kutmódszertan vizsgaanyag

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaKutatásmódszertan I.Jegyzetekkutmódszertan vizsgaanyag

KUTATÁSMÓDSZERTAN
(Írásbeli feladatlap)
























1. Határozza meg az alábbi fogalmak jelentését:

- paradigma: Azok az alapvetQ modellek vagy vonatkoztatási keretek, amelyek segítségével megfigyeléseinket és okfejtéseinket szervezzük. Három fQ paradigma szolgál ma a társadalomtudományi vizsgálódások vezérfonalaként: az interakcionizmus, a strukturális funkcionalizmus és a konfliktuselmélet.

- operacionizálás: Szabatosan megadjuk a változó mérésében szereplQ konkrét mqveleteket.

- rekurzív: Egyes folyamatoknak az a visszaható természete, miszerint egy folyamat eredménye befolyásolhatja az Qt okozó folyamatot.

- változó: Attribútumok logikailag összetartozó csoportjai. Pl. társadalmi nem, foglalkozás, elQítéletesség, iskolázottság.

- ökológiai részkövetkeztetés: Amikor kizárólag nagyobb egységek megfigyelése alapján, tévesen egyénekre vonatkozó következtetéseket hozunk.

- cenzus: Valamely alapsokaság jellemzQinek felsorolása. A cenzus gyakran hasonlít a kérdQíves kutatásra: az a különbség, hogy a cenzus a populáció összes tagjától gyqjt adatokat, a kérdQíves kutatás pedig egy mintára szorítkozik.

- mintavételi intervallum: A beválogatott elemek közötti, szabályos távolság.

- konszenzuális valóság: Azok a dolgok, amelyeket azért tekintünk valóságnak, mert azt mondták, hogy valóságosak és úgy tqnik, mindenki egyetért abban, hogy azok. Abból ered, amit mások mondtak nekünk.

- replikáció: Az eredeti összefüggések megismétlQdése a kontrollfeltételek mellett.

- alapsokaság: A vizsgálandó elemek elméletileg meghatározott összessége.

- nomotetikus magyarázómodell: A magyarázat egyik megközelítése, amelynél kisszámú olyan oksági tényezQt keresünk, amelyek általánosságban befolyásolják állapotok vagy események egyes osztályát.

- tudomány: A tudományból megtudhatjuk, hogy mi igaz, és mi nem. Egy állításnak, logikailag és empirikusan is alátámasztottnak kell lennie. A tudományt néha lego-empirikus szokás jellemezni. A tudomány két pillére: 1.) Logika és észszerqség
2.) Megfigyelés: a.) elmélet
b.) kutatásmódszertan
c.) statisztika

- konceptualizálás: Az a mentális folyamat, amelynek során pontosan meghatározzuk, hogy mit értünk az egyes kifejezéseken.





2. Jellemezze a terepmunka szerepét az empirikus kultúrakutatásában:

- A terepkutatás egyik fQ erQssége, hogy segítségével a kutató átfogó, teljes szemlélethez jut. Ennek oka, hogyha a tanulmányozandó társadalmi jelenséget, olyan közvetlenül és teljességgel figyeljük meg, amilyennel csak lehet, azzal mélyebben és teljesebben fogjuk megérteni azt. A terepkutatás különösen alkalmas olyan attitqdök és magatartások vizsgálatára, amelyeket a maguk természetes közegében lehet a legjobban megérteni. Különösen alkalmas a terepkutatás a társadalmi történésének idQbeli alakulásának a vizsgálatára (pl. zavargások). Tüntetések, szakszervezeti tárgyalások, nyilvános meghallgatások is további példák a terepkutatási módszerek alkalmazhatóságára.

- John és Lyn Fofland szerint a társadalmi élet számos elemét lehet terepkutatással vizsgálni, mint például az eljárásmódokat, epizódokat, találkozásokat, szerepeket, kapcsolatokat, csoportokat, szervezeteket, közösségeket, társadalmi világokat, valamint életstílusokat és szubkultúrákat.

- Hátránya azonban ha a kísérlethez és a kérdQíves vizsgálathoz hasonlítjuk, a terepkutatás eredményeinek érvényessége általában nagyobb, megbízhatósága azonban kisebb, ezen felül a terepkutatások alapján nem is általánosíthatunk olyan biztosan, mint a szigorú mintavételen és szabványosított kérdQíveken alapuló kutatásokból.

3. Mutassa be a longitudinális vizsgálatok típusait:

- Trendvizsgálatok: Egy populációban az idQvel bekövetkezett változásokat tanulmányozzuk. Például a népszámlálások, amelyekbQl kiderülnek az ország népességének összetételében bekövetkezett elmozdulások.

- Kohorszvizsgálatok: Speciális alpopulációk tanulmányozása és idQbeli vizsgálata. A kohorsz többnyire életkor szerinti csoport. Kohorszvizsgálatra példa lehet egy olyan felmérés, amely húszévenként megvizsgálná a II. világháború idején születettek véleményét az USA szerepérQl a világpolitikában. Minden felmérésben azonban az emberek különböznek!

- Panelvizsgálatok: Hasonló a trend- és kohorszvizsgálathoz, csakhogy itt minden alkalommal ugyanazokat az embereket vizsgáljuk. Példa egy választási kampányban havonta megkérdezzük ugyanazon embereket, hogy kire szándékoznak szavazni.

4. Sorolja fel a tudományos kutatás fQbb indítékait:













5. Ismertesse a strukturált megfigyelés fQbb jellemzQit:

- A téma természete szerint a megfigyelés lehet strukturált vagy, a cél pontos megjelölése mellett strukturálatlan is.

- A kutató tudja, hogy kutatási céljai szempontjából egy csoport tevékenységének mely oldalai fontosak, s ezért még az adatgyqjtés elQtt konkrét tervet dolgoz ki mind a megfigyelésre, mind az eredmények feljegyzésére vonatkozólag. Gyakorlatilag úgy jár el, hogy elQre elképzeli az összes helyzetet, amely felmerülhet az adott kontextusban. Azaz listát készít, és azután má0T ¼
¾
^
d
h
†




À


ö .<>

‚ „

ÄÅCEŠ‹Ÿ ¢Á-Â- ž#Ž$Ö$è$ê$J'L'–)"*&* +++B,D,Œ-Ž-º-¼-.üîüêüãüãüêüêüêßêÛêÛêÛ×Û×ÓÏÓÏÓËÇËÃÇÿǿ»¿»¿»¿»·Ç°©Ç¡™¡™¡™’

h~A¾h~A¾h~A¾h~A¾]h~A¾hV ]

h~A¾hV

h~A¾hîhîh,o„hkhßóh׊hÆB.h0Ýh8Mh&Vhv9¡hweg

hÐY'hÐY'hLlrhÐY'hÐY'56CJaJhÐY'9


"$&(*,.0T€‚„÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdÐY'„[ý„†ˆŠŒŽ’”–˜šœž ¢¤¦¨ª¬®° b
d


÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïïïïï $a$gd8M $a$gdÐY'



&
(
" $ >@ ¬®BDìî„ †

ò[’ÄÅ@ABC÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd8MCDEŠ‹Ÿ Á-Â-Š"Œ"ö"ø"$’$L'N'&)()”)–)˜)š)œ)ž) )¢)¤)÷÷÷÷÷÷÷ïïïïïïïïïïïïïïïïïïïï $a$gdk $a$gd8M¤)¦)¨)ª)¬)®) *"*+ +6<8<ª<¬
$7$8$H$a$gd~A¾ $a$gdkr csak striguláznia kell.

- ElQre kialakított kategória- illetve jelrendszere van.

- Kritériumai az érvényesség, megbízhatóság valamint a standardizált jelleg.

6. Mutassa be az elemszámmal arányos valószínqségi mintavételi eljárást:

- Az elemszámmal arányos valószínqségq (PPS, EAV) mintavétel a többlépcsQs csoportos mintavétel egyik speciális, hatékony módszere, amikor nem egyforma, hanem az elemszámukkal arányos esélyt adunk a csoportoknak a mintába kerülésre.

- Példa: A körzet 100 háztartással, B körzet 10 háztartással. EAV mintavételnél A körzetnek tízszer akkora esélyt kell adnunk a mintába kerülésre, mint a B körzetnek. Tehát terv szerint A körzetnek 1/20 a mintába kerülési esélye (tehát A körzet minden háztartásának 1/20 az esélye, hogy az Q körzetüket válasszuk) , míg B körzetnek 1/200 (tehát 1/200 az esélye B körzet háztartásainak a kiválasztásra). Ha az A körzet bekerült a mintába, és mi a bekerült körzetekbQl 5-5 háztartást választunk ki, akkor az A körzet háztartásainak 5/100 az esélyük arra, hogy bekerüljenek a körzeti mintába. Ilyen esetekben a valószínqségek összeszorzódnak, tehát az A körzetbe tartozó minden egyes háztartásnak 1/400 a teljes esélye a mintába kerülésre. Ha úgy alakul, hogy a B körzet bekerül a mintába, az ottani háztartásoknak sokkal nagyobb az esélyük, hogy bekerüljenek az 5 kiválasztott közé: 5/10. Ha viszont ezt kombináljuk viszonylag gyenge esélyükkel arra, hogy körzetük az elsQ menetben kiválasztásra kerüljön, akkor az derül ki, hogy ugyanakkora az esélyük a mintába kerüléshez, mint az A körzet háztartásainak, tehát 1/400.

7. Azt a kutatási feladatot kapja, hogy készítsen reprezentatív kérdQíves felmérést a magyarországi görög katolikusok körében. Kb. 200000-re tehetQ a görög katolikusok száma. A hajdúdorogi püspökségen van egy kimutatás az egyes egyházközösségek létszámáról. Készítsen egy mintavételi tervet egy olyan többlépcsQs csoportos mintavételi eljárásról, melynek segítségével egy 1000 fQs reprezentatív minta vehetQ a magyarországi katolikus populációból.

Egyházközösségek listája alapján vagy egyetlen közösségbQl választunk ki végletesen 1000 embert, avagy mindegyik csoportból újfent végletesen 1embert. Azonban ez nem vezetne tökéletes eredményre. A mintavételi hiba két dologtól csökken, ha nQ a mintaelemszám, és ha növekszik az elemek homogenitása. Azonban valamely adott egyházközösség tagjai jobban hasonlítanak egymásra, mint általában az egyházközösségi tagok. EbbQl következQleg viszonylag kevesebb elemre van szükségünk, hogy megfelelQen reprezentáljuk az adott csoportot.

Tegyük fel, kiválasztunk 20 egyházközösséget egyenként 50 fQs mintával. Földrajzi elhelyezkedés szerint sorba rendezzük az egyházközösségeket és készítünk egy táblázatot. Minden egyházközösség neve mellett szerepelt az egyházközösség tagjainak a létszáma, és ezekbQl kiszámítjuk a listán addig szereplQ taglétszámok részösszegét is végig a táblázatban.

Ekkor választjuk ki az elQre eltervezett 20 egyházközösséget, oly módon, hogy a mintába kerülésre mindegyiknek a taglétszámával arányos esélye legyen (számtartományok hozzárendelése és mintavételi intervallum meghatározása). Tehát egy 4000 fQs közösségnek kétszer akkora volt a mintába kerülés esélye, mint egy 2000 fQsnek.

100 egyházközösség van, és ebbQl kell 20. És a 20-ból 50-50 fQ.

Község Taglétszám Kumulatív létszám
1 8000 8000
2 5000 13000 (13000+5000=18000)
3 2000 15000
4 1000 16000
5 500 16500
6 500 17000
7 1000 18000 (18000+5000=23000)
8 2000 20000
9 5000 25000 (25000+5000=30000)
10 300 25300
11 200 25500
12 500 26000
13 2000 28000
14 3000 31000 (31000+5000=36000)
15 500 31500
.
.
.
100 1000 200000


- Mintavételi intervallum: 10000 (200000/20)

- Véletlen szám: 5000 (0-10000 közt bármennyi)

- Kumulatív létszám: összeadott létszám (taglétszámok összeadva)

- Az aláhúzott községekbQl kell 50-50 fQt választani.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.

11.05-2 2005 állatélettan andorka anyagszerk bce bce kik dinamika ea etikett fehérje föld földtan gazdinfo globális logisztika gyakorlat hallgatoi anyag java jogi alaptan karrier kidolgozott konzultáció környezettechnikai műveletek és gépek lengyel ferenc metafora művészet neveléstörténet oszlop oxidáció önköltség öregedés pdf polg.jog politológia pr elmélet preromán prezentáció sejtbiológia számtek számvitel ii. szervetlen szerződés szigetelés szociológia tarnóczi féle technika termelési tényezők tőkeelmélet turizmus viszonyszám