Lewis Henry morgan- Az ősi társadalom

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet III.Lewis Henry morgan- Az ősi társadalom

Lewis Henry Morgan
1818-1881

Élete és munkássága:
Lewis H. M. egyike volt a XIX. Század legnagyobb hatású gondolkodóinak, nem csak az antropológia, hanem a kapitalizmus és a világpolitika jövQje szempontjából nézve is. Bár gazdasági hitvallását tekintve meggyQzQdéses kapitalista volt, az evolúcióról írott mqve, ahogy azt Marx és Engels értelmezte, az utóbbit néhány különösen jelentQs megállapításuk megfogalmazására indította. Morgan keresztény középosztálybeli polgár, ügyvéd és üzletember volt. Az ipari forradalom ugyan érdekelte,de más forradalom bizonyosan nem.
13 gyermekes, régi massachusettsi-i családból származott, amely nyugatnak ment , New York állam északi részébe. Iskoláit kitqnQen végezte, annyira, hogy az Union College-be harmadéves hallgatónak vették fel. A kollégiumban tehetséges szónoknak és vitázónak bizonyult. Az egyetemi fokozat megszerzése után 1840-tQl 4 éven át jogot tanult. Ebben az idQszakban kezdte meg az amerikai indiánok, különösen az irokézek egy életen keresztül tartó tanulmányozását. Gordiuszi csomó néven titkos társaságot alapított, amelyet az Irokéz Törzsszövetség mintájára szervezett meg. Tagjai éjszaka, tábortqz mellett, eredeti ruhákban tartották megbeszéléseiket. A társaság késQbb az Irokézek Nagy Rendjé -vé nQtte ki magát, amelynek kinyilvánított céljai közé tartozott, hogy elmélyedjen az indiánok tanulmányozásában, elQmozdítsa ügyüket, segítse mqvelQdésüket és védelmezze jogaikat az agresszív és igazságtalan kormányzati politika ellen. 1874-ben, miután sikeresen képviselte érdekeiket a földviták során, Morgant a szeneka törzs tiszteletbeli tagjává választották.
Azt követQen,hogy ügyvédi vizsgáit letette, három éven keresztül Aurora melletti családi farmjukon dolgozott, mivel gazdasági recesszió és az ügyvédek túl nagy száma miatt New York állam nyugati részén nem tudott munkához jutni.
1851-ben a New York állambeli Rochesterbe költözött és ügyvédi irodát alapított barátjával és volt osztálytársával, George F. Danforth-szal. A vállalkozás rendkívül sikeresnek bizonyult. Még ebben az évben megházasodott és megjelentette a League of the Iroquis (Az irokéz szövetsége) címq mqvét. Ezt tekintik az elsQ tudományos beszámolónak egy indián néprQl, s mint néprajzi leírás, ma is mérvadó.
1858-ban Michigan állam északi részébe utazott. Itt tartózkodása alatt kezdett érdeklQdni a hódok iránt, ami egy évtized kutatásai után, 1868-bana The American Beaver and His Works (Az amerikai hód és építményei) címq mqvet eredményezte.
Michiganben azt is felfedezte,hogy az odzsibua indiánok rokonsági rendszere pontosan olyan,mint az irokézeké. Ezek után csaknem 70 törzset tanulmányozott, majd megfogalmazta elméletét, amely szerint egyetlen rokonsági rendszer jellemzQ az összes észek- amerikai indián törzsre.
1870-ben adta közre Sistem of Consanguinity and Affinity of the Human Family (Az emberiség konszangvinikus és affinális renszerei) címq munkáját. Ez máig alapvetQ mq és adatgyqjtemény.
Morgan legjobban ismert mqve Az Qsi társadalom. 1877-es elsQ megjelentetése óta folytonosan újra kiadják. E könyvben Morgan a család fejlQdésérQl vallott sémáját és az unilineáris leszármazási csoportról készített elemzését adja közre. Bár az antropológusok kétlik,hogy bármiféle evolúció végbement volna a családformákban,amióta az emberi lények „családos állatokkᔠváltak saját evolúciójuk korai szakaszán, s bár a kulturális evolúció morgani fokainak kulturális jellemzQit is megkérdQjelezik, a könyv magjakikezdhetetlen.
Morgan utolsó mqve a Houses and House-Life of the American Aborigines (Az amerikai bennszülöttek házai és családi élete).
Morgan megQrizte korai érdeklQdését a politika és a jog iránt, s konzervatív párti politikusként New York állam parlamentje alsó házának, majd szenátusának tagja volt 1861-1869-ig..
Több irodalmi csoport, a National Academy of Sciences (Nemzeti Tudományos Akadémia) és az American Association for the Advancement of Science (Amerikai Egyesületa Tudományos Haladásért) tagja volt.
1880-ban Morgan támogatta egy régészeti expedíció szervezését a pueblók vidékére. Az A.F. Bandelier vezette kutatást több évre tervezték. Morgan 1881. decemberében meghalt.Vagyona nagy részét letétbe helyezte azzal a cállal, hogy a Rochesteri Egyetem keretében egy nQi kollégiumot alapítanak belQle.






Az Qsi társadalom

Bevezetés:
Lewis Hanry Morgan Az Qsi társadalom címq munkájának elQszavában azt írja könyve megírásának indítékairól, hogy újabb adatokkal kívánja bizonyítani, hogy az emberiség életmódja a történelem hajnalán kezdetleges volt,hogy erkölcse és szellemi képességei tapasztalatainak növekedésével fokozatosan fejlQdtek és hogy a civilizáció felé vezetQ úton hosszas küzdelemmel kellett legyQznie az akadályokat. Morgan nem tartozott az ún. karosszék-antropológusok közé,személyesen ismerte az általa leírt irokéz, szeneka és más Qshonos népcsoportokat, mégis azt gondolta,hogy tudományos kutatás célja a civilizáció folyamatának megragadása, amelyhez az egyes kultúrák esettanulmányszerq leírása csak egy-egy lépcsQfokot jelent.
Morgan azt írja, hogy az emberiség fejlQdésének legalacsonyabb fokán saját megfogalmazásában: a vadság korszakában nQági leszármazás létezett. A jelenséget Morgan szerint az magyarázza, hogy abban a korban az ún. csoportházasság volt a legelterjedtebb családforma. A nemzetségi rendszerben különbözQ nemzetségek kötöttek házasságot, a saját nemzetségbelivel való házasságkötést ugyanis a vérrokonság miatt –az incesztus(közeli rokonok nemi kapcsolata) tiltotta. A nemzetségek házasságkötésének értelmében ezen nemzetségek tagjai szabadon élhettek nemi életet bárkivel, aki a másik nemzetségbe tartozott, saját nemzetségbelivel azonban szigorúan tilos volt. A csoportházasság tulajdonképpen csak egy fokkal tartható a promiszkuitásnál (szexuális partnerek gyakori váltogatása) fejlettebb állapotnak, a csoportházasságnál ugyanis ki van jelölve egy nemzetség, és csak és kizárólag annak tagjaival lehet szexuális kapcsolatot kialakítani. A promiszkuitásnál a sajátot leszámítva bármelyik nemzetség tagja szóba jöhetett,mint partner. A házasság tehát, mint valamifajta szabályozó, korlátozó erQ már ekkor megjelenik.
Morgan megalapozta a családtörténeti tudományt, amidQn a nemi és házassági kapcsolatok fejlQdését a mindenkori szociális-gazdasági és tudati viszonyokból vezeti le.
Morgan azzal Az Qsi társadalomban tett kísérletével gyakorolt oly nagy hatást Engelsre,Gordon Childera,Leslie Whitera és Marvin Harrisra, hogy a társadalmat a technikán és a gazdaságon keresztül próbálta megérteni.
Morgan szerint a technikai találmányok és felfedezések megváltoztatják a társadalmi homeosztázist oly módon, hogy szükségszerqvé teszik új szociokulturális jegyek kialakulását az éetebenm&: t

v

t º ¼ 4@‚öJºÎð°"Ú">#'&'*'>'@'\*Ú,Ü,‹1Ž33Ú4x58@‚CòDóëçÜÕçÑÍÉçÉÅÉÅÀÅÀż·¼·¼³®³¦³œ’ŽŠ†Š‚Š‚~ywyp

hzD±hzD±U h<
&6h<
&h¤+ßh•47hØJ}h}o1h•47hë)>5>*h•47h•475>*hë)>56>* hë)>6hë)> h’0—6h’0— hVq´6hVq´h# BhÚLŽ

h“eõ6>*h-Eh“eõ56>*h“eõh-Eh“eõ5h-Eh“eõ5CJaJ*&:
¼ Dö"”°"¤#‰$P%ø&ú&ü&þ&'''('*'@'Ü,3÷÷ïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïï $a$gdòT $a$gd“eõJg
hýý3Ú4Š6$@lAÐBìB C C.C $
&
Fa$gdòT
$
&
Fa$gdòT $a$gdòTaradás érdekében.
Morgan kutatása két, egymástól független vonalat követ. Ezek közül az egyik a tanulmányokon és felfedezéseken, a másik pedig az Qsi intézményeken vonul keresztül.
A rendelkezésére álló adatok azt mutatták,hogy bizonyos eszmék, szenvedélyek és törekvések fokozatosan alakultak ki és folyamatos fejlQdésen mentek keresztül. Ezek a következQk:
Létfenntartás
Társadalomszervezet
Nyelv
Család
Vallás
Otthoni élet és építkezés
tulajdon
Minden társadalomszervezeti forma két általános alapformára vezethetQ vissza. Az idQben korábbi forma személyekre,s kizárólagosan személyi kapcsolatokra épülés társadalomnak nevezhetQ.
A társadalomszervezet második formája a területen és a magántulajdonon alapszik,s az elQbbitQl állam névvel különböztetjük meg. Létrejött a politikai társadalom,melynek szervezete földterületeken alapszik, s a tulajdonhoz, továbbá a személyekhez való viszonyát a területi kapcsolatok határozzák meg.
A görögök és a rómaiak szellemi képességeinek teljes kifejlQdése volt szükséges ahhoz, hogy miután már eljutottak a civilizációba, létrehozzák a községet, azaz a démost, s ezzel megalkossák a társadalom szervezetnek azt a második nagy formáját amely a civilizált nemzeteknél napjainkig fennmaradt. Az Qsi társadalomban ez a területen alapuló szervezet ismeretlen volt. Létrejötte választóvonalat jelentett az Qsi és a modern társadalom között.
Az Qsi társadalomban leírtak alapján Morgan véleménye az, hogy az emberiség történetének menete csaknem mindenütt azonos volt, és az értelem tevékenysége is mindenütt egyforma.
A legfontosabb intézmények abban a korban fejlQdtek ki, amikor az ember még a vadság állapotában élt.
A fejlQdésnek több különbözQ szakaszát különböztetjük meg egymástól. A korábbi a vadság ezen belül a vadság alsó, középsQ és felsQ foka, a késQbbi a barbárság és ezen belül is alsó, középsQ és felsQ foka. E korszakok mindegyikének más-más kultúrája és többé kevésbé sajátságos és jellegzetes életmódja volt.

A létfenntartás módjai

Annak a megállapításnak az igazságát, hogy az emberiség történetét a fejlQdés legmélyebb pontján kezdte és fokozatosan emelkedett felfelé, világosan mutatják az emberi létfenntartás egymást követQ formái.
A vadság alsó fokán az emberiség eredeti lakóhelyein gyümölcsökön és gyökereken alapuló természetes létfenntartást folytatott. Csak egyetlen találmányról, a nyelvrQl mondhatjuk el, hogy ebben az idQben alakult ki.
A vadság középsQ foka : amikor az emberek a halat veszik magukhoz táplálékként, mely a mesterséges táplálék elsQ formája, mivel nem lehet fQzés nélkül fogyasztani, valószínq, hogy a tüzet erre a célra használták. A haltáplálék viszont lehetQvé tette, hogy az emberiség éghajlattól és helytQl függetlenítse magát.
A vadság felsQ foka: az emberek már liszt tartalmú termesztett növényekkel táplálkoznak. Kialakul a kert mqvelés. Amerikában ez az újítás az indiánok letelepülését és a falusi élet kialakulását eredményezte.
Barbárság alsó foka: az emberek már eljutottak arra szintre, hogy hús és tejtáplálékot vegyenek magukhoz.
Barbárság középsQ foka: kialakul a korlátlan élelemtermelés szántóföldi mqveléssel. Az emberek ekkor gondolattal elQször arra, hogy csökkentsék az erdQterületeket és nagy földdarabokat vonjanak mqvelés alá.
Különféle családi formák alakultak ki:
Vérrokonsági család
Punauluacsalád
Pároscsalád
Patriarckális család
Monogám család

Az emberi fejlQdés mértéke

Ahhoz, hogy az ember elérje a civilizáció állapotát szükséges volt, hogy elQbb rendelkezésére álljanak a civilizáció feltételei. Ha az emberi fejlQdés különbözQ vonalain az emberi lét primitív vonalain visszahaladunk és a legfontosabb intézményeket, találmányokat és felfedezésük sorrendjében egyenként megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy minden korszakban megtalálható a fejlQdés.
A barbárság középsQ szakaszában jeleik meg az emberi kultúrában például a bronzolvasztás, a házi állatokból álló nyájak és csordák, vályogtéglából épített házak, a vetélQ és a szövQszék kezdetleges formája és a csatornákkal történQ öntözésese földmqvelés.
Megállapíthatjuk, hogy az emberiség fejlQdése a vadság korszakában a fejlQdés egészéhez mérten nagyobb arányú volt, mint a vadságot követQ barbárság három szakaszában. AS vadság korszaka szükségszerqen hosszabb ideig tartott,mint a barbárságé, minthogy ez az utóbbi is hosszabb volt mint a civilizáció.
A vadság korában alakult ki az emberi faj. Vad Qseink akik tudásban és tapasztalatban a kezdQ ponton jártak, nem ismerték a tüzet, a tagolt beszédet és a különféle technikákat, megvívták a nagy harcot, elQbb a puszta létért, majd a fejlQdésért, míg végül is eljutottak oda, hogy a vad állatoktól meg tudták védeni magukat és biztosították állandó táplálékukat.
A társadalom ebben a primitív állapotban azonban még nem volt képes arra, hogy nagyobb társadalomszervezeti formákat hozzon létre.
A barbárság nagy korszakát négy nagyon fontos esemény jellemzi: az állatok domesztikálása, a gabonanemqek felfedezése, az építészetben a kQ használata és a vasérc olvasztásának feltalálása.









Kmecz Kitti BT-1K, Neptun kód:T5TABE
Antropológiatörténet Szeminárium

 PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.

2008/2009-1 3. gyakorlat 6. gyakorlat 8. előadás államháztartás államháztartástan állatszervezettan áltkém barta ferenc de-avk dinamika diplomadolgozat éghajlat élettan fémek fogalmak fogyasztói gazdföci gazdjog igaz józsef információ jövedék juhász istván kérdések és válaszok kidolgozott környezettechnikai műveletek és gépek közig kriszti magyar barok magyar romanika marás marketing minőség montázs mri munkavédelem műveletterv nevelés rékai miklós sejtbiológia statisztika i. szamitogep szupra tulajdonjog tűzjelző vállalatirányítás vér villamosságtan vizsga kérdések zh feladat