Boas
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet III.Boas
2007.12.10 05:17:49
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
FRANZ BOAS
(1858-1942)
Élete és munkássága:
P hozta létre az elsQ amerikai egyetemi antropológiai tanszéket 1888-ban a Clark Egyetemen.
Németországban született és nQtt fel. zsidó családból származott, apja üzletember, anyja a polgári ügyek harcosa.
Heidelbergben, majd Bonnban és Kielben tanult, 1881-ben doktorált. Fizikát, matematikát, földrajzot tanult.
1883-ban geológiai expedíciót szervezett a tengervíz tanulmányozására. A bálnavadászok és eszkimók között töltött 1 év hatására Boas-ból etnográfus lett.
1884-85-ben, New Yorkban tartózkodott, majd visszatér Németországba. A Berlini Egyetemen elfogadott egy földrajzkutatói állást. Majd egy odalátogató belakúla indián csoport hatására útnak indult, megkezdte vizsgálódásait Brit-Columbia partvidékén, indiánok között.
1 évvel késQbb visszatért Németországba, megházasodott, majd felvette az amerikai állampolgárságot.
1888-ban visszatért Brit Columbiába
1888-1892-ig: Clark Egyetemen tanított, kutatott, majd a Chicagói Világkiállítás antropológiai fQmunkatársa lett.
Majd a New-yorki Természettudományi Múzeumban dolgozott és elQadásokat tartott a Columbia Egyetemen, ahol 1899-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1901-1905 között a Természettudományi Múzeum gyqjteménykezelQje volt.
1910-ben segített létrehozni a mexikói-amerikai régészet és etológiai nemzetközi kutatási központot. 1911-12-ben rezidens igazgatóként új ásatási módszereket vezetett be.
1911-ben megjelent leghíresebb könyve: A Primitív ember értelme
!
Megvilágította a kultúra és az emberiség fizikai típusai közötti kapcsolatot. Forradalmi szemlélete, ahogy a nyelvhez közelített, az összehasonlító nyelvészet megteremtését segítette elQ.
1914-ben arcideget érintQ rákbetegsége miatt lebénul.
1920-ban elvesztette feleségét és két gyermekét.
Folytatta a kutatást, tanítást, megmaradt érdeklQdése faji problémák és az emberi jogok iránt. Fellépett a német nácizmus ellen. Amikor Hitler hatalomra jutott, Boas összes írását nyilvánosan elégették Kielben.
1936-ban nyugdíjba vonulta Columbia EgyetemrQl, de továbbra is írt és elQadásokat tartott.
1942-ben halt meg egy a barátainak és munkatársainak a Columbia Egyetem Klubjában tartott ebéden.
Bevezetés:
Boas írásai specifikusak, szqk kontextusban érdekesek.
Életmqvének fQ jellemzQje: rasszizmus elleni harca.
A primitív ember értelme c. mqvében:
Az egyes rasszokkal járó kultúrák köre széles, ezért kizár minden kapcsolatot a kultúra és a rassz között. A rasszon belüli fenotípusok változatossága miatt lehetetlen alsóbb- és felsQbb rasszokról beszélni.
1932-ben írt egy cikket arról, hogy a populációk közötti különbség független a rasszjegyektQl. A tanulmány épp egy évvel Hitler hatalomra jutása elQtt íródott.
Az összehasonlító módszerrQl írt publikációja (1896) a kulturális relativizmus elsQ kifejtése.
A kulturális relativizmus képviselQi szerint minden kultúra egyenlQ és összehasonlító, nincsenek alacsonyabb és magasabb rendq kultúrák. Ezért lehetetlen a kulturákat evolucionista sémába rendezni.
Összehasonlító módszer korlátja Boas szerint:
1., Lehetetlen a kultúra összes típusát megmagyarázni, arra való hivatkozással, hogy azért hasonlóak, mert az emberi elme hasonló.
2., A különbözQ társadalmakban elQforduló hasonló jellemvonások felfedezése nem olyan fontosságú, mint amilyennek az összehasonlító iskola állítja.
3., Hasonló jegyek egymástól teljesen különbözQ okok miatt is kifejezQdhettek a különbözQ kultúrákban.
4., Az a nézet, hogy a kulturális különbségek elhanyagolhatók, téves. A valóságban a kulturális különbségeknek van alapvetQ etnográfiai jelentQségük.
Boas szerint az összehasonlító módszert egy másik módszerrel kell felváltani:
1., A szokásokat részletekbe menQen kell tanulmányozni, úgy, mint egy kulturális egész részét.
2., Elemezni kell a szokás elterjedését is a szomszédos kultúrákban.
Az új módszer lehetQvé tenné:
1., Felfedje azokat a környezeti tényezQket, amelyek hatással voltak a kultúrára.
2., Megvilágítsa azokat a pszichológiai aspektusokat, amelyek a kultúrát alakítják.
3., Megvilágítsa a szokás helyi fejlQdésének történetét.
Boas tanítása szerint az antropológia elsQdleges feladata az egyes társadalmak
tanulmányozása, s az összehasonlító általánosítások csak ezután a felhalmozott
adatok után következhetnek.
BOAS ÍRÁSAI:
Összehasonlító módszer korlátai az antropológiában:
Modern antropológia feltárta azt a tényt:
az emberi társadalom mindenütt úgy alakult és fejlQdött, hogy formái, viselkedései, cselekedetei sok közös, lényeges jegyet mutattak.
Vannak törvények, amelyek a társadalom fejlQdését kormányozzák, és e törvények minden társadalomban megtalálhatók.
A törvények ismerete eszközül szolgál a civilizáció elQrehaladása vagy visszamaradása okainak megértéséhez.
Korai antropológiáról azt hitték, csak különös népek különös szokásainak, hiedelmeinek feljegyzésére szolgál, illetve megállapítja kapcsolataikat, fényt derítve az emberi fajták korai migrációira és a népek rokonságaira.
A nézetek változásait radikális módszerbeli változás kísérte.
Korábban: a kultúrák azonos és hasonló vonásait történeti kapcsolat, közös eredet bizonyítékaként tekintették.
Új nézetek szerint: az azonosságot és hasonlóságot az emberi elme azonos mqködésével magyarázza. Az etnológiai jelenségek a legkülönbözQbb népek körében fordulnak elQ, illetve az emberiség alapvetQ ideái monoton módon ismétlQdnek a világon mindenütt. Az emberiség metafizikai fogalmai, a társadalom, a törvények, a találmányok néhány univerzális elterjedésq típusra szqkíthetQk le.
Antropológus munkájának fázisai:
1., Univerzális ideák felfedezése
2., Kérdésekre keresi a választ: Mi az eredetük? Hogyan fejezQdnek ki különbözQ kultúrákban?
Mi az eredetük?
Elkülönítik és osztályozzák az okokat, bizonyos etnológiai jelenség változatait külsQ feltételek (pl. az ember környezete) és belsQ okok (pl. amik a gondolkodásukat befolyásolják) szerint.
Vagy ezeket a változásokat hasonlóságuk szerint csoportosítva. Ekkor az élet kölcsönösen összefüggQ feltételeit találjuk meg.
Vizsgálatokat végeztek a népszerqség és más társadalmi okok hatásairól. Bizonyítva a külsQ tényezQk hatását, a pszichikai tényezQk hatását.
A törzsek és,.0Z¶ ö !
*
2
<
?
@
G
g
ÿ
%
D
Ü
¦
ÎÐ@\:zþ ïßÔÆÔ»Ô»Ô»Ô»Ô»Ô³Ô¨Ô³Ô»¨»»³tb³"h JhO95>*CJOJQJaJ"h JhAA:5>*CJOJQJaJ h JhO9OJQJh JhO95OJQJ h JhO9OJQJ h Jh JOJQJ h JOJQJ h JhhAOJQJhÖahÔ9]5>*OJQJ h JhÔ9]OJQJ-hÖahLFN5CJ OJQJaJ -hÖahÔ9]5CJ OJQJaJ $.0Z ö g
Ü
$
¸
zÜ8÷n#"R÷n#"Rõn#=õn#=ên#=ên#=ên#=ên#=ên#=ên#=ên#=ên#=ên#=ên#=ên#=Þn#«Ên#=¾n#=ên#=ên#=ên#=ên#=
$
Æ$a$gdO9$
Æ$ ;] ^;a$gdO9
$
ÆEa$gdO9
$
&
Fa$gdhA $a$gdÔ9]oý8üþ ì6ÖØØdfÂÈð-¾ ê!ì!"ôn#=ìn#=çn#ÞÇìn#=ßn#=Ön#=Ön#=Ên#=Ên#=Ên#=Ên#=Ên#=Ên#ÞÇÊn#ÞǺn#=ºn#=ºn#=ºn#=ºn#=ºn#=$qþ^`qþa$gdAA:
$
Æ"
a$gdAA:
Æ"
gd J $a$gd JgdAA: $a$gdO9
$
&
Fa$gdhA zdfÂð-¼ ¾ Ê%Ì%Î%,&l&Ê&
'D'\'^'Æ'((**¤*â*ä*N,O,õíõâõÓÁõ¶õ¶ª¶¶¶weZ¶ZZZOZ h Jh
ÑOJQJ h Jh2-ôOJQJ"hë}ÇhWT5>*CJOJQJaJ-hë}ÇhWT5CJOJQJaJ-hë}Çh2-ô5CJOJQJaJ hë}ÇOJQJ hë}Çhë}ÇOJQJh JhWT5OJQJ h JhWTOJQJ"h JhAA:5>*
CJOJQJaJh JhAA:CJOJQJaJ h Jh JOJQJ h JOJQJ h JhAA:OJQJ"F#Ð#
$²$Z%Î%l&
'B'D'^'Æ'(&)
*ä*O,ïn#=ßn#=ïn#=ïn#=ïn#=Ïn#=»n#=»n#=»n#=¯n#=¯n#Þǯn#Þǯn#=¤n#=¤n#=¤n#=n#=
$
Æ
a$gd
Ñ
$
&
Fa$gd2-ô
$
Æ
a$gdWT$
Æ
qþ^`qþa$gdë}Ç$qþ^`qþa$gdë}Ç$qþ^`qþa$gd J$qþ^`qþa$gdWTO,P,,þ,ø0:1~182X2Ò3Î4Ð4è5þF6I`IKjLôMîNðN|Pón#=ón#=ón#=çn#=Ûn#=ón#=çn#=Ón#=Ón#=Ón#=Ón#=Ón#=Ón#=Ón#=Ón#=Ón#=Ãn#=Ãn#=Ãn#=Ãn#=»n#= $a$gdÅ[`$pü^`püa$gdÅ[` $a$gd
Ñ
$
Æ"
a$gd
Ñ
$
Æ
a$gd=[
$
Æ
a$gd
ÑO,ø0:182V2X2Ð3Ò3l55¬5®5²5ä5æ56FüFþFHHTHVHbHhH6I`IFKHKJKjKzKKKKKjL~PP¢Q¤QõçõÛÏÄõļ´¼´Ä´Ä²Ä´Ä§§´ÄÛ§§§}§}r}rgrg h JhÅ[`OJQJ h JhÅ[`OJQJ h JhrqºOJQJ
h Jh« h Jh« 5OJQJh Jhã7þ5OJQJ h Jh« OJQJU hçpÜOJQJ h=[OJQJ h Jhã7þOJQJh Jh
Ñ>* OJQJh Jh« >* OJQJh=[h
Ñ5>*
OJQJ h Jh
ÑOJQJ( népek kölcsönös kapcsolatát vizsgáló kutatások azt mutatják, hogy bizonyos elemeket könnyen átvesznek, másokat elutasítanak.
Az a megfogalmazás, hogy egy magasabb rendq nép rákényszerítette kultúráját az általa meghódított alacsonyabb kultúrájú népre, nem igaz. Kulturális teljesítmények cseréje nézet a vizsgálatokban induktív módszereket alkalmaznak, így el tudják különíteni a megfigyelt jelenség okait.
Hogyan fejlQdnek ki?
Nehéz meghatározni az univerzális ideák, szokások, hiedelmek végsQ forrását. Lehetnek ezek belsQ keletkezésqek vagy átvételek. Az emberi elme úgy van megalkotva, hogy spontán módon kitalálja ezeket, vagy elfogadja, amikor felkínálják számára. ! Elemi gondolat teória. (Bastian)
Pl. - Az árnyékvilág gyakran nyugaton helyezkedik el. Oda lokalizálják, ahol a nap és a csillagok eltqnnek.
- A primitív ember az állatokat az ember tulajdonságaival ruházza fel. az állatok és az emberek tulajdonságainak összehasonlításaiból általánosították, hogy az állatok összes tulajdonsága emberi.
- A különbözQ nyelvek egyes számban megkülönböztetik azt, hogy ki, kihez, kirQl és miért beszél, de többes számban már nem.
Elfogadták azt a nézetet, hogy ha egy etnológiai jelenség több helyen egymástól független kialakul, akkor fejlQdése mindenütt azonos. Azonos etnológiai jelenségek mindig azonos okok következményei.
!
A különféle régiókban talált etnológiai jelenségek azonossága bizonyíték arra, hogy az emberi elme mindenütt azonos törvényeknek van alávetve.
!
Itt hibás az érvelésrendszer, mivel ugyanaz a jelenség sokféleképpen jöhet létre.
A primitív törzsek mindenütt totemmel rendelkeznek. ! Totemisztikus szerzQdés jöhet létre.
De nem mindenütt azonos módon jöttek létre: apacsoknál, puebloknál. Navahóknál pl. totemjeik önálló nemzetek társulása.
A maszkok használata sok népnél ismert.
Alkalmazásaik: - a szellemek megtévesztésére,
- a szellem ábrázolására, így elijesztve a többi ellenséges szellemet
- kommemoratív jellegq: elhunytat személyesít meg, akire emlékezni akarnak.
- mitológiai eseményeket ábrázoló színházi elQadásra
Nem állíthatjuk, hogy:
ugyanannak a jelenségnek az elQfordulása mindig ugyanazoknak az okoknak a következménye.
Az emberi elme mindenütt azonos törvényeknek engedelmeskedik.
Követelmény:
az okok vizsgálata
az összehasonlítás csak azokra a jelenségekre korlátozódjon, ahol bebizonyosodott, hogy ugyanazon okok okozatai
a vizsgálatot nagyobb összehasonlító kutatás elQzze meg
külön kell kezelni az összeolvadás révén és külön a szétesés folytán keletkezettet
Az összehasonlító kutatások:
a világon meglévQ hasonló szokásokat, eszméket próbálják magyarázni
céljuk feltárni az emberi társadalom evolúciójának történetét, törvényeit.
Következtetésük: Van egy Qsi rendszer, az emberiség fejlQdése mindenütt ennek megfelelQen ment végbe.
Antropológiai kutatás célja:
Felfedezni azokat a folyamatokat, amelyek révén a kultúra bizonyos fokozatainak a kialakulása végbement. Nem a szokások, hiedelmek megismerése a fQ cél. Azt kívánjuk megtudni, miért léteznek a szokások és hiedelmek és hogyan fejlQdtek ki.
Az összehasonlító kutatás erre nem ad kielégítQ választ! Biztosabb módszer szükséges!
Szokások vizsgálata: - hozadékuk
- földrajzi elterjedésük
- történeti okok alapján.
Vizsgálat eredménye: 1., Kimutatják azokat a környezeti feltételeket, amelyek a kulturális elemeket létrehozták, vagy módosították.
2., Megvizsgálják azokat a pszichológiai tényezQket, amelyek a kultúra formálásában közremqködtek.
3., Feltárják azokat a következményeket, amelyek a történeti kapcsolatokból fakadtak.
Ez a módszer biztos tényeken, míg az összehasonlító módszer általánosításon alapul.
Kis földrajzi területq kutatási bázist kell kijelölni, és csak biztos eredmények után lehet tágítani a határokat.
Módszer képviselQi: Amerikában: F.W. Putmann, Otis T. Mason
Angliában: dr. Edward Burnett Tylor
Németországban: Fridrich Ratzel
A környezeti hasonlóság elegendQ ok a kultúra hasonlóságára. Cáfolata: Kelet Afrika vagy Új Guinea etnográfiája: kis területen belül a szokások nagy változatossága figyelhetQ meg.
Ha szomszédos törzseknél nincs bizonyíték a környezet hatására, akkor a történeti kapcsolatot kell feltételezni.
A módszer biztonsága: Ahelyett, hogy a fejlQdés módjáról hipotézist állít fel, a valóságos történelem alkotja a dedukció alapját.
Antropológia történeti módszer funkciója tehát az, hogy fel tudja fedezni azokat a folyamatokat, amelyek meghatározott esetben bizonyos szokások kialakulására vezettek.
Ha a kultúra növekedését szabályozó törvényeket akarjuk megállapítani, nem szabad a növekedés eredményeinek összehasonlítására korlátozódni, hanem a növekedési folyamatokat kell összehasonlítani a földrajzi térségek kultúráinak tanulmányozásával.
Összehasonlító módszer akkor ér el eredményeket, ha vizsgálatait a minden egyes kultúra komplex kapcsolatainak tisztázását célzó kutatások történeti eredményeire alapozza.
Történeti módszer szilárdabb lett, hogy felhagyott azzal az elvvel, hogy bárhol kulturális hasonlóságokat találtak, történeti kapcsolatokat feltételeztek.
Az összehasonlító módszernek le kellene mondania arról a törekvésrQl, hogy a kultúra evolúciójának mindenütt azonos, rendszerezett történetét próbálja rekonstruálni, és összehasonlításait szélesebb és megbízhatóbb alapon kellene végezni.
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
