szervezés rész röviden

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiVezetés-szervezésJegyzetekszervezés rész röviden

Vezetés funkciói:*tervezési*irányitási*szervezési*koordinácios*ellenQrzési tevékenység Szervezési tevékenység részei: 1. Szervezet alakítás: vállalati adottságok megváltozására törekszik, hosszabb távon. Ezt a folyamatot szervezett fejlesztésnek nevezik. Részei: *szervezet fejlesztés *szervezet tervezés. KettQ együttese a szervezeti alakítás. Ez egy jövQt formáló stratégia. Végrehajtója a középvezetQi szint. KülsQ szakértQnek is részt kell vennie. Célja a hatékonyság növelése. Szervezet alakítás okai: *nem tudom azt a termelékenységet tartani amit a piac diktál. *minQség biztosítása *belsQ mqködési probléma. 2. Racionalizálás: a meglévQ adottságok, jobb kihasználtság. Kétféleképp(tartalék feltárás, veszteség eltüntetése). Veszteség: párhuzamos nyilvántartás, rossz szállítási útvonal. Ezzel a középszint foglalkozik. 3. Szervezet szabályozás: a mqködés tartalmi és formai követelményeit rögzíti. Legfontosabb dokumentum a mqködési szabályzat. Komplex mqködési algoritmus(KMA): A vállalat mqködésének átfogó vizsgálatára alkalmas. 1. Statikus kép: *munkamegosztás elve *hatáskör megosztás *koordináció *konfiguráció, szervezeti felépítés. 2. Dinamikus kép: irányítási és anyagi folyamatokból áll. 3. Döntés és információs rendszer: döntés: adott helyzetben a variációk közötti választási tevékenységhez kötött. Információ: hírt hordozó jelek tartalmi jelentése, mindig újdonságtartalommal bír. Munkakör részei: 1. feladatkör: amelyet a munkakör betöltQjének végre kell hajtani. 2. hatáskör: személyi és tárgyi erQforrások összege, melyet a munkakör betöltQje a feladatok végrehajtásához igénybe vehet. 3. felelQségi kör: amelyekért a feladat betöltQje felelQséggel tartozik. Döntési folyamat lépései: 1. Probléma fel-és elismerése: a probléma az a helyzet ahol a cél meghatározásra kerül, de az elérésnek az útja ismeretlen. Felismerni érzékelni a problémát. 2. Információ gyqjtés: rendszerezni a helyzet megoldásához szükséges infokat. 3. Modell alkotási fázis: 4. Variációk: melyek közül kell választani. 5. Döntés: variációk közül a legjobb. 6. realizálás: 7. ellenQrzés: kitqzött cél hogyan sikerült. Döntési helyzet alapelemei: 1. stratégia: szabályozható változókból álló hosszútávú tervek, melyek a döntéshozók által közvetlenül befolyásolhatók. ( S=C+M+E ) 2. tényállapotok: döntéshozók által befolyásolhatatlan, vagy közvetett módon befolyásolható változókat tartalmazza. 3. eredmények: egy adott stratégia rögzített tényállapotok esetében megjeleníthetQ eredményhordozó képesség. 4. valószínqség: a tényállapotok bekövetkezési valószínqsége. 5. döntési kritérium rendszer: a variáció kiválasztás tényezQ rendszere. Döntési osztályok: 1. biztos körülmények közti 2. kockázatos körülmények közti 3. bizonytalan körülmények közti döntés. Korlátozott racionalitás: nagy kockázat kis ismeret alapján. Döntés és információs rendszer kiépítésének lépései: 1. funkció tartományok meghatározása: az az alrendszer ami szervezéstani szempontokból külön kezelhetQ (karbantartás, termelés). 2. döntési jegyzék: mint egy darab jegyzék, a dönjtési pontok meghatározása. 3. döntések tipologizálása: szempontok szerint elemzik a döntéseket. *döntés jellege szerinti (kedvezményezhetQ) *idQhatárok szerint (hosszú, közép, rövid) *szervezetben hely szerint (átruházható) *elQszabályozás szerint egy-két fázisú döntés *döntéshozók száma szerint (egyéni, csoportos). 4. döntés telepítés: a döntést általában lefelé telepítik. A legmélyebb pontra kell helyezni, ahol rendelkezésre áll az információ. 5. döntéshozatalhoz szükséges információ körének meghatározása. Döntés és információ rendszerrel szemben támasztott követelmény: *naprakész *teljes *objektív *deformáció mentes *információ útvonal hossza *redundancia mentesség *egyszerqség *döntésre való felhasználás *gazdaságosság. A vállalati információ rendszert részrendszerekre szokták bontani: 1. statikus információ részrendszere: irányítási folyamatokhoz kötött. 2. operatív információ részrendszere: végrehajtási folyamatokhoz és picit az irányítási folyamatokhoz kötött. 3. tájékoztatási információ részrendszere: külsQ adatszolgáltatási kötelezettségi ellátást szolgálja. 4. vezetQi információ részrendszere: minél magasabban van a vezetQ annál kevesebb, de komplexebb információra van szüksége. Strukturális jellemzQk: 1. munkamegosztás és annak szabályozása: *funkció(gazdasági, szolgáltatás, karbantartás szerinti munkamegosztás) *tárgy(termék, termék csoport, szolgáltatás) *régió(földrajzi ttagoltság szerinti). **egy dimenziós szervezetek **két, több dimenziós szervezetek. Egy vállalatnál: *tulajdonosi *jogi *munkaszervezeti struktúra létezik. Egy dimenziós: lineáris, tQrzskari, dívízíonális, taylor-i funkcionális szervezeti felépítés létezik. Két dimenziós: mátrix szervezet. Több dimenziós: tenzor szervezet. 2. hatáskör megosztás és szabályozás: *egyvonalas = szervezet *többvonalas. 3. koordináció és szabályozása(összehangolási feladatokat látja el): *technokratikusan: szabályok szerint történik. *strukturáliskoordinációs eszközök(projektek, teamek, bizottságok) *személyorientált: ösztönzQ, kényszerítQ, ráhangoló; pszihológiailag befolyásoló. 4. Konfiguráció: *másodlagos strukturális jellemzQ *szervezetalakítás * jellemzQi: mélységi tagoltság (elsQszámú vezetQ és a végrehajtó szint közti képcsQk száma), szélességi tagoltság(vezetQ alá egymás mellé rendelt szervezeti egységek száma),foglalkoztatottak száma. Lineáris szervezeti felépítés és irányítási mód: 1. lépcsQ 2. lépcsQ 3. lépcsQ 4. lépcsQ a vezetQ akarat érvényesítésére való max törekvés. Hatékony erQforrás koncentráció. A kommunikációs út szolgálati úthoz kötött. A mqködés utasításos rendszere egyirányú kommunikációra épül. A szervezet végrehatás orientált. Új termék bevezetése horizontálisan tagolja tovább a szervezetet. Törzskari, törzsegységi szervezetek: A felsQ és a középvezetQi szint szakmai munkáját hivatott segíteni. Nem önálló, mindig egy másik szervezeti felépítésbe kell integrálódnia. Szakmailag jól képzett emberek alkotják. Új horizontális kommunikációt jelenít meg a szervezet életében. Probléma orientált gondolkodás jellemzi. Taylor- féle funkc. Szervezet: kialakulása (segédmunkás, majd iskola elvégzése után diplomásként ugyanott) 1. terhelésméréseket végzett, kötelezQ pihenQidQ, teljesítmény 150%, term. 10% nQ. 2. a dinamikus terhelés mellett a statikus terhelést is figyelembe kell venni. A betanított és szakmunkásokat is lehet értékelni mqszakonként. Minden dolgozóval szemben azonos teljesítménykövetelés. Szellemi munka is munka-végzésként jelenik meg. Megjelenik a tudatos döntés elQkészítési tevékenység. A mqködtetés szqk km-e a funkcionális szerv. Koordináció alapelve: * mqködési területek egyértelmq elhatározása * a határterületi témáknál egyeztetési kötelezettség elQírása * csak akkor mqködQképes a vállalat, ha koordinációt biztosító vezetQ van ott. Különbség a lineáris szervezethez képest, a felsQ vezetés csak a jövQformálással foglalkozik, a napi operatív irányítás a középvezetQi szint feladata. Csökken a vezetQi kiszolgáltatottság. Divizionális szervezeti felépítés és irányítási mód: Kialakítás célja: gazdasági tisztánlátásnak a megvalósítása. Feltételei: * egyértelmq termék és szolg strutúra * dinamikus kereslettel rendelkezQ piaci háttér * nagyvállalati struktúra Portfolió mátrix: * leggyengébb a T1 (nincs piaci kereslet sem) * a többi megtartandó, de szelektív stratégiá rendel hozzá * legjobb a T4 Szervezési elQfeltételek: *egyértelmq stratégiai, üzletági struktúra kialakítása *pontos, részletes gazdasági tervezés megvalósítása *pontos , naprakész inf. Rendszer mqködése * a rugalmas érdekeltségi rendszer kialakítása ( *kétszintq vállalati érdek, * differenciált * jutalmaz és szankcionál ) * a gazdasági, jogi szabályozás elQnyös elemeinek az ismerete *önállósággal élni tudó vezetés kialakítása *a stratégiai mozgástér reális meghatározása Fejszervezet feladatai: (ideális létszám 100-150 fQ) *vagyonkezelés, vagyongazdálkodás *stratégiai feladatok ellátása *kontrolling feladatok, tevékenységek *logisztikai feladatok A divízióban az önállóság mértékének függvényébe érdekeltségi decentrumokat hozunk létre, ilyen a ktsg központ, árbevétel központ, nyereség központ. Az elhangzás sorrendjébe nQü a mozgástér, önállóság mértéke. Beruházási kp-ként a vállalat mqködik és nem a divízió. A divíziók a több lábon állás politikáját mutatják be. A divíziók bizonyos centerként való mqködése: 1. Nyereségközpont: fQfeladatnyereség maximalizálás feltétel: * piac kiválasztásában a nyer. Kp. VezetQje dönthet * a nyereség jól kimutatható legyen * a bevételek és ráfordítások elkülöníthetQk legyenek * a nyereségszint elQ van írva *nincs olyan inf mely lehetQvé teszi a kiválást ElQny: * nQ a szervezet rugalmassága * motivációs hatás nagyon jó Hátrány: *a nyer. kp. hiszi, hogy Q a legfontosabb* eltérhet a nyer. kp. És a vállalat célja * nehéz meghatározni a felsQ elszámoló árakat belsQ elszámoló ár típusai: * külsQ piaci, ár * határ kts-en képzett ár, * teljes önköltségen képzett ár, * diviziók közt kialakult ár 2. Költség központok: fQfeladat: egy meghatározott költség szinten túl nem termel nyereséget. Feltétel: * ismerni kell a költség tényezQket * legerQsebb szervezete a pénzügyi szerv * nem vesznek részt közvetlenül az értékelésben ElQny: * egyértelmq stratégiai feladatok * koord költség * reteszelQ hatás* a nagyobb fokú operativ önállóság nagyobb teljesítmény kényszerrel jár együtt. 3. Beruházás központ: fejlesztési, beruházási feladatra hozzák létre, *tervezési funkciók, fejszervezetbQl jobban le van adva * célmeghatározó a fejszervezet * fexibilitás, több célra felhasználható tQke, munkaerQ * beruházási kp * leggyakoribb mutató amivel értékelik: tQke megtérülési mutató (RDI), nagyon veszélyes a divizió egoizmus. Márix szervezeti forma: kialakítás körülményei: nagyon rugalmas, gyorsan újraszervezQdQ cég, mint termék, mint szolgáltatás szinten. AlapvetQ tulajdonság: projekt rendszerq, leginkább kutatás, fejlesztés területen jelenik meg. A szervezet jellemzQi: * kettQs irányitás, kemény elszámoltatás, Fajtái: * termék jellegq, a struktúrát stabilizálja, * projekt orientált, ideiglenes struktúra. KettQs irányításból sok konfliktus adódhat, ha a cél nem azonos. ElQfeltételei: * átlagon felüli erQforrás tartomány * vállalati feladatok konplexitásának, újdonságtartalmának és kockázatának a magasfoka a jellemzQ * a szervezet tagjainak komonikációs és kooperációs kts-e fejlett kell, hogy legyen. Szervezeti felépítés tervezése: * az osztályokat a fontos feladatok alQírására hozzák * jelentés ill. parancs láncolata hatalmi kapcsolatokat mutatja meg a szervezetben az egyének közt ,hogy kitartozik kinek beszámolni kötelezettséggel. Osztályok csoportosításának lehetQsége: * tevékenységek alapján: azok tartoznak ide, melyek hasonló funkciókat látnak el és hasonló tudást, képességet igényel a munkájuk *output alapján * vásárlók, felhasználók szerint. Srtuktúrális hibák tünteti: * lassú és kevésbé hatékony a döntéshozatal * a szervezet nem reagál a változó környezet kihívásaira * túl sok mindennapi konfliktus. Projekt: az az * egyszeri * meg nem ismételhetQ * erQforrásigényes * újdonságtartalommal bíró * nagy kockázatot hordozó * meghatározott idQ és kts korláttal bíró komplex feladat, mely megvalósítása szerteágazó, sok irányú szakismeret bevonását teszi szükségessé. Projektek szereplQi:* megbízó * projket megbízott/ koordinátor: * irányítja a projekt vezetQt * komonikál az érintettekkel * komonikál a döntéshozókkal; * projekrtvezetQ: a konkrét projekt irányítója: Megbízó > projekt koordinátor > a) érintett felhasználók b) projekt vezetQ b1) tervezQ, végrehajtó team c) döntéshozók. Funkciók: 1. projekt tervezés: * a proj. vezetQ a közremüködQ szerveztei egységekkel együtt team munkában végzik ;* jellemzQ a kettQs feladat: * a megtervezendQ rendszer kialakítása megfelelQ módszerek segítségével * az ehhez megfeleleQ módszer kiválasztása, kidolgozása. 2. proj. szervezés: * a különbözQ teamek tevékenységének szervezése, összehangolása * esetleges konfliktusok kezelése. 3.proj. koordinálás: * kitqzött határidQk betartása * inf. áramlás bitzosítása. 4. proj. irányítás: * a munkálatok terv szerinti lebonyolítása * proj. menedzserek feladatai. 5. proj ellenQrzés: a proj futását folyamatosan követQ tevékenység Projekt szervezetek: *projekt kordinálás:-lebonyonyolító személy utasításí jogusultság nélkül *projekt orientált szervezeti területek: -nem épül ki önálló szervezet  a projekt vezetQ= szervezet egység vezetQ *tiszta projekt szervezet:- egyedi, bonyolult feladatok  több szakterület képviselQi dolgoznak hosszabb idejig együtt  önálló intézmény rendszer a projekt idQtartamára  elQnyök és hátrányok. Probléma megoldás folyamata: A probléma: melyben bizonyos célt el kell érni, de a cél elérésének útja rejtve van. Logikai fázisok: *probléma tudatos felismerése *probléma megoldása, szükségességének fel és elismerése *információ gyqjtés *információ feldolgozás *megoldások javaslása *alternatív lehetQségek tesztelése *feltárt tények öszegzése *cél tisztázása *tények szétválasztása az óhajoktól *alternatívák ütköztetése a tényekkel *elQnyök megkeresése * válaszuk ki az alapvetQ tényeket leginkább befolyásolni képes megoldásokat és egyensúlyozzuk ki a nem kívánatos negatív hatásokat. A problémák struktúrálhatósága: probléma jellemzQi:1.probléma elemei 2.probléma megoldása 3.perem feltételek 4.módszerek 5.megoldás jellemzQi. Zárt probléma: 1.ismeretek 2.*logikus *irányítható *konvergens 3.változatlan 4.közvetlen 5.egy helyes megoldás van. Nyitott probléma: 1.nem mind ismerhetQ 2.kevés a felismerhetQ törvényszerqség 3.változhat. 4.közvetlen. 5.sok alternatív megoldás. Scoring: a variációk rangsorolására alkalmas hagyományos döntés támogatási metodika, mely komplex rendszerek vízsgálatát képes elvégezni több célú optimalizálással. 1. kitérium rendszer meghatározása: *független legyen egymástól *egyértelmq megfogalmazás a mérésnek azonos irányba kell mutatni. 2. kritériumok operacionalizálása: forgalom növekedés. 3. kritériumok súlyozása: *közvetlen becslés *páros összehasonlítás. 4. variációk értékelése: *egyszeres értékelés *többszörös értékelés. 5. variációk rangsorolása: *egyszeres értékelés esetén a variációk monoton csökkenQ sorrendjének a meghatározása *többszörös értékelésnél döntési szabályokat alkalmazunk. Szervezési munka folyamata: a vállalat jelenlegi állapotának a részletes megismerését jelenti. Adatok, információk gyqjtése zajlik strukturált módon. Módszerei: *tagolás *folyamat vízsgálat *szervezeti felépítés vízsgálat *költség vízsgálat *idQtanulmány készítés. Folyamat vízsgálat: *munkahelyhez kötötten hajtható végre *teljes folyamat áttekintése *kérdQíves felmérés *stopperórás felmérés *kisérQszelvény: -beérkezési idQ  megmunkálási idQ  befejezési idQ.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

3. 5. gyak alap allegória altér anatómia apoptózis áramlás atkinson bogarak csokonai definíciók diplomadolgozat dns élete filmtörténet filozófiatörténet folyami duzzasztómű gótika internet intézményi gyakorlat karinthy kiefer ferenc kiválasztás kollokvium könyv 2 környezet közigazgatás alapintézményei magyar barok makroökonómia marketing tétel másabb matek házi 2 megolgások 1 minőség mit tudtak a régiek munkafüzet objektum példatár peter behrens polgár pszichó pszichológia radács speech sounds szamitogep szivattyú tanári jegyzet tudomány vállalkozási ismeretek vizsga