formai követelmények

Országok listájaHungaryKodolányi János FőiskolaKommunikáció és médiatudományÍrásművelésJegyzetekformai követelmények

Házi dolgozat

A dolgozatot az órákon megbeszélteknek megfelelQen kell elkészíteni (fQleg azokon a pontokon, amelyeken ellenetmondás van a kötelezQ irodalmakban).
Vmint az Írásmqvelés fájl figyelembe vételével (l. órai anyagoknál).
Kérem, hogy az idézett irodalomban mindenképpen legyen min. 1 papíralapú, h tudják gyakorolni a hivatkozást.
Az elektronikus hivatkozási mód e fájl második felében található.



1. Formai követelmények.
Betqtípus és nagyság: Times New Roman CE 12, sorkizárt (törzsszöveg)
Sortávolság: 1,5
Margók: 2,5 cm
Tagolás: beljebb kezdett bekezdés
Kétféle kiemelést alkalmazzanak. A nyelvi adatokat  mint a vizsgálat tárgyait  dQlt betqkkel, a tartalmi kiemelést félkövér betqkkel jelezzék.
2. a) A bibliográfia (hivatkozott irodalom).
A tanulmányokban a hivatkozásrendszer alapvetQen az ún. amerikai rendszert követi. A hivatkozásrendszerben (vagyis a tanulmány végén olvasható bibliográfiában) megjelenQ tétel felépítése a következQ: név, évszám, cím, kiadó, hely. Részletesebben: az elsQ egység elsQ eleme a szerzQ neve, elsQ helyen a családnév, második helyen a keresztnév (keresztnevek), kiírva és nem rövidítve. Idegen nevek (és természetesen idegen nyelvq teljes címleírások) estében a nem magyar rendet jelölendQ, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelQen a két fQ névelem közé vesszQ kerül. A név és az évszám között nincsen írásjel. A (szerk.), (ed.), (Hg.) betoldások szintén pont vagy vesszQ nélkül kerülnek a név és az évszám közé. Az elsQ egység (szerzQ/szerkesztQ és évszám) után pont van. A cím után szintén pont. Ha a cím több részbQl áll, az egyes részeket nem zárójel, nem gondolat- vagy egyéb jel választja el, hanem egyszerqen pont. A címet a kiadó megnevezése követi, szintén ponttal a végén. Ezután a megjelenési hely(ek) következ(nek), szintén ponttal lezárva. Végül az esetleges oldalszám, tól ig esetében nagykötQjel van a két oldalszám között. A teljes címleírásban dQlt betqvel írjuk az önálló kötetcímet vagy a gyqjteményes kötet címét vagy a folyóirat címét. A tételek sorrendjét az ábécé, egy néven belül a megjelenési sorrend határozza meg. Pl.:
BenkQ Loránd 1988. A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó. Budapest.
Haugen, Einar 1972. The Ecology of Language, Essays. Stanford University Press. Stanford, California.
Ha egy szerzQnek több, egy évben megjelent cikke van egy bibliográfiában, a címszórészben a különbséget az évszám után a latin ábécé betqivel jelöljük:
BenkQ Loránd 1988a. A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó. Budapest.
BenkQ Loránd 1988b. Irodalmi nyelv  köznyelv. In: Kiss JenQ Szqts László (szerk.): A magyar nyelv rétegzQdése. Akadémiai Kiadó. Budapest. 15 33.
Ha a feltüntetett tétel folyóiratban jelent meg, a cím után csak a folyóiratot jelöljük:
Jakab István 1989. A magyar nyelv szlovákiai változatai. Magyar NyelvQr 140 9.
Ha a folyóirat nem évfolyamonként, hanem lapszámonként kezdi újra az oldalszámozást, akkor a következQ módon kell feltüntetni a lapszámot:
Kulcsár Szabó ErnQ 1987. Csokonai Lili: Tizenkét hattyúk. Kortárs 12: 159 64.
Ha egy cikknek több szerzQje vagy szerkesztQje van, akkor a szerzQk, szerkesztQk teljes (föntebb jelzett módon leírandó) neve közé nagykötQjel kerül:
Kontra Miklós Váradi Tamás 1991. SuksükölQ értelmiség. Nyelvhasználatunk néhány kérdése az iskolázottság tükrében. Mozgó Világ 2: 61 70.
Ha a tétel egy más(ok) által szerkesztett kötetbQl származik, a címleírás a következQ:
Juhász János 1986. A nyelvészet szerepe a norma alakulásában. In: Fülei-Szántó Endre (szerk.): Norma  átlag  eltérés. Pécsi Akadémiai Bizottság. Pécs. 69 74.
Tehát: a szerzQ neve és az évszám után In:, majd a szerkesztQ neve, a (szerk.) vagy az (ed.) vagy az (eds.) (ha többen vannak) vagy a (Hg.) stb. jelzés következik, utána újabb kettQspont, s a címleírás a már bemutatott módon.
Ha a tétel maga szerkesztett mq, szintén a szerzQ(k) neve szerepel a szócikk élén, a (szerk.) stb. megjelölés utána:
Fishman, Joshua A. (ed.) 1968. Readings in the Sociology of Language. Mouton. The Hague.
Grétsy László Kovalovszky Miklós (szerk.) 1980. NyelvmqvelQ kézikönyv. I. Akadémiai Kiadó. Budapest.

2. b) Hivatkozások, adatközlés a szövegen belül.
A szövegközi hivatkozást mondatba szerkeszthetQ egységnek tekintjük, amely három elembQl áll: a szerzQ családneve, az évszám, az oldalszám. Pl.:
Ezen belül pedig kiemelt jelentQségük van az írott nyelvváltozatoknak (Haugen 1972: 163): ezek azok, amelyeknek befolyásolásában  amint föntebb említettük  eddigi nyelvmqvelésünk a legnagyobb sikereket érte el.
Egyenes idézet után az idézQjel után következik a forrásmegjelölés:
Nyelvmqvelésünknek e tekintetben szinte mottója lehetne Kálmán Béla alábbi intése: A nyilvánosságnak szóló beszéd, elQadás közügy, azt bírálhatja és szabályozhatja a nyelvmqvelés  ha nem vaskalapos. A magánbeszélgetés azonban magánügy (Kálmán 1988: 504).
A szerzQ neve a hivatkozásban egyúttal ágensként is szerepelhet:
Rubin (1971) pedig mindezt kiegészítette az értékelés mozzanatával.
Több hivatkozás felsorolásakor a tételek között vesszQ van, a sorrendet a megjelenés sorrendje határozza meg:
E félelmetes következmények létrejöttét egyfelQl az teszi valószínqtlenné, hogy még az intenzív szókölcsönzések is a szókincsnek csupán egy viszonylag csekély hányadát érintik (vö. Kontra 1990: 94 7, Bartha 1991: 49 50), másfelQl pedig sehol nem lehet olvasni,
.
4
b
¼
Ò
î
0

t

v



0
4
6
^
€
‚
˜
Ä
êÞϵ©‘©…wfwTfwfBwfB#hhŸhhŸ5OJQJaJmH sH #hhŸhhŸ6OJQJaJmH sH hhŸhhŸOJQJaJmH sH hhŸOJQJaJmH sH hìÊOJQJmH sH hñ¼OJQJmH sH hëBOJQJmH sH hhŸOJQJmH sH hhŸ5OJQJmH sH hâY‘5OJQJmH sH hâY‘hâY‘OJQJmH sH hâY‘OJQJmH sH *hìÊhâY‘5>*CJOJQJaJmH sH F Ð ª
.
0
2
4
f
ð


0

t

˜
ô
j
Ø
¬Ò†&>-òòòòòòòòòòææææÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ
¤d ¤d[$\$gdhŸ
$
Æ0ýa$gdhŸ
$
Æ0ý@&a$gdhŸÜc&dþþÄ
Ú
ô
„¾hÖ2tØ
$2xTŒÒ†àø&>- -²-À-Â-Ü-
!Ü!ð!""Î"Œ#¾#Ü#ðÞͻͪ˜ª˜ª†Íª˜ª˜ªtͪ˜ª†Íª˜`͆ͪ˜ª†Í˜ª&hhŸhhŸ6OJQJ]aJmH sH #hñ¼hhŸ5OJQJaJmH sH #hëBhhŸ5OJQJaJmH sH #h†ThhŸOJQJ]aJmH sH h†ThhŸOJQJaJmH sH #hƒOŽhhŸ5OJQJaJmH sH hhŸhhŸOJQJaJmH sH #hhŸhhŸ5OJQJaJmH sH h($R5OJQJaJmH sH %>-Ü-
!"Î"$Ö%Â&v'B(D(¨(Ì)x+,.Œ./ø/>>Ö>ø?¦@þ@bBdBôD¬EóóóóóóóóóîóóóóóóóóóóóóóóîóógdhŸ
¤d ¤d[$\$gdhŸÜ#$Â&ô&'N'Ö'(B(D(¨(2>dBnB0CFCòDôDªE¬E®EöEòFôFH
H

H$HïÝï̺̺Ìï¨ï¦ï¨ï”ï†xgï¨ïxï†VNhëBhëB5 hhŸhëBOJQJaJmH sH hhŸhñ¼OJQJaJmH sH hñ¼OJQJaJmH sH hhŸOJQJaJmH sH #hñ¼hhŸ5OJQJaJmH sH U#hhŸhhŸ5OJQJaJmH sH #h†ThhŸOJQJ]aJmH sH h†ThhŸOJQJaJmH sH #hëBhhŸ5OJQJaJmH sH hhŸhhŸOJQJaJmH sH arról, hogy a magyarnál [& ]
Éppígy járunk el, ha a megadott forráshoz valamit még hozzá akarunk fqzni:
A túlszabályozás mértéke különben is mindig arányban szokott állni be nem tartásának mennyiségével (BenkQ 1988: 27; vö. még Juhász 1986: 72).
A hivatkozást toldalékolhatjuk is, a zárójelben levQ évszám zárójele után kötQjellel:
amint azt Haugen (1983)-ban is olvashatjuk
A fentiek érvényesek az adatközlésre is. Az adatot dQlt betqvel nyomtatjuk, gépelt szövegben aláhúzzuk, utána zárójelben közöljük a forrást (az idézQjel után itt sincsen pont).

2. c) Egyes kollektív mqvek, illetve folyóiratok esetében mind a szövegben, mind az irodalomban lehet rövidítésekkel élni. Például: ÉrtSz., ÉKsz., TESz., AkH., NytudÉrt., ÁNyT., MNy., Nyr., NyK., MNyj., ÉA. A többi mqnél azonban a szerkesztQ(k) nevébQl kiindulva a fent bemutatott módon kérjük felépíteni a hivatkozási tételt.
Azonban ha nem ismerik a bevett, megszokott rövidítéseket, akkor újakat nem találhatnak ki.

2. d) A hivatkozások tipográfiája.
A hivatkozások betqtípusa és mérete egységes (nincs például kapitälchen). A hivatkozások minden egyes tétele kikezdéssel kezdQdik, s annak minden további sora bekezdéssel folytatódik, ezáltal a tipográfia kiemeli a legfontosabb információt: a nevet és az évszámot.

3. Egyebek.

SzakszövegbQl vett idézetek maradhatnak eredeti nyelven, de ha lefordítjuk Qket, fel kell tüntetni a fordító nevét, ha a szerzQ maga a fordító, ezt lábjegyzetben közölje.
Szépirodalmi idézetek esetében meg kell keresni a megjelent fordítást, és a szerzQ neve, a fordítás kiadásának éve és az oldalszám után fel kell tüntetni a fordító nevét. (pl.: Rilke 1983: 69. Rónay György fordítása).
oldalszám elQtt vagy után NEM kell sem "old.", sem "p", sem "pp".
az irodalomjegyzék (Irodalom, Hivatkozott irodalom) csak azokat a szerzQket tartalmazza, akikre a szövegben utalás történt.
Ha elhangzott (írásban nem megjelent) konferencia elQadásra hivatkozunk:
ebben az esetben a szerzQ neve, az évszám, és az elQadás címe után írjuk azt, hogy Elhangzott: ... és ezután következzenek a konferencia adatai a következQ sorrendben: a konferencia címe, rendezQ intézménye, helye és ideje: Simigné FenyQ S. 2005. Metainformációs struktúrák szerepe az óravezetésben. Elhangzott: A világ nyelvei és a nyelvek világa. Soknyelvqség a gazdaságban, a tudományban és az oktatásban. XV. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. Miskolci Egyetem, Miskolc 2005. április 7(9.

Lábjegyzetek:
általában kerüljük a lábjegyzeteket. A hivatkozott mqvek adatai az irodalomjegyzékbe kerüljenek, a gondolatokat pedig illesszük bele a tanulmány szövegébe. Az alábbi két esetben használható lábjegyzet:
(1) ha a tanulmány címéhez kívánunk megjegyzést fqzni (pl. ha meg kell köszönni a kutatáshoz nyújtott támogatást, vagy ha a tanulmány részlet egy készülQ könyvbQl stb.),
(2) ha a tanulmány szerzQje saját fordításában ad meg valamely idézetet.

Ábrák, táblázatok:
( az ábrákat és táblázatokat folyamatosan számozzuk (1. ábra, 1. táblázat), és lássuk el önálló címmel. A címet és a számot az ábra vagy táblázat alatt középen helyezzük el.

Képek, grafikonok, diagrammok:
( a cikk nem szöveges részeit jó minQségq, fotózható formában, külön oldalon (is) kérjük csatolni a tanulmányhoz. MellQzzük a színes grafikonokat, mert fekete-fehér nyomtatásban nem látszanak a különbségek.


Hogyan hivatkozzunk elektronikus forrásokra?


Röviden a lényeg annyi, hogy a papíralapú hivatkozást figyelembe véve. Azonban itt a kiadó és a hely helyett a pontos (tehát nem a honlap kezdQoldala!) hozzáférést kell megadni. A dátumot (az idézett mq keletkezése!!!) is illik kideríteni, amennyiben lehetséges.





mq/cikk címe és alcíme
Csak a pont választja el a címet a többi adatelemtQl.
Web-oldalak esetében a honlap fQcíme lesz a cím.

szerzQ
Értelemszerqen több is lehet
Honlap szerzQjét/alkotóját nem tüntetem fel.

megjelenési adatok
Mivel a kiadás helye itt alig értelmezhetQ, csak a kiadót és a közrebocsátás évét/dátumát adom meg.

lelQhely
Ez a tényleges, teljes elérési cím, de nem ismételjük meg a hozzáférésnél leírtakat.

lelQhely utolsó ellenQrzésének dátuma
Nagyon fontos adatelem, hiszen az elektronikus források kézben tartása, a hivatkozott információ hitelessége elképzelhetetlen nélküle.


Hogyan tördeljük és milyen jelekkel tagoljuk a hivatkozásainkat?

Burka, L. P. (1993). A hypertext history of multi-user dungeons. MUDdex.
http://www.utopia.com/talent/lpb/muddex/essay/
(13. jan. 1997)


(A lelQhelycímeket  mivel némelyikük igen hosszú  mindig valamelyik / jelnél érdemes elválasztani, talán ez a legkevésbé félreérthetQ tördelés.)

A nyomtatott/teljes forma így néz ki tagolva, elválasztójelekkel:

SzerzQ(k). Cím. Alcím. Sorozatcím.
Megjelenési hely : kiadó, év.
hozzáférés:
lelQhely (lelQhely utolsó ellenQrzésének/utolsó használatának dátuma).








PAGE 


PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. óra 1.óra 26 3. óra 4. adó agresszió alapozás aldous huxley balázs jános barta ferenc beruházási függvény bikém civilizáció deklaratív programozás descartes dia dolgozat eu szakképzési rendszerek európai integráció filozófia freud géntech illeték juhász istván képlékenyalakítás korai csecsemőkor matek házi 2 megolgások 1 médiaismeretek mikrobiológia miskolc órai dia órai jegyzet os ökológia önköltség pénzügy i. political science politikai szociológia ppt rezgéstan szár szervezes szociológia társadalombiztosítás természetvédelmi biológia tételek tqm vorlesung white