John Stuart Mill - A szabadságról
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet III.John Stuart Mill - A szabadságról
2007.12.09 19:25:35
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
John Stuart Mill
John Stuart Mill
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:JohnStuartMill.JPG" \o "JohnStuartMill.JPG" INCLUDEPICTURE "http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/58/JohnStuartMill.JPG/200px-JohnStuartMill.JPG" \* MERGEFORMATINET Név: John Stuart Mill Született: HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1806" \o "1806" 1806. HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1jus_20" \o "Május 20" május 20. ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pentonville&action=edit" \o "Pentonville" Pentonville, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/London" \o "London" London, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Anglia" \o "Anglia" Anglia) Meghalt: HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1873" \o "1873" 1873. HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1jus_8" \o "Május 8" május 8. ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Avignon&action=edit" \o "Avignon" Avignon, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Franciaorsz%C3%A1g" \o "Franciaország" Franciaország) Iskola/irányzat: HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Empirizmus" \o "Empirizmus" Empirizmus, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Utilitarizmus" \o "Utilitarizmus" Utilitarizmus ÉrdeklQdés: HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Politikafiloz%C3%B3fia" \o "Politikafilozófia" Politikafilozófia, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Etika" \o "Etika" Etika, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zgazdas%C3%A1gtan" \o "Közgazdaságtan" Közgazdaságtan, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Logika" \o "Logika" Logika Fontosabb nézetei: Utilitarizmus Befolyásolta: HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Plat%C3%B3n" \o "Platón" Platón, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Arisztotel%C3%A9sz" \o "Arisztotelész" Arisztotelész, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Aquin%C3%B3i_Szent_Tam%C3%A1s" \o "Aquinói Szent Tamás" Aquinói Szent Tamás, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Thomas_Hobbes" \o "Thomas Hobbes" Hobbes, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/John_Locke" \o "John Locke" Locke, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Jeremy_Bentham" \o "Jeremy Bentham" Bentham, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Adam_Smith" \o "Adam Smith" Smith, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/David_Ricardo" \o "David Ricardo" Ricardo, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alexis_de_Tocqueville" \o "Alexis de Tocqueville" Tocqueville, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=James_Mill&action=edit" \o "James Mill" James Mill, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Claude_Henri_de_Rouvroy%2C_comte_de_Saint-Simon&action=edit" \o "Claude Henri de Rouvroy, comte de Saint-Simon" Saint-Simon Hatással voltak rá: HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=John_Rawls&action=edit" \o "John Rawls" John Rawls, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Robert_Nozick&action=edit" \o "Robert Nozick" Robert Nozick, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Bertrand_Russell" \o "Bertrand Russell" Bertrand Russell, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Karl_Popper" \o "Karl Popper" Karl Popper, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ronald_Dworkin" \o "Ronald Dworkin" Ronald Dworkin, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=H.L.A._Hart&action=edit" \o "H.L.A. Hart" H.L.A. Hart, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Peter_Singer&action=edit" \o "Peter Singer" Peter Singer
Élete és munkássága
John Stuart Mill szülei James Mill, közgazdász és filozófus, anyja Harriete Mill volt. Millt kezdetben az apja otthon tanította, nevelését kiegészítve a család barátja HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Jeremy_Bentham" \o "Jeremy Bentham" Jeremy Bentham utilitarista filozófus tanácsaival. Gyerekkorában teljesen elszigetelték a szülei a többi gyerektQl. Három éves korától HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" \o "Görög nyelv" görögül és HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Latin_nyelv" \o "Latin nyelv" latinul tanult, hét évesen pedig HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Logika" \o "Logika" logikát, majd tizenkét éves korában közgazdaságtant.
ElsQ publikált írása egy újságban jelent meg HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1822" \o "1822" 1822-ben. HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1823" \o "1823" 1823 -ban létrehozta az Utilitarista társaságot (ami HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1826" \o "1826" 1826-ban feloszlott) majd alkalmazott lett az East India Company-nál, ahol az apjával együtt dolgozott.
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1831" \o "1831" 1831-ben több cikke is megjelent az Examiner nevq újságban HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1858" \o "1858" 1858-ban felmondott az East India Company-nál, majd HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1859" \o "1859" 1859-ben kiadta a Toughts on Parlamentary Reform, és a Dissertations and Discussions, I . és II. kötetét
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1851" \o "1851" 1851 megnQsült, feleségét Harriet Taylor nak hívták.
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1865" \o "1865" 1865 kiadta az An Examination of Sir William Hamilton s Philosophy címq mqvet, ugyanebben az évben képviselQnek választják Anglia Parlamentjébe, majd rektori állást kap az St. Andrew s University-n. Ebben az évben megjelent a The Subjection on Women munkája. Post-mortem megjelent mqvei: Autobiography, Nature, Utility of Religion ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1873" \o "1873" 1873); Theism ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1874" \o "1874" 1874) és Dissertations and Discussions, IV. kötetét ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1875" \o "1875" 1875).
Filozófiája
Mill minden tudomány számára általános egységes metodológiát akart alkotni. Elképzeléseit a "Deduktív és induktív logika rendszere" címq mqben fejtette ki: az induktív logika szabályainak megfelelQen, a tapasztalatok elemzésével következtet általános törvényszerqségekre. Állítása szerint a szellemtudományokban csak az oksági törvényeknek megfelelQ leírások alkalmazhatóak.
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Jean-Jacques_Rousseau" \o "Jean-Jacques Rousseau" Rousseau szerzQdéselmélete abból az elQfeltevésbQl indul ki, hogy az igazságosság forrása az ember természete, s ez vezeti cselekvéseit. Mill az igazságosság Qrzését nem tartja tisztának. Az igazságosság forrását az képezi, hogy a társadalom büntetni akarja azokat, akik nem tisztelik a szabályokat, s társadalom egyetlen szerepe a törvényes keret megalkotása, melyben a szabálysértQket büntetik; ily módon a társadalom csak arra jogosult, hogy megvédje magát és az egyéneket a törvénytelenségtQl. Az egyén joga az, amit a társadalom véd a többiek igazságtalan beavatkozásaitól. Az igazságosság eszméjének mint viselkedési szabálynak erQteljesen morális jellege van, mert az egyének leszögeztek bizonyos erkölcsi elvárásokat, melyek sértetlen mozgásteret biztosítanak a személynek. A társadalom védi ezt a jogot a hasznosság és az általános jólét nevében. Az igazságosság az emberek jogait védi, az emberiség társas érzésein alapul és az általános hasznosságra törekszik. Az igazságosság vagy az egyének jogainak védelme indokolt, mert biztosítja a hatékonyságot és az elQnyök növe1ését.
Az igazságosság bizonyos erkölcsi szabályok osztályának a megnevezése, amelyek az emberek jólétének közvetlen elQidézQi, s betartásuk minden más életvezetési szabálynál kötelezQbb érvényq; és az a fogalom, amely az igazságosság eszméjének lényege vagyis minden ember egyéni jogának fogalma igényli és szentesíti ezt a kényszerítQ erejq kötelességet.
Ismételjük át: az igazságosság eszméje két dolgot feltételez egy viselkedési szabályt és egy olyan érzést, mely bünteti a szabálysértQt. Feltételezzük, hogy az elQbbi az egész emberiség számára közös és a javát szolgálja. A másik (az érzés) annak a vágya, hogy a szabálysértQ elnyerje büntetését. (Mill: Utilitarizmus)
Közgazdasági nézetei
Mill két jelentQsebb közgazdasági mqvet írt. 1844-ben jelent meg a "Tanulmányok a politikai gazdaságtan néhány eldöntetlen kérdésérQl" és 1848-ban "A politikai gazdaságtan alapelvei és néhány alkalmazásuk a társadalomfilozófiára". E mqvekben a termeléssel, az elosztással, a cserével, a kapitalizmus fejlQdésével és az állam gazdasági szerepével foglalkozik. Számára a munkaérték-elmélet egyáltalán nem jelenti a közgazdasági tanítások alapját, habár formálisan nem adja fel a munkaérték-elméletet. Millnél az értéknek kevés köze van a termeléshez mint olyanhoz, hanem inkább csak a csere, a forgalmi szféra jelensége. Az érték nála csak egy arány, amely jellemzi egy adott áru más árukra, többek közt pénzre történQ cseréjét. Ez az arány a piacon alakul ki, s az áru csereértéke egyszerqen egy olyan ponton határozódik meg, ahol a kereslet és kínálat kiegyenlítQdik. Mill szerint a tQkés nyeresége abból ered, hogy a munka nagyobb értéket alkot, mint amennyibe a fenntartása kerül, s a tárpqrüÿ $ % ^ _ c d f g ® ¶ · º »
'
(
*
+
h
i
o
p
r
s
°
±
·
¸
º
»
Ä
Å
þ
ÿ
K
L
S
T
õéáéÐÄÐéá¹á¹ªªªªªªªªªªªªªªªá¹ªªªªªª$h(3fht >0J>*B*CJ aJ phÿ h(3fht >CJ aJ jh(3fht >CJ UaJ ht >5CJ \aJ ht >B*CJ aJ phÿ jht >B*CJ UaJ phÿ ht >CJ aJ jht >CJ UaJ h¥Dht >CJ$aJ$7 $ ÷ë© E Tkd±$$IfTÖ0ÄÿÜ$ ö`6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöT$If $$Ifa$AkdR$$IfTÖÄÿ$ ö`6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ3Ö4ÖaöT
$$Ifa$gdt > $a$gd¥D t}ý$ º
»
Ä
:
<
^
¾
ù¤ùFùTkd$$IfTÖ0ÄÿÜ$ ö`6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöT $$Ifa$Tkd$$IfTÖ0ÄÿÜ$ ö`6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöT$If T
W
X
°
±
¸
¹
»
¼
4
6
:
<
^
`
ê
ì
º
¼
¾
À
Ø
Ú
E F W X Z [ ÷ ø
GHNOPQdsÄÅËÌÎÏ- -.01¦§©ªõæõæÓæõæõæÓæõËÀæõæÓæõæõæÓæõËÀæõæÓæõæõæÓæõæõæÓæõæõæÓæõËÀËÀæõæÓæõæõæÓæõæõæÓæõæ ht >5CJ \aJ ht >CJ aJ $h(3fht >0J>*B*CJ aJ phÿjh(3fht >CJ UaJ h(3fht >CJ aJ L¾
À
Ø
PQdrª¡F¡Tkde-$$IfTÖ0ÄÿÜ$ ö`6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöT$If $$Ifa$Tkdø$$IfTÖ0ÄÿÜ$ ö`6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöTrsÚÛïѪ¡F¡Tkd? $$IfTÖ0ÄÿÜ$ ö`6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöT$If $$Ifa$TkdÒ-$$IfTÖ0ÄÿÜ$ ö`6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöTªõöüýÿEFKLNO¤¥§¨íîóôö÷BCJKMN©ªµ¶¸¹"#%&ÌÍØÙÚÛïðN O Y Z \ ] Á Â Ï Ð Ò Ó $%5689ÝÞõæÓæõæõæÓæõæõæÓæõæõæÓæõæõæÓæõæõæÓæõæõæÓæõæõæÓæõËÀæõæÓæõæõæÓæõæõæÓæõæõæÓæõæõæ ht >5CJ \aJ ht >CJ aJ $h(3fht >0J>*B*CJ aJ phÿjh(3fht >CJ UaJ h(3fht >CJ aJ LÞìíïðPQ\]_`ÂÃÏÐÑÒÓæèÞßíîïÎÐrt,.bdÞàîð¦¨
íÞÓÞÓÞíÞÓÞÓÞíÞÓËŸ©©©©©©h,Bh°
ht >0J>*B*phÿ
h°
ht >jh°
ht >Uht > h¥Dht >CJ aJ h¥Dht >0JCJ aJ
h,B0J ht >CJ aJ h(3fht >CJ aJ jh(3fht >CJ UaJ $h(3fht >0J>*B*CJ aJ phÿ4ÑÒÓèL0 z!& &)Ê258D8 Zª¥¥ ¥ ¥Ð^Ðgd¥DÐ^Ðgdt >gd¥Dgdt >gdt >Tkd¬ $$IfTÖ0ÄÿÜ$ ö`6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöTSTXYmÄÅÉÊ01jkonpâäìîN-P-Â-Ä-Ì-Î-ê-& 4 n
! !!!z!|!î!ð!ø!ú!ü!"v"¶#ä# $"$2$L$P$\$`$$$$þ$%%
%%% %"%%%% %ª%ä%&&v&x&&üñêñÛñüÔüñêñÛñüñêñÛñüñêñÛñüñêñÛñüÔüÔüñêñÛñüñêñÛñêüÔüÔüÐüÔüÔüÔüñêñÛñüÔüñêñÛñüÔüñêñÛh,B
ht >6]h°
ht >0J>*B*phÿ
h°
ht >jh°
ht >Uht >R&&&&& &))F*H*X*Z*Ê2588@8D8@XZ Z¾ZÂZÜZðZ
[ [[ª[¬[È[Ê[Ò[Ô[v\x\ôðêÝÒðôËô¼ôðµðêÝÒð³ð¯¤
}
p
e^e
h°
hdtijh°
hdtiUh°
hdti0JB*phÿh°
hdti>*jh°
hdti>*U
hdti6]
hdti5\hdti h¥DhdtiCJ aJ h,BU
ht >6]h°
ht >0J>*B*phÿ
h°
ht > h¥Dht >CJ aJ h¥Dht >0JCJ aJ
h,B0Jht >jh°
ht >U$sadalom mindig rendelkezik egy igen szigorú és gyakorlatilag stabil létfenntartásicikk-alappal, amelyet a tQkések raknak félre ("takarítanak meg"), hogy eltartsák munkásaikat. Úgy gondolta, hogy jogszabályokkal, az elosztás igazságosabbá tételével orvosolhatók a társadalom gazdasági bajai és feloldhatók a kapitalizmus ellentmondásai.
Haszonelvqség
A haszonelvqség (másként utilitarizmus) HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Jeremy_Bentham" \o "Jeremy Bentham" Jeremy Bentham és HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/John_Stuart_Mill" \o "John Stuart Mill" John Stuart Mill nevéhez köthetQ HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" XIX. századi HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Angolsz%C3%A1sz_orsz%C3%A1gok" \o "Angolszász országok" angolszász HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Etika" \o "Etika" etika, és az ehhez tartozó cselekvéselmélet. Az utilitarizmus szerint az HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ember" \o "Ember" emberek célja az örömelv: a gyönyör maximalizálása és a fájdalom, a szenvedés minimalizálása. Ennek a célnak az elérése szempontjából racionálisan mérlegelendQ a cselekvések HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hasznoss%C3%A1g&action=edit" \o "Hasznosság" hasznossága. Mindezt egyaránt megfogalmazhatjuk individuális nézQpontból (mindenki célja saját hasznosságának maximalizálása) és közösségi szempontból (a lehetQ legnagyobb boldogság a lehetQ legtöbb ember számára). Mindez szembenáll az HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Arisztotel%C3%A9sz_etik%C3%A1ja" \o "Arisztotelész etikája" arisztotelészi és HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" \o "Kereszténység" keresztény etikával, ahol a jó cselekvés végrehajtása önmagában erényes, noha nem visz semmiféle elQre rögzített célhoz közelebb. A haszonelvqség a klasszikus HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Liberalizmus" \o "Liberalizmus" liberális HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zgazdas%C3%A1gtan" \o "Közgazdaságtan" közgazdaságtan egyik alapelve. Az utilitarizmus szó a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Latin_nyelv" \o "Latin nyelv" latin utilis (a. m. hasznos) szóból ered.
John Stuart MILL
A SZABADSÁGRÓL
A klasszikusnak számító angol társadalomfilozófus alapvetQ munkájának már elsQ mondatában leszögezi, hogy nem az ún. akaratszabadságról, hanem a polgári, vagy társadalmi szabadságról szól, vagyis arról, hogy "milyen természetq az a hatalom, amelyet a társadalom jogosan gyakorolhat az egyén fölött, s hol vannak e hatalom korlátai."
A szabadság és a hatalom harcának rövidre fogott történeti áttekintése és a sajátos angliai helyzet érzékeltetése után Mill meghatározza tanulmányának célját egy olyan alapelv formájában, amely alkalmas arra, hogy szabályozza a társadalomnak az egyénnel szemben alkalmazott ellenQrzQ és kényszerítQ tevékenységét. Ez az elv igen egyszerq, nem más, mint a társadalom önvédelme, amelynek etikai mércéje a hasznosság (ha valaki másokra nézve káros dolgot cselekszik, meg kell büntetni). Ennek az általános érvényq alapelvnek a további kifejtése elQtt különös fontosságú részkérdésként a gondolat-, szólás- és írásszabadság feltételeit vizsgálja. Fejtegetéseinek konklúziójaként megállapítja, hogy a vélekedés szabadsága és a vélemény kifejezésének szabadsága szükséges feltétele az emberiség szellemi jólétének - amelyen a jólét összes többi formája nyugszik. Az egyéniségrQl mint a jólét egyik elemérQl elmélkedve deklarálja, hogy az elQbbiekben kifejtettek elengedhetetlenné tesznek egy újabb szabadságjogot, nevezetesen, hogy az emberek meggyQzQdésüknek megfelelQen szabadon cselekedhessenek, és meggyQzQdésüket életükben anélkül valósíthassák meg, hogy ebben embertársaik akár fizikai, akár erkölcsi eszközökkel gátolnák Qket (míg csupán saját kockázatukra teszik, amit tesznek!). Az utóbbi megszorítás nélkülözhetetlen, hiszen senki nem kívánhatja, hogy a cselekvés éppoly szabad legyen, mint a vélemény. E követelmény több kérdést vet fel: jelesül, hogy hol húzható meg az egyén szuverenitásának határa, mennyit kell az emberi életbQl az egyéniségnek, és mennyit a társadalomnak a hatáskörébe utalni? A kérdések megválaszolása során Mill abból indul ki, hogy a társadalomban élQ valamennyi embernek kötelessége bizonyos viselkedési formákat betartani: nem sértheti mások érdekeit, kötelessége kivenni részét azokból a munkákból, áldozatokból, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a társadalom tagjai meg legyenek védve támadásoktól, bántalmazásoktól. Végezetül, a kifejtett elvek alkalmazásáról szólva leszögezi, hogy az egyén nem felelQs a társadalomnak, amennyiben cselekedetei mások érdekeit nem sértik, viszont felelQs minden olyan cselekedetéért, melyek mások érdekeire nézve sérelmesek.
Hasonló témájú dokumentumok
- 2007-12-10 13:01:37
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
