bevezetés a pszichológiába
Országok listája
HungaryKodolányi János FőiskolaKommunikáció és médiatudományBevezetés A PszichológiábaJegyzetekbevezetés a pszichológiába
2007.12.10 16:35:12
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Pszichológia
Az intelligencia egy kulturális környezet vagy közösség által értékesnek tartott problémamegoldó vagy termék elQállító képesség. (Howard Gardner 1983)
Howard az intelligencia többszörös formáit dolgozta ki, amelyek az emberrel születtek s ezek a követezQek :
Formái:- Nyelvi
- Logikai- matematikai
- Téri
- Zenei
- Testi kinesztéziás
- Személlyel kapcsolatos ( Interpersonális-másik személy megértése,viselkedésének befojásolása,szükségleteinek,szándékainak felismerése)
- Személyes (intrapersonális-önmagunk megértése,érzelmek,érzések ellenQrzése,felhasználható a cselekvés irányításában)
- Természet megértése
ÖnmegfigyelQ rendkívüli elmék: Virginia Woolf, Proust Joyce
-N. Humphrey: ,,Az ember természetes pszichológus 1. megértse milyen érzései lehetnek
1. Igény: Mások viselkedése, irányítása ,és önmaga
Mi a pszichológia?
Lelkiélettel, lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány /hogyan észleljük a világot, hogyan jönnek létre az illúziók, milyen az emlékezet, a gondolkodás, motiváció/ valamint a mindennapi probléma megoldását vizsgálja.
Mi ez? - Lelki jelenések vizsgálata
Feltárja: A lelki jelenések kiváltó okait, lefolyásaikat és annak hatásait
Vizsgálja: Egyéni lélek, társas lélek
Szent Ágoston: Pszichológia lényege
Naív (informális) VS. Tudományos
7köznapi elmék:- Élmény
- Szubjektív - Adatalapú
- Önigazoló - Objektív
- Okosság - Tudományos módszerek
- Okosság láncolat
- Burkolt személyiség elmélet -Hipotézis- módszer-adatok
SZEMÉLYES ÉRTÉK - elemzés-interpretáció
Céljai: Viselkedés mentális folyamatok:- Leírása
- Magyarázata(az ember természeti jelenség)
- Modellezése
- Bejóslása(mítikus pl meterológia)
- Kontrollja
Módszerei:- Kutatás (új eredmények feltárását célozzák)
- Kikérdezés
- Irányított beszélgetés
- Szabadasszociáció
- Klinikai beszélgetés
- KérdQívek
// - Megfigyelés: kikérdezés, irányított beszélgetés, kérdQívek, asszociáció
-Kísérletezés: laboratórium, természetes //
Vizsgálatai: MeglévQ eredmények alkalmazása, tesztek (IQ,stb.)
a probléma azonosítása, megfogalmazása
hipotézis
hipotézis ellenQrzése: - a módszerek kiválasztása,megfigyelés, kísérlet, a minta kiválasztása,végrehajtás,adatok ellenQrzése)
Lépései:- Hipotézis alkalmazása
- EllenQrzése (módszer, minta kiválasztás, végrehajtás) - korreláció
- Elemzése (statisztikailag) Interpretáció
Kísérletek: Hamey Banks Zimbaro 1970-ben 21-75 éves korig napi 15$-ért
Rabok és fegyQrök: 10 rab akik ruha nélkül, zsákkal a fejükön
11 fegyQr mindennel felszerelve
Nincs beszélgetés, tárgyak elmozdítása tilos, szám
megszólítás,
1.nap: Nem történt semmi
2.nap: Rablázadás amit az Qrök levertek
6.nap: A kísérlet lezárása a túlzott szerep azonulás miatt
Milgram: Vakon engedelmeskedünk 1 parancsnak, még akkor is, ha ez más
bántalmazásával jár.
Kísérlete: 40 fQ 20-50 éves egyetemista férfik
,,Tanár diáktársát kérte 1-re nagyobb áramütés kap ha roszul
válaszol 15 és 450V között!
Viszont a ,,tanuló beépített személy
Pszichológia és etika:
- A pszichológia elQkötelezettje az embernek és a társadalomnak,amelyben él és dolgozik.
- Tudja, hogy tevékenysége kihat életére
- Tiszteletben tartja mások jogait
Ágai:- Biológiai nézQpont: Viselkedés, mentális, lelki(mögött
- Behaviorista nézQpont: Viselkedés, lélek-tan, inger-válasz folyamatok testen belüli
reakciók
- Kognitív: Mentális, lelki objektív vizsgálása
- Pszichol : Mentális, tudatlan álom, lelki betegség
- Fenomenológén: Élmények, világ elképzelése
- Biológiai: Ideg, kémiai pl.:beszédzavarok agyhullámai
- Kisérleti: John B. Watson: behaviorista kognitív számukra izgalmas témák
- FejlQdés: Mi hogyan alakul pl.:érzés, anya-gyerek kapcsolat
- Szociál: Egyén, pár és csoport egymásra ható szerepei
- Személyiség: Hogyan alakul, fejlQdik
- Humanista: Viselkedés, belsQ megvalósítás Abraham Maslow- Carl Rogers
Alkalmazott pszichológia:- Munka
- Sport
- Ápolás
- Színészek
- Katonai
- Nevelés
- Mqvészet
- Kriminál
William Jans(1842-1910) Wilhelm Wundt kiadta az 1. tankönyvet és oktatási labort
Introspekció egyetem Dr. végzettség ,,mentális atom
Tudat és tudatállapotok
A tudat meghatározása: ,,& cselekvéseinkrQl és a körülöttünk lévQ világról való szubjektív
tudomásunk
,, Tudatosnak lenni lényegében annyit jelent, hogy érzékletekkel
rendelkezünk: vagyis azt jelenti, hogy rendelkezünk a velünk valami
itt és most történtek érzelemmel súlyozott mentális reprezentáció
2 fQ funkció:- Követelés és kontrollfunkciók
- Controll funkció (ellenQrzés)
A tudat 2 fQ funkciója: - folyamatosan követjök:tudatos leképezés folyamatos kontrollja
Aktiváció, éberség, álom:
Freud megkülönbözteti a tudatot és a tudattalant.
A kognitív mqködések az éberség valamilyen szintjét feltételezik: -Éberség: Yerkes és Darvson: a különbözQ hatékony tevékenységez megfelelQ izgalmi állapot szükséges. Fordított U görbe: ha nagy az áramütés, az izgalmi állapot túl nagy lesz és a teljesítmény csökken. A tudatosság szintjei és az éberségi szintek: - gyors: orientációs, tájékozódó változás; - lassú: napközben ingadozik, pl. hQmérséklet: 90 percenkét kb.
tudat mqködés ( egereken árammal tesztelték)
Rájöttek arra, hogy az aktiváció és az éberség között fordított U-függvény van!
KülönbözQ tudatszinteket állapítottak meg:- Fázisos: -gyors, rövid ideig tart - Tónusos: lassú amely szoros kapcsolatban áll a biológiai ritmusokkal. Ennek szerepe a napi ritmus, alvás szabályozása.
Arousal és EEG:
- Alfa-ritmus: 8-12cps, mérségelten nagy, szabályosan változó potenciál
- Béta-ritmus: Kis amplitudó, szapora kisebb mint 12 cps
- Delta-ritmus: 2-5 rezgés
Az ingermegvonás:
A környezet változatosságának korlátozása milyen hatással van az emberre? Rendezett gondolkodás leromlása, a logikus hoherenciát helyettesítQ fantáziafolyamat, diffúz nappali álmodozás. A képzeleti mqködés fokozott tudatossága és perceptuális anomáliák: reagálásuk képzeletekre olyan élmény volt, hogy ezt hallucináláshoz vezetett.
1950-es évek Mc Gill- milyen ingerek?
Laboratóriumi cellába zárták, átlátszó üvegfal- nincs formalátás, és kartonpapír az újbegyekre
Fejhallgató ami szigeteli a külsQ zajokat, és ebben egésznap zümmögést játszottak le!
J.C.: - testhQsvíz
J.A.:- teljes sötétségben végezte el a kísérletet
Képtelenség:- Fókuszált figyelem
- Rendezett gondolkodás leromlása- nappali álmodozás
- Képzeleti mqködés fokozott
- IdQérzékelés: CSÁ!!!!
Alvás,álom: M. Jonret, W. Dement, N. Kleitman, E. Aserinsky
5szakasz ismétlQdik REM ,,Férfiaknál merevedés& NQknél hasonló tünet&
REM szakaszban való felébredés: Emlékek az álomról.
Miért alszunk, álmodunk?
Az éjszakai aktivitás túlzott energiát venne el!
A nappali aktivitás miatt felborult agyi transzmitter egyensúly helyreállítása, újrakaribrálása.
- Az álom vágy teljesítQ fantázia, a tudatlan megismerésnek ,,királyi útja az álom ,,az alvás QrzQje ,,lelki cenzúra ,hogy elfoghatatlan tudatlan vágyak 6be ébredéskor
-REM alvás funkciója. HTM folyamat
REM alvás funkciója HTM folyamatok nappali élmények megszilárdulnak, valamint rögzülnek az emlékek.
Ikon szodidációja: ,,A tanulás az exponálás, az alvás az elQhívás.
Freud elmélet: 100 éves: szexuális, agresszív, elfojtott vágyra alapszik, amely funkciónál az álom az alvásnak: - átélt: igazi vágyak - rejtett: igazi elfolytott vágyak
Alvásmegvonás:
Ha REM fázisban történik a megelQzQ alvási szakasok lerövidülnek,így hamarabb álmodunk újra.
Tartós alvásmegvonás, hangulati változásokat idéz elQ, rontja a kognitív és fizikai teljesítményt.
Pacsriták: rövidebb 8-vagy kevesebb
Bagoly:hosszabb 8 vagy több
REM alvás alatt, miközben bénultak vagyunk a külvilág kizárásával keletkezett agyi aktivitás tudatos értelmezése .
Emocionálisan indított kognitív folyamatok, hiányos emlékezettel, orientációval, akarattal és elemzQ gondolkodással.
Egy evolúciós elmélet: Antti Revonsouo
Az álmok biológiai funkciója a fenyegetQ események és a veszély észlelésének megismétlése s a veszély elkerülQ válasz szimulációja.
Hipnózis: 2 megkülönböztetés: módusult tudatállapot valamint megváltozott tudatállapot, amelyben a hipnotizált
alanyt, úgy befolyásolják, hogy másképpen viselkedjen és másképpen tapasztalja meg a dolgokat, mint szokásos éber állapotban ! Hilgard: rejtett megfigyelQ technikája
fokozott szuggesztibilis állapot vagy hajlandóság, más személyek bizonyos elvárásai idéznek elQ ! Transzlogikai: valamilyen stratégiai elérése, feladás, tevékenység vagy a hipnotizQr félrevezetése.
Hipnózis: módosult tudatállapot
Hókuszpók: megfelelQ technikával befolyásolják az embert.
Mediátáció:
A tudatállapot megváltoztatása rituális gyakorlatok idején
- megnyiló mód:- új élmények felé fordulás
- koncentrációs:- egy tárgyra való összpontosítás, szavakra vagy gondolatokra
Pszicho aktív szerek:
Azok a kémiai anyagok, amelyek befolyásolják pozitív irányban a viselkedést, a tudatot valamint a hangulatot.
Tiltottak vagy engedélyezettek vannak jelen: alkohol, nikotin.
Fizikai függQség: tolerancia és elvonási tünetek
Pszichológiai függQség: depresszánsok, opiták, stimulánsok, hallucinogének, cannabis-származékok.
- Kémiai anyagok
- Tiltott, engedélyezett
- Fizikai függQség
- Pszichológiai függQség
- Fajtái: depresszáns, opiátok,stimuláns, hallocinogének, canabiss-származékok
Kábítószer: sör-bor-tömény
!
Kialakul a kábítószerfüggQség
!
Depresszánsok (nyugtatók,altatók)
központi idegrendszer mqködését csökkentik
alkohol hatásai
nyugtató
0,4% véralkoholszint már halálos lehet
hosszú távú egészségügyi problémák: memóriazavar
alkoholizmus
Opitok-mákszármazékok
Mákból nyert ópium származékai: heroin: rövid idQ alatti hozzászokás
Az elvonási tünetek: túladagolás és egyéb veszélyek kezelése
Stimulánsok: Kokain:
amfetaminok - erQs hozzászokás
kompenzációs letörés - erQs kokainistánál hallucináció
gyorsan kialakuló tolerancia
veszélyes mellékhatások
testi és szellemi leépülés
Cannabis-származékok
marihuana és hasis
kétszakos hatás: serkentés és nyugalom
észlelési élmények torzulása
gondolkodás és mozgáskordináció romlik
a hatás sokkal tovább fennmarad, mint azt szubjektívan érezni lehet
rontja a tanulási teljesítményt
Percepció és figyelem
-Érzékelés: MegkülönböztetQ idegi válasz a környezet ingercímeire(látás,hallás, tapintás,
szaglás, izlés)
-Észlelés:Érzékelési tapasztalataink szervezése, azonosítása, értelmezése (rózsa szirom)
-Érzékelés:Analízis: az inger megkülönböztetQ vonásainak detektálása
-Percepció: Szintézis
Érzékelés! észlelés
..adott idegi válasz, az információ regisztrálása
érzékszervek (pszichfizikai rendszerek) a környezetbQl fizikai, kémiai ingereket fognak fel receptorokkal.
Az érzéklet a érzékszervbQl az agyhoz érkezQ idegi információ
Állandó, élményjellegqek7,5 millió szinárnyalatot tudunk megkülönböztetni
62 m évvel ezelQttrQ vagy egy kövület, amely egy rákszem, lencsi, tölcsér, közvetítQ terület
Az agynak a fele: 35-40%-a látással van elfoglalva!!
Agykéreg 2 fele: felismerjük / hol rendszer/ azonosítjuk hogy milyen a tárgy / mi rendszer Ha sérül a halánték, nem ismeri fel magát a fényképen, valamint más embereket!
Észlelés: azon pszichológiai folyamatok összessége, amellyek útján felismerni szervezzük és jelentéssel ruházzák fel az észleleteket.
A látható fény az elektromágneses spektrum keskeny sávja SHAPE \* MERGEFORMAT SHAPE \* MERGEFORMAT
Az információ feldolgozás folyamata
Hogyan jönnek létre a történések?!
környezeti ingerek szenzoros emlékezet rövid távú emlékezet nyílt viselkedés
proceduláris
hosszútávú emlékezet deklaratív
&
tudás, reprezentáció epizódikus
A kognitív pszichológiát az érdekli, hogy a folyamat HOGYAN történik
Látási három funkciója:
Detekció : észlelés
Diszkrimináció : megkülönböztetés_különbözQ tárgyak felfogása
Identifikáció
Akkor van információ felvétel, ha arra fordítjuk a fejünket, amerrQl halljuk!
lentrQl-felfele
Közvetlen percepció elmélet (Gibson)
minden információ adott a környezeti ingerre:
ingerekbQl kiindulva értelmez
az ingerekben adott inf-ók rendezettek és egyértelmqek
inf. Kivonása a fénynyalábokból
fentrQl-lefele
konstruktív perceptuális elmélet (Gregory): közvetített
fogalom-vezérelt folyamatokat hangsúlyoz
az észlelés alapja a kétértlemq inger
a látás logikája- a tárgy több, mint a szemben megjelenQ minta hipotézis vizsgálat séme-szerepe, pl. ismerQs arc felismerése.
A 2. elméletet tarta a pszichológia az alkalmasabbnak .
Alulról-felfelé: az inger egyedi, megkülönböztetQ vonásainak kódolása, lépésrQl lépésre.
FelülrQl-lefelé: az inger közvetlen fizikai környezete-kontextusa ----- az elQzetes ismeret elvárást alakít ki.
.
Az érzékelés:
Az érzékelésnek 3 fQ része van: - Detekció
- Diszkrimináció /érzékelés/
- Identifikáció
Yarbus 1967 nyomán: Így nézzünk meg egy arcot
-Közvetlen és közvetett percepció elmélet :
- Közvetlen: /Gibson/
- IngerekbQl kiindulva értelmez
- Az ingerekben adott információk rendezettek és egyértelmqek
- Az információ kivonulása a fénynyalábok
-Konstaktív percepció elmélet: /Gregory/
- Fogalom vezérelt folyamatok hangsúlyozása
- Az észlelés alapja a kétértelmq inger
- A látás logikája a tárgy több,mint a szemben megjelenQ minta,
hipotézis vizsg. Séma szerepe
Pl.:ismerQs felismerése
Az észlesét befolyásoló tényezQk együttes bemutatása
ingerek érzék szervek szelekció értelmezés viselkedés további
(osztálpzás) infók,keresése
alkalmazkodás
készenléti a környezeti állapot követelményekhez
elvárások
szükségletek
korábbi tapasztalatok
Az egész több mint a részek összegsége
Az alaklélektan képviselQi az érzékszerv
-A közelség törvénye :
Vagyis Hold illúzió
- Az észlelet távolság látószög és nagyság egyenlQ. Ez nem tudom mi(
- Illúzió az észlelt értékek összehasonlításából a horizonton és zeniten.
Illúziók
Amikor a normál mechanizmus téved, érzékelési hiba van
mozgásillúzió
vízéréses illúzió
formaészlelés (Gesztalt)
perceptuális
Hold illúzió
- a hold kb 50. filléres nagyságú
- az észlelt távolság látószög és nagysága egyenlQ
- illúzió a zészlelt értékek összehasonlításból a horizonton és a látószögön
Az észlelési konstanciák
-a tárgyak változatlanná észlelése, észlelési állandóság
- színkonstancia a tárgyról és a környezetérQl érkezQ fények irányításán alapszik
az auto távolodó képe, egyre kisebb retinán, nem össezsugorodottnak ítéljük (nagyságkonstancia)
-allakonstancia változatlannak észlelés megváltozott orientációban
A figyelem szerepe a megismerésben:
Érzékelés Észlelés Emlékezet
Szenzoros regiszter
Vizuális auditoros figyelem RTM
Haptikus
A figyelem metafóra /szelektív figyelem, mint szqrQ/
hallási
inger RTM
A figyelQ személy képes:
- Számára érdekes információ felé fordulni.
kiszqri miközben más információt csillapít
Figyelem szqrQ elméletek: A korai szqrQ, Broadbent (1958) üvegnyak modellje
Szenzoros
regiszter
hallási szelektív percepturális
regiszter szqrQ folyamatok
Dichotikus kisérlete elrendezés
Jobb-bal fül különbözQ jel (nyelv-hang-visszafelé)
.mindent vagy semmit
.tudatos választás a csatornák között
a kiemelt infót feldolgozzuk
Treisman(1960)
A nem figyelt csatornát is rögzítjük!! /csillapított a jel/
Deutch sé Deutch(1963)
Stroop effektus
-Kapacitás elmélet :
A könnyebb feladatot egyszerre /párhuzamosan/
Míg a nehezebbett külön-külön
Célszerq megkülönböztetni automatikus és kontrollált
Készség szintq
A Tanulás
Klasszikus megközelítések&
- Korai munkák
Tartós változás a szervezet viselkedésében a tapasztalat hatására.
- Bizonyos változások kiszámíthatók .
- A változás nem figyelhetQ meg.
- A változás nem lehet tartós.
Habitáció : /Megszokás/
Behaviorizmus
John B. Watson megalapítója a behaviorizmusnak: egy tudományos mozgalom kezdete a különbözQ misztikus, ingoványos.
Az introspekció szubjektív, megbízhatatlan egy objektív pszichológia dolga a külvilág ingereseményei és az ezekre adott viselkedés válasz közötti kapcsolat törvényszerqségének kapcsolata.
S stimulus R response
Pavlov Feltételes reflex
Feltételn inger! feltételen válasz
Feltételes inger! feltétlen válasz
Maguire, Burgess és O Keefe Hipokampusz
Férfiak és a nQk mit hogy jegyeznek meg?
Egyéni képek összeolvadnak térkép
Lynch két pont: olvashatóság és érthetQség
Wolfgang Köhler behatásos tanulás
Majom és a rudak& .
ElQzetes hiedelmek hatása a tanulásra:
- Állati tanulás kutatása a tökéletes bejósolhatóságot hangsúlyozza.
- Tökéletlen kapcsolatok vizsgálata embernél
- A tanulásnak és az emlékezetnek központi helye van a pszichológiai vizsgálatokban.
- Klasszikus és Instrumentális kondicionálásnak gyógyítás
- Sztereotípiák tükrözik, ahogy a kategorikus cuccokat tanulják
Büntetés! a dologról való leszoktatás
Miért rossz a büntetés?
mellékhatások: ellenállás épül ki benne és félelem
idQzítés: azonnal kell elszámolni vele
Büntetés hatására, veszélyei
menekülés és elkerülés a célja
A menekülQ tanulás megelQzi az elkerülQ tanulást
- a tanulás kétszakaszos
- elvárás kialakítása
Kognitív megközelítés
befolyásolt és tanult tehetetlenség
biológiai korlátok
Emlékezet : - Élményekre emlékszik az ember Schachter
BelsQ rögzítések vagy reprezentációk, amelyek események, tapasztalatok
befolyásával keletkeznek.
Dinamikusak : - Néha kapcsolódnak meglévQ emlékekhez.
- Néha torzulások, hiányok vesztést okozva
- Hermann Ebbinghaus (80 s): Az ismétlés javítja az emlékezetet
- William James (90s):- Rövid távú (nem STM)
- Hosszú távú között kapcsolat van.
Ebbinghaus: Laboratóriumi vizsgálatok, értelmetlen szótagok, tanulása-felidézése
William James: Legalább két féle emlékezet mellett érvelt
Szenzoros
A tudat jelenlegi információja
Tárolt információ rövid távú
hosszú távú
Hosszú távú emlékezet
Rövid távú emlékezet
(munka memória)
Auditoros szenzoros Vizuális
emlékezet echo ikon
auditor vizuális
Szenzoros : Nagy kapacitású, gyors felejtés: ikon kevesebb mint 1 sec.
3 szakasz : Kódolás Tárolás ElQhívás
Rövidtávú: Tárolás:- Gyors hanyatlás, ismétlés nélkül: 10-30 sec
(Miller- féle bqvös szám)
- Korlátozott kapacitás: 7+ 2
- Tömbösítéssel növelhetQ a terjedelem
- A megjegyezendQ elmehet a hosszú távú memóriában örzött
információhoz kapcsolják.
- 3 szakasz: - Kód
- Vizuális kód
- Akusztikus kód
HTM: Nem limitált terjedelem lassú elérhetQség idQ (100ms)
-csekély hanyatlási idQ
Sémák
Észlelés, kontanciák, elméleti típusok
Emlékezet: - Kép mi volt benne - 1 percnél rövidebb ideig a teremben& - szék, asztal
Történet emlékezet szellemek háborúja mi marad meg emléknek
Sorozatos reprodukció módszere
- Forgató könyvek: Következtetések, amely cselekvések sztereotípikus sorozataira
támaszkodnak. Pl.: étterem!
Epizódikus VS. Szematikus emlékezet
Tulajdonság Epizódikus Szematikus
- Egységek események tény,fogalom
- SzervezQdés idQ fogalmak
- Érzelem nem fontos lényegtelen
- Intelligencia irreleváns releváns
- Felidézési elv emlékszem ha tudom
Önkép
Érzelem autobiographial élettörténet
speciális esemény
egyedi esemény
(Ezt sem tudom mi
valami rövid ideig volt fent
)
Villanófény emlékezet :
Hihetetlenül élénk emlék bizonyos esemény
( pl.: háború, 09.11. , 1956)
1.Kisérlet (Brown és Kulik): 1967 megkérdezték hogy emlékszik vissza arra a pillanatra amikor megtudta Kennedy gyilkosságát.
- részletesen
- minél súlyosabb annál nagyobb emlék
Lehet, hogy élénk de nem biztos, hogy pontos! (Neiser 82)
Felejtés: - Nyom elhalványul
- Rossz kisértési kezdés
- Interferenciák
- Freud: Elfojtás motivált felejtés
- Életkori összefüggés
- Agyi katasztrófa
Retroaktív interferencia
SHAPE \* MERGEFORMAT
Szemantikus emlékezet
-ismereteink egy háló csomópontjaiként képzelhetek el.
A csomópontok a fogalmakat és azok tulajdonságait is tartalmazzák
Emlékezeti sémák
"*
,
8
â
Ü
Þ
Ð
G 2W_£¬Ê×Ùîï -.-%&'f°ÈßéFØæèê8 > @ üøíÝÐȽµø±ø±ø±øµøµø©ø¡ø±±±±±±±hYµ h`?ó>*h`?óh`?ó>* hè:¹>*h`?óh`?ó5h`?óh`?óhã5h`?óhã>*hè:¹hãhã>* hè:¹hè:¹OJQJ hè:¹OJQJhè:¹5CJ$OJQJaJ$-hS&Ähã5CJ(OJQJaJ( hS&ÄhãCJ(aJ(hãhk/ "T ,
L
|
Ê
Þ
Î
Ð
ü
t
G Z 2V¢ÊýýýõõððëëëëëëëëâëÛÛÛÛëëÔ ¤hgdã ¤ðgdãÄ`Ägdè:¹gdãgdè:¹ $a$gdãlb¶böcýýýÊî .Pp²ò-P
Éß.VÌ.0øóóîîîîîßîîîîîîîîîîîîîîîîî Ö~ë ¤h^Ö`~ëgd`?ógd`?ógdã ¤hgdã0Ø@ ¾
\êDÚfº0TädþD¦0pÄúóóéééääúúúúäÛäääääääÒÇ
N ¤h^Ngd'L^Lgd'
^
gdYµgdYµ
&
F ¤hgdè:¹ ¤hgdYµgd`?ó@ V ¾ *ìîDX´¾ê
¾HZÄîðrt¤¦@H¬® { } µ ¾ ""|""ì"#4#:#L#P#Ä#Æ#ö#% &$&&&(&,&÷óïçãóãçãßãçãß×ßÏÊßÅï¾ß×ß·ß³¬¤³¤³¤³¤³¤³ ¤³ ßß
h'h'
h
h
h
h
>*h
hÑhÑ>*
hÑhÑhÑ
jèðh'
hè:¹h' hè:¹5 h'5h'h'5h'h'>*h'hYµhYµhYµ>*hè:¹h`?óhYµh`?ó>*3Äòô¦ø>@¼|-- D z { ³ !x"è"6#Æ#$*$N$x$$Ä$úúúõõõõúúúúîúééééäÝéééééé ¤hgd
gd
gdÑ ¤ðgdÑgdYµgd'Ä$ì$ %¸%&&(&*&,&\&^&`&b&'@'Ð'h(þ(Z)¬)`**ø*.ô.¨/úóîîéééééééééééééâââÛÛÖÖgdK}§ ¤hgd#6 ¤hgdK}§gdYµgd
¤hgd
gdÑ,&Z&b&&&>'@'ü(þ()ª)\*`***Ä*Ò*Þ*ö*|+~+++-¬- ...Q0«0¬0º0½01 1[1\1n1·1~33Ì3¾5À5Â5Ø5Ú57 7(7Ø7808¨8¬8÷òêåáÝáÙÑÙÍÙÑÙÍÅÍÅÍÙÑÙÍÅÍÅÍÙÍÙÑÀٹٵ«Í§µ§µ µ§«µµ§hæ* hf >*hf hf >*h'
hf hf h
hhf 5>*hf
hK}§hK}§ hK}§>*h#6h#65h#6hK}§hK}§>*hK}§hû 2h
h
>*h
h
>* h
5h
h
56¨/¬0¼0½01@1\1n13Ì3465\5À5Â566Ð6 7708¬8Þ8@9:úúúúúóîîîîîîîééîîââîÛÖÖÖgdæ* ¤hgdæ* ¤hgd
gdYµgdf ¤hgdf gdK}§¬8@9::
:\;¤;l<ø
\>v>z>*BxB¬EîGHHHbHkHlHºH¼HÑHÒHÓH
K KhL|LLÜLÞLÂOâOøO*PVP PBQ2S`SdSfSzS>TPTðTüøüôüôøôøôìçãìãßÕÎÄôßôßôºÎ³ß¬ô¤ôß ßßßß}}hQYÏhíN25>*híN2 híN25hQYÏhíN25CJ aJ hQYÏh`?óhh>*
h%=ih%=i
h%=i5>*h%=ih5>*hhæ*5>*
h5>*hh5>*h%=ih é h é5h éh é5hh
hæ*1:^;¤;l<ö<ø<\>z>4?ú?!@=@°@$B&B(B*BxBCC`D¬E8GxGìGîGHHúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúòòíííúúgd%=i
&
FgdgdH@HlH»H¼HÒHÓHAIIJJ K0KfKKÆKhLL¢LÞLâL&M|MM®MüMúúúúúúúúúõèúúúúúããããÛÛÓÓ
&
Fgd%=i
&
Fgd%=igdYµ
ÄÄ^Ä`Ägd%=igd%=igdüM^NxN¤N¦N0OªOâO*P¢PÜP
QBQlQQàQRhRðR0S2S`SbSdS÷÷òòòòòêââââÝÕÕÕÕÕÕÍÍÈÈgdíN2 $a$gdQYÏ
&
FgdQYÏgdQYÏ
&
Fgd%=i
&
F gdQYÏgd%=i
&
Fgd%=idST>TðTzU¦UÎU2VWWXÒX
&
F ¤ðgdQYÏ ¤ðgdíN2
Ä^ `ÄgdíN2gdíN2ðTUzUU¦UÐXÒXY[?[@[A[C[f[g[[[[[[[÷[
\ \\\)\*\A\B\öòöòîêîêâêâêâÝêÖÎîòÊÂÊ´ÂÊÂ¥ÂòÝêÊÊ´Ê~ÊÊ~Ê~hºajhºaUmHnHu hÅ
Ï5hQYÏhÅ
Ï5jhÅ
ÏUjhÅ
Ï>*UmHnHujhÅ
ÏUmHnHujhÅ
ÏUhÅ
ÏhóZhQYÏ5
hóZhóZ hóZ5hóZhóZ5hóZhQYÏhíN2hQYÏhíN25>*1 \A\Y\\\È\É\á\ü\(^D^à^â^_P_¬_è_X``¾`.aaÌaÊbúúúóîîîæææáááÙÑÑÑÑáÙÉÉÉ
&
FgdoË
&
FgdóZ
&
FgdóZgdóZ
&
FgdóZgdíN2 ¤ðgdíN2gdºaB\Y\Z\\\Ç\È\É\â^_`¼`¾`,a.aÊaÌaÈbÊb*hºahºa>* hºa5hºahºa5hóZhoË5hoËhoË5hoËhóZ5hoË hóZ5hóZhóZ5hóZhíN2hÅ
ÏjhºaUmHnHuhºa4Êb* h¥\5hRhRhoË5hRhR5hoË
jJðh¥\jh¥\UmHnHu h¥\>*h¥\h¥\>*h¥\híN2jh§G"UmHnHu
hºah§G"h§G"/$oÄoÖoØoFpbpp¸pÒpìp6qq:rnrârs%titjtktltmtntotptqtrtstttúúúúòòòúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú
&
FgdoËgdíN2tttttºt¼tÖtu+u,u-u.ujvlvnvrvvw
w
wüw,xîx
y4yPyRyÜzíz>{| |¢|¤|¶|¸|ð|ò|l~~~~º~ Ô üîüçüîüîüßÚÕÑÉÑÅÑÅÑŽůū ««z««v«rvrhIpÆh{
u h.>*h.h.>*h|h.5CJaJh.h.5CJaJ h.h.CJaJh.jhF?ÕUmHnHuhF?ÕhF?Õ>*hF?ÕhYIühYIü>*hYIü hYIü5 h`k5h`kh`k5
h¥\h`kjh`kUmHnHuh`k)ÂxÄx yRyTyyzzz?z]z^zmznzz®z¯zÆzÇz×zØzÙzÚzÛzðz-{>{j|t|ýýýýýýôýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý
Æ+ gdF?Õt|| |¢|¤|¸|º|ð|ò|} }}è}*~h~j~l~~~º~ VXÖýýýýõðððððððççððððððððððððÄ`Ägd.gd. $a$gd.Ö tvÊ xÀêìîð- eç1
s
t
u
v
L|â0júúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúòòígdý
&
Fgdýgd. tÊÌð-çèt
.2üþæç<>òô.@FÀÄ÷óåóáóÙÕáÕÇÕûó©¡ÕÕ}}}}}up}ajhX\>*UmHnHu hX\>*hX\hX\>*hX\jhX\UmHnHujhþ
UmHnHuhþ
hÕJÁheÿ5hÕJÁheÿ5>*heÿheÿ>*hÕJÁhý5hýjheÿUmHnHuheÿheÿhIpÆ>*h.jhIpÆUmHnHuhIpÆhIpÆhIpÆ>*&j¨
H¬ôüvxzü-WYZ«¬æ÷òòòò÷÷íííåààå×àààààààààà
^
gdþ
gdþ
&
F gdþ
gd.gdý
&
Fgdýæû<?@LMª«®¯Òò÷*,.¼¾úòòéààÛÓÓÓÓÓÓÓÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛ $a$gdX\gdX\¨^¨gdX\^gdX\
&
F gdX\gdþ
¾À ìB¼^Ô8²äæèêìøúüJLNüAaúúúúúõõõõðððððððððèðððððððð $a$gdÄ9TgdÚ9 gdÙOQgdX\ÄÖØÞ02 8:L\^8>@æìøúN`ù"0I"2@Pp¤Îäò:Vhrx|÷òîæáòîÝîÝÏÝÇÝÃÝû¶Ã²¦Ã²²²²²²²²²²²
}hV~MhV~M5hV~M hÄ9T6hÄ9ThÄ9T6hÄ9ThÄ9T5hÄ9ThÄ9T>*hÄ9ThÄ9T5CJaJhÄ9T hÚ9 >*hÚ9 hÚ9 >*hÚ9 hÙOQhÙOQH*jhÙOQUmHnHuhÙOQ hX\5hX\hX\5hX\ hX\>*hX\hX\>*0a´ÒÓ÷øù!"JKRT¦¨tvxz|êðööñéäääääääääääääääßß××ßñ $a$gdV~MgdV~MgdÄ9T $a$gdÄ9TgdÚ9 Ä`ÄgdÄ9Tèêîð()^_avwÃÞRSÀÈçùú ¡¢£¤¹º3ä¬ç®ç°çÖçØçÚç"é2é6é¼êÀêÈêòêëÄëúìèáìÝèÝèÝèÝèÕÐèÕèìèÕèÌèÌÄÌĶ®Äª¦Ì¦¢ ¢áÝh^<hyªhyª>*hyª hyª>*
hV~MhS&ÄUhS&ÄhÕJÁh;YÍj h ^Ujh ^UmHnHujh ^Uh ^ hV~M>*hV~MhV~M>*hÚ9
hV~MhV~MhV~MjhV~MUmHnHu hV~M54ðü)_`ayzÂÃAR¿ÀÝú9Tklm¤ºúíúúúúúúúúèèèèèèèèèèèèèèèèègdV~M
Ä^
`ÄgdV~MgdÚ9 ºñ3456789:;<MN¸ä
åDåFåææ®ç°çÚçdèèæè é"édéúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúõðððððððgdyªgdÚ9 gdV~MSéma: használható modellek a világból, az észlelésben, emlékezetben : tudásszervezQ tudás
JellemzQ: helyezetnek megfelelQ elávráok
Példa: éttermi forgatókönyv
Személyiségi sémák: személyiség kategóriákat használunk, hogy az emberekt osztályozzuk és gyakran vezetnek ezek olyan tulajdonságokra, amit elQítélethez vezet.
Séma: kategória tudását képviseli, amelynek struktúráját az adott kategória tagjainak változatos jellemzQi képviselik. ! a séma hat az emlékezésre
Korzakow színdróma:
-alkoholizmus okozza : - Nem képes a múltbeli eseményeket felidézni
- Nincs B1 vitamin
- Központi idegrendszeri betegség
- De a hippocampus épp
Elfojtás: - motivált felejtés
Az elfojtás Freud központi fogalma: Az elfogadhatatlan élmények kirekesztése a tudatból
Pl.: gyerekkori szexuális zaklatás
Ez okoz elfojtás, viselkedési problémát
Tanuvallomás szavahietQsége :
Akaratos torzítások hiányában (!) is jellemzQ tévedés
A tett elvesztése nagy izgalmi állapot esetén.
A változások bizonyos elvárásoknak felelnek meg.
Az elvárás hatása az ismétlések során erQsödik.
Az idQ múlásával a félelem a remény hatás elQtérbe kerülnek
a valóságos emlékekkel szemben.
A téves információ hatásával 200 kísérletet végzett Loftus tanítványaival.
Az emlékezet fejlesztése: - Tömbösítés
- Képzelet, kódolás
- Kontextus és elQhívás
- Szervezés
- Az elQhívás gyakorlás
Képzelet és reprezentáció
Paivio (86): Talán a legnehezebb probléma, melyet a tudományágnak megkell oldania.
Arisztotelész: A gondolkodás fQ közegének tekintettea képzeletet.
Galton (1883): 1 kérdQív a legkiválóbb tudósok között
Hogyan képzelik el az reggelizQ asztalukat azon a reggelen.
A mentális képek élénksége nagyon különbözQ volt.
Wilhelm Wundt és William James
50-es évek mi a mentális kép? És van-e szerepe a megismerésben?
Perky 1510 percepturális kép- mentális kép kisérlete
Segal: Kongruens és inkongruens elemek asszimilációja
Mi a reprezentáció?
A belsQ reprezentáció valami helyett állnak és annak valamilyen sqrítményei
& mindenféle külsQ dolog belsQ leképezése
Gondolkodás tárgyává válhat: Amikor a belsQ képrészletek átalakíthatóvá,
megfordítható, variálhatóvá válnak annak számára, akik ezekkel rendelkezik (Pléh,2002)
Reprezentációk
KülsQ BelsQ
Kép Nyelvi Szimbólum Elosztott
Analóg Propozicionális
(képek, mentális mondatok) (propozíciók )
Analóg: Vizuális,hallás, szaglás, tapintás, mozgó képek
Propozícionális: Nyelvszerq, melyek az elme fogalmait ragadják meg, függetlenül, hogy
milyen formában jelent meg.
Analóg:-Mentális képekkel végzett kísérletek
Betqpárok Elforgatott és tükrözött
A szögkülönbséggel nQt a megoldási idQ is.
Kosslyn egy tárgy képe és leírása:
A képfeldolgozás újra aktiválja a látószöget.
A hosszú távú memória 2 fajta adatokat tartalmaz: - Hang
- Kép
- Mentális (propozícionális)
A mentális kép nem dolgozható fel úgy mint egy kép.
Chambers és Reisberg:
Mats és Kosslyn(2002) A kép elforgatása& & eddig figyeltem még 5perc volt az órából&
Nyelv és gondolkodás
Gondolkodás
Képzelet
Tanulás
Emlékezet
Figyelem
Észlelés
Érzékelés
Gondolkodás! fogalmi meghatározás
Az érzékileg adott tulajdonságok között lévQ viszonyokba túl új, érzékileg nem adott, elvon tulajdonságok feltárása
Összefüggések, viszonyok, lényeges, szükségszerq kapcsolatok tükrözése
A megismerés kiszélesítése és elmélyítése
A gondolkodás az agy nyelve
A gondolkodás kutatásának kiinduló probléma a kategória elemzése osztályozás, csoportosítás !
Észlelésben is adott: arcnak gondolunk egy foltot
A katógriák lehetQsége már adott az észlelésben (fának látunk valamit)
A fogalmi kategória viszonyt hierarchikus rendszer alkotnak, ebben az ember felülmúlja a kategóriákat, amit már kialakítani képes állatokat, rendszereket.
Kategorizáció: z a folyamat, amellyel a különbözQ dolgokat egyenértékqnek kezeljük (1999)
Pl.: 1 kutya (nem a kutya)
Kategória pl.: meztelen kutya, stb.
Székek: különbözQ stílusúak: együtt képezik a székeket
Színészlelés: folytonos a színkép: pl.: nap
Hogyan vannak kategóriák?
A világ nagyon összetett:
Nem kerülhetünk minden egyes tétellel kapcsolatba a világon a hasonló dolgokat csoportba soroljuk
Nem dolgozhatunk fel minden rendelkezésre álló információt, szelektíven figyelünk a számunkra fontosakra (amiért fontosak ezek a csoportosítások)
Bruner, Goodenow és Austin, 1956
ha pozitív az eset, akkor az attribútum nem számít
ha nem az, akkor az attribútum számít, így módosítani kell a definíciót
Fogalom: tárgyak, tulajdonságok, viszonyok lényeges általános és elvonatkoztatott jegyeinek gondolati tükrözése (a fogalom nem létezik, példányai léteznek).
A fogalmak szerepe, funkciói: a dolgok, tárgyak, jelenségek kategorizációja (csoportosítás, osztályozás), amelybQl nem észlelhetQ tulajdonságokra ( is) lehet következtetni (pl. a hal a gerinces kategóriába tartozik) .
Fogalmak és kategóriák
klasszikus fogalmak: - fogalmi mag
diagnosztikus tulajdonságok
életlen fogalmak: - prototípusok (pl. színek)
Prototípus: kiugró perceptuális tapasztalatokra alapul ! az adott kategória legjobb ( leggyakoribb) példánya, pl. veréb ! madár
Definitív: logikai kategóriák alapján szervezQdnek (nem perceptuális jegyek alapján) pl. gerinces
Konkrét fogalom: pl. szék, asztal
Absztrakt fogalom: pl. udvariasság
A fogalmak kapcsolódásai rendezQdése:
Fogalmaink hálókba, hierarchikus rendbe rendezQdnek, fogalmaink segítségével alkotunk kijelentéseket, ezeket összekapcsoljuk, következtetésekre jutunk.
A következtetés két alapvetQ módja:
dedukció: általános szabályokból következtetés egyedi esetekre
indukció: egyedibQl következtetés az általánosra
Fogalmi hierarchia: ez a hierarchia lehetQvé teszi, hogy egy fogalom bizonyos tulajdonságait kikövetkeztessük akkor is, ha azok nem kapcsolódnak közvetlenül egymáshoz.
Tegyük fel, hogy az élQlény tulajdonság nincs közvetlenül hozzákapcsolva a madár -hoz.
Ha tehát azt kérdezik tQlük, hogy ÉlQlény a madár? , valószínqleg madár fogalmi hierarchiába a madár szinten lépünk be, követjük az összvényt a madár -tól az állat -ig, megtaláljuk
az állat -nál, hogy élQlény, s így azután igennel válaszolunk.
A tolvaj magja vagy prototípusa
Egy fogalmat kétféle módon ismerhetünk meg: vagy mások megtanítják, mit jelent, vagy egyéni tapasztalatainkból ismerjük meg. Az, hogy hogyan megy végbe a tanulás, attól is függ, hogy mit tanulunk. Az explicit oktatás többnyire a fogalmi mag kialakításakor érvényesül, míg a prototípusok kialakításában az egyéni tapasztalás játszik vezetQ szerepet. Így például, aki mások tulajdonát úgy veszi el, hogy nem áll szándékában azt visszaadni (ez a mag), míg a gyermek tapasztalatai arra vezetik Qt, hogy a tolvajokat rosszul öltözött, borotválatlan, veszélyes embereknek tartsa (prototípus).
Éreztessük a vizsgálat menetét a tolvaj fogalmával. A tolvaj egyik leírása egy olyan személyt jellemzett, aki megfelelt a tolvajok prototípusának, de nem a magjának:
Egy büdös, gondozatlan, idQs férfi, pisztollyal a zsebében, aki feljön hozzátok, s elviszi a televíziót, mivel a szüleidnek már nincs rá szüksége ár, s azt mondták neki, hogy övé lehet.
A tolvaj másik leírása megfelelt a magnak, de nem a prototípusnak:
Barátságos, vidám nQ, aki megcsókolt, aztán leszerelte a WC-kagylót majd elvitte, s nem volt szándékában visszahozni azt.
A kisebb gyerekek gyakran úgy vélték, hogy a prototipikus leírás inkább jellemzi a fogalom példáit, mint a maghoz tartozó. Csak tízéves életkorban váltanak világosan át a gyerekek a prototípusról a magra, mint a fogalmi döntések végsQ kritériumára (Keil és Batterman, 1984)
Nyelv és gondolkodás
Mi közük egymáshoz?
Verbális és nem verbális gondolkodás
Hogyan hatnak egymásra?
Kölcsönhatás!!
A Spair-Whorf hipotézis!
Whorf szerint az, hogy milyen fogalmakat alkotunk, s hogyan észlelünk, annak a nyelvnek a befolyása alatt áll, melyet beszélünk. Ezért fontos az eltérQ nyelveket beszélQ emberek különbözQ módon észlelik a világot. Ez a provokatív elmélet sok vitát váltott ki.
A hipotézis mellett szóló adatok jó része szótári eltérésekkel kapcsolatos. A magyarban például egyetlen szó van a hóra, míg az eszkimóban négy. Ezért az eszkimó nyelvet beszélQk képesek lehetnek olyan eltéréseket észlelni a hóban, amelyet a magyarul beszélQk nem.
A kritikusok szerint a nyelv ugyan kódol olyan megkülönböztetéseket, melyek fontosak egy kultúrában, nem a nyelv hozza létre azonban ezeket azonban ezeket a megkülönböztetéseket, és nem is korlátozza e különbségek észlelését.
Lehet, hogy a magyarul beszélQk is képesek ugyanolyan változatok észlelésére a havat illetQen, mint az eszkimók, mivel azonban az eszkimó kultúrában ezek fontosabb különbségek, mint a magyar kultúrában, az egyik nyelv a változatokra különbözQ szavakat használ, míg más nem.
E nézQpontot legjobban a zsargon kialakulása támasztja alá.
Nyelvi meghatározottság: a nyelv meghatározza a gondolkodásmódot
a nyelvi relativizmus: egy adott nyelvben kódolt megkülönböztetések gyakran nem találhatók meg más nyelvekben
Piaget ! cselekvés ! gondolkodás ! nyelv
Vigotszkij
beszéd elQtti gondolkodás intellektust megelQzQ beszéd
!
Kombinálása !
Kölcsönös hatás:
-a gondolkodás hat a beszédre
Ellentmondás: két egyforma kultúra kellene, az eltérQ nyelv használatával, ami befolyásolja a kogniciót.
-kísérlet siket gyerekekkel, akiknek szülei jól hallanak.
-nem tapasztalnak mentális állapotaikra utalást
-siket gyerekek, akiket halló szülQk nevelnek fel (de nem siket gyerek + siket szülQ) nem tapasztalnak mentális állapotaikra utalást (vélekedések, vágyak, észlelések)
-siket gyerek: jelnyelv, szülQ : beszéd ! eltérQ kommunikáció
eredmény: nem beszélnek siket gyerekükkel mentális állapotokról.
Iskola: a tanár pontos jelnyelvet használ, de mentális állapotra vonatkozás kevés
Nim Chimpsky
H.S. Terrace ! kéthetes korától otthon nevelt csimpánza 200 jelet ismert, 2 vagy több szavas kombinációkban.
Nim jelnyelvi közlése : nekem ölel macska .
A nyelvek alrendszerei
Fonológia : a használt hangok tudománya
Morfológia: a felépült szavak egymás mellé állítása
Szintaxis: a szavak kombinálciója
Szemantika: a szavak, mondatok jelentésével kapcsolatos tudomány
Diszkurzus: a társalgás, szövegek megértése
Pragmatika: a nyelv használat különbözQ módjai ! mikor mondjuk, hogy : ön-maga
Nyelvi szintek
Fonológia: kategorikus észlelés
Morfológia: múlt idQ tanulása
Fonológia
Fonéma: a beszélt nyelvben a legkisebb megkülönböztethetQ
az angol szavak kb. 40 fonémát tartalmaz
egyes nyelvekben jóval több a fonémák száma
a fonémikus abc szimbólumai az összes nyelv fonémáit tartalmazzák
Tehát a Whorf hipotézis alátámasztható!
A nyelv
Beszélt, írott vagy gesztusokban kifejezett tevékenység és az a mód, ahogy a szavakat egyesítjük, hogy jelentést közöljünk.
a nyelv a gondolatok, érzelmek és vágyak közlésének kizárólag emberre jellemzQ, tudatos módja akaratlagosan létrehozott szimbólumok segítségével (E. Sppir. 21)
a nyelv mondatok (véges vagy végtelen halmaza); minden egyes mondat véges hosszúságú és elemek halmazából épül fel . ( Noam Chomsky 57)
A nyelv mint kommunikáció
hierarchikus struktúra ! lebontható egységekre, végtelen kreativitás jellemzi, bármit kitudunk fejezni, szabállyal irányított, önkényes rendszer, ingerfüggetlen.
Állatok Emberek
zárt, véges rendszer
itt és most
nincs hazugság
nincs elvonatkoztatás
kevés mondattípus
nyílt, virtuálisan, végtelen rendszer
múlt és jövQ is
van tényellenes állítás
El tudunk vonatkoztatni
különbözQ modalitások
Beszédképzés
A beszédhangok a levegQ útjába helyezett akadályokkal képzQdnek.
- az artikuláció helye; nyelv, ajkak és fogak különbözQ helyzetekbe mozdulnak.
Produkció: a levegQ kiáramlása részben vagy teljesen akadályozott (rés vagy zárhangok)
hangsúlyok rezgése
Az élet elsQ évében az változik, hogy megtanulják, mely fonémák fontosak az Q anyanyelvünkben, és elvesztik azt a képességüket, hogy megkülönböztesség a nyelvükben azonos fonémába tartozó hangokat.
Ezeket a figyelemre méltó tényeket olyan kísérletekkel állapították meg, amelyekben cumizó csecsemQk gyorsabban szopnak az új ingerek bemutatására, mint az ismerQkre, a szopás gyakoriságából kideríthetQ, hogy a két egymást követQ hangot azonosnak vagy különbözQnek észlelték-e.
A hat hónapos csecsemQk szopási sebessége megnQ, ha az egymást követQ hangok bármely nyelvben két különbözQ fonémához tartoznak, míg az egyéveseké csak akkor nQ, ha a két hang a saját anyanyelvükben felel meg két különbözQ fonémának. Egy hat hónapos japán gyerek tehát megkülönbözteti az (l)-t az (r)-tQl, de elveszíti ezt a képességét az elsQ életév végére (Eimas, 85).
Bár a gyerekek az elsQ évben megtanulják, mely fonémák fontosak az Q nyelvükben, sok évet vesz igénybe, míg azt is megtanulják, hogyan kombinálhatók ezek a fonémák szavakká. Amikor elkezdenek beszélni, idQnként olyan lehetetlen szavakat is produkálnak, mint például a tenger helyett tlenger .
Nem tudják még azt, hogy a magyar nyelvben a tl nem megengedett kapcsolat a szó elején. Négyéves kor körül a gyerekek már minden megtanulandó dolgot tudnak a hangkombinációkról.
Nincsenek jelek, hogy hol ér véget a fonéma és hol kezdQdik a másik.
beszéd szegmentáció: beszédfolyamat elvágása felismerhetQ fonémákra
koartikuláció
Amikor a gyerek igéket tanul, meg kell az angolban tanulni mindegyik ige múltidejét ( govent, talk-talked). KésQbb megtanulja a szabályt hogy -ed végzQdést adjon az ige jelen idejéhez, hanem asszociációkat képzet a múlt idQ -ed végzQdése és azon igék különbözQ fonetikai tulajdonságai között, amelyekhez -ed illeszthetQ.
Szintaxis:
Az emberek könnyen megkülönböztetik a grammatikailag helyes és helytelen mondatokat. Ez arra utal, hogy a szabályokat ismernek, hogy hogyan lehet a szavakat mondatokba foglalni.
Szemantika: szabálysor, amellyel jelentést nyerünk a morfémákból, szavakból, mondatokból egy adott nyelvben a jelentés tanulmányozására.
Rejtett tudás
Rejtett tudás: amivel rendelkezünk és használunk, de artikuláció nélkül.
az embernek rejtett tudása van; a szintaxis szabályokról tudjuk , hogy kell a szavakat egymást után rakni, hogy helyes mondatot kapjunk.
Mi a nyelvtan?
a személy, aki elsajátít egy nyelvet az belsQvé teszi, majd elsajátítja a nyelvet.
Ez a tudás különbözik attól, hogy valaki képes beszélni
Nyelvelsajátítás
-hogyan fejlQdnek a nyelv különbözQ szempontjai?
Kezdetben minden hangképzésre képesek vagyunk, késQbb specializálódni anyanyelvünkre.
Két paradoxon: - Baker-paradox: véges sok halott szóból hogyan általánosít a nyelvtanra?
Quine p.: nézd kicsikém, ez egy gavagály ! a közös figyelmi helyzet
A nyelvelsajátítás:
- gügyögés: 3-4 hónapos
- egyszavas kijelentések szakasza: 1-2 év - táviratai beszéd: korai szakasz
- kétszavas kijelentések szakasza: 2 év
Veleszületett tanult vita
Skinner: mondat a környezet szab meg: - asszociáció, utánzás, megerQsítés
siket szülQk gyermekei
veleszületett, nyelvelsajátítás: a nyelvelsajátítás részben érési (és tanulási) folyamatok eredménye, speciális, veleszületett alapokon.
Környezeti tényezQk a nyelvosztályozásban
nyelvi közegre van szükség, hogy kialakuljon a tejes nyelv.
Kiváltja a különbözQ szempontokat, aminek az elsajátítása fontos .
Dadanyelv: (különös hangvitel)
nagyon más hangon beszélnek ! segítik a nyelvfejlQdést.
Veleszületett mechanika
Minden gyermek, kultúrától és nyelvtQl függetlenül, a nyelvi fejlQdés ugyanazon szakaszain halad keresztül.
Egyéves korban néhány szót tud, kétéves két- és háromszavas mondatokat mond, hároméves korában a mondatok nyelvtanilag helyesekké válnak, és négyéves korukban a gyerekek szinte úgy beszélnek, mint a felnQttek. Az, hogy ez a sorrend minden kultúrára igaz, azt jelzi, hogy velünk született nyelvi tudásunk nagyon gazdag.
A siketnek születettek jelnyelvi elsajátítása hasonló a normál gyerekek nyelvelsajátításához.
2-3 jelbQl álló kijelentés hasonló szemantikai relációkat tartalmaz, mint a 2-3 szavas gyermek.
PAGE
PAGE 1
Gamma
X ray
Ultra ibolya
Infra red
Radar
TV-R
A
B
A
Anyag
vesztesége
IdQben késöbbire emlékszik
Visszaható!
Német-angol
ElQre - anterográd
Hasonló témájú dokumentumok
- 2008-11-24 15:43:29
- 2008-02-18 02:15:41
- 2007-12-11 18:11:30
- 2008-10-06 18:34:40
- 2008-12-08 10:10:26
- 2010-05-03 17:10:58
- 2008-02-18 02:16:21
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
