váll pü puska

Országok listájaHungaryModern Üzleti Tudományok FőiskolájaKereskedelem és marketingVállalati Pénzügyváll pü puska

07.o.Bevezetés:
A pénzügyi döntések középpontjában a befektetett érték növelése, a tQke gyarapítása áll. Kitüntetett figyelmet fordít a kockázat-hozam fogalom pár összefüggéseire.
10.-8.o. A pénzügyi döntések tartalma, fQbb típusai
Legfontosabb jellemzQi, hogy változást idéznek elQ a vállalkozások eszközeiben, forrásaiban vagy mindkettQben.
9.o. A vállalkozások pügyi döntései:
A menedzserek naponta szembesülnek az alábbi kérdésekkel:
-nyereséges lesz-e az adott befektetés?
-honnan fogják megszerezni a beruházás finanszírozásához szükséges forrást?
-rendelkezik-e a vállalat elegendQ készpénzzel, vagy van vmelyik banknál hitelkerete, és így megszerezheti a napi kifizetések teljesítéséhez szükséges pénzt?
-melyik vevQnek lehet hitelbe érétkesíteni, és milyen feltételekkel?
-mennyi készletet kellene tartani?
-hogyan kellene felhasználni vagy felosztani a nyereséget? Mennyit fizessenek ki osztalék formájában és mennyit forgassanak vissza a vállalkozásba?
Attól függQen, hogy a döntés tárgya elsQdlegesen eszköz vagy forrás, befektetési és finanszírozási döntéseket különböztetünk meg.
A befektetési döntések a vállalatok(vállalkozások) eszközeinek nagyságára és összetételére vannak hatással, tehát elsQdlegesen a mérleg eszköz oldalát érintik.
10.o. A finanszírozási döntések a befektetések megvalósításához szükséges forrás megszerzésével és a folyó mqködés finanszírozásával kapcsolatosak, a mérleg forrás oldalát befolyásolják. Ezzel kapcsolatban leggyakrabban olyan kérdések merülnek fel, mint belsQ vagy külsQ forrásból szerezze meg a vállalkozás a szükséges tQkét? A külsQ forrásból származó tQkét adósság formájában vagy részvény eladásával biztosítsa a vállalkozás?
A pénzügyi szerkezet a mérleg forrás oldalára terjed ki. EbbQl állapítható meg, hogy egy vállalkozás milyen mértékben finanszírozza az eszközeit saját tQkével, hosszú lejárató köt-gel vagy rövid lejáratú köt-gel.
A tQkeszerkezet a vállalkozás tartós finanszírozási forrásainak összetételét, a saját tQke és a hosszú lejáratú adósság(kötelezettségek) nagyságát mutatja.
A hosszú távú pénzügyi döntések hosszú idQre határozzák meg a vállalkozások mqködési feltételeit. A döntések tárgyát a hosszú élettartamú eszközök és tartós források egyaránt képezik.
A hosszú távú befektetési döntések hosszú élettartamú eszközökre, számviteli terminológiával befektetett eszközökre irányulnak.
11.o. A befektetett eszközök fQbb csoportjait az immateriális javak, a befektetett pénzügyi eszközök és a tárgyi eszközök képezik. A befektetett eszközök változatlan formában hosszabb idQn keresztül szolgálják a vállalkozás céljait, ezért bennük a tQke is hosszabb ideig lekötve marad.
A hosszú távú bef döntések során felmerülQ kérdések:
Milyen típusú hosszú élettartamú eszközökbe mennyit, mikor és hol fektessen be a vállalkozás. A befektetetési döntéseken belül megkülönböztetett szerepe van a beruházási döntéseknek. A beruházás a befektetésnél szqkebb kategória, tárgyi eszközök beszerzését, létesítését jelenti. A beruházási döntések alapvetQ célja azoknak az eszközöknek a felkutatása és kiválasztása, amelyek hozzájárulnak a vállalat piaci érétkének növeléséhez.

A hosszú távú finanszírozási döntések fQ kérdései a finanszírozási elv lehetQségei közötti választást jelent, ez egyik legjelentQsebb döntés a vállalkozás által használt tartós források összetételére, a saját tQke és az idegen tQke arányára vonatkozik. Másik fontos kérdés a belsQ és külsQ forrás igénybevétele közötti döntés.
A rövid távú pénzügyi döntések a forgóeszközökre és a rövid lejáratú forrásokra irányul. A forgóeszközöket forgótQkének is nevezik. FQbb csoportjai: készletek, követelések, forgatási célú értékpapírok és pénzeszközök. Közös jellemzQjük, hogy egy éven belül pénzzé tehetQk.
Kérdések:
-mennyit fektessen be a vállalkozás a forgóeszközökbe, mennyi készletet és pénzeszközt tartson?
-értékesítsen-e hitelben?ha igen akkor milyen feltételekkel és mely vevQknek tegye ezt lehetQvé?
-hogyan szerezze meg a vállalkozás a szükséges rövid lej-ú forrásokat?
14.12.o. A pénzügyi döntések célja:
A menedzserek feladata, hogy döntéseket hozzanak, amelyek a tulajdonosok számára pénzt termelnek, amelyek növelik a vagyonuk értékét. Ha a vállalkozás menedzserei elfogadják célként a tulajdonosok(részvényesek) vagyonának maximalizálását, akkor az a kérdés, hogyan érik el ezt a célt? ’!akkor ha maximalizálják a vállalat nyereségét(profitját). Feltétele a társaság nyereséges mqködése.
A számviteli nyereség leegyszerqsítve a bevételek és a számviteli alapelvek szerint elszámolható- lényegében az üzleti tevékenységgel, a folyó mqködéssel kapcsolatos ktgek(explicit ktgek) különbsége. Nem jelent egyben ténylegesen elkölthetQ pénzt is, mert nem tükrözi a vállalkozáshoz ténylegesen befolyó és kiáramló pénzt. (pl értékcsökkenési leírás)
Ilyen torzító hatások miatt a nyereség helyett a nettó pénzáramlás (cash flow) képezi a pénzügyi elemzés és tervezés, vmint a tQkeallokációs döntések alapját.
13.o.KülönbözQ értékelési és elszámolási módszerek között választhat:
Az egyik a különbözQ készletértékelési eljárások (LIFO, LOFO) használata az értékesítés közvetlen ktgének elszámolása során.
A másik az értékcsökkenési leírás elszámolásának vmelyik elfogadható alkalmazása. MindkettQ befolyásolja a számviteli erdményt, de nincs hatással a vállakozás pénzáramlására.
A számviteli nyerség rövid távra koncentráló mutató. Többféle kategória létezik pl. üzemi eredmény, szokásos vállalkozási eredmény, adózás elQtti eredmény, adózott eredmény stb.
A számviteli nyereség nem veszi figyelembe sem az idQtényezQt, sem a kockázatot.
A jó pügyi döntésekhez az idQtényezQ mellett a kockázatot is figyelembe kell venni az alternatív lehetQségek figyelembevételekor.
14.o. Egy részvényes adott társaságba lévQ vagyonát a tulajdonában lévQ részvények számának szorzata és a részvények aktuális piaci árfolyama határozz meg.
A részvény aktuális piaci árfolyama az az ár, amit a piacon a vevQk hajlandók fizetni érte.
Ha a részvények száma adott, akkor a részvényes vagyona és a vállalat piaci tQkéjének értéke annál nagyobb, minél magasabb a részvények árfolyama.
A saját tQke piaci érétke az összes forgalomba lévQ részvények számának és az egy részvény aktuális piaci árfolyama adott idQpontban szorzata.
Tehát a részvényesek vagyonának maximalizálása, ill a saját tQke értékének maximalizálása a részvényárfolyamok maximalizálása révén valósulhat meg.
A menedzsereknek szintén figyelembe kell venni az idQtényezQt és a kockázatot, amikor pügyi döntéseket hoznak.
15.o.Egy döntés akkor jó, ha hozzájárul a részvény árfolyamának emeléséhez.
Milyen tényezQk hat meg a váll-ok részvényeinek piaci értékét?
-a részvényesek számára jövedelmet biztosító pénzáramok(CF) nagysága
- pénzáramok idQbeli esedékessége
-a pénzáramok kockázatossága.
A Cash Flow a vállalkozás által ténylegesen kitermelt vagy kifizetett pénzjövedelem.
A részvények piaci értéke hatással van a pénzáramok kockázatosságára is. (magasabb hozamot vár el azoktól a befektetésektQl, amelyeket kockázatosabbnak ítél)
16.o. Egy vállalat pénzáramainak nagyságára, idQbeli keletkezésére vmint kockázatára, így a részvények árfolyamára hat: egy része a küldQ gazdasági környezettel kapcsolatos, kívül esik a menedzserek közvetlen irányításán és ellenQrzésén.
A pénzügyi piacok résztvevQi elemzik a vállalat várható pénzáramait, összehasonlítják más vállalatok várható pénzáramaival és végsQ soron kialakítják a vállalat részvényeinek árfolyamát.
19.o. A befektetések értékelésének alapjai:
A pügyi vezetés elsQdleges célja a vállalt értékének, tul-ok vagyonának maxim.
19-20.o.A pénz idQértéke:
A számítás vonatkozhat jelenbeli pénzösszeg jövQbeli idQpontra vonatkozó érétkének(jövQérték számítás), vagy jövQbeli idQpontban esedékes pénzösszeg jelenbeli értékének meghatározására.(jelenérték számítás)
20-21.o.Pügyi számítások:
Jelenérték: (PV): jelenbeli pénzáramlás amely a különbözQ konkrét pügyi számításokat a kezdQ tQke, induló tQke vagy névérték kifejezést is használjuk.
Jele: Co
21-JövQérték: (FV): jelenbeli pénzáramlás meghatározott idQszak alatt alatt felnövekedett értéke, vmely jövQbeli idQpontban esedékes pénzáramlás, amire Ct szimbólumot használjuk, és az indexben szereplQ t betqt a jelenbeli és jövQbeli idQpont között eltelt idQt jelöli.
Kamat (interest): amely a befektetett tQke idQegység (1 év) alatti növekvénye. A kamat a pénz idQértékét méri abszolút összegbe kifejezve.
Néveleges kamatláb (r ) a kezdQ tQke (névérték) százalékában kifejezett éve tQkenövekmény. Mindig 1 éves idQtartamra vonatkoztatjuk, a kamat elszámolása évente 1x, év végén történik.
22.o.Kamatozási vagy befektetési idQtartam(n), amely jelenbeli és a jövQbeli idQpont, a befektetés megkezdése és a befektetés lezárása, a befektetés között eltelt idQ hossza vagyis az az idQtartam, amelyre a kamat jár, a befektetés pénzáramlására számíthatunk.
Kamatperiódus vagy kamatozási periódus hossza, amely a kamatfizetés gyakoriságára utal. Alapesetben 1 éves.
JövQérték számítás: jelenbeli pénzösszeg jövQbeli idQpontra vonatkozó érétkének meghatározása.
JövQérték számítás 1 éves idQszakra:
FV=PV*(1+r) vagy Co*(1+r)
Az (1+r) összefüggés a kamattényezQ vagy kamatfaktor, mely az egységnyi pénz egy év alatt felnövekedett értéke.
23.o.JövQérték számítás 1 évnél hosszabb idQszakra:
22-Különbséget kell tenni egyszerq és kamatos kamatozás között.
Egyszerq kamatozás esetén a teljes kamatozási idQtartam alatt csak a kezdQ tQke után jár kamat, az egyes kamatperiódusok végén elszámolt kamatot kifizetik, tehát nem kerülnek újra befektetésre(tQkésítésre)A tQkenövekmény összege periódusonként állandó, a kamatozási periódus alatt lineárisan nQ.
FV=Co*[1+(r*n)]
24.o. kamatos kamatozás esetén a periódusonként kapott kamat újra befektetésre kerül és a következQ idQszakban többletkamatot eredményez. a periódusonként kapott kamat, a tQkenövekvény nem állandó, hanem növekvQ és így a kamatozási idQtartam alatt a tQke exponencionálisan nQ.
FV=PV*(1+r)n
(1+r)n a kamattényezQ, amely kifejezi hogy a kezdQ tQke a kamatozási idQtartam alatt hányszorosára nQ. Vagyis a jelenlegi pénzösszeg és az n-edik kamatozási periódusból származó jövQbeli pénzösszeg közötti átváltás arány. Bármely adott mai pénzösszeg jövQbeli értékét két tényezQ hat meg: a kamatláb nagysága és a kamatfizetési periódusok száma.
25-25.o.Jelenérték számítás: jelenbeli pénzáramlás meghatározott idQszak alatt alatt felnövekedett értéke, vmely jövQbeli idQpontban esedékes pénzáramlás. Diszkontálás módszerén alapul, ami a kamatszámítással ellentétes irányú mqvelet. A használatos kamatlábat diszkontrátának is nevezik.
Jelenérték számítás 1 éves idQszakra: PV=Co= Ct/(1+r) vagy Ct*(1/(1+r))
26.o. 1/(1+r) kifejezés a kamattényezQ reciprok, a diszkonttényezQ vagy diszkontfaktor.
27.o. általános alakban a jövQben esedékes pénzösszeg jelenértéke: PV=FV*[1/(1+r)n]
[1/(1+r)n] diszkonttényezQnek nevezzük röviden PVIFr%,n az n év múlva esedékes egységnyi pénzösszeg r kamatláb melletti jelenértékei.
Több periódusból származó jövQbeli jövedelmek együttes jelenértéke:
PV=C1/(1+r)1+C2/(1+r)2+& +Ct/(1+r)t
28.o. 1/(1+r)t a t évhez tartozó diszkonttényezQ, a Ct a t-edik évben esedékes pénzáram.
A két jelenérték különbsége a Nettó jelenérték(NPV) = -Co+" Ct/(1+r)t
29.o. kamatláb meghatározása:
r=  EMBED Equation.3  EMBED Equation.3  -1
kamattényezQ=(1+r)n=FV/PV
diszkonttényezQ=[1/(1+r)n]=PV/FV
29-30.o. kamatozási periódusok számának meghatározása:
n= (lnFV-lnPV)/(ln(1+r)) vagy n=(logFV-logPV)/(log(1+r))
31.o. egy évnél rövidebb kamatperiódus (évente több kamatfizetés)
32.o.Különbséget kell tenni a néveleges kamatláb(rn) és a tényleges (effektív) kamatláb között. Ha az évi kamatperiódusok száma m>1, akkor FV=Co*[1+(rn/m)]m*n
PV= Cn/[1+(rn/m)]m*n
reff=[1+(rn/m)]m-1
33.o.A névleges kamatláb esetén a kamatfizetések gyakoriságával a jövQérték nagyobb, a jelenérték kisebb lesz. Alacsony kamatlábak esetén kisebbek az újra befektetésre kerülQ kamatok, alacsonyabb a befektetett tQke növekedési üteme és így kisebb az eltérés a néveleges és az effektív kamatláb között. Magas kamatlábak esetén az eltérés már jelentQsebb.
34.o. a kamatperiódusok számának növekedésével csökkenQ ütemben nQ az effektív kamatláb. Az eff kamatláb ellentétben a névleges kamatlábbal, a gazdasági értelemben ténylegesen megkeresett hozamot vagy a ténylegesen kifizetendQ kamatot mutatja, ezért a pénzügyi döntések meghozatalakor ezek tekintendQk irányadónak.
34-36.o. Speciális pénzáramlások: az egyes befektetésekhez vagy kölcsönökhöz kapcsolódó pénzáramlások vmilyen szabályosságot mutató pénzbevételek vagy pénzkiáramlások sorozataként jellemezhetQ.
Két típust kül meg:
-annuitás(évjáradék)
-örökjáradék
34-annuitás(évjáradék): meghatározott számú, egyenlQ idQközönként, periódusonként azonos nagyságú pénzáramlások sorozatából áll.
37.o.Az olyan annuitásokat, ahol a pénzáramlások a periódusok végén jelentkeznek szokásos annuitásnak, ahol a pénzáramlások már a periódusok elején várhatók esedékes annuitásnak nevezzük.
34-Szokásos annuitások jövQértéke: olyan típusú kérdésekre ad választ, ha a meghatározott perióduson keresztül, minden periódus végén X összeget fektetünk be és ha a befektetésünk évi r% hozamot biztosít, mekkora összeggel rendelkezünk az n-edik év végén?
Annuitás tényezQ= FVIFA=[(1+r)t-1]/r
FVA=C*FVIFA
37-38.o. Esedékes annuitások jövQértéke: olyan speciális pénzáramlások sorozta, amelyeknél a pénzáramlások a periódusok elején következnek be.
FVIFADr%,n=FVIFAr%,n+1-1
40.o. Periódusonkénti pénzáram (annuitás, évjáradék) meghatározása: A jövQérték formula átrendezésével a jövQbeli tQkeérték, a kamatláb, és a periódusok számának ismeretében kiszámíthatók a periódusonkénti pénzáramok(annuitás) a köv szerint:
C=FVAN/FVIFAr%,n
Szokásos annuitás jelenértéke: PVA n éven (perióduson) át várható, periódusonként egyenlQ nagyságú pénzáramok(kifizetések vagy bevételek) sorozatának együttes jelenértéke.
C1=C2=& Cn-1=Cn=1
41.o. PVA=C*PVIFAr%,n
PVIFAr%,n=[1-(1/(1+r)n)/r]
40-42.o. Esedékes annuitás jelenértéke: a pénzáramlásokat eggyel kevesebb perióduson keresztül kell diszkontálni, mivel már a periódusok elején bekövetkeznek.
PVIFADr%,n=PVIFAr%,n-1+1
43.o. Annuitás(évjáradék) meghatározása: C=PVAN/PVIFAr%,n
44-45.o. örökjáradék: Az egyszerq és sima örökjáradék periódusonként egyenlQ nagyságú pénzáramok végtelen sorozata. Pl.: lejárt nélküli kötvény kamata.
Az egyszerq örökjáradék tekinthetQ úgy is, mint egy végtelen annuitás, amely jelenértéke a köv szerint írható fel: PV perp= C/(1+r)+C/(1+r)2+& +C/(1+r)t
45-46.o. NövekvQ örökjáradék: az évente egyenlQ ütemben növekvQ pénzáramok végtelen sorozatát nevezzük.
47.o. Ha r>g akkor PV=C/(r-g) ez a Gordon modell
47-50.o. A pénzügyi eszközök értékelése:
A befektetések finanszírozásához szükséges források egy részét kül hosszú ej-ú értékpapírok kibocsátásával közvetlenül a tQkepiacról szerezhetik meg. A hosszú lej-ú értékpapírok alapvetQ formái: kötvény, elsQbbségi részvény, törzsrészvény
Könyv szerinti érték: az eszköz eredeti bekerülési értékének, a felhalmozódott értékének, ill egyéb értékhelyesbítéssel módosított értéke. Alapját a múltbeli ktgek képezik.
Az eszközök piaci értéke az eszközök jövedelemtermelQ képességéhez, az eszköz tartásából vagy mqködtetésébQl származó jövQbeli pénzáramlásokhoz kapcsolódik. Meghatározására jelenérték számításokon alapul.
51.o. A módszerre a jövedelmek tQkésítése és a diszkontált pénzáramlások módszere (DCF formula) egyaránt használatos. PV=Ct/(1+r)t
n= az eszköz hátralévQ élettartama
Ct=a t-edik évi pénzáramlás
r= befektetQ elvárt hozama
49-A kötvény értékelése:
50-Kötvényekkel kapcsolatos fogalmak:
Névérték: a kibocsátó adósságát testesíti meg, kerek címletekben határozzák meg. A névértéknek 2 szempontból van jelentQsége: egyrészt a kibocsátó lejáratkor a névértéket köteles visszafizetni, másrészt a kamatokat a névértékre vonatkoztatva állapítják meg.
52.o. Névleges kamatláb vagy kupon ráta: a kötvény névértékére vonatkozóan megállapított kamatláb. A kamatfizetés a kibocsátó döntésétQl függQen történhet évente, félévente, gyakrabban. A félévenkénti a befektetQ(kötvénytulajdonos), az évente történQ az adós számára kedvezQbb. Alapesetnek azt tekintjük, amikor a kamatláb az egész futamidQ alatt állandó és a kamatokat évente fizetik. Vagyis a kibocsátónak az esedékességi idQpontban a kibocsátáskor rögzített kamatot kell fizetnie.
A rögzített kamatlábú kötvények egy sajátos formája a kamatszelvény nélküli kötvény, amelyet mélyen névérték alatt bocsátanak ki. A kibocsátáskori árfolyamot diszkontálással számítják ki a kötvény kibocsátója által felajánlott névleges kamatláb alapján. A kötvényt elméleti kötvénynek is hívják, mivel az egész futamidQ alatt csak egyetlen pénzáramlás történik, amikor a lejárat végén a kibocsátó visszafizeti a névértéket.
Kibocsátáskori árfolyam: az az ár, amelyen a kötvényt az elsQdleges piacon forgalomba hozzák. Általában névértéken, vagy ahhoz közeli árfolyamon bocsátják ki. Ha a kibocsátáskori árfolyam a névérték alatt van, akkor a kötvény diszkonttal kerül forgalomba, ha meghaladja, akkor prémiummal(ázsióval) kerül forgalomba.
Lejárat: a kötvény lejárata az az idQpont, amikor a névérték teljes egészében visszafizetésre kerül. Legegyszerqbb, ha a lejáratkor egy összegben fizetik vissza.
Piaci érték= kötvény belsQ értéke: a kötvény elméleti árfolyama, a kötvénybQl származó jövQbeli pénzáramlások jelenértéke.
Aktuális piaci árfolyam: az az árfolyam, amelyen a kötvénnyel a másodlagos piacon kereskednek. Gyakran a névérték %-ában fejezik ki.
53.o. A kötvények minQsítése (besorolása, rating)
A kibocsátó hitelképességérQl és ezen keresztül a kötvény kockázatosságáról tájékozódhatnak a befektetQk. A gyengébb hitelképességq kibocsátók kötvényei alacsonyabb besorolást kapnak, így a kockázatosabb kötvényeknek magasabb hozamot kell ígérni ahhoz, hogy a befektetQk hajlandók legyenek megvásárolni. A minQsítést erre szakosodott intézmények végzik. (Moody s és Standard & Poor s)A besorolás a kibocsátók üzleti és pügyi kilátásainak megítélése alapján történik. A minQsítés alapján a kötvényeket 2 nagy csoportba osztják: befektetésre ajálott kötvények és spekulatív kötvények. Azok amik a Moody’s-tól Ba vagy annál alacsonyabb, il a Standard & Poor’s-tól BB vagy annál alacsonyabb besorolást kapnak , spekulatív kategóriába tartoznak és bóvli kötvények néven ismertek.
53-A kötvények elméleti árfolyama: számított, matematikailag kalkulált árfolyam, meghatározását árazásnak hívják. A befektetQ ennek alapján tudja eldönteni, hogy az aktuális piaci árfolyamon érdemes-e megvásárolni vagy eladni valamely adott kötvényt. A vevQ számára az elméleti árfolyam lesz a nagyobb(max) ár, amit hajlandó fizetni a papírért, az eladó számára viszont a kötvény elméleti árfolyama jelenti a kisebb min árat, amelyen hajlandó lesz eladni.
54.o. bármely kötvény piaci értéke, elméleti árfolyama a kötvény tartásából származó jövQbeli pénzáramlások együttes jelenértéke.
Po="Ct/(1+r)t+Pn/(1+r)n
Po=elméleti árfolyam
Ct=periódusonként esedékes pénzáram
r=befektetQ elvárt hozama
n=a periódusok száma lejáratig
Kötvények elméleti árfolyamának kiszámítása:
-a kötvénybQl származó jövQbeli pénzáramlás-sorozat megállapítása
-a pénzáramlások diszkontálására alkalmas kamatláb meghatározása
-jelenérték számítás elvégzése
Standard kötvény árfolyamszámítására jellemzQ:
-a kamatokat évente fizetik
-a periódusonkénti kamatok állandó nagyságúak és
-a névértéket a kötvény lejáratakor egy összegben fizetik vissza.
Ebben az esetben a pénzáramlások sorozata 2 észbQl áll: a kamatfizetések sorozatából, amely egy n elembQl álló annuitás, és a lejáratkor esedékes névértékbQl. A periódusonkénti kamat ( C) a névérték(Pn) és a névleges kamatláb (i) szorzata. C=Pn*i
55.o. A kötvény elméleti árfolyama nemcsak a jövQbeli pénzáramlások nagyságától és idQbeli esedékességétQl függ, hanem a diszkontálásukhoz használatos kamatlábtól is. A kötvényekbQl származó pénzáramlásokat a befektetQk által elvárt hozammal diszkontáljuk. A befektetQ legalább akkora hasznot vár el, mint a hasonló kockázatú és futamidejq kötvények tényleges hozama. Azzal a feltételezéssel élünk, hogy a hozamgörge vízszintes.
Azok a kötvények, amelyek aktuális piaci árfolyama az elméleti árfolyamuk alatt van, alulértékelt papírok, és az ilyeneket érdemes megvásárolni. Amennyiben a kötvény az aktuális piaci árfolyama magasabb, mint az elmélet a kötvény túlértékelt.
56.o ilyen kötvényt racionális befektetQ nem vásárol, hanem igyekszik eladni.
61-A kötvény bruttó és nettó árfolyama: ha a jelen idQpont az utolsó kamatfizetés és a köv kamatfiz idQpontja közé esik, akkor különbséget kell tenni bruttó és nettó árfolyam között. A bruttó abban tér el a nettótól, hogy tartalmazza a legutolsó kamatfizetés óta felhalmozódott kamatot.
P(bruttó)=P(nettó)+ felhalmozódott kamat
A kötvényekkel való kereskedés bruttó árfolyamon történik, mert a köv kamatszelvények beváltására már a kötvény új birtokosa lesz jogosult. A kötvény árfolyamába beépítik az idQarányosan felhalmozódott kamatot.
A felhalmozódott kamat a névleges kamatláb és az utolsó kamatfizetés óta eltelt idQ függvénye. Az utolsó kamatfizetés óta ténylegsen eltelt napokkal számolunk, az évet a naptári napokkal(365).
Felhalmozódott kamat(Ft)= (Pn*i*n)/365
57.o. vagy (i*n)/365
58.o. A kötvény bruttó és nettó árfolyama közötti fQbb összefüggések:
-a befektetQktQl elvárt hozam változása nincs hatással a felhalmozódott kamatra, ennek nagysága kizárólag a névleges kamattól és az utolsó kamatfizetés óta eltelt napok számától függ. Két kamatfizetési periódus között a felhalmozódott kamat lineárisan nQ.
-közvetlenül kamatfizetés utána kötvény bruttó árfolyama azonos a nettó árfolyammal.
- közvetlenül kamatfizetés elQtt a legnagyobb az eltérés a bruttó és nettó árfolyam között (különbség a periódusonkénti névleges kamat)
63-A kötvény hozama: kifejezhetQ abszolút összegben és százalékos formában. A befektetés és a belQle származó jövedelem viszonyát kifejezQ mutatóként fogalmazható meg. %-os formában fejezik ki. A kötvény birtokosának jövedelme két forrásból származhat:
59.o. a kötvény kamatából vmint a névérték és a vételi árfolyam különbségébQl.
Néveleges hozam vagy kuponráta: fix kamatozású kötvények esetében nem igényel számítást, de nem fejezi ki a tényleges hozamot. Csak akkor egyezik meg a tényleges hozammal, ha a kötvényt névértéken vásárolták, lejáratig megtartják.
Egyszerq vagy szelvény hozam( CY): olyan mutató, amelyben az évi kamatjövedelemet az aktuális piaci árfolyamhoz viszonyítjuk. Ha a kötvényt névérték alatt vásárolják meg, az egyszerq hozam magasabb lesz, mint a tényleges hozam. Prémiummal vásárolt kötvények esetében éppen fordított a helyzet. CY=C/Po
C= évi kamat
Po= nettó vételi árfolyam
Tényleges hozam(YTM): lejáratig számított hozam, az a kamatláb, amellyel a kötvénybQl származó jövedelmet diszkontálva, azok összege éppen egyenlQ a kötvény vételi árfolyamával. Gyakran nevezik még belsQ kamatlábnak ill. a kötvény belsQ megtérülési rátájának. ElQnye, h figyelembe veszi a kötvénybQl származó vmennyi jövQbeli jövedelmet és azok idQbeli alakulását.
Tartási idQre számított tényleges hozam: tartalmában a lejáratig számított hozammal azonos mutató. Amikor a befektetQ elQre tudja, h csak bizonyos ideig fogja megtartani a kötvényt. Ilyenkor a számításokban a kötvény becsült eladási árfolyamát, a tervezett periódusok számát kell alkalmazni.
60.o. YTM=[1+(Pn-Po):n]/(Pn+Po)/2
I= évi kamat
Pn: névérték
Po: vételi árfolyam
N= hátralévQ futamidQ
69-61.o. A kötvények árfolyamára ható tényezQk:
A kötvények aktuális piaci árfolyama a kereslet-kínálat hatására alakul ki a piacon. Makrogazdasági tényezQk és szubjektív tényezQk is befolyásolják.
-az idQ múlása, a hátralévQ futamidQ csökkenése
-a befektetQk által elvárt hozam(piaci hozam, kamatláb) válozása
70-62.o. az idQ múlásának hatása a kötvény árfolyamára:
A hosszabb futamidejq kötvények árfolyamában jóval nagyobb súlyt képvisel a kamatszelvények jelenértéke, mint a névértéké. Az idQ múlásával mind több kamatszelvény kerül beváltásra, ennek köv a két komponens árfolyamon belüli súlyaránya folyamatosan változik, a névérték súlya egyre nQ.
Lejáratkor a kötvény elméleti nettó árfolyamának meg kell egyeznie a kötvény névértékével.
63.o. a befektetQk által elvárt hozam(piaci hozam, kamatláb) változásának hatása a kötvény piaci értékére:
Jóval összetettebb és nagyobb jelentQséggel bír, mint az idQ múlása. Egyrészt a klasszikus kötvény lejárata vmint a futamidQ alatt esedékes pénzáramlások nagysága és idQpontja elQre rögzített. A kamatlábak jövQbeli alakulásával kapcsolatban viszont csak feltevésekkel élhetünk, de a kamatlábak szintjét és a rövid és a hosszú lejáratú kamatok egymáshoz való viszonyát, a kamatlábak változásának irányát és mértékét teljes bizonyossággal nem ismerjük.
A befektetQktQl elvárt hozam a piaci kamatlábak változásától függ, melyet döntQen makrogazdasági tényezQk határoznak meg, de befolyásolja még a kibocsátó hitelképességében bekövetkezett változás is.
64.o.
Megállapítások:
-minden más feltétel azonossága esetén a hosszabb lejáratú kötvények árfolyama nagyobb mértékben változik adott kamatváltozásra, mint a rövidebb lejáratú kötvényeké. Ennek oka, hogy a hosszabb lejáratú kötvényekbQl még sok jövQbeli pénzáramlás származik, amelyek jelenértékére nagyobb hatása van a kamatlábak változásának, mint a kevesebb jövQbeli pénzáramlással rendelkezQ rövid lejáratú kötvényekére.
-ha a kötvény névleges kamatlába és az elvárt hozam azonos, a kötvény elméleti árfolyama egyenlQ a névértékkel.
-azonos mértékq, de ellentétes irányú kamatváltozás esetén a kötvények árfolyama nem azonos mértékben nQ és csökken. A kamatláb esedékes árfolyamcsökkenésének hatása kisebb, mint a kamatláb csökkenésének árfolyamnövelQ hatása.
-ha a piaci kamatláb kisebb, mint a kötvény névleges kamatlába, a kötvény elméleti árfolyama a névérték fölött van és az idQ múlásával felülrQl közelít a névértékhez.
65.o.  ha a piaci kamatláb nagyobb, mint a kötvény névleges kamatlába, a kötvény elméleti árfolyama a névérték alatt van és a hátralévQ futamidQ csökkenésével alulról közelít a névértékhez. Ezt nevezzük a kötvényárfolyamok konvergencia tulajdonságának.
-lejáratkor a nettó árfolyam megegyezik a kötvény névértékével. A nettó és bruttó árfolyam pedig az utolsó periódus kamatával tér el egymástól.
Részvények értékelése: a részvény tagsági jogokat megtestesítQ, változó hozamú, lejárat nélküli értékpapír. Pénzügyi értékelés szempontjából osztalékelsQbbségi és törzsrészvények.
82-ElsQbbségi részvények értékelése: osztalékelsQbbségi részvényeket a fix hozamú értékpapírok közé szokás sorolni, a részvényesek osztalékot kapnak, melyet a névérték %-ában állapítanak meg, de meghatározható abszolút összegben is. Az osztalék mértékét az alapító okirat hat meg, nagyságát az osztalékfizetés törvényes forrása (adózott eredmény) nagysága nem befolyásolja. A hitelezQk követeléseit kielégítési rangsorban megelQzik az elsQbbségi részvényekben megtestesülQ követeléseket, így a befektetQk magasabb hozamot várnak el az elsQbbségi részvényektQl, mint a kötvényektQl. A törzsrészvényeknél kisebb kockázatot jelentenek, ezért elvárt hozamuk is alacsonyabb.
66.o. Az osztalékelsQbbségi részvényt lejárat nélkül bocsátják ki, ezért az osztalékfizetések végtelen sorozata örökjáradékként kezelhetQ.
Po=Dp/rp
Dp =periódusonkénti osztalék
rp =a befektetQ által megkövetelt hozam
84-A törzsrészvények értékelése: Az Rt valódi tulajdonosai a törzsrészvényesek, mind a társaság folyó jövedelmébQl, mind a vagyonából csak a hitelezQk és az elsQbbégi részvényesek után részesedhetnek, tehát jövedelmük és vagyonuk alapvetQen vállalat eredményességétQl függ.
A befektetQk részvényekbQl származó jövedelmét a periódusonként fizetett osztalék (DIV) és a tQkeérték-változás képezi, amely a részvény eladásakor realizálódik árfolyam vesztség vagy nyereség formájában.
A törzsrészvények értékelése elveiben megegyezik a kötvények és elsQbbségi rézvények értékelésével. Az alapeljárás itt is az értékpapírokból származó jövQbeli jövedelmek diszkontálását jelenti, de a törzsrészvények értékelése az elQzQ 2-höz képest bonyolult. Ennek oka, h amíg a kötvények pénzáramlásai rögzítettek, addig a törzsrészvényeké jóval bizonytalanabb. A hitelezQknek fizetett kamat független a vállalatok jövedelmétQl, a törzsrészvények osztaléka jelentQs mértékben függ a társaságok jövQbeli teljesítményétQl.
67.o. Sok tényezQ együttes mérlegelését igényli: elemezni kell a vállalat jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzetét, minden jövQbeli kilátást és várható változásokat. Info kell a részvénytársaság mqködésérQl, a makrogazdasági tényezQkrQl és a globális részvénypiac egészérQl.
84-A törzsrészvények árfolyamának becslésére használatos módszerek:
Meghatározza a módszer , hogy a részvénybe történQ befektetés milyen hosszú idQtávra feltételezik. Ha rövid távon gondolkodik a befektetQ(1 évig szándékozik megtartani a papírt) akkor a részvénybQl származó pénzáram a következQ évi várható osztalék(DIV1) és a becsült eladási árfolyam(P1), tehát a részvény elméleti árfolyama(Po) az említett pénzáramoknak a részvényesek által elvárt hozammal (r ) diszkontált jelenértéke.
Po=(DIV1+P1)/(1+r)
68.o. ha a befektetQ nemcsak 1 évig tartja meg a részvényt, hanem 2 vagy több perióduson keresztül, a részvénybQl származó jövedelme a DIV1, DIV2 osztalékok sorozatából és az n-edik periódusban eladott részvényekért kapott Pn összegq árfolyamból áll.
Po=DIVt/(1+r)t+Pn/(1+r)n
Részvények értékelése:
85--Az általános osztalékértékelési modell:
1. Rövid táv: Egy befektet1 rövid távon gondolkodik 1 évig tartja meg a részvényt.
Pénzáram a következ1 évi osztalék (DIV1) és a becsült eladási árfolyam (P1). A
részvény elméleti árfolyama az említett pénzáramoknak a részvények által elvárt
hozammal diszkontált jelenértéke:
Po=(DIV1+P1)/(1+r)
2. Hosszú táv: Ha a befektet1 két vagy több éven keresztül birtokolja a részvényt (nem
egy éven át kap osztalékot). A jövedelme osztalékok sorozatából és az n-edik
periódusban eladott részvényérték árfolyamából áll. Minél hosszabb idQtávval
számolunk az árfolyamon belül annál nagyobb hányadot képvisel az osztalékok
kommulált jelenértéke és egyre kisebb az eladási árfolyam jelenértékének a súlya. Ha
az idQtáv közelít a végtelenhez, akkor az utolsó periódus árfolyamának jelenértéke a 0-
hoz, így elhagyható.
A részvény árfolyama (piaci értéke) a jövQbeli osztalékok végtelen sorozatának az
együttes jelenértékekén írható fel.Po= DIV/(1+r)t
89--gordon modell:
Amennyiben az osztalékok évi növekedési ütemét állandónak tekintjuk, akkor a
részvény elméleti árfolyama a következQ formula segítségével számolható ki. Ez a
formula az úgynevezett Gordon modell: Po=Div/(r-g)
2. Átrendezve alkalmas bármely adott részvény várható hozamának becslésére.
69.o.A részvények értékelése a köv feltételezéseken alapul:.
-az oszatalék idQben állandó
-az oszatlék növekedési üteme (g) állandó
-az oszatalék növekedése eltér az állandó ütemq növekedéstQl .
Az osztalék idQben állandó: Po=DIV/r
70.o. amennyiben egy társaság az oszatékfizetéseket azonos ütemben (g) növeli: Po=DIV/(r-g) = Gordon-modell
92-Növekedési ütem becslése:
Egy részvényre jutó nyereség: EPS=adózott eredmény/törzsrészvények száma
Az adózott eredmény egy részét kifizetik osztalékként a részvényeseknek, másik részét visszaforgatják, újra befektetik a vállalkozásba. A nyereség felosztását két, egymást kiegészítQ komplementer mutató jelzi:
71.o.-az osztalékfizetési hányad vagy osztalékfizetési ráta(jele b) = egy részényre jutó osztalék/ egy részényre jutó nyereség= DIV/EPS
Megmutatja, hogy az adózott eredmény hány százalékát fizeti ki a vállalat a törzsrészvényesek között osztalékként.
-az újrabefektetési(visszaforgatási) hányad vagy újra befektetési ráta (1-b) = 1-(DIV/EPS)
SajáttQke arányos nyereség: ROE= adózott eredmény/saját tQke
G=ROE*(1-b)
94-72.o.Az osztalékok eltérQ ütemq növekedése:
-bizonyos ideig nincs osztalékfizetés, majd azt követQen állandó ütemben növekszik az osztalék
-néhány évig az átlagosnál gyorsabb ütemq osztalékfizetés, majd azt követQen egy alacsonyabb szinten állandósul az osztalék növekedési üteme
-bizonyos ideig évenként eltérQ mértékq osztalékfizetés, majd azt követQen stabil összegq osztalékfizetés.
74.o.Törzsrészvények hozama:
A részvényesek jövedelme 2 forrásból származhat: az évi osztalékból és a részvény értékváltozásából, amely a vételi és az eladási árfolyam küldönbözete. Ha részvény eladási árfolyama meghaladja vételit, akkor a részvényesnek árfolyamnyeresége keletkezik és fordítva…
Mutatók:
100--Osztalékhozam: az egy részvényre jutó osztalékot a vételi árfolyam %-ában fejezi ki. A jövedelem csak egy kis részét képezi általában osztalék, tehát az árfolyam csak néhány %-át teszi ki az osztalékhozam.
-Rövid távú hozam: az osztalékhozamból és a vételi árfolyamra vetített árfolyamnyerségbQl ( vesztségbQl) tevQdik össze: r=[DIV1+(P1-Po)]/Po
-hosszú távú hozam: tejinthtQ részvénytQl elvárt hozamnak, mely az osztalékhozam DIV1/Po és az osztalékok becsült növekedési ütemének( g) összegeként írható fel. R=(DIV/Po)+g
76.o. részvényekkel kapcsolatos további mutatók:
98--árfolyam/nyereség arány: P/E valamely részvény árfolyamának és az egy részvényre jutó nyereségnek az aránya. a mutató számításakor árfolyamként a tQzsdén kialakult napi árfolyamot vagy záró árfolyamot és a részvényenként adózott eredményt használjuk. A mutató kifejezi, hogy a piac(a befektetQk) az egy részvényre jutó nyereség hányszorosát hajlandók megfizetni a részvény árfolyamában. Azokat a részvényeket tekintik olcsónak, amelyek P/E mutatója alacsony és azokat drágának amelyeknél a mutató értéke magas.
99--Árfolyam/Egy részvényre jutó könyv szerinti érték (P/BV)
A nevezQben szereplQ egy részvényre jutó könyv szerinti értéket a vállalat saját tQkéje és a forgalomban lévQ részvények hányadosaként számítjuk ki.
77.o. A mutatóban egy piaci és egy számviteli értéket hasonlítanak össze. A részvényesek számára a mutató akkor kedvezQ, ha értéke 1-nél nagyobb, illetve minél nagyobb. Ha amutató értéke 1-nél kisebb, azt jelenti, hogy a vállalatnak nem sikerült a részvényesek vagyonát gyarapítani.
100--tQkeérték(kapitalizáció)
A vállalat saját tQkéjének piaci értéke. A vállalat által kibocsátott és forgalomban lévQ részvények és az aktuális piaci árfolyam szorzataként számítható ki. Azt mutatja meg, hogy mennyit ér a vállalat, azaz mennyiért lehetne az összes részvényét megvásárolni. A mutató értéke akkor kedvezQ, ha meghaladja a saját tQke könyv szerinti értékét.
101-80.o. KOCKÁZAT
Egy befektetés értékét alapvetQen 2 kulcsfontosságú tényezQ határozza meg:
-a várható jövQbeli pénzáramok nagysága
-a diszkontáláshoz használt kamatláb nagysága
Az elvárt hozam: amelyet egy befektetQ az elhalasztott fogyasztás és a feltételezett kockázat miatt kompenzációként megkövetel egy adott befektetéstQl.
104-A kockázat tágabb értelemben a jövQbeli cash flow-kal kapcsolatos bizonytalanságot értjük. A befektetések területére szqkítve a kockázat annak a lehetQségét jelenti, hogy egy befektetés jövQbeli tényleges hozamai eltérhetnek a tervezett (várt) hozamtól.
Bizonytalannak azt a helyzetet nevezzük, amikor nem tudjuk, hogy mi fog történni a jövQben. Kockázatról akkor beszélünk, ha ismerjük valamely esemény lehetséges kimeneteleit és ismerjük a lehetséges kimenetelek valószínqségét vagy valószínqségi eloszlását.
A kockázathoz a bizonytalanság vmilyen szintje társul. Minél nagyobb egy eseménnyel kapcsolatos bizonytalanság, annál nagyobb a kockázata.
A kockázat fogalmához vmilyen kedvezQtlen esemény bekövetkezésének lehetQsége kapcsolódik. A pénzügyekben használatos fogalom: nem lehetünk biztosak abban, hogy mekkora hozamot érünk majd el.
81.o.A pénzügyi döntésekben rejlQ kockázatok:
-üzleti kockázat
-pénzügyi kockázat
82.o.Üzleti kockázat:
Annak a lehetQsége, hogy valamely befektetés pénzáramai nagyság és bekövetkezési idQ tekintetében nem úgy valósulnak meg, ahogyan azt vártuk, azaz a tényleges értékek eltérnek a várható értéktQl. Az üzleti kockázat egy adott befektetéssel kapcsolatosan, és a vállalat egészére értelmezhetQ.
A vállalat üzemi (üzleti) eredményének változékonyságára utal.
A vállalt alaptevékenységében rejlQ kockázat, így szoros kapcsolatban van a vállalat által elQállított vagy forgalmazott termékek természetével, illetve annak az ágazatnak és piacnak a sajátosságaival, amelyben mqködik.
Az üzleti kockázatot befolyásoló fQbb tényezQk:
-vállalat tevékenységének ciklusérzékenysége
-az ágazataton belüli verseny
-az eladási(output) árak változékonysága
-az input árak(ktgek) változékonysága
-a gyors növekedés
-az üzemméret és diverzifikáció
-a termék életciklusban elfoglalt pozíciója
-az ágazatban való belépési és mobilitási korlátok
-a vállalat mqködési ktgeinek struktúrája (mqködési tQkeáttétl)
Az eladási forgalom és a mqködési ktgek hatását mérjük. Egy vállalat üzemi eredménye azért nem biztos, mert sem az eladási forgalma(árbevétele), sem a folyó mqködéssel kapcsolatos ktgei nem biztosak.
Az árbevétel 2 meghatározó tényezQje az értékesítési volumen és az eladási ár. Mind2 függ a makrogazdaság helyzetétQl és a versenytársak cselekvéseitQl, ezért tényleges nagyságuk eltérhet a várt, becsült értéktQl. Ezt nevezzük értékesítési kockázatnak.
83.o.A folyó mqködési ktgek fix és változó ktgeket foglalnak magukba. Minél nagyobb a fix ktgek aránya, annál nehezebb feladatot jelent a vállalat számára az értékesítés változásakor a mqködési ktgek módosítása.
A vállalatok ktgszerkezetébQl származó kockázatot mqködési kockázatnak nevezzük. Minél nagyobb a fix mqködési ktgek aránya az összes ktghez viszonyítva, annál nagyobb a mqködési kockázat.
222-A tQkeáttétel alapját a vállalatok fix ktgei képezik. A fix ktgek részben a folyó mqködéssel kapcsolatosak, részben bizonyos finanszírozási források használatakor jelennek meg. A fix ktgek jellemzQje, hogy 0 kibocsátás esetén is felmerülnek, ugyanakkor meghatározott értékeken belül bizonyos kibocsátási tartományban állandók. EbbQl következik h az össze ktg(fix+változó ktg) lassabban változik, mint az eladási forgalom(árbevétel). Ez azt jelenti, hogy a fix mqködési ktgek bizonyos mértékben felnagyítják (+ - irányban) a vállalat üzemi eredményének változását az eladási forgalom változásához képest.
A fix ktgeknek ezen felnagyító hatását nevezik a pénzügyekben tQkeáttételnek.
-mqködési tQkeáttétel: a vállalatok ktgszerkezetére vonatkozik, a folyó mqködéssel kapcsolatos fix ktgenek az összes mqködési ktghez viszonyított arányára utal. Minél nagyobb a fix mqködési ktgek aránya, annál nagyobb a mqködési tQkeáttétel és ennek következtében az üzleti kockázat. Mértéke a DOL: az a felnagyító hatás, amely a vállalat által használt fix mqködési ktgbQl származik. A mqködési tQkeáttétel mértékét kifejezQ mutató a közgazdaságtanból ismert rugalmassági (elaszticitási) mutatóval analóg, amelyben az egyik tényezQ az üzemi eredmény (EBIT)százalékos változását egy másik tényezQ, az eladási forgalom (S) százalékos változásához viszonyítjuk.
84.o. A mqködési tQkeáttétel mértéke azt fejezi ki, hogy az értékestési forgalom 1 %-os változása esetén hány %-kal változik a vállalat üzemi eredménye(EBIT).
85.o. Minél nagyobb a mutató értéke, annál érzékenyebb a vállalat üzemi eredménye az eladási forgalom változására. Nagysága szorosan összefügg a termelési folyamat jellegével.
Fedezeti pont elemzés a vállalat eladási forgalma(árbevétele), fix és változó mqködési ktgei vmint az üzemi eredmény (EBIT) között termt kapcsolatot a kibocsátás küönbözQ szintjein. A fedezeti pont azt a kibocsátási volument jelenti, amelynél az árbevétel éppen fedezi a folyó mqködési ktgeket, tehát a vállaltnak sem nyeresége, sem vesztesége nem keletkezik. (EBIT=0)
86.o. A fedezeti pont és a mqködési tQkeáttétel közötti fQbb összefüggések:
-a fedezeti pontban a mqködési tQkeáttétel nem értelmezhetQ.
-a negatív tQkeáttétel azt jelenti, hogy az eladási forgalom 1%-os növekedése hány %-kal csökkenti a vállalat mqködési veszteségét.
-a mqködési tQkeáttétel a fedezeti pont közelében a legnagyobb.
-minél távolabb van a várható értékesítési volumen a fedezeti ponttól, annál kisebb a mqködési tQkeáttétel.
A fedezeti pont közelében mqködQ vállalkozások üzleti kockázata nagyobb, mint a fedezeti ponttól távolabb mqködQ vállalkozásoké.
88.o. A pénzügyi kockázat: Amikor a pénzáramlás kockázata egy értékpapírral kapcsoltban merül fel. Az értékpapír kockázata nemcsak a vállalat üzleti kockázatát tükrözi, hanem azt a kockázatot is, amely ezeknek a pénzáramlásoknak a jogosultak közötti megoszlásával kapcsolatosak. A pénzügyi tQkeáttételhez kapcsolódik.
Pénzügyi tQkeáttétel: a vállalatok finanszírozási, tQkeszerkezeti döntéseinek következménye. Akkor keletkezik, amikor a vállalat olyan forrásokat használ fel befektetései finanszírozására, amelyekhez fix kötelezettség kapcsolódik. Mértéke (DFL) azt fejezi ki, hogy a kamatfizetés és az adózás elQtti jövedelem (EBIT) 1%-os változása hány %-os változást idéz elQ a tulajdonosok jövedelmében vagy az egy részvényre jutó jövedelemben (EPS).
91.o. A fix mqködési ktgek nagysága a mqködési tQkeáttétel nagyságát, a finanszírozási forrásokhoz kapcsolódó fix kötelezettségek nagysága a pénzügyi tQkeáttétel nagyságát határozza meg. A fix mqködési ktgeknek a vállalat összes ktgein belüli aránya jelentQs mértékben a vállalat üzleti tevékenységétQl és a tevékenység folytatáshoz szükséges eszközök jellegétQl függ.
A pénzügyi tQkeáttétel nagyságát a vállalatok finanszírozási forrásaihoz kapcsolódó fix kötelezettségek határozzák meg. A fix finanszírozási ktgek nagysága attól függ, hogy milyen a vállalat tQkeszerkezete, vagyis az eszközök finanszírozásában mekkora arányt képvisel az idegen tQke(adósság) ill. a saját tQke. Ha magas arányt képvisel az adósság és az elsQbbségi részvény, akkor a vállalatnak nagy lesz a fix ktge és így a pénzügyi tQkeáttétel mértéke is. Ha megnöveli az dósság arányát saját tQkéhez képest, akkor ennek következtében növekszik a fix pügyi kötelezettsége, és a pügyi tQkeáttétel. A nagyobb pügyi tQkeáttétel tovább növeli a részvényesek jövedelmének változékonyságát és növeli a vállalat fizetésképtelenségének kockázatát is.
92.o. Kombinált tQkeáttétel: azoknál a válllatoknáll, ahol a tQkeáttétel mind2 típusát alkalmazzák , a mqködési és a pügyi tQkeáttétel hatása összekapcsolódik, egymást felerQsítik, ezek együttes hatását nevezzük kombinált tQkeáttételnek. Mértéke a DCL azt fejezi ki, hogy az eladási forgalom 1 %-os változása milyen mértékq változást idéz elQ a részvényesek jövedelmében.
105-93.o. Egyedi eszközök hozama és kockázata: attól függQen, hogy egy befektetésbQl származó jövQbeli jövedelmekkel kapcsolatban mekkora a bizonytalanság: kockázatmentes és kockázatos befektetéseket kül meg.
Kockázatmentesnek azok a befektetések tekinthetQk, amelyeknél a döntés idQpontjában a befektetéssel kapcsolatos pénzáramok teljes bizonyossággal ismertek.
A kockázatmentes kamatláb vagy hozam a pénz idQértékéért kompenzálja a befektetQt, normál körülmények között reálhozamot biztosít és védelmet nyújt inflációval szemben.
Azok a befektetések, amelyek jövQbeli pénzáramai a döntés idQpontjában teljes bizonyossággal nem ismertek a kockázatos befektetések kategóriájába tartoznak.
Kockázatos befektetésekbQl elvárt hozam=kockázatmentes kamatláb+kockázati prémium
A kockázati prémium az a potenciális jutalom, ami azért jár a befektetQnek, mert vmilyen kockázatos eszközbe fektetett be.
94.o. Azok a befektetQk, akik hosszú lejáratú államkötvényeket vásárolnak, általában nincsenek kitéve az ún. vissza nem fizetési kockázatnak, mivel az állam a kamatfizetést és lejáratkor a névérték visszafizetését garantálja. A jövQbeli kamatlábak változékonysága miatt azonban kamatlábkockázat merülhet fel. A hosszabb lejáratú kötvények árfolyama érzékenyebb az adott kamatlábváltozásra, mint a rövidebb lejáratú kötvényeké.
Azok a befektetQk, akik vállalati kötvényeket vásárolnak a kamatlábkockázat mellett kisebb-nagyobb mértékben vissza nem fizetési kockázatot is el kell viselniük. A vissza nem fizetési kockázat és a kötvény minQsége között szoros kapcsolat van. A gyengébb hitelképességq kibocsátók kötvényeitQl a befektetQk magasabb hozamot várnak el.
95.o. Az elsQbbségi részvényt vásárló befektetQk kockázata nagyobb, mint a hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírok befektetQié, mivel számukra osztalék csak adózott nyereségbQl fizethetQ. Osztalékuk szerzQdésben rögzített, kifizetése megelQzi a törzsrészvényesek osztalékát, ezért kockázatuk kisebb, mint a törzsrészvényesek kockázata.
A törzsrészvények hozama és kockázata: JövQbeli jövedelmei(osztalék és/vagy árfolyamváltozás) azért bizonytalanok, mert a kibocsátó vállalatok jövQbeli jövedelmei bizonytalanok. A valószínqségi eloszlás alapján meghatározható a részvények várható hozama: egy becsült, feltételezett jövQbeli hozam, amely az összes lehetséges hozamoknak a rájuk vonatkozó valószínqségekkel súlyozott számtani átlagaként határozható meg:
E( r)= "piri
96.o
E( r)= várható hozam
pi= az i-edik hozam valószínqsége
ri=az i-edik lehetséges hozam
n=lehetséges hozamok száma
a továbbiakban a várható hozamot r átlaggal jelöljük.
Egyfajta elképzelést ad a jövQbeli kimenetek tendenciájáról, arról hogy az összes lehetQséget figyelembe véve mit várunk, hogy történni fog.
A szóródás 2 ismert statisztikai mértéke a szórásnégyzet és a szórás.
A szórásnégyzet vagy variancia(¡2) a lehetséges hozamok é a várható hozam közötti eltérések négyzetének átlaga.
97.o. Mind a variancia, mind a szórás alkalmas mérQszám a befektetésekkel kapcsolatos kockázat nagyságának jelzésére. Minél nagyobb a szórás, annál változékonyabbak a befektetések hozamai és kockázatosabb a befektetés. A zérus(0) szórás azt jelzi, hogy nincs kockázat, mert a hozamok biztosak. A varianciát gyakrabban használjuk mint a szórást:
-mértékegysége megegyezik a vizsgált sokaság mértékegységével (esetünkben a %-ban kifejezett hozammal)
-ha a valószínqségi eloszlás megközelítQleg normális eloszlású(szimmetrikus, harang alakú görbe), akkor a befektetés kockázata a várható hozammal és a hozamok szórásával jól jellemezhetQ.
98.o. Hozam és kockázat: A legtöbb befektetQ nem szereti a kockázatot, Qk a kockázattól idegenkedQ, a kockázatot kerülQ befektetQk. Ez azt jelenti, hogy csak akkor fognak befektetni kockázatos eszközökbe, ha úgy érzik, megfelelQ kompenzációt kapnak azért.
A kockázat semleges befektetQk a kockázattal szemben közömbösek, döntéseiket egyetlen tényezQ, a várható hozam motiválja.
A kockázatot kedvelQ befektetQk szeretik a kockázatot, sQt még hajlandóak fizetni is a kockázatvállalásért. Pl(lottószelvényt vásárol)(a várható érték mindig negatív, a nyerés várható értéke mindig kisebb)
A befektetési és a finanszírozási döntések tekinttében feltételezzük, hogy az emberek kockázatkerülQk. A menedzserek mint a tulajdonosok megbízottjai, amikor döntéseket hoznak a kockázatot vmi rossznak tekintik és csak akkor vállalnak kockázatot, ha a megfelelQ kompenzációt várhatnak érte. A kockázattól való idegenkedés az összekötQ láncszem a hozam és a kockázat között.
A modern portfólió elmélet
Tágabb értelemben a portfólió különbözQ befektetések együttesét jelenti. A vállalatok mérlegének eszköz oldala, amely a fennállásuk során megvalósított befektetéseket tükrözi- a vállalatok portfóliójának tekinthetQ. Szqkebb értelemben a portfólió fogalmát bizonyos eszközök vagy eszköz-csoportok együttesének jelölésére használják. (pl vállalatok termék portfóliója vagy a bank hitel portfóliója). Elterjedt még a portfólió kifejezés használata az olyan befektetésekre is, amelyek egy bizonyos fajta értékpapírból pl csak ötvénybQl vagy részvénybQl állnak. Ez volt a portfólió eredeti jelentéstartalma.
99.o. A modern portfólió elmélet kiindulópontjait a kockázatkerülés jelensége és a közgazdasági racionalitás feltételezése adja. Feltételezhetjük, hogy ha a befektetQknek lehetQségük van a kockázatuk csökkentésére, ami a várható hozamot nem érinti, akkor élni fognak a lehetQséggel. Egy racionális befektetQ nemcsak egyetlen eszközt vásárol, hanem különbözQ eszközök között osztja meg a pénzét. Amikor a befektetQk azért vásárolnak többféle eszközt, alakítanak ki portfóliókat, hogy csökkentsék a kockázatukat, azt mondjuk: diverzifikáljuk a befektetéseket.
A modern portfólió elmélet megalkotása Harry Markowitz nevéhez fqzQdik: olyan befektetQknek állított össze portfóliókat, akik a várt hozamot kívánatosnak és a hozadék szórását nem kívánatosnak tartják. A hozadék szórását nemkívánatos dologként definiálja, amelyet a befektetQk igyekeznek a minimumra csökkenteni.
110-A portfóliók hozama: Amikor két vagy több részvénybQl alakítunk ki portfóliót, akkor a portfólió várható hozama a portfóliót alkotó értékpapírok várható hozamának súlyozott számtani átlaga, ahol a súlyként az egyes értékpapírok portfólión belüli aránya szerepel.
112-100.o. A portfóliók hozamának szórása:
A korrelációs együttható két részvény hozama közötti kapcsolat irányának és szorosságának relatív mértéke. A korrelációs együttható (-1) és (+1) közötti értéket vehet fel, ez elQjel a korreláció irányát fejezi ki. A (-1) érték tökéletesen negatív (ellentétes irányú) a (+1) tökéletesen pozitív (azonos irányú) kapcsolatot jelent. Abszolút értéke pedig az együtt mozgás szorosságát fejezi ki. A két részvény közötti korrelációt általában rho-val jelöljük:
-ha a korrelációs együttható pozitív, a két részvény hozama egy irányban mozog, ha az 1-es részvény hozama emelkedik, a 2-es hozama is emelkedik.
-ha a korrelációs együttható negatív, a két részvény hozama ellentétesen mozog. Ha az 1-es részvény hozama emelkedik, a 2-es részvény hozama csökken, vagy fordítva.
-ha a korrelációs együttható értéke zérus(0), akkor a részvények hozamai egymástól függetlenül változnak.
A hozamok közötti kapcsolat kifejezésének másik statisztikai mérQszáma a kovariancia, ami együttes szórást jelent. KifejezhetQ az eltérés szorzatok súlyozott átlagaként vagy a korrelációs együttható és a két értékpapír szórásának szorzataként.
A kovariancia és a korrelációs együttható között szoros kapcsolat van. A kovariancia pozitív értéke azt jelenti, hogy a két részvény hozama együtt mozog. A negatív kovariancia arra utal, hogy amikor a részvény hozama a vártnál jobb a máik hozama a vártnál rosszabb lesz. Negatív kovariancia esetén a várható hozamtól való eltérések mérsékli a portfólió hozamának szórását,a hozamok változékonyságát.
A portfólió kockázatát 3 tényezQ határozza meg:
101.o.  a portfóliót alkotó értékpapírok hozamának szórása
-a portfóliót alkotó értékpapírok hozama közötti kapcsolat (korreláció v kovariancia)
-az egyes értékpapírok portfólión belüli súlya
103.o. A portfólió hozamának szórása kisebb, mint a 2 részvény szórásának átlaga, mert a hozamok kovarianciája negatív.
Ha portfóliót nem két hanem több részvénybQl állítanánk elQ, a portfólió hozamának kockázata tovább csökken- egy bizonyos pontig. Az újabb részvények bevonásával a portfólió hozamának szórása egy ideig gyorsan, majd lassuló ütemben csökken és végül 15-20 részvénynél a portfólió hozamának szórása a részvények számának növelésével sem csökkenthetQ tovább.
1404.o.Ennek az a magyarázata, hogy a részvények hozama közötti korreláció általában pozitív és nincs elég negatív korreláció ami egy bizonyos pontos túl is csökkentené a portfólió szórását.
Attól függQen, hogy vmely kockázati tényezQ a vállalatok mekkora körét érinti: egyedi és piaci kockázatot különböztetünk meg.
118-Az egyedi kockázatot olyan események, tényezQk, faktorok idézik elQ, amelyek csak egy adott vállalatra, esetleg ágazatra vannak hatással, csak számukra jelent veszély. A kockázatnak ezt a típusát specifikus vagy nem szimmetrikus kockázatnak is nevezik. Az egyedi kockázat a befektetések megosztásával, diverzifikációval kiküszöbölhetQ.
105.o. a kockázatnak azt a részét, amelyet a befektetések gondos kiválasztásával sem lehet kiküszöbölni piaci kockázatnak vagy szisztematikus kockázatnak nevezik. Nem diverzifikálható, mert olyan tényezQknek tulajdonítható, amelyek a gazdaság egészét érintik, többé-kevésbé minden vállalat tevékenységére hatással vannak.
122-A hatékony portfólió tétele: a modern portfólió elmélet alapját az a gondolat képzi, hogy ha több olyan eszközbe fektetünk be, amelyek hozamai között nem tökéletesen pozitív a korreláció, akkor csökkenthetjük a portfólió kockázatát.
106.o. –néhány portfólió várható hozama ugyanazon a kockázati szinten magasabb, mint más portfólióké
-néhány portfólió szórása alacsonyabb, mint az uolyan várható hozamú más portfólióké.
Mivel a kockázatkerülQ, racionális befektetQk a magas hozamot és az alacsony kockázatot kedvelik, ezért bizonyos portfóliókat elQnyben részesítenek más portfóliókkal szemben:
-a kockázat adott szintjén a legnagyobb(max) várható hozamot ígérik vagy
-az adott várható hozamot a legkisebb (min) kockázatért kínálják.
A hatékony portfólió tétele szerint maximális hozamot, minimális kockázattal nem lehet elérni. A hatékony portfólió a várható hozam és a becsült kockázat szempontjából egyenértékq, egyformán jó befektetések. A racionális befektetQk a hatékony portfóliók halmazából fogják kiválasztani a számukra optimális portfóliót. Azok a befektetQk, akik erQsen idegenkednek a kockázattól, az A pont közelében találják meg a számukra optimális portfóliót, akik kevésbé idegenkednek a kockázattól a B pont közelében találják meg a számukra optimális portfóliót.
135-A tQkepiaci árfolyamok modellje(CAPM)
A portfóliók hozama és a portfóliók kockázata közötti kapcsolatot Harry Markowit és William Sharpe ismert fel. Ha a befektetQk különbözQ eszközökbQl kialakított portfóliót tartanak, akkor számukra a portfólió várható hozama és a kockázata a releváns, nem az egyedi portfóliók hozama és kockázata.
A modell azon a feltételezésen alapul, hogy bármely eszköz várható hozama összefüggésbe hozható az eszköz kockázatának egy bizonyos részével ún. pici kockázattal. Az elvárt hozam és a piaci kockázat közötti kapcsolatot a tQkepiaci árfolyamok modellje= CAPM írja le.
A modell kulcsparaméterei:
-piaci portfólió
-kockázatmentes hozam(kamatláb)
-piaci kockázat mértéke
137-A piaci portfólió olyan, jól diverzifikált portfóliónak tekinthetQ, amely hozamának szórása már nem tartalmaz egyedi kockázatot, hanem kizárólag csak nem diverzifikálható piaci kockázatot. A piaci portfólió megtérülését tekintjük a részvénypiaci befektetés átlagos hozamának. (rm)
108.o. A kockázatmentes hozam (kamatláb rp) azok az eszközök, amelyek hozama a vásárlás idQpontjában teljes bizonyossággal ismert, kockázatmentes befektetésnek tekinthetQk. (rövid lejáratú diszkont kincstárjegy)
A béta koefficiens vagy csak egyszerqen ß: a kockázatos eszközök piaci kockázatának mértéke, amely kifejezi, hogy egy eszköz hozama milyen érzékeny a piaci mozgásokra,a piaci portfólió hozamának változására. A piaci portfólió kockázatát 1-nek tekintjük és ehhez képest határozzuk meg az egyedi értékpapírok és más portfóliók piaci kockázati szintjét.
-ha ß=1, akkor a piaci hozam 1%-os változása esetén az adott részvény hozama is 1%-kal változik.
-ha ß<1, akkor a piaci hozam 1%-os változásakor az adott részvény hozama 1%-nál kisebb mértékben változik.
-ha ß>1, akkor a piaci hozam 1%-os változásakor az adott részvény hozama 1%-nál nagyobb mértékben változik.
Az elvárt hozam 2 elembQl tevQdik össze: a kockázatmentes hozamból, amely a pénz jövQértékéért jár és az eszköz piaci kockázatával(bétájával) arányos kockázati prémiumból,a mely a vállalat kockázatáért kompenzálja a befektetQt.
ri = rf + ßi ( rm - rf )
ri=bármely i eszköz elvárt, kockázattal arányos hozama
rf=kockázatmentes befektetés hozama
rm=piaci portfólió várható hozama
rm-rf=átlagos piaci kockázati prémium
ßi=i eszköz piaci kockázata
139-109.o. A kockázat és az elvárt hozam közötti lineáris kapcsolatot az értékpapír-piaci egyenes (SML) szemlélteti. Helyzetét és meredekségét a kockázatmentes befektetés és a részvénypiac egészének hozam-kockázat párja határozza meg. Rf biztos, ezért ß értéke 0. A piaci portfólió, a részvénypiac átlagos várható hozama(rm), a piaci portfólió, a részvénypiac egészének piaci kockázata pedig 1. Az értékpapír piaci egyenes jelzi a megfelelQ elvárható hozamokat a különbözQ bétájú értékpapírok és portfóliók számára. Csak azoknak az értékpapíroknak és portfólióknak a hozama arányos a kockázatukkal, amelyek az értékpapír-piaci egyenesen fekszenek. Amelyek az egyenes alatt fekszenek túlértékeltek, aktuális piaci árfolyamuk a belsQ értéküknél nagyobb, ezért a várható értékük alacsonyabb, mint amennyi a piaci kockázatuk alapján elvárható lenne. (és fordítva& )A túlértékelt értékpapíroktól a befektetQk igyekeznek megszabadulni, az ilyen részvények kínálata megnQ és így az árfolyamuk csökken, ami pedig a várható hozamok növekedését eredményezik. Az árfolyamok addig csökkennek, amíg a várható hozamok el nem érik a kockázattal arányos, a befektetQk által elvárt, méltányos hozamot. (az alulértékelnél épp az ellenkezQje)
110.o. A tQkepiaci árfolyamok modellje szerint egyensúlyi helyzetben az elvárt hozamoknak a kockázatmentes kamatlábon felül az értékpapírok vagy portfóliók ß-val arányos kockázati prémiumot biztosítaniuk kell.
153-116.o. BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK
Beruházáson tárgyi eszköz beszerzésére, létesítésére, a meglévQ tárgyi eszközök bQvítésére, élettartamának, teljesítQképességének növelésére szolgáló tQkekiadásokat értjük.
-a beruházások többsége jelentQs egyszeri pénzkiadással jár
-megvalósítások gyakran hosszabb idQt vesz igénybe
-a beruh révén képzQdQ jövedelmek idQben késQbb jelentkeznek és teljes bizonyossággal nem ismertek
-a beruh hosszú idQre meghatározzák a vállalat mqszaki-technológiai jellemzQit, gazdasági, pénzügyi helyzetét
-a rossz beruházási döntések sok esetben visszafordíthatatlanok, vagy csak tetemes ktgekkel korrigálhatók
Általánosabb célok:
-a vállalat bevételeinek, piaci részesedésének növelése
-ktgek csökkenése
-az elavult , elhasználódott eszközök pótlása
-a jogszabályoknak, hatósági elQírásoknak való megfelelés
117.o. A beruházási javaslatok lehetnek:
-független projektek
-egymást kölcsönösen kizáró projektek
-más beruházásoktól függQ projektek
Független projekteknek azok tekinthetQk, amelyek elfogadása vagy elutasítása nem függ más projektektQl. A beruházási cél kerül az elemzés középpontjában és csak azt kell eldönteni, hogy pénzügyi szempontból jó vagy nem jó a projekt, érdemes vagy nem érdemes megvalósítani.
Egymást kölcsönösen kizáró projektek esetén az egyik projekt elfogadása kizárja a másik elfogadását. Tehát azt kell megítélni, hogy a két projekt közül melyik a jobb.
Más projekttQl függQ javaslatok jellemzQje, hogy elfogadásuk összekapcsolódik egy másik projekt elfogadásával és megvalósításával.
155-118. o. A beruházási javaslatok értékelése:
Abból a megközelítésbQl kell elvégezni, hogy a tervezett beruházás megvalósítása növeli-e a vállalat és ezen keresztül a tulajdonos(részvényes) vagyonát. Csak olyan eszköz vagy projekt járul hozzá a vállalat vagyonának növekedéséhez, amely többet ér, mint amennyibe kerül, azaz a mqködése révén képzQdQ pénzjövedelem meghaladja a megszerzésére fordított tQkekiadást.
JövQre vonatkozó döntésekhez kapcsolódó bevételek, költségek és jövedelmek képezik a vizsgálat tárgyát.
A projektek értékeléséhez becsülni kell:
-beruházás hasznos élettartamát
-beruházásokkal kapcsolatos pénzáramlásokat
-pénzáramlások diszkontálásához szükséges kamatlábat
Egy eszköz hasznos élettartama az üzembe helyezés idQpontjától a jogi, mqszaki vagy gazdasági okból történQ üzemen kívül helyezés idQpontjáig eltelt idQszak.
156-119.o. A beruházásokkal kapcsolatos pénzáramlások becslése
Meghatározás a csak részben a pénzügyi elemzQk feladata. A pénzáramlások becsléséhez szükséges információk döntQ többségét a vállalat különbözQ területeirQl, mérnököktQl, tervezQktQl, termelési és marketingszakemberektQl kapják.
A beruházásokkal kapcsolatos pénzáramlások
"l t ~ Ò ¾
ü

v
Èê"`”ØÔ@4#6#r#Z%p%†'Œ'˜'Î'Ö*+à.b/°;0<ˆBÖBxC~CˆCªCLERE\E€E‚E¤EÄFêFâHIúI(JtKÆKPNtN|PÖPÜPâP^Q‚QÜSþSV V V$VÌXÒXÜXYô\õéÞéÞéÞéÞÒÞéÞéÞÒÞÒÞÒÞÇÒÞÒÞéÞéÞéÞÒÞÒÞéÞéÞéÞéÞéÞéÞéÞéÞéÞéÞéÞéÞéÞÒÞÒÞ»Þ»ÞéÞéÞh²[…h´$iCJ
H*aJ
h²[…h™hxCJ
aJ
h²[…h´$i>*CJ
aJ
h²[…h´$iCJ
aJ
h²[…h´$i5CJ
aJ
h²[…hšA^CJ
aJ
J"l Ô ´

v
È
`

œ
( n –œÞ<è"”–Ô@¤ ¦ 6#Z%p%2&ö&óóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$ „]„a$gd²[…üÃFÄTÄþþþö&†'Ð'Ö*–-Ö.d/`0À1&3Ê3Ð4
6Ä6ì7

96:;°;0<º<þ<>=ê=&?A|BÖBxCóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$ „]„a$gd²[…xC®CLE‚E²FÄFâHúIjKxMPNO\OOrPÜP^Q°SÐSüUVÌX[ [R\ú\ ^˜^Þ^óóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$ „]„a$gd²[…ô\ö\
]

]`]j] ^˜^ ^¢^®^°^´^¶^Â^Ä^Ì^Î^Ú^Ü^ø^ú^

` ```*`X`b`d`Š`Œ`Ž`’`¸`º`¼`¾`Ä`î`ð`.a0a@aFaóèóèÜèÐèÜèóèÜèóèÜèóèóèÜèóèÐèÁ诞ÁèŒ{ÁpèóèóèÐ h²[…h™hxCJ
aJ
!jh²[…hF.ËCJ
EHøÿUaJ
#j·ÖM
h²[…h´$iCJ
UVaJ
!jh²[…h´$iCJ
EHöÿUaJ
#jυM
h²[…h´$iCJ
UVaJ
jh²[…h´$iCJ
UaJ
h²[…h´$i5CJ
aJ
h²[…h´$iCJ
H*aJ
h²[…h´$iCJ
aJ
h²[…h´$iCJ
H*aJ
,Þ^’_`\`Ê`þ`@a°abTbôb ccºf2i¸jâj

k&k*l¤m¦oðop(qZqBsds¾tóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$ „]„a$gd²[…FaRa°abRbãbäbêbëbïbòbùbúbccc c
c
cc ccc2i8iDiri&kTk¤mæmâoäop ppVp4q uuu6u8uBuHuTuŽuŽv–v¢v®vÀvww&w(w.w:wRwpyry†yŠyyœyõéõéõÝõÝõÑõÝõÝõÑõÝõÝõÑõéõéõéõéõÑõéõéõÝõÝõéõÝõéõÝõÝõÝõÝõÝõÝõÑõéõéõÝõÝõéõÝõéõéõÑõÑéõh²[…h´$iCJ
H*aJ
h²[…h´$iCJ
H*aJ
h²[…h´$i5CJ
aJ
h²[…h´$iCJ
aJ
R¾tàt

uBu‚v´v(wZxŠy\z¾z{ð|L~èî€4l¢Ö$‚*„ô‡F‹áŒ
 ‘r‘óóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$ „]„a$gd²[…œyÂy¾zÄzÐz {ð|}L~|~Œ€¨€Ü€Þ€ê€ì€68¢6‚6„x„0ˆNˆF‹t‹áŒéŒ
L0‘F‘Á–â– ›œœœ$œ&œ2œ4œ8œ:œFœHœ4Ôž4ŸV¢Š¢(¨t¨f¬Ž¬® ®j®ì®ª²Ð²Fµ‚µ·X·À¹è¹œ¼ê¼¿óèóèóèÜèÜèóèÐèÄèÐèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèÐèÐèÄèÐèÄè¸è¸èóèóèóèÐèóèóèóèóèóèóèh²[…h´$i>*CJ
aJ
h²[…h´$iCJ
H*aJ
h²[…h´$iCJ
H*aJ
h²[…h´$i6CJ
aJ
h²[…h´$iCJ
aJ
h²[…h´$i5CJ
aJ
Hr‘Á– ›œPœzœÂœöœ4 ž–žÔž4ŸlŸÎŸT F¢¢¥Š§(¨4ª]ªb¬æ­4®^®ì®î°óóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$ „]„a$gd²[…î°š±ª²¦´Fµ·r¹Œ¹À¹œ¼æ¾*¿D¿^¿†¿²¿ ÀBÁ¢Á$–ÂÖĎÅfÆîÉ~ˊˬËÔÎóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$ „]„a$gd²[…¿¿
¿

¿¿¿ ¿"¿F¿H¿`¿f¿²¿¸¿Ä¿À$Â*Â6’šÅfƊˬË3ÔaÔõÔÖ@׆׊×È×~݄݆݀݊݌ÝÄÝÆÝÞPÞèšèîî$î&î*î,î8î<îÂîÈîäîüîþîóèóèóèóèóèóèÜèÜèÜèÜèÜèÐèÄèÜèÜèÐèóèóèóèóèÜèÜèóè¸èóè¸Üè§è—-h²[…h´$iCJ
PJ^JaJ
o( h²[…h´$i56CJ
\]aJ
h²[…h´$iCJ
H*aJ
h²[…h´$i6CJ
aJ
h²[…h´$i>*CJ
aJ
h²[…h´$i5CJ
aJ
h²[…h´$iCJ
aJ
h²[…h´$iCJ
H*aJ
8ÔδÏ|ÑÌÒdÔõÔ@×^Üv݈ÝÂÝÞ:àÖáìåèšèêëìî<înîÈînï

ð¬ðððóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóãããã$ „7$8$H$]„a$gd²[…
$ „]„a$gd²[…þîï”ï–ï˜ïñ0ñNñPñRñèòêòDôFôfõhõöööBö*÷.÷æ÷ì÷0øzøˆøöø
û(û¦û®ýþËþÿ>’˜¢î¬Úü
8Œ–Ò˜

ž

ñæÖñæÅæÖñæñæñæñæ¹æ­æñæÅæžæ’æ’­æ­æ­æ­æ­æ­æ­æ’­æ­æ„’æ„h²[…h´$i5>*CJ
aJ
h²[…h´$i>*CJ
aJ
h²[…h´$i6CJ
\]aJ
h²[…h´$i5CJ
aJ
h²[…h´$iCJ
H*aJ
h²[…h´$i56CJ
\]aJ
-h²[…h´$iCJ
PJ^JaJ
o( h²[…h´$iCJ
aJ
h²[…h´$iCJ
PJ^JaJ
4ððñÄñ^òøòó:ôêô õ¸õöDöÞö€÷æ÷~øúø4ùˆùúPú(ûdûöûœýVþÊþïïïïïïïïïããïïïãããããããããããã
$ „]„a$gd²[…$ „7$8$H$]„a$gd²[…Êþ%ÿz’ò°Ê¢ÞüÚÌ,˜


> x´fŒ$ t Ð (óóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$ „]„a$gd²[…ž


x€²fnzŠÐ î
´Zz"\"’(¼(Ö*ø*ì+ô+ø+,*1@1N1z19B9<”<†@¬@øB C²FÚFLIxI*OTORRRbR¬SÈSÞSöSW>WX@XNYŽYš\Ä\_D_¬aöaee
e eFeLeóèÚóèÎèÎèóèÎèÎèÎèÎèóèÂèÂèÎèÎèÎèÎèÎèÎèÎèÎèÎèÎèÎèÎèÎèóèóèóèóèÂèÂèÂèÎè¶è¶è¶h²[…h´$iCJ
H*aJ
h²[…h´$i6CJ
aJ
h²[…h´$i5CJ
aJ
h²[…h´$i5>*CJ
aJ
h²[…h´$iCJ
aJ
h²[…h´$i>*CJ
aJ
H(ª*P~Æ-F "b"¼"ø"J#–#¼#ü#T$º$:%Ì&È(r*ì+®0L1v6¶79ú;óóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$ „]„a$gd²[…ú;”<=>œ>v?z@øBfFLIOR¬SäT8VtWXYj\
_¬aôd eeDeˆeÄeúehfóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$ „]„a$gd²[…LeŠeŽeRhTh†mªmn~n€o¸ovp°pu8u~H~N~€ð€m‚q‚x‚™‚±‚œˆ´ˆ”&”,”J”®•–˜—º—Æ—ü—N™Œ™|žÀžÂ¢£L¨T¨X¨v¨€ª‚ªØªÚª.¬‚¬Ê±Ì±þ±¾²Â² ³%³»õéõÝõÑõÅõÅõÅõÑõÅõ¹ÑõÑõÑÅõÅõÑõÑõÅõÑõÅõÑõÑõÑõÑõÑõéõéõÑõ«™õÑõÑõ"h²[…h´$i5CJ
\aJ
mH sH h²[…h´$i5CJ
\aJ
h²[…h´$i>*CJ
aJ
h²[…h´$i6CJ
aJ
h²[…h´$i5CJ
aJ
h²[…h´$iCJ
H*aJ
h²[…h´$iCJ
H*aJ
h²[…h´$iCJ
aJ
ˆô‰Œ‹bŒØŒ„âÔŽ ‘óóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$ „]„a$gd²[… ‘ “”È–N™•šúšQ›`òxžÂ¢£l¥‚§º§Ü§¨L¨†ª.¬x®Ú®F¯³¯Ê±þ±6²Z²óóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$ „]„a$gd²[…Z²|²¢²¾²
»°¼î¼J¾Â¾(¿î¿ÊÀ ÁÊÁ:Â^ºÂ.ÂìÃøÃ@ÄdƴǼÈÉüËÎÌ"Íóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$ „]„a$gd²[…»V»°¼¸¼Â¼ì¼ ÁÊÁ@ÄnÄdƬƴÇòǼÈÄÈÔÈÉbÏjÏxÏÞÏÒä
^

¾

Â

¢€ .BššL˜8º N!b(¸(†,Ž,š,æ,- .000 1n33:5ª57R7z8¾8(:‚:´?â?²AöAøABöCþCD&DäHóèóèóèÜèÐèÐèÐèóèóèóèóèÎèóÜÐèÜèÜèÜèÜèÜèÜèÜèóèóÜèÂÜèÂÜèóèóèóèóèóèóèóèóè´èh²[…h´$i5>*CJ
aJ
h²[…h´$iCJ
\aJ
Uh²[…h´$i6CJ
aJ
h²[…h´$i>*CJ
aJ
h²[…h´$iCJ
aJ
h²[…h´$i5CJ
aJ
G"ÍbͺÍ$ÎbÏàϬÑä
^

¤
¢€ BŽ˜àª ¾#:%b(†,æ,ø- .`.Ü./j/Ì/óóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
$ „]„a$gd²[… becslése azért is nehéz feladat, mert viszonylag kevés az ún. zöldmezQs beruházás, amikor a projekthez egyértelmqen hozzárendelhetQk a pénzáramlások. Amíg a pügyi eszközök esetében teljesen egyértelmq a pénzáramlások tartalma, addig a beruházási javaslatoknál korántsem. Amikor egy beruházási javaslatot pügyi szempontból értékelünk, akkor azt vizsgáljuk, hogy a projekt hasznos élettartama alatt folyó mqködésbQl képzQdik-e annyi pénzjövedelem, amely nemcsak a projekt megvalósítására fordított tQke megtérülését biztosítja, hanem a vállalat vagyonának növekedését is. A projekttel kapcsolatos releváns pénzáramlás a jövQbeli várható mqködési cashflow, amely leegyszerqsítve az adózott üzleti eredmény és az értékcsökkenési leírás együttes összege.
156-A pénzáramlások becslésénél követendQ elvek, szabályok:
1.a pénzáramokat növekményi alapon kell becsülni: egy projekt értékét azok a pótólagos pénzáramlások befolyásolják, amelyek a javaslat elfogadásából következnek.
120.o. Ezért minden olyan pénzáramlást, amely a beruházás elfogadásával változást eredményez a vállalat árbevételében, ktgeiben és adófizetésében, bele kell foglalni az elemzésbe. Csak a pénzáramlások növekmény alapon történQ becslése biztosítja, hogy minden beruházási javaslatot-a vállalat többi tevékenységébQl vagy beruházásától elkülönülten-önmaga érdemei alapján ítéljük meg.
2.pénzáramlások adózás utáni bázison kell mérni: az adó egyrészt tényleges pénzkifizetést jelent, ezért amikor a vállalkozás tulajdonosa, részvényese értéket maximalizál, nyereséget mélegel, akkor értelemszerqen adózás utáni értékkel számol. Másrészt a beruházás megvalósítása is adózott eredménybQl történik, vagy ha hitelbQl, akkor a fejlesztési hiteleket adózás utáni pénzbQl kell visszafizetni. Tehát akkor vagyunk következetesek, ha vmennyi pénzáramlásnál adózás utáni értékkel számolunk.
3.a pénzáramok becslésekor a beruházás vmennyi közvetett hatását figyelembe kell venni: ez a pénzáramlások növekmény alapon történQ becslésének elvébQl következik. Gyakran elQfordul, hogy egy projektnek közvetett hatása is van, ami kedvezQ és kedvezQtlen is lehet. Az ilyen mellékhatásokat eróziónak vagy még szemléletesebben kannibalizmusnak nevezik.
4. az elsüllyedt ktgeket el kell felejteni: ezek körébe olyan kiadások tartoznak, amelyek már korábban megtörténtek vagy olyan ráfordítások,amelyek amilyen módon kapcsolatban vannak ugyan a beruházással,azonban megtérülésük nem a beruházási javaslat elfogadásától vagy elutasításától függ. Egy beruházás szempontjából ugyanis csak azok a ktgek relevánsak, amelyek kifizetésére akkor kerül sor, ha a beruházás megvalósul.
121.o. 5.figyelembe kell venni a beruházáshoz felhasznált meglévQ erQforrások alternatívaktgét: A tQke alternatívaktg-e nem vmilyen eszköz megszerzésével kapcsolatos, hanem vmilyen haszonról való lemondás, vmilyen haszon feláldozását jelenti. A meglévQ eszközök alternatívaktg-e az a pénzáramlás, amelyet az eszköz akkor generálna, ha a vállalat nem a tervezett projekthez használná fel.
6.figyelembe kell venni a beruházáshoz kapcsolható nettó forgótQke szükségletet: A nettó forgótQke a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbsége.
A beruházási javaslatok egy részére tehát az a jellemzQ, hogy elfogadásukkal, megvalósításukkal változás köv be mind a forgóeszközök, mind a rövid lejáratú kötelezettségek állományában és így a nettó forgótQke szükségletben is.
122.o.7.A finanszírozással összefüggQ pénzáramlásokat figyelmen kívül kell hagyni a pénzáramlások becslésekor: A finanszírozási ktgektQl azért kell eltekinteni, mert a beruházás értékelésekor azt kell felmérni, hogy a beruházott eszköz mennyi pénzjövedelmet termel. Ehhez az eszköz mqködésébQl származó pénzáramlásokat az eszköz megszerzésére fordított pénzáramlásokkal kell összehasonlítani.
A finanszírozással kapcsolatos pénzáramlások belefoglalása a beruházás pénzáramlásaiban csak akkor lenne releváns, ha a hitelek kamatlába eltérne a diszkontáláshoz használatos kamatlábtól.
Az osztalékfizetéseket szintén figyelmen kívül kell hagyni, mivel annak eldöntése, hogy mit történjék az adózott eredménnyel, nem a beruházási, hanem a finanszírozási döntések tárgyát képezi. A beruházások értékelésekor általánosan elfogadott az a gyakorlat, hogy a finanszírozás módját nem a pénzáramlásoknál, hanem a pénzáramlások diszkontálásakor használatos kamatlábon keresztül vesszük figyelembe.
8.Az inflációt konzisztensen kell kezelni: Inflációs környezetben különbséget kell tenni nominális és reálkamatlábak között. Az infláció konzisztens kezelése jelenti, hogy amennyi diszkontrátaként nominális kamatlábat használunk, akkor a pénzáramlásokat is nominálisan kell becsülni, ha viszont reálkamatlábat alkalmazunk a diszkontáláshoz, akkor a pénzáramlásokat is változatlan áron kell becsülni. A beruházások értékelésénél általánosan elfogadott eljárás, hogy a nominális pénzáramokat diszkontálunk nominális kamatlábakkal.
160-123.o.A pénzáramlások típusai és tartalma:
KezdQ pénzáramlás: a beruházás érdekében, a beruházás eldöntésétQl a beruházás üzembe helyezéséig felmerült kiadásokat foglalja magába.
FQbb elemei:
+ Az új eszköz eredeti bekerülési ára
+ A tQkésíthetQ kiadások (szállítás, szerelés, alapozás stb.)
+ Nettó forgótQke szükséglet
+ MeglévQ erQforrások alternatívaköltsége
- Régi eszközök értékesítésébQl származó bevétel
+/- Adóhatás
= KezdQ pénzáram
Mqködési pénzáramlás: a beruházás üzembe helyezése után, a beruházás következtében hogyan változnak a vállalkozás bevételei és ktgei a beruházás tervezett hasznos élettartama alatt.
124.o. fQbb elemei:
+ Árbevétel
- Folyó mqködési költségek
- Értékcsökkenési leírás
=Adózás elQtti eredmény
- Társasági adó
=Adózás utáni eredmény
+ Értékcsökkenési leírás
Folyó mqködésbQl származó pénzáram
+/- ForgótQke változás
A periódus pénzárama
VégsQ pénzáramlás: beruházás mqködésének befejezése után mekkora pénzösszeget nyerhetünk vissza az eredeti befektetésbQl.
Két fQ eleme van:
-tárgyi eszközök értékesítésébQl származó tényleges pénzbevétel
-felszabaduló forgótQke
156-Konvencionális és nem konvencionális pénzáramlások: A hasznos élettartam alatt a pénzáramlások elQjelében hányszor következett be változás, ez alapján konvencionális (természetes) és nem konvencionális pénzáramlásokat ismerünk.
125.o. konvencionális pénzáramlások esetén a projektek hasznos élettartama alatt csak egyetlen negatív elQjelq pénzáramlás van, az üzembe helyezéssel kapcsolatos kezdQ tQkekiadás.
A nem konvencionális pénzáramlásokat arról lehet felismerni, hogy nemcsak a kezdQ pénzáramlás elQjele negatív, hanem a mqködési pénzáramlások között is pozitív és negatív elQjelq pénzáramlások egyaránt elQfordulnak.
162-Döntési problémák, döntési kritériumok:
-érdemes-e megvalósítani a projektet?
-két, egymást kölcsönösen kizáró projekt közül melyik a jobb?
Csak azt a projektet szabad elfogadni és megvalósítani, amely pénzügyileg életképeznek bizonyul, ellenkezQ esetben a projekt megvalósítását el kell vetni. ’!majd ki kell választani közülük a legjobbat. Mivel a két projekt kizárja egymást, ezért az egyik elfogadása a másik elutasítását jelenti.
Bármilyen pénzügyi számításról legyen szó a köv egyszerqsítQ feltételezésekkel élünk:
-pénzbeáramlások és pénzkiáramlások bizonyos idQpontokban történnek, tipikusan év végén.
-megvásárolt eszközöket azonnal üzembe helyezik
-vmennyi jövQbeli kockázata azonos.
126.o.A beruházási számítások olyan eljárások, amelyekkel a javasolt projektek számszerqsíthetQ vállalati célok tükrében ítélhetQk meg. Bennük csak pénzben kifejezhetQ vállalati célok jelennek meg, a nem monetáris célokat a számítások figyelmen kívül hagyják.
Statikus és dinamikus számítások:
Statikus számítások közös jellemzQje, hogy nem veszik figyelembe a pénz idQértékét, azaz sa döntéshozó számára nincs jelentQsége annak, hogy a beruházás üzembe helyezését követQen mikor és milyen nagyságú pénzáramok képzQdnek a hasznos élettartam alatt.
163--megtérülési idQ: PB: arra a kérdésre ad választ, hogy a kezdQ tQkebefektetés a beruházás révén képzQdQ pénzáramlásokból hány év alatt térül meg. Ha a várható pénzáramlásokról feltételezhetjük, hogy minden évben azonos nagyságúak, akkor a megtérülési idQ a kezdQ befektetés és a várható évi pénzáramlás hányadosa.
Ha az év végi pénzáramlások különbözQ nagyságúak, akkor meg kell keresni azt az idQpontot, amikor a halmozott(kumulált) pénzáramlások összege éppen megegyezik a kezdQ tQkebefektetéssel.
Egy beruházási javaslat akkor fogadható el, ha a várható megtérülési idQ rövidebb, mint a megengedhetQ max megtérülési idQ.
A megtérülési idQ fQbb erQsségei:
-egyszerq kiszámítani és könnyq értelmezni
-elQnybe részesíti a likviditást, ugyanis minél rövidebb a megtérülési idQ, annál hamarabb felhasználhatók a beruházás révén képzQdQ pénzösszegek.
127.o.  bizonyos szempontból információt nyújt a javasolt projekt kockázatáról, mivel normál körülmények között a rövidebb idQ alatt megtérülQ projektek kisebb kockázatot hordoznak, min a hosszabb megtérülési idejqek.
Gyenge pontjai:
-nem veszi figyelembe a pénz idQértékét
-a megengedhetQ max megtérülési idQ meghatározása erQsen szubjektív
-nem méri a beruházási javaslat jövedelmezQségét
-Figyelmen kívül hagyja, hogy a megtérülési idQ után milyen hosszú ideig és milyen nagyságú jövedelmek képzQdnek még, így nincs összhangban a részvényesek vagyonmaximalizálási céljaival
-egyértelmqen a rövidebb élettartamú beruházásokat preferálja,a vállalatok stabil mqködéséhez azonban szükség van hosszabb élettartamú projektekre.
A megtérülési idQnek létezik egy tovább fejlesztett változata: az ún. diszkontált megtérülési idQ: azt fejezi ki, hogy hány évig kell beruházásoknak mqködnie, hogy a nettó jelenérték szempontjából ésszerq legyen. Rövidebb megfogalmazásban: hány év diszkontált jövedelmébQl térül meg az eredetileg befektetett tQke.
A dinamikus számítások a névbQl következQen figyelembe veszik a pénz idQértékét. A diszkontált pénzáramlások(DCF) módszerén alapuló számítások körébe a nettó jelenérték, a belsQ megtérülési ráta és a jövedelmezQségi index tartozik.
167--nettó jelenérték( NPV): egy különbség jelegq mutató, amely jelzi, hogy a beruházás teljes élettartama alatt képzQdQ pénzáramlások diszkontált összegébQl levonva a kezdQ befektetést, mekkora nettó jövedelem keletkezik.
128.o.A kezdQ pénzáramlás Co a projekt megvalósításának ára, elQjelet tekintve negatív, mivel pénzkiadást takar. A mqködési pénzáramlás együttese (PV) a nettó bevétel, amely a projekt jövedelemtermelQ képességét mutatja.
Ha az NPV pozitív, akkor a jövQbeli bevételek értéke nagyobb, mint a beruházás megvalósítására fordított kiadás. Ez azt jelenti, hogy a projekt jó, a beruházás növeli a vállalkozás vagyonát és a hozama nagyobb a befektetQk által elvárt hozamnál.
A negatív nettó jelenértékq beruházás csökkenti a vállalkozás piaci értékét és a projekt hozama a tQkektgnél kisebb hozamot ígér.
NPV>0 A beruházás
várhatóan
növeli a
vállalkozás
értékét A projektet
el kell
fogadni NPV<0 A beruházás
várhatóan
csökkenti a
vállalkozás
értékét A projektet
el kell
utasítani NPV=0 A beruházás következtében a vállalkozás értéke várhatóan
nem változik A projekt
elfogadása
vagy eluta
sítása
közömbös 169-129.o.A belsQ kamatláb (IRR): az a kamatláb, amellyel a beruházás révén képzQdQ pénzáramokat diszkontálva, azok együttes jelenértéke éppen egyenlQ a kezdQ tQkebefektetéssel, tehát NPV=0
Lényegét tekintve az a jövedelmezQségi mutató, éves átlagos várható hozam, amelyet a becsült pénzáramlások ismeretében z adott projekt biztosít.
130.o. IRR szabály:
IRR>r A beruházás
várható
hozama
nagyobb,
mint az
elvárt hozam A beruházás
Elfogadhat
ó (+NPV) IRR Várható
hozama
kisebb, mint az
elvárt hozam A beruházást
el kell
utasítani
(-NPV) IRR=r A beruházás
várható
hozama
azonos az
elvárt hozammal A beruházás
elfogadása
vagy elutasítása
közömbös
(NPV=0)
A belsQ megtérülési ráta, mint döntési kritérium fQbb erQsségei:
-figyelembe veszi mind a pénzáramlások nagyságát, mind azok idQbeli alakulását a beruházás teljes élettartama alatt.
-normál döntési helyzetben a nettó jelenérték szabállyal azonos eredményhez vezet
-belsQ megtérülési ráta százalékos formában kifejezett éves átlagos várható hozam, ezért a menedzsment számára könnyebben értelmezhetQ, mint a nettó jelenérték mutató.
Gyenge pontjai:
-nem konvencionális beruházások esetén több olyan belsQ kamatláb is létezik, amely mellett NPV=0, gazdasági-pénzügyi szempontból azonban az IRR nem értelmezhetQ.
-egymást kölcsönösen kizáró beruházási javaslatok esetén a nettó jelenérték és a belsQ kamatláb szabály ellentétes döntést eredményez.
--az újabb befektetés a piaci hozammal megegyezQ elvárt hozammal történik, mint a piaci hozam fölötti IRR mellett.
173-131.o. JövedelmezQségi index PI: a nettó jelenérték egy változata. A beruházás révén képzQdQ pénzáramok jelenértéke és a kezdQ tQkebefektetés különbsége helyett, ezeknek a pénzáramlásoknak az arányát jelenti. Gyakran említik úgy is, mint a haszon-kg arányt, mivel a beruházásból származó hasznot viszonyítjuk a beruházás ktgéhez.
PI>1 Minden befektetett
1Ft-ból jelenértékben
több, mint 1 Ft meg
térülése várható A beruházást
el kell fogadni PI<1 Minden befektetett
1Ft-ból jelenértékben
kevesebb, mint 1 Ft
megtérülése várható A beruházást
nem szabad
elfogadni PI=1 Minden befektetett
1Ft-ból jelenértékben
pontosan 1 Ft
megtérülése várható A beruházás
elfogadása
vagy elutasítása
közömbös
132.o. a beruházási index, mint döntési kritérium erQssége:
-viszonylag könnyq kiszámítani
-erQforrás korlát esetén jobb döntést eredményez, mint a nettó jelenérték
Gyengesége:
-elég nehéz értelmezni
-egymást kölcsönösen kizáró és eltérQ méretq projektek rangsorolásakor a nettó jelenértéken alapuló döntéssel ellentétes döntéshez vezet. Ilyen szituációban ezért a nettó jelenérték alapján hozott döntés eredményezhet nagyobb vagyongyarapodást a vállalkozás ás a tulajdonosok számára.
177-135.o.Beruházási javaslatok értékelése speciális döntési helyzetekben:
Többsége független projekt, természetes, konvencionális pénzáramlással. Az elemzQknek csak azt kell vizsgálni, hogy a kérdéses projekt pénzügyi szempontból elfogadható-e vagy sem. Ennek megítélésére a diszkontált pénzáramlásokon alapuló módszerek(NPV, IRR, PI) mindegyike alkalmas és azonos döntést eredményeznek.
Az általánostól eltérQ döntési szabályok alkalmazására leggyakrabban az egymást kölcsönösen kizáró projektek értékelésekor kerül sor olyan esetekben, amikor jelentQsen eltér egymástól
-a projekterk mérete, kezdQ tQkeszükséglete
-a projekt hasznos élettartama
185- 145.o.A BERUHÁZÁSOK KOCKÁZATÁNAK ELEMZÉSE
A projektek jövQbeli mqködési pénzáramai körüli bizonytalanság képezi a kockázat alapját. A vállalatok mqködési pénzáramainak alakulását, változását egyrészt makrogazdasági tényezQk, másrészt vállalat-specifikus tényezQk befolyásolják. A makrogazdaságban rejlQ kockázati faktorok vmilyen mértékben minden vállalatot érintik, mag a vállalat-specifikus kockázati tényezQk csak az adott vállalat vagy egy szqkebb szakma tevékenységét, eredményességét befolyásolják. A kétféle kockázati tényezQ együttesen adja a beruházás teljes kockázatát, mely a beruházások mqködési pénzáramlásainak változékonyságával jellemezhetQ.
Annak a lehetQségét, hogy rossz döntést hozunk a hibásan becsült pénzáramlások következtében elQrejelzési kockázatnak nevezzük.
146.o. Az elQrejelzési kockázattal szemben a védekezés, ha feltesszük a kérdést: MibQl adódik a pozitív nettó jelenérték?  az extraprofit diszkontált értéke,a mi lehet idQleges vagy tartós.
Példa a pozitív jelenérték forrására:
-régi, bevezetett márkák, amelyekhez ragaszkodik a vásárló
-kivételezett elosztási rendszerek tulajdona vagy irányítása
-magas színvonalú termékek és gyártási technológiák szabadalmi joga
-kedvezQ természeti erQforrások kizárólagos tulajdonjoga
-nagybani termelés vagy elosztás elQnye, ami részben a tQkeigényes termelési eljárásból, részben a magas induló tQkeszükségletbQl adódik
191-147.o.Érzékenységi elemzés: azt vizsgáljuk, hogy a kulcsfontosságú paraméterek érétkeiben bekövetkezQ változások hogyan hatnak a beruházás nettó jelenértékére, azaz mennyire érzékeny a beruházás nettó jelenértéke egy bizonyos paraméter változására.
FQbb lépései:
-ki kell választani azokat a lényeges változókat, amelyek alapvetQen meghatározzák egy projekt nettó jelenértékét
-a pénzáramlásokat befolyásoló kulcsfontosságú változókhoz különbözQ értékeket kell rendelni. (legalább 3)
-ez alapján felállítunk egy alapmodellt, amely a várható pénzáramlások alapján megadja a projekt várható nettó jelenértékét.
-kiszámítjuk a beruházásból származó jövQbeli pénzáramlásokat oly módon, hogy mindig csak egyetlen tényezQ értékét változtatjuk.
-a becsült pénzáramlások alapján elvégezzük a nettó jelenérték számítást
-így láthatóvá válik, hogy egy adott kulcsfontosságú tényezQ változása milyen hatással lenne a beruházás nettó jelenértékére.
Pozitívuma, hogy rákényszeríti az elemzQket arra, hogy végig gondolják, melyek azokat a tényezQk, amelyek nagysága alapvetQen befolyásolja a projekt nettó jelenértékét.
148.o. Hiányossága, hogy olyan fogalmak, mint optimista vagy pesszimista, nem definiálhatók egyértelmqen, így erQsen szubjektívek. Továbbá az egyes változók hatását izoláltan, egymástól függetlenül vizsgálja.
188-Forgatókönyv (szenárió) elemzés: a különbözQ változók egymástól függetlennek tekinti, ezt kiküszöböli. LehetQvé teszi az elemzQk számára, hogy a változók különbözQ, de konzisztens kombinációit vizsgálják.
Lépései:
-a kulcsfontosságú tényezQk legvalószínqbb értékei alapján felállítja az alapmodellt
-a projekt pénzáramait alapvetQen meghatározó változók értékeire az alapeset érétkeinél alacsonyabb és magasabb értékeket határozunk meg.
-forgatókönyveket alakítunk ki. Az elsQ forgatókönyvben azt feltételezzük,hogy a legrosszabb eset következik be, a másodikban a legvalószínqbb értéket veszi fel, míg a harmadikban a legkedvezQbb eset bekövetkezésére készül, ezért vmennyi változónál a felsQ határértékkel számolunk.
-meghatározzuk a projekt nettó jelenértékeit
-eredményeket értékeljük.
149.o.sok lehetséges forgatókönyvet kell összehasonlítani. Az elemzést célszerq a legrosszabbal kezdeni, ez ugyanis megmutatja, hogy mennyi a beruházás nettó jelenértékének a minimuma. Általában min 5 forgatókönyv elemzést tartják elfogadhatónak. Segít feltárni a beruházás potenciális veszélyeit, abban viszont nem ad útmutatást, hogy megvalósítsuk-e a projektet vagy sem.
195-Fedezeti pont számítás: meghatározhatjuk azt a min eladási volument vagy árbevételt, amely ahhoz szükséges, hogy a tevékenység még ne legyen veszteséges. A legáltalánosabban használt a számviteli fedezeti pont, amelynél az árbevétel éppen fedezi a folyó mqködési ktgeket, tehát a vállalatnak sem nyeresége, sem vesztesége nem keletkezik.
150.o. A beruházások kockázatosságának becslésére a pénzügyi fedezeti pontot használjuk.
156. o. TQkeköltség: Bármely befektetés pici értéke ( jelenértéke) alapvetQen két tényezQtQl függ: a befektetésbQl származó nettó pénzáramok nagyságától és idQbeli esedékességektQl valamint a pénzáramok diszkontálásához használatos kamatláb nagyságától.
TQkeköltség értelmezése: A vállalatoknak a jó projektek megvalósításához tQkére van szükség. A tQkét a befektetésekbQl szerezhetik meg adósság és saját tQke formájában.
A bank számára a kamat a tQke alternatívköltsége, feláldozott hozam. ( opportunity cost)
A tQkeköltség megközelítése: két aspektusból közelíthetQ meg : a befektetQk és a vállalatok oldaláról. A befektetQk hozamelvárása a vállalatok forrásszerzésének költsége
TQkeköltség fogalma: A finanszírozási források használatának ára , az a hozamráta amit a vállalatnak a hitelezQk és a részvényesek , tehát a befektetQk számára fizetni ( illetve ígérni) kell ahhoz, hogy a vállalat által kibocsátott értékpapírokat megvásárolják ill megtartsák. Ezért a tQkeköltség az a minimális megtérülés ( hozam) amit egy vállalatnak el kell érnie a befektetésein , hogy a pénzáramlásokból ki tudja fizetni a befektetQknek járó hozamokat. A tQkektg. A tQke alternatívktg-e.
158 o. A tQkektg. És a befektetQk által elvárt hozam határ ( marginal) fogalmak . Ez azt jelenti, hogy a tQkektg. Az a költség , amely egységnyi plusz forrás megszerzéséhez , míg az elvárt hozam az a hozam amely egységnyi tQke befektetéshez kapcsolódik.
A tQkektg. A vállalatok által használt tartós források : a hosszú lejáratú hitelek az elsQbbségi részvények és a törzsrészvények ktg-e. Azt a vállalatot , amelyik kisebb kockázatú eszközbe fektet be , alacsonyabb tQkektg terheli , mint azt a vállalatot , amelyik magasabb kockázati eszközökbe feketet be.
Az adósság formájában szerzett tQkektge a legkisebb azt követi az elsQbbségi részvényeké és legnagyobb a törzsrészvények kibocsátásával szerzett tQkektge. Ennek oka , hogy a hitelezQk az elsQbbségi részvényesek és a törzsrészvényesek különbözQ mértékq kockázatot vállalnak.
159 o.204-A tQkektg becslésének folyamata:
A vállalatok befektetéseinek rendszerint különbözQ típusú tartós ( hosszú lejáratú) források valamilyen kombinációjával finanszírozzák.
A vállalati átlagos tQkektg becslése a következQ lépésekbQl áll:
- Meg kell határozni mindegyik finanszírozási forrás arányát a megszerezendQ tQkén belül.
- Meg kell határozni mindegyik finanszírozási forrás egyedi marginalis költségét.
- Ki kell számítani súlyozott átlagos vállalati tQkeköltséget.
159 o. Az egyedi finanszírozási források súlyarányai :
Kiszámítása elQtt meg kell határozni az egyes források súlyarányait. A pénzügyi vezetés feladata, hogy felmérje a megszerezendQ tQke optimális összetételét a vállalat számára.
A gyakorlatban a különbözQ források súlyarányának meghatározása történhet:
- a könyv szerinti értékek alapján és  a piaci értékek alapján.
160 o. Az egyes finanszírozási források egyedi tQkeköltsége:
204-Az adósság ktg-e:
Az adósság típusú források közös jellemzQje:
1, A kölcsöntQke használatának ára kamat formájában explicite megjelenik akár banktól történik a hitelfelvétel akár kötvénykibocsátás útján, az adós szerzQdésben vállal kötelezettséget arra, hogy meghatározott idQpontokban meghatározott mértékq kamatot fizet.
2, a kamatlábak nagysága nemcsak makrogazdasági tényezQktQl függ, hanem az adós hitelképességétQl is. Gyengébb hitelképességq vállalatnak a bankok általában csak magasabb kamatláb mellett nyújtanak hitelt ill. alacsonyabb minQsítéssel rendelkezQ vállalatoknak magasabb kamatot kell ígérni ahhoz, hogy kibocsátott kötvényeiket a befektetQk megvegyék.
3, A számviteli törvény aszerint a kifizettet kamatot a vállalatok az árbevétellel szemben költségként számolják el. Így kevesebb adófizetési kötelezettségük keletkezik.
4, Az adósság típusú források megszerzéséhez a kamaton kívül rendszerint egyéb járulékos költségek és díjak is kapcsolódnak , amelyek növelik a kölcsöntQke árát.
161. o.- 162. o.Kötvénykibocsátás útján szerzett tQke költsége:
Egy vállalat számára a kötvénykibocsátás útján szerzett tQke költsége az a ráta (rd) amely mellett a jövedelmi kamatok és törlesztések jelenértéke éppen egyenlQ a kötvény kibocsátási árfolyamával. A legtöbb új kibocsátási kötvényt névértéken , vagy ahhoz közeli árfolyamon adnak el a vállalatok , és a névleges kamatlábaz ( kupon rátát) (rn) a hasonló kockázatú kötvények piaci hozama alapján határozzák meg.
Néhány lehetséges változat:
1, A kötvényt névértéken bocsátják ki, nincsenek tranzakciós költségek a vállalat nem fizet társasági adót és a kötvény lejárat nélkül értékpapír ( örökjáradékos kötvény)
2, A kötvényt névértéken bocsátják ki, nincsenek tranzakciós költségek a vállalat fizet társasági adót. Ha a vállalat nyereséges , akkor T%-os adókulcsot feltételezve az adósság költsége számítása: rd=rnX( 1-T)
3, A kötvényt névértéken bocsátják ki, kibocsátási költségek merülnek fel , és a vállalat fizet társasági adót. A kibocsátási költség meghatározható a névérték %-ban , vagy kötvényként abszolút összegben. Számítása: rD= ((PnXrn)X( 1-T))/Pnettó
Pnettó: a kibocsátási költségekkel csökkentett névérték.
4, A kibocsátási árfolyamon eltér a névértéktQl, kibocsátási költségek merülnek fel a vállalat társasági adót fizet . számítása: ((PnXrn)X( 1-T))/Pnettó
Pnettó: a kibocsátási költségekkel csökkentett eladási árfolyam, az az összeg amelyet a vállalat kézhez kap.
5, A kibocsátási árfolyamon eltér a névértéktQl, kibocsátási költségek merülnek fel a vállalat társasági adót fizet és a kötvény névértéét lejáratkor egy összegben fizetik vissza.
162. o.Kötvény értékeléskor a lejáratig számított hozam ( a kötvény belsQ megtérülési ráta)
BefektetQ szemszögébQl: Az a kamatláb , amellyel a kötvénybQl származó jövQbeli pénzáramlásokat ( kamatokat és tQke törlesztést) diszkontálva , azok együttes jelenértéke éppen egyenlQ a kötvény vételi árfolyamával. Új kibocsátású kötvénynél a kibocsátási árfolyam vételi árfolyam (elQjele -)
Kibocsátó szemszögébQl: A kamatláb és az adósság költségét jelenti , azt a kamatlábat , amely mellet a jövQbeli kamatfizetések és törlesztések együttes jelenértéke éppen egyenlQ kötvény nettó kibocsátási árfolyamával. Új kibocsátású kötvénynél a kibocsátási árfolyam eladási árfolyam (elQjele +)
Lejáratig számított hozam képlete: ((PnXrn)X( 1-T)+(Pnettó-Pn):n)/ (Pnettó-Pn):2)
Az adósság költségének becslésekor figyelembe kell venni , hogy a társasági adó csökkentQ hatása csak a kamatoknál érvényesíthetQ, a tQketörlesztésnél azonban nem.
164. o. Bankhitel formájában szerzett tQkeköltség:
A teljes hiteldíj mutató ( THM) fejezi ki a hitel tényleges költségét. A (THM) az a belsQ kamatláb , amely mellet a visszafizetendQ pénzáramok jelenértéke egyenlQ a folyósításkor kifizetett pénzáramok  költségekkel csökkentett összegével.
165. o. 207-ElsQbbségi részvények kibocsátásával szerzett tQke költsége:
Egy vállalat számára az elsQbbségi részvények kibocsátásával szerzett tQke költsége a befektetQk által a társaság elsQbbségi részvényeitQl elvárt hozam. Mivel a legtöbb elsQbbségi részvénynek nincs lejárata , és az osztalék nagysága is elQre rögzített , ezért a tQkeköltség becslésére az örökjáradékon alapuló értékelési modell használható.
Képlete: rp=Dp/Pnettó
A számításokban árfolyamként az elsQbbségi részvények kibocsátási költségekkel csökkentett eladási árat (Pnettó) kell alkalmazni.
166. o.A törzsrészvények költsége:
Az a hozamráta , amit a befektetQk a vállalatok törzsrészvényeitQl elvárnak, megkövetelnek.
Tulajdonosi tQkét kétféleképpen módon szerezhetnek:
1, belsQ forrásból , a nyereség ( egy részének) visszaforgatásával
2, külsQ forrásból, új részvények kibocsátásával
167. o. 207-A belsQ forrásból származó tQke költség:
A visszaforgatott nyereség költsége a részvényesek jövedelmének a feláldozott hozama ( opportunity cost) , az a hozam , amelyet a részvényesek más hasonló kockázatú alternatí befektetéseken elérnek. A saját tQke költségének becslésére függetlenül attól, hogy belsQ forrásból vagy új részvények kibocsátásával külsQ forrásból származik két módszer használatos. 1, osztalék értékelési modell, 2, tQkepiaci árfolyam modellje ( CAMP)
167. o.208-Osztalékértékelési modell:
A részvények értékeléséhez leggyakrabban a Gordon modellt használják, amely a várható jövQbeli osztalékok évi azonos g ütemben történQ növekedést feltételezi.
Képlete: re= (DIV1/Po)+g
168. o. Új részvények kibocsátásából származó tQke költsége:
A külsQ forrásból származó tulajdonosi tQke valamivel drágább , mint a visszaforgatott nyereség. Ennek két oka van: 1, Új részvények kibocsátásakor különbözQ költségek merülnek fel: pl: szakértQi díjak, hirdetési ktg-ek , adminisztrációs ktg-ek 2, az új részvények eladási árfolyama szinte mindig alacsonyabb , mint a vállalat részvényeinek a kibocsátás bejelentését megelQzQen kialakult piaci árfolyama. Új kibocsátással a kínálat növekszik.
Képlete: re= (DIV1/Pnettó)+g
169. o- 170.o.212-Vállalati átlagos tQkeköltség:WACC
A vállalat által használt finanszírozási források egyedi tQkeköltségének a források tQkeszerkezetén belüli arányával súlyozott átlaga. A vállalati átlagos tQkeköltség a beruházási javaslatok értékelésénél használatos diszkontráta, amely %-os formában fejezi ki , hogy az adott összetételq egységnyi plusz tQke megszerzése mibe kerül a vállalatnak
WACC= We x re+ Wp x rp + Wd x rd
re=a saját tQke költsége
rp= az elsQbbségi részvény költsége
rd= az adósság költsége ( adózás után)
We= a saját tQke aránya a tQkeszerkezetben
Wp= az elsQbbségi részvények aránya
Wd= az adósság aránya
173.o.Hosszú távú finanszírozási döntések fQbb jellemzQi:
A befektetési döntések során a vállalat arra keresi a választ , hogy mikor , milyen eszközökbe és mennyi tQkét fektessen be. A finanszírozási döntések arra irányulnak , hogy a szükséges tQkét honnan , milyen formában biztosítsák. A hosszá távú finanszírozási döntések középpontjában a vállalat tQkeszerkezetének kialakítása , ezen belül a tartós források  a saját és az idegen tQke helyes összetételének megválasztása áll. A hosszú távú finanszírozási döntések áttekintésekor arra keresünk választ, hogy a tQkeszerkezet alakítása révén növelhetQ-e a vállalat és ezen keresztül a tulajdonosok vagyonának értéke.
A beruházási döntések során olyan projekteket keres a vállalat , amelyek nettó jelenértéke pozitív.
174.o.Hosszú távú finanszírozási döntések tartalma:
A finanszírozási döntések egyik legfontosabb csomópontja a finanszírozás elvi lehetQségei közötti választás.
175.o.-176.o.Idegen forrás ( adósság) és / vagy saját tQke
A tQkeszerkezeten a vállalat hosszú élettartalmú ( és tartós) befektetéseit finanszírozó saját és idegen források összetételét értjük. Saját tQkével történQ finanszírozás nem jár jogilag kikényszeríthetQ kötelezettségekkel.
Egy vállalat finanszírozásában használt adósság nagysága többféle mutatószámmal mérhetQ.
A legismertebb két mutató: 1, az adósságnak a saját tQkéhez viszonyított aránya ( D/E)
2, az adósságnak az összes eszközhöz viszonyított aránya ( D/TA)
A tQkeszerkezettel kapcsolatos döntések meghozatalakor , azonban a tulajdonosi érték maximalizálása szempontjából a 3 tényezQnek van jelentQsége.
1, a pénzügyi tQkeáttétel hatása a részvényesek hozamára és kockázatára
2, a tQkeszerkezet hatása a vállalat adófizetési kötelezettségére
3, a tQkeszerkezet hatása a pénzügyi nehézségek és a csQd bekövetkezésére.
176.o. 179. o.229-A tQkeszerkezet és a pénzügyi tQkeáttétel:
Azokat a vállalatokat, amelyek a saját forrás mellett idegen forrással is finanszírozzák eszközeiket tQkeáttételes vállalatoknak, így azokat a vállalatokat, amelyek kizárólag saját tQkével finanszíroznak nem tQkeáttételes vállalatoknak nevezzük.
Adóssággal történQ finanszírozás esetén a vállalatnak fix fizetési kötelezettsége keletezik, amit elQre rögzített idQpontban kell teljesítenie. Saját tQkével történQ finanszírozás esetén a vállalatnak nincs olyan kötelezettsége, hogy az adózott eredményt felossza a tulajdonosok között. A tulajdonok akkor profitálnak a pénzügyi tQkeáttételbQl , amikor a vállalatnak jól megy, alacsony az üzemi eredmény ( EBIT) . A tQkeáttétel alkalmazása megnöveli a részvényesek jövedelmének változéonyságát.
179. o.A tQkeszerkezeti döntések és az EBIT-EPS elemzés:
Az EBIT-EPS közömbösségi pont két finanszírozási alternatíva egy részvényre jutó nyereségének összevetését jelenti.
183. o.-184.o.TQkeszerkezet és az adózás:
A részvényesek jövedelmére a pénzügyi tQkeáttétel alkalmazása kettQs hatással van: KEDVEZP HATÁSA: az egy részvényre jutó nyereség növekedésének lehetQsége, KEDVEZPTLEN HATÁSA: az egy részvényre jutó nyereség növekedésének változékonyságának azaz kockázatosságának a növekedése. A hitelek után fizetett kamatok költségként elszámolhatók, tehát csökkenti a társasági adó alapját, míg a részvényeseknek fizetett osztalékot nem. A kamatok az alapból történQ levonhatóságából származó elQnyt kamat adó pajzsnak nevezik. Adópajzs:= TXrdxd Az adópajzs értéke attól függ, hogy a vállalatnál képzQdik-e elegendQ üzemi eredmény a kamatfizetés levonásához , illetve mekkora a vállalat társasági adó kulcsa.
185.o-186.o-187.oTQkeszerkezet és pénzügyi nehézségek:
Az adósság arányának növekedésével megnQ a hitelezQk kockázata is, mert nagyobb lesz az esélye annak, hogy a vállalat nem tudja a kamatok kifizetéséhez vagy a kölcsön törlesztéséhez a szükséges jövedelmet kitermelni. Az eladósodottság mértékét kifejezQ mutató, mint pl: az adósság saját tQke aránya vagy az adósság-összes eszköz aránya jelentQs súlyt képviselnek a bankok ügyfélminQsítési rendszerében. A bankok az erQsen eladósodott vállalatoknak nem , vagy csak magasabb kamatláb és nagyobb fedezet mellett hajlandók hitelt nyújtani. Hasonló a helyzet akkor is, amikor a vállalatok közvetlenül a tQkepiacról, kötvénykibocsátás útján vesznek fel hitelt. A vállalatok leminQsítése jelzés a hitelezQk számára, hogy növekszik a vissza nem fizetés veszélye, akik a nagyobb kockázat miatt magasabb hozamot várnak el. A nagyobb adósság következtében növekszik a pénzügyi nehézségek , és a csQd valószínqsége.
Pénzügyi nehézségekrQl olyankor beszélünk, amikor egy vállalat számára problémát jelent a szerzQdésben vállalt fizetési kötelezettségek teljesítése. A Pénzügyi nehézségeknek különbözQ fokozatai vannak, legsúlyosabb esete, ha a vállalat egyáltalán nem tud fizetni, és csQdbe kerül. Pénzügyi nehézségek kedvezQtlen hatása közvetlenül és közvetetten is jelentkezik, és végsQ soron a vállalat költségeinek növekedését okozza. Közvetlen költségek: kedvezQtlen hitelképességi besorolás miatt magasabb kamat és fedezet mellet kaphat csak hitelt a vállalat, a hitelezQk korlátozzák az osztalékfizetést és a felvehetQ hitelek nagyságát.
Közvetett költségek.: szállítók bizalmának megrendülése miatt romlanak a vállalat beszerzési feltételei, a vevQk bizalmatlanságának növekedése miatt visszaesik az eladási forgalom.
A pénzügyi nehézségek valószínqségének becslésekor figyelembe kell venni a vállalat üzleti kockázatát. Az üzleti kockázat: a vállalat üzemi eredményének bizonytalanságával kapcsolatos. Minél nagyobbak a fix költségek a változó költséghez képest, annál nagyobb a vállalat üzleti kockázata. A pénzügyi nehézségek költségeit jelentQsen befolyásolja a vállalat eszközeinek értékesíthetQsége és alternatív használata.
187.o.-188.o.-189.o.TQkeszerkezet választás a gyakorlatban:
A vállalatok a tQkeszerkezetre vonatkozó döntésekkel , a tQkeszerkezet alakításával a finanszírozási források költségeinek csökkentését és a vállalati érték növelését tqzik ki alapvetQ célként. Amikor a vállalatok a tQkeszerkezetüket alakítják, lényegében választanak, átváltanak a két hatás között. A vállalatok pénzügyi jellemzQi hatással vannak a tQkeszerkezet megválasztására. Pl: 1,Minél nagyobb adóalappal rendelkezik egy vállalat, annál nagyobb elQnye származik a kamatok levonhatóságából, ezért valószínqleg több idegen forrást von be a tQkeszerkezetébe. 2,Minél nagyobb egy vállalat üzleti kockázata, annál nagyobb a pénzügyi nehézségek költsége, ezért valószínqleg kevésbé fog eladósodni. 3, Minél nagyobb mértében immateriális javaktól függ egy vállalat értéke, annál kisebb a valószínqsége annak, hogy idegen forrást vonjon be a finanszírozásba. 4, Azoknak a vállalatoknak a tQkeszerkezetében, amelyek változékony termékpiacon mqködnek általában alacsonyabb az adósság-saját tQke aránya. Az optimális tQkeszerkezetre vonatkozó elmélethez nehéz összeegyeztetni a gyakorlattal. Általában megfigyelhetQ, hogy egy új részvénykibocsátás bejelentését negatív jelnek tekintik a befektetQk, és a piac részvényárfolyam eséssel reagál a hírre. Egy kötvénykibocsátás bejelentése nincs hatással a részvény árfolyamára.
Hiearchia elmélet: a vállalatok nem az idegen és saját forrás egyetlen lehetséges optimális arányát határozzák meg, hanem forrásbevonás optimális sorrendjét.
Nyáj elmélet: a vállalatok tQkeszerkezetükben szorosan követik az ágazati átlagot.
Benchmarking elmélet: a vállalatok elQszeretettel másolják az adott ágazat piacvezetQ vállalatának tQkeszerkezetét. Következtetés: a vállalatok számára a gyakorlatban nincs egyetlen optimálisnak minQsíthetQ, egységes elvek alapján vezethetQ tQkeszerkezet.
190. o. -191.o.-192.o.233-235A tQkeszerkezetre vonatkozó elméleti modell:
Arra keresik a választ , hogy hogyan hat a finanszírozási politika a vállalat értékére és a A vállalat piaci értékén számított idegen ( D) és saját tQke (E) a vállalat értéke(V) V=D+E
238-241Modiglani és Miller eredeti I. tétele szerint a vállalatok értéke független a tQkeszerkezettQl. Mivel az eszköz oldal rögzített, ezért a vállalat eszközei által termelt pénzáramlás megegyezik az osztalékfizetés és a kamat, azaz az értékpapírok által biztosított pénzáramlások összegével.
Modiglani és Miller megmutatta hogy a vállalat értéke a vállalat eszközei által termelt jövedelem nagyságától függ, nem attól, hogy a vállalati jövedelmeket hogyan osztják meg a hitelezQk és a tulajdonosok között.
Modiglani és Miller eredeti II. tétele szerint a tQkeáttételes (tehát adósággal nem finanszírozható) vállalat részvényeitQl elvárt hozam a nem tQkeáttételes vállalat részvényeitQl elvárt hozam plusz az adósság miatti kockázatért járó prémiummal egyenlQ.
241-243Módosított MM I. tétel szerint a tQkeáttételes vállalat piaci értéke a hitellel történQ finanszírozásból származó adómegtakarítás jelenértékével nagyobb a csak tisztán saját tQkével finanszírozó vállalat piaci értékénél.
Módosított MM II. tétel szerint a tQkeáttételes vállalat részvényesei által elvárt hozam a tisztán saját tQkével finanszírozó vállalat részvényesei által elvárt hozammal , plusz egy prémium összegével egyenlQ.
193.o.TQkeszerkezet és a vállalat piaci értéke:
Az adómegtakarítás jelenértéke kezdetben a hitelfelvétellel arányosan nQ. Az adósság-saját tQke arány, akkor éri el az elméleti optimumot, amikor a plusz hitelfelvételbQl származó adómegtakarítás jelenértéke éppen egyenlQ a pénzügyi nehézségek költségei jelenértékének növekményével.
196. o. 197-o.246-251TQkeszerkezeti döntések és 255-osztalékpolitika:
Az osztalékpolitika keretében döntenek a vállalatok arról, hogy a vállalat jövedelmébQl mennyit fizessenek ki a részvényeseknek közvetlenül osztalék formájában, mennyit forgassanak vissza, fektessenek be újra. A visszaforgatott nyereség saját tQke növekedésének belsQ forrása, így az osztalékpolitika egyik fontos eleme a vállalatok hosszú távú finanszírozási stratégiájának. Egy vállalat osztalékpolitikájának kialakításának tényezQi: az osztalékra vonatkozó törvényi korlátozások, a szerzQdésben kikötött korlátozások, a vállalat likviditási helyzetét és a jövedelmek stabilitását, növekedési kilátásokat, a részvényesek preferenciáit. Az osztalékra vonatkozó törvényi korlátozások: Az osztalék fizetésést a legtöbb országban szabályozzák. ElsQsorban a hitelezQk érdekeinek védelmét szolgálják. A társaságok osztalékot csak a múltbéli és a jelenlegi adózott jövedelmükbQl fizethetnek. A számviteli törvény szerint z osztalékfizetés után a saját tQke nem lehet kisebb, mint a jegyzett tQke.
SzerzQdésben kikötött korlátozások: Ezeket a korlátozásokat a hitelszerzQdések, a kötvénykibocsátással kapcsolatos okiratok, a lízingszerzQdések, az osztalékelsQbbségi részvényekre vonatkozó megállapodások tartalmazzák.
Az osztalékfizetés hatása a vállalat likviditási helyzetére: Az osztalék kifizetése pénzkiáramlást jelent. A likviditás fQként akkor jelent problémát , amikor a vállalat tevékenysége hanyatlik, és nyeresége csökken. Növekedési kilátások: A gyorsan növekvQ vállalatoknak sok a jövedelmezQ beruházási lehetQség megvalósításához sok tQkére van szükségük, ezért a vállalatok általában nem vagy csak alacsony osztalékot fizetnek, és jövedelmük döntQ hányadát visszaforgatják, hogy kevesebb tQkét kelljen drágább külsQ forrásból szerezniük. Az adózási feltételek: Ott játszanak az osztalékpolitika meghatározásában szerepet, ahol az osztalék formájában kifizetett jövedelem és az árfolyamnyereség adóztatása eltérQ adókulcsokkal történik. A részvények preferenciái: A befektetQk megkeresik azokat a társaságokat, amelyek osztalékpolitikája közelebb áll a céljaikhoz. Az osztalékpolitika rendszerint a vállalat hosszú távú beruházási és finanszírozási terveivel összhangban alakul ki.
198. o.260Passzív ( maradék elvre épülQ) osztalékpolitika
Egy vállalatnak mindaddig újra be kell fektetnie a nyereséget, amíg a beruházási javaslatok az elvárt hozam magasabb hozamot ígérnek. A maradék elvre épülQ osztalékpolitikára az jellemzQ, hogy az osztalék évrQl évre jelentQsen változik, egyrészt a nyereség változása, másrészt a beruházási lehetQségek függvényében.
198. o.260-262.Stabil összegq osztalékpolitika:
A befektetQk két okból részesítik elQnyben a stabil osztalékpolitikát. Egyrészt vannak részvényesek, akik jövedelmi szükségleteik miatt igénylik a viszonylag állandó osztalékfizetést, másrészt sok befektetQ az osztalék változásást a vállalat jövQbeli jövedelmezQségével kapcsolatos jelzésként tekinti. A vállalat vezetQk oldalról is vannak érvek: Sok menedzser úgy véli, hogy egy stabil vagy növekvQ osztalékfizetés csökkenti a befektetQknek a jövQbeli jövedelmekkel kapcsolatos bizonytalanságát , ezért az osztalékpolitikát folytató vállalatok részvényeiért hajlandók magasabb árat fizetni, ami csökkenti a vállalat tQkeköltségét.
199.o263.Állandó osztalékfizetési hányad:
Ha a vállalatok olyan osztalékpolitikát követnek, amelyben az osztalékfizetési hányad állandó, akkor minden évben a jövedelem egy meghatározott %-át fizetik ki osztalékként.
Ha a vállalat jövedelme egyik évrQl a másikra jelentQsen változik, akkor az osztalék is erQsen ingadozni fog.
199.o.263.Kompromisszumos osztalékpolitika:
Az ilyen osztalékpolitika célja elkerülni:
-hogy a pozitív nettó jelenértékq beruházásokat kelljen elutasítani az osztalékfizetés miatt.
-az osztalékok csökkenését
-a szükséges tQkét új részvények kibocsátásával szerezzék meg
Fenn kell tartani:
-egy megcélzott adósság/saját tQke arányt
-egy megcélzott osztalékfizetési hányadot
199. o.-200.o -201. o.264-266.Az osztalékfizetés rendje és formái:
Osztalék kifizetésrQl a részvénytársaság igazgató tanácsának javaslata alapján a közgyqlés dönt. Az eljárás osztalékfizetéssel kezdQdik. A vállalat megállapítja az osztalék nagyságát, és közzéteszi. A vállalat számára az a nap az osztalékfizetési kötelezettség keletkezésének napja.
Az osztalékra vonatkozó jog megszqnésének osztalék nélküli napnak nevezik.
Osztalékon a gyakorlatban készpénzben történQ kifizetést értünk. Az osztalék fizetés formái: 1.éves rendes osztalék készpénzben, 2.évi rendkívüli osztalék készpénzben, 3.osztalékrészvény. A pénzben fizetett osztalékot abszolút összegben , egy részvényre határozzák meg. Részvényfelosztás és az osztalékrészvény közötti különbség: A részvényosztalékot %-os formában, míg a részvény felosztást arány formájában jelentik be.
204. o.267-268.A rövid távú pénzügyi döntések:
Tárgyát a forgóeszközök és a rövid lejáratú éven belül esedékes források képezik. A forgóseszközökkel és a rövid lejáratú forrásokkal kapcsolatos döntések összefoglaló neve forgótQke menedzsment. A forgó tQke menedzsment: A vállalatoknak alapvetQen két kérdésben kell dönteni: 1. Mennyit fektessenek be a forgóeszközökbe? 2. Hogyan finanszírozzák a forgóeszközöket? Nettó forgótQke: a forgóeszközök és a rövid lejáratú források különbsége, vagyis a forgóeszközöknek az e része, amelyeket tartós forrásokkal ( saját tQkével és/ vagy hosszú lejáratú hitelekkel finanszíroznak.
A rövid távú pénzügyi döntések rövid élettartalmú eszközökkel és rövid lejáratú forrásokkal kapcsolatosak. Általában könnyebben és viszonylag kisebb költséggel visszafordíthatók vagy korrigálhatók. A hibás beruházási döntések rendszerint jóval többe kerülnek a vállalatnak, mint a rövid távú pénzügyi döntések keretében a rossz döntések. Ennek egyik oka, hogy a beruházások nagy egyszeri tQkebefektetést igényelnek, másrészt nagyobb a bizonytalanság, a kockázat.
205. o.268-269.Miét van szükség forgótQkére?
Annak érdekében, hogy a vállalatok minél magasabb hozamokat érjenek el, egyrészt nem kellene olyan eszközökbe fektetni, amelyeknek nincs vagy csak nagyon alacsony hozama, másrészt a legolcsóbb forrásokkal kellene a befektetéseiket finanszírozni, A forgóeszközök tipikusan olyan eszközök, amelyek hozama alacsony, vagy némelyiknek pl.: a készpénznek egyáltalán nincs hozama.
206. o.-207-o.269.A forgótQke körforgása:
A FK.  sa során reálfolyamatok és pénzügyi folyamtok zajlanak le . A pénzügyi folyamatok pénzkiáramlások és beáramlások sorozatából áll. A FK-nak fQbb jellemzQ: egyrészt, hogy a jövQbeli folyamatok teljesen bizonyossággal nem ismertek, másrészt sem a reál és pénzügyi folyamatok, sem a pénzügyi folyamatokon belül a pénzkiáramlások idQben nem esnek egybe.
ÁBRA: A forgótQke körforgása Pénz( 1.szakasz anyagok beszerzése kötelezettségek keletkezése (2. szakasz termelés megkezdése befejezetlen-és félkész termékek keletkezése költségek felmerülése(3. szakasz termelés befejezése késztermékek elQállítása további költségek felmerüése(4. szakasz késztermékek értékesítése követelések keletkezése(5.szakasz követelések befolyása( Pénz . Azt az idQtartamot , amely ezek az események lezajlanak, mqködési ciklusnak vagy üzleti ciklusnak nevezzük.
A mqködési ciklus 2 idQszakra bontható 1.szakasz ( nyersanyagok, alkatrészek beérkezésétQl a késztermékek értékesítéséig) ezt készletezési periódusnak nevezzük. 2. szakasz : a követelések beszedési ideje másnéven vevQ futamidQ. Szállítókkal szembeni tartozások idQszaka= szállítói futamidQ.
ESEMÉNYEK DÖNTÉSEK 1. Nyersanyagok beszerzése 1. Mennyi készletet rendeljünk? 2. Szállítói számlák kifizetése 2. Csökkentsük a pénzkészletünket, vagy kölcsönt vegyünk fel? 3. Termékek elQállítása 3. Milyen termelési technológiát válasszunk? 4. Termékek értékesítése 4. Milyen fizetési feltételeket ajánljunk a vevQknek? 5. Követelések beszedése 5. Hogyan szedjük be a követeléseket? 211. o.A forgóeszközök állandó körforgásának sajátosságai:
A körforgás során a lekötött forgóeszközök mennyisége és összetétele erQsen változó.
Tartósan lekötött forgóeszközök: A forgóeszközök állományán belül meghatározható a forgóeszközöknek van egy olyan szintje, amelyre az adott mqszaki-technológia , szervezeti feltételek mellett a folyó mqködés zavartalansága érdekében tartósan szükség van. A tartósan és átmenetileg lekötött forgóeszközöknek megkülönböztetésének finanszírozási szempontból van jelentQsége.
211.o.-212.o.276-277.Befektetés a forgóeszközbe:
A befektetés oldaláról vizsgálva egy vállalat konzervatív másnéven (rugalmas,flexibilis), agresszív másnéven ( szigorú, restriktív), vagy szolid forgótQke politikát alakíthat ki.
Konzervatív forgótQke: A forgóeszköznek az árbevételhez vagy az összes eszközhöz viszonyított aránya magas. JelentQs a pénzeszközök és a forgatási céllal vásárolt értékpapírok állománya. Liberális a vállalat hitelezési politikája, magas a vevQállomány. A vállalat jelentQs összegeket fektet be készletekbe. Agresszív forgótQke: Arány alacsony. Pénzeszközök állománya is alacsony. Szigorú a hitelezési politika. Keveset fektet be készletbe.
Szolid forgótQke: A tulajdonosok vagyonának gyarapodását legjobban segíti elQ.
Bármely forgóeszköz/összes eszköz CA/TA arány esetén a felmerülQ költségekbe sorolhatók:
1. a likviditás fenntartásával kapcsolatos költségek, 2. a likviditásával kapcsolatos költségek csoportjába.
213.o.277.A likviditás fenntartásának költsége:
A vállalat rövid távú likviditása azzal mérhetQ, hogy eleget tud-e tenni az esedékes fizetési kötelezettségeinek. A likviditás szqkebb értelemben az eszközök pénzre válthatóságát jelenti, tágabb értelembe a pénzszerzés lehetQsége, képessége.
213. o.277-279.A likviditás hiányának költsége:
Olyankor merül fel , amikor a vállalat szigorú ( agresszív) forgótQke politikát folytat, és így igyekszik alacsonyan tartani a forgóeszközök szintjét. A likviditás megnyilvánulhat abban, hogy a vállalat nem tud kihasználni valamilyen kedvezQ üzleti lehetQséget, mert nincs pénze., vagy nem képes gyorsan pénzt szerezni.
214.o.A forgóeszközök optimális szintje:
Nagyjából annál a forgóeszköz/összes eszköz aránynál lesz, ahol a likviditás fenntartásával és a likviditás hiányával kapcsolatban az összes effektív és potenciális költség becsült nagysága minimális.
215.o279-281.A forgóeszközök szintjének hatása a vállalat hozamára és kockázatára:
A forgóeszközök és az összes eszközökhöz viszonyított arányával mérjük. CA/TA= FE/ÖE
Az arány azt mutatja, hogy a vállalat összes eszközeibQl mekkora hányadot tesznek ki a likvid eszközök. Tervvariánsok hozam-kockázat összefüggése: Hozam szerinti rangsor C>B>A és Kockázat szerinti rangsor: C>B>A. Magasabb hozam nagyobb kockázattal , az alacsonyabb hozam kisebb kockázattal párosul.
217.o. -218.-o.-219-o.-220.o.-221.o.281-286.Forgóeszközök finanszírozása:
Sokféle forrás vehetQ igénybe. Egy fejlQdQ, növekvQ vállalat zavartalan mqködéséhez szükséges állományokat két csoportba soroljuk: 1. A befektetett eszközök és a tartósan lekötött forgóeszközök állományára, amelyek trendje hosszú távon növekvQ, 2. Az átmenetileg szükséges forgóeszközökre. Ezek egy része a gazdaság ciklikussága, valamint a termelés és az értékesítés szezonalitása következtében változik. A másik része napról-napra, hónapról-hónapra elQre megjósolhatatlanul fluktuál. Annak eldöntéséhez, hogy egy vállalat az eszközeit milyen szintig finanszírozza tartós forrásokkal hasznos támpontként szolgálhat az illeszkedési elv. Az illeszkedés elvben: a forrás lejárata( esedékessége) legyen összhangban az eszközök megterülésével. A 3 finanszírozási stratégia: 1. szolid, 2. óvatos vagy konzervatív, 3. agresszív stratégia .Szolid stratégiánál: a források és az eszközök megtérülési struktúrája megegyezik. Konzervatív stratégia: Az eszközök nagyobb hányadát finanszírozzák tartós forrásokkal , mint amekkorát az eszközök megtérülési idQ szerinti struktúrája megkövetelnek.
Agresszív stratégia: A vállalat eszközeinek finanszírozásában alacsonyabb szintet képviselnek a tartós források, mint amelyet az eszközök megtérülési idQ szerinti struktúrája megkövetelne.
221.o.-222.o.-223.o.A finanszírozási stratégia hatása a vállalat hozamára 286-287. és kockázatára 288-290.:
A finanszírozási források a költségükön keresztül hatnak a vállalat hozamára. A kamatlábak lejárati szerkezete, olyan homogén értékpapírok ( kincstárjegyek, államkötvények) éves hozamát jelenti, amelyek nem csak lejárat tekintetében különböznek egymástól. A kockázat egyik forrása , hogy rövid lejáratú kamatlábak változékonyabbak, mint hosszú lejáratú kamatlábak és további bizonytalanságot visz a vállalat cash flow-inak alakulásába. Minél több a vállalat rövid lejáratú kötelezettsége( minden más feltétel azonossága mellett) , annál gyakrabban kell refinanszírozni a hiteleket. A finanszírozási stratégia kockázatát: a rövid lejáratú forrásoknak az összes finanszírozási forráshoz viszonyított arányával mérjük. CL/TF= Összes rövid lejáratú forrás / összes forrás.
225. o. 290-294.A rövid távú likviditás mérése:
A pénz  a tulajdonképpeni likviditás. A likviditás a gazdasági szervezetek ( vállalkozások) pénzügyi stabilitásával pénzügyi erQsségével kapcsolatos fogalom. Szqkebb értelemben a likviditás azonnal felhasználható, elkölthetQ pénzeszköz, tágabb értelemben pénzeszközök megszerzésének lehetQségét foglalja magába. Egy másik megközelítésen fizetQképesságet jelent. Egy vállalat akkor tekinthetQ likvidnek, ha az esedékes fizetési kötelezettségeinek idQben és folyamatosan eleget tud tenni. Likviditási kockázat: Annak a kockázata , hogy az esedékes kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzeszközök hiánya miatt a vállalatnak kedvezQtlen feltételek mellett kell az eszközeit értékesítenie ill. pótlólagosan forrásokat beszereznie.
226.o.-227.oA likviditási kockázat számszerqsítése:
3 dolgot kell mérni.
1. mennyi a vállalat jövQbeli esedékes fizetési kötelezettsége?
2. mennyi olyan eszközzel rendelkezik a vállalat , amivel a jövQben fizetni tud?
3.A két tényezQ között milyen arány biztosítja a fizetési kötelezettségek teljesítését?
Rövid távú likviditás mutatói: 1. nettóforgótQke, 2. likviditási ráta, 3. likviditási gyorsráta, 4 készletek forgása, 5. átlagos beszedési idQ ( vevQállomány futamideje) NETTÓ FORGÓTPKE= forgó eszközök-Rövid lejáratú kötelezettségek. Likviditási ráta: a rövid távú fizetQképesség általánosan elfogadott mértéke, a forgóeszközök és a rövid lejáratú , éven belül esedékes források hányadosa.
Likviditási gyorsráta: forgóeszközök készletekkel csökkentett állománya és az egy éven belül esedékes rövid lejáratú kötelezettségek hányadosa. GYORSRÁTA=(Forgóeszközök-készletek)/ rövid lejáratú kötelezettségek. Készletek forgása ( megtérülése) mérhetQ fordulatokban és napokban. Ha magasabb a fordulatok száma vagy rövidebb a megtérülési idQ, általában kedvezQnek tekinthetQ a vállalat likviditása. VevQállomány megtérülése szintén mérhetQ napokban és fordulatokban. Minél rövidebb az átlagos beszedési idQ, azaz minél gyorsabban fizetnek a vevQk , annál kedvezQbb a vállalat likviditása.
231.o.-232.o. MibQl adósnak a vállalatok likviditási problémái:
Amelyek a vállalatok pénzbevételei és pénzkiadásai közötti idQbeli eltérésekbQl adódnak egyszerqbben kezelhetQ. Mélyebb okai a nem megfelelQ finanszírozási szerkezet. A nem megfelelQ finanszírozási szerkezetbQl adódó likviditási problémákat túlterjeszkedésnek nevezzük . Túlterjeszkedés: A vállalat a lehetQségeit , elsQsorban a tQkéjét meghaladó szinten mqködik. Túlterjeszkedés különbözQ menedzseri hibából, nem megfelelQ döntésekbQl származik. Tipikus esetei: 1. induló alultQkésítettség 2. túlságosan gyors növekedés. Kezdeti ( induló) alultQkésítettség: A vállalat alapításkor nem fektet be elég tQkét, hogy a forgalom becsült szintjét finanszírozza. Túlságosan gyors növekedés , gyors expanzió: A vállalat olyan szintig növekszik, amelynél tQkéje már nem elegendQ a tevékenység új magasabb szintq finanszírozásához.
233.o.-234.o.-235.o. A forgóeszközök fQbb elemei:
megjelenési formái: 1.készletek,2.VevQkövetelések,3.forgatási célú értékpapírok és pénzeszközök. Készletek: fizikai eszközök. Származásuk alapján: vásárolt készletek és saját termelésq készletekre bonthatók. A vásárolt készletek két fQ típusa : anyagok, áruk. Saját termelésq készletek: befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek. A készletekbe történQ befektetés költséget jelent a vállalatok számára. VevQkövetelések: Arra irányul, hogy kinek milyen feltételekkel nyújtsanak hitelt a vállalatok, milyen fizetési határidQket és milyen fizetési módokat alkalmazzanak. Pénzeszközök: A házipénztár állománya a banki folyószámlák egyenlege , az egy évnél rövidebb idQszakra lekötött betétek és a rövid lejáratú piacképes értékpapírok.
Pénzgazdálkodás: A vállalati pénzügynek az a területe , amely a pénzelQrejelzések készítésével, az átmenetileg felesleges pénzeszközök befektetésével és a likviditáshoz szükséges források megszerzésével foglalkozik.
235.o. 236.o.-237.o.A rövid lejáratú források menedzsmentje:
A spontán finanszírozási források jellemzQje , hogy a normális üzleti életben mintegy automatikusan képzQdnek. Két típusa van. 1. kereskedelmi hitel. 2.tartós passzívák.
Kereskedelmi hitel: vagy más néven a szállítókkal szembeni tartozás a rövidlejáratú forrásokon belül a legnagyobb súlyt képviseli. Vállalatok nyújtják egymásnak áruk és szolgáltatások értékesítése keretében. Egyéb rövid lej. Kötelezettségek: Minden olyan kötelezettség, amelynek fizetése halasztható, finanszírozási forrást jelent a vállalat számára, hazai gyakorlatban tartós passzíváknak is szokták nevezni. Rövid lej. Hitelek: Közvetlenül a pénzpiacról ill. a kereskedelmi bankoktól vehetnek fel. Leggyakoribb típusai: folyószámlahitel, eseti hitel, lombard hitel. Az eseti hitel: átmeneti forrásszükséglet fedezésére szolgál, meghatározott idQre nyújtják, és a vállalat hitelszámláján tartják nyilván.
Lombardhitel: rövid lej. Hitel, amely mögé valamilyen forgalomképes ingó dolog pl: értékpapírt, közraktárjegyet állítanak. A hitelezés idQtartamára a bank birtokába kerül a felajánlott ingóság. Követelések bevonása a finanszírozásba: felhasználhatják a hitelek biztosítékaként vagy faktorálásba. Faktorálás: bankári biztosítékkal nem fedezett kereskedelmi számlákba foglalat pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezés, eladása. A belföldi faktorálásnak két altípusa van: 1, lejárati faktorálás , 2. finanszírozási faktorálás.
Lejárati faktorálás: A faktor arra vállal kötelezettséget, hogy a számla esedékességekor függetlenül a vevQ teljesítésétQl a számla névértéke és a faktordíj közötti különbséget kifizeti a vállalatnak. Finanszírozási faktorálás: A faktor a követelés megelQlegezését finanszírozását is vállaja. Ilyenkor a váll. A számla benyújtását követQen azonnal pénzhez jut.
238.-o.Faktorálás alapfolyamata:
1.keretszerzQdés megkötése
2.áruszállítás
3.ügyfél a faktorra engedményezi a követelését
4.számla megvétele bruttó értékben, a szerzQdésben meghatározott mértékq elQleg fizetés finanszírozása
5.a faktor áruforgalmi nyilvántartást vezet , beszedést végez a szállítónak
6.a vevQ átutalja a vételárat a faktornak
7.a faktor elszámol az elQleg kifizetési után fennmaradt vételárral.














PAGE 


PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.

2004 3. gyakorlat 5.előadás 7. a1 andorka architekturak bűnperek cikk diák diffúzió élettan épszerk v éptöri 2 értekezés a módszerről eu tételek európai integráció filológia földtan gazdaságtan globális logisztika gótika gótika iii gyakorló feladatok hull jegyzet kafka karinthy képek kérdések kiállítás lakoma leon festinger marketing tétel műemlékvédelem növények ókori kelet ordo öko1 politikai szociológia ptk rejtett dimenziók reklámjog rezgéstan számvitel szénhidrát témák törvény vállalkozás vízép xls