stat

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiGazdaságstatisztikaJegyzetekstat

Ágazati stat adatok vizsgálata
Célja: az egyes ágak, ágazatok teljesítményének, ráfordításának és eredményének vizsgálata.
JellemzQi:
nemzetgazdasági szinten Statisztikai Hivatalban készülnek
egyes váll-nál és vállcsoportoknál is készülnek
sokféleképpen elemezhetQk
felhasználása elsQsorban a döntéshozóknál
az adatszolgáltatások nagysága befolyásolja a számbavétel módját
nagyvállalatok: teljes körqen vizsgálja, 50 fQ fellett
középvállalatok: reprezentatív módon, 4-20 fQ
kisvállalatok: mások által összegyqjtött adatokat felhasználva becsült, 4 fQ alatt
megfigyelt sokaságot ismerni kell, eredményes a módszer. Ezt regiszterekbQl határozzák meg.

Fontos a Statisztikai Törvény: az összefoglaló adatokhoz nem mindenki juthatott hozzá régebben.
Jelenleg:
Az egyedi adatokat a törvény védi, nem hozhatóak nyilvánosságra, bizalmasan kezelendQk
Ha írásban hozzájárul az adott szerv, csak akkor közölhetQ
Összevontan aggregáltan lehet adatokat nyilvánosságra hozni
Közérdekq adatokat köteles közzétenni a hivatal, ez sosem lehet egyedi cég adata
OSAP  Országos Statisztikai AdatgyqjtQ Program (éves)
Törvény által meghatározott az adatgyqjtés rendje
Adatgyqjtést kormányrendelet vágy országgyqlés rendelhet el
Minden évben új kérdQíveket vizsgálnak meg, állítanak elQ, amelyeket el szeretnének végezni
Az adatszolgáltatás kötelezQ
Adatfeldolgozások rendelhetQk
A megfigyelések lehetnek: havi, negyedéves, éves

BTO-Belföldi Termékosztályozás
A termékeket 10.jegyq kóddal azonosítja. 1.-4.számjegy kötelezQen egyezik az elQállító szakágazat EU-s kódszámával
Mg.-i és ipari tev.-ek EU-s oszt. Rsz.-ébQl indul ki,de figy.-be veszi a külker.-iosztályzásokat is
Csoportosítási ismérv az anyag és energiafelhaszn is
1995-ben adták ki

ÉletminQség vizsgálata
Fogyasztói infrastruktúra: 1. 1000 lakosra jutó gépkocsi száma 2. helyi személyszállítás hossza 3. gépkocsi áll.összetétele 4. helyi személyszáll.t végzQk E állománya 5. közlekedésben résztvevQk száma 6. autóutak, pályák hossza 7. telefon ellátottság 8. eü ellátás 9. szociális ellátás
Vásárlási lehetQségek és ezek színvonala
SzabadidQ eltöltésének módja és az idQfelhaszn
Oktatás és továbbképzés helyzete
Kulturális lehetQségek
Környezeti és kommunális ellátás
Létminimum: olyan Ft összeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcs alapvetQ szükségletek szerény kielégítését (ht típusokra).
Lakosság tartós fogyi cikkeknél való ellátottság

Nagy reprezentatív felvételei
Ht.i ktgvetés felvétel
MunkaerQ felvétel
Fogyasztói árindex számításához szükséges ár összegei

Hti ktgvetési felvétel
Célja: a lakosság fogyasztásának és életkörülményének vizsgálata.
Adatok, infok: 1. Ht összetétele 2. Benne élQ személyek demográfiai jell. 3. Gazdi aktvitása 4. Ht jövedelme 5. Fogyasztás 6. Lakás körülmények 7. tartós fogyi cikkekel való ellátottság
Módszerei
Önkéntes adatszolgáltatáson alapuló reprezentatív lakossági felmérés
Ht napló vezetését kérik
Mire használják:
Lakossági fogyasztás, melyet a GDP lakossági fogyi részéhez, annak becslésére használnak.
Fogyi árindex számítások súlyszámait ebbQl állapítják meg
Ht.i jöv.rQl
Létminimum és szegénység számításához adatokat szolgáltat.

Életszínvonal statisztikai vizsgálata
FQbb területei:
Reálkereset, reáljövedelem és ezek indexei
A lakosság fogyasztása
Fogyasztói infrastruktúra
Jövedelmek felhasználási lehetQségei
Rétegenkénti különbségek, szegénység, létminimum vizsgálata
Munkanélküliség alakulása, erre ható tényezQk vizsgálata
A számbavétel módja:
Teljes körq számbavétel (egyes területeken jellemzQ)
Reprezentatív megfigyelés (túlnyomórészt jellemzQ)
Népszámlálás (10 évenként)
Reprezentatív megfigyelések a magyar statisztika rendszerében:
Háztartásstatisztika: megfigyelések, háztartási költségvetési munka-erQfelvétel.
Jövedelmi felvétel: többlépcsQs mintavétel, magas reprezentativitás.

Hazai fogyasztás: Az ország területén elfogyasztott termékek és szolg, amelyeket a ht.ok személyes fogyasztásra fordítottak, árái a ht.ok fogyi kiadásai + természetbeni juttatásai. Tartalmazza a külfiek belföldi vásárlásait.
Fogyasztási kiadás: Mindazon szolg és termékek értéke, amelyeket a ht.ok a rendelkezésre álló jöv.bQl szeméyes szükségleteik kielégítésére fordítanak.
1 fQre jutó fogy indexe: A ht.ok 1 fQre jutó fogyasztásának fix árbázison számított indexe.
Lakossági fogy: Fogyasztás szerkezete árufQcsoportok szerint, hogy alakul. FQbb csoportok: élelmiszer, élvezeti cikkek, ruházkodási cikkek, fqtés, hti energia, tartós fogyi cikkek, szolg.ok, egyéb iparcikkek)
Mérése: 1. egy fQre jutó élelmiszer 2. fogy alakulásának vizsg (elQzQ évhez) 3. lakosság pénzforgalmának mérlege 4. jöv differenciák: minél kiegyenlítettebb a helyzet annál stabilabb a társadalom
Életszínvonal differenciálásának tényezQi
Ht fQ gazdi aktivitása: aktív keresQ, nyugdíjas, munkanélküli, egyéb inaktív, eltartott
Jövi különbségek az aktív keresQ ht.ban a ht.fQ iskolai végzettsége és fogyi viszonya szerint (alacsonyabb-magasabb, alkalmazott-vállalkozó)
Ht demográfiai összetétele (eltarott gyerekek száma, htok taglétszáma)
Területi jövedelmi különbségek
Határhelyzet (100 lakosra jutó ht.ok száma, lakások átl nagysága, szobaszáma, komfort fokozata)
Ht.ok vizsgálata jöv szerint (1 fQre jutó jöv = htok nettó összjöv.e / ht.ban lévQ személyek száma)
Jöv.ek csoportjai (munka-, társi-, egyéb jöv.)

FEOR
Foglalkozások Egységes Oszt rsz.-e.
Foglalkozások tartalmi leírása, négyszámjegyes rsz. (fQcsop, csop, alcsop, foglalkozás)
FQcsop.-ok:
Tvhozók,igazgatási,érdekképviseleti vezetQk,gazd.-i vez.
FelsQfokú képzettség önálló alk. IgénylQ fogl.
egyéb felsQfokú,v. középfokú végz.igénylQ fogl
Irodai és ügyviteli fogl.
Szolg. Jellegq fogl
MezQ és erdQgazdi fohl.
Ipari és építQipari fogl.
GépkezelQk, jármqvezetQk,összeszerelQk
szakképzettséget nem igénylQ fogl.
fegyveres szervek folg.

Foglalkoztatottság mérése, jellemzQ mutatói

KSH munkaerQ-felmérése szerint: amely az ILO ajánlásai alapján a 15-74 éves népesség gazdasági aktivitását vizsgálja.
Foglalkoztatott: az a személy, aki alkalmazottként, szövetkezet vagy társas vállalkozás tagjaként, egyéni vállalkozóként, segítQ családtagként a megfigyelt héten legalább egy órányi jövedelmet biztosító munkát végzett illetve rendelkezett olyan munkahellyel, amelytQl átmenetileg volt távol (szabadság, betegség stb.)
Munkanélküli:
Aki az adott héten nem dolgozott, nincs olyan munkája, amelytQl átmenetileg távol volt
Aktívan keresett munkát
Rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni
Gazdaságilag aktív népesség: Azok, akik megjelennek a munkaerQpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.
Gazdaságilag nem aktívak: nem foglalkoztatottak és nem munkanélküliek (a megfigyelt héten nem dolgoztak, nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, nem is kerestek munkát, illetve nem tudtak volna munkába állni)
Passzív munkanélküli: gazdaságilag nem aktívak közül az aki szeretne dolgozni és munkába is állna, de reménytelennek tartva foglalkoztatásukat, nem is keres munkát.

A munkanélküliség illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére szolgáló fontosabb mutatók:
Foglalkoztatási arány: foglalkoztatottaknak a megfelelQ korcsoportokba tartozó népességhez viszonyított aránya.
Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek száma a tárgyév január 1-jén gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség százalékában.
Aktivitási arány: a gazdaságilag aktív népesség a 15-74 éves népesség százalékában.

Foglalkoztatási Hivatal számbavétele:
Adatgyqjtése a nyilvántartásba vett (regisztrált) munkanélküliekre vonatkozik.
Regisztrált munkanélküli: A Foglalkoztatási Hivatalnál nyilvántartott álláskeresQk közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatását elQsegítQ támogatásban (átképzés, közhasznú munka) nem részesül, munkát keres és az adódó állás elfogadására készen áll.
PályakezdQ munkanélküli: aki a 25. életévet (30. évét) nem töltötte be, munkaviszonyhoz szükséges feltételekkel rendelkezik, tanulmányait követQen munkanélküli járadékban nem részesül, a nyilvántartásban munkanélküli, de a munkaügyi központ nem tud neki munkát ajánlani.
Regisztrált alapú munkanélküliségi ráta: a regisztrált munkanélküliek száma a gazdaságilag aktív népesség százalékában.

Az FH fogalmi rendszere eltér a KSH-tól.

KeresQk: saját jogon van fizetésük vagy jövedelmük
Aktív keresQ: alkalmazott, vállalkozó, segélyezett munkanélküli, aki keres munkát
Inaktív keresQ: munkavállalási koron túli (nyugdíjas, tQkejövedelembQl élQ stb.); munkavállalási korú munkanélküli segélyen élQ, aki nem keres munkát illetve gyesen, gyeden élQk
Eltartottak: 15 évesnél fiatalabb tanuló, ennél idQsebb nappali tanuló, segélyben nem részesülQ, állást keresQ munkanélküli, háztartásbeli, járadékot nem kapó rokkant.
MunkaerQ mérleg:
A munkaerQmérleg mindig adott (eszmei) idQpontra készül, férfiakra, nQkre és az össznépességre is.
Népesség száma: (munkaerQforrás szempontjából csoportosítva)
Gyermekkorúak (0-14 éves)
Munkavállalási korú népesség (férfi: 15-61, nQk: 15-59)
Munkavállalási koron túl lévQk
MunkaerQforrás:
Munkavállalási korú népesség
Munkavállalási kornál idQsebb aktív keresQ
MunkaerQ-felhasználás: részletezve nemzetgazdasági ágakra

Gazdasági alanyok csoportosítása
Gazdasági alanyok: a gazdaság szereplQi, s ezek többé-kevésbé homogén csoportjai. Ide tartoznak a termelQ vállalatok, költségvetési intézmények és a lakosság gazdasági (termelQ) tevékenysége. A gazdasági alanyokat a termékek és szolgáltatások elQállításában, forgalmazásában betöltött funkciók szerint szokták csoportosítani.
FQbb fogalmak:
TermelQ vállalatok, gazdasági társaságok, szervezetek
Gazdálkodó szervezetek: termelQ, forgalmazó, fogyasztó, felhasználó szervezetek
Államháztartás (költségvetés): ebbe a körbe olyan gazdasági alanyok tartoznak, amelyek intézményi keretekben teljesítenek szolgáltatásokat
Háztartások: olyan együtt élQ személyek csoportja, akik jövedelmüket, vagy annak számottevQ részét közösen használják fel, s közösen birtokolják vagyontárgyaik nagy részét.
Intézményi egységek: olyan gazdasági egység, amely a maga nevében képes eszközök birtoklására, kötelezettségek vállalására, gazdasági tevékenységek végzésére, más gazdasági egységekkel üzleti kapcsolatok létesítésére. FQ csoportjai: - Háztartások  Korporációk - Kormányzat

Gazdasági folyamatok, gazdasági mqveletek
Gazdasági folyamatok: egy meghatározott idQszak (év, hónap, negyedév stb.) alatti termék- és pénzmozgások. A gazdasági folyamatok a javak termelésével, forgalmazásával, felhasználásával, vagy a jövedelmek keletkezésével, s azok elosztásával kapcsolatosak.
A gazdasági folyamatok gazdasági mqveletek eredményei.

A gazdasági mqveletek, tranzakciók lehetnek: - termelési tranzakciók - jövedelmi tranzakciók - tQke tranzakciók - átértékelési tranzakciók
A gazdasági folyamatok lehetnek: - reálfolyamatok: termelés, elosztás, forgalom, felhasználás - jövedelmi folyamatok: szorosan kapcsolódnak a javakhoz, de jellegük eltérQ, mert a pénzmozgásokat fejezik ki, nem mindig van mögöttük reálfolyamat.

Gazdaságstatisztika tárgya, feladata, eszközei
tárgya: a múlt és a jelen gazdasági jelenségeinek és folyamatainak elemzése - a jövQbeni cselekvés megalapozása érdekében
célja: A nemzetgazdasági, valamint a vállalati gazdasági teljesítményeket objektív mérQszámokkal minQsíteni. A minQsítés egyidejqleg jelent helyzetértékelést és térbeli vagy idQbeli összehasonlítást.
feladata: - megbízható módszereket biztosítani a nemzetgazdaság állapotának vizsgálatához - a gazdasági folyamatok nyomon követése - nemzetközi, illetve térségi összehasonlítás
eszközei: - vizsgálati módszerek – fogalmak - mutatószámok és azok rendszerei – osztályozások - matematikai modellek
Gazdstat hazai hagyományai
Korai számlálások: a népesség, a föld, a vagyon számbavételére törekedtek (adók kivetése, katonai sorozások)
A hazai ágazati statisztikák kialakulásának kezdetei (mezQgazdasági (II. József), bányaipari, külkereskedelmi statisztikák, stb.)
A magyar állami statisztikai szolgálat létrehozása (1867, Keleti Károly)
A 19. század végére kialakult a nemzetgazdasági szintq gazdaságstatisztika. Az ágazati statisztikák eltérQ fogalmakkal, módszerekkel dolgoztak.
Az 1980-as évektQl jutott érvényre hazánkban az ágazati statisztikákat integráló  a nemzetközi ajánlásokhoz is igazodó - nemzetgazdasági mérlegrendszer.
Az 1990-es évek: alkalmazkodás az EUROSTAT módszertani ajánlásaihoz
A nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében tett magyar lépések
EUROSTAT
alapítva: 1953, Amszterdam
Célok: tárgyilagos és megbízható statisztikák készítése a közösségi döntések megalapozásához, illetve közösségi statisztikai információk széleskörq terjesztése hivatalok, médiák és az állampolgárok felé
Mqködési elvek: - tudományos függetlenség  megbízhatóság - tárgyilagosság
Tevékenysége:
az EUROSTAT összegezi a 15 EU tagország és a csatlakozó 10 ország valamint Svájc, USA és Japán nemzeti statisztikai hivatalai által összegyqjtött adatokat. Az adatok összehasonlítását a nemzeti statisztikák harmonizálása biztosítja.
több évre terjedQ statisztikai programokat indít a tagállamok nemzeti intézményeivel együttmqködve
együttmqködik a nemzetközi szervezetekkel (OECD, ENSZ, Nemzetközi Valutaalap, Világbank)
A közösségi statisztikák témakörei
Általános statisztika, illetve regionális statisztika
Közgazdaság és pénzügy
Népesség és szociális helyzet
Ipar, kereskedelem és szolgáltatások
MezQgazdaság és halászat
Külkereskedelem
Közlekedés
Környezetvédelem és energiagazdálkodás
Kutatás-fejlesztés
Idegenforgalmi statisztika
Hazánkba látogató külföldiek száma: szállást igénylQ = vendég, kiránduló = turista
Külföldre látogató magyarok száma
Idegenforgalmi bevételek és kiadások

Vendégforgalmat figyeljük: külföldiekre és belföldiekre bontva
Kereskedelmi szálláshelyek (szálloda, panzió, turistaház, kemping) férQhelyei
Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken
Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken
Átlagos tartózkodási idQ a kereskedelmi szálláshelyeken
Magánszálláshelyek (fizetQvendéglátás, falusi szállásadás) vendégforgalma
Vendégek száma a magánszálláshelyeken
Vendégéjszakák száma a magánszálláshelyeken
Átlagos tartózkodási idQ a magánszálláshelyeken

Ipari termelés számbavétele
Ipari termékek természetes mértékegységgel tört kifejezése
Termékek osztályozási rsze
Szolg értékben és volumenben való meghat
Az ipari tev.ek összes termelési értéke
Az ipari term volumene
Ipair tev.ek összes termelési értéke: (Vállalati szinten lehet kiszámolni)
Az értékesített saját termelésq ipari kész-, félkész termékek árbevétele
+ ipari szolg árbevétele
+ ipari fejl, tervezés, szervezés árbevétele
-+ az ipari késztermék készletváltozása
-+ az ipari félkész és befejezetlen állomány készletváltozása.
+ többi t>Jö


*
R
Ø
è
*2¢ÖD€‚°ÂľÀî’ Þ þ ê" #$˜$Æ%ê%ˆ'°'¶(è(n)Ž)++˜,ì,h1óåÚåÚóÅÚóÚóÚóÚ󹮣—£‰{£‰{£—{£{£{£{£{£{£{£{£{£h

Ãh›Ü5>*CJ
aJ
h

Ãh8@5>*CJ
aJ
h

Ãh›Ü5CJ
aJ
h

Ãh›ÜCJ
aJ
h

Ãh¸‹CJ
aJ
h

Ãh¸‹5CJ
aJ
(h

Ãh–J±5CJ
aJ
ehrÊÿ h

Ãh–J±CJ
aJ
h

Ãh–J±5>*CJ
aJ
h

Ãh–J±5CJ
aJ
->ö

€ à
h
ê
X
´
\



Ø
ÕÉɱ±±±±ššš‚zz $a$gd–J±$
&
F

Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd

Ã$
&
F
ÆЄh„Lÿ^„h`„Lÿa$gd

Ã$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd

Ã
$
Æa$gd–J±)$$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿa$gd–J± Œ
È
Ú
ýýýØ
ì
š ˆ*˜üt,f¢D÷ßÇÇß¿ßßßßß¿³…-$
ÆÐ$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿa$gd–J±
$
ÆÐa$gd–J± $a$gd

Ã$
&
F
Æ Ðh„h„Lÿ^„h`„Lÿa$gd

Ã$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd

à $a$gd–J± D* ò \€‚°ì>œÞ

N`ÂÄççççÛ±™™™™™™™™‘‘ $a$gd›Ü$
&
F!
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd:j*)$$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿa$gd›Ü
$
ÆÐa$gd›Ü$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd:j*.R¾Àîræú„¶ØŒ-  ’ çççßßßßßÇÇ߯¯¯¯Ÿ$
ÆЄh^„ha$gd›Ü$
&
F$
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd:j*$
&
F#
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd:j* $a$gd›Ü$
&
F"
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd:j*’ Þ þ T!‚!¶!"x"ê" #~#ä#$˜$:%Ä%Æ%Õ͵µµµµµÍÍÍ͑
$„h^„ha$gd›Ü$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd:j*$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd:j* $a$gd›Ü)$$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿa$gd›ÜÆ%ˆ'¶(n)+˜,ì,œ-¶.D/‚/B0
1h1j1t1¼1l2÷÷÷÷÷÷ßßßßßßßÏ¡••
$
ÆÐa$gdKH¼-$
ÆÐ$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿa$gdKH¼$
ÆЄh^„ha$gdÒGF$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd:j* $a$gd›Üh1j1t1l2„265855’5Î5~6œ6ú89l:¦:R;„;†<š<}=†=‡=Ž==¥=Š>¶>~?ž?(@p@t@ABA`CŽC~EÌEÄFÒF,GDGÐGìG4IJI„J¢JõéõÛõÐÄ®™ÐÄÐÄÐÄÐÄÐÄÐÄÐÄЍЍЍЮÐÄÐÄÐÄÐÄЁЁÐÄЙh

ÃhÒGF6CJ
aJ
h

ÃhÒGF>*CJ
aJ
(h

ÃhÒGF5CJ
aJ
ehrÊÿ+h

ÃhÒGF5>*CJ
aJ
ehrÊÿh

ÃhÒGF5CJ
aJ
h

ÃhÒGFCJ
aJ
h

ÃhKH¼5>*CJ
aJ
h

ÃhKH¼5CJ
aJ
h

ÃhKH¼CJ
aJ
0l2„2ö2T3²3æ3 4>4r4À4565855’5~6ú89óÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛË¡™™™™ $a$gdÒGF)$$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿa$gdÒGF$
ÆЄ³^„³a$gdÒGF$
&
F
Æ ´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¿[M
$
ÆÐa$gdKH¼9Ä9ô9l:T;†<+=,==Š>~?&@(@t@A`C~EnFpFÂFÄF,GçççßßßßßÓÓÓÇßßßßßßßßß
$„h^„ha$gdÒGF
$„´^„´a$gd¿[M $a$gdÒGF$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¿[M,GÐG4I„J¦JlKæKLŠLÈLèL"MxMìMîM0NóóëëëëÔÔÔ뽽뵋)$$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿa$gd¸‹ $a$gd¸‹$
&
F
ÆЄh„Lÿ^„h`„Lÿa$gd¿[M$
&
F
ÆЄh„Lÿ^„h`„Lÿa$gd¿[M $a$gdÒGF
$„´^„´a$gdÒGF¢J¦JlKˆKÆLèLxM¢MìM0NRNVNôNPOZO¬OjP¸P¾PØPÜPQHQtQèQRRþR S,T?T.VFVJV`VfVzV~VÒVúVFYlY\Z†Z@\òçÛçÛçÛçÏÀ²§›§›§²§†§À§À§Àx§À§À§›§›§›§ÏÀ§x§x§h

Ãh¸‹5CJ
\aJ
(h

Ãh¸‹5CJ
aJ
ehrÊÿh

Ãh¸‹CJ
\aJ
h

Ãh¸‹CJ
aJ
h

Ãh¸‹6CJ
]aJ
h

Ãh¸‹5>*CJ
\aJ
h

Ãh¸‹5CJ
aJ
h

ÃhÒGF6CJ
aJ
h

ÃhÒGFCJ
aJ
h

ÃhÒGF5>*CJ
aJ
,0N¾PÜPHQèQþR,T|V~VÒVÒX@YBYXZ@\B\ \”]$_÷÷÷÷÷÷÷÷Í÷÷÷÷÷śÅÅ)$$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿa$gd<(Ÿ $a$gd<(Ÿ)$$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿa$gd¸‹ $a$gd¸‹@\B\D\ \¬\®\d]f]”]ž] ]¢]ª^¬^$_4_6_8_Ö_Ø_ ``C`D`L`M`c`e`n`o``’` `¡`·`¸`Á`Ó`ä`"aõçÙʾõ³õʾ¨õ³õʾ¨õ¨õ¨õ™Ê‹õ¨õ¨õ¨õ¨õ³}odõ h

ÃhPeÀCJ
aJ
h

Ãh6Hy5>*CJ
aJ
h

Ãh R5>*CJ
aJ
h

Ãh<(Ÿ5CJ
\aJ
h

Ãh§Ì5>*CJ
\aJ
h

Ãh<(ŸCJ
aJ
h

Ãh³r7CJ
aJ
h

Ãh6Hy>*CJ
aJ
h

Ãh6Hy5>*CJ
\aJ
h

Ãh6Hy5CJ
\aJ
h

Ãh§Ì5CJ
\aJ
h

Ãh6HyCJ
aJ
'$_C`¸`Ó`Aašb,cLd€efˆfšfÐffhühiêj°kbl¨l÷÷÷ßßßßßßß×÷×÷÷¿¿¿÷$
&
F
Æ ì´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¿[M $a$gd R$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¿[M $a$gd<(Ÿ"a#a?a@ab6bPbRbÈcÊcôdödˆf˜fšfÐfÚfÜfˆgšgfh‚h„h†h¸h¼hØhÚhühiÈiÊiŠjŒjbl¨lm m@mBm|m~m|n~n¢nõêõêõêßêßêßêʾꯣê˜ê¯£êêê¯êêêêtêtêtêtê h

ÃhX2CJ
aJ
h

Ãh6Hy5>*CJ
aJ
h

Ãh[°CJ
aJ
h

Ãh RCJ
aJ
h

Ãh6Hy>*CJ
aJ
h

Ãh6Hy5>*CJ
\aJ
h

Ãh R5CJ
aJ
(h

Ãh R5CJ
aJ
ehrÊÿ h

Ãh³r7CJ
aJ
h

Ãh6HyCJ
aJ
h

ÃhPeÀCJ
aJ
,¨l mBm~mÈmúmn0n~n¤nÚn€oÄo ppŽp*q†qîqççççççççç½µµµµµµ$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¿[M $a$gd–J±)$$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿa$gd–J±$
&
F
Æ ì´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¿[M¢n¤nÚnpBpŽpÂp^r‚rösøstv’vx¢H¢”¢Ä¢¥´¥¶¥f§h§Ž§ ¨D­F­z­~¯ª¯Œ²¢²^´‚´Ž´Þµòµ°¶À¶€·š·J¸x¸òæÛæÛÏÛÏÛÁæÛÏÛ¿ÛÏÁÛÁæÛ±¥™ŽƒæÛÁÛÁÛæÁÛÁÛÁÛÁÛn(h

Ãh–J±5CJ
aJ
ehrÊÿ h

Ãh8@CJ
aJ
h

Ãh¸‹CJ
aJ
h

Ãh¸‹>*CJ
aJ
h

Ãh¸‹5CJ
aJ
h

Ãh¸‹5>*CJ
aJ
Uh

Ãh–J±5>*CJ
aJ
h

Ãh–J±6CJ
aJ
h

Ãh–J±CJ
aJ
h

Ãh–J±5CJ
aJ
h

ÃhX25>*CJ
aJ
+îq^ròr>s–sösøstStnt—t¿tÖt!uçßÇç緉qqqqqq$
&
F%
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¿[M-$
Æ$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿa$gd–J±$
Ƅ´^„´a$gd–J±$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¿[M $a$gd–J±$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¿[M
!u’vÄvwnwîwH¢”¢–¢Ä¢î¢$£€£¶£ ¤ ¤¥f§h§ñååååÑåÉɱ±±±±±±É© $a$gd¸‹$
&
F&
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd46D $a$gd–J± $„´&dPÆÿ^„´a$gd46D
$„´^„´a$gd46D
$„´¤x^„´a$gd46Dev hasonlóan kiszámíott termi érték
Tevékenységek összes termelési értéke

Értékesítés árbevétele
Áfa nélkül számítjuk
Folyó áron adja meg a váll
Árindex-szel összehasonlító árakat számítanak
Export és belföldi mutatók
Szakági besorolások alapján is megbontják a vizsg.ot
IdQsoros vizsgálatoknál mindig összehasonlító árakkal dolgoznak
Elemzési szempontok: iparban foglalkoztatottak száma, 1 foglalkoztatottra jutó termelési érték, rendelésállomány mutató
Rendelési állomány alakulását is szokták mérni, fontos mutató. Ez alapján lehet meghatározni, hogyan, mennyit termeljünk. Ne legyenek tornyosuló készleteink. Vállalat akkor érzi magát biztonságban, ha kellQen el van látva rendeléssel.

Magyar osztályozók
A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti csoportosítása
Vállalkozások:
Jogi személyiségq vállalkozás
Jogi személyiségq gazd.-i társ(közös váll.,Kft.,Rt)
Szövetkezet(lakás-, takarék-,mg-i,egyéb)
Egyéb jogi személyiségq váll.
Jogi személyiség nélküli vállalkozás
Jogi szem. Nélküli gazd.társ(KKT, Bt)
Jogi szem. Nélk.egyéb váll.
Egyéni vállalkozás
Ktgvetési szervek:
Kzp-i ktgvet-i szerv
Helyi,helyi kisebbségi önk.-i ktgvet.-i szerv
TB-i ktgvet-i szerv
Köztestületi ktgvet-i szerv
Orsz.kissebségi önk.-i ktgvet.-i szerv
Területfejlesztési tanács és társulás
Non-profit szervezetek
Jogi szem.: - Párt  Egyesületek  Szakszervezetek  Köztestület  Egyházak  Alapítványok - Közhasznú társ.-ok - Egyéb
Jogi szem. Nélküli

MezQgazdasági statisztika
Gazdasági szervezeteknél rendszeres, évenkénti teljes körq számbavétel (postai út)
Egyéni gazdaságoknál: reprezentatív megfigyelés (összeírás útján  személyes felkeresés)
IdQszakonként: Általános MezQgazdasági Összeírás  teljes körq számbavétel, 10 évente
A megfigyelés tárgya:
föld és vetésterület (máj. 31-i állapot)
szántóföldi növények betakarított területe
szántóföldi növények termésmennyisége
szQlQtermelés
állatállomány: ápr. 1, aug. 1, dec. 1
szQlQ és gyümölcs ültetvénye összeírása, 10 évenként
gazdaságok állóeszköz állománya
öntözött termelés nagysága
mqtrágya felhasználás
termelQi mezQgazdasági felvásárlás árak
termelQi piaci árak
Agrárolló:
Iparcikkek + beruházási javak együttes árindexe osztva a mezQgazdasági árindexszel
mezQgazdasági termeléshez felhasznált iparcikkek árindexei
beruházási javak árindexe
mezQgazdasági termékek átlagos értékesítési árindexe

MunkaerQ felmérés
Célja: adatokat szolgáltasson a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról. Az ILO fogalmait felhasználva figyeli meg a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását.
Módszerei: véletlenszerq mintavételen alapuló önkéntes lakossági felvétel. Havonta történik kihirdetése.
Mintája: többlépcsQs, rétegezett. RéteglépcsQ ismérvek, földrajzi egység, település nagyság, lakóövezet
Mintanagyság: 2004-ben 32000 ht és 66000 személy. A címek a népszámlálás cím állományból származnak.
Fogyasztói ár-összeírás
Célja: a fogyi árindex számításához termékek szolg egyedi árainak megfigyelése és összeírása
Reprezentáns: a fogy.ban fontos szerepet betöltQ termékek v szolg, amelyek nagy valószínqséggel hosszú idQn át képviselik a fogy 1-1 területét.
Megfigyelt ár: az az ár, amelyben a felíró helyen meg lehet venni az árut. A felírási napon mennyi az ár, ez a fontos.
Súlyozás: a súlyokkal azt fejezik ki, hogy adott reprezentánsok a lakosság fogyasztásában milyen szerepet töltenek be.
Fogyi kosár: a javak összességét megfelelQ számú termékek és szolg féleség képviseli, ezek a reprezentánsok összegségei. A termékek árváltozása adja az összváltozást.
Bázis idQszak: ehhez mérik a többi adatot.

Nemzetgazdi mérlegrsz
Feladata: átfogó képet adjon a termelés folyamatáról, az arra ható tényezQkrQl, a termelés  forgalmazás  fogyasztás kapcsolat rendszerérQl. Az ország gazdasági tevékenységét összefoglaló statisztikai számlarendszer, amely a létrehozott javakat veti össze a felhasználásukkal.
Az ENSZ Statisztikai Bizottsága a nemzetgazdasági mérlegrendszerre vonatkozó jelenleg érvényes módszertani ajánlását 1993-ban tette közzé.
A nemzetközi mérlegrendszerrel SNA 93 kompatibilis az Európai Unió jelenleg érvényben lévQ mérlegrendszere, az ESA 95.
A nemzetgazdasági mérlegek rendszer-szemlélettel készülnek;
Integráló
Koordináló szerepet töltenek be.
Az SNA legfontosabb kategóriái: Bruttó Hazai termék GDP és a Bruttó nemzeti Termék GNP.

GDP: tartalmazza a vállalkozások, a költségvetési és egyéb nem nyereségorientált szervek, valamint a mérlegkészítésre nem kötelezett egyéni és kisvállalkozások hozzáadott érték-adatait. Tehát az anyagfelhasználástól mentes termelést, közelítQleg a létrehozott új értéket
GDP term.-i oldalról tört. Közelítése:
+alapáron számított Br hozzáadott érték összege
+termékadók
-terméktámogatások
-pénzközvetítés ágazatokra fel nem osztott szolg.-i díjja
Felhasználói oldalról:
Ht.-ok végsQ fogy.-i kiadása
Államht. Fogy.-i kiadása
Non-profit szerv fogy.-i kiadása
Br állóeszk. Felhaszn.
Jövedelem oldalról:
+bérek és keresetek
+TB-i hozzájárulás
+Adók
-Term.-i támogatás

Nemzeti számlák
Mo.-on rezidens gazd.-i egységek gazd.-i mqveleteit veszik számba. TermelQ tev minden társ.-ilag szervezett keretek között folyó tev. Függetlenül azok anyagi, nem anyagi jellegétQl. Rezidens gazd-i egységek azok a gazd.i egységek, amelyeket gazd.i tev-ük az országhoz köt és legalább 1 évet itt tölt Mo-on. A rezidens gazd.-i egységeket 5 szektorba soroljuk:1. vállalkozások, 2. pü.-i vállalatok, 3. államht-ok, 4. ht-ok, 5. ht-okat segítQ non.profit szervezetek. FQbb nemzeti szlák tartalma: 1. termelési szla: egyenlege:GDP, 2. jöv-ek keletkezése szla: hozzáadottért. megolszl. a term-i tényezQk szerint, 3. jöv.ek felhaszn. Szla: jöv-ek fogy-i célú felhaszn mutatja, 4. tQkeszla: a nem pü-i eszk-ök felhalmozódását mutatja be.

Adatforrások és értékelések a szlarszben
Adatforr-ok:
vállalati szektor:éves trs-i adóbevallás
államht-i int szolg-ai:éves beszámolás
ht-ok term-e:SZJAbevallás,szakértQi becslések,mg-i stat-k,kisker-i forg.
Non-profit szerv-ek:stat-i felvételek,beszámolók,szakértQi becslések
TQkeszla:beruházás stat.,lakásstat.
Kölker-i firg:vámstat.,külkerstat
Értékelés: alapár.piaciár fogalma
Term és kersk-i forg elsz
Hitelkamat csomaglás, száll elszámolás
TermelQk saját fogy-a
Saját rezsiben végzett beruh-ok
Nem termelQ szolg-ok éertékelése
Készletek értékelése
A folyóárak és összehasonlítóárak szerepe

Nemzeti vagyon
Adam Smith: Az ország, illetve a társadalom egész jószág-készlete (general stock) egyenlQ a lakosok jószág-készletének összegével.
A nemzeti vagyont Smith két részre osztja: - Fogyasztási célokat szolgáló készlet (sem jövedelmet, sem profitot nem termel) - Jövedelem termelQ tQke (Álló tQke, Forgó tQke)
A földet nem tekintette a nemzeti vagyon részének.

Nemzeti vagyon: mindazoknak a gazdasági erQforrásoknak összessége, amellyel a társadalom egy adott idQpontban rendelkezik.
ErQforrások: 1. Az emberi munkával létrehozott és újra elQállítható erQforrások 2. Természeti kincsek 3. MunkaerQ, a benne felhalmozott ismeretekkel és tapasztalatokkal (ENSZ ajánlás szerint nem tekinthetQ a nemzeti vagyon részének)
A vagyon körébe sorolt erQforrások osztályozása: 1. A társadalmi termelésben betöltött szerepük 2. ÚjratermelhetQ vagy nem termelhetQ jellegük 3. Felhasználási rendeltetésük szerint

A mérlegrendszer kiegészítQ elemei
Termékek számbavétele természetes mértékegységben
Termékmérlegek
Beruházások, beruházási mérlegek
Beruházási teljesítményérték (pénzügyi teljesítés, üzembe helyezés)
Beruházások dinamikája (idQbeli, területi)
Beruházások összetétele (épület, gép, kiegészítQ szolgáltatás)
Nemzetgazdasági beruházások területi vizsgálata
Beruházási mérlegek: beruházás finanszírozási források szerint vizsgálják, beruházás felhasználás
Beruházás: Tárgyi eszköz beszerzése, meglévQk bQvítése, átalakítása, pótlása (fontos az infrastruktúra)
Tárgyi eszköz: rendeltetésszerqen használatba vett (aktivált) eszköz, ami a termelQ tevékenységet legalább 1 éven túl szolgálja.

Pénzügyi elszámolások
A pü-i. stat-i. mutatók jellemzik legjobban egy nemzetgazd. Helyzetét.
Pénzügyi statisztikák fajtái
Monetáris stat.: banki és betétáll-ok. vizsgálata, kitüntetett szerepe van a jegybanki kamatnak és a kamatpol-nak.
Kormányzat pü-i. stat-ja.: hogyan érvényesül a korm. szerepe a jöv. átcsoportosításban, ezt az újraelosztó szerepet az államháztartás mérlege mutatja
Nemzetközi fizetési mérleg: Fiz. Mérleg = egy ország rezidensei és nem rezidensei között egy adott idQszakban végbemenQ reálgazdi. és pü-i. tranzakciók. Folyó fiz. Mérle g= a reálgazdi. tranzakciókat és a folyó transzfereket foglalja magában
Vállalati szintq pénzügyi elemzések: elemezni kell: likviditás, kintlévQségek, követelések, hitelek. Az Rt-k és Kft-k adatai nyilvánosak.
Pénzügyi szektor vizsgálata: bankok tevékenységének elemzése, pénzeik  források. Bevételeik a kamatkülönbözet. Vizsgálati szempont: likviditás  nagyon fontos nemzetiségi tényezQ.

Reálkeresetek vizsgálata
Reálkereset: a kereset reálértékét fejezi ki, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások azon mennyiségét jelöli, amelyet a lakosság keresetéért az adott árakon vásárolhat. Függ: tényleges kereset, fogyasztói árindex
A reálkereset indexe: egy fQre jutó nominál - keresetindex / fogyasztói index
A fogyasztói ár szerepe a reálkeresetek alakulásában. A fogyasztói árindex bázisai: elQzQ év december, elQzQ hónap, elQzQ év azonos hónapja.
Reáljövedelem:
Kereset
Kereseten kívüli lakossági pénzbeni jövedelem (gyes, nyugdíj)
Természetbeni társadalmi jövedelem
Reáljövedelemre ható tényezQk:
Reálkereset index alakulása
Kereseten kívüli juttatások reálértékének alakulása
KeresQ  eltartott arány
A reálkeresetek és a reáljövedelem alakulását jellemzQ mutatók
1 keresQre jutó nominál átlagkereset
1 keresQre jutó reálkereset
1 fQre (az egész népesség egy fQjére) jutó reáljövedelem

Statisztikai megfigyelés az építQiparban
Építés-szerelési tevékenység: saját elQállítású befejezett építési  szerelési tevékenység értéke (ÁFA nélkül) + befejezetlen termelés állománykülönbözete.
ÉpítQipari termelés: Építési szerelési tevékenység új épületek építése, meglévQ építmények bQvítése, átépítése, átalakítása, fenntartása, bontása.
Szerkezet-kész épületrész
Épületgépészeti szerelés
BefejezQ szerelés
Egyéb építQipari tevékenység (tervezés, beruházás, szervezés)

A gazdasági egység bruttó termelési értéke:
Építési  szerelési tevékenység
+ egyéb építQipari tevékenység
= ÉpítQipari tevékenység összesen
+ egyéb (ipari, mezQgazdasági, kereskedelmi) tevékenység
= BRUTTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK

Vizsgálati szempontok:
az építQipari termelés volumenindexe
egy foglalkoztatottra jutó termelés
egy építési-szerelési tevékenységet végzQ foglalkoztatottra jutó építési tevékenység
rendelés ellátottság vizsgálata
építmény fQcsoportok szerint (út, vasút, ipari építmények, oktatási épületek)
területi megoszlás szerint (fQváros, megye)
építQiparban foglalkoztatottak száma: termelékenységi, hatékonysági mutatók

Szerkezetvizsgálat
Ehhez standard, hosszú idQre szóló osztályozások szolgálnak.
Célja a változások kimutatása. Ezek az osztályozások rendszereket alkotnak, megfelelQ kódszámok alkalmazásával biztosítják a gépi feldolgozás lehetQségét, az adatbázisok kezelését, az adatbázisok közötti átjárhatóságot.
Az osztályozások felépíthetQk:  Tevékenységi elv, illetve  Termék- szemléletben.
Az osztályozások nemzetközi gyakorlata:
ISIC.Rev.3 A gazdasági tevékenységek nemzetközi osztályozása (ENSZ, világszintq)
CPC A termékek nemzetközi osztályozása (ENSZ, világszintq)
NACE A gazdasági tevékenységek Európai Unió osztályozója (tagországokban kötelezQ)
UNSD:Az Ensz stat-i igazgatósága: az osztályozásokat úgy kell kialakítani,hogy abba a nemzetközi, regionális,és nemzeti osztályozások is beletartozhassanak.
Osztályozási alaptípusok:
Referencia osztályozások, amelyeket az ENSZ Statisztikai Bizottsága vagy más nemzetközi szervezetek már elfogadtak (ILO, UNESCO, WTO, IMF)  ezek általános hivatkozásul szolgálnak
Származtatott osztályozások, melyek alapstruktúrája azonos a referencia osztályozással
Kapcsolódó osztályozások, amelyek csak bizonyos szinteken felelnek meg a referencia osztályozás csoportosításával

TEÁOR
Célja: A gazd.-i szervezeteket fQ tev.-ük alapján besorolják az egyes ágazati kategóriába. Kzp.-i helyet foglal el a stat.-i osztályozók között, integrálja a többi kacs. Osztályzást.-TEÁOR03
FQ tev.: az a tev, amely az egységen belül a legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre.
Besorolási szabály: felülrQl lefelé módszer
Nemzetgazd.-i ág
Alág
Ágazat
Alágazat
Szakágazat

További ágazatok statisztikai megfigyelése
Külkereskedelem: export, import megfigyelése  áru-fQcsoportonként (élelmiszer, dohány, nyersanyag, energia). Havi megfigyelés, vámszabad területek külkereskedelmi forgalma = külkereskedelmi forgalom. A vámszabad területeken a külföldi tulajdonban lévQ vállalkozások importja és exportja halad át.
Belkereskedelem: kiskereskedelmi egységek reprezentatív megfigyelése  regiszter képezi
Boltok, üzletek száma
Üzlettípus szerint (gépjármqszaküzlet, élelmiszerjelleg, hús, illatszer textil)
10e lakosra jutó üzletek száma
milyen hányada egyéni vállalkozás
Szállítás és közlekedés
mit szállítunk: áru és személy szállítás
szállítóeszköz szerint (vasúti, közúti, légi)
a forgalom jellege: belföldi, behozatali, kiviteli, átmenQ forgalom
árutonna-kilométer: a szállított áru tömege tonnában szorozva a szállítási kilométerrel
Postai tevékenység: - Postahivatalok száma - Levélposta feladások száma - Postautalványok száma
TávbeszélQ hálózat: - FQvonalak száma - ElQfizetQk száma - Hívások száma - ISDN lehetQségek, kábel tv
Szolgáltatások
Nem ipari, javító karbantartó tevékenységek
Ruházati cikkek javítása, optikai, óra-, ékszerjavítás  lakossághoz kötQdik
Ipari szolgáltatások
Kazán-, tartály-, mqszeripari termékek javítása: volumene egyre nQ












-  PAGE 1 -

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-2 18. század 2010 3. óra államháztartástan beruházási függvény bioinformatika fejlődéslélektan filmtörténet fizikai+kémia fotó földrajz géptan gerle jános-féle házi dolgozat ii. információ jogi alapismeretek kép képletek keringés kidolgozott tétel kórtan közgazdaságtan log magánjog marás médiakutatás minden mpiac munkafüzet művészet órai diák pénzügy i. prog1 röviditett stratégiai menedzsment szám szerves szerződés szocializáció szupra tartalékidő település tengely terminális tőke ttk vállalatgazdaságtan vegyes szakjog