Ókortörténet 2. konzultáció
Országok listája
HungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarPedagógia-történelemÓkortörténetJegyzetekÓkortörténet 2. konzultáció
2007.12.08 21:45:55
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
2005.10.15. Ókortörténet
Bronzkor:
Itt jutottak el elQször az állam kialakulásáig az Eufrátes és a Tigris folyók Perzsa öböl menti részén.
Folyamköz (Mezopotámia) története:
Mezopotámia területén letelepült népek államait lehet csak áttekinteni.
KülönbözQ nevek:
Déli rész-Kenger (nemes, megmqvelt föld)(Sumer
Északabbra-Kiuri(Akkád
Agade(Akkád-A sémi nyelvq akkádok fordították le Sumer névre.
Sumer és Akkád a görögöknél Babilónia néven szól.
A görögök az északi részt Mezopotámiának nevezték el. Ez több városállam története.
Az ide letelepedQ népek egymást megelQzQen érkeznek. A többség a sémi nyelvcsaládból származik. Ékírással hagyták ránk forrásanyagaikat.
Asszirológia: Az ékírással író népek történetét vizsgálja. Asszíria területérQl került elQ a legtöbb ékírásos emlék.
Ninivei könyvtár-Assurbanapli összegyqjtötte az ékírásos emlékeket.
Kr.e. 612: Ninive pusztulása.
Layard régész sok agyagtáblát talált.
Ékírás megfejtése:
A kutatások a XVII-XVIII. Században kezdQdtek. Lorenzo Della Valle az elsQ agyagtábla gyqjtQ.
C. Niebuhr-agyagtábla másolatokat készített.
G.F, Grotefend: ElQször tett kísérletet arra, hogy megfejtsen egy ékírásos agyagtáblát. 10 jelcsoportot tudott értelmezni 1802-ben. Nem figyeltek fel rá, 50 év kellett hozzá, hogy többen kézbe vegyék.
1851: Egy angol katonatiszt, térképész felfigyelt, hogy Perszepolisz közelében egy sziklán van 3 írással egy tábla:
Perzsa
Babiloni
El amita
Behisztui sziklafal, I. Dareiosz dicsQségérQl.
H. Rawlinson fejtette meg a babilonit. E. Hinks az el amitát. H. Talbot összehívta 1857-ben Londonban a Királyi Ázsia Társaságot az ékírás megfejtésérQl. Négyen kaptak lehetQséget a szövegrészlet elolvasására:
H. Rawlinson
E. Hinks
H. Talbot
J. Oppert
Rawlinson és Hinks azonosan fordították le.
SzótagjelölQ írás.
Mezopotámia történeti földrajza:
Legfontosabb két folyó:
Eufrátes
Tigris
Mindkét folyó az Örmény hegyekben ered, tavaszi csapadékát szállítja a Perzsa öbölbe. Eufrátes kanyargósabb, bQvízqbb. A folyó medre gyakran változott a holocén korszakban.
Tigris gyorsabb folyású, keskenyebb. Kereskedelmi utak vezettek a partján.
Északi része kontinentális szárazföldi éghajlat, dél felé szubtrópusi. Délen esQtermesztés nem folytatható.
Ásványkincsekben nem igen gazdag.
Pstörténete:
Kr.e. VIII-VII. évezredben a terület északi része ismert. A csiszolt kQkorszakban valószínqleg lakott volt. Jarmo lakói gabonatermesztéssel foglalkoztak. Agyagedényt nem igen készítettek, Tell Halas már használt. Kr.e. VII. évezred végéig csak az északi részen bizonyított az élet. DélrQl leletanyag nem került elQ.
5000 körül a déli területek válnak fontossá. Tell el Obejjid és Uruk
Régészeti kultúra: Meghatározható, név szerint nem ismert, nép anyagi, tárgyi emlékeinek összessége.
Obejjid kultúra:
Nagyon felgyorsul a fejlQdés. ElQkerülnek a földmqveléshez kapcsolódó tárgyi emlékek. Kimutatható, hogy rézzel kereskednek. Kr.e. IV. évezredre a kultúra legnagyobb városává Uruk válik (Kr.e. 4700-4500). Ez a kultúra lesz az alapja a sumer városállamoknak. Nem lehet tudni, hogy a sumerek honnan érkeztek.
ElQttük való népet presumereknek nevezték el. Nyelvükben felfedezhetQek nem sumer jövevényszavak. Ezek a termeléshez kapcsolódó alapfogalmak. A sumerok kultúrtettei:
Csatornázás
Ékírás
Valamiféle írásformát a presumerek is használtak, a sumerek ezt fejlesztették tovább.
Kialakították a csatornahálózatot. Megszületnek a csatornaszakasz mellé az elsQ városállamok:
Uruk
Ur
Lagas
Umma
Nippur
Valamennyi város egy-egy csatornaszakasz ellenQrzését, karbantartását végzi.
Lagas és Umma között gyakoriak voltak a háborúk. Némely városállam törekedett arra, hogy hegemóniára tegyen szert a többi városállamon felül. Egyik sem tudott tartós uralmat kiépíteni. Kr.e. 3500-2500-ig datálják a sumer városállamok virágkorát. Öntözéses gabonatermesztést mqveltek. Nagy mennyiségben termesztettek. A gabonát begyqjtötték a parasztoktól. Az uralkodók szerezték be a nyersanyagokat (réz, ón), és adták oda cserébe a parasztoknak.
Az árasztás lesz az oka a hanyatlásnak. Évszázadok után elmeszesedett a talaj(Kr.e. 2700-ban csökken a termésátlag. Megpróbálkoznak a búza helyett a rozs termesztésével. Kr.e. 2500-ban már elveszti gazdasági fölényét. Északra helyezQdik át a súlypont. Az akkádok veszik át a vezetQ szerepet. Elfoglalják a sumer városokat.
Akkádok:
ElsQ jelentQs király Sarrukinu. Kisben volt fQhivatalnok. Kis hadban állt sokszor Urukkal. Aga és Gilgames voltak a királyaik.
Lugal-zaggi-szi, Umma királya elfoglalja Kist, Sarrukinu elmenekül, Agadeban király lesz. Kr.e. 2400 körül kiterjeszti uralmát az egész területre. 200 évig territoriális államként állt fenn.
Naram Szin Sarrukinuval együtt túlzott szigorral irányították államukat. Ez lesz a vesztük.
Kr.e. 2200 körül megjelennek az elsQ nomád népcsoportok, a quitik. Termékeiket felajánlják, az akkádok nem tartanak rájuk igényt. A quitik lehetetlenné teszik az akkád kereskedelmi útvonalakat(Az akkád állam elveszti gazdasági alapját, elsorvad. Kr.e. 2200-2100 körül megszqnik az akkád állam.
Az akkádok lejegyezték a szájhagyomány útján terjedQ sumer kultúra alkotásait. Bukásuk után néhány sumer városállam felemelkedik újra(sumer reneszánsz.
Sumer reneszánsz:
Urukból kiqzik a quitikat.
Lagas-speciális mocsárgazdálkodás
Ur-III. dinasztia uralkodói:
Úr Nammu-Q kezdi el hatalma kiterjesztését az akkád-sumer területre.
Sulgi
ErQs központosítást hajtottak végre(újabb nomádok(várják Qket a népek
Kr.e. 2000 körül jelentkeznek az amoriták. Beszivárognak, különbözQ településeken jelennek meg. Beépülnek a hadseregbe. A legnagyobb hatalmat Babilonban szervezik meg(Óbabiloni Birodalom.
Óbabiloni Birodalom:
A Kr.e. XIX. Században már övéké a hatalom.
Hammurapi elsQként állít össze törvénykönyvet. Jogeseteket sorol fel, ajánlja hozzá a büntetéstételeket. A társadalom jogi kategóriái elkülöníthetQk:
Awelum: szabad emberek, szabadon rendelkeznek föld-és magántulajdonnal.
Muskénum: földet mqvel, de nem tulajdonos
Wardum: rabszolgák
Hammurapi alatt a legnagyobb a birodalom, halála után nem tud továbbfejlQdni.
A XVI. Században gondban lesz a hettitákkal.
Hettiták Kr.e. 1900-ban alakultak, Mussilis király 1600 körül Babilont meghódítja.
Asszíria:
XIX. században létrejön Assur.
Óasszír kor Kr.e. 1600-ig.
Már királyok uralma alatt él, a térség kereskedelmével foglalkozik.
Tarkagyapjú és ólommal kereskednek.
Egyetlen ismert királya Samsi Adad.
Mitanni város, hurriták.
Hadserege a térség egyik legerQsebbje lesz (harcikocsizók). Mitanni fQvárosa Kikkuli. Innen származik az elsQ lótenyésztQ szakkönyv.
Befolyása alá vonja Assurt is.
A Mitanni függést a hettiták Mitanni elleni háborújával oldják fel. Suppilulimas
Ekkor lesz lehetQsége Assurnak, hogy önállóan létezzen(Közép Asszír Birodalom
ElsQ királya Assur-Uballit. A régi kereskedelmet eleveníti fel. A XIII. század második feléig tart. FQníciában felfedezik a bíborcsiga gyapjút(Assurban gazdasági válság bontakozik ki(Katonaállammá válik.
Két jelentQs király:
I. Tukulti-apal-Esarra (Kr.e. 13. század)
Tukulti-apal-Nihurta
Ezután katonai erQvel szerzi meg azt, amit eddig békésen. Asszíria élQsdivé válik. Minden szükségletét a zsákmányból elégíti ki.
A harci kocsihoz 3 ember tartozott.
A XI. század második feléig tart a korszak. A források ezután nem említik egy darabig.
Kr.e. 970-950 körül újra említik, ez az Újasszír kor a VI. század végéig. Legnagyobb korszaka a népnek.
Újra van termelése. Csak egy idQ után indul újra a zsákmányszerzés.
II. Asszur-naszir-apli harcikocsizók számát 1000-re emeli.
III. Tukulti-apar-Esarra (Kr.e. 770-40)- megásta Asszíria sírját.
Utolsó nagy király: Assurbanapli.
Kr.e. 668-ban elfoglalja Egyiptomot, megtartani nem tudja, de ellenQrzése alá vonja.
Kr.e. 652-ben szerveztek egy asszír ellenes felkelést.
Újbabilóni állam, kassziták.
Assurbanapli a lázadást vérbe fojtja.
Asszíria ekkor jut hatalma csúcsára. Kr.e. 612-ben a méd-káld-egyiptomi koalíció legyQzi Qket. Lerombolja a fQvárost. Kr.e. 605-re elesik az összes város.
A bukáshoz hozzájárult a központi hatalom gyengülése.
Újbabiloni Birodalom:
Ezután az arámi nép Babilont központtá szervezve létrehozza az Újbabiloni Birodalmat. Kr.e. 539-ig tart. Ezalatt kiterjeszti fennhatóságát a Földközi tenger keleti medencéjéig.
II. Nabu-kudurri-uszur Kr.e. 587-ben elfoglalja Palesztinát, elhurcolja a zsidókat(babiloni fogság Kr.e. 539-ig. Kr.e. 539-ben a perzsák meghódítják az Újbabiloni Birodalmat.
Egyiptom (vázlat):
Egyiptológia: Egyiptom múltjával fo2F ^ ì î `
b
¦
¨
â
6
8
P
4Zö8²¢T!Ì$.'0'Ê'Ì'¸)öïçïÜÑÜÃÜÃÜÃܸܸ¦xxphphZh jàðhí7$hí7$CJaJ hí7$CJaJ h-hCJaJ
h8Mæ5>* h8MæCJaJ
h¦0Ø5>* h¦0ØCJaJ hÉM;CJaJ h¼kCJaJ
h¼k5>* hà*Th¦0ØCJaJ hà*Th¼kCJaJ jàðhà*ThEæCJaJ hà*Th>
CJaJ hà*ThEæCJaJ h>
CJaJ
h>
5>*h>
5CJaJ"2F ^ î
n
|
$
8
" ª æ 24Zpêø
÷òòòòòòêêååååååååååååååÝÝ
&
Fgd¦0ØgdEæ
&
FgdEægd>
$a$gd>
*ý
| :L`tÎôö8hzäzR²*´~¢÷òòêêêêòòòòòâÚòòòòòòòòòòò
&
F
gd¦0Ø
&
F
gd¦0Ø
&
Fgd¦0Øgd¦0Ø
&
Fgd¦0Ø¢ T!l!z!("ä"î"ô"#
##²#0'¶)¸)Ê)È*H,-N/~00¤0Ú01X1úúòòííåååååííííííííííííííí
&
F
gd-hgd-h
&
F
gd-hgd¦0ظ)Ê)~...L/N/X0Z00¤0î14262P2R2Æ3È3ò3ô34v4D666%8/8x:;
;V
>CxDùñéÛéñéÛéÔé̶̾̾̾¯¶§§tlld h4`hCJaJ h5h÷CJaJ jàðh5h÷h5h÷CJaJ jàðhV8¬hV8¬CJaJ hV8¬CJaJ
hA
5>* hA
CJaJ h úCJaJ
h<_5>* h<_CJaJ jàðhQEZhQEZCJaJ hQEZCJaJ
h´U5>* jàðh´Uh´UCJaJ h´UCJaJ hí7$CJaJ
hí7$5>*'X1â1î1z2ò3ô34v4¢5266¬6H7¢7$8%8/8N8i88Ñ8õ8 9
;H;ê;<÷÷òòòòòòêêêååååååååååååååågdA
&
Fgd úgdQEZ
&
F gd´U<>H>>Æ>Ê? @Ä@ABBC^C
DxD²DEFRFSFiFGÉGÊGÝGZZúõííõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõègd®zÔ
&
Fgd5h÷gd5h÷gdA
xDSFiFlGmGÉGÊGÝGHZH[Ì[Î[æ\ ]P]R]T]]
^B_daa~bbæcdBd`dbdÐdÒdÔdîdÚfgg6iDij løñøãøÛÔÛÒÛÊÛÊûʻ´©»¡¡¡¡¡}uunuf hõZCJaJ
h¯ü5>* h¯üCJaJ
hö5>* jàðhöhöCJaJ höCJaJ
hB5>* hBCJaJ hx¬hx¬CJaJ
hx¬5>* hx¬CJaJ
hbz 5>* hbz CJaJU
h®zÔ5>* h®zÔCJaJ jàðh&Fh&FCJaJ
h&F5>* h&FCJaJ(glalkozik.
1822: Francois Champollion megfejti az egyiptomi írásjeleket:
Démotikus
Hieroglif
Hieratikus
Rosette-i kQ
Képszerq jeleket alkalmazó mássalhangzó írás.
Egyiptom múltját a régészeti leletanyag alapján is lehet kutatni.
1857: Egyiptomi Régészeti Hivatal (vezetQje: A. Mariette)
Ferdinand Lepsius
1850-es évek elQtt a régészek mindent elvittek, amit találtak.
Történeti földrajz:
Nílus a legfontosabb, amely árad.
Egyiptom Qstörténete, idQrendje:
Kr.e. 5000 körül kezdQdik el a csiszolt kQkorszak. Dagari-Nagada
Alsó és FelsQ Egyiptom
Kr.e. 3500 körül már léteznek.
FelsQ Egyiptom elfoglalja Alsó Egyiptomot.
Archaikus kor: Ménész és Narmer. A fQváros Memphisz
Óbirodalom (Kr.e. 28-22. század)
Manethón pap osztotta fel a korokat.
III, IV, V. VI. dinasztiák uralkodtak. A fáraói hatalom ekkor épült ki, isteni hatalmuk van. A hatalom jelképei a piramisok.
Gizai piramisok
Piramisok gúlaformája-Imhotep
A gúla a napot szimbolizálja.
ElsQ átmeneti kor:
VII-X. dinasztia. Meggyengül a fáraói hatalom. Kirobban a nagy memphiszi szegénylázadás. Ipuwer intelmei Qrzi a forrást.
Középbirodalom:
XI-XII. dinasztia, Kr.e. XX-XVIII század. Núbiai irányú terjeszkedés. III. Amenemhat alatt hatalmas építkezések. Halotti templom-Hérodotosz Labirintosznak nevezi.
Második átmeneti kor:
XVIII-XVI. század, XIII-XVII. Dinasztia(hyksosok helytartói. Elfoglalják Egyiptomot a hyksosok.
Újbirodalom:
XVI-XI. század, XVIII-XX. Dinasztia.
Thotmeszek
III. Thotmesz alatt a legnagyobb a birodalom.
Amenhotepek
IV. Amenhotep/Enhaton-XIV. század-vallási reform
Megtiltja az istenek imádatát, Aton kultuszát engedélyezi. A kísérlet nem sikerül. Az Amon papság visszaszerzi a hatalmat.
Ramszeszek
II. Ramszesz Kr.e. 1301-1240-es évek
P vívott háborút a hettitákkal (II. Muvattalis). Kr.e. 1296-ban indít hadjáratot. Tényleges csata nem volt, csak erQdemostráció. KésQbb békét köt és 3. fél fenyegetése esetén kölcsönös segítségnyújtási egyezményt kötnek.
India:
Indus folyó medencéje, indus völgyi civilizáció Kr.e. 2300 körül jön létre. Évszázadokon keresztül nem tudtak semmit. Kr.e. XIII. század: árja nép betelepül.
1922: Az Indus folyó mellett kutatva angol-amerikai kutatók megtalálják Harappát és Mohendzso-Darót. Sir John Marshall, Angol Régészeti Társaság. Ismeretlen civilizáció tárgyi emlékeit találták. MegkezdQdtek az ásatások, sok város került elQ. Mohendzso-Daro- holtak hegye.
C. Heros: Felvetette, hogy a zsírkQpecsételQk nyelve dravida.
Pstörténet:
India(külsQ nép
Eposzuk a Mahat bharata
Ramajana
Csiszolt kQkorszakban már élt az ember:
Halász-vadász közösségek
Vándor marhatenyésztQ közösségek
Népmozgás:
Fémfeldolgozás
A III. évezred közepére civilizáció születik. Nagyobb városok, palotaközpont.
Úgy vélték, hogy Mohendzso Daro volt a fQváros.
Harappa
Az államot papi arisztokrácia irányította. A palota ura kereskedelem irányító is volt.
Palota ura magára vállalja a beszerzést. A palota osztotta szét a nyersanyagot.
Raktári begyqjtéses újraelosztásos rendszer.
Redisztribúció
Meloha civilizáció:
Kapcsolatait Mezopotámia térségéig kiterjesztette.
Kéregmozgások(A papi vezetQ rétegben kételkednek(A réteg dönt a terület elhagyásáról.
Indoárják:
A perzsákkal és a médekkel együtt az indoeurópai nyelvcsalád népcsaládja.
Perzsákkal éltek együtt a II. évezred végéig. Az árják félnomádok. Foglalkozásuk döntQen pásztorkodás, de földmqvelési ismereteik is voltak. EbbQl az idQszakból számos mítosz maradt ránk, gyqjteménye a Véda (Szent Tudás)
Rig Véda- indoárják betelepülése
A betelepülés után létrejön a kasztrendszer.
Az árja honfoglalás sokáig tart. Ez a védikus kor.
Az árják két rétege már elkülönül egymástól:
Katonás arisztokrácia a telep elfoglalásakor domináns, késQbb alul marad a papi réteggel szemben
A társadalom vezetQ elitjévé a brahma varna válik.
Varnák:
Brahmana
Ksatrija katonák
Vaisja- földmqvesek
Sudra- szolgák
A 4 varna kötelességét a Darma határozza meg.
Ez a varna rendszer. Olyan rendszer, amely IstentQl ered, örökkévaló. Az egyes varnákból nem lehet átkerülni. Egy pap találja ki a reinkarnációt (isteni igazságtétel).
3 istenség:
Brahma- fQisten
Siva- pusztító
Visnu
Ez a vallási ideológia a brahmanizmus. 3 istenséget állít középpontba. Az ideológia szentesíti a varna rendszert. Örökkévaló, megváltoztathatatlan.
Dzsati (kaszta): A varnákon belüli kisebb csoportok, amelyek számára a varnákon belül van hely.
Posztvédikus kor:
Magada, Koszala, Nanda- Ezek királyságok, közöttük ksatrija köztársaságok a hegyekben. A Kr.e. VII-VI. században a gazdasági fejlQdés megindul.
A brahmanizmussal szembeforduló vallások, heterodoxok jelennek meg:
Adzsivitizmus
Dzsainizmus
Buddhizmus- Kr.e. VI. század közepe
A buddhizmus megteremtQje Ghautama Sziddharta.
Mindhárom vallás egybQl indul ki: Mi az élet értelme?
Kétségbe vonják a brahmanizmus igazságait. Bodgayaban egy fa alatt Ghautama Sziddharta rájött, hogy mi az élet értelme, megvilágosodott, Buddhává lett Kr.e. 549-ben. KövetQi iskolát alapítanak, 4 igazság van szerintük:
Az élet szenvedés
A tudás ennek felismerése
A szenvedés megszüntetéseinek módja az élet hívságairól, örömeirQl való lemondás
Végig kell menni a 8 ösvényen, az ember eljuthat a nirvánába
Maurja Birodalom:
A Maurja Birodalom alapítója Csandragupta Maurja. Legismertebb tagja Asóka (Kr.e. 270-230). A buddhizmust hivatalos államvallássá tette.
Asóka halála után a brahman papság visszaszerzi a hatalmat, megalkotja a hinduizmust, a megreformált brahmanizmust.
Kína:
Kínát évezredek óta ugyanaz a nép lakja. Egyedül észak felQl nyitott. Itt hozzák majd létre a Kínai Nagy Falat. Ennek az ára az elzárkózás.
Pstörténet:
Homo erectusok eljutottak ide. Homo erectus pekinensis.
Gazdagabb leletanyaga a csiszolt kQkorszakhoz kötQdik.
Legismertebb régész szakembere Gunar Andersson. P tárja fel a Huang-Ho folyó mentén az elsQ településeket:
Jungsao
Langsao
Andersson szerint nyugat felQl érkeztek ide az emberek.
Az elsQ állam a hagyomány szerint már Kr.e. 2300 körül létrejött. Ennek nyomaira nem bukkantak.
1800 körül létrejön a Sang-Jin állam.
3 tény támasztja alá létezését:
Írás megjelenése
TemetQleletek- olyan elQkelQ sírokat találtak, amelyek tanúsítják a differenciálódást
Bronz széleskörq alkalmazása
Kr.e. XI: századig áll fenn az uralom.
Az utolsó Jin botrányos életet élt.
Csou állam:
Kr.e. III. századig tart.
Katonailag erQsebb állam, mint a Sang-Jin. Kr.e. 480 körül a hatalom meggyengül, az állam területi egységei önállósodnak, harcot kezdenek egymással a hegemóniáért 221-ig. Jing Cseng szerzi meg a hatalmat ekkor. Felveszi a Csin Si Huang Ti nevet. Kína elsQ császára 210-ig. Nagy változásokat hozott.
FQváros Xien Jangba lesz. Új hadsereg, palota.
Utakat építetett, mértékeket, súlyokat egységesít. Északon az ázsiai hunok, a hsziungnuk ellen létrehozza a Nagy Falat.
Ideológiai ellenfeleit likvidálja, fQleg Kung-fu Ce-t.
Kung-fu Ce ideológiája: Az Qsi patriarchális faluközösségek felszámolása bqn. A régi erények fenntartása fontos (Qsök tisztelete). Az állam irányítóinak bölcsességre van szüksége.
Ez nem tetszik Csin Si Huang Tinek.
Facia: Han-fej Cse: Törvények kellenek. Az uralkodónak szigorú törvényekre van szüksége.
Kr.e. 213-ban a konfuciánus mqveket elégetik a fQtéren. A szolgák nem égettek el mindent.
Halála után fia követte, gyengekezq volt. Lázadás tört ki ellene. Két hadvezér hadseregével Kr.e. 207-ben megdöntötte.
Li Han lesz az új örökös, a Han dinasztia.
Kr.u. 220-ig marad fenn. Ekkor éli virágkorát Kína.
Hasonló témájú dokumentumok
- 2007-12-10 06:59:05
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
