KreditVadász - magyar művelődéstörténet

magyar művelődéstörténet

Országok listája Hungary Kodolányi János Főiskola Kommunikáció és médiatudomány Magyar Művelődéstörténet Jegyzetekmagyar művelődéstörténet

2007.12.10 16:31:47

(6)

Szerző: Papp Violetta
Cimkék: művelődéstörténet

A dokumentum letöltéséhez be kell jelentkezned!

Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.

MAGYAR MpVELPDÉSTÖRTÉNET

1. A magyar nép eredete, a honfoglalás és a honfoglalás korának mqvelQdéstörténeti emlékei

A magyar nép eredete:

Többféle elképzelés a magyarság eredetérQl. Az egyik a finnugor eredet és annak bizonyítéka, a másik a törökös eredet. Az írott források csak a IX. és a X. században jelennek meg a magyarság történetérQl. Források: a perzsa-arab kutatók, utazók feljegyzései a magyarságról. Albakri, Ibn, Ruszta. Ezek perzsa-arab kereskedQk, utazók voltak. Másik forráscsoport: bizánci források. Két bizánci császár: bölcs Leó aki 900. körül írta meg a Taktika c. munkáját. Bíborban született Konstantin a másik, Q kb. 950. körül írta meg a Birodalom kormányzásáról szóló munkáját. Ezek a források egyértelmqen türkökrQl beszélnek, törökökrQl. a IX-X. századi bizánci császárok, akik a magyarokat látták, azok törökökre emlékeztetQ népet láttak, ezért gondolták, hogy törökök. Ezért késQbb a kutatók törökös eredetq népnek mutatták be a magyarokat.

A történeti nyelvészet fejlQdése:

A XVIII. században Sajnovics János, a XIX. században Hunfalvy Pál, majd Budenz József, akik a magyarság finnugor eredetqségét igazolták függetlenül az írott forrásoktól. Vizsgálták a nyelvünkben a finnugor eredetq szavakat, és kb. ezer ilyen szót találtak, és ezek mind a természeti gazdálkodáshoz kötQdnek, mert a finnugor népek is ahhoz kötQdnek, és ez a magyarokról így elárul információkat. Másik: a nyelvtani rendszer, amely a szabályok, ragozás, toldalékok: az hasonló a finnugor népekéhez, és ezért is finnugornak gondolták. SzókezdQ betqk, hangok megfelelése: a magyarban a szó eleji h betq vagy hang az a finnugorban a k-nak felel meg. A magyar f a finnben p-nek felel meg. Vannak a magyarban török eredetq szavak is, de azok már a termelQ gazdálkodásról árulkodnak. A törökös hatás is nagyon meghatározó.

Jövevényszavak: állattartáshoz: ól, karám, vályú. Tejgazdálkodás: túró, köpq. Szarvasmarha tenyésztés: ökör, bika, tinó, borjú. Juhtenyésztés: kos, gyapjú. Kecske, sertés tenyésztés: disznó. Földmqvelés: arat, búza, árpa, ocsú, eke, sarló. Kertkultúra: gyümölcs, alma, körte. Politikai szervezet: törvény, bilincs, orv, sereg, kapu. Szellemi mqveltség: ok, ész, idQ, kor, ír, betq. Vallási hiedelmek: erQ, örök, ige, bölcs, bqn, gyón, búcsú.

Ezek a felsoroltak mind török eredetq szavak, ebbQl látszik, hogy a törökös hatásnak is nagy a jelentQsége. Mogy eri, ez a finnugorban beszélQ embert jelent, ez a finn eredetq szó, a másik jelentése az onogur, amely tíz törzset jelent, ez a török jelentés. A törzsek: nyék, megyer finnugor eredetqek, a többi török.

Az elQmagyar kor

Jelen ismereteink alapján igen valószínqnek látszik, hogy a mai uráli, illetve finnugor nyelveket beszélQ népek távoli elQdei a Kr. e. V-III. évezredben valahol az Urál hegység tágabb körzetében éltek, annak keleti és nyugati oldalán. Ezen a területen nagyszámú sziklarajzot hagyott ránk az egykor itt élQ finnugor népesség.

A mai nemzetségjelekre (tamgákra) emlékeztetQ rajzok, ember- és állatalakok, vadászjelenetek s az égitestek (nap, hold, csillagok) sorjáznak a sziklaképeken. Az alkotók hite szerint e jelenetek a természet megújulását köszöntötték, elQsegítették a megélhetésüket biztosító bQ vadász- és halászzsákmányt, de tükrözték az akkori embernek a világmindenségrQl alkotott elképzeléseit is. E sziklarajzok legkorábbi csoportja a Kr. e. IV. évezredben keletkezett, de zömük valószínqleg a következQ évezredre keltezhetQ.

Hitvilágunk legQsibb rétege kétségkívül erre az idQszakra vezethetQ vissza csakúgy, mint népmeséink és népi dallamkincsünk legkorábbi ismert elemei.

A feltételezetten viszonylag egységes nyelvet beszélQ finnugor közösség kétségtelenül természeti gazdálkodást folytatott, a termelQgazdálkodásnak (állattartásnak és földmqvelésnek) ekkor még semmiféle jele nincs. Egyetlen háziállatuk a kutya lehetett. A Kr. e. IV-III. évezredben nem ismerték a fémek elQállításának fortélyait sem, bár e korszak utolsó századaiban délrQl már juthattak hozzájuk fémtárgyak cserekereskedelem útján.

Az Qsmagyar kor

Az Qsmagyarság a steppevidék északi sávjában, a nyugat-szibériai ligetes pusztaságokon élhetett, az Irtis és Isim folyók vidékén.

Az Qsmagyarság mqveltsége a honfoglalás elQtt steppei, nomád jellegq volt. A honfoglalás elQtti másfél évezred két nagy korszakra bontható:

Az elsQ korszak a Kr. e. I. évezred közepétQl a VI. századig tarthatott, amíg Qseink a nyugat-szibériai ligetes steppét lakták.

Az Qsmagyarság történetének második korszaka a türk birodalom megalakulását követQ VI. század közepi nagy népvándorlással kezdQdik. Az Qsmagyarság is kimozdult a nyugat-szibériai hazájából, s az Urál hegység nyugati oldalára költözött az Urál és a Volga közti területre. Innen a népesség zöme 750 körül a Volga-Don-Azovi-tenger vidékére költözött. Kisebb részük továbbra is korábbi szállásterületén maradt, ahol jóval késQbb, 1236-ban Julianus domonkos szerzetes rátalált utódaikra, s nevezte ezt a földet Magna Hungariának, azaz nagy vagy régi Magyarországnak. E második korszakot a magyarság török korszakának is nevezhetjük, mivel ekkor kerültek szoros kapcsolatba a bolgár-török nyelvq onogurokkal (vagy bolgárokkal) és kazárokkal.

750 körül új népesség jelent meg, az onogur-bolgárok. A két népesség korábbi békés szomszédságát katonai konfliktusok váltották fel. Ennek lehetett a következménye, hogy a magyar népesség kettészakadt: valószínqleg a délebbre lakó néprész hagyta el e vidéket és húzódott délnyugati irányba, a Don-Donyec vidékére, míg az északabbra élQk korábbi szállásterületükön maradtak. Nyelvünkbe ekkoriban mintegy 200-250 bolgár-török jövevényszó került át a szomszédos bolgárok és kazárok nyelvébQl.

Kazár mintára és kazár hatásra kialakult a félnomád magyar államszervezet, az úgynevezett kettQs fejedelemség intézménye, amelynek élén az isteni eredetqnek tartott fQkirály, a kende állott, a seregeknek parancsoló alkirály pedig a gyula volt. A nap és hold kapcsolatát szimbolizálta a kettQs fejedelemség. Nyelvészeink véleménye szerint törzsneveink többsége török eredetq.

Valamikor 850 körül csatlakoztak a magyarokhoz a kazár kagán ellen fellázadt kabarok. 950 körül Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár azt írta róluk, hogy még beszélték eredeti török nyelvüket, de már magyarul is tudtak. A tudós császár azonban azt is megörökítette, hogy ebben az idQszakban súlyos számbeli veszteség érte a magyarságot: a besenyQkkel vívott egyik háborújuk alkalmával egy néprészük leszakadt, s a Kaukázustól délre, a perzsa határvidékre költözött.

Minden bizonnyal a magyarság Don-vidéki (Levédia) tartózkodásának idejére tehetjük a magyar írásbeliség megjelenését. Erre utal a Kalocsa mellett elQkerült honfoglalás kori sírban talált rovásfeliratos csont tegezszáj is.

A lázadó kabarok befogadása miatt romolhatott meg a kapcsolat a kazárok és a magyarok között, s ennek lehetetett a következménye, hogy 850 körül elQdeink nyugatabbra, a Dnyeper-vidéki Etelközbe költöztek. 862-ben,majd 881-ben csapataik már a mai Ausztria területén avatkoztak be a keleti frankok és morvák küzdelmébe.

Szellemi mqveltségünk is számottevQen gazdagodott ebben az idQszakban. Mondáink, meséink számos Qsi elemének párhuzamát a török népek körében lelték fel néprajzkutatóink.

Az onogur bolgárok nevébQl keletkezett a magyarság külföldön használt népneve is (vengr, Ungarn, Hungarian, Hongrois) szláv közvetítéssel. A magyarok azért kapták egykori szomszédaik nevét, mert a korábbi onogurok által lakott területen telepedtek meg.

A honfoglalás kora

Elméletek:

1. A fejvesztett menekülés EtelközbQl a Kárpát-medencébe. BesenyQ támadás érte a magyarokat, és akik tudtak, elmenekültek, és Erdélyen keresztül történt a honfoglalás.

2. A másik elmélet a tudatos, megtervezett honfoglalás.

Illyés Gyula Árpád c. versében az elsQt vallja.

Tudatos honfoglalás elmélete a milleneum idejében alakul ki. Munkácsi Mihálynak a honfoglalásról szóló képe ezt mutatja be, ill. Fesztinek a körképe is.

Pauler Gyula: bebizonyítja, hogy nem lehetett olyan nagy a magyarok vesztesége. Azzal bizonyítja, hogy a magyar nép magyar maradt, és nem szlávosodtak el, mert ha nagy lett volna a veszteség, akkor elszlávosodás lett volna. Íry Kinga: mind a régészeti kutatások, mind az antropológiai vizsgálatok igazolják, hogy a honfoglaláskori sírokban fekvQ emberek egy népességbQl valók voltak.

894-ben a magyarok két jelentQs hadjáratban itt voltak a Kárpát-medencében. A fuldai kolostor évkönyve írt arról, hogy a magyaroknak voltak a Kárpát-medencében hadjárataik. A nomadizáló népek soha nem váratlanul foglaltak el egy területet, hanem hadjáratokat vezettek, hogy teljesen felQröljék az ott levQ szervezetet. Az bizonyított, hogy tudatos volt a honszerzés, és az is, hogy a besenyQk támadtak, de akkora veszteség nem volt. A magyarok hét földvárat építettek Erdélyben.

A honfoglaláskori mqvelQdéstörténeti emlékek:

A honfoglaláskor kb. fél millió volt a magyarság létszáma. Törzsi nemzetségi szervezetben telepedtek le. De nem a vérségi alap volt a döntQ, hanem a mesterségek, foglalkozások szerint csoportosultak. A törzsek vezetQit uraknak hívták. Az ország szavunk ezt megQrizte. Az uruszág szóból származik, a hét törzsi vezetQnek volt az uruszága, szállásterülete. BQ: ezt a bQség szavunk Qrzi, nemzetségfQk lehettek ezek a bQk. Ínek: ínség szó Qrzi, szolgáló népek tömegei voltak.

A honfoglalók régészeti hagyatéka arról tanúskodik, hogy Qseink mqveltsége a X. század végéig megQrizte keleti jellegé. Elhunytjaikat a pogány rítus szerint temették, az elQkelQket gazdag túlvilági útravalóval látták el, temetésükkor lovat áldoztak, amelynek maradványait a halott mellé a sírba helyezték.

A nagycsalád volt a társadalom alapja. Férfiágon számontartott vérközösség volt a nagycsalád. Szigorú hierarchikus rend volt. A családfQ jobbján a legtekintélyesebb férfi család tagok ültek, a balján pedig a nQk pl. A temetkezésnél meg pont fordítva volt, mert úgy képzelték el, hogy a túlvilágon mindennek a fordítottja van. A családfQ szervezte a családtagok mindennapi életét, a munkát. Szakrális jellegq feladatai is voltak.

Meghatározó volt, hogy milyen neveket adnak születéskor a gyerekeknek. Ezek a hitvilággal összefüggQek voltak. Pl. a totemizmussal kapcsolatban az Ákos név, amely fehér sólymot jelent. Az Árpád szó, név a magvak, gyümölcsök alapján keletkezett. Ongon kultusz: kicsi csontok, csont kultusz: ereklyeként kicsi csontokat viseltek magukon a nQk pl. a magyarok egynejqségben éltek.

A X. században íródott, de a 870-es évekre vonatkozó forrásból származó részlet azt mondja el QseinkrQl, hogy egyetlen istenséget, az ég urát imádják. Ez a korai egyistenhit nem más, mint a vallástörténészek által tengrizmusnak nevezett (az ég urát hívták Tengrinek) vallás.

Fegyverük volt az ún. reflexíj vagy visszacsapó íj: a honfoglalók legfélelmetesebb fegyvere. A magyar lovasok nyílzáporral árasztották el az ellenséget, a nyeregbQl elQre is, hátra is nyilaztak. A kézitusában a szablyát forgatták.

A fegyverek és használati tárgyak ékes bizonyságai az egykori kézmqvesek magas mesterségbeli tudásának. A magyar bQrmunkák a középkorban is Európa-szerte híresek voltak.

A X-XI. századi falusi népesség félig földbe mélyített, egyhelyiséges házakban lakott, amelyek egyik sarkában állt a kQbQl vagy agyagból épített kemence. Sütésre, szárításra, aszalásra a házon kívüli, szintén földbe vájt, nagyobb sütQfelületq kemencéket használták. A rangosabbak és gazdagabbak állandó hajlékai fából készültek. A lakóházak mellett kerítéssel és árkokkal körülvett karámokat alakítottak ki az állatok számára.

A keleti nomád szokásoknak megfelelQen sok tejet és tejterméket fogyaszthattak, a kancatejbQl erjesztették az enyhén alkoholos, kellemes ízq kumiszt. A lóhús is kedvenc eledelük volt. Általános volt a növényi eredetq táplálék is. A búzánál általánosabb lehetett az igénytelenebb köles termesztése. A gyümölcstermesztés és a szQlQmqvelés sem volt ismeretlen elQttük (bolgár-török jövevényszavak: gyümölcs, alma, bor).

Az 1930-as években Fettich Nándor úgy vélte, hogy legszebb ötvösmqvészeti tárgyaink még a honfoglalás elQtt, Kelet-Európában, zömmel Kijev környékén készültek. László Gyula, majd Dienes István által megfogalmazott álláspont szerint viszont e kiváló ötvöstárgyak túlnyomó többsége nem keleten, hanem az új hazában, a honfoglalás után készült.

Psi mintájú korongjainkon a sugaras Nap forgó korongját jelenítették meg. A Nap madarának tartott sas (régi, török eredetq magyar nevén turul) szintén megjelenik honfoglalás kori mqvészetünkben. A sas és a szarvas alakja rendkívül Qsi keletq a nomád népek mqvészetében, jól nyomon követhetQ már a szkíta mqvészetben is.

A lélekrQl alkotott elképzelés: a lélek dualizmusát vallották. Hitték, hogy a halál után is van élet, mert nem pusztulhat el csak úgy minden, és ezért kell lennie valaminek, ami elpusztíthatatlan és örök. Ezért a kettQs lélekben hittek. Van egy test lélek, ami a testet élteti, de amikor az ember meghal, akkor ez is elpusztul a test halálával, ez a lélegzet lélek. Ez a mellüregben helyezkedik el. A másik lélek a szabad lélek vagy árnyék lélek, ez nem pusztul el a test halálával, fennmarad tovább, a koponyában helyezkedik el. Ez a lélek idQnként képes kilépni a testbQl, az élet során is, nemcsak a halál után. És ez a halál után vissza is jár, ezért fontos, hogy hogy temetik el a földi maradványokat.

Világkép:

Három rétegre osztották a világot: felsQ világ, középsQ, alsó világ. FelsQ: égitestek, ég, középsQ: az ember élete játszódik le, alsó: a szabad lelkek helye. Ezt a három réteget kötötték össze az életfával. A felsQ világban vannak a levelei, ágai, középsQben a törzse, és a gyökere ereszkedik le az alsó világba. Ha az életfa elpusztul, kiszárad, akkor az egész világmindenség elpusztul.

Születéskor az emberek a felsQ világba születnek meg, és jönnek le a középsQbe, és amikor meghalnak, akkor kerülnek az alsó világba. A sámán segíti a szabad lelkeket kiszállni a testbQl, a sámán segítQje pedig a turulmadár. A megszületésben is a sámán segít. Sámán hit: a sámán a korabeli pap. A táltos szó a finnugor idQszakból származik, az is a lelki vezetQt, a sámánt jelöli. Minden közösségnek kell, hogy legyen lelki vezetQje. A sámánokat jelek alapján választották ki, hogy az újszülötteken jeleket kerestek, amitQl különlegesebb másoknál: hat ujjal született, foggal született, ill. lelki érzékenység, már ezt is észre lehetett venni ilyen kis korban. Tudatosan ezután úgy nevelték, úgy képezték, hogy majd Q ilyen lelki vezetQ lesz. Feladatuk: közösség megvédése, gyógyítás, jövendölés. Eszköze a sámánnak a dob volt, mindig dobolt, és egy ilyen extatikus állapotszerq állapotban pl. jövendölt.

A X. század közepére, a kalandozó hadjáratok kényszerq lezárultának idejére a földmqves falvak egész hálózata jött létre. A kereszténység térhódítása, a kialakuló új társadalom megváltoztatta a magyar mqveltség jellegét is. Eltqnt a keleti színekben pompázó mqvészet, háttérbe szorították az Qsi hitvilágot, a magyar mqveltség közép-európai arculatúvá vált.

2. SZERZETES- ÉS LOVAGRENDEK

A középkor:

A reneszánszban a humanista gondolkodók alkották meg a középkor fogalmát. Az 1680-as években alakult ki a világ hármas tagolása. Ókor, újkor vagy saját kor, és a kettQ között a középkor. 476-1492-ig tartott a középkor.

Szerzetesrendek és lovagrendek:

A különbözQ szerzetesrendek mqködése rányomta bélyegét a Mohács elQtti magyar mqvelQdés egész történetére. E rendek tagjai a magasabb fokú lelki tökéletesség elérését tqzték ki célul, ezért a szüzesség, a szegénység és az engedelmesség megfogadása mellett még a regulájukba foglalt rendi szabályok megtartására is ünnepélyes ígéretet tettek.

A szerzetes és lovagrendek funkciói:
társadalmi feladatot látnak el, a jó és a rossz cselekedet egyaránt kihat. A szerzetesek és a papok az értelmiségiek.
vezeklési funkció: a közösség megtisztítása.
családi funkció, pl. IV. Béla lányát, Margitot felajánlja apácának. Gyermekfelajánlás is jellemzQ. A többség önként vonult kolostorba.

Szent István a nyugati kereszténységhez csatlakozott, nem Bizánchoz, ennek végig a történelemben nagy a jelentQsége. 529-ben elsQ szerzetesrend: szent Benedek megalapította a Benedekrendet (bencések). Ha valaki szerzetesnek ment, akkor az egy jelentQs döntés, életre kellett szólnia, rengeteg lemondással járt. Aszketikus életforma volt. Kivonulnak a világból kolostorokba, és ott próbálják megélni a mindennapjaikban, hogy Jézus útmutatásait akarják követni.

Szerzetesi fogadalom három pillére:

tisztaság: nemcsak szüzesség, hanem a bqntQl való távol tartás,
szegénység: a gazdagság nagy veszedelem az emberiségre nézve, ezt vallották,
engedelmesség: Isten, Krisztus felé, de a feljebbvalók felé is. Mindent engedelmesen el kell fogadni.

A bencések megalkották a regulákat, szent Benedek megalkotta a regulákat: mikor kell kelni, naponta hányszor kell imádkozni. A bencések jelmondata az ora et labora: imádkozz és dolgozzál. Az imádkozás az Istennel való kapcsolat, a munkálkodás, dolgozás pedig a közösség szempontjából volt fontos, mert fontosnak tartották a közösségben való élést. Az ember közösségi lény, a közösségi viszony fontos volt.

A Szent Benedek-rend már valószínqleg 996-ban megtelepedett Pannonhalmán. Ezt még a XI. században több Szent István-i alapítású monostor (Bakonybél, Zalavár, Pécsvárad), majd az I. Andráshoz köthetQ tihanyi apátság alapítása követte (alapítólevele: 1055), I. Béla Szekszárdon és a Kolozsvár melletti Kolozsmonostoron, I. Géza Garamszentbenedeken, Szent László Szentjobbon alapított kolostort. A tatárjárás során mintegy 40 monostort dúltak fel, a XIV. század végéig mintegy 80 mqködött. IV. Béla Szigligeten várépítéssel is megbízta a pannonhalmi apátot. Több nagyszabású apátsági (belsQ) építkezésre és templomszentelésre is sor került, néhány sírkQ is ránk maradt.

Karthazuiak

A bencések közül váltak ki. Szigorú hallgatást és örökös böjtöt fogadtak. 1238-ban telepedtek meg Ercsiben, 1299-ben és 1319-ben a Szepességben. 1132-ben az Eger melletti FelsQtárkányban alapítottak kolostort, 1364-ben alapított városlQdi kolostorukban élt az Érdy-kódex névtelen karthauzi szerzQje. A hús fogyasztását tiltottak. Hallgatási tilalom: csak a megszentelt napon beszélhettek.

Ciszterci rend

Szent Róbert és Szent Alberik alapította 1098-ban, Franciaországban. Tagjai kezdetben kizárólag a saját munkájukból éltek, de végül nem tudtak ellenállni a jótevQk adományostromainak. Napjaikat a szentmise, a zsolozsma, elmélkedés (contemplatio) és a munka együtt tette ki. Az elsQ ciszterciek 1142-ben jöttek Cikádorra, majd III. Béla uralkodása alatt Egres, Zirc, Pilis, Szentgotthárd lettek nevesebb kolostoraik. Híresebb fQúri alapítású apátságuk 1197-ben Borsmonostor, majd a XIII. században Bélháromkút (Bélapátfalva). A magyarországi apátok háromévenként rendszeresen látogatták a Citeaux-ban tartott generális káptalant, s külföldi apátok is tartottak visitatiókat (ellenQrzQ látogatásokat) magyarországi apátságokban. Az imádkozáson van a hangsúly. Nagy veszedelem a kényelem. Leggazdagabb szerzetesrend, földbirtokokkal, de szerényen éltek.

Premontreiek (Szent-Ágoston rend)

A Szent Ágoston szabályait továbbfejlesztQ premontreiek az elsQ rend, amely a szerzetesi élet mellett lelkipásztori feladatokat is ellátott. 1131 elQtt telepedett meg hazánkban. ElsQ kolostorukat VáradelQhegyen alapították. A magyarországi circariájuk (az országhoz tartozó valamennyi kolostort felölelQ szervezetük) egy 1235-ös német apát látogatásáról készült jegyzék szerint húsz férfi, és két nQi monostorból állt. Ezek közül több a középkor végéig jelentQs hiteleshelyi tevékenységet folytatott. Külföldön az egyes kolostorok elöljáróit apátnak nevezték, nálunk 1242 után prépostnak. Város közelében építkeztek. Ság, Csorna. Társadalmi szolidaritás jellemzi Qket.

Stefaniták

Rendházuk II. Géza uralkodása alatt Szentkirály falu mellett kezdett mqködni. Szent István és a Boldogságos Szqz tiszteletére épült és a zarándoklatokat szolgáló ispotályt tartottak fenn. Rendházaikat sokáig a másik betegápoló rend, a johhanniták rendházai közé sorolták. III. Béla 1181-ben birtokokkal látta el a rendet, 1187-ben III. Orbán pápa kiváltságai révén közvetlen pápai fennhatóság alá került. A XIII. századtól hiteleshelyként is mqködött esztergomi és budafelhévízi házuk. KésQbb Visegrádon is épült házuk, de ez már a hanyatlás kora. 1353-ban elvesztették hiteleshelyi tevékenységre szóló jogaikat, egyes házaik élére többször is úgynevezett commendatorok kerültek, akik a jövedelmeket a saját hasznukra hajtották be. A XV. Században a rend mqködése megszqnt, utolsó említésüket 1439-bQl tartja nyilván a szakirodalom.

Szent Sír-kanonokrend

XII. században jött létre Jeruzsálemben. FQ tevékenységük nekik is a szentföldi kapcsolatok (keresztes hadjáratok, zarándoklatok) támogatása és általában a betegápolás volt. Rendházaik fQleg a Dráván-túlon épültek. A XIII. században átkerültek a johannitákhoz, s 1489-ben VIII. Ince pápa az egész rendet egyesítette a johannitákkal.

Antonita rend

Két rendházuk mqködött. Alapítójuk Gaston francia nemes fiának anyarozs okozta betegségbQl történt felgyógyulása örömére alakultak meg. Hazánkban a XIII. század végén Darócon létesült és 1309-ben Pozsonyban már mqködött rendházuk. A ruhájukon görög keresztet viselQ antoniták fQként az anyarozsmérgezés gyógyításával foglalkoztak.

Vilhelmiták

A XIII. században Körmenden, Esztergomban, Komáron (Zalakomár) és Újhelyen (Sátoraljaújhelyen) alapítottak rendházakat. Hamarosan beolvadtak az ágostonos remeték közé.

Pálos rend

Több egyházmegye remetéi életük közös szabályozását kérték és kapták 1225 körül Bertalan pécsi püspöktQl, aki Patacs mellett a Szent Jakab-hegyen klastromot emelt és szabályokat adott nekik. 1250 körül az utóbb boldoggá avatott Özséb esztergomi kanonok hat pilisi remetével a Pilis-hegy nyugati lábánál Keresztúr monostorban kezdett közös életet. 1263-nan Pál veszprémi püspök hét remeteséget jelölt meg egyházmegyéjében, ahol a remeték élhettek: Keresztúr, Badacsony, Elek-szigete, Köveskút, Szakácsi, Szentjakab, Idegséd. 1308-ban Gentilis bíboros pápai követ engedélyezte e remeték számára Szent Ágoston regulájának a követését. Remeteségeik lakott helyektQl távol, dombvidéken, forrás közelében települtek, kisebb birtokaikat maguk mqvelik, emellett olvasás és elmélkedés tölti ki idejüket. BudaszentlQrinci kolostoruk a XV. században lett kedvelt zarándokhely.

Ferencesek rendje

Assisi Szent Ferenc alapította kolduló rend. 1223. évi regulájuk szerint a ferencesek nem rendelkezhettek ingatlan vagyonnal, minden használati tárgyuk a Szentszék tulajdona volt, ha a tagok a munkájukért kapott alamizsnából nem tudtak megélni, koldulniuk kellett. Mezítláb, illetve saruban jártak. Már Szent Ferenc életében kialakult nQi águk (klarisszák), és a világban élni óhajtók számára harmadrendjük. Mivel hittérítéssel és a helyes életre buzdítással foglalkoztak, kolostoraikat a nagyobb városokban építették fel. IV. Béla igen kedvelte Qket, maga is belépett a ferences harmadrendbe. Az anyaországban a ferencesek a jászok és a kunok megtérítésével foglalkoztak.

Domonkosok rendje

Az 1210-es években a dél-franciaországi albigens eretnekek visszatérítése érdekében folytattak prédikációs tevékenységet, így hamarosan térítQ-prédikáló renddé váltak. Kiképzésükben nagy súlyt helyeztek a teológiai tanulmányokra, s a népesebb városokban igyekeztek megtelepedni. Mqködésük összehangolására az egyes domonkos tartományok kétévenként tartottak káptalant. Minden konventjüknek legalább 12 tagot, köztük 10 papot kellett számlálnia. A konvent élén a perjel (prior) állt. 1221-ben a bolognai generális káptalan elhatározta egy magyar rendtartomány alapítását Magyarországi Pál 4 társával alapította meg, kunok között térítettek. Margit, IV Béla lánya a domonkosok kezébe tette le a szerzetesi fogadalmat. Minden alkalmas konventben iskolát, studium generalét szerveztek. Domonkos volt Julianus is, aki 1235-1236-ban hírt hozott a Volga mellett (Magna Hungariában) maradt magyar törekékekrQl.

Johanniták (Szent János-lovagrend, ispotályos rend)

Nevüket a XI. században Jeruzsálemben a KeresztelQ Szent János tiszteletére emelt kápolnáról kapták. Kezdetben a zarándokokat gondozták, 1120-ban azonban lovagrenddé alakultak három osztállyal: lovagok, papok és szolgáló testvérek. Ruhájukon és vörös köpenyükön fehér keresztet viseltek. Hazánkban a XII. század derekán jelentek meg, Budán és Esztergomban alakultak fontosabb konventjeik. A templomosokkal együtt hQsiesen helytálltak a tatárok ellen a mohi csatában. 1247 és 1260 közt a Szörényi bánság és Kunország hqbérbirtokuk. Konventjeik hiteleshelyi tevékenységet folytattak. Ápolási feladatok, karitatív feladatok. Pl. Máltai lovagrend

Templomosok

Jeruzsálemben, az egykori Salamon templom helyére vagy mellé építették elsQ kolostorukat. Nagyon gazdag szerzetesrend. Pápai rendszabályzatukat 1128-ban kapták. Pk is három osztályra tagolódtak. Kezdeti, fQleg betegápoló tevékenységüket feladva harcos renddé váltak. Fehér köpenyükön vörös keresztet viseltek. Hatalmas vagyonra tettek szert Európa-szerte, s szembekerültek IV. Szép Fülöp francia királlyal, akinek nyomására a pápa 1312-ben bullában mondta ki a rend megszqnését. Hazánkban a XII. század közepén jelentek meg, elsQ rendházuk Csurgón épült. Szigorú zárt közösségekben éltek, utánpótlásuk is külföldrQl érkezett. Megszqnésük után javaik nagy része a johannitáké lett.

Német lovagrend

Rövid ideig mqködött hazánkban. Egyaránt foglalkoztak betegápolással és fegyveres harccal. Három osztálya volt szintén, de nem volt nemzetközi rend, csak német lovagokat vett fel tagjai sorába. 1211-ben II. András király telepítette be Qket a Barcaságba a kunok elleni védelem céljából. 1223-ban a pápa kivonta Qket az erdélyi püspök hatásköre és illetékessége alól, mire a nagymester 1224-ben a lovagrendhez tartozó területet felajánlotta a pápának. II. András erre fegyverrel fordult ellenük és 1225-ben kiqzte Qket hazánkból. Baltikumba mennek.

Szent György-lovagrend

Károly Róbert alapította 1326-ban. 50 tagja térdig érQ fekete köpenyt viselt. Új tagot csak valamennyi addigi tag egyhangú hozzájárulásával lehetett felvenni. A rendtagok a király Qrzésére és a lovagtársak segítésére esküdtek fel. Peres ügyeikben csak a rend két bírája ítélkezett. A rend pecsétje sárkányölQ Szent György lovas képét ábrázolta. Valószínqleg rövid ideig állhatott fenn a rend.

Sárkány-rend

Luxemburgi Zsigmond 1408-ban alapította, a napi politika szintjén is fontos szerepet játszott. A rend nem a hit védelmében, a pogányokkal vívott harcban kitqnt Szent György lovag nevét választotta jelvényül, hanem a megölt sárkány alakját ezzel is az ellenség megsemmisítésére célozva. Beiktatták a rend statútumaiba, hogy a király köteles megvédeni özvegyeiket és árváikat. A király és bármelyikük viszályában Qk a bírák, ítéletüket az uralkodó köteles elfogadni, egymás közti ellentéteiket pedig az uralkodó és Qk együttesen simítják el. A Sárkány-rend alapítólevele ismételten hangsúlyozza, hogy tagjai a királyt tanáccsal és segítséggel hqségesen támogatják, egyebekben pedig megpróbálják magukat egyenrangúnak tekinteni a királlyal. Új tagot csak a királyi pár és az Q beleegyezésükkel volt szabad felvenni.
Az elhunyt tag helyébe lépQ jellemes és tehetséges férfi egyévi próbaidQ után báróságot nyer. A rend alapító tagjai közt szerepelt a király és a királyné mellett István szerb despota, Cillei Hermann, Cillei Frigyes, Garai Miklós nádor, fivére Garai János, Szécsi Miklós tárnokmester és Ozorai Pipo, szörényi bán.

A lovagi kultúra és mentalitás

Egy jól körülhatárolható réteg alakul ki, a lovagok.

A harcokban a legértékesebb katona a nehézfegyverzetq katona (mílész). A nemesi élethez hozzátartozott a lótartás, a lovaglás. Lovagnak lenni drága és költséges volt. Ez egy félfordulat volt a világi gondolkodás felé. A lovaggá váláshoz fizikai bátorságra, állhatatosságra, veszélyhelyzethez szokásra, fizikai erQ edzésére volt szükség. A lovaggá ütés elQtt testi és lelki megtisztulásra került sor. Lelki megtisztulás: lovaggá ütés elQtti éjszaka imádkozás, hajnalban mise, gyónás, áldozás. A lovaggá ütés komoly próbatétel volt. ElQtte jobb kéz élével pofon: utolsó megszégyenítés. Megaláztatás elviselésére tanít, nem torolhatunk meg mindent. A lovagi erények: nagylelkqség, önzetlenség, gyengék védelme (nQk, gyermekek), nQk tisztelete.

Maradtak ránk a Zsigmond korból lovagokat ábrázoló kályhacsempék, egyes személynevek egybeesnek a nyugati lovagi epika említett irodalmi hQseinek neveivel (Roland, Trisztán).

A lovagi szokások és mentalitás a lovaggá ütés, karddal övezés szertartásától és a nehézfegyverzetben teljesített katonáskodástól, valamint a lovagi tornák egyes, nyugaton divatos fajtáitól eltekintve úgy tqnik, nem különültek el, hanem lényegében azonosak voltak a nemesi szokásokkal. Középkori okleveleink, krónikáink, legendáink csak másodsorban, a nemesiek után hangsúlyozták a lovagi értékeket.

Talán a hírnév és a dicsQség erényeinek a propagálása mutat túl a nemességen a lovagság irányába.

Játék lovagi torna

Békés szórakozásra szolgált a malmozás, ami teljesen olyan volt, mint a napjainkban használatos. A szórakoztatás eszközéül szolgált a játékkocka, a sakk, a kártya, a labda, amelyeket a társadalom csúcsán élQk is magukhoz méltónak találták.

A vadászat mellett a lovas harci, majd a lovagi tornajátékok is a magyarok kedvelt szórakozásai közé tartoztak.

Nem volt azonos a lovagi tornán és a háborúban használt felszerelés. A pápa 1263-ban kifogásolta, hogy Magyarországon egyházi javak és személyek ügyeiben bajvívással döntsenek, mert a bajvívásban Istent hozzák kísértésbe, s az igaz ítéletet felforgatják.

3. Legendák, krónikák, geszták a középkorban

Szellemi élet vallásos irodalom

Korai egyházi szertartáskönyveink térítQ papok révén délnémet, Rajna menti és észak-itáliai könyvek lemásolásából származtak. Ezeket követték Szent István halála után a Lotaringiából érkezett könyvek.

Nem tudjuk, idegen vagy magyar szerzQ mqve-e az Intelmek Imre herceghez címq, 1007 és 1031 közöttre keltezett királytükör. Az uralomra készülQ herceget arra inti, hallgasson a fQpapokra és a tanácsában ülQ fQurakra, s velük egyetértésben kormányozzon. Irgalom hangsúlyozása. Minden ember azonos méltósággal születik.

Az elsQ, hazánkban írt teológiai munka Szent Gellért Deliberatiója (1044 körül) Szentírás-magyarázat, de jó néhány aktuális utalása is van.

Legendák

Valamilyen szent életérQl szóló csodás történeteket tartalmazó írásos mq a legenda. Ezeknek a gyqjteménye a legendárium.

Egyháziak és világiak kultúráját, s az egész társadalom mentalitását nagymértékben befolyásolták a legendák és az ugyancsak egyházi szerzQk által írt latin nyelvq történeti mqvek (geszták, krónikák).

Szent Mór pécsi püspök tollából született meg a két zoborhegyi remete András és Benedek legendája. A szerzQ nemcsak elsQ hazai születésq püspök, hanem elsQ magyar származású írónk is.

Szentté avatások:

Szent László idejében, 1083-ban István, Imre, Gellért püspök szentté avatása. Szent László Vazul unokája volt, mégis kérte István szentté avatását. Okai:
saját történelme kell lennie egy népnek
be akarta mutatni az országnak, hogy mit jelent a családon belüli megbocsátás
legitimitás: önmaga és a dinasztia legitimitását erQsítette meg.

Szent István legendái

A nagyobb Szent István-legenda elsQ királyunkat komor, alázatos, alamizsnaosztó férfiúnak mutatja be, akit valósággal megrohannak a pénzre vágyó koldusok. Emellett azonban Magyarország Szqz Máriának való felajánlásának a hangoztatása hazánkat közvetlenül Jézus Krisztus szülQanyjával hozza kapcsolatba, s így államalapító királyunk életszentségének bemutatása mellett politikai tartalmat is hordoz.

Emil az elsQ legendát tulajdonította Hartvik püspöknek???

Szent István kis legendája a koldusok rohamát, rángatását tqrQ király helyett az ellene merényletet szervezQkre lesújtó uralkodót mutatja be. A legenda szerint István szentté avatása elQtt meg akarták nyitni István sírját, de nem tudták. A legenda szerint László és Salamon közötti viszály miatt nem lehetett megnyitni, ugyanis Salamon ekkor Visegrádon raboskodott. László amnesztiát ad Salamonnak, megbékélnek és István sírja ezután kinyílik.

A harmadik Szent István-legenda a két másik legenda szövegének felhasználásával Hartvik gyQri (?) püspök alkotása. A pápa (II. Szilveszter) a lengyel királynak készített koronát egy megjelenQ égi hírnök intésére mégsem a lengyel királynak adja, hanem Istvánnak. A legenda elQadása szerint a koronával együtt István a magyarországi egyház mindkét (isteni és e világi) jogon való, belátása szerinti szervezésére is felhatalmazást kapott az egyház fejétQl.

Szent Imre-legenda

Akkor készült (a XII. század elején), amikor a papi nQtlenség bevezetése fontos egyházfegyelmi kérdésnek számított. Így lehetett a papságnak példaként szolgáló erény Imrének a házasságon belül is vállalt szüzessége.

Szent Gellért-legenda

A malmot hajtó és közben éneklQ lány története egyszerre tanúskodik a kézi (QrlQ)malom használatáról és a munkadal meglétérQl a XI. században. A prédikálószékrQl tolmáccsal prédikáló Gellért a külföldrQl érkezett papok térítQmunkájának a gyakorlati problémái közé vezet el, a kalamárisból kiömlQ tinta a korabeli írószert említi. A fQhQs jósol: megjövendöli a maga és útitársai mártíromságát.

Szent László-legenda

A Szent László-legenda középpontjában a lovagkirály, a harcos szent alakja áll. A legenda igazolja, hogy kiváló emberi tulajdonságai, fQleg vitézsége révén alkalmas volt az uralkodásra, míg politikai ellenfele, a trónt törvényesen öröklQ Salamon zsarnok és békétlen természete révén nem.

A Pray-kódexben ránk maradt Halotti beszéd és könyörgés az elsQ összefüggQ hosszabb 32 soros magyar szövegemlék. Nem sokkal ezután a Ómagyar Mária-siralmat is lejegyezték (a XII. század végén). 1300 körüli (?) másolata maradt ránk a Leuvent-kódex fQleg latin nyelvq prédikációmintákat tartalmazó darabjai közt. Legrégibb magyar versünk megrázó módon érzékelteti a fiát elvesztQ édesanya fájdalmát, s fejlett stiláris eszközökkel (alliteráció stb.) íródott.

Szent Margit-legenda

A Szent Margit halála (1270) után hamarosan (Marcellus által) készített elsQ, latin nyelvq legendát már a XIV. században magyarra fordították. Ránk egy 1510-bQl való, Ráskai Lea tollából született másolata maradt. Margit aszketikus, misztikus egyéniség: királylány létére önként vállalja a legpiszkosabb, megalázó munkákat, önsanyargató életet él, kikosarazza királyi kérQjét. A szent életq királylány története kapcsán bepillanthatunk a nyulak-szigeti kolostor belsQ életébe, s észrevehetjük Margit társnQinek egyáltalán nem rokonszenves civódásait és egyéb emberi gyarlóságait is.

Assisi Szent Ferenc-legenda

Assisi Szent Ferenc legendájának 1440 körüli, a Jókai-kódexbe beleírt másolata maradt ránk. Minden bizonnyal készülhetett hasonló magyar nyelvq legendafordítás a XIII. század másik népszerq rendalapítójáról, Szent Domonkosról is.

A XIV. század nyugat-európai vallásossága Pál apostolt követve gyakran használja a külsQ és a belsQ ember fogalmát. A lélek az igazi, a valósi ember, amihez a test csak orgánum. Ez a kettQség az írországi zarándok Tari LQrinc mondájában is jelentkezik: 1353-ban György lovag, 1411-ben Tari LQrinc elzarándokolnak az írországi Szent Patrik-barlangba, ahol a gQzöktQl és gázoktól elkábulva átélik a purgatórium szenvedéseit.

A felboruló erkölcsökkel szemben a mélyebb vallásosságot képviselik a mqveiket már nyomtatásban is publikáló obszerváns ferences prédikátorok. Temesvári Pelbárt Szqz Mária csillagkoronája és a Beszédek gyümölcsöskertje címq prédikációgyqjteményei elutasítják a reneszánsz udvar erkölcstelenségét és a reneszánsz által felkarolt pogány ókori költQket és írókat. A szegénység és annak szociális problémái felé fordulnak.

A XV-XVI. század igen gazdag a fQként az apácák számára írt kódexekben. Ájtatos olvasmányok, himnuszok, példabeszédek, legendák, elmélkedések, imádságok, prédikációk egyaránt találhatók bennük, leginkább latinból fordítva.

A vallásos irodalom sajátos terméke a Sándor-kódex, amely a X. században a Hrotswitha von Gandersheim német apáca által írt, 1501-ben nyomtatásban is megjelent tragikus végq drámát nemcsak lefordítja, hanem magyar változatában aktualizálja is a Három körösztény leány címet viselQ tragikus történetet.

A vallásos magyar irodalom számára fontos esemény volt a könyvnyomtatás Gutenberg után alig harminc évvel, 1473-ban történQ megindulása.

Kódexirodalom: krónikák és geszták

Legkorábbi gesztaszerkesztésünk keletkezését egyes kutatók az 1050-es, 1060-as évekre, mások 1100 körülre datálják.

Geszták, krónikák: középkori történeti munkák. Egy nép vagy dinasztia történetét dolgozzák fel.

Évkönyv: pontos kronológiai mq, Magyarországon nem nagyon van.

Geszta: Qsibb, korábbi, kidolgozatlanabb kép a néprQl. Nincs kronlógiai sorrend.

Valószínqleg létezett egy Qsgeszta, mely a XI. század közepén keletkezhetett. Nem maradt fenn eredetiben. Bizonyos részek átiratban a késQbbiekbQl megmaradtak.

Anonymus-féle geszta: III. Béla idejébQl. Címe: Gesta Hungarorum. XII. század második felében keletkezett. Megtudjuk belQle, hogy milyen nemzettségek éltek a XII. században. VisszavetítQ jellegq.

Kézai Simon, IV. Kun László (1272-92-ig uralkodott) udvari papja Gesta Hungaroruma magyarságtörténetet próbál adni Attila hun királytól (akit a magyar uralkodóház Qsének tekint) saját koráig. A magyarok története nála elsQdlegesen az uralkodói család históriája, munkája végére azonban két függeléket is odailleszt, amelyekben társadalomtörténeti kérdésekkel (így a nemesség és a jobbágyság eredetproblémájával) foglalkozik. Kézai szerint kezdetben meglévQ, minden magyarra kiterjedQ Qsi szabadság akkor bomlott meg, amikor ellenséges támadáskor egyesek a kötelezQ hadbaszállás helyett gyáván otthon maradtak, s ezzel a tettel elveszítették szabadságukat. E gyávák leszármazottai lettek a jobbágyok, s vitézül harcolókéi a nemesek.

Küküllei János krónikáját a XIV. század második felében, az Nagy Lajos idejében írja meg. Küküllei Nagy Lajossal együtt háborúzik az itáliai hadjáratokban (Nápoly). EzekrQl tudósít krónikájában. Nagy Lajos életrajza. Nagy Lajos egy eszményített lovagkirály.

A himnuszköltészet világi darabjai az 1241-1242-es tatárdúlás megrázó hatása alatt írt Siralomének a tatár dúlta Magyarországról. A vers szembeállítja a korábbi, virágzó ország képét az elpusztítottéval, amelyet balsorsában szomszédai magára hagytak.

Rogerius mester Siralmas éneke közvetlenül a tatárjárás után íródott, megörökítve benne a közelmúlt tragikus eseményeit. Leírja a tatároktól érzett pánikszerq félelmét, vagy hogy elrabolta a szállásadója gyermekét, ezzel kikényszerítve, hogy az apa élelmet küldjön mindkettejüknek. Hitelt érdemlQnek tekinthetQk leírásai a lakosság mocsárvilágba menekülésérQl, az egyes helyeken szervezQdQ ellenállásról, a tatárok szolgálatába szegQdött magyarokról, egyszóval a tatárok rövid életq, de annál nagyobb pusztulást hozó magyarországi uralmáról. Külön érdekessége, hogy a tatárdúlás elQzményeit bemutatva kitér a magyarok és IV. Béla közti ellentétekre. Kézirata eredetben nem maradt ránk. Thuróczy János krónikájának 1488-as brünni kiadásában függelékként látott napvilágot.

Pannonhalma 1093-as kódexállományának 80 kötete 250 körüli mqvet tartalmazhatott. A 80 kötetbQl 43 liturgikus munka, amelyek az istentisztelet minél ünnepélyesebb végzését szolgálták. A maradék 37-bQl is három szentbeszédeket, kettQ a vértanúk és más szentek életét tárgyalja, három kötet Szent Benedek Regulájával, illetve annak magyarázatával foglalkozik.

Képes krónika: 1358-ban kezdték írni, a legdíszesebb. A Képes Krónikát Kálti Márk székesfehérvári Qrkanonok mqvének szokták tartani. Bemutatja a magyarok elsQ és második kijövetelét Skythiából, azaz a hun és a magyar történelmet 1330-ig, amikor is egy mondat közepén megszakad. A munkához felhasználta a korábbi magyar krónikairodalmat. Olykor egész fejezeteket szóról szóra vesz át a szintén ránk maradt, s így az átvétel ellenQrzésére rendelkezésünkre álló Kézainak tulajdonított krónikából. A kódexet számos díszes iniciálé, miniatúra díszíti. A festQ: Meggyesi Miklós (talán). A Képes Krónika jegyajándéknak készült.

A XIV-XV. században a nyugat-európai lovagi irodalom ismert darabjait, a Tristán és Izolda történetét a Roland-éneket is lefordították magyarra.

A XIV. század elejétQl (1308-tól) 1526-ig terjedQ idQszak a diplomatikai szakirodalom szerint a tömeges jellegq okleveles gyakorlat kora, amely már igen sok oklevélírót és számos olvasót tételez fel.

Thúróczy János-krónika: T. J. Mátyás udvarában élt a XV. század második felében. Zsigmond kori oklevelek narrációiból kerekítenek történetet.

A királyi adományleveleket megfogalmazó kancelláriai jegyzQk bizonyos idQszakokban egyfajta történetírót pótló szerepkört töltenek be. Nagy Lajos életrajza és a Thuróczy-krónika közti hosszú történetíró nélküli idQszak hiányzó láncszeme a királyi adománylevelek (birtokadomány elQzményeként történQ) sok-sok érdemfelsorolása (narratio). Olykor aprólékosan leír egy-egy hQsi cselekedetet, amely a birtokadományt (esetleg címeradományt) megalapozta.

Anjou királyaink könyvtáráról viszonylag keveset tudunk. Vallási tárgyú darabja volt Magyar-Anjou-legendárium, a Képes krónika, valamint az Arisztotelésznek tulajdonított (de nem általa írt) Secretum secretorum (Titkok titka) címq filozófiai jellegq munka.

4. A reneszánsz és a humanizmus Magyarországon a XV. században

A reneszánsz mqveltség megjelenése és terjedése

A reneszánsz szó jelentése: megújulás, a szót 1550 táján alkotja meg Giorgo Vasari. Itáliában a reneszánsz a XIII. században alakul ki. Három korszaka: 1300-as évek, 1400-as évek, 1500-as évek. Ókori antik szemléletmód, mqvészi ábrázolások, életmódok megújítása. Platónt újra felfedezik. Neoplatonista akadémiai mozgalom indul Itáliában. Építészet: kimértség, egyszerq formavilág. Az irodalomban és a festQmqvészetben transzcendens jelenik meg. A reneszánsz középpontjában a humanista gondolkodás áll. Az alkotókat dicsQség illeti.

A XV. században Itáliából elterjedQ reneszánsz mqveltségeszmény és mqvészeti stílus Magyarországon viszonylag hamar megjelent. Zsigmond király a konstanzi zsinat (1414-1418) ideje alatt neves itáliai humanistát fogadott szolgálatába, Pier Paolo Vergerio (1370-1444) személyében, aki a zsinat után Budára költözött, s egy negyedszázadon át a királyi tanácsos (refernedárius) tisztségét töltötte be. A hírneves padovai professzor doktora volt az egyházi és világi jognak, a szabad mqvészeteknek s az orvostudományoknak, ismerte mind a görög, mind a latin nyelvet és irodalmat, a pedagógia elméleti kérdéseirQl pedig több értekezést tett közzé. P volt a humanista eszmények elsQ reprezentánsa és terjesztQje Magyarországon. TQle kapta az ösztönzést a studia humanitatis mqvelésére többek között Vitéz János.

A királyi kancellária a késQbbiekben egyre nagyobb szerepet játszott az ország politikai életében. Hunyadi Mátyás király trónra kerülése (1458) a centralizáció erQsödését jelentette, így mind több humanista diplomata tudását kellett az uralkodónak igénybe vennie. A kancelláriai szolgálatokat az uralkodó többnyire egyházi javadalmakkal honorálta, képzett humanistáit kanonoki, préposti, püspöki, érseki méltóságba emelte. Megindult a klérus elvilágiasodásának folyamata, mind több lett az olyan fQpap, aki egyházi jellegq tevékenységet alig folytatott, ehelyett diplomáciai követségeket teljesített, hadjáratokban és vadászatokon vett részt, antik klasszikusokat tanulmányozott, könyvtárának gazdagításán és egyházi székhelyének kiépítésén fáradozott.

Vitéz János életútja az ilyen értelmiségi karriernek a jellegzetes példája. A kancellária protonótáriusaként már Budán az 1440-es évek elejétQl maga köré gyqjtötte a humanistákat, s otthona a tudósok összejöveteleinek színhelye lett. Amikor elnyerte a váradi püspökséget, székvárosában a korai reneszánsz kultúra hazai központjainak egyikét szervezte meg. A helyi székesegyház újjáépíttetése mellett nagy gondja volt a püspöki bibliotékára. FirenzébQl hozatott könyveket, de önálló scriptoriumot is berendezett a fontos szövegek lemásoltatására. Számos külföldi (fQként olasz és lengyel) tudóssal állt kapcsolatban, akik gyakran vendégeskedtek nála, s ilyenkor élénk eszmecseréket folytattak teológiai, filozófiai, csillagászati, matematikai vagy éppen zenei kérdésekrQl.

Vitéz János esztergomi érseki kinevezésével rövidesen a Duna-parti városban is meghonosodott a reneszánsz kultúra. Többnyire itáliai mesteremberek, építészek és festQk dolgoztak az érseki székváros külsQ képének kialakításán. A mqvészetek és tudományok pártfogolása mellett Vitéz János nagy támogatója volt a felsQfokú oktatás ügyének. Vitéz János elhatározta, hogy Pozsonyban egyetemet létesít, s a gondolatot Mátyás király is támogatta. Vitéz János halála azonban megakadályozta a nagy reményekkel induló intézmény további mqködését.

A XVI. század elejére a magyarországi diákok a bécsi és a krakkói univerzitásokban végezhették tanulmányaikat. Az értelmiségi elitképzés színhelye azonban továbbra is Itália, elsQsorban Padova maradt.

A magyarországi reneszánsz mqveltség központja természetesen Mátyás király budai udvara volt. Reneszánsz stílusban újították fel a budai várat: tágas terek, széles lépcsQfeljárók, márvány- és bronzszobrok, dombormqvek, veretes ajtók, díszes kandeláberek, szökQkutak, kaputornyok s több helyen aranybetqs feliratok kápráztatták el az odalátogató vendégeket, diplomatákat, külföldi követeket. Az összes régi és újabb épületet védQfolyosókkal összekötötték, s egyetlen nagy palotatömböt formáltak belQle. A tornyok csúcsát mindenütt aranyozott gömbök ékesítették.

A királyi udvar különleges értékei a könyvtár, a Bibliotheca Corviniana, amely mintegy kétezer kötetbQl állt, többnyire görög és latin kéziratos kódexekbQl. A kötetek nagy többségét színes miniatúrák díszítették, amelyek a legjobb firenzei könyvillusztrátorok mqhelyeibQl származtak. Kötésük selyembQl, bársonyból vagy díszes bQrbQl készült. Itáliai asztalosok által faragott polcokon és szekrényekben sorakoztak a könyvek. A könyvtár Qrei és a beszerzés irányítói neves tudósok voltak, így például az olasz Taddeo Ugoletti, majd a raguzai Felix Petantius.

Mátyás Budán is berendeztetett másoló és könyvfestQ mqhelyt, valamint könyvkötészetet. Mindez elQsegítette, hogy az itáliai eredetq reneszánsz könyvkultúra Budán is meghonosodjék. Ekkoriban kezdte meg hódító útját a könyvek elQállításának újabb technikája, a nyomtatás. Az uralkodó gyqjteményében a nyomtatott könyvek is megjelentek. Az elsQ magyarországi nyomda is ekkor alakult meg. ElsQ hazai nyomtatott könyv: Budai Krónika, 1473-ban Andreas Hess nyomdász könyvsajtójából.. A hazai könyvpiac azonban nem volt még elég széles, így a budai könyvnyomtatás hamarosan megszqnt. Az itáliai és németországi tipográfiák olcsóbban s jobb technikai feltételek között dolgoztak, így a külföldrQl történQ beszerzés egyelQre célszerqbbnek bizonyult.

Visegrádon Mátyás átépíttette a középkori királyi erQdítményt. A gótikus stílusban megkezdett építkezés reneszánsz részletekkel egészült ki. Királyi villa épült Nyéken, várak és erQdítmények sora épült fel vagy újult meg: Komárom, Tata, KQszeg, Vajdahunyad, DiósgyQr, hidak, utak, kertek létesítése, a székesfehérvári bazilika renoválása, a dombormqves vörösmárvány síremlékek elterjedése. Mind a király, mind pedig környezete elsQsorban olasz mestereket foglalkoztatott: Giovanni Dalmata, Aristotele Fioravante, Chimenti Camicia.

A király mqkincsgyqjteményébe is az itáliai reneszánsz legjavából válogatott darabok kerültek be: Benedetto da Maiano faragott szekrénykéje, Verrocchio dombormqve, Filippino Lippi és Andrea Mantegna festményei, valamint egy Leonardónak tulajdonított kép. A királyi palotatermek freskóit ugyancsak olasz festQk készítettek. A Budán kialakuló szobrász- és kQfaragó mqhelyben mintegy negyven mester dolgozott.

A reneszánsz ízlés megjelenése az élet egyéb területein is éreztette hatását. A tehetQsebb nemesi kúriákban is megjelentek az ötvösmqvészet igényesebb alkotásai: ékszerek, fegyverek, lószerszámok, ezüstedények, kupák, étkészletek, gyertyatartók, bútorok. A figurális ábrázolással ellátott kályhacsempék olykor egész történeteket jelenítettek meg. A díszes üvegedények ugyancsak elterjedtek. A király itáliai selyemszövQket, flamand kárpitosokat, német posztószövQket és keleti szQnyegkészítQket foglalkoztatott.

Bakócz Tamás esztergomi érsek megépítette egyházmegyéje székhelyén érett reneszánsz stílusban az úgynevezett Bakócz-kápolnát (1506-1507), amely Giovanni Fiorentino remekmqvq alkotása, közép-európai viszonylatban páratlan gyöngyszeme. Aranyos monstranciák, kelyhek, hímzett miseruhák, díszes kötésq liturgikus könyvek, mqvészi kiképzésq oltárok és szószékek jelezték a reneszánsz térhódítását az egyházmqvészetben.

Humanista mqveltség, tudomány, irodalom

Janus Pannonius (1434-1472) közel egy évtizedig tanult Ferrarában és Pedovában, s a korszerq humanista mqveltséget magas szinten sajátította el. Latin és görög nyelvet, retorikát és poétikát tanult, jól ismerte az ókori klasszikus irodalmat, majd jogi stúdiumokat végzett. 1458-tól a budai királyi kancellária szolgálatában állt. ElsQként Q ír a pannóniai táj szépségérQl, az anyai szeretetrQl, betegségérQl, saját testi és lelki szenvedéseirQl, magányérzetérQl, az ember és a kultúra szoros kapcsolatáról, a tudomány és mqvészet embernemesítQ erejérQl. Azt a jellegzetesen humanista elvet vallotta, hogy a kultúra és a tudomány áldásaival kell az életet kellemessé tenni, s a legfQbb rossz a kín, az evilági nyomorúság s a háborúk okozta pusztulás. Janus számos versében fejezte ki elégedetlenségét a hazai kulturális viszonyok miatt, az itáliai pezsgQ szellemi élethez képest sivárnak érezte az otthoni állapotokat. Váradi Péter kalocsai érsek gyqjtötte össze Janus Pannonius költQi mqveit.

:@x°îðò 6 v x º
¼
Ê

\
^

b d ` ¢æèê

HJÚâþ ~¼¾À8:Z\æêæ!è"÷ì÷áÙÑÍÃ¿Í¿»Í¿Í¿Í¿Í¿Í¿Í¿Í¿±§£Í£Í£Í»Í£Í»Í£Í£Í£ha#hI^h*-±h*-±h`lÈ5>*h*-±h*-±5>*h`lÈh`lÈh`lÈ5>*h`lÈh\55>*höEDhùhùh\55>*h\5h\55;>*hÓYa5;>*hÜ=ìh\55;>*hÜ=ìhÜ=ì5;>*håcé5;>*368:ðò ¢èêHJ¾À8:\^èêê"ì"$ïßïïï×××××××××××××××××××× $a$gd\5$Ð0ý^Ð`0ýa$gdåcé$Ð0ý^Ð`0ýa$gdÜ=ìê9<:ýýè"ê"$x'''( (¼)º*¼*¾*n,00p3X4Z4D6Â69þ:;?@@BB¶B¸BºBÐBÒB"D$DTDDDDøDúDFFFFüHþH¾LMM MÔO PbPüøôêôæôæâÞâÚÖÚÒÎÒÎÊÎÆÎÆÂÆ¾ü´ª¦¦¦hvCh¢h\55>*h¢h\5h÷

zh\55h÷

zh÷

zh\55>*h÷

zh÷

z5>*h,%ThÎhùyXh2qh½ ±hc5hÒ)~h

z*h¶("h$+qh*-±5$$v'x''' (¢(º)¼)¾*À*00Z4\4J7L7;;¾<À<?@@BB¸B÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd\5¸BºBÐBÒB"D$DDDøDúDFFüHþH¼L¾LMMÎPÐP4S6SVVYY¬[®[|]÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd\5bPdPÎP6SBSPSS¤SâSVVXXY®[Ö[z]|]æ`(b*bVclenehj jÞj|k~k*n,næo$p&p(p

p@pHsJstVt¾tütXxZx`xbxîxðx^z(}*},}d}f}h}j}üøüôøðøôøôøôøìøèøèäèàÜàÜØèÎøèøèøèøèÄ½³øàøàøàøàøàøàø¯à«¡àh:Qh:Qhåcé5>*h:Qh:Q5>*håcéhâ`1hÿþhÿþ5>*

h\55>*hÿþh\55>*hi1fh\55>*h×R°h)hmhi1fhÍhÿþh=^shvCh2qh\5h¢:|]~]Ò^Ô^*b,bnepehhj j&p(p>p@pHsJs\z^z*},}f}h}j}}}:÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷îîîîî÷ $$a$gdÓYa $a$gd\5j}}}}ú~8:<|;Î8:È^&h°²´ô6Ð-N£©ªÎïòõç Ì @*@*,.Lúòôö öïåáÝáåöÝÓÏáÝáöáÝöÈåáÝáÝáÝáÝáÝáÝáÝáÝÄÝÀÝ¼²¼®¦®¼¢¢®¢hû<ÿhû<ÿ5>*h¶,Vh¬ h¬ 5>*h¬ h¹Èh¹È6h¹Èh¨JÇh¨JÇ5>*h¨JÇh#Cæh³ â

h:Q5>*hiàhiàhià5>*h:Qh\5h:Qh:Q5>*

h\55>*h:Qh\55>*6:<|~;²ßÌÎfh²´4ÎMNçè ",÷÷÷÷÷÷ììì÷÷÷÷÷áááÙÙÙÙÙÙÙÙ $a$gd:Q
$
&
Fa$gd:Q
$
&
Fa$gdià $a$gd\5,.LNôö:<v x § §@§B§Ü©Þ©ú©ü©¬¬¬¬®¬®®®÷îî÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷åå÷÷÷÷÷÷î÷÷÷÷ $$a$gd¿ $$a$gdÓYa $a$gd:Q 8:<Ô$ t x S¢¢Ü¢§§ §>§@§Þ©ú©¬¬¬þ®®®g°N´Ü´Þ´à´µµ µª¹FºHºJºnºè½ùïëçãßçÕËëÇÃÇ¿ë¿µ«§µ§µ§£§£££{wmwh*h*h¯kaheP

h¢ {hÐRhÐR5>*hÐRh, h, h¥05>*h, h, 5>*h¥0hhÝHh§
Éhà

5>*h§
Éh1~.5>*hPQÒh¹Èh¶,Vh§
Éhû<ÿh§
É5>*

h¹È5>*)®®Þ´à´µµHºJºnºpº>À@À¨ÀªÀ°Å²ÅÊÅÌÅ Ë"ËBËDËÏÏ¼Ï¾ÏÒÒÔÒ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ììì÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
$$$a$gdÓYa $a$gd:Qè½(¿9¿¿À<À>À@ÀTÀ¦À¨ÀÎÄ4Å®Å°Å²ÅÊÅÌÅºÆ Ë"ËBËÌÌ$Í>ÍdÏfÏÏÏ¼ÏÔÏØÏÔÒìÒîÒðÒÓ¤×¦×lØnØ ÙNÙÚ ÚàÚáÚÿÚüôüôüðìâÛâü×Óü×É×Å×Á·ÁÅÁÅÁ³ÅÁ·ÁÅÁ©h¡=|h¡=|5>*h#hÓYah-²hI(áh!d:h!d:h?8-5>*h!d:h!d:5>*h§:©h?8-h?8-5>*h?8-hóhsJ+hsJ+5>*hô'ÈhsJ+

hô'È5>*h¬Iÿh¬Iÿ5>*hà

h*h"h"5>*h)1,hx(öhx(ö5>*hx(öhx(ö6hx(öh"hëEihëEi6hëEihëEih¬Iÿ5>*hëEihëEi5>*hÓYa5;>*hëEihëEi5;>*hëEi5;>*h!d:h"ÝhêR»hêR»5>*hêR»hx,h¡=|h¡=|h-²5>**ë3ë4ëVëWëNíPíÊïÌïäðæðøðúðìñîñ~óóðôòôõõLöö8÷º÷¼÷÷ïïïïïïïïïææææïïïïïïïÛÛÛï
$
&
Fa$gd" $$a$gdÓYa $a$gd:Q $a$gdëEi¼÷è÷ê÷
û

ûûûúþüþ¶¸hjª ¬ Ö Ø

¸
º
ä
æ
t÷÷ì÷÷÷ì÷ì÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
$
&
Fa$gdëN $a$gd:Qû

û~ûûûüüøþâÿ
pr´¶j¬ Ô Ö
"
6
V

0
\
z
¦
ø

¶
¸
º
â
ä
v¬®üôéåüÞåüåüÚüÚåüÚÐÆÂÐÂ¸®ª¦¦¦¦¦¦ªxnh<#¥h]
5>*h<#¥h<#¥5>*h]
h]
h³P+5>*h]
h]
5>*h³P+hnhn6hnh.e.h.e.hSâ5>*h.e.h.e.5>*hSâhSâhX5>*hSâhSâ5>*hX

hëNhëNhëNhëNhëNB*phÿfh¿B*phÿfh)1,*tv®°| ~ ÔÖ$&vwJ-L-^ ` ¦ ¨ !!T"V"Ô"Ö"x#z#º$¼$÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷îî÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $$a$gdÓYa $a$gd:Q®ÖLX"$©µ¶Ø-J-` ¦ ¨ !!!¸!V"f"Ô"Ö"ä"z#®#¾#¼$Î$ä$æ$%<%F&\&`&h&|&¬&È&ê&Ä')Æ)ú+üøðøðøüìäìàìäìÜÒÜÎÜÊÀÊÀÊÎÀÊ¼²¼ª²¼¼Î¼Î¼ÎÎ}yh¬{ hFhè+Lh>h. ì6haÙh. ì56h>h>6haÙh>56>*hÑ^Â56>*h>h>5>*h>h h 5>*h h. ìhFhF5>*hFhYhYhUUk6hUUkhUUkhúQ6húQh<#¥/¼$D&F&þ+,..þ.ÿ.Ì5Î588~==¢>¤>4@6@RATAØDÚDÜFÞF\G^G¾G÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ê÷÷

Ð0ý^Ð`0ýgdÓYa $a$gd:Qú+ü+þ+,2,.þ./01Ö4Ê5Ì5668¶8¸8Ê88:x:è<|=~=>4>P>j>¢>6@d@TABBB¶BØDE´E¼EÖEXF~FFÜFÞFüøôêôüæÞæÚÖæÖÒÖÇ¼¸Ò´Ò´Ö°¨°¨°¤´¤´¤¤}h¬Iÿh¬Q;h¬Q;hK#;6hK#;hK#;hË+þ6haÙhaÙ56>*hË+þhË+þhd6hdhaÙhShÓYahS56>*hÓYahæh56>*hI.1h.%¿h¦dh.%¿hç
<6hç
<haÙh>56h>h. ìhkõ-ÞFBGHG\G^G¾GæKèKêK0R2R4RlWªWX:[x[Þ[ø["^$^RbTbhj¦l¨l>m@mBotrvrLuNuux$yÌyÎyÒ}

`ô(¾ÆÁôÁÅÅÅôìôèÞÚÖÚèÒèÒÎÒÎÊÎÂÎÊÖÊÖ¾ºÖº¶º¶º²®²®ª¦®¦¢¦h|h chÒ^ÇUhµFÒhxhx5>*hxhJ0¿hh^hgih¿Vhï7ühP@lh©Çh¡MÛh¸
>h7F6h¸
>h7FhÝV%hú5haÙhú5hú55>*hÓYahÓYa5;>*hÓYahÓYa5;>*3¾GÀGèKêK4R6RXX"^$^TbVbècêcLhNh¨lªlvrxrv vÎyÐyÐ}Ò} `÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:Q`b&(ÄÁÆÁÅ ÅàÈâÈ

Ì ÌÎÎØÓÚÓìÖîÖÖØØØnÙpÙÜÜ à"àâäääæ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:QMegyericsei János az antik római provinciák történeti emlékeinek megmentéséhez járult hozzá felbecsülhetetlen értékq feltárásaival: Dácia provincia római feliratos kQemlékeit vette számba, az Q kéziratos hagyatéka alapján indulhatott meg a modern kori epigráfiakutatás Theodor Mommsen jóvoltából a XIX. század folyamán. Garázda Péter a janusi színvonalú neolatin költészet folytatója lehetett, nagy kár, hogy szövegei elvesztek, s csak közvetve tudunk hírnevérQl, elismertségérQl.

Marsilio Ficino fQ mqve, a lélek halhatatlanságáról szóló traktátusa. A quattrocento alkonyán ez a mq vált az európai humanista gondolkodás vezérfonalává, s egyben a korszerq kereszténység vallási és erkölcsi élete számára is útmutatást jelentettek azok a tanok, amelyek az isteni teremtQerQt és az emberi értelmet, szellemi autonómiát, méltóságot és magasztosságot egységbe kívánták ötvözni s együttesen emelték piedesztálra.

A neoplatonista világkép szoros kapcsolatban állt az asztrológiával, a csillagok állása, az égitestek mozgása, a Nap és Hold változásai jelképes értelmet nyertek az univerzumot nagy tudásvággyal kutató humanista tudósok szemében. A csillagjóslás erQsen befolyásolta az udvar életét, de még a politikát is. Nagyobb események (udvari ünnepek, családi események, hadjáratok indítása) elQtt kikérte csillagjósainak tanácsát, s csak kedvezQ elQjelek esetén indította el vállalkozását.

A humanizmus által propagált tudományágak közül különösen a történetírás hozott gazdag termést Magyarországon. Mátyás korában több kísérlet is történt az ország történeti szintézisének megalkotására. A jelentékenyebbek közt említhetQ Thuróczy János mqve (Chronica Hungarorum, Brünn, 1488), amely még jobbára középkori szemléleten alapult, s fQ érdeme a drámai töltésq események részletgazdag elbeszélése.

Ezzel szemben már humanista szemléletq, ötletesen szerkesztett munka Pietro Ransano nápolyi követ tömör összegzése a magyar történelemrQl (Epithoma rerum Hungarorum, 1490), amely az Árpád-ház és a Hunyadiak közötti párhuzamokra utalva elhelyezi a magyarországi eseményeket az európai kereszténység egyetemes történetében.

Antonio Bonfini (1427-1502) a király megbízásából Magyarország teljes történetének részletes megírására vállalkozott. Negyvenöt fejezetbQl álló magyar történelme csak Mátyás halála után, 1496-ban készült el, s ez a mq terjedt el a következQ évszázadban Európa-szerte a magyar királyság reprezentatív történeti feldolgozásaként. Livius modorában, római tógába öltöztetve , antik terminológiával adta elQ az eseményeket a honfoglalástól saját koráig. Bonfini mqvének középpontjában Hunyadi Mátyásnak, az eszményített reneszánsz uralkodónak az alakja áll. A Hunyadiak családfáját egészen a Róma alapítása elQtti idQre vezette vissza, legkorábbi Qsüknek Herkulest jelölve meg.

Galeotto Marzio (1427-1497) a királynak és környezetének mindennapjait örökítette meg anekdotagyqjteménye révén. Nem a csattanós történetek elQadását, hanem inkább életképek megrajzolását tekintette céljának. TQle tudjuk, hogy Mátyás palotájában az étkezések egyben a szellemi élet jeles eseményei is voltak. Galeotto sokoldalú tájékoztatása tárgyilagos, állításait más források is igazolják.

A hangszeres kísérettel elQadott és énekelt magyar nyelvq történeti epika XV. századi gazdagságát Galeotto szavai bizonyítják, szövegszerqen viszont ma csupán a Szabács viadala címmel 1476-ban keletkezett históriás ének egy részlete ismeretes.

A Soproni virágének c. szerelmes dalt 1490 körül jegyezték be egy kódexbe.

A Jagelló-korban (1490-1526) egy erQteljes szemléletformáló eszmeáramlat jelent meg, az erazmizmus. A XVI. század elejétQl egyre világosabbá lett, hogy az európai humanizmus új szellemi vezére Rotterdami Erasmus, a németalföldi humanista lett, aki újfajta vallásos szemléletével, páratlan filológiai éleslátásával, politikai bölcsességével és elegáns latin stílusával az értelmiségi elit példaképévé vált.

Erasmus Újszövetség-fordításának szigorú filológiai következetessége mintául szolgált a Szentírás magyarítására vállalkozó fordítóknak is. A magyar erazmista triász tagjai példaképük latin szövegét vették alapul munkájuk során. Komjáti Benedek Szent Pál leveleit ültette át anyanyelvére, Pesti Gábor pedig a négy evangéliumot adta ki magyarul. Komjáti mqve egyébként az elsQ olyan nyomtatott könyv, amelynek teljes szövege magyar nyelven íródott.

A XVI. század második negyedében Krakkó lett a leginkább kedvelt nyomdahelye a magyarországi íróknak. A teljes Újszövetséget Sylvester János (1504-1551) fordította magyarra, s azt a Nádasdy Tamás birtokán, Sárvárújszigeten berendezett nyomdában adta ki 1541-ben. Ez volt az elsQ magyar nyelvq nyomtatott könyv, amelyet Magyarország területén nyomtattak ki. Korábban a magyar nyelv szabályait rendszerezQ nyelvtankönyvet is összeállított (1539). Sylvester azt is felfedezte, hogy a magyar nyelv alkalmas az antik idQmértékes verslábak alkalmazására, s tökéletes disztichonokban ajánlotta mqvét az olvasóknak.

Végeredményben az erazmista bibliafordítók munkásságában bontakozott ki magyar nyelven a humanista filológia, az Q munkásságuk teremtette meg az anyanyelvq tudomány és irodalom további fejlQdésének lehetQségét.

5. A reformáció és hatása Magyarországon a XVI. században.

A reformáció idején a pápaság tekintélye folyamatosan csökken. Ezt jól példázza az avignoni fogság (1305-1077-ig): a francia király IV. (Szép) Fülöp eléri, hogy a pápa székhelye Rómáról Avignonba tevQdjön át.

1378-1417-ig szkízma, egyházszakadás. 2, illetve olykor 3 pápa a nyugati egyháznak: Róma, Avignon, olykor Bologna. Ezt Luxemburgi Zsigmond szünteti meg 1417-ben, amikor a nyugati keresztény egyház egységesedik, központja ismét Róma lesz. Egyetemes zsinatot hirdet: ferencesek alkották meg. Nem a pápa a legfQbb tekintélye az egyháznak, hanem az egyetemes zsinat, mely a legfQbb fórum, mindenkire érvényes, pápára is. Pápaság tekintélye csorbul.

Problémák:
A tisztségek (pénzért) halmozhatóak. A pénzt a pápának fizették. Búcsújárás meghirdetése, az ereklyegyqjteményekre zarándoklatot lehetett hívni a pápa áldásával, melyért szintén pénzt kért a pápa. Üdvösség: búcsúcédula vásárlásával a bqnök egy részétQl meg lehet szabadulni. A meghalt hozzátartozók bqnei is megtisztíthatók így.

Luther 95 pontjából:

Bqnbánás nélkül nincs bqnbocsánat. Elaltatja a lelkiismeretet a pénzért vásárolt bqnbocsánat.
A megtérés mindennapos.
A búcsúcédulákat elítéli.
A pénzt a szqkölködQknek adjuk. Mindig van nálunk rászorultabb.

Híres mondásai:
Egyedül hit által
Egyedül Isten kegyelmébQl
Egyedül Krisztus által
A hit forrása egyedül a Szentírás.

Ha hiszünk, nem kell a közvetítQ, nem kell az egyház. Isten kegyelme nem válogat, mindenki egyenlQ elQtte. Az egyház nem mondhatja meg, hogy ki lehet szent.

Luthert kiátkozzák az egyházból: nem jogosult az egyházi szentségekre (keresztelés, gyónás, temetés). Birodalmi átok is sújtja: világi törvények nem védik.

Luther német nyelvre fordítja az Ószövetséget: mindenki a saját nyelvén olvashassa a Bibliát, mindenki a saját nyelvén hallgathassa a prédikációkat.

Szellemi élet a reformkorban

Magyarországon a XVI. század legjelentékenyebb történelemformáló eseményévé vált a reformáció eszméinek megjelenése és gyors elterjedése. Az egyházi pompa, gazdaság, hatalom helyett a korai kereszténység eszményei értékelQdtek fel, a visszásságok és erkölcsi botrányok helyett megtisztult, külsQségeiben egyszerqsödött, olcsóbb egyház kívánalma vált általánossá.

Nemcsak társadalmi és politikai feszültségeket vezetett le a vallásújítás folyamata, hanem a vallásos élet és kultúra arculatát is formálta, s azt új vonásokkal gazdagította. A Luther által elindított mozgalom a magyarországi mqvelQdés jellegének alakulását is befolyásolta. Az új tanok meghonosodását jelentékeny mértékben elQsegítette a budai királyi udvar erazmista szelleme, a németalföldi humanista eszméinek magyarországi megismerése. II. Ulászló környezetében már az 1510-es évek közepétQl többen az Q hatása alatt álltak, az egyházon belüli feszültségek békés, erQszakmentes megoldását és a tudományok mqvelésének szellemét propagálta. Ezek az eszmék erQs támogatóra találtak a leuveni születésq és neveltetésq, s 1521-ben Budára került Mária királyné személyében.

Budán kívül egyes fQúri udvarokban is megjelentek az új szellemiség terjesztQi, s a teológusok között is élénk érdeklQdést váltottak ki Erasmus Szentírás-filológiai nézetei. A középkori vallásosságnak ez az erazmista újraértelmezése készítette elQ a talajt a jóval gyakorlatiasabban és radikálisabban fogalmazott lutheri tételek befogadására.

ElsQként a német ajkú városi polgárság körében váltak ismertté Luther vitatételei és egyéb írásai. Budán, majd a bányavárosokban (Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya), a Szepességben (Bárfa, LQcse), a nyugati országrész városaiban (Sopron, Pozsony), s végül az erdélyi szász lakosság körében (Brassó, Nagyszeben) csoportokban olvasták, tárgyalták, vitatták a wittenbergi híreket.

Eleinte a német ajkú, erazmista szellemq teológusok és tanárok álltak a lutheri tanok mellé, így többek között a Budán is tevékenykedQ Conradus Cordatus, Johannes Kresling és mások, az 1530-as évektQl azonban már a wittenbergi tanulmányok után hazatérQ magyar lelkészek is az új szellem hirdetQi lettek. A magyar Luther -nek nevezett Dévai Bíró Mátyás, a pápát Antikrisztusnak tituláló Ozorai Imre, s a zsidó-magyar sorspárhuzamot megverselQ Farkas András egyaránt elkötelezett híve volt a reformációnak. Az 1540-es években az érvelQ, térítQ propagandát radikálisabb hangvétel váltotta fel, a ferences barátból lett prédikátor, Szkhárosi Horvát András terjedelmes hitvitázó énekeiben mély felháborodással, maró gúnnyal, fanatikus hévvel támadta a röttenetes nagy csalárd pápai hit követQit, s híveit egyaránt óvta a két nagy veszedelemtQl, a töröktQl és a pápaságtól.

A hitújítást hirdetQ prédikátorírók közül kiemelkedik Sztárai Mihály tevékenysége mind lelkészi, mind írói aktivitását tekintve. Iskolákat szervezett, énekeket szerzett, bibliai históriákat írt, s létrehozta az elsQ magyar nyelvq hitvitázó drámákat is.

Bencédi Székely István, a ferences barátból lett protestáns lelkész világkrónikát írt magyar nyelven, s ebben a biblikus történetszemlélet érvényesítése mellett a magyar események is nagy teret kaptak.

Huszár Gál az 1550-es évek közepén csatlakozott a reformációhoz, s könyvnyomdát létesített az új szellemq kiadványok terjesztésére. Miután ezért városából elqzték, nyomdafelszerelését magával vitte Kassára, végül Debrecenbe menekült.

Leonard Stöckel bárfai rektor az ágostai hitvallás szövegét tekintette mintának. A sola fide elvet határozottan hangoztatta, viszont a szentekhez fohászkodást még nem látta célszerqnek bálványimádásként megbélyegezni, csupán fölöslegesnek nevezte egyik tételében. Más nézetek jogosságát is elismerte, feltéve, hogy azok a Biblia alapján állnak.

A brassói szász humanista, Johannes Honterus (1498-1549) bázeli tanulmányai után hazatérve szervezte meg szülQvárosában a humanista szellemq oktatást, majd városi lelkészként az evangélikus egyházat. Utóda, Wágner Bálint (1510-1557) Wittenbergben közvetlenül Melanchton tanítványa volt, Q építette tovább a reformáció erdélyi bázisait.

A XVI. század közepére helvét irányzat kezdte meg hódítását, legelQször Kálmáncsehi Sánta Márton révén. ElQször 1552-ben a beregszászi zsinat fogadta el a helvét irányzatot. Noha mind Ferdinánd király, mind Izabella királyné (1541-1551) és Fráter György tiltó rendelkezéseket foganasított a zwingliánus eretnekség ellen, egyre több templomot alakítottak át a svájci dogmatika szerint, megsemmisítve a templombelsQ dekorációját, lemeszelve a falakat, olykor még az orgonákat is kitiltva az istentiszteletrQl, s még arra is akadt példa, hogy eladták a templomot.

A török hódoltság alatt álló országrészben is meglehetQs gyorsasággal terjedtek az új tanok. Szegedi Kis István (1505-1572) Melanchton tanítványa volt, késQbb a helvét hittételeket tette magáévá. Vállalva a török rabságot és hite miatti üldöztetést, számos településen szervezte meg a református gyülekezetet.

ElQfordult, hogy egy-egy hódoltsági település templomát különbözQ idQpontokban megosztva használták a helyi katolikus és református hívek.

A helvét reformáció központja Debrecen lett, ahol Melius Juhász Péter (1532-1572) püspöksége idején, 1567-ben a zsinat elfogadta a II. Helvét Hitvallást.

Az 1560-as évek elejétQl mind gyakrabban kezdtek feltqnni a Partiumban és Erdélyben a radikális hitújítás itáliai és spanyol képviselQi.

János Zsigmond fejedelem (1556-1571) udvari orvosa, Giorgio Blandrata az uralkodót az antitrinitarizmus táborába vonta, s hatására Erdély református püspöke, Dávid Ferenc is a háromságtagadás mellé állt gyülekezetével együtt.

1568. januárjában a tordai országgyqlés elismeri a négy nagy felekezet létezését: katolikus, evangélikus, református, unitárius. Olyan határozatot hozott, amely kimondta, hogy minden prédikátor a saját értelmezése szerint hirdetheti az evangéliumot, a közösség pedig azt vagy elfogadja, vagy más papot hívhat, de hitbeli meggyQzQdése miatt senkit nem szabad üldözni vagy más nézetekre kényszeríteni. 1571-ben pedig a marosvásárhelyi országgyqlés ismételten kimondta: Az Isten igéje mindenütt szabadon prédikáltassék, a confessióért senki meg ne bántassék, se prédikátor, se hallgató.

Johann Sommer azt hirdette, hogy a Bibliából is csak azt kell elfogadni, ami logikai úton igazolható.

Jacobus Palaeologus pedig azt vallotta, hogy minden vallás (mohamedán, zsidó, keresztény) egyenrangú. Ez utóbbi tétel már önmagában is elég volt az eretnekké nyilvánításához, Q viszont még Krisztus istenségét is tagadta, szerinte Jézus nem tudta teljesíteni küldetését, így nem imádandó. Ezzel a nonadorantista felfogással megteremtQdött az antitrinitarizmus radikális szárnya, amely szemben állt Blandrata adorantista nézetével, Krisztus imádásának tanával.

Matthias Glirius álláspontja, hogy mivel Krisztus elsQ kísérletével nem tudta megváltói misszióját teljesíteni, így az egész Újszövetség érvénytelen, s csakis az Ószövetség törvényeit kell betartani. Ez a tan vált a szombatos szekta kialakulásának alapjává.

1638-ban I. Rákóczi György fejedelem a dési egyezménnyel lényegében felszámolta a szentháromság-tagadást s vele együtt a szombatos szektát is.

Wittenbergben tanult Bornemissza Péter (1535-1584). Hazatérve evangélikus lelkész, majd püspök lett, sokoldalú írói munkásságával pedig a humanista és reformátori gondolkodás szintézisét alkotta meg. Prédikációi, költeményei, énekeskönyvei a magyar irodalmat és mqveltséget új színekkel gazdagították, s DetrekQ várában berendezkedett könyvnyomtató mqhelye hiánypótló kiadványokkal segítette elQ egyháza szellemi életének fejlQdését. Mqve: Énekek három rendben (DetrekQ, 1582).

Wittenbergben és Strasbourgban tanult Baranyai Decsi János. Írt görög és latin verseket, útirajzot ErdélyrQl, jogi kézikönyvet, s görög-latin-magyar változatban kiadta Erazmus ötezer szólásmondását. Sallustius-fordítása a magyar nyelvq retorikus próza elsQ darabja, a XVI.század végi Erdély történetét feldolgozó mqve pedig megbízható forrásmunka.

Matthias Flacius Illyricus (1520-1575) eszméi is hatottak Magyarországon. Eszéki (Zigerius) Imre tolnai lelkész ahhoz a flacianista nézethez csatlakozott, amely az eredendQ bqnt az ember lényegéhez tartozónak mondta ki, s ez a gondolatkör még a helvét irányhoz pártoló Melius Juhász Péter teológiájára is erQs hatást gyakorolt.

ElsQként Oláh Miklós esztergomi érsek telepítette be a jezsuitákat Nagyszombatba 1561-ben. Az érsek által összehívott nagyszombati zsinatokon kisszámú pap jelent meg, így az egyházfegyelmet csak nagyon csekély mértékben sikerült javítani. Különösen sok vita zajlott itt a papi nQtlenség katolikus követelményérQl, több lelkész nem mondott le a házasságról, noha katolikusnak vallotta magát.

A másik kísérlet már valamivel több eredménnyel járt. Báthori István (1571-1586) fejedelem Erdélybe hívta meg a jezsuitákat, akik Kolozsvárott 1579-ben megszervezték kollégiumukat, s magas szintq gimnáziumi oktatást indítottak el a szinte teljességgel protestánssá lett városban. Itt nevelkedett Pázmány Péter is.

Megjelent Károli Gáspár református lelkész fordításában a Biblia teljes magyar szövege is (Vizsoly, 1590), amely évszázadokra befolyásolta a magyar irodalmi nyelvhasználatot. Mindennek végsQ soron a magyarországi mqvelQdés egésze látta hasznát.

Udvari kultúra a királyi országrészben és Erdélyben

A XVI. századi Európában a királyi udvarok nemcsak a politikának, hanem a szellemi életnek is természetes központjai voltak. Fényes külsQségeit még megtartó, de szellemi irányító szerepét és kohéziós erejét elvesztQ királyi udvar, valamint egy mqveltségben gyarapodó nemesi és polgári réteg jellemezte az 1520-as évek közepén az országot. A mohácsi katasztrófa azután végképp betetQzte az udvar hanyatlásának folyamatát. A kettQs királyválasztás után Szapolyai János (1526-1540) udvartartása ugyan még hivatalosan Budán maradt, de mqveltségszervezQ és kultúrapártoló ereje tovább gyengült.

A legjelesebb írók és tudósok vagy külföldre távoztak (Oláh Miklós, Zsámboky János), vagy fQúri patrónusok udvarában találtak otthonra. Ennek az állapotnak is véget vetett azonban Buda török általi elfoglalása 1541-ben, s ezzel másfél évszázadra mind politikai, mind mqvelQdési téren központ nélkül maradt az egyébként is három részre szakadt magyar királyság.

Az erdélyi fejedelmi udvarnak hármas hagyományból táplálkozva alakult ki sajátos szellemi arculata. Prizte egyrészt a budai udvari szokások egy részét, letéteményese lett másrészt a helyi püspöki székhely szellemi értékeinek, s végül a magyarországi fQúri környezet patriarchális viszonyait és az erdélyi vajdaság hivatali szervezetét is örökségül kapta.

Egyik jellemzQje volt az erdélyi fejedelmi udvarnak a külföldi értelmiségiek folyamatos jelenléte. A bizalmi állásokat szintén külföldiek töltötték be, az uralkodó udvari orvosa, zenésze, tanácsadója, gyermekének nevelQje is többnyire közülük került ki.

Az udvarban divat lett az olasz nyelv élQszóban, levelezésben s az énekkultúrában egyaránt.

János Zsigmond az antitrinitarizmus csatlakozott, a Báthoriak katolikusok voltak, Bocskai István 1604-tQl pedig a református egyház mellett kötelezte el magát. A román lakosság természetesen a görögkeleti egyházhoz tartozott.

A Török Birodalom közelsége nem jelentette azt, hogy a mohamedán kultúra jelentQsebb hatást tudott volna kifejteni Erdélyben. Az iszlám világából legfeljebb néhány külsQség került át ide az erdélyi kereskedQk jóvoltából. A keleti szQnyegek, a gazdagon hímzett török terítQk, mívesen megmunkált kis-ázsiai fegyverek keresett árucikkek voltak. Szokások és erkölcsök terén viszont török hatásról nem beszélhetünk az erdélyi fejedelmi udvarban.

A kor egyik legmqveltebb fQura, a Bolognában és Rómában tanult Nádasdy Tamás. Sárvárújszigeten iskolát (1535) és nyomdát (1537) alapított, s olyan írókat és tudósokat foglalkoztatott udvarában, mint Sylvester János, Abádi Benedek, Dévai Bíró Mátyás, Szegedi KQrös Gáspár és Melius Juhász Péter. Élete alkonyán nála talált menedéket Tinódi Lantos Sebestyén is, aki 1541-ig Török Bálint lantos deákja volt.

1578-ban keletkezett az elsQ magyar nyelvq botanikai kézikönyv, Melius Péter Herbáriuma.

A XVI. század utolsó harmada a magyar nyelvq reneszánsz irodalom fénykora, a históriás énekek és szerelmi tárgyú széphistóriák keletkezésének ideje, s ekkor születik meg Balassi Bálint (1554-1594) hazai és külföldi irodalmi tradíciókat ötvözQ, örökbecsq lírai szintézise is. A latin, olasz, német, lengyel és horvát nyelven egyaránt értQ és olvasó költQ a petrarkista szerelmi líra örökségét a kelet-közép-európai virágénekek motívumaival ötvözte, így hozta létre azt a szerelmi lírát, amely a hazai udvarlási szokásokkal összhangban fejlQdött ki. Losonczy Annához szóló Júlia-ciklusa, valamint a késQbb keletkezett Coelia-ciklus egyaránt a tudatosan megkomponált lírai önéletrajz példája.

A magyar nyelvq, szerelmi tárgyú udvari dráma megteremtése ugyancsak Balassi nevéhez fqzQdik, a Szép magyar komédia (1589) a Júlia-szerelem témakörébQl nQtt ki. Balassi a magyar nyelvq vallásos lírát ugyancsak megújította.

A századfordulóra a magyar értelmiség körében is teret nyert a neosztoikus filozófia, elsQsorban Rimay János (1570 k.-1632) költészetében. Balassi tanítványa levelezésben állt a hírneves németalföldi humanistával, Justus Lipsiusszal. A vágyak és szenvedélyek leküzdését, az udvari élet intrikáin való felülemelkedést és rezignációt hirdet filozófia kulcsfogalma, az állhatatosság a legfQbb erényként jelent meg Rimay értékrendjében.

6. Az ellenreformáció és barokk

A barokk Magyarországon

A XVII. század elejétQl az újjászervezQdQ katolikus egyház tevékenysége nyomán egyre nagyobb számban jelentek meg a Kárpát-medencében is a Rómából kisugárzó barokk mqveltség jellemzQ motívumai.

A magyar nemesség soraiból egyre többen katolizáltak. Forgách Ferenc (1607-1615) esztergomi érsek a rekatolizáció folyamatát minden eszközzel támogatta. P és utóda, Pázmány Péter (1570-1637) hozta meg azokat az intézkedéseket, amelyek a barokk mqveltség kialakulásának és szélesebb körq elterjedésének lehetQségét megalapozták.

Jelentékeny szerepet játszott a barokk mqvészet magyarországi meghonosításában a Jézus Társaság, amely a XVII. század elejére mind a királyi országrészben, mind Erdélyben meg tudott telepedni. A Pozsony melletti Vágsellyén, valamint Kolozsvárott rendházat és kollégiumot alapítottak.

Az 1615-ben Nagyszombatban (???nem Nagyszombaton???) létesített kollégium a katolikus mqvelQdés elsQ számú fellegvára lett. Rövidesen GyQrött, Sopronban, Trencsénben és más városokban is jezsuita tanintézetek jöttek létre, s bennük jól képzett, többnyire Rómában tanult páterek oktattak. Az európai katolikus tudományosság legújabb alkotásait igyekeztek beszerezni a rendi könyvtárosok.

Esterházy Miklós nádor költségén épült fel 1629-1637 között az elsQ magyarországi barokk épület, a nagyszombati jezsuita templom. Római és bécsi mintára készült, olasz építészek, a Spazzo testvérek tervei szerint. A belsQ dekoráció szintén olasz és osztrák mesterek munkája. Hamarosan elkészült a gyQri Szent Ignác-, majd a soproni Szent György-templom is, hasonló stílusban.

A barokk a falusi-mezQvárosi környezetben is tért hódított. Részt vettek a rekatolizáció és a barokk ízlés terjesztésében a királyi hivatalok is, fQként a Bécsben vagy Prágában székelQ kancellária. Ferencffy LQrinc királyi titkár például nyomdát szervezett Bécsben 1628-ban, hogy a katolikus könyvkiadást fellendítse.

A magyar klérus íróinak egyik fQ célja a katolikus dogmarendszer védelme és népszerqsítése volt, a másik a kegyesség elmélyítése és az erkölcsi tanítás. Ennek megfelelQen elsQsorban a próza fejlQdött, azon belül is vitairatok és prédikációk jelentek meg legnagyobb számban.

Meditációk, imádságoskönyvek, lelkigyakorlatos írások jelentek meg nagy számban mind latin, mind magyar nyelven. A mqvészet (ars) lényegében a lelki haszon (utilitas), a kegyesség (pietas) és a tanítás (doctrina) szolgálatában állt. Ennek a törekvésnek a jegyében készült el Pázmány teológiai szintézise, Az isteni igazságra vezérlQ Kalauz (Pozsony 1613). Ekkor készült az elsQ teljes katolikus bibliafordítás is Káldi György munkájaként (Bécs, 1626).

Lépes Bálint prédikációszerq elmélkedésgyqjteményei, Vásárhelyi Gergely Kempis-fordítása, Hajnal Mátyásnak rézmetszetekkel díszített imádságoskönyve szintén a barokk stílust követte.

Az érzelmeket megmozgató barokk misztika jegyében írták a ferences írók is népszerq erkölcstanító mqveiket. Jellegzetes képviselQjükként említhetQ Kopcsányi Márton (1579-1637), aki esztergomi kanonokságáról mondott le azért, hogy az ismét szigorúbb szabályokhoz visszatérQ Ferenc-rend tagja legyen. 1630-tól az Esterházy nádor által építtetett kismartoni kolostor fQnökeként sokrétq írói tevékenységet fejtett ki. Katekizmust, evangéliummagyarázatot, imakönyvet és Szqz Mária életérQl szóló értekezést egyaránt írt.

Míg azonban a jezsuiták a társadalom felsQ rétegeit kívánták meghódítani, addig a ferencesek fQként falvakban igyekeztek elQsegíteni a rekatolizációs folyamatot.

A költészetben Nyéki Vörös Mátyás (1575-1654) gyQri kanonok honosította meg a barokk stílust. Terjedelmes elmélkedQ-oktató költeményei (Dialogus, 1623; Tintinnabulum, 1636) a négy végsQ dolog -ról szólnak, a gazdagság és pompa közepett élQ bqnös embert ítélik el, de szakítás ez a reneszánsz életöröm elvével is, amelynek helyét a túlvilágkultusz, a pokol borzalmainak festése, a barokk komor vallásos szemlélete foglalja el.

SzQlQsy Benedek által szerkesztett Cantus catholici (1651), majd annak bQvített kiadásai Qrizték meg a magyar korai barokk egyházi költészet értékes hagyományait. Erdélyben a ferences Kájoni János állított össze közel 800 szövegbQl álló terjedelmes egyházi énekgyqjteményt.

A királyi országrész fQúri udvaraiban is kibontakozott a barokk kultúra. Különösen a Nádasdy, Zrínyi, Pálffy, Wesselényi és Batthyány família tqnt ki a XVII. század folyamán a mqvészet és tudomány pártolása terén, birtokaik központjain sorra épültek az új ízlésnek megfelelQ kápolnák, oltárok, kastélyok, sírboltok, több helyen szobrok és freskók díszítették az épületeket. A század hatvanas éveiben felépült az elsQ nagyszabású hazai világi barokk épület is, az Esterházyak kismartoni várkastélya.

Míg a királyi országrészben a barokk formavilág elterjedése szembetqnQ, addig Erdélyben szívósan tovább éltek a korábbi reneszánsz hagyományok. Bethlen Miklós azonban már barokk stílusban építtette fel bethlenszentmilósi kastélyát (1668-1673), létrehozva ezzel a század legjelentQsebb barokk építkezését Erdélyben.

Fellendült az ötvösmqvészeti tárgyak, régiségek, értékes fegyverek gyqjtése, egyes kastélyokban értékes képtárakat hoztak létre. Az Esterházyak gyqjteménye késQbb a budapesti Szépmqvészeti Múzeum mai állományának alapját adta, de a Nádasdy, Batthyány és Zrínyi család is értékes festményekkel rendelkezett. A Rákócziak sárospataki bibliotékája az ország legrangosabb magánkönyvtárai közé tartozott. A kastélyokat többnyire nagy gonddal ápolt kertek vették körül, ezeknek lugasai, szökQkútjai, szobrai és növényritkaságai szerves tartozékai voltak a magyar barokk udvartartásnak. A leghíresebb az esztergomi érsekség Pozsonyban létrehozott gyümölcsös- és virágoskertje volt.

A nemesi kastélyokban szigorúan rendezett, szertartásos élet folyt. A családi események ünnepélyes külsQségek között zajlottak: a vadászatok nagy lakomával értek véget, az esküvQk többnapi mulatozást jelentettek, gyakran színielQadásokat rendeztek a fiatal pár tiszteletére, a temetéseken pedig az udvari prédikátorok nehéz veretq retorikával szónokoltak az elhunyt érdemeirQl, a mulandóságról, a halál kérlelhetetlenségérQl és a túlvilági életrQl

A katolikus udvarok irodalmi termékeit a nagyszombati, pozsonyi vagy bécsi tipográfiában adták ki, de 1674-tQl már Kassán is mqködött nyomda a jezsuiták fQiskolája mellett. Erdélyben továbbra is gyulafehérvári könyvsajtó volt a fejedelmi udvar legfontosabb könyvkiadó mqhelye. Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Esterházy Miklós és mások levelezése egyrészt a kor politikai történetének, másrészt a retorikai mqveltség korabeli állapotának is elsQrendq forrása.

A magyarországi barokk mqveltségnek minden szempontból kiemelkedQ képviselQje Zrínyi Miklós (1620-1664), aki hadvezérként, politikusként és íróként egyaránt maradandót alkotott. Csáktornyai várkastélyának falait medvebQrök, zsákmányolt török zászlók, különleges fegyverek és drága kárpitok egyaránt ékesítették, könyvtárában megtalálhatók voltak az antik klasszikusok s a kortárs humanista szerzQk mqvei, különösen az államelméleti és hadtudományi munkák olasz, latin, francia és egyéb nyelveken.

Szigeti veszedelem c. eposzában (1651) dédapja hQsi várvédelmének történetét úgy dolgozta fel, hogy közben tanítani, nevelni kívánta a magyar politikai élet vezetQit. Zrínyi prózai mqvei európai szintq tájékozottsággal, a barokk retorika színvonalas alkalmazásával s a magyarság sorsáért érzett felelQséggel írt politikáról, honvédelemrQl, katonai fegyelemrQl, társadalmi morálról. A múltról szólva Mátyás királyt tekintette példaképnek.

Gyöngyösi István (1629-1704) költészete egészen a XVIII. Század végéig nagy hatással volt a magyar irodalmi közízlés alakulására. Gyöngyösi a rendi-köznemesi költQ típusát testesítette meg.

Esterházy Pál (1635-1713) a kor legjelentQsebb magyar zeneszerzQje volt. Neki tulajdonítják a Harmonia caelestis (Bécs 1711) címq nagyszabású egyházzenei kompozíciót is.

A barokk korszak két legtehetségesebb magyar festQje: Mányoki Ádám (1673-1756) Párizsban végezte tanulmányait, onnan II. Rákóczi Ferenc hívta haza fejedelmi udvari festQnek, késQbb pedig a szász választófejedelem drezdai udvarának lett ünnepelt arcképfestQje. Kortársa, Bogdány Jakab (1660-1724) fQként Angliában aratta sikereit.

A szobrászok közül Georg Rafael Donner hagyta ránk a legmaradandóbb emléket: a pozsonyi székesegyház fQoltárán Szent Márton magyar huszárruhás alakját mintázta meg.

A ráckevei Savoya-katélyt az osztrák barokk elsQ számú mestere, Johann Lukas Hildebrandt tervezte. Ezt a stílust követte a késQbbiekben az Esterházyak cseklészi, a Batthyány-család körmendi s a Csákyak magyarbéli kastélyépítkezése. A nemesi kastélyok többnyire U alaprajz szerint épültek. A dekoratív homlokzatot két oldalszárny övezte, az épület mögött sétautakkal, lugasokkal, szökQkutakkal tarkított kert fogadta a látogatókat. A kastélyban gazdagon díszített fogadótermek, vendégszobák, dohányzók szolgálták a kényelmet, de helyet kapott bennük a könyvtár, régiséggyqjtemény, fegyverszoba, képtár és házikápolna is.

A korszak végére épült fel a magyar világi barokk építészet legnagyobb szabású alkotása, a fertQdi Esterházy-kastély (1762-1766), melyet a kortársak a magyar Versailles -nak neveztek.

Felekezeti megoszlás és ellenreformáció

Inkvizíció: felkutatás.

Inkvizíciós hivatal: világi uralkodók erQszakszervezete.

Cenzúra: bevezetésre került a XVI. században. Csak a Szent Hivatal engedélyével jelenhettek meg könyvek.

Index: tiltott könyvek listája. Pl: Kopernikusz munkája, Giordano Bruno munkája, Gallilei.

Jezsuita rendet megalkotja Loyolai Ignác, 1540-ben engedélyezi a pápa, hogy renddé váljon. Céljuk: a keresztény egyház egységének helyreállítása a pápa fQsége alatt. Missziói munka a pogányok felé. Rekatolizációs misszió: protestánsokat térítenek. Mqveltségre nagy hangsúlyt fektettek. 17 év tanulás után lehetett a rend tagja az egyén. Komoly iskolarendszert hoznak létre mind az elitképzés mind a népoktatás területén. Nyomdák és könyvtárak építése. A jezsuiták a pápaság diplomatái. Az európai uralkodók családi papjai: keresztelés, gyónás, tanácsadás.

A kridenti zsinatot (1545-63-ig 3 ülésszak) III. Pál pápa hívta össze.

1. ülésszak:
a katolikus hitelvek megerQsítése, dogmatizálása,
az egyházszervezet szent
a katolikus szent hagyományok egyenértékqek
cölibátus megerQsítése

3. ülésszak:
búcsúcédulák árusítása tilos
egyházi javadalmak, tisztségek halmozása tilos, mert a püspököknek az egyházmegyében kell lakniuk, rendszeres ellenQrzés alatt állnak, a papok erkölcsi életének ellenQrzése
tanítás tisztaságát is ellenQrizni kell: papi szemináriumra menjen, aki nem elég mqvelt.

Pázmány Péter, a bíboros érsek nem volt híve az erQszakos ellenreformációnak, azért viszont mindent megtett, hogy tollal, érveléssel, erkölcsi tanítással, szervezQmunkával elQsegítse a rekatolizáció folyamatát. Támogatta a katolikus iskolákat, a szerzetesrendeket, a plébániák újjászervezését, az egyházfegyelem megszilárdítását, helyreállíttatott számos egyházi épületet, s igyekezett visszaszerezni a XVI. század során elvesztett, gazdátlanná vált egyházi javakat és birtokokat. Írói tevékenységén kívül hittérítQi gyakorlatot is folytatott, számos fQúri családtag az Q szóbeli érveinek hatására katolizált. Pázmány lojális volt a Habsburgokhoz. Lojális, de magyar tudott maradni.

Pázmány halála után utódai: Lósy Imre, Lippay György és Szelepcsényi György folytatták a katolikus vallás és kultúra erQsítését. Fellendült a katolikus könyvkiadás a nagyszombati nyomda révén, zarándoklatok szervezQdtek, a szentek és ereklyék tiszteletének újabb és újabb formái jelentek meg, vallásos társulatok szervezQdtek, s egyre több szerzetesrend alapított iskolát.

A Mária-kultusz jegyében búcsújáró helyek létesültek: MárabesnyQ, Márianosztra, Máriamakk, Máriavölgy, Máriaradna, Mátraverebély stb). Az ifjúság katolikus nevelésében nagy szerepet játszott a Mária-kongregáció, amely az erényes és kegyes életre nevelés egyik fontos színterévé lett.

A XVI. század végéig létrejöttek az esperesek vezetése alatt álló református egyházmegyék. A magyar reformátusságnak három nagy egyházkerülete alakult ki. Legkorábban a tiszántúli református püspökség jött lére Debrecenben Melius Péter fáradhatatlan szervezQmunkája nyomán, majd a nyugati vármegyék területén a dunántúli, az ország középsQ részén pedig a dunamelléki egyházkerület szervezQdött meg. Noha egymástól függetlenek voltak, elismerték Debrecen vezetQ szerepét.

A zsolnai zsinaton 1610-ben egész FelsQ-Magyarországra nézve egységes evangélikus egyházi szervezetet hoztak létre. Ezeknek központja Sopron, Pozsony, Eperjes és Garam vidéki bányavárosok együttese lett. Híveik jelentQs része a német és szlovák lakosság körébQl került ki. Sopronban Lackner Kristóf polgármester vezetésével alakult ki egy késQ humanista szellemi központ, amely Soproni Tudós Társaság néven mqködött. Magyar evangélikus szellemi központ csupán Csepregen, a Nádasdyak patronátusa alatt mqködött még egy ideig. 1640-ben azonban a hírneves mecénás família is katolikus hitre tért, s a magyar protestáns mqvelQdésben így végleg a reformátusoké lett a vezetQ szerep.

Az abszolutisztikus kormányzást bevezetni szándékozó Habsburg-hatalom az 1670-es évek elején indította meg az erQszakos ellenreformáció folyamatát. A megnövelt adóterhek kivetése mellé érvényesíteni kívánták az egy törvény, egy vallás, egy uralkodó abszolutista teóriájának megfelelQen a katolikus vallás egyeduralmát.

Az evangélikus és református prédikátorokat az uralkodói parancs 1674-ben a pozsonyi ún. vésztörvényszék elé idézte, s választás elé állította Qket: vagy katolizálnak, vagy emigrálnak. Aki egyik utat sem volt hajlandó követni, azt bebörtönözték, számqzték, negyvenet közülük pedig gályarabságra ítéltek, ahonnan csak egy holland admirális segítségével tudtak késQbb kiszabadulni.

Az eperjesi vértörvényszék 1687: Caraffa generális Eperjesen tömegesen végeztette ki a protestáns polgárokat és nemeseket. Az eperjesi evangélikus és a sárospataki református fQiskolát ebben az évben a császári karhatalom átadja a jezsuitáknak.

A XVIII. század elejére a római katolikusok száma már meghaladta az összes protestánsok lélekszámát. Ennek oka volt egyrészt a protestánsok üldöztetése, mely az áttérési folyamatot erQsítette, illetve másrészt a töröktQl felszabadított területeknek többnyire katolikus lakosokkal történQ benépesítése is.

Kirobbant a fegyveres konfliktus. Noha a Rákóczi-szabadságharc résztvevQinek többsége protestáns volt, a mozgalom nem öltött felekezeti jelleget. II. Rákóczi Ferenc mozgalmának igazolására s a külföldi közvélemény tájékoztatására jött létre az elsQ magyarországi hírlap, a Mercurius Veridicus ex Hungaria (1705-1710). Latin nyelven adott hírt a szabadságharc eseményeirQl, szerkesztQje Ráday Pál volt, kiadási helye pedig elQbb LQcse, majd Bártfa lett. A szabadságharc bukása után megkezdQdött a Habsburg-hatalom berendezkedése Magyarországon.

A fQpapok nagy többsége a római Collegium Germanicum Hungaricumban végezte tanulmányait, megismerte a római barokk mqvészetet, könyvkultúrát, zenét, a korszerq egyházi tudományosságot, a fényqzQ életvitelt s az egyházi reprezentáció különbözQ formáit. Az egyházmegyék székhelyein sorra épültek a templomok, püspöki rezidenciák, szemináriumok, kanonoki paloták. Vácott Migazzi Antal Kristóf, Veszprémben Koller Ignác és Padányi Bíró Márton, Nyitrán ErdQdy László és Esterházy Imre püspökök végeztettek nagyszabású építkezéseket. Az ország egyik legnagyobb barokk temploma Váradon épült fel.

A jezsuita propaganda a Habsburg-hatalom iránti lojalitást és a rendi öntudatot egyaránt hangoztatta. Regnum Marianum eszméje szerint Szent István Magyarországot az Istenanya oltalmába ajánlotta, így Mária mint Patrona Hungariae védelmezi az országot mind az iszlám hódítás, mind egyéb külsQ és belsQ veszedelmek ellen. A magyarság csakis a katolicizmus keretein belül boldogulhat.

Létrejött 1721-ben az önálló magyar piarista rendtartomány.

Az 1681. évi országgyqlés a nyilvános vallásgyakorlatot Észak- és Nyugat-Magyarországon csupán az úgynevezett artikuláris helyeken engedte meg, azaz csak azokon a településeken, amelyeket az illetQ törvénycikkek (artikulusok) kijelöltek.

III. Károly (1711-1740) 1731-es rendelete kimondta az ún. decretális eskü kötelezettségét, amelynek értelmében a közhivatalnoki esküszövegben Szqz Máriának és a szenteknek is szerepelniük kell, így az ezt nem vállaló protestánsok elestek a közhivatalok viselésének lehetQségétQl. Kimondta továbbá, hogy a vegyes felekezetq házasság esetén a nem katolikus félnek írásban kell vállalnia, hogy gyermekeit katolikus vallásban neveli, s azt is tartalmazta, hogy a protestánsoknak is meg kell tartaniuk a katolikus vallási ünnepeket.

Erdélyben mind Bethlen Gábor, mind I. Rákóczi György megkísérelte a románság református vallásra térítését, a gyulafehérvári nyomda román fordításban kiadta az Újszövetséget (1648), a zsoltárokat s több katekizmust és énekeskönyvet is. Az áttérítés jobbára sikertelen maradt.

1646-ban létrejött a munkácsi unitus egyházmegye, amelyet az egri püspök felügyelete alá osztottak be.

A XVII. század végén települt át Magyarországra a szerb ortodox egyház, amely itt megkapta az önálló egyházi szervezetének kiépítéséhez szükséges kiváltságokat. Központja 1738-tQl végleg Karlóca lett. Egyház központjaik: Budán, Aradon, Karánsebesen, Pécsett és Temesváron is épültek ki, de szerb ortodox közösségek még egyes római katolikus püspöki székhelyeken is templomépítési engedélyhez jutottak, így például Egerben.

7. Szellemi élet az Osztrák-Magyar Monarchiában a kettQs monarchia virágkora

Az 1867-es kiegyezés nemcsak a gazdaságban s a társadalomban, de a mqvelQdésben is gyors változásokhoz vezetett. 1873-ban egyesült Pest, Buda és Óbuda. Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt, 1875-tQl 1890-ig az ország erQteljes gazdasági fejlQdésnek indult, a lakosság egy része azonban megélhetés nélkül maradt. Ez volt a munkanélküliség elsQ hulláma, melynek következményeként azután az I. világháborúig másfél milliónyian vándoroltak el Magyarországról.

Ha röviden akarjuk jellemezni a kiegyezés utáni évtizedek magyar mqvelQdését, elsQsorban mennyiségi gyarapodásra hivatkozhatunk.

1868-ban Deák Ferenc Eötvös József közremqködésével nemzetiségi törvényt hoztak létre. Az 1868. évi törvény kimondta, hogy minden olyan község népiskolát köteles felállítani, amelyben nincs mqködQ felekezeti iskola. Ezt az írástudatlanság felszámolására hozták. A miniszter elQírta, hogy mindenütt a község anyanyelvén folyjék az oktatás.

1872-ben miniszterré lett Trefort (Ágoston szerintem. Könyv nem írja) 1879. évi törvénycikke elQírta a magyar államnyelv tanítását..

Az 1883. évi törvénycikk éles különbséget tett humán jellegq gimnázium és fQként természettudományokat oktató reáliskola között. Az általános mqveltség követelményeit a gimnázium szabta meg. EgyfelQl a magas kultúra, a görög-latin ókor és a nemzeti hagyományok gyakorlatias szempontoktól független tiszteletére nevelt, másrészt óhatatlanul is feszültséget teremtett társadalom- és természettudományok között. MegkezdQdött a kultúra kettészakadása.

A felsQoktatásban a pozitivizmus szelleme uralkodott. Az orvosi kar lendületesebben fejlQdött a joginál. 1871-ben az addig politechnikumnak nevezett mqszaki fQiskolát egyetemmé fejlesztették, mely hamarosan nemzetközi hírq lett, és a kilencvenes évek elejére hallgatóinak számát tekintve a világ harmadik mqszaki egyetemévé vált. 1872-ben második tudományegyetem létesült Kolozsvárott, jogi, bölcsészeti, orvosi és már önálló természettudományi karral.

Az 1875-ben Liszt elnökletével s Erkel igazgatásával megszervezett Országos Magyar Királyi Zeneakadémia évtizedekkel megelQzte az 1908-tól mqködQ Országos Magyar Királyi KépzQmqvészeti FQiskolát. Eötvös József 1871-ben létrehozza az Országos Magyar Királyi Mintarajziskolát.

1875-ben megnyílt az újjászervezett Országos Levéltár, és egy sor új kezdeményezés bQvítette a szaksajtót. 1877-ben Brassai Sámuel és Meltzl Húgó (1846-1908) által Kolozsvárott elindított, többnyelvq Comparationis Litterarum Universarum a világ elsQ összehasonlító irodalomtudományi folyóirata volt.

1869-ben felállítják a Földtani Intézetet, majd egy évre rá a Meteorológiai Intézetet.

Találmányok:

A bajor születésq Mechwart András (1834-1907) a Ganzgyár igazgatójaként 1874-ben kezdte meg az általa tökéletesített hengerszékek gyártását, melyek a liszt finomabb Qrlését tették lehetQvé. Ugyanitt 1884-1886-ban kikísérletezett váltóáramú transzformátor, három mérnök: Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa és Zipernowsky Károly munkája.

A tudomány kiemelkedQ eredményei a közegészségügy s az oktatás föllendülésével jártak együtt. HQgyes Endre (1847-1906), 1875-tQl a kolozsvári, 1883-tQl pedig a budapesti egyetemen a kór- és gyógytan oktatója, szerkesztQje az Orvosi Hetilapnak.

Eötvös Loránd báró (1848-1919) egyrészt európai hírnevet szerzett azzal, hogy 1889-ben meghatározta a nehézkedési erQ állandóját, másfelQl 1895-ben az Q elgondolásai szerint állították föl az apja nevét viselQ Eötvös József Collegiumot.

1872-tQl 1895-ig Szarvas Gábor (1832-1895) szerkesztette a Magyar Nyelvq c. lapot.

Ha valaki nagyon akarja, a mqvek keletkezési dátumát könyvbQl bemagolhatja. Szerintem nem kell, túl sok.

Vámbéry Ármin (1832-1913) A magyarok eredete (1882) c. könyvében a magyarság török eredetére vonatkozó nézeteinek ad hangot. Ezt elutasították azok, akik Reguly Antal (1818-1858) nyomán alapozták meg a finnugor nyelvek összehasonlító vizsgálatát. Budenz József (1836-1892), a Magyar-ugor összehasonlító szótár szerzQje szintén Vámbéry állításait cáfolja pozitivista szellemben. Hunfalvy Pál (1810-1891) Magyarország ethnographiája címq könyvében is érvényesült a pozitivista forráskritika és evolucionizmus szelleme.

Asbóth János (1845-1911) Magyar coservativ politika címmel az ország történelmi határainak megtartására a birodalom szorosabb egységesítését javasolta.

Arany László (1844-1898) a nagy költQ fia, aki Eredeti népmesék címq kitqnQ gyqjteményével és A magyar népmesékrQl a Kisfaludy Társaságban tartott elQadásával tqnt föl, Magyar konzervatív politika címq bírálatában ugyan élesen kikelt Asbóth politikai nézetei ellen, ám verses regénye, A délibábok hQse hasonló kiábrándultságot fejez ki, sQt értekezései is mutatnak párhuzamosságot egy évvel fiatalabb pályatársának hasonló munkáival. Asbóthoz hasonlóan Q is a minQség háttérbe szorulását látta a hetvenes években. Hasonló módon vélekedett Grünwald Béla (1839-1891) is, noha Q a nemességet tette felelQssé a hibákért A régi Magyarország lapjain. Arany László Qt is megrótta A FelvidékrQl írott politikai tanulmány -áért, egy évvel késQbb megjelent bírálatában.

Grünwald a szlovákok önállósulási törekvésében fenyegetQ veszélyt látott, Arany László viszont követeléseik létjogosultságát tartottak kérdésesnek, azt javasolta, ne adjanak kibontakozási lehetQséget az alsóbb osztálynak, ahol sok az idegen ajkú.

Beöthy Zsolt (1848-1922) könyve A tragikumról azt állítja, hogy a tragikus hQs vétket követ el, tehát a tragikum végsQ soron az erkölcsi világrend helyreállítását tételezi föl. Péterfy JenQ (1856-1899) tanulmányaiban elutasította az efféle moralizáló felfogást, és a tragikumot önelvq esztétikai minQségként határozta meg. Rákosi JenQ (1842-1929) szintén élesen bírálta Beöthy értelmezését.

A kiegyezés után Arany László visszavonult a közélettQl és elmagányosodott. Asbóth tevékenysége visszhangtalan maradt. Péterfy JenQ a tragikumról írt három eszmefuttatása közül csak a másodikat tudta megjelentetni, öngyilkosságot követ el.

Berzsenyit a hazafias ódák, Vörösmartyt a Zalán futása, PetQfit a népdalok költQjeként csodálták, Keményt pedig tisztelendQ, de olvashatatlanul bonyolult szerzQnek vélték.

A hetvenes-nyolcvanas évek az önkényuralomhoz képest inkább csak kismesterekben bQvelkedett: Tolnai Lajos (1837-1902), Iványi Ödön (1855-1893), Toldy István (1844-1879).

A kiegyezés utáni évtizedekben a regényt a rövidebb elbeszélés szorította háttérbe.

Gozsdu Elek (1849-1919) kevert eredetq polgárcsalád sarja, mqve a Köd. Petelei István (1852-1910) tevékenysége számottevQ mqvelQdéstörténeti értékq (MezQségi út mqve).

Mikszáth Kálmán (1847-1910) a nyolcvanas években szerzett országos hírnevet. A szóbeliséget utánzó elQadásmódja már a Tót atyafiak négy közepes hosszúságú történetében megtalálható. Másik mqve A jó palócok.

Vajda János a hetvenes évek legszámottevQbb lírikusa.

Reviczky Gyula (1855-1889) úgy vélte, hogy az embernek önmagával szemben a humort, másokkal viszont a részvétet kell irányadónak tekinteni. Baudelaire korai fordítói közé tartozott.

A hetvenes-nyolcvanas éveket a tömegkultúra elQretörése jellemezte. A színmqvészet európai mértékkel mérve is figyelemre méltó színvonalat ért el, miközben igazán nagy dráma nem keletkezett. Csiky Gergely szatirikus, de melodrámaként befejezett polgári színmqvei a mérvadóak.

Zene:

Brahms B-dúr zongoraversenyét Budapesten mutatta be 1881-ben. A Magyar Királyi Operaháznak 1888 és 1891 között Mahler volt a zenei irányítója. 1893 1895 között Nikisch Artúr (1855-1922) volt az igazgató.

Liszt Ferenc: Magyar rapszódiák 1840-ben kezdte és 1880-ban fejezte be.

Richter János (1843-1916): A bolygó hollandi, Rienzi bemutatója a Nemzeti Színházban.

Erkel Ferenc a magyar drámai énekbeszéd megteremtésén fáradozott.

Építészet:

Az építészetben kevésbé érvényesült az újítás. Ybl Miklós (1814-1891) megtervezi az Operaház épületét.

A festQ Munkácsy Mihály (1844-1900) alkotóévei legjavát Franciaországban tölti barátjával, Paál Lászlóval. Mqve: Siralomház. A Milton a párizsi Világkiállítás nagydíját nyerte el.

A közönség ellenségesen fogadja Szinyei Merse Pál (1845-1920) Majálisát. A mqvész elkedvetlenedik, visszavonul. Csak a kilencvenes évek közepén kapcsolódott be ismét mqvészeti életbe.

8. KULTÚRPOLITIKA A HORTHY-KORSZAKBAN

Klebelsberg Kúnó kultuszminiszter (vallás és közoktatási) 1929-1931-ig. A miniszterelnök gr. Bethlem István.

ElQzmények:
Trianoni békeszerzQdés
Gazdasági válság
Vesztes háború

Klebelsberg Kúnó meggyQzte Bethlem Istvánt arról, hogy szükség van az oktatás- és kultúrpolitika támogatására. Kitörési pont a kultúra. Magyarország csak kulturálisan tud kiemelkedni a Kárpát-medencébQl. Ez politikai taktika is. A revízió szellemét is szolgálja. Bethlem egyetért ezzel, támogatja, elfogadja a reformokat.

ElQször a magasabbrendq oktatást, majd a népoktatást támogatják.

Támogatást kap a Magyar Tudományos Akadémia. Létrehozzák a Magyar Országos Gyqjtemény Egyetemet. Az Országos Levéltár, Nemzeti Múzeum& stb. egy irányítás alá kerül.

Egyetemek fejlesztése, támogatása. Trianon miatt Kolozsvárt és Pozsonyt elveszítik, de átmenekítik Pécsre és Debrecenbe.

Humán gimnázium: magas mqveltséget adott, klasszikus antik görög mqveltség, görög és latin nyelv tanítása, kevés természettudományi ág.

Reál gimnázium: bevezetik a modern nyelveket, természettudományi ágak oktatása.

1925-26-tól népiskolai reformot hajtanak végre. Ezekhez megteremtik a tárgyi feltételeket. 3500 iskola jön létre (régiek felújítása, bQvítése, újak építése), 2000 tanári lakás épül.

A vidéket fel kell emelni a városi kultúrához, ezért létrehozzák a tanyasi iskolákat, melyek téglaépületek cseréppel ellátva. Még diavetítQ is került ide. Azokban a falvakban, ahol kis iskola volt, vagy egyáltalán nem is volt, ott építettek.

A népiskolai reform 4 év alatt 64 millió pengQbe került, ebbQl 48 milliót az állam adott, a többit az önkormányzatok, egyházak.

A felnQttképzést népi referensekkel kívánták megoldani. A vidéki embereket írni és olvasni kellett tanítani. Erre általában télen került sor, csoportokban tanultak.

Vidéken könyvtár hálózatot hoztak létre. Az állam 220 000 kötetet vásárolt ehhez.

A jó demokráciához kell K. K. szerint:

Egészséges társadalmi struktúra: a népesség többsége középréteg legyen, önálló egzisztenciával
Mqveltsége megléte
A harmadik nem jutott eszébe Emil bácsinak& (

PAGE

PAGE - 1 -

Hasonló témájú dokumentumok

művelődéstörténet jegyzet

- 2011-12-14 19:00:23

magyar művelődéstörténet

- 2007-12-10 16:33:52

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

Zh időpontok
Gólyabál időpontja
Házi leadási határidő
Tanítási szünetek
stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

magyar művelődéstörténet

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

Cimkefelhő