Bevezetés a pszichológiába konzultációs jegyzet

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarPedagógia-történelemBevezetés A PszichológiábaJegyzetekBevezetés a pszichológiába konzultációs jegyzet

2005.08.29-30: Bevezetés a pszichológiába
KötelezQ irodalom:
Taskó Tünde - Estefánné Dr. Varga Magolna - Hatvani Andrea: Pszichológiai alapismeretek
Tóth László: Pszichológia a tanításban
Szabó István: Bevezetés a szociálpszichológiába

Ajánlott irodalom:
Eliot Aronson: A társas lény
Atkinson és munkatársai: Pszichológia
Carver Schier: Személyiségpszichológia
Csepeli György: Szociálpszichológia

A pszichológia fogalma:
Görög eredetq szó.
Psziché=lélek, érzelem, szellem
Logosz=tan, tudomány
Lelki jelenségek vizsgálata.

A pszichológia tárgya:
A viselkedés: befolyásoló külsQ tényezQk:
Társas közeg
Érzelem
HQmérséklet
Együtt befolyásolják a viselkedést.

A pszichológia módszerei:
Empirikus (tapasztalati) tudomány( Módszerei a természettudományokból lettek átvéve.

Kutatási módszerek:
Megfigyelés:
Extrospekció: mások megfigyelése:
Egyszeri vagy többszöri megfigyelés
Egy személy vagy több személy által végzett
Laboratórium
Természetes körülmények közötti
Introspekció: önmegfigyelés, befelé figyelés:
Saját lelki jelenségek vizsgálata
Álmaink, érzéseink megfigyelése
Szubjektív- csak önmagam számára hozzáférhetQ

Kísérlet:
Milchem kísérlet- tanulás-büntetés összefüggése
Változó:
FüggQ változó- amit a kísérlet vezetQje mér és kutat
Független változó-amit a kísérlet vezetQje befolyásol

Vizsgálati módszerek:
Szóbeli (interjú)
Írásbeli

KérdQívek:
Nyílt végq- valamilyen választ ad
Zárt végq- megadott válaszok közül lehet választani

Skálák:
2 fokozatú (igen-nem)
5 fokozatú
7 fokozatú
9 fokozatú

Tesztek:
IQ
Speciális képességeket vizsgáló tesztek
Projektív tesztek (belevetíti saját gondolatait a rajzba)

A pszichológia területei:
Alap tudományterületek:
Általános lélektan: a megismerQ folyamatok, a tanulás, a motiváció és az érzelem általános jellemzQit és törvényszerqségeit írja le.
Személyiséglélektan: a személyiség megismerése, az egyéni különbségek leírása a legfQbb célja
FejlQdéslélektan: az emberi fejlQdést és viselkedést befolyásoló tényezQket kutatja a fogantatás pillanatától a halálig. Leírja a pszichés funkciók, tanulás, társas kapcsolatok, érzelmi élet fejlQdésének törvényszerqségeit.
Szociálpszichológia: a társas interakciókat és az interperszonális kapcsolatok alakulását vizsgálja, valamint a társas közeg egyénre gyakorolt hatását és fordítva az egyén társakra való hatását.
Biológiai pszichológia
Kognitív pszichológia
Alkalmazott területek:
Pedagógiai pszichológia- tanulás lélektan, tanítás lélektan
Munkapszichológia- szervezett vezetés lélektan, ergonómia
Klinikai pszichológia-gyógyítás
Reklámpszichológia
Kriminálpszichológia (viktimológia-viktim- áldozat), kihallgatás pszichológiája
Mqvészetpszichológia- érzékek, tudatalatti

Interdiszciplináris:
Interdiszciplináris- köztes tudomány
Más tudományok is kutatják ezen területeket, összefonódnak más tudományokkal:
Megismeréstudomány (filozófia, antropológia, neurológia, pszichológia, mesterséges intelligencia)
Szociológia (genetika)
Pszichoneuroimmonológia (pszichológia, neurológia, immunológia)
Pszicholingvisztika (pszichológia, nyelvészet)

A modern tudományos pszichológia megszületése:
Wilhelm Wundt- Erroti egyetemen végzett. Az európai tudományos pszichológia létrehozója. A Lipcsei Egyetem Filozófia Tanszékének a vezetQje. Itt létrehozza az elsQ pszichológiai laboratóriumot.

Korai kísérleti lélektan:
Érzékelés, észlelés
Tudatlélektan (nincs tudatlan)
Introspektív- szubjektív, ez a buktatója is
Introspekció- leszqkíti a vizsgálati kört.
A tudománynak objektivitásra kell törekednie.

Pszichoanalízis:
Lélekelemzés
Sigmund Freud (1856-1939): Morvaországban született, Bécsben praktizált, Londonban halt meg.
Szerinte mindenki a tudatlanra alapítja lelki viselkedését. A tudatlan folyamatokra irányítja a figyelmet. Korai gyermekkori élmények:
Szexualitás ösztöne
Agresszió ösztöne
Élet ösztöne
Halál ösztöne
A tudat ezek fékentartása.
Oidipus komplexus
Elektra komplexus
Módszer: Szabad asszociáció- hol nem jönnek emlékek (elfojtás) felszínre kell hozni. Megkülönböztetés nélkül kifejezésre juttatjuk mindazt, ami eszünkbe jut.

A lélek Freud-féle topografikus modellje:
Tudat (jéghegy csúcsa)
Tudatalatti, tudatelQttes (elemi akarattal a tudatba hozhatók)
Tudattalan (tartalmi kerülQ utakon visszajárnak: álom, fantázia, elszólás)

A személyiség strukturális modellje:
Ösztön én- velünk született
Ego  pszichológiai komponens, realitás alapon mqködik
Felettes én (szuperego)- túlzott ideálok, elvárások
SzülQi vezetés, társadalmi komponens

Az ösztön (id) jellemzQje:
A személyiség biológiai komponense
Az ösztönöket tartalmazza
Mqködési elve: örömelv
A személyiség energiája a libidó
ElsQdleges megmunkálás
Fantázia terén próbálja kiélni

Felettes én jellemzQi:
A személyiség társadalmi komponense
a szülQi, társadalmi értékeket foglalja magába
alrendszere az énideál
ellentétben áll az ID-vel

Az én jellemzQi:
egyetlen a realitással kapcsolatos
személyiség pszichológiai komponense
mqködési elve a realitás elve
másodlagos megmunkálás: racionális gondolkodás
a realitás talajára hozza a szuperegot és az Id-et.

Beharovizmus:
Viselkedéslélektan
John B. Watson (1878-1958) a létrehozója.
1913: Hogyan látja a beharovista a pszichológiát- újságcikk
Amerikában jött létre, objektívvá akarta tenni a pszichológiát. Elutasítja az introspekció módszerét.
Környezetelvqség jellemzi: vele született dolgokkal nem foglalkoznak. Környezeti hatások, külsQ hatások.

Alaklélektan (Gestalt pszichológia):
Atyja: Max Wertheimer, 1910-es években Németországban jött létre. Az egész elsQdlegessége a részletekkel szemben(szervezQ elveket kell feltárni. BelsQ mentális folyamatokat kutatja (elsQsorban érzékelés, észlelés)(A mai kognitív pszichológia gyökerei. JelentQs alakjai:
Kurt Lewin
Wolfgang Köhler

Humanisztikus pszichológia:
Megalkotója Carl Rogers.
1962: ElsQ Humanisztikus Pszichológiai Társaság
Harmadik elQirányzat
Az ember legfQbb motívuma az önmegvalósítás. A bennünk rejlQ lehetQségeket a maximumra akarja hozni. Középpontjában az ember áll saját szubjektív élményével.
Emberközpontú pszichológia(pozitív emberkép
Rogersi triász:
Empátia
Feltétel nélküli elfogadás
Kongruencia (hiteles, Qszinte)
Megértésen alapuló terápia.

Kognitív pszichológia:
Megalkotója Noam Chomsky nyelvész az 1950-es években Amerikában.
A mentális folyamatokat kutatja. Az embert mint informáló feldolgozó lényt vizsgálja.
Kulcsszava: mentális reprezentáció

Tipológiák:
Hippokrátész-Galénosz hQmérsékleti tipológiája:
Négy testnedv:
Vér- szangvinikus (levegQ)- szalmaláng természetq, lelkesedQ, nem kitartó
Sárga epe- kalerikus (tqz)- szenvedélyes, intenzív érzései tartósak
Fekete epe- melankolikus (föld)- nehezen keletkezQ érzések, nem intenzív, de tartós
Nyálka- flegmatikus (víz)- teherbíró, gyenge érzelmq, érzéketlen.

Kretschmer tipológiája:
Testalkat és betegségek alapján

Testalkat Személyiség Betegség Piknikus- alacsony, kopasz Hangulat ingadozás, jókat enni Ciklkus pszichózis mániás, depresszió Asztémiás, vagy leptoszom Skizotim Skizofrénia, hallucináció, külön világ Atétikus Viszkózus, fékezhetetlen dühkitörések, beszabályozott, rendszerezett élet epilepszia

Pavlov idegrendszeri tipológiája:
Élénk- izgalmi és gátlási folyamatok erQsek, de kiegyensúlyozott
Féktelen- izgalmi folyamat túlsúlyban
Gyenge- izgalmi és gátlási folyamatok gyengék, gátlás túlsúlyban
Nyugodt- izgalmi ás gátlási folyamatok gyengék, de kiegyensúlyozottak

Jung tipológia:
Extrovertált- a libidóját kifelé irányítja- társaságkedvelQ, sok barát, mozgalmas dolgok
Introvertált- zárkózott, kevés barát, mélyebb kapcsolatok

Altípusai:
Extrovertált gondolkodó- férfiak, szabályokat hoznak, börtön létrehozója. Magas pozíciót töltenek be, családjuk szenved tQlük
Extrovertált érzQ- nQk, férfiak, külvilág mit gondol róluk, sokat adnak rá
Extrovertált érzékelQ- mérnök típus, ínyencek
Extrovertált intuitív- menedzsertípus
Introvertált gondolkodó- szórakozott professzor
Introvertált érzQ- nQk, érzéketlennek tqnnek
Introvertált érzékelQ- mindent, amit érzékelnek önmagukra vonatkoztatja.
Introvertált intuitív

Eysenck tipológiája:
Extraverzió-introverzió dimenzió
Érzelmi stabilitás-labilitás verzió

Személyiség modelljei:
Freud:
SerdülQkorig veszi a fejlQdést. Pszichoszexuális fejlQdési modell.
I, orális szakasz 0-1 éves korig. Orális karakter (sokat remél, rágózik, dohányzik). Megreked ezen a szinten.
II, anális szakasz (szobatisztaságra szoktatás). 1-3 éves korig. Anális karakter:
Szqkszavú, zsugori, rendmániás
Adakozó, tékozló, rendetlen
III, fallikus szakasz 3-6 évig. Nemiség iránti érdeklQdés kezdete. Oidipusz komplexus, Elektra komplexus megjelenése, péniszirigység.
IV, latencia szakasza 6-10 évig. Nyugalmi idQszak.
V, genitális szakasz 10. évtQl. SerdülQ szakasz, partnerkeresés az ösztönök elérésére

Erikson pszichoszociális fejlQdéselmélete:
Egész életen át tartó folyamat, végig viszi az élet végéig a modellt. Minden szakasznak ad egy mottót.
1.rész: a feladat, amit meg kell oldani
2.rész: mi van, ha nem sikerül
bizalom ((önbizalmatlanság
autonómia((szégyen, kétely
kezdeményezés((bqntudat (dackorszak)
teljesítmény((csökkent érzékqség érzése (kisiskolás kor)
Társas kapcsolatokban mire képes
Identitás (önazonosságtudat)((szerep diffúzió (különbözQ szerepek próbálgatása, 2. dackorszak)
Keresi önmagát a serdülQ, szülQtQl való elszakadás, bizonytalan korszak
Intimitás((izolálás (elmagányosodás
Pszicholszociális modell Környezettel kapcsolatban alakulnak ki a sorsfeladatok
Alkotóképesség((stagnálás
FQ feladat alkotni, innen tudja, hogy mit akar.
Énintegritás((kétségbeesés
A személyiség egyre teljesebb.
Minden szakaszváltás egy krízis.

Megismerési folyamatok:
Érzékelés és észlelés:
Érzékelés: A receptorok segítségével történQ ingerek felvétele és ingerületté azaz elektromos impulzussá alakítása.
Észlelés: Az ingerület tudatosítása és annak integrálása(magasabb idegrendszerq folyamatokat feltételez.
KülönbözQen észlelünk a tudattól függQen.

A küszöbök fogalma:
Abszolút alsó küszöb: az a legkisebb ingererQsség, amelyet már érzékelni tudunk.
Abszolút felsQ küszöb: Az a legnagyobb ingererQsség, amit még érzékelni tudunk.
Különbségi küszöb: Az ingerek közötti legkisebb eltérés, amely az érzékletben változást okoz.
Minél kisebb az inger küszöb, annál nagyobb a különbségi küszöb.

A receptorok osztályozása:
Az ingerforrás szervezethez viszonyított helyzete alapján Az ingerforrás jellege szerint Exteroreceptorok
Tellreceptorok (látás, hallás)
Kontaktreceptorok (tapintás)
Interoceptorok
propioceptorok Fotoreceptorok (csapok, pálcikák)
Mechanoreceptorok
Thermoreceptorok
kemoreceptorok
Érzékleti modalitások:
Látás:
Érzékszerv: szem
Adekvált ingere: fény, elektromágneses hullámok
400-700 nanométer közötti hullámokat észleli.
Színlátás: Szín: A fény hullámhosszúsága adja.
400 (kékes)-700 (vöröses)
JellemzQi:
Világosság (a fény intenzitása hat rá)
Telítettség (a szín tisztasága)
Kb. 7 millió a színek száma, ha a világosságot és a telítettséget figyelembe vesszük.
Young és Helmolz-Háromszínelmélet
Hering- ellentét színelmélet

Hallás:
Érzékszerv: fül
Adekvált ingere: hangmolekulák rezgése adja, hullám formájában terjed.
Corti féle szerv: csiga alakú szQrsejtecske, a rezgést továbbítják az agyba.
16-20000 Hz közötti frekvenciát érzékelünk.
A hang jellemzQi:
HangerQ (amplitúdó hullám lengése)
HangmagassáTzÚ

N


J

ž



.
b
¤
¦
' \rÐÒº¼è 6äôdv@ B v ²“óìäìäìäìÜäÜÕͿͷͭգ͜”Œ”„}„}„}„}„unuf hÆÉCJaJ

h®*65>* h®*6CJaJ

h~”5>* h~”CJaJ hOæCJaJ hÐçCJaJ

hOæ5>*hOæh`)5>*h`)h`)5>* hq CJaJ jàðh`)h`)CJaJ h`)CJaJ

h`)5>* h[CJaJ h¹GhCJaJ

h¹Gh5>*h¹Ghh¹Gh5CJaJ&Tz* x Ø Ú
:
†
Ô


N
v
¶
à




J



º

Ê

ä

,
÷òòòòòòéééééééééééééÝÝÝÔ
Ægd[


&
F
Ægd[
Ægd¹Ghgd¹Gh $a$gd¹GhdÜþ,
.
b
) K o › ¨ È ÷ 9\^rÒäNºöööíöääØØØØäÌÌÌÃÃÃ÷·


&
F
ÆgdÐç
ÆgdOæ


&
F
Ægd`)


&
F
Ægd`)
Ægd`)
Æ9gdq
Ægd[º¼è

6zâäô 6Lbdv|Ì@ B v ¦ ööêêööÞÞööÒÒÒÒööÆÆƽ½½
Ægd®*6


&
F

Ægd~”


&
F

Ægd~”


&
F
Ægd~”


&
F
Ægd~”
Ægd~”¦ °l,²àY“³ÆVX‚Ìh-mœóóóóóóêÞÞÞÞÞÞÕÕÕÕÉÉɽ


&
F
ÆgdÀ?ƒ


&
F
Ægdí~R
Ægdí~R


&
F
ÆgdÆÉ
ÆgdÆÉ


&
F


Ægd®*6“²³VX‚Jd›œÌ!! !T!Æ"È"ê"Â$…%¯% ''`'º(Ì(Ö(ð(F*v*¼*¾*++øðøèáèÙèÎÇÀ¸°¸©¸¡š¡’‹’ƒ|ƒ|u|ƒ|ƒkcYh»`h•NF5>* h»`CJaJh•NFh•NF5>*

h»`5>*

h•NF5>* h•NFCJaJ

h‚kx5>* h‚kxCJaJ

hN-`5>* hN-`CJaJ

hµ ‹5>* h€j„CJaJ hµ ‹CJaJ

h€j„5>*

hOæ5>* hí~Rhí~RCJaJ hÀ?ƒCJaJ

hí~R5>* hí~RCJaJ hÆÉCJaJ hl CJaJ"œÌ! !T!|!º!"j"Æ"È"ê"#¾#f$z$Œ$™$§$Â$Ô$æ$„%öööööêêêêáááØØØÌÌÌÌØØØØ


&
F
ÆgdN-`
ÆgdN-`
Ægdµ ‹


&
F
Ægdµ ‹
ÆgdOæ„%…%¯%Æ%~& ''`'˜'(n(¸(º(ð(6)j)˜)Ú)*F*H*v*¾*ööêêêááÕÕÕÕááÉÉÉÉÉÉáá½


&
F
Ægd•NF


&
F
Ægd•NF


&
F
Ægd•NF
Ægd•NF


&
F
Ægd‚kx
ÆgdN-`¾*+J+~+€+¢+è+2,n,Ì,4-6-R-x-Î-F. /æ/è/20N2d2„2óóóêêÞÞÞÞÞÕÕÕÕÕÕÕÕÕÌÀÀ


&
F
Ægd•[}
Ægd•[}
ÆgdD]


&
F
Ægd»`
Ægd»`


&
F
Ægd•NF+H+J+|+~+€+¢+4-6-R-è/00020´0Ô01 1œ1Ü1Þ1L2N2„2†2¾2ì4î4ð56Ð6J7L7”7

8`9x9Š9øîøîøçøßØßÑØÑØßÉÁ³Á««ß«•Ž•€•Ž•x•xqxix hã€CJaJ

h/E®5>* h/E®CJaJ jàðh< Öh< ÖCJaJ

h< Ö5>* h< ÖCJaJ jàðh•[}h•[}CJaJ h•[}CJaJ jàðhC,vhC,vCJaJ hC,vCJaJ h†^CJaJ

hK0ä5>*

hD]5>* hD]CJaJ

h»`5>*h»`h»`5>* h»`CJaJ&„2†2ò2R3|3¸4525B5x5¶5î5ð56 6L7’7”7¬7

8,8À8H9ð9t:öööööööêêêööööööööööÞÞÞÞ


&
F
Ægd/E®


&
F
Ægd< Ö
Ægd< ֊9î9ð9v:¦:B=†=.?J?b?d?„?¬@Â@bArAäARBTBüB‚C´C¶CxD¢D.EjEðEòE\IJJ
J`JÌKÎKÐKLLLBLDLFLŠLŒLŽL^M`MøðøéøéáÙáÙÒÙÒÙÊÙÊÙʺº³º³«º«£«›”›†x›†x›†x›†x›† jàðhw.hw.CJaJ jßðhw.hw.CJaJ

hw.5>* hw.CJaJ hïC[CJaJ hjÚCJaJ

hâe¨5>* hâe¨CJaJ h¤B@CJaJ hã€CJaJ

hÿ-V5>* hÿ-VCJaJ h<+‰CJaJ

h­5E5>* h/E®CJaJ h­5ECJaJ/t:v:¦:æ:è:ü: ;&;(;^;œ;ööööééé^éé‹kd$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö

Æ$Ifgd­5E
Ægd­5E
œ;è;ê;<0<~<ògòòò‹kdb$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö

Æ$Ifgd­5E~<€<’<&=<=tggg

Æ$Ifgd­5E‹kdÄ$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö<=>=@=B=†=>T>Ö>b?tkkbVVVV


&
F
Ægd<+‰
Ægd<+‰
Ægd­5E‹kd&$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöb?d?„?6@ª@¬@Â@¾ATB°BüB\C¶CJDvDxD¢DäD,E.EjEòEööêêööÞÞÞÒÒÒÒÒÉɽ½ÉÉÉ


&
F-
Ægdâe¨
Ægdâe¨


&
F
Ægdã€


&
F
Ægdÿ-V


&
F
Ægdÿ-V
Ægdÿ-VòEÎFtG²GêGöH\IJ
J`J.K~K¼KòK(LrLäL&MäMtN¼N\OOðO&PdP¦P¨Pööêêööööööööööööööööööööööö


&
F!
ÆgdjÚ
ÆgdjÚ`MbM†NˆNŠN\OxOzO|OP
P

P¨PQ`QîQðQ`RbRS@SÂUøU5V6VTVUVVVÀVÁV WWWW5WPYÐYàY¤[òêÜòêÔƸÔƸԱԩԩ›©”©”ŒŒzŒŒz”zŒrkr

h±£5>* h±£CJaJ

hêRÐ5>* hêRÐhêRÐCJaJ hêRÐCJaJ

hq 5>* jàðhq hq CJaJ hq CJaJ

h­XN5>* jàðh­XNh­XNCJaJ jßðh­XNh­XNCJaJ h­XNCJaJ jßðhw.hw.CJaJ hw.CJaJ jàðhw.hw.CJaJ&¨PØPQðQÂRSS@SâS‚T>UÀUÂUøU6VUVöööööööêêêáááÔÔ

Æ$Ifgdq
Ægdq


&
F"
Ægdq
Ægd­XNUVVVgV†V£V²VÁVãVõVWW‡zzzzzzzzz

Æ$Ifgdq xkdˆ$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö
WWW.W5WFWvW¤WÓWíWXdX¤X‡~~~~~~~~~rr


&
F#
ÆgdêRÐ
Ægdq xkdÔ$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö

¤XPY”YÎYÐYàYZŽZ([€[¤[ê[,ŽVŽXŽjŽŠŽòŽ"$6¸0ööööööööööêÞÞÕÕÕÕÕÕÕÕÕÕ
ÆgdM


&
F$
ÆgdM


&
F$
Ægd±£
ÆgdêRФ[è[ê[\ŽXŽjŽ$6æ‘X‘h‘j‘l‘”‘î‘ð‘0’2’n’p’r’¸’‚“º“Ø“Ú“ô“ö“””2”4”À””Ĕþ”•t•–†–œ–¸–Ô–Ø–¼˜Ô˜ä˜ì˜î˜›øðøîøçøçøçãßãßØÐÆÐÆÐÆø¿·¿·­·­·­·­·­·¦¿¦ž¦–žŒ¦ž¦ž„ž„ hµ¯CJaJhèåhèå5>* hÆ+CJaJ hèåCJaJ

hèå5>*h$
åh$
å5>* h$
åCJaJ

h$
å5>*hù3bhù3b5>* hù3bCJaJ

hù3b5>*hù3bhM

hM5>*U h±£CJaJ hMCJaJ3g (Hz hullám rezgése)
Hangszín (felhangok)

Szaglás:
Érzékszerv: orr
Adekvált ingere: levegQben oldott gáznemq molekulák
Szagok száma: kb. 60000

Ízlelés:
Érzékelés helye: A nyelven található ízlelQbimbók (kb. 10000 db)
Adekvált helye: A nyálban oldott kémiai anyagok.
4 alap íz:
Édes (nyelv hegye)
Savanyú (nyelv oldala)
Sós (nyelv egész területe)
Keserq (nyelv gyöke)

BQrérzékletek:
Tapintás (mechanoreceptorok)
HQmérséklet
Fájdalom

Fájdalom érzékelés:
Fázisos fájdalom- erQs, gyorsan nQ és csökken
Tónusos fájdalom- tompa, állandó
Fantomfájdalom- ampould végtag

Az észlelés funkciói:
Lokalizáció:
Figura-háttér
Preceptuális organizáció elvei (észlelés)
Távolság-és mélység észlelés
Mozgásészlelés

Preceptuális észlelés elve:
Hasonlóság elve
Közelség elve
Jó folytatás elve
Zártság elve
Közös sors elve (beépül a test sémába, test tudat része pl. óra, autó)

Távolság és mélység észlelés:
Monokuláris jelzQmozzanatok (egy szemmel is érzékelhetQ):
Relatív nagyság
Relatív magasság
Takarás
Lineáris perspektíva
LevegQ perspektíva
Binokuláris jelzQmozzanatok (két szemmel érzékelhetQ):
Binokuláris diszparitás

Mozgásészlelés:
Látszatmozgás (a kép a retinán álló kép, pl. filmek)- indukált mozgás (kis tárgy mögött nagy mozgás)
Valódi mozgás (a retinán elmozdul a kép): relatív mozgás (mintázott háttér elQtt viszonyítva hozzá) és abszolút mozgás (sima háttér mögött)

Felismerés:
Hubel-Wiesel
Vonásvektorok:
Egyszerq
Komplex
Észlelési konstancia: Az észlelt tárgy észlelése állandó annak ellenére, hogy az észlelés során a retinális kép a tárgyból változik. Fajtái:
Magasság, alak (forma)
Világosság konstancia (megvilágítástól független, ugyanolyan színqek, pl. álom)

Figyelem:
Az ingerek közötti szelektálás
Sajátosságai:
Terjedelem
Tartósság
Megosztottság
Átvitel
Fajtái:
Spontán (önkéntelen)
Szándékos
Automatikus
Kitartó
Elméletei:
Broadbent szqrQmodellje
Preismann modellje (jelcsillapító rendszer)
Kapacitás modellek

Az emlékezet:
Alapfolyamatok:
Kódolás
Tárolás
ElQhívás
Az elQhívást segítQ tényezQk:
A kódolás pontossága, mélysége, kidolgozottsága
Az információ szervezése
Ismétlés, újraszervezés
Az elQhívás támpontokhoz való kapcsolása
Kontextus hatás (ugyanolyan körülmények között jön elQ)
ElQhívás két formája:
Felismerés
felidézés
A kódolást elQsegítQ tényezQk:
Ismétlések száma
Szervezetünk és idegrendszerünk állapota
Személyes adottságok (motiváció, akarat, érzelem, érdeklQdés)
Együttes érzékszervi hatások (pl. audiovizuális tanulás)
ElQzetes ismeretektQl és tapasztalatok

Az emlékezet többszörös táras modellje:
Szenzoros tárak
Rövid távú memória (RTM)
Hosszú távú memória (HTM)

Szenzoros tárak:
Modalitás- specifikusak, pl. ikonikus, haptikus, echoikus
Kapacitás viszonylag nagy
Tárolási idQ: pár másodperc (táranként változik)
Felejtés formája: elhalványul

Rövid távú memória:
Kódolás: akusztikus és vizuális
Tárolási idQ: 30 másodperc
Kapacitás: 7+-2 tömb
Felejtés formája: elhalványul vagy kiszorul

Munkamemória:
Baddey és Hitch dolgozta ki.
Az RTM megismerési és információ feldolgozási folyamatokban játszott szerepére ad magyarázatot.
Három fQ része:
Artikulációs hurok
Vizuális hurok
Modalitás független központi végrehajtó

Hosszú távú memória:
Kódolás: elsQsorban szemantikusan mqködik
Kapacitás és tárolási idQ korlátlan
A felejtés formái:
Interferencia (zavaró kölcsönhatás)
Retrográd (visszaható)
Proaktív (régi információk)
Az új információ gátolja a régi megtartását, új megtanulását.
Fontos a konszolidáció, az emléknyom megszilárdulása (hippokampusz)

Implicit emlékezet:
Itt tároljuk a készségeinket.

Explicit emlékezet:
Szemantikus (a világról való általános ismeretek tára)
Epizodikus (önéletrajzi emlékek)

Mnemotechnikai eljárások:
Az emlékezet hatékonyságát növelQ eljárások.
Példák:
Helyek módszere (Szimonidész)- szólisták tanulására alkalmas
Kulcsszó módszer: jól alkalmazható idegen szavak tanulásánál
Képzelet használata

Emlékezeti torzítások:
Konzisztencia hatás: a múltat a jelennek megfelelQ módon rekonstruálják
Átváltási hatás: a múltat a jelennel összeütközQ módon rekonstruáljuk
Utólagos bölcsesség: a múlt eseményeit a jelenlegi tudásunknak megfelelQen idézzük fel (elQre megmondottan, hogy úgy lesz)
Egocentrizmus: múltunkat én kiemelési módon idézzük fel (jól emlékszem)
Sztereotipizálás: múltbeli esemény általánosítása

A képzelet:
Képzeleti jelenségek:
képzeleti kép
gondolati kép- probléma megoldásánál
káprázás
álomképek
testképek
fantomvégtag
eidetikus kép (fényképszerq emlékezet)

A képzelet fajtái:
reproduktív képzelet (újraalkotó)
produktív képzelet (alkotó)
szándékos képzelet
önkéntelen képzelet (spontán, pl. álom, hipnagóg képek: elalvás és álom határán)
ábrándozás (a jövQre irányuló képzeleti kép)

Az álom szempontjából az alvás két szakasza:
REM (rapid eye movement) szakasz: gyors szemmozgás: 3-4 alkalom éjszakánként
Non REM szakaszok
90-120 percenként váltják egymást. Aserinsky és Kleitman az 1950-es években írták le.
REM: paradox alvás, éber állapothoz hasonló

A tanulás:
A tanulás meghatározásai:
Viselkedés oldaláról: a gyakorlás és tapasztalatszerzés következtében bekövetkezQ viszonylag állandó viselkedés változás
Alkalmazkodás szempontjából: a környezethez való alkalmazkodás kialakulása elengedhetetlen feltétel
Személyiség oldaláról: tapasztalatok hatásával bekövetkezQ változás, fejlQdés a személyiségben

A tanulás fajtái:
Mozgástanulás
Preceptuális tanulás (észleleti, ultrahang kép)
Verbális tanulás
Szándék szerint:
Szándékos tanulás
Spontán tanulás
Szociális tanulás (társas kölcsönhatás révén megy végbe)

Az imprinting (korai bevésQdés):
Konrad Lorenz nevéhez fqzQdik.
Öröklött magatartásforma, a szárnyasokra jellemzQ fQként (követi, amit elQször megpillant). Embereknél nem létezik így.


A tanulás legegyszerqbb formái:
Habituáció- egy idQ után hozzászokunk
Szenzitizáció- észleljük a változást

Klasszikus kondicionálás:
Társításon alapuló tanulás.
Pavlov (orosz reflexológus)
Kutyás kísérlet, feltételes reflex kialakulása. Inger típusú tanulás.

A klasszikus kondicionálás fQ jelenségei:
Generalizáció- általánosítás
Diszkrimináció- elkülönülés
Kioltás

Operáns kondicionálás:
Behavioristák írták le.
Skinner és Thorndike
Patkánykísérlet
Skinner box- probléma doboz
Válasz típusú kondicionálás

Thorndike effektus törvénye:
Azok a viselkedések, amikor pozitív megerQsítést követ, sokkal nagyobb arányban fordul elQ.
MegerQsítés: minden olyan esemény, amely egy adott válasz megjelenési valószínqségét növeli. Formái:
ElsQdleges formák- alapvetQ biológiai szükséglet kielégítése
Másodlagos formák- olyan érzékleti inger, amely azáltal kapcsolódott össze az elsQdleges megerQsítéssel, hogy azzal egy idQben, vagy közvetlenül azt megelQzQen elQzi meg
Folyamatos megerQsítés- minden választ megerQsítünk
Részleges megerQsítés- nagyobb válasz gyakoriság

Látens tanulás:
Lappangó tanulás. A tanulási folyamatot nem kíséri a viselkedés látható megváltozása, hanem az csak a késQbbiek során jelenik meg. Tolman: patkánykísélet

Komplex tanulás:
Mentális reprezentáció. Nem asszociációkból jön létre. Belátásos tanulás.
Köhler- alaklélektan képviselQje.

Szociális tanulás:
Minden olyan tanulás, amely révén bekövetkezQ viselkedésváltozás társas kölcsönhatások, szociális interakciók következtében alakul ki.
Formái:
Utánzás
Modellkövetés
Azonosulás (identifikáció)
BelsQvé tétel (interorizáció)- értékek, normák beépülése a személyiségbe

Motiváció:
Másodlagos drive-ok

Motiváció elméletek:
Drive- redukciós elmélet
Arousal szint elmélet- feszültség szint

Motívumok felosztása:
Biológiai- homosztatikus vagy önfenntartási
Szociális- szexuális fajfenntartási
Kíváncsiság- ingerkeresQ viselkedés, kutató-keresQ (explorációs) viselkedés, manipulációs tevékenység

Extrinzik és intrinzik motiváció:
Extrinzik (eszköz jellegq motiváció)- a viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése vagy külsQ tényezQ játszik szerepet
Intrinzik (önjutalmazó): a cselekvésben rejlQ élvezet

Motivációs rendszerek:
Murray motivációs rendszere:
27 szükséglet, amit 6 téma köré csoportosított:
Ambíció- teljesítmény motiváció
Hatalom- dominancia
Státusz védelme- védekezés
Tárgyakhoz kötQdQ- birtoklás
Társakkal való viszony
Információ csere- megismerés

Az intelligencia:
Az intelligencia megközelítései:
Szingularisták- egységes képesség a többi intellektuális képességünket meghatározza
Pluralisták- többféle, egymástól független intellektuális képesség.

Szingularisták:
Wechster: MAWI intelligencia szint: Globális képesség, amely a célszerq cselekvést meghatározza.
Spearman: kétfaktoros intelligencia elmélet:
G faktor- általános
S faktor- speciális faktor
Faktor analízis

Pluralisták:
Gardner:
7 féle értelmet különít el:
Szóbeli
Logikai
Térbeli
Zenei
Kinetikus (mozgásos)
Interperszonális (kapcsolatokban)
Intraperszonális (belsQ int., harmónia)

Stenberg:
3 oldalú intelligencia elmélet:
Ismeretszerzési komponensek- információ felvétele és tárolása
Teljesítménykomponens- feladat végrehajtása
Metakomponensek- teljesítménykomponens mqködésének szabályozása

Cattel:
Cattel féle intelligencia:
Hajlékony intelligencia
Rögzült intelligencia

Kreativitás:
A kreativitás alkotóképességet, teremtQképességet jelent, amely során a különféle képességek szervezQdése lehetQvé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerq értelmezését és új formában történQ megjelenését.
Guilford nevéhez fqzQdik- divergens gondolkodás

A kreatív ember jellemzQi:
Cropley szerint:
Változatosságra törekvQ
Merészség
Impulzivitás
A fegyelmezetlenségre való hajlam, az általuk elért cél érdekében
Nyitottság az új elképzelések iránt
Nonkonformizmus
A tekintély megkérdQjelezése
Gyors, rugalmas reagálás új helyzetekre

A kreativitás szintjei:
KifejezQ szint
Produktív kreativitás
Feltaláló (inventiv) kreativitás
Újító (innovatív) kreativitás
TeremtQ (emergentív) kreativitás

A kreativitás folyamatának lépése:
ElQkészítés
Lappangás
Megvilágosodás
Kivitelezés

Divergens gondolkodás megmutatkozik:
A problémák iránti érzékenység
A gondolkodás könnyebbségében
A gondolkodás rugalmassága (flexibilitás)
A gondolkodás eredetisége

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-3 18 2. előadás 3. óra adatbiztonság ady ágazati alapfogalmak anatómia andragógia anyagismeret 2 csoport élettan épülettervezés 4 eredménykimutatás eu eu agrárpolitikája flaubert füst gazdaságtörténet globális logisztika gyakorlat hallgatoi anyag információ jogelmélet jövedék kibernetika kifejtés kisebbség korai csecsemőkor környezettechnikai műveletek környezetvédelmi kritgyak médiakutatás mikroökonómia ollmann operációs rendszerek órai diák őskor reklámelmélet sejt szerep technika topográfia ttk urbán vergilius vésés világirodalom 2. vizsgazh