boas beátáé

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet III.boas beátáé

F BOAS 1858 - 1942

F Boas szerint a kultúrákat egy egységes rendszerként tanulmányozták etnocentrikus módon a társadalom funkcióit a test szerveihez hasonlóan értelmezték. s a változó társadalmat úgy fogták fel, mint egy szervezet mqködését régen a primitív kultúrákat egy gyermekhez hasonlították melynek fejlQdnie kell. Boas korában pedig úgy tekintették azokat mint megérthetetlen idegeneket. Ezt boas túl egyoldalúnak és gyerekesnek találja ( nem segít abban hogy tisztán lássunk) szerinte nincs két olyan kultúra mely azonos lenne. Minden társadalom fejlQdik de a maga módján némelyiknek ez az aspektusa fejlettebb a másiknak az
Boas fQ nézete a kulturális relativizmus mely szerint minden kultúra egy egyedi képzQdmény emellett egyik sem alacsonyabb vagy magasabb rendq a másiknál. Az antropológia zavarosnak és képtelenek tqnQ cselekedetek mögött is az értéket keresi. Az elmélete a tízen kilencedik századi egyoldalú evolúcióval szemben jött létre mely azokat a fejlQdési fokokat vizsgálja, amelyeken keresztül a mi evolúciónk is keresztül ment míg kialakult egy modernebb világ. Az egyoldalú kulturális fejlQdés szerint a különbözQ népcsoportok régen kultúra nélkül kezdtek el fejlQdni és külsQ és belsQ ösztönzésre való reagálás ként, mindenütt hasonló módon fejlQdtek ki pl. hasonló hiedelmek szokások alakultak ki. A régen élet primitív QseinkrQl nem lehet történelmi adatokat szerezni ezért régészettel, lehet életüket feltárni, amelyek megmutatják a különbözQségeket. nem teszik lehetQvé az általánosítást, amit az egyvonalú evolúció talált ki.
Az általánosítással szemben álló bizonyíték a földmqvelés és pásztorkodás fejlQdésének példája is (kezdetben a férfiak munkája a vadászat és halászat volt a nQé pedig a növénygyqjtés majd a férfi dolga a pásztorkodás) vagyis: a termesztett növények a vadnövényekbQl származnak) más példa erre a család formájának kialakulása.
Ha egyoldalú lenne a fejlQdés, akkor a család mindenütt ugyan olyan lenne, ezen kívül a szokások sem alakulnak ki mindenütt ugyan úgy. Pl. egyes társadalmakban, nagyobb szerepe van a totemizmusnak, emellett az is képtelenség, hogy ugyan azok a kulturális jellemzQk mindenütt ugyan olyanok és egy azon okból alakultak ki pl. ugyan olyan társ.-i csoportok nem mindig folytatnak ugyan olyan foglalkozásokat.
A túlvilági élet elképzelése a következtetések szerint álmokból és képzelgésekbQl alakult ki, pedig ez sem igaz. Boas szerint lehet, hogy több lutúra elsQ látásra hasonlónak tqnik, de nem szabad a látszatra adni. Mélyebben meg kell Qket figyelni és így észre vehetjük az egyedi vonásokat. pl. minden kultúrának más vallása van, hogy mi lesz az emberrel halála után az elképzelés annak racionális és érzelmi elemeitQl függ. Az erkölcsi értékeket megfigyelve szemléltetjük, hogy a civilizáció haladásával a cselekedetek értéke folyamatosan megváltozik. Pl. egyre nQ az emberi élet megbecsültsége, illetve az emberölés nem mindenqt történik ugyan abból az okból, az csak jogilag lehet egységesként értelmezni. Tehát a szokások különbözQ irányokba fejlQdnek, és hasonló formák irányába közlekednek. Csak akkor tekinthetjük azokat egyenlQnek, ha a különbözQ területeken, ugyan olyan a történelmi fejlQdés.
A geográfusok más módon értékelik a kultúrát úgy mint a földrajzi környezet eredQjét az ember gazd-i életét annak az országnak termQkincsei határozzák meg melyben él. A falvak helye és nagysága az élelmiszer ellátástól függ az élelem szerzés évszakos változásai vándorlásokhoz vezettek. A házak fajtáit az idQjárás is meghatározhatja.
( az életmódot befolyásolja az élelem mennyisége.
a környezeti viszonyok meghatározzák a szellemi életet is (pl. a vulkánok tevékenységét olvashatjuk mítoszokban)
a földrajti feltételek ugyan módosítják a kultúrát, de nem azaz egyetlen befolyásoló tényezQ, mert ugyanolyan környezetben élQ emberek lehetnek kulturális különbségeik (pl. az eszkimók rénszarvast tenyészthetnek vagy zsákmányolhatnak.
Befolyásolja a szokások és hiedelmek sajátos formáját, de ezek elsQsorban az emberi értelmen alapulnak, a civilizációk.

helyes megállapítás: minden ember különbözQ, más adottságai vannak, ez határozza meg az egyén magatartását, ez határozza meg, hogyan reagálunk a kultúrára.

A kultúra számtalan tényezQbQl ered, az emberfajok közötti különbségeknek semmi hatásuk nincs annak fejlQdésére.

Tehát: hasonló népcsoportoknak is lehet különbözQ kultúrájuk, illetve különbözQ népeknek is lehetnek hasonló kultúrájuk.

13. fejezet

az a felfogás, hogy a kultúrát a faj határozza meg, elterjedt.
Emellett az is elterjedt, hogy az egy fajhoz tartozók egy nemzettséghez is tartoznak. (pl. az 1880-as években támadták azokat a zsidókat, amelyik nem asszimilálódott a németekkel.
Emellett a faji jelleg határozza meg az ember vallási és társadalmi helyzetét (pl: elterjedt az elQítélet hogy a négerek lusták)
Ezt az elméletet néhány antropos nem támogatja, de ez Boas országban is elterjedt,
A négereket megszorító intézkedésekkel is sújtották (pl: nem lehetett saját földtulajdonuk, nem lehetnek klubtagok stb.)
Boas mindezt tévedésnek tartja, mert úgy gondolja, hogy a fajelmélethez bizonyítékok is kellenek, be kellene bizonyítani az ezt valló tudósoknak, hogy a faji különbségek befolyásolják a viselkedésbeli különbségeket.
Emellett még az egyfajta fajba tartozó egyénnek is lehetnek különbözQ biológiai és lélektani jellegei, melyeket a külsQ és belsQ tényezQk alakítanak ki.
A fajelméletet Boas egy spekulatív és etnocentrikus állításnak tartja, s szerinte ez az , ami nem tette lehetQvé , hogy a különbözQ csoportok tagjai között nem jöhet létre házasság. Ez az endogámia, amely lehet vallási, etnikai.
A fajok eléterjedtek Európában is, ennek köszönhetQen nem ritka már a keveredés, tiszta embertípus már nincs. Pl. Rodolfo Livi kimutatta, hogy a szélsQ észak és szélsQ dél fajai teljesen különböznek, az egyik fajtól a másikba való átmenet fokozatos.
Az emberek keveredését okozta még a történelem során végbement népvándorlás.
A görögök dél-Itáliába mentek vándoroltak a kelták és a teuton törzsek.
Mindezt történelmi események hozták magukkal
Britanniában is megváltozott az etnikai helyzet: a kelták, angolszászok hódításai miatt.
A vándorlások elQsegítették a nyelvek és kultúrák keveredését.
Azonban tudni kell hogy a faji keveredések pontos menetét soha nem fogjuk megismerni mivel nem tudunk semmit a tiszta és kevert családok arányáról, és a tiszta családok történelmérQl.
KülönbözQ nemzetségek közti keveredés Európában már ritka
Ez akkor fordul elQ, amikor valamelyik iparág gyorsan fejlQdik és ez munkaerQt vonz egyik országból a másikba.
Azonban ez történhet népüldözés miatt is mint pl. a zsidóknál.
Arra hogy a különbözQ népekkel hogyan kell bánni, politikai kérdések adnak rá választ. ( ezt nem érzelmi úton, hanem tudományos módon kell keresni)
Boas szerint az Amerikában történt gyarmatosítás idején végbemenQ vándorlás modern formában ismétli meg az ókor végi vándorlást, mert akkor a népsqrqség viszonylag alacsony volt.
Az alacsonyabb létszámú közösségekben a beolvadás gyorsabban történik meg mint a magasabb létszámukban. A beolvadás azt jelenti, hogy két különbözQ nép közül a kisebb létszámú átveszi az Qt körülvevQ nép nyelvét esetenként a kultúráját is.
Nem feltételezhetjük hopgy mostanában a beolvadás gyorsabb, mint ami évezredekben volt folyamatban. A bevándorlók fizikai jellemzQinek tanulmányozásában két kérdést emelhetünk ki az elsQ a bevándorlók kiválasztása és a környezet hatása az összevegyülés hatásának kérdése. ElsQ kérdés válasza: a testi változások, és irányítások okai zavarosak a magatartás asszimilálódhat.
A másik kérdés válasza: amik az emberi típusokat összetartják azok az összekötQ szálak. Ezek a vándorlás idején megszakadtak. Ez elQfordul Európában illetve Amerikában de hogy milyen hatással vannak ezek az amerikaiakra arra nincsen konkrét válasz. A fajkeveredés végered,DZ
èD#’#”#–#B5Z599Ê=â=>>\?n?‚?š?RAhABB0BBBnB€BøB
CC0CDL
LJLöM,N>NXNlNnNŒN|PŽP¶QÆQTT^TlT¦T¼TÄUàU*V0V4VŽV¦VÚVèVlW†WXâZüZ`[z[\’\.]H]x`DcFc²w´w6yFy`|üøüøüôøðôüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüîüøüêæêøêøæøæøæüæøæøæøæâÞâøâÞâøâÞøÞøÞÚÞøÞæÓæðÞøÞ

jàðhó^ h]ZµhƒB-hí+hó^ h||pUh-IñhühCb&h1BóR&(ø

2 ¾èö ”#ú#Þ$¶&¦'¨'à(â(Ä)Æ)º*¼*Ö*Ø*V+À,Â-ôôôôôôôéáÖÖÖáÖáÖáÖáÎÎÖÖÖ $a$gd1Bó
$
&
Fa$gd1Bó $a$gd1Bó
$dha$gdOqU
$dha$gd1BóZƒþÂ-4.­.‡/Ô0 2”4.5¾56Ê6H7¸8,9
:ˆ:°;=ø>âAT*V’\d]
^ö^4`ôôôôôôôôôôôôôôôôìììììááááá
$dha$gdOqU $a$gdó^
$
&
Fa$gd1Bóményét a bennszülött népesség és az ujabb bevándorlók termékenysége fogja meghatározni például a nagyvárosok negyedeiben erQs a csoport összetartás de a késQbbi generációknál növekedni fog a más nemzetiségekkel való házasság és ez eredményezi majd a keveredést. Frank lamer a populáció problémáját elemezték, megalapították, hogy egy nemzet kialakult jóléte attól függ hogyan oszlanak meg az öröklött alkati típusok a társadalmi fajok között és ezekkel a faji típusokkal nincsenek összekötve. Az európai nemzetek és más földrészeken lakó leszármazottjaik a degenerációtól tartanak, mert manapság gyorsan halad a nép differenciálódása ezáltal nQ a legerQsebbek és a leggyengébbek száma az antropológia arra a kérdésre is keresi a választ, hogy a néger lakosságban a nem kívánatos jellegek mennyire okozzák a faji jelleget. Válasz: ez a néger kult. Sajátossága melyhez hozzá tartozik a rabszolgaság a régi életmód elvesztése majd a szervezetlenség korszaka és a gazdasági helyzet hanyatlása tette lehetQvé alsóbbrendqségüket.
Mindezt összegezve, a terepmunkát fontosnak tartja, mert a kutató ennek során a bennszülött szemszögébQl képes megérteni azok hiedelmeit. Nem szabad elQször az emberiségrQl általánosítani, majd innen minden népre egyedileg következtetni, mert ez egy etnocentrikus felfogás.
Ha az etnográfiai jelenség különbözQ eredQkbQl is kifejlQdhet, tehát követelménnyé kell tennünk a jelenség okainak vizsgálatát és összehasonlítani csak azokat a jelenségeket, lehet melyekrQl bebizonyosodott, hogy ugyan annak az okoknak az okozatai. Ù(be kell bizonyítani az anyag összehasonlíthatóságát). Léteznek bizonyos törvények, melyek a kultúra fejlQdését irányítják, ezeket fel kell tárnunk. Cél: felfedezni a fejlQdés során, végbemenQ folyamatokat. Mód: összehasonlítjuk a változatokat, és ahogyan a szokások és hiedelmek léteznek, feltárjuk a mögöttük rejlQ pszichológiai okokat. Másik módszer: megvizsgálni, hogy milyen hozadékkal jár az azt gyakorló törzs kultúrájában, és földrajzi elterjedésüket egybekötjük a szomszédos törzseknél, és rájöhetünk a fejlQdésükben közremqködQ okokra. Háromféle következmény:
- a környezeti feltételek, tényezQk kimutatása, amelyek a kulturális elemeket módosították, létrehozták.
- pszichológiai tényezQk kimutatása, amelyek a kultúra formálásában mqködtek közre
- történeti kapcsolatokból eredQ következmények megvilágítása, ezzel rekonstruáljuk az eszmék fejlQdésének történetét
Az indukció egy lenézett módszer melynek alkalmazásának alapja egy körülhatárolt hely. Óvatosság: mélyen kell kutatni a kultúrát és csak úgy összehasonlítani.
Hasonló elemek: Alaszka, Szibéria
E. B. Taylor Anglia és F. Ratzel Németo.

A környezet földrajzi közelség, hatással van a kultúrára, de nem az egyedüli tényezQ például kelet Afrikában vagy új Guineában. Bár sokféle szokás van kis területeken a szomszédos területek azonban, mindig érintkeznek egymással. A kultúra terjeszkedését segítette a házasság, háború, a rabszolgaság és a kereskedelem(az egymással érintkezQ területeken kulturális asszimi8láció jött létre. A tanult módszer közvetlen eredménye a tanulmányozott törzsek kultúráinak története lesz. Kibogozzuk egy kultúra történetét megértjük a környezeti hatásokat, és a pszichológiai adottságokkal megérthetjük pl. ezek, vagy más okok, mennyiben befolyásolták más kultúrák fejlQdését. Ez kritikus teszt: ellenQrizzük az anyag összehasonlíthatóságát, majd a folyamatok egyformaságát kell megkövetelni. Egyes jelenségek olyan széles körben terjedtek el hogy összefüggQ területen, amikor kiderül a kultúrák biztos forrásai, azonos forrásból származnak. Funkció: felfedezni azokat a folyamatokat, amelyek a szokások kialakulásához vezettek. Ha az antropológus, meg akarja állapítani a kultúra növekedését szabályozó törvényeket, akkor össze kell hasonlítania a növekedési folyamatokat melyek földrajzi térségek tanulmányozásával érhetQ el. Történeti módszer: felhagyott azzal az elvvel miszerint bárhol kulturális hasonlóságot találtak történelmi kapcsolatot feltételeztek. Kulturális módszer: a kutatást szélesebb és megbízhatóbb alapokkal végezzük. F boas az összehasonlítási módszer korlátjai az antropológiában I. a boas kori antropológia szerint az emberi társadalom úgy fejlQdött ki, hogy sok közös társadalmi gondolkodás belli formai és viselkedés belli jegyeik vannak. Pl. vannak törvények melyek a társadalmi fejlQdést, irányítják és ezek minden népcsoportra érvényesek. Amióta ezt megfogalmazták az volt a hiedelem, hogy az antropológia különös népek szokásainak és hiedelmeinek a feljegyzését jelenti, illetve fényt derít a népek migrációira és rokonságaira
II ebben változás történt.
Módszerbeli: újabban az emberi elme azonos mqködésének terméke ként magyarázza pl. brington. Mások szerint az emberi elmét egységes törvények uralják.
Bastian szerint az emberiség alapvetQ ideái mindenütt azonos módon ismétlQdnek (ugyan azok az etnográfiai jelenségek a különbözQ népek környezetében fordulnak elQ.
A közös eredet azonban kizárható a bonyolult és különös szokások miatt a népeknél többé-kevésbé közeli párhuzamokat találhatunk a kultúra egyes vonásaihoz
Tylor spenser bastian stb. bizonyítékokat pl. tqz íj halál utáni élet elképzelése stb találtak az állítás igazolására. Amikor egymástól távoli népek kulturális jegy analógiáját találjuk, valószínq, hogy eredetük nem közös és egymástól függetlenül jöttek létre. Hasonló következmény nyílik ez a megoldás: hogyan fejlQdnek ki a különbözQ kultúrákban? Az ideák változnak a variációk okai vagy külsQdlegesek a környezetben, gyökereznek vagy belsQdlegesek azaz lelki adottságok függvényei.
KülsQ feltételek: Az emberi környezet pl.: népsqrqség és hatása egyre világosabbá válik pl.: friedrich radzel
BelsQ feltételek: melyek az elmét befolyásolják pl: stall, aki a szuggesztió és a hipnózis hatását tanulmányozta. Bizonyos kulturális elemeket átvesznek, míg másokat elutasítanak, erre mutatnak a törzsek és népek kapcsolatát vizsgáló kutatások. Ezek megalapozottabb, a kulturális cserérQl vallott nézetekre mutatnak rá. Induktív módszereket kell e vizsgálatokban alkalmazni, hogy a megfigyelt jelenségeket el tudjuk különíteni. Arra hogy ezek hogyan jöttek lét5re már nehezebb válaszolni.
Bastian szerint a hiedelmek szokások stb. végsQ forrásait lehetetlen felfedezni ( elemi gondolat: az emberi elme ezeket spontán módon találja ki, fogadja el. Bizonyos fokig azonban, az e.g. Kifejezése tudtunkra adja pszichológiai okát. ( pl. emberi állati tulajdonságok közti analógia. A legnehezebb kérdésekkel foglalkozva elfogadott az a nézet, ha egy etnológiai jelenség több helyen kialakult egymástól függetlenül, fejlQdése azonos volt. Azonos etnológiai jelenségek azonos okok következményei?
A különbözQ régiókban feltárt etnológiai jelenségek azonossága
Ugyan az a jelenség sokféle képen jött létre
A különbözQ helyekrQl származó hasonló kulturális jelenségeket hasonlít össze azzal a céllal, hogy fejlQdésük történetét, feltárja. Abból indul ki hogy ugyan az a jelenség ugyan úgy fejlQdött ki pl.: matheus szerint a navahok totemjei önálló nemzetségek társulásával jöttek létre.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-1 12 1eloadas állatszervezettan atombomba dettre gábor dimat építészettörténet evolúció fehérje fizika1 fogyasztás gazdaságtörténet gazdinfo gyep halál írányítástechnika kamatláb kidolgozott kérdések kis jános kodolányi - levelező konzultáció könyvtárinformatika környezetgazdaságtan kőzetek kronológia kutatásmódszertan különleges épszerk lézer magyar premodern megoldások megtakarítás opkut őstörténet piac political science politológia preromán radács stat tengely tolsztoj tőke tudománytörténet turizmus tűzjelző vállalat vállalat helye vizsgazárthelyi white