I. 30.tétel

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarJogászPolgári Jog 3I. 30.tétel

30. A szerzQdés megszqnése és megszüntetése. Az elállás és felmondás szabályai.
1. A közhatalmi aktusok szerzQdésszüntetQ ereje
a)Jogszabályon alapuló szerzQdésszüntetQ tényeket a Ptk.-ban szétszórva találunk meg. pl: Megszqnik a szerzQdés, ha a megbízó cselekvQképtelenné vagyk.cs.k.-sé válik, illetQleg, ha a megbízott a cselekvQképességét elveszti illetve akkor is, ha a megbízás tárgytalanná válik, mert a megbízónak a megbízás a teljesítéshez fqzQdQ érdeke megszqnt.
b)Az egyedi közhatalmi aktusok is lehetnek szerzQdésmegszüntetQ hatásúak:
-Bírósági határozat; a felek bármelyike kérheti, hogy a közöttük már létrejött szerzQdést a bíróság szüntesse meg.pl:Tartási és életjáradéki szerzQdés fQszabályként a jogosult haláláig áll fenn. ElQfordulhat azonban, hogy az idQk folyamán a szerzQdés teljesítése lehetetlenné válik. Mivel ez a szerzQdés egyoldalú jognyilatkozattal nem szüntethetQ meg, ezért a felek közös akarata, vagy a bíróság szüntetheti meg. A Gt. értelmében a társaság megszqnik, ha a cégbíróság a Ctv-ben meghatározott okok miatt megszqntnek nyilvánítja.
-Közigazgatási határozat:Leggyakoribb esete,amikor egy lakásbérleti vagy akár haszonbérleti szerzQdés az ingatlan kisajátításával szqnik meg, de alapot adhat erre egy épület lebontási határozat is.
2.A szerzQdés megszqnése egyoldalú jognyilatkozat alapján
a)A felmondás
A felmondás a másik félhez intézett egyoldalú jognyilatkozat, mely a szerzQdést a jövQre nézve szünteti meg. Hasonló a megszüntetQ szerzQdéshez. A szerzQdés felmondás esetén ex nunc hatállyal szqnik meg, a már teljesített szolgáltatásokért ellenszolgáltatás jár.Az ellenszolgáltatással nem fedezett szolgáltatás visszakövetelhetQ. A felmondási jog alapulhat szerzQdésen és jogszabályon.
Ok szerint:rendes és rendkívüli IdQbeli hatály szerint:azonnalra vagy meghatározott idQre
-Rendes felmondás:A határozatlan idQre kötött tartós szerzQdések megszüntetésének rendszerinti módja a rendes felmondás.Mivel nincsen örökké tartó szerzQdés, ezért lehetQséget kell adni a feleknek, hogy a jogviszonyukat indoklás nélkül megszüntethessék. E mindkét felet megilletQ alakító jog általában határidQs. Ez azt jelenti, hogy a szerzQdés nem a rendes felmondás közlésekor, hanem akkor szqnik meg,amikor a felmondási idQ eltelt. A felmondási idQ célja az, hogy a másik fél fel tudjon készülni a szerzQdés megszqnésére és az, hogy az érintett felet ne érje túlzott indokolatlan hátrány.A rendes felmondást nem kell indokolni, nincs alakszerqséghez kötve. Nincs jogi akadálya, hogy a felek határozott idejq jogviszony esetében is kikössék.
-Rendkívüli felmondás:A`n ¢ " ð
r
„
À
ò
N

r

x
rtv¤¦x|’,‚¢"TVXóâóÖËǼǴǴǼǧǣǙŒ„£y£n£j_j[j[hdÑhqoœhä)ì56>*hä)ìhqoœhg1âB*phTÔhqoœhg1âB*
ph°Phqoœhg1â5hqoœhg1â56>*^Jhqoœhg1â56hg1âhqoœhiJy56>*^JhiJyhiJy6hqoœhiJyB*phTÔhiJyhqoœhiJyB*
ph°Phqoœhu’5CJaJ hqoœhiJy5B*CJaJphhqoœhiJy5CJaJ ¢ ¶
L

tx–ž€V–(²(, /Ò3;ýýýýýýýýýýýýýýýýýX€„$š(®(Ü)ø)¦*þ+,,, ,¢/Æ/È/Ú/Ò0Ð3Ò3Ô3è3&8;;ôðîðãðßðßðÕÊÕßÊßÆßÆßƻƷÆhqoœhqoœh®\56>*h®\hqoœh´L
56>*hqoœh´L
6>*h´L
hqoœhdÑB*phTÔUhdÑhqoœhdÑ56>* fél súlyos szerzQdésszegése esetén a másik felet mind a határozott , mind a határozatlan idejq szerzQdéseknél megilleti a rendkívüli felmondás joga. Ez a jog alapulhat a felek megállapodásán és jogszabályon is. pl:haszonbérbeadó;kölcsönszerzQdés hitelezQje. A rendkívüli f.-t minden esetben indokolni kell, szerzQdésmegszüntetQ hatályát illetQen általában azonnalra szól(a másik fél szerzQdésszegésére alapozott szankciós jelleget hordoz magában). Azért kell megjelölni a valós okokat, hogy a másik fél védkezni tudjon. Az azonnali hatályú felmondás a szerzQdést azonnal megszünteti.
b)Az elállás
Az elállás a másik félhez intézett egyoldalú jognyilatkozat, mely a szerzQdést ex tunc hatállyal számolja fel.Ez hasonlít a felbontó szerzQdéshez. A szerzQdéskötés elQtti állapotot kell helyreállítani úgy, mintha a szerzQdést meg sem kötötték volna. Irreverzibilis szerzQdéseknél nincs mód elállásra.Az elállási jog alapulhat jogszabályon és szerzQdésen is. Az elállás lehet rendes, rendkívüli . Mindig azonnali hatályú.
-Rendes elállás: A Ptk. ismeri az objektív elállást.pl:szállítási, vállalkozási szerzQdéseknél a megrendelQ számára azt a jogot adja, hogy a szerzQdéstQl bármikor elállhat(helyesen a teljesítésig).Nem kell indokolni, és nem feltétel a másik fél szerzQdésszegQ magatartása sem.A jogkövetkezmény:az így hátrányba került felet kártalanítás illeti meg. Ingyenes, bizalmi viszonyon alapuló és elQszerzQdéseknél a körülmények megváltozása elállásra adhat okot. pl:226§
-Rendkívüli elállás:más néven szankciós ellállás.A rendkívüli elállás joga a felet a másik fél valamely súlyos szerzQdésszegése következtében illeti meg, és fQként akkor, ha ehhez érdekmúlás párosul.pl:elállhat a jogosult, ha a kötelezett késedelme miatt a teljesítés többé nem áll érdekében. Ha az elállás a kötelezett felróható magatartásának köszönhetQ, akkor a jogosult követelheti a károkat is. A felek megállapodásán alapuló elállási jog általában valamelyik fél érdekmúlásához fqzQdik, azonban legtöbbször indokláshoz kötött.
-Bánatpénz:A felek az elállás jogát bánatpénz fizetéséhez is köthetik.A bánatpénz az elállási jogosultság megszerzésének, illetQleg gyakorlásának ellenértéke, másképpen az indokláshoz nem kötött jogszerq elállás ára.Tehát ez a rendes elállás körébe sorolható. Ez egy jogszerq magatartás mivel jellege szerint a kötelezettet megilletQ vagylagos felhatalmazottság következménye:a kötelezett a bánatpénz elvesztésével, ill. megfizetésével úgymond megválthatja a teljesítési kötelezettségét. A bánatpénz abszolút kárátalány természetq. Tehát a bp-t meghaladó kárigény nem teljesíthetQ. Azonban a bp. akkor is jár, ha a másik félnek nem következett be kára. A túlzott mértékq bp-t a bíróság mérsékelheti (kérelem alapján).Nem gyakorlhatja szerzQdésen alapuló elállási jogát az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni, függetlenül attól,hogy ennek mi az oka.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

01 03.04/2 26 alapozás alapvizsga állampolgári ismeretek allegória anyagismeret anyagszerk aszalós lászló bevezetés de-avk deindividuáció dendrológia dosztojevszkij épszerk v esszék európai civilizációk eredete európai integráció fizika fizika1 fizkém fogalmak folyami duzzasztómű informatika jegyzőkönyv jogszabályok kamatláb kérdések keringés ket koncentráció környezet marketing tétel marquez matek házi 1 megoldások 1 mb móricz pr setting prices számvitel i szigorlat szív szöveg szövegszerkesztés talajtan vállalatirányítás viszonyszám vizsgához zsidó kultúra