kult antrop vizsgaanyag

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaBevezetés A Kulturális AntropológiábaJegyzetekkult antrop vizsgaanyag

Kulturális antropológia
Ágazat: Leszármazási típus; tagjai valódi rokonsági kapcsolatban vannak. Olyan rokonok csoportja, melyek közös QstQl származtatják magukat. Ambilineáris leszármazás: Egy olyan rokonsági csoport, amely szervezQdésének elveként az ambilineáris leszármazást tekinti. Az utód csak az egyik szülQtQl származtatja magát, a másik elsorvad. Animizmus: A legQsibb vallás feltételezett formája. Szellemi lényekben való hit, amely minden tárgynak és természeti jelenségnek szellemi létezést tulajdonít. Tylor szerint a természeti népek körében megfigyelt animizmus tekinthetQ a legQsibb hitnek. Avunkulokális letelepedés: A házaspárok a férj anyai nagybátyjával vagy annak közelében telepednek le. Big Man: VezetQ típus a hordai társadalomban, olyan státusz mely még nem véglegesített. Bilokális letelepedés: Házasság utáni letelepedésforma, amelynél a házaspár eldöntheti, hogy a férj vagy a feleség szüleihez akar-e költözni. Endogámia: A csoporton (törzs, klán, falu) belülivel kötött házasság. Etnocentrizmus: Arra való hajlam, hogy egy másik kultúra szokásait, értékeit, meggyQzQdései a saját kultúránk szemszögébQl ítéljük meg. Frátria: Nemzetségi szövetség, mely két vagy több nemzetséget magába foglaló apai vagy anyai ági leszármazáson alapul. Funkcionalista elmélet: Olyan elmélet megközelítés, amely a társadalmi-kulturális elemeket annak tükrében vizsgálja, hogy azoknak milyen hasznos hatásaik vannak az egész társadalmi-kulturális rendszerre nézve. Gazdasági viselkedés: A termelés, elosztás módja. Azok a motivációk és választások, melyek a javak és a szolgáltatások termelésében, elosztásában, fogyasztásában érhetQk tetten. Házasság: Speciális kapcsolat, mely eltérQ nemq és eltérQ családból származó személyek között jön létre. A házasság célja a reprodukció. A házasság beszabályozza az embereket. Az antropológusok szerint az azonos nemqek házassága nem tartozik a házasság kategóriájába. Holisztikus szemlélet: Olyan szemlélet, mely szerint az egész több mint részeinek egysége. A társadalmi-kulturális rendszer teljessége áll a kutatások középpontjában, mivel a kulturális részjelenségek nem érthetQk meg másképp. Intersztus: VérfertQzési tilalom, azaz a szülQ és gyerek, illetve testvérek közötti szexuális kapcsolat, vérrokonok közötti kapcsolat tiltása. Kaszt: RétegzQdési rendszer, amelyben egy adott réteghez való tartozás elméletben örökletes. A rétegek endogámok. A különbözQ rétegek képviselQi között kapcsolatokat és viszonyt explicit törvények, normál és tiltások szabályozzák. Keresztunokatestvér: KülönbözQ nemq testvérek leszármazottjai. Kindred: Az összes kétoldalú/kétágról származó rokon, akiket az egyén elismer. Kiterjesztett családtípus: A rokonok több mint két generációja él együtt közös háztartásban. Konnektív struktúra: ÖsszekötQ struktúra. Minden kultúra kialakít egy struktúrát, ami a tegnapot a mához kapcsolja, a múltat köti a jelenhez. Asmann nevéhez köthetQ. Kulturális relativizmus: (1) Azaz elképzelés, amely szerint más népek viselkedését nem a saját társadalmi-kulturális rendszerünk normái szerint kell megítélni. (2) Azaz elképzelés, amely szerint minden életmód egyedi, ezért a saját terminusain keresztül kell elemezni. Levirátus: Egy olyan szokás, mely szerint a nQk elhunyt férjük egy rokonához (rendszerint a bátyjához) mennek újra férjhez. Mágia: A dolgok befolyásolásának mqvészete. Bizonyos módon befolyásolható a környezet. 2 típusa: hasonlósági mágia és kapcsolati mágia. Mítosz: Alap történet, melyet egy bizonyos jelennek az Qsi eredet szempontjából beszélnek el. Megmondja, hogy milyen a világ ma, azáltal, hogy a kezdetben keresi a világ mqködési elveit. Kollektív identitást teremt, a múlthoz való viszony alapjait teremti meg. A jelent szempontjából értékeli a múltat. Paradigma: Tudományos nézQpont, ami meghatározza, hogy a tudománynak milyen kérdést kell feltennie, és milyen módszerekkel kell keresnie a választ. Poliandria: Többférjqség; egy nQnek egyszerre több férje is lehet. Populáris kultúra: Közvetlen, face to face kommunikáción alapszik. Az egyéni teljesítmény kollektív módon öröklQdik. Az individum elve.
Reciprocitás: Javak átadása javakért cserébe kettQ vagy több egyén vagy csoportok között. Redisztribució: az állam újraelosztó tevékenysége. Rituális rokon: Házasság révén szerzett rokon. Szubkultúra: A többségi, domináns kultúrát fQ vonalaiban elfogadó és követQ, de attól bizonyos vonatkozásban eltérQ kultúra. Vallás: Szimbólumokkal rendelkeznek, amelyek tiszteletet vagy félelmet jelentenek. Rituálékkal, szertartásokkal kapcsolódnak össze, ebben a hívQk közössége veszt részt. Lényege a közösségi szertartás.
2. HÁZASSÁGKÖTÉSNÉL ISMERT CSEREFORMÁK:

Házasság: kulturálisan meghatározott specifikus kapcsolat különbözQ családból származó férfi és nQ között.
A legtöbb társadalmi-kulturális rendszerben a férfi és a nQ házasságkötéséhez bizonyos árucikkek, vagy szolgáltatások cseréje kapcsolódik. Ezeket házassági cseréknek hívjuk, melyeknek különbözQ formái léteznek.
Menyasszonypénz: menyasszony ára . Rendkívül elterjedt szokás, mely szerint a vQlegény és rokonai különbözQ javakat adományoznak a menyasszony rokonainak. Ez a leggyakoribb csereforma a világon. Általában azokat az árucikkeket adják a menyasszony családjának, amelyek az adott helyi kultúrában a jólét szimbólumai.
A férfiak és rokonaik egyik legelterjedtebb joga, hogy rendelkezhetnek a feleség gyermekei felett, míg a feleség legfontosabb kötelezettsége, hogy gyermeket szüljön.
Menyasszonyszolgálat: Szokás szerint a férj egy bizonyos ideig a feleség családjának kell, hogy dolgozzon. A házassági csere második legelterjedtebb formája. Ez a szokás gyakran más csereformákkal együtt jelentkezik, ekkor csökken a menyasszonypénz összege.
Ajándékcsere: Ez ritkább szokás. Eszerint a menyasszony és a vQlegény rokonai kb. hasonló értékq ajándékot adnak egymásnak.
Bár az ajándékokat a házaspár kapja, általában szétosztják újból a család tagjai között. Ennek a cserének nem az a célja, hogy a házaspárt árukészlettel lássa el, hanem, hogy az új rokonok közötti kapcsolatot anyagi szimbólumokkal pecsételje meg, illetve a menyasszony és a vQlegény rokonai között a kölcsönös segítség életre szóló kapcsolatát kiépítse.
Hozomány: Akkor beszélünk hozományról, amikor a lányt férjhez adó család vagyonának vagy tulajdonának egy részét megkapja az ifjú pár. A hozomány a nQ örökségének része, amit új családjába vihet, annak ellenére, hogy még élnek a szülei. A nQ és családja nem szereznek a férj felett házasodási jogot azzal, hogy hozományt adnak. Ez inkább azt jelenti, hogy a házaspár nem a szülQk halálakor, hanem a házasságkötésük alkalmából kapnak tulajdont. Ez a fajta csere viszonylag ritka.


2. HÁZASSÁGKÖTÉSEK FELTÉTELEI:
Házasság: kulturálisan meghatározott specifikus kapcsolat különbözQ családból származó férfi és nQ között.
A párválasztást mindenütt kulturális normák irányítják, amelyek szerint bizonyos társadalmi csoportok vagy kategóriák tagjai házastársak lehetnek, más csoportok, kategóriák képviselQi viszont nem.’!
A szabályoknak egy ilyen formáját exogámiának hívjuk. Az exogámia szabály tiltja, hogy az egyén saját családján, rokonain, faluján, vagy településen belül házasodjék.
Egy másik fajta házassági szabály az endogámia. Ez azt jelenti, hogy az egyénnek a saját társadalmi csoportjából kell házastársat választania. Gyakran az endogámia a társadalmilag különbözQ helyzetq csoportok közti gátak fenntartását szolgálja.
Szabályozás alapja lehet még etnikai, vallási, foglalkozási különbségek.
A házasság azonban nem csupán 2 ember viszonya, hanem rokoni csoportok kapcsolata.

3. MELY ANTROPOLÓGIAI IRÁNYZAT KÉPVISELPJE?
Radcliff-Brown  strukturális funkcionalizmus
Bronislaw Malinowski – funkcionalizmus (biopszichológiai)
Claude Lévi-Strauss – strukturalizmus
Friedrich Ratzel – földrajzi antropológia; politikai antropológia
Ferdinand Saussure – strukturalizmus







4. Gazdasági és politikai rendszerek összefüggése:
Gazdaság: (Max Weber definíciója) Akkor beszélünk gazdaságról, ha a szükségletek fedezésére szolgáló javakból a cselekvQk becslése szerint a szükségletekhez képest szqkös készlet áll rendelkezésre, és ez a tény egy sajátos viselkedés okává válik.
A gazdaság vagy gazdasági rendszer a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Javak" \o "Javak" javak és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szolg%C3%A1ltat%C3%A1s" \o "Szolgáltatás" szolgáltatások  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=El%C5%91%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s&action=edit" \o "ElQállítás" elQállításának,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sz%C3%A9toszt%C3%A1s&action=edit" \o "Szétosztás" szétosztásának és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogyaszt%C3%A1s" \o "Fogyasztás" fogyasztásának mechanizmusát jelenti egy adott  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rsadalom" \o "Társadalom" társadalomban.
A gazdasági rendszer  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ember" \o "Ember" emberekbQl,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Int%C3%A9zm%C3%A9ny&action=edit" \o "Intézmény" intézményekbQl és ezek  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kapcsolat" \o "Kapcsolat" kapcsolataiból tevQdik össze. A gazdaság problémájára (a források szqkösségére és elosztására) a különbözQ gazdasági rendszerek különbözQ válaszokat adnak abban a tekintetben, hogy milyen javakat hogyan és kik állítsanak elQ.
A gazdasági rendszer tanulmányozásával a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zgazdas%C3%A1gtan" \o "Közgazdaságtan" közgazdaságtan foglalkozik.
Gazdasági rendszerek felosztása:
Fontos figyelembe venni, hogy a gazdasági rendszerek részei az egyes Kulturális antropológia
Ágazat: Leszármazási típus; tagjai valódi rokonsági kapcsolatban vannak. Olyan rokonok csoportja, melyek közös QstQl származtatják magukat. Ambilineáris leszármazás: Egy olyan rokonsági csoport, amely szervezQdésének elveként az ambilineáris leszármazást tekinti. Az utód csak az egyik szülQtQl származtatja magát, a másik elsorvad. Animizmus: A legQsibb vallás feltételezett formája. Szellemi lényekben való hit, amely minden tárgynak és természeti jelenségnek szellemi létezést tulajdonít. Tylor szerint a természeti népek körében megfigyelt animizmus tekinthetQ a legQsibb hitnek. Avunkulokális letelepedés: A házaspárok a férj anyai nagybátyjával vagy annak közelében telepednek le. Big Man: VezetQ típus a hordai társadalomban, olyan státusz mely még nem véglegesített. Bilokális letelepedés: Házasság utáni letelepedésforma, amelynél a házaspár eldöntheti, hogy a férj vagy a feleség szüleihez akar-e költözni. Endogámia: A csoporton (törzs, klán, falu) belülivel kötött házasság. Etnocentrizmus: Arra való hajlam, hogy egy másik kultúra szokásait, értékeit, meggyQzQdései a saját kultúránk szemszögébQl ítéljük meg. Frátria: Nemzetségi szövetség, mely két vagy több nemzetséget magába foglaló apai vagy anyai ági leszármazáson alapul. Funkcionalista elmélet: Olyan elmélet megközelítés, amely a társadalmi-kulturális elemeket annak tükrében vizsgálja, hogy azoknak milyen hasznos hatásaik vannak az egész társadalmi-kulturális rendszerre nézve. Gazdasági viselkedés: A termelés, elosztás módja. Azok a motivációk és választások, melyek a javak és a szolgáltatások termelésében, elosztásában, fogyasztásában érhetQk tetten. Házasság: Speciális kapcsolat, mely eltérQ nemq és eltérQ családból származó személyek között jön létre. A házasság célja a reprodukció. A házasság beszabályozza az embereket. Az antropológusok szerint az azonos nemqek házassága nem tartozik a házasság kategóriájába. Holisztikus szemlélet: Olyan szemlélet, mely szerint az egész több mint részeinek egysége. A társadalmi-kulturális rendszer teljessége áll a kutatások középpontjában, mivel a kulturális részjelenségek nem érthetQk meg másképp. Intersztus: VérfertQzési tilalom, azaz a szülQ és gyerek, illetve testvérek közötti szexuális kapcsolat, vérrokonok közötti kapcsolat tiltása. Kaszt: RétegzQdési rendszer, amelyben egy adott réteghez való tartozás elméletben örökletes. A rétegek endogámok. A különbözQ rétegek képviselQi között kapcsolatokat és viszonyt explicit törvények, normál és tiltások szabályozzák. Keresztunokatestvér: KülönbözQ nemq testvérek leszármazottjai. Kindred: Az összes kétoldalú/kétágról származó rokon, akiket az egyén elismer. Kiterjesztett családtípus: A rokonok több mint két generációja él együtt közös háztartásban. Konnektív struktúra: ÖsszekötQ struktúra. Minden kultúra kialakít egy struktúrát, ami a tegnapot a mához kapcsolja, a múltat köti a jelenhez. Asmann nevéhez köthetQ. Kulturális relativizmus: (1) Azaz elképzelés, amely szerint más népek viselkedését nem a saját társadalmi-kulturális rendszerünk normái szerint kell megítélni. (2) Azaz elképzelés, amely szerint minden életmód egyedi, ezért a saját terminusain keresztül kell elemezni. Levirátus: Egy olyan szokás, mely szerint a nQk elhunyt férjük egy rokonához (rendszerint a bátyjához) mennek újra férjhez. Mágia: A dolgok befolyásolásának mqvészete. Bizonyos módon befolyásolható a környezet. 2 típusa: hasonlósági mágia és kapcsolati mágia. Mítosz: Alap történet, melyet egy bizonyos jelennek az Qsi eredet szempontjából beszélnek el. Megmondja, hogy milyen a világ ma, azáltal, hogy a kezdetben keresi a világ mqködési elveit. Kollektív identitást teremt, a múlthoz való viszony alapjait teremti meg. A jelent szempontjából értékeli a múltat. Paradigma: Tudományos nézQpont, ami meghatározza, hogy a tudománynak milyen kérdést kell feltennie, és milyen módszerekkel kell keresnie a választ. Poliandria: Többférjqség; egy nQnek egyszerre több férje is lehet. Populáris kultúra: Közvetlen, face to face kommunikáción alapszik. Az egyéni teljesítmény kollektív módon öröklQdik. Az individum elve.
Reciprocitás: Javak átadása javakért cserébe kettQ vagy több egyén vagy csoportok között. Redisztribució: az állam újraelosztó tevékenysége. Rituális rokon: Házasság révén szerzett rokon. Szubkultúra: A többségi, domináns kultúrát fQ vonalaiban elfogadó és követQ, de attól bizonyos vonatkozásban eltérQ kultúra. Vallás: Szimbólumokkal rendelkeznek, amelyek tiszteletet vagy félelmet jelentenek. Rituálékkal, szertartásokkal kapcsolódnak össze, ebben a hívQk közössége veszt részt. Lényege a közösségi szertartás.
2. HÁZASSÁGKÖTÉSNÉL ISMERT CSEREFORMÁK:

Házasság: kulturálisan meghatározott specifikus kapcsolat különbözQ családból származó férfi és nQ között.
A legtöbb társadalmi-kulturális rendszerben a férfi és a nQ házasságkötéséhez bizonyos árucikkek, vagy szolgáltatások cseréje kapcsolódik. Ezeket házassági cseréknek hívjuk, melyeknek különbözQ formái léteznek.
Menyasszonypénz: menyasszony ára . Rendkívül elterjedt szokás, mely szerint a vQlegény és rokonai különbözQ javakat adományoznak a menyasszony rokonainak. Ez a leggyakoribb csereforma a világon. Általában azokat az árucikkeket adják a menyasszony családjának, amelyek az adott helyi kultúrában a jólét szimbólumai.
A férfiak és rokonaik egyik legelterjedtebb joga, hogy rendelkezhetnek a feleség gyermekei felett, míg a feleség legfontosabb kötelezettsége, hogy gyermeket szüljön.
Menyasszonyszolgálat: Szokás szerint a férj egy bizonyos ideig a feleség családjának kell, hogy dolgozzon. A házassági csere második legelterjedtebb formája. Ez a szokás gyakran más csereformákkal együtt jelentkezik, ekkor csökken a menyasszonypénz összege.
Ajándékcsere: Ez ritkább szokás. Eszerint a menyasszony és a vQlegény rokonai kb. hasonló értékq ajándékot adnak egymásnak.
Bár az ajándékokat a házaspár kapja, általában szétosztják újból a család tagjai között. Ennek a cserének nem az a célja, hogy a házaspárt árukészlettel lássa el, hanem, hogy az új rokonok közötti kapcsolatot anyagi szimbólumokkal pecsételje meg, illetve a menyasszony és a vQlegény rokonai között a kölcsönös segítség életre szóló kapcsolatát kiépítse.
Hozomány: Akkor beszélünk hozományról, amikor a lányt férjhez adó család vagyonának vagy tulajdonának egy részét megkapja az ifjú pár. A hozomány a nQ örökségének része, amit új családjába vihet, annak ellenére, hogy még élnek a szülei. A nQ és családja nem szereznek a férj felett házasodási jogot azzal, hogy hozományt adnak. Ez inkább azt jelenti, hogy a házaspár nem a szülQk halálakor, hanem a házasságkötésük alkalmából kapnak tulajdont. Ez a fajta csere viszonylag ritka.


2. HÁZASSÁGKÖTÉSEK FELTÉTELEI:
Házasság: kulturálisan meghatározott specifikus kapcsolat különbözQ családból származó férfi és nQ között.
A párválasztást mindenütt kulturális normák irányítják, amelyek szerint bizonyos társadalmi csoportok vagy kategóriák tagjai házastársak lehetnek, más csoportok, kategóriák képviselQi viszont nem.’!
A szabályoknak egy ilyen formáját exogámiának hívjuk. Az exogámia szabály tiltja, hogy az egyén saját családján, rokonain, faluján, vagy településen belül házasodjék.
Egy másik fajta házassági szabály az endogámia. Ez azt jelenti, hogy az egyénnek a saját társadalmi csoportjából kell házastársat választania. Gyakran az endogámia a társadalmilag különbözQ helyzetq csoportok közti gátak fenntartását szolgálja.
Szabályozás alapja lehet még etnikai, vallási, foglalkozási különbségek.
A házasság azonban nem csupán 2 ember viszonya, hanem rokoni csoportok kapcsolata.

3. MELY ANTROPOLÓGIAI IRÁNYZAT KÉPVISELPJE?
Radcliff-Brown  strukturális funkcionalizmus
Bronislaw Malinowski – funkcionalizmus (biopszichológiai)
Claude Lévi-Strauss – strukturalizmus
Friedrich Ratzel – földrajzi antropológia; politikai antropológia
Ferdinand Saussure – strukturalizmus







4. Gazdasági és politikai rendszerek összefüggése:
Gazdaság: (Max Weber definíciója) Akkor beszélünk gazdaságról, ha a szükségletek fedezésére szolgáló javakból a cselekvQk becslése szerint a szükségletekhez képest szqkös készlet áll rendelkezésre, és ez a tény egy sajátos viselkedés okává válik.
A gazdaság vagy gazdasági rendszer a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Javak" \o "Javak" javak és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szolg%C3%A1ltat%C3%A1s" \o "Szolgáltatás" szolgáltatások  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=El%C5%91%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s&action=edit" \o "ElQállítás" elQállításának,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sz%C3%A9toszt%C3%A1s&action=edit" \o "Szétosztás" szétosztásának és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogyaszt%C3%A1s" \o "Fogyasztás" fogyasztásának mechanizmusát jelenti egy adott  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rsadalom" \o "Társadalom" társadalomban.
A gazdasági rendszer  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ember" \o "Ember" emberekbQl,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Int%C3%A9zm%C3%A9ny&action=edit" \o "Intézmény" intézményekbQl és ezek  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kapcsolat" \o "Kapcsolat" kapcsolataiból tevQdik össze. A gazdaság problémájára (a források szqkösségére és elosztására) a különbözQ gazdasági rendszerek különbözQ válaszokat adnak abban a tekintetben, hogy milyen javakat hogyan és kik állítsanak elQ.
A gazdasági rendszer tanulmányozásával a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zgazdas%C3%A1gtan" \o "Közgazdaságtan" közgazdaságtan foglalkozik.
Gazdasági rendszerek felosztása:
Fontos figyelembe venni, hogy a gazdasági rendszerek részei az egyes  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rsadalmi_strukt%C3%BAra" \o "Társadalmi struktúra" társadalmi rendszereknek és erQs az összefüggés a különbözQ társadalmak  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Politikai_rendszer" \o "Politikai rendszer" politikai rendszere,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Jogrendszer" \o "Jogrendszer" jogrendszere és gazdasági rendszere között.
Számos gazdasági rendszer átfedésben áll egymással, ráadásul rengeteg egymásból származó és különálló hierarchikus felosztás létezik.
A legegyszerqbb és legáltalánosabb gazdasági rendszerek:
-  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hagyom%C3%A1nyos_gazdas%C3%A1g&action=edit" \o "Hagyományos gazdaság" Hagyományos gazdaság (általános megfogalmazás a régi, hagyományos gazdasági rendszerekre)
-  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Piacgazdas%C3%A1g" \o "Piacgazdaság" Piacgazdaság (a magántulajdonra épülQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kapitalizmus" \o "Kapitalizmus" kapitalizmus gazdasági rendszere)
-  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vegyes_gazdas%C3%A1g&action=edit" \o "Vegyes gazdaság" Vegyes gazdaság (a magán- és közösségi tulajdon vegyes rendszerére épülQ gazdasági rendszer)
-  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tervgazdas%C3%A1g&action=edit" \o "Tervgazdaság" Tervgazdaság (a közösségi tulajdonra épülQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szocializmus" \o "Szocializmus" szocializmus gazdasági rendszere
-  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=R%C3%A9szv%C3%A9teli_gazdas%C3%A1g&action=edit" \o "Részvételi gazdaság" Részvételi gazdaság (a kapitalizmus és a tervgazdálkodás alternatívája)
A politikai rendszer a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rsadalmi_strukt%C3%BAra" \o "Társadalmi struktúra" társadalmi struktúra  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Korm%C3%A1nyzat&action=edit" \o "Kormányzat" kormányzatra vonatkozó alrendszere, amelyet a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Jogrendszer" \o "Jogrendszer" jogrendszer, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gazdas%C3%A1gi_rendszer" \o "Gazdasági rendszer" gazdasági rendszer és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Politikai_kult%C3%BAra&action=edit" \o "Politikai kultúra" politikai kultúra alakít.
A politikai rendszer több különbözQ egyedi definícióval írható le: A politikai rendszer társadalmi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Int%C3%A9zm%C3%A9ny&action=edit" \o "Intézmény" intézmények,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Politikai_szervezet&action=edit" \o "Politikai szervezet" politikai szervezetek,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=%C3%89rdekcsoport&action=edit" \o "Érdekcsoport" érdekcsoportok (úgy is mint  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=P%C3%A1rt&action=edit" \o "Párt" pártok),  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szakszervezet&action=edit" \o "Szakszervezet" szakszervezetek,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lobbik%C3%B6r&action=edit" \o "Lobbikör" lobbykörök) összessége, valamint a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kapcsolat" \o "Kapcsolat" kapcsolat az intézmények, a politikai normák és szabályok között, amelyek azokat mqködtetik  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s&action=edit" \o "Választás" választások,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Jogrendszer" \o "Jogrendszer" jogrendszer, különös tekintettel az ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alkotm%C3%A1ny" \o "Alkotmány" alkotmányra).
A gazdasági hatalom tiszta formájában nem tartalmaz olyan kényszert, mint a politikai hatalom. A gazdasági hatalom olyan társadalmi viszony, mely kényszerítését a társadalmon kívülrQl, az ember kielégítendQ biológiai szükségleteibQl szerzi, mert ezek, kielégítése megköveteli az uralkodó gazdasági rendszer szabályai által elQírt viselkedést. A gyakorlatban a politikai és gazdasági hatalom összekapcsolódik. Egyrészt azoknak, akik olyan anyagi eszközökkel rendelkeznek, amelyek számukra lehetQvé teszik a gazdasági hatalom gyakorlását, azaz az anyagi eszközök olyan kiaknázását, hogy függQségbe vonják azokat, akikkel szemben a gazdasági hatalmat gyakorolják, azoknak rendelkezniük kell olyan kényszerítQ eszközökkel is, amikkel hatékonyan megvédelmezhetik tulajdonukat és a gazdasági életnek azokat a szabályait, amelyek révén az általuk birtokolt anyagi javak erQ forrásává válnak. Másrészt,.0



¿ ù îÄ҄–Ôä˜- -,-ø-6 $&8&6(ì(î(
)Ð)®*@,B,F,H,–,˜,š,ª,p-/4/%0Æ0Ç0m11Þ2ö2š6ª6z7V:X:÷ïèáèÝèÝèÖèÏèÈèÝèáÁèáèÁèÈèÁèÝèºè¶Ö²Áª£Ö›Ö”Ö”Œ”Œ”Œ”…”

h´qhÙmÄh´qhø ­6

h´qhø ­h´qh´q6

h´qhulh´qhul>*hu&Öh´q

h´qhÛt;

h´qh¿iN

h´qh-fK

h´qhñ(Ÿ

h´qhu&Öh¿iN

h´qh´q

h´qh§ Ÿh´qhÂFz;h´qhÛt;;40J L Î
Ð
Æ

÷ëªëië@kd|$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö@kd$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö

$$Ifa$gd´q $a$gd´qæöýÆ

È

–
˜
$ % ¾²q²0@kdð$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö@kdt$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö

$$Ifa$gd´q@kdø$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö% ³ ´ ú û ðó²óqó@kdè$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö@kdl$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö

$$Ifa$gd´qðòàâÃľ²q²0@kd\$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö@kdà$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö

$$Ifa$gd´q@kdd$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laöÄì î Îó²óqó@kdT$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö@kdØ$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö

$$Ifa$gd´qÎÐîð¾À¾²q²0@kdÈ$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö@kdL$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö

$$Ifa$gd´q@kdÐ$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laöÀ>@Þàšó²óqó@kdÀ $$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö@kdD $$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö

$$Ifa$gd´qšœèê!!¾²q²0@kd4 $$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö@kd¸$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö

$$Ifa$gd´q@kd<$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö!þ!"##p%ó²óqó@kd,
$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö@kd° $$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö

$$Ifa$gd´qp%r%š&œ&"'$'¾²q²0@kd
$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö@kd$
$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö

$$Ifa$gd´q@kd¨
$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö$'8(ì(î(T)V)´)óó²óqó@kd˜

$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö@kd

$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö

$$Ifa$gd´q´)¶)°*²*D,F,¾²q²0@kd

$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö@kd
$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laö

$$Ifa$gd´q@kd
$$If–F֔ÿ#ü#
tà ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö4Ö
laöF,H,˜,š,p-/Ç0m1Þ2Ö3š6X:Z:\:š:p;ü4@Æ@lAnAÆABKBqB³BØBÙB÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd´qX:Z:\:š:ª:F”>¦>lAÆAØA7BJB‚BƒB„B¢B²B³BÈB×BÚBÞBßBâBCDâEòEþE"F(F*F F¢F¬F®F¶F¸F^G`G|G~G€G‚GfHùòùêùãùÛùÔÌÔÅãžŷŰ¬Å·°·¨¬· ˜ã˜ã˜ãã~ãã~ããh´qh´q0J>*B*phÿjh´qh´qUh´qh´q\h´qhöe;h´qh¿iN

h´qh`

h´qhöe

h´qh‹7Þ

h´qhÙmÄh´qhtZe6

h´qhtZeh´qhul6

h´qh´qh´qhul>*

h´qhÌ5ã

h´qhul1ÙBÚBÛBÜBÝBÞBßBCÞE4KBO@PaP&T2U¤U­VY®Z\\(]ª_g0œ

¡ ¡÷÷÷÷÷÷÷ïïïïçïïïØØØØØïïïï÷ $¤d ¤d[$\$a$gd´q $a$gd´q $a$gd´q $a$gd´qfHhH„H†HŠHŒH\I^IzI|I„I†IJJ8J:J|J~JK K.K0K^K`KÖKØKìKîKòKôKÀLÂLÞLàLòLôLzM|M˜MšM”O–O"P#P1P2P@P`PaP¦P§P
Q
Q#QR`RbR

S S4S6S:S WôåôÞôÞôåôÞôÞôåôÞôÞôåôÞôÞôåôÞôÞôåôÞôÞôåôÞôÞôåôÞÐÄÞôÞôåôÞôÞôåôÞôÞôåôÞôÞôåôÞôÞôåh´qh´q5CJaJh´qh´q0J5CJaJ

h´qh´qh´qh´q0J>*B*phÿjh´qh´qUM
WX4X6XÈXÊXâXäX YYðYòYZZ²Z´Z‚[„[œ[ž[Ü[Þ[8\9\E\F\^\_\Þ\ß\ò\ó\?]@]£]¤]¸]¹]º]»]^-^+^,^N^O^–^—^¢^£^§^¨^______Ž__ _¡_¬_`ž` `lana„a†aŠaŒa6b7bLbMbObPb·b¸bÆbÇbÕbÖb-côíôíôÞôíôíôÞôíôíôÞôíôíôÞôíôíôÞôíôíôÞôíôíôÞôíôíôÞôíôíôÞôíôíôÞôíÖíôíôÞôíôíôÞôíôíôÞôíôíh´qh´q\h´qh´q0J>*B*phÿ

h´qh´qjh´qh´qUT-c.c4c5c8c9ccžc­c®c°c±c d"d6d8djdldòdôdee®e°e>f?fJfKfMfNf•f–f¡f¢f¼f½fggggìiöiün˜.œ0œ

¡ ¡|¡š¡6£v£Œ£´£¤¤ˆ¤Š¤Þ¦© ©<©>«ôåôÞôÞôåôÞôÞôåôÞôÞôåôÞôÞôåôÞôÞôåôÞôÞôåôÞ×ÞÕÞÑÞʺʳ׳ʬʬʥʝ³h´qhTf`>*

h´qh
h´qhà|³

h´qhTf`h´qhk/b>*h´qhk/b;

h´qhk/bh¿iNU

h´qh¿iN

h´qh´qh´qh´q0J>*B*phÿjh´qh´qU> akik a kényszerítQ eszközökkel rendelkeznek, rendelkeznek olyan anyagi eszközökkel is, amelyekkel nemcsak kényszert, hanem gazdasági nyomást is alkalmazhatnak. A gazdasági és a politikai hatalom összefonódása akkor a legerQsebb, ha a politikai hatalmat gyakorlók igen jelentQs eszközökkel rendelkeznek vagy magát a termelési folyamatot is ellenQrzik. Gazdaság és politika viszonyát tehát alapvetQen meghatározza a társadalmi rendszer és a gazdaságpolitika. A társadalmi fejlQdés politikai és gazdasági oldalai kölcsönhatásban állnak.
Kiegyensúlyozott kapcsolatuk akkor valósul meg, amikor a politikai és gazdasági funkciók annyira specializálódtak, a politikai és gazdasági szervek annyira szakosodtak és hatáskörben szétváltak, hogy a politikai döntések a gazdasági fejlQdés irányai szempontjából stratégiai jelentQséggel bíró kérdésekre szorítkoznak, miközben széleskörq önállóságot hagynak a lényegében technikai-gazdasági döntéseknek. Azaz a politikai oldal megtartja döntQ befolyását, de közvetett módon érvényesítve azt, méghozzá a gazdasági önszabályozó mechanizmussal, s így összekapcsolva a gazdasági és a nem gazdasági érdekeket és törekvéseket.

5. Funkcionalizmus és evolucionizmus összehasonlítása:
Funkcionalizmus: Brit szociálantropológiában kidolgozott elmélet és módszer, amely szerint a társadalom és kultúra részek összefüggQ rendszere, és ezért az összefüggések megismerésével tárható fel. Az összefüggések jellegének két értelmezése alakult ki (Malinowski és Radcliffe-Brown)
" Malinowski: funkcionalizmuson a kulturális jelenségek közötti, valamint a kulturális rendszer és környezete viszonyának feltárását értette, a kultúrát szükségletek hierarchikus rendszerének kielégítését célzó eszközök rendszereként fogja fel, és kulturális jelenségek funkcióján valamely alapvetQ vagy származékos szükséglet kielégítésére való alkalmasságukat értette.
" Radcliffe-Brown: nem az egyénre helyezi a hangsúlyt. A társadalmi struktúra folytonosságának biztosítása. ÉlQ organizmushoz hasonlít, melyen strukturális funkciója van. Társadalom olyan, mint a test. Létezik egy társadalmi morfológia, amely alapján az emberi társadalmak csoportosíthatók.
Evolucionizmus: evolúció általános elméletének alkalmazása a társadalom és a kultúra fejlQdésére. A 19. század második felének uralkodó antropológiai irányzata, amely szerint a társadalmak és kultúrák fejlQdésében fokozatok állapíthatók meg, a fejlQdés egyetlen irányba mutat, és a társadalmak átmennek ezeken, a fokozatokon. Legnagyobb hatású úttörQi L. H. Morgan, illetve H. Spencer és E. Tylor.
A szelekció törvényszerqségét hangsúlyozó legalkalmasabb fennmaradására tételt Spencer az emberi társadalomra és kultúrára értette, a társadalmat pedig organizmusnak, élQ szervezetnek tekintette. A társadalmak növekedésében is evolúciós folyamatot látott, az evolúciót a természettQl a kultúrához vezetQ fejlQdésnek értelmezte.
Tylor szemléletmódja is evolucionista, azaz haladáselvq, egyvonalú (unilineáris) fejlQdési folyamat lépcsQfokait jelzik az eltérQ fejlettségi szinten álló kultúrák. Módszere az összehasonlító módszer.

EVOLUCIONIZMUS FUNKCIONALIZMUS
Térbeli dimenzió összehasonlítás Társadalmi dimenzió összehasonlítás Diakron szemléletq: folyamatában, történeti egymásutániságában vizsgálja a jelenségeket Szinkron szemléletq: egyidejqségében vizsgálja a jelenségeket Historicizmus (történelem): van a kicsit körülvevQ nagy, ez a történelem, ami meghatározza a kicsi milyenségét (makrostruktúra a mikrostruktúrát). A történelem lépcsQfokai univerzálisak, így minden kultúra beleillik. Historicizmus (kultúra): nincs olyan, hogy történelem, a történelem csak úgy van. Annyi történelem létezik, ahány kultúra. Deduktív: a vizsgálatok során az általánosból következtetnek az egyedire. Induktív: az egyedi esetekbQl következtet az általánosra. Spekulatív: közvetett információk alapján tesznek megállapításokat. Empirikus: a tények és a tapasztalat döntQ jelentQségq. Longitudinális vizsgálat Egyezések, eredet kialakulásának problémája: a dolgot a hozzá vezetQ út történetével azonosítja. Kiemelt szerepe van az origónak (kezdetnek), ezt akarják összehasonlítani. Eltérések, mqködések: a mqködésben kell a dolgokat megnézni. Jelenben van a múlt Tipológia: ~ típusba sorolás Terepmunka Szobatudós: másodlagos információk alapján írják le következtetéseiket. Terepkutató: konkrét tapasztalataik alapján írják le következtetéseiket. Saját környezetbQl kiszakítva vizsgálódnak. Az egészet egyben vizsgálják.



6. Terepmunkáról vallott felfogások:

A terepmunka egy olyan kutatási módszer, amellyel egy közösség, népcsoport életmódja, kultúrája közvetlenül, saját környezetében figyelhetQ meg abból a célból, hogy a kutatási programnak megfelelQ adatokat összegyqjtsék. A színvonalas terepmunka hosszú távú, és a megfigyelt népcsoport nyelvének elsajátítását feltételezi. JelentQségét különösen F. Boas amerikai és B. Malinowski brit kutató hangsúlyozta.
A résztvevQ megfigyelés a terepmunka szerves része, amelynek három fQ ismerve a következQ:
1. A kutató beilleszkedik a vizsgált közösség társadalmi-kulturális rendszerébe.
2. A kutató megtanulja a közösség nyelvét.
3. Elméleti elQfeltevések alapján kezdQdik a kutatás, tehát szükségszerqen bizonyos fokú szubjektivitás jellemi.
A terepmunka bizalmas részvétel a közösségben. Terepmunka során történik a viselkedési módok és a társadalmi élet szervezetségének megfigyelése. A kutatónak alaposan el kell mélyedni az emberek életében, részt kell vennie a tanulmányi, közösségi, mindennapi életben.
Vizsgálat módjai:
" Holisztikus: a rendszerbQl kiragadott aspektus a többi dolog ismeretének hiányában nem ismerhetQ meg.
" Összehasonlító: nyugati népek vizsgálata, akik nagyon eltérQen viselkednek a civilizált népekhez képest. Bármely népre érvényes elméletet az összehasonlító szemlélet segítségével kell meghatározni.
" Relativizmus: minden kultúra a saját összefüggésrendszerében értelmezhetQ. Sajátunktól idegen életmódot nem tekintjük alacsonyabb rendqnek.

- A terepkutatás egyik fQ erQssége, hogy segítségével a kutató átfogó, teljes szemlélethez jut. Ennek oka, hogyha a tanulmányozandó társadalmi jelenséget, olyan közvetlenül és teljességgel figyeljük meg, amilyennel csak lehet, azzal mélyebben és teljesebben fogjuk megérteni azt. A terepkutatás különösen alkalmas olyan attitqdök és magatartások vizsgálatára, amelyeket a maguk természetes közegében lehet a legjobban megérteni. Különösen alkalmas a terepkutatás a társadalmi történésének idQbeli alakulásának a vizsgálatára (pl. zavargások). Tüntetések, szakszervezeti tárgyalások, nyilvános meghallgatások is további példák a terepkutatási módszerek alkalmazhatóságára.

- John és Lyn Fofland szerint a társadalmi élet számos elemét lehet terepkutatással vizsgálni, mint például az eljárásmódokat, epizódokat, találkozásokat, szerepeket, kapcsolatokat, csoportokat, szervezeteket, közösségeket, társadalmi világokat, valamint életstílusokat és szubkultúrákat.

- Hátránya azonban ha a kísérlethez és a kérdQíves vizsgálathoz hasonlítjuk, a terepkutatás eredményeinek érvényessége általában nagyobb, megbízhatósága azonban kisebb, ezen felül a terepkutatások alapján nem is általánosíthatunk olyan biztosan, mint a szigorú mintavételen és szabványosított kérdQíveken alapuló kutatásokból.


6. VALLÁSI KULTUSZOK TÍPUSAI:

Kultusz: Egy vallási rendszer rítusainak összessége. Ezen keresztül valósul meg a hívQk és a közösség, illetve a természetfeletti közötti kapcsolat. Ez a kapcsolat szabályozott, meghatározott formák. A rítusok kialakulásának oka a társadalmi biztonság keresése. A dolgok szabályszerqen ismétlQdnek.
4 formája a vallási kultuszoknak (Wallace):
1. Sámánisztikus kultuszok:
A sámánnak társadalmilag elismert különleges természetfölötti hatalma van, melyet többféleképpen hasznosít (gyógyítás, jóslás). KözvetítQ, aki a két világ között tud mozogni. Azokat a sámánokat, akikrQl azt hiszik, hogy befolyással vannak a szellemi lényekre, szellemsegítQknek nevezik. A kapcsolatteremtést a transz állapotában (kábítószer, rituális éneklés) érik el. Fontos feladata a szertartások lebonyolítása. A sámánok munkájukért fizetést kapnak.
2. Közösségi kultuszok:
Hasonlóan a sámánisztikus kultuszokhoz hasonlóan a közösségi kultuszokban sincs teljes idQs vallási specialistájuk. Általános, hogy a kultusz szertartásainak ismerete csak az egyik nemre korlátozódik (férfiak). A szertartásoknak vannak irányítóik (pl. idQsebbek), akik a szimbolikus tárgyakat kezelik, és Qk szólítják meg a természetfeletti erQket is. A szertartások célja általában az, hogy kapcsolatot teremtsenek a természetfölöttivel.




3. Egyházi kultuszok:
Gyakorlatilag minden vallás létrehozza. Az egyházi kultusz hivatásos papsággal rendelkezik, amelyet hivatalosan választanak, akik minden idQben ellátják feladatukat. A papok hivatottak felvenni a kapcsolat a természetfelettivel, így úgymond privilegizálja, kisajátítja ezt a kiváltságot . A világiak passzív válaszadóként vagy hallgatóságként vesznek részt a szertartáson.
4. Egyéni vagy individualisztikus kultuszok:
Ebben a formában az egyén alakít ki egy viszonyt a természetfelettivel: tárgyal, szellemmel, így itt nincs vallási specialista.

6. ROKONSÁGI TERMINOLÓGIÁK:

Rokonsági terminológia: Az a mód, ahogy az emberek osztályozzák rokonaikat címkével ellátott kategóriákba vagy bizonyos fajta rokonok kategóriájába.
A rokonság rendszer olyan kapcsolatok egészére utal, amelyek vérségi köteléken vagy házassági kapcsolatokon alapulnak és az egyéneket jogok, és kötelességek hálójába fogják össze. Utal továbbá a társadalomban a rokonság alapján szervezQdQ csoportfajtákra és arra a terminusrendszerre, amelyet a különbözQ rokonok megjelölésére használnak. Ez maga a rokonsági terminológia.
Mind a vérszerinti, mind a házassági rokonok osztályozásának számtalan módja van a különbözQ társadalmakban. Emellett különbség van a rokonság alapján kialakított különbözQ társadalmi csoportok között és azon módok között, ahogy a rokonoknak viselkedniük kell egymással szemben.
A kulturálisan meghatározott rokoni kötelékeknek két alapvetQ funkciója van, amelyek szükségesek a társadalom folytonosságához. ElQször is a rokonság biztosítja a generációk közötti folytonosságot. Másrészt biztosítania kell a tulajdon és a társadalmi pozíciók szabályszerq átadását egyik generációról a másikra.
Rokonok csoportosítása: Minden társadalomban a rokonoknak sajátos elnevezéseik vannak. A rokonsági terminusok teljes rendszere és az ezek használatára vonatkozó szabályok alkotják a rokonsági osztályozási rendszerét. Minden rokonsági terminológiában vannak bizonyos rokonok akik egy osztályt képeznek, azaz ugyanazzal a rokonsági terminussal illetjük Qket. A rokonsági csoportosítási rendszerek a viselkedést is szabályozzák.
Csoportosítás alapelvei:
a generáció
a relatív kor
egyenes vagy oldalági leszármazás
a nem
a vérrokonság vagy házasság során kialakuló rokonság
összekötQ rokon neme
a családi ág ’! csoportosítás alapja
Terminológia típusai:
Hawaii: ez a legegyszerqbb rendszer, mert ez használ a legkevesebb terminust. Ez a rendszer ambilinearitással és az ebbQl kiinduló formával van kapcsolatban. A generációk közötti különbséget hangsúlyozza és a család anyai és apai ágának relatív egyenlQségét mutatja.
Eszkimó: a terminológia a bilaterális leszármazással van összefüggésben. Hangsúlyozza a nukleáris család egységét, elkülöníti a biológiailag legszorosabb kapcsolatban állók csoportját és a távolabbi rokonokat.
Irokéz: matrilineáris vagy kettQs leszármazással jár, hangsúlyozza az egyágú leszármazási csoportok fontosságát.
Omaha: patrilineáris ágon származtatják magukat. Ebben a rendszerben az anya ágán egybeolvadnak a generációk. A generációs összeolvadás nem jelentkezik apai ágon.
Crow: az omaha matrilineáris megfelelQje.
Szudáni: az itteni terminológiai típusok szinte minden rokonra más terminust használnak.
A rokonsági rendszerek társadalmi kapcsolatokat tükröznek, nem csupán az emberek biológiai kapcsolatain alapszanak.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.

1-8 13 2.előadás 3.óra alkszámtech balázs jános bioinformatika biztonsgtecnika csáth direkt éghajlattan etnicitás európai civilizációk eredete európai integráció evolúció feudalizmus fotó halál házi doga hrabal humánbiosz gyak innováció integrálás ipar karrier kefo képek képlékenyalakítás kórtan kötelező irodalom kronológia lowie minden ami valszám munka ókori kelet polgár prácser tamás prezentáció pricing strategies sql stat1 statisztika i. szakdolgozat szimbólum szociális jog szocioógia tb nemzetközi tereptan természet földrajz vorlesung