tételek2

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiFilozófiatörténetVizsgáktételek2

Filozófia

1. Parmenidész és Hérakleitosz filozófiájának összehasonlítása:

Hérakleitosz az elsQ politikai filozófus arcé tana miatt materialistának tartják, de nem volt az, a mitológiai magyarázatokat próbálta átírni a tudományokkal, azt a részét próbálta megragadni amely természeti jelenségekkel foglalkozik. Filozófiája: ezt a kozmoszt itt, ami ma ugyan az mindenkinek nem alkotta senki, sem isten sem ember, hanem volt, van és lesz, örökkön élQ tqz, mely fellobban mértékre és kialszik mértékre . A kozmosz itt rendezett világot jelent, törvények vannak a világban-az emberektQl függetlenek a dolgok. A mérték szó a logosz szóra utal ami a világban megmutatkozó értelem. Ellentét: az a fogalom pár melyek tagjai egymást feltételezik és egymást kizárják. Fontos a fogalmak érvényességi köre, ezt csak úgy lehet megtudni, ha megpróbáljuk ez ellentétét felállítani. Parmenidész: Éleai iskola tagja, a látszat és az igazság útjáról beszél.1,látható világból levonható összefüggések, 2;elgondolás útja. Az igazsághoz a gondolkodás vezet. Az igazság az egyetemes lét koncepciója. A létezés látható a létezés van és nincs. Hérakleitosz a látható világból indul ki. Az egyetemes lét problémájával nem foglalkozik. H: csak a létezQ kapcsán hajlandó létrQl beszélni, ekkor fel kell használni az ellentétes gondolkodást. P: egyetemes lét fogalma =igazság egy, azonban itt nem tudjuk a lét és létezQ kapcsolatát.

2. A milétoszi iskola arché-tana és Hérakleitosz tqzarchéja:

Arché: Qsi elv. A világ lényege a víz, minden a vízbQl jön létre és majd azzá is válik. A milétosziaknál az Qsi elv egy minQségi mennyiségi reláció. A világ sokszínq ezer arcú realitás, állandó mozgásban van. A tqz: a világ változik, a tqz nem maga a változás hanem annak segítQje a katalizátor, a tqz csak közvetítQ. A tqzet megvilágító értelemben is használja. A milétoszi iskola: Thalész, Anaximandrosz, Hérakleitosz is követQje. Zénom 4 elvet sorolt fel: a mozgás látszólagos, mozgó nyíl: pillanatnyi helyzet, az ember csak pillanatnyi képet tud rögzíteni, az ember csak következtet, hogy ez mozgás.

3. Szókratész pere (Platón: Szókratész védQbeszéde):

Szókratész szerint az egyes ember ügyein való elmélkedés a filozófia: önvizsgálat önkontrol. Minden dolognak értéke az ember, az ember érezze át a gondolkodó ember felelQségét, mert Q dönt a dolgokról. Miért lett öngyilkos Sz.? Mert tisztelte a törvényt, de errQl szó sincs. Sz. egy hónap elmúlása után végrehajtotta magán a halálos ítéletet. Azzal hogy betartja a törvényt nem biztos hogy tiszteli. Vád: nem ismerte el Athén isteneit, új isteneket akart bevezetni, megrontotta az ifjúságot. Azért ítélték el mert gondolkodott. Daimon: megmutatja mi a helyes, azt akarta hogy az emberek fedezzék fel saját daimonjaikat. (lelkiismeret)

4. Platón ideatana és ismeret elmélete (Az állam)

Szókratész gondolatait dialógusokba foglalta. Énnekem Sz. van egy belsQ hangom mely útbaigazít engem. A gondolkodás az igaz keresése. P. azt mondja nem szabad belsQvé tenni a gondolatokat. Az idea a központi témája. Többször megnéz egy filozófiai témát, és mindig máshogy elmélkedik rajta. Idea: fogalmi tökéletesség, azt keressük mi az igazság. Platóni dilemma: hogyan viszonyul az egyén az ideához. Az ember számára kell hogy létezzen a fogalom a maga tökéletességében. Amikor a tökéletest a helyest keressük akkor belátjuk, hogy az elQttünk lévQ sosem lehet tökéletes. A világot megkettQzzük, az egyikben vannak a tökéletesek, a másikban valóság. A látható világ létezQi részesednek a saját ideájukban. Benne vannak az ideák az elmékben, de elfelejthetjük Qket.


5. Platón államtana (Az állam):

Az ideális állam. Kritikán alapul bírálja a demokráciát. Ez egy idea, nincs de jó lenne ha lenne. ElQször is bírálja azt ami van. A vezetQ megítélését a filozófusra kell bízni, akkor mqködik normálisan az állam, ha egy ember irányítja. De itt a filozófus egy olyan embert jelent aki rendelkezik a filozófus erényeivel, öregnek tapasztaltnak kell, lenne. A lelkünknek van 3 légiója  gondolkodás (ráció), - ösztönök, érzelmek világa, - thümosz (vágy , típusai: megalotqmia (profizmus), izotqmia (kitqzött célok)) Az izotqmia a tanulás egy fontos eleme. Ember kezdetben izotqm , mert meg akar felelni a példaképnek. Kiknek kell egy társadalmi kasztba tarozni ? 1kaszt-dolgozók, 2 kaszt: Qrök +királyfilozófusok. Az államtant a neveléssel támasztja alá. A nevelés a legfontosabb dolog az életben. A gyerek születésénél fogva izótqm típus. A lélek akkor tud kifejlQdni, ha a gyerek az apja példáját követi. Ha nem akkor lelki törésen esik át: megtagadja a szülQi példát. Demokratikus lélek: torz, más célt tqz ki maga elé.

6. Arisztotelész logikája (metafizika, organon):

Megbírálja mesterét Platónt. P. Arisztotelészt hálátlannak tartotta. A.: szeretem P.-t , de még jobban az igazságot. A. tanítványa Nagy Sándor. Foglalkozik az emberi ismerettel, tudományos ismerettel. 1.Nousz theorhikosz: elméleti ész, 2Nousz praktikosz: gyakorlati ész. Tudományok csoportjai 1 teoretikus tudományok (tisztán filozófiai jellegqek , ide tartozik: a logika, ontológia (lételmélet), ismeretelmélet, fizika (természettudomány). Mqvei: organum (gondolkodás módszere), Metafizika (ontológiát tartalmaz), A lélekrQl, 2;praktikus tudományok :etika, politikai filozófia, társadalmi filozófia, politikafilozófia, lélektan, gazdaságtan, Mqvei: Nikhamakhoszi etika, Politika. 3; poétikus tudományok: esztétika, retorika, problematika. A világra két szót használ , fizika: látható világ , metafizika: a látható világ fölötti. A gondolkodás fogalmakkal dolgozik. Fogalom: a szellemek képe. A dolgoknak van egy eidossza (szelleme), ezek nem egyenrangúak. A fogalmak között alá fölé rendeltség van. A legmagasabb szintq fogalom a kategória. Az egyetemesség szintjén legfelül álló fogalmak a kategóriák , legabsztraktabb, törzsfogalom, más fogalom alá nem tartozik. 10 kategória van. Pl. mennyiség, minQség, mérték, hely, idQ, sírás, szenvedés, cselekvés, viszony, szubsztancia. Szubsztancia: belsQ lételv: ami által a dolgok az ami. A létezQ állandóan változik, de van ami állandó.  elsQdleges szubsztancia: lényege az elválasztás, egyediség, - másodlagos szubsztancia: elválasztásban használjuk de ott van a hozzárendelés, pl. nemhez való hozzárendelés. Ítélettan: minden ember halandó, azért tudunk valamit mert meg tudjuk fogalmazni. Ítélet: - alanyi rész, - állítmányi rész. Szillogizmus: az ítélet megteremti a következtetés lehetQségét. Levonható konklúziókból áll: felsQ tétel, alsó tétel, vannak jó és rossz szillogizmusok. Minden bizonyítás következtetés, de nem minden következtetés bizonyítás. PL: az egér szereti a sajtot , az egér rágcsáló, minden rágcsáló szereti a sajtot(nem igaz). Kétértékqség elve: egy állítás vagy igaz vagy nem. A korrespondencia dönti el mi igaz és mi nem. A valóság igazolja a kijelentést.

7. Arisztotelész Platón kritikája és oktana (Metafizika):

1 Arisztotelész szerint P. feleslegesen kettQzte meg a világot. A világ az egy, nem lehet kettQ. 2P. létezQtQl elválasztotta az eidosszát. A. szerint nem lehet elválasztani. 3 Az ideatan sok mindent nem magyaráz meg. Pl: miért van mozgás változás. Az idea tulajdonképpen egy metafora. A létezQ létezésének 4 oka van, anyagi, formai, létrehozó, cél  ok. A létezQnek van anyaga, az anyag elszenvedi a változást, a változás nem más mint a formák változása, minden létezQnek van formája. Létrehozás: egy másik létezQ van, aki segíti a formák kibontakozását. Cél-ok :beilleszthetQ a létezQ egy nálánál nagyobb rendszerbe. Beszélhetünk e radikális elszámolásról, Nem. A fejlQdés vágyakozás a tökéletesség iránt.

8. Arisztotelész ismeretelmélete és etikája: (A lélekrQl, Nikomakhoszi etika)

Piramis legfelsQ pontja 5. Dianoia: gondolkodás a gondolkodáson, legmagasabb szintq lélekfolyamat, a tudományok fölött van a filozófia, megkülönböztet  elméleti észt és gyakorlati ész, a legfQbb emberi erény a közjó szolgálata. A filozófia dolga, hogy oktassa az embert, 4 cselekvQ értelemszintje, újat alkotunk 3szenvedQ értelem szintje, az ember analizáló képessége 2képzet, fantázia szintje, benne van az elvonatkoztatás, elszakadunk a közvetlen világunktól, jelen vannak benne az érzéki és az absztrakt mozzanatok egyaránt. 1 érzékelés, észlelés szintje. Közvetlen kapcsolat a valósággal, külvilággal, élQ élettelen megszüntethetQ kapcsolattal az élettel. Az észlelés irányított érzékelés. Újfajta lélekfelfogás. Az ember lelke 3 régióból áll.

9. F. Bacon idolumelmélete (Novum Organum):

a tudás hatalom 1620-ban Novum Orgarum (Új módszerrQl) c. könyve jelenik meg. Ez utalás Arisztotelész Organum c. mqvére. Az ember megismerését a ködképek zavarják. 4 ködkép: törzs, barlang, piac, színház. Törzs: az emberi lélek az értelem és érzelem egysége, ez károkat okoz. A tudás szeret az értelemre hivatkozni, de nem veszi észre, hogy az érzelem is befolyásolja. Ki kell hagyni az érzelmeket a természet vizsgálat során, mert akkor nem lesz tiszta. Barlang: az egyéni élet metaforája. Minden egyes emberre külön - külön vonatkozik. A világ határai tágíthatók a tudományokkal. Az összes fontos kérdés fiatal korban eldQl. Nem lesz mindenkibQl hasznos ember, mert ott maradnak, amibe beleszülettek. Ki kellene terjeszteni a figyelmüket a tehetségre. Piac: a szó és jelentés kapcsolata, amíg nem tisztázzuk a szó jelentését addig állítás, a viták skolasztikus viták álviták. Színház: A tudomány (filozófia) és társadalom kapcsolata. Ez egy rossz színházi elQadásra emlékeztet. A színpadon vitatkoznak, de nem foglalkoznak azzal, hogy a nézQket érdekli-e Szakadék van a színpad és a nézQtér között, ezt a szakadékot kell felosztani.

10. A tudományosság eszméje:

Bacon filozófiájában Novum Organum címlapja (vitorlázó hajó elmegy a Herkules oszlopok elQtt) Az új ismeretekre kimerészkedQ embert ábrázolja. A hangya, pók, méh meséje, ha elfogadjuk, hogy a tudós helytelen és helyes gyakorlatot is folytathat, 3 tudóst kell elkülöníteni, Hangya: gyqjt, állandó információkat szed be a világból, de nem kezd vele semmit. Pók: önmagából szQ hálót, tehát puszta elméletet gyárt, nem fordul a természethez. Méh: ez a helyes gyqjt, mint a hangya, de ugyanakkor felhasználja másra, anyagot hoz létre. A természet engedelmességgel gyQzhetQ le, engedelmesnek kell lenni a természet ismert törvényeihez. Kant ezt késQbb felhasználja. Úgy kell kérdezni, hogy tudjunk rá válaszolni. Hipotézis állítás. A tudás konstrukciókat gyárt, majd megkérdezi a természetet, hogy igaza van-e, ha igen, akkor feldolgozzák.

11. Descartes: a gondolkodás módszertani problémája filozófiájában: (Értekezés a módszerrQl)

Értekezés a módszerrQl C. könyve eredeti címe, értekezés az ész helyes vezetésének és a tudományos igazságkutatás módszerérQl. Az ész helyes vezetésének az általában vett észt kell érteni, az ember ésszel bír, azt használja, ami magába foglalja a helyes és helytelen ész használatát. D. megmondta, mi a helyes és helytelen észhasználat. A tudományos ész, a tudomány belsQ problémája. A filozófia mind az emberi észt és tudományos észt képviseli.

12. Descartes: reprezentatív individuum (Értekezés a módszerrQl):

Cogitó ergo szum: megalapozása. A házépítés filozófiája: A filozófiai konstrukciók eddig a rosszul felépített házhoz hasonlítanak. Tehát le kell bontani, el kell bírálni, hogy aztán építkezhessünk. A tekintélyelv feladása: egy állítás akkor válik igazzá, hogyha másra hivatkozhat. Ezt D. megcáfolja, minden könyvet el kell olvasni , de erre nem szabad hivatkozni, nem használhatjuk fel saját állításunk létrehozásánál. Magányos filozófia: saját gondolkodását kutatja, ettQl reprezentatív individuum. Meg kell fogalmazni mi a bizonyosság keresés. Az ismereteket vizsgálja, egy állítást nem azért vet el mert nem igaz, hanem mert nem biztos. Ha egy olyan példát tud mondani, ami kételkedést vált ki , akkor azt elutasítja. Az elméletben sem lehet bízni, mert más nappal és más az éjszaka.

13. A kettQs szubsztancia elve:

Descartes-nél Gondolkodom, tehát vagyok, lényem azonban nem merülhet ki a gondolkodásban, azért nem mert gondolkodó szubsztancia vagyok. A gondolkodás tárgyra irányul, függ attól, amit elgondolok. Ez a függés utal a hiányra, ami hiányzik a kiterjedési szubsztancia. Azt mondja, hogy egy fejlett élQlény rendelkezik a gondolkodás szubsztanciájával és ezáltal rendelkezik a kiterjedés szubsztanciájával. Külön kell beszélni testi és lelki szubsztanciáról. Általános világmagyarázati elve: - filozófiai racionalizmust megteremti, - megteremti a test és lélek kettQségének elvét.

14. Spinoza: Descartes-bírálata:

FQmqve: Etika. Spinoza a D.  i filozófia egészét érinti. Lényege: a világnak csak egy lételve lehet nem kettQ. Isten nem transzcendens. Nem a világon túl van, hanem benne van a világban. Istent ki kellene hagyni a filozófiából. A világot a maga öntörvényqségében kell megmagyarázni. Isten köti össze a kettQt. Descartesnek azért nem sikerült a világot önmagában megmagyarázni, mert 2 szubsztancia. Következik a 3. Szubsztancia.

15. Spinoza ontológiájának alapfogalmai: (Etika)

S. szerint van  teremtett természet, - teremtQ természet( ez fontosabb , mert semmi más nincs a természeten kívül, a természet önmaga oka) isten nem oka a világnak. A világ önmaga oka két szint van a létezQ természetben. 1.szubsztancia szintje, Isten avagy a természet, a világ egy, ez az erQ szubsztanciális 2. Attributum szint, amit a gondolkodás észrevesz a szubsztancián. A teremtett természet: konkrét tulajdonságaim vannak, része vagyok a teremtett természetnek, a teremtQ megteremti a természetet és ezt felhasználja. Az embert kétféleképpen értelmezhetünk szolgaként.  testi meghatározottság rab=kaja, pia, nQ, kábítószer, - gondolataink rabja: egy eszmének rendeli alá magát. Összhangot tud teremteni a kettQ között a normális ember. Üzenete: az embernek önmagában érzései vannak, hogy milyen módon éli át az már más.

17. Az ismeretszerzés mechanikus magyarázata Hobbes-nál: (Levitán)

Az empirikusok és racionalisták vitája. Az empírikusok abból indulnak ki, hogy a világ anyagi természet, és a benne lévQk is anyagi természetqek. A létezQk találkozása két anyagi struktúra találkozása. Hogy lesz ebbQl emberi ismeret? Az emberi lélek találkozása a világgal elsQsorban az érzékszervekkel történik. Megszületünk, majd tudomásul vesszük a világot. Rengeteg információ áramlik felénk, érzéki kapcsolatban vagyunk a világgal. A felénk áramló információkat nem szelektálhatjuk, mechanikusan vesszük át az infot, így keletkezik ismeret. A hibás érvek onnan keletkeznek, ha azt nem érzékeléssel tulajdonítottam el.

18. A homo homini lupus – elve:

Hobbes–nál (Levitán) H. Bacon személyi titkára volt. 1651 Levitán c. könyve; ezt máján égették el. FQ kérdése: mi a közös az ember és az állatvilágban és miben különbözik? A világ anyagi jellegq, világ = természet, az ember is anyagi jellegq. Az ember érzelmi, lény, és érzelmei a természetbQl fakadnak. Ezek az ösztönök, érzelmek egyenlQsítik az embereket, ez hoz közel a természethez. Az ember egy önzQ lény. A homo homini lupus = ember embernek farkasa, maradtak állati vonások, evés alvás. Antropológiai értelemben nincs önzetlenség, az ember nem tud más lenni, csak önzQ, mivel az ember természeti lény, érzései vannak, és pozitív dolgokra vágyik. Az örömöt csak akkor tudom átélni, ha valaki mással szemben bizonyítunk. Hobbes szerinti szintek: felülrQl alulra-jog szintje ( szabályozás szintje, szokások), - erkölcsi szinten, - antropológiai szint ide tartozik az ember, megmondja mi helyes és helytelen. Isteni eredetqnek tartjuk, hogy a helyes és helytelen között különbséget tudunk tenni. Az erkölcs azért van, hogy az ember védve legyen, az erkölcs a közösséget védi. Nem tudjuk betartani a társadalmi tv. ElsQ társadalmi tv. A tízparancsolat. Egy törvényt kétféleképpen lehet értelmezni.

19. Locke Descartes bírálata: (Értekezés az emberi értelemben)

Értekezés az emberi értelemrQl c. mqvében kritizálja D. mondását : nem lehetnek velünk született eszmék, mert akkor minden ember potenciális tudással rendelkezik. Locke érvei: az emberi elme mindig újat konstruál, a gyerek nem olyan okos mint a felnQtt. L. szerint meg kell különböztetni elsQdleges és másodlagos különbségeket. Ha ezt tudja, akkor rendelkezik ideával. (elsQdleges: szín, alak, forma; másodlagos: milyen színek vannak. az ember nem fogadja el, hogy az emberi elve passzív.

20. Locke: Az ismeretszerzés empirikus magyarázata (Értekezés az emberi értelemben)

Az emberi elme teljesen üres, amikor megszületünk, az életünk során töltQdünk fel, mert tanulunk. A tanulás lehet produkció (újat tanulunk), - reproduktív (felelevenítjük régi tudásunkat). Érzetélményeink vannak, ezeket összehasonlítás révén az elme ideává változtatja, míg látom, hogy valami fehér addig a fehérséget érzékelem, amikor megtanulom a fehérséget az már idea. Tanulás során az élménybQl idea lesz, ezeket párosítja és az egyszerq ideából, összetett idea lesz. Ez az ismeretszerzés biztos útja. Igazságról csak akkor beszélhetünk, ha az ismeretünk ilyen úton keletkezik.

21. Locke: filozófiájának ismeretelméleti konklúziói (Levél a vallási türelemrQl)

Egyezik Hobbes ismeretelméletével. Nem lehet intoleráns módom toleranciát nevelni. Inautentikus személy egy idegen helyen járó vagy a gyerek, aki nem tud eligazodni , ezért kell tanulni a világot megismerni. Inautentikus: azért kell türelmesnek lenni a másikhoz, mert a tanulás lassú folyamat.

22. Berkeley Locke bírálata (Értekezés a látás új elméletérQl)

A szubjektív idealista filozófus képviselQje. L. az anyagi struktúra bennem érzeti élményeket kelt. Ideákká válnak össze. S ezután ezt már csak fel kell idéznem. B. szerint ez nem így van. Az élmény bennem keletkezik, nincs különbség az élmények között, mert ui. bennem keletkezik. A fájdalomról könnyq belátni, hogy bennem keletkezik, de nehezebb ezt belátni a színekrQl, mert az közösnek tqnik, ha a színes világ az én világom, bennem kelt érzetélményt. Nem tudjuk megmagyarázni a világ milyen színes v. nem. L. egyszerq ideákból összetett. B.: nem igaz. MibQl következik, hogy az egyszeri ideákat végtelenül összekapcsoljuk, nem fogom megkapni az összetett ideát. Kétféle ismeret: - tapasztalat; - örökül kapott. 1 transzcendentális kosár: olyam ismeretek amelyeket átveszünk QseinktQl, tanítják hogy kell leélni az életünket. A teológia is ilyen. Tudományos tudás (egzakt tudományok világa, kísérletezés, kutatás, rengeteg információ van a világban, mely rögzített nem átvett tudás, ezek megismeréssel bizonyítottak). A szaktudás közvetett tudás. Hume megkérdQjelezi a szaktudományok felQl érkezQ optimizmust. A tudományos magyarázat felcseréli az okot az okozattal. A magyarázat valahol mindig felületes.

23. Berkeley: az esse est percipi elve (Három párbeszéd)

Érzékelés: 5 db érzékelést adunk meg: látás, tapintás, ízlelés, hallás, szaglás. Ezek nem egyenrangúak. A látás segítségével az elme eldönti, hogy a dolgok vannak. Esse est percipi: létezni annyi, mint észlelni Hibás, létezni annyi mint észlelni és észleltnek lenni H; létezni annyi mint észleltnek lenni helyes. A dolgok létezése észrevehetQségükben áll, egy emberi elme észreveszi Qket, a létezés a látás fv-e. amit az ember az elméjével átfog azt Isten az Q elméjével is átfog. A látásnak van ismeretelméleti és onkológiai szerepe. A mi látókörünkön lévQ dolgok vagy egy másik emberi elme vagy Isten elméje számára a felfogható dolog.

24. Berkeley világmodellje (Három párbeszéde)

A világ centruma az érzékelQ lény, új szó keletkezik szubjektum. Mindenki önmaga számára szubjektív. Van egy belsQ világunk, amibe más nem tud beletekinteni, itt élményeink adottak. Emellett kapcsolatban állunk a világgal. Az érzékelés közül a látás a legfontosabb, ez befog egy darabot a világból ezen belül lévQ dolgok objektumok. Van egy érzéki viszony köztem és a külvilág között. A véges emberi elme befogja a világot. Ezzel ontológiai ügyeket tudunk eldönteni. Amit az ember a véges elméjével befog azt Isten elméje átfog. A véges elmék kapcsolatait egy végtelen elme kell, hogy garantálja.

25. A tudományok kritikája Hume filozófiájában ( Tanulmány az emberi értelemrQl )

Filozófia feladata az emberi elme vizsgálata, fil.- ban összegzQdnek a korábbi viták. Agnoszticizmus: van valaki, aki tagadja hogy a világ megismerhetQ. Ez nem jellemzQ Hume-ra. Az optimizmust Bírálja, de ebbQl nem következik hogy Q pesszimista. Mindenki vitatkozik mindenkivel. P ezt igazán gyakorolja. Minden emberi ismeret 3 csoportba (tudáskosárba) tartozik, és ezekre hivatkozik, a tudományokat és törvényeket állítanak fel. Megbízható ismeret forrása a tapasztalat. Az emberi tudás lehet közvetett vagy közvetlen, de egyre inkább közvetetté válik. A jelenrQl a jövQre való következtetés nem stimmel, az optimizmus a tudatlanságból fakad a tudomány részérQl, nem ismerik fel, hogy problémák is lehetnek.

26. Hume okságfogalma a biliárdgolyó példázat kapcsán (Tanulmány az emberi értelemrQl)

Közvetlen élménybQl fakadó ismeretek, erre lehet igazán egzakt tudományt építeni, ekkor megbízhatóak a tudományok mondta Locke. De Hume szerint erre sem lehet építeni csak fenntartásokkal, itt is vannak problémák. Biliárdgolyó hasonlat mi vagyunk a közvetlen érzékelQk, mert látjuk ami történik az asztalon, a játékos lök, egyik golyó meglöki a másikat, mozgás ez egy olyan ismeret ami biztos. Kiolvassuk az ok okozati összefüggéseket, de nem tudtuk volna kiolvasni ha elQzQleg magát az ok okozati összefüggést nem vittük volna bele a látványba. Az ok okozat nem az asztalon van, hanem a fejben. Az ok okozati elv nem objektív kategória. A megismerés két fázisú: 1 az üres formát bele kell vinni a látványba, 2 ezt fel kell tölteni a tartalmával. Objektivitás nincs csak azt tudjuk elfogadni amit az ember elme meghatároz

27. Metafizika és kriticizmus viszonya Kant–nál (Tiszta ész kritikája)

A filozófiában nagy egyéniség. A racionalizmus empírizmus világát összehozza. Antropológiai vita: van egy kontinentális racionalizmus és van egy angolszász empirízmus . az Q életében két periódus van 1 dogmatikus korszaka 1750-70, 1770 kriticizmus A tiszta ész kritikája. Metafizika: az egész világ leírására vonatkozik = filozófia. Kant beszélt természetes metafizikai hajlandóságról, az emberekben ez benne van. IdQrQl  idQre a metafizika ki akarja ezt elégíteni, tehát a filozófia azért van hogy ezt kielégítse, a kriticizmus a jó út a metafizikához. A kriticizmuson Kant két dolgot ért 1- annak a valaminek , aminek a kritikáját adjuk a belsQ szerkezetét elemezzük illetve 2  mi a szerepe az ember egész megismerésében annak a valaminek , aminek a kritikáját adjuk. Alapelvként írja le , hogy az emberi megismerés komplex fogalom , végtelenített folyamat. Az emberi megismerésben el lehet különíteni a tiszta észt bármi mástól. Azért tiszta mert mentes a gyakorlati ész pontatlanságától. El is különíti a tiszta ész világát a komplex észtQl ,és elQzetes kritikát tesz , megvizsgáljuk a tiszta ész belsQ szerkezetét = önkontrol , majd visszatérünk a kapott eredményekkel. A tiszta észnek három területe van : matek, természettudomány, metafizika.

28, A metefizikai gondolkodás kopernikuszi fordulata (Tiszta ész kritikája)1787 kiadás elQszava. A tiszta észnek 2 területe van, ahol zavartalan a fejlQdés: ilyen a matematika, nem kell mindent elQlrQl kezdeni, hanem mindig új épül rá. Ez van a természettud. Történetében is. De a metafizika területén nem tudjuk a tudás biztos útját . az elsQ kettQben döntQ a fordulat. A matematika történetében Thalesz hajtotta végre a döntQ változást. A természettudományokban F. Bacon: úgy kell kérdezni ahogy a jó bíró kérdezi a tanút, tehát benne van a kérdésben a válasz. InnentQl kezdve a term.tud. ok megszabadultak az áltudományoktól. ValamirQl belátni , ami eddig triviális volt, az látszat és hozzátenni a valódit, a helyes. Kopernikusz példája: bármennyire úgy érezzük , hogy a föld nem mozog, mégis a Föld kering a nap körül. Kant: az emberi ismereteknek kell a tárgyakhoz alkalmazkodni. A Kop. Fordulat lényege ne az emberi ismeret alkalmazkodjon a tárgyakhoz hanem fordítva. Ez Kant filójának kulcsa. A tapasztalat igazodik az emberi ismeretek priori elvéhez. A tárgy és a tárgytapasztalata (látványa) között nem szabad különbséget tenni.

29. Kant ítélettana (Tiszta ész kritikája)

Kant 3 elvet fogalmazott meg : az emberi elme megismerésében vannak olyan elvek melyek megfogalmazhatók a priori kapcsán tehát van : ami nem tapasztalati , - megelQzi a tapasztalatot, - lehetQvé teszi a tapasztalatot ami ezeknek megfelelhetQ az a priori. A megismerési aparátus maga a priori. Ilyen a tér és idQ mint szemléleti formula. Térszemlélet: tudjuk mérni a teret rendelkezzünk térszemlélettel. IdQszemlélet: el tudom helyezni az idQszakaszokat egymás után. A tér és idQszemlélet megfelel a 3 elvnek. A priori még az ok okozati forma. Kant minden ismeret tapasztalati jelleg, de nem minden ismeret származik tapasztalásból. Engedmény az empirikusoknak. Gesztus a racionalizmusnak : ami nem empirikus az priori. Az ismeret önmagában szintetikus két komplementerbQl áll 1 priori, 2 posteriori. 3 követelményt támasztanak.- megismerés, rérszemlélet. IdQszemlélet. A formát a priori a tartalmat a posteriori adja. 3 tipusú ítélet van  analitikus (alany=állítmány); - szintetikus az állítmány többet mond mint az alany, új ismeretet közöl, priori szintetikus : az ítéletnek 4 elvnek kell megfelelni mindennek ami történik oka van

30. Antinómiatan és posztulátumtan Kant – nál (Tiszta ész kritikája)

A metafizika teszi a dolgát, gyártja az a priori szintetikus ítéleteket, azok az ítéletpárok melyek tartalmukban ellentétesek, ezek Kant szerint az emberi megismerés végsQ határai mert felboríthatatlan ellentmondást mutatnak. 4 db ítéletpár  a világ véges (végtelen);- a világ osztható (oszthatatlan) részbQl áll, - a világban szabadság van ;- Isten létezik. A filó be tudja bízonyítani hogy a világ véges, de azt is hogy végtelen, ez az emberi megismerésnek a határa, mind a négy ítéletpár fennáll. Az ítélet üzenetet fogalmaz meg a gyakorlati ész embere felé, amiket bizonyítás nélkül kell elfogadni: a lélek halhatatlan, létezik legfQbb jó a társadalomben, Isten létezik. Kell az emberi társadalom elQtt egy cél ami felé halad, de nem szabad megfogalmazni mi az mert akkor az emberek másfelé haladnának, elQbb utóbb az ellenkezQjébe fordulna át.

31. A transzcendentális probléma Kantnál (Tiszta ész kritikája, gyakorlati ész kritikája)

Van egy transzcendentális lét, a transzcendentális létszféra egy közbülsQ létszféra. A világnak két létszférája van; - immanens: amiben az ember él, ismert v elvileg megismerhetQ, - transzcendens: amit az ember csak halála után ismer meg. Az immanens világ zqrös, sok probléma, a segítséget a vallás mindig a transzcendenciától reméli. Ha a filozófia kihagyja Istent akkor nem tud mindent megoldani. Kant a két világszféra közé illeszük be egy harmadikat. Az ismeret maga transzcendentális, mert van benne valami a látható és láthatatlan világból. A transzc. köti össze a gyakorlati és tiszta ész világát. Cselekedj úgy hogy akaratod maximája mindenkor általános törvényhozáselveit szolgálja. Cselekvés a látható világ része, akarás- láthatatlan; maximája – teljessége. Mindegy hogy cselekedeteink mit motíválnak nem az eredmény a lényeg hanem az akarás. Akkor cselekszünk jól ha akaratunkban a teljességre törekszünk.

32. Ficthe tudománytana (ElsQ és második bevezetés)

A német filozófia nagy egyénisége. Sokáig Kant követQének tartotta magát, de más volt. Tudománytana megalapozó jellegq, megalapozta az erkölcsi filozófiát. Legyen egy alapelv s erre épüljön fel a filói konstrukció, - szu˜š²r
Š
L
^
`
f r s â ^

†œžT[\Àó Ø"è"æ#($Â'Ú'ô'(",†,¦.Ð.Ö./¦0Ö0à12¦2¯2Õ2Þ2ó2ÿ2†6ž6V7ˆ7Ø78üôéôàôàôàÕôàÊôé¿éôàôéô¶ôà«ôéôàô£ôéô£ô£ôéôàôšôšôšôàôšô£ôšôšôšhö>w6CJaJ hêrdCJaJ hö>whö>wCJaJhö>w5CJaJ h± -5CJ\aJ h± -h± -CJaJ h± -hö>wCJaJhö>w>*CJaJ hö>w5CJ\aJ hö>wCJaJhö>w< ˜šàâ^`†ˆ¿Àóôâ#ä#æ#($*$ ,",†,ˆ,0=2=ýøøïøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøø$„Ä`„Äa$$a$ž¿è¿ýý8Z8c8X;t;*w5CJaJ hÓ8Šhö>wCJaJ hö>w>* hö>w6hö>whêrd hö>w5CJ\aJhö>w6CJaJ hêrdCJaJhö>w>*CJaJ hö>wCJaJD2=¦=¨=,C.CÊCÌC¤I¦IJJäRæR"S$S¨YªYdZfZâ]ä]h^j^d’dÒdÔdúúúúúúúúúúòççççççççççççççç
„dð ¤`„ $a$gdÓ8Š$a$ÔdTiVišiœiôlölXmZmØsÚs`tbt x¡xÂxÃxæ‚è‚fƒhƒ>‡@‡è‡ê‡xŒzŒ ôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôô
„dð ¤`„ ƒ°„Æ„@‡Z‡¦‡zŒpˆ¦f™Ø™’š¤ššž´žúžÓ¢ã¢L¤v¤ø¤¥ž¥¬¥Ø©Þ©è©Bª‚ª„ªŠª««4¬^¬­­Ì®0¯/°;°|°~°€°„°Š°§°¨°«°Â°Ä°Å°Ž³¤³<¸|¸D»¤»b¼€¼À¼øïøäÛøäøäÛøäøïøäÛøäÛÓøïøÓøÇ»ÛÓøÓøÓøïøÓøÓøÓø»Ç²¦Ç»Ç»ÇÓøïøÓøÛøžø hêrdCJaJh\³hêrd5CJaJhêrd5CJaJh\³hö>w5CJaJh\³h\³5CJaJ h\³CJaJhö>w5CJaJ hö>w5CJ\aJhö>w>*CJaJ hö>wCJaJ> npîðd™f™Ø™Ú™šžœžøžúžÒ¢Ó¢J¤L¤Ö©Ø©†ªˆª{°|°Ã°Ä°:»<»à Ãôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôô
„dð ¤`„À¼Î¼"Á(Áà ÃÃÃÃ>Ã@ÒƬƮÆÇ0Ç2ÇÊ
ÊHË\ˈ˞Ë

ÌÌfÌgÌjÌw̫̭̔ÌÈÌÒÌÕÌÏPÏRÏTÏöÓüÓþÓFÔxÔ¨Ô¬ÔøðøðèÜÐÜǾðµªðµŸðøð–ð–ð–ðèŠ~ÇðèvðvðvðvðŠðÇèðè hdcCJaJhçKhö>w5CJaJhçKhçK5CJaJhö>w6CJaJ hçKhçKCJaJ hçKhö>wCJaJhö>w>*CJaJh˜gÉ5CJaJhö>w5CJaJh˜gÉh˜gÉ5CJaJh˜gÉhö>w5CJaJ hçKCJaJ hö>wCJaJ hêrdCJaJ- Ã?Ã@ÃfÌg̬̭ÌôÓöÓªÔ¬ÔíÙîÙFÚHÚô÷ö÷”ø–øÔýÖýŒþŽþ¾À€ôôôôôôôôôôôôôôôææææØæææØô
„dð ¤`„gdÓ8Š
„dð ¤`„gdi?l
„dð ¤`„¬ÔìÔzÖÔÖf؆ØíÙîÙñÙDÚFÚHښÚÛ

Û ÛÜòô÷ö÷þ÷
øZø’ø–øÔýÖýÞýâýBþFþŠþŽþ¾ÀÆÞ48~‚î, ˆ ª h
€
Ö
Ø
Þ
ü
>

r

t

x

P
z
JNnž¢Î¨ ª ° Ä ,øðøðøðøäØäøðøðøðÖðøäØÍðøðøäØÍøðøðøäØÍøðøðøðÄðÄðøäØÍøðøð¹ð®Äð¹ÄðøäØÍ hi?lhi?lCJaJ hi?lhö>wCJaJhö>w>*CJaJhö>w5CJaJUhi?lhö>w5CJaJhi?lhi?l5CJaJ hö>wCJaJ hi?lCJaJCbjektum objektum viszony, szubjektum  objektum azonosság. Az ember akarja megismerni a világot. Az egyedi szubjektum áll a középpontben. Le kell bontani a kollektív szubjektumot. A dolgok önmagában. Nem érdeme beszélni addig dologról mert a filói szempontból értelmetlen. Fundamentum probléma: alapelv úgy találja hogy bírálja Kantot nincs önmagában vett dolog, mert ha kimondjuk, akkormár adott  kollektív szubjektum ellentmond a fundamentumnak ezért le kell bontani és el kell jutni az énhez. Minden énnek van egy saját belsQ világa, ami csak Qrá tartozik. Obj: amit az emberi elme befog. Ha a szubjektum önmagát tételezi fel akkor is megvan a viszony akkor én vagyok szubj., obj. Is ez a szub-obj azonosság. Ekkor lehet észrevenni az én szubj szabadságát.

33. Ficthe szabadságtana és történelem filozófiája (ElsQ és második bevezetés)

Az ember eredendQen szabad csak valami gátolja a meglévQ szabadságunk érvényesülését. KépzQdik egy frontvonal egyik oldalról a szubj én , másik oldalról minden egyéb képzQdmény. Az embert úgy definiálja ésszel bíró lény. 5 történetfilozófia. 1 ártatlanság kora az észt az érzelmek , ösztönök alávetettségében volt, 2 ész a bqnös elnyomás eszközévé válik, kezdQdQ bqnösség kora ilyenkor kezdümnk a közérdekre hivatkozni, 3 nagy francia forr kora itt az ész gyQzött az ész használat relativizmushoz vezet 4 az ész tudomány korszaka valakik megtanítják a helyes észhasználatra az embereket, 5 már nem lesz szükség tanításra már mindenki arra használja az eszét amire kell.

34. Az épülés és belátás filozófiai programja Hegelnél (A szellem fenomenológiája, ElQszó)

A szellem fenomenológiája. Filója: mindent átfogó filozófiai egyetemesség. Benne van a filozófia összes eddig ismert problémája. Kétféle gondolkodás, - épülés gondolatvilága, a gondolkodó embert elragadja önön gondolatainak nagyszerqsége, ezt e lelki élményt akarta megélni, de ekkor a helyes útról letér, mert ez már nem tudományos gondolkodás, belátás gondolatvilága: az emberi gondolkodás legnehezebb feladata a belátásos gondolkodás, a gondolkodás száraz , racionális eszközökkel elmondja mi van a világban, a gondolkodás feladata a belátás nevében ahhoz alkalmazkodni ami van. az ember találkozik a tudománnyal de nem azt jelenti, hogy mindenki tudós lesz

35. Az abszolút szellem metafizikai konstrukciója Hegelnél (A szellem fenomenológiája, ElQszó)

Hegel filozófiája egy világmodell, a világ nem más mint az abszolút szellem önmagára találása a más létben, a világban van egy óriási fejlQdésfolyamat, a jelen fejlettebb állapot mint a múlt . a fejlQdés nem minden folyamatra fogható rá, a végállapotot összehasonlítjuk a kezdQ állapottal. A világ fejlQdik azaz anyagi világ , szellemtelen világ, mert a fejlQdés garanciája hogy a szellem egyre nagyobb részt kap. Az abszolút szellem elidegenedett önmagától és létrehozott önmaga ellentétjét az anyagi világot. Egyre nagyobb részt kap a szellemiség. Minden tudomány helyet kap az anyagi világban. ha a jövQbe tekintünk a fejlQdés garantált. Abszolút szellem: a tiszta anyag nélküli szellemiség, ezt nem lehet összetéveszteni az objektív szellemiséggel. Obj szellem: vallás tudomány , mqvészet filozófia, szubjektív szellem: az egyes ember. Hegel olyan filozófiát tanított amely soha nem látott népszerqséget hozott a filozófia számára.

36. A pozitivizmus programja és történetfilozófiája (Comte: A pozitív szellem)

Comte filója idézi a pozitivizmust. A pozitivizmusnak 3 irányzata van jelen:- klasszikus pozitivizmus 1830, empíriáns kriticizmus 1870-80, - Wittgensteia 1920-30. A pozitivizmus társadalomfilozófia. A filozófia feladata az emberrel foglalkozni tudományosan, a tudományosnak induló filozófia megszünt tudományosnak lenni, ahol letér az útról az az elméletgyártás. Comte elmélete: elméletet gyártani fölösleges. A pozi. Szerint a filos feledata a társadalommal foglalkozni, s nem az egész világgal. A társ-ban adott az ember és az Q világa, amelyben adottak a tények. A filó feledata ezen tények begyqjtése. Begyqjti a tényeket, feldolgozza, de nem akar belQle elméletet gyártani. Comtenél válik ketté a társadalom és civilizáció fogalma. Társadalom = közélet, civilizáció = konjukturális fejlQdés. Comte a társadalom átalakítását tqzte ki feladatául. Társadalomtudósokra szükség van a társadalom átalakítás érdekében. Két történelmi korszak: fetisizmus korszaka, tekintélyek korszaka, a 3. Korszak a jelen korszaka: társadalmi fizikára van szükség.

37. Feuerbach Hegel  bírálata (Filozófiai kritikák és alapelvek)

XIX sz.-i filói materializmus megteremtQje. A világ megmagyarázható természettudományos alapon. Igenis létezhet a természet és a társadalom között tudományosan bebizonyítható kapcsolat. Filó. Mat. a Hegel bírálatból nQ ki. Vallásellenesség. F. a filoó kritikák és alapelvekben fogalmazza meg a kritikát. Meg kell mutatni mirQl szól valójában a hegeli filó, mert az valójában álcázott teológia. A vallás F. szerint gyerekes álom, mert az ember figyelmét egy másik világra helyezi. Nem igaz hogy Isten megteremtette az embert saját mására. Ez fordítva van, az ember teremti meg a saját képmására önön Istenét. A filo feladata a gyerekes álomból felébreszteni az embert. Ennek elsQ lépcsQje leleplezni Hegel filóját


38. A homo homini deus elve Feuerbachnál (A kereszténység lényege)

Jézus krisztus keresztre feszítése félreértett szimbólum valójában a szexuális aktusról szól. F. szerint egy világ van és az anyagi jellegü. Gondolkodni absztrakt módon lehet, de amitQl beszélünk anyagi természetq. A homo homini cupus elv továbbvitte a homo homini deus elv. Az ember embernek Istene. Az ember találkozása az anyagi realitással érzékszervekkel történik. A gondolkodás közvetett az érzékiség közvetlen találkozása a valóság. Ezek az érzett adatok élményszerqek, élményeink vannak a világról és az élményeket 3 csoportba soroljuk: - pozitív kellemes élmény, - negatív élmény, - közömbös tartomány. Az ember önzösége , mint antropológia dolog csak úgy, kerüljük a negatív élményeket és pozitívra törekszünk. Ha az ember önzQ Isten önzetlen. Ha Isten nem túlvilági hanem eviláginak tesszük akkor isten egy eszmény ami után itt törekedünk, az önzetlenség után törekszünk. Önzésünk miatt birtokolni akarjuk a másik ember testét , de önzetlenek is vagyunk mert oda adjuk a magunkét. Ezzel válunk Istenné, ez az önfeláldozás nem túlvilági hanem evilági.

39. Marx cselekvéselmélete (Gazdasági filozófiai kéziratok)

Az emberrQl úgy beszélünk mint gondolkodó és cselekvQ énrQl, eddig a gondolkodás jutott nagyobb szerephez. A gondolkodás alternatívákat kínál a cselekvQ számára, a cselekvés ezek közül az egyiknek a végrehajtása. A gondolkodás elQkészítés. A cselekvés a lehetQségek közötti választás és ennek megvalósítása. Az emberi tevékenységnek különbözQ formái adottak, legfontosabba munkatevékenység, ez a társadalmi lét alapja. Tárgyiasítás : a munkatevékenység egy eszmei képmás tárgyi megvalósulása. A munkatevékenység valóságátalakítás. Dologiasítás: maga a fejlQdés következménye, hogy dologi struktúrák épülnek ki a társadalomban. Feladatuk közvetíteni az emberek személyek kapcsolatát. Dologi struktúrák, - intézmény , pénz. Elidegenülés: szubjektív emberi érzés, a modern ember életérzése. Az általa teremtett világ bonyolult. Úgy mqködnek az anyagi struktúrák, hogy nem tudja befolyásolni, s nem érte, hanem ellene vannak.

40. Marx formációelmélete (A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai)

Az emberi történetnek 4 korszaka van, - Qsközösség, - antikvitás, - feudalizmus, - kapitalizmus. Ezek felfoghatók 1-1 formának és leírhatók. 3 absztrakt fogalom ami nélkül nincs emberi társadalom, egyén, közösség, tulajdon( egyéni v. közösségi tulajdon) az alapvetQ tevékenysége a munka. A termelQtevékenység a legalapvetQbb s ezért az ehhez kapcsolódó tulajdonról kell eldönteni hogy egyéni vagy közösségi. Mindig a szervezQdés a lényeg: - 1 az egyén a közösség részeseként részesedik a tulajdonból, 2 az egyén saját tulajdona révén találja meg helyét a közösségben. Psközösség: a leghosszabb idQtartam, hipotézis: az eszmei képmás geneológiáját eszmei történetét levezeti. Több közösségi állapot, horda, család, nemzetség, törzs, falu. A természet adta tul-tól el kell jutni a földig, mint tulajdon: gyqjtögetés, állattenyésztés, földmqvelés. Formáció elmélet az antikvitás korában: szociológiai különbségek, patricius, plebejus. A rabszolga nem a közösség tagja, megerQsödött falu, közösség , lényeg a törvényesség. Jog alkotmány szabályozza a közösséget. 3 típusú tulajdon, - közföld, föld magántulajdon ( arisztokrata nagybirtok, plebejusi kisbirtok), az egyén a közösség tagjaként részesedik a tulajdonból. Az alapföld szent és sérthetetlen. Patriciusok a vezetQ tisztséget töltik be , a plebejusnak szavazati joga van. Feudalizmus: földesúr, jobbágy, közösség rendi hierarchia, A tulajdon a legfontosabb, formája a föld, tevékenység földmqvelés, nagyvárosok szervezQdése, a feudalizmus alapdolga különbséget tenni ember és ember között. Kapitalizmus: munkás tQkés, legfontosabb tulajdon: ipari tulajdon. Az egyén a tulajdon révén találja meg helyét a közösségben, fogyasztás egyéni, ciklikusság . mindenki aki benne van a kapitalzmus világában inkább fogyasztó mint termelQ.

41. Kierkegaard Hegel bírálata (Lezáró tudománytan kézirat) németül író dán filozófus

A bírálat pontjai: I. mi van akkor ha az abszolút szellem megtalálja magát? Véget ér a történelem? Ez hülyeség. A töri nem érhet véget, amíg ember él a földön addig van töri. Nem szabad komolyan venni a hegeli filót. II. elidegenülés létezQ jelenség jelen társadalomban. Az intézmények ellenünk dolgoznak. Ki vagyunk szolgáltatva egy láthatatlan erQnek. Minél jobban megtalálja magát az abszolút szellem annál jobban visszaszorul az elidegenülés. Az elidegenülés megszüntethetetlen a modern társadalom velejárója. III. helyre kell állítani az egyén szabadságát. A filó is egy átlagos szakma, le kell szállni a trónról ahova Hegel ült. Nincsenek nagy emberek a hivatás a fontos.

42. Kierkegaard stádium elmélete (Vagy-vagy)

Akkor járunk el helyesen , ha xy pozicióba helyezzük magunkat, az egyes ember van a gondolkodás középpontjában. 3 stádium, - esztétika, - etika, - vallási stádium. Benne vagyunk valamennyiben akár tudjuk akár nem. A valláson nem vallási közösséget kell érteni. A sorrend a fontos, döntQ részük esztétikai stádiumban van. Esztétika: egy cél megvalósítására törekszik( amíg sikeres boldog, de ha már nem újra kétségbeesett,) vagy megmaradok esztétikai lénynek vagy átlépem a 2 stádiumot. Ez tQlem függ. Az etikai ember szembesül önmagával mint kétségbeesett ember , elviseli saját kétségbeesését, a humor rezignáció segít., személyisége szétforgácsolódik. A vallási stádiumban élQ ember nem foglalkozok a többivel. Újfajta filó amely az önismerethez is hozzásegít.

43. Schopenhauer Hegel bírálata (A világ mint akarat és képzet)

Amit Hegel mondott annak mindig az ellenkezQjét állította. Szerinte a világ ésszerqtlen, szélsQséges pesszimista a jelent és jövQt illetQleg, szubjektív idealista az én fogalom áll a filója középpontjában, makrializmust a legnagyobb butaságnak tartja. Elfordul a közélettQl, filozófusnak nem szabad közéleti szerepet vállalni. Ami ésszerq az kiszámítható, ami ésszerqtlen az kiszámíthatatlan . ami az ész szintje alatt van az alárendelt. Az emberi lélek kerül a középpontba az ész helyett. Az emberi lélek igazi megismerése az álmok által lehetséges. Az anyaméhbe vágyunk vissza, a szerelem valami kárpótlása. A lelkünkben nem az ego hanem az ösztönök írányítják az embert

44. A világakarat fogalma Schopenhauernál (A világ mint akarat és képzet)

a világakarat szerepe kiszámíthatatlanság nem lehet megismerni, úgy mqködik hogy mi ki vagyunk szolgáltatva neki( determinálás). A determinizmustól nem létezik megszabadulás. Az emberek döntenek az életben, de hogy tQlük függ e a választás? Csak látszat döntés van. Nem racionálisak amit a tudományok megfogalmaznak. , ez nem más mint a világakarat különbözQ reinkarnációi. Ami az embert választásra kényszeríti. Az emberek pesszimisták. Az emberek kívülrQl figyelik önmagukat. Az öngyilkosság nem megoldás, a mqvészet ad megoldást arra hogy a determináltságtól elforduljunk, legalább is egy idQre. A mqvészet alkot egy világot , s míg ebben vagyunk addig a determinált világból fel vagyunk mentve.

45. Nietzsche: az apollóni és dionqszoszi állapot (A tragédia születése)

Schophenhaur filóját folytatta. ÉrdeklQdött az ókor után. Milyen ember az antik ember? Úgy tisztázhatjuk ha tudjuk mit jelent egy görög számára az Isten. Milyen ember a modern ember? Önvizsgáló kérdés amelyet a tudós nem végzett el. A görög ember számára Isten a legkiválóbb ember megtestesítQje. Az antik kultúra lehanyatlott, de miért? 3 fázis: 1 Dionqszoszi fázis: a valós élet undorától az emberek néha menekülni akarnak. A rosszkedv az undor tartós eleme az életnek. A jókedv magával hozza ezeket.hogy ezt ne kelljen átélni inkább szemléli azt az ember. Téhát az undor hozza létre a tragédiát. Apollón szemlélet: akkor kezdQdik amikor megszületik a tragédia. Megfér egymás mellett a dión és az apoll. Szemlélet. Kiegészítik az életünket. Az antik ember többet tudott az életrQl mint mi. nem elégedhet meg az ember gondolkodással, meg kell történnie vele mert egyébként Q is úgy jár mint az antikvitás.

46. Nietzsche: Az emberfeletti ember és az immoralizmus (Imigyen szóla Zarathustra)

übermensek: emberfeletti emberek( azt értette alatta aki képes meghaladni a modern embert, aki meri vállalni az értékek átértékelését), nincs ilyen hogy társadalmi fejlQdés. Az emberek nem egyformák képességeiket tekintve. Két típusú ember: Úr utasítás a feladata, szolga: engedelmesség vagy harcos,és szellem ember. Amíg családállapot van az emberek életében addig az anyához tartozással találják meg helyüket az életben.(matriarchátus). Majd az apajogúság. Kialakulnak a szakmák, foglalkozások, eszközök, ez mind férfiágon alakul ki. A nQ a mindennapi életfenntartásában érdekelt. Az emberek valójában megmaradnak olyannak mint az antikvitásban voltak. a szellem ember 3 állapota van: teve(többet tud mint az átlagos ember), - oroszlán( magányos küzdelmes megtisztulás), - gyermek( megtisztulás utáni újrakezdés). Az állami filozófus is teve. A mai kort szolgalelkeket takar, a modern ember rossz értékeket képvisel: 3 állapot: - morális(jó), - amorális(rossz), - immorális( kettQn kívül). A morális ember a kornak engedelmeskedik, és nem tudja átértékelni a dolgokat. Utálta a nQket, nem találunk alkotó tevékenységet amit nQ csinál. A nQk hajlamosak sok férfibQl egyet kiválasztani. A férfiak eljátsszák az élet játékát, a nQk kényszerítik a férfiakat szolgaléleknek. Zarathustra: végsQ üzenete ne kövessék Qt. El kell fordulni egymástól

47. Tudományelmélet és érvényességtan a neokantianizmusban (Rickert: A filozófia alapproblémái)

A neokantiénizmus 1870 tQl összekötQ kapocs a IXI és XX sz i filozófiák között. Ez a legfiatalabb filozófiai irányzat. Dél Német (Baden)Iskora: W.Windelband, H. Rickert. : W.Windelband szerint a filozófia legyen tudomány. Ez elhatárolódás az életfilozófiáktól. Életfiló: az ember ügyein való elmélkedés Neok: vissza kell térni Arisztotelészhez. A filó absztrakt gondolkodás, legyen tudomány de ne akarjon világnézetet csinálni. Észre kell venni hogy a természettudomány és társadalomtudomány ellentéte irányultságú. Pozitivisták hibája: a természettud  ból átvettek tételeket és a társ.tud.-ban alkalmazták. Más irányultságú a két tudomány. Nomotetikus: term.tud. egyedibQl általánosít, nem azonos az indukció a dedukcióval. Idiografikus: felállít egy nagy általánosságot és az alapján vizsgálja az akkor történt cselekményt. Rickers: megismerQ ész , értékelQ elvétQl függ. 3 alapérték: igaz , szép, jó ez alapján értékel. : W.Windelband

48. Frege: jel, jelentés, jelölés (Jelentés és jelölet)

Egyszerq mondatok: amikor beszélünk mondatokat mondunk. Amikor beszélünk , írunk jeleket használunk. A jel felkelt bennünk egy jelentést. A jel jelentés kapcsolat ha nem függ tQlünk a tartalma akkor objektív. Jelölet: az amire a jelentés vonatkozik, a dolog az objektív tárgy. Van amikor van jelentés nincs jelölet vagy fordítva és van amikot több jelentés de egy jelölet.

49. Az összetett mondatok problémája Fregénél (Jelentés és jelölet)

1 mások idézésének problémája: jelezés, állítás, kijelentés(ki közlQ, ki a megnevezett. 2 modalitás: tudom erQsíteni illetve gyengíteni az állításomat. 3 az összetett mondat összes állítását fel kell tudni sorolni, távolságtartó, belehelyezkedés. 4 járulékos jelentés problémája: olyan állítás és azonosítás kell amit a mondat szövegszerqen nem tartalmaz, de megfogalmazója mégis állítja. A kommunikáció legfontosabb formája a beszéd.

50. Az azonosságproblémája Fregénél (Jelentés és jelölet)

A szimbolikus logika megteremtQje, ha valamirQl beszélünk akkor valamirQl állítunk valamit. Pl. Madrid az Madrid ez nem állítás, Madrid Spo. FQvárosa állítás. A kommunikációnak sok formája van térkép fotó, stb. mindegyik esetben képviselünk valamit.

51. Husserl: a fenomenológia megalapozása (A filozófia mint szigorú tudomány)

Frege tanítványa, az osztrák korszak jelentQs filozófusa. Frege tanítványának két pontját vitatja, ez megalapozza a fenomenológiát. Mi az hogy szám? Frege: ez egy elemq jel, és ez felkelt bennünk egy jelentést. Husserl szerint hogy 5 nem lehet jelentésük, önmagukban nincs jelentésük ki kell egészíteni hogy mibQl öt. Csak szintagma részeként való használataként van jelentése. Fruge : jelentés a jel jelentést kelt bennünk. H. Fruge homogénnek képzeli a jelentést, de ha közelebrQl megvizsgáljuk heterogén. Két komponensbQl áll, - noészisz(megragadás mozzanata), - noéma( e révén valósul meg a jelentés betöltQdése. A kommunikációban a jelentés feldolgozása fontos

52. Husserl: a valóság zárójelezése, a fenomenológia programja
(A filozófia mint szigorú tudomány, a tiszta fenomenológia eszménye)

A filozófiatörténet visszatekintésével kezd. Megismétli a kritikát amit Kant mondott a filótörirQl. A filó zqrzavaros, nagy bajban van ha meg kell mondani mivel foglalkozik. Meg akar felelni a tudományosság követelményeinek. De a filó nem tud ennek megfelelni. Nem tanítható és nem tanulható viszont gondolkodni filió módon lehet. Gondolkodás a gondolkodásról. Szakít a hagyományos arisztotelészi tudományelvvel. Két területen gondolkodik az ember: - hétköznapi, - szaktudomány területen. Elménk aktusokat hajt végre, ami kétféle lehet: - ami az elmében benne van, - külsQ tárgy. A közvetlen valóság becsap bennünket, mert azt az illuziót kelti hogy arra gondolunk amit látunk. Az embernek van egy belsQ élménye ami az övé magában megéli, hogy úgy van vagy nem s utána mondja ki. A fenomenológia lényegbetöltQdése korábban van mint a látás. A fenomenológia lényeg birtokába úgy jutunk hogy elsajátítjuk megtanuljuk . a gondolkodás mindig belsQ élmény alapján van.

53. Wittgenstein: A Tractatus fQtételei és összefüggésük (Tractatus)

Megérteni valakit annyi mint félreérteni. A megértés magába hordozza a félreértés mozzanatát. Tractatus: szemantika, egy jelentéselmélet az igazságfüggvény megadását végzi el. FQtételei: 1 a világ mindaz aminek az esete fennáll, 2 aminek az esete fennáll az tény, 3 a tények logikai képe a gondolat, 4 a gondolat értelemmel bíró kijelentések, 5 minden kijelentés elemi kijelentések igazságfüggvénye, 6 az igazságfüggvény általános formája a kijelentés általános formája, 7 amirQl nem lehet beszélni arról hallgatni kell. A mondatok között a lehetQ legrosszabb logikai összefüggés van, egy következQ mondat azzal kezdQdik amivel az elQzQ végzQdil

54. Wittgenstein: a sakktábla hasonlat és társashelyzetek (filozófiai vizsgálódások)

A sakktábla hasonlat: A sakktábla zárt behatárolt világ mint minden szituáció a bábuknak saját belsQ lényegüknek megfelelQ mozgási lehetQségük van a lépéseknek megfelelQen állandóan módosul ugyanaz a parti. Megértjük a lépések jelentQségét, a hiányát mindezt némán tesszük a sakk néma játék. A szótlan megértés egy  egy szituáció feldolgozása . sem a beszédnek sem a logikának nincs meg tehát az a kitüntetett szerepe a valóság megértésében. A nyelvelemzés a logika segítségével nem valósul meg . ha a logika teljesíthetetlen feltételeket szab a fliozófia számára akkor le kell mondani a logikáról. A nyelvjátékok és a társas helyzetek, a nyelv a kommunikációban kapja meg új szerepét. A szavak egymás megértéseinek eszközei. Úgy viselkednek mint a szerszámok: egy cél elérésében segítenek. A cél egymás megértése. A szavakat megtanultuk használni. TQlünk függ milyen szavakat választunk nincs kitüntetett nyelv, a filó voltaképpen terápia.

55. Heidegger: az ontológiai differencia és a Dasein (Lét és idQ)

elfelejtQdött mi az hogy lét. 3 típusú elQítélet volt a filozófiatörténetben. Olyan elQítélet amely magától érthetQ fogalommá teszi a lét fogalmát. A lét és létezés különbözQ s ha ezt tisztázzuk a lét nem egyértelmq. A lét definiálhatatlan fogalom, a lét a legáltalánosabb legegyetemesebb filói fogalomnak számít. Megakarjuk érteni a világot. A létezést látjuk a létet nem csak a létezQnek van léte. A létezQ bármi lehet ami kívql  belül van a létezés világában. LétrQl csak a létezQ kapcsán lehet beszélni Dasein: a világ centruma, e világban megfogalmazódó alap.

56. Heidegger: a környezeti világ tárgyi közege és a másokkal való lét (Lét és idQ)

A dasein benne van a világban. Nem járulékosan hanem ontológiailag. A járulékos azt jelenti hogy elQfordulhat hogy nincs benne. Mi benne élünk a világban, a benne lét gyakorlati jellegq. Hétköznapi életben tárgyak adottak számunkra. A tárgyakkal szemben mi valamilyen spontán elvárást várunk. nagyon könnyen elképzelhetQ hogy a tárgyi világ nem jelentkezik be , nem engedelmeskedik a tárgy a spontán elvárásoknak. Ha a tárgyi világ nem jelentkezik be nem veszem észre milyen bonyolult kapcsolat van a dolgok között. Mások emberrel szemben milyen a kapcsolat, spontán elvárásokat támasztunk a másik ember iránt, akkor van a probléma ha nem elvárásunknak megfelelQen jelentkezik. Ez a társadalmi lét alapja. A világot a másik emberrel együtt lakjuk be. A másokkal való lét problémája a DAS MAN Q az aki elQírja egy szituáció értelmét. A das man utasításokat ad nekünk és ezt teljesíteni kell. Mivel mindannyian das manok vagyunk attól is szoronghatunk hogy engedelmeskednek e nekünk, megfelel e a mi elvárásainknak.

57. Sartre: az emocionalitás problémája (Egy emócióelmélet vázlata)

Az ember alapvetQ létmódja a rac. Helyett a emocionalitás ez azt jelenti hogy az ember alapjában véve érzQ lény alapvetQ emocionális élmény az öröm fájdalom, félelem, harag ezek benne vannak a lelkünkben , ha ránézünk vmire az nem közömbös, van benne vmi érzelmi mozzanat. Szubjektíven viszonyulunk a dolgokhoz. Arra kelltörekednünk hogy megQrízzük az eredeti emóciót. Abban vagyunk érdekeltek hogy emotiv elemekre építve áttranszformáljuk a világot. Az emocionalitás 2 szempontja: az ember alapvetQ létmódja nem esetleges, semmi köze nincs a rac.-hoz, hiszen a rac. Az emóció megszüntetése. A jelen az ami már nincs és még nincs

58. Sartre: az idQ, a szerep, a szorongás és a szabadság (Fehér M. I.:J-P Sarte címq könyve alapján)

Nincs jelen idQ, tudásunk a múltból táplálkozik és a jövQre vonatkozik. Folyamatos múlt és folyamatos jövQ van. A jövQre vonatkozóan azért szorongunk mert nem tudjuk betölteni azt ami nekünk jut. Hiányzik a jelen. A félelemérzés a múltból származik és a jövQre vonatkozik. Pl. katona fél hogy golyót kap a fejébe, múlt mert társait lelQtték , jövQ le ne lQjék
20. Leibniz monásztana:
Mi a monasz, mint filozófiai kulcsszó?
L. szerint a monász csak úgy foghatjuk fel szubsztanciának, ha megQrizheti oszthatatlanságát, a monasz egy és oszthatatlan szubsztancia. Ennek érdekében tisztázni kell, mi okozta a szubsztancia hagyományos megosztottságát? A gondolkodók a szemlélt, egyedi létezQkbQl álló, állandóan változó világ mögé, a látvány mögé tekintettek, s keresték az általánost és a változatlanságot, mint végsQ elveket, s kettQt találtak, a gondolkodást és a kiterjedést. Mást kell keresni a létezQk vizsgálatánál, a monászelv a létezQ egyediségét, individualitását alapelvnek tekinti, s ehhez zárkóztatja fel a változás állandóságának elvét, azaz a törvényszerqséget.
Nincs különbség test és lélek között, mindkettQ monasz
Test és lélek között nem elvi különbség van, hanem fokozati, azaz fejlQdésbeli.
A monászelv abból indul ki, hogy nincs két egyforma falevél, maguk a létezQk különböznek egymástól. Ezek a létezQk azonban belsQleg strukturáltak, összettek. A monász olyan filozófiai mqszó, amely a létezQ egyediségét és annak belsQ megszüntethetetlen összetettségét fejezi ki.

49. Wittgenstein: képelmélet a Tractacusban
3. fQtétele: A tények logikai képe a gondolat. Lényeges a kettQsség: a tények világa külsQ, a gondolat világa belsQ világ. A logikai kép kifejezés egyfajta hidat sejtet, amelyen átmegyünk a külsQbQl a belsQbe, a tények világából a gondolatok világába.
Az a gondolat, amely adekvát a tényhez, az a logikai forma, és képi viszonyban van magával a ténnyel. A logikai kép voltaképpen izomorfiát egy az egybeni megfelelést sejtet tény és gondolat között. Az izomorfia iránti igényt a logika jelenti be, Q akarja, hogy a gondolatok között legyen egy adekvát, a tényt valóban lefedQ gondolat is, amely képi viszonyban áll a ténnyel. Különben a logika nem tudja teljesíteni vállalt feladatát, nem tudja biztosítani az egzaktság követelményét.


51. A verifikációs elv és a verifikációs elmélet a Bécsi Kör filozófiájában
a verifikációs elv (igazolhatóság elve)
Az univerzális emberi tudásnak megfelelQen a nyelvi kijelentések ráncbaszedése, azaz
logikai rekonstrukciója
ami ennek ellentmond, annak kizárása
az igazolás legszükségesebb elveinek megfogalmazása
Értelmes (tehát már igazolt) és értelmetlen (az igazolás próbáját ki nem álló) kijelentések elválasztása. Az elválasztás szempontja a tudományos nyelvezet létrehozása.
A felmerülQ megoldatlan ügyek megoldása érdekében a Kör új megközelítést javasol, a verifikációs elv helyett a verifikációs elméletet. Ha nem bírunk a mondatokkal, akkor figyeljünk a mondatot alkotó szavakra és szerkezetekre.
Verifikációs elmélet.
A verifikációs elmélet a nyelv szókészletét elemzi. Minden szóról, nyelvi elemrQl eldönthetQ, hogy az értelmes, az értelmetlen, vagy az értelem nélküli szavak csoportjához tartozik.









PAGE 


PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.

15 2011 3. 8. acélgyártás ambrus judit ásványok beruházási függvény biogeográfia bűnperek csehov dolgozat durkheim éghajlattan eloadas fizika1 föld földrajz gazdinfo hálótervezés humánbiosz gyak irodalomtudomány jegyzet képletek kérdés válasz konfiguraciokonformacio. kormány könyv kötelmi jog kriszti lemez matek házi 2 megolgások 1 mit tudtak a régiek montázs mpiac munkaerőpiac munkafüzet műveletterv nitridálás ókori kelet pdf polg.jog szimbólum természetvédelmi biológia trade tűzjelző válgazd valós érték vegyes piacgazdaság vizsgazárthelyi