élelmiszermarketing puska

Országok listájaHungaryModern Üzleti Tudományok FőiskolájaKereskedelem és marketingélelmiszermarketingélelmiszermarketing puska

1. az élelmiszerfogyasztás általános jellemzQi és trendjei A fogyasztói döntéseket ár-jövedelmi, demográfiai, pszichológiai, társadalmi, szocializációs, kulturális földrajzi, táplálkozástudományi, és orvostudományi tényezQk határozzák meg. Számtalan ellentmondás:Megtestesülés elve: A fogyasztó által elfogyasztott étel az emberi test részévé válik. Psi hiedelem, hogy azzá válunk, amit eszünk. Mindenevés paradoxona: Az ember a táplálkozása alapján mindenevQnek tekinthetQ, ez számtalan elQnnyel jár, mint a táplálkozás sokoldalúsága, a fogyasztó gyors alkalmazkodása a változó környezethez., ennek gyorsaságának függvénye az új lehetQségek elfogadása. A mindenevés számos ellentmondással jár (Rozin Rozin), Neophilia: A mindenevQ azon képessége, hogy új élelmiszerforrásokat tárjon fel, és fogadjon el. Neophobia: Az eddig ki nem próbált élelmiszerkínálattól való félelem. Ez az ellentmondás alkotja a mindenevés paradoxonát.:
Pozitív Élelmiszer érzéki örömöt, jóllakottságot okoz
Negatív Rossz közérzetet, emésztési zavart hányingert okoz.
Pozitív: Az élelmiszer szükséges az energia az egészség fenntartására.
Negatív: Betegségeket és rendellenességeket okozhat.
Pozitíy: Az élelmiszer szükséges az élet fenntartásához.
Negatív: Az élelmiszer elfogyasztása együtt jár az élQ szervezetek elpusztításával.
A gazd-i fejlQdéssel párhuzamosan jelentQs változások mentek végbe. A legfontosabbak: -Fejlett és közepesen fejlett országokban az élelmiszer biztonság jelentQsen növekedett. -A termék választék jelentQsen kiszélesedett. -Iparszerq termelési tenyésztési módszerek terjedtek el. -Megváltozott a táplálkozási gyakorlat, megerQsödtek az életstílus hatásai. A hagyományos társadalmakban és modern társadalmakban az élelmiszer kezelésének módja változott: 1.Szekularizáció(elvilágosiasodás, az egyház szerepének változása.2.Racionalizáció (ész és érzelmi szempontok szerepe). 3.Tudomány szerepének növekedése(termékfejlesztés, élelmiszerminQség és minQségbiztosítás).A hagyományos étkezésii szokások csökkentek, nQtt a választás szabadsága, . A múlthoz képest nagy számú alternatív étkezés, mint bio ételek, természetes, keleti, vega, melyben a fogyasztó egyre nehezebben igazodik el.Élelmiszerfogyasztási trendek: Az élelmiszerfogyasztás hosszú távú trendjeit általában a gazdasági fejlettség, az egy fQre esQ GDP alapján vizsgálják. Két összefüggésben értékelhetQk:
Mennyiségi és minQségi. Világbank szerint 4 féle jövedelmi kategória: -Alacsony(56%) Kína, India, -Alacsony közepes(20%) Lengyel, Románia, Szlovákia, Magyarország, -Közepes/magas (9%) Görögország, Portugália, -Magas (15%) Svájc, Norvégia, USA, Kanada, Japán. Az élelmiszer fogyasztás mennyiségének és szerkezetének változása az élelmiszer fogyasztási trendek viszonylag szoros kapcsolatot mutatnak az egy fQre jutó GDP-vel.
Az agrártámogatások egyik fontos érve a hazai önellátás biztonsága, és a és a függQség csökkentése volt.
Alacsony szinten, Az élelmiszer-fogyasztás változása az alacsony fejlettségi szakaszban elsQsorban mennyiségi egyre több élelmiszer elfogyasztása minimális költség mellett. Közepes szinten A közepes fejlettségi szinten még fontos a mennyiség, viszont egyre erQteljesebb a szerkezeti változás. A szénhidrátok fogyasztása mellett egyre nagyobb szerepet kap a fehérjefogyasztás, vitaminfogyasztás. JelentQs helyettesítési hatások jelentkeznek, pl. szénhidráton belül csökken a burgonya fogyasztás szerepe, és nQ a rizsfogyasztásé. Megjelenik a kényelmi convenience. Magas fejlettségi Magas fejlettségi szinten kizárólag a szerkezeti hatás.A szakaszban meghatározóvá válik a kényelmi trend, egyre növekszik a házon kívüli fogyasztás. Meghatározott a hozzáadott érték tartalom, egyre több szolgáltatás.Fontos trend az élelmiszer kockázatok felértékelQdése, valamint az élelmiszer biztonsághoz kapcsolódó élelmiszer biztonsági követelmények erQsödése. 2. Az élelmiszerfogyasztást befolyásoló tényezQk:
1. Biológiai tényezQk: szerepük az egyénhez kapcsolódik.- ízlelés: 4 alapíz: édes, sós, savanyú, keserq -szaglás: küszöbértékei kisebbek, mind az ízlelésé. -látás: három alapszín: piros, sárga, zöld. 2. Közgazdasági és demográfiai tényezQk: A háztartások jövedelmük jelentQs hányadát élelmiszerekre költik. Engel törvény: minél szegényebb a család, annál nagyobb összkiadásának az a hányada, amit élelmiszer beszerzésre költ. -az árak hatása az élelmiszer keresletre: általában ha nQ az ár, csökken a kereslet. Keresztárhatás:kávé-cukor, -elaszticitás és flexibilitás: az élelmiszerfogyasztás árváltozás iránti érzékenységének elemzése, illetve a kereslet változása milyen hatással van az árra. 3..Pszichológiai tényezQk: az egyén magatartását befolyásolják. -Emóció: a fogyasztó kellemetlen vagy kellemes belsQ feszültsége. -Motiváció: amikor a belsQ feszültség meghatározott cselekvéssel kapcsolódik össze. -Attitqd: a fogyasztó hajlandósága, hogy pozitívan vagy negatívan reagáljon a termék által kiváltott ingerekre. Az élelmiszerfogyasztás legfontosabb motivációs típusai: -táplálkozási motivációk (megfelelQ tápanyag bevitel), - egészségügyi motivációk, - élvezeti motivációk, - kényelmi motivációk, - biztonsági motivációk, - társadalmi csoportnak való megfelelés, - presztízsmotivációk, - természeti, környezeti motivációk
- politikai motivációk. Az attitqd összetevQk megjelenése: - ténylegesen mennyit használ fel a termékbQl, - két vagy több termék közül melyiket választja, - szeretés/kedvelés: az érzelmi reagálás összetevQi. 4.Társadalmi, szociológiai tényezQk:A társadalmi, szociológiai tényezQk közül az egyes csoportok, rétegek, osztályok eltérQ élelmiszer-fogyasztói magatartása, valamint a csoportok hatása az egyénre, az élelmiszerfogyasztással kapcsolatos szabályok, elvek és gyakorlatok vizsgálhatók. 5. Kulturális, antropológiai tényezQk: A kultúra integrálja az egyéni, társadalmi, illetve a pszichológiai tényezQket és összetevQket egyaránt. -tanulási folyamat eredménye, -a társadalom, a csoport tagjai között megosztott közös jellemzQk, amelyek a múltból származnak és generációkról generációkra átadott összetevQket tartalmaznak, -a társadalmi intézmények által megosztott összetevQk összessége.
Az élelmiszereket minden kultúrában szimbólumként is használják:- csoporthoz tartozás kifejezése, -rituális jelleg, -vallási jelentés, -más kultúrától való elhatárolás jelképe, Az élelmiszer választékban a fQ termékcsoportok változása: - meghatározó a kenyérfogyasztás a XVIII. Századig, -a kásafélék/tésztafélék a XVIII-XIX. században váltották egymást, -A húsfogyasztás alapvetQen marha, juh, sertés, baromfi, -a tej és tejtermékek fogyasztása folyamatosan jelen volt a magyar élelmiszerkultúrában, -a zöldségfélék közül meghatározó a káposztafélék és répafélék fogyasztása. JelentQs késéssel terjedtel a burgonya, paradicsom fogyasztása. A gyümölcsfélék közül az alma, körte, barack, szilva, dinnye szerepe volt a meghatározó, -A fqszerhasználat a sóra és fqszerpaprikára épült. Hagyományos hazai fqszerek a borsikafq, kakukkfq, kapor, majoránna, petrezselyem, rozmaring, tárkony, zeller, zsálya, sáfrány, komló, kömény, -alkoholos italok közül a XX. század közepéig a bor és pálinka fogyasztása volt a jellemzQ, -A meleg italok közül a kávé vált meghatározóvá.3. Az élelmiszer termékek és a fogyasztó védelem összefüggései: A fogyasztóvédelem célja: egyensúlyi helyzet megteremtése a piaci viszonyok két szereplQje, a fogyasztó érdekei a lehetQ legteljesebben érvényesüljenek. A fogyasztóvédelemnek a fogyasztók érdekeinek, jogainak védelmét kell szolgálnia, hiszen a fogyasztók közremqködése nélkül nem mqködik a piacgazdaság sem. A kereskedQk célja kezdetektQl egy fQ motívumban határozható meg: a profit. A profit elérése érdekében tevékenykedve sokszor utolsó rendq szempont a fogyasztó érdekeinek figyelembe vétele. Az áruk megvásárlásának és a szolgáltatások igénybe vételének tömeges mérete szükségszerqvé tette a vásárlók érdekeinek szervezett védelmét. A középkorban a fogyasztóvédelem forrását képezik az egyház szabályai az általuk felügyelt piacokra vonatkozóan, a királyi ediktumok (uralkodótól vagy államfQtQl kibocsátott rendelet), valamint a céhek és ipartestületek szabályzatai. A jogalkotás vonatkozásában XVIII.-XIX. Századra e tekintetben is a jogi passzivitás jellemzQ, érvényesül a lasser faire elv, s változást csak a XX. Század hoz. Az újkori fejlQdés irányai
A fogyasztóvédelem létrejötte alapvetQen a valódi fogyasztói társadalom kialakulásához kapcsolódik, aminek fQ jellemzQi a nagy mennyiségq, tömeges, iparszerq árutermelés és a piaci szereplQk közti verseny. Az újkori fejlQdés két fQ irányvonala: -Amerikai modell, -Európai modell. A fogyasztók egyre tudatosabban vásárolnak, ami a termékminQségre mindenképpen kedvezQ hatással van. Ahhoz, hogy valóban hatékony legyen, a vásárlónak tudatában kell lennie a szabványoknak. A termékfelelQsségnek is követnie kell a terméknövekedés igényeit, és a szabályozást is ennek megfelelQen kell kialakítani. A termékfelelQsség fontos alkotóeleme a szavatosság és a jótállás. A korábbi években a hatóságok még forgalomba hozatal elQtt bevizsgálták a terméket biztonsági szempontból, a mostani szabályok szerint a fogyasztóvédelem feladata megváltozott, a piacon lévQ árukból kell kiszqrni a nem biztonságosat. 4. Márkapolitikák az élelmiszergazdaságban: Márka:Egy név, kifejezés, szimbólum, design vagy ezek szimbóluma, -Célja: adott eladó, vagy eladók termékeit vagy szolgáltatásait csoportosítsa és megkülönböztesse a piacon a versenytársaktól, -Feladata: termékazonosítás, megkülönböztethetQség. Nemzetközi szaknyelv szerint: -Védjegy ( az áru vagy árucsoport jogi védelmét kifejezQ megkülönböztetQ jelzés (Védjegytörvény, Magyar Szabványügyi Hivatal), -Márka, Márkanév ( márka-startégia, márkamenedzselés. Vállalat számára a márka: -JövQbeli bevételi forrás ( márkahq fogyasztó kört alakít ki, tart fent, -Piaci szegmentálás ( kínálatot differenciál, -Csökkenti az ár szerepét a vásárlás döntési folyamataiban , -Nagyobb árrés elérését teszi lehetQvé a kevesebb marketing költség és az ártöbblet miatt, -Hatékony márkakiterjesztés. Vásárló számára a márka: -IdQt takarít meg a vásárlás során, -Csökkenti a vásárlási kockázatot, -Vizuálisan jeleníti meg a vásárló társadalmi helyzetét Kereskedelmi márkák ( Nem a gyártók, hanem a forgalmazók adják a termékeknek. Márkázás az élelmiszeriparban: A márka: névbQl, származási helybQl, csomagolásból, árból, hirdetési stílusból, de legfQképp a termék jellegébQl áll össze. A márkákat folyamatosan gondozni kell ( a cég kommunikációs politikájának a márka imázsát kell sugallnia. Pl.: SPAR egészséges életmód = Natur Pur termék család. Mo földrajzi elhelyezkedése miatt alkalmas magas minQségq termékek elQállítására. Ezek itthoni ismertsége megfelelQ, de nemzetközi viszonylatban fontos, hogy hogyan vélekednek a külföldi vásárlók. Pl: a magyar borok esetében az eredetvédelem igen fontos (1772-világon elQször Mo-gon klasszifikálták a szQlQdqlQket). Eszközök a kommunikációra ( regionális kiállítások, vásárok, bemutatók, rendezvények, idegenforgalommal-turizmussal való szorosabb együttmqködés. A stratégia kialakítás és megvalósítás során tudni kell: Az imázs idQben lassan kialakuló dolog. Az imázs alakulás fontos tényezQje az állandóság, a minQség, a kommunikáció és formai elemei. Agrár Marketing Centrum (forrás internet) - Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy. Az élelmiszerek piacbQvítésének állami eszközökkel történQ segítésére alakították ki, és alkalmazzák sikerrel a közösségi agrármarketing tevékenységet, mint indirekt támogatási formát. Magyarország, nyugat-európai mintákat alapul véve és a kelet-európai országok közül elsQként, 1996-ban alakította meg saját közösségi agrármarketing szervezetét, az FVM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Közhasznú Társaságot. A szervezet 2008 februárja óta a Földmqvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségevetési intézményeként Agrármarketing Centrum (AMC) néven, változatlan célokkal mqködik. Küldetésük: Az Agrármarketing Centrum a magyar mezQ- és élelmiszer-gazdasági termékek piacbQvítése céljából létrehozott intézmény. A Földmqvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kül- és belföldi piacon tevékenykedQ közösségi agrármarketing szervezeteként az AMC: -az alapító Minisztérium felé a hozzá rendelt vagyon hatékony mqködtetését, az éves keretprogram lebonyolítása során a tevékenység eredményeinek maximalizálását, -az agrárium szereplQi számára a termékek piacra jutásához történQ aktív marketing-hozzájárulást, az értékesítés támogatásának magas színvonalú megteremtését kívánja nyújtani. A Társaság feladatai : -a közösségi marketing elemeinek alkalmazásával a magyar agrártermékek bel- és külpiaci értékesítésének támogatása, -a magyar élelmiszergazdaságban a korszerq kereskedelmi módszerek terjesztése, a marketingszemlélet erQsítése, -az ország agrárkínálatának formálása, -a magyar áruk exportképességének növelése, -a termelQk, kiemelten a kis és közepes vállalkozások, valamint a feldolgozók és a forgalmazók piaci munkájának segítése, versenyképességük növelése, -a térségfejlesztési, regionális marketingprogramok támogatása, az állami támogatások hatékonyabb felhasználásának erQsítése. 5. Engel és King törvénye Engel törvény: Az élelmiszerek iránti kereslet és annak összetétele hogyan reagál a fogyasztói jövedelmek és árak változásaira. Ernst Engel 1857: Minél szegényebb egy család annál nagyobb az összkiadásnak az a hányada, amit élelmiszer beszerzésre költ. Két változóra vizsgálja, bevétel és kiadás, a többi tényezQt változatlannak veszi. Figyelmen kívül hagyja az ízlés, preferencia és fogyasztói szokások hatását, az élelmiszer fogyasztás alakulására. A jövedelmek növekedésével az elfogyasztott élelmiszer mennyiség az egyenes arányosnál kevésbé növekszik (Magasabb jövedelem esetén nem több terméket, hanem magasabb minQséget vásárolnak). A fogyasztás negatív korrelációban van a jövedelemmel, amelyeket az un. alacsonyabb rendq (inferior) termékeknek nevezünk. Ide tartoznak, burgonya, kenyér, vaj cukor). Ezeket alapvetQ kalóriaigények kielégítésére vásárolják a fogyasztók. King törvény: Árrugalmassági együttható: Keresletváltozás %-a / Árváltozás%. Árflexibilitás: Árváltozás %-a / keresletváltozás %-a. Árflexibilitás arra ad választ, hogy az ellátásban és a keresletben bekövetkezQ 1%-os változás, hány %-os árváltozást eredményez. Amíg az árrugalmassági együttható általában 1 alatt van, addig az élelmiszerek esetében az árflexibilitás 1 feletti értéken mozog. Az ellátásban bekövetkezQ viszonylag kis ingadozások viszonylag nagy ármozgásokat idéznek elQ. Ez King törvénye.
6. a kultúra és a fogyasztói magatartás sajátos esetei : A kultúra integrálja az egyéni, társadalmi, illetve a pszichológiai tényezQket és összetevQket egyaránt. A kultúra: -a tanulási folyamat eredménye, -a társadalom, a csoport tagjai között megosztott közös jellemzQk, amely a múltból származik és generációkról, generációkra átadott összetevQket tartalmaz, -a társadalmi intézmények által megosztott összetevQk összessége. A kultúra kettQs felosztása: -fizikai (látható pl. anyagi, öltözködés, élelmiszerek fogyasztása), -nem anyagi (értékek, szokások, normák, eszmék). A kultúra tényezQit és következményeit tekintve hármas rendszert alkot: -társadalmi összetevQk, -személyes tényezQk, pszichológiai tényezQk. A kultúra értékelésének szintje lehet országcsoport, nemzet/ország, régió, etnikum. Beszélhetünk kultúráról illetve szubkultúráról. Szubkultúra: a többségi kultúrát alapjaiban elfogadó és azt követQ, de attól néhány részletében eltérQ kultúra. Az élelmiszerek mint szimbólum: -csoporthoz való tartozás kifejezése (pl. család, réteg), -rituális jelleg (pl. esküvQi torta, húsvéti sonka), -vallási jelentés (pl. kenyér és bor), -kulturális tabuk (más kultúráktól való elhatárolódás). A kultúra és a fogyasztói magatartás kapcsolatának sajátos eseteit a következQk jelentik:- kulturális, illetve a fogysztói etnocentrizmus: Egy adott élelmiszer kultúra lehet nyitott vagy zárt. A zártság formája a fogyasztói etnocentrizmus, mely szerint az importtermékek vásárlása nem hazafias vagyis erkölcstelen.. Az etnocentrizmus függ az iskolai végzettségtQl, társadalmi osztálytól, nem tQl, jövedelemtQl.  fogyasztói ellenérzés: meghatározott országból származó termékekre irányul. -A kulturális beilleszkedés lehet a gyermekek saját kultúrába, illetve az egyén más kultúrába. A kulturális beilleszkedés szakaszai’!érintkezés szakasza, konfliktusszakasz, az igazodás és az asszimilációs szakasz.. Kulturális adaptáció három típusa (korai adaptáció, késQi adaptáció, fokozatos adaptáció). 7. A nomologikus, taktikai, heurisztikus információ lényege: Nomologikus ( stabil ismeretek: elméletek, tények, adatok), -Heurisztikus (új ismeretek, elgondolások, intuíciók, kívánságok, értékek)  lehetQséginformációk , -Taktikai információk (cselekvési, együttmqködési szándékok, mások által készített elQrejelzések), A kollektív marketingtevékenység elQnyei közé tartozik a heurisztikus információk bQvebb alkalmazhatósága. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert más tartalmú információkat (nomologikus, taktikai) közösségi marketingtevékenység végzése nélkül is jól fel lehet használni.  Nomologikus információk: például közgazdasági és természettudományi tények, számítások.. -Taktikai információk: például az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet a Központi Statisztikai Hivatal tanulmányai stb. -Heurisztikus információk: ezt logikai megoldásokkal, következtetésekkel, intuícióval kapjuk. Nagy jelentQségqek, mivel a kollektíva fantáziája, alkotóképessége így minQségileg újat hozhat létre. Itt már létre jön az alkotómqhely együttes továbbgondolkodása  nem egymás ellen, hanem egymásért. 8. Tipológiák: Riesman, Hipokratész, Kretschmer, Jung személyiségtípusok kérdésével ma a pszichológia egyik ága, a típustan (tipológia) foglalkozik. A legelsQ tipológiai rendszert Hippokratész görög orvos alkotta meg mintegy 2400 évvel ezelQtt. Hippokratész vérmérsékleti típusait a következQképpen jellemezhetjük: 1.Szangvinikus típus . Gyenge fogékonyság, de nagyfokú impulzivitás. (Lobbanékony, érzelmei gyorsan keletkeznek, a viselkedésre intenzíven hatnak, de nem tartósak.) 2.Kolerikus típus . ErQs fogékonyság és nagyfokú impulzivitás. (Érzelmei erQsek és tartósak, a személyiséget cselekvésre ösztönzik.). 3.Melankolikus típus . ErQs fogékonyság, de kisfokú impulzivitás. (Lassan keletkezQ, de erQs érzelmek, a cselekvésre azonban nincsenek ösztönzQ hatással.). 4.Flegmatikus típus . Gyenge fogékonyság és kisfokú impulzivitás. (Érzelmei lassan keletkeznek, nem túl erQsek, a viselkedést nem befolyásolják.). A XX. században három nagy hatású tipológiai rendszer születik: Kretschmer, Jung és Jaensch típustana. Kretschmer rendszerének megalkotásában a testalkat és az elmebetegségek összefüggésébQl indult ki. Az emberek három fQ testalkati típusa: 1.Aszténiás (leptoszom) alkat . JellemzQi: sovány, nyúlánk test, a bordák elQredomborodnak, a mellkas lapos, hosszú. A kezek keskenyek, finomak, a bQr vékony, fakó, a koponya hosszúkás, keskeny vagy rövid és alacsony. A haj általában sqrq, a szemöldök dús. 2.Piknikus alkat . Széles irányú testfejlQdés jellemzi. Közepes, zömök test, széles arc, rövid nyak és végtagok. Gyakori a hízásra, kopaszodásra való hajlam. 3.Atlétikus alkat . JellemzQi: erQs izomzat és csontváz. Vastag bQr, fejlett orr, áll, kezek. Kretschmer leírta az elmebetegségek három fQ formáját (szkizofrénia, cirkuláris pszichózis, epilepszia), és kimutatta, hogy a testalkat típusa és az elmebetegség formája között szoros összefüggés van: a szkizofrén elmebeteg az esetek többségében leptoszom alkatú, a cirkuláris pszichotikus (felhangolt és nyomott fázisok állandó váltakozása) piknikus, az epilepsziás pedig atlétikus. Kretschmer nézete szerint az egészséges emberekben is megtalálhatóak, a vérmérsékletnek - a test alkatától függQen - három típusa írható le: 1.Aszténiás alkat - szkizotim temperamentum. 2.Piknikus alkat - ciklotim temperamentum. 3.Atlétikus alkat - viszkózus temperamentum. Kretschmer tipológiája - fQként könnyq kezelhetQsége következtében - igen divatossá vált. Hibája, hogy a lelki sajátosságokra a test alkatából következtet, ezáltal az örökletes tényezQket elQtérbe helyezi a szerzett tulajdonságokkal szemben. Vitatható az az álláspontja is, mely szerint az elmebeteg és az egészséges elméjq ember között semmiféle minQségi különbség nem mutatható ki. Jung tipológiai rendszerének - Kretschmeréhez viszonyítva - pozitív vonása, hogy kiindulópontja az ember és a külvilág viszonya. Ma is sok modern tipológiai kutatás a jungi koncepció alapján folyik. Jung azonban elkövette azt a hibát, hogy rendszerében általános törvényszerqséget látott, amellyel bizonyos mqvelQdéstörténeti és történelmi folyamatok is magyarázhatók. A FOGYASZTÓI társadalom kialakulása: Hogyan hat az egyén viselkedésére, pszichés mqködésére? , RIESMAN: karakter tipológia: demográfiai értelmezés. A civilizációs folyamat fejlQdésének 3 stádiuma: a., TRADICIONÁLIS karakter, Cél: szqkös erQforrások: hagyományok, kollektív identitás, rítusok, szokások biztosították a stabilitást. b., BELSPLEG IRÁNYÍTOTT karakter, átmeneti népességnövekedés, expanzió, fejlQdés, anyagi és tudásbeli gyarapodás: individualizmus, egyéni életstratégiák, reneszánszkori. önmegvalósítás, egyéni szabadság, klasszikus polgári demokrácia) c., KÜLSPLEG IRÁNYÍTOTT karakter (posztmodern, fogyasztói társadalom, tömegkultúra által manipulált fogyasztó, általános színvonal csökkenés, mqanyag kultúra) 9. Engel-Blackwell modell Engel törvény: minél szegényebb egy család, annál nagyobb az összkiadásnak az a hányada, amit élelmiszer beszerzésre költ. Az élelmiszerekre fordított kiadások és a családok jövedelme közti összefüggés vizsgálata felveti azt a kérdést is, milyen a kapcsolat a jövedelem és az elfogyasztott egyedi ételféleségek között. A jövedelem növekedésével a fogyasztók áttérnek a drágább, értékesebb élelmiszerekre. A keresletváltozás százalékos aránya kisebb, mint a jövedelemváltozás százalékos aránya, ami azt jelenti, hogy az élelmiszerek iránti kereslet jövedelemelaszticitása 1-nél kisebb. A vásárlói és fogyasztói magatartás általános modellje: A vásárlói és fogyasztói magatartást befolyásoló tényezQk meghatározott kapcsolatban állnak egymással, állandó struktúrát alkotnak, amelyet vásárlói, illetve fogyasztói magatartási modellnek hívnak. A vásárlói és fogyasztói magatartási modellek ún. logikus cselekvések elméletére, illetve a tervezett magatartás elméletére épülnek. A modell a vásárlói döntési folyamatra épül, amelynek öt szakasza van: a probléma felismerés, a keresés (információgyqjtés), az alternatívák értékelése, a választás (vásárlás) és a vásárlás után magatartás (a tapasztalat, az elégedettség, illetve az elégedetlenség). A probléma felismerés a szükségletek felismerése, az élelmiszerek esetében az éhség és a szomjúság. A vásárlói és fogyasztói információk lehetnek: - személyes források, - kereskedelmi források, - közszolgálati források, - tapasztalati források. Az információk és alternatívák értékelésében két modell terjed el a többtényezQs ún: Fischbein-féle attitqdmodell és a hierarchikus modell (az adott termék összetevQinek a fontossága függ az ún. kognitív kapcsolatok számától és azok erQsségétQl). A Fischbein-féle modell a termék-tulajdonságokat két részre osztja: belsQ és külsQ tulajdonságokra. 10. Giffen és Veblen effektus Veblen-hatás: presztízs javakra vonatkozik, nem létszükségbQl vásárolják, hanem presztízs okból, vagy sznobhatás miatt. Ezeket a magas jövedelmq rétegek vásárolják, csökkenQ ár esetén már nem vásárolják meg. Griffen-hatás: inferior (alárendelt) javakra jellemzQ, általános infláció van a gazdaságban, minden terméknek nQ az ára, a fogyasztó nem tudja megvásárolni a normál javakat, és helyette alárendelt javakkal elégíti ki szükségleteit, mert ezek olcsóbb árfekvésq termékek, és ezeket meg tudja venni. Veblen-elmélete: amerikai közgazdász, -szükségletek kialakulására és változásaira az azonos társadalmi státuszúakkal folytatott versengés és a magasabb státuszúak utánzása ad magyarázatot. -a társadalmi státusz a látható gazdagság függvénye: -a hivalkodó fogyasztás - hivalkodó semmittevés -vagyis a másokénál drágább dolgok fogyasztása és másoknál több szabadidQ élvezete által; az elQbbire nyútvœÜ€ À Þ à
2
<
z


@
Z
\


V
l
†
Š
$ % j k Ã Ò ÈØîòì×ò¡²¡²¡}²l²¡}²l²¡[²[¡[¡[¡[l[l[¡ hRA‘hÊoeCJOJQJ^JaJ hRA‘hfG`CJOJQJ^JaJ#hRA‘hŸo>*CJOJQJ^JaJ#hRA‘hŸo5CJOJQJ^JaJ hRA‘há9*CJOJQJ^JaJ hRA‘hŸoCJOJQJ^JaJ&hRA‘h5CJOJQJ\^JaJ)hRA‘hîfo5>*CJOJQJ\^JaJ&hRA‘hîfo5CJOJQJ\^JaJ"¡ × ZÈD’â´|$â.Þ5úF˜w
ҖԖؖíííííÞÞÞÞÞÞÍÍÀÀÀµí« dð ¤gdZ$
$dða$gdnç

$dð ¤a$gdRA‘$„dð ¤^„a$gdRA‘„dð ¤^„gdRA‘m$$„dð ¤^„a$gdRA‘m$Ԗ>—ýýò ¤ünrÈÎN R ¶ ¾ npŠ‹‘®¯°ÎÏNPÀ RXÖÜ06VïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÍﻧ“‚q‚`‚`‚`‚`‚`‚`‚ hRA‘hD jCJOJQJ^JaJ hRA‘hK#CJOJQJ^JaJ hRA‘h‹äCJOJQJ^JaJ&hRA‘há9*5>*CJOJQJ^JaJ&hRA‘hò?Ô5>*CJOJQJ^JaJ#hRA‘hò?Ô5CJOJQJ^JaJ hRA‘hl3ëCJOJQJ^JaJ hRA‘há9*CJOJQJ^JaJ hRA‘hò?ÔCJOJQJ^JaJ%V˜ ¢BD`´ÔؐÊÌ

, -> @ !!!°!$$$x$z$ïÞÍÞÍÞÍïÍ»ª™ª™ªï»™ªïªï»ª™ªï„o[&hRA‘hD j5CJOJQJ\^JaJ)hRA‘hîfo5>*CJOJQJ\^JaJ)hRA‘hïi’5>*CJOJQJ\^JaJ hRA‘hïi’CJOJQJ^JaJ hRA‘hò-aCJOJQJ^JaJ#hRA‘hò-a>*CJOJQJ^JaJ hRA‘hK#CJOJQJ^JaJ hRA‘h‹äCJOJQJ^JaJ hRA‘hD jCJOJQJ^JaJz$|$‚$ì$ð$%L%N%^%´%¶%Â%

&&&Z&^&â&þ&Î'Ò'"(¬(²(î(è)ê)ð)* *f*l*z*ê*ð*+’+˜+¨+r,v,æ,ê,R-V-ˆ-Œ-¶-º-ì×Â×°ŸŽ°ŸŽ°Ÿ|ŽÂן°ŸŽ°ŸŽ°ŸŽ|ÂןŽ°ŸŽ°ŸŽ°ŸŽŸŽŸŽŸŽŸŽ#hRA‘hD j5CJOJQJ^JaJ hRA‘hD jCJOJQJ^JaJ hRA‘hîfoCJOJQJ^JaJ#hRA‘hîfo5CJOJQJ^JaJ)hRA‘hîfo5CJOJQJ\]^JaJ)hRA‘hD j5CJOJQJ\]^JaJ&hRA‘hîfo5CJOJQJ\^JaJ0º-ä-è-..h.l.–.š. //V/X/²/¶/ 00~0‚0†0È0Ê0¸2º2¾2À233Ø3Ü344T5Z5Ø5Ü5^6b6ž6¤6Â6È6è6î6<7@7´7º7
8

88 8 8¦8Ô89Ä9Ê9ïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞÌ·¢ï‘Ì‘·¢ï‘ï‘ï‘ï‘ï‘ï‘ï‘ï‘ï‘·¢ï‘ï‘ï‘ï‘ï‘ hRA‘h(7{CJOJQJ^JaJ)hRA‘h(7{5CJOJQJ\]^JaJ)hRA‘hîfo5CJOJQJ\]^JaJ#hRA‘h(7{5CJOJQJ^JaJ hRA‘hD jCJOJQJ^JaJ hRA‘hîfoCJOJQJ^JaJ9Ê9Ž;”;==Ê=Ð=.>ª>®>Þ> AA¬A®A¨CªCÄCÂFÄFúFâHæHI
I&I*IœKžK$LöMúM'NïÞïÞïÞïÉ´¢ïÞïÞïސïÞ¢ïÞïÞïÞïÞïyb¢,hRA‘h(7{>*B*CJOJQJ^JaJph,hRA‘hîfo>*B*CJOJQJ^JaJph#hRA‘hîfo>*CJOJQJ^JaJ#hRA‘hîfo5CJOJQJ^JaJ)hRA‘h(7{5>*CJOJQJ\^JaJ)hRA‘hîfo5>*CJOJQJ\^JaJ hRA‘h(7{CJOJQJ^JaJ hRA‘hîfoCJOJQJ^JaJ 'N/NiNlNèNëN8P*CJOJQJ^JaJ& jàðhRA‘hîfoCJOJQJ^JaJ hRA‘h(7{CJOJQJ^JaJ hRA‘hîfoCJOJQJ^JaJ#hRA‘h(7{5CJOJQJ^JaJ0tVxVnWpW¼W¾W°X´XZ([,[`[b[L\P\Ì]Î]þ]f^j^ŠbÂb c"c&c d"e$eíÜËÜ·ÜËܦܦܷܦ”‚”ܦÜnÜnZÜHÜ#hRA‘hîfo>*CJOJQJ^JaJ&hRA‘hß5CJOJQJ\^JaJ&hRA‘hîfo5CJOJQJ\^JaJ#hRA‘hß5CJOJQJ^JaJ#hRA‘hîfo5CJOJQJ^JaJ hRA‘hßCJOJQJ^JaJ& jàðhRA‘hîfoCJOJQJ^JaJ hRA‘h(7{CJOJQJ^JaJ hRA‘hîfoCJOJQJ^JaJ#hRA‘h(7{5CJOJQJ^JaJ$e(ehflfÈgÊgògôgúgÞhâh¼iÀi
j jdjfjŽk’kŒl¾lÂlÞlàlÀmÂmºn¼nFpHp¾qÂqtrvr ssœsžs¸sºsìs4t8tTtXtZt¦tªt¬uïÞïÞïÊÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞµ Ž|ÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïŽ|ŽÞïŽÞïÞïÞ#hRA‘hß5CJOJQJ^JaJ#hRA‘hîfo5CJOJQJ^JaJ)hRA‘hß5>*CJOJQJ\^JaJ)hRA‘hîfo5>*CJOJQJ\^JaJ&hRA‘hîfo5CJOJQJ\^JaJ hRA‘hîfoCJOJQJ^JaJ hRA‘hßCJOJQJ^JaJ0¬u®u²v´v”w–w˜wxx
xÜxÞxðxðz&{n{Ø}8~ïÞïÞï릑mYYG5#hRA‘h~

CJOJQJ\^JaJ#hRA‘h+¤CJOJQJ\^JaJ&hRA‘hÝuÞ>*CJOJQJ\^JaJ#hRA‘hìdqCJOJQJ\^JaJ#hRA‘hÝuÞCJOJQJ\^JaJ)hRA‘hìdq5>*CJOJQJ\^JaJ)hRA‘h(MV5>*CJOJQJ\^JaJ)hRA‘hîfo5>*CJOJQJ\^JaJhRA‘CJOJQJ^JaJ hRA‘hîfoCJOJQJ^JaJ hRA‘hßCJOJQJ^JaJ8~N~R~ò€ô€¤¦ª¾‚
‚ìÚì•}fO7-7/hRA‘hå4>*CJOJPJQJ^JaJnH tH /hRA‘hJ>*CJOJPJQJ^JaJnH tH ,hRA‘hJCJOJPJQJ^JaJnH tH ,hRA‘hÈ%2CJOJPJQJ^JaJnH tH /hRA‘hÈ%2>*CJOJPJQJ^JaJnH tH ,hRA‘hìdqCJOJPJQJ^JaJnH tH ,hRA‘h;b|CJOJPJQJ^JaJnH tH ,hRA‘h~

CJOJPJQJ^JaJnH tH #hRA‘h~

CJOJQJ\^JaJ&hRA‘h~

>*CJOJQJ\^JaJ

‚P‚*„V„Š„„Ƅú„>…‡ ‡"‡&‡œ‡ ‡ˆéÒºé£é‹Òé£ét_J5(hRA‘hîfoCJOJQJ^JaJnH tH )hRA‘hìdq5>*CJOJQJ\^JaJ)hRA‘hîfo5>*CJOJQJ\^JaJ,hRA‘hìdqCJOJPJQJ^JaJnH tH /hRA‘hJ>*CJOJPJQJ^JaJnH tH ,hRA‘h
\‡CJOJPJQJ^JaJnH tH /hRA‘hå4>*CJOJPJQJ^JaJnH tH ,hRA‘hJCJOJPJQJ^JaJnH tH ,hRA‘hå4CJOJPJQJ^JaJnH tH ˆˆžˆ ˆâˆèˆ^‰`‰¨‰¬‰~Š‚ŠÔ‹Ø‹Ü‹ŒEŒHŒ\ŒŽŒŒÇŒÉŒ„†ðòî‘ëÖëÖëÖëÖ뾨ÖëÖ¾Öë¾ÖëÖëÖë“~mW*hRA‘hîfo0J56CJOJQJ^JaJ hRA‘hîfoCJOJQJ^JaJ)hRA‘hìdq5>*CJOJQJ\^JaJ)hRA‘hîfo5>*CJOJQJ\^JaJ+hRA‘hîfoCJOJQJ]^JaJnH tH .hRA‘hîfo5CJOJQJ\^JaJnH tH (hRA‘hîfoCJOJQJ^JaJnH tH (hRA‘hìdqCJOJQJ^JaJnH tH ‘‘p‘ˆ‘Š‘ü‘’$’&’F“J“h“j“N”R”V”z”|”†•Š•Ž•°•²•¬–°–0—P—R—X—h—~—’—”—Зä—ð—

˜ ˜,˜D˜F˜ëÚÄëÚ²œëÚ²œëڋ²œëڋ²œëڋÚÄëÚëÚÄëÚyÚyÚyÚh hRA‘h—DeCJOJQJ^JaJ#hRA‘hîfo5CJOJQJ^JaJ hRA‘hìdqCJOJQJ^JaJ*hRA‘hîfo0J6>*CJOJQJ^JaJ#hRA‘hìdq>*CJOJQJ^JaJ*hRA‘hîfo0J56CJOJQJ^JaJ hRA‘hîfoCJOJQJ^JaJ'hRA‘hîfo0J6CJOJQJ^JaJ(F˜Œ˜Ž˜’˜”˜–˜Ì˜Î˜”š˜š´š¶šÐ›Ô›ò›ô›Œœ œ¢œÆžÑžØžãž¦ ª ¡¡V¡Z¡°¡Æ¡ïÞïÍ»¥‘ﻥ‘ﻥ‘ï{‘ï‘ïÞïÍïÍïÍïb0hRA‘hîfo0J56CJOJQJ\]^JaJ*hRA‘hîfo0J56CJOJQJ^JaJ'hRA‘hîfo0J6CJOJQJ^JaJ*hRA‘hîfo0J6>*CJOJQJ^JaJ#hRA‘hìdq>*CJOJQJ^JaJ hRA‘hìdqCJOJQJ^JaJ hRA‘h—DeCJOJQJ^JaJ hRA‘hîfoCJOJQJ^JaJÆ¡Ü¡°¤º¤Î¤î¤ô¤ö¤

¥²¥¾¥Ø§Ü§P¨^¨b¨¶¨º¨©©æ©(ªhªêÙ®ٚ†šÙuÙuÙcQÙuÙuÙ@Ù hRA‘h‹>
CJOJQJ^JaJ#hRA‘h—De5CJOJQJ^JaJ#hRA‘hîfo5CJOJQJ^JaJ hRA‘h—DeCJOJQJ^JaJ'hRA‘h—De0J6CJOJQJ^JaJ'hRA‘hîfo0J6CJOJQJ^JaJ&hRA‘hîfo5CJOJQJ]^JaJ-hRA‘hîfo0J56CJOJQJ]^JaJ hRA‘hîfoCJOJQJ^JaJ)hRA‘hîfo5CJOJQJ\]^JaJhªlªx«|«>­p­Œ­°p°t°¢²¤²
³

³#µ$µ8µ:µQµSµkµmµ„µ¶ ·ì·´¸¶¸ð¸íÜËÜ·¥”¥‚”˔˔q”q”q”q”q”q”q\)hRA‘hîfo5>*CJOJQJ\^JaJ hRA‘h…ÉCJOJQJ^JaJ#hRA‘h‹>
5CJOJQJ^JaJ hRA‘h(MVCJOJQJ^JaJ#hRA‘h(MV5CJOJQJ^JaJ&hRA‘h(MV5>*CJOJQJ^JaJ hRA‘h‹>
CJOJQJ^JaJ hRA‘hîfoCJOJQJ^JaJ#hRA‘hîfoCJOJQJ]^JaJð¸ò¸
¹º’º¬ºà¼ä¼½½,½2½Z¾`¾ˆ¾È¾ü¾þ¾.¿0¿Àèrétéé”é†êˆê ê¤ê¾êêÒ½¨Ò½¨–„sbsbsbsbsbs`sb–„sbNsb#hRA‘hîfo>*CJOJQJ^JaJU hRA‘h…ÉCJOJQJ^JaJ hRA‘hîfoCJOJQJ^JaJ#hRA‘h…É5CJOJQJ^JaJ#hRA‘hîfo5CJOJQJ^JaJ(hRA‘h…ÉCJOJQJ^JaJnH tH (hRA‘hîfoCJOJQJ^JaJnH tH .hRA‘hîfo5CJOJQJ\^JaJnH tH )hRA‘h…É5>*CJOJQJ\^JaJjt példát a luxusautó, a drága porcelán étkészlet, a divattervezQtQl vett ruha stb., míg az utóbbira a hosszú vakációk, a hétköznap napközbeni korzózás, kávéházba / étterembe járás stb. Veblen-hatások: a kereslet-kínálat szokásos törvényszerqségei nem érvényesülnek, viszont központi szerepet kap a versengés és az utánzás. Veblen-javak: ha csökken a termék ára a kereslet is csökken. (fordítva nem feltétlenül igaz). -Sznob hatás esetén egy termék vonzereje egy meghatározott fogyasztó számára csökken, ha mások nagyobb mennyiségben kezdik el fogyasztani. -utánfutó hatás (csatlakozási hatás) a sznob-hatás ellentéte: mások megnövekedett fogyasztási hajlandósága növeli az adott fogyasztó hajlandóságát is. A vebleni elmélet kritikája: -Veblen és követQinek a termékek ára a fontos és nem számít a stílus ill. az ízlés. nem veszi figyelembe a gazdagságon kívül a pl. származás, képzettség. Veblen-effektus pl. azzal függ össze, hogy bizonyos javaknál egyéb információk hiányában a fogyasztó az ár alapján alkot véleményt az áru minQségérQl. Giffen javak, azok a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Javak" \o "Javak" javak, amelyek  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kereslet" \o "Kereslet" kereslete azonos elQjelq változással reagál az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81r_(gazdas%C3%A1g)" \o "Ár (gazdaság)" ár változására. Pl. a szegényebb népesség körében amikor a burgonya drágább volt, akkor növekedett iránta a kereslet’!a burgonya a legnagyobb súlyú táplálék, amikor a burgonya olcsóbb volt, több pénz maradt egyéb élelmiszerekre (pl. húsra). A Giffen-jószágok tehát inferior javak, amelyeknél a jövedelmi hatás túlkompenzálja a helyettesítési hatást. 11. fogyasztói hqség alaptípusai: fogyasztói lojalitás, köztük a márkalojalitás leggyakoribb mérQszáma a vásárlói gyakoriság, az ismételt vásárlások száma. Az ismételt vásárlásokat meghatározó magatartási tényezQk: -a személyhez, fogyasztóhoz kapcsolódó tényezQk (személyiségjellemzQk, attitqdök), -a vásárlási helyzettel kapcsolatos tényezQk. A fogyasztói hqség (lojalitás):- termékkel, -márkával, -beszállítóval, -szolgáltatóval, -kereskedelmi egységgel szemben. Lojalitás hiánya: döntQ az ár, -termék,- és márkadifferenciáltság kicsi’!a fogyasztó ingadozó magatartást követ a termékkel, márkával kapcsolatban. Hamis lojalitás:ha a vásárló a termékek, márkák között alacsony különbséget érez. Látens lojalitás: ha a fogyasztó kedvezQ attitqdje ellenére, a helyzeti tényezQk hatása erQs és negatív irányú (pl. a márka hiánya, általános árcsökkentés, gyorsan változó árviszonyok). Valós lojalitás: erQs márkapreferenciára épül.12. Élelmiszerfogyasztással kapcsolatos kockázatok: 1. valós, tényleges kockázat, 2.fogyasztó által észlelt kockázat. Az észlelt kockázat két részbQl tevQdik össze:a.) bizonytalanság, amely a fogyasztóban a termék megfelelQségével kapcsolatban merül fel. b.) bizonytalanság, amely a termékhasználat fogyasztási következményeként jelentkezik.’!az új termékek, új technológiák. Az élelmiszerfogyasztó vásárlási és fogyasztói döntéseit tökéletlen információellátottság mellett hozza meg, fQbb jellemzQi:- termékkel kapcsolatos információ nem áll rendelkezésére, - a fogyasztó nem képes az összes rendelkezésre álló információt feldolgozni, A termék tulajdonosok az információ alapján a következQképpen csoportosíthatók: -információkérésére épülQ terméktulajdonságok (pl. zsírtartalom, fehérjetartalom), - a tapasztalati terméktulajdonságok (érzékszervi jellemzQk, íz, illat, stb), -a bizalmi terméktulajdonságok (szabadon tartott állatok termékeinek, bio-, ökotermékek tulajdonságai). A fogyasztói kockázatok típusai: - fizikai kockázat (mérgezQ, romlott, illetve allergia keltQ, egészségügyi kockázat.), - funkcionális, teljesítménykockázat: (téves vásárlási döntéshez kapcsolódik), - pénzügyi kockázat: (minQség és ár arányával kapcsolatos), -társadalmi kockázat: (ajándék:pl. megfelelQ virág kiválasztása), - pszichológiai kockázat: (lelkiismeret furdalás (tejszínes fagylalt)), -az idQ kockázat (termékvásárlási folyamathoz kapcsolódó tényezQ, elért elQny/idQpreferencia hányadosa). Az élelmiszereknél még lehet SMINK és HAMSTRA a biotechnológiai úton elQállított élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok. csoportosításuk: -élelmiszerbiztonsági, -egészségügyi, -természeti környezeti, -az erkölcsi, az ár, illetve minQségi, -elosztási (disztribúciós), Az élelmiszereknél még fontos az új termékek, technológiák bevezetésével kapcsolatos fogyasztói kockázat kezelése.
KövetkezQ fQ attitqdökre épül:- a tudás, az ismeret a technológiáról, - a környezet és a természet iránti attitqd, - a tudomány és a technológia iránti attitqd, - az új élelmiszerekkel, termékekkel kapcsolatos iszony, idegenkedés, - az irányító és ellenQrzQ szervezetek iránti bizalom, -árérzékenység. A fogyasztó által észlelt kockázatok csökkentésének alternatívái és lehetQségei:- megszokott márka vásárlása, a fogyasztói mutatók figyelése,, a termékinformációk figyelése, a drágább márka választása, az értékesítési személyzet tanácsának kikérése, a családtagok és a barátok véleményének figyelembevétele, a termékcsere lehetQségének kihasználása, a termék imázs, a gyártó imázs figyelembevétele, a vásárlási körút szervezése, az olcsóbb márka vásárlása, a termék kipróbálása, a jól ismert márka választása, a külsQ garanciák. A vállalatok és az iparágak közös felelQssége, amelyben sokat segíthet az ipari elkötelezettség az élelmiszerbiztonsági és minQség mellett, a vállalati belsQ, illetve hatósági ellenQrzés, a megfelelQ technológia, a minQségbiztosítási módszerek alkalmazása, a gyártási, a fogyaszthatósági idQk és információk feltüntetése. Élelmiszerek csomagolása , címkézése és márkázása : Azoknak a mqveleteknek az összessége, amelynek alapvetQ célja a termék védelme, illetve szállításra, tárolásra alkalmassá tétele, egységbe fogása. Másik értelmezése szerint a csomagolás a termék e folyamatok keretében lehetQleg használati értékének csökkenése nélkül, újszerq állapotban és a leggazdaságosabb módon kerüljön a gyártótól a felhasználóhoz. A csomagolás a néma eladó (esztétikus, információ hordozó. Csomagolás formái: -Fogyasztói csomagolás, -gyqjtócsomagolás (csoportcsomagolás pl. üdítQital zsugorfóliás és bemutató csomagolás pl. szeletelt csokoládék kínáló kartonban). Csomagolás kialakítása (csom. Eszköz egyszerq kezelése, könnyq nyithatóság, visszazárhatság, egyszerq üríthetQség, önhordó, alaktartó jelleg). Csomagolási egység kialakítása (egyadagos csom., csládi csom., szettcsomagolás). Termék felhasználhatóságát segítQ szolgáltatások lehetnek (tárolhatóság a csom. Eszközben, melegíthetQ csom., fogyaszthatóság a csom. EszközbQl, többcélú csom.). Adagnagyság megválasztása (hatósági elQírások, gazdaságosság, minQségmegQrzési idQ, kezelhetQség). Csomagolás esztétikai kialakítása, feliratozása: fontos szerepe van a színnek (pl. zöld: természetes biztonságos), formának (pl. kerek formájú likQrös üveg harmóniát kiegyensúlyozottságot sugall), fényes felület (tiszta és újhatású, drágábbnak hat). A világos élénk színek vonzzák a tekintet. Az élelmiszertörvény szerint az élelmiszerek jelölésének két fQ feladata van a fogyasztók tájékoztatása és a különbözQ ellenQrzések esetén a jelölések által esetleges tételvisszahívás. Az élelmiszer jelölés marketing funkciói: elsQsorban a marketing kommunikációban játszik szerepet. Racionális információkat közvetít, figyelmet kelt, esztétikus, érzelmileg befolyásol. Ezek megvalósítására rendelkezésre álló eszközök: -írás, -szín, -vizuális jelek. A fogyasztók meggyQzése: -árakon, akciókon keresztül, -különbözQ közvetített minQségi jelzQkön keresztül, -csomagolás tetszetQsségén, emoncionális telítettségek fokozásán keresztül. MinQségjelzQként mqködQ jelölések: -tanúsító védjegyek (a tanúsítás során egy harmadik fél írásban igazolja, hogy a termék megfelel az elQírt követelményeknek), -földrajzi árujelzQk (ávszázadok bizonyítják, hogy a mezQgazdasági termékek és az élelmiszerek egy részénél alapvetQen meghatározzák a termQhely természeti és emberi tényezQi pl. kínai tea), -márkák, védjegyek.EU élelmiszer iparága:-EU termelési értéke 830 milliárd EUR,-A feldolgozó ipar megelQzi az autóipart és a vegyipart, -A kis- és középvállalkozások száma meghatározó  más marketing eszközök kellenek nekik,-Foglalkoztatottság: 3,8 millió fQt foglalkoztat az EU (282.000 vállalkozás van). -A teljes EU termelésének több, mint 90%-át az EU 15-ök adják. EbbQl 70%-ot DE, FR,I, UK, ES. -Az USA-tól elmaradunk élelmiszertermelékenység szempontjából. Magyarország élelmiszeripar: -25-bQl a 16-ak vagyunk és 1%-ot adunk a 830 milliárdból. -Foglalkoztatottsági részarányunk 2,6%. -Az élelmiszeripari termelés a belföldi szükséglet 120-130%-át képes elQállítani. -Az elsQdleges termelés 2/3-át az élelmiszeripar dolgozza fel. -Homo élelmiszerek aránya csökkent, 65-70% lett. -Magyarország a felével többet tud termelni, mint a belföldi szükséglet => potencia a kivitelre és az EU-ban való hely stabilitásához. -4 fQ felett vállalkozások 2007 évben 2674 db volt. -A külföldi tulajdoni arány 60-65%. -80% mikro vállalkozás (10 fQ alatti) regionális ellátás. -95% a 4-49 fQs vállalkozás. -5% nagyvállalat, 0,6% 500 fQ feletti => aktív Uniós kapcsolat. Magyar élelmiszeripar gyengeségek: -K+F ismeretének és alkalmazásának hiánya. -TQkehiány: elavult mqszaki színvonal az elsQdleges feldolgozást végzQ vállalatoknál. -Túlfoglalkoztatás, alacsony hatékonyság. -Piaci csatornákhoz való alkalmazkodás hiánya, gyenge marketing tevékenység. -MinQségpolitikának az ipar nem tulajdonít kellQ jelentQséget. -Termékpályán való együttmqködés hiánya. Magyar élelmiszeripar veszélyek: -Magas import árak mellett alacsony fizetQképes kereslet miatt => alacsony értékesítési árak. -Olcsó, gyenge minQségq import árletörQ, és a minQségtudatos szemlélet romboló hatása. -Szigorodó élelmiszerbiztonság, környezetvédelem miatt fellépQ áremelés. -Fogyasztói bizalom elveszítése. -Kiszámíthatatlan, gyakran irracionálisan magas alapanyagárak, kiskereskedelmi láncok árnyomására. -Gazdasági és pénzügyi válság hatásai. -A márka próbál biztonságot adni. Magyar élelmiszeripar erQségek: -Szakképzett, olcsó munkaerQ. -Sajátos természeti adottságok. -MqködQképes szakmai oktatási és kutatási háttér. Magyar élelmiszeripar jövQje. -Meg kell teremteni a fenntartható és jövedelmezQ fejlQdési pályára állás feltételeit. -Fenn kell tartani és visszaállítani a magas szintq élelmiszertermelési kultúrát. -Hazai piacon 80%-ban legyen jelen magyar termék. -Növelni a magyar élelmiszer exportot. -Kiváló minQségq termékek elQállítása. Versenyképesség növelése: -Szerkezetátalakítás: (alkalmazkodás az egységes EU piacokhoz, specializáció, mérethatékonyság  termelékenység javítása, hozzáadott érték növelése), -Technológiai, mqszaki fejlesztés (melléktermékek hasznosítása, korszerq technológiák (tartósítás, biotechnológia, csomagolástechnika), -Logisztika (logisztikai központok kiépítése, speciális szállítóeszközök beszerzése), -MinQségi termelés (egészséges táplálkozás, gasztronómia, közétkeztetés, különleges fogyasztói igények kielégítése, minQségpolitika (EAN 128, ISO 9000), -Fenntartható fejlQdés (megelQzési technológiák, fajlagos víz, energia, anyagfelhasználás minimalizálása, állatjólét, hulladékkezelés, feldolgozás, hasznosítás, Biztonságos élelmiszer elQállítás, nyomon követés (EAN 123). FVM az élelmiszer stratégiai céljáért: -Törvények, rendeletek. -Magyar Élelmiszerkönyv jelene jövQje  MinQségpolitika, -Konzultáció, kommunikáció erQsítése, -Export lehetQségek feltárása, -Kollektív élelmiszermarketing, -Beruházási és innovációs támogatások, -Új megközelítésq élelmiszerlánc kapcsolatok kialakításának elQsegítése. MezQgazdasági termelés sajátosságai: -Egyes területeken egyedüli munkavégzési lehetQség, falusi életforma, -Nehéz a változtatás => magas kilépési korlát, -Természeti határok (éghajlat, talaj) - eltérQ hozamok, -Szezonalitás, -Hosszú termékpálya: marketing lehetQségek korlátozottak, -Egyéni termelés, szervezeti piac, -Politika meghatározó szerepe. EU agrárpolitika: 1958 CAP: -Eredeti célok (termelékenység növelése, életszínvonal biztosítása, piacok stabilitása, ellátás folyamatos biztosítása, kínálat biztosítása megfelelQ színvonalon), -Alapelvek (egységes piac, közösségi preferencia elve, pénzügyi szolidaritás elve, agrárpiaci rendtartás kötelezQ mindenkire), -Végrehajtás eszközei (agrárpiaci rendtartás, belsQ piac védelme => lefölözés, egységes támogatási politika, intervenciós felvásárlás, export szubvenció)  Eredmények (önellátás, létrejött az agrárexport, csökkent a foglalkoztattak száma, csökkent a mezQgazdaságnak a GDP-ben elfoglalt helye, egyre növekvQ túltermelés, egyre nagyobb támogatási igény). 1992 Reform: -Ágazatonkénti kvótarendszer, -Lefölözés megszqntetése, -Közösségi árak, export támogatás csökkentése, -Földterület kötelezQ pihentetése, -Jövedelem kompenzáció, kedvezményes nyugdíj, -Kvóta rendszer, -támogatást kap, -többlet termelést büntetik. 2004 Magyarország belép + másik 10 ország -Új tagállamok gazdái csak fokozottan kapják meg a támogatást 2013-ban lesz csak 100%-os, -2004-ben 40%-át kapja meg Magyarország, és évente 10%-kal nQ a támogatás, -Magyarországon földalapú támogatás, kvóta, -BelsQ vámok megszüntetése, -Pályázatok. 2013-2020 Struktúra váltás szétválasztás az EU-ban: -A mezQgazdasági támogatások új alapokra helyezése, -Termelés és támogatás szétválasztása, -Támogatás mértéke fix, -Élelmiszer biztonság és a környezetvédelem elQírásai szigorodnak. MezQgazdasági termék típusok: -Szaporító**mag (vetQmagok, szabadalom, védettség, marketing eszközök, nemesítés célja változott: nagy hozamok helyett a *** és a minQség), -Tömegáru (alacsony differenciáltságú alapanyagok a takarmányozáshoz és élelmiszer elQállításhoz, minQség: termék szabvány ár: tQzsde, szállítás: olcsó és az EU föld alapú támogatás intervenciós ár és tárolás), -Frissáru (vágott virág, gomba, hal, hús, zöldség és gyümölcs)’!rövid szavatossági idQ, legrövidebb termék útvonal, nagy és koncentrált cégek végzik, ár kiszámíthatatlan, végfogyasztók: szegények, ínyencek, -Élelmiszeripari nyersanyag (felvásárlási helyi piac, gyors feldolgozás (pl. paradicsom), készáruként kerül csomagolva a piacra => rövid termékpálya, termelQk érdeke: tulajdonjog a feldolgozáshoz, magas feldolgozói szint, magas hozzáadott érték) -Származási helyhez kötött termék (értékét a származási helye adja, bor, fqszerek, zöldség, hús, magas ár, turisztikai vonzerQ, helyi eladás,). -BIO termék (Magyarország természeti adottsági alkalmas a BIO termelésre, magas termelési költség, ár, megfelelQ szaporítóanyag, kereskedelmi bizalomra épül, vegyszermentes termék). -Ipari nyersanyagok (pótlás: mezQgazdasági termelés, ipari nyersanyagok és az energia hordozók készletei korlátozottak, közvélemény szerepe, állami szerepvállalás, multinacionális óriáscégek ellenérdekeltek (lobby), elQny: meglévQ túltermelés csökkentése, munkaalkalmazás hosszútávon biztosítható). Fogyasztói igények változása: Engel törvény => alsó és felsQ fogyasztási korlát. Motiváció az élelmiszer fogyasztásban: -Táplálkozási motiváció (biológiai igények kielégítése, marketing kevésbé hat), -Egészségügyi motiváció (tudatos fogyasztás, igény: racionális hiteles információ), -Élvezeti motiváció (ital, édesség, dohány, növekvQ igény, kommunikáció jelentQs). Tendencia (Energiatartalom csökken, Feldolgozás szintje, Választék bQvülése (pl . krumpli régen és ma), Hozzáadott érték nQ). -Kényelmi motiváció: könnyq beszerezhetQség, azonnali fogyaszthatóság. Termék, csatorna, kommunikáció a fontos, az ár NEM. -Biztonsági motiváció: egészség megQrzés, káros anyagok kizárása. Célirányos információ igény. -Társadalmi motiváció: környezeti, családi hagyományok, vallás szerepe, igazodás a társadalmi elvárásokhoz. -Presztízs motiváció: tradíció, minQség, imázs, márka, gasztronómia. -Ökológiai motiváció: környezetbarát gondolkodás, társadalmi-marketing koncepció. -Politikai motiváció: cél magyar munkahelyek megtartása. Hungaricum. -Regionális motiváció: szülQföld étkezési szokásai. Potenciális piac: külföldön élQ magyarok. Élelmiszerpiac szegmentálása: -Szegény lemaradók  egyetlen motiváció az alacsony ár, -Konzervatív nagyevQk  hagyományos magyar konyha, -Gyökértelen fiatalok  nincs árérzékenység, amerikai stílus, -Családi bevásárlók  közös nagybevásárlás, akció igény, -Öntudatos polgárok - racionális, megtervezett döntés, -Ínyenc újgazdagok  nincs árérzékenység, divat szerepe, a reklámokra fogékonyak. Szervezeti piacok: Felhasználói piac (élelmiszeripar felvásárlás, feldolgozás, értékesítés, értékesítési szövetkezetek, food-szerviz, gasztronómia, HORECA), -KözvetítQi piac (élelmiszerkereskedelem: vertikális csatornarendszer), -Kormányzati piac (közvetlen szerepe csökkent, de mára stabilizálódott. intézmények, hadsereg, szociális ellátás., közvetett szerepe fokozódik, ám figyelembe kell venni az EU elQírásait.) Közösségi marketing az élelmiszeriparban: CÉL: a hazai agrártermékek és élelmiszerek piacának feltárása és szélesítése a bel- és külföldi piacokon. Az EU gazdaságfilozófiája közösségi szinten ragaszkodik a szabad versenyhez, tiltja az erQfölénnyel való visszaélést és a vállalatok túlzott koncentrációját. Nemzeti marketing szervezetek (Németország  CMA, Franciaország  SOPEXA, Magyarország  AMC (Agrár Marketing Centrum). A közösségi agrármarketing eszközrendszere - Piackutatás, helyzetfelmérés, tájékoztatás tanácsadás, tanulmányi utak, -Külföldi termékek marketingaktivitásának semlegesítése, - Kapcsolattartás a világgal  vásárok, kiállítások, nemzeti hetek, könyvek, kiadványok, -Külföldi újságírók meghívása, élelmiszerbolti eladók képzése, Védjegyek, minQsítQ jegyek, minQség ellenQrzés (Kiváló Magyar Élelmiszer), -Hazai fogyasztók nemzeti öntudatának felkeltése. Különleges magyar agrártermékek  Hungaricumok: A hazai termelési kultúrához, tudáshoz a generációk során kialakított, hagyományokhoz kapcsolódó magyar sajátosságú agrártermékek. A hungaricumok ma még csak lehetQséget jelentenek, de a jövQ sikeres agrármarketing politikában pillérei lehetnek a növekvQ magyar élelmiszer exportnak. Fogyasztási cikkek csoportosítása: - Copeland (1923) (napi cikkek  convenience, szakcikkek  shopping, luxus  speciality), -Aspinwall (1958)(vörös  magas jövedelmezQsség, narancs  közepes jövedelmezQsség, sárga  alacsony a jövedelmezQsség), -Enis és Rolring (1980)( napi cikkek, szakcikkek, luxuscikkek, preferencia cikkek), -Kotler, P. (1992)( napi cikkek, szakcikkek, luxuscikkek, nem kereseti termékek (speciális!), -McCartny (1990)( -napi cikkek: alapvetQ, impulzus, sürgQsségi, -szak: homogén, heterogén, -luxus, -nem kereseti cikkek: régi, új. Szolgáltatások: -Szolgáltatástermék ( tiszta szolgáltatás, bank, biztosítás), -Termékszolgáltatás ( termék különleges szolgáltatással  elQfQzött rizs). Szolgáltatások jellemzQi: Fizikailag megfoghatatlanok, Nem tárolható, termelés fogyasztás egy fázisban, Nem javítható a hiba, Nehéz a jövedelmezQsség mérése  oktatás, Nem szabványosítható, Rossz szolgáltatás nem cserélhetQ. Termékcsoportosítás szempontjai: helyettesíthetQség, bruttó árrés, termékszolgáltatások szerepe, fogyasztás, felhasználás idQtartama, fogyasztói erQfeszítés, fogyasztói kockázatok mértéke, vásárlói információk mennyisége, az ár szerepe. A termék belsQ struktúrája: - absztrakt/generikus, -tárgyiasult/kiterjesztett (minQségi jellemzQ, termék tulajdonság, csomagolás, márkanév), -kiegészült/elvárt (szavatosság/garancia, termékszolgáltatás, szállíthatóság/tárolhatóság), -Potenciális termék  termékhierarchia (szükségletcsoport  táplálkozási, termékcsalád - pékáru, termékosztály  kenyérfélék, árucsoport  fehér kenyér, terméktípus  szendvics kenyér, márka  Erzsébet kenyér, cikk  1 kg-os Erzsébet kenyér). Új termékfejlesztés szakaszai: -ötlet generálása (cél: termékötletek felvetése), -értékelés (cél: termékötletek számának csökkentése), -üzleti értékelés (új termék pénzügyi vonatkozásai), -termékkoncepciók (új termék piaci jellemzQinek meghatározása), -termékfejlesztés (új termék fizikai kifejlesztése), -piaci tesztelés (új termék tesztelése), -kereskedelmi bevezetés (új termék bevezetése). MinQségi jellemzQk: Kémiai, fizikai, biológiai, mikrobiológiai, érzékszervi. Élelmiszer: -biztonság (kémiai, fizikai, biológiai), -minQség (táplálkozás élettani érték:fehérje, szénhidrát,vitamin, nyomelemek, rost, enzim, aroma, élvezeti érték: szín, illat, íz, állag, alkalmassági érték: tartósság, feldolgozottság, csomagolás, jelölés). Funkcionális élelmiszerek: -normál élelmiszerek (narancs, sütQtök(, -tápértékq élelm. (gyümölcs juice), -egészséges élelm. (zöldség juice), -funkcionális élelm. (fehérje italok), -gyógyszerek (vitaminok). Étkezési kultúrában elfoglalt helyük szerint: -kiemelkedQ szerepq, -presztízsélelmiszer, -test-imázs élelmiszer, -szimpátiát keltQ élelmiszer, -fiziológiai élelmiszer. Franchise alaptípusai: Termék és védjegyhasználati franchise (licensz  üditQital, disztributor  dealer (kizárólagos jog), -védjegy használat, -koncesszió, területi koncesszió), Üzleti franchise (komplex) -stratégiai, marketing, minQségellenQrzési, számviteli (átadó: egyedi termék, szolgáltatás, boltberendezés, üzleti módszer vagy átvevQ: használja ez elQzQeket), -franchise szerzQdés (képzés, továbbképzés, mqködési feltételek betartása, információáramlás, üzleti koncepció folyamatos megújítása, piackutatás). Piaci erQ: a vállalat azon képessége, amely segítségével a piaci partnerek magatartását befolyásolni és ellenQrizni képes. AlkuerQ: viszonylagos piaci erQ. AlkuerQ hagyományos tényezQi (piaci versenystruktúra): -a vállat mérete, piaci részaránya, -termékdifferenciáltság foka, specializáció mértéke, -piaci ki- és belépés korlátai, -értékesítési csatornákban elfoglalt hely (helyzeti erQ), -pénzügyi tényezQk (nyereség, fix/változó költség), a vállalat piaci információ ellátottsága (információ asszimetria). AlkuerQ típusai: - kényszerítQ erQ, - nem kényszerítQ erQ (jutalmazás, kompetencia, hozzáértés, szakértelem). Árképzés lehetséges céljai: -profit (az ár fedezete az összes termelési költségnek és profitot biztosítson), -profitmaximalizálás (költséghez viszonyított maximális bevétel), -piaci részarány (alacsony ár a fogyasztókat vásárlásra ösztönözze), -értékesítés növelése (alacsony ár növelje az értékesített mennyiséget (rövid távon)), -beruházás megtartása (alternatív befektetésekhez kedvezQbb megtérülés)









 PAGE \* MERGEFORMAT 5
 PAGE 5

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Csakúgy mint amikor könyvtárakat/mappákat hozol létre a számítógépeden, egy tantárgyon belül is hasonló analógiával tetszőleges kategóriák és alkategóriák hozhatóak létre. Próbálj mindig a legmegfelelőbb kategóriába tölteni, hogy átlátható legyen a feltöltött dokumentumok szerkezete.

... 1. félév 2009. május 21. 3. gyakorlat a csoport aggregált kínálat arc articulation áteresz atombomba babits balzac beadandó bodlaki tamás csehov csoport építésszervezés i. éptöri ii eu tételek európai civilizációk eredete feladatok feladatsor finance fizika 1 földtudomány gazdasági gazdaságpszichológia geodézia gépgyártás hálótervezés hatalom írányítástechnika jogszabályok kereskedelem kidolgozott tétel környezettechnikai műveletek és gépek közigazgatás közoktatási rendszer marás matematika megoldások menedzsment munkaerőpiac nemzeti kisebbség objektum orientált reklámjog tarnóczi féle természet tolsztoj válgazd