3. zh anyaga

Országok listájaHungaryBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemVillamosmérnöki és Informatikai KarVillamosmérnökiElektrotechnika Jegyzetek3. zh anyaga

Elektrotechnika
 felkészülést segítQ kérdések 


Mqködési elv, a vasmag, a vasveszteség, a tekercselés
FQ- és szórt fluxus, az indukált feszültség számítása.
Az ideális transzformátor, a fogyasztói + irányrendszer, feszültség-egyenletek, mértékek
Mágneses Ohm-törvény, feszültség-kényszer, a gerjesztések egyensúlyának törvénye, áramáttétel
A térelméleti helyettesítQ kapcsolás, egyszerqsített helyettesítQ kapcsolások
Fazorábra: üresjárási és terhelési állapot
Feszültség- és áramtranszformátor
A transzformátor feszültségváltozása. A transzformátor rövidzárási állapota. A drop fogalma.
Háromfázisú transzformátor: származtatás, mqködési elv, az üresjárási áram aszimmetriája.
Háromfázisú transzformátorok kapcsolásai, órajel, kapcsolási csoport.
Villamos gépek mágneses mezQi: állandó, lüktetQ és forgó mezQk.
Forgó mezQ létrehozása többfázisú tekercsrendszerrel.
A forgómezQ tulajdonságai.
Szinuszos térbeli mezQeloszlás létrehozása. A gerjesztési görbe szerkesztése, az indukcióvektor értelmezése.
Indukált feszültség számítása. A tekercselési tényezQ.
Háromfázisú szinkron gép felépítése és mqködési elve
Az állandósult nyomaték kialakulásának feltétele. A szinkron fordulatszám.
Hengeres forgórészq szinkron gép helyettesítQ kapcsolásának származtatása.
Pólusfeszültség, armatúrafeszültség és szinkron reaktancia.
Háromfázisú aszinkron gép felépítése és mqködési elve
Az állandósult nyomaték kialakulásának feltétele.
Csúszógyqrqs és kalickás forgórész. A szlip és a szlipfrekvencia fogalma.
Az érintésvédelmi módszerek.
Milyen hatások veszélyeztetik a biztonságos energiaellátást?
A biztonságos energiaellátás kritériumrendszere.
A fogyasztók osztályozása az ellátás biztonsága iránti igényük szerint.
A két legfontosabb épületinformatikai rendszer felépítése.


1. Mqködési elv, a vasmag, a vasveszteség, a tekercselés

Egyfázisú transzformátorok

A transzformátorok aktív részei: a tekercsek és a vasmag.
A vasmag feladatai:
a szükséges mágneses indukciót minél kisebb gerjesztQ (mágnesezQ) áram hozza létre
zárt mágneses fluxuskör, a mágneses fluxus elQírt útvonalra terelésére.
vasveszteség csökkentése érdekében lemezelt
a kör keresztmetszet minél jobb kialakítása érdekében lépcsQzött

A tekercselés:
hengeres tekercselés
szoros csatolás miatt a tekercsek egymásba vannak tolva
kívül van a nagyfeszültségq tekercs a szigetelés könnyítése érdekében.


2.FQ- és szórt fluxus, az indukált feszültség számítása.


Az indukált feszültség számítása

A transzformátor feszültség-egyenlete és a fQfluxus teljes idQfüggvénye:
 EMBED Equation.DSMT4 ,  EMBED Equation.DSMT4 ,  EMBED Equation.DSMT4 
Az idQfüggvény elhagyásával állandósult állapotban az indukált feszültség fazora kifejezhetQ a hálózati körfrekvencia, N1 és N2, valamint a fQfluxus csúcsértéke  EMBED Equation.DSMT4  segítségével.
 EMBED Equation.DSMT4 

 EMBED Equation.DSMT4 

 EMBED Equation.DSMT4  menetszám-áttétel, feszültség-áttétel
 EMBED Equation.DSMT4 , csak ha szinuszos!
Fenti képletet a mágnedses max. oszlopindukcióval kifejezve kapjuk:
 EMBED Equation.DSMT4 ,  EMBED Equation.DSMT4 
Av a vaskeresztmetszet, kg a geometriai, kv pedig a vaskitöltési tényezQt, A0 a vasmag köré írható kör keresztmetszete.
A mágneses kört a mágnesezési jelleggörbével jellemezzük, ami a mágneses térerQsség és a mágneses indukció közötti kapcsolatot írja le. A jelleggörbe nemlineáris, telítQdQ, továbbá hiszterézises.

¼r : relatív permeabilitás: B/B0
dia: - állandó mágnes inhomogén tere taszítja
- B0 külsQ tér hatására az atomi köráramokban indukált áramok következménye
- diamágneses momentum csak olyan anyagnál érzékelhetQ, amelynek nincs állandó mágneses momentuma
- ¼r állandó
para: - állandó mágnes inhomogén tere vonzza
- ¼r állandó
- pályájukon keringQ elektron köráramok és az elektronspinek állandó mágneses momentumai vektori eredQje
ferro: - állandó mágnes inhomogén tere vonzza
- ¼r B0 függvénye
- doménekbQl áll, melyek eredQ mágnesezettsége különbözQ irányú, külsQ tér hatására egy irányba állnak
- a mágneses momentumért az elektronok saját mágneses momentuma felelQs

hiszterézis: B(H) görbe
Hc: koercitív erQ
Bt: telítési mágnesség
Br: remanens mágnesség

vasveszteség: hiszterézisveszteség: egy teljes hiszterézis ciklus alatt hQvé disszipálódott veszteség a hiszterézis hurok által bezárt terület ( EMBED Equation.3 )
3. Az ideális transzformátor, a fogyasztói + irányrendszer, fesz.-egyenletek, viszonylagos egységek
Az ideális transzformátor
Fluxusaink  EMBED Equation.DSMT4  egyenértékq menetfluxusok.

Az ideális transzformátorral az ohmos és induktív komponensek sorba vannak kötve.
A fogyasztói pozitív irányrendszert (a teljesítmények elQjele +) használjuk.


A komplex effektív értékekkel kifejezve a transzformátor feszültség-egyenlete:
 EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4 

A névleges impedancia:  EMBED Equation.DSMT4 
 EMBED Equation.DSMT4  EMBED Equation.DSMT4 

Ez a tekercsellenálláson esQ feszültség viszonylagos értéke.
A névleges áramhoz tartozó tekercsveszteség viszonylagos értéke megegyezik a tekercsellenállás viszonylagos értékével.
 EMBED Equation.DSMT4 
A feszültség-egyenlet viszonylagos egységekben kifejezett alakja:
 EMBED Equation.DSMT4 ,  EMBED Equation.DSMT4 
Xs 2-5%, r (p miatt) 1-2% ui1~u1=1, i1,0~0.1=10% (I1,0=0.1*I1,m) és X1,m=u1/i1,0=1000% és Pvas~0.01 =>rv~100=10000% R1, R2 : tekercs veszteség (hQmérséklet, stb.)

4. Mágneses Ohm-törvény, feszültség-kényszer, a gerjesztések egyensúlyának törvénye, áramáttétel

Az ideális transzformátor kiküszöbölése
A mágneses Ohm-törvény

Fluxus = Mágneses vezetQképesség * Gerjesztés  EMBED Equation.DSMT4  és  EMBED Equation.DSMT4 
A tekercsfluxus:  EMBED Equation.DSMT4  Ezekkel:  EMBED Equation.DSMT4 , ahol  EMBED Equation.DSMT4  a primer és a szekunder tekercs gerjesztéseinek a fazorösszege!
Mivel a transzformátor feszültségkényszer alatt dolgozik:
 EMBED Equation.DSMT4 
 EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4 
A feszültség-kényszer miatt a transzformátor eredQ gerjesztése a terhelési állapottól közel függetlenül:  EMBED Equation.DSMT4 
Bármelyik áram kicserélhetQ , helyettesíthetQ, ha a helyettesítQ tekercs menetszámát menetszám úgy választjuk meg, hogy: EMBED Equation 
Tehát:  EMBED Equation.DSMT4 
Következmény: az N2 menetszámú tekercs helyettesíthetQ N1 menetszámú tekerccsel úgy, hogy az eredeti és a helyettesítQ tekercs gerjesztései azonosak.

Következtetés: az ideális transzformátor kiküszöbölését a gerjesztés invarianciája mellett oldottuk meg, ami miatt a paraméterek is változnak
Következtetés: Mivel energiaátviteli transzformátort vizsgálunk a teljesítmény lehet invariáns.
 EMBED Equation.DSMT4  és  EMBED Equation.DSMT4 
 EMBED Equation.DSMT4  és  EMBED Equation.DSMT4 


A gerjesztések egyensúlyának törvénye
A gerjesztések invarianciájának felhasználásával:  EMBED Equation.DSMT4 
Azaz:  EMBED Equation.DSMT4 
A feszültségkényszer miatt az eredQ gerjesztés (a vasveszteség elhanyagolásával) a primer mágnesezQ gerjesztéssel egyezik meg.
 EMBED Equation.DSMT4 
A vasveszteséget is figyelembe véve a gerjesztések egyensúlyának törvénye:
 EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4 
A transzformátor  primer oldali  mágnesezQ árama, amely az üresen járó  nyitott szekunderq  transzformátor vasmagjában ugyanakkora fQfluxust hoz létre, mint terheléskor a primer és a szekunder tekercsek  azok gerjesztései együtt.

5. A térelméleti helyettesítQ kapcsolás, egyszerqsített helyettesítQ kapcsolások.
Térelméleti helyettesítQ kapcsolás

Lineáris esetben a mágneses Ohm-törvénnyel az ön- ill. kölcsönös induktivitás:
 EMBED Equation.DSMT4  EMBED Equation.DSMT4  EMBED Equation.DSMT4 
Az  EMBED Equation.DSMT4  mágnesezQ reaktancia bevezetésével:

A vasveszteségek közel arányosak az oszlopindukció és az indukált feszültség négyzetével:  EMBED Equation.DSMT4 
Mind a hiszterézis, mind az örvényáram fajlagos vasveszteség összetevQt az indukció négyzetével arányosnak tekinthetjük:  EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4 
Itt  EMBED Equation.DSMT4  a lemezvastagság. Az f = áll. megkötéskor:  EMBED Equation.DSMT4 
A transzformátorokban alkalmazott Si-mentes, hidegen hengerelt lemezek veszteségi és mágnesezési tulajdonságai a hengerlésre merQleges irányban rosszak. Ezért el kell kerülni az indukcióvonalak ilyen irányú haladását, így a lemezcsomag összeszorítását külsQ bandázzsal, az oszlop-járomtalálkozásokat ferde illesztéssel készítik. A tekercsek nagy keresztmetszetq vezetQiben a szórt fluxus okozta áramkiszorítást elemi szálakra bontással és a szálak helycseréjévelcsökkentik.
Tudjuk, hogy  EMBED Equation.DSMT4 , vagyis a vasveszteséget képviselQ ellenállás helye az  EMBED Equation.DSMT4  fQmezQreaktanciával párhuzamos ágban található.


A helyettesítés: térelméleti, gerjesztés  és teljesítményinvariáns, és érvényes a gerjesztések = törvénye. Hiányossága, hogy a szórások szétválasztva (primer, szekunder) szerepelnek benne.

Egyszerqsített helyettesítQ kapcsolások


Különválasztva szerepelnek a vasmagra (üj) és a tekercselésre (rz) jellemzQ áramköri elemek.
Az üresjárási áram és a vasveszteség az üzem számításakor elhanyagolható (kiv. hatásfok).



6. Fazorábra: üresjárási és terhelési állapot.
Fazorábra

ErQátviteli hálózataink áll. feszültségq és áll. frekvenciájú rendszerek.
A primer impedancián folyó kis üresjárási áram nagyon kis feszültségesést hoz létre.
 EMBED Equation.DSMT4 
Az állandó  EMBED Equation.DSMT4 indukálásához állandó  EMBED Equation.DSMT4 fQfluxus, amihez, pedig állandó  EMBED Equation.DSMT4 üresjárási áram, ill. állandó  EMBED Equation.DSMT4  üresjárási gerjesztés szükséges. Az  EMBED Equation.DSMT4 hálózati feszültségkényszer a transzformátor áll. üresjárási gerjesztését írja elQ.

Terheljük a szekunder kört (induktív jellegq) fogyasztóval. Az áll. szekunder indukált feszültség és a  EMBED Equation.DSMT4  terhelQ impedancia megszabja a szekunder áram nagyságát és fázisszögét.
 EMBED Equation.DSMT4 
Az üresjárási gerjesztés nem változhat, így a primer gerjesztésnek  ezzel a primer áramnak  nagyságra és fázisszögre úgy kell beállni, a transzformátornak mindig olyan primr áramot kell a hálózatból felvenni, hogy teljesüljön a  EMBED Equation.DSMT4  és  EMBED Equation.DSMT4 
Mind az  EMBED Equation.DSMT4  mind az  EMBED Equation.DSMT4  áram ohmos és szórási feszültség-esést hoz létre. Feltettük, hogy  EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4  és  EMBED Equation.DSMT4  fazort ismerjük. A valóságos feszültségesések 2-3%-ot tesznek ki.
a. üresjárási állapot b. rövidzárási állapot



7. Feszültség- és áramtranszformátor

Az elsQ esetben az  EMBED Equation.DSMT4 kényszer következtében a két áram változása a gerjesztések egyensúlya törvény szerint összehangolt . A második esetben az  EMBED Equation.DSMT4  kényszer következtében  EMBED Equation.DSMT4  hoz  EMBED Equation.DSMT4 azaz pl. 20-szoros üresjárási áram.



8. A transzformátor feszültségváltozása. A transzformátor rövidzárási állapota. A drop fogalma.


Egyszerqsített helyettesítQ kapcsolásnál a két párhuzamos ággal különválasztjuk a vasmag és a tekercselés helyettesítQ áramköreit. Az elQbbi impedanciája 5%-os üresjárási áram és névleges állapot esetén utóbbiénak hússzorosa. Hálózati számításoknál ezért csak a b. ábrán látható soros ágat veszik figyelembe.












 EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4 
A transzformátor feszültségváltozása – ami induktív terheléskor feszültségesés – a transzformátor szekunder kapocsfeszültségének megváltozása a terhelés hatására, azaz az üresjárási  EMBED Equation.DSMT4 és terhelési  EMBED Equation.DSMT4 szekunder kapocsfeszültségek nagyságainak különbsége az üresjárási értékre vonatkoztatva:  EMBED Equation.DSMT4 . A szekunder feszültségeket a primerre redukálva a névleges értékkel:  EMBED Equation.DSMT4 

Ha a közepes vetítést merQlegessel közelítjük és relatív egységekben:
 EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4 
A transzformátor névleges ohmos, illetve induktív összetevQi, amelyeket %-ban adnak meg:
 EMBED Equation.DSMT4 
Megállapíthatjuk, hogy a feszültség-változás függ a terheléstQl és a terhelés jellegétQl ( EMBED Equation.DSMT4 ). Pl.: kapacitív terhelésnél a feszültség nQhet is.
A transzformátor rövidzárási állapota
Megkülönböztetjük az üzemi és a mérési rövidzárást. ElQbbinél a névleges primer feszültségre kapcsolt transzformátor szekunderének rövidzárásakor, ha a transzformátor névleges feszültségesése 5%, akkor 20-szoros állandósult áram keletkezik 400-szoros erQ- és hQhatással. Ezt még megelQzi egy nagyobb átmeneti áramcsúcs.
A zárlati mérés segítségével a drop határozható meg.
Mérési rövidzáráskor a transzformátor primer feszültségét addig növeljük, míg abban a névleges áram folyik. Ennek a feszültségnek a névleges értékre vonatkoztatott értéke a transzformátor rövidzárási feszültsége, a drop (5-15%). A drop megszabja a transzformátor rövidzárási áramát, és szerepe van a feszültségeséskor és a transzformátorok párhuzamos kapcsolásakor is. Nagyobb névleges teljesítményhez általában nagyobb drop tartozik a zárlati áramok korlátozása érdekében.

 EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4 

9. Háromfázisú transzformátor: származtatás, mqködési elv, az üresjárási áram aszimmetriája.

A használatos magtípus leszármaztatásához helyezzünk el 3 lánctípusú egyfázisú egységet szimmetrikusan az a ábrán.

A b ábrán a hálózat szimmetrikus háromfázisú feszültségrendszere, az azzal egyezQ indukált feszültségrendszer és az utóbbihoz 90°-kal késQ fluxusrendszer van.

A c ábrán látható, hogy  EMBED Equation.DSMT4 
Az a ábra középsQ oszlopa így fluxusmentes, és elhagyható.

Az egyik oszlopot a másik kettQ közé betolva a d és e ábrákon használatos szimmetrikus magtípusú háromfázisú transzformátort látjuk.

A középsQ oszlop rövidebb mágnesútja annak kisebb üresjárási áramát igényli, így az a háromfázisú üresjárási áramrendszer asszimetriáját idézi elQ.
A feszültségkényszer miatt:  EMBED Equation.DSMT4  A mágnesezési úthosszak: I2
10. Háromfázisú transzformátorok kapcsolásai, órajel, kapcsolási csoport.
A háromfázisú transzformátorok fázistekercseit csillagba, deltába, vagy zeg-zugba kapcsolják. A kivezetett csillagponttal un. négyvezetékes rendszert nyerünk, és az egyes fogyasztókat a nullavezeték és egy fáziskapocs közé kapcsolják. Így aszimmetrikus terheléselosztás jön létre.

A csillag-csillag kapcsolásában, ha csak egy fázisban van terhelés csak a primer oldalon folyik B és C fázisokban áram. Így az üresjárási gerjesztés elhanyagolásával  EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4 , így ezeken az oszlopokon (A)  EMBED Equation.DSMT4  kiegyenlítetlen gerjesztés jelenik meg, melyek azonos fázisúak. Az azonos fázisú gerjesztések három azonos irányú fluxust (zérussorrendq fluxusokat) hoznak létre, és azok három 90°-ra sietQ egyfázisú feszültséget indukálnak. Ezeket az egyfázisú feszültségeket a transzformátor szimmetrikus szekunder feszültségrendszeréhez hozzáadva teljesen aszimmetrikus kapocsfeszültség-rendszert nyerünk. Ezért a gerjesztések egyensúlyának minden oszlopon fenn kell állnia.



A bemutatott kapcsolásoknál a primer és a szekunder fázisfeszültségek között fázisszögeltérés van, ami csak 30° többszöröse lehet, ezért az óraszámlappal jellemzik. A szögnek megfelelQ óra az un. jelölQszám. Így egy kapcsolás jele a primer kapcsolás nagybetqjébQl, a szekunder kisbetqjébQl és a jelölQszámból áll. A kis O index a csillagpont kivezetést jelöli (0, 5, 6, 11). Párhuzamosan csak olyan transzformátorokat lehet kapcsolni, amelyeknek a szekunder feszültségrendszere azonos nagyságú és fázishelyzetq fázisfeszültségekbQl áll.

11. Villamos gépek mágneses mezQi: állandó, lüktetQ és forgó mezQk

Állandó (álló) mezQ
a) Egy tekercs egyenárammal gerjesztve.

b) Több tekercs, térben háromfázisúan elhelyezve és egyenárammal gerjesztve.
 EMBED Word.Picture.6 
BeredQ = 1,5 ( BA, ez is állandó.

LüktetQ mezQ
Egy tekercs, egyfázisú váltakozóárammal gerjesztve.

A lüktetQmezQ térbeli állóhullám, lineáris esetben összetehetQ két forgó mezQbQl.
FERRARIS TÉTELE: a lüktetQ mezQ felbontható két, egymással ellentétes irányban, azonos szögsebességgel forgó mezQre, amelyek amplitúdója (hossza) a lüktetQ mezQ amplitúdójának fele.
Forgó mezQ
A forgómezQ létrehozásához:

Többfázisú tekercsrendszer
Többfázisú áram (gerjesztés- bdfÐÒ> @ ð ò ¬
®
H
J
ž

â
ä
œ

ž

P
R
ìÜ˺¶¥¶—¶—¶—¶†¶u¶d¶SO> hs{Ðh&QêCJOJQJ^JaJh&Qê h&Qêh I{CJOJQJ^JaJ h I{hYcCJOJQJ^JaJ hYch I{CJOJQJ^JaJ h I{h I{CJOJQJ^JaJhYcCJOJQJ^JaJ hYchYcCJOJQJ^JaJhYc hövS5CJOJQJ\^JaJ h I{5CJOJQJ\^JaJhù] h I{5OJQJ\^J&h I{h I{5CJOJQJ\^JaJ bdfÒ@ ò ®
J

ä
ž

R
Þ
^ Ê ÚH²HÞóÜ'¥óÜ'¬óÜ' óÜ' æÜ'¬æÜ'¬æÜ'¬æÜ'¬æÜ'¬æÜ'¬æÜ'¬ÙÜ'¬ÙÜ'¬ÙÜ'¬æÜ'sæÜ'¬æÜ'¬æÜ'sæÜ'¬æÜ'¬ÌÜ's¿Ü'¬


&
F7$8$H$gdç?±


&
F7$8$H$gdBMå


&
F7$8$H$gdYc


&
F7$8$H$gdövS

$7$8$H$a$gd I{8P8ª8þþþR
Ü
Þ
\ ^ È Ê þ ¢ØÚFH°²´àâ FHÜüëÚÌÈ·³¢ÚÌÚ̞‰xjYjYjHDh³[e hBMåhBMåCJOJQJ^JaJ h I{hBMåCJOJQJ^JaJhBMåCJOJQJ^JaJ hç?±hç?±CJOJQJ^JaJhç?± hç?±h¼j7CJOJQJ^JaJh¼j7 h ~§h=CJOJQJ^JaJh= h I{h6]CJOJQJ^JaJh6]h I{CJOJQJ^JaJ h I{h I{CJOJQJ^JaJ h I{hs{ÐCJOJQJ^JaJhs{ÐÜÞTVÀÂÄðò$&~¨ÞðL Z `ÔÖØÞHJL‚„ïëïÚ̾­¾­¾ÚÌÚÌÚÌÚë ‚rdTHDhYchœChhYc5CJaJh(Y¨hYc5>*OJQJ^JhYcCJOJQJ^JaJhYchYc5>*OJQJ^JhYc5>*OJQJ^J hî}hh™CJOJQJ^JaJh I{5>*OJQJ^J h I{h aÐCJOJQJ^JaJh aÐCJOJQJ^JaJhî}CJOJQJ^JaJ h I{h I{CJOJQJ^JaJhî} h I{hç?±CJOJQJ^JaJÞVÂ&ºôn Ð `ØJL‚„ú"ÈX°2òÜ'¬òÜ'såÜ'sòÜ'sòÜ'sòÜ'sòÜ'sòÜ'sØÏÜ'¬ÏÜ'¬ÃÜ'¥ºÜ'¬ºÜ'¬º²²²²
&
F gdYc„Ä`„ÄgdYc
$„Ä`„Äa$gdYc 7$8$H$gdYc


&
F7$8$H$gdh™


&
F7$8$H$gd aÐ


&
F7$8$H$gdövS„†ú "úPTV4PRz|~‚îðòö8ÌÎüþ68:<@òîæáæîÖÎÖîæáîÆι©¹¡¹˜îîtîîeXîjófh¨lþhYcEHèÿUj¢uK
hYcCJ UVaJ jTchÊTŒhYcEHèÿUj–uK
hYcCJ UVaJ jˆhYcUhYc5CJaJjhYcUhYchYc5>*OJQJ^JhYc5>*OJQJ^J hh™CJaJ hYcCJaJ hÅ3ÚhYcCJaJ hYc5hœChhYc5hYcjhYcUmHnHu"24R|ìz|~ðôö8:Ìx $%AB„´ø1-ð ööîîîéÜ'sàÜ'sàÜ'¬àÜ'
5àÜ'¬ØÜ'¥ÓÜ'¬ÓÜ'¬ÓÜ'˜#ÓÿÜ'‘! ÓÜ'Ø ÓÜ'¬ÓÜ'Ø ÓÜ'¬ÓÜ'üñ ÓÜ'Œ+ ÓÜ'¬ÓÜ'hCÓÜ'¬gdYc $a$gdYc 7$8$H$gd™5ìgd«<
&
FgdYc„Ä^„ÄgdYc@Bprtvº¼êìîð - !"%&=>?@BCZ[\]„…œ÷óä×÷óÏóÀ³Ïó÷ó¤—÷ó÷óˆ{÷ó÷ól_÷óÏójÌzhV,ðhYcEHÜÿUjȨK
hYcCJ UVaJ j*vhmsÂhYcEHìÿUje¨K
hYcCJ UVaJ j†qhmsÂhYcEHìÿUjŧK
hYcCJ UVaJ jÚnhÌK^hYcEHîÿUj¥§K
hYcCJ UVaJ jhYcUjÅjhmsÂhYcEHêÿUj§£K
hYcCJ UVaJ hYcjˆhYcU œžŸøù--------.-/-0-x"z"|"~"€"º"¼"¾"Ä".#0#À#¦$ðãÛ×Û×È»Û×Û׬ŸÛח׌€o]oIo]oŒ&h(Y¨hYc56CJOJQJ^JaJ#h(Y¨hYcCJH*OJQJ^JaJ h(Y¨hYcCJOJQJ^JaJh(Y¨hYcCJH*aJ h(Y¨hYcCJaJj¨‰hYcUjc†hV,ðhYcEHîÿUj4«K
hYcCJ UVaJ jςhV,ðhYcEHîÿUjĪK
hYcCJ UVaJ hYcjhYcUjZ~hV,ðhYcEHäÿUj)ªK
hYcCJ UVaJ ð x"|"¾"#À#’$º$ %<%&x&ž&n'((2(V(„(²(´(*Î*+†+Š+2,úÜ'¬ñÜ'oN<ñÜ'sñÜ'sñÜ'súÜ'súÜ'súÜ'súÜ'sñÜ'sñÜ'sñÜ'sñÜ'sñÜ'sñÜ'sñÜ'sñÜ'sñÜ'sñÜ'sñÜ'sñÿÜ'é¶èÜ'¬àÜ'¥úÜ'äúÜ'ƒ%úÜ'¬ $a$gdYc 7$8$H$gd™5ì 7$8$H$gdYcgdYc¦$¨$º$Â$(%*%<%
&

&&&&~&€&‚&†&ˆ&((4(6(X(Z(†(ˆ(´(Ì(Î(Ð(ø(~)€)Ž)š)Ô)Ö)ü)þ)óèÚèóèɻɧÉèóɕɧɕɕɕɧ»É§É»É»É€Én#jÞdTF
h(Y¨hYcCJUVaJ)jh(Y¨hYcCJOJQJU^JaJ#h(Y¨hYcCJH*OJQJ^JaJ&h(Y¨hYc56CJOJQJ^JaJhYcCJOJQJ^JaJ h(Y¨hYcCJOJQJ^JaJh(Y¨hYc56CJaJ h(Y¨hYcCJaJh(Y¨hYcCJH*aJ$þ)******ˆ*Ž*Î*+++H+J+L+N+†+ˆ+Î,Ð,Þ,à,€-‚-°-èÓ±¡”¡”‹‡‡pc‡[‡S‡K‡‡jcKhYcUj¤(hYcUj;ähYcUjMáht1¿hYcEHèÿUjf¯K
hYcCJ UVaJ jhYcUhYchYc5CJaJhYc5>*OJQJ^JhYchYc5>*OJQJ^J hYchYcCJOJQJ^JaJ h(Y¨hYcCJOJQJ^JaJ)jh(Y¨hYcCJOJQJU^JaJ-jñÞh(Y¨hYcCJEHðÿOJQJU^JaJ2,Ì,Î,â,€-ö-ø-^.Ì.Î.H/070y0³0R2T233h3–3¦3>4ò4,5H5úÜ'¬úÜ'¬úÜ'©Ù(úÜ'¬úÜ' ¦úÜ'¬úÜ'X=
úÜ'˜#úÜ'¬úÜ'¬úÜ'¬úÜ'¸RúÜ'¬úÜ' ¦úÜ'¬ñÜ'¬èÜ'¬ñÜ'¬àÜ'¥×Ü'¬úÜ'0$úÜ't;úÿÜ'è úÜ'¬úÜ'0à„Ä`„ÄgdYc $a$gdYc 7$8$H$gdYc 7$8$H$gd™5ìgdYc°-²-´-¶-¾-À-î-ð-ò-ô-&.(.V.X.Z.\.^.`.Ž..’.–.Ä.Æ.È.Ê.003040ðãÛ×Û×È»Û×Û׬ŸÛ×ÛאƒÛ×tgÛ×Û×Xjì¸K
hYcCJ UVaJ jtœhhThYcEHÜÿUj“·K
hYcCJ UVaJ j+˜hhThYcEHÜÿUj¬·K
hYcCJ UVaJ j4”hhThYcEHÊÿUj2´K
hYcCJ UVaJ j[hhThYcEHìÿUjŸSK
hYcCJ UVaJ hYcjhYcUjŒhhThYcEHìÿUjµSK
hYcCJ UVaJ 405060y0z0‘0’0“0”0–0—0®0¯0°0±0(1)1*1-12P2R2V2Z2 333h3”3–3òêæêæ×Êêæêæ»®ê棗£—£Œo_oVæO

h–N›hYchYc5CJaJhYchYc5>*OJQJ^Jh(Y¨hYc5>*OJQJ^JhYc5>*OJQJ^J hYchYcCJaJh{'hYcCJH*aJ h{'hYcCJaJj‚©hhThYcEHîÿUjÖ9K
hYcCJ UVaJ j›¥hhThYcEHîÿUj‘9K
hYcCJ UVaJ hYcjhYcUjÔ hhThYcEHÜÿU–3˜3¢3¤3444444 4!48494:4;4O4P4g4h4i4j4t4u4Œ44Ž44–4—4®4¯4°4±4,5÷óëóãóÔÇãóãó¸«ãóãóœãóãó€sãóãódWãój5h¥I‰hYcEHðÿUje>K
hYcCJ UVaJ jIh–N›hYcEHêÿUj¾=K
hYcCJ UVaJ jLh–N›hYcEHöÿUjS=K
hYcCJ UVaJ j h–N›hYcEHäÿUjþ hYcCJ UVaJ j*h–N›hYcEHöÿUj hYcCJ UVaJ jhYcUj
àhYcUhYcjd­hYcU",5-5D5E5F5G5H5I5`5a5b5c5e5f5}5~55€5‚5ƒ5š5›5œ55Ò6Ô67777
7Ì7Ò7÷óä×÷ó÷óÈ»÷ó÷ó¬Ÿ÷ó÷óƒ÷ó÷ótg÷ó\T hYcCJaJ h(Y¨hYcCJaJjD.hø0¥hYcEHîÿUjlAK
hYcCJ UVaJ j7+h¥I‰hYcEHâÿUjY@K
hYcCJ UVaJ j:(h¥I‰hYcEHâÿUj@K
hYcCJ UVaJ jf%h¥I‰hYcEHäÿUj@K
hYcCJ UVaJ jÍ!h¥I‰hYcEHòÿUj?K
hYcCJ UVaJ hYcjhYcU H5Ÿ5
7&8l8˜9œ9\:½:ø:3;6;7;];«;Í;=8=Î=>> @@º@AA ADBúÜ'ðùúÿÜ'‘! úÿÜ'þíúÜ'(] úÜ'súÜ'}°òÜ'¬òÜ'¬úÜ'eúÜ' ¦úÜ'|fêÜ'¥êÜ'¥úÿÜ'­†
úÜ't;úÜ'¬úÜ' ¦úÜ'¬úÜ' ¦úÜ'¬úÜ'¬áÜ'¬êÜ'¥úÜ'¬úÜ'¬úÿÜ'àó
7$8$H$gd™5ì $a$gdYc
&
FgdYcgdYcÒ7ü7þ788 8"8$8284868d8f8h8j8l8„88’8Ü8Þ8–9˜9š9½:¾:Õ:Ö:×:Ø:Ü:Ý:ô:õíÞõϾ޺³«ºœ«ºƒõwõwõºoº«º`S«º«ºj>qh-W†hYcEHèÿUjGQK
hYcCJ UVaJ j±;hYcUh(Y¨hYcCJH*aJh(Y¨hYc>*CJaJj·7hø0¥hYcEHàÿUjGBK
hYcCJ UVaJ jhYcU

hø0¥hYchYc!j@2h(Y¨hYcCJEHôÿUaJj ë
K
hYcCJ UVaJ jh(Y¨hYcCJUaJ hYcCJaJ h(Y¨hYcCJaJ ô:õ:ö:÷:ø:ù:;;;;;;/;0;1;2;3;4;5;6;];;;§;¨;©;ª;«;±;²;É;Ê;ðãÛ×Û×È»Û×Û׬ŸÛח×‡×Û×xkÛd×Û×Uj,XK
hYcCJ UVaJ

hâl&hYcjä´hâl&hYcEHÎÿUj¼WK
hYcCJ UVaJ hYc5CJaJ

hYchYcjì€hYcUjƒ}hhThYcEHìÿUjöSK
hYcCJ UVaJ jwyhhThYcEHìÿUj&TK
hYcCJ UVaJ hYcjhYcUj0uh-W†hYcEHèÿUjSK
hYcCJ UVaJ -Ê;Ë;Ì;==0=2=4=6=Î=Ð=þ=>>>>>6>8>:><>@@¸@º@A A¢AÐAÒAÔAØAòêæêæ×Êêæêæ»®êæê柒êæ…u…læêæ]Pêj}Êhú]=hYcEHöÿUj_K
hYcCJ UVaJ hYc5CJaJhYchYc5>*OJQJ^JhYc5>*OJQJ^JjÅÆh‹DohYcEHìÿUj\K
hYcCJ UVaJ jóÂh‹DohYcEHìÿUj\K
hYcCJ UVaJ j;h,wphYcEHìÿUj­[K
hYcCJ UVaJ hYcjhYcUj†ºhâl&hYcEHêÿU-ØABB
B BB@BBBJBLBzB|B~B€BÊBÌB‚C„C²C´C¶C¸C¬D®DÜDÞDàDâDäDæD EüíàØüɼØüØü­ Øü˜üØü‰|ØüØüm`ØüØüjÀÿhŽxhYcEHîÿUj”iK
hYcCJ UVaJ j@ühŽxhYcEHìÿUjhK
hYcCJ UVaJ jÝØhYcUj—Õh®1uhYcEHðÿUj_aK
hYcCJ UVaJ jZÑhú]=hYcEHàÿUjw`K
hYcCJ UVaJ jhYcUj›Íhú]=hYcEHèÿUj®_K
hYcCJ UVaJ hYc-DBÊBÎBºCEêEžIöJøJüJxLzLÊLÌLÐLŠM>NBNFNHN¦NºN¼NPOúO2PðRúÜ'0àúÜ'‹ÂúÿÜ'-S úÿÜ'‘! úÜ'Ø úÜ'¬úÿÜ'õïúÜ'¬úÜ'9úÜ'¬úÜ'¬òÜ'¥úÜ'¬úÜ'גúÜ'¬úÜ'¬úÜ'ã˜úÜ'1éÜ'¬àÜ'¬òÜ'¥úÜ'¬úÜ'¬úÜ'¬úÜ' ¦úÿÜ']3
7$8$H$gdYc 7$8$H$gd™5ì $a$gdYcgdYc EEEE$E&ETEVEXEZE²E´EâEäEæEèE¸IºIèIêIìIîI^J`JŽJJ’J”JøJúJzLÊLðãÛ×Û×È»Û×Û׬ŸÛ×ÛאƒÛ×Û×tgÛ×_×VhYc5CJaJjhYcUjñh$hYcEHòÿUj¶nK
hYcCJ UVaJ jV
h$hYcEHðÿUjãmK
hYcCJ UVaJ jY hûTÀhYcEHîÿUjËjK
hYcCJ UVaJ jÚhûTÀhYcEHüÿUj–jK
hYcCJ UVaJ hYcjhYcUjVhŽxhYcEHîÿUj_jK
hYcCJ UVaJ -ÊLÌLÎL>N@NBNDNFNNN¦NºNìN

OúOüO*P,P.P0PHPJPxPzP|P~PªP¬PÚPÜPÞPàP Q"QùñíåíÝíÐÀ·í¯í§í˜‹§í§í|o§í§í`S§í§jðh"hYcEHîÿUj‘yK
hYcCJ UVaJ j:íh"hYcEHðÿUjzyK
hYcCJ UVaJ jéh·¾hYcEHìÿUjkxK
hYcCJ UVaJ jhYcUh·¾hYc5hYc5CJaJhYchYc5>*OJQJ^JhYc5>*OJQJ^Jj^¢hYcUjC‚hYcUhYcj%QhYcU

hmBhYc "QPQRQTQVQ’Q”QÂQÄQÆQÈQR RBRDRFRHRÀSÂSðSòSôSöSˆTŠT¸TºT¼T¾TFVGV^V_VüíàØüØüɼØüØü­ ØüØü‘„ØüØüuhØüØüYj+ô
K
hYcCJ UVaJ jÿha]ÐhYcEHÜÿUj¡ñ
K
hYcCJ UVaJ j<üha]ÐhYcEHòÿUjñ
K
hYcCJ UVaJ j,ùh"hYcEHòÿUj†zK
hYcCJ UVaJ jÑõh"hYcEHðÿUj(zK
hYcCJ UVaJ jhYcUjóòh"hYcEHðÿUjÎyK
hYcCJ UVaJ hYc ðRòRˆTÀTV¤WÕW×WØWÙWþWÿWtZvZzZ|Z<[>[@[ª]°]²]´]¶]¸]º]úÜ'¬úÿÜ'![úÜ'¸RúÿÜ'ºÿ úÿÜ'êúÜ'¬úÜ'üI;õÜ'sõÜ'sõÜ'¬õÜ'súÿÜ'p-
õÜ'súÜ'·'1úÜ'sìÜ'¬ãÜ'sãÜ'sÞÜ'¬ÞÜ'¬ÞÞÞÞÞgd&Qê 7$8$H$gdnj 7$8$H$gdYcgdnjgdYc_V`VaVeVfV}V~VV€V‰VŠV¡V¢V£V¤V­V®VÅVÆVÇVÈV
W

W#W$W%W&W'W(W?W@WAWBWFWGW^Wòêæêæ×Êêæêæ»®êæê柒êæêæƒvêæêægZêæêæjÅh:6rhYcEHðÿUj:ù
K
hYcCJ UVaJ j[h:6rhYcEHìÿUjù
K
hYcCJ UVaJ jK
h:6rhYcEHðÿUjÑø
K
hYcCJ UVaJ j_
h:6rhYcEHðÿUj·ø
K
hYcCJ UVaJ j hy„hYcEHìÿUj¡ô
K
hYcCJ UVaJ hYcjhYcUj8hy„hYcEHìÿU#^W_W`WaWÕWÖW×WØWÙWýWþWÿW$X&XTXVXXXZXPYRY€Y‚Y„Y†Y¶Y¸YæYèYêYðãÛ×Ï×ļ¬œ¼×Û׍€Û×Û×qdÛ×Û×UHjå€ h¾H
hYcEHðÿUjVÿ
K
hYcCJ UVaJ j¦} h¾H
hYcEHðÿUj.ÿ
K
hYcCJ UVaJ jbz h¾H
hYcEHîÿUj ÿ
K
hYcCJ UVaJ hYchnj5>*OJQJ^JhYchYc5>*OJQJ^J hnjCJaJ hÅ3ÚhnjCJaJjÄhYcUhYcjhYcUj´h:6rhYcEHðÿUjSù
K
hYcCJ UVaJ êYìYöYøY&Z(Z*Z,ZrZtZvZxZzZ|Z:[<[@[ª]®]Æ]È]ö]ø]ú]ü]^^^÷ó÷óä×÷óÐÈÀ󵥕ƒqiZMiijâ®
hÔ'h&QêEHòÿUj¢n
K
h&QêCJ UVaJ jh&QêUjh&QêUmHnHuh&Qê#h(Y¨hnj5CJOJQJ^JaJhYchnj5>*OJQJ^JhYchYc5>*OJQJ^J hÅ|hnjCJaJjM‡ hYcU hYcCJaJ

ht1¿hYcj#„ h¾H
hYcEHîÿUjƒÿ
K
hYcCJ UVaJ hYcjhYcUº]¼]¾]À]Â]Ä]Æ]8^ ``¢`aÄaüaPcœcfDf êÜ'óžêÜ'¸RêÜ'¬áÜ'¬ØÜ'sÐÜ'¬ $a$gds{Ð 7$8$H$gdnj 7$8$H$gd&Qê $a$gd&Qê $a$gd&Qêgd&Qê^^^^^^4^5^6^7^8^9^ï^ð^ __ _
___/_0_1_2_Œ__¤_¥_¦_§_î_ï_

`ðãÛ×Û×È»Û×­×Ûמ‘Û×ÛׂuÛ×Û×fYÛ×Û×j¾
hz-h&QêEHÜÿUj&r
K
h&QêCJ UVaJ j¹»
hz-h&QêEHòÿUj—q
K
h&QêCJ UVaJ jݸ
hz-h&QêEHðÿUjq
K
h&QêCJ UVaJ jh&QêUmHnHujbµ
hÔ'h&QêEHðÿUjo
K
h&QêCJ UVaJ h&Qêjh&QêUj²
hÔ'h&QêEHòÿUjÚn
K
h&QêCJ UVaJ

` ```¢`¤`Ò`Ô`Ö`Ø`Ú`Ü`
a

a aaÄaÆaôaöaøaúa°b²bàbâbäbæbPcšcœcµgðãÛ×Û×È»Û×Û׬ŸÛ×ÛאƒÛ×Û×tgÛ×[R×h&Qê5CJaJh8a6h&Qê5CJaJjsÒ
h /h&QêEHîÿUjô
K
h&QêCJ UVaJ jÌÎ
h /h&QêEHîÿUj ò
K
h&QêCJ UVaJ j,Ê
hz-h&QêEHÜÿUjpñ
K
h&QêCJ UVaJ jÆ
hon˜h&QêEHîÿUjÖð
K
h&QêCJ UVaJ h&Qêjh&QêUj+Â
hz-h&QêEHÜÿUjr
K
h&QêCJ UVaJ -µg¶g:hh@hBhphrhthvhxhzh¨hªh¬h®h°h²hlinipiÈkÊkøkúkøíâÚÖÎÖ¿²ÎÖÎÖ£–Î֏qc_W_Hjèý
K
hs{ÐCJ UVaJ jhs{ÐUhs{Ðjhs{ÐUmHnHuhnjCJOJQJ^JaJh&Qêh&Qê5>*OJQJ^J

h8a6h&Qêjë h ' h&QêEHìÿUjMù
K
h&QêCJ UVaJ jÇ hhTh&QêEHÜÿUjäø
K
h&QêCJ UVaJ jh&QêUh&QêjLÕ
h&QêU h&Qêh&QêCJaJ h(Y¨h&QêCJaJ h&QêCJaJVjXj–k˜klvlxl‚m„m¬n¨oªo-p8q9q@vFvLvNv€z‚z{
{2{‚{÷÷÷÷÷Ü'¬÷Ü'¬÷Ü'¬÷Ü'¬÷Ü'¬÷Ü'ÀÕîÜ'¬îÜ'¬æÜ'¬æÜ'¬æÿÜ'êwæÜ'|¯(æÜ'éž5æÜ'¬æÜ'¬îÜ'sîÜ'¬îÜ'sáÜ'sÛÜ's$gdnjgdnj $a$gdq\• 7$8$H$gdnj $a$gds{Ðúkükþkänæn oooonopožo o¢o¤o¨o²op-pªq«qàqáqøqùqúqûqüqýq(ròêæêæ×Êêæêæ»®ê桑}o}g}XKg}g}jc h-Sqhq\•EHòÿUjì

K
hq\•CJ UVaJ jhq\•Ujhq\•UmHnHuhq\•hs{Ðh&Qê5>*OJQJ^Jhs{Ðhs{Ð5>*OJQJ^Jhs{Ð5>*OJQJ^Jj hÁM~hs{ÐEHîÿUjS

K
hs{ÐCJ UVaJ jÊ hÁM~hs{ÐEHîÿUj

K
hs{ÐCJ UVaJ hs{Ðjhs{ÐUjJ
h­Qóhs{ÐEHêÿU(r*r,r.rlrnrœržr r¢r@vBvDvFvHvJv~z€z‚z†zÞz{{
{ðãÛ×Û×È»Û׳«×£›×”†yi\iJ#hLhnj5CJOJQJ^JaJhnj5>*OJQJ^JhâI±hnj5>*OJQJ^JhŒ/5>*OJQJ^Jh&QêCJOJQJ^JaJ

h8a6hq\•j'ûhq\•Uj‘’hq\•UjÂJhq\•Uj±- hq\•Uj= h-Sqhq\•EHòÿUj

K
hq\•CJ UVaJ hq\•jhq\•Ujà h-Sqhq\•EHòÿUjþ

K
hq\•CJ UVaJ
{2{‚{„{ |"|P|R|T|V|b|n|||~|‚|„|¨|Â|*},}J}r}Ì~â~ 0>Tþ€ÐÐÐ8Ðñæ×æÈ涧ÈæšæŒæšæñæ}æqæfæfæñæ^\æ^æU hŒ/CJaJ hLhŒ/CJaJhLhnj6CJaJjþ0hLhnjCJUaJ j´ðhLhnjCJaJhLhnjCJEHúÿaJj1(hLhnjCJUaJ#jY-OD
hLhnjCJUVaJjðhLhnjCJUaJj1"hLhnjCJUaJ hLhnjCJaJhLhnjCJOJQJaJ!‚{†{ |X|¦|¨|Â|*}.}Ò}>TŒŽÆÐ6Ð8Ð<ЂÐzÑ|ÑøÑÒÒjÒ÷Ü'`òÜ's÷Ü'U•
òÜ'/òÜ'síÜ'sòÜ'sòÜ'ªž

òÜ'sàÜ'síÜ'sòÜ'sòÜ'sØÜ'sØÜ'sØÜ'sØÜ's÷Ü'RòÜ'eòÜ'/òÜ's÷Ü's÷Ü'p¯òÜ's÷Ü's dðgdnj

„ø „ö^„ø `„ögdnjgdnjgdnj $a$gdnj) rendszer
SZÜKSÉGES


EMBED Equation  pólusosztás
SYMBOL 97 \f "Symbol"SYMBOL 218 \f "Symbol" = p SYMBOL 97 \f "Symbol"g a villamos és a geometriai szög kapcsolata

TEKERCSEK TENGELYEI A TEKERCSEK ÁRAMAI
A TÉRBEN AZ IDPBEN


AMI A TÉRBEN "ELPRE" VAN, AZ AZ IDPBEN "HÁTRA" VAN
A forgó mezQ matematikai leírása

Az i-edik fázis indukcióhullámának kifejezése:  EMBED Equation.DSMT4 , ahol  EMBED Equation.DSMT4  az idQfüggvény,  EMBED Equation.DSMT4  a térbeli eloszlást leíró függvény. Térbeli eloszlás és idQfüggvény:
 EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4 
A részletszámításokat elhagyva:  EMBED Equation.DSMT4 
M fázisú táplálás esetén:  EMBED Equation.DSMT4 
Az eredQ mezQ amplitúdója általánosságban:  EMBED Equation.DSMT4 




12. Forgó mezQ létrehozása többfázisú tekercsrendszerrel.

Forgó mezQ: változatlan nagyságú, és változatlan  szinuszos  alakú, állandó szögsebességq mezQ
Létrehozása:
póluskerék mezQje által
minden szimmetrikus, többfázisú tekercselésben folyó, ugyanolyan fázisszámú szimmetrikus áramrendszer állandó nagyságú, alakú és szögsebességq, tehát forgó mezQt hoz létre

Amplitúdó: m/2, ahol m a fázisok száma
Szögsebesség: wðf=wð/p, ahol p a póluspárok száma

13. A forgómezQ tulajdonságai.

Kerület mentén állandó szögsebességgel haladó hullám
Ha  EMBED Equation.DSMT4 , akkor a maximum-hely:
 EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4 a hálózati körfrekvencia,  EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4 a mezQ szögsebessége,  EMBED Equation.DSMT4  R a forgó- vagy állórész sugara,  EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4 a szinkron szögsebesség
 EMBED Equation.DSMT4  nem függ a fázisszámtól
Az m és n fázisú rendszerek ekvivalensek, ha  EMBED Equation.DSMT4 
Lineáris esetben:  EMBED Equation.DSMT4 
EbbQl m / n állórész / forgórész fázisszám esetén:  EMBED Equation.DSMT4 
 EMBED Equation.DSMT4   EMBED Equation.DSMT4 a tekercselési tényezQ
A nyomatékképzés feltétele az álló és a forgórész pólusszám egyezése.
A két mezQnek  EMBED Equation.DSMT4  és  EMBED Equation.DSMT4 relatív nyugalomban kell lennie:  EMBED Equation.DSMT4 
Ez a nyomatékképzés szükséges feltétele gerjesztett tekercsrendszerekben.  EMBED Equation.DSMT4 
Ez az ún. frekvenciafeltétel. Ahol  EMBED Equation.DSMT4  a státor, illetve  EMBED Equation.DSMT4  a rotor mezQ szögsebessége a státorhoz, illetve a rotorhoz képest.


14. Szinuszos térbeli mezQeloszlás létrehozása. A gerjesztési görbe szerkesztése, az indukcióvektor értelmezése

A számítás egyszerqsítése érdekében a hengeres álló és forgórészt egy képzeletbeli ollóval a hengerpalást felület egyik alkotója mentén felvágjuk, és a síkban kiterítjük.

Alkalmazzuk a gerjesztési törvényt!  EMBED Equation.DSMT4  és  EMBED Equation.DSMT4  A légrésen, valamint az álló és forgórész-vastesten át záródó integrálási útvonalakat felvéve, és elhanyagolva a vastestre esQ mágneses feszültségeket (mðvas(( közelítés), kapjuk a gerjesztés kerület menti eloszlását., esetünkben egy ún. lépcsQs görbét. A lépcsQs görbe Fourier-sora adja meg a gerjesztéseloszlás, valamint lineáris esetben a légrésindukció eloszlás alapharmonikusát és felharmonikusait.
EMBED Equation ,
az alapharmonikus indukció,
EMBED Equation ,
a fázisonkénti és pólusonkénti horonyszám.

Ha q> 1 szinuszosabb térbeli eloszlású mezQt kapunk. ElQnyös. Hátrányos:
Az indukált feszültség viszont kisebb, mert az egyes tekercsoldalakban fázisban eltolt feszültségek indukálódnak, amelyek vektorösszege kisebb, mint a részfeszültségek abszolút értékeinek összege (a fázisfeszültség nagysága).

Az indukcióvektor értelmezése

A többfázisú, szinuszos, kiegyenlített rendszerek teljesítménye áll.
Ha a mágneses tér, indukció kerület menti eloszlása szinuszos, valamint a többfázisú áramok idQfüggvénye is szinuszos, akkor a villamos gép kapcsain leadott többfázisú villamos teljesítmény, ill. a villamos gép tengelyén leadott nyomaték (mechanikai teljesítmény) az idQben áll.





15. Indukált feszültség számítása. A tekercselési tényezQ.


elosztott: ha a kerület mentén helyezzük el a tekercseket a gépben.
koncentrált: radiális irányban helyezzük el a tekercseket.

A tekercselési tényezQ megmutatja, hogy a tekercselés elosztottsága következtében milyen mértékben csökken az (alapharmonikus) indukált feszültség.

egyfázisú gépek (a kerület 2/3-át tekercselik be):
 EMBED Equation.3 
kétfázisú tekercselés esetén:
 EMBED Equation.3 
háromfázisú tekercselés esetén:
 EMBED Equation.3 
egyfázisú gép: U1eff= a feszültségsokszög köré írható kör átmérQjének, tehát az indukálódó feszültség max. értékének  EMBED Equation.3  szerese
kétfázisú: U2eff=U1eff/ EMBED Equation.3 
háromfázisú: U3eff=U2eff/ EMBED Equation.3 

 EMBED Equation.3  N1 menetszám/fázis, Z1: összes sorba kötött vezetQszám/fázis

 EMBED Equation.3 







16. Háromfázisú szinkron gép felépítése és mqködési elve







Ha  EMBED Equation.DSMT4 , akkor a forgórészt egyenárammal tápláljuk. Ezzel: EMBED Equation.DSMT4 . A ³ szög mindig a terhelQnyomaték nagyságának megfelelQen áll be. A gép átlagos nyomatékot egyetlen fordulatszámon tud csak kifejteni (szinkron gép). Az összetapadt, egyetlen forgórész tekercset egyenárammal tápláljuk. A forgórészmezQ így a forgórészhez képest áll. A forgórész mezQ az állóval együtt, szinkron forog. A gép csak egyetlen fordulatszámmal képes forogni ((n1=0+nm) n1=f/p). Minden relatív fordulateltérés alatt csak lengQ nyomaték keletkezik, és a gép a hálózatra nézve, gyakorlatilag rövidzárlatot jelent.A szinkron gép nem tud elindulni, A generátoron a hajtó gép, a motort kalickával vagy inverteres hajtással juttatják szinkron fordulatra. A szinkron fordulat elérésekor szinkronizálni kell. A szinkron gép lengQképes rendszer. A szinkron gép képes kapacitív meddQ teljesítményt szolgáltatni. A póluskerék mezQje a pólusmezQ. Az állórész háromfázisú tekercselésének a mezQje pedig az armatúramezQ. Armatúratekercselésben állandósult szimmetrikus állapotban feszültség indukálódik.
A szinkron gép áramszolgáltató nagy generátor. A hajtógép 2-4 pólusú gQzturbina vagy nagy pólusszámú, lassú fordulatszámú vízturbina.Az állórész tekercselés háromfázisú. Mivel a vas igénybevétele nem növelhetQ, a kerületi áramot kell növelni, amihez erQteljes hqtés járul. A forgórész lehet tömör hengeres, vagy kiálló (2 és 4) pólusú.



17. Hengeres forgórészq szinkron gép helyettesítQ kapcsolásának származtatása.

A szinkron gépek párhuzamos kapcsolásához szinkronozni kel azokat, tehát azonos fázissorrendq, frekvenciájú, feszültség-amplitúdójú és a megfelelQ fázisfeszültségek azonos fázisban kell, hogy legyenek.



18. Pólusfeszültség, armatúrafeszültség és szinkron reaktancia.

A mágneses tér modellje kétmezQs elmélet.
A pólusfeszültség:  EMBED Equation.3  Ez az aktív feszültségforrás.
Az armatúra- feszültség:  EMBED Equation.3  Ez az indukált feszültség (-esés).
 EMBED Equation.3 

19. Háromfázisú aszinkron gép felépítése és mqködési elve


Ha  EMBED Equation.DSMT4 , aszinkron géprQl beszélünk.
Iparba, nagyvasúti vontatásnál alkalmazzák.
A forgórészen is egy háromfázisú tekercselés, és annak kapcsai legyenek rövidre zárva. Kapcsoljuk most az állórész-tekercselést szimmetrikus háromfázisú (50 Hz frekvenciájú) feszültségrendszerre. Ekkor az állórész-tekercselés szimmetrikus áramrendszere létrehozza az állórész forgómezejét. Ez a most még nyugvó forgórésztekercsekben 50 Hz frekvenciájú feszültségeket indukál, a relatív sebességnek megfelelQen. Hatásukra a rövidrezárt tekercsekben az impedanciákkal megszabott nagyságú és fáziseltolású szimmetrikus rendszert képezQ áramok forgó mezejének kölcsönhatása (indító) nyomatékot hoz létre. A nyomaték hatására - ha ez nagyobb a mechanikai terhelQ nyomatéknál - a forgórész forogni kezd, majd beáll az állandósult egyensúlyi állapot. Szinkron forgás nem lehetséges, mert ekkor nincs forgórész indukálás. A tekercselt forgórész kapcsait indításkor külsQ ellenállások beiktatására csúszógyqrqkön kivezetik, innen a csúszógyqrqs gép. A sokfázisú m1!=m2 kalickás forgórész vizsgálatokra háromfázisú  rövidrezárt  tekercseléssel helyettesíthetQ. Így m1=m2.
Az indukciós gép a frekvenciafeltételt minden mechanikai kordulatszámon kielégíti, és véges rotorellenállással átlagos nyomaték képzésére képes a szinkron fordulatot kivéve. Az átlagos nyomatékképzés elektromechanikai feltételéhez az álló- és forgórésztekercsek állandósult áramai, tehát villamosan állandósult állapot tartozik.


20. Csúszógyqrqs és kalickás forgórész. A szlip és a szlipfrekvencia fogalma

Az indukciós motornak két szokásos gyakorlati kivitele használatos:
A csúszógyqrqs gép háromfázisú, forgórész-tekercselésének kapcsait indítási célból csúszógyqrqkön kivezetik.
A másik a kalickás forgórész, a forgórész hornyaiban elhelyezett, gyakran kiöntéssel készített rudakból és azokat két végükön összekötQ rövidrezáró gyqrqkbQl áll, így a tekercselés mókuskalicka alakot ölt. Ez a legegyszerqbb, legolcsóbb, legüzembiztosabb.





Szlip: Ha a forgórészt egy segédgéppel az állórész mezQétQl eltérQ n fordulatazámmal forgatjuk, akkor a forgórész nyitott kapcsain más frekvenciájú feszültségrendszert nyerünk. Így a gép frekvenciaváltó. Egyirányú forgatáskor, ha n Indukciós gép esetén a mezQ és a forgórész közötti relatív fordulatszám.
nr=n1-n





s=(n1-n)/n1 viszonylagos értékeit szokás megadni. Névleges üzemben a szlip 1-6% közötti érték. A nagyobb érték vonatkozik a kisebb teljesítményq gépekre.


21. Az érintésvédelmi módszerek

TN-C TN-S TN-C S









TT IT


36. Milyen hatások veszélyeztetik a biztonságos áramellátást

Villám, földrengés, feszültségletörés, feszültségkimaradás, zárlat, nagy bekapcsolási áramlökés, káros felharmonikusok

37. A biztonságos energia ellátás kritériumrendszere

A folyamatos és megbízható villamos energiaellátás biztosítása kritikus üzemviteli körülmények között.
A villamos energiaellátás színvonala függ:
- Az ellátás folyamatosságától
- az energia minQségétQl (PQ)
Feszültség letörés, emelkedés, változás és kimaradás elkerülése.
Az ellátás folyamatossága: Megbízhatóság, Rendelkezésre állás, Rugalmasság, Redundancia (aktív, és passzív redundancia)


38. A fogyasztók osztályozása az ellátás biztonsága iránti igényük szerint

Szünetmentes fogyasztók
A kiesési idQ gyakorlatilag 0 sec.
Pl.: központi számítógép, adatátviteli hálózat aktív elemei, biztonsági és tqzjelzQ hálózatok, telefonok, faxok
Szükségellátást igénylQ fogyasztók
A kiesési idQ kb. 1 perc
Pl.: hqtQgépek, inverter klímák, biztonsági világítás, kazánvezérlQ automatikák
Normál üzemi ellátású fogyasztók
Az áramszolgáltatók belsQ szabályzatában meghatározott feltételek szerint. (lsd. Lakossági szerzQdés) Pl.: irodai világítás, dugaszolóaljzat hálózat, hQtechnikai fogyasztók


39. A túlfeszültségek keletkezése:

- Kapcsolási túlfeszültség
- Légköri túlfeszültség: A légkörben elektrosztatikus illetve egyéb okok miatt kialakuló töltésfelhQk létrehozhatnak olyan kisüléseket, melyek különbözQ módokon behatolva a villamos energia hálózatba túlfeszültségeket okozhatnak. Pl.: villám

40. Hogyan ronthatja a fogyasztó a villamos energia minQségét?
Fogyasztó hálózata
sínezés, vezetékezés,
a rossz csatlakozások, laza vezetékkötések a nagy fesz. esésen túl RF zavarást, beégést, tüzet, hibás mqködést eredményezhetnek, ezek helytelen megválasztása mind a fogyasztó felelQssége.
egyenlQtlen terheléselosztás
meghibásodott / elöregedett berendezések


41. Milyen eszközökkel javítható a villamos energiaellátás minQsége?

Káros felharmonikusok csökkentése:
külön hálózat a nemlineáris fogyasztóknak
növelt nullvezetQ keresztmetszet
Letörés ellen:
elosztott terhelés
bekapcsolási áramlökés csökkentése
energiatárolók
növelt vezetQ keresztmetszet


42. Épületinformatikai rendszerek ismertetése:

Ezek közé tartoznak a:
Vagyonvédelmi (tqz, betörés, kamerarendszer)
Épületautomatizálási (világítás, fqtés, klíma, épületgépészet, terhelésmenedzsment)
ipari automatizálási rendszerek
A rendszerek érzékelQkbQl és beavatkozókból állnak, amelyek egy buszrendszerre csatlakoznak.
A buszrendszer lehet:
centralizált
hierarchikus
nyitott vezérlési rendszer
A buszrendszerre egy központ is csatlakozik, ennek a feladata:
jelek gyqjtése
beavatkozás a jelek feldolgozása alapján
naplózás
a rendszer állapotának megjelenítése


43. Milyen alrendszerekbQl tevQdik össze az épületinformatikai rendszer?



Irányított rendszerek:
Villamosenergia ellátó rendszer,
Épületgépészeti rendszer,
Vagyon- és betörésvédelmi rendszer,
Tqz-, gázvédelmi rendszer,
BeléptetQ rendszer,
Zártláncú kamerarendszer,

Irányító rendszerek
MérQberendezések,
Biztonsági berendezések,
VezérlQ berendezések,
Szabályozó berendezések



44. Ismertesse két tetszQleges épületinformatikai rendszer buszrendszerét!















PAGE 


PAGE 22


















 EMBED Excel.Sheet.8 

Hasonló témájú dokumentumok

vill.gépek jegyzet

- 2011-04-27 17:46:44

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.