anyagtudomány fogalmak

Országok listájaHungaryBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemVillamosmérnöki és Informatikai KarVillamosmérnökiAnyagtudományJegyzetekanyagtudomány fogalmak

Abszorpciós tényezQ:
Anyagi jellemzQ, mely megadja a sugárnyaláb intenzitásának csökkenését a behatolási mélység függvényében.
Acél:
Vasötvözet, maximálisan 2.1% széntartalommal. Rendszerint más alkotókat is tartalmaz kisebb mennyiségben (pl.: Mn, Si, Ni, Cr, Mo, W stb.).
Akceptorok:
A félvezetQk alapanyagát képezQ, atomoknál kisebb vegyértékq ötvözQk.
Alkotó:
Az ötvözetet képezQ különbözQ atomfajták.
Állapotábra:
Egy ötvözetrendszerben megvalósuló fázisok stabilitás-tartományait mutatja meg termodinamikai állapotjelzQk függvényében. Egyensúlyi állapotábra: Az ebben mutatta viszonyok elvben végtelenül lassú hQmérsékletváltozás esetén valósulnak meg.
Allotróp átalakulás:
Szilárad halmazállapotban végbemenQ fázisátalakulás, melynek során megváltozik az anyag kristályszerkezete.
Amorf:
Rendezetlen, nem kristályos. Létezik természetes, és mesterséges is.
Alakváltozás:
A mechanikai terhelés kiváltotta alapvetQ jelenség. Kis terhelések esetén rugalmasnak tartják és így a mechanikai igénybevétel és az alakváltozás mértékének lineáris kapcsolatát feltételezik (Hooke-törvény). Maradó (képlékeny) alakváltozásra csak a fémes kötésq, kristályos anyagok képesek. Egy kritikus terhelési szint felett a fémes anyagokban egyre több új diszlokáció képzQdik, és ezeknek a csúszósíkokban történQ elmozdulása hozza létre a maradó alakváltozást. A maradó alakváltozás kvantált, tehát van egy legkisebb értéke (Burgers-vektor), egyetlen diszlokáció csúszósíkon történQ áthaladásának eredménye.
Alsó kritikus térerQsség:
A II. típusú szupravezetQk mágnesezettsége eddig lineárisan változik a térerQsséggel.
Anizotróp mágnesek:
Krisztallitjainak egyik iránya (rendszerint egyik könnyq mágnesezési iránya) párhuzamos a tériránnyal.
Antiferromágnesek:
Meghatározott oxidokban és intermetallikus vegyületekben a mágneses momentumok antiparalell állnak be, így eredQ mágnesezettségük nulla.
Átalakulási diagramok:
Az acél perlites, bainites és martenzites átalakulásának kezdQ és befejezQ adatait foglalják össze az idQ és a hQmérséklet függvényében.
Átmeneti fémek:
Atomjainak két különbözQ fQkvantumszámú pályáin az elektronállapotok nincsenek betöltve.
AtomátmérQ:
Az elemi kristályban az atomokat fajtájuktól függQ átmérQvel rendelkezQ merev gömböknek tekintjük. Egy adott rendszerben mindig a legközelebbi atomok közti távolságot definiálják atomátmérQnek. A göbi középpontok helyét rácspontoknak nevezik.
Atomtörzs:
Az atomoknak az a része, mely a kötésben nem vesz részt.
Átütési szilárdság:
Az a térerQsség, melynél a szigetelQ anyagok ellenállása ugrásszerqen lecsökken.
Ausztenit:
Az acélokban elQforduló FKK szilárd oldat.
Ausztenit képzQ elemek:
Az acélban az ausztenit stabilitástartományát növelQ alkotók.
Bainites átalakulás:
A túlhqtött, telített ausztenit olyan átalakulása, mely ferritképzQdéssel indul, és rendszerint tqs szerkezetq szövet képzQdik.
Bloch-fal:
Az eltérQ irányítottságú mágneses domaineket elválasztó réteg, melyben a momentumok fokozatosan változó irányúak.
Brillouin-zónák:
A W(k) energia-hullámszámvektor térben azok a tartományok, melyek határain az elektronok energiája ugrásszerqen változik.
Bronz:
Réznek ónnal alkotott ötvözete.
Burgers-kör:
Egy diszlokáció körül húzott vonal, melyre transzlációs vektorok illeszkednek, melyeknek geometriai összege nulla. Amennyiben ilyen feltételek mellet a kör nem záródik, akkor diszlokációt tartalmaz, melynek záróvektora a Burgers-vektor.
Burgers-vektor:
A diszlokációt jellemzQ vektor, mely a diszlokáció környezetéhez tartozó tartományok elcsúszásának nagyságát adják meg.
Cementit:
Fe3C összetételq, ortorombos szerkezetq vegyület. C-tartalma: 6.67%.
Cortrell-felhQ:
Az oldott atomok felhalmozódása a diszlokációk rugalmas terében.
Curie-hQmérséklet:
A paramágneses  ferromágneses átalakulás hQmérséklete.
Curie-törvény:
A paramágneses anyagok szuszceptibilitása, illetve a szigetelQkben az orientációs polarizálhatóság a hQmérséklet reciprokával csökken.
Csavart diszlokáció:
A diszlokáció Burgers-vektora párhuzamos a diszlokáció vonalával. A diszlokáció vonalára merQlegesen elhelyezkedQ atomsíkok itt egy folyamatos csavarvonalat képeznek.
De Broglie hullámhossz:
A mozgó elemi részecskékbQl létrejött anyagi hullámok (elektron-, neutron-) hullámhossza.
Dendrit:
Folyadék kristályosodásakor kialakuló karok (szemcsék), melyek azért keletkeznek, mert az egyik atomi irányban (kitüntetett irány) a kristályosodás sebessége nagyobb.
Diamágnesek:
Szuszceptibilitása negatív, permeabilitása kisebb 1-nél.
Dielektromos permittivitás:
A szigetelQanyagok tulajdonságaira jellemzQ érték.
Diffúzió:
Az anyagban végbemenQ tömegáramlás, ami koncentrációváltozáshoz vezet.
Diffúziós tényezQ:
A diffúzió sebességét meghatározó tényezQ.
Diszlokáció:
Jellegzetes vonalmenti kristályhiba, a képlékenyen elcsúszott és el nem csúszott felületek határoló vonala. Az összes rácshiba közül a diszlokációk mennyiségének változtatásával befolyásolható a legnagyobb mértékben az összes anyagtulajdonság. Nem termikus hiba, tehát a hQmérséklet hatására számuk nem változik.
Diszlokációk csúszása:
A diszlokációk elmozdulása a csúszósíkjukon. Ez hozza létre a maradó alakváltozást.
Diszlokációk mászása:
Az éldiszlokációknak a csúszósíkjukra merQleges elmozdulása. Nem okoz maradó alakváltozást.
Diszlokációsqrqség:
Az egységnyi felületet jellemzQ diszlokációk száma.
Diszlokációreakciók:
A diszlokációk mozgás közbeni egymással és más rácshiba típusokkal való kölcsönhatása.
Diszlokáció vonala:
Az elcsúszott és az el nem csúszott rétegek határán helyezkedik el.
Donorok:
A félvezetQ alapanyagát képezQ atomoknál nagyobb vegyértékq ötvözQk.
Dópolás:
Valamely anyag ötvözése kis mennyiségq (c<0.1%) második komponenssel.
Effektív tömeg:
Az elektronoknak a tér gyorsító hatásával szembeni ellenállását fejezi ki kondenzált rendszerekben.
Egyenletes nyúlás:
A szakítószilárdsághoz tartozó névleges nyúlás.
Egyensúlyi (stabil) szerkezet:
Lassú hqtés során nyerhetQ szerkezet. Olyan un. egyensúlyi fázisok alakulnak ki, melyek egymással termokémiai egyensúlyban vannak, azaz a határfelületeken kialakuló anyagáramlatok egymást pontosan kompenzálják.
Egyfázisú rendszer:
Általában olyan polikristályos szerkezet, melynek minden szemcséje azonos összetételq és szerkezetq (tehát azonos fázisú), de a szomszédos szemcsék irányítottsága egymástól eltérQ. Minden egykristály egyben egyfázisú rendszer is.
Egykristályos rendszer:
Olyan makroszkopikus méretq vékonyréteg (2D) vagy tömb (3D) anyag, melynek belsejében felületszerq rácshibák nincsenek. Állhat egyetlen komponensbQl, de lehet szilárd oldat vagy vegyület is. Lényeges jellemezQje az irányítottság. Legfontosabb felhasználási területe a félvezetQipar, de a drágakövek és a kristályos ásványok többsége is ilyen szerkezetq.
Éldiszlokáció:
A diszlokáció Burgers-vektora merQleges a diszlokáció vonalára. A rácsrendezetlenség olyan, hogy a kristályban a csúszósík egyik oldalán egy atomsíkkal több van a diszlokáció környezetében, mint a csúszósík másik oldalán.
Elektromos polarizáció:
Az elektronpályák megváltozása külsQ elektromos térben, aminek hatására a semleges atom elektromos dipólussá válik.
Elemi cella:
A térrács legkisebb egysége, amit három transzlációs vektor definiál, és magán viseli a rács minden jellegét. EzekbQl a teljes rács maradéktalanul felépíthetQ.
Elnyelt energia:
A külsQ energiának az a része, mely a kristályhibák képzQdésére fordul.
ElsQdleges kúszás:
CsökkenQ alakítási sebességgel, állandó terhelés mellett bekövetkezQ nyúlás, mely a folyási határnál még kisebb nyúlás.
Energiaszorzat:
A lemágnesezési görbe bármely pontjához tartozó B indukció és H térerQsség szorzata.
Entrópia:
Termodinamikai állapotfüggvény.
Eutektikum:
Hqtés során homogén folyadékállapotból egy idQben keletkezQ két szilárd fázis keveréke.
Eutektoid:
Hqtés során homogén szilárd oldatból egy idQben keletkezQ két (vagy több) szilárd fázis keveréke.
Eutektoidos átalakulás:
A telített ausztenit átalakulása perlitté.
Fáradásos törés:
Az anyag ismételt igénybevétele miatt bekövetkezett törés. A törtfelület jellegzetes, kagylószerq mintázatot ad.
Fárasztóvizsgálat:
Ismételt igénybevétel hatására bekövetkezQ törés, és az azt elQidézQ ciklusszám meghatározása.
Fázis:
Adott szerkezetq krisztallit, vagy ezek halmaza. Tehát az anyagnak olyan homogén tartománya, melyen belül minden fizikai és kémiai jellemzQ azonos. Fázis csak valamelyik komponens, szilárd oldat vagy vegyület lehet. Az utóbbi kettQbQl igen sok fajta is elQfordulhat egy-egy rendszeren belül.
Fázisátalakulás:
Olyan folyamatok, melyek révén a fázisok megváltoznak, vagy gyakran csak a mennyiségi arányaik módosulnak. Ez alapvetQen diffúziós vagy martenzites átalakulási mechanizmusokkal valósulhat meg. Speciális formája, az allotróp átalakulás akkor jöhet létre, ha valamelyik komponens (természetesen szilárd állapotban) többféle szerkezeti módosulattal is elQfordulhat.
Fázishatár:
Felületszerq rácshiba, két különbözQ fázis közös felülete.
FelsQ kritikus térerQsség.
A II. típusú szupravezetQk ennél a térerQsségnél elvesztik szupravezetQ tulajdonságait.
FélvezetQk:
Azok az anyagok, melyekben a vegyérték- és vezetQ sávot 1-2eV szélességq tiltott sáv választja el egymástól.
Ferrimágnesek:
Bennük a nagy mágneses momentumú atomok a kristály meghatározott helyeit foglalhatják el, momentumaik antiparalell állnak, mágnesezettségük az eltérQ momentumok különbözQségébQl ered.
Ferrit:
TKK vasalapú szilárd oldat. Maximális C-tartalma 727 °C-on 0.02%. Olyan lágy- és keménymágneses anyagok, melyek kémiai összetétele MOnFe2O3, ahol M egy fémiont, n pedig egész számot jelöl.
FerritképzQ elemek:
Az acélban a ferrit stabilitástartományát növelQ alkotók.
Ferroelektromos anyagok:
Azok a szilárd szigetelQanyagok, melyek elektromos tér nélkül is rendelkeznek elektromos dipólusmomentummal.
Feszültségkorrózió:

FeszültségmentesítQ izzítás:
Az anyagban a megmunkálás következtében fellépQ, külsQ terhelés nélkül is ható mechanikai feszültséget eltüntetQ izzítás.
Folyáshatár:
Egy adott, de rendszerint a képlékeny alakítás eléréséhez szükséges feszültség.
Folytonos (fehér) röntgensugárzás:
Az anyagba ütközQ elektronok keltette, széles hullámhossztartományba esQ sugárzás, mely az elektronok lefékezQdésébQl ered.
FQfázis (többségi fázis):
Többfázisú rendszerben a mennyiségi mutatóiban domináló fázis.
Frenkel-elv:
Rácshibák keletkezésére egy elgondolás. Egy atom a saját helyérQl intersztíciós helyre ugrik. Ehhez túl nagy energia kell, ezért nem túl valószínq ez az elv.
Frenkel-hibapár:
Egy üres rácshely és egy intersztíciós atom a kristályban, melyek távolsága túl nagy ahhoz, hogy megsemmisítsék egymást.
Fullerén:
Nem klasszikus kristályok, de nagyon nagy térfogatbeli (kis sqrqség) rend jellemzi Qket. Pl.: Gömb felületén atomok, benne üreg, ezekbQl a gömbökbQl atomrács építhetQ fel.
Goss-textúra:
A krisztallitok [100] és [011] iránya benne fekszik a hengerelt lemez síkjában.
Harmadlagos kúszás:
Állandó, a folyáshatárnál kisebb terhelés hatására végbemenQ, gyorsuló alakváltozás.
Heussler-ötvözetek:
Ferromágneses anyagok, melyek nem tartalmaznak ferromágneses alkotót.
Hiszterézis:
Az a jelenség, hogy az elsQ mágnesezéshez képest eltérQ B indukció és H térerQsség értékek tartoznak össze.
Homogén anyag vagy fázis:
Az anyagnak vagy a fázisnak egy olyan tartománya, melyen belül minden fizikai és kémiai jellemzQ azonos.
Homológ hQmérséklet:
Valamely folyamat és az olvadásponti hQmérséklet hányadosa.
Hooke-törvény:
A feszültség és az alakváltozás közötti arányosság.
HQkezelés:
Ez egyfajta tulajdonságváltoztató technológiai mqveletek széles spektrumának összefoglaló elnevezése. Általában az anyagokon történQ különbözQ hQmérséklet-idQ programok végrehajtását jelenti.
I. Fick egyenlet:
A diffundáló anyag tömegáramlását leíró differenciálegyenlet.
II. Fick egyenlet:
A diffundáló anyag koncentrációváltozásának idQfüggését megadó differenciálegyenlet.
Ikersík:
A kristályon belül olyan sík, melynek két oldalán a rácspontok egymásnak tükörképei.
Inkubációs idQ:
Valamely izotermikus folyamat megindulásához szükséges idQ.
Interkrisztallin-korrózió:
A polikristályos testekben a krisztallithatáron végbemenQ korrózió.
Intermetallikus vegyület:
Két vagy több fémes elem kristályos vegyülete, melyben az atomfajták mennyiségi arányait egyszerq egész számok adják meg.
Intersztíciós atom:
Ponthiba, amit az okoz, hogy az atom olyan helyen van, ahol nincs rácspont.
Ionimplantáció:
Nagysebességq ionok ütköztetése és szilárd testekbe juttatása.
Irányított szerkezetek:
Egyfázisú rendszerekben megvalósítható, hogy az egyes krisztallitok azonos kristálytani irányai ne statisztikusan rendezetlen beállásúak legyenek, hanem több-kevesebb szórással egy kitüntetett irány körül helyezkedjenek el. (Ha nem volna szórás, egykristály jönne létre.) Többfázisú szerkezetekben (irányított eutektikumokban) általában csak a második fázis irányítható. Így állítanak elQ szélsQségesen anizotróp szerkezeteket.
Izokron diagram:
Valamely folyamat állandó idQ alatt bekövetkezQ eredményének grafikus képe a hQmérséklet függvényében.
Izotermikus diagram:
Valamely folyamat állandó hQmérsékleten bekövetkezQ eredményének grafikus képe az idQ függvényében.
Karakterisztikus sugárzás:
Valamely anyag rendszámára jellemzQ röntgensugárzás.
Karbid:
Szénnek fémmel, illetve fémekkel alkotott, meghatározott kristályszerkezetq vegyülete.
Keménymágnesek:
Nagy koercitív erejq (Hc) és nagy energiaszorzatú [(BH)max] mágnesek.
Képlékeny melegalakítás:
Egy karakterisztikus hQmérséklet (anyagjellemzQ) felett valósítható meg. Nem változtatja meg a tulajdonságokat. A terhelés hatására keletkezQ diszlokációtöbbletet egy magasabb hQmérsékleten beinduló más folyamat (újrakristályosodás) szinte azonnal el is tünteti.
Képlékeny hidegalakítás:
Tulajdonságváltoztató (ami mindig csak a szerkezetváltozás következmény lehet) technológia. A lényegi mechanizmus a rácshiba-szerkezet megváltoztatása, konkrétan a diszlokációsqrqség nagyságrendekkel való megemelése. Mértékének elQrehaladtát kísérQ legjellemzQbb, és legkönnyebben mérhetQ tulajdonságváltozás a mechanikai keménység monoton, de egyre csökkenQ mértékq növekedése.
KicserélQdési kölcsönhatás:
A rendezett mágneses anyagokban a kicserélQdési kölcsönhatás állítja párhuzamosra a mágneses momentumokat.
Kifáradási határ:
Az a maximális feszültség, melynél még az anyag végtelen nagy ciklusszámot visel el törés nélkül.
Kiválás:
Homogén szilárdoldat oldóképességének csökkenése esetén egyensúlyi körülmények között megjelenQ második fázis.
Kockatextúra:
A krisztallitok [100] és [010] iránya benne fekszik a hengerelt lemez síkjában.
Koercitív erQ:
Az a térerQsség, melynél a mágnesezett anyag indukciója eltqnik.
Kompozit:
Speciális technológiákkal létrehozott társított szerkezetek. Makroszkopikusan többfázisú anyagok, általában folyadékállapotból nem állíthatók elQ. Fázisviszonyaik függetlenek a termodinamikai jellemzQktQl (pl. hQmérséklet).
Kontrakció:
A keresztmetszet-változás és az eredeti keresztmetszet hányadosa.
Koordinációs szám:
Egy atom vagy molekula legközelebbi szomszédainak száma. Megkülönböztethetnek saját-, illetve idegen fajtájú szomszédokat is, így néha többféle koordinációs számot is értelmezhetnek.
Korrózió:
Az anyagok károsodása a környezettel való kölcsönhatás következtében.
Könnyq mágnesezési irány:
Az az irány, melynek mentén az indukció a legkisebb térerQsség hatására is telítésbe megy.
Kristály, kristályos szerkezet:
Olyan egyfázisú szerkezet, amely a teljes térfogatában egyrészt azonos atomi lerendezQdést mutat, másrészt az atomi rend irányítottsága (orientációja) is azonos. Makroszkopikus megjelenési formája is szabályos, síklapokkal határolt (pl.: gyémánt és egyéb drágakQ).
Kristályhiba:
A kristálynak olyan része, melyben az atomok nem illeszkednek szabályos rendben.
Kri(*B D d | D
j
p
r
"
$
& ¾ "D¢¤Þà²Þà^b¬¸xšÜX˜ÀÂHJ ~€,TVP-p-r-f ¨"¸#Ê#Ì#Ð#Ò#F$L$üôüðüðüìèìèüìäàÜàðàÕìðìÑìÑðÑðÑðÑÍÉÍÂѻѷ°Ñ¬Ñ¬¨¬¨¤ œ˜œœðhï%hï%H*hHLïhï%h~îh-&„h{NÁhÑ
¸

h*DQh*DQh*DQ

hÑ
¸hÑ
¸

hìdœhìdœhA'hìdœh%

h¾A£h¾A£hî
`h¾A£h«a)hÜ2Qhc@­hµ
h*DQhå2±5hå2±8*þ
"
:
Æ
Ö
*
D
$
N
& 4 ¾ Ú ¤Ø„ ¬ z ²àòúõúõúõúõúõðëæáÜ×ðëðëðëðÒgd%gd¾A£gd¾A£gd«a)gd«a)gdc@­gdc@­gdå2±gdå2±ÚþþòÄÜÂØJr *€°,VVlP-r-f t ´ Î ¨"È"úõúðúëúõæáúõúëÜëÜ×ÒÍÒÍÈgd~îgd-&„gd-&„gd{NÁgdÑ
¸gd*DQgd*DQgdÑ
¸gdìdœgd%gd%È"¸#Ì#V$v$ø$%Ž%¬%º&ä&2(b()()v**+:+ +´+B,h,¾,úõðëðëðëðëðëæáÜ×æ×ÒÍÒÍÈgdÜ7Ägd 3gd 3gdÒm³gd6pgd6pgdÒm³gdï%gdï%gdHLïgd~îL$Æ&Ê&f'0(2(8(`(b()()~)”)°)t*v*+8+:+B,f,h,-¬-H/†/Æ/Ð/0Ä01”1j2l233,3.3D3¶3¸3:4R4V4Ä5¦7¨7œ9Ø9ô9Ž<<,=üøüøüôðüðìèäèìÝðÙðÙÕÙÕÑÍÕÉÕÅÕÁÕ½¶²«§Õ§£§£Ÿ£Ÿ›”ŒÉŒ…Ÿ

hM RhM RhM Rh…Tl

h½#jh½#jh½#jhLN7há-Úh¶9U

hT5hT5hT5

h‘Iµh‘Iµh‘Iµh~ªhE+—hµ
hÌFhÓ²hÜ7Äh 3

h6ph6phP’hŸcÊh6phÒm³hGªh(›hï%4¾,Ø,J/x/ 0L01,1”1¾1l2”23.3¸3Ê3V4v4>5d5Ä56¨7úõúõúõúõðëæáúÜ×ÒÍÈÍÈþgd½#jgd½#jgdLN7gdLN7gdá-Úgdá-Úgd¶9UgdT5gdT5gd‘Iµgd‘IµgdÜ7ÄgdÜ7Ĩ7Ð7œ9Ì9<®š>‚?œ?Ü@þ@ŽA´A¤BÄBnC‚CÂCÚCŠD DdE”EêE

FúõðëæáæáæáæáæáæÜ×Ü×Ü×Ü×Ü×gdøHngdøHngdLN7gdLN7gdM RgdM Rgd…Tlgd…Tl,=Ž==–=œ= =¢=h>v@Ú@¤BÂBÄBD&DvD†DEBEPE`EêEüE€FìFîFG GÒGèI&J(JM M8MhM”NªN¬N.R0R4R6R8R:RœRžR:SjSlSXVœVžV–WFXHXüõüõüõüñíñéñéåéåéáéáéÝéÙéÕéÕÑÍÆ»շճճ«³«³«³¤³ ³ œ œ˜‘

h3~5h3~5h3~5h÷GKh
wy

h4Sh4Sh4Sh4SH*h4ShXÉ

hÕ&õhÕ&õhÕ&õ

hF hF hõI”hF h˜3FhÇP9hƒühcÿhÙg"høHnh¬zjhLN7

h ^h ^h ^7

FîF GÒGàG(JJJ M8M®MäM”N¬N†O¤O Q$QžRÆR:SlSFTnTúõðëæáÜ×ð×ð×ÒÍÒÍÒÍÒÍÈÃgd
wygd
wygd4Sgd4Sgd˜3FgdÕ&õgdÕ&õgdF gdF gd˜3FgdøHngdøHnnTpTªTžU¸UXVžV–WÊWHXbXžYÀY²ZÆZ\:\Ú\]¬]Ô]`^z^úõúõúõðëæáÜ×ðÒÍ×ðÈÃÈÃÈgdEQgdEQgd¥H†gd¥H†gd÷GKgd¥U´gd¥U´gd3~5gd3~5gd÷GKgd
wygd
wyHXœYžY²Z\\Ú\‚`ø`ú`€a`b cc8c:c†d–d˜dÌf¾gÀgægègiœlžl¾lÀl€n´n¶nÞoüoþo,p.plprpŠpÊr”uðuòuèwxÖxØx4z|üõñíæñâÞâÞÚÖÏÚÞÚËÚËÇËÃÇÿ¸´Ã´°´°¬°¬¤¬¤¬ œ˜‘¬‰‚¬~h´8³

hžOrhžOrhã-×hžOr

h6ûh6ûhc¸h6ûhë
•hÎp„hÎp„H*hÎp„hÅhôZ

hA
thA
thA
th]^ hÍ¡h¹
Ó

h¬-Sh¬-Shè|h¬-Shä¹hEQ

h¥H†h¥H†h¥H†h÷GK

h¥U´h¥U´h¥U´1z^R_†_X`‚`ú`a€a–ac:c¶cÜc†d˜dBebeÚef˜fÌfÀgèg€húõúõúðëæáðáæáæÜ×Ü×Ü×ÜÒÍgd]^ gdÍ¡gd¹
Ógd¹
Ógd¬-Sgd¬-Sgdä¹gdä¹gdEQgdEQ€h hiNižlÀlŽm¸m€n¶n o0oÞoþoŠp¼pÊrüròu*vw$wúõðëúæáæáÜ×Ü×ÒÍÈþ¹Ò¹gdÎp„gd6ûgd6ûgdë
•gdë
•gdÎp„gdÅgdÅgdôZgdôZgdA
tgdA
tgd]^ gd]^ $wèwúwØxôx”y²y4zHz||S|f|}'}m}4~ê~*<Xú(¢úõðëúëúæáÜ×ÒÍÒ×Ò×ÈÃÒ×¾gd»*¤gdßpågdßpågdÊEgdd;Ògdd;Ògdmu$gd´8³gd´8³gdÎp„gdžOrgdžOrgdÎp„||||S|´|»|}}ê~*:<ú‚¢(¢Ê¤Ì¤ü¥”¦–¦À¦Â¦²§´§2¨@¨B¨ªÎªÐª ¬¢¬$­Z®\®j±l±ª±°±²R²T²³’³²³à³â³¸µùõñõíéíâõÞÚÓõÏÍÏÉÂõ¾õº¾º²º®º®ª®ª¢ªž—“Œªˆªˆªˆ„ˆ€ˆ€hKAh=O™hõc

h‡G­h‡G­h‡G­

h ›h ›h ›hÆÄhÆÄH*hÆÄhM;Åh-"h-"H*h-"hPNJ

h»*¤h»*¤hÌWUh»*¤

hßpåhßpåh Fíhßpå

hÊEhÊEhµ
hÊEhmu$hd;Ò

h´8³h´8³1sztallit (szemcse):
Itt mindig sok, egymás közelében létrejött kristályról van szó, amelyek képzQdésük során egymással összeérve a szomszédjaik külsQ határoló felületeit szabályos növekedésükben gátolják. EbbQl adódóan egy-egy krisztallit külsQ megjelenési formája szabálytalan alakú. Ezen felületek síkmetszetei rajzolják ki a szemcse- és fázishatárokat.
Krisztallithatár:
Két azonos fázisú, de eltérQ orientációjú krisztallitot elválasztó felületi hiba.
Kritikus alakítási mérték:
Az a képlékeny alakítás, amely minimálisan szükséges ahhoz, hogy az újrakristályosodás bekövetkezzen.
Kritikus áramerQsség:
A szupravezetQk ekkora áram hatására megszqnnek szupravezetQnek lenni.
Kritikus térerQsség:
Az I. típusú szupravezetQk Hc kritikus mágneses térben elvesztik szupravezetQ képességüket.
Kúszás:
Alakváltozás, ami a folyási határnál kisebb feszültség hatására, tartós terhelésnél következik be.
Kúszáshatár:
Az a legnagyobb feszültség, mely adott hQmérsékleten végtelen hosszú idQ alatt sem okoz törést.
Kúszásvizsgálat:
Adott hQmérsékleten meghatározott feszültség hatására bekövetkezQ nyúlás mértéke az idQ függvényében.
Lágymágnesek:
Nagy kezdeti és maximális permeabilitású mágnesek kis hiszterézis-területtel.
Lágyulási energia:
Olyan görbe, mely a szilárdságot és a nyúlást mutatja a hQmérséklet függvényében, állandó idQ mellett.
Ledeburit:
A Fe-Fe3C rendszerben keletkezQ eutektikum. Egyensúlyi C-tartalma: 4.3%.
Legnagyobb rácshézag:
Melyik az a legnagyobb gömbátmérQ, amit még betehetek az atomok közé úgy, hogy saját atomjai még ne mozduljanak el. (Pl.: ötvözésnél)
Legsqrqbb illeszkedési irány, sík:
Ezeket a kristálytani elemeket az tünteti ki, hogy ezeknél a legnagyobb az irány- illetve a síkbeli kitöltési tényezQ. Számuknak és elhelyezkedésüknek ismerete azért fontos, mert alakváltozáskor ezen legsqrqbb illeszkedésq síkok csúsznak el egymáson. Az elcsúszás iránya sem lehet tetszQleges, hanem csak a legsqrqbb illeszkedésq irányokban következhet be.
Likviduszgörbe:
Azoknak a pontoknak az összekötQgörbéje az állapotábrán, mely felett az ötvözet folyékony állapotú.
Lyukak:
Elektronhiányos helyek a félvezetQkben és a szigetelQkben.
Lyukvezetés:
A félvezetQkben és a szigetelQkben az elektronhiányos helyek elmozdulása a külsQ tér hatására.
Mágneses permeabilitás:
Az elsQ mágnesezési görbe összetartozó B, H értékeinek hányadosa.
Mágneses szuszceptibilitás:
Arányossági tényezQ, mely azt mutatja, hogy H térerQsséghez mekkora M mágnesezettség tartozik.
Mágnesezettség:
A külsQ tér hatására az anyag térfogategységében lévQ mágneses momentumok eredQje.
Magnetostrikció:
A mágnesezés során az anyagok mérete megváltozik.
Magnetostrikciós állandó:
A telítési mágnesezettséghez tartozó fajlagos alakváltozás.
Maradó ellenállás:
Az ellenállás kristályhibákból eredQ része.
Martenzites, vagy diffúzió nélküli átalakulás:
A túlhqtött ausztenit átalakulása, melyre az jellemzQ, hogy inkubációs periódus nélkül, rendszerint nagyon gyorsan indul és a folyamat vége felé lelassul.
Másodlagos kúszás:
Állandó terhelés hatására végbemenQ, állandó sebességq alakváltozás.
Mattiensen-szabály:
Az elektromos ellenállás egy termikus, és egy hQmérséklettQl független részbQl tevQdik össze; az elsQ a termikus mozgásból, a második a kristályhibákból ered.
Megújulás:
Az újrakristályosodást megelQzQ, csak nagyérzékenységq szerkezetvizsgálattal (röntgen, elektronmikroszkóp) kimutatható folyamat, mely a tulajdonságokat megváltoztatja.
Meissner-effektus:
Az I. típusú szupravezetQk tökéletes diamágnesként viselkednek, vagyis bennük a B indukció értéke nulla.
Metastabil (nem egyensúlyi) szerkezetek:
Általában gyors hqtés során alakul ki. Vagy olyan új, nem egyensúlyi fázisok alakulnak ki, melyek lassú hqtés során nem jöttek volna létre, vagy az egyensúlyi fázisokhoz hasonló, de ötvözQtartalomban és termikus rácshibákban túltelített szerkezetek jönnek létre.
Mf hQmérséklet:
A martenzites átalakulás befejezQdésének hQmérséklete, rendszerint nehezen meghatározható.
Mikroszerkezet:
Ez alatt általában az atomi méreteknél nagyobb, de az emberi szem felbontóképessége alatti méretq szerkezeti formákat értik. Így a legkisebb mikroszerkezet az elemi cella, de a mikroszerkezet alatt leggyakrabban meglévQ fázisok összességét értik.
Miller-index:
A rács síkjait és irányait meghatározó számhármas. A kristályrács a tér három különbözQ irányába más-más tulajdonságokat mutat, melyeket a Miller-indexekkel jellemeznek.
Mott-szabály:
Az A alapú vezetQben egységnyi B ötvözQ ugyanakkora ellenállás-növekedést okoz, mint B alapú vezetQben egységnyi A ötvözQ.
Mozgékonyság:
A töltéshordozók sebessége egységnyi térerQ hatására.
MS hQmérséklet:
A martenzites átalakulás megindulásának hQmérséklete.
N típusú félvezetQ:
Ahol az elektronok a többségi töltéshordozók.
Nagytisztaságú anyagok:
99.9%-nál nagyobb tisztaságú anyagok. Zónázási technológiával készülnek, melynek lényege, hogy z egymással érintkezQ szilárd és folyadékfázisok szennyezQ oldó képessége egymástól eltérQ.
Névleges feszültség:
A terhelQ erQnek, és a próbatest eredeti keresztmetszetének hányadosa.
Névleges nyúlás:
Az alakított próbatest hosszváltozásának és az eredeti hosszúságának hányadosa.
Normálfeszültség:
A próbatest síkjában ható, a sík normálisával párhuzamos feszültség.
Normálpotenciál:
Fémek ionjainak egységnyi koncentrációjú oldatában mért potenciálértéke a hidrogénionokéhoz viszonyítva.
Nyíró feszültség:
A próbatest adott síkjában ható, a síkkal párhuzamos feszültség.
Oldódás:
A kiválás ellentéte. Homogén szilárd oldat oldóképességének növekedése esetén, oldódás révén az egyéb meglévQ fázisok mennyisége csökkenhet, vagy teljesen el is tqnhet.
Oldódási keményedés:
A szilárd oldatot képezQ alkotó okozta szilárdságnövekedés.
Orientációs polarizáció:
Az állandó dipólusú molekulák elfordulása a tér hatására.
Oxidáció:
Régebben valamely fém oxigénfelvételét értették alatta. Korszerqbb felfogás szerint minden olyan folyamat oxidáció, mely elektronok leadásával jár.
Öndiffúzió:
Egykomponensq rendszerekben a saját fajtájú atomok diffúziója.
ÖsszefüggQ, vagy koherens fázishatár:
Két fázis közös határa, melyben minden rácspont szabályos rácspontja mindkét fázisnak.
Ötvözés:
Adott tulajdonságok elérése céljából idegen atomok tudatos bevitele egy, csak saját fajtálú atomokat tartalmazó rendszerbe.
Ötvözet:
Olyan többalkotójú anyag, melyben a többségi alkotók fémek. A bevitt idegen atomok beépülnek az eredeti rácsba, vagy új fázisokat hoznak létre, de leggyakrabban ezek kombinációja alakul ki.
P típusú félvezetQ:
Ahol a lyukak a többségi töltéshordozók.
Paramágnes:
Szuszceptibilitása pozitív, permeabilitása nagyobb egynél.
Passzivitás:
A fémek felületén keletkezQ vékony, összefüggQ oxidréteg kialakulása, mely megakadályozza a további oxidációt, illetve az oldódást.
Peritektikum:
Két fázisból (egyik mindig szilárd oldat, a másik folyadék) keletkezQ egyetlen új fázis, ami vagy egy újabb szilárd oldat, vagy egy vegyület lehet.
Peritektikus átalakulás:
Esz szilárd és egy folyékony fázis kölcsönhatásaként végbemenQ folyamat, melynek eredményként az egyik korábbi fázis eltqnik.
Perlit:
A Fe-Fe3C rendszerben keletkezQ eutektoid. Egyensúlyi C-tartalma 0.77%.
Piezoelektromos anyagok:
Elektromos térben megváltozik a méretük, mechanikai méretváltozásra pedig elektromos dipólussá válnak.
P-N átmenet:
A félvezetQkön belül az a felület, melynek egyik oldalán a lyukak, másik oldalán pedig az elektronok a többségi töltéshordozók.
Poisson-hányados:
A húzófeszültséggel terhelt rúd keresztirányú és hosszirányú fajlagos alakváltozásának aránya.
Polarizáció:
A semleges atomban, molekulában, vagy szilárd anyagban a pozitív és a negatív töltésközéppontok elkülönítése.
Poligonizáció:
A megújulás során a ponthibák eltqnésével együtt járó diszlokációk átrendezQdése.
Ponthiba:
Kristályhiba, melynek kiterjedése minden irányban nem nagyobb, mint 5-10 atomátmérQ. Az üres rácshelyek (vakanciák) és a saját fajtájú, nem rácspontba illeszkedQ (intersztíciós) atomok termikus hibák, agy az aktuális hQmérséklet mindig megszabja minimális számukat. A minimális érték lassú hqtéssel állítható be.
Primitív cella:
Olyan elemi cella, mely csak a sarkain tartalmaz rácspontot.
Rácshiba:
A kristálynak azon részei, ahol az atomok nem illeszkednek szabályos rendben. Csoportosításul elsQsorban kiterjedésük alapján történik (pont-, vonal- ás felületszerq rácshibák). A rácshiba-szerkezet gyakran alapvetQen meghatározza a tulajdonságokat.
Reális kristály:
Az ideális (rácshiba mentes) kristály és a rácshibák együttese.
Relatív permittivitás:
Egy anyag és a vákuum permittivitásának hányadosa. Azt mutatja, hogy egy kondenzátor kapacitása hányszorosára nQ, ha vákuum helyett az adott anyag van a fegyverzetek között.
Remanens indukció:
A H=0 térerQsséghez tartozó B indukció az elsQ mágnesezés után.
Rendezett rácsú szilárd oldat:
Kétkomponensq szilárd oldat, melyben az egyes alkotók atomjai sajátos rendet képeznek.
Rendszer:
Ez alatt itt azt a térrészt illetve anyagmintát értjük, melynek szerkezetét, tulajdonságait vizsgáljuk.
Réskorrózió:
Két fémfelület közötti kis résben a környezet koncentrációkülönbségének hatására végbemenQ károsodás.
RétegzQdési hiba:
Olyan felületi hiba, melyben a kristálysíkok szabályos sorrendje megbomlik.
Rozsdásodás:
Vastárgyak oxidációja, a vasfelületen kialakuló vas-oxid-hidroxid réteg megjelenése és növekedése.
Röntgensugárzás:
Elektromágneses sugárzás (=20& 0.001nm hullámhosszal.
Rugalmas alakváltozás:
A terhelés megszqnésével eltqnQ alakváltozás.
Rugalmassági (Young-) modulus:
A Hooke-törvényben az arányossági tényezQ.
Rugalmassági határ:
Az a legnagyobb terhelés, amely képlékeny alakváltozást nem okoz.
Sárgaréz:
Réznek cinkkel alkotott ötvözete.
Sávmodell:
Az elektromos vezetés elméleti modellje, mely a kötésben résztvevQ elektronokat vegyérték- és vezetési sávba sorolja.
Sok (poli-) kristályos szerkezet:
A mqszaki gyakorlatban felhasznált anyagok döntQ többsége ilyen. Sokféle, egymáshoz képest véletlenszerq orientációjú krisztallitok halmaza, melyeket felületszerq rácshibák választanak el egymástól.
Szakítódiagram:
A szakítóvizsgálat során felvett feszültség-alakváltozás görbe.
Szakítószilárdság:
A szakítás közben mért maximális erQhöz tartozó névleges feszültség.
Szakítóvizsgálat:
Adott geometriájú próbatest álladó sebességgel végrehajtott nyújtása.
Szekunder újrakristályosodás:
Az elsQdleges újrakristályosodást követQ szemcsedurvulás.
Szemcsehatár-menti (interkrisztallin) törés:
A töretfelület azonos a felületszerq rácshibák felületével.
Szerkezeti anyagok:
Mechanikai tulajdonságaik miatt a szerkezetekben használt anyagok.
Szerkezeti félvezetQk:
Ideálisan tiszta, ötvözQt vagy szennyezQt nem tartalmazó félvezetQ.
Szerkezeti tényezQ:
Azon síkok kiválasztó paramétere, amelyek adott kristályszerkezetben diffrakciót okoznak.
SzennyezQk:
Általában nem kívánt, tehát a nem tudatosan bevitt ötvözQk. Többnyire a komponensek nem abszolút, vagy az adott célra nem kellQen tiszta voltának következménye.
SzigetelQ:
A szigetelQkben a tiltott sáv szélessége minimum 3-5eV körüli érték.
Szilárd oldat:
Két vagy több komponens által létrehozott közös rácsszerkezetq fázis. A komponensek a rácspontokban helyettesíthetik egymást (szubsztitúció), vagy nagy atomátmérQ különbségek esetén a kisebb méretq atom beékelQdhet (intersztíció) a nagyobb atomátmérQjq komponens rácsába.
Szilárdtest:
A rendszert felépítQ elemek (atomok, molekulák) szabályos, periodikus elrendezQdést mutató halmaza, melymechanikailag is szilárd halmazállapotú. Lehet egyfázisú (a teljes térfogatában mindenhol azonos atomi elrendezQdést mutató) vagy többfázisú (többféle, egymástól eltérQ atomi szerkezetq szemcsékbQl álló).
Szoliduszgörbe:
Azoknak a pontoknak az összekötQ vonala az állapotábrán, amely alatt az ötvözet szilár állapotú.
Szövet:
Az optikai mikroszkópos vizsgálatok szolgáltatta képek értelmezésénél bevezetett fogalom. A módszerrel detektált teljes képet szövetnek, az azonosítható, különbözQ jellegq területeket szövetelemeknek nevezik. A szövetelemek lehetnek egyedi fázisok (pl. tiszta fém, szilárdoldat, vegyület-tartományok). Ez az eddigiek alapján a kézenfekvQ eseteket jelenti, de lehetnek e fázisok diszperz keverékei is (pl. eutektikum, eutektoid), melyekben az egyedi fázisok már optikailag nem azonosíthatók.
Szubhatár:
Krisztallithatár, 5°-nál kisebb orientáció-eltéréssel.
Szubsztitúciós atom:
Idegen atom az alapfém atomjainak helyén.
Szuperrács:
Olyan úgynevezett rendezett rácsú szilárd oldat (csak szubsztitúciós változata van), melyben az azonos fajtájú atomok mindig azonos geometriai helyeket foglalnak el.
SzupravezetQ:
A szupravezetQk elektromos ellenállása egy adott Tc kritikus hQmérséklet alatt nulla.
Tartamszilárdság:
Az a maximális feszültség, amit az anyag adott ideig törés nélkül képes elviselni.
Technológia:
Nyersanyagok, félkész termékek emberi fogyasztásra (=társadalmi hasznosság, eladhatóság, társadalmi fogyaszthatóság) alkalmassá, alkalmasabbá tétele.
Teljes újrakristályosodási diagram:
A hQmérséklet és az alakítás függvényében mutatja az izzítás hatására keletkezQ átlagos krisztallitméretet.
Termikus hiba:
Olyan kristályhiba, melynek egyensúlyi számát a hQmérséklet határozza meg.
Termodinamikai rendszer:
Térnek jól elhatárolt része, melyet a környezettQl eltávolítva vizsgálunk. Így nincs kapcsolat a külvilággal.
Térrács:
Kiterjedés nélküli pontok szabályos rendje a térben, amit három transzlációs vektor határoz meg.
Többfázisú rendszer:
Mindig polikristályos szerkezet, benne legalább kétfajta, egymástól eltérQ szerkezetq és összetételq krisztallit (szemcse) fordul elQ.
Törés:
Nagyobb mechanikai igénybevételek esetén az atomi kötQerQk megszqnésének következménye. Két részfolyamatból  repedés keletkezése, repedés terjedése  tevQdik össze. Rideg törésrQl akkor van szó, ha a törés során képlékeny alakváltozás nem jön létre, és az eltört darabok összeilleszthetQek. A képlékeny alakváltozással járó törést szívós törésnek nevezik.
TörQszilárdság:
A törést okozó valódi feszültség.
Transzlációs vektorok:
Egy rácspontból bármely irányú, legközelebbi szomszédos rácspontba húzható vektorok összessége. Ezek közül praktikusan mindig csak három, nem azonos síkba esQket használják. További kiválasztási szempont, hogy ez a három vektor a lehetQ legegyszerqbb geometriájú hasábot feszítse ki.
Újrakristályosodás (rekrisztallizáció):
A szilárd anyagokban végbemenQ olyan átkristályosodás, melynek során az eredeti és az új kristályszerkezet azonos. Hajtóereje a szabadenergia-csökkenés.
Újrakristályosodási hQmérséklet:
Az a hQmérséklet, melyen egy óra alatt teljesen végbemegy az újrakristályosodás.
Üres rácshely:
Ponthiba a kristályban, ahol valamilyen rácspontból hiányzik egy atom.
Valódi feszültség:
A terhelQ erQnek és a tényleges keresztmetszetnek a hányadosa.
Valódi nyúlás:
A nyúlásnövekmény és a tényleges hosszúság hányadosának az integrálja.
Veszteségi tényezQ:
SzigetelQ anyagokban annak a szögnek a tangense, mely azt mutatja, hogy a veszteség nélküli szigetelQhöz viszonyítva mennyivel kisebb szöget zár be az áramvektor a feszültségvektorral a 90°-hoz képest.
VezetQ elektronok:
Elektronok, melyek energiája a vezetési sávba esik.
VezetQk:
A vezetQkben a vegyérték- és a vezetQsávok átfedik egymást.
Wagner-Shottky elv:
Makrofelületen atomi lépcsQ kialakulhat, oda atom ugorhat. Ez az üres hely vándorolhat az anyag belseje felé.
Wöhler-görbe:
Az ismétel igénybevétel hatására bekövetkezQ törést okozó feszültség és az igénybevételi szám közötti kapcsolatot leíró görbe.
Dajkó Ferenc

-  PAGE 1 -

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.

1-8 10.16-2 11.12-1 19. század 2 eloadas 2.előadás alkotmány állattan biztosítás cementálás civilizáció elektro elmélet etikett európai unió europai uniós ismeretek fazekas gábor feudalizmus földalatti tartály függvény görögország gyak halál jogi alapismeretek karinthy kémia kormány környezetgazdaságtan kőzet különleges épszerk log magatartás minimum kérdések munka oop pcd politikatudomány pszichológia stendhal stratégia stratégiai menedzsment szocioógia tereptan termelésmenedzsment terminális tervezés töri ttk vízép xls vizsga kérdések