tétel kidolgozás

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiKörnyezetgazdaságtanVizsgáktétel kidolgozás

A KÖRNYEZET FOGALMA ÉS KÖZGAZDASÁGI TARTALMA

Környezet: Az embert körülvevQ élQ és élettelen elemekbQl álló tér, beleértve a természetes és mqvi környezetet is, amelyben az ember él, tevékenykedik.
A környezet:
Geo-biológiai egység.
Közgazdasági kategória:
Halmaza a termelési tényezQknek, az erQforrásokat a környezettQl vesszük el.
Használati értékek halmaza (víz, levegQ, föld stb.).
A munkaerQ újratermelQdésének színtere.
Általános értelemben a társadalom létezésének, közgazdasági értelemben a termelés szükségszerq feltétele.
Zavartalan környezeti folyamatok feltétele: meghatározott minQségq környezet.
Ha a rendszerben kár keletkezik: ’!környezeti kár ’!gazdasági kár

Környezetgazdálkodás: A környezet megfelelQ, ésszerq használata, tervszerq fejlesztése és fokozatos védelme, komplex folyamat. A használat, a fejlesztés és a védelem egyszerre valósul meg.’! a környezet hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítása, hatékony védelme, tervszerq fejlesztése
A környezet szabályozott hasznosítása : a természeti erôforrásoknak a környezetvédelmi követelmények érvényesítésével történô igénybevétele a társadalom reális szükségleteinek kielégítésére, az ökológiai törvényszerqségek maximális mértékq figyelembevételével.

A KÖRNYEZETVÉDELEM MEGOLDÁSI LEHETPSÉGEI
Környezetvédelem: A környezet tervszerq védelme. ’!Része a környezetgazdálkodásnak.
’! A természeti környezet védelme az emberi tevékenységek által okozott, okozható minôségrontások, szennyezések káros hatásaival szemben, az okozott károk felszámolása, a káros hatások megszüntetése, a károkozás mindenkori megelôzése.
A környezetvédelem megoldási lehetQségei:
Passzív környezetvédelem: minimális anyagi és mqszaki ráfordítás, melynek hatására a szennyezQdés mértéke (kibocsátása-emissziója) nem csökken, csupán az imisszió szint csökken. E2 = E1 és I2 < I1.
Ilyen pl.: a gyárkémények magasságának növelése: a szennyezQanyag mennyisége ugyanannyi, csak nagyobb területre terjed ki.A 70-es évek jellemzQje.
Aktív környezetvédelem:
Extenzív: E2 < E1
CsQvégi technológiák (end of pipe), beépített szqrQk. 90-es évek közepéig volt jellemzQ.
Intenzív: E2 << E1
A rendszerbe beépített szabályozó megoldások, melyek alkalmazásánál a
megelQzésre helyezik a hangsúlyt. (pl.: hulladék minimalizálás, iszaptermelési megoldások, iparzöldítési megoldások). Napjainkban jellemzQ megoldások.
Ma még hiányzik a szemléletváltás. Vizsgálni kell a piaci viszonyokban a környezeti elemeket, makro és mikro problémákat, valamint a rövid és hosszú távú környezeti torzulást. Új növekedési pályára kell állítani a gazdaságot, új alapokra kell helyezni a gazdaság dinamizmusát a jövQ érdekében. Törekedni kell az erQforrások hatékony felhasználására, a fogyasztási cikkek élettartamának növelésére.
A KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN FOGALMA, TÁRGYA ÉS FEJLPDÉSE

A környezetgazdaságtan:
Fogalma: Annak a sokoldalú tevékenységnek a megjelölésére szolgál, amely a környezetnek hosszabb távra szóló, szabályozott hasznosítását, hatékony védelmét és tervszerq fejlesztését együttesen szolgálja, a természet dinamikus ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával a társadalom reális igényeinek figyelembevételével.
Az 1980-as évek 2. felétQl jelenik meg a környezetgazdaságtan a közgazdaság tudományon belül.
A környezet szabályozott hasznosítása:
Nem más, mint a természeti erQforrásoknak a környezetvédelmi követelmények érvényesítésével történQ igénybevétele, a társadalom reális szükségleteinek kielégítésére, az ökológiai törvényszerqségek maximális mértékq igénybevételével.
A környezetvédelem:
Olyan érv- és követelményrendszer, amely a természeti környezet védelmét szolgálja az emberi tevékenységek által okozott, illetve okozható minQségrontások, szennyezések káros hatásaival szemben, amely részben a károk felszámolását, káros hatások megszüntetését, megelQzését célozza.
Környezetfejlesztés:
A természeti erQforrások és az ökoszisztémák fenntartásának, helyreállításának, az egészséges arányokról való gondoskodásnak, illetve a zavartalan mqködés tudatos biztosítása
Tárgya: A környezet és a gazdasági élet kölcsönhatásaival, illetve a környezetgazdálkodással ökonómiai szempontból foglalkozik. Olyan a környezeti tényezQket a gazdasági elemzések immanens változójaként kezelQ tudományterület, amelynek célja annak vizsgálata, hogy gazdasági, környezeti rendszerek dinamikus összhangja milyen gazdasági feltételek mellett valósul meg.
Tanulmányozza:
hogyan és miként döntenek az emberek a humán és a nem humánerQforrások hasznosításáról (erQforrások elosztása),
milyen analitikai eszközökkel tudják elemezni a gazdaságot,
hogyan viselkednek a nonprofit szervezetek, a kormányhivatalok és a fogyasztók.
(Lehet makro-, mikro szintq, közelítheti a problémákat a profit vagy az etika oldaláról, pozitív és normatív szemléletq, stb& .)
FejlQdése:
1974:A természeti erQforrások gazdaságtanaként, önálló tudományként jelenik meg.
Gazdasági volumen növekedése ’! környezetszennyezés mértékének növelése.
A neoklasszikus közgazdaságtan a piac szerepét hangsúlyozza (a piac szereplQinek, kereslet-kínálat viszonyának vizsgálata van középpontban)
Alternatív környezetgazdaságtan (Schumacher): gazdasági növekedés megkérdQjelezése: környezeti hatások megléte és kezelése kérdéses, nem mindenki jut hozzá a természetes erQforrásokhoz.
Ökológiai közgazdaságtan: a természet rendszerébQl és logikájából kiindulva próbál hosszú távú választ adni a természet és a társadalom alapkonfliktusára.
Környezeti közgazdaságtan: A piaci viszonyokat úgy alakítanák át, hogy azok érzékenyebbek legyenek a természeti problémákra. Környezetvédelmi adók. A környezeti elszámolás hívei a számvitelbe történQ bevitelt szorgalmazzák, ehhez konkrét, mérhetQ paraméterek meghatározására van szükség.
A KÖRNYEZET ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS KÖRNYEZETMINPSÉG KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A GDP ÉS A NEW

A környezet védelme a fejlQdés meghatározó része. A fejlQdés nélkül nem biztosíthatók a környezet védelméhez szükséges beruházások. A világ lakóinak száma nQ, az élelmiszerigény, az ipari termelés és az energiafelhasználás rohamosan növekedik.
( Ez a növekedés magában hordozza a környezeti katasztrófa kockázatát,

A gazdaság és a környezet kapcsolata egyidQs az emberiséggel. A gazdaság szerkezetét az alábbi 2 tényezQ határozza meg:
milyen mértékben veszi igénybe a természetes környezetet
a termelésben szükséges új technikák alkalmazása.
Minden gazdaság célja a gazdasági növekedés megvalósítása. Minél nagyobb legyen az a profit, amit fejlesztésre lehet fordítani. A termelés volumenének növelésével egyre nagyobb volt a természetes világba való beavatkozás.
A gazdaság és a környezet közötti kapcsolatok egyik legkritikusabb és egyben talán legvitatottabb pontja a gazdasági növekedés és annak hatása a környezetre.

Ha a termelés növekedés alacsony, akkor a természet könnyen regenerálódik a kisebb szennyezQdések után. A termelés ugrásszerq növekedésével (exponenciális fejlQdésével) azonban már nem bír, eljuthat egy katasztrofális ponthoz. Ennek megelQzése érdekében át kell állítani a gazdaságot kisebb növekedésre, így kialakulhat az egyensúlyi állapot, kisebb, de fenntartható fejlQdés.

A polgári közgazdaságtanban a növekedés 3 tényezQre vezethetQ vissza:
" munkaerQ,
" tQke,
" technikai fejlQdés ( ez a leghangsúlyosabb)

AlapvetQ feltétel, hogy
" a tQke mennyisége gyorsabban növekedjen, mint a munkaerQ mennyisége,
" a termelés növekedése pedig termelékenység növekedés mellett valósuljon meg.

A környezetet nem veszik számításba sem forrás oldalról, sem a gazdasági növekedésnek a környezetre gyakorolt hatásából kifolyólag.
Legalább 5 %-os gazdasági növekedés szükséges.

A fogyasztói társadalmak alapvetQ feltétele a gazdasági növekedés magas szinten tartása, ami a környezet állapotára kedvezQtlen hatást gyakorol.
GDP: A gazdasági növekedés mértékét mutatja. A rezidens termelQegységek termelési tevékenységének piaci áron számított értéke. Tartalmazza a vállalatok, vállalkozások hozzáadott értékét. Nettó anyagmentes mutató, tartalmazza az amortizációt is.
Számítása történhet:
Termelési oldalról: gazdasági egységek által létrehozott új érték, korrigálva az ágazatokra fel nem osztott termékadók és támogatások egyenlegével.
+az ágazatok által létrehozott, alapáron számított bruttó hozzáadott értékek összege
+ágazatokra fel nem osztott termékadók (vám, fogyasztási adó, ÁFA)
- ágazatokra fel nem osztott terméktámogatások (termelQi, fogyasztói ártámogatás)
- a pénzközvetítés ágazatokra fel nem osztott szolgáltatási díja
Felhasználói oldalról: a gazdasági egységek végsQ felhasználása, az állóeszköz
felhasználás, korrigálva az export-import egyenlegével.
+ végsQ fogyasztás (háztartások, államháztartás, non-profit szervezetek)
+ bruttó állóeszköz felhalmozás
+ készletváltozás
± külkereskedelmi egyenleg (export-import)
Jövedelmi oldalról: a nemzetgazdaságban keletkezett összes jövedelmet figyelembe veszik.
Termelési tényezQk jövedelme:
+ foglalkoztatottak jövedelme
+ mqködés eredményessége
+ befizetett adók
- állami támogatások
Tulajdonból származó jövedelmek:
+ földjáradék
+ kamat
+ osztalék
+ jogdíj
A GDP-t a valuták árfolyamai alapján és a vásárlóerQ paritáson számolják. A GDP volumenének változása a fejlQdés ütemét jellemzi.
A GDP-ben mért növekedés és a szennyezés közti kapcsolat szétválasztása
EMBED PBrush \s \* MERGEFORMAT 
NEW: Az egy fQre jutó nettó gazdasági jólét mutatója. Ezt növeli a háztartásokban végzett munka, a hobbiként végzett munka, csökkenti a zajhatás, levegQszennyezettség.
A Nettó Gazdasági Jólét mutatót kidolgozói a GNP adatainak korrigálásával számították ki. A GNP értékét a szabadidõ, a házi- és "csináld magad" jellegû munka, valamint a szürkegazdaság értékével növelték, a környezeti károk értékével pedig csökkentették. Ha a GDP nQ, akkor a NEW csökken és nyílik a gazdasági olló.
A FEJLPDÉS ÚJ MÉRPSZÁMAI (HDI, ISEW, GPI)
ISEW: (1989).a fenntartható gazdasági jólét indexe. Legátfogóbb mutatója az életszínvonalnak,
 az általános fogyasztást,
 elosztási egyenlQtlenségeket és
 a természetben okozott károk költségeit egyaránt figyelembe veszi
A lakossági fogyasztást korrigálják a jólétet befolyásoló tételekkel: Hozzáadják ’!
+ a háztartási munka értéke
+ tartós fogyasztási cikkek éves értéke, szolgáltatása,
+ utak által nyújtott szolgáltatás,
+ egészségi és oktatási kiadások bizonyos hányada,
+ nettó nemzeti tQke pozíció kedvezQ változása
 a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított éves összeg ! Levonásra kerülnek:
 A jóléthez hozzá nem járuló egészségügyi és magánkiadás
 Ingázás
 Urbanizáció
 Motorizált közlekedés baleseti kockázata,
 Víz, levegQszennyezés költsége, zaj okozta károk,
 MezQgazdasági területek csökkenésének költségei,
 Nem megújuló erQforrások kimerülése,
 környezetpusztulás
GPI: (Genue Progress Indicator) az ISEW felülvizsgálata; a valódi fejlQdés mutatója.
 Jövedelmi egyenlQtlenségek számbavétele
 Hosszú távú környezeti hatások vizsgálata (globális felmelegedés, ózon réteg elvékonyodás)
GPI: Személyes fogyasztásból indul ki, de módosítja azt a jövedelem elosztás alakulásával, majd hozzáadja vagy levonja a különbözQ társadalmi, ökológiai költségeket és hasznokat.
Szemléletében a háztartási költségvetésre hasonlít.
ÖsszetevQi között vannak + és vannak a jólétet - irányban elmozdítók.
A GPI-t befolyásoló fQbb tényezQk: " Jövedelemelosztás; " A háztartási munka és a gyermeknevelés értéke; " A szabadidQ csökkenése; " Az önkéntes munka értéke; " A tartós fogyasztási javak szolgáltatásai; " A bqnözés költségei; " A környezetszennyezés - védelem
A GPI hiányosságai: ( Nem veszi figyelembe
" a bidiverzitás csökkenését,
" a munkahelyi környezet értékét,
" az emberi tQke bizonyos szolgáltatásait - azoknak a képességeknek az értékét, amelyek növelik a hatékonyságot,
" a vízügyi beruházások által okozott környezeti károkat,
" a fekete gazdaságot.
A számbavétel is pontatlan: " az adatok elérhetQsége nehéz, " a környezeti károk pénzbeni kifejezése problémás
HDI: (Human Development Index) 1990 az emberi fejlQdés indexe. (0-1 közötti érték)).
Három tényezQt vizsgálnak:
 A születéskor várható élettartamot,((L)
 Az iskolázottsági szintet (I)(írni-olvasni tudás és elvégzett iskolai osztályok) és az
 Anyagi javak bQségét (J) -GDP
L(D)= IND (L) + IND (I) + IND (J)
3
Naturális mutató: pl.: 1 fQre jutó búza: 300 kg alatt  éhhalál; 800 kg fölött  jólét


A FENNTARTHATÓ FEJLPDÉS FOGALMA ÉS ALAPELVEI
ENSZ Közös jövQnk 1987-ben jelentés rögzíti az elveket és követelményeket, amelyek betartása esetén a Föld megmenthetQ volna a jövQ generációk számára.
Fenntartható fejlQdés:
olyan fejlQdés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövQ generációk szükségleteinek a kielégítését
továbbfejlesztve: a fenntartható fejlQdés az emberi életminQség javulását jelenti úgy, hogy közben a támogató ökoszisztémák eltartóképességének határain belül maradunk
tágabb értelmezés szerint jelenti a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlQdést is,
szqkebb jelentésben a környezeti értelemben vett fenntartható fejlQdésre korlátozzák a fogalom tartalmát ( a fenntartható fejlQdés érdekében fenn kell tartani a természeti erQforrások által nyújtott szolgáltatásokat és meg kell Qrizni a minQségüket.
A természeti erQforrásoknak három csoportját szokták megkülönböztetni a fenntartható fejlQdés szempontjából:
megújuló természeti erQforrások / víz, biomassza stb./
nem megújulók / ásványok/
részben megújulók /talajtermékenység, hulladék-asszimiláló kapacitás /
A fenntartható fejlQdés követelményei:
" a megújuló természeti erQforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyezQ legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével;
" a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyezQ legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg;
" a kimerülQ erQforrások ésszerq felhasználási üteme, amit részben a kimerülQ erQforrásoknak a megújulókkal helyettesíthetQsége, részben a technológiai haladás határoz meg.
A fenntartható fejlQdés alapelvei:
1. Figyelem és gondoskodás az életközösségekrQl.
2. Az ember életminQségének javítása
3. A Föld életminQségének és diverzitásának a megQrzése.
- az életet támogató rendszerek megQrzése
- a biodiverzitás megQrzése
- a megújuló erQforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása.
4. A meg nem újuló erQforrások használatának minimalizálása.
5. A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni.
6. Meg kell változtatni az emberek attitqdjét és magatartását.
7. LehetQvé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükrQl.
8. Biztosítani kell az integrált fejlQdés és természetvédelem nemzeti kereteit.
9. Globális szövetséget kell létrehozni.

A fenntartható fejlQdés nem egyenlQ a fenntartható gazdasági növekedéssel.
A fenntartható fejlQdésben elsQdlegesek a környezeti szempontok.
A fenntartható fejlQdésnek három eleme van: -gazdasági ; - társadalmi; - környezeti.

Ökológiai lábnyom: Valamely gazdaság vagy népesség fenntartásához, egy adott életszínvonal fenntartásához, eléréséhez szükséges föld- és vízterületet jelent. Eltulajdonított földterület vagy teherbíró képesség, amelybe már a fenntartható fejlQdéselosztási koncepciója is belefér.
Ökológiai hátizsák:A fogyasztás által felhasznált anyagáram teljes tömegével, életciklusszerq (a nyersanyag kitermeléstQl a hulladék ártalmatlanításáig) értelmezésben.
7. A KÖRNYEZETI HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉNEK MÓDSZEREI / fak 4, 10, 20, 3E, 5E /
Öko-hatékonyság: Hatékonyabb anyag és energia felhasználás, sorrendben csökkenteni a gazdasági költségeket és a környezeti hatásokat. A kifejlesztett egységnyi hatékonyság nem szükségszerqen kapcsolódik alacsonyabb fogyasztási színvonalhoz. A gazdasági output emelkedhet állandó, vagy csökkentett erQforrás inputok mellett.
MIPS (material intensity per service unit ) Egységnyi szolgáltatás anyag intenzitása egy indikátor, amely az anyagáramon alapszik és a szolgáltatás vagy használat szám.

Faktor 4
Az erQforrás termelékenységet kellene megnégyszerezni úgy, hogy a jólét megduplázódjon, és az erQforrás felhasználás felezQdjön.
Összegezve többet csinálni kevesebbel ( ez valódi makrogazdasági hasznot eredményezne.
Faktor 10
Az OECD országokban az egy fQre jutó anyag áramot tizedrészére kellene csökkenteni. Globálisan az anyagfelhasználást kellene lecsökkenteni a felére, de mivel az OECD országok felelQsek az anyag áramért, amely ötször magasabb, mint a fejlQdQ országokban, és a világ populációja elkerülhetetlenül növekszik az OECD országoknak túl kell lépni a konzervatívabb faktor 4-et.
Faktor 20
Abból az alapállásból indul ki, hogy 50 év múlva a jólét ötszörös lesz, a népesség megduplázódik, a Föld eltartó képessége pedig felezQdik, így a fenntarthatósághoz szükség van a mai környezetterhelések 20-ad részére való csökkentésére.
5E: gazdaság és környezet közötti egyensúly minden ember számára
(Ecologia, Economia, Education, Evaluation, Equity)
3E: Három kör metszi egymást: ökológiai integrálás 1
gazdasági biztonság fejlesztés 2
társadalmi megfelelés 3
a metszetben :értékelés, oktatás 4
Gazdaság: kompatibilis a természettel
gazdasági fejlesztés, védi, megQrzi a természeti erQforrásokat
menedzsment politika
technológia
hatékonyság
életstílus változtatással
Ökológia: a természeti folyamatok megértése, segíti a gazdasági fejlesztést, stratégiák
tervezése
Equity: társadalmi jólét, minden embernek garantálni kell a munkát, oktatást, szolgáltatást
Oktatás: hosszú távú tanulási folyamat

Ökodesign: környezetközpontú termékkialakítása
Környezeti szempontok érvényesítése az anyag-, e-felhasználás terén, hulladék kibocsátás terén.
Termékcsoportok:
Intelligens termékek: fogyasztás után elvesztik eredeti halmazállapotukat, a környezeti anyagcsere folyamatába kerülnek pl. kozmetikumok
Tartós fogyasztási cikkek: eredeti alakját, formáját, méretét megQrzi; Ökolízing: nem kell fogyasztónak megvásárolnia ezeket, elegendQ lízingelni. Anyag és E-áramot lehet csökkenteni
Veszélyes anyagok: átmeneti parkoló pályára helyezni, amíg a biztonságos állapotot megteremtik.
AZ ALAPANYAG ÉS ENERGIAMÉRLEG - termodinamika I. fQtétele  ALAPJÁN A NYERSANYG-ENERGIACSÖKKENTÉS LEHETPSÉGEI

Az ökológiában egy adott terület eltartó képességén azt a legnagyobb populációt értik, ami adott területen hosszú távon képes megélni anélkül, hogy az adott terület károsodna.

A számítást megnehezíti, hogy:
nem tudjuk, hogy a jövQ generációk milyen nyersanyagokat fognak használni
milyen fejlQdési útra lépnek pl. a harmadik világ országai.

Az alapanyag és energiamérleg  termodinamika I. fQtétele
Visszavezetett (R')


Nyersanyagok (M) ’! TermelQk ’! termelési maradék (Rp) ’! Kibocsátott (Rp4)
( Javak (G)“!
Fogyasztók ’! Fogyasztási ’! Kibocsátott (Rc4)
maradék (RG)


Visszavezette (R'c)
M=Rp4+Rc4
Rp4+Rc4=M=G+Rp- R'p- R'c

Megoldások M csökkentésére: (felhasznált alapanyag)
- redukálni a G (javak) mennyiséget ’!hibás gondolkodás
- redukálni az Rp mennyiséget
más alapanyagot /energiát használunk fel
a végtermék összetételét változtatom meg
növelni kell a visszavezetést pl. újrafelhasználható hulladékokkal

A termodinamika I. törvénye az un. megmaradási törvény (mennyiségi korlátot jelent), amely szerint minden termelésnövekedésnek két hatása van:
energiát és anyagot igényel a környezettQl és
növeli a környezet hulladék asszimiláló kapacitásának terhelését.

A reciklálás csak enyhíti, de nem oldja meg sem a nyersanyagok szükösségének, sem a hulladékok okozta környezetszennyezésnek a problémáját.

A termodinamika II. törvénye, az energia áramlásának a törvénye az úgynevezett: entrópia törvény.
(MinQségi korlátot állít.)
Az entrópia az energia minQségét (felhasználható-e vagy sem) méri.
Az entrópia a hasznosságnak a negatív mértéke.
A környezet degradálódását az entrópia növekedésével jellemezhetjük.

9. A TERMÉSZETI ERPFORRÁSOK GAZDASÁGTANA. KIMERÜLP ERPFORRÁSOK OPTIMÁLIS HASZNÁLATA
A természeti erQforrásokat tágan értelmezzük, hiszen egy részének nincs piaca (a tiszta levegQ, az ózonréteg). Fontos, hogy mennyire meghatározó a jelentQségük a termelés, vagy a fogyasztás szempontjából.
Temészeti tQke: A tQke (termelési eszközök) gazdasági fogalmának kiterjesztése a környezeti javakra és szolgáltatásokra. Az vonatkozik alapanyagra (pl.erdQ) amely egy sor javat termel, ( mint pl. új fákat), és szolgáltatásra (pl. C körforgalom, erózió megfékezése, elQfordulási hely). A természeti tQke felosztható, mint megújuló és meg nem újuló; a meg nem újuló erQforrások áramának színvonala (pl. fosszilis fqtQanyagok) politikailag meghatározottak.

A természeti erQforrások számbavétele és a zöld GDP
A nemzeti elszámolás és a teljesítmény mérésének egy alternatív rendszere, amely magába foglalja az ökológiai és emberi jólét tényezQit. Ezek a környezeti integráció és emberjólétre gyakorolt hatások jobb megértésének az útjai gazdasági tevékenység megvalósítása során.
Azonban a szennyezéseknek és erQforrás kitermelésnek monetáris számbavétele ellentmondásos és módszertanilag bonyolult.

A természeti erQforrások gazdaságtanának fQ kérdései:
ásványi kincsek gazdaságtana: - milyen arányban lehet kitermelni; - hogyan lehet a kitermelés és a jövQbeni felhasználás költségeit az árban megjelenítani
erdQk gazdaságtana: - milyen arányú erdQirtás lehet ahhoz, hogy a természet ne károsodjon; - milyen politika szükséges a megfelelQ felhasználáshoz és megujuláshoz
tengeri gazdálkodás gazdaságtana: - a halászok megfelelQ menedzselése; - a halállomány megóvása
földgazdálkodás: - a föld használatára hozott jogszabályok
energiagazdálkodás: - fosszilis energiahordozók, a kQolaj kitermelés költségei hogyan jelennek meg az árakban
vízgazdálkodás: - ivóvizek minQségi szabványa az EU-ban több, mint 60 határértéket határoz meg.
A kimerülQ erQforrások: (pl. a szén, az olaj, az érckészletek) kérdés, érdemes-e, és milyen ütemben a kimerülQ természeti erQforrások gazdasági hasznosítása.
A kimerülQ természeti erQforrások - korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre és nem újratermelhetQek. Ennek következtében a nem megújuló természeti erQforrás egysége kitermelésének és felhasználásának van egy "lehetQség" költsége, ami azzal az értékkel egyenlQ, amit egy jövQbeni felhasználás esetén kaphatnánk, ha nem most, hanem csak késQbb használnánk fel.
Ár = a termelés határköltsége+ lehetQség költség. A kimerülQ erQforrás igénybevétele akkor lehet optimális, ha jelenlegi kitermelése kisebb, mintha újratermelhetQ volna.
Az AB-t szokás bérleti díjnak, határ profitnak, royaltinak nevezni. Ahhoz, hogy a kimerülQ erQforrás felhasználása valóban optimális legyen, szükséges, hogy az AB (royalti) nagysága idQben ne változzon.



KimerülQ természeti erQforrások használata:
 INCLUDEPICTURE "http://korny10.bke.hu/kornygazd/termeszeti/t1.gif" \* MERGEFORMATINET 
A royalti a kamatlábnak megfelelQen nQ, ha feltesszük, hogy a kitermelés határköltsége változatlan, ekkor a következQ idQszak royalti-jának a nagysága:
 INCLUDEPICTURE "http://korny10.bke.hu/kornygazd/termeszeti/t2.gif" \* MERGEFORMATINET 
amibQl az ár a következQ idQszakra:
 INCLUDEPICTURE "http://korny10.bke.hu/kornygazd/termeszeti/t3.gif" \* MERGEFORMATINET 
( kimerülQ erQforrás egységének ára állandóan nQ. Bizonyos árnál a kereslet nulla értékqvé válik. Léteznek olyan helyettesítQ erQforrások vagy technológiák, amelyek képesek ugyanazt a feladatot teljesíteni, esetleg drágábban. A kQolajnak vagy földgáznak helyettesítQje lehet a szén, a nukleáris energia, a napenergia. Bizonyos árszínvonalnál a gazdaság visszaáll valamilyen helyettesítQ erQforrásra vagy technológiára.












10. A MEGÚJULÓ ERPFORRÁSOK ÉS OPTIMÁLIS FELHASZNÁLÁSUK
A megújuló és a kimerülQ erQforrások közé nehéz éles határvonalat húzni. Esetenként a kimerülQ természeti erQforrás megújíthatóvá válhat, figyelembe véve a technikai fejlQdést.
Megújulónak tekinthetQ erQforrás pl. esQerdQk, biológiai diverzitás, ezek megújuló képessége fenyegetett. Normális körülmények között a megújuló természeti erQforrások újratermelQdnek, mint pl. a tengerekben, folyókban a hal, az erdQkben fa.

Milyen ütemq legyen illetve lehet a felhasználásuk? Olyan ütemben szabad felhasználni a megújuló természeti erQforrásokat, amilyen ütemben azok újratermelQdnek.
Közgazdasági értelemben: ideális esetben a megújuló természeti erQforrás tulajdonlása tisztázott. Pl. egy gazdaság üzemeltet egy halastavat, vagy egy szövetkezet tart fenn egy legelQt. Ez esetben a halastó, ill. a legelQ eltartó képessége határozza meg, hogy mennyi halat tarthatunk a tóban illetve, mennyit halászhatunk le évente vagy mennyi jószágot tarthatunk a legelQn.
A természetes növekedési törvény szerint a növekedés vagy növekmény az erQforráskészlet függvénye.
A biológiai növekedési törvény: létezik egy optimális méretq készlet (egyedszám vagy biomassza), amely a maximális fenntartható hozamot biztosítja.

A megújuló erQforrás (pl. halállomány, erdQ, legelQ stb.) esetén az erQforrás mennyiségének növekedése függ a természeti erQforrás induló méretétQl/egyedszámától, ill. a környezet eltartóképességétQl. Az induló méret a szaporodásra alkalmas egyedek számát, az eltartóképesség a rendelkezésre álló élelem bQségét határozza meg. Az erQforrás növekedése kezdetben gyorsütemq lehet, ha a kisszámú egyed számára a környezet bQséges táplálékkal szolgál. Amint az egyedszám nQ, a táplálék szqkössé válik, ami csökkenti a biomassza növekedési rátáját.
A biológiai növekedési törvény:
 INCLUDEPICTURE "http://korny10.bke.hu/kornygazd/termeszeti/t6.gif" \* MERGEFORMATINET .
Maximális növekmény 6 milliós halpopulációnál.
A tó eltartó képessége 12 millió hal. / itt a növekmény nulla /
Ha csak 3 millió hal volna a tóban, akkor csak 1,5 millió darabot szabad lehalászni, ekkor nem csökken a halak száma.
Az erQforrásféleség védelme: meg kell akadályozni, hogy a tóban a halpopuláció egyedszáma 6 millió alá csökkenjen.
Manapság a szqkösség miatt a kereslet és a kínálat összhangja csak a fenntartható használatot meghaladó halászat esetében jönne létre. Beavatkozás nélkül az ilyen erQforrások gyorsan kimerülnének, vagyis szükség van a korlátozó védelemre.


11. A KÖRNYEZETI JAVAK ÉRTÉKELÉSE. A KÜLSP GAZDASÁGI HATÁSOK ÉS AZ EXTERNÁLIÁK GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYE
A természeti környezet teljes gazd. értéke: jelenlegi használati érték + választási lehetQség értéke + önmagában való (belsQ) érték.
Mérési módszerek:
Direkt: környezeti elQnyök közvetlen pénzbeni kifejezése.
Indirekt: szennyezés egységnyi dózisának körny. következményei.
A társadalmi elvárások erQsségének monetáris formában történQ kifejezése lehetQvé teszi, hogy a természetet mint tQkét értékeljük ( a természetvédelem jelentQsége..
Értékelési módszerek:
Az élvezeti (hedonic) ár módszer: megvizsgáljuk a környék jellemzQit és az értékesített lakások árát, akkor pénzben kiszámíthatjuk, hogy a körny. tényezQknek mekkora a szerepe a lakásárak alakulásában vagyis meghatározhatjuk a term. környezet értékét.
Feltételes értékelés (contingent valutation): az emberek megkérdezésén alapul, miszerint egy bizonyos haszonért (pl. a tisztább levegQért) mennyit hajlandóak fizetni (fizetési hajlandóság, willingness - to - pay) vagy, hogy mennyiért hajlandóak elviselni, mekkora kompenzációt igényelnek a környezetminQség romlásáért.
Az utazási költség módszer: használjuk parkok, természeti turisztikai látványosságok értékelésére. Abból a feltevésbQl szokás kiindulni, hogy az idQ pénz. Általában választhatunk, hogy elmegyünk egy parkba vagy abban az idQszakban dolgozunk.
KülsQ gazdasági hatások: az externáliák: "KülsQ hatás, egy személy, vagy vállalat törvényes tevékenységének véletlen mellékhatása egy másik személy vagy vállalat profitjára, illetve jóléti szintjére."
Az externáliákra két példa:
1. KedvezQ külsQ hatás (pozitív externália): ha a méhész hasznot okoz a gyümölcsös tulajdonosának, azzal, hogy a méhei segítenek a beporzásban. Ha a gyümölcsös tulajdonosa a rovarok elleni permetezésrQl nem értesíti a méhészt és annak emiatt komoly kára keletkezik.( negatív externális hatás.
2. A lignittel fqtött hQerQmq villamos energiával látja el a környezQ gyárakat és lakásokat, de kén-dioxiddal, szén-monoxiddal és porral szennyezett füsttel is. A közelebb lakók szenvednek a szennyezésétQl, míg mások élvezik a villamosenergia-ellátás nyújtotta elQnyöket, de náluk a szennyezés hatása már elenyészQ. ( negatív externália.
A fenti példákban három dolog közös, és ez az externáliák sajátja:
a) A tevékenység vmely 3-ik személynek a jóléti függvényét módosítja. A pozitív externália növeli (a gyümölcstermesztQnek nQ a termése), a negatív externália csökkenti a jólétét (az erQmq közelében lakók gyakrabban betegek és ezért csökken a jövedelmük).
b) A jólét növekedéséért vagy csökkenéséért a harmadik felet nem kötelezik a haszon ellenértékének a megfizetésére vagy a kárért nem kompenzálják.
c) A harmadik fél részére elQidézett hatás létrehozása nem szándékolt:
A külsQ gazdasági hatások típusai
Pozitívak vagy negatívak. Érinthetnek termelQket és fogyasztókat.
KedvezQtlen külsQ hatás: amikor az érintett fél kárt szenvedett a külsQ hatás következtében. Ez lehet monetárisan (közvetve vagy közvetlenül) meghatározható, vagy pénzben nem mérhetQ.
KedvezQ külsQ hatás: az érintettekre pozitív hatással van az adott externália. Amennyiben gazdálkodót érint, akkor profitját, amennyiben fogyasztóra hat, akkor jóléti szintjét növeli.
Gyakran egy adott tevékenység negatív és pozitív externális hatásai együtt jelentkeznek.

Az externáliák osztályozása:
pozitív externália valakinek a jólétét növeli,
negatív externália a jólétet csökkenti.
negatív technológiai externáliák: környezetvédelem szempontjából ezek a fontosabbak. Pl. a lignittel fqtött erQmq esetén a kéndioxid emisszió a technológia következménye.
Negatív pénzügyi (pecuniary): pl. a város határában épült bevásárlóközpont odavonzza a vásárlókat; a belvárosi kisüzletek forgalma és jövedelme csökken.
a közjavakhoz (nem kimerülQ vagy korlátlanul rendelkezésre álló javakhoz = undepletable) kötQdQ externáliák: attól, hogy más is belélegzi a rossz levegQt, nem lesz kevesebb, mindenkinek "jut" a közrosszból. Azt, hogy nem kimerülQ externáliáról van szó, úgy dönthetjük el, hogy megvizsgáljuk, hogy: osztható-e az externália és kizárható e valaki a fogyasztásából?
magánjavakhoz kötQdQ (kimerülQ = depletable) externáliák: Tipikus eset a szemetet, amit ha leraktak valakinek a földjére, ugyanazt a szemetet egyidejqleg nem rakhatják le másnak a telkére.
A környezetszennyezés két alaptípusa:
szétoszló (flow): típusú szennyezés olyan anyag és/vagy energia áram, amely károsítja a környezetet, de amelynél a károsítás mértéke csak az aktuális emissziótól függ, a károkozás egyszeri. A szennyezés hígulási, kémiai, biológiai folyamatok révén szétoszlik és a jövQre vonatkozóan elveszíti a környezetet károsító természetét. Pl: zajszennyezés . A legtöbb környezetszennyezés flow típusú.
felhalmozódó (stock) típusú szennyezés: két alaptípusa van:
a teljesen stabil vagyis maradéktalanul felhalmozódó szennyezés:a nehézfém szennyezQk: higany, ólom, kadmium stb., amelyek a talajban, vízben, élQlényekben felhalmozódnak és ezért koncentrációjuk folyamatosan nQ.
a felhalmozódó, de azért lassan lebomló szennyezés: a mqanyaghulladékok, a radioaktív izotópok. amelyeknél a lebomlás sebességét jelzQ felezési idQt pontosan ismerjük. A lassan lebomló hulladékokból olyan mértékq emisszió engedhetQ meg, amilyen mértékben azok eltqnnek a környezetbQl.
Az externális hatások közgazdasági következményei
Amennyiben az egyéni termelQ számára a környezet ingyenesen áll rendelkezésre, vagyis gazdasági értelemben nem érzékeli, hogy a tevékenysége másoknak kárt okoz, ez a gazdaság mqködésében komoly zavarokhoz vezet. Miben jelentkeznek ezek a zavarok?
1. A szennyezést okozó tevékenység (például valamely termék termelése) túlzott lesz, vagyis lényegesen többet termelnek belQle, mint amire egy egészséges gazdaságban szükség volna. Ez a helyzet a személygépkocsival, a cigarettával és más élvezeti szerekkel, de az ún. fogyasztói társadalmakban a csomagolóanyagokkal, sQt bizonyos élelmiszerekkel is.
2. Semmi sem ösztönöz arra, hogy a szennyezést csökkentsék, ezért túl sok szennyezést is termelnek. pl. a túlságosan nagy teljesítményq presztízsautók, a néhány száz kilométeres távolságokon közlekedQ repülQjáratok.
3. A szennyezést okozó termék, szolgáltatás ára túlságosan alacsony, ami túlzott keresletet biztosít számára a piacon. A magasabb árak esetén ezen termékek iránti kereslet lényegesen alacsonyabb volna.
4. Amíg a szennyezési költségek külsQk, vagyis nem az üzletben közvetlenül érdekelt termelQnél és felhasználónál, hanem másoknál jelentkeznek, addig semmi sem ösztönöz az egységnyi termelésre jutó szennyezés csökkentésére.
5. Az, hogy a szennyezésnek a környezetbe való kiengedése annyira olcsó, gátolja, sQt lehetetlenné teszi a hulladékok újrahasznosítását, a szennyezQ anyagok visszaforgatását. Szinte minden szennyezést csökkentQ megoldásnak van valamilyen költségvonzata.
12. AZ EXTERNÁLIA OPTIMÁLIS NAGYSÁGA

A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje
A környezetszennyezés csökkenti a társadalom jólétét.
A neoklasszikus közgazdtan: nem a szennyezés megszüntetése a cél, hanem a szennyezés gazdaságilag optimális mértékének az elérése. Vagyis létezik az externáliának egy optimális nagysága, amely társadalmi méretekben maximálja a hasznok és a költségek különbségét.
Ábra: a kínálat összevont magánköltsége lényegesen alacsonyabb, mint a társadalmi költsége, ami az externális hatásokat is tartalmazza. A szennyezést okozó termék termelése Qm, nagyobb lesz, mintha a szennyezés hatásait is figyelembe vennénk, ekkor ugyanis csak Q* mennyiség termelésére kerülne sor.

A termelés magán és társadalmi költségei
 EMBED CDraw 
Az ár is Pm-rQl P*-ra emelkedne, ha a szennyezés okozta károkat is megtéríttetnénk a termék árában.
Az ábra a szabad verseny létezése mellett feltételezi, hogy a termeléssel arányos a környezetszennyezés, (nem feltétlenül helytálló), valamint, hogy a környezet elviseli a szennyezést bizonyos határok között anélkül, hogy irreverzíbilisen megváltozna.

Az externália optimális nagysága
 EMBED CDraw 
Szabad verseny esetén egy-egy termelQ kínálatának változása nem befolyásolja az árat; a keresleti függvény az x tengellyel párhuzamos. Egy versengQ termelQnek a szennyezQ tevékenységbQl származó egyéni tiszta határhasznát úgy kapjuk meg, hogy az árból kivonjuk az egyéni termelQ határköltségeit.
A termelQ határhasznát mutató egyenes MNPB azt mutatja, hogy az egyéni termelQ számára szennyezést okozó tevékenységének egy egységgel történQ bQvítése mekkora extra hasznot biztosít. Az összes haszna akkor a legnagyobb, ha Qm nagyságú a termelése. A vállalat profitja megegyezik a MNPB alatti terület nagyságával, ami a vállalat tiszta magán haszna. Ha ezzel szembeállítjuk a szennyezQ tevékenységbQl a harmadik személyek, a társadalom szintjén keletkezQ externális határköltségeket, MEC, akkor a két görbe metszéspontja Q*-nál a tevékenységnek azt a nagyságát jelöli ki, amelynél az egyéni termelQ határhaszna éppen megegyezik a társadalomnak okozott határkárral. Ez az a pont, amelyik paretói értelemben optimális, ugyanis ennél kisebb volumenq tevékenység esetén a hasznok még növelhetQek volnának, ennél nagyobb volumenq tevékenység esetén viszont a tevékenység visszaszorítása növelné a hasznokat.
B az externália gazdaságilag optimális szintje,
A+B a tiszta magánhaszon társadalmi optimuma,
A a társadalmi tiszta haszon maximuma,
C+D az externália azon része, amit el kell kerülni,
C a tiszta magánhaszonnak az a része, amit a társadalom nem ismer el,
Q* a gazdasági tevékenység társadalmilag optimális szintje,
Qm a gazdasági tevékenység azon szintje, amely mellett maximális a magánhaszon.
Az ábra azt mutatja, hogy Q*-nál nagyobb termelés esetén a teljesítménybQl származó hozamokat a társadalom kevesebbre értékeli, mint a termeléssel együtt járó és a társadalomra hárított kárt. A Q*-nál kisebb teljesítmények esetén a termelQi hasznok meghaladják a társadalmi károkat.
Az ábra bizonyítja, hogy a környezetvédelem nem költségmentes és, hogy a termelQk csak valamilyen külsQ beavatkozással, a társadalomnak okozott kár internalizálásával kényszeríthetQk arra, hogy teljesítményüket a kívánatos Q* nagyságúra csökkentsék.

Az externália optimális nagysága: szabad verseny esetén egy-egy termelQ kínálatának változása nem befolyásolja az árat, vagyis a keresleti függvény a termelQ szempontjából az x tengellyel párhuzamos.

























13. A PIGOU-i ADÓ: A. Pigou a társadalom ráfordításait a termelésre egységesen kivetett adók segítségével vélte internalizálhatónak.
Ha a szennyezQ termelés egységére t* nagyságú adót vetnek ki ez a vállalatokat arra ösztönzi, hogy a számukra az externális költségeket figyelmen kívül hagyva gazdaságosnak tqnQ Qm termelési volumenrQl a termék termelését a társadalmilag optimálisnak tekintett Q* szintre csökkentsék.
Az adó optimális nagysága megegyezik az optimális szennyezési szinthez tartozó externális határköltséggel. Az adó optimális mértékének a megállapításához ismernünk kellene az externális határköltség, az egyéni tiszta határhaszon görbe helyét és lefutását. Létezik egy információs aszimmetria, ami megnehezíti az elmélet gyakorlati alkalmazását.
Az ábrán: a termelQ egységes adóval csökkentett határhaszna, amely Q* teljesítménynél nulla, azután pedig negatív ’!az ennél nagyobb termelést (szennyezést) a társadalom már nem ismeri el hasznosnak.
A pigou-i adó optimális nagysága
 EMBED CDraw  Pigou modelljének fogyatékossága: (
hogy tiszta piaci versenyt feltételez, ami a valóságban nem létezik. A verseny mindig monopolisztikus viszonyok által átszQtt piacon zajlik. A monopolhelyzetben lévQ termelQnek lehetQsége van arra, hogy termékét a magasabb ár érdekében hiánycikké tegye. A mesterséges hiány további fokozása pl. egy környezetvédelmi célzatú adóval társadalmi szempontból nyilván káros lenne.
feltételezi, hogy egységnyi termelés egységnyi szennyezéssel jár, és hogy az egyensúly létrejöjjön, elegendQ, ha a termelést adóztatják meg ( adott termékféleség termelése a felhasznált nyersanyagoktól, az alkalmazott technológiától, a környezetvédelmi megoldásoktól függQen egészen különbözQ szennyezés kibocsátással járhat.
A termelésre kivetett adó nem alkalmas arra, hogy ösztönözze a kisebb környezet szennyezéssel járó megoldások elterjedését.
Ez a hátrány elkerülhetQ, ha az adót nem a termelésre, hanem közvetlenül a szennyezésre vetjük ki, ekkor azonban a szennyezés nagyságát mérnünk kell, ami költségessé teszi a lebonyolítást. EgyszerqsítQ javaslatok: egy konkrét technológia okozta emisszió általában kiszámítható és ezért indokolatlan az emisszió folyamatos mérése. Ez nem alkalmazható bizonyos típusú szennyezések (pl. üzemzavarból származó szennyezések) szabályozására.
A legnagyobb problémát a Pigou-féle modellel összefüggésben a szennyezés okozta kár nagyságának meghatározása jelenti ( a modell gyakorlati alkalmazhatóságát megkérdQjelezi.
Még egy probléma: Az adó nagysága, amit az optimális volumenq kibocsátáshoz tartozó externális határ költség nagysága határoz meg, sokszorosan meghaladhatja az adott termékféleség termelésének határköltségét. Pl. a cigaretta pigou-i adóját legalább 3000% körül kell megállapítani, ami irracionálisnak látszik. Ilyen mértékq áreltérítések piaci következményei teljesen kiszámíthatatlannak tqnnek. Hasonlóan magas adók jönnének ki például a motorhajtóanyagokra, egyes növényvédQ szerekre stb.
14. A COASE-tétel: nincs szükség az állami beavatkozásra, mert a piac magától is eléri a társadalmi optimumot, ha a tulajdonjogok (esetleg a rendelkezési jogok) meghatározottak. Függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal, alku útján a rendszer eléri a társadalmi optimumot.
Coase állításának bizonyítása: pl.
Egy folyó melletti fafeldolgozó üzem a fát a folyón úsztatva kapja a közeli erdQgazdaságtól. A fát egy gombaölQszerrel védik, aminek egy része úsztatás közben beleoldódik a folyóba. A folyó késQbb egy tóba torkollik, aminek a partján egy szálloda üzemel; vendégeit elsQsorban a folyó és a tó horgászati adottságai vonzzák. A horgászok megtudták, hogy a szermaradványok felhalmozódnak a táplálékláncban, aggasztja Qket a tó szennyezettsége, néhány törzsvendég már elpártolt a szállodától.
Mi Coase szerint a megoldás?
Tételezzük fel, hogy a fafeldolgozó vállalkozó a rendelkezési jogot bérli és a fafeldolgozó éppen a szállodás tulajdona. A szálloda tulajdonosa megakadályozhatná, hogy a fafeldolgozó üzem a vizet szennyezze, hiszen az Q kezében vannak a tulajdonosi jogok. Mivel azonban a fafeldolgozó üzem haszna egy bizonyos termelési mennyiségig és az ezzel együtt járó szennyezési szintig meghaladja a szállodásnak a szennyezés miatti bevétel kiesését, a fafeldolgozó megtérítheti a szállodás bevétel kiesését és folytathatja tevékenységét. Ez a helyzet mindaddig fennáll, ameddig a fafeldolgozó tiszta határhaszna magasabb, mint a szálloda externális határköltsége.
Ha a szállodás nem tulajdonosa a fafeldolgozó üzemnek, és a szennyezQ egyúttal tulajdonos is (ekkor a szállodás nem tilthatja meg a szennyezést, a fafeldolgozónak úgymond joga van szennyezni. Ez esetben a fafeldolgozó a maximális profit megszerzésére törekszik, ami a szállodásnak igen nagy kárt okozna. A szállodás kára messze meghaladja a fafeldolgozónak a termelésnövekedésbQl származó hasznát. Ez esetben a szállodás kárpótolja a fafeldolgozót ha az hajlandó kevesebb fát úsztatni  az elmaradt hasznáért  vagyis a károsult fizet azért, hogy a kára csökkenjen. Ez mindaddig megéri neki, amíg a szennyezésbQl származó externális határkára meghaladja a fafeldolgozó tiszta határhasznát.
Az optimális szennyezési szint kialakulása alku útján
 EMBED CDraw 
Az ábra azt bizonyítja, hogy nincs szükség állami beavatkozásra, az externáliákat a piaci mechanizmusok képesek kezelni.
Coase azt állítja, hogy a szennyezQdés ugyanolyan mértékq csökkentése érdekében nem mindig a szennyezQre kell kivetni adót, esetenként a károsultaknak kell fizetni a szennyezQnek azért, hogy csökkentse emisszióját. A megegyezés a szennyezQk és a károsultak tárgyalása útján elvileg elérhetQ, és ez megoldaná a fizetés mértékének kérdését is.

Coase modellje néhány feltételezése, a gyakorlatban nem helytálló:
az alku lebonyolítási költségeit figyelmen kívül hagyta, nem számolt a tárgyalások költségeivel, ami nagyszámú termelQ és sok kárvallott esetén tetemes lehet.
a szabad verseny, ami a gyakorlatban nem létezik.

Coase tételével kapcsolatos ellenvetések:
A modell nagyon távol áll a valós világtól. Az alku sohasem kétszereplQs, pl. a gombaölQszer nem csak a szállodásnak és a horgászoknak okoz károkat, hanem veszélyezteti az elkövetkezQ generációk életfeltételeit, a biodiverzitást. Minden érdekelt (fogyasztók és más károsultak) bevonása az alkuba még elméletileg is irreális
Sokszor nehéz megmondani, hogy kik a károsultak és kik a szennyezQk, ráadásul a kármeghatározásokhoz az információk igen nehezen szerezhetQk be, ami tetemesen megnöveli a lebonyolítási költségeket.
Az alku lebonyolításának költségei messze meghaladhatják az alku hasznát. Minden externália éppen létezQ szintje az optimális, mert nyilván a túl magas lebonyolítási költségek miatt nem kerül sor az alkura, akkor viszont ez a Pareto optimum.
Fontos ellenérv, hogy nem sok gyakorlati eset fordul elQ, amelynél az alku eredményezett megoldást. Számos példa bizonyítja, hogy a felek nem hajlandóak az alkura, inkább megpróbálják a társadalomra áthárítani a probléma megoldását.


























15. A KÖRNYEZETI KÁROK TÍPUSAI:

A környezeti és a gazdasági kár fogalma
Az ember - miközben a természetbe beavatkozik ’! a természeti értékeket megváltoztatják, kárt okoznak. A beavatkozás következtében elQálló negatív hatásokat a természeti környezet elsQdleges károsodásának nevezzük. Az elsQdleges környezeti kár - a természeti környezet károsodását jelenti. Független attól, hogy a természetben végbement állapotváltozás, állagromlás gazdasági következményekkel járt-e vagy sem.

A környezeti károk gazdasági kárként jelennek meg. Ha a gazdaság károk környezeti kárként jelennek meg, akkor plusz ráfordítás, jelentQs befektetés, a megtermelt érték realizálása a piacon nem jelenik meg.

A gazdasági károk lehetnek:
-olyan nemzeti jövedelem, amelyet a társadalom valahol létrehozott, de a környezetszennyezés következtében megsemmisült, elpusztult;
-olyan jövedelem-felhasználás, amely a környezetszennyezés miatt vált szükségessé;
-olyan termelQ-beruházások és üzemeltetési költségek, amelyekbQl nem lesz fogyasztás vagy beruházás, csak környezetszennyezés;
-kárba veszett értékek elmaradt haszna.

Környezeti károk csoportisítása:
Eredetük alapján (kémiai, biológiai, egészségügyi károk, kulturális környezetszennyezés pl. grafiti)
Milyen ágazathoz kapcsolódnak (mezQgazdasági, ipari, stb.)
Milyen viszonyban van a nemzeti jövedelemmel
KifejezhetQ-e pénzben vagy nem
Erkölcsi károk ( pl. szennyezett környéken az ingatlan árak csökkennek)
Makrogazdasági károk ( a népgazdaság egészét érQ kár, nagy területre terjed ki)
Mikrogazdasági károk (kis térségre terjed ki, 1-1 vállaltra lokalizálódik)

A károk meghatározásának szintjei
A károk több, egymásra épülQ szinten, lépcsQben határozhatók meg.
ElsQ lépcsQ: a szennyezQanyag emissziója a kibocsátás helyén mérhetQ, vagy pontosan számítható.
Második lépcsQ a környezet állapota változik (hígulás, átalakulás, keveredés), szintje mérhetQ.
Harmadik lépcsQ a hatások területe, több mérési bizonytalanságot tartalmaz.
Többféle szennyezQanyag hasonló hatást okozhat, vagy környezeti jelenségek módosítják a hatásokat (hQmérséklet, vízhozam, szélirány, szélerQsség, stb).
Negyedik lépcsQ: a károk pénzbeli kimutatásában nehézségek, szqkülQ lehetQségek vannak.











16. A KÁROK ÉS KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA. A KÁROK KELETKEZÉSÉNEK FOLYAMATA

I. A károk csoportosítása:
1. A nemzeti jövedelemmel való viszony alapján:
- a környezetszennyezés miatt meghiúsult nemzeti jövedelem
- a körny.szenny. miatt szükséges jövedelem felhasználás
- olyan termelQ beruházás és üzemeltetési költség, melybQl nem lesz fogyasztás v. beruházás,
csak körny.szenny ( szén kiterm. költsége - tökéletlen égés  korom, CO)
- kárba veszett értékek elmaradt haszna
2. a mérhetQség szerint: - értékben mérhetQ
- számszerqsíthetQ, de értékben közvetlenül nem fejezhetQ ki
- mérési módszerekkel nem közelíthetQ gazdasági károk
3. eredetqk alapján: kémiai, biológiai, egészségügyi károk, kulturális körny.szenny., stb.
4. ágazati kapcsolódás szerint: mezQgazdasági, ipari, stb.
5. kiterjedésük szerint:
-Makrogazdasági környezeti károk: A környezeti elemekben felmerülQ valamennyi kár monetarizált értéke.
Számbavételük nehéz: pl. az élQvilágban bekövetkezett kár, fajok kipusztulása,
- többletköltségek  a felhasználók a környezet vmely elemét tisztítani kénytelenek
- értékben kifejezhetQ károk  vagyon értékcsökkenése, gazd-i fejlQdés elmaradása
- a környezeti nemzeti vagyon értékcsökk-e, melyet a nemzeti vagyonból pótolni kell
- az ember védelmét szolgáló intézmények fenntartási költségei
Mikrogazdasági környezeti kár: Gazdálkodó egységeknél v. régiókban felmerülQ többletköltség  viszonylag pontosan számszerqsíthetQ.

II. A környezetvédelemmel kapcsolatos költségek csoportosítása:
termelési költségek (nem károk): a term. szférájában a körny-i erQforrások csökkenésére, terhelhetQségük beszqkülésére v. a termelés jellegére visszavezethetQ költségek
A költséget ott viselik, ahol felmerülnek (pl. víztározó építésének költségei,
kibocsátó által végzett szennyvíztisztítás költsége).
(Ha nem a szennyezQ tisztít, a tisztítás többe kerül  a term-i költségtöbblet gazd-i kár)
kármegelQzQ költségek: kapcsolatban vannak a károkkal, de nem azonosak azokkal
(pl. olajszennyezés elhárításának költsége nem azonos az elhárítás elmaradás miatti kárral)

Környezeti követelés (environmental debt):A helyreállítás költsége. A megelQzQ környezeti kár, mint visszatérQ költség a helyreállítást méri. Hacsaknem, a mérés a környezeti degradáció enyhítésére vonatkozik, akkor a környezeti követelés folyamatosan emelkedik, és határai áthelyezQdnek a jövQ generációira. Néhány környezeti kár olyan, mint fajok kihalása nem hozható helyre, és azon kívül nem tud a környezeti követelésekben benne lenni.

III. A károk keletkezésének folyamata, meghatározásuk szintjei:
1. lépcsQ: a szennyezQ anyag emissziója - a kibocsátás helyén mérhetQ v. számítható.
MegfelelQ analízis kimutathatja a szenny.anyagok pontos összetételét, mennyiségét.
2. lépcsQ: a környezetállapot változásának mérése  megfelelQ módszerek, modellek vannak,
számos szennyezQanyag viselkedése ismert
3. lépcsQ: a hatások mérése  több bizonytalanság
többféle szennyezés hasonló hatású, környezeti jelenségek módosíthatják a hatásokat
4. lépcsQ: károk pénzbeli kimutatása  nehézségek  hatások bizonytalansága, módszertani
hiányosságok, tapasztalati gyengeségek (pl egészségkárosodás összegszerqsítése)



17. A KÁROK SZÁMBAVÉTELE MAKROGAZDASÁGI KÁROK ESETÉN

Makrogazd-i kár: a környezet elemeiben bekövetkezett összes kár monetarizált értéke. A népgazdaság egészét érintik, nagy területre terjednek ki.

1. mozaik kárbecslés:
Kng = K n + Ká + Ke + Kl + Kv + Kt + Kmk
ahol: Kng nemzetgazdasági kár,
K n: növényvilágban, Ká állatvilágban, Ke ember egészségében keletkezQ kár,
Kl levegQben, Kv vizben, Kt talajban, Kmk mqvi környezetben keletkezQ kár.

A kárbecslés területei:
egészségügy, közlekedés, téli útüzemeltetés, ipari saját kutak, szovjet csap. által okozott kár

Környezeti-egészségi károk számbavétele: ( Mo. 1987-88. 42,8 mrd Ft)
- költségek - körny-i megbetegedések miatt kifizetett táppénz, rokkantnyugdíj, kórházi
kezelés, gyógyszer, szakrendelés, egyéb eü. szolg-ok költsége
- veszteségek - aktív korban meghaltak, rokkantak, táppénzen lévQk kiesése
Az egyes környezeti elemekbQl (pl. élelmiszerek) származó káros hatások kumulálódnak.

2. nemzetközi káradatok transzformálása egy adott országra
Nemzetközi szakirodalomban található adatok adaptálása.
A szorzótényezQ függ: az egy fQre jutó GDP-tQl, a népességtQl, ország területétQl, gazdasági
szerkezettQl
Általános alakban: K= f (xi)
ahol K: a nemzetgazdaság szintjén jelentkezQ kár, Xi: klf. kártényezQk

A levegQszennyezQdésbQl eredQ kár
KL = KLN * ±
ahol KL a hazai levegQszennyezQdésbQl eredQ összes kár:
KLN a nemzetközi átlagadat
± a hazai viszonyokra jellemzQ korrekciós tényezQ
± = f (T, H,L, Lv, Hi, Iq,U,A,k,ü, c, Kt, V, E)
T: ország terület, H: GDP/fQ, L: népesség ezer fQ, Lv: városi népesség,
Hi: ipari term. a GDP %-ban, Iq: vegyipar és energiaterm. aránya az ipari term-en belül,
U: áru és személyszáll-i szükségletek, A: autóbuszállomány, K: szgk állomány/ ezer fQ
Ü: üzemanyagfogyasztás l/km, C: katalizátorral ellátott gépkocsik száma
Kt: teherszállítás, V: dieselesítés aránya, E:fqtéstechnika
KL = f (KLN T, h,L, Lv, Hi, Iq,U,A,k,ü, c, Kt, V, E)
KL = ² * KLN (A+B+C) (A: energiaszektor, B: ipar, C: közlekedés )

fajlagos károsodások ismeretébQl:
A károsító folyamatok hatására egyes természeti elemekben bekövetkezett elváltozások összesítésével (többletköltség + értékcsökkenés)
A kár konkrét megjelenési formája szerint:
- szennyezett víz kiviteli helyen történQ tisztításának költsége
- környezetvédelmi célra fordított költség (erdQtelepítés, parképítés)
- állóeszközök élettartamának csökkenése
- munkaerQkiesés levegQszennyezés okozta megbetegedés miatt
- körny.véd-i felügyelQ, regisztráló és ellenQrzQ szervezetek fenntartási költségei
18. A KÖRNYEZETI KÁROK MIKROGAZDASÁGI KÁROK ESETÉN

Mikrogazdasági kár: egy vállalkozás v. egy régió vesztesége, plusz ráfordítása és/vagy elmaradt haszna
A számbavétel módja egyszerqbb, mint a makrogazd-i károk számbavétele.
A mikrogazdasági kár a tényleges tisztítási és az optimális tisztítási költségek különbözete.

n n
Kmg = Kt  Ko = " b i - " a i
i=1 i=1
ahol: i=1-n üzemek,
Kt :a tényleges tisztítási költség,
Ko: optimális tisztítási költség (term-i költség)
ai: az i üzem tisztítási költsége
bi :az i üzem tényleges tisztítási költsége

Optimális lenne a költség, ha valamennyi szennyezQanyag kibocsátó elvégezné a szükséges tisztítást, azaz a másik, befogadó üzem minQségének megfelelQ határértékig tisztítana.
Az üzemek azonban nem v. csak részben végzik el a tisztítást, ezért a befogadó üzemnek a techn-i igényeknek megfelelQen elQtisztítást kell végeznie, ami többletköltséget jelent.
A rendszer mikrogazdasági kárösszege a környezeti kárként értelmezendQ többletköltség.

Az egyedi gazdálkodóknál jelentkezQ kár/többletköltség: Ki = bi  ai
(Aki elmulasztja a megfelelQ tisztítást, annál rejtett haszon keletkezik.)

A társadalmi összkár nagyobb, figyelembe kell venni az emissziók miatti tovagyqrqzQ hatásokat is.
n n
K = " Kopt - "Ktényl
i=1 i=1



19. A KÁROK RÖVID ÉS HOSSZÚ TAVÚ SZEMLÉLETE
A környezeti károk mindig a keletkezés helyén és a keletkezés pillanatában kezelhetQk a legkedvezQbben. Hosszú távon a kumulálódás és a továbbterjedés miatt a szennyezés és a károk nagysága nQ. A károk helyreállítása jóval magasabb költségeken lehetséges csak.
Adott idQ elteltével a szennyezés elQtti környezeti állapot már a költségek nagyarányú növelése esetén sem érhetQ el. Ezért a legolcsóbb környezetvédelem a károk megelQzése.

K1<
20. A VESZÉLYGÖRBÉK. KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK
Környezeti kockázat  a veszélyes üzemek meghibásodásához kapcsolódó fogalom
Valamely veszély/esemény bekövetkezési valószínqsége ill. a bekövetkezés által kiváltott következmények súlyossága egyidejqleg.
A környezeti károk vizsgálata során
- a környezeti hatás elQfordulási gyakoriságát
a következmények súlyosságát vizsgálják.
Egy környezeti esemény (±) kockázata (R-risk) az esemény bekövetkezési valószínqségének (P(X) ) és a bekövetkezett esemény okozta károknak (D(X) ) a függvénye.
R(±) = P(X) * D(X)

Kockázatosak az olyan esetek, amelyeknél mind az esemény bekövetkezési valószínqsége, mind az esemény által kiváltott hatások jelentQsek.
 INCLUDEPICTURE "http://korny10.bke.hu/kornygazd/kornykock/k3.gif" \* MERGEFORMATINET 
21. A KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉSÉNEK LEHETSÉGES MEGOLDÁSAI
A társadalom preferenciái között a tiszta környezet iránti igény nQ, ennek mértékét is szeretnénk ismerni. A társ-i elvárások erQsségének monetáris formában történQ kifejezése lehetQvé teszi, hogy a természetet, mint tQkét értékeljük és ezzel kifejezésre juttassuk a termvédelem jelentQségét. A pénzbeli értékelés által lehetQvé válik a más alternatívákkal való összehasonlítás.
A módszerek mindegyike a társadalom preferenciáit, a fizetési hajlandóságot vizsgálja.
A természeti erQforrások értékösszetevQi
 EMBED CDraw5 
Módszerek csoportosítása: ( A teljes gazdasági éZ\npú ’ ¨ ª 0

ˆ

È

Ê



.
0
L
N
v
x
Ö
È ä ’”òæòæÛÐÛÄÐÛ«–«n«n«ÛòæÛcÛnHc4hp h056CJOJQJ\]^JaJnH tH hp h0CJaJ%hp h0B*CJaJnH phtH (hp h ÐCJOJQJ^JaJnH tH (hp h0CJOJQJ^JaJnH tH 1hp h0B*CJOJQJ^JaJnH phtH hp hb>*CJaJ hp hbCJaJ hp hÇ!ðCJaJhp hÇ!ð5CJaJhp hÇ!ð5>*CJaJZ\’ ¬ Ø
¢



\
0

Ì

L
N
”žôìÜÜÈÈ´´´ì¨¨ì˜¨$„L„´÷^„L`„´÷a$gd Ð

$7$8$H$a$gdmWd $
&
F
Æ hx

„x

^„x

a$gdmWd $
&
F
Æ hX„X^„Xa$gdmWd$„‚„~ú^„‚`„~úa$gdmWd $a$gdmWd
$
&
Fa$gdmWd”Þàäæè @B®°*,ž ¢RX\œž¢r ëÖÁ²£²£²£²£²”²‰~pd~YF£YF£%hp h\WB*CJaJnH phtH hp h\WCJaJhp hÇ!ð5CJaJhp hÇ!ð5>*CJaJ hp hÇ!ðCJaJ hp h -CJaJhp hF#CJaJnH tH hp h\WCJaJnH tH hp h0CJaJnH tH (hp h\W56CJ\]aJnH tH (hp h056CJ\]aJnH tH (hp h06>*CJ\]aJnH tH ž ôžr Æ TzªÎ€¨ïäïØïÀ°˜€p€$
ÆÁ À„3 ^„3 a$gdb=4$
&
F
Æ h3 „
„[ù^„
`„[ùa$gdb=4$
&
F
Æ hn„º „b÷^„º `„b÷a$gdb=4$
Ƅ^„a$gdb=4$
&
F
Æ hn„n„®ü^„n`„®üa$gdb=4

$7$8$H$a$gdmWd
$
&
Fa$gdmWd$„L„´÷^„L`„´÷a$gdmWd
r Æ ö zªô4vxì ¬®~æè(^!¨!~#¢#Ü%&d'r'-J-Z-n-r-|-. .L.N.P.¢.¤.óçÜçÜÑÜÆÜÑÜÆܻܭܭžÜóÜóÜóܞܓܞ…“ÜzóÜçÜz hp hƒ^iCJaJhp hÇ!ð6>*CJaJ hp h -CJaJhp hÇ!ð56>*CJaJhp hÇ!ð5>*CJaJ hp h ÐCJaJ hp hb=4CJaJ hp hjzCJaJ hp hÇ!ðCJaJhp hÇ!ð5CJaJhp hÇ!ð>*CJaJ(¨4b~æè¢ ^!¬!~#¦#Ü%&d'ëÛÏļ¼´¼œŒœŒœŒ$
Ƅ3 ^„3 a$gdmWd$
&
F
Æ h„´ „ºú^„´ `„ºúa$gd
• $a$gdƒ^i $a$gdmWd
$
&
Fa$gdmWd
$„^„a$gdmWd$
Æ3 „3 ^„3 a$gdb=4$
Æ
„
„ ü^„
`„ üa$gdb=4 d'D*b*B+º+Z,Z-r- .¤.¾/21h2¨4”5–5çÛÇÇÇ»£˜˜˜˜˜˜“Žgd'
¨
&
F
$
&
F a$gd
•$
&
F
Æ hª„,„Ôû^„,`„Ôûa$gd
•
$„Ä^„Äa$gdmWd $
&
F
Æ hð„ð^„ða$gd
•
$„,^„,a$gdmWd$
&
F
Æ hª„,„Ôû^„,`„Ôûa$gd
•¤.¨.à.â.¼/¾/ü/0121f1f2h2š2œ2ž2¨4”5–5˜5ž6 6¬6Ì6Ø6éѹ¤™‚™vk™‚™‚]QF‚F‚F‚ hp hì CJaJhp h'
¨5CJaJhp hÇ!ð5>*CJaJ hp h¬|hCJaJhp h¬|h>*CJaJ hp hÇ!ðCJaJhp hÇ!ð>*CJaJ hp hƒ^iCJaJ(hp h4ìCJOJQJ^JaJnH tH .hp h4ì6CJOJQJ]^JaJnH tH .hp h4ì>*CJOJQJ]^JaJnH tH +hp h4ì>*CJOJQJ^JaJnH tH Ø6ü6D7~7€7‚7

8 8É:Ë:Ø:Ù:;;3;4;Y;Z;f;g;h;h> ?J?R?T?t?x?@BõêõÜÑêÆõ³žŒžŒžŒžŒžõ}õn\n\n\n"hp h¼%ú5CJ\aJnH tH hp h¼%úCJaJnH tH jhp hmWdCJUaJ"hp h'
¨6CJ]aJnH tH (hp h'
¨56CJ\]aJnH tH %hp h'
¨56CJ]aJnH tH hp hì CJaJ hp hÒ¢CJaJ jÞðhp hÒ¢CJaJ hp hÇ!ðCJaJ hp h'
¨CJaJ–5~7 889r9Ö9É:g;i;f>h>ô>

??x?z?ª?ãã××ÁÁ׸¸¸œ““““““ 7$8$H$gd¼%ú$
Æ&

Ð p@
à°€P ðÀ!a$gdÒ¢
Æ*Àgd'
¨$
&
F

Æ
h,*À„,^„,a$gd
•
$
Æ*Àa$gdmWd$
Æ&

Ð p@
à°€P ðÀ!a$gdmWdª?8@Ö@Ø@àA@BBBfCªD¿DSE©EíE€FG¢G H¶HüH$IöööööööîîÕĸ¸¸Õ¨ÄÄÄ$
Æ*À„rÿ^„rÿa$gdÀ5
$
ÆÅÀa$gdÀ5 $$
ÆÅÀ¤ ¤a$gdmWd$
&
F

Æ*À„Є¢ü^„Ð`„¢üa$gd
• $a$gdnLn 7$8$H$gd¼%ú@BBBrBtBœBžBàBâBþBCNCPC`CdCfChCnCpCrCŒC®CÀC2D4D‰D«D¾D¿DÑDSEîÜîÍîÍîÍîÍî;ܳ§™uiu[§³hp hÇ!ð5>*CJaJhp hnLn5CJaJhp hÀ5 5CJaJhp hÇ!ð5CJaJhp hmWd5CJaJhp hmWd5>*CJaJhp hÇ!ð>*CJaJ hp hÇ!ðCJaJhp hM-CJaJnH tH hp h¼%úCJaJnH tH "hp h¼%ú6CJ]aJnH tH "hp hM-6CJ]aJnH tH SETEUE©EªE«EìEîEðE~F‚F†FG.GbG°G H~I¢I0JlJDKŠKöKúLˆMŒMŽMÌMÎMíÛɾ³¨¾³¨¾³¨œ¨¾¨Éœ¨‹É‹É¨te³O+jÞ^D
hp hmWdCJUVaJnH tH jhp hmWdCJUaJ hp h¼%úCJaJhp h¼%ú5CJaJ hp hÇ!ðCJaJmHnHsH hp hÇ!ð>*CJaJ hp hÇ!ðCJaJ hp hmWdCJaJ hp hÀ5 CJaJ#hp hÇ!ðCJaJmH nH sH u#hp hmWdCJaJmH nH sH u#hp hÀ5 CJaJmH nH sH u$I~I0JpJ²JêJ KDKŠK¬KÂKÞKöKúLŒMÔM&OžQôQîÕîîîîîîîîîîɩɡɜ
&
F $a$gdnLn $
Æ&

Ð p@
à°€P ðÀ!„7`„7a$gdmWd
$
Æ*Àa$gdmWd$
&
F

Æ*À„Є¢ü^„Ð`„¢üa$gd
•$$
ÆÅÀ¤ ¤a$gdmWdÎMÐMÒMÔMÖMÜMÞMàM$O&OTO OÜOžQüQþQR RZRðáÖË¿³¥™‹}ËrËdXI:/ hp hÇ!ðCJaJhp h
DèCJaJnH tH hp h›U°CJaJnH tH hp hÇ!ð5CJaJhp hÇ!ð5>*CJaJ hp hÀ5 CJaJhp hmWd56CJaJhp hmWd5>*CJaJhp hmWd5CJaJhp hnLn5>*CJaJhp hnLn>*CJaJhp hmWd>*CJaJ hp hmWdCJaJ hp h¼%úCJaJjhp hmWdCJUaJjÞRhp hmWdCJUaJZR\R^R¶R¼R¸S¼STTT T@TBTDT\T^T`TbTdTfT–T˜TšTUU
UNUPURU´U¶U¸UüUþUVV VVVVV˜Võæ×È׸¨¸¨¸¨×™‰×yj×j×yj×yj×yj×yj×jõ×yj×jיhp h›U°CJaJnH tH -hp h›U°5CJaJnH tH -hp h@$˜6CJaJnH tH hp h@$˜CJaJnH tH -hp h:HŽ>*CJaJnH tH -hp h›U°>*CJaJnH tH hp hHYÜCJaJnH tH hp h:HŽCJaJnH tH hp hòcBCJaJnH tH hp h:HŽCJaJ)ôQ²RìR0S¸S^T–TUNU´UVÂV6WJWfW¾W&XŒXÚXY°YZ¾Z&\Ž\öííííííííäííííííííäßÖÖÖÖ 7$8$H$gd¶fggd
Dè 7$8$H$gd›U° 7$8$H$gd:HŽ 7$8$H$gdòcB˜V¼VÀVÂVÄVÆVÈVÊV6W:WJWLWNWfWhWjW¾WÀWÂW&X(X*XŒXŽXXÚXÜXÞXY

Y YRYTYvYïàÑÁ²Ñ²ÑÁÑÁ²ÑÁ²ÑÁ²ÑÁ²ÑÁ²Ñ¢²—‰~odUhp hN;ÚCJaJnH tH hp h
DèCJaJhp h¶fgCJaJnH tH hp h¶fgCJaJhp h¶fg5>*CJaJ hp h:HŽCJaJ-hp h:HŽ5CJaJnH tH hp h›U°CJaJnH tH -hp h›U°5CJaJnH tH hp h:HŽCJaJnH tH hp h@$˜CJaJnH tH -hp h@$˜6CJaJnH tH !vYxY°Y´YZZnZpZ¾ZÄZÆZÊZ2[4[’[”[²[ð[ò[$\&\¬\Ä\Ú\Ü\î\ð\]](]*]\]õêÛÌÛÌÛ̺§•Ì•ÌƒÛÌÛÌqÌÛÌÛÌÛÌaQaQ-hp h¶fg>*CJaJnH tH -hp h
Dè>*CJaJnH tH "hp h¶fg5CJ\aJnH tH "hp hHYÜ5CJ\aJnH tH "hp h
Dè5CJ\aJnH tH %hp h
Dè5>*CJ\aJnH tH "hp h¶fg>*CJ\aJnH tH hp h¶fgCJaJnH tH hp h
DèCJaJnH tH hp h
DèCJaJ hp hHYÜCJaJ-Ž\]$_~_º_þ_à`Ta‚abb cDc˜cLdŒdàdòd¤ef:gjgžhöööööööööéààààÛÛÛÐÈÀµ
$
&
F

a$gd
• $a$gd¾"> $a$gdÇ -
$
&
Fa$gdÇ -gd¶fg 7$8$H$gdˆ3€

„‚„~ú^„‚`„~úgdˆ3€ 7$8$H$gd¶fg\]^]`]d]†]Š]Ž]]’]¼]¾]è]ì]ð]ò]ô]^ ^$^T^X^\^^^`^®^²^¶^¸^º^Ü^à^ä^æ^è^_ _"_$_&_(_H_L_N_ïßÐÁßÐÁÐÁÐÁßÐÁÐÁßÐÁßÐÁÐÁßÐÁÐÁßÐÁÐÁÐÁ±ŸŸ{"hp hLM>*CJ\aJnH tH "hp h
Dè>*CJ\aJnH tH "hp h¶fg>*CJ\aJnH tH -hp h¶fg>*CJaJnH tH hp h¶fgCJaJnH tH hp h
DèCJaJnH tH -hp h@$˜>*CJaJnH tH -hp h
Dè>*CJaJnH tH *N_P_|_~_‚_†_º_¾_À_Â_þ_`T`V`h`j`À`Â`à`ä`æ`è`TaXaZa\a‚a†a¸a¼aÀaúaüaþabbbbbjblbœb¨bàbäbèbìÝ˼ݭ¼­¼­¼­¼­¼­¼­¼­¼­¼­¼­¼­Ý¼­Ý­¼­¼­Ÿ“ˆ}r}ˆ hp h¶fgCJaJ hp hˆ3€CJaJ hp h
DèCJaJhp h
Dè5CJaJhp h¶fg5>*CJaJhp h¶fgCJaJnH tH hp h
DèCJaJnH tH "hp h¶fg>*CJ\aJnH tH hp hLMCJaJnH tH % jÞðhp hLMCJ\aJnH tH ,èbc

c ccŽc–cÐcØcxdŠdŒdždÒdÞdàdBeFerexe¤e¦eªef*f:f`f8g:gjg²j´j„k†kõêßʵʵʵʵߩßõßõßõߝvkvkvk`kU hp hÈÿCJaJ hp hc!kCJaJ hp hÇ!ðCJaJ hp h¾">CJaJhp hÇ -5>*CJaJhp hÇ!ð5>*CJaJhp hÇ!ð5CJaJhp h¶fg>*CJaJ(hp hˆ3€CJOJQJ^JaJnH tH (hp hHYÜCJOJQJ^JaJnH tH hp h¶fgCJaJ hp h
DèCJaJ hp hˆ3€CJaJ!žhîi´j¬l†môm(n¶noTpÂqsbsÄs t€tàt$u¼u6vÐvNwðwxâxäxzyôôôìôôôààààììììììììììììììì

$7$8$H$a$gd¾"> $a$gd¾">
$
&
F

a$gd
•†kˆkªl¬lþl¶næno
o

o o~o€o¼o¾oôoöoRpXpZp\p¾pÀpäpæp q"q`qbqq’qÀqÆqÈqÊqFrHrJrLr~r€r˜ròçÜÐܺ¢xxxxxxxxxxxxxxxxx(hp hÈÿCJOJQJ^JaJnH tH (hp hÈÿCJOJQJ^JaJnH tH .hp hÈÿ5>*CJOJQJ^JaJnH tH +hp hÈÿ5CJOJQJ^JaJnH tH hp hÇ!ð5CJaJ hp hÇ!ðCJaJ hp hÈÿCJaJ jÞðhp hÈÿCJaJ)˜ršrssLs`sbsüyHzjznz†zŠz¢z¤z¦z¨zÌzÎzÖ|þ|~ ~~~ëÖÁµ§µœœ…œ…œ…œwi[PiPDµ§hp hq¬5CJaJ hp hq¬CJaJhp h$i5>*CJaJhp hq¬5>*CJaJhp h¾">5>*CJaJ hp h¾">CJaJhp hÇ!ð>*CJaJ hp hÇ!ðCJaJhp hÇ!ð5>*CJaJhp hÇ!ð5CJaJ(hp hÈÿCJOJQJ^JaJnH tH (hp hÈÿCJOJQJ^JaJnH tH (hp h¾">CJOJQJ^JaJnH tH zyüy¦z¨zØ| ~`~Hš‚œ‚®‚²ƒ`„t„X‡l‡F‰È‰ŠcŠ¾Š
‹-‹S‹¢ŒÌŒäŒ÷÷÷÷÷÷ëë÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷àà
$
&
F

a$gd
•

$7$8$H$a$gd¾"> $a$gd¾">~K~`~o~p~q~FHRp‚˜‚š‚œ‚®‚‚ƒ´ƒäƒþƒ„„`„òäθ£”Î”teYäNCNC5CN jÞðhp hcÐCJaJ hp hcÐCJaJ hp hÇ!ðCJaJhp hÇ!ð5CJaJhp hÇ!ðCJaJnH tH hp h¦9¹CJaJ(hp h¦9¹56CJ\]aJnH tH hp h¦9¹CJaJnH tH (hp h¾">56CJ\]aJnH tH +hp h¾">56>*CJ\]aJnH tH +hp h¦9¹56>*CJ\]aJnH tH hp hÇ!ð5>*CJaJhp hÇ -5>*CJaJ `„t„v„X‡l‡F‰J‰L‰Æ‰È‰ŠŠŠLŠMŠŒŠ“Š·Š¸ŠåŠìŠ ‹ ‹*‹,‹-‹5‹0@

ŽŽhŽpŽŽšŽ›Ž¾Ž¿ŽÄŽÅŽ/0D‹òçÜòÜòÎçÜõÃÜÃÜÃÜÃÜÃÜÃÜÃܩܩܩܩܛ…Ü…z…Ün…hp h F >*CJaJ hp hnpõCJaJ hp h F CJaJ hp h*CJaJhp hÉpÆ5>*CJaJ hp hÉpÆCJaJhp hcÐ5>*CJaJ hp hÇ!ðCJaJ hp hcÐCJaJhp hÇ!ð5>*CJaJ+äŒüŒ0â

ŽhŽŽŽ¿Ž-0¹ì¬‘Š’Œ’ð“ò“2”È”B•ôôììììììììáááÌÇŹ¹±±
&
F
gd
•
¤ ¤[$\$gdC=YgdÇ -
&
F-
Æ ª„ª„Vþ^„ª`„Vþgd
•
$
&
F-a$gd
• $a$gd¾">
$
&
F

a$gd
• ‹Œ¹ÒåPì ‘‘ª‘¬‘®‘ì‘$’ˆ’Š’Œ’ð“ò“2”B•D•¸•X–\–^–`–b–d–f–õêÞêõêõêÞêõêÐÂÐÂз¬¡¬’„vk`Q`k`¡hp hC=YCJOJ QJ aJ hp hC=YCJaJ hp hÜV CJaJhp hÜV 5>*CJaJhp h¶"n5>*CJaJhp hÇ!ðB*CJaJph hp h¶"nCJaJ hp hÇ!ðCJaJ hp hÇ -CJaJhp hÇ -5>*CJaJhp hÇ!ð5>*CJaJhp h F >*CJaJ hp h F CJaJ hp hnpõCJaJ-B•D•¸•b–d–f–—„—b˜.™0™2™Ü™ð™"š$šŒšúš6›ˆ›Ú›`œbœ„â4žööññññììììììììììììäääìñÜÜ
&
F gd
•
&
F
gd
•gdÜV gdC=Y¤d ¤d[$\$f–€–‚–„–†–Œ–ž–ȖʖΖЖҖ֖ö–ø–þ–——j—l—z—|—~—‚—„—˜:˜™0™2™Ô™ šššš"š$šXšÔšÖš`œbœõêõêõÞõêõêõêõêõêõϽϮϮϮê£ê˜ê‰ê‰ê‰zjz˜z®-hp h¶"n>*CJOJ QJ aJhp h¶"nCJOJ QJ aJhp hC=YCJOJ QJ aJ hp h¶"nCJaJ hp hJT+CJaJhp hC=YB*CJaJph# jëðhp hÜV B*CJaJphhp hÜV B*CJaJphhp hÜV >*CJaJ hp hC=YCJaJ hp hÜV CJaJ)bœ˜œ¨œÎœÐœ€‚4ž5žÁžÂžÃžßžážŸŸ#Ÿ%Ÿ . 0 2 4 ¼ ¤¡¦¡¬¡®¡²¡íÞ̺«Þ«Þœ~íÞÌÞÌޫޫޜޜm\Kí hp hvõ5B*CJaJph hp hÇ!ð5B*CJaJph hp h¶"n5B*CJaJphhp h

cÚB*CJaJphhp h•];B*CJaJphhp h¶"nB*CJaJphhp hC=YB*CJaJph#hp hC=Y56B*CJaJph#hp hÇ!ð56B*CJaJphhp hÇ!ðB*CJaJph#hp hÇ!ð5>*B*CJaJph4ž5žÂžÃž&Ÿ4 ¼ ¡¤¡¦¡P¢ê£v§x§à§ü©ìªîªZ«¬Ö­–® ¯úúúõõõõõìÝÝÑÑÑÑÑÑÑÁÁÁÁ$
&
F!7$8$H$a$gd
•

$7$8$H$a$gdXY $¤d ¤d[$\$a$gdXY¤d ¤d[$\$gdC=Ygd¶"n²¡P¢T¢º¢î¢ð¢,£0£è£ê£¤
¤T¤V¤Š¤Œ¤¶¤¸¤^¥`¥v¥x¥¸¥º¥Ò¥Ô¥&¦(¦l¦‚¦„¦ž¦¤¦íÞÏÀÏÀ±ÏŸ‰teteteteteteteteteStSe"hp hY|Æ56CJaJnH tH hp hY|ÆCJaJnH tH (hp hY|Æ56CJ\]aJnH tH +hp hY|Æ56>*CJ\]aJnH tH #hp hÇ!ð5>*B*CJaJphhp hY|ÆB*CJaJphhp hn*B*CJaJphhp hÇ!ðB*CJaJphhp hÇ -B*CJaJph#hp hÇ -5>*B*CJaJph ¤¦¦¦Â¦Ø¦Ú¦8§:§t§v§x§à§Öªèªìª>«@«B«ëÜʵÜëÜ량ÜziWE7hp h§Z:5>*CJaJ#hp h§Z:5>*B*
CJaJph€#hp h§Z:5>*B*CJaJph hp hY|Æ5B*CJaJphhp hY|ÆB*CJaJph+hp hY|Æ56>*CJ\]aJnH tH +hp hXY56>*CJ\]aJnH tH (hp h$56CJ\]aJnH tH "hp hY|Æ56CJaJnH tH hp hY|ÆCJaJnH tH (hp hY|Æ56CJ\]aJnH tH B«Z«’«”«–«Ú«Þ«¬´¬¶¬¸¬B­F­Ö­®®`®d®–®´®¸®2¯6¯ê¯°°
°ª°Ö°Ø°±$±(±8±L±è±ì±²0²j²’²Ä´òâÓÄÓÄÓâÓÄÓÄÓâÄÓÄÓâµÓÄÓâ¥Äӗ‰~s~s~s~s~s~s hp hÇ!ðCJaJ hp h§Z:CJaJhp h§Z:5>*CJaJhp hÇ!ð5>*CJaJ-hp hXY>*CJaJnH tH hp h§Z:CJaJnH tH hp hXYCJaJnH tH hp h$CJaJnH tH -hp h$>*CJaJnH tH hp h$5>*CJaJ) ¯ê¯ª°è±Ä´¶°·²·´·¶·¸È¸ø¹°º²»ø¾ú¾ü¾þ¾¿¿¿¿¿
¿

¿ ¿ïïçççççççççççâçààààààààààà gdXY $a$gdXY$
&
F!7$8$H$a$gd
•Ä´Æ´&µ ¶$¶ø¶2·Z·^·®·°·¶·¸¸À¸Â¸Ä¸Æ¸ø¹ú¹¨ºªº¬º®ºúºüºª»¬»®»°»²»´»¼¼^¼x¼x½0¾¿¿òäÙäÙÎÙäÙÎÃٴٴ¥´Ù´Ù´–´Ù´Ù´‡´ÙyÙÃÙÃÙÃÙmhp haÂ5CJaJ jÞðhp hXYCJaJjdihp hÇ!ðCJUaJjbhp hÇ!ðCJUaJj[hp hÇ!ðCJUaJjhp hÇ!ðCJUaJ hp hXYCJaJ hp h§Z:CJaJ hp hÇ!ðCJaJhp hÇ!ð5CJ\aJhp h§Z:5CJ\aJ' ¿¿‚¿äÀÌÂΠÄÇÊÇôÈöÈ6ÍzÍÎK΋ÎÏèÐÌÒ Ó¬ÔÐÔýýõææææææææõõÛÛÛÏÏÃÃÃ
$ „þÿ]„þÿa$gdI7
$„h^„ha$gdlBm
$
&
F

a$gd
• $¤ ¤[$\$a$gdlBm $a$gdlBm ¿¿¿¿€¿‚¿ž¿Ö¿\À´ÀàÀâÀäÀ$ÁxÁzÁˆÁŠÁ¸ÁºÁÊÂÎÂÐÂ2Ã4Ã6Ã8ÃÄ ÄBÄLÅÎÅ6ÆlÆ°ÆÂÆêÆüÆÇÇBÇTÇÈÇÊÇÈ
ÈòäòÖÊ¿´¿©¿©¿ò¿´¿´¿©¿´››¿›s¿©¿©¿©¿©¿´s©¿´s©hp hÇ!ð>*CJaJhp hlBm6>*CJaJhp hÇ!ð6>*CJaJhp hÈ%è6>*CJaJ hp hlBmCJaJ hp hÈ%èCJaJ hp hÇ!ðCJaJhp hÇ!ð5CJaJhp hÇ -5>*CJaJhp hvõ5>*CJaJhp hÇ!ð5>*CJaJ-
ÈòÈôÈöÈɖÉÄÉ
ÊDÊÀËöËvÌ¢ÌtÍvÍzÍ|ÍÎÎÎÎÐ6Ð:ÐÎÒÒÒÖÒØÒÜÒžÓ ÓôÓªÔ¬ÔõêßÓõßõßõßõßõÇõ¸õ¸©¸õÓßõ››sdsXhp h{KŒ5CJaJhp hhji56>*CJaJhp hhji5CJaJhp hŸ;I5>*CJaJhp hhji5>*CJaJhp hvõ5>*CJaJj8php hlBmCJUaJjhp hÇ!ðCJUaJhp hÇ!ðCJH*aJhp hÇ!ð5CJaJ hp hlBmCJaJ hp hÈ%èCJaJ hp hÇ!ðCJaJ!¬ÔÆÔÐÔDÕFÕÆÕÈÕJÖvֆÖÊÖÌÖÎÖ ××>×~ׂ×ØØ6ْٴÛèÛìۘÝÆÝæÝêÝ(ß*ß2ß<ßLß^ßóçÜÑÜÆܻܯ»¡»Ü•¯‰Ü»Ü¯Ü¯ÆÜó}qfXó}q}hp hd46>*CJaJ hp hd4CJaJhp h*CJaJhp hýx*>*CJaJhp hÿ: 5CJaJhp hÿ: >*CJaJ jÞðhp h6mhCJaJhp hhji5CJaJ hp h6mhCJaJ hp hÿ: CJaJ hp h{KŒCJaJ hp hhjiCJaJhp h{KŒ>*CJaJhp hhji>*CJaJ"ÐÔFÕÈÕ×>×6ٴۘÝ*ßb߬áPäÖäÔæúçŠèÎèððääÌÌ̹­¡¡¡¡¡¡™ $a$gd—
$„`„a$gdI7
$„`„a$gd &
F
ÆĤ ¤a$gd &
F$
Æ Ðª „þÿ„0ý]„þÿ`„0ýa$gd
•
$ „þÿ]„þÿa$gdÿ: $
&
F# „þÿ]„þÿa$gd
•^ßbßhßj߂ߎߦߺßÀßÔ߀à‚àˆà^átává¨áºáèáfâlâêâã*ãRã\ã^ãìã ä$ä&ä(ä6äLätävä¦ä¬äÒäÖä

ånåšåÞåææ<æüæç$ç,çTè†èŠèóèÝèÒèÒÝÇè¼ÒèÒ®ÒèÒèÒè£ÒÝÒ¼èÒè®ÒèÒèó—ó—óÇèÇèÒèŒèÇèÇèÇè hp h6mhCJaJhp hýx*>*CJaJ hp há €CJaJ jÞðhp h*CJaJ5ŠèÎèÐèàèìèþèé.é6éhéjé„éÂêÐêìêì"ì8ì@ìCìJìKìqìsìtìuì„ì’ì™ì¦ìÁìÂìÃìÊìììôì

í
í&í2íî^î îòæÚÏÚÏÚÏÚÏÄÏÚÄϹÏÚÏÚÏڹϫòÏ¹Ï¹ÏƒÚxÏmxÏx hp h'+¢CJaJ hp h!I,CJaJhp h!I,5CJaJhp hhji56CJaJhp h£\‚5>*CJaJhp h¿S>5>*CJaJ hp h£\‚CJaJ hp hýx*CJaJ hp hhjiCJaJhp hhji5CJaJhp hýx*5CJaJhp hhji5>*CJaJ*ÎèRéÂêìtìuì’ìÃììì¢îÖï°òô=ôðÙÙÍÅŲ²ššƒƒw
$„rÿ^„rÿa$gd'+¢$
&
F'
Æńń;ý^„Å`„;ýa$gd
•$
&
F&
Æ •n„n„¢ü^„n`„¢üa$gd
•$
&
F%„ª„Vþ^„ª`„Vþa$gd
• $a$gdI7
$„`„a$gdI7$
&
F*
Æ7„7„Éý^„7`„Éýa$gd
•$
&
F*
Æ7a$gd
•
î¢îÚîäîï8ïTïhïŒïÀïÔïÖï†ð®ð²ðÊðñ\ñhñŒñ°ò ó>óôôô:ô<ô=ôNôOô
÷.÷0÷4÷x÷Š÷Œ÷Ž÷õéÞõÓõÞõÞõÓÇéÓÞÓÞÓÞÓǼõ¼Þ°õ¥™Ž€r€r€r€dhp hBK 56CJaJhp h$r56CJaJhp há €56CJaJ hp há €CJaJhp há €6CJaJ hp hBK CJaJhp hhji>*CJaJ hp hü¨CJaJhp hhji5CJaJ hp h!I,CJaJ hp h'+¢CJaJhp h!I,5CJaJ hp hhjiCJaJ&=ôŽ÷ø´ùòûVüDþ°D()^•œ È
É
ò

²

¬ ® ôôééáÕÕÕÕÕÕáÐáÕÕÕÕÕÇÇÇÇ $$a$gdÖ gdÃh™
$„`„a$gdI7 $a$gdI7
$
&
F)a$gd
•
$
&
F(a$gd
•Ž÷Ú÷Þ÷øøøXø†ø²ù´ùÖùúúHútúðûòûVüzÿ°ÿÈÿžÐð,®Âœ² óèÚÏÁÚÁè¶ÚÁ¶è«ÏèÏ’‡Ï‡Ï‡Ï‡Ï‡Ï‡Ï‡Ïymhp hvõ6CJaJhp hvõ6>*CJaJ hp h¿S>CJaJ hp h—CJaJhp hhji6>*CJaJ hp h$rCJaJ hp h'+¢CJaJhp hBK 56CJaJ hp hhjiCJaJhp hhji56CJaJ hp hBK CJaJhp hhji6CJaJ% ()^hpst”•¤±œ ¡ ¢ $
%
J
K
È
É
ñ
ò
ó





òçÙÎøÃέÎçΡ­Î­Î•Îç‡yjÎXIjçjzhp hhjiCJUaJ#jÞyWD
hp hhjiCJUVaJjhp hhjiCJUaJhp hhji56CJaJhp hÖ 56CJaJhp hhjiCJH*aJhp hÖ >*CJaJ hp hÖ CJaJ hp h ÂCJaJ hp hv+CJaJ hp hhjiCJaJhp hhji6>*CJaJ hp hÃh™CJaJhp hv+6>*CJaJ




°

´

R
Z
†
¸
Î
¬ ® ð ò

ŽÀHfh º¼¼Ø(*¸ä„ ¶ º *,6ìþxyÇõêÞêõêõÓêÓêÓŶꤕ¶ÓêÓêӉ}êÓêÓêÞêÓêÓê}‰Óê}êÞêhp hhji6CJaJhp hÃh™6CJaJjKòhp hhjiCJUaJ#jßyWD
hp hhjiCJUVaJjhp hhjiCJUaJhp hhji6>*CJaJ hp hÃh™CJaJhp hhjiCJH*aJ hp hhjiCJaJ hp hÖ CJaJ,® ð f $„`„a$gdI7
$„¤d`„a$gdI7
$
ÆSa$gdÃh™
$
ÆS¤da$gdÃh™ $$a$gdÃh™ $a$gdÃh™ÇÓÄÔH„´¸ºüJ-L-|-€-„-†- -¢-ª-r Ž  ’ Ô Ø þ!"®"Ô"x#ª#ô#*$,$b$Ò$õêõêõêõêõÞêÐ´ШšŒ€êušuêÞêiêuêuê^ê^ê hp hþãCJaJhp hhjiCJH*aJ hp h@TŽCJaJhp hÉï5CJaJhp hÉï5>*CJaJhp h@TŽ5>*CJaJhp hvõ5CJaJhp hvõ5>*CJaJhp hö6œ5>*CJaJhp hhji5>*CJaJhp hhji5CJaJ hp hhjiCJaJ hp hö6œCJaJ$P-R-T-V-X-Z-\-^-`-b-d-f-h-j-l-n-p-r-t-v-x-z-|- Ò"†% '÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïããã
$„`„a$gdI7 $a$gdÉï $a$gdI7Ò$â$ò$$%Œ%ž%¾%
&J&l& 'T'V'X'r't'v'x'|'ˆ'Š'¼'¾'À'Â'Ä'Ú(à(+<+õêßêßêßêõêÑôꢓ´ˆyjy\ÃKßêßêß jÞðhp hÉï56CJaJhp hÉï56CJaJhp hþã56>*CJaJhp hhji56>*CJaJ hp hÉïCJaJj˜>hp hhjiCJUaJ#jàyWD
hp hhjiCJUVaJjhp hhjiCJUaJhp hhji56CJaJhp h@TŽ56CJaJ hp hþãCJaJ hp hhjiCJaJ hp h@TŽCJaJ 'V'Ä'²*>-6.Ï0l2B6”8Ü8¬<è $$¤xa$gdúMP $a$gdúMP
$
&
F,a$gd
• $a$gdúMP$
&
F+
ƪ„ª„Vþ^„ª`„Vþa$gd
• $$a$gdÉï
$„`„a$gdI7 <+Š+Ê+Ì+Ò+^-r-t/°/²/Æ/à/â/S0h0Ï0Ð0û0:1E1F12l2n2|2Ž2’2”2¼2ü3 4r4¦4B6F6J6L6R6\6f6õêÜêõêõêÐÄÐêõêõÐÄõ¹«¹õŸÄŸ¹õ¹õ¹õ¹õ‘ƒwƒiƒhp hä1w6>*CJaJhp hvõ6CJaJhp hhji6>*CJaJhp hvõ6>*CJaJhp hÉï>*CJaJ jÞðhp hÉïCJaJ hp hÉïCJaJhp hhji>*CJaJhp hþã>*CJaJ jÛðhp hþãCJaJ hp hþãCJaJ hp hhjiCJaJ'f6h6n6’7¬7®7”8Ð8Ò89
9&9’9¢9¸9æ9°:Ü:ô:$;\;z;< <|<®<æ<êB@BD´DÊDæFèFòçÙË¿³§œ‘œ‘œ‘œ‘œçœçœ‘œçœ‘œ‘œ‘œ‘œ‘œ‘ƒ‘œ‘xœç hp h-U¼CJaJ jÞðhp h-CJaJ hp h-CJaJ hp hhjiCJaJhp h->*CJaJhp hhji5CJaJhp húMP5CJaJhp h-56CJaJhp hhji56CJaJ hp húMPCJaJhp húMP6>*CJaJ*èFTGVGpGrGtGvGxGˆGœG²GjHvH|HŒHôIJJJJ¾JKK8KDK`KbK‚K†KœK KÞLàLäL
MDMFM–MœM2NVN~NŒN&OfO"P(PFRHRTòãØÆ·ãØ¬Ø¬Ø ” ؉~‰Ø~؉ ” ” ” ‰Ø‰Ø‰Ø‰ ”Ø~Ø~Ø~Ø~Ø~Ø hp h¥QCJaJ hp hZ`CJaJhp hhji>*CJaJhp hZ`>*CJaJ hp h-U¼CJaJj‰hp hhjiCJUaJ#jáyWD
hp hhjiCJUVaJ hp hhjiCJaJjhp hhjiCJUaJhp húMP56CJaJ1 KàLDMFMœM$P²Q–ShUjUlUnUpUrUtUvUxUzU|U~U€U‚U„UôôèÜÍÍÍÍŽ½½½½½½½½½½½½ -$a$gdI7 $a$gdI7$
&
F"„^„a$gd
•
$„`„a$gdI7
$„¼^„¼a$gdZ`
$
&
F-a$gd
•T\T^T`TjUœU U¤U¦U¨UÜUâU2VŽVVÞW
X³X[[&[õêõêßÔêÔȼꦑ‚‘j‘_‘I+hp h‡4'>*CJOJQJ^JaJnH tH hp h‡4'CJaJ.hp h‡4'56CJOJQJ^JaJnH tH hp h‡4'CJaJnH tH (hp h‡4'CJOJQJ^JaJnH tH +hp h‡4'56>*CJ\]aJnH tH hp hvõ>*CJaJhp hhji>*CJaJ hp hvõCJaJ hp h tCJaJ hp hhjiCJaJ hp h¥QCJaJ „U†UˆUŠUŒUŽUU’U”U–U˜UšUœUàUâU2V³X´X[[>[H\î\ì]<^>^÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïçÛÛççÛÛÛÛÛÛÛ

$7$8$H$a$gd˜ $a$gd˜ -$a$gd˜ -$a$gdI7&[*[<[ê]ì]<^>^€^b bdbhbžbÞbèbéÓ¾©¾“}kU“@¾+¾(hp h tCJOJQJ^JaJnH tH (hp hü"ŸCJOJQJ^JaJnH tH +hp hÆ@F56>*CJ\]aJnH tH "hp hÆ@FCJ\]aJnH tH +hp hü"Ÿ56>*CJ\]aJnH tH +hp h‡4'56>*CJ\]aJnH tH (hp hÆ@FCJOJQJ^JaJnH tH (hp h‡4'CJOJQJ^JaJnH tH +hp h‡4'>*CJOJQJ^JaJnH tH +hp h t>*CJOJQJ^JaJnH tH >^€^J_À_`X`è`ˆab bdbèbªclde6fèfêfìfîfðfòfôföføfóãããããããóóóóóóóóÛÛÓÓÓÑÑÑ $a$gdI7 $a$gd˜$
&
F.7$8$H$a$gd
•

$7$8$H$a$gd˜èbþbcŽccªc¬cÆcæcXdldndŠd´deenepe(f*f6f8fTfVfff–fªfÔfæféÔ¿ª¿”~¿ª¿”~i¿i¿i¿i¿S~i¿i¿i¿+hp h9(Í>*CJOJQJ^JaJnH tH (hp h9(ÍCJOJQJ^JaJnH tH +hp h‡4'>*CJOJQJ^JaJnH tH +hp h¢+Ÿ>*CJOJQJ^JaJnH tH (hp h¢+ŸCJOJQJ^JaJnH tH (hp h‡4'CJOJQJ^JaJnH tH (hp hü"ŸCJOJQJ^JaJnH tH +hp hü"Ÿ>*CJOJQJ^JaJnH tH æfèfêfìfîfðfòfþfgg

ggRg”g–g˜gšg gÎgÐgÒgØg.h4h¾jÄjìjll*CJaJhp hÇ!ð>*CJaJhp h˜5>*CJaJhp hŠ W5>*CJaJhp hÇ!ð5>*CJaJhp hŠ W5CJaJhp hÇ!ð5CJaJhp h9(Í5CJaJ hp hÇ!ðCJaJ hp hü"ŸCJaJ hp hhjiCJaJ hp h‡4'CJaJ(hp h‡4'CJOJQJ^JaJnH tH !øfúfüfþf˜gšgÐg4hªhilj¾jkœklÒlHm|mLnoªoNpöptq~r€rýýýõõõõõõõõõõõõõõêõÞÞÞÞêõ
$„Á^„Áa$gd˜
$
&
F/a$gd
• $a$gd˜HmNmvm|m~mÀmÂmHnJnLndntq²q´qzr|r~r€r†rˆrÌrþrs(s>vhvžwôwöwøw*x,xRxTxx’x®x°xÔxÖxäxæxúxüxPyRyªyóäÙÍóÍÙÂóÂÙóÍÙÂóÙ´¨óšóäÙäمv…v…v…v…v…v…v…v…v…vhp hß¼CJaJnH tH (hp hß¼56CJ\]aJnH tH hp hÇ!ð5>*CJaJhp h˜>*CJaJhp h˜5>*CJaJ hp hß¼CJaJhp hß¼>*CJaJ hp hÇ!ðCJaJhp hÇ!ð56>*CJaJhp hÇ!ð>*CJaJ.€rsXtu|u>vÜvžw w{ {”{>|î|¢}~f~,œ€ª€>‚@‚n‚÷ì÷÷÷ì÷àà÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ØØØØØ $a$gdfa¸

$7$8$H$a$gd˜
$
&
Fa$gd
• $a$gd˜ªy¬yàyâyzz
zJzLz z¢zÀzÂzôzöz{{ {{ {{”{¬€´€¶€º€8À<‚ëÜëÜëÍÜëÜëÜëÜëÜëÂë·©›·ƒ›u›j[·P hp h T¼CJaJhp hÇ!ð56>*CJaJ hp hfa¸CJaJhp h T¼5>*CJaJhp h T¼5CJaJhp hÇ!ð5CJaJhp hÇ!ð5>*CJaJhp h˜5>*CJaJ hp hÇ!ðCJaJ hp hß¼CJaJhp h˜CJaJnH tH hp hß¼CJaJnH tH (hp hß¼56CJ\]aJnH tH -<‚@‚h‚n‚v‚È‚Ú‚â‚

ƒƒ6ƒ<ƒZƒ`ƒ¤ƒªƒÀƒÆƒÖƒÚƒðƒøƒ0…€…lˆpˆrˆ¼ˆâˆtŠ Š´ŠP‹’‹¨‹ª‹¶‹¼‹Œ0ŒõçÛõÍõÍõÍõÍõÍõÍõÍõÍõÍõÁõçÁ²çõ£‘£‘r£‘£‘hp hÇ!ðCJaJmH sH -hp hÇ!ð>*CJaJmH


sH


"hp hÇ!ð5CJ\aJmH


sH


hp hÇ!ðCJaJmH


sH


hp hÇ!ð5>*CJ\aJhp hÇ!ð>*CJaJhp hÇ!ð5CJ\aJhp hÇ!ð5CJaJhp hÇ!ð5>*CJaJ hp hÇ!ðCJaJ'n‚È‚

ƒ¤ƒ:„<„n„.…0…¾…$‡¼‡jˆlˆâˆT‰tŠ´ŠJ‹L‹’‹¬‹óãÏÏÏóóóóóóóóóóóóÏóó» $„ˆ„Ä7$8$H$^„ˆ`„Äa$gdfa¸ $„Ä„Ä7$8$H$^„Ä`„Äa$gdfa¸$„Ä7$8$H$`„Äa$gdfa¸

$7$8$H$a$gdfa¸¬‹Œ^ŒØŒJêªŽdˆòx‘z‘¾‘Ê’"“¦“4”†”þ”¨• ––óóóóóóóóóßß×Ì×××××××Ê $a$gd!2ì
$
&
Fa$gd
• $a$gdfa¸ $„ˆ„Ä7$8$H$^„ˆ`„Äa$gdfa¸

$7$8$H$a$gdfa¸0Œ2Œ4ŒpŒrŒêŒìŒXZ~€”–¾Âøü2Ž8Ž¸ŽºŽ02rt¬® 8:hjˆüþ‘‘ ‘^‘r‘t‘v‘z‘º‘¾‘ª•ïÝοοίίίίίίίίίίίίίίÎÝ¿ÎÝïŸïŸïΑ…z hp hÇ!ðCJaJhp hÇ!ð5CJaJhp hÇ!ð5>*CJaJ-hp hfa¸CJ\aJmH


sH


-hp hÇ!ð5CJaJmH


sH


hp hÇ!ðCJaJmH sH hp hÇ!ðCJaJmH


sH


"hp hÇ!ð5CJ\aJmH


sH


-hp hÇ!ðCJ\aJmH


sH


0ª•²•´•¸•–– ––:–<–>–â–ä–v—š—0˜Œ˜Ž˜’˜”˜š˜œ˜¢˜¤˜°˜´˜¼˜¾˜À˜Ä˜™óçÙËçÀ´Ù¨À¨À¨ÀóÀrarÀr hp hÇ!ð57CJH*\aJhp hÇ!ð5CJH*\aJhp hÇ!ð5CJH*aJhp hÇ!ð5CJ\aJ hp h!2ìCJaJhp hÇ!ð>*CJaJhp h!2ì>*CJaJ hp hÇ!ðCJaJhp hfa¸5>*CJaJhp hÇ!ð5>*CJaJhp hfa¸5CJaJhp hÇ!ð5CJaJ–ä–r—.˜0˜Œ˜Ê˜.™V™°™&š|šþš›^œÂpžržüž’Ÿ”ŸX ˜  ÷÷÷÷ëÛëÛËËÛë÷÷ëëëëëëëëÛ$„Ä7$8$H$^„Äa$gd!2ì$„Ä7$8$H$`„Äa$gd!2ì

$7$8$H$a$gd!2ì $a$gd!2ì™.™:š<šþš\œ^œpžržäžîžüž’Ÿ˜ ¢ ¤ ¦ ¬ ² ´ ¶ À ¡

¡ ¡¡`¡È¤îßÏßĶĶĪ¶žÄ¶Ä¶¶Ä¶¶€q`OÄ hp h‡<5>*CJ\]aJ hp hÇ!ð5>*CJ\]aJhp hOø5CJ\]aJhp hÇ!ð5CJ\]aJhp hÇ!ð5CJH*\aJhp hÇ!ðCJ\aJhp hÇ!ð5CJaJhp hÇ!ð5CJ\aJ hp hÇ!ðCJaJ-hp hÇ!ðCJH*aJmHsHhp hÇ!ðCJaJmHsH"hp hÇ!ð5CJ\aJmHsH ¡¡`¡l£È¤Ì¤ê¤ì¤D¥Þ¥Þ¦&§†§Ú§©H©J©^ª «óíáááááÙÙÙÙÙɾٲ²ÙÙ
$„Ä`„Äa$gdOø
$
&
Fa$gd
•$„Ä„Ä^„Ä`„Äa$gdOø $a$gdOø

$7$8$H$a$gdOø7$8$H$

$7$8$H$a$gd!2ìȤʤè¤ê¤î¤ô¤ö¤ú¤¥¥B¥D¥j¥
¨

¨Ž¨–¨ô¨ü¨© ©,©>©@©J©^ª`ª

« ««« ««ðåÚ樚¨šÂŽÚÚsÚsÚÚsÚsÚdådUdÚÂj†hp h‡*CJaJhp h‡<5>*CJaJhp hÇ!ð5>*CJaJhp hOø5CJaJhp hÇ!ð5CJaJhp h‡<5CJaJ hp hÇ!ðCJaJ hp h‡ ¬¬R¬f¬Ð¬ü¬þ¬

­$­&­R­h­ž­Ê­Ì­ê­ô­®v®x®Þ®

¯$¯x¯z¯óå×óÌÀ´Ì©Ì´©Ìž“Ì´‡´Ì©Ì|ÌqÌ´|Ì´ÌeVjhp hÇ!ðCJUaJhp hÇ!ð6>*aJ hp h%
ûCJaJ hp h0 CJaJhp h6Uv5CJaJ hp h6UvCJaJ hp hB2ÚCJaJ hp hðöCJaJhp hÇ!ð5CJaJhp hB2Ú5CJaJ hp hÇ!ðCJaJhp hù"5>*CJaJhp hÇ!ð5>*CJaJhp hù"5CJaJ! «€«v®$¯x¯ ¯$XzXÌX"YtY

ZT[
]R]T]ôèèÜèèÑÑè½½±±±ž$$$„¶ÿ$If`„¶ÿa$gdù"
$„Ž^„Ža$gd6Uv $
&
F/
Æ á„
ü`„
üa$gd
•
$
&
F/a$gd
•
$¤ ¤a$gd6Uv
$„´`„´a$gdù"
$dha$gdù"z¯˜¯š¯œ¯ž¯ ¯Ô¯Ö¯Ø¯°X"X$XLXxXzX„X´XÊXÌXöX"Y6YZYrYtY~Y¬Y

Z Z,Z¢ZõãÔÅõ·©›õshõsõ]õ]õsõ]õsõQsõhp h6Uv5CJaJ hp h0 CJaJ hp h6UvCJaJhp hÇ!ð5CJaJhp h0 56CJaJUhp h6Uv>*CJaJhp hÇ!ð56CJaJhp h6Uv56CJaJhp h¤_56CJaJjhp hÇ!ðCJUaJj×3hp hðöCJUaJ#jøF¿9
hp hÇ!ðCJUVaJ hp hÇ!ðCJaJ-rték becslésére)
hogy az értékelés a jelenlegi értékrenden
vagy egy majdani magatartáson alapul-e?
A módszereket ezen belül megkülönböztetik:
hogy azok valóságos, rejtett (implicit)
vagy konstruált piac alapján állapítják meg a természeti erQforrás értékét.
Direkt módszerek a környezetminQségben meglévQ elQnyök közvetlen pénzbeni kifejezésére törekszenek, pl.: a jobb levegQminQség, az egészségesebb ivóvíz mennyit ér.
Közvetett vagy indirekt módszerek, amelyek a szennyezés egységnyi dózisának a környezeti következményeit, pl. egészségi hatását próbálják megbecsülni, majd ennek a következménynek a pénzbeni értékelésére törekszenek.
Az elfogadott értékelési módszerek
Hagyományos piac Implicit piac Konstruált piac A jelenlegi magatartáson alapuló A termelékenység változása
Kiesett jövedelem számítása
Védekezési ráfordítások Utazási költség módszer
Kereseti különbségek
Ingatlan értékek Mesterséges piac A jövõbeli magatartáson alapuló Helyettesítési költség
Árnyék projekt Feltételes értékelés
Az élvezeti (hedonic) ár módszer
Egy sokváltozós lineáris regressziós modell segítségével kiszámíthatjuk, mégpedig pénzben, hogy a környezeti tényezQknek mekkora a szerepe a lakásárak alakulásában, vagyis meghatározhatjuk a természeti környezet értékét.
Iái = Aá + b1Xi1+b2Xi2+...+bnXin
Ahol Iái = az adott ingatlan piaci ára,
Xin = az ingatlan árát befolyásoló jellemzõk (például közmûellátottság, be-építettség, közlekedési helyzet, szomszédság, környezetminõség stb)
Aá = az ingatlan alapára
bn = az n-edik, árat befolyásoló jellemzõ fontosságának a mértéke
Számos statisztikai probléma adódik, de keresztelemzések segítségével kiszqrhetQ a környezeti jellemzQnek az ingatlanárra gyakorolt hatása.
Feltételes értékelés (contingent valuation)
Az emberek megkérdezésén alapul, miszerint egy bizonyos haszonért (pl. a tisztább levegQért) mennyit hajlandóak fizetni (fizetési hajlandóság, willingness - to - pay) vagy, mennyiért hajlandóak elviselni a környezetminQség romlását. A módszer feltétlen elQnye, hogy teljesen univerzális.
Az utazási költség módszer
ElQszeretettel használják parkok, természeti turisztikai látványosságok értékelésére. Az adatokat összegyqjtve a látogatóktól, elkészíthetQ a keresleti függvény, amelyekkel kideríthetQ, hogy a park nyújtotta szolgáltatások javulása (pl. pihenQ padok elhelyezése) monetáris értelemben mennyivel tette vonzóbbá a parkot, vagy esetleg a belépQdíj emelése milyen hatással lesz a látogatók számára.

Környezet gazdasági értékelése:
Módszere(a gazdasági érték figyelembevétele a gazdasági elszámolásoknál.
A számbavétel feltételezi: - környezeti információs rendszert
- kutatásokat
- költség-haszon elemzés szabványosított módszerét.
A növény- és állatfajok eszmei értékének megállapítása.
Rekreációs haszon mérése:
ErQforrások rekreációs kereslet görbéjébQl kellene becsülni,
utazási költség
haszonáldozat költség
mérjük a preferenciákat
haszonáldozati érték és létezési érték.
Természeti környezet:
Teljes gazdasági értéke = jelenlegi használati érték +választási lehetQség értéke+önmagában való belsQ érték..
Fejlesztés akkor célszerq, ha a fejlesztésekbQl származó haszon nagyobb, mint a fejlesztés ráfordításának és a környezet érintetlenül hagyásából származó hasznok együttes összege.
Fejlesztések motivációi:
hatósági, jogi szabályozások, döntések
partnerek, kapcsolat rendszerek révén
belsQ motiváció: egyéni környezettudatos magatartás megléte, vállalati image kialakítása, melynek piaci hatása lehet, javul a teljesítmény, külföldi partnerek megítélése.
De szükséges még:
személyi oldal: legyen kompetens, kedvezQ személy, aki meg tudja ítélni, hogy milyen fejlesztés a leghatékonyabb a környezeti károk megelQzésében,
tárgyi oldal: mqszaki háttér, technológia, szqrQk, tisztító, know-how,
anyagi oldal: pénzügyi háttér; saját forrás, külsQ forrás, állami költségvetés.

22. A KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁS CÉLJA ÉS ESZKÖZRENDSZERE

A környezetvédelmi szabályozás célja: hogy a gazdálkodó szervezetek olyan módon folytassák tevékenységüket, hogy a környezet állapota a megfelelQ minQségben tartósan fennmaradjon, bizonyos környezeti minQségre vonatkozó normákat mindenki betartson.
Környezetvédelmi szabályozás: direkt módszerrel normákat és kibocsátási határértéket határoznak meg: - emissziós normák; - gazdasági intézkedések; - technológiai paraméterek.
KülsQ összetevQk, hatások: - stabil piaci pozíció elérése; - különbözQ társ-i szervezetek tiltakozó megmozdulásai; - hatóságok erQs szigora.
BelsQ feltételek: - megfelelQ szakmai kompetencia; - belsQ anyagi és mqszaki tartalékok.
KülsQ feltételek: - milyen technikai, anyagi hátterek vannak; - milyen források állnak rendelkezésre (pl. pályázati források, vállaltközi együttmqködések, banki hitelek, adókedvezmény, stb.)

A szabályozásnak két fQ, egymást nem kizáró, kiegészítQ formája ismeretes:

Közvetlen (vagy normatív) szabályozás
Általában jogszabályok útján történQ szabályozás, döntQen adminisztratív jellegq, korlátozásokon, tilalmakon alapul, ezáltal segíti a környezetre káros tevékenységek megakadályozását, illetve korlátozását. Legfontosabb eszközei a normák. A környezeti normákat vizsgálva négy egymásra épülQ kategóriát különböztethetünk meg, még: a célokat, a kritériumokat, az immissziós és az emissziós normákat.

2. Közvetett (vagy gazdasági) szabályozás
A gazdasági érdekeltség alapján törekszik a gazdasági élet szereplQit a megfelelQ környezeti magatartás irányába terelni. Ez ösztönzQbb és rugalmasabb, mint a jogi elQírás és szankcionálás.
A gazdasági szabályozás leggyakrabban alkalmazott formái:
a) Adó vagy díj (vagy más hasonló közteher),
b) Támogatás (szubvenció),
c) Piacteremtés.
b). Támogatás (szubvenció), pozitív ösztönzés
A szennyezQ azért részesülhet pénzügyi támogatásban, hogy szennyezéscsökkentQ intézkedéseket hajtson végre. Ez tehát pozitív ösztönzést jelent környezetkímélQ vállalati magatartás elQmozdítására. A támogatások fQbb formái:
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h dotáció (támogatás), amit a vállalat a visszatartott, a környezetbe ki nem bocsátott szennyezQanyag fejében kap, ill. a környezetvédelmi célú beruházások részleges vagy teljes finanszírozására. Állami, költségvetési pénzt igényel többnyire.
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h adókedvezmények, gyorsított leírás az adómérséklés, vagy adóelengedés. Bizonyos környezetvédelmi célokra úgy fordíthat nagyobb összegeket a termelQ, hogy anyagi terheit megosztja a költségvetéssel, amennyiben a környezeti kiadásokat, vagy azok egy részét le lehet írni az adóalapból. Gyorsított leírás engedélyezése: gyorsabb amortizációt ismernek el a beruházást követQ egy-két évben a valóságosnál, ami adóalapcsökkentést tesz lehetQvé.
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h állami kölcsönök, kamatkedvezmények esetén a piaci kamatok egy részét a költségvetés viseli.
A támogatás azt eredményezi, hogy bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat a "normál" piaci árnál olcsóbban kínálnak, ezért ezek kereslete és fogyasztása megnQ. A támogatások bizonyos emissziók tekintetében csökkentik ugyan a környezet terhelését, de összességében a környezet túlterhelését segítik elQ.
Letét-visszafizetési rendszer: Sajátos szabályozóeszköz. Legalkalmasabb módszer a környezeti problémák kezelésére azokban az esetekben amikor:
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h a környezetkárosodást okozó források száma nagy,
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h ezek a források mobilak,
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h a szennyezés eredete egyértelmqen nem mutatható ki.
A potenciális károkozóra illeték formájában adót vetnek ki, az okozható kárral megfelelQ nagyságban, és számára fizetés formájában támogatást adnak a letét jelenlegi értékének megfelelQ nagyságban, ha bizonyos feltételek teljesülnek (pl. ha bizonyítható, hogy a kár nem következett be). Használható lenne a módszer pl. a fáradt olaj, a használt akkumulátorok, a roncs-autók, az üdítQitalos dobozok felelQtlen szétdobálásának megelQzésére.

c) Piacteremtés (piaci és hatósági eszközök kombinálása)
A "szennyezési jogok" piaca
A módszer alapját az immissziós normák alkotják, elQírva a megengedhetQ szennyezettségi szintet. Annak érdekében, hogy az immissziós normákat teljesíteni tudják, megállapítják a szennyezQkre vonatkozó emissziós normákat is. A továbbiakban a szennyezéskibocsájtás befolyásolásához az állam a "szennyezési jogok értékesítését" használja fel. A módszernek több változata alakult ki ezek:
Emissziócsökkentési jóváírások (Emission Reduction Credits): A norma alatt szennyezQ vállalatok többletteljesítményét ismeri el jóváírások formájában azért, hogy ne csak a norma által elQírt határig, hanem azon túl is érdekelt legyen a vállalkozó emisszióját csökkenteni.
Emissziókiegyenlítés (Offset): Az emisszió kiegyenlítése új üzemek vagy üzemrészek létesítését teszi lehetQvé abban az esetben, ha a meglévQ üzemek legalább a létesítendQ üzem által okozott emisszió mértékéig csökkentik szennyezéskibocsátásukat.
Buborékpolitika (Bubbles Policy): Adott szennyezQanyagra egy térségben, egy ökológiailag többé-kevésbé egységesnek tekinthetQ körzetben korlátot, kvótát szabnak, amit a szennyezQk együttesen nem léphetnek túl. A körzetben  buborékban  mqködQ vállalatok között együttmqködési stratégia alakul ki, hogy az egyes vállalatok ne egyenlQ mértékben korlátozzák a szennyezQanyag kibocsátásukat, hanem ott legyen a legnagyobb mértékq az emisszió visszafogása, ahol ez a legolcsóbban megtehetQ.
Az összevont szennyezéskibocsátás (Netting Out): A vállalatra vonatkozó összevont emissziós norma meghatározásával az innovációt kívánják elQsegíteni. Ha az új létesítmény megvalósulása nem növeli a vállalat káros emisszióját, az új létesítmények engedélyezését nagyon leegyszerqsítik.

















23. A SZABÁLYOZÓRENDSZERREL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

A környezetvédelmi szabályozás célja: az, hogy a gazdálkodó szervezetek olyan módon folytassák tevékenységüket, hogy a környezet állapota a megfelelQ minQségben tartósan fennmaradjon, tehát bizonyos környezeti minQségre vonatkozó normákat mindenki betartson.

Ha ezt a célt meg akarjuk valósítani, a szabályozásnak a következQ követelményeknek kell megfelelnie:

1. Javuljon, vagy legalább ne romoljon a környezet állapota. Ennek érdekében meg kell határozni a megengedhetQ szennyezés mértékét /normáját/.
2. EllenQrizni és mérni kell a gazdálkodó szervezetek környezetszennyezQ tevékenységét.
3. Szankciókat kell kidolgozni a normákat nem teljesítQkkel szemben.
4. A szankciókat oly módon kell meghatározni, hogy azok ösztönözzék a gazdálkodókat korszerqbb beruházásokra (innovációkra), környezetbarát technológiaváltásra, termékváltásra.
5. Adott környezetminQséget a lehetQ legkisebb társadalmi ráfordítással kell elérni.
6. A szabályozásnak figyelembe kell venni, hogy a piac sehol sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein mqködQ szabályozó mechanizmusokhoz.
7. Politikailag elfogadható legyen (mind a környezeti norma, mind a be nem tartók szankcionálása tekintetében).
8. Rugalmas legyen, azaz képes legyen igazodni a változó gazdasági körülményekhez.
9. ÁttekinthetQ legyen : a túl bonyolult szabályozási rendszerben a végrehajtás nehézségei rontják a hatásosságot.
10. ForrásképzQ szerepet is be kell töltenie: egyes környezeti feladatok ellátására finanszírozási alapot képezzen, bár ennél is fontosabb, hogy orientálja a gazdasági élet szereplQit.

Mindegyik követelmény önmagában is elég bonyolult. Azt, hogy a fenti követelményeket együttesen bármely szabályozó rendszer teljesíthetné, ezt jelenleg még nem tudják megoldani sehol a világon. A különféle szabályozási mechanizmusok jól-rosszul megpróbálnak megfelelni a követelmények többségének.




















24. AZ ADÓK SZEREPE, ELPNYEI ÉS HÁTRÁNYAI
A gazdasági szabályozás leggyakrabban alkalmazott formája:
Adó, környezethasználati díj, illeték, járulék stb. -
1. A szennyezQ termeléssel okozott kár alapján kivetett adó (Pigou féle adó) úgy korrigálja azt, hogy a termelés magánköltsége alacsonyabb, mint társadalmi költsége, hogy a kivetett adóval  hatósági elQírás alapján  megnöveli a termelQ magánköltségeit. Így a szennyezQ termelésre kivetett adóval a termelés költsége a társadalom és a magánvállalkozó számára megegyezik. Ezáltal biztosítható az erQforrások optimális elosztása a különféle termékek termelése között.
2. A kibocsátás egységére kivetett adótípus:
Kibocsátási díj v. adó: minden szennyezQ a kibocsátás minden egysége után díjat fizet.
Az adó mértékének a meghatározásához ismerni kell a szennyezés megszüntetésének határköltségeit az egyes szennyezQknél. A vállalatnak addig érdemes a szennyezés elhárításával /tisztítással/ foglalkozni, ameddig annak költsége kisebb az adónál, vagy azzal legfeljebb megegyezQ. Az adó kivetése a gazdálkodó számára választási lehetQséget jelent:
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h szennyezi a környezetet és ennek megfelelQen adót fizet,
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h vagy olyan környezetkímélQ technológiát, vagy tisztítási eljárást alkalmaz, aminek révén mentesül az adófizetéstQl.
A racionális gazdálkodó a kisebb költséggel járó megoldást választja.
ElQnye:- módosítja a költségelosztást a negatív külsQ hatások belsQvé tételével, azaz a termelés a kevésbé szennyezQ irányba tolódik el, mivel ezek költsége kisebb. Így környezetkímélQ termékek és technológiák bevezetésére ösztönöz,
- diffúz szennyezQkre is alkalmazható. Pl. az üzemanyag vásárlásakor a tulajdonosok az üzemanyag árától elkülönített un. "termékdíjat" kötelesek fizetni. Ez várhatóan elQsegíti a kisebb fogyasztású, kevésbé szennyezQ típusok keresletének növekedését.
Hátránya: a közgazdaságilag megalapozott, a szabályozási funkciónak jól megfelelQ díj nagyságának a megállapítása sok információt igénylQ, bonyolult feladat, éppen ezért viszonylag nehézkes a megváltoztatása is.
A gyakorlatban a díjkivetés elsQszámú motiváló tényezQjévé a bevételképzés válik.
A mai díjak többségének célja, hogy pénzügyi alapot képezzen vmely környezetvédelmi tevékenység megvalósítására. A környezetkímélQ technológiák bevezetését ösztönzQ hatása kevésbé jelentkezik. A díjtételek nem elég magasak ahhoz, hogy a vállalatok magatartására hatást gyakoroljanak.
Egyes díjfajták:
Az eszköz neve Általános leírása Díjak Kibocsátási díjak ÖsztönzQ kibocsátási díjak: A díj által összegyqjtött jövedelem nem kerül vissza a szennyezQhöz. Disztributív kibocsátási díjak: A díj által összegyqjtött jövedelmet támogatás formájában visszakapja a szennyezQ. Az összeget új, szennyezéscsökkentQ (pollution controll) berendezésekre kell költeni. Felhasználói díjak: Befizetések a szennyezQ kibocsátások közös vagy közösségi szintq megtisztítása költségeinek fedezetére. Termékdíjak/adó- differenciálás: Hozzáadódnak azon termékek árához, amelyek szennyezik a környezetet, illetve elhasználódásuk után nehezen elhelyezhetQk; az elQbbinek bevétel növelQ hatása van. Adminisztratív díjak: EllenQrzési és engedélyezési díjak
25. A KÖZVETLEN vagy NORMATÍV SZABÁLYOZÁS CÉLJA ÉS ELPNYEI, HÁTRÁNYAI
1. A normák rendszere: A közvetlen, általában jogszabályok útján történQ szabályozás a legelterjedtebb szabályozási forma. Adminisztratív jellegq, korlátozásokon, tilalmakon alapul. Legfontosabb eszközei a normák.
Négy egymásra épülQ kategóriát különböztethetünk meg:
a.) Célok: Egy közösség, vagy a társadalom a környezettel összefüggésben célokat tqz maga elé.’! mekkora anyagi áldozatot hajlandó és képes vállalni a társadalom a környezet tisztaságáért, és mennyire igényli a társadalom a környezeti minQség javítását.
b.) Kritériumok: Bizonyos mqszaki paraméterek elQírását jelenti meghatározott felhasználásra kerülQ környezeti elemek esetében. Például a víz akkor iható, ha bizonyos szennyezQk koncentrációja nem halad meg egy bizonyos értéket és így megfelel az adott társadalom által kívánatosnak tartott egészségügyi követelményeknek.
c.) Immissziós vagy környezetminQségi normák: Adott térségre vonatkozóan azt írják elQ, hogy az egyes környezeti elemek  a talaj, a levegQ, a vizek  a különbözQ szennyezQanyagokból milyen mennyiségeket tartalmazhatnak meghatározott ideig vagy tartósan, anélkül, hogy az élQvilágot veszélyeztetnék, vagy kedvezQtlen ökológiai hatást váltanának ki. Az immisszió mértékét nemcsak a szennyezés volumene, hanem bizonyos földrajzi tényezQk (légköri viszonyok, vízáramlás sebessége stb.), a különbözQ szennyezQ anyagok egymásrahatása is befolyásolja. Az immissziós normák fQ célja: az irreverzibilis ökológiai változások megakadályozása. Az immissziós normákat koncentráció egységekben adják meg. Ezekhez kapcsolják pl. a szmogriadó vagy más katasztrófák miatti vészintézkedések elrendelését.
d.) Emissziós vagy kibocsátási normák: Az egyes szennyezQ forrásokra kéményenként vagy üzemenként írják elQ a kibocsátható szennyezQanyag mennyiségét. Meghatározásakor az immisszióból kellene kiindulni, és a terjedési modellek segítségével kiszámítani a megengedhetQ emissziókat. A gyakorlatban a technológiai lehetQségeket veszik figyelembe, amikor az emissziós normákat elQírják.
A kialakított normarendszer országonként eltérQ, vannak törekvések a nemzetközileg elfogadott egységes normarendszer felállítására.
2. A közvetlen szabályozás eszközei
1. Nyílt tiltás: tisztán hatósági szabályozóeszköz; a norma szintje feletti szennyezést jogtalannak tekinti; a termelQ személyt v szervezetet tevékenységének megszüntetésére kötelezi. ( ElQnyös a módszer, ha az adott tevékenység vagy termék megszüntetése a cél, vagy a tiltott, ártalmas mellékhatásokat okozó terméknek megfelelQ helyettesítQje akad. Vagy ha olyan tevékenységet tilt, amely egy potenciálisan kisebb környezeti kárt okozó tevékenység folytatását akadályozza.
2. Engedélyeztetési eljárás: amikor az új vállalatok létesítésekor a kivitelezési terveket, az alkalmazni kívánt technológiákat engedélyeztetni kell a megfelelQ szakhatósággal, amelyik a kivitelezésre és a késQbbi mqködésre kiterjedQ környezeti hatásvizsgálat (KHV) készíttetését írhatja elQ, és a mqködést a környezeti hatások figyelembevételével engedélyezik vagy nem.
3. Normák állítása: leggyakrabban használt eszköz. A következQ lépésekbQl áll:
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 12 \h a levegQ és vízminQségi normák vagy célok kitqzése, az immissziós normák meghatározása,
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 12 \h az emissziós normák, termékegységre vagy technológiára vonatkozó normák megállapítása,
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 12 \h a norma betartását ellenQrzQ monitoring rendszer kifejlesztése,
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 12 \h a norma betartásának kikényszerítése, a normát megsértQk szankcionálása (leggyakrabban bírságolás).
Az emissziós normák elQírása elterjedt ( gátolja az innovációs lehetQségek feltárását és alkalmazását a szennyezés csökkentése terén a termelQk ellenérdekeltsége miatt. "FQmérnökök hallgatási kartellje": a termelQk a technikai újításokat, fejlesztéseket eltitkolják, nehogy szigorúbb normákat és így magasabb költségeket idézzenek elQ.
Az immissziós normákon alapuló szabályozás szerint a szennyezés maximálisan megengedhetQ mértékét kell megállapítani, s az egyes létesítményekre vonatkozó korlátozásokat úgy kell megszabni, hogy a keletkezett össz szennyezés ezeken a határokon belül maradjon. Nem kell az egyes források kibocsájtását külön-külön szabályozni. ( Az immissziós norma sokkal radikálisabb. Kizárólag a kialakuló szennyezQdésre koncentrál, és nem foglalkozik a korlátozás gyakorlati megvalósításának lehetQségeivel, a technikai színvonal kérdésével. Az immissziós normákon keresztül történQ szabályozás gazdasági és ökológiai értelemben is számos elQnnyel járna, pl. jobban ösztönözné az innovációt, stb.
Az emissziós normák gyakorlati változatai:
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h egy szennyezQforrás (pl. egy kémény vagy egy csatornanyílás) megengedhetQ kibocsájtásának meghatározása tonna/év vagy kg/óra és más hasonló egységekben.
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h a szennyezés elhárítás adott fokának meghatározása (pl. az összes porszennyezés hány %-át kell eltávolítani),
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h az alkalmazható legjobb megoldás, vagy az elérhetQ legjobb szennyezéselhárítási technológia alkalmazásának megkövetelése,
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h a kibocsátásra vonatkoztatva szennyezQanyag koncentráció elQírása (pl. a kipufogógáz megengedhetQ CO tartalma %-ban),
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h a kibocsátás megtiltása a koncentrációhoz vagy a kárköltséghez kötötten,
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h kibocsátási korlátok a termelés inputjától vagy outputjától függQen, azokban az esetekben, amikor a felhasznált input és a kibocsátott szennyezés között nyilvánvaló kapcsolat áll fenn.
A normák betartásának ellenQrzése állami szerepkör. Az ellenQrzQ hálózat (monitoring rendszer) kiépítése és mqködtetése költséges, és a rendszer esetenként kijátszható.
Szankcionálás: a határértékeket túllépQ szennyezQk, a kötelezQ szabályok megsértQi bírságot fizetnek. Csak annak kell fizetni, aki túllépi a norma alapján megengedett szennyezési szintet. Így semmi sem ösztönzi a termelQt arra, hogy a szennyezés-kibocsájtást ennél nagyobb mértékben visszaszorítsa. A bírságok messze alacsonyabbak, mint az okozott kár, vagy a megszüntetéséhez szükséges eszközök értéke. ( egyszerqbb és olcsóbb szennyezni, mint környezetkímélQ beruházásokat eszközölni.
3. A közvetlen szabályozás hátrányai
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h a normák mértékének megállapításával kapcsolatos nehézségeket,
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h a viszonylag magas adminisztrációs költségeket.
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h a szabályozás elfogadtatásával kapcsolatos társadalmi-politikai problémák. Társadalmi-politikai problémákat okozhat éppen a normák változtatásakor (szigorításakor) az, hogy a korábbi gazdaságossági megfontolások érvényüket vesztik, és csQdbe juttathatnak vállalkozásokat.
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h a környezetvédelmi tevékenység fejlesztésére vonatkozó ösztönzés hiányát,
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h mivel a megállapított normák általában minden szennyezQre egyformán érvényesek, nem ösztönöznek arra sem, hogy a szennyezés mértékét ott csökkentsék legjobban, ahol az a legolcsóbb,
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h a környezet használatát ingyenesen biztosítja azok számára, akik a megszabott norma alatt szennyeznek,
SYMBOL 45 \f "Symbol" \s 11 \h a szabályok, normák nemzetközi összehangolásának hiánya is csökkenti a módszer eredményességét.


26. A GAZDASÁGI ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN
Az eszköz neve Általános leírása Díjak Kibocsátási díjak ÖsztönzQ kibocsátási díjak: A díj által összegyqjtött jövedelem nem kerül vissza a szennyezQhöz. Disztributív kibocsátási díjak: A díj által összegyqjtött jövedelmet támogatás formájában visszakapja a szennyezQ. Az összeget új, szennyezéscsökkentQ (pollution controll) berendezésekre kell költeni. Felhasználói díjak: Befizetések a szennyezQ kibocsátások közös vagy közösségi szintq megtisztítása költségeinek fedezetére. Termékdíjak/adó- differenciálás: Hozzáadódnak azon termékek árához, amelyek szennyezik a környezetet, illetve elhasználódásuk után nehezen elhelyezhetQk; az elQbbinek bevétel növelQ hatása van. Adminisztratív díjak: EllenQrzési és engedélyezési díjak Támogatások Segélyek, támogatások: Vissza nem fizetendQ pü.-i támogatások, melyeket akkor fizetnek, ha a kedvezményezett szennyezéscsökkentQ intézkedéseket hoz. Puha kölcsönök: SzennyezéscsökkentQ intézkedések meghozatalához kötött kölcsönök, melyeknek kamata alacsonyabb, mint a piacon szokásos. Gyorsított értékcsökkenési leírás: LehetQség a gyorsított leírás alkalmazására, adó- vagy illetékmenteségre, ill. visszatérítésre, amennyiben bizonyos szennyezéscsökkentQ intézkedést meghoznak. Letét visszafizetési rendszer A potenciálisan szennyezQ termékek árát pótdíjjal megnövelik. Amikor a termék, illetve megmaradt részei visszakerülnek, a pótdíjat visszafizetik Piacteremtés Mesterséges piacok, amelyeken a szereplQk a tényleges és potenciális szennyezés "jogait" adhatják-vehetik. Kibocsátás-kereskedelem (buborékok, jóváírás, nettósítás, bankok): Egy üzemen belül, egy cégen belül, ill. cégek között. Piaci beavatkozás: Beavatkozás az árak alakulásába a piac stabilizálása érdekében; tipikusan a másodlagos (újra feldolgozott) anyagok piacán. FelelQsségbiztosítás: A szennyezQ felelQssége, mely egy biztosítási piac kialakulásához vezet. Közvetett vagy gazdasági szabályozás  közvetlen utasítás helyett gazdasági érdekeltség alapján próbálja a gazdasági élet szereplQit a megfelelQ környezeti magatartás felé terelni (ösztönzQbb, rugalmasabb) Formái:
Adó vagy díj: a) kár alapján kivetett adó  Pigou féle adó - a kivetett adóval megnöveli a termelQ magánköltségeit. ( Fogyatékosságai: - az okozott kár felbecsülése nehéz
nem igaz, hogy egységnyi termelés egységnyi szennyezéssel jár, mert függ a technológiától, környezetvédelmi megoldásoktól ( a termelés különbözQ szennyezéskibocsájtással járhat ( nem elegendQ, ha a termelést adóztatják.
b. kibocsátási díj v. adó : a szennyezQ a kibocsátás minden egységére díjat fizet ( ösztönöz a szennykibocsátás állandó csökkentésére
fontos a díj mértékének közgazdaságilag helyes megállapítása
ElQnye: - ugyanazt az eredményt más módszereknél kisebb összköltséggel képes elérni
- módosítja a költségelosztást; a termelés kevésbé szennyezQ irányba tolódik el, mert ezek költsége kisebb (környezetkímélQ termékek és technológiák bevezetésére ösztönöz)
- diffúz szennyezQkre is alkalmazható  pl. autó üzemanyag vásárlásánál un. Termékdíjat kell fizetni, ami arra ösztönöz, hogy kisebb fogyasztású és kevésbé szennyezQ autókat vásároljunk + ezáltal a gyártók is környezetkímélQbb motorokat gyártanak
Hátránya: a megfelelQ díj megállapítása bonyolult, megváltoztatása nehézkes
Motiváló tényezQ: bevételképzés - pénzügyi alapot képeznek ezekbQl a díjakból valamilyen környezetvédelmi cél megvalósítására
Támogatás, pozitív ösztönzés  a szennyezQ támogatást kap azért, hogy szennyezéscsökkentQ intézkedést hajtson végre
dotáció - környezetbe ki nem bocsátott szennyezés fejében illetve környezetvédelmi
beruházás finanszírozására adják
költségvetési pénz ( nem népszerq az adófizetQk körében
b. adókedvezmények, gyorsított leírás
a környezetvédelmi költségeket vagy egy részét le lehet írni az adóalapból
gyorsított leírás  gyorsabb amortizáció, adóalapcsökkentést tesz lehetQvé
c. állami kölcsönök, kamatkedvezmények  a piaci kamatok egy részét a költségvetés viseli
Fogyatékosságai: - ingyen v. puha pénz  nem elég hatékony a felhasználás
- sérül a fizessen a szennyezQ elv
- hosszú távon a támogatások kedvezQtlenül hatnak, mert a támogatások következtében bizonyos termékeket a piaci árnál olcsóbban kínálnak,( megnQ a kereslet és összességében már a környezet túlterhelését segítik elQ (pl. több autó (több CO2 )
Letét  visszafizetési rendszer: - a környezetkárosodást okozó források száma nagy; - a források mobilak; - a szennyezés eredete egyértelmqen nem mutatható ki.
A károkozóra illeték formájában adót vetnek ki, és ha bizonyos feltételek teljesülnek (pl. bizonyítható, hogy a kár nem következett be), akkor számára támogatást adnak a letét jelenlegi értékének megfelelQen  használt akkumulátor, fáradt olaj, stb.
adót kivetni, amely visszafizetésre kerül, ha a keletkezett veszélyes hulladékot a megfelelQ helyre szállítják
letétbe foglalnák a vállalatok mqködési helyének rekultivációs költségeit a mqködés megkezdése elQtt, annak feltételeként  megakadályozná a rekultiváció elmaradását
elQre nem látható kockázat esetén azt megbecsülnék, annak maximális költségét elQre letétbe helyeznék, s ha a kár elkerülését bizonyítanák, akkor a letétet napi értéken vissza lehetne fizetni
Piacteremtés  szennyezési jogok piaca  imissziós és emissziós normákat tartalmaz
a. Emissziócsökkentési jóváírások: a norma alatt szennyezQ vállalatok többletteljesítményét elismeri jóváírás formájában.
b. emissziókiegyenlítés: ált. vállalatokon belül történik, u.arra a szennyezQanyagra vonatkozóan  új üzem létesítését teszi lehetQvé, ha a meglévQ üzemek legalább a létesítendQ üzem kibocsátásának megfelelQen csökkentik emissziójukat
c. buborékpolitika: egy szennyezQanyagra egy térségben kvótát szabnak, amit együttesen nem léphetnek túl a szennyezQk, így együttmqködési stratégia kell hogy kialakuljon közöttük
d. összevont szennyezéskibocsátás: ha az új létesítmény nem növeli a káros emissziót, az új létesítmény engedélyezését leegyszerqsítik
27. A FEJLETT ORSZÁGOKBAN ALKALMAZOTT KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁSI MEGOLDÁSOK
( Nem létezik olyan eszköz, ami univerzálisan alkalmazható lenne!!! Törekvés:
- imissziós határértékek szigorítására: - mert nem állapíthatók meg teljes biztonságot ígérQ határértékek; - eddig az ártalmasságot humán szempontból vizsgálták, ami az ökoszisztémák szempontjából nem elegendQ
- szabályozás rugalmassá válására: a környezetvédelem és a gazdasági fejlQdés nem szembenálló, hanem egy irányba mutató célok  ezeknek egymást segíteni kell.
Németország, 1986. levegQtisztaság-védelmi irányelvek: az intézkedéseket az okozott károk, ill. a környezet veszélyeztetése alapján kezdeményezik
Britek: tárgyalásos megegyezések játsszák a fQszerepet; felismerték, hogy a környezetvédelem problémái különös, egyedi kezelést igényelnek
(Protekcionista külkereskedelem: Tiltják, ill. minQségi határértékekhez kötik bizonyos környezetszennyezést okozó termékek importját. Káros, mert azáltal, hogy ezeket a termékeket nem engedik be az országba, a kevésbé fejlett országok kénytelenek saját belsQ piacukon értékesíteni, s a szennyezés ugyanúgy megtörténik.
(Környezetvédelem importja: - a veszélyes hulladék országhatáron túlra szállítása  ma már tilos
- a szennyezQ technológiák mqködQtQke formájában történQ áthelyezése más régiókba  ezen termékek iránt aztán keresletet támasztanak, illetve kedvezQ hiteleket biztosítanak a fejlesztésekhez  pl. Ny-Eu-ban atomerQmqvi beruházás leállítása, ugyanakkor villamosenergia-import iránti igény növekedése
EU: 1993-2000 V. akcióprogram: 5 szektorra összpontosít: mezQgazd., ipar, turizmus, közlekedés, energia
integráció kérdése; - hiányzott a monitoring
ágazati stratégiák sem jelentek meg a körny. védelem területén
2001-2010VI. akcióprogram: a társ. minden szektorát be kívánja vonni
externális költségeknek a közlekedés terén való számbavétele
energiapolitika változatlanul elsQbbséget kap; - ökohatékonyság javítása
környezeti design: az anyag, e-fehasználás, hulladék kibocsátás terén, szabványokban érvényesülni kell a környezeti szempontoknak.
EPEC : szennyezQ emissziók regisztere az EU-ban. 4 fQ területe:
éghajlatváltozás (energia, közl-hez kapcsolódóan)
egészség és környezet (vegyi anyagok, élelmiszerbiztonság, vízminQség, géntechnológia)
biológiai sokféleségek, mg., vidék megQrzése
természeti erQforrások fenntartható használata és az ehhez kapcsolódó hulladékgazdálkodás
Szigorítani kell a környezetpolitikát és a jogszabályokat  népszerqsítés fontos!
IMPEL-hálózat  környezeti információk cseréje Cél:
termékekbe a környezeti költségeket beépítik
energiaipari termékek adóztatását szorgalmazzák
integrált term. politikát, környezet központi irányítás rendszerét felügyelQk között szorosabb kapcsolati rendszer
pénzügyi szektor zöldítése
közösségi környezeti felelQsségi rendszer erQsítése
közgazdasági eszközök alkalmazása erQteljesebbé válik
Környezetpolitika csoportosítása: LevegQ, szállítás, közlekedés
CAFE: Clear Air for Europe
Légszennyezésben együtt veszik az éghajlatváltozást a CO2 kibocsátással  ózonréteg vizsgálat
28. A KÖRNYEZETVÉDELMI FINANSZÍROZÁS

Megoszlik: - szennyezQ
-állam
-pénzintézet között
Formája:
támogatás
kedvezmény (adó, kamat)- adókulcs, adóalap, adó, adómentes & . Képzés, gyorsított leírás
Forrása:
állami költségvetés
vállalatoknál ilyen célra fordított összegek
decentralizált bevételi alapok

Környezetvédelmi beruházások finanszírozásának lehetQségei:
kedvezmények
USA (Oklahoma állam) beruházás nettó költsége adóból leírható
Franciaország: a beruházás 10%-a vonható le az adóból
Adómentes pénztartalék képzésnél meghatározzák az összeg nagyságát, a beruházás határidejét
hitelek
a környezetvédelmi beruházások jövedelmezQsége, megtérülése banki értelemben nehezen kezelhetQ kategória
kötelezQ környezetvédelmi elQírások betartását szolgáló nagyobb jövedelmezQségq fejlesztés
kisebb környezetvédelmi fejlesztés  középtávú hitelek
lízing (sale and & .. back)

Általános finanszírozási kérdések:
-ElQtérbe került a körny. gazdasági igény,
-a piac szabályozó szerepe erQsödik,
- a termelési erQforrások a gazdálkodás részévé váltak

ForrásbQvítés lehetQségei:
járadék jellegq jövedelmek
külföldi forrás bevonása
kötvénykibocsátás

Környezetvédelmi Alap (KAC)
Banki finanszírozás
Központi források banki kezelése, hatékony felhasználása, értékállósága
Környezetvédelmi innováció finanszírozási hátterének biztosítása
Környezetvédelem finanszírozása kereskedelmi banki hatáskörben
Ökobanki tevékenység

Források:
EU-s pénzek (INTERREG) elQcsatlakozási alapok
Hazai pénzek (kb 10 millió Ft) mqszaki fejlesztésre, oktatásra



29. A KÖRNYETEVÉDELMI SZABÁLYOZÁS A HAZAI GYAKORLATBAN

1995.évi LIII. Környezetvédelmi törvény céljai:
-a fenntatrtható fejlQdés,
-ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása,
-a környezet elemeinek és folyamatainak védelme.

Alapelvei: a megelQzés, felelQsség, együttmqködés és a tájékoztatás.

Állami szerepvállalás:
Országgyqlés feladata
a Nemzeti Környezetvédelmi Program elfogadása és végrehajtásának értékelése,
a kormány környezeti jelentésének elbírálása
a kormány és a helyi önkormányzatok feladatainak meghatározása.

Országos Környezetvédelmi Tanács feladata: a kormány segítése.

Önkormányzatok feladata: a területi környezetvédelmi feladatok végrehajtása.

Körny.védelem gazdasági alapjai:
környezet használata utáni díjak:
környezetterhelési díj,
igénybevételi járulék,
termékdíj,
betétdíj. + bírságok.

Díjak és bírságok céljai: környezet terhelését csökkentQ intézkedések fedezete, és a körny. terhelés csökkentésének ösztönzése.

Szabályozás követelményei:
-a rendszerváltás elQtti pazarló és káros gyakorlat megváltoztatása és a körny. korábbi állapotának visszaállítása.
 megakadályozni a körny. állapotának további romlását.
 a gazdasági konszolidáció megteremtésének elQsegítése.
 körny.védelmi kifejlQdésének elQsegítése.
 EU val összhang megteremtése.
 emberi egészség megQrzése.
 természeti készletek ésszerq hasznosítása.
 környezet minQségének védelme megQrzése és javítása.




30. KÖRNYEZETI MENEDZSMENT ESZKÖZÖK

Környezeti menedzsment: mindazon intézkedések, melyek befolyásolják a gazdálkodó szerv környezeti kapcsolatát. Nem mindig integrálódik be a vezetés feladatkörébe.
Eszközök:
1. SWOT analízis: általában a környezeti kérdések nem jelennek meg benne. Itt kifejezetten a gazdálkodó körny-i hatásai jelennek meg.
2. tisztább termelés alkalmazása: hulladékminimalizálás
3. életciklus elemzés: - ISO 14000
- EMAS - környezeti menedzsment és auditálási rendszerek: célja, hogy a környezethasználók önszabályozási törekvéseinek teret engedjen, illetve azokat megfélelQen ösztönözze.
- integrált menedzsment rendszerek
A vállalkozás környezeti menedzsmentje kétféle hibát követhet el:
alul- vagy túlbecsüli a környezeti kihívásban rejlQ üzleti lehetQségeket l.(kiszorul egy egyre bQvülQ környezetvédelmi piacról.
Túlértékeli vagy bagatellizálja a környezeti kihívás támasztotta korlátokat.(üzleti lehetQségeit korlátozza.
Charták ( pl. ICC vagy CERES elvek), újabban szabványok rögzítik a fenntartható fejlQdés illetve a környezeti menedzsment alapelveit.
A multinacionális vállalatok környezeti menedzsmentjét a környezet, egészség és biztonság ügyével kapcsolatos döntéseik meghozatalakor a következQ tényezQk befolyásolják:
a fejlettségük szintje; - a földrajzi elhelyezkedésük,
a lakosság hozzáállása; - a biztonsági kérdések; - a külsQ szabályozás.
A vállalati tevékenység két dimenzióban vizsgálható:
1. bensQ, endogén kockázat ( a vállalati menedzsment által közvetlenül befolyásolható) ( az alkalmazott anyagok és technológiák, humán erQforrások( alkalmazott inputok és outputok, üzemzavarok gyakorisága, lefolyása.
2. külsQ, exogén kockázat ( a vállalat számára a változó külsQ világot képviseli)( a vállalat geográfiai elhelyezkedése, a környezet ökológiai jellemzQi, biodiverzitás, széljárás, demográfiai viszonyok rendelkezésre álló infrastruktúra, a környezQ lakosság iskolázottsága, környezeti attitqdje, a foglalkoztatottság állapota, a politikai intézményrendszer stb.
Exogén tényezQk, amelyek növelik a vállalatok környezeti kockázatát Magyarországon:
a./ A nem egyértelmq környezeti felelQsségi viszonyok, a környezeti felelQsségbiztosítási rendszer még születQfélben van.
b./ A környezetvédelmi infrastruktúra fejletlen:
a környezetvédelmi szolgáltatások fejletlenek, a környezeti hatástanulmányok, illetve a környezeti auditálás elvégzésére alkalmas szakértQk minQsítése megoldatlan,
a veszélyes hulladékok lerakására, illetve elégetésére szolgáló kapacitások szqkösek, egy részének a mqszaki színvonala nem megfelelQ,
a csatornahálózat és a szennyvíztisztító kapacitások szqkösek,
a szennyezQ fizet elv következetes alkalmazása a monitoring rendszer hiányosságai miatt nem megoldható,
a vészelhárító rendszer kiépítettsége eseti, technikai felszereltsége bizonytalan.
c./ Társadalmi, politikai, intézményrendszeri fékek:
egy-egy környezeti konfliktust különféle politikai erQk esetleg saját érdekeiknek megfelelQen használnak fel,
az együttmqködQ konfliktus megoldásnak nincsenek hagyományai
az ország gazdasági fejlettsége és a lakosság környezeti elvárásai nincsenek összhangban.
31. Swot analízis alkalmazása a környezetvédelemben

Vállalati gazdálkodás környezetvédelmi eszközei:
Swot analízis
Tisztább termelés
Hulladék minimalizálás
Életciklus-elemzés

Környezetvédelmi Swot analízis:
erQsségek = strengths
gyengeségek = weaknesses
lehetQségek = opportunities
veszélyek = threats
ErQsségek:
környezetpolitika (megelQzésre összpontosít)
megfelelQ színvonalú környezettudat
kielégíti a jogszabályi szabályozásokat
környezetbarát termékeket gyártanak
van tanúsító rendszerük (pl.ISO)
hulladékminimalizálási programban vesznek részt
részt vesznek fenntartható fejlQdést erQsítQ projektekben
Gyengeségek:
Az erQsségeknél felsoroltak hiányoznak.
KülsQ tényezQk:
külsQ tanácsadók igénybevétele
programok beindítása
beszállítókkal a környezeti tudat erQsítése
nemzetközi együttmqködés erQsítése
Veszélyek, fenyegetettségek:
- jogszabályi oldalról: környezetpolitika szigorodása( nagyobb bírságok.
nemzetközi együttmqködések végrehajtásával kapcsolatos feladatok.























32. TISZTÁBB TERMELÉS LÉNYEGE, BEVEZETÉSÉNEK LÉPÉSEI
1989-ben jelent meg, az ENSZ környezetvédelmi bizottsága adta ki. MegelQzésre épített folyamatos fejlesztési stratégia. Termékre, technológiára és szolgáltatásra egyaránt alkalmazható. Igénybe vesz kormányzati eszközöket, szabályozást, vállalati menedzsmentet.
A tisztább termelési folyamat eredményei:
tisztább környezet
gazdasági haszon( termelékenység növekedés, energia megtakarítás(költségcsökkenés
Nemzeti Tisztább Termelési Központok jöttek létre. Ágazat-specifikus módszereket is kidolgoztak.
A tisztább termelés lényegét egy piramissal ábrázolhatjuk:
a piramis csúcsa azt jelenti, hogy teljesen eltqntetjük a veszélyes anyagokat
közvetlenül alatta ábrázolhatjuk a veszélyes anyagok csökkenését
alatta újrahasznosítás, hulladékgazdálkodás
alatta hulladék lerakás
Ha föntrQl húzunk egy nyilat a piramis talapzatához az azt jelenti (növekszik a környezetterhelés, ha lentrQl húzunk a csúcs irányába akkor a beruházási kedv növekszik(tisztább termelés jön létre.
Ökohatékonyságot befolyásoló tényezQk:
a javak és szolgáltatások csökkenése
energiahasználat csökkenése
toxikus anyagok csökkenése
az anyagok visszaforgatásának kérdése
maximálni kell a megújuló erQforrások használatát
növelni kell az anyagok tartósságát
növelni kell a szolgáltatások hatékonyságát
A tisztább termelési tényezQ bevezetésének lépései:
Tervezés és szervezés
menedzsment felállítása
team létrehozása
környezetpolitika megfogalmazása
tisztább termelési terv elkészítése
ElQzetes elemzés (MinQségi áttekintés)
cég bemutatása
folyamatábra ( technológiák nyomon-követésére szolgál
üzemi bejárás, szemle
az elemzés fázisának tervezése
Mennyiségi elemzés, hatásvizsgálat készítése
adatgyqjtés
energia mérleg készítése
tisztább termelési lehetQségek azonosítása
lehetQségek listája
Értékelés és megvalósítási tanulmány
Nem gazdasági elemzés (jóléti kérdéseket pl. az emberek közérzetét befolyásoló tényezQk elemzése)
ElQzetes; mqszaki; gazdasági értékelés
Be kell vezetni, meg kell valósítani, fenn kell tartani a tisztább termelést
Fontos, hogy megfelelQ monitoring kapcsolódjon hozzá.
Ausztráliában és a Távol-Keleten is nagyon sok példa van a tisztább termelésre.

33. KÖRNYEZETI MENEDZSMENT RENDSZEREK LÉNYEGE

A környezeti audit és menedzsment rendszereket: részben kötelezQen, részben önkéntesen alkalmazzák az OECD országokban.

Az 1980-as években ez a módszer fokozatosan elterjedt az OECD országokban.
1989-ben a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara: "Irányelvek a környezeti auditálásra"
Felismerik, hogy a környezeti auditálási eljárásokat be kell építeni egy integrált és hatékony menedzsment rendszerbe.
Egyesült Királyság: környezeti menedzsment rendszerének szabványa (BS7750).
Az Európai Unió 1993: környezeti menedzsment és auditálási rendszert (EMAS).
1995-ben az OECD Tanács Ajánlást fogadott el a kormányzati szabályozás minQségének javításáról. ( azt javasolja a tagországoknak, hogy tegyenek hatékony lépéseket a szabályozások minQségének és átláthatóságának biztosítására. Ehhez rendszeresen meg kell vizsgálni az igazgatási és politikai folyamatok minQségét és teljesítményét a szabályozások kidolgozása, megvalósítása, értékelése és módosítása szempontjából. Ennek elvégzéséhez egy ellenQrzQ listát dolgoztak ki, amely a következQ kritériumokat tartalmazza:
a szabályozónak rendszeresen meg kell becsülnie a javasolt szabályozás vagy annak alternatívái teljes várható költségeit és hasznait;
amennyiben a kormányzati beavatkozás elosztási és méltányossági kérdéseket érint, a szabályozónak rá kell világítania a szabályozási költségek és hasznok megoszlására a társadalmi csoportok között;
a szabályozásokat nyitott és átlátható módon kell kidolgozni, megfelelQ eljárásokat kialakítva arra, hogy az érdekelt felek véleményét idQben és eredményesen figyelembe lehessen venni.
A szabályozási hatáselemzés fontos szerepet játszik a szabályozóeszközök kidolgozásának és mqködésének folyamatában. A szabályozási hatásbecslést az új vagy módosítandó szabályozás elfogadása elQtt végzik, míg a szabályozási értékelést már meglévQ jogszabályokra alkalmazzák.
Többféle módszert lehet megkülönböztetni: sok-tényezQs elemzés, kockázat-haszon elemzés, hatásértékelés, költséghatékonyság elemzés, disztribúciós hatásokat vizsgáló értékelések, (fontosak a politikai döntéshozók számára). Az elemzés egyes esetekben egy-egy csoportra gyakorolt hatásra terjedhet ki, ilyen például az üzleti szférát érintQ teljesítési költségek vagy a kormányzatnál jelentkezQ pénzügyi vonzatok, de szükséges lehet a kereskedelemre vagy a versenyképességre gyakorolt hatások elQzetes felmérése.
A környezeti menedzsment rendszer mqködtetése a következQ kedvezQ hatásokat eredményezi:
az anyag és energiafelhasználás csökkenése
szennyezQ-kibocsátás csökkenése
környezet-biztos üzemeltetés feltételeinek kialakulása
hulladék újrahasznosítás javulása
környezetért viselt felelQsségek egyértelmq meghatározása
a cég társadalmi, közösségi és piaci megítélésének javulása
új belföldi és exportpiacok megszerzése, megtartása, bQvítése.
34. KÖRNYEZETBARÁT TERMÉK FOGALMA, ÖKOCIMKÉK ELNYERÉSÉNEK LEHETPSÉGEI
Környezetbarátnak akkor nevezhetnénk egy terméket, ha maga a termék elQállításának folyamata és fogyasztása során keletkezQ hulladékai sem környezetszennyezQ hatásúak.
- a gyakorlatban ilyen termékek nem léteznek, mégis indokolt ennek a pozitív jelzQnek a használata minden olyan termékre és technológiára, amelyek a hasonló célt szolgáló termékek és technológiák közül azzal tqnnek ki, hogy kedvezQtlen környezeti hatásuk jelentQsen kisebb a megszokottnál, vagyis így nagyrészt megoldott az ökológiai érdekek védelme.
Igen körültekintQ elemzés után jelenthetjük ki egy termékrQl, hogy környezetbarát, sQt értékelésünket rendszeresen felül kell vizsgálni.
A környezetvédelmi követelmények túlhangsúlyozása gyakran a modern protekcionizmust szolgálja, eszközévé válik az importkorlátozásnak, a versenytársak kiszorításának, valamint a reklámnak, a piacmegdolgozásnak is.
Ma még csak a legfejlettebb technikával rendelkezQ tQkeerQs vállalatoknak fqzQdik kifejezett gazdasági érdeke a környezetbarát termékek forgalmazásához, míg a fogyasztók megfelelQ környezetvédelmi tudatossága csak bizonyos életszínvonal felett alakítható ki.
A környezetvédelmi védjegy rendszerek sok OECD országban léteznek, például a "Környezeti választás" (Environmental Choice) Kanadában, a "Kék Angyal" Németországban, az "Eco-mark" Japánban és a "Green Seal" az Egyesült Államokban. A részvétel ezekben a rendszerekben önkéntes, az ökocímke használatához azonban hivatalos bizottság vagy független szakértQcsoport jóváhagyása szükséges.
ElQadáson: EU.-s környezetbarát címke(virág közepén EU rövidítés, szirmai helyén 12 csillag.Európa Ház létrehozása(jelképes
Meg kell pályázni meghatározott szisztéma szerint.
A Világ Öko-címkézési Hálózatának legfontosabb céljai:
a termékek és szolgáltatások öko-címkézési rendszereinek a kidolgozása és népszerqsítése;
a címkézési rendszerek megbízhatóságának, és az öko-címkézési szabványokkal kapcsolatos információk hozzáférhetQségének a növelése;
az öko-címkézéssel kapcsolatos információcsere és harmonizáció elQsegítése a szervezet tagjai között;
az öko-címkézés elQsegítése érdekében más nemzetközi szervezetekben való részvétel; valamint
a környezettudatos termékek és szolgáltatások kínálatának és azok iránti kereslet ösztönzése.





35. Az életciklus elemzés alkalmazása a környezeti teljesítményértékelésre és a környezetszempontú tervezésre

Másik elnevezése bölcsQtQl a sírig . Energiafelhasználás kapcsán merült fel elQször a 80-as években. Elterjedése a 90-es évek elején. Az életciklus elemzést elsQsorban nagy vállalatok alkalmazták marketing célokból, hogy bizonyítsák termékeik környezetbarát voltát, vagy bizonyítsák egy termék elQnyeit a konkurens termékekhez viszonyítva.
Szabványosítási módszerek indulnak el. ISO 14000-es szabványok köre
ISO 14040- életciklus elemzés (toxikus anyagok fontos szerepe)
ISO 14041- cél- és rendszerhatár
ISO 14043- életritmus bemutatása
ISO14048- életciklus- hatáselemzés dokumentációja stb.

Az életciklus elemzés alkalmazási területei
Az LCA-t eredetileg döntéstámogató eszköz, hogy környezeti szempontból különbséget tehessenek termékek ill. szolgáltatások között. Ezen kívül :
·ð ð ðbelsQ ipari felhasználásnál termékfejlesztésre és javításra,
·ð ð ðbelsQ stratégiai tervezésnél és vállalati politikai döntések támogatásánál az iparban,
·ð ð ðkülsQ ipari használat során marketing célokra,
·ð ð ðkormánypolitika meghatározására és alakítására az ökocímke és a hulladékgazdálkodás területén.

Az életciklus-elemzés csoportjai alkalmazási területek szerint:
Øð ðfogalmi LCA szint: az életciklusban való gondolkozást jelenti. Egy korlátozott és csak minQségi lista alapján történik a környezeti hatások becslése. Csak alapkérdésekre ad választ, az új termék elQnyeit, hátrányait mutatja be.
Øð ðegyszerqsített LCA szint: az életciklus egészét átfogó becslés. A felhasznált adatok általánosak, gyakran standard modelleket használ fel. Csak a legfontosabb környezeti aspektusokra figyel v a potenciálisan elQforduló környezeti hatásokra ill. az életcikluson belül csak egy-egy kiragadott lépésre összpontosít.
Øð ðrészletes LCA szint: a legteljesebb, az életciklus minden lépésére kiterjedQ elemzési módszer, amely azonban igen költség- és idQigényes, ezért ritkán alkalmazzák.

Életciklus(út): egy vizsgált rendszer egymást követQ (konszekutív) lépcsQit (egységeit)
magába foglaló elvi szakasz, a nyersanyag beszerzéstQl vagy a természeti erQforrásokból való
kinyeréstQl az elhasznált termék végsQ elhelyezéséig. Az életciklus tehát a termék, a csomagolás vagy a folyamat teljes életciklusát tartalmazza, "bölcsQtQl a sírig". Szakaszai:
·ð ð ðnyersanyagok kitermelése és feldolgozása,
·ð ð ðgyártás,
·ð ð ðszállítás és terjesztés,
·ð ð ðhasználat,
·ð ð ðújrafelhasználás, újrahasznosítás,
·ð ð ðhulladékelhelyezés.

Az Életciklus(út)-elemzés célja, hogy a termék, v. technológia, v. szolgáltatás egész élete során v. annak egy lépcsQjében leírja, megismerje, megértesse és tudatosítsa, a nyersanyag kitermelésétQl a gyártáson és felhasználáson át a használt termék végleges elhelyezéséig a környezeti kapcsolódásokat és a lehetséges környezeti hatásokat, lehetQséget teremtve arra, hogy e hatásokat tudatosan csökkentsék.

Életciklus elemzés szakaszai:


Az LCA jellegzetességei
Øð ðmódszeresen és adekvát módon foglalkozik a vizsgált rendszer vmennyi környezeti
vonatkozásával, a nyersanyag környezetbQl történQ kivételétQl az elhasznált termék elhelyezéséig,
Øð ða vizsgálat céljától, a rendszer térbeli és idQbeli mélységétQl függ az életút-elemzés
megbízhatósága - a vizsgálat területe, az elQfeltételezések, a kiindulási adatok, a tanulmány végeredménye világos és jól áttekinthetQ,
Øð ðbizalmasan kezeli a forrásadatokat,
Øð ðalkalmas az új tudományos felfedezések és a korszerq technológiában végzett tökéletesítések befogadására,
Øð ða nagyközönség számára is hozzáférhetQ összehasonlító vizsgálatok készítésénél törekszik közérthetQségre,
Øð ðaz életút-elemzésben nyert információt egy átfogóbb döntéshozási folyamat részeként, kell felhasználni,
HULLADÉKMINIMALIZÁLÁS ALAPJA

A hulladékminimalizálás nem hulladékkezelés.

A hulladék-minimalizáláson azoknak a tevékenységeknek az összességét értjük, melyek az üzlet hatékonyságát növelik a termék elQállításhoz használt források felhasználásával.
(hulladékkeletkezés csökkentése, ill. megszüntetése is).
Üzleti felelQsséget jelent, a nyersanyagok, az egyéb források és a készletek minél teljesebb felhasználásáért, termékek, és nem pedig hulladékok elQállítására.
A hulladékkezelés a már keletkezett hulladék eltávolítására, valamint kezelésére összpontosít.

A hulladék-minimalizálásnak a mindennapos munkakultúra részévé kellene válnia.

A hulladék-minimalizálási program sok tevékenységet és résztvevQt foglal magába, emiatt ésszerq szervezést igényel.

A hulladékminimalizálás értelmezése: Olyan tevékenység, amely csökkenti az elQállított vagy okozott hulladék mennyiséget.
A hulladék? - halmazállapot; - az adott technológiában már nem használható; - fel nem használt energia veszteség; - szolgáltatásoknál az elvesztegetett idQ; - elveszett profit
A szennyezQ hulladékok minimalizálását célzó tevékenységek
- alapanyagok helyettesítési; - források csökkentési; - újra felhalmozás
- más felhasználások  alternatív üzemanyagok; - melléktermékkénti értékesítése
A minimalizálással kapcsolatos tevékenységek
· energiatakarékosság
· vízfelhasználás  csökkentés
· csomagolóanyag újrafelhasználás
· gazdaságos idQ felhasználás
· természeti erQforrások regenerálása
Ezek csökkentik a vissza nem térítQ költségeket, csökkentik a profitveszteséget.

Nyilvánvaló ösztönzQ tényezQk: - illeszkedik a környezethez; - közvetlen költség megtakarítás; - közvetett költségmegtakarítás; - a felelQsség elhárítása; - visszaállított értékek
Egyéb ösztönzQk: - munkahelyi biztonság; - alkalmazottak jó közérzete; - vevQk értékítélete
- a részvényesek támogatása; - elQnyösebb versenypozíció; - technológiai elQny

A hulladékminimalizálási program elemei (WEC 10 lépéses terve)
1. Vezetés elkötelezettsége, irányítás és értékek
2. Szervezettség, felelQsség, elszámoltathatóság
3. Az üzem ésszerq felosztása kisebb területekre
4. Területi csoportok alakítása és képzése
5. A hulladékok nyilvántartása, a hulladékok megismerése
6. Költségvetés
7. Célok és prioritások kitqzése
8. Hulladékminimalizálás-analízis és tervezés célokon és fontossági
sorrenden alapuló terv kidolgozás
9. Megvalósítási ütemterv
10. A program fejlQdéseinek nyomonkövetése és fenntartása









PAGE 


PAGE 1


PAGE 1


PAGE 44

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.

03.04/1 1. 1. félév 2008 tavasz 26 8. analízis dolgozat megoldás áramlástan biológiai vízminősítés elte ttk építészettörténet etnikai kisebbség eu tételek fejlődéslélektan flaubert fogalmak földalatti tartály gén gótika iii hla hőtan ideális elegy információ juhász kiselőadás kodolányi - levelező kritgyak lemez lineáris magyar barok magyarország geográfiája matrix mechanika médiaismeretek mindennapok kémiája minimum kérdések művtöri paulovics pol.s. prácser tamás pszichoszexuális fejlődés röviditett rugó rushdie szivattyú vállalat gazdaságtan vér vergilius világirodalom 2. vorlesung