Benedict (csak 2, félévre kell!!)

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet III.Benedict (csak 2, félévre kell!!)

Kropkó Anita, Antropológiatörténet III.

Ruth Fulton Benedict

Régi amerikai farmercsaládból származott, édesapja orvos, aki meghalt még mielQtt Ruth 2 éves lett.. Kemény és szegény gyermekkora volt, de jó neveltetést kapott. 1905 és 1907 között a Vassar College-ben tanult angol irodalmat. A következQ évet két osztálytársával Európában töltötte. Visszatérte után 3 évig középiskolában tanított és irodalomban befutott nQkkel kapcsolatos kutatásokat végzett. 1814  ben férjhez ment Stanley Benedicthez, aki a Cornell Orvostudományi Kollégiumban tanított biokémiát. Benedict elmúlt már 30 éves mikor felfedezte magának az antropológiát. Úgy gondolta, hogy ez megfelelQ tudományág a különbözQ népek és történelmi periódusok közötti tanulmányozásra. 1919  1921 között Alexander Goldenweiser és Elisie Clews Parson voltak tanárai a New School for Social Research-ön. Rajtuk keresztül ismerte meg Franz Boas-t illetve Robert Lowie-t is. MindkettQjük hatása kimutatható Benedict munkásságán. ( pl. a Látomás a síksági indiánok kultúrájában [1922] címq munkáját Lowie kérésére készítette. )
1922  ben végezte elsQ terepmunkáját a szeránók között, Kröber irányítása mellett. Egyre romló hallása mellett ez igen nehéz feladnak bizonyult, így végül fel is adta, hogy új fonetikai alakzatokat tanuljon meg szájról olvasva.
Doktori értekezését 1923  ban fejezte be. ( A védQszellem fogalma Észak  Amerikában ).
Ezután Boas tanársegédje lett a Barnard Egyetemen ( 1922  1923 ). Ezután a Columbia Egyetemen tanított felsQbb éveseket.
Az antropológiának csak akkor kötelezte el magát mikor megbizonyosodott róla, hogy nem fog gyermeket szülni. Irodalmár lévén elsQrangú összehasonlító etnológus vált belQle.
Az 1927  ben a pima indiánok között végzett kutatása során döbbent rá arra, hogy milyen fontos a személyiség fejlQdésének és a kultúra alakulásának. A Kulturális minták alapjául szolgáló elméletét az Amerikai Huszonharmadik Kongresszusára készített tanulmányában fejtette ki. (NietzschétQl kölcsönzött több kifejezést.)
Boas nyugdíjazása után Benedict még mindig tanársegédként töltötte be a tanszékvezetQi posztot. A gazdasági nehézségek idQszakában a terepmunkájához, illetve az írásaihoz szükséges támogatásért küszködött. Eközben a Jurnal of American Folklore szerkesztQje és több terepmunkát is szervez (feketeláb indiánok, apacsokhoz) ElsQ egyetemi alkotói szabadságát A rassz: tudomány és politika címq könyvének szentelte, ami egy katonai pamfletjébQl nQtte ki magát. Nem került kiadásra mivel több kongresszusi képviselQt sértett.
Ezalatt Benedict verseket is írt, amelyeket késQbb Anne Singleton néven adtak ki.
A II. világháború alatt Romániával, Sziámmal, Németországgal és Hollandiával foglalkozott. A háború vége felé pedig Japán felé fordult. 45-ben azt tervezi, hogy Németországba utazik és elkezdi kulturális vizsgálódásait, de betegsége miatt nem engedték az országba. 1946  ban visszatér a Columbia Egyetemre és befejezte A krizantém és a kard címq könyvét, ami Japánról szól. 1947 tavaszán egy nagyszabású kortárs kultúrákat vizsgáló kutatásba kezdett. Többek között Franciaországról, Németországról, Lengyelországról, Oroszországról, a kommunizmus elQtti Kínáról és kelet Euróba kisvárosairól születtek tanulmányok. A kultúra tanulmányozása a távolból címmel kézikönyvet adott ki, amelyben az alkalmazott antropológiát tárgyalja illetve úgy mutatja be, hogy az, az egyes államok kormányainak szemszögébQl érdekes lehet.
1948  ban megkapta a rendes tanári címet. Ezen a nyáron az UNESCO nyári egyetemén adott elQ, majd egy körutazásba kezdett. Bejárta Csehszlovákiát, Lengyelországot, Franciaországot, Belgiumot és Hollandiát. Öt nappal visszatérte után megbetegedett, majd újabb öt nap múlva koszorúér - trombózisba meghalt.


Benedict egytémás teoretikusnak nevezhetQ: a kulturális alakzatok és az egyéni viselkedés érdekelte. Szerinte minden kultúra integrált egész, amely saját alakzattal rendelkezik. Eszerint minden egyén viseli a kultúra jegyeit és annak mintája szerint viselkedik. A Kultúrai mintáiban az antropológiát mint a kulturális hagyományok különbözQségeit tanulmányozó tudományként határozza meg.
Két fontos gondolat származik innen:
a „kultúra” többes számban való használata (Boas hatása), tehát nem csak a kultúra, hanem a kultúrák ránk gyakorolt hatásai érdekelték
a kultúra egy integrált egész -> minden kultúrát emberek hoznak léte egy adott helyen, és minden kultúra különbözik a többitQl. Így minden kultúra integrált egész, tehát több mint alkotórészeinek összessége.
Benedict úgy gondolja, hogy a kultúra, illetve a kulturális jegyek helyett az egyes kultúrákat kell tanulmányozni. Ahol Boas információgyqjtést javasol, ott Benedict szerint kell egy olyan módszer, amellyel jobban megérthetjük a kultúrákat úgy, hogy a kulturális alakzat fogalma köré megfelelQ adatokat rendezünk. Ezeknek a mintáknak az ilyen használat a kulturális sajátosságok szélsQséges redukcionizmusát jelenti. Ez azt jelenti, hogy a kulturális mintákat olyannyira leegyszerqsíti, hogy segítségével próbálja megmagyarázni a kulturális viselkedést. Számára az egyének viselkedésének megértése volt a cél a társadalomban. Megközelítésének hibája, hogy nem nyújt lehetQséget a viselkedési változatok magyarázatára, amely minden kultúrában elQfordul.
Fontos azonban, hogy túlzott redukcionizmusa ellenére Benedict elmélete a kulturális mintákról az elsQ olyan elmélet, amely a kulturális integráció alapján próbálja megérteni az emberi viselkedést.

A kultúra integrációja

Ebben a mqben hangsúlyozza a kultúrák sokféleségét. ElQször is a halállal való kapcsolatokat. Minden kultúrában máshogyan fogják fel pl. a gyilkolást. Egyikben halálbüntetés jár érte a másikban kínzás, megint másban elzárás. Van ahol, pedig nem is foglalkoznak vele, ha van ok a gyilkolásra. Másik felmerülQ kérdés az öngyilkosság. Lehet mindennapos dolog, vagy csupán menekülési lehetQség. Ezzel arra akar rávilágítani Benedict, hogy a szokások és a hagyományok mennyire eltérQek egyes kultúrákban. A kulturális viselkedés tehát lokális, ember által létrehozott és rendkívül változó . Minden kultúrában kialakulnak valamilyen célok. Ennek a célnak engedelmeskedve minden nép újra és újra megerQsíti tapasztalatait, a korok folyamán átalakul, változik, és egységessé válik a kultúra. Ezek csak akkor lesznek megérthetQek, ha már ismerjük a fQbb érzelmi és intellektuális eredQit. (puskapor példája: alapanyagai nem feltételezik a végtermék hatását, használatát.)
A célok eléréséhez kiválasztja a környezetében lévQk közül a neki megfelelQt, néhányat átalakít, megint mást elvet. Ez nem minden esetben tudatos folyamat, azonban nagyon fontos, hogy értelmes interpretációt készíthessünk. (pl. a gótika: a fény és a magasság szeretete, felhasználta a korábbi korok hagyományait, és néhányat átalakított.)
A mqvészeten túl ez a társadalomban is megjelenik. A megélhetés, párválasztás, a háborúskodás, az istenek tiszteletét célzó sokféle viselkedés egységes mintájúvá válik a kultúrán belül kialakuló, öntudatlan szabályainak megfelelQen . A kultúrák, az egyszerqbbek is egységesítQ mintát hoznak létre.
Benedict szerint az eddigi antropológiai kutatásoknak az volt a hibája, hogy a kulturális elemeket vizsgálták az összetett egész helyett. Ezt a korábbi etnológiai leírások jellegének tudja be. Az antropológus eddig csak a karosszékben kutatott, és nem ment ki a terepre. LegfQbb bírálatot Frezer Aranyágáról mond, amit egy mechanikus Frankeinstein szörnyhöz hasonlít. Szerinte nem helyes úgy kutatni, hogy egyes részeket más kultúráktól szedünk össze. Ezt ahhoz hasonlítja, mintha egy pszichopatának csak a képeit gyqjtenénk össze, de szimptomatikus viselkedési mintákról nem beszélnénk ( skizofrénia, hisztéria stb.).
Ha a kulturális folyamatokat vizsgáljuk az adott kultúrában intézményesült motívumok, érzelmek és értékek hátterében ismerhetQ meg a kiválasztott viselkedésrészlet jelentQsége. Meg kell ismernünk az élQ kultúrát, a gondolkodásmódokat és az intézmények funkcióját. Majd Malinowski példáját hozza, aki a kultúra funkcionális vizsgálatát hangsúlyozza. Kritizálja a diffuzionista tanulmányokat, mert azok utólag boncolnak olyan szervezeteket, amelyeket mqködésük közben kellett volna.
Benedict ezután kihangsúlyozza, hogy nem szabad általános primitívrQl beszélni. Szerinte az antropológusoknak a primitív kultúra helyett a primitív kultúrákat kell kutatnia. Meglátása szerint ez egyre több tudományterületen kap fontosságot. Wilhelm Stern például, filozófia és pszichológiai kutatásában kifejtette, hogy a személynek mint osztatlan egységnek kell lennie a kiinduló pontnak.
Worringer pedig megmutatta, hogy ez a felfogás mennyivel nagyobb különbségeket okoz, a görög és a bizánci kultúra összehasonlításán keresztül. Tanulságként levonható az, hogy egyik kultúra sem ítélhetQ meg a másik szemszögébQl, mindegyiket saját kontextusában kell vizsgálni.
A Gestalt  pszichológia pedig bebizonyította, hogy fontosabb az egészbQl elindulni, mint a részekbQl. A kultúra tehát meghatározza az PRz~ä$ L
Š
`

ž

¤ |~Œþ HJ


XÚܜÚ\"^"n"p"¦"ä"„$$%%J%L%­(µ(4,40(1*10121À2ì2ð2º4Ä4Â7Ö7†8À8Ò8v:úòäÙÕÑÕÑÕÑÕÍÕÍÉÍÅÍÅÉÅÁÅÁÉÁÉÁÉÁÉÁɽɽÁ¹±¹­©É©¹©”©É©©Éhæuïhicƒ5CJ aJ hicƒhicƒ5CJ aJ hicƒh¼VÚhÍ`îh/$'6h/$'hmK3hÑ4¾h' 0hÍ`îhß9BhO5þh8+ h8+5>*CJ$aJ$h8+h8+5>*CJ$aJ$hO5þhO5þ6 hO5þ68PR|~~HúðJÌ܀æ"L%N%P%,(Q(Ø(P+21¾2À2î2ð2x:úúòíííííííííííííííååààààààgd/$'
&
Fgd/$'gd8+ $a$gd8+gdO5þ蚛ýýv:x:@N@„@äC"DHDJDXFdFxFzFšG¶G

H H6IJI
J JKðLòLNX¼XøX¦ZÂZÞZàZÖ[æ\è\^]r]Ð`€a‚ajclchfºf¼fh hhh:hhThVhlhŠj>k@k

l llüøôøðôðøìèìäèôèìèÜèôèØèØÖØôØÒØôØÒØÒÎÒÎÒÎôÎÊôÊÎÊƺ±¨Æ¤œÆ¤ô¤Æ¤h$
vhÐ:6h\¶hÐ:5CJ aJ hú5CJ aJ hÐ:hÐ:5CJ aJ hÐ:húhNT
hh5uUhdFh2h26hÈbÉh2h¢løhó:øhÍ`îhæuïhicƒhThVhlh ll:lúúúúúúúúúòòíåààààààÛÛÛÛÛÛgdÐ:gdNT

&
FgdNT
gdh5u
&
Fgdh5ugd/$'egyéneket, azok viszonyát illetve jellegét is.
Wilhelm Dilthey az elQzQ generációból hangsúlyozta, a társadalomtudományokban az integráció és alakzatok jelentQségét. Pt elsQsorban az élet nagy interpretációi érdekelték. Hangsúlyozta továbbá a filozófiai rendszerek sajátosságát.
Oswald Spengler a Nyugat alkonya címq mqvében megjelenik az evolucionizmus egyik eszméje, azaz a civilizációnak, úgy ahogy az embernek is megvan a maga vidám ifjúsága, erQteljes férfikora és hanyatló öregkora is. Beniedict azonban ennél sokkal fontosabbnak tartja Spengler azon elemzését amelyben a nyugati civilizáció sorseszméit különbözteti meg:
ókori világ apollóni végzete: univerzumában nincs helye az akaratnak, illetve a konfliktusnak. A személyiség belsQ fejlQdése elképzelhetetlen volt számára, a külsQ világ fenyegetQ katasztrófájának árnyékában élte életét. Mélypontjai a mindennapok kellemes dolgainak tragikus elvesztései voltak.
Modern világ fausti végezte: állandó akadályokkal küzdQ erQ ez. Az egyéni élet egy belsQ fejlQdési folyamat. A lét katasztrófái a múlt döntéseinek és választásainak következményei.
Az apollóni és a fausti lét egymással szemben áll, s az egyikben felmerülQ érték a másikban triviális és idegen.
egyiptomi lélek: csak kitekintésként említi meg, lényege, hogy az akkori ember az életét csak egy folyosónak látta, aminek a végén számot kell adnia valamiféle bírónak.
Benedict ezt a látásmódot zavarosnak tartja. Szerinte Spengler megközelítése túl komplex. A nyugati civilizáció túl összetett ahhoz, hogy néhány címszó alatt tárgyaljuk . Gyenge pontjának azt tarja, hogy a civilizált területekre egy olyan szerepet erQltet, mintha az a népi kultúrákhoz hasonlóan homogén lenne. A nyugati kultúra túl összetett ahhoz, hogy egy minta alapján elemezhetQ lenne.
Kultúránk tehát az egyszerqbb népek tanulmányozásával érthetQ meg. Hiszen ott olyan problémakör jelenik meg, amelyek nálunk már régebben lezajlottak. Benedict meglátása szerint tehát ki kell tartanunk a kevésbé nagyratörQ feladat, azaz néhány kultúra sokoldalú megértése mellett.


A kultúra mintái

I. fejezet

Bevezetés:
Ebben a részben az írónQ azt fogalmazza meg, hogy tulajdonképpen mi is az antropológia illetve fQbb feltételeit is meghatározza. Sajátosságnak tartja azt, hogy az antropológia nem csak a saját kultúrát, hanem másokat is vizsgál. Azt azonban már az elején leszögezi, hogy a vizsgálódás során nem szabad különbségeket tenni kultúra és kultúra között. Csupán azért, mert az egyik nép alacsonyabb fejlettségi szinten van mint mi, attól még se nem jobb se nem rosszabb.

A gyermek öröksége:
Arra próbál rámutatni ebben a bekezdésben, hogy az emberek látásmódja már gyermekkorban kialakul. Hiszen a család, a szqk kultúra hagyományai és szokásai észrevétlenül beépülnek az emberekben már kiskorukban. Észrevétlenül leszünk egy társadalom tagjává. Megtanuljuk a nyelvet, a vallást s alkalmazkodni a közösségi normákhoz. Ez minden kultúrában más formában megy végbe és a világ másik végében élQ embernek mindez furcsa lehet. Ez azonban nem társadalmi probléma, csupán a szokás szerepe.

Hamis távlataink:
Benedict kifejti azt a tézisét, miszerint az antropológia addig nem tekinthetQ tudománynak ameddig a primitív, s saját kultúránk között különbségtevés áll fenn. Minden kultúrának egyformán latba kell esnie. Persze ez nem könnyq feladat, hiszen az egyedüliség kérdése már nagyon régóta benne él az emberben. ( Pl. Kopernikusz naprendszer elmélete ). Ezeket néhol sikerült leküzdeni, azonban a vágy, hogy megvédjük saját vívmányainkat az idegenekkel szemben, még ma is él.

A helyi szokás összetévesztése az emberi természettel:
A nyugati kultúra olymód elterjedt a világban, hogy tagjai már nem is foglalkoznak saját kultúrájukkal. A primitív népek sokkal inkább tisztában vannak egyedi kulturális jellegzetességeikkel. Ennek oka az, hogy ezek a népek közvetlenül tapasztalták a fehér ember hatására elhalni saját hagyományaikat. Tisztában vannak tehát a kulturális különbségekkel.

Elfogultság más kultúrákkal szemben:
A fehér ember elterjedése a világon magával hozta azt is, hogy saját kultúránkat védeni kezdtük. A motívumainkat és helyi viselkedési módjainkat megpróbáljuk ráerQltetni a többi népcsoportra. Ez azonban megjelenik a primitíveknél is: a saját törzsük béli és az idegenek közti különbségtétel. Ez azonban érthetQ. Hiszen ezek a csoportok soha nem foglalkoztak a többi csoporttal, fajuk eredetével. Saját viselkedésmódjuk az igaz. Mi azonban nem védekezhetünk ezzel. Hisz tudunk róluk, és azt is fel kellene ismernünk, hogy nem különböznek tQlünk. Ezt a felfogást azonban az is gátolja, hogy a régebbi korokban a pogány és keresztény vallás közt nem volt átjárhatóság. A másik eszméi elvetendQek voltak.

Faji elQítéletek:
Az imént említett felfogás azonban ma már nem él, csupán az összehasonlítás egyik kellékéül szolgál. Más kérdés azonban, hogy a vallás ezen kérdését elfogadtuk vagy csupán a harc más színtérre került át.
A szokás kérdésének tárgyalása Benedict szerint igen fontos lenne. Szerinte ez eddig azért nem valósult meg a tudósok saját szokásainak rabjai voltak. Ilyen pl a magántulajdon kérdése.
Viszont a többi kultúrával való ismeretség lehetQvé tenne egy racionálisabb társadalmi rendet. Benedict állítása szerint sohasem volt a civilizációnak sokkal inkább szüksége olyan egyénekre, akik valóban kultúra  tudatosak, akik objektíven képesek látni más népek magatartásának társadalmilag kondicionált voltát, félelem és tiltakozás nélkül.
Hangsúlyozza, hogy figyelemmel kell kísérnünk a többi kultúra relativitását.

Az embert az erkölcs formálja, nem az ösztön:
Ebben a részben azt fejti ki, hogy a kulturális fejlQdésben mekkora szerepe van a környezetnek. Benedict állítása szerint a gének nem is szólnak bele. ( Erre példát a dzsungelben felnövQ kisfiú példáját hozza, aki sokkal inkább hasonlít az állatokra, mint az emberre. ) A történelem régóta kimutatja, hogy az ember képes más kultúrákat asszimilálni. A kultúra tehát nem biológiailag örökíthetQ komplexum. Az ember az állatokkal ellentétben nem fizikális jellemzQit változtatja meg, hanem alkalmazkodik a környezethez. ( Pl a medve bundát növeszt, az ember tqz mellé ül, kabátot varr ) Ezek voltak alapjai az intelligencia fejlQdésének. Lehetséges azonban, hogy az ember saját intelligenciájának fejlQdésével fogja elpusztítani önmagát.

A faji tisztaság  ábránd:
Az öröklés természetérQl szól a következQ rész. Felmerül a faji örökség kifejezés, amelyet csak kisebb társadalmaknál alkalmazhatunk. ( Pl eszkimó területeken apáról fiúra szállnak az eszközök, hagyományok stb. ) ez azonban nagyobb területen szétszórt csoportoknál értelmetlen. Az északi népeknél sok olyan ember van, akiknek visszamenQi déli vidékekre származtathatóak vissza. Tehát a faji tisztaság ideájának nincs semmi valóság alapja. Ami valóban összekapcsolja az embereket, az a közös kultúrájuk, fogalmaik, normáik. Tehát nem is igazán a vér az összetartó erQ, hanem maga a kultúra.

Alap a primitív népek tanulmányozására:
A zárlatban a primitív kultúrák kutatásának lépéseit szedi össze Benedict.
a gazdag empirikus anyagot fontossága
távoli kultúrát kell vizsgálni
tanulmányozni kell az intézmények változását
A primitív tanulmányozása tehát elég egyszerq . Hiszen a törzsek szokásrendszere nem olyan bonyolult, így az idQsebbek ( felnQttek ) könnyen be tudnak számolni róla. Benedict szerint ez nem mondható hasznosnak, csupán az eredetet rekonstruálja.
Másik kérdés a történelem és a társadalmak viszonya. FeltételezhetQ, hogy az egész emberi faj egységes, így egységesen hosszú múltra is tekint vissza. Egyes társadalmak ( primitív ) azonban közelebb van a kezdeti állapothoz. Ezért tekinthetjük ezeket a kultúrákat az emberiség bölcsQjének. Mégsem tekinthetQ ez az Qsi állapotnak, így az egész vizsgálat mindvégig csak spekulatív marad. Kihangsúlyozza még azt is, hogy a kutatások közben semmi szükség nincs a romantikus visszatéréseknek. A vonzódás fontos, azonban az tanulmányokban inkább akadály, mintsem segítség. Lényeges tehát, ezeket a csoportokat vizsgálni, hiszen hitelesebb információkat kaphatnánk, mint az írásbeliség elQtti társadalmak tényeiben.

Befejezés:
Számomra igen érdekes olvasmány volt Benedict. Elég furcsa, hogy majd 100 évvel ezelQtt élt és a rasszizmusról alkotott véleménye a mai világban is minden embernek hasznos olvasmány lenne& RemélhetQleg az Q és a Boas elgondolásai egyszer valóban a használatban is megvalósulnak és a fajgyqlölet nem gyqrqzik úgy be egyik országba sem, mint ahogy ez a II. világháború alatt Németországban elQfordulhatott.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Csakúgy mint amikor könyvtárakat/mappákat hozol létre a számítógépeden, egy tantárgyon belül is hasonló analógiával tetszőleges kategóriák és alkategóriák hozhatóak létre. Próbálj mindig a legmegfelelőbb kategóriába tölteni, hogy átlátható legyen a feltöltött dokumentumok szerkezete.

00 1. óra alapfogalmak ásvány babits bio biofizika bme csáth csoport deklaratív programozás dhm egészségszociológia elektro elosztás építésszervezés i. ergonómia etzs eu fólia funkcionalizmus gazdjog gépelemek gyökerek hulladékkezelés humán információelmélet inverz és összetett függvény kifejtés kivitel kommunikáció környezet környezetvédelmi mikrobiológia közoktatási rendszerek kritgyak laskay gábor ma marquez matematika móricz nemzetközi marketing operációs rendszerek ökológiai antropológia regterv reneszánsz szerződés termelési tényezők töri várak erődök vízép xls