Ókortörténet 4. konzultáció

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarPedagógia-történelemÓkortörténetJegyzetekÓkortörténet 4. konzultáció

2005.11.05: Ókortörténet
Róma:
A római civilizáció volt az az ókori kultúra, amely a leggazdagabb az antik kultúrák között, mert a legtöbb ókori nép kultúráját ötvözte. Szerves integrációt hajtott végre. Az általa leigázott népek kultúráját beolvasztotta a latin nyelvbe.
A. Taynbee: Az emberiség legtehetségesebb népe az antik görögség, rómaiak csak utánzat.

Történeti földrajz:
Appenini félsziget belenyúlik a Földközi tengerbe.
Itáliai félsziget
Félsziget déli része mészköves, legeltetQ állattenyésztésre alkalmas. Ide telepednek le Kr.e. X. században az indoeurópai törzsek.
Itálián a VII. században csak a félsziget déli részét értették.
Peninsularis Italia: A tengerbe benyúló félszigeti rész.
A félsziget nyugati része elQnyösebb ökológiai feltételeket kínál.

Pstörténet:
A gazdasági 3 fQ ága (ipar, kereskedelem, mezQgazdaság) számára kedvezQek a feltételek. Az ipar számára a nyersanyagok készen állnak.
Újolasz Régészeti Iskola: Szerintük hazájuk földje at emberré válás egyik centruma volt.
M. Pallottino

Neolitikum:
Kr.e. 6000 körül kezdQdik, 2600-ig tart.
A félsziget déli része egy nagy kultúrkörhöz tartozik, ez a Cardium kultúrkör. Cardium aeduléról (szívkagyló) kapta a nevét. Ez díszítette az agyagedények falát.
Régészeti kultúrák:
Lagozza
Ramedella
Rinaldone
Gande

Bronzkor:
Kr.e. 1600-1200
Két régészeti kultúra:
Terra mare
Appenim
A bronzmqvesség a Terra mareban nagy szintet ér el, pl. bronzfegyverek, kereskednek bronzzal. Appenim a Terra mareval kereskedelmi kapcsolatban állt.
A bronzkor utolsó századában összeolvadtak.
1200-1000 körül történik meg a félsziget indoeurQpaizációja (indoeurópai népek bevándorlása)

Nem állapítható meg, hogy az indoeurópaiak hozták-e be a vasat. A vaskor legfejlettebb régészeti kultúrája a Villanova.
Az Qslakosságot praeindoeurópaiaknak vagy mediterrum substratumnak nevezzük:
Liburok
Etruszkok
Psszárdok
Indoeurópaiak:
Italikuszok (latin faliscus, oscus umber)
Nem italikuszok (kelták, venétek)
Az indoeurópai népek lesznek többségben, de nem Qk, hanem az etruszkok lesznek az elsQ szervezeti állam a félszigeten. Évszázadokkal megelQzte a többi népet.
A nép egy darabig eltqnt. Valószínqleg nagyszámú írott forrásuk van, a görögök azt vették át, de a nyelv szabályszerqségei nem ismerhetQk fel. A szakemberek el tudják olvasni, de nem tudják értelmezni. Nehezíti a megértést, hogy rövid szövegek. Amit tudunk róluk, azt tárgyi hagyatékaikról tudjuk. A települések megvannak a római városok alatt. Leggazdagabb emlékeik a sírkamrák.

Voltunmna, Vetulonia(itt találták meg a fascest.
Imperium: fQhatalom parancskibocsátási joggal.
Lucuma: Etruszk városállam királyai, jelképük a fasces.

Társadalom:
Van olyan vélekedés, amely feudális társadalomnak állítja be.
ErQsen hierarchizált, differenciált. Korai rabszolgatartó, erQsen kétpólusú:
Szqk, de nagyon gazdag arisztokraták
FüggQ helyzetq, szabad vagy rabszolga
Famulus: valakinek a segítQje
Ide kapcsolódik a gladiátorküzdelem. Vallási tartalma volt. Ravatal elQtt szolgákat párbajoztattak élet-halál harcra áldozat bemutatására a halott szellemének kiengesztelésére.
Az etruszk civilizáció a Kr.e. VII-V. században virágzik. Különálló városállamok(hegemóniára törekszik mindegyik.
Kr.e. 616-ban kiterjesztik hatalmukat Rómára.
Görög városállamok harcban álltak az etruszk városállamokkal. Kr.e. 474-ben döntQ vereséget szenvednek a görögöktQl.

Róma:
A Tiberis keleti részénél megjelennek a latinok és a szabinok. FeltételezhetQ, hogy már a bronzkorban volt település.
Az elsQ latin-szabin törzsek a Kr.e. X-IX. században, a dombokon vertek tanyát. ElsQ a Palatinus dombon. 7 domb
Septimontium: Vallási ünnep, megerQsített települések szövetsége.
Latinok és szabinok termékenységistene Mars.
Latinok és szabinok szövetséget kötnek(lehetQség van az egységes állam kialakulására.
Kr.e. 754-53: Róma alapítása. Varro jelölte ki ezt az évszámot. Nem bizonyított.
A királyi tisztség a rex.
Regia(rex elsQ központja
Vesta(A tqz az állam és a királyság szimbóluma.
Politikai értelemben vett Róma: Római városállam. Az államilag szervezett Róma.
A Kr.e. VIII. századi Rómában kunyhótelepülések, nem város. Városi képe az etruszk hódítás után lesz.
Aeneis
Alba Longában hozzák létre a városokat. Itt él Numitor király, eltávolítja öccse.
Leányát, Rhea Silviát Vestának küldi. De megszüli Romolust és Remust, akik Marstól származnak.
Romolus megöli Remust

A Kr.e. VII. század végéig már voltak latin királyok. Nem valószínq, hogy léteztek. A hagyomány mindegyikhez köt valamit:
Remus  alapítás
Numa Pompilius  vallási törvények
Tullius Hostilius  hadsereg
Arcus Martius  mesterségek bevezetése
Az etruszk eredetq királyok már forrásokkal igazoltak:
Tarquinius Priscus
Servius Tullius
Tarquinius Superbus

Annalista történetírók: IdQrendes
Kr.e. 510: Tarquinius Superbust a patríciusok elqzik.
Bizonyára nem szqnt meg a kapcsolat az etruszkokkal. Régészeti leletanyag szerint etruszk leletanyagok ugyanúgy vannak.
A görög történelemben vannak hasonlóságok.
Kr.e. 509: Átadják a kultikus dombon a Jupiter templomot. Ez az önállóság jelképe a rómaiak szemében.
Az etruszk uralom folyamatosan szqnt meg. A görögökkel szembeni háború elvesztése (Kr.e. 474) után adják fel hódításaikat.
A király fokozatosan átadja a tisztségeket.
Praetor maximus: hadsereg vezetQje lett.
A Kr.e. 440-es évekre kiépül a köztársasági államformát jelzQ magistratura rendszer. A tisztség és a tisztség viselQje a magistratus.
Annaualitas: éves tartam
Collegialitas: társak (legalább ketten töltik be)
Imperiummal felruházott tisztségek:
Consul
Praetor
Dictator
Protestas, kisebb hatalommal felruházottak:
Censor
Aedilis
Questor
Hivatali székek (currullusi magistratusok):
Consul
Praetor
Censor
Aedilis (megoszlik)
Nem curullusi a néptribunus.

Hatalom gyakorlása:
Magistratusok: Imperium (consul, praetor) – csak a bíráskodást vették át.
Kr.e. 367: Licinius-Sextius törvény: Patríciusok csak egy consuli hivatal, megosztás a plebejusokkal.
Két szerv:
Szenátus
Népgyqlések
A szenátusnak nem volt végrehajtó hatalma, ez a consulok kezében volt. TörvényelQterjesztQ joga sem volt. A szenátus képviselte az állami stabilitást. A háború és béke kérdése, pénzügyek, külügy volt a jogköre. Tanácsokat adott a hivatalban levQ tisztségviselQknek (senatus consultus)
Hogy a consul hatalma ne váljon korlátlanná:
1 évig viseli a tisztséget
társa van
egyedül nem hoz döntést
-© k  „

œ

| ” T,.œ°¤Þà>@H`W§¨Ü è à#â#$%&%V%X%&˜*º,†-ˆ-40öíæÞÖÞÖÏÖÏÖÏÖÇÖÇÀǸǸª¸£¸››†››››~vnvn hð]CJaJ hV§CJaJ hÞ7CJaJ

h¨45>* jàðh¨4h¨4CJaJ h¨4CJaJ

hhž5>* jàðhhžhhžCJaJ hhžCJaJ

h F5>* h FCJaJ

h‰Z´5>* h‰Z´CJaJ hê_CJaJ

hê_5>*h3Uã5CJaJhê_5CJaJ)- j k  ³ Å
Š
ü
‚

„

œ

ª
^ z | ” æ .VfzŽš÷òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòêêêê
&
Fgd Fgdê_ $a$gdê_Àrþšœ°Ðþ $RªdfX ò *Hœà xÖFHúúúúòòúúúúúúêêêúââÝÝÝÝÝÝÝgdhž
&
Fgd F
&
Fgd F
&
Fgd Fgd FH`Þx JWÉøÚ Ü è Ö!¶":#”#B$æ$%L%¬%'&&”&æ&E'['\'úúúòòúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú
&
F gdhžgdhž\'ô()\)–)ä)R*x*˜*À*Â*+r+d,º,ˆ-~.Ö.(/40f0Ê01 1úòòòòíååÝØØØØØØØØØØØØÓË
&
F
gdÒDgdÒDgdV§
&
F gdV§
&
F gdÞ7gdÞ7
&
FgdÞ7gdhž 101B1š1¨1¸1È122-2&2:2W2X2¶23(3134R6®6ä6ø6(7÷÷òêêêòââââòòòòòÚÚòòÒÒÒ
&
Fgdb@›
&
F gdÒD
&
F
gdÒD
&
F

gdÒDgdÒD
&
F
gdÒD40X2l2Û2æ2¦4P6R6(7H JJMM^M`MvM M¢MjNlNÄNèNþNdR€R.W0WšW´W¶W[Z[\[

\ \ø^*_²dòdôd¢e¤eøñøéøáøáßáÑáÊáÂá´´­¦Âé´žž–ˆ–ž––y–yk jàðhó}èhó}èCJaJ hó}èCJaJ

hY,”5>* jàðhY,”hY,”CJaJ hY,”CJaJ hJ,CJaJ

ha*5>*

hhEó5>* jàðha*ha*CJaJ ha*CJaJ

hb@›5>* jàðhb@›hb@›CJaJU hb@›CJaJ hhEóCJaJ

hÒD5>* hÒDCJaJ*Hivatali idQ vége után a senatus maga elé idézhette a consult. Ha nem szolgálta a nép érdekeit, akkor elmarasztalta. Nem volt büntetQjogi következménye, de a pályafutásnak vége lett.
Népgyqlések:
comitia curiata
centuriata
tributa
A népgyqléseke hozták a törvényeket(Jogforrás: Az a forma, amelyben a jog testet ölt. Két fajta:
íratlan: szokásjog (consveturo)
írott: népgyqlésen terjesztik elQ, igennel szavaznak rá (lex)
praescriptio: ElQirat: A törvényt javasló leírása, hogy miért terjeszti be.
Rogatio: rendelkezQ rész
Sanctio
Cserépszavazás:
A  régihez ragaszkodás
UR- uti ragas, ahogy kérded elfogadom
Lex calacta: kihirdetett törvény

Társadalom:
Familia  élén a pater familias  korlátlan
Gens (nemzetség 300) (kúria (rokon nemzetségek összekapcsolása, (30) már nem vérrokonság alapján összekapcsolt szervezetek(tribus 3
Patriciatus
Clientela
Plebejusság

Patrícius-plebejus küzdelem:
Indíték: A plebejusok jogtalanok voltak. Rendelkeztek alapvetQ állampolgári jogokkal. Azokkal a kiváltságokkal, amelyekkel a hatalomban részt vehettek volna, nem.
Kr.e. 494: A plebejusok elindítják harcaikat.
Az állam katonailag ellehetetlenül, ha nem érvényesítik jogaikat, mert a plebejusok többségben vannak a hadseregben. ElsQ kivonulás. Azzal fenyegetQznek, hogy új várost építenek. Követelések:
Hatalom viselése
Házasságkötés a patríciusokkal
Legyen Rómának írott törvénye
Részesedhessenek az ager publicusból
Kr.e. 494-451: Szeparatisztikus szakasz. El akarnak szakadni a patriciusok vezette államtól. Néptribunusi tisztség felállítása.
Kr.e. 456: Lex Icilia törvény: Aventinus dombon földosztást rendelnek el a legszegényebb plebejusok között.
Kr.e. 451-50: XII. táblás törvények  sokat nem segít, de megteremti a törvények elQtti egyenlQséget. Írott formában jelenik meg.
Kr.e. 451-287: Integrálódási szakasz. Be akarnak tagozódni a plebejusok a vezetésbe.
Kr.e. 443: Censori tisztség felállítása. A társadalmat vagyoni osztályba sorolta(Tulliusi alkotmány valamikor a Kr.e. 440-es években. Timokratikus.
Mértékegység az As
5 vagyoni osztály:
100000 as
75-100000
50-75000
25-50000
12500-25000
Vagyoni osztályok a classisok
Akik nem érik el a határt: infra classem (proletár)
Túlszárnyaló: supra classem
A csoportoknak centúriákat kellett kiállítani:
I: 98 nehézfegyverzetq (19+80)
II: 20 gyalogos
III: 20 gyalogos
IV: 20 gyalogos
V: 30 kisfegyverzetq
Proletárok: 5
Politikai ár. Ahány katonai egységet állított ki egy csoport, annyi szavazata volt a comitia centuriatában(Amíg ez életben van, a szqk gazdag rétegnek kedvez, de ide már a plebejus is bekerülhet.
A plebejusok követeléseinek döntQ többsége teljesült. Evvel ténylegesen nem válnak egyenrangúvá a vagyon miatt.
Kr.e. 366: Az egyik consul plebejus
Kr.e. 326: Adósrabszolgaság eltörlése
Kr.e. 300: Papi tisztségek megnyílása a plebejusok számára.
A Kr.e. III. századra oldódott a feszültség. MegteremtQdik az a közmegegyezése, amivel a hódító hadjáratokat elindították.

Hadjáratok magyarázatai:
A római nép életszemléletébQl következik (római imperializmus)
VédekezQ imperializmus: A hellenisztikus államok fenyegetettsége miatt hódított.
Hellén elmélet: Flaminius consul: A poliszrendszert akarják visszaállítani.
Modernizáló állam: A hódítások mögött a lovagrendi kereskedelmi arisztokrácia áll.
Komplex elmélet: A bQvített újratermelés folyamatos elérése egy állam fejlQdésének alapja, intenzív és extenzív módszerekkel érhetQ el.
A hódítások révén Róma hatalmas területekhez jut.
Itália félsziget meghódítása Kr.e. 340-es évektQl, 3 háború:
Latin
Samnis
Tarentum
Kr.e. 340-275 között meghódítja Itáliát. Így hozza létre Róma az itáliai föderációt. Katonailag legyQzi, szövetségbe tagolja Qket. EgyenlQ jogállást biztosít nekik:
Római jogú szövetségesek: ugyanavval a joggal rendelkeznek, mint akik a városban élnek(
(ius suffaragli (szavazati jog)
(ius honorum (hivatalviselési jog)
(ius communili (házasságkötési jog)
(ius commerci (vagyonszerzés joga)
latin jogú szövetségesek(
(ius communili
(ius commerci
szövetségi jogú szövetségesek(
(ius commerci
Második szakasz: Földközi tenger:
I. pun háború Kr.e. 264-41
II. pun háború Kr.e. 218-01
Szír háború Seleukidák ellen
Makedón háborúk Antigonidák ellen
Kr.e. 133-ig tartanak a nagy hódítások, de még nincs vége. Ehhez a hódítási hullámhoz csak Nagy Sándor mérhetQ. A siker titka:
Nem tudtak fellépni ellene
Állam militáris jellege (centuriata). Mindent megtett azért az állam, hogy a kor legjobb hadserege legyen.
Hadseregreform: Megteremtik azt a taktikai repertoárt, amelyhez az ellenfél nem tud hozzászólni. Megváltoztatott falanx 3 harcvonal, a katonák kisebb manQverekre bontva.

A hódítások megváltoztatják a gazdaságot és a társadalmat.
Villa rusticana: Rabszolgákat alkalmazó föld.
Továbbra is a mezQgazdaság a domináns.
ÁrutermelQ gazdasággá alakul át.
A társadalom rabszolgatartó jellegqvé válik. A szerkezet módosul. A lovagrend felemelkedik az elithez a kereskedelem révén. Beépül egy kevés rabszolgaréteg. Sok haszonélvezQje lesz a hódításoknak. A vesztes a kisparasztság. Ez a köztársaság válságába torkollik.
Gracchusok akarják Qket felemelni, de a senatus ebbe nem megy bele. Személyileg likvidálja Qket(válság, polgárháború. Az állam nem képes kezelni
Rabszolgafelkelések:
I. szicíliai Kr.e. 136-32
II. szicíliai Kr.e. 104-01
Spartacus Kr.e. 74-71
Szövetséges háború Kr.e. 90-88
Provinciák
A köztársaság nem képes kezelni a hódítások nyomán megváltozatott társadalmat. Válságból egy monarchikus állam a kivezetQ út.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2. óra ábra adatgyűjtés anyagismeret áramlás arc bácsó sándor balázs jános biológia c nyelv család economic policy elte elte ttk fizikai+kémia fogalomtár ii. intézményi gyakorlat jános jogviszony karinthy kiadott anyag kidolgozott kérdések kis jános kórtan kötelező közgazdaságtan közgazdaságtan fő áramlata közoktatási rendszer kutatásmódszertan külgazdaságtan laskay gábor mágia minimum kérdések minta modern opkut önköltség példák pénzügy peter behrens pr elmélet puska2 rushdie stat1 tb nemzetközi tolsztoj török vizsga tételek zárthelyi