Smaghi
 HYPERLINK "http://www.ecb.int/ecb/orga/decisions/html/cvgonzalez-paramo.en.html" José Manuel González-Páramo
 HYPERLINK "http://www.ecb.int/ecb/orga/decisions/html/cvissing.hu.html" \o "Link to curriculum vitae" Otmar Issing
 HYPERLINK "http://www.ecb.int/ecb/orga/decisions/html/cvtumpel-gugerell.hu.html" \o "Link to curriculum vitae" Gertrude Tumpel-Gugerell

Általános Tanács

Az Általános Tanács az Igazgatótanács elnökébQl és alelnökébQl, valamint az EU összes tagállama központi bankjainak elnökeibQl áll - függetlenül attól, hogy teljes mértékben részt vesznek-e a monetáris unióban, azaz, hogy csatlakoztak-e a közös valutához.

Feladatköre

Az Általános Tanács átmeneti szervnek tekinthetQ. Ez a testület látja el azokat az Európai Monetáris IntézettQl átvett feladatokat, amelyeket az EKB-nak a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) harmadik szakaszában végre kell hajtania amiatt, hogy nem minden EU-tagállam vezette még be az eurót.

Az Általános Tanács közremqködik
az EKB tanácsadói feladatainak ellátásában;
statisztikai adatok gyqjtésében;
az EKB éves jelentéseinek elkészítésében;
a nemzeti központi bankok (NKB-k) által végzett mqveletek könyvvitelének és jelentéstételének egységesítéséhez szükséges szabályok megállapításában;
az EKB tQkejegyzési kulcsának megállapításához szükséges, a SzerzQdésben már elQírtakon kívüli egyéb intézkedések meghozatalában;
az EKB személyzete alkalmazási feltételeinek megállapításában; és
a végleges árfolyamrögzítés elQkészítésében azon tagállamok valutái esetében, amelyek az euróval szemben eltéréssel rendelkeznek.

Az alapokmány értelmében az Általános Tanács feloszlik, amint minden tagállam bevezette az egységes valutát.

Európai Beruházási Bank
Az EBB tulajdonosai az Európai Unió 27 tagállama. A pénzügyileg független intézmény feladata a tagországok kiegyensúlyozott gazdasági fejlQdésének elQsegítése, az Európai Beruházási Alap kezelése, az EU fejlesztési politikájához való hozzájárulás, a tagállamok közlekedési és távközlési infrastrukturális fejlesztése, a környezet és élet minQségének védelme, az EU energiapolitikai céljainak megvalósítása, az ipari verseny fokozása, a kis- és középvállalkozások támogatása, az egészségügy és oktatás infrastruktúrájának fejlesztése, valamint az EU-n kívüli országok gazdaságának támogatása. Az EBB a foglalkoztatási helyzet javítására kedvezményes kamatú kölcsönöket folyósít, garanciát nyújt, és pénzügyi csomagokat állít össze.

Alapítás: Római SzerzQdés alapján 1958-ban
Székhelye: Luxemburg

Hivatali szervezete
A Kormányzótanács (Board of Governors) a 27 tagállam pénzügyminisztereibQl áll, feladata a hitelpolitikai irányvonal kidolgozása, a szervezet éves jelentésének és mérlegének jóváhagyása, tQkeemelésrQl való döntések meghozatala és a tisztviselQk kinevezése

Az Igazgatótanács (Board of Directors) 28 igazgatóból és 18 helyettesbQl áll, akiknek mandátuma 5 évre szól. A 27 igazgatót a tagállamok neveznek ki, egy igazgató pedig a Bizottság kinevezésével kerül be az Igazgatótanácsba.

Menedzsment Bizottság (Management Committee) tagjainak száma 9 fQ, mandátumuk 6 évre szól. Feladatuk az Igazgatótanács döntéseinek végrehajtása, és ajánlások kidolgozása.

A Számvizsgáló Bizottság (Audit Committee) tagjainak száma 3 fQ, megbízatásuk 3 évre szól.

Információ az  HYPERLINK "http://www.eib.eu.int/" Európai Beruházási Bank honlapján:

általános információk (az intézmény története, feladatai, szerepe a monetáris politikában);
célok;
hivatali szervezet (tagok életrajza, szervezeti felépítés, más pénzügyi intézményekkel való együttmqködés);
éves jelentés (Annual Report);
EIB Information: negyedéves kiadvány, tanulmányok;
EIB Papers: évente kétszer megjelenQ kutatási anyagok;
Country Fact Sheets: az EIB befektetési tevékenysége;
Thematic brochures;
Research documents

Európai Beruházási Alap
Az Európai Beruházási Alap (EIF) 1994-ben jött létre a három részvényes - az Európai Beruházási Bank, az Európai Bizottság és egyéb európai pénzügyi intézetek - közös vállalkozásaként. Az EIF státuszát és részvényesi szerkezetét 2000-ben vizsgálták felül. Ennek eredményeképp az Európai Beruházási Bank lett a fQ részvényes. Az EIB és az EIF közösen alkotják az ún. "EIB csoportot".
Az EIF két területen szakosodott: - (kockázattal járó) tQkebefektetés és garanciák:

Az EIF tQkebefektetési eszközeit a kockázatitQke-alapok beruházásainak törzsalaptQkéje alkotja, melyekkel kis- és középvállalatokat részesítenek támogatásban, fQleg az start-up fázisokban és a technológiai irányú üzletekben;

Az EIF garanciaeszközei garanciát szolgáltatnak a pénzügyi intézményeknek arra, hogy kölcsönt adjanak a kis- és középvállalatoknak.

Az EIF nem kölcsönintézmény és nem folyósíthat támogatást a kis- és középvállalatoknak. SQt, az EIF nem ruházhat be közvetlenül a kis- és középvállalatokba sem, hanem pénzügyi közvetítQkön keresztül mqködik, akiket teljhatalommal ruház fel. A tQkebefektetési és garanciális tevékenységéhez az EIF vagy saját forrásait, vagy az EIB illetve az Európai Unió által rábízott forrásokat használja. Az EIF az Európai Unió tagállamaiban illetve a csatlakozási tárgyalásokat sikeresen lezáró tagjelölt országokban van jelen.

Európai Ombudsman
Az Európai Ombudsman feladata azoknak a beérkezett panaszoknak a kivizsgálása, amelyek a Közösség intézményeinek vagy testületeinek mqködését kifogásolják. Kivétel ez alól az Európai Bíróság és az ElsQfokú Bíróság, mert az Európai Omudsman nem foglalkozik bíróság elQtti, illetve jogerQs ítéletekkel és lezárt ügyekkel. Az Ombusman csak ajánlásokat fogalmaz meg.
Az elsQ Európai Ombudsmant 1995-ben választotta meg az Európai Parlament a Maastrichti SzerzQdés rendelkezéseinek megfelelQen. Az Európai Ombudsmanhoz az unió állampolgárai, illetve az EU területén bejegyzett gazdasági és társadalmi szervezetek fordulhatnak, amennyiben az európai intézmények részérQl jogsérelem érte Qket. E körbe tartozik az igazgatási szabálytalanság, a méltánytalan eljárás, a diszkrimináció, a hatalommal való visszaélés, az információadás hiánya, illetve visszautasítása, valamint a nem szükségszerq késlekedés.

Az Ombudsman egy ügyben csak akkor jár el, ha a panaszos már elQzQleg az adott európai intézménynél is jelezte kifogásait. Nem képviselheti viszont kormányok, valamint helyi és regionális önkormányzatok érdekeit, és nem járhat el jogerQs bírói ítélettel lezárt ügyekben sem. Ha az Ombudsman egy ügyben megállapítja illetékességét, akkor vizsgálatot kezdeményez a bepanaszolt európai intézménynél. Amennyiben a kifogást helytállónak találja, akkor megegyezéses megoldást keres a felek között. Ha a megegyezés nem jön létre, ajánlásokat fogalmaz meg az adott intézmény számára. Abban az esetben, ha ez utóbbi ezt nem fogadja meg, az ombudsman jelenti az ügyet az Európai Parlamentnek. Az Ombudsman maga nem kezdeményezhet peres eljárást az Európai Bíróság elQtt.

Az Ombudsman választása

Az Ombudsmant a Parlament választja meg, mandátuma 5 évre szól, amely megújítható. A Parlament 1994. március 9-ei ülésén alkotta meg az Európai Ombudsmanról szóló statútumot, amely tartalmazza az Ombudsman hatáskörére és a vizsgálati eljárásra vonatkozó szabályokat. Az Ombudsman székhelye Strasbourg.

Az Európai Ombusman 2003 óta  HYPERLINK "http://www.euro-ombudsman.eu.int/cv/hu/default.htm" P. Nikiforos Diamandouros, elQtte a tisztséget 1995 és 2003 között elsQként  HYPERLINK "http://www.euro-ombudsman.eu.int/cv/en/js.htm" Jacob Söderman töltötte be.

Europol (Európai RendQrségi Hivatal)
Az Europol kormányközi, koordinációs szervezet. Feladata a tagországok rendQrségei közötti információcsere, azok elemzése, az együttmqködés keretében a szervezett bqnözés elleni fellépés és megelQzés. Az Europol hatáskörébe tartozik a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, az illegális bevándorlás, a tiltott radioaktív és nukleáris anyagok csempészése, a lopott autók csempészése, a pénzmosás és az euró hamisítása elleni fellépés.
Alapítás: A Tanács 1995. július 26-án határozott az Europol felállításáról. A hágai székhellyel létrehozott szervezet 1999. július 1-én kezdte meg mqködését, felváltva az 1995-ben ideiglenesen felállított és szqkebb feladat- és hatáskörrel bíró ún. Europol Kábítószeregységet (Europol Drugs Unit)

Hivatali szervezete
Az Europol döntéshozó szerve az ügyvezetQ igazgatóság, amely a tagországok belügyminisztereibQl áll.
Az igazgató és 2 helyettesének mandátuma 4 évre szól, és egyszer megújítható.
Közös Adatvédelmi FelügyelQ Testület
Pénzügyi EllenQr
Pénzügyi Bizottság
TECS - The Europol Computer System

Az Europol igazgatója:  HYPERLINK "http://www.europol.eu.int/index.asp?page=introduction" Max-Peter Ratzel


Magyarország és az Europol együttmqködésérQl az 1999. évi LIV. törvény rendelkezik, amely az Európai Unió bqnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bqnügyi RendQrség Szervezete keretében megvalósuló együttmqködésrQl és információcserérQl szól.

Az Európai Konvent
Az Európai Tanács 2001. decemberi laekeni ülésén Nyilatkozatot fogadott el Európa jövQjérQl. A "Laekeni Nyilatkozat" elemezte az európai uniós fejlQdés eddigi eredményeit, megjelölte a fQ kihívásokat és a megújuláshoz szükséges reformokat, valamint összehívta az Európa jövQjével foglalkozó Konventet. Az  HYPERLINK "http://european-convention.eu.int/" \t "_new" Európai Konvent az Európai Unió új alkotmányának kidolgozására jött létre. Az unió történetében ez a második ilyen javaslattevQ testület, amely gyakorlatilag az elsQ, az alapvetQ jogok kidolgozására hivatott konvent mintáját követi.

A Konvent összetétele, a munkafolyamat jellege

Az összesen 105 tagú tanácskozó testület a tagállami kormányok egy-egy, a nemzeti parlamentek két-két, az Európai Parlament 16 képviselQjébQl és a Bizottság két tagjából állt. A Konvent munkájában a tizenhárom tagjelölt a tagállamokkal megegyezQ képviselettel vett részt, jogosítványaik csupán annyiban voltak korlátozottak, hogy a tagállamok között kialakult konszenzust nem akadályozhatják meg.

A Konventben megfigyelQi státusszal rendelkezett a Gazdasági és Szociális Bizottság három, az európai szociális partnerek három, a Régiók Bizottsága hat képviselQje, valamint az európai ombudsman. A Bíróság és a SzámvevQszék elnökét az Elnökség felkérhette a Konventben való felszólalásra. A testület mqködése során az Európai Unió tizenegy hivatalos nyelvét használhatta.

A Konvent tanácskozó fórum, ahol tagjai a testület munkájában a delegálásukat meghatározó minQségükben vettek részt, ezért az általuk kifejtettek nem tekinthetQk nemzeti álláspontnak. A Konvent tagjait csak a velük azonos módon kijelölt helyetteseik képviselhették a testület ülésén.

A Konvent nyitott jellegét mutatta, hogy a társadalom bevonására a Konventtel párhuzamos fórum nyílt, amely a civil szférát képviselQ szervezetek (például szociális partnerek, üzleti világ, NGO-k, tudományos élet) strukturált hálózataként funkcionál. A Konvent két külön ülést szervezett az európai civil szervezetek és az európai fiatalok számára. A 2002. június 24- 25-i ülésén civil szervezetek és a Konvent megfigyelQi fejthették ki az integrációval kapcsolatos elképzeléseiket. A hozzászóló NGO-k leggyakrabban az uniós intézményekkel való együttmqködésük intézményesítése iránti igényüknek adtak hangot. A Fiatalok Konventje 2002. június 24-25-én három munkacsoportban - az Európai Unió küldetése; demokrácia (és az állampolgárok részvétele) az Európai Unióban; Európa a globális világban - vizsgálta az európai integráció jövQjét.

Szervezeti rend

A testület élén a 13 tagú elnökség állt, melynek elnöke V. Giscard d'Estaing, alelnökei pedig Giuliano Amato és Jean-Luc Dehaene voltak.

A Konvent elnöke valamennyi Európai Tanácson szóbeli tájékoztatást adott a Konvent munkájáról.

A Konvent havonta egyszer vagy kétszer tartott plenáris ülést. A 13 tagú elnökség kéthetente, a 3 tagú igazgató elnökség pedig hetente ülésezett. A Laekenben elfogadott 12 fQs elnökségbe - tizenharmadik tagként - a tagjelöltek egyik képviselQjét is meghívták: szavazás alapján a korábbi szlovén miniszterelnököt és külügyminisztert delegálták a posztra. A Konvent tagok és az elnökség munkáját segítette széles feladatkörrel a titkárság.

A plenáris üléseken megfogalmazott kérdések részletes vizsgálatára a Konvent tizenegy munkacsoportot hozott létre, amelyek a vitatott témákban megoldási javaslatok kidolgozásával segítették a testület munkáját. A munkacsoport-rendszerben az egyes munkacsoportok súlya eltérQ volt.

Az Országgyqlés, illetve a Kormány 2002. január 31-én dr. Vastagh Pál, dr. Szájer József és dr. Martonyi János személyében kinevezte a Konvent Országgyqlést és a kormányzatot képviselQ három tagját, valamint dr. Szent-Iványi István, dr. Kelemen András és dr. Gottfried Péter személyében helyetteseiket. 2002. májusától a Konvent kormányzatot képviselQ tagja dr. Balázs Péter lett.

A munkafolyamat tagolása, az elsQ szakasz áttekintése

A Konvent munkáját három szakaszban bonyolította le: tájékozódási, elemzQ, és javaslattevQ/záró.

A tájékozódó szakasz (listening phase) a 2002. július 11-12-i üléssel lezárult. A testület e tájékozódó szakaszban öt plenáris ülésen vitatta meg elképzeléseit.

A tájékozódó szakasz kétségtelen elQnye, hogy azon, elvben, a Konvent valamennyi tagja elmondhatta véleményét az integráció továbbfejlQdésének legfontosabb kérdéseivel kapcsolatosan.

Az Európai Konvent tájékozódó szakaszában folyó viták a következQ fQbb témákat ölelték fel:
az Európai Unió céljai és küldetése
az uniós és tagállami hatáskörök megosztása
a döntéshozatali eljárások, a döntéshozatal hatékonyságának javítása
az EU intézményi rendszerének módosítása
a nemzeti parlamentek integrációs folyamatban betöltött szerepe
a bel- és igazságügyi együttmqködés továbbfejlesztése
az Unió külkapcsolati rendszere, a közös kül-, biztonság és védelempolitika jövQje.

FQbb nézetkülönbségek

A hatáskörmegosztás legitimitásának megerQsítéséhez a szubszidiaritás és az arányosság elvét a gyakorlatban is alkalmazhatóvá kell tenni, elsQsorban a szükséges kontroll-mechanizmusok megteremtése által. A konventtagok véleménye megoszlott arról, hogy jogi, politikai vagy e kettQt kombináló mechanizmusra, esetleg külön e célra létrehozott intézmény(ek)re, illetve ex ante vagy ex post ellenQrzésre van-e szükség. A Konvent tagok túlnyomó többsége egyetértett azzal, hogy növelni kellene a nemzeti parlamentek hatáskörét és befolyásolási lehetQségeit az európai integrációs folyamatokra. Bár korábban többen javasolták egy új második kamara létrehozását, a nemzeti parlamentek kiválasztott képviselQitQl ez a gondolat szinte alig kapott támogatást.

A vita homlokterébe az alapvetQ intézményi rend került. Egyrészt törekvés van új intézmények létrehozására - pl. Kongresszus -, másrészt a Tanács elnökségi rendszerének módosítására. A három alapintézmény egyensúlyát a szerepvállalások módosítása is megváltoztathatja.

Az európai kül- és biztonságpolitika továbbfejlesztésének lehetQségeirQl, az e területet érintQ integráció mélységérQl megoszlott a konventtagok véleménye. A hozzászólók szorgalmazták az európai külpolitika hitelességét biztosító védelmi dimenzió megteremtését, az európai védelmi-katonai kapacitások fejlesztését, de ezen a területen érezhetQen csak igen lassú, lépésrQl-lépésre való elQrehaladásra lesz lehetQség, alapvetQen kormányközi keretek között. Vannak területek, ahol kevésbé indokolt a közösségi szintq döntéshozatal, más területeken azonban a magasabb, a tagállami szintet meghaladó döntéshozatal kívánatos. Mindazonáltal nincs valós szándék újabb hatáskörök közösségi szintre történQ átutalására.

Az érdekképzések fQ jellemzQi

A résztvevQk helyzete és a fQbb témakörök mentén az alábbi érdek elhatárolódások voltak megfigyelhetQk:
kis és nagy tagállamok
nemzetállamok Európája-föderális Európa
szubnacionális szint-tagállami szint.
A Konvent munkájának második szakasza

2002. szeptemberétQl a Konvent megkezdte mqködésének második, "elemzQ-értékelQ" szakaszát, amely egyrészt a Laekeni Nyilatkozatban feltett kérdéseket, másrészt a munkacsoportok következtetéseit és az Európa jövQjével kapcsolatosan eddig napvilágot látott fontosabb elképzeléseket tanulmányozta át. A Konvent elnöksége 2002 október végén közzétette a leendQ alkotmányos szerzQdés tervezetének vázlatát.

A Konvent munkájának végsQ szakasza

A Konvent tevékenységének harmadik, záró fázisában (2003. elsQ félévében) befejezte munkáját: megalkotta az EU Alkotmányának tervezetét. A 2003. október 4-én kezdQdött kormányközi konferencia (IGC) célja az Alkotmány véglegesítése volt, de a tagállamok az egyetértés hiányát megállapítva voltak kénytelenek felállni a tárgyalóasztal mellQl. 2003 decemberében az IGC végsQ soron egyetlen kérdésen, a döntéshozatali eljárásokban alkalmazandó szavazási rendszer ügyén feneklett meg. Az állam- és kormányfQk túlnyomó többsége elfogadta volna a kettQs (a tagállamok száma és az általuk képviselt népességarány szerinti) többségnek a konvent által javasolt módszerét, Spanyolország és Lengyelország azonban ragaszkodott a szavazati súlyok bonyolult rendszerének a nizzai szerzQdésben rögzített formula szerinti fenntartásához, mert ez nagyobb befolyást juttatna számukra, mint a kettQs többség alkalmazása.

Az ír elnökség 2004. január óta folyamatosan konzultált a tagállamokkal a kompromisszumos megoldások lehetQségeirQl. A márciusi csúcson ennek alapján tett javaslatot az IGC mielQbbi felújítására, a tagállamok pedig erre "ráígérve" vállalták a konferencia júniusi lezárását. Az EU-tagállamok külügyminiszterei 2004. május 17-én újra összeültek az alkotmányos szerzQdés tervezetérQl dönteni hivatott kormányközi konferencia keretében, hogy megállapodásra jussanak az unió Alkotmányáról, amelyet végül a 25 tagállam állam- és kormányfQi a június 17-18-i kormányközi konferencián fogadtak el.

Az Európai Alkotmány aláírására 2004. október 29-én Rómában ugyanabban a palotában került sor, ahol 1957-ben az Európai Közösségeket alapító Római SzerzQdést is aláírták. Az Európai AlkotmányszerzQdés a tervek szerint két évvel aláírása után lépett volna életbe, ám Franciaország és Hollandia lakossága népszavazáson elutasította a szöveget. Az Alkotmány ratifikációs folyamatát az EU állam- és kormányfQi 2005. júniusi csúcstalálkozójukon felfüggesztették.

Európai Közösségi Ügynökségek
Az Európai Unió jelenleg 17 szakosított Közösségi Ügynökséget mqködtet a közösségi területen, az "elsQ pillérben" felmerülQ technikai, tudományos, vagy menedzsmenttel kapcsolatos feladatok ellátására. A közösségi jog alapján mqködtetett, önálló jogi személyiséggel bíró, területileg decentralizált Közösségi Ügynökségeket az Európai Közösségi intézményektQl (Tanács, Bizottság, Parlament) eltérQen másodlagos jogforrások hozták létre, külön - az adott tevékenységet konkrétan meghatározó - jogszabályok értelmében.

E testületeket bár együttesen Európai Közösségi Ügynökségeknek nevezzük, nem mindegyik szervezet tartalmazza nevében az ügynökség kifejezést, helyette eltérQ elnevezéseket használnak, ilyen a központ , alapítvány , hivatal , intézet , illetve hatóság megjelölés.

Az elsQ ügynökségeket, a Szakképzés Fejlesztésének Európai Központját (Cedefop), és az Európai Alapítványt az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EUROFOUND) 1975-ben alapították, de az ügynökségek számának lényeges növekedését az 1990-es évek dinamikus belsQ piaci fejlQdése eredményezte. Ezek az ún. második generációs ügynökségek , melyek fQ feladata az akkoriban felmerülQ új tudományos és technikai feladatok elvégzése volt. E szervezetek 1994-95-ben kezdték meg mqködésüket az Európai Tanács 1993. október 29-i döntése alapján. 2004-ben az Európai Unió két újabb ügynöksége, az Európai Hálózat és Információ Biztonsági Ügynökség (ENISA) és az Európai BetegségmegelQzQ és EllenQrzQ Központ (ECDC) kezdte el munkáját.

Az Európai Közösségi Ügynökségek hivatalos honlapja:
 HYPERLINK "http://www.europa.eu.int/agencies/index_en.htm" http://www.europa.eu.int/agencies/index_en.htm


A 17 Közösségi Ügynökség:

Cedefop A Szakképzés-fejlesztési Európai Központ
(European Centre for the Developement of Vocational Training) EUROFOUND Európai Alapítvány az Élet- és Munkafeltételek Javítására
(European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions) EEA Európai Környezetvédelmi Ügynökség
(European Environment Agency) ETF Európai Szakképzési Alapítvány
(European Training Foundation) EMCDDA Európai Kábítószerügyi és Addiktológiai MegfigyelQközpont
(European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction) EMEA Gyógyszerek Európai ÉrtékelQ Ügynöksége
(European Agency for the Evaluation of Medicinal Products) OHIM A BelsQ Piaci Harmonizálással Foglalkozó Hivatal - Védjegy és Dizájn
(Office for Harmonisation in the Internal Market -Trade Marks and Designs) EU-OSHA Európai Munkabiztonsági és Munkaegészségügyi Ügynökség
(European Agency for Safety and Health at Work) CPVO Közösségi Növényfajtaügyi Ügynökség
(Community Plant Variety Office) CdT Az EU Szerveinek Fordítási Központja
(Translation Centre for the Bodies of the European Union) EUMC Rasszizmussal és Idegengyqlölettel Foglalkozó Európai MegfigyelQ Központ
(European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia) EAR Európai Újjáépítési Ügynökség
(European Agency for Reconstruction) EFSA Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság
(European Food Safety Authority) EMSA Európai Tengerhajózási Biztonsági Ügynökség
(European Maritime Safety Agency) EASA Európai Repülésbiztonsági Ügynökség
(European Aviation Safety Agency) ENISA
Európai Hálózat és Információ Biztonsági Ügynökség
(European Network and Information Security Agency) ECDC
Európai BetegségmegelQzQ és EllenQrzQ Központ
(European Centre for Disease Prevention and Control)


Cedefop

A Szakképzés-fejlesztési Európai Központ (European Centre for the Developement of Vocational Training) az Európai Unió szakmai oktatásért és szakképzésért felelQs szervezete. A szakképzés elméletével és gyakorlatával, illetve a témában végzett kutatásokkal kapcsolatban szolgáltat információkat és elemzéseket. 1975-ben alapították a Tanács 337/75/EGK rendelete alapján.


EUROFOUND

Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkafeltételek Javítására (European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions) egy három részlegbQl álló szervezet, amelynek alapvetQ feladatai:

felbecsülni és elemezni az élet- és munkakörülményeket
hiteles útmutatást és tanácsot nyújtani a szociálpolitika irányítói számára
jelentést készíteni a fejleményekrQl és az aktuális irányzatokról
hozzájárulni az életminQség javításához

Az EUROFOUND-ot 1975-ben hozták létre a Tanács 1365/75/EGK rendelete alapján.


EEA

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (European Environment Agency) az 1210/90/EGK rendelet alapján alapították, melyet a 933/1999/EGK rendelet módosított. Az EEA 1994-ben kezdte meg mqködését.

A szervezet feladata elkészíteni, összegyqjteni és elterjeszteni az Európa-szintq környezeti állapotokról és fejleményekrQl szóló fontos és megbízható információkat. Az EEA alapszabályai értelmében az Ügynökség nyitott azon országok számára is, amelyek bár nem tagjai az Európai Uniónak, de a környezet iránti törQdésüket hasonlóan kívánják megvalósítani. EbbQl adódóan lehet tagja a szervezetnek az alapítástól kezdve Izland, Liechtenstein és Norvégia. Az EU testületei közül az EEA-ba léptek be elsQként a 2004-es bQvítés országai, amelyek már 2002-ben csatlakoztak az Ügynökséghez. Az EEA aktívan együttmqködik egyéb környezetvédelemmel foglalkozó testületekkel és nemzetközi szervezetekkel.


ETF

Az Európai Szakképzési Alapítvány (European Training Foundation) az Európai Unió külkapcsolati programjaival - mint a MEDA, CARDS, Tacis és Phare - összhangban támogatja a szakképzést a partnerországokban, illetve képzési és munkaerQ-piaci segítséget nyújt a harmadik országokban, az EU politikáinak megfelelQen.

Az ETF tevékenysége:
betekintést enged azokba a politikai, szociális és gazdasági dimenziókba, amelyek a képzési rendszerek fejlesztésével kapcsolatosak
részletes tapasztalattal rendelkezik a munkaerQ-piacon a szakképzésre, illetve az élethosszig tartó tanulás EU-n belüli fejlesztésére vonatkozóan
az Európai Unió külkapcsolati programjaival kapcsolatban tapasztalatot és szakértelmet ad át

Az ETF-et az 1360/90/EGK rendelet hozta létre 1990-ben, melynek módosításai: 2063/94/EGK, 1572/98/EGK, illetve 2666/00/EGK.

EMCDDA

Az Európai Kábítószerügyi és Addiktológiai MegfigyelQközpontot (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction) a Tanács a 302/93/EGK rendelettel alapította, melyet a 3294/94/EGK rendelet módosított. A szervezet 1995-ben kezdte meg mqködését.

A Központ célja, hogy az Európában tapasztalható, a kábítószert és a kábítószer-függQséget kísérQ jelenségekrQl objektív, megbízható és összehasonlítható információkat gyqjtsön és terjesszen. Ennek érdekében az EMCDDA együttmqködik az Európán kívüli országokkal és különbözQ nemzetközi szervezetekkel.


EMEA

A Gyógyszerek Európai ÉrtékelQ Ügynöksége (European Agency for the Evaluation of Medicinal Products) a Tanács 2309/93/EGK számú rendelete alapján hozták létre.

Az Ügynökség célja a köz- és állategészségügy védelme. Az EMEA hálózatként mqködik, összefogja az EU és az EGT-EFTA tagországok a témában végzett tudományos tevékenységét, ezáltal biztosítja a gyógyszerek lehetQ legmagasabb szintq értékelését és felügyeletét Európa-szerte. Mintegy 3000 európai szakértQ segíti az EMEA és bizottságainak tudományos munkáját.


OHIM

A BelsQ Piaci Harmonizálással Foglalkozó Hivatal - Védjegy és Dizájn (Office for Harmonisation in the Internal Market -Trade Marks and Designs) foglalkozik a Közösségi védjegyek és dizájnok nyilvántartási folyamatának megvalósításával. Az egységes Közösségi védjegy a közös piac alapeleme, mellyel az ügyintézés és a formaságok egyszerqbbé válnak. Az OHIM a Tanács 40/94/EGK rendelete alapján kezdte meg mqködését.

EU-OSHA

Az Európai Munkabiztonsági és Munkaegészségügyi Ügynökség (European Agency for Safety and Health at Work) tevékenységének célja a munkabiztonsági és - egészségügyi vonatkozású, Európában fellelhetQ tudásanyag és információ összegyqjtése és hasznosítása. Az Ügynökség feladata a beérkezQ információk alapján történQ elemzések készítése, illetve a munkabiztonságot és -egészségügyet fejlesztQ intézkedések meghozatala. Ennek érdekében az OSHA együttmqködik a munkavédelemmel foglalkozó egyéb hivatalokkal, szervezetekkel, illetve az Európai Bizottsággal.

Az OSHA-t a 2062/94/EGK rendelet alapján hozták létre, melyet az 1643/95/EGK rendelet módosított.

CPVO

A Közösségi Növényfajtaügyi Ügynökség (Community Plant Variety Office) 1996 óta mqködik. A CPVO az új növényfajtákra vonatkozóan egy speciális ipari szellemi tulajdonjogi rendszert dolgozott ki és mqködtet. A szellemi tulajdonjogi védelmet 25, illetve 30 éves idQtartamra adhatja ki az Ügynökség. A CPVO alapításáról a 2100/94/EGK rendelet határozott, melyet a 2506/95/EGK rendelet módosított.

ENISA

Az Európai Hálózat és Információ Biztonsági Ügynökséget (European Network and Information Security Agency) a 460/2004 sz. rendelet hozta létre. Az ügynökség feladata, hogy gondoskodjon a Közösségen belüli információs biztonság magas és hatékony szintjérQl.


ECDC

Az Európai BetegségmegelQzQ és EllenQrzQ Központot (European Centre for Disease Prevention and Control) az Európai Parlament és a Tanács, a 851/2004. számú rendeletével alapította.

Az ECDC elsQ igazgatója, Jakab Zsuzsanna, 2005 márciusában lépett hivatalba. A Központ 2005. május 20-án kezdte meg mqködését, a hivatalos megnyitóra május 27-én került sor. Az ECDC a stockholmi Karolinska Intézet területén kapott helyett.

Az Európai BetegségmegelQzQ és EllenQrzQ Központ (ECDC) feladata Európa-szerte megerQsíteni és kifejleszteni a betegségellenQrzés rendszerét, megerQsíteni a kontinens veszély elQrejelzési rendszereit a betegségek kitörésérQl, támogatni az EU-t és a tagállamokat a járványokra való felkészülésben és irányadó tudományos válaszokat biztosítani a fertQzQ betegségekrQl és azok veszélyeirQl.

Az ECDC a tagállamokban létrejött betegségellenQrzQ hatóságoknak továbbítja a tudományos szaktudást. A Központnak 50 dolgozója van, ám kiterjedt hálózattal rendelkezik Európában, így gyqjti össze a tagországokban felhalmozódott tudást és hozza össze a legnagyobb tudással rendelkezQ szakértQket.

A Központ tudományos munkájának minQségét segíti a Tanácsadó Fórum, amely a nemzeti egészségügyi intézetek magas rangú tudósait hozza össze. A szintén magas rangú, nemzeti egészségügyi döntéshozókból, az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament képviselQibQl álló igazgatótanács, feladata a stratégiai döntések meghozatala és a Központ munkaprogramjának, valamint költségvetésének jóváhagyása.

Az Európai BetegségmegelQzési és EllenQrzési Központ (ECDC) hálózatának tagjai az alábbi országok: Ausztria, Észtország, Magyarország, Luxemburg, Szlovákia, Belgium, Finnország, Írország, Málta, Szlovénia, Ciprus, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Izland, Csehország, Németország, Lettország, Lengyelország, Svédország, Lichtenstein, Dánia, Görögország, Litvánia, Portugália, Egyesült Királyság és Norvégia.

Cedefop

A Szakképzés-fejlesztési Európai Központ (European Centre for the Developement of Vocational Training) az Európai Unió szakmai oktatásért és szakképzésért felelQs szervezete. A szakképzés elméletével és gyakorlatával, illetve a témában végzett kutatásokkal kapcsolatban szolgáltat információkat és elemzéseket. 1975-ben alapították a Tanács 337/75/EGK rendelete alapján.

EUROFOUND

Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkafeltételek Javítására (European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions) egy három részlegbQl álló szervezet, amelynek alapvetQ feladatai:

felbecsülni és elemezni az élet- és munkakörülményeket
hiteles útmutatást és tanácsot nyújtani a szociálpolitika irányítói számára
jelentést készíteni a fejleményekrQl és az aktuális irányzatokról
hozzájárulni az életminQség javításához

Az EUROFOUND-ot 1975-ben hozták létre a Tanács 1365/75/EGK rendelete alapján.

EEA

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (European Environment Agency) az 1210/90/EGK rendelet alapján alapították, melyet a 933/1999/EGK rendelet módosított. Az EEA 1994-ben kezdte meg mqködését.

A szervezet feladata elkészíteni, összegyqjteni és elterjeszteni az Európa-szintq környezeti állapotokról és fejleményekrQl szóló fontos és megbízható információkat. Az EEA alapszabályai értelmében az Ügynökség nyitott azon országok számára is, amelyek bár nem tagjai az Európai Uniónak, de a környezet iránti törQdésüket hasonlóan kívánják megvalósítani. EbbQl adódóan lehet tagja a szervezetnek az alapítástól kezdve Izland, Liechtenstein és Norvégia. Az EU testületei közül az EEA-ba léptek be elsQként a 2004-es bQvítés országai, amelyek már 2002-ben csatlakoztak az Ügynökséghez. Az EEA aktívan együttmqködik egyéb környezetvédelemmel foglalkozó testületekkel és nemzetközi szervezetekkel.


ETF

Az Európai Szakképzési Alapítvány (European Training Foundation) az Európai Unió külkapcsolati programjaival - mint a MEDA, CARDS, Tacis és Phare - összhangban támogatja a szakképzést a partnerországokban, illetve képzési és munkaerQ-piaci segítséget nyújt a harmadik országokban, az EU politikáinak megfelelQen.

Az ETF tevékenysége:
betekintést enged azokba a politikai, szociális és gazdasági dimenziókba, amelyek a képzési rendszerek fejlesztésével kapcsolatosak
részletes tapasztalattal rendelkezik a munkaerQ-piacon a szakképzésre, illetve az élethosszig tartó tanulás EU-n belüli fejlesztésére vonatkozóan
az Európai Unió külkapcsolati programjaival kapcsolatban tapasztalatot és szakértelmet ad át
 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_trans.gif" \* MERGEFORMATINET 


Lobbizás
A nemzetek feletti intézmények (az Európai Bizottság és az Európai Parlament) hatáskörét kiterjesztQ és a kormányokból álló Tanácsban a minQsített többségi szavazást meghonosító egységes okmány életbelépését követQ 3 évben megháromszorozódott a brüsszeli lobbisták száma. A témát behatóan ismerQk szerint már maga az uniós érdekérvényesítés elQtt teljesen új távlatokat nyitó egységes piac terve is az eredményes lobbizás szép példája. A belsQ piac ugyanis részben vezetQ európai üzletemberek egy csoportjának ihletésére jött létre, akik a globális versenyben való lemaradásuktól tartottak.
I. Az érdekérvényesítés jelentéstartalma és sajátosságai az Unióban

Brüsszel európai negyedében, a Schuman körtér környékén nehéz olyan épületet találni, ahol ne bérelnének irodát regionális és szakmai képviseletek, jogi- és tanácsadó cégek vagy éppen valamilyen nemes célt szolgáló civil szervezet helyi fiókintézménye. Némiképp leegyszerqsítve a dolgot, valamennyiüket ugyanaz a cél vonzotta az Európai Unió fizikai közelségébe: a számukra kedvezQ döntésekre próbálják sarkallni a közösségi politika alakításának kulcsszereplQit.

Az érdekcsoportok tevékenysége tehát nem csak engedelmesen követi az európai integráció fejlQdését, de - mint a fenti példa is mutatja - katalizátorként is hat annak további mélyülésére. A nemzeti szuverenitás változó dinamikájú, de lényegében töretlen átruházásával egyre több, az Unió állampolgárainak mindennapi életét érintQ döntés születik Brüsszelben. Az Európai Unió érettebb korba lépése a külvilág szemében is megnövelte az európai fQváros ázsióját.

A nagyobb hatáskörrel és felelQséggel bonyolultabbá, egyre nehezebben áttekinthetQvé vált a döntéshozatali folyamat. Mindez arra indította a döntések által közvetlenül vagy közvetve érintett érdekcsoportokat, hogy a korábbi nemzeti megközelítést európai stratégiával váltsák fel, amelynek szerves része a brüsszeli terepgyakorlat . Az eredmény már-már lenyqgözQ: óvatos becslések szerint is több mint 3 ezer érdekcsoport, több mint félezer európai és nemzetközi szövetség és 12-13 ezer hivatásos lobbista nyüzsög az EU körül, hogy hozzájusson a számára fontos információkhoz vagy eljuttassa üzenetét az érdeklQdésére számot tartó témával foglalkozó politikusoknak és tisztviselQknek.

A lobbistákkal fenntartott párbeszéd az Európai Unió intézményei és polgárai között húzódó, veszedelmesen növekvQ távolságot is áthidalja, és ilyenformán nagyobb demokratikus legitimitást ad az EU-nak. Elég csak arra gondolni, hogy az Európai Parlamentben jelenleg 732 képviselQ beszél a közösség 460 millió lakosának nevében. A végeken lakók érdekeit tolmácsolók ilyen körülmények között egyenesen nélkülözhetetlenek az EP-képviselQk tevékenységében.

Mint annyi másra az Unióban, az európai szintq érdekérvényesítésre is rányomják bélyegüket a tagállamok eltérQ hagyományai és kultúrája. Franciaországban például nem nagyon divat a lobbizás, ami arrafelé még ma is sokszor a korrupció szinonimájának számít. Nagy-Britanniában viszont annál erQsebbek a gyökerei. Nem véletlen, hogy az Unió székhelyén a legtöbb lobbi-csoportot britek alapították és mqködtetik. Ha jól körülnézünk a brüsszeli piacon, a különbözQ érdekképviseleti és érvényesítési tradíciók sajátos, és sehol máshol nem létezQ színességét látjuk, amelynek a Franciaországban megszokott nagy ágazati szintq párbeszéd ugyanúgy része, mint az angolszász mintára létrejött, csak néhány fQt foglalkoztató, profit-orientált vállalkozás.

Az Európai Unióban máig nincs közmegegyezés arról, hogy mit is fed pontosan a lobbizás és egyáltalán ki a lobbista. A fogalom pontos meghatározásába eddig mindenkinek beletörött a bicskája. Az érdekérvényesítéssel foglalkozó csoportok gyqjtQfogalmaként, de magának a meggyQzésre irányuló konkrét tevékenységnek a megjelölésére is használják.

II. A brüsszeli lobbizás formái és szereplQi

1) A fogadó térfél - az EU-intézmények

MielQtt szemügyre vennénk az uniós érdekérvényesítés fQ típusait és szereplQit, érdemes egy futó pillantást vetni a fogadó térfélre, azokra a csatornákra, amelyeken keresztül befolyásolni lehet az emberek millióit és eurók milliárdjait érintQ döntéseket. A közösségi döntéshozatal három kulcsszereplQje: a kormányok képviselQibQl álló Miniszteri Tanács és a két nemzetek fölötti intézmény, az Európai Bizottság és az Európai Parlament. A döntéshozatali mechanizmusban elfoglalt központi helyzetük miatt az intézményi háromszög mindegyik csúcsa magára vonja a lobbisták figyelmét.

2) Az érdekek sokszínqsége

Az uniós döntéshozatal befolyásolásának két alapvetQ csatornája létezik: a nemzeti és az európai útvonal . A tagországból kiinduló érdekérvényesítés súlya az évtizedek folyamán fokozatosan csökkent, a brüsszeli stratégia és jelenlét jelentQsége pedig ezzel párhuzamosan nQtt. Mivel a kormányközi együttmqködés továbbra is meghatározó jelentQségq és a nemzeti vétójog számos területen (például adózási kérdésekben) tovább él, a fQvárosokra összpontosító nyomásgyakorlás szerepét sem szabad alábecsülni. Annál is kevésbé, mert a puha jogszabályok - például a közösségi irányelvek - végrehajtásában meglehetQsen nagy mozgásteret élveznek a tagországok, és az érintett kör számára nem közömbös, hogy jogilag kötelezQ érvényq rendelkezések vagy önszabályozás útján ültetik át a gyakorlatba a közösségi szinten hozott döntéseket. Mivel a Tanácsban ugyancsak a kormányok képviselQi ülnek, a nemzeti útvonal sokszor egyenesen Brüsszelbe vezet.

Az üzleti szféra érdekei

A multinacionális cégek, a gyáriparosok és a munkaadók érdekeiért több kipróbált, nagy befolyással rendelkezQ - és az Európai Unió által is nagyra becsült - ágazatok feletti szövetség lobbizik Brüsszelben. Közülük a legjelentQsebb az Európai Ipari és Munkaadói Konföderációk Szövetsége (UNICE), amely az egész üzleti szféra érdekeit képviseli és ebben a minQségében az Európai Unió hivatalos szociális partnerének számít. Az UNICE több mint 20 ország 32 országos szövetsége által alkotott konföderáció, amelynek szakvéleményét a közösségi intézmények rutinszerqen kikérik, akár napi ügyekrQl, akár új törvények megalkotásáról van szó. A munkaadók legnagyobb európai érdekcsoportja emellett kezdeményezQ szerepet is vállal: tagsága érdekeit szolgáló jogszabály-módosításokat javasol és ajánlásokat fogalmaz meg. Az UNICE-nek társult tagja a Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttmqködési Szövetsége.

Ágazati és szakmai érdekek

Brüsszelben az ágazati érdekképviseletekbQl sincs hiány. Az öntudatos európai agrárközösség szócsöve az Európai Unió központjában a MezQgazdasági Szervezetek Bizottsága, ismertebb nevén COPA/COGECA, amely az Európai Bizottság segédletével jött létre 1958-ban. Mivel az agrártársadalom érdekei meglehetQsen sokrétqek, miként a problémái is sokfélék, Brüsszelnek kapóra jött egy olyan gyqjtQszervezet, amellyel szakmai kérdésekben konzultálhat, és amelynek elmagyarázhatja a döntéseit. A COPA ilyenformán az Európai Unió agrárügyeiben intézményes szereplQnek számít, és szakértQi jelen vannak abban a 18 tanácsadó testületben, amely a közös mezQgazdasági politika különbözQ területein az Európai Bizottság döntéseihez szolgáltat szakmai hátteret. A COPA az országos és regionális szintq farmerszövetségek fedQszervezete.

A munkavállalói érdekek

A gazdasági életben az elmúlt évtizedekben és években bekövetkezett mélyreható változások a munkavállalói érdekek EU-szintq képviseletét is merQben más megvilágításba helyezték. A tQke fokozódó nemzetközivé válása új kihívások elé állította az addig jobbára csak nemzeti keretek között tevékenykedQ munkásmozgalmakat. A szakszervezetek az Európai Unióban vélték felfedezni azt a szövetségest , amely az egész közösség szerte érvényes szabályok elfogadásával megóvhatja a kiszolgáltatott munkavállalókat a globalizáció számukra hátrányos következményeitQl. A Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) révbe érésével a legtöbb tagállam részérQl is megfogalmazódott egy természetes igény az építmény kiegyensúlyozására, ami a szociális Európa lépésrQl-lépésre történQ létrehozását jelenti.

A köz- és társadalmi érdekek

A közérdekeket felvállaló csoportok egyre fontosabb szerepet játszanak az Európai Unió mindennapi életében és politikai prioritásainak kijelölésében. A közérdekek közvetlen megjelenítése nem csak a lakosság és az uniós intézmények közötti távolság áthidalását szolgálja, de az oly gyakran emlegetett demokrácia-hiány (demokráciadeficit) kiküszöböléséhez is hozzájárul. A közérdekek mellett szót emelQ csoportok nélkül félQ lenne, hogy az unió döntéseiben aránytalanul nagymértékben tükrözQdnének az üzleti lobbi érdekei. Az elQbbieknek tehát fontos egyensúlyteremtQ funkciójuk is van. Végül, de nem utolsó sorban, olyan sajnálatos események is hozzájárultak a társadalmi érdekeket képviselQ csoportok tekintélyének növekedéséhez, mint az emlékezetes dioxin mérgezési ügy vagy a "kergemarha-kór", amelyek alapjában rendítették meg az európai fogyasztók bizalmát az élelmiszerek minQségében. A társadalmi érdekekért síkra szálló csoportoknak a tevékenységi terület alapján három fQ típusa különböztethetQ meg: a környezetvédQ, a fogyasztóvédelmi és a civil-társadalmi csoportok.

A területi, regionális érdekek

Lassan egy évtizede bukkant fel az Európai Unió szótárában a nehezen kimondható szubszidiaritás fogalma, ami azt jelenti, hogy a polgárokat érintQ minden kérdéssel és problémával a hozzájuk lehetQleg legközelebb esQ szinten kell foglalkozni, és a közösség csak ott vállaljon szerepet, ahol hatékonyabb megoldást kínál. A szubszidiaritás megerQsítette a régiók és szubrégiók helyét és szerepét az európai integrációban, bár az elv gyakorlatba való átültetése eddig jóval kevesebb sikerrel járt. Az Európai Unió éves költségvetésének körülbelül a harmadát fordítja az elmaradott vagy szerkezetváltási problémákkal küzdQ térségek felzárkóztatására. A közösségtQl kapott pénz eltérQ mértékben, de lényegében mindenhol nagy lökést adott az Unió legszegényebb régióinak a fejlQdéséhez. A regionális támogatások mintegy 80 százalékát mégis közvetlenül a fQvárosok osztják szét a rászoruló térségeknek. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) és az Európai Szociális Alap kivételével a régiók nem állnak közvetlen kapcsolatban Brüsszellel pénzügyi kérdésekben, hiszen a tagállamokon keresztül kell pályázniuk a közösségi támogatásokra.

III. Érdekképviselet a gyakorlatban

1. Mit kell tudnia a vérbeli lobbistának?

A Brüsszelben tevékenykedQ "kijáróknak", akárcsak máshol a világon, tisztában kell lenniük a közlekedés szabályaival, ha sikerrel akarják végezni a munkájukat. Nem hátrány, ha az illetQ megfelelQ szakmai tudással rendelkezik. A lobbisták leginkább a jogi, közgazdasági vagy pénzügyi képesítésnek vehetik hasznát. Legalább ennyire fontos követelmény, hogy pontosan ismerjék az Európai Unió döntéshozatali folyamatát, a szabályokat és az eljárási rendet. Tudniuk kell, hogy melyik intézmény miért felelQs és milyen szerepe van a döntéshozatalban. Ha egy jogszabály például a közös döntési procedúra alá esik, akkor nem érdemes a kormányok képviselQibQl álló Tanács meggyQzésével veszQdni, elég az Európai Parlamentre összpontosítani.

A lobbistának azt is tudnia kell, hogy a jogszabályok kezdeményezésének kizárólagos jogával rendelkezQ Európai Bizottságban melyik tisztviselQ foglalkozik az Qt vagy megbízóját érdeklQ dossziéval. A dolgát értQ "kijáró" sohasem a hierarchia csúcsán kezdi a meggyQzést, hanem egyenesen a témát kezelQ hivatalnokhoz fordul. Brüsszelben számos tanulságos történet kering arról, hogy milyen kudarcok érték azokat, akik megszegték ezt a szabályt. Egy nagy francia cég vezére az egyik anekdota szerint sok évvel ezelQtt fQúri vendéglátásban részesítette az Európai Bizottság egyik tagját, majd a látogatás végén elQhozakodott a kérésével. A közelebbrQl nem megnevezett biztos állítólag csak ennyit mondott: Sokba fog kerülni magának, ha más bizottsági tagokat is meg akar hívni .

A szakma nagyjai általában egyetlen szóban foglalják össze az eredményes érdekérvényesítés kulcsát. Ez pedig a hitelesség - hiteles stratégia, hiteles érvekkel alátámasztva. De hogy éri el valaki, hogy hitelesnek tekintsék? Ne a probléma része légy, hanem a megoldásé - hangzik szakmai körökben az intelem.

2. Az érdekérvényesítés etikai szabályai

Az Európai Unióban az érdekérvényesítQkkel és a lobbistákkal való kapcsolattartásnak és érintkezésnek nincsenek kötött szabályai. A lehetQ legkülönfélébb csatornákon és módon folyik a párbeszéd. A közösségi funkcionáriusok vagy parlamenti képviselQk telefonszámai minden különösebb nehézség nélkül elérhetQk. Ha valaki a közelükbe akar férkQzni, elméletileg elég felkapni a telefont és tárcsázni a megfelelQ számot. A lobbisták piaca mindenki számára korlátozás nélkül hozzáférhetQ, az Európai Uniótól ehhez nem kell külön engedélyt kérni. Mégis egészen másképpen veszi ki magát, ha a kapcsolatot keresQk nyilvántartásba vetetik magukat az Unió intézményeinél. Ez írásos bejelentkezésbQl és egy formanyomtatvány kitöltésébQl áll, amelyen az érintettek felfedik, hogy milyen szervezetnek vagy cégnek a megbízásából járnak el. Az újságírókéhoz sok tekintetben hasonlító akkreditációt az Európai Bizottság és az Európai Parlament fQtitkársága intézi.

3. Hogyan épül be a nyomásgyakorlás a döntésekbe?

A "szürke zónában" zajló lobbizáson kívül számos hivatalos csatorna van, amelyek belépést engednek az érdekcsoportoknak az Unió döntéselQkészítQ mechanizmusába, hogy befolyást gyakorolhassanak a törvényhozási folyamat végtermékére. Az Unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság 1992-ben a Sutherland-jelentés elfogadásával nagy szolgálatot tett az érdekérvényesítQknek, amelyek számára egyre nehezebb feladatot jelentett a Brüsszel által kezdeményezett törvényjavaslatok idQben történQ megismerése és a gyors reakció. A Bizottság eszköztárában - mintegy korai elQrejelzQ rendszerként - ezután jelent meg a Zöld Könyvek publikálásának gyakorlata, amely idQben megelQzi a hivatalos javaslatokat, és így lehetQséget ad a lobbi-társadalomnak a reagálásra.

A jó lobbistának azzal is tisztában kell lennie, hogy az érdeklQdésére számot tartó jogi aktus elfogadásában mi a szerepmegosztás a kormányok képviselQibQl álló Miniszteri Tanács és az Európai Parlament között. A legfQbb döntéshozó szerv a Tanács, de a területtQl függQen az Európai Parlamentnek kicsi vagy döntQ szava lehet egy-egy jogszabály elfogadásában. A képviselQtestületnek a közösségi politikák alá esQ bizonyos területeken (például mezQgazdaság és közlekedés) konzultációs joga van a bizottsági javaslatokat illetQen, de utóbbi nem kötelezhetQ az EP észrevételeinek figyelembe vételére. Ennél sokkal erQsebb jogkörrel ruházza fel a parlamentet az együttmqködési eljárás, amely szorosan bevonja a döntéshozatali folyamatba, anélkül azonban, hogy törvényhozói hatalmat adna a kezébe. A monetáris politikát érintQ kérdésekben például az együttmqködési procedúra révén a parlament ugyan nem tudja ráerQltetni álláspontját a Tanácsra, de módosításokat javasolhat a szövegben. A közös döntési eljárás alá esQ kérdésekben (környezet- és fogyasztóvédelem, strukturális alapok, személyek szabad mozgása, egészségügy, oktatás stb.) viszont a képviselQtestületé az utolsó szó a Tanáccsal szemben. A parlament egyszerq többséggel elutasíthat egy jogszabályt, amit a kormányok hosszú évek munkájával hoztak tetQ alá.

IV. Mit hoz a jövQ? - A bQvítés és az új technológiák szerepe

A tapasztalatok szerint a brüsszeli "kijáró-világ" mindig gyors gyarapodásnak indult, valahányszor az Európai Unió új területekre terjesztette ki a fennhatóságát. Ilyen robbanásszerq változással járt az egységes, belsQ piac bevezetése a '80-as évek derekán. Kevésbé látványos, mégis érzékelhetQ lesz a különbség, amikor néhány év múlva közel egy tucat ország lép majd be az Unióba, kézen fogva vezetve be az új lobbistákat a brüsszeli arénába.

A szakértQk véleménye erQsen megoszlik arról, hogy több évvel a taggá válás elQtt van-e egyáltalán értelme az EU központjában irodát vagy képviseletet nyitni. Gyakorló "kijárók" szerint az olyan ipari ágazatok számára, mint amilyen a kohászat vagy az autógyártás, már a jelenlegi szakaszban fontos tanulmányozni, hogy milyen Qket érintQ döntések születnek Brüsszelben. A felvételi tárgyalások miatt is érdemes vigyázó szemeiket az Európai Unióra vetni. És nem csak azért, hogy az Unió intézményeinél lobbizzanak az érdekeik mellett, hanem azért is, hogy hasznos információkkal és tanácsokkal lássák el az országuk nevében tárgyaló diplomatákat.
 INCLUDEPICTURE "http://www.euvonal.hu/images/p_trans.gif" \* MERGEFORMATINET 


Az Európai Unió költségvetése
A Római SzerzQdés egyik alapvetQ célja Európa népei közötti gazdasági és politikai unió létrehozása. E cél elérése érdekében a tagországoknak bizonyos feladatokat és tevékenységeket és az ezekhez szükséges jogosítványokat fokozatosan át kell ruházniuk az Unióra. A közös célkitqzések érdekében közös politikákat kell kialakítani, és meg kell osztani annak költségeit. Hasonlóan az államok költségvetéséhez a közösségi költségvetés finanszírozása is jövedelemáramlást jelent, ez esetben a tagállamok szintjérQl nemzetek feletti szintre.

Az európai integráció történetének már a kezdetén, az Európai Szén- és Acélközösség költségvetésébe beépítették a saját jövedelemforrások elvét, azonban 1970-ig a kiadásokat a tagállamok költségvetési hozzájárulásaiból fedezték. A saját jövedelemforrások elve szerint azonban a Közösség mindinkább arra törekedett, hogy a tagállamok nemzeti költségvetésének megkerülésével bizonyos forrásokat közvetlenül szedjen be.

Az Európai Gazdasági Közösség közvetlen bevételi forrásai kezdetben a harmadik országokkal folytatott kereskedelembQl származó vámbevételek, az agrár lefölözések voltak. Az 1970-es évektQl a saját bevételek már nem fedezték a Közösségi kiadásait, így újabb saját forrásként bevezették az ún. VAT-hozzájárulást. A kiadások további növekedése hatására 1988-ban döntöttek a negyedik saját forrás, az ún. GNP-faktor bevezetésérQl.

A költségvetés elvei

Az egységesség elve 1968-tól él a Közösség költségvetésében, addig öt önálló költségvetése volt a három szervezetnek. Az egységesség elve szerint az 1970-es Költségvetési SzerzQdés szerint a Közösség valamennyi pénzügyi mqveletét, összes bevételét és kiadását egyetlen dokumentumban, a költségvetésben foglalják össze. Ezt a dokumentumot a költségvetés elfogadására feljogosított szerv hagyja jóvá.

A bruttó költségvetés (vagy másképpen általánosság) elve egyrészt azt jelenti, hogy a költségvetési bevételeket nem lehet elQre meghatározott kiadásokhoz kötni, másrészt azt, hogy a bevételeket és a kiadásokat nem lehet egymással szemben beszámítani.

Az éves költségvetés elve szerint a Közösség költségvetésének egyetlen és teljes költségvetési évre kell vonatkoznia. Emellett azonban az Unió költségvetésének fQbb kereteit ún. költségvetési periódusokban határozzák meg. A jelenlegi költségvetési periódus 2007-2013-ig tart.

A részletesség elve szerint a költségvetési elQirányzatokat nemcsak egy összegben, hanem különbözQ mélységq bontásban is meg kell adni.

A költségvetési egyensúly elve szerint az Unió költségvetésében a kiadásokat teljes egészében bevételekkel fedezik, vagyis a költségvetés nem tartalmazhat sem többletet, sem hiányt, nincs lehetQség a költségvetési kiadások hitelfelvétellel történQ fedezésére. Amennyiben a végrehajtás során mégis adódik eltérés, úgy a többletet a következQ évre bevételként kell átvinni, míg a hiányt a következQ év kiadásaként kell kezelni.

Az Unió költségvetési számbavételi egysége 1981. január 1-tQl 1998. december 31-ig az ECU volt. 1999. január 1-tQl a költségvetést euróban hagyják jóvá.

A gondos pénzgazdálkodás elve szerint a költségvetés pénzével takarékosan kell bánni, törekedni kell az eredmény és a ráfordítások közötti optimumra. A SzámvevQszék ellenQrzése erre terjed ki.

A nyilvánosság elve alapján az Unió költségvetését a Közösség Hivatalos Lapjában, az elfogadást követQ két hónapon belül közzé kell tenni.

A költségvetésnek ezen túlmenQen sajátos kritériumoknak kell megfelelnie, amelyek a következQk:
Externalitás: annak feltételezése, hogy a tevékenységek egy részével kapcsolatosan a költségek és a hasznok a partner országokban is megjelennek, ami megfelelQ ellenQrzést és kompenzációkat igényelhet.
Osztatlanság: bizonyos tevékenységek méretgazdasági és funkcionális okokból nem oszthatók szét a tagállamok között, ezért ezeket közösségi szinten kell megvalósítani.
Kohézió: A Közösség valamennyi polgára számára biztosítani kell a szolgáltatások, a jólét és a fejlQdés minimumát. Ez jövedelem-transzfert feltételez a gazdagabbaktól a szegényebb és gyengébb gazdaságok javára.
Szubszidiaritás: a funkciókat a legalacsonyabb szintre kell delegálni, ha semmilyen elQny nem származik abból, hogy magasabb szinten gyakorolják azokat.

A költségvetés bevételi oldala

Tradicionális saját források, amelyek a közös vámunió és a közös agrárpolitika mqködésébQl származnak. Ezek egyrészt a kívülálló, harmadik országokból származó import utáni vámokat, másrészt a mezQgazdasági vámokat és a cukorilletéket tartalmazzák. A tradicionális saját forrás tehát tisztán uniós bevétel, és közvetlenül következik az EU-szabályokból, ugyanakkor a tagállam szedi azt be. Ezért a beszedett összeg bizonyos százalékát visszatarthatja a beszedés költségeinek finanszírozására (ennek mértéke 2002-tQl kezdQdQen 25 százalék, ez elQtt pedig 10 százalék volt).

Áfaalapú saját forrás: ez minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes kulcs alkalmazásával történik, amelyet az uniós szabályozásnak megfelelQen kiszámított, harmonizált tagországi áfaalapra kell vetíteni. 2004-tQl kezdQdQen a tagállamoknak áfaalapjuk 0,5 százalékát kell befizetniük (2001-ig ez 1 százalék volt, míg 2002 és 2004 között 0,75 százalék), az áfaalap ugyanakkor nem haladhatja meg a tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 50 százalékát.

A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú forrás célja, hogy mindenképp fedezni lehessen az EU-költségvetés kiadásait, még akkor is, ha a többi forrás nem elegendQ azok finanszírozására. Ezt a forrást az összes tagállam nemzeti jövedelmének összegére vonatkoztatott egységes kulcs alkalmazásával számolják ki. A tagállamok bruttó nemzeti jövedelmét az uniós szabályok alapján kell kiszámítani.

Az Egyesült Királyság visszatérítési igényére vonatkozó (1984-ben elfogadott) korrekciós mechanizmus csökkenti az Egyesült Királyság áfa- és GNI-alapú hozzájárulását. A korrekció költsége a többi tagállamot terheli, az uniós GNI-ben való részesedésük arányában. A saját forrásokra vonatkozó rendelet tartalmazza a kiszámítás szabályait, és rendelkezik arról, hogy négy tagállam - Ausztria, Németország, Hollandia, Svédország - részesedése a finanszírozásban csupán egynegyede legyen az általános szabályok szerint kiszámolt összegnek.

A költségvetés kiadási oldala

A Közös Agrárpolitika (CAP) finanszírozási kiadásai. Az Unió költségvetése kiadási oldalának legnagyobb tétele az Európai MezQgazdasági Garancia- és Orientációs Alap Garancia részlegének finanszírozását jelenti. A Garancia részlegbQl finanszírozzák a mezQgazdasági termékek piacain az intervenciót, a készletek átértékelését, a harmadik országokba irányuló export támogatását stb. A korlátlan értékesítési garanciát nyújtó agrárpiaci rendtartás, az ennek nyomán a piaci lehetQségektQl függetlenül növekvQ termékfelesleg, az agrártámogatás költségeinek felduzzadása, a világpiaci kereslet-kínálat egyensúlyának megbomlása és az ebbQl eredQ nemzetközi feszültségek az 1980-as évtizedben a CAP rendszerének megreformálását tették szükségessé. 1993-ban átfogó reform lépett életbe, melynek lényege az ár- és jövedelempolitika szétválasztása, az áraknak a világpiaci színvonalhoz való közelítése és - ezzel egyidejqleg - a termelQk jövedelempozíciójának közvetlen támogatásokkal történQ stabilizálása volt. A 2003-as reform függetlenítette a támogatás mértékét a termelés mennyiségétQl és 2005-tQl kezdve fokozatosan csökkentette a közvetlen támogatások összegét. A reformok ellenére a CAP támogatása még mindig a költségvetés közel felét teszi ki. Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy a Közösség a nemzeti szuverenitás átruházása terén itt jutott a legmesszebbre, ami azt jelenti, hogy a tagállamok kiadásainak nagy részét a Közösség vállalja magára.

A Strukturális politikák címszó alá sorolt összegek az Unió regionális politikáinak finanszírozási forrásai. Ezek adják a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásait, melyek felhasználásával az Unión belüli gazdasági és szociális különbségek csökkentését célzó programokat finanszíroznak. A strukturális alapok képviselik a közösségi költségvetésben azt a hagyományos redisztributív funkciót, amely forrásokat áramoltat a gazdagabbaktól a szegényebbekhez.

A belsQ politikák fejezet kiadásai a közösségi politikák - például a mqszaki-tudományos programok, kutatás-fejlesztés támogatása - finanszírozását szolgálja a stratégiai szektorokra koncentrálva.
A külsQ politikák címszó alá tartoznak az unión kívül álló országokkal kapcsolatos programok tételei.
Az adminisztratív kiadások között találhatók az Unió mqködtetéséhez szükséges összegek. Ezek nagyobb részét a brüsszeli Bizottság apparátusának mqködtetése teszi ki.

Tartalékok

A költségvetési eljárás

A közösségi költségvetés megalkotásában a Bizottság a Miniszterek Tanácsa és a Parlament egyaránt részt vesz. A Bizottság minden évben elQzetes költségvetés-tervezetet készít, amelyet megküld a Tanácsnak. Ezt azután a Tanács vagy elfogadja vagy, minQsített többséggel módosítja, így kerül a tervezet a Parlament elé. Az Európai Parlament ezt elsQ olvasatként megvitatja, s vagy jóváhagyja, vagy pedig módosításokat javasol a kötelezQ kiadásokra és módosításokat fogad el a nem-kötelezQ kiadásokra. (A kötelezQ kiadások olyan költségek, amelyek közvetlenül az Európai SzerzQdésekbQl vagy azok alapján elfogadott más okmányokból erednek. Ezek a költségvetés mintegy 53%-át teszik ki).

A Tanács ezután újra megvizsgálja a költségvetést, majd minQsített többséggel elfogadhatja a Parlament módosításait és ezáltal magát a költségvetést. Változtatásokat is eszközölhet ez esetben a költségvetés második olvasatban visszakerül a Parlamenthez, amely azután kimondja a végsQ szót. Ezen a ponton az Európai Parlament újra bevezetheti módosításait, miután egyeztetési eljárást folytatott a Tanáccsal, és minQsített többséggel megszavazta, és így végérvényesen elfogadta a költségvetést.

A Bizottság által javasolt költségvetés az EU történelmében elQször 2008-ban több forrást szánna a növekedésre és a foglalkoztatásra, mint a közös agrárpolitikára. A Bizottság a 2007-es büdzséhez képest a költségvetés 2 százalékos növekedésével, hozzávetQleg 129,2 milliárd eurós kötelezettséggel számol. A kifizetések 121,6 milliárd eurót tehetnek ki, amely 5,3 százalékos növekedést jelentene az elQzQ évhez képest. ( HYPERLINK "http://ec.europa.eu/budget/budget_detail/next_year_en.htm" További információ a 2008-as költségvetésrQl)











PAGE 


PAGE 40

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.

15 2006-os zh 8. előadás adóellenőrzés ady analízis antropológia asdf civilisztika civilizáció éghajlat előadás építésszervezés 1 etikett finance funkcionalizmus gazdmatek gépgyártás halál hallás hrabal írásművelés japán kántor anita kodolányi követelmények kultúra logisztika megoldások mikrobiológai mikroökonómia montesquieu móricz munkaerő műanyag nemzetközi növényszervezettan jegyzetek orvosi kémia pénzügy pr elmélet prax program szabályzás társ.st. tőkeelmélet tűzvédelem vám vetőmag zárthelyi zh