puska

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiFilozófiatörténetVizsgákpuska

1. Parmenidész és Hérakleitosz filozófiájának összehasonlítása:
Hérakleitosz a mitológiai magyarázatokat próbálta átírni a tudományokkal, azt a részét próbálta megragadni amely természeti jelenségekkel foglalkozik. Filozófiája: „ezt a kozmoszt itt, ami ma ugyan az mindenkinek nem alkotta senki, sem isten sem ember, hanem volt, van és lesz, örökkön élQ tqz, mely fellobban mértékre és kialszik mértékre . A kozmosz itt rendezett világot jelent, az emberektQl függetlenek a dolgok. A mérték az értelem, a szabályosság. Fellobban-kialszik utal az ellentétességre. Parmenidész: Éleai iskola tagja, a látszat és az igazság útjáról beszél.1,látható világból levonható összefüggések, 2;elgondolás útja. Az igazsághoz a gondolkodás vezet. a létezés van és nincs.P világa absztrakt világ melyeb megkülönbözteti a létezQt és a létezést. H: csak a létezQ kapcsán hajlandó létrQl beszélni, ekkor fel kell használni az ellentétes gondolkodást. P: egyetemes lét fogalma =igazság
2. Szókratész tanítása:
Szókratész szerint az egyes ember ügyein való elmélkedés a filozófia: önvizsgálat önkontrol. Elve h az athéni demokráciában mindenkinek joga, és lehetQsége van arra,h szabadon szolva megváltoztassa, megjavítsa az államrendet, vagy szabad akaratából elhagyja az állam területét. Ha valaki ezekrQl lemond, akkor egy szerzQdést köt az állammal annak törvényeinek betartásáról. Ez a demokrácia leglényegesebb alapelve. Egyszerre volt törvénytisztelQ és forradalmár. A demokráciát úgy akarta megjavítani, h a benne lévQ embereket javítja meg, ezen keresztül a demokrácia is javul. Daimon (erkölcsi bensQ, kritikai hang): megmutatja mi a helyes, azt akarta hogy az emberek fedezzék fel saját daimonjaikat. (lelkiismeret). Mindekinek hinnie kell belsQ istenében. Többek között ezért az állításáért perbe fogták. Öngyilkos lett.
3. Platón ideatana, a részesedés és a visszaemlékezés
Idea: fogalmi tökéletesség, azt keressük mi az igazság. Amikor a tökéletest a helyest keressük akkor belátjuk, hogy az elQttünk lévQ sosem lehet tökéletes. A világot megkettQzzük, az egyikben vannak a tökéletesek, a másikban valóság. A látható világ létezQi részesednek a saját ideájukban. Részesedés elmélete: minden létezQ részesedik a maga fogalmi tökéletességébQl, az egyed visszanyúl a saját általánosságához. Anamnézis  visszaemlékezés: lelkünkben pl ott van a kutya látványa. De mért van bennünk az idea? Mert az emberi lélek halhatatlan, a test halandó; a születés olyan megrázkódtatás, ami miatt a lélek elfelejti honnan jött, mert Q az ideák világából jött. Barlang-hasonlat: az ember olyan mintha be lenne zárva egy barlangba  az emberi létezés egy behatárolt közeg. A barlang falán árnyképet jelennek meg kintrQl a valóságról. A filozófust az különbözteti meg az emberektQl, h Q kipislant, de a tökéletes fények elhomályosítják, ezért csak sejti az igazságot.
4. Platón lélekfelfogása és államtana
Az állam c. mqve az ideális állam modelljét írja le, akkor mqködik normálisan az állam, ha egy ember irányítja. Király, aki rendelkezik a filozófus erényeivel, öregnek tapasztaltnak kell, lenne.(de afoglalkozása nem filozófus) A lelkünknek van 3 légiója  gondolkodás (ráció), - ösztönök, érzelmek világa, - thümosz (vágy , típusai: megalotqmia  elfogadtatási vágy (profizmus), izotqmia  megfelelni vágyás (kitqzött célok)) Az izotqmia a tanulás egy fontos eleme. Ember kezdetben izotqm , mert meg akar felelni a példaképnek. Az államtant a neveléssel támasztja alá. A nevelés a legfontosabb dolog az életben. A gyerek születésénél fogva izótqm típus. A lélek akkor tud kifejlQdni, ha a gyerek az apja példáját követi. Ha nem akkor lelki törésen esik át: megtagadja a szülQi példát. Demokratikus lélek: torz, más célt tqz ki maga elé. 3 polisz berendezkedés: 1. türannisz (1 szem. vezet, érzelmek dominálnak) 2. oligarchia (gondolkodás, elQtérben összefogás, háttérben gyanítja a magántulajdont) 3. demokrácia.
5. A tudományok felosztása és a logika alapfogalmai Arisztotelész filozófiájában
Bírálja mesterét Platónt. A.: szeretem P.-t , de még jobban az igazságot. A. tanítványa Nagy Sándor. Tudományok csoportjai 1 teoretikus tudományok (elméleti, a logika, ontológia (lételmélet), ismeretelmélet, fizika (természettudomány2;praktikus tudományok (gyakorlati):etika, politikai filozófia, társadalmi filozófia, politikafilozófia, lélektan, gazdaságtan, 3; poétikus tudományok: esztétika, retorika, problematika. A világra két szót használ , fizika: látható világ , metafizika: a látható világ fölötti. A gondolkodás fogalmakkal dolgozik. Fogalom: a szellemek képe. A dolgoknak van egy eidossza (szelleme). A fogalmak között alá fölé rendeltség van. A legmagasabb szintq fogalom a kategória, más fogalom alá nem tartozik. 10 kategória van. Pl. mennyiség, minQség, mérték, hely, idQ, sírás, szenvedés, cselekvés, viszony, szubsztancia. Szubsztancia: belsQ lételv: ami által a dolog az ami..  elsQdleges szubsztancia: lényege az elválasztás, egyediség, - másodlagos szubsztancia: hozzárendelés, pl. nemhez való hozzárendelés. Ítélettan: minden ember halandó, azért tudunk valamit mert meg tudjuk fogalmazni. Szillogizmus: az ítélet megteremti a következtetés lehetQségét. Minden bizonyítás következtetés, de nem minden következtetés bizonyítás. PL: az egér szereti a sajtot , az egér rágcsáló, minden rágcsáló szereti a sajtot(nem igaz). Kétértékqség elve: egy állítás v igaz v nem. A korrespondencia dönti el mi igaz és mi nem. A valóság igazolja a kijelentést.
6. Arisztotelész metafizikája és etikája
Hierarchizált lélekrégiók: Piramis legfelsQ pontja 5. Dianoia: gondolkodás a gondolkodáson, legmagasabb szintq lélekfolyamat, a tudományok fölött van a filozófia, megkülönböztet  elméleti észt és gyakorlati ész, 4 cselekvQ értelemszintje, újat alkotunk 3szenvedQ értelem szintje, az ember analizáló képessége, tudomásulvétel 2képzelet, fantázia szintje, benne van az elvonatkoztatás, elszakadunk a közvetlen világunktól, 1 érzékelés, észlelés szintje. Közvetlen kapcsolat a valósággal, külvilággal. Az észlelés irányított érzékelés. 1 Arisztotelész szerint P. feleslegesen kettQzte meg a világot. A világ az egy, nem lehet kettQ. 2P. létezQtQl elválasztotta az eidosszát. A. szerint nem lehet elválasztani. 3 Az ideatan sok mindent nem magyaráz meg. A létezQ létezésének 4 oka van, anyagi, formai, létrehozó, cél  ok. A létezQnek van anyaga, az anyag elszenvedi a változást, a változás nem más mint a formák változása, minden létezQnek van formája. Létrehozás: egy másik létezQ van, aki segíti a formák kibontakozását. Cél-ok :beilleszthetQ a létezQ egy nálánál nagyobb rendszerbe.
7. Bacon ködképelmélete
1620-ban Novum Orgarum (Új módszerrQl) c. könyve jelenik meg. ember megismerését a ködképek zavarják. 4 ködkép: törzs, barlang, piac, színház. Törzs: az emberi lélek az értelem és érzelem egysége, ez károkat okoz. A tudás szeret az értelemre hivatkozni, de nem veszi észre, hogy az érzelem is befolyásolja. Ki kell hagyni az érzelmeket a természet vizsgálat során, mert akkor nem lesz tiszta. Barlang: az egyéni élet metaforája. Minden egyes emberre külön - külön vonatkozik. A világ határai tágíthatók a tudományokkal. Az összes fontos kérdés fiatal korban eldQl. Nem lesz mindenkibQl hasznos ember, mert ott maradnak, amibe beleszülettek. Ki kellene terjeszteni a figyelmüket a tehetségre. Piac: a szó és jelentés kapcsolata, amíg nem tisztázzuk a szó jelentését addig állítás, a viták skolasztikus viták álviták. Színház: A tudomány (filozófia) és társadalom kapcsolata. Ez egy rossz színházi elQadásra emlékeztet. A színpadon vitatkoznak, de nem foglalkoznak azzal, hogy a nézQk értik-e.
8. A tudományos filozófia programja Baconnál:
Novum Organum címlapja (vitorlázó hajó elmegy a Herkules oszlopok elQtt) Az új ismeretekre kimerészkedQ embert ábrázolja. A hangya, pók, méh meséje, ha elfogadjuk, hogy a tudós helytelen és helyes gyakorlatot is folytathat, 3 tudóst kell elkülöníteni, Hangya: gyqjt, állandó információkat szed be a világból, de nem kezd vele semmit. Pók: önmagából szQ hálót, tehát puszta elméletet gyárt, nem fordul a természethez. Méh: ez a helyes gyqjt, mint a hangya, de ugyanakkor felhasználja másra, anyagot hoz létre. A természet engedelmességgel gyQzhetQ le, engedelmesnek kell lenni a természet ismert törvényeihez. Úgy kell kérdezni, hogy tudjunk rá válaszolni. Hipotézis állítás. értelmes kérdésre a természet értelmesen válaszol.
9. Descartes: a reprezentatív individuum fogalma
Cogitó ergo szum: megalapozása.Gondolkodom tehát vagyok, de lényem nem merülhet ki a gondolkodásban. Én gondolkodói szubsztancia vagyok, gondolkodásommal vagyok az, ami. Gondolkodni nem lehet tárgy nélkül, tehát gondolkodásom függ attól, amit én gondolok. Ez a függés utal a hiányra, ami hiányzik a kiterjedési szubsztancia. Külön kell beszélni testi és lelki szubsztanciáról. test és lélek kettQségének elve. A házépítés filozófiája: A filozófiai konstrukciók eddig a rosszul felépített házhoz hasonlítanak. Tehát le kell bontani, el kell bírálni, hogy aztán építkezhessünk. A tekintélyelv feladása: egy állítás akkor válik igazzá, hogyha másra hivatkozhat. Ezt D. megcáfolja, minden könyvet el kell olvasni , de erre nem szabad hivatkozni, nem használhatjuk fel saját állításunk létrehozásánál. Magányos filozófia: saját gondolkodását kutatja, ettQl reprezentatív individuum. Az ismereteket vizsgálja, egy állítást nem azért vet el mert nem igaz, hanem mert nem biztos.
10. Descartes világmodellje
Az ember ésszel bíró lény, az észhasználat minden ember általános jellemzQje. A gondolkodás lehet helyes v helytelen. A filozófus feladata megmondani mi helyes és helytelen, és megmagyarázni a különbséget. Tudományos igazság kutatása  a tud. belsQ problémáinak kutatása. Cescartes a világot immonensként kezeli, a világot saját törvényei által lehet modellezni., nem hivatkozhatunk Istenre. A résztudomáynok eredményeibQl egységes egészt kell létrehozni, ez követeli a filozófiai rendszert, ám ebben Istennek nincs szerepe.
11. Spinoza ontológiájának alapfogalmai:
Isten nem oka a világnak. A világ önmaga oka két szint van a létezQ természetben. 1.szubsztancia szintje, Isten avagy a természet (panteizmus: Isten a természetben megnyilvánuló erQ), a világ egy, ez az erQ szubsztanciális 2. Attributum szint, amit a gondolkodás észrevesz a szubsztancián. A teremtett természet: konkrét tulajdonságaim vannak, része vagyok a teremtett természetnek, a teremtQ megteremti a természetet és ezt felhasználja. Az embert kétféleképpen értelmezhetünk szolgaként.  testi meghatározottság rab=kaja, pia, nQ, kábítószer, - gondolataink rabja: egy eszmének rendeli alá magát. Összhangot tud teremteni a kettQ között a normális ember.
12. A harmonikus embereszmény Spinoza etikájában
Én, mint konkrét létezQ a teremtett természet része vagyok, a teremtQ természet teremtett. Ez a harmonikus ember koncepció (nézQpont). Az ember értelmezése: - szolga ha testi meghatározottságának rabja, - szabad ha egy elvont eszménynek rendeli alá magát. Összhangot kell teremteni a testi és lelki meghatározottság között. A világ önmaga oka, a világban a legszigorúbb determinizmus van. Nincsen a szabályostól eltérQ. Az emberi test attribútumánál fogva része a természetnek, gondolati attribútumunknál fogva szabadok vagyunk. A szabad ember boldog, testileg és lelkileg is lehetünk szabadok. Harmónia (boldogság): a gondolatokat és testi adottságokat összhangba hozom.
17. Az ismeretszerzés mechanikus magyarázata Hobbes-nál: (Levitán)
Az empirikusok és racionalisták vitája. Az empírikusok abból indulnak ki, hogy a világ anyagi természet, és a benne lévQk is anyagi természetqek. A létezQk találkozása két anyagi struktúra találkozása. Hogy lesz ebbQl emberi ismeret? Az emberi lélek találkozása a világgal elsQsorban az érzékszervekkel történik. Megszületünk, majd tudomásul vesszük a világot. Rengeteg információ áramlik felénk, érzéki kapcsolatban vagyunk a világgal. A felénk áramló információkat nem szelektálhatjuk, mechanikusan vesszük át az infot, így keletkezik ismeret. A hibás érvek onnan keletkeznek, ha azt nem érzékeléssel tulajdonítottam el.
13. Hobbes: A homo homini lupus – elv
H. Bacon személyi titkára volt. 1651 Leviatán c. könyve. FQ kérdése: mi a közös az ember és az állatvilágban és miben különbözik? A világ anyagi jellegq, világ = természet, az ember is anyagi jellegq. Az ösztönök, érzelmek egyenlQsítik az embereket, ez hoz közel a természethez. Az ember egy önzQ lény. A homo homini lupus = ember embernek farkasa, maradtak állati vonások, evés, alvás. Az ember nem tud más lenni, csak önzQ, mivel az ember természeti lény, érzései vannak, és pozitív dolgokra vágyik. Hobbes szerinti szintek: felülrQl alulra-jog szintje (szabályozás szintje, szokások), - erkölcsi szinten, - antropológiai szint ide tartozik az ember, megmondja mi helyes és helytelen. Isteni eredetqnek tartjuk, hogy a helyes és helytelen között különbséget tudunk tenni. Az erkölcs azért van, hogy az ember védve legyen, az erkölcs a közösséget védi. Az elsQ társadalmi törvény a 10parancsolat, de nem tudjuk betartani.
14. Locke a velünk született eszmék (Descartes) bírálata
Értekezés az emberi értelemrQl c. mqvében kritizálja D. mondását : nem lehetnek velünk született eszmék, mert akkor minden ember potenciális tudással rendelkezik. Locke érvei: az emberi elme mindig újat konstruál, a gyerek nem olyan okos mint a felnQtt. L. szerint meg kell különböztetni elsQdleges és másodlagos különbségeket. Ha ezt tudja, akkor rendelkezik ideával. (elsQdleges: szín, alak, forma; másodlagos: milyen színek vannak.) A vak ember nem tudja mi az a piros, hiszen nem vele született eszme. Az ember nem fogadja el, hogy az emberi elve passzív. Születésünkkor semmi sincs az agyunkban. Ismeretekre tapasztalással, tanulással tehetünk szert, nem azzal h a régieket felelevenítjük.
15. Az ismeretszerzés empirikus magyarázata Locke filozófiájában
Mqve: Értekezés az emberi értelemrQl.Az emberi elme teljesen üres, amikor megszületünk, az életünk során töltQdünk fel, mert tanulunk. Érzetélményeink vannak, ezeket összehasonlítás révén az elme ideává változtatja, míg látom, hogy valami fehér addig a fehérséget érzékelem, amikor megtanulom a fehérséget az már idea. Tanulás során az élménybQl idea lesz, ezeket párosítja és az egyszerq ideából, összetett idea lesz. Összetett idea, amit ma ismeretnek nevezünk. Csak abban bízhatunk, amibe tapasztalatunk van. Ez az ismeretszerzés biztos útja. Igazságról csak akkor beszélhetünk, ha az ismeretünk ilyen úton keletkezik.
16. Berkeley Locke-bírálata a hógolyó példázat alapján
A szubjektív idealista filozófia képviselQje. Két ellenérve van L. ellen: 1. Nem igaz, h az egyszerq ideákból az elménk összetett ideát és úgy kapjuk az ismeretet. 2. Nem igaz, h van anyag. Azt mondják a színek is bennünk keletkeznek. De vannak, akik vakon születnek, és Qk nem ismerik a színeket. Az agy rendelkezik azzal a képességgel, h bennünk érzetélményt keltsen. Ha ez így van, akkor nem mondhatjuk h az érzetélmény mögött ott van az anyag. B. szerint is van anyag, de nem tudjuk milyen. Pl.: hógolyó példa: hideg, fehér, nedves. Ezek az érzetélmények bennünk keletkeznek, de nem tudjuk h a hógolyó önmagában fehér, nedves, hideg-e v csak én látom annak. Egy vak emberben ilyen érzetélmény nem jelentkezik.
17. Berkeley a látás problémája, az esse est percipi-elv
Érzékelés: 5 db érzékelést adunk meg: látás, tapintás, ízlelés, hallás, szaglás. Ezek nem egyenrangúak. A látás segítségével az elme eldönti, hogy a dolgok vannak. Esse est percipi: létezni annyi, mint észlelni Hibás, létezni annyi mint észlelni és észleltnek lenni H; létezni annyi mint észleltnek lenni helyes. A dolgok létezése észrevehetQségükben áll, a létezés a látás fv-e. amit az ember az elméjével átfog azt Isten az Q elméjével is átfog. A látásnak van ismeretelméleti és onkológiai (lételméleti) szerepe. A dolgok az által vannak, h látjuk Qket. Az elménken kívül is léteznek dolgok. Amit nem látunk az is létezhet, nem szqnik meg, mert az Isten végtelen elméje fogja át.
18. A tradicionális és tudományos ismeret bírálata Hume filozófiájában
Értekezés az emberi természetrQl c. mqvében a tudományok bírálatáról van szó. Az összes emberi ismeret 3 csoportba sorolható. 1. Tradicionális ismeretek: Minden olyan dolog, amit örökségként kapunk elQdeinktQl. Megtanítják nekünk. A teológia az egyetlen olyan tudomány, mely tradicionális ismeretekre épít. 2. Szaktudományos ismeret: könyvekben rögzített tudás, ami a jelenrQl szól. Megfigyelésekkel igazolt tudományok. Nem egzakt tudomány, mert mind megkérdQjelezhetQ. 3. Közvetlen ismeret: Locke szerint erre a világra lehet tudományt építeni. Hume szerint nem. Miért? biliárdgolyó-hasonlat  az ok-okozati üres formát feltöltöttük tartalommal és kiolvastuk belQle, h mit láttunk.
19. Hume: a biliárdgolyó példázat tanulságai
Közvetlen élménybQl fakadó ismeretek, erre lehet igazán egzakt tudományt építeni, ekkor megbízhatóak a tudományok mondta Locke. De Hume szerint erre sem lehet építeni csak fenntartásokkal, itt is vannak problémák. Biliárdgolyó hasonlat látjuk ami történik az asztalon, a játékos lök, egyik golyó meglöki a másikat, mozgás ez egy olyan ismeret ami biztos. Kiolvassuk az ok okozati összefüggéseket, de nem tudtuk volna kiolvasni ha elQzQleg magát az ok okozati összefüggést nem vittük volna bele a látványba. Az ok okozat nem az asztalon van, hanem a fejben. A megismerés két fázisú: 1 az üres formát bele kell vinni a látványba, 2 ezt fel kell tölteni a tartalmával. Objektivitás nincs csak azt tudjuk elfogadni amit az ember elme meghatároz.
20. Leibniz monásztana:
Mi a monasz, mint filozófiai kulcsszó?
L. szerint a monász csak úgy foghatjuk fel szubsztanciának, ha megQrizheti oszthatatlanságát, a monasz egy és oszthatatlan szubsztancia. Ennek érdekében tisztázni kell, mi okozta a szubsztancia hagyományos megosztottságát? A gondolkodók a szemlélt, egyedi létezQkbQl álló, állandóan változó világ mögé, a látvány mögé tekintettek, s keresték az általánost és a változatlanságot, mint végsQ elveket, s kettQt találtak, a gondolkodást és a kiterjedést. Mást kell keresni a létezQk vizsgálatánál. A monászelv a létezQ egyediségét, individualitását alapelvnek tekinti, s ehhez zárkóztatja fel a változás állandóságának elvét, azaz a törvényszerqséget.Nincs különbség test és lélek között, mindkettQ monasz. Test és lélek között nem elvi különbség van, hanem fokozati, azaz fejlQdésbeli. A monászelv abból indul ki, hogy nincs két egyforma falevél, maguk a létezQk különböznek egymástól. Ezek a létezQk azonban belsQleg összettek. A monász olyan filozófiai mqszó, amely a létezQ egyediségét és annak belsQ megszüntethetetlen összetettségét fejezi ki.
21. Metafizika és kriticizmus viszonya Kantnál
Életében két periódus van 1 dogmatikus korszaka 1750-70, 1770 kriticizmus A tiszta ész kritikája(1770). Metafizika: az egész világ leírására vonatkozik = filozófia. Az emberekben természetes metafizikai hajlandóság van. A kriticizmus a jó út a metafizikához. A kriticizmuson Kant két dolgot ért 1- vminek belsQ szerkezetének elemzése 2  vminek mi a szerepe az emberi megismerés egészében. Alapelvként írja le, hogy az emberi megismerés komplex fogalom, végtelenített folyamat. Az emberi megismerésben el lehet különíteni a tiszta észt bármi mástól. Azért tiszta mert mentes a gyakorlati ész pontatlanságától. ElQzetes kritikát tesz, megvizsgáljuk a tiszta ész belsQ szerkezetét = önkontrol. A tiszta észnek három területe van: matek, természettudomány, metafizika.
22. A filozófiai gondolkodás kopernikuszi fordulata A tiszta észnek 2 területe van, ahol zavartalan a fejlQdés: ilyen a matematika, nem kell mindent elQlrQl kezdeni, hanem mindig új épül rá. Ez van a természettud. Történetében is. De a metafizika területén nem tudjuk a tudás biztos útját. Az elsQ kettQben döntQ a fordulat. A matematika történetében Thalesz. A természettudományokban F. Bacon: ValamirQl belátni, ami eddig triviális volt, az látszat és hozzátenni a valódit, a helyes. Kopernikusz példája: bármennyire úgy érezzük, hogy a föld nem mozog, mégis a Föld kering a nap körül. Kant: az emberi ismereteknek kell a tárgyakhoz alkalmazkodni. A Kop. Fordulat lényege ne az emberi ismeret alkalmazkodjon a tárgyakhoz hanem fordítva. Ez Kant filójának kulcsa.
23. Kant ítélettana (Tiszta ész kritikája)
Kant 3 elvet fogalmazott meg : az emberi elme megismerésében vannak olyan elvek melyek megfogalmazhatók a priori kapcsán tehát van : ami nem tapasztalati , - megelQzi a tapasztalatot, - lehetQvé teszi a tapasztalatot. Ilyen a tér és idQ mint szemléleti formula. Térszemlélet: tudjuk mérni a teret rendelkezzünk térszemlélettel. IdQszemlélet: el tudom helyezni az idQszakaszokat egymás után. A tér és idQszemlélet megfelel a 3 elvnek. A priori még az ok okozati forma. Minden ismeret tapasztalati jellegq, de nem minden ismeret származik tapasztalásból. Az ismeret önmagában szintetikus két komplementerbQl áll 1 a priori, 2 a posteriori. 3 követelményt támasztanak.- megismerés, térszemlélet, idQszemlélet. A formát a priori a tartalmat a posteriori adja. 3 tipusú ítélet van  a priori analitikus (alany=állítmány) minden test kiterjedt; -a posteriori szintetikus az állítmány többet mond mint az alany, új ismeretet közöl, a rózsa piros, a priori szintetikus : az ítéletnek 4 elvnek kell megfelelni (3+ismeretbQvítQ legyen)mindennek ami történik oka van. 2*2=4
24. Kant antinómiatana és posztulátumtana
Az a priori szintetikus ítéletek, azok az ítéletpárok melyek tartalmukban ellentétesek, ezek Kant szerint az emberi megismerés végsQ határai mert felboríthatatlan ellentmondást mutatnak. 4 db ítéletpár  a világ véges (végtelen);- a világ osztható (oszthatatlan) részbQl áll, - a világban szabadság van ;- Isten létezik. A filó be tudja bizonyítani hogy a világ véges, de azt is hogy végtelen, ez az emberi megismerésnek a határa. Az ítélet üzenetet fogalmaz meg a gyakorlati ész embere felé, amiket bizonyítás nélkül kell elfogadni: a lélek halhatatlan, létezik legfQbb jó a társadalomban, Isten létezik. Kell az emberi társadalom elQtt egy cél ami felé halad, de nem szabad megfogalmazni mi az mert akkor az emberek másfelé haladnának, elQbb utóbb az ellenkezQjébe fordulna át. Posztulátumtan: a tiszta ész nem hagyhatja abba a tevékenységét, mert az antinómiák megbolygatják a világot. 3 tézist kell állítani, amit bizonyítás nélkül kell elfogadni (posztulátum) : - Isten létezik, - lelkünk halhatatlan,- létezik legfQbb jó (egy eszme melyben az embereknek hinniük kell, h vmi felé haladunk; ez tartja össze, különben összeomlik a világ, mert nem látjuk értelmét), de nem szabad semmit sem kinevezni legfQbb jónak.
25. A transzcendentalizmus, a tiszta és a gyakorlati ész kapcsolata Kantnál
A transzcendentális létszféra egy közbülsQ létszféra. A világnak két létszférája van; - immanens: amiben az ember él, ismert v elvileg megismerhetQ, - transzcendens: amit az ember csak halála után ismer meg. Az immanens világ zqrös, sok probléma, a segítséget a vallás mindig a transzcendenciától reméli. Ha a filozófia kihagyja Istent akkor nem tud mindent megoldani. Kant a két világszféra közé illesszünk be egy harmadikat. Az ismeret maga transzcendentális, mert van benne valami a látható és láthatatlan világból. A transzc. köti össze a gyakorlati és tiszta ész világát. A földi ember 2 világ polgára. Cselekvés a látható világ része, akarás- láthatatlan. Mindegy hogy cselekedeteink mit motiválnak nem az eredmény a lényeg hanem az akarás. Akkor cselekszünk jól ha akaratunkban a teljességre törekszünk.
26. Kant történelemfilozófiája
Antropológiai vita: az emberek jók v rosszak? A vita elindítója Hobbes: az ember önzQ lény, hozzuk magunkkal a rosszat, elszakadunk a természettQl, el kéne tüntetni a magántulajdont. Kant igazat ad Hobbesnak, az embert becsvágy, bírvágy, önzés motiválja. Összehasonlítja az útszéli magányos fát az erdQi fáival, azok szépek, ez csúnya, mert az erdQben le akarja gyQzni a másikat, több fényhez akar jutni. Ez a társadalomra vetítve is igaz. Az embert nem a példaértékq cselekedet jellemzi, DE ahhoz, h önzQek legyünk, szükségünk van a másik emberre. EttQl még van haladás.
27. Ficthe tudománytana, a szubjektum-objektum azonosság
Megalapozta az erkölcsi filozófiát. Legyen egy alapelv s erre épüljön fel a filói konstrukció, - szubjektum objektum viszony, szubjektum – objektum azonosság. Az ember akarja megismerni a világot. Az egyedi szubjektum áll a középpontben. Le kell bontani a kollektív szubjektumot. Fundamentum probléma: alapelv úgy találja hogy bírálja Kantot nincs önmagában vett dolog, mert ha kimondjuk, akkor már adott  kollektív szubjektum ellentmond a fundamentumnak ezért le kell bontani és el kell jutni az énhez. Minden énnek van egy saját belsQ világa, ami csak Qrá tartozik. Obj: amit az emberi elme befog. Ha a szubjektum önmagát tételezi fel akkor is megvan a viszony akkor én vagyok szubj., obj. is ez a szub-obj azonosság. Ekkor lehet észrevenni az én szubj szabadságát..
28. Ficthe szabadságtana és történelem filozófiája
Az ember eredendQen szabad csak valami gátolja a meglévQ szabadságunk érvényesülését. KépzQdik egy frontvonal egyik oldalról a szubj én, másik oldalról minden egyéb képzQdmény. Ha valaki hisz a szabadságban, akkor ezt le tudja gyQzni. Az embert úgy definiálja ésszel bíró lény. 5 történetfilozófia. 1. ártatlanság kora az ész az érzelmek, ösztönök alávetettségében volt. 2. kezdQdQ bqnösség kora, ész a bqnös elnyomás eszközévé válik, ilyenkor kezdünk a közérdekre hivatkozni. 3 tökéletesedett bqnösség kora, nagy francia forr kora itt az ész gyQzött az észhasználat relativizmushoz vezet (az Q jeAMØä¾
Ü
ì




4

@

õ

T lnˆšœ°²V:< , l 4è


.tv~æºòæÛæÛÐÛÐÛÐæÛÅÛ·ò·òÛ«Û • ۊۊÛqòqòæÛf hRahiwÅCJ

aJ

hRahNa 5CJ

\aJ

hRahé/–CJ

aJ

hRah<ˆCJ

aJ

hRah6|CJ

aJ

hRahu CJ

aJ

hRahVZÌ5CJ

aJ

hRah>y¤5CJ

\aJ

hRahÑe„CJ

aJ

hRahKy}CJ

aJ

hRahVZÌCJ

aJ

hRahVZÌ>*CJ

aJ

hRahVZÌ5CJ

\aJ

%Alœ
v b&&y&J0œ09D9f?Â?rEÔE¨LàLúPNQvVØV\œ\½`ä`÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ééé÷ééééééééé
„dð ¤`„gdó^ $a$gdó^ >‘ˆ‘ýýºâ´ì>°Ð!j!’!@"~"ê$š%¸%à%%&&&'&)&F&G&[&h&w&y&óèóèÝÑÝÆÝÆÝè»­Ÿ­Ÿ­Æ»Æ»”»”»Æ»Æ»Æ»Æ”Æ”»†Ÿ†x†Ÿ†ŸhRah¶O 5CJ

\aJ

hRah{g5CJ

\aJ

hRahð6ŸCJ

aJ

hRahVZÌ5CJ

\aJ

hRahjbÕ5CJ

\aJ

hRahVZÌCJ

aJ

hRahjbÕCJ

aJ

hRah?hz>*CJ

aJ

hRah?hzCJ

aJ

hRahNa CJ

aJ

hRahNa >*CJ

aJ

-y&z&Þ&ó&ö&
''M'b'y'…'†'å'ù'›(¤(Ê(Ó(ß(*@*`+x+|+º+Î+,,N,€,Ü,î,..’.”.P/v/ž/J0L0l0š0œ0Ò03õêÞêÒõêõÒÆÒêÒêÞêÒ»ê°êÒê°êÒ¥êÒêÞê¥ê¥êҚêŒ~Œ~sê hRah¶O CJ

aJ

hRahVZÌ5CJ

\aJ

hRah[%5CJ

\aJ

hRahó©CJ

aJ

hRah8‰CJ

aJ

hRah¦c‚CJ

aJ

hRahLHCJ

aJ

hRah{g6CJ

aJ

hRahVZÌ6CJ

aJ

hRahVZÌ>*CJ

aJ

hRahVZÌCJ

aJ

hRah{gCJ

aJ

-3$32363B4€4Â499 99"9@9D9::1:6:+;3; ==>>,?^?d?f?h?n?À?Â?ºAÈA^BfBC

CEpErEtE‚EÒEÔE FéFêFõêõêßêßêÑõõê©êêêêê’õꄵ„µêêêêyꄵ„µêyê hRahÜxCJ

aJ

hRahÜx5CJ

\aJ

hRahÇq%CJ

aJ

hRahVZÌ>*CJ

aJ

hRahVZÌ6CJ

aJ

hRahVZÌ5CJ

\aJ

hRah´|¶5CJ

\aJ

hRah¼=n5CJ

\aJ

hRah¶O CJ

aJ

hRahVZÌCJ

aJ

hRah8‰CJ

aJ

/êFBHpHŽI¾IHKlK¨LÞLàLøPúPþP.QHQLQNQPQ‚Q¨QPRºR”SÂSvVÖV\@\„\½`¿`Á`É`Ö`õéÞéÞÒÞĶªÞœ¶…ÞzÞéÞzÞéÞnc¶ÞU¶U¶hRah u5CJ

\aJ

hRahá5CJ

aJ

hRahá55CJ

aJ

hRah•QãCJ

aJ

hRah4?~CJ

aJ

hRahVZÌ5CJ

aJ

hRah4?~5CJ

\aJ

hRahì_(CJ

\aJ

hRahVZÌ5CJ

\aJ

hRahì_(5CJ

\aJ

hRahVZÌ6CJ

aJ

hRahVZÌCJ

aJ

hRahVZÌ>*CJ

aJ

hRahì_(CJ

aJ

!Ö`â`
a aab c"c‚d„d”d–d¨eæe:hÂhÄhÊhØh i i"i4i~j”jœl.m–m¦n¨n¬n´no*o,ovopr*st

t t.t>tóèÝèÝèÝèÝèÝèÝèÝèÏÁÏÁÏóèµèªèªèœÁóœè‘è†èxÁlóhRahíZ

5CJ

aJ

hRahíZ

5CJ

\aJ

hRahÍQ±CJ

aJ

hRahíZ

CJ

aJ

hRahÍQ±5CJ

\aJ

hRah40NCJ

aJ

hRahVZÌ>*CJ

aJ

hRahVZÌ5CJ

\aJ

hRah40N5CJ

\aJ

hRah uCJ

aJ

hRahVZÌCJ

aJ

hRahVZÌ5CJ

aJ

*ä`Äh6i¨n,otvty>yÖ}d~¾ƒ„òˆ
‰1‰’F’š—Ìœ÷œ.¥„¥
¯¢¯ý³8´°¸ñññññññññññññéééñññññññññññ $a$gdó^
„dð ¤`„gdó^ >t@tttvt¶tÒty%y0y=y>yãyõyX|t|ˆ|Ô}Ö}Ú}â}~~(~b~d~f–Ѐþ€‚8‚¾ƒÂƒÎƒÐƒ„„Ä…î…õéÞõÞõÐÂÐÂ޶ޫޫ‘…znznznzb…‘…‘Þ¶hRah€P´5CJ

aJ

hRaht ×>*CJ

aJ

hRaht ×CJ

aJ

hRahVZÌ5CJ

aJ

hRaht ×5CJ

aJ

hRaht ×5CJ

\aJ

hRahürrCJ

aJ

hRahVZÌ>*CJ

aJ

hRahVZÌ5CJ

\aJ

hRahürr5CJ

\aJ

hRahVZÌCJ

aJ

hRahíZ

5CJ

aJ

hRahíZ

CJ

aJ

&7ˆ¦ˆºˆÑˆñˆòˆ ‰’’’’<’E’F’G’§’­’¯’º’ì’û’ “$“Y“<”B”Дè”&•b–Ž–ô–—

—J—š— —¢—¤—¦—ª—¶—˜¤™à™²šÔš‚›À›œ-œËœÌœÎœõêõêõßõÓßõÇÓÇÓÇßõßõ»õßõßõßõßõßõßõßõßõ¯õǯǯÇõ¤õ¤õ¤õ¤õ™hRahUó5CJ

aJ

hRahUóCJ

aJ

hRahemCJ

aJ

hRahem5CJ

aJ

hRahVZÌ>*CJ

aJ

hRahVZÌ5CJ

aJ

hRahZTŒ5CJ

aJ

hRahZTŒCJ

aJ

hRah€P´CJ

aJ

hRahVZÌCJ

aJ

7Μ÷œìžŸpŸŠŸR Š Ì Î .¡2¡¨¡¬¡¾¡Â¡ð¡L¢ô¢£££>£j£p£ˆ£Š£ £¤4¤6¤8¤:¤`¤²¤â¤¥,¥.¥2¥6¥B¥X¥Z¥~¥€¥‚¥„¥†¥ì§,¨¤¨ä¨Þ©ªœ«¯
¯ ¯¯óèÜèÜèÑèÑèÑèÑèÑèÑèÅѹèÑèÅè¹è®èÑŹè®è®è¢ó¢ó¢ó¢óè®è®è®è®è®è–óhRahã 05CJ

aJ

hRaheqÎ5CJ

aJ

hRaheqÎCJ

aJ

hRahVZÌ6CJ

aJ

hRahUó6CJ

aJ

hRahUóCJ

aJ

hRahVZÌ>*CJ

aJ

hRahVZÌCJ

aJ

hRahVZÌ5CJ

aJ

;¯¯ ¯2¯6¯’¯ ¯¢¯¤¯c²d²f²g²ü²³1³‡³‘³û³ü³ý³6´

µLµTµVµ¦µ®¸°¸ ¹"¹$¹»¼¾V¾ê¾ì¾î¾ò¾R¿ÀÀ&ÀõéÝéÝéõÒõÒõÒõÒÇõÒõÇõ»°¥°¥°¥õ™éŽõŽõŽõŽõ‚éõwõ hRahÓG…CJ

aJ

hRah·“5CJ

aJ

hRahõ>¬CJ

aJ

hRahys™5CJ

aJ

hRah YÈCJ

aJ

hRahMl¬CJ

aJ

hRahMl¬5CJ

aJ

hRah“mÔCJ

aJ

hRahã 0CJ

aJ

hRahã 05CJ

aJ

hRahVZÌ5CJ

aJ

hRahVZÌCJ

aJ

+°¸"¹î¾V¿Žãþã‚éúéæî^ïöFöûlûº
D
¬ì<€"dfJ#’#˜()ññññññññññññññññññññññññññññ
„dð ¤`„gdó^ &ÀdÀ¸À,Á2Á^Á ÁàÁøÁúÁ:Â>Â@ÂBÂp¼ÂØÂ

à à ÃPÃrðÃðÃÄâ âââ‚âÂâÈâîâŽã’ãúãþã†ä‚å¬åúå:æç4ç‚é†éöéúéþé<êzê†êÀê˜ìöìtíõêßêõêõßêõêõêõêõêõêõêõêõÝõêõêõêÒêƺê¯ê£ê¯ê£ê—ºêŒêŒêŒêŒê hRah

_ECJ

aJ

hRah

_E5CJ

aJ

hRahVZÌ>*CJ

aJ

hRah8hùCJ

aJ

hRahVZÌ5CJ

aJ

hRah8hù5CJ

aJ

hRah¦ CJ

aJ

U hRahÓG…CJ

aJ

hRahVZÌCJ

aJ

hRah·“CJ

aJ

7lene). 4 jövQ, az ész tudomány korszaka valakik megtanítják a helyes észhasználatra az embereket. 5 ész-mqvészet kora, már nem lesz szükség tanításra már mindenki arra használja az eszét amire kell.
29. Az épülés és belátás filozófiai programja Hegelnél
At újkori filo. utolsó képviselQje. A szellem fenomenológiája (mqve) Filója: mindent átfogó filozófiai egyetemesség. Benne van a filozófia összes eddig ismert problémája. Kétféle gondolkodás, - épülés gondolatvilága, a gondolkodó embert elragadja önön gondolatainak nagyszerqsége, ezt a lelki élményt akarta megélni, de ekkor a helyes útról letér, mert ez már nem tudományos gondolkodás, belátás gondolatvilága: az emberi gondolkodás legnehezebb feladata a belátásos gondolkodás, a gondolkodás száraz , racionális eszközökkel elmondja mi van a világban, a gondolkodás feladata a belátás nevében ahhoz alkalmazkodni ami van. az ember találkozik a tudománnyal de nem azt jelenti, hogy mindenki tudós lesz
30. Az abszolút szellem metafizikai konstrukciója Hegelnél
A világ nem más mint az abszolút szellem önmagára találása a máslétben (anyagi, szellemtelen világ), a világban van egy óriási fejlQdésfolyamat, a jelen fejlettebb állapot mint a múlt. A világ fejlQdik azaz anyagi világ , szellemtelen világ, mert a fejlQdés garanciája hogy a szellem egyre nagyobb részt kap. Az abszolút szellem elidegenedett önmagától és létrehozta önmaga ellentettjét az anyagi világot. Egyre nagyobb részt kap a szellemiség. Ha a jövQbe tekintünk a fejlQdés garantált. Abszolút szellem: a tiszta anyag nélküli szellemiség, Obj szellem: vallás tudomány, mqvészet filozófia, szubjektív szellem: az egyes ember.
31. A pozitivizmus programja és történetfilozófiája (Comte)
Comte filója idézi a pozitivizmust. A pozitivizmusnak 3 irányzata van:- klasszikus pozitivizmus 1830, empirio kriticizmus 1870-80, - 1920-30.a 20. szi pozitivzmus. A pozitivizmus társadalomfilozófia. A filozófia feladata az emberrel foglalkozni tudományosan, a tudományosnak induló filozófia megszqnt tudományosnak lenni, ahol letér az útról az az elméletgyártás. Comte elmélete: elméletet gyártani fölösleges. A pozi. szerint a filos feladata a társadalommal foglalkozni, s nem az egész világgal. A társ-ban adott az ember és az Q világa, amelyben adottak a tények. A filó feladata ezen tények begyqjtése. Begyqjti a tényeket, feldolgozza, de nem akar belQle elméletet gyártani. Comtenél válik ketté a társadalom és civilizáció fogalma. Társadalom = közélet, civilizáció = konjukturális fejlQdés. Comte a társadalom átalakítását tqzte ki feladatául.
32. Feuerbach Hegel  bírálata
A világ megmagyarázható természettudományos alapon. Igenis létezhet a természet és a társadalom között tudományosan bebizonyítható kapcsolat. Filó. mat. a Hegel bírálatból nQ ki. Vallásellenesség. F. a filoai kritikák és alapelvekben fogalmazza meg a kritikát. H. filo valójában álcázott teológia. A vallás F. szerint gyerekes álom, mert az ember figyelmét egy másik világra helyezi. Nem igaz hogy Isten megteremtette az embert saját mására. Ez fordítva van, az ember teremti meg a saját képmására önön Istenét. A filo feladata a gyerekes álomból felébreszteni az embert. Ennek elsQ lépcsQje leleplezni Hegel filóját
33. A homo homini deus elve Feuerbachnál
Jézus krisztus keresztre feszítése félreértett szimbólum valójában a szexuális aktusról szól. F. szerint egy világ van és az anyagi jellegü. Gondolkodni absztrakt módon lehet, de amirQl beszélünk anyagi természetq. A homo homini lupus elvet továbbvitte a homo homini deus elv. Az ember embernek Istene. Az ember találkozása az anyagi realitással érzékszervekkel történik. A gondolkodás közvetett az érzékiség közvetlen találkozása a valóság. Ezek az érzett adatok élményszerqek, élményeink vannak a világról és az élményeket 3 csoportba soroljuk: - pozitív kellemes élmény, - negatív élmény, - közömbös tartomány. Az ember önzQsége, mint antropológia dolog csak úgy, kerüljük a negatív élményeket és pozitívra törekszünk. Ha az ember önzQ, Isten önzetlen. Ha Isten nem túlvilági hanem eviláginak tesszük akkor isten egy eszmény ami után itt törekedünk, az önzetlenség után törekszünk. Önzésünk miatt birtokolni akarjuk a másik ember testét , de önzetlenek is vagyunk mert odaadjuk a magunkét. Ezzel válunk Istenné, ez az önfeláldozás nem túlvilági hanem evilági.
34. Marx cselekvés-, és elidegenülés elmélete
Az emberrQl úgy beszélünk mint gondolkodó és cselekvQ énrQl, eddig a gondolkodás jutott nagyobb szerephez. A gondolkodás alternatívákat kínál a cselekvQ számára, a cselekvés ezek közül az egyiknek a végrehajtása. A gondolkodás elQkészítés. A cselekvés a lehetQségek közötti választás és ennek megvalósítása. Legfontosabb a munkatevékenység, ez a társadalmi lét alapja. Tárgyiasítás : a munkatevékenység egy eszmei képmás tárgyi megvalósulása. Dologiasítás: dologi struktúrák épülnek ki a társadalomban. Feladatuk közvetíteni az emberek személyek kapcsolatát. Dologi struktúrák, - intézmény , pénz. Elidegenülés: szubjektív emberi érzés, a modern ember életérzése. Az általa teremtett világ bonyolult., nem tudja befolyásolni, s nem érte, hanem ellene vannak.
35. Marx történelemfilozófiája
Az emberi történetnek 4 korszaka van, - Qsközösség, - antikvitás, - feudalizmus, - kapitalizmus. 3 absztrakt fogalom, ami nélkül nincs emberi társadalom: egyén, közösség, tulajdon (egyéni v. közösségi tulajdon), alapvetQ tevékenysége a munka. A szervezQdés a lényeg: - 1 az egyén a közösség részeseként részesedik a tulajdonból, 2 az egyén saját tulajdona révén találja meg helyét a közösségben. Psközösség: Több közösségi állapot, horda, család, nemzetség, törzs, falu. A természet adta tul-tól el kell jutni a földig. Antikvitás kora: szociológiai különbségek. A rabszolga nem a közösség tagja, megerQsödött falu, közösség , lényeg a törvényesség. 3 típusú tulajdon, - közföld, föld magántulajdon, az egyén a közösség tagjaként részesedik a tulajdonból. Feudalizmus: földesúr, jobbágy, közösség rendi hierarchia, A tulajdon a legfontosabb, formája a föld, nagyvárosok szervezQdése, a feudalizmus alapdolga különbséget tenni ember és ember között. Kapitalizmus: munkás tQkés, legfontosabb tulajdon: ipari tulajdon. Az egyén a tulajdon révén találja meg helyét a közösségben.
36. Kierkegaard Hegel bírálata
A bírálat pontjai: I. mi van akkor ha az abszolút szellem megtalálja magát? Véget ér a történelem? Ez hülyeség. A töri nem érhet véget, amíg ember él a földön addig van töri. Nem szabad komolyan venni a hegeli filót. II. elidegenülés létezQ jelenség jelen társadalomban. Az intézmények ellenünk dolgoznak. Ki vagyunk szolgáltatva egy láthatatlan erQnek. Minél jobban megtalálja magát az abszolút szellem, annál jobban visszaszorul az elidegenülés. Az elidegenülés megszüntethetetlen a modern társadalom velejárója. III. helyre kell állítani az egyén szabadságát. A filó is egy átlagos szakma, le kell szállni a trónról ahova Hegel ült. Nincsenek nagy emberek a hivatás a fontos.
37. Kierkegaard stádium elmélete
3 stádium: - esztétika, - etika, - vallási stádium. Benne vagyunk valamennyiben akár tudjuk akár nem. A sorrend a fontos. Esztétika: egy cél megvalósítására törekszik (amíg sikeres boldog, de ha már nem újra kétségbeesett) célokat tqz ki, ha eléri, újakat tqz ki. PL Néró, Don Juan, fizetésért dolgozó családapa. Az etikai ember szembesül önmagával, mint kétségbeesett ember, célja elviselni saját kétségbeesését, személyisége szétforgácsolódik. Pl. családjáról gondoskodó családapa A vallási stádiumban élQ ember nem foglalkozik a többivel. Nem tartozik elszámolással a külvilág felé; annyira bensQséges kapcsolat van Isten és ember között, h nincs szükség 3. személyre. Pl. Ábrahám, Agamemnón (feláldozzák gyermeküket)
38. Schopenhauer Hegel bírálata

Amit Hegel mondott annak mindig az ellenkezQjét állította. Szerinte a világ ésszerqtlen, szélsQséges pesszimista a jelent és jövQt illetQleg, szubjektív idealista az én fogalom áll a filója középpontjában. Elfordul a közélettQl, filozófusnak nem szabad közéleti szerepet vállalni. Ami ésszerq az kiszámítható, ami ésszerqtlen az kiszámíthatatlan. Ami az ész szintje alatt van az alárendelt. Az emberi lélek kerül a középpontba az ész helyett. Az emberi lélek igazi megismerése az álmok által lehetséges. Az anyaméhbe vágyunk vissza, a szerelem valami kárpótlása. A lelkünkben nem az ego hanem az ösztönök írányítják az embert
39. Schopenhauer akaratmetafizikája
A világakarat kiszámíthatatlan, nem lehet megismerni, úgy mqködik hogy mi ki vagyunk szolgáltatva neki (determinálás). A determinizmustól nem létezik megszabadulás. Az emberek döntenek az életben, de csak látszat döntés van. Nem racionálisak amit a tudományok megfogalmaznak, a materializmus ostobaság. ez nem más mint a világakarat különbözQ reinkarnációi, ami az embert választásra kényszeríti. Az emberek pesszimisták. Az öngyilkosság nem megoldás, a mqvészet ad megoldást arra hogy a determináltságtól elforduljunk, legalább is egy idQre. A mqvészet alkot egy világot , s míg ebben vagyunk addig a determinált világból fel vagyunk mentve.
40. Az apollóni és dionüszoszi állapot Nietzschénél
Milyen ember az antik ember? Úgy tisztázhatjuk ha tudjuk mit jelent egy görög számára az Isten. Milyen ember a modern ember? Önvizsgáló kérdés amelyet a tudós nem végzett el. A görög ember számára Isten a legkiválóbb ember megtestesítQje. Az antik kultúra lehanyatlott, de miért? 3 fázis: 1 Dionüszoszi fázis: Dionüszosz a megélt élet örömeit jelentette, a szenvedélyek istene volt. A valós élet undorától az emberek néha menekülni akarnak, ezért mennek színházba  szívesebben nézik, minthogy benne legyenek. Tehát az undor hozza létre a tragédiát.2 Apollóni és dionüszoszi kultusz együtt: az emberek élik az életet, de igénylik a mqalkotásokat, szemlélik a kitalált történeteket. Kitalált és valós élet jól megfér egymás mellett. A görög kultúra azért halt meg leszoktak a valós életrQl.3 Apollón szemlélet: akkor kezdQdik amikor megszületik a tragédia. Az antik embernek fontosabb a szemlélt élet, mint az átélt. Az antik ember többet tudott az életrQl mint mi. De nem elégedhet meg az ember gondolkodással, meg kell történnie vele mert egyébként Q is úgy jár mint az antikvitás.
41. Nietzsche: Az emberfeletti ember programja
Übermensek: emberfeletti emberek (azt értette alatta aki képes meghaladni a modern embert, aki meri vállalni az értékek átértékelését), nincs ilyen hogy társadalmi fejlQdés. Az emberek nem egyformák képességeiket tekintve. Két típusú ember: Úr utasítás a feladata, szolga: engedelmesség vagy harcos,és szellem ember. A szellem ember 3 állapota van: teve (többet tud mint az átlagos ember), - oroszlán( magányos küzdelmes megtisztulás), - gyermek( megtisztulás utáni újrakezdés). Az állami filozófus is teve. A mai kor szolgalelkeket takar, a modern ember rossz értékeket képvisel: 3 állapot: - morális(jó), - amorális(rossz), - immorális( kettQn kívül). A morális ember a kornak engedelmeskedik, és nem tudja átértékelni a dolgokat. Utálta a nQket, a nQk kényszerítik a férfiakat szolgaléleknek.
42. Tudományelmélet és érvényességtan a neokantianizmusban
A neokantiénizmus 1870 tQl összekötQ kapocs a XIX és XX sz i filozófiák között. Ez a legfiatalabb filozófiai irányzat. Dél Német Iskola: Windelband szerint a filozófia legyen tudomány. Ez elhatárolódás az életfilozófiáktól. Életfiló: az ember ügyein való elmélkedés Neok: vissza kell térni Arisztotelészhez. A filó absztrakt gondolkodás, legyen tudomány de ne akarjon világnézetet csinálni. Észre kell venni hogy a természettudomány és társadalomtudomány ellentéte irányultságú. Pozitivisták hibája: a természettud  ból átvettek tételeket és a társ.tud.-ban alkalmazták. Más irányultságú a két tudomány. Nomotetikus: term.tud. egyedibQl általánosít. Idiografikus: felállít egy nagy általánosságot és az alapján vizsgálja az akkor történt cselekményt. Rickers: megismerQ ész , értékelQ elvétQl függ. 3 alapérték: igaz , szép, jó.
43. Az azonosságproblémája Fregénél
A szimbolikus logika megteremtQje, ha valamirQl beszélünk akkor valamirQl állítunk valamit. Nyelvi állításokkal van probléma: Pl. Madrid az Madrid ez nem állítás, ezzel nem mondok semmit, Madrid Spo. FQvárosa állítás, kom. üzenet, mert relációs viszony valósult meg. A kommunikáció lényege a relációs viszony. A kom. legfontosabb formája a beszéd. A kommunikációnak sok formája van térkép fotó, stb. mindegyik esetben képviselünk valamit.
44. Frege: jel, jelentés, jelölet
Amikor beszélünk mondatokat mondunk. Amikor beszélünk , írunk, jeleket használunk. Jelek használatánál konvenció érvényesül. A jel felkelt bennünk egy jelentést. A jelentés bennünk keletkezik, de objektív, nem tQlünk függ. Jelölet: az amire a jelentés vonatkozik, a dolog az objektív tárgy. Van amikor van jelentés nincs jelölet vagy fordítva és van amikor több jelentés de egy jelölet.
45. Az összetett mondatok problémája Fregénél
Általában összetett mondatokban kommunikálunk.4 típusa van: 1 mások idézésének problémája: jelzés, állítás, kijelentés(ki a közlQ, ki a megnevezett). 2 modalitás: tudom erQsíteni illetve gyengíteni az állításomat. (Biztos vagyok abban, h& ) 3 halmozott állítás: az összetett mondat összes állítását fel kell tudni sorolni, távolságtartó, belehelyezkedés. 4 járulékos jelentés problémája: olyan állítás és azonosítás kell, amit a mondat szövegszerqen nem tartalmaz, de megfogalmazója mégis állítja. (az összes vicc ilyen) A kommunikáció legfontosabb formája a beszéd.
46. Husserl a jelentésrQl
Mi az hogy szám? Frege: ez egy elemq jel, és ez felkelt bennünk egy jelentést. Husserl szerint hogy 5 nem lehet jelentésük, önmagukban nincs jelentésük ki kell egészíteni hogy mibQl öt. Fruge : jelentés a jel jelentést kelt bennünk. H. Fruge homogénnek képzeli a jelentést, de ha közelebbrQl megvizsgáljuk heterogén. Két komponensbQl áll, - noészisz (megragadás mozzanata), - noéma (a jelentés betöltQdése). A kommunikációban a jelentés feldolgozása fontos. A figyelem az ember belsQ világára irányul. A nyelvi aktus megjelenése elQtt foglalkozik a dolgokkal. Ez a különbség a nyelvi filozófia és a fenomenológia között.
47. Husserl: a valóság zárójelezése, a fenomenológia programja
A filozófiatörténet visszatekintésével kezd. Megismétli a kritikát amit Kant mondott a filótörirQl. A filó zqrzavaros, nagy bajban van ha meg kell mondani mivel foglalkozik. Meg akar felelni a tudományosság követelményeinek. De a filó nem tud ennek megfelelni. Nem tanítható és nem tanulható viszont gondolkodni filió módon lehet. Gondolkodás a gondolkodásról. Két területen gondolkodik az ember: - hétköznapi, - szaktudomány területen. Elménk aktusokat hajt végre, ami kétféle lehet: - ami az elmében benne van, - külsQ tárgy. A közvetlen valóság becsap bennünket, mert azt az illuziót kelti hogy arra gondolunk amit látunk. Az embernek van egy belsQ élménye, ami az övé magában megéli, hogy úgy van vagy nem s utána mondja ki. A fenomenológia lényegbetöltQdése korábban van mint a látás. A fenomenológia lényeg birtokába úgy jutunk hogy elsajátítjuk megtanuljuk. A gondolkodás mindig belsQ élmény alapján van.
48. Wittgenstein: A Tractatus alaptéziseinek összefüggései
Megérteni valakit annyi mint félreérteni. A megértés magába hordozza a félreértés mozzanatát. Tractatus: szemantika, egy jelentéselmélet az igazságfüggvény megadását végzi el. FQtételei: 1 a világ mindaz aminek az esete fennáll, 2 aminek az esete fennáll az tény, 3 a tények logikai képe a gondolat, 4 a gondolat értelemmel bíró kijelentés, 5 minden kijelentés elemi kijelentések igazságfüggvénye, 6 az igazságfüggvény általános formája a kijelentés általános formája, 7 amirQl nem lehet beszélni arról hallgatni kell. A mondatok között a lehetQ legrosszabb logikai összefüggés van, egy következQ mondat azzal kezdQdik amivel az elQzQ végzQdik. 1-2 mondat lételmélet. Világ= minden, aminek az esete fennáll. Tény =körülmények megléte, dolog és körülmény kapcsolata. Tények logikai képe = gondolat (azokról a tényekrQl amiket átélek gondolataim vannak.) Gondolat = értelemmel bíró kifejezés. Elemi kifejezések összessége .
49. Wittgenstein: képelmélet a Tractacusban
A Tractacus 3. fQtétele: A tények logikai képe a gondolat. Lényeges a kettQsség: a tények világa külsQ, a gondolat világa belsQ világ. A logikai kép kifejezés egyfajta hidat sejtet, amelyen átmegyünk a külsQbQl a belsQbe, a tények világából a gondolatok világába.
Az a gondolat, amely adekvát a tényhez, az a logikai forma, és képi viszonyban van magával a ténnyel. A logikai kép voltaképpen izomorfiát egy az egybeni megfelelést sejtet tény és gondolat között. Az izomorfia iránti igényt a logika jelenti be, Q akarja, hogy a gondolatok között legyen egy adekvát, a tényt valóban lefedQ gondolat is, amely képi viszonyban áll a ténnyel. Különben a logika nem tudja teljesíteni vállalt feladatát, nem tudja biztosítani az egzaktság követelményét.
50. Wittgenstein szituációelmélete (a sakktábla hasonlat és a nyelv szerepe a szituációban)
A sakktábla hasonlat: A sakktábla zárt behatárolt világ mint minden szituáció a bábuknak saját belsQ lényegüknek megfelelQ mozgási lehetQségük van a lépéseknek megfelelQen állandóan módosul ugyanaz a parti. Megértjük a lépések jelentQségét, a hiányát mindezt némán tesszük a sakk néma játék. A szótlan megértés egy  egy szituáció feldolgozása . Sem a beszédnek sem a logikának nincs meg tehát az a kitüntetett szerepe a valóság megértésében. A nyelvelemzés a logika segítségével nem valósul meg . ha a logika teljesíthetetlen feltételeket szab a filozófia számára akkor le kell mondani a logikáról. A nyelv a kommunikációban kapja meg új szerepét. A szavak egymás megértéseinek eszközei. Úgy viselkednek, mint a szerszámok: egy cél elérésében segítenek. A cél egymás megértése. A szavakat megtanultuk használni. TQlünk függ milyen szavakat választunk nincs kitüntetett nyelv, a filó voltaképpen terápia.
51. A verifikációs elv és a verifikációs elmélet a Bécsi Kör filozófiájában
Verifikációs elv (igazolhatóság elve)
Az univerzális emberi tudásnak megfelelQen a nyelvi kijelentések ráncbaszedése, azaz - logikai rekonstrukciója - ami ennek ellentmond, annak kizárása - az igazolás legszükségesebb elveinek megfogalmazása
Értelmes (tehát már igazolt) és értelmetlen (az igazolás próbáját ki nem álló) kijelentések elválasztása. Az elválasztás szempontja a tudományos nyelvezet létrehozása.
A felmerülQ megoldatlan ügyek megoldása érdekében a Kör új megközelítést javasol, a verifikációs elv helyett a verifikációs elméletet. Ha nem bírunk a mondatokkal, akkor figyeljünk a mondatot alkotó szavakra és szerkezetekre. A verifikációs elmélet a nyelv szókészletét elemzi. Minden szóról, nyelvi elemrQl eldönthetQ, hogy az értelmes, az értelmetlen, vagy az értelem nélküli szavak csoportjához tartozik.
52. A létprobléma és a Dasein Heidegger filozófiájában
ElfelejtQdött mi az hogy lét. 3 típusú elQítélet volt a filozófiatörténetben. 1A lét definiálhatatlan fogalom,2 a lét a legáltalánosabb legegyetemesebb filói fogalom 3 a lét magától érthetQ. A lét és létezés különbözQ s ha ezt tisztázzuk a lét nem egyértelmq. Megakarjuk érteni a világot. A létezést látjuk a létet nem csak a létezQnek van léte. A létezQ bármi lehet ami kívül  belül van a létezés világában. LétrQl csak a létezQ kapcsán lehet beszélni Dasein: a világ centruma, e világban megfogalmazódó alap, ez teszi fel a létkérdést.
53. Heidegger: a környezeti világ tárgyi közege
A dasein benne van a világban. Nem járulékosan hanem ontológiailag. A járulékos azt jelenti hogy elQfordulhat hogy nincs benne. Mi benne élünk a világban, a benne lét gyakorlati jellegq. Mi vagyunk a daseinek. Hétköznapi életben tárgyak adottak számunkra. A tárgyakkal szemben mi valamilyen spontán elvárást várunk. ElképzelhetQ hogy a tárgy nem engedelmeskedik a spontán elvárásoknak. Ha a tárgyi világ nem jelentkezik be nem veszem észre milyen bonyolult kapcsolat van a dolgok között.
54. Heidegger: a másokkal való lét és Das Man
Spontán elvárásokat támasztunk a másik ember iránt, akkor van a probléma ha nem elvárásunknak megfelelQen jelentkezik. Ez a társadalmi lét alapja. A világot a másik emberrel együtt lakjuk be. A másokkal való lét problémája a DAS MAN Q az aki elQírja egy szituáció értelmét, az emberi világ legmegfoghatatlanabb szubjektuma. A das man utasításokat ad nekünk és ezt teljesíteni kell. Mivel mindannyian das manok vagyunk bennünk van az utasítások kétértelmqsége. Így alakul ki a szorongás.
55. A létprobléma és az idQ Sartre filozófiájában
Az ember alapvetQ létmódja a rac. helyett az emocionalitás. Ez azt jelenti hogy az ember alapjában véve érzQ lény alapvetQ emocionális élmény az öröm fájdalom, félelem, harag ezek benne vannak a lelkünkben , ha ránézünk vmire az nem közömbös, van benne vmi érzelmi mozzanat. Szubjektíven viszonyulunk a dolgokhoz. Az emocionalitás 2 szempontja: az ember alapvetQ létmódja nem esetleges, semmi köze nincs a rac.-hoz, hiszen a rac. az emóció megszüntetése. Mi az h semmi?  nem lehet rá azt mondani h van, mert a semmi éppen attól semmi h nincs! A létezQk ottléte és a létezQ hiánya adja a szituáció értelmét. Az emberi tudatot nem lehet levezetni. A jelen az, ami már nincs és még nincs, tudásunk a múltból táplálkozik és a jövQre vonatkozik. Folyamatos múlt és folyamatos jövQ van.
56. Sartre: a szerep és a szorongás
Sartre szerint nem együtt lakjuk be a világot. A szorongás, az összes élmény magam számára zajlik. A tudat alapélménye a szorongás. A jövQre vonatkozóan azért szorongunk, mert nem tudjuk betölteni azt, ami nekünk jut. Hiányzik a jelen. A félelemérzés a múltból származik és a jövQre vonatkozik. Pl. katona fél hogy golyót kap a fejébe, múlt mert társait lelQtték , jövQ le ne lQjék A szorongást Sartre élesem megkülönbözteti a félelemtQl. A szorongás tárgytalan. A szorongásban az ember önmagától szorong. Többnyire attól félünk h félni fogunk, vagyis önmagunk miatt szorongunk.

Scheler filozófiájának középpontjában az érték áll, amelynek nem létezése a kérdés, hanem érvényessége.
az egyént mint cselekvQen-létezQt mutatja be. Nem ontologikus megközelítés tehát a Scheleré, mert az ember létmódjára nem kategóriák felállításának segítségével kérdez rá, hanem annak társadalmi-történelmi viszonyait vizsgálva.
A társadalomnak tulajdonítja ennek segítségével a normák, eszmék kialakulását, de azok tartalmát már az ember alakító erejéhez köti. Kései gondolkodásában
olyan hierarchiát állít fel, melyben az ember csak egy állomás, fokozat a Szenthez, az Istenhez vezetQ úton.









PAGE 


PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.

2. 2. előadás 3.óra 7. civilizáció csehov diák elmélet etnicitás fogyasztás fogyasztói földrajz gazdinfo gazdpol gazdszoc gyakorló feladatok halál hallgatoi anyag illeték info juhász istván kántor anita kis jános lakoma lemez liliidae malinowski matek ii. zh minőségügy montázs műanyag művelődéstörténet növényrendszertan növényszervezettan jegyzetek olasz összefoglaló politológia posztmodern pszichó segédanyag szervezeti táblázatkezelés tektonika település termelés tűzvédelem ügyvitel vállalatgazdaságtan vállpénzügy vegyes piacgazdaság