Kezdőlap

|

Mi a kreditvadasz.hu Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...

Neveléstörténet konzultáció

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarPedagógia-történelemMagyar-és Egyetemes NeveléstörténetNeveléstörténet konzultáció

2007.12.10 06:59:05
(10)
Szerző: Sásdi Tamás
Cimkék: neveléstörténet, nevelés az őskorban, ókori kelet, ókori görög, róma, középkor, reneszánsz, comenius, rousseau, herbart, konzervatív-és reformpedagógiai irányzatok


Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
2004.11.03: Neveléstörténet
Irodalom:
Mészáros-Németh-Pukánszky: Neveléstörténet

A neveléstörténet tárgya, feladata, forrásai és interdiszciplináris kapcsolatai:
Neveléstörténet: Vizsgálja régi korok elméleti és gyakorlati pedagógiájának kérdéseit. Cél-feladat-intézményrendszer szerint vizsgálja. A cél mindig összefüggésben van a társadalmi szükséglettel. IdQrendben vizsgálja.
Forrásai: Írásbeliség elQtt: tárgyi emlékek (régészeti ásatások, entrográfiai kutatások)
Tárgyi emléknek minQsül egy tanítási óra videofelvétele.
Írott források:
Másodlagos bibliográfiák (Comeniusról szóló)
ElsQdleges bibliográfiák (Comenius írta)
Kutatás módszerei. Összehasonlító módszer:
Szinkron
Diakron- idQrendben- ez gyakoribb

Interdiszciplináris kapcsolatok:
Nevelés: Tudatos, tervszerq pozitív fejlesztQ hatásrendszer. Kapcsolódik a pszichológiához, társadalomismerethez, filozófiához.
Matematikai statisztika
Neveléstudományon belül: Pedagógia:
Tantárgyelmélet
Neveléselmélet
Oktatáselmélet (didaktika)
Nevelésszociológia
Neveléstörténet a pedagógia és a történelem határán létrejött tudomány. Általános pedagógiai mqveltség szerves része.

Nevelés az Qsközösségi társadalmakban:
Vadság foka: Ösztönös jelleg jellemzi. Mi ehetQ, mi nem.
Barbárság foka: Megjelenik a munka. Primitív mezQgazdaság növénytermesztése és állattenyésztéstQl kezdve. Ekkor már nincs szükség az állandó vándorlásra. Tulajdonviszonyok nem alakultak ki. Megszqnik az osztály nélküli társadalom.
Sámán volt a nevelQ. Tanította a gyermekeket az életre. Iniciáció: FelnQtt élet kezdete.

Ókori Kelet:
Az emberiség bölcsQje a nagy folyóvölgyben kezdQdött. Neveléstörténeti szempontból összekapcsolódik az írásbeliség kialakulásával.

Egyiptom:
Hieroglif írás 2000 jelbQl állt, elsajátítása 6 évet vett igénybe. Megjelentek az iskolák:
Írnok iskola
Papi szeminárium
Mindenütt tanították a társadalmi együttélés szabályait.

Írnok iskola:
Cél az államhoz hq hivatalnokok képzése. NapkeltétQl napnyugtáig ott voltak, kemény bánásmód.
Szervinizmus: szolgalelkqség

Papi szeminárium:
Papság képzése, felsQbb iskola.

Volt felsQoktatási intézmény: Ramesszeum: a középkori egyetemek elQdje. Építész, katona, orvos, papi képzés. Könyvtár papirusztekerccsel.
Memphisz, Théba
Kr.e. IV. évezredtQl jegyzett kultúra: csonka gúla, gömb felszíne, tízes számrendszer, piramisok, orvostudomány, mumifikálás

Kína:
Vallás: Isten szolgálja az embert.
Nem a születési elQjogok dominálnak. Állami hivatalok betöltésénél a tudást vették alapul.
Írásrendszerük szóképírás, több tízezer jel. Tusba mártott ecsettel papírra írtak. Írásrendszer elsajátítása 10-12 évet vett igénybe.
3 szintq iskolarendszer. Lefelé kompatibilis: Az elsQ fokra beiratkozott csak az elsQt tanulta, de a harmadikra beiratkozott mindet. Témaköröket tanultak.
1. szint:
3 alaplény (Ég, Föld, Ember)
4 évszak, égtáj
5 elem
6 vetemény, háziállat
7 szenvedély
9 nemzedék
10 erkölcsi kötelék- emberi relációkkal foglalkozik
2. szint: 5 klasszikus könyv:
irodalom
történelem
rítusok könyve
változások könyve
világ keletkezése
3. fok: 4 könyv:
Nagy tudomány (Gun-si)
Közepszer (emberrel foglalkozó)
Konfucius
Meucius
Vizsgarendszer regionális szervezQdésq volt:
Kerületi
Tartományi- 3-5 évente került rá sor
Birodalmi
Írásbeli vizsgával. A hivatalok megüresedett helyeire kerültek.

India és Perzsia:
A két nép vérségi rokonságban van egymással. Ennek ellenére rendkívül nagy a különbség közöttük.
A nevelés kezdettQl fogva összekapcsolódik a vallással.

Védikus vallás, brahmanizmus:
Istenek:
Brahma- fQisten
Siva- pusztító
Visnu- teremtQ
A vallás lényege a lélekvándorlás. El kell jutni a nirvánába.

Buddha:
Megismerte a kedvezQtlen társadalmi jelenségeket.
Kinyilvánította, hogy mindenkinek joga van eljutni a nirvánába.

Mahayama buddhizmus:
A megváltás széles útja. A buddhizmus tanításán túllépve már az ateizmus súrolja.

Bemarosz: Iskolaközpont. Képzések:
Jógaképzés
Orvosképzés-magasabb szintq Egyiptomnál
Szakképzés örökletes módon, családon belül. Nincs intézményrendszer. ElsQ alfabetikus írásrendszer.

Perzsák:
Mai Irak területére vándoroltak.
Mazdavallás- két isten:
Ohrmuzd- fény
Ahriman- gonosz
Két isten küzd egymással.
Fejlett katonai társadalom fennmaradására csak a környezQ népek leigázása folytán lehetséges. Testi nevelés. Értelmi, esztétikai nevelés háttérbe szorul.
Kultúrájuk eklektikus, a leigázott népek kultúráját veszik át.

Mezopotámia és Fönícia:
Syllaborium- akkád és sumer nyelvet egyeztetQ szótár.
A két kultúrát a templomiskola intézménye kapcsolja össze.
Babiloni Pantheon: ékírás, székely rovásíráshoz hasonló
Föníciai kultúra: templomiskola. ElsQ tankötelezettségi törvény. Alfabetikus, 22 mássalhangzóból álló írás

Zsidó kultúra:
Kis nép  nagy kultúra - Finánczy ErnQ
Egyetemes emberi kultúra elképzelhetetlen nélkülük.
Tóra- héber nyelv
Talmud- Tóra szövegmagyarázatait tartalmazza
Rabbiiskola: Tanították a tiszta héber nyelvet.
Gamla fQpap elrendelte, hogy a 6 éves fiú gyermekek iskolába járjanak.
Nagyon komolyan ápolták vallási és nemzeti kultúrájukat. 3 korszak:
Törzsi-nemzeti
Stabil társadalmi formáció
Iskola megjelenése

Spárta:
Amphidromia: Az újszülött gyermekek felnevelésével kapcsolatos szertartás.
Taugetosz
Katonaállam
A nevelési cél: Jó katona nevelése
Tábori körülmények, testi-erkölcsi nevelés. A nQnevelés egyenrangú a férfineveléssel(cél jó katona szülése.
Eirén: fiúk közül választott vezetQ
Stratégos
Paidenomosz: Összképzésnek a vezetQje
Lükorgosz
Krüpteia: Rajtaütés a helótákon.

Athén:
Kaloagathia: Szép és jó harmonikus egysége
Iskolák: Múzsai (értelmi és esztétikai):
Grammatikai- írás, olvasás, társadalmi együttélés szabályai (Drakón, Szolón, Periklész törvényei)
Kittarista- esztétikai
Palaestra: Gimnasztikai nevelés (birkózóiskola)
Gimnázium: Van egyaránt értelmi, esztétikai, testi nevelés
Epheibeia: FelsQfokú közéleti, politikai katonai képzés. Államilag fenntartott intézmény

Róma:
Cél: vitéz, bátor, jó katona
Ludus: kisiskola- írás, olvasás, számolás, XII táblás törvények
Grammatikai: Átalakul, két pedagógus tanít.
Rétor: Szónoki beszéd. Itt öltik magukra a 16 éves fiúk a tógát.

Összehasonlítás Athénnel:
Athén Róma Elvont filozófiai gondolkodás Római jog Öncélú Utilitarista Szókrátész-Platón-Arisztotelész sztoikusok Staciones: Állami jogiskola
Atheneum: felsQfokú jogi iskola Odafigyeltek az elmélet-gyakorlat egyenlQségre

Középkor:
Katechéta iskolák: hitoktató
Katachuen: keresztény hit felvételére készülQ pogány
Szorosan összefügg a középkori nevelés a kereszténység elterjedésével.
Patrisztika: Egyházatyák tanításának rendszere.
313: Nagy Constantin engedélyezi a kereszténységet(A nevelés célja a hívQ vallásos ember.
A nevelés és nevelhetQség kérdése
Szent Ágoston (nyugati) és Aranyszájú János (keleti)

Nevelés feladatrendszere:
ElQtérbe kerül az erkölcs. Vallásos erkölcsi nevelés. Földi élet siralomvölgy, ez utáni létre készül az ember.
Aszkézis: a test sanyargatása
A nevelés rendszere:
Valláserkölcs
Értelmi  hét szabad mqvészet (trivium (retorika, dialektika, grammatika) és quadrinium (astronomia, musica, aritmetika, geometria)
Esztétikai
Testi
Minden alá van rendelve a vallásnak.
Pedagógia: verbalizmus- dogmatizmus
Kézzel írott tankönyvbQl tanultak (kompendiom)
Alcuin

Intézményrendszer:
Egyházi iskolák:
Székesegyházi
Kolostori
Plébániai
A püspököket törvény kötelezte székesegyházi&R£X


D
H

ŠŒ¦ª ¬ ®  (D<`$:ÒÞ8prdk.!R!ˆ"öíæÞæÞÖÏÅÖ¾³¨³ ™‘‰‘‚‘‚‘‚‘z‘‚‘r‘rzrgr h?V„5>*CJaJ h?V„CJaJ hRCJaJ

h-%5>* hÀc
hÀc<5>* h4“CJaJ hÀc
sñCJaJ hÀc
h4“5>*h

sñh

sñ5>*

h

sñ5>* h

sñCJaJ ht!CJaJ

ht!5>*h3Uã5CJaJht!5CJaJ$QR£h

Œ
¬


X

®

À



H
$ < ` p  š ­ HJ÷òòòòòòòêêåÝÝåååååÕÕÕÕåå
&
Fgd


&
Fgd

sñgd


&
Fgdt!gdt! $a$gdt!ê“þJ
؊Œ¦¬ ®  x’´&(D:<` ¢¶ÖÐÒ&Þìúúúúúúúúúòòíííííííííííííííígd-%
&
F gd-%gd

sñì"8r’ Ìæü2PYds…—¨¿ßéñ< N ˜ úúòòêêêêêåÝÝÝÝÝåÕÕÕÕåÍÍ
&
F

gd?V„
&
F
gd?V„
&
F
gd?V„gd?V„
&
Fgd?V„
&
Fgd-%gd-%˜ ¬ ,!.!R!"†"ˆ"Ä"Ø"ø"#4#°#²#$T$U$¼$½$à$ë$&&î&ð&'÷òòòòòòòòêêêòòòòòòòòââÝÝÝgdu
&
Fgdu
&
F gd?V„gd?V„
&
F

gd?V„ˆ"À"²#Â#$$U$j$ð&'
'

'D'F'œ)º)È)Ì)+ +ö+ø+ú+,¢.ª.0š0œ0È0Ê0Ê1Ø122´4À4V6Š6öîçßîߨߨßÏÇßÇÀ¹ÀÇ®¦ž¦—¦—¦¦zrrkrk

h>}Ã5>* h>}ÃCJaJ

hMb*5>* jàðhMb*hMb*CJaJ hMb*CJaJ

h* h4“CJaJ h /h™
/CJaJ

hR5>*


/5>* h™
/CJaJhu ;CJaJ

hu 5>* hu CJaJ

h?V„5>* h?V„CJaJh?V„h?V„5>*&'F'v'’'²'æ')š)œ)Ì)8*°* +ø+ú+,h,Ò,ö,P-°- .d.s.Ž.¡.úúòòííííííííèèèèèèèèèèààà
&
Fgd
sñgd™
/
&
Fgd™
/gdu ¡.¢.ª.õ.ÿ.
/./Ê01&1r1†1È1Ê1Ø12@2¢2¹2ê2%3²4´4À4ú4z5Ò5T6úúúúúúúúúúúúúúúúòòííííííííígd>}Ã
&
Fgd>}Ãgd tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö $Ifgd>}Ãgd>}à Š6”6–6ž6 6¢6Ü6Þ6ð6ò6ô677777\7^7r7t7v7¬7®7ì7î7ò7N8P8R8f8\:^:\;;¬<À<Ô<Ö e

e(j>jljàjâjÂpøíøíæøíøÛæøíøíæøíøíæøÓøÛæøÓøÌø¾øÌø¶®ø®§®¥®®®•Ž•†•† h';·CJaJ

h÷V¨5>* h÷V¨CJaJ hiO¼CJaJU

hÅnr5>* hÅnrCJaJ hZMCJaJ jàðhÅS‡hÅS‡CJaJ

hÅS‡5>* h>}ÃCJaJ hÅS‡hÅS‡CJaJ

h>}Ã5>* hÅS‡h>}ÃCJaJ hÅS‡CJaJ4ò6ô677‡~~ $Ifgd>}ÃxkdL$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö77^7t7‡~~ $Ifgd>}Ãxkd˜$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöt7v7®7î7ð7‡~~~ $Ifgd>}Ãxkdä$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöð7ò7P8R8f8 8
9˜9ø9¬:ð:Z;\;;p<¬<‡‚‚‚‚‚‚‚‚‚‚‚‚‚‚gd>}Ãxkd0$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö¬<Ö<ò<ø= >>f>®>

???B?d?€?”?¨?¤`ò`*a`a–aða8b`blc|cúòòòòíííííííåååííÝÝíííííí
&
FgdÅnr
&
F gdÅnrgdÅnr
&
FgdÅnrgd>}Ã iskolák felállítására. Püspöki székhelyen mqködQ felsQbb iskola, egyetem elQdje.
Kolostori: Szerzetesrendek, kétszintq:
Scola externa- világi papok
Scola interna- szerzetesek
524: Cassiodorus Vivariuma
529: Nursiai Szt. Benedek: bencés kolostor.
Ora et labora (imádkozz és dolgozz)
Canterbury kolostor
Plébániai: 802: Egyetemes capitulare: Nagy Károly rendelete: ahol templom és plébánia van, ott a plébánosok kötelesek iskolát nyitni.
Világi:
Udvari Akadémia- Nagy Károly uralkodásához köthetQ. IdQszakos jelleggel mqködQ felsQoktatási intézmény
Palotaiskola- Udvari alkalmazottak gyermekeinek elemi oktatása, udvari etikettel, katekizmussal.
Városi latin- a quadrinium tárgyait tanították itt.
Céhek- vallásos keretek között mqködQ szakmai szervezetek. Szakképzést is vállalták. Septem artes mechaniké: navigáció, denáció (szövés), lamfecium (kereskedelem), mezQgazdaság, színészet, medicine (higiéniés ismeretek), armatura. Szintek: inas-legény-mester
Lovagi nevelés- polgárság elQképe. Szintjei: apród (7-14 éves kor), fegyverhordozó (14-21 éves kor), lovag. Lovagi próbák, erények. 7 próba: 5 testi nevelés (bajvívás, vadászat, úszás,& ..), 2 értelmi (sakkozás, versírás (trubadúrköltészet)). 4 erény: egyházhoz és a hqbérúrhoz való hqség, gyengék, nQk, gyermekek gyámolítása, adott szentsége

Egyetemek:
Universitas: egyesülés
Scolarisok (tanulók) és a magisterek (tanárok) egyesülése.
Alapítás feltételei:
Tudományok széles körét mqvelik
Más egyetemek elismerik
Tudományos fokozatú tanárok
Legalább 2 kar mqködik
VezetQje a rektor, mellette van a kancellár. 8 adjunktus
3 kar:
Jog
Orvosi
Teológiai
ElQkészítQ a bölcsészkar. Ez hozza fel egy szintre a hallgatókat. KülönbözQ nációk vannak:
Északi egyetemek- tanárok egyeteme. ErQs egyházi befolyás, pl. párizsi Sorbonne teológiai fakultása a legerQsebb
Déli egyetemek- tanulók egyeteme. Bologna. A diákok döntötték el, hogy ki tanítja Qket.
Közép Európa: Csonkaság a jellemzQ. Studium generale (általánosan képzQ). 1367: Pécs, 1464: Pozsony, 1635: Nagyszombat
Protestáns egyetem: 1531 után. Melanton Fülöp Wittenbergben megvalósította a tanszéki szervezést. Egyetemi szintq tanárképzés.

Reneszánsz:
Újjászületés
Ember kerül a középpontba
A reneszánsz ember a földön akar boldog lenni.
Oldhatatlan tudásszomj jellemzi.
Homo univertalis
Ép testben ép lélek elQtérbe elv kerül. A test kimqvelése válik elsQdleges feladattá. Megszqnik a verbalizmus-dogmatizmus. Felbomlik a 7 szabad mqvészet, különválik a társadalom-és természettudomány. KépviselQk:
Rabelais
Montaigne
Ramus
Morus
Vives
Erasmus
Feltre

Comenius élete és munkássága (1592-1670):
ElsQ rendszeralkotó
Didactica magna (Nagy oktatástan): Többségében oktatáselméleti vonatkozásai vannak. Együtt van a tanítás, nevelés és módszerek.
Bevezette az osztály, tantárgy, tanóra fogalmát.
Ordis Pictus: Az elsQ illusztrált tankönyv.
Koncentrikus bQvülés elve: Mindig ugyanazt, csak bQvítve.
Mindenkit mindenre megtanítás mqvészete (Pámszofia)
Egyetemes bölcsesség
Pánszofikus iskolarendszer:
Vestibulum- elQcsarnok
Ianuam- ajtó
Atrium- pitvar

Rousseau:
P okozza a nevelésben a kopernikuszi fordulatot.
P volt az elsQ, aki kimondta: a gyereket kell a középpontba helyezni. ElsQként veszi figyelembe a gyermek életkori sajátosságait.

Herbart:
Második nagy rendszeralkotó.
Oktatás-nevelés egységes folyamata szorosan kapcsolódnak egymáshoz. 3 részre tagolja:
Kormányzás
Oktatás
Vezetés
A kormányzás az oktatás feltételeinek megteremtésére szolgál.
Oktatás: Az ismeretelsajátítás-, átadás formáját 4 szintre tagolta:
Világosság- a tanuló értse meg az ismereteket
Képzettársítás- régi-új ismeretek társítása
Rendszer- rendszerszerqen kell beilleszteni a korábbiak közé az új ismereteket
Módszer- a tanuló tanári segítség nélkül is képes legyen az ismeret elsajátítására
Vezetés= erkölcsi nevelés: Kialakítani az egyénben az 5 erkölcsi eszmét:
BelsQ szabadság- valóban szabadok vagyunk-e. Szándék és akarat közötti ellentmondás jelenik meg
Tökéletesség- akarhat valaki valamit, de nem mindegy, milyen áron
Jóakarat- legyen meg, hogy belássa, másik fontos
Jog- ha nem tudnak megegyezni, vannak kodifikált szabályok
Igazságosság
Pedagógiai rendszerét lélektanilag is megalapozta.

A XIX-XX. Század fordulóján létrejött konzervatív és reformpedagógiai irányzatok:
Konzervatív:
Kultúrpedagógia:
A széles körben vett kultúra közvetítését vállalta, pl. Spranger, Prohászka, Wesely. Össztársadalmi kultúráról beszél.

Morálpedagógia:
Foester
A herbarti pedagógiával az a baj, hogy csak az erkölcsi tanításig jut, nem valósítja meg azt. Fejleszteni kell a tanulók akaratát. Közösségeket is fejleszteni kell.

Szociálpedagógia:
Társadalmi vonatkozásait állítja elQtérbe a nevelésnek. Nincsenek valóságos társadalmi ellentétek, csak az emberek gondolatában. Neveléssel el lehet érni, hogy jobban éljenek együtt.
Imre Sándor

Személyiségpedagógia:
Oktatási parallelizmus.
Az oktatást kísérje párhuzamosan egy pozitív nevelQ hatás. DöntQ a pedagógus személye.
Schneller István.

Reformpedagógia:
Naturalisták:
Természetesség a nevelésben. Rousseau az alap: gyermeki szükségletek, érdeklQdés. KépviselQk:
Kay: A gyermek évszázada- Az egész reformpedagógiai irányzat programadója. Fel kell szabadítani a gyermekeket a felnQttek uralma alól. A gyermeknek joga van a szüleit is megválogatni.
Montessori: Orvosként értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkozott
Ferier: Semmi ne kösse a gyermeket, csak az érdeklQdés.

Funkcionális nevelés:
Claparette: Szükséglet-funkció-érdeklQdés
A gyermekkornak kettQs funkciója van. Ezt a kettQs funkciót figyelembe kell venni. A gyermekkor a felnQttkor elQkészítQje, ezt látni kell.

Pragmatista: (gyakorlatias ember)
John Dewey: Át kell alakítani az iskolát, közelebb kell vinni az élethez. Manipulálni, tevékenykedtetni kell a gyereket. A tanárt háttérbe szorította. A hagyományos tantervet felbontotta:
Kicsi- projekt
Nagy- komplex

Individuális pedagógia:
Gyorsabb ütemq elQrehaladás.
Szakít a tantárgyrendszerrel. Komplexekben gondolkodik. Egyéni ütemq elQrehaladás szorgalom és tehetség alapján. Kiderült, hogy a tanulók tudása hézagos. Túl nagy osztályugrást tett lehetQvé.

ÉrdeklQdési körök közé szervezQdött pedagógia:
Decroy féle globalizáló módszer. Decroy belga orvos volt. Megtartotta a komplexet és a projektet, de azonos érdeklQdési körq tanulókkal dolgozott együtt.

Munkaiskola:
Kerschsteiner
Nevelés célja: Jó állampolgár nevelése, ennek az eszköze a munkaiskola. A jó állampolgár:
Ismeri a jogait
Végezze a kötelességét
A nevelés külsQ és belsQ feltételeinek megteremtése az állam feladata.

Kísérleti pedagógia:
Meumann, Simon, Biné
A pedagógiát tisztán kísérleti tárggyá kell változtatni.
Hasonló témájú dokumentumok
- 2008-11-17 17:34:02
- 2008-11-16 12:51:33
- 2009-01-02 16:03:58
- 2008-01-19 21:13:05
- 2009-04-22 16:46:44
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.

Cimkefelhő

2.zh 2004 3 eloadas 3. adatbázis algoritmus anatómia antropológia apoptózis bácsó sándor csoport dia elemzés elm éptöri ii ergonómia feladat fémek fizkém hull idegenforgalom infoii informatika ismertető jövedék kiválasztás kötelmi jog közigazgatás magvas növények magyarország marketing médiaismeretek minden minimum kérdések montázs nemzetközi marketing objektum orientált órai jegyzet önköltség pápai prof. dr. héjj andreas ptk reklámjog szentmiklóssy szerződés szociális jog tematika turizmus szak vér vergilius