prezenszki könyv/ puska

Országok listájaHungaryModern Üzleti Tudományok FőiskolájaKereskedelem és marketingLogisztikaprezenszki könyv/ puska

A logisztika története (13-18)
-a logisztika görög eredetq szó, logikusan gondolkodni (egyes értelmezések szerint  szállásmester(francia); - matematikai logika)
-Marcus Terentius Varro római pedagógus(Kr.e.1. évszázad) : gyerekek gondozása
-római hadsereg – a logistas-ok intézkedtek az élelmiszerek tárolásáról, állatok legeltetésének megszervezése (katonák ellátása)
-VI. Leo bizánci császár – hadsereg zsolddal való ellátása, felfegyverzése
-Jomini (1830) a francia hadsereg tábornoka: a logisztikát a szállásmester tevékenységi területével azonosította(csapatmozgások, csapatutánpótlások, szálláshelyek építésének mqvészete, alkalmazott tudománya
-USA  logistics- tengeri flotta ellátási feladatainak megszervezése(a hadviselés harmadik fQ pillére)
-a második világháborúban az amerikai katonák 50-60%-a logisztikai feladatokat látott el(katonai logisztika)
-új feladatként fogalmazódott meg a részrendszerek optimuma helyett a teljes folyamatrendszer optimumára való törekvés
A logisztika fogalma (16)
anyagok, energiák, információk (személyek) rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összessége. a logisztika a szállításon, raktározáson és az ezekkel kapcsolatos rakodásokon kívüli tevékenységeket is magába foglalja.
A logisztika feladata
A vállalati logisztika feladata a vállalati folyamatok megismerése, a logisztikai stratégia megalkotása, a logisztika kapcsolódási pontjainak kialakítása, a feltételek megteremtése (pénzügyi, tárgyi, információs, stb.), a logisztikai szervezet létrehozása.
integrált logisztikai koncepció kialakítása  a tér és idQ dimenziók mellett megnQtt a jelentQsége az állapotnak is, amely a gyártási vertikumokkal, a termék készültségi fokával van összefüggésben. tehát az anyag tárbeli helyzete, rendelkezésre állásának ideje és feldolgozottsági foka egymással szoros kapcsolatban levQ döntési változók.
gazdasági területen a készletezéssel, az eszköz- és anyaggazdálkodással, a logisztikai költségekkel kapcsolatos újfajta szemlélet kialakításában mutatkoznak változások  a logisztikai résztevékenységek együttesen járulnak hozzá a termékáramlás megvalósításához. az egyik területen bekövetkezett megtakarítás máshol ezt meghaladó költségnövekményt okozhat. ezért a teljes logisztikai költség minimalizálására kell törekedni.
mqszaki megközelítés  az anyagáramlási folyamatok és rendszerek tervezésére helyezi a hangsúlyt
menedzsment megközelítés- a beszerzés, készletezés, értékesítés szervezését tekinti fQ feladatnak
a logisztika különbözQ anyagok, tárgyak,információk több alrendszeren átmenQ optimalizált áramlatai tervezésének, szervezésének tana
A logisztika célja (24)
a piaci, termelési igényekhez igazodva
-a megfelelQ termék
-a megfelelQ idQpontban
-a megfelelQ helyre
-a megfelelQ mennyiségben
-a megfelelQ minQségben
-a megfelelQ költséggel
eljuttatható legyen.
(megfelelQ állapotban, megfelelQ felhasználóhoz való eljuttatás)
A logisztika feladata (23-24)
a vállalati logisztika feladata a vállalati folyamatok megismerése, a logisztikai stratégia megalkotása, a logisztika kapcsolódási pontjainak kialakítása, a feltételek megteremtése, a logisztikai szervezet létrehozása.
A LOGISZTIKA HELYZETe (24-25)
--ellátás (beszerzés) és elosztás területén ilyenek: hosszú szállítási idQk; a nagy szállítási ráfordítások; a magas raktározási ktsgek; a rugalmatlan szállítási kapcsolatok; a nagy anyagveszteségek stb.
--a termelés területén: a hosszú átfutási idQk; a rugalmatlanság; a folyamatelemek (technológiai, anyagmozgatási, tárolási stb mqveletek) illesztési pontatlansága; a szükséges információk hiánya vagy pontatlansága stb.
--a kapcsolódási helyeken: a nem összehangolt szállítási technológiák; a nem összehangolt információs technológiák; a nem kompatibilis számítógépek alkalmazása stb.
LOGISZTIKAI RENDSZER FOGALMA (29)
Egy vagy több ellátó (forrás) és felhasználó vagy fogyasztó (nyelQ) közötti anyag- és információáramlás megvalósításában közremqködQ eszközök, létesítmények és szervezetek értendQk.
--logisztikai eszközök: egy adott logisztikai rendszeren belüli anyag- és információáramlást megvalósító eszközök, gépek és berendezések halmaza tekinthetQ. (vasúti, vizi, közuti jármqvek, szakaszos és folyamatos mqködésq szállítógépek stb.)
--információáramlás eszközei: között az adatfelvevQ, az adatrögítQ, az adattároló eszközöket, az adatátviteli és adatfeldolgozó eszközöket (hardver) ésaz ezeket mqködtetQ eljárásokat (szoftver) kell említeni.
--logisztikai létesítmények: egy adott logisztikai rendszeren belüli anyag- és információáramlásban értintett épületek, területek, utak és zállítópályák. Meghatározó szerepük van a raktárépületeknek és a tárolóterületeknek, valamennyi logisztikai rendszer részét képezi.
--logisztikai szervezet: a logisztikai célkitqzésekkel (6M) összhangban és más vállalati szervezetekkel együttmqködve az anyag- és információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenQrzi. Egyre fontosabb szerepet játszik a logisztikai menedzsmenht, amely a tervezés, a szervezés, az irányítás és az ellenQrzés (logisztikai controlling) teljes folyamatában a célirányos és hatékony munkavégzésre inspirál.
Logisztikai folyamatok (43-47)
1. az anyagáramlást megvalósító fizikai folyamatok
- logisztikai alapfolyamatok
rakodás: áruk helykoordinátáinak olyan kis mértékq megváltoztatása valamely szállítás megkezdése vagy befejezése céljából, amely elengedhetetlenül össze van kapcsolva az idQkoordináták változásával, a rakodás mindig valamilyen szállítási folyamatot készít elQ, vagy követ, vagy két szállítási folyamatot kapcsol össze.
-meg- illetve berakodás ( szállítási folyamat elQkészítés)
-le-illetve kirakodás (szállítási folyamat befejezés)
-átrakodás(két szállítási folyamat összekapcsolás)
szállítás: az áruk helykoordinátáinak olyan változtatása, amely elengedhetetlenül össze van kapcsolva az idQkoordináták változásával.
-üzemi belsQ szállítás: egy üzem területén belül megvalósuló helyváltoztatások összessége.( munkahelyi, munkahelyek közötti, üzemrészek közötti anyagmozgatás)
-külsQ szállítás: a vállalat külsQ anyagáramlási kapcsolatait valósítja meg a vállalat tevékenységéhez szükséges anyagoknak, áruknak a vállalat területére való beszállítással, illetve elszállítása révén.
tárolás:az áruk helykoordinátája nem változik az idQkoordináták változása alatt, az áruk mennyiségi és minQségi megQrzése az idQkoordináták változása alatt(tartós, átmeneti)
- kiegészítQ logisztikai folyamatok:
csomagolás: ideiglenes védQburkolat, melynek feladata a termék, környezet védelme és a termékek egyszerqbb kezelhetQségének, szállíthatóságának, tárolhatóságának biztosítása.
komissiózás: adott áruféleségek elQre megadott vevQi megrendelések szerinti kigyqjtése, összeállítása
egységrakomány-képzés:a kisebb méretq és tömegq egyedi árukból alakítanak ki különbözQ szállítási segédeszközök igénybevételével nagyobb méretq és tömegq, géppel kezelhetQ rakományokat
egységrakomány bontása: az egységrakományba rakott áruk kivételéhez van szükség
mennyiségi, minQségi ellenQrzés: az anyagáramlás közben, vagy azt megszakítva végzik
2. az anyagáramlással kapcsolatos információs folyamatok
lehetQvé teszik az anyagáramlási folyamatok elQkészítését, irányítását, nyomonkövetését, értékelését, költségeinek és teljesítményeinek elszámolását.
-anyagáramlást megelQzQ információk:szállítási elQrejelzések
-anyagáramlást kísérQ információk:anyagok, szállítóeszközök azonosítását teszik lehetQvé
-anyagáramlást követQ információk: az anyagáramlási folyamatok végrehajtásának visszaigazolását teszik lehetQvé
információáramlási folyamatok összetevQi:
-információk felvétele, rögzítése
-információk tárolása
-információk átvitele, továbbítása
-információk feldolgozása, elemzése
-információk megjelenítése
Logisztikai rendszerek (47-50)
1. makrologisztikai rendszereket az egy ország, egy értékesítési, illetve fogyasztói vagy egy gazdasági körzet határain belül helyezkednek el.
2. mikrologisztikai rendszerek gazdaságilag, jogilag önálló szervezetek (vállalati, katonai, egyéb szervezetek)
Vállalati logisztikai rendszerek: iparvállalati, kereskedelmi-vállalati és szolgáltató-vállalti logisztikai rendszereke lehetnek
katonai logisztikai rendszerek: csak katonai
egyéb szervezetek: korházak bankok
3. metalogisztikai rendszerek: a makró-és mikro-logisztikai rendszerek szintjei között helyezkednek el, az ellátási vagy az elosztási láncban közremqködQ szervezetek logisztikai alrendszereinek együttmqködéseként jönnek létre.
a vállalati logisztikai rendszerek célkitqzései: (51-53)
a vállalatok alapvetQ célja az, hogy vevQik értékítéletét pozitívan befolyásolják, és ezáltal növeljék vagy legalább szinten tartsák a vállalat versenyképességét, piaci részesedését.
a szállítási/logisztikai szolgáltatási színvonal fQ meghatározó elemei a következQk:
-szállítási idQ, (szállítási idQ a megrendelés vételétQl az árunak a megrendelQhöz való szállításáig, eljuttatásáig tart).
-szállítás megbízhatósága, pontossága (szállítás megbízhatósága, pontossága annak valószínqségét fejezi ki, hogy a vállalt szállítási idQt, határidQt betartják-e).
-szállítás rugalmassága: (a logisztikai rendszer milyen mértékben képes a megrendelQi igények változásaihoz alkalmazkodni)
-szállítás minQsége: (pl a megrendelQi igények kielégítésének pontosságával jellemezhetQ)
fQ célkitqzés a logisztikai költségek csökkentése mellett kiemelt célkitqzésként szerepel a készletek és az átfutási idQk csökkentése is.
a vállalati logisztika fQbb részterületei (53-55)
-ellátási logisztika: a vállalat számára a termeléshez szükséges alap-, segéd- és üzemanyagok, alkatrészek a hat M-elvnek megfelelQen rendelkezésre álljanak.
Feladatai:
- az alkalmas anyag ellátási stratégiák megválasztása, egyeztetve a beszerzéssel és a termeléssel.
 a beszállítóktól a termelés elQtti kapcsolódási helyekig terjedQ anyagáramlás és az ehhez kapcsolódó információáramlás tervezése, szervezése, irányítása és ellenQrzése.
-termelési logisztika: az alapanyag-raktártól a késztermék raktárig terjedQ anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenQrzi szoros együttmqködésben a termelés-tervezéssel és  irányítással.
Feladatai:
- technológiai folyamatok mqveletei közötti mozgatási, tárolási feladatok megoldása
- technológiai helyek kiszolgálása, ami kiterjed a munkahelyi tárolásra és a technológiai berendezésre való feladásra, levételre
- technológiai folyamatok közötti mozgatás, tárolás
- termelésközi készletekkel való gazdálkodás.
-elosztási logisztika: a vállalatnál elQállított késztermék a kellQ idQpontban, a megfelelQ mennyiségben és minQségben a felhasználók, a vevQk rendelkezésére álljanak.
-hulladékkezelési logisztika: fordított irányban az értékesítési piactól a beszerzési piac irányába vizsgálja az üres egységrakomány-képzQ és csomagolóeszközök, az elhasznált termékek, valamint a hulladékok áramlását.
az anyagmozgató rendszerek feladata: (89)
a mikrologisztikai rendszereken belüli anyagáramlás megvalósítása. az anyagmozgató rendszerek alapfunkciója a térbeli különbségek áthidalása, az anyagok, termékek helyváltoztatása meghatározott fel- és leadóhelyek között.
az anyagmozgató rendszerek sohasem önmagukban léteznek, hanem valamilyen termelési, ellátási-elosztási, áruszállítási vagy egyéb rendszert szolgálnak ki.
az anyagmozgató rendszerek fQbb csoportjai: (89-91)
1. termelési(gyártási) rendszert kiszolgáló anyagmozgató rendszerek:
-a termelQ részlegek közötti anyagmozgatás
-a termelQ részlegeken belüli, munkahelyek közötti anyagmozgatás
-a munkahelyi anyagmozgatás, anyagkezelés
a hagyományos gyártás azt a követelményt támasztja az anyagmozgató rendszerekkel szemben, hogy az anyagmozgatási feladatokat a lehetQ legkisebb teljesítményráfordítással, a körülmények által indokolt gépesítési, automatizálási színvonalon oldják meg.
integrált(rugalmas) gyártórendszerek:az integrált szó a gyártás és az anyag- és az információáramlás integrációját jelenti. a rugalmasság jellemzQi: - változó tömegq, alakú termékek; - változó mqveleti idQk; - a gyártórendszerben egyidejqleg több különbözQ termék gyártása folyik; - kis és közepes sorozatok, változó sorozatnagysággal
munkahelyi anyagmozgató rendszerek feladata a gyártócellán, mint komplex egységen belüli anyagmozgatási funkció ellátása, valamint a gyártócella és a be-, illetve kiszállító eszköz közötti anyagátadás
a munkahelyeket összekapcsoló anyagmozgató rendszerek feladata az önálló zárt technológiai ciklust megvalósító automatikus munkahelyek,illetve a gyártócellák összekapcsolása programozott anyagáramlással, és ezáltal az önálló munkahelyekbQl együttmqködQ rendszerelemek hálózatának létrehozása.
2. raktári anyagmozgató rendszerek:
-tárolótéri anyagmozgató rendszerek feladata a tárolási egységek be- és kitárolása, és a tárolótéren belüli komissiózással kapcsolatos anyagmozgatás
-áruelQkészítQ téri anyagmozgató rendszerek feladata az áruk fogadásával és betárolásra való elQkészítésével, illetve az áruk tárolótéren kívüli komissiózásával és kiszállításra való elQkészítésével, valamint kiszállításával kapcsolatos anyagmozgatás.
3. rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek:
-vállalati rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek az üzemi belsQ szállítás és a külsQ szállítás közötti kapcsolatot teremtik meg
-közlekedési rakodóhelyi anyagmozgató rendszereknek az áruszállító jármqvek meg-, illetve kirakásán túlmenQen a jármqvek közötti közvetlen, illetve közvetett átrakási feladatok megoldására is alkalmasnak kell lenniük.
-a különbözQ közlekedési alágazatok csatlakozási helyein a különbözQ közlekedési alágazatok szállítójármqvei közötti átrakásra (vasúti, közúti, a vízi és a légi közlekedés)
-a különbözQ nyomtávú vasutak csatlakozási helyein a különbözQ nyomtávú vasúti jármqvek közötti átrakásra
-a kombinált szállítás átrakóhelyein felmerülQ rakodási feladatok megoldására
az anyagmozgató rendszerek típusai: (91-97)
1. emberi erQ
2. kézi anyagmozgató eszközök:
- egyszerqbb segédeszközök(kézi horgok, fogószerkezetek);
-kézi szállítóeszközök(kézitargoncák, kézikocsik);
- kézi emelQeszközök(fogasrudas emelQk)
a kézi anyagmozgató rendszerek esetében az ember izomerejének kifejtésével végzi az anyagmozgatást, a gépi anyagmozgató rendszereknél az embernek már nem kell fizikai erQt kifejtenie, feladata az anyagmozgató gépek mqködtetése
3. anyagmozgató gépek:
a., folyamatos mqködésq szállítógépek: az anyagot mindig azonos irányban továbbítják, és akkor is mqködnek, amikor az anyag feladásában szünetek vannak. az anyag mozgatása közben helyben maradnak.
-hordozóelemes szállítógépek (hevederes szállítószalagok, csuklótagos szállítószalagok, mozgó asztalok, vontató láncpályák, elevátorok, szállítóláncpályák, páternoszterek)
-alátámasztásos mechanikus vagy gravitációs úton továbbító szállítógépek (vonóelemes szállítógépek, vibrációs szállítógépek, forgóelemes szállítógépek, hajtott szállítópályák, gravitációs szállítópályák)
-áramló közegben továbbító szállítógépek (pneumatikus szállítóberendezések, hidraulikus szállatóberendezések)
b., szakaszos mqködésq anyagmozgató gépek: megszakításos anyagáramlást hoznak létre, munkaciklusokban mqködnek.
--padlószinti,sínpályához nem kötött anyagmozgató gépek (targoncák)
--önjáró daruk,
--szakaszos mqködésq rakodógépek (kanalas rakodógépek, forgo kotrók, géplapátok)
--gépi hajtású targoncák( szállítótargoncák, vontatótargoncák, emelQtargoncák, felrakótargoncák, kommisiózó targoncák)
--nem padlószinti sínpályához kötött anyagmozgató gépek (futódaruk,függQsínpályák)
--padlószinti sínpályához kötött anyagmozgató gépek (bakdaruk,rakodóhidak,portáldaruk;)
--helyhez kötött anyagmozgató gépek (konzoldaruk,felvonók)
c., kombinált (vegyes)
az anyagmozgató rendszerek megbízhatósága (120-121)
a rendszer, illetve elemeinek megbízhatósága alatt annak valószínqsége értendQ, hogy egy adott idQtartam alatt, meghatározott környezeti és üzemeltetési feltételek mellett üzemi jellemzQiket megengedett határok között megtartva, funkciói ellátására alkalmas, mqködQképes. rendelkezésre állás: az üzemidQ mely hányadában kerül egy adott funkció helyesen végrehajtásra.
a megbízhatóságra befolyást gyakorló tényezQk:
-a gyártók részérQl: a felhasznált anyagok, alkatrészek minQsége; a konstrukció kiérleltsége; a gyártás, a szerelés, az ellenQrzés és az üzembe helyezés gondossága
-az üzemeltetQk részérQl: a használat idQtartama; a terhelések intenzitása és idQtartama; a használati, üzemeltetési utasítások betartása; a karbantartás minQsége és rendszeressége
az anyagmozgató rendszerek megválasztását befolyásoló tényezQk: (131-133)
1. az anyagmozgatási feladat jellemzQi: mozgatandó anyagok jellemzQi, anyagmozgatási útvonalak jellemzQi, az anyagáram intenzitását és idQbeni megoszlását kell figyelembe venni.
az anyagok fQbb csoportjai mozgatási szempontból: darabáruk, ömlesztett anyagok, folyadékok, gázok
2. helyszíni adottságok: a.) épületen kívüli anyagmozgató rendszerek esetében: (rendelkezésre álló szabad területek nagysága, telepítési adottságok, közlekedési infrastruktúra jellemzQi, milyen rakodóhelyi létesítmények állnak rendelkezésre); b.) épületen belüli anyagmozgató rendszerek esetében a meglevQ, illetve létesítendQ épület jellemzQi: (egy-vagy többszintes épület, az épület hossza,szélessége,belmagassága,oszloptartása)
3. gazdaságossági szempontok: várható beruházási költség, az évi folyamatos (üzemeltetési) költségek, várható megtérülési idQ, a fajlagos költség
4. egyéb szempontok: üzemeltetéshez szükséges létszámigény, automatizáltság, integrálhatóság a meglévQ rendszerbe stb& .
A RAKTÁROZÁS FOGALMA (153)
a raktározás valamely folyamatrendszer olyan alrendszere, amely sajátos létesítményeivel, berendezéseivel, felszereléseivel a készletek állagának megóvását, az áramlatok összehangolását, szükség szerinti kiegyenlítését végzi.
A RAKTÁROZÁS SORÁN FIGYELEMBE VEENDP ÁRUJELLEMZPK(158-159 + ábra)
A tárolandó áru megválasztását befolyásoló árujellemzQk: ugyanaz a két fQcim
-fizikai állapot szerint: darabáruk, ömlesztettáruk, folyékonyáruk, gáznemq áruk
-sajátosság szerint: alak, méret, térfogat, egyéb
-tárolandó mennyiség szerint: készlet, fajtaszám, cikkszám
TÁROLÁSI MÓDOK (158 159 ábra) a tárolandó áruk mennyiségi és minQségi megóvását lehetQvé tevQ létesítmények szerint határozhatók meg.
-raktárépület: darabárukat, esetenként ömlesztett árukat tárolnak(hagyományos, magas, különleges)
-tárolók: az idQjárás viszontagságaira kevésbé érzékeny darabáruk vagy ömlesztett áruk tárolására alkalmasak(terepszinti, aknás, terepszint feletti)
-hombárok: külsQ hatásra érzékeny por alakú vagy apró szemcsés ömlesztett áruk tárolásának létesítményei(helyhez kötött, áttelepíthetQ)
-tartályok: folyékony és légnemq anyagok tárolása (helyhez kötött, áttelepíthetQ)
RAKTÁRAK CSOPORTOSÍTÁSA (159-161)
1. nemzetgazdasági ágazatok alapján: ipari, mezQgazdasági, kereskedelmi, közlekedési raktárak
2. a termelési folyamatban betöltött szerepük szerint: alapanyag, segédanyag, félkésztermék, késztermék raktárak
3. a térbeli elosztási folyamatban betöltött szerepük szerint: fogyasztásicikk-kereskedelmi, termelQeszköz-kereskedelmi, felvásárló, melléktermék- és hulladékgyqjtQ kereskedelmi, közlekedési,szállítmányozói, központi és regionális ellátó-, elosztó raktárak
4. a készletváltozás sajátosságai szerint: azonos árufajta érkezik és távozik nagy mennyiségben( belsQ mqveletek egyszerqek és viszonylag könnyen gépesíthetQk); kevés árufajta érkezik viszonylag nagy mennyiségben, távozik kisebb tételekben (beérkezett tételeket meg kell bontani, hogy az igényeknek megfelelQ kisebb egységek kiszállíthatók legyenek, részleges komissiózás szükséges); sok árufajta érkezik kis mennyiségben, távozik nagyobb tételekben (hagyományos raktározással kapcs mqveletek mellett egyéb mqv minQség szerinti válogatást is végeznek); sok árufajta érkezik és távozik kis mennyiségben (belsQ mqveletek munkaigényesek és rendszerint csak nagy beruházással gépesíthetQk, a térkihasználás viszonylag kicsi); a távozó árufajták meghatározott idQnként visszatérnek (kis befogadóképesség, alacsony gépesítettségi színvonal); a távozó árufajták meghatározott idQ után többször visszatérnek, de minQségi változásokon mennek át (kis befogadóképesség, magas automatizálhatóság)
TÁROLÁSI RENDSZEREK (163-174)
a tárolási egységek jellege, összetétele, saját tömege, térfogata elsQdlegesen meghatározó a tárolási rendszer és az anyagmozgató rendszer megválasztása szempontjából.
1. állványok nélküli statikus tárolási rendszerek:
JellemzQi: akkor valósítható meg, ha egy-egy árufajtából nagyobb mennyiséget kell tárolni és nem követelmény, hogy minden áruegységhez tetszQleges rendszerességgel hozzá lehessen férni, továbbá elQfeltétele az áru halmazhatósága.
elQnyei: elmarad a tárolóberendezések létesítésének költsége; jobb a terület- és térkihasználás; a raktár könnyen és gyorsan átállítható újabb árufajták tárolására
hátrányai: a tárolási egységekhez nem lehet közvetlenül hozzáférni; a tárolási magasságot az áru tulajdonságai és biztonsági elQírások korlátozzák; a tárolóterületek áttekintése, a tárolt árufajták ellenQrzése csak a tárolási rend pontos megtartásával biztosítható; a fifo elv csak szakaszosan vagy gyakori belsQ átcsoportosításokkal valósítható meg
típusai: közvetlen halmazolás (tárolóeszközt nem igényel, elQnye, hogy a tárolási magasság és a hasznos magasság azonos); sík rakodólapos tárolás(sík felületekkel határolt csomagolással rendelkezQ vagy más csomagolású, de kötésbe rakható áruk esetén alkalmazható módszer); oldalfalas vagy keretes rakodólapos tárolás(kevésbé szabályos méretq vagy teherbíróképességq áruk esetében alkalmazható)
2. állványos, statikus tárolási rendszerek:
JellemzQi: ha az áru vagy csomagolása nem rendelkezik kellQ szilárdsággal, illetve nem lehet belQle megfelelQ stabilitású halmazt képezni.
típusai: polcos állványos tárolás(kis forgalmú, nagy áruválasztékú raktárak); tárolóládás állványos tárolás(kis térfogatú árukat nagy választékban tároló, polistruktúrájú raktárakban valósítható meg); rekeszes állványos tárolás(követelmény a minden egységrakományhoz való közvetlen hozzáférés); át-vagy bejárható állványos tárolás(a tárolt egységrakományok száma többszöröse az árufajták számának); különleges állványok(ha az áru sajátossága nem teszi lehetQvé az elQzQ tárolási technikák alkalmazásának lehetQségét)
3. állványos dinamikus tárolási rendszerek:
JellemzQi: egy-egy tárolási egység elhelyezése vagy kiemelése esetén az állványon levQ áru egy része vagy egésze is változtatja helyzetét
típusai: utántöltQs állványos tárolás(az átjárható állványos tárolás továbbfejlesztett változata-a tárolási egységeket alátámasztó hossztartók lejtQs kialakításúak); gördíthetQ állványos tárolás(olyan raktárakban valósítható meg, ahol a készlet teljes cserélQdése hosszú idQ alatt következik be, vagy egy-egy állványsort kis gyakorisággal kell felkeresni); körforgó állványos tárolás(egymással összekapcsolt polcok vagy egyéb tartóelemek mozognak függQleges vagy vízszintes irányba)
MAGASRAKTÁROZÁSI RENDSZEREK FOGALMA (181)
darabáruk olyan állványos tárolási rendszerei, amelyekben a tárolási magasság az általános célú emelQtargoncák által elérhetQ átlagos tárolási magasságot meghaladja, és az áruknak állványokba helyezését, illetve levételét onnan az állványok közötti folyosókban mozgó felrakógépek vagy felrakótargoncák végzik.
A MAGASRAKTÁRAK CSOPORTOSÍTÁSA (183-185)
1. a raktár rendeltetése alapján: a.) teljes egységrakományok tárolására alkalmas (megbontatlan egységrakományokat tárolnak); b.) komissiózó: magasraktár-lehetQvé teszi a kiszállítási egység különbözQ árufajtákból való összeállítását (komissiózás a tárolótérben-a rendelésen feltüntetett mennyiségeket a gépkezelQ gyqjti össze; komissiózás a komissiózótérben-csak teljes egységrakományt vesznek ki, a komissiózótérbe szállítják, és ott elQre kijelölt helyre rakják le) c.) kombinált
2. az állványok magassága szerint: középmagas raktárak (6-10 m); magasraktárak(10m-nél magasabb)
3. tárolótér építészeti kialakítása szerint: a.) csarnokraktárak: felrakógéppel vagy felrakótargoncával üzemelQ (hagyományos, egylégterq épületek); b.) állványtartós magasraktárak felrakógéppel üzemelQ (sajátos kialakítású létesítmények)
4. automatizáltsági szint alapján: a.) gépiesített magasraktár (az irányítási mqveleteket kézzel kell végezni); b.) részlegesen automatizált magasraktár(a tárolótéri mozgatási mqveletek egy része automatizált, más része kézi vezérlésq); c.) teljesen automatizált(árugyqjtQ és  elosztó, valamint tárolóterében a teljes mozgatási folyamat automatizált)
A MAGASRAKTÁRAK ELPNYEI (186)
1. fajlagosan nagy tárolási kapacitás (a nagy tárolási magasságok és a kedvezQ területkihasználás folytán viszonylag kis alapterületen nagy a tárolási kapacitás. a tárolóterület kihasználása a keskeny közlekedQfolyosók miatt jóval kedvezQbb, mint a hagyományos raktárak esetében.)
2. idQegység alatti nagy áruforgalom (gyors ki-, illetve betárolást, az idQegység alatt igen nagy áruforgalom lebonyolítását teszik lehetQvé)
3. gépesíthetQség, automatizálhatóság (lehetQvé teszik a raktári anyagmozgatási munkák gépesítését, illetve automatizálását (létszámcsökkentés, a kézi munkavégzés arányának csökkentése, a nehéz fizikai munka kiküszöbölése)
4. információs rendszerek alkalmazhatósága (megkönnyítik az irányítási munkák gépesítését, automatizálását, a számítógépes technika nyújtotta lehetQségek kihasználását, a folyamatos készletnyilvántartást).
A MAGASRAKTÁRAK TECHNIKAI ALRENDSZEREI (187-196)
a magasraktározás olyan komplex folyamatrendszer, amelynek technikai alrendszerei szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban vannak egymással, valamint a raktározást megelQzQ és a követQ folyamatok technikai elemeivel.
1. kiszolgálógépek
a magasraktárak sajátos anyagmozgató gépei-az állványok közötti folyosókban közelítik meg a kívánt tárolóhelyet
--felrakógépek: rendeltetésük szerint: egységrakományos forgalomra készült felrakógépek – egységrakományok mozgatására alkalmasak; komissiózó forgalomra készült felrakógépek-a polcokon egyedileg vagy tárolóládákban tárolt áruk tárolóterén belüli elosztását, gyqjtését teszi lehetQvé; univerzális forgalomra készült felrakógépek-egységrakományok be- és kitárolására, továbbá egyedi darabok elosztására, gyqjtésére alkalmasak
vezérlési módjuk szerint: kézi vezérlésq; félautomatikus; automatikus vezérlésq felrakógépek
a pályával való kapcsolat szerint: a padlóra szerelt sínpályán mozgó felrakógépek; a kétoldali állványok felsQ peremére szerelt síneken mozgó felrakógépek; a födémtartóra vagy az állványokat összekötQ tartókra szerelt vagy függesztett sínen mozgó felrakógépek
--felrakótargoncák emelési magassága 10-14 m; sajátos emelQoszlop és megfogószerkezet, különleges biztonsági berendezések
2. állványok
anyaga acél vagy vasbeton, vagy a kettQ kombinációja
az állványokkal szemben támasztott követelmények:
--a tárolási egység méretei a rekeszméreteket, a tömege az elemek teherbírását, a tartóoszlopok távolságát befolyásolja
--a felrakógépek állvánnyal való kapcsolata különbözQ megoldású lehet
--egyéb tényezQk: talaj teherbírása, épület elemeivel való kapcsolat, korrózióvédelem problémája
3. árugyqjtQ- és elosztórendszerek
feladata: a tárolást megelQzQ és követQ mqveletek gyors és maradéktalan elvégzése.
követelmények: - kellQ számú várakozóhely biztosítása; - a nem megfelelQ egységrakományok elkülöníthetQek legyenek; -az egységrakományokat pontosan helyezzék át a felrakógép átadóasztalára;
az árugyqjtQ  és elosztórendszerek egymáshoz viszonyított kapcsolata szerint: - különálló rendszerek(egyidejqleg, egymástól függetlenül végezhetQ be- és kitárolással kapcsolatos árumozgatás-nagy a teljesítQképesség-jelentQs költségigény); -kombinált rendszerek(a be- és kitárolással kapcsolatos mozgatási mqveletek egymással összekapcsoltak-kisebb a teljesítQképesség-olcsóbb)
az árugyqjtQ- és elosztórendszer elemei: --szakaszos vagy folyamatos mqködésq anyagmozgató gépekbQl, --átadó- elágaztató- és összekapcsoló elemekbQl, ezek kombinációiból alakíthatók ki.
rakományvizsgáló berendezések feladata a rakomány és az egységrakományképzQ eszköz állapotának betárolás elQtti megvizsgálása.(álló rakományt-mozgó rakományt vizsgáló berendezés) típusai: sífelületq emelQasztal; görgQs emelQasztal; görgQs fordítóasztal; görgQs átadókocsi; görgQs emelQasztalos átadókocsi; síkfelületq, illetve villás átadókocsi; --rakományvizsgáló berendezések: rakomány és az egységrakományképzQ eszköz állapotának betárolás elQtti megvizsgálása.
az árugyqjtQ  és elosztórendszerek kialakításának fQbb változatai:
-emelQtargoncás anyagmozgatás(az emelQtargoncát közvetlenül a felrakógépek átadóasztalára adják fel, veszik le)
-függQkonvejoros anyagmozgatás(az egységrakományokat a konvejorok függesztQ elemei szállítják az állványok elé)
-görgQs szállítópálya(a szállítópálya és a felrakógép közötti kapcsolat szállítólánccal vagy emelQkocsival valósítható meg)
4. raktárépület
elQkészítQtér: a magasraktár árufogadás és árukiadás céljaira kialakított része
tárolótér: a magasraktár tárolási célra kialakított része
az épületszerkezet kialakítását tekintve: acélszerkezetes, vasbetonszerkezetes, könnyqszerkezetes
A KOMISSIÓZÁS FOGALMA (200)
Árugyqjtés, az áruk elQre megadott megrendelések szerinti kigyqjtését és összeválogatását megvalósító folyamat, amely a megrendelés átvételével kezdQdik és a kigyqjtött áruk rendelésenkénti összeállításával fejezQdik be. Általában több árufajtából álló rendelési egységet kell összegyqjteni majd a kiadóhelyiségbe továbbítani.
A KOMMISSIÓZÁS FOLYAMATA (201-203) és rendszere
Az áruelQkészítés, az árukivétel, az árukigyqjtés közbeni mozgatás és az áruk leadásának részfolyamatiból tevQdik össze. KülönbözQ komissiózási rendszerekkel és technológiákkal valósítható meg.
--áruelQkészítés: statikus: (az árukat közvetlenül a tárolótérrQl gyqjtik össze, a komissiózó dolgozó megy az áruért a tárolóhelyre; tárolótéren belüli komissiózás) dinamikus: (adott árufajtát tartalmazó tárolási egységet szállítják a komissiózó térbe és innen a megmaradt készletet tartalmazó rakományt szállítják vissza a tárolótérbe; tárolótéren kívüli komissiózás)
--árukivétel: gyakorlatban kézzel történik, az automatizálás mqszakilag nehezen és csak költségesen oldható meg.
--árukigyqjtés: egy vagy kétdimenziós lehet aszerint, hogy az alkalmazott anyagmozgató eszköz vagy gép egyszerre csak egy- vagy kétirányú mozgás végzésére alkalmas. Az árukigyqjtés során a komissiózó dolgozó rendre felkeresi a kigyqjteni kívánt árufajták tárolóhelyeit, kiveszi a kíván mennyiséget és a komissiózás közbeni áruleadás helyére szállítja.
--áruk leadása: centralizáltan egy központi gyqjtQhelyen vagy  az áruszállító rendszernek a komissiózó munkatérbe való bevezetése esetén  decentralizáltan valósítható meg. A decentralizált áruleadás csak különösen nagy forgalom esetén indokolt.
KOMISSIÓZÁSI STRATÉGIÁK (204-205)
--rendelésenkénti komissiózás: elQnyei: (kisebb szervezési munkaráfordítást igényel; rövidebbek a megrendelés-átfutási idQk; a sürgQs (soron kívüli) igények könnyen kielégíthetQk; az esetleges tévedések könnyebben korrigálhatók) hátrányai: (kisebbek az adott anyagmozgató rendszerrel elérhetQ komissiózási teljesítmények  nagyobbak az egy tételre esQ átlagos menetidQk)
--osztályonkénti komissiózás: elQnyei: (nagyobbak az adott anyagmozgató rendszerrel elérhetQ komissiózási teljesítmények  kisebbek az egy tételre esQ átlagos menetidQk; jobban kihasználható a tárolótéri, illetve a tároló- és a komissiózótér közötti anyagmozgatást végzQ gépek kapacitása) hátrány: kétlépcsQs komissiózásra van szükség, a gyqjtQ-megrendelések szerint kigyqjtött árukat újra szét kell válogatni az egyes külsQ (egyedi) megrendeléseknek megfelelQen; a gyqjtQ-megrendelések összeállítása járulékos szervezési munkaráfordítást igényel, hosszabbak a megrendelés-átfutási idQk, a sürgQs (soron kívüli) igények nehezebben elégíthetQk ki)
AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK FP FELADATA (227)
Az alap-, a segéd-, az üzemanyagok, a félkész- és késztermékek, valamint a hulladékok helyváltoztatása a kitermelés, a termelés, a felhasználás és a hulladékfeldolgozás helye között.
AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSI FELADATOK FPBB JELLEMZPI (229)
-a szállítandó áruk, szállítási egységek jellemzQi
-az egyszerre szállítandó árumennyiség
-a feladási és rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított földrajzi elhelyezkedése és ezzel összefüggésben a szállítási távolság
-a szállítások rendszeressége, gyakorisága
-a szállítások idQtartamával, idQpontjával kapcsolatos kötöttségek, korlátok
AZ ÁRUSZÁLLÍTÁS MEGOLDÁSÁNAK FPBB SZERVEZETI LEHETPSÉGEI: (229-230)
-saját jármqvekkel, saját célra végzett szállítások (a szállítások szorosan kapcsolódnak a technológiai folyamatokhoz; a szállított áruk különleges sajátosságai miatt speciális jármqvek alkalmazására van szükség; az azonos jellegq szállítási feladatok rendszeresen, nagy gyakorisággal ismétlQdnek; a saját jármqpark gazdaságosan üzemeltethetQ; különös hangsúlyt helyeznek a vevQkkel való közvetlen kapcsolatokra, a gépkocsivezetQk a jármqvezetésen kívül egyéb feladatokat is ellátnak; a szállítójármqveket reklámhordozóként is használni kívánják
-fuvarozók alkalmazása (más tulajdonában lévQ árukat juttatnak el fuvardíj ellenében a feladási helyrQl a rendeltetési helyre)
-szállítmányozó alkalmazása(speditQr  a saját nevében a megbízója számlájára vásárolja meg, illetve nyújtja a fuvarozási és az áru továbbításához szükséges egyéb logisztikai szolgáltatásokat. maga a fuvarozás nem tartozik szorosan a szállítmányozói tevékenységbe, de a szállítmányozó is rendelkezhet saját jármqvekkel)
--futár, expressz és csomagszállító feladatok 230 oldal
HAGYOMÁNYOS (KONVENCIONÁLIS) ÁRUSZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK (242-265)
a.) vasúti áruszállítás
nagy árumennyiségek viszonylag nagy távolságra való továbbítására alkalmazható elQnyösen
elQny: (független a külsQ környezeti hatásoktól; a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye; szinte minden árufajta szállítása; a közúti szállításhoz képest kisebb a környezetkárosító hatása; elQre jól kalkulálható a tarifarendszer)
hátrány: (hosszú az áruk eljutási ideje; kicsi a hálózatsqrqség; viszonylag nagy dinamikus igénybevételek érhetik az árukat; kevésbé rugalmas alkalmazkodóképesség a fuvaroztatói igények változásaihoz)
a vasúti teherkocsik fQbb csoportjai:
-általános célú vasúti kocsik(pQrekocsik-nagy méretq, tömegq kötegelt darabáruk, gépek, konténerek szállítására használják; nyitott kocsik  idQjárási hatásokra nem, vagy kevésbé érzékeny darab- vagy ömlesztett tömegáruk szállítására alkalmasak; fedett kocsik-idQjárási hatásokra érzékeny darab  vagy ömlesztett tömegáruk szállítására alkalmazhatók)
-speciális célú vasúti kocsik (élQállat-szállító kocsik, romlandó árut szállító kocsik, tartálykocsik, mélyített rakfelületq, önürítQ kocsik)
-kombinált szállításhoz alkalmazott vasúti kocsik (konténer, csereszekrény szállító, zsebes, lengQhidas, kis átmérQjq kerekekkel ellátott, alacsony rakfelületq)
b.) közúti áruszállítás
rövid távolságú helyi és körzeti forgalomban gazdaságos
elQny: (legsqrqbb vonalhálózat-háztól-házig fuvarozás; az áruk eljutási ideje csak a szállítás idQigényétQl függ; szinte minden árufajta szállítását lehetQvé teszi a szállítójármqvek széles választéka; nagymértékq alkalmazkodóképesség a fuvaroztatók igényeihez; viszonylag kicsik a szállítás közbeni áruigénybevételek és az ebbQl származó árukárok; rugalmas szerzQdéskötés és díjszabás)
hátrány: (nagymértékq függQség a külsQ környezeti hatásoktól; nagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye, környezetszennyezQ; egyszerre nagy árumennyiség továbbítására csak korlátozottan alkalmas; leginkább élQmunka-igényes; útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak korlátozhatják; a nemzetközi forgalom az egyes országok kölcsönös megállapodásán alapuló engedély-kontingensekhez kötött)
a közúti áruszállítás jármqveinek fQbb csoportjai:
-általános célú tehergépkocsik(nyitott rakfelületqek-zárt szekrényesek) az idQjárási hatásokra különösen érzékeny áruk szállítására alkalmas zárt szekrényes gépkocsi a városi áruszállító gépkocsi.
(speciális gépkocsik->-önürítQ közúti szállítójármq-ömlesztett anyagok lerakásának megkönnyítését, meggyorsítását teszi lehetQvé(billenQszekrényes, kényszerürítéses)
-önrakodóberendezéssel (forgódarus gépkocsi) felszerelt önrakodó gépkocsi  nagyobb méretq, tömegq egyedi áruk, egységrakományok fel  és lerakását, szállítását teszi lehetQvé.
-tartálykocsik (folyékony áruk szállítása, fluidizálható áruk szállítására.
-hqtQgépkocsik szellQzQberendezéssel ellátott, izotermikus, hqtQberendezéssel ellátott
-egyéb különleges bútorszállító, betonszállító tehergépkocsik felépítménye a szállítandó áruk sajátosságaihoz alkalmazkodik
Pótkocsik általános pótkocsik (normál és nyerges félpótkocsik)
Speciális pótkocsik (billenQszekrényes pótkocsi, trélerek, speciális célú nyerges félpótkocsi, utánfutó)
Vontatók normál=trélerek vontatására, nyerges=félpótkocsik vontatására
c.) vízi áruszállítás
tömegáruk nagy távolságra történQ továbbítására célszerq igénybe venni akkor, ha az áruk eljutási ideje viszonylag hosszú lehet
elQny: (a legkisebb a szállítás fajlagos energiaigénye, viszonylag olcsó; a legkisebb a környezetkárosító hatása; minden árufajta szállítására alkalmas)
hátrány: (viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje; a feladó és a címzett közötti közvetlen szállítási kapcsolatok kialakítására nem alkalmas; szállítási határidQt akadályozó tényezQk;legnagyobb a szállítás közbeni áruigénybevételek)
a vízi szállítás jármqveinek fQbb csoportjai:
-folyami hajók áruszállítás jármqvei(vontató-tolóhajók, uszályok, önjáró áruszállító hajók)
-tengeri áruszállító hajók (folyékonyáru szállító hajók-olaj, gáz,vegyianyagok; szárazáru szállító hajók-darabáru, darabos ömlesztett áru; ömlesztett rakományszállító hajók-szén,gabona,cukor; darabáru-szállító hajók; kombinált áruszállító hajók;hqtQhajók, egyéb speciális áruszállítók (farakomány, ércszállító)
a folyami-tengeri hajók kisebb merülésük és építésük folytán egyaránt alkalmasak folyami és tengeri szállításra is.
folyami fuvarozás: darabáru-uszályrakomány-részrakomány
tengeri áruforgalom: vonalhajózás-szabad hajózás – bérelt hajózás
d.) légi áruszállítás
kis mennyiségq, tömegegységre nagy értékq árukat kell nagy távolságra, sürgQsen eljuttatni
elQny: (viszonylag rövid az áruk eljutási ideje; kicsik az árukat érQ igénybevételek, viszonylag kicsi a csomagolás költsége;a szállítási határidQket csak a szélsQséges idQjárási viszonyok zavarhatják)
hátrány: (az áruk egy bizonyos köre esetén vehetQ számításba; gyakran többszöri átrakásra, átmeneti tárolásra van szükség; legnagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye, ezért viszonylag magasak a fuvardíjak;környezetvédelem)
a légi áruszállítás jármqvei:
-merevszárnyú repülQgépek(utasforgalomból kivont, a légi áruszállítás céljaira átalakított személyszállító gépek;személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülQgépek; kifejezetten áruszállítási célra kifejlesztett áruszállító repülQgépek)
-forgószárnyú repülQgépek (helikopterek)
-léghajók
menetrend szerinti járatok
áruszállító különjáratok
e.) csQvezetékes áruszállítás
egy egységet képez a szállítópálya és a szállítóeszköz
elQny: (nagyfokú megbízhatóság; független a külsQ környezeti, idQjárási hatásoktól; kis fajlagos üzemeltetési költség; minimális a környezetszennyezés)
hátrány: (szállítható áruk köre nagymértékben korlátozott; kicsi a szállítási sebesség; kis alkalmazkodóképesség a szállítási igények változásaihoz; a vezetéképítésnek nagy a beruházási költségigénye)
KOMBINÁLT ÁRUSZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK (265-302)
egy szerzQdés keretében két vagy több közlekedési alágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában, az áru egy szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig.
kombinált szállítási rendszerek fQbb csoportjai:
A konténeres szállítási rendszerek esetében két vagy több közlekedési alágazat együttmqködésével bonyolítják le a feladó és a címzett közötti konténerforgalmat.
a tágabb értelemben vett huckepack szállítási rendszereke esetében az egyik közlekedési alágazat szállítójármqvein továbbítják a másik közlekedési alágazat jármqveit.
1. Konténeres áruszállítás:
Valamennyi közlekedési alágazattal megvalósítható. a helyi körzeti szállítást rendszerint közúton végzik, a távolsági szállítást vasúton vagy vizi-uton.
konténerforgalom nagysága-TEU(twenty-feet-equivalent unit)
Nagykonténerek szállító jármqvei
konténerszállító vasúti kocsik (zárt konténer vonatokhoz egyszerq könnyq-szerkezetq különleges vasúti kocsik; normál tehervonatokhoz speciális lökéscsillapító berendezéssel ellátott vasúti kocsik)
Belvízi hajózás hagyományos szállító jármqvei alkalmasak.
Tengerhajózás konténerszállító jármqvei  a konténerek hajótéren belüli elhelyezését megkönnyítQ cellaszerkezettel is fel vannak szerelve
ACTS rendszer:gördítéses módszerrel rakják át a vasúti és közúti jármqvek között a konténereket.
Cargo 2000 szállítási rendsezr: a logistik boksz használatán alapul amelyet integrált közúti vasúti szállítási láncban továbbítanak a feladótól a címzettig.
2. Huckepack szállítási rendszerek (tágabb értelemben vett)
a.) közúti-vasúti kombinált áruszállítás
--Szqken értelmezett huckepack szállítási redszerek: ro-la rendszer lényege, hogy a tehergépkocsik homlokrakodón át felhajtanak a kisátmérQjq kerekekkel ellátott alacsony rakfelületq vasúti kocsikra. ElQnye: nem igényli a közuti jármqvek különleges kialakítását,egyszerq és gyors a fel- és lehajtás. Hátrány: nagy beszerzési költség, kedvezQtlen futástulajdonságok.
--Bimodális rendszerek közúti félpótkocsik vasúti szállítását teszik lehetQvé anélkül, hogy ehhez speciális vasúti teherkocsikat kellene alkalmazni
b.)Közúti-vízi kombinált szállítás és vasúti-vízi
--ro-ro rendszer lényege, hogy a közúti jármqvek saját kerekeiken felgördülnek a vízi-jármqvek rakfelületére illetve a vízi-szállítási út végpontján legördülnek azokról. ElQnye: bármilyen közúti jármq szállítható ilyen módon, a fel- és lehajtás egyszerq és gyors.
c.)folyami-tengeri kombinált szállítás
a szárazföld belsejében vízi úton feladott rakomány átrakás nélkül legyen eljuttatható egy másik kontinens belsejében lévQ folyóparti rendeltetési helyére.
A belvízi uszályokat bárkaszállító hajókkal szállítják a tengeren.
--Si-so rendszer: lényege, hogy a bárkák beúszással jutnak a hajóba, majd a hajó rakodóberendezései
felemelik azokat a hajó fedélzetére illetve raktér megfelelQ szintjeire
ElQny: nincs az áruk hagyományos átrakása üzemidQ hatékony kihasználása, a termelékenység növekedésével a szállítási költségek jelentQsen csökkennek, független az idQjárástól
EGYSÉGRAKOMÁNY FOGALMA (236)
Kisebb méretq és tömegq árukat nagyobb méretq és tömegq, géppel kezelhetQ egységrakományokká alakítják át, hogy szállítható legyen.
AZ EGYSÉGRAKOMÁNYOS SZÁLLÍTÁS FP ELPNYEI (237)
-az árukezelési, rakodási munkák gépesítését, illetve automatizálását
-az árukezelési, rakodási mqveletek számának csökkentését
-integrált szállítási láncok kialakítását
-az árukezelési, rakodási idQk csökkentését
-a szállított áruk fokozottabb védelmet a rakodás, a szállítás és a tárolás közbeni áru-igénybevételekkel szemben
-csomagolási költség-megtakarítások elérését
-helytakarékos, gépesített, illetve automatizált tárolási technológiák alkalmazását
-áruk dézsmálás elleni fokozottabb védelmét
AZ EGYSÉGRAKOMÁNYOS SZÁLLÍTÁS FP HÁTRÁNYAI (237)
-az egységrakomány-képzQ eszközök beszerzése nagy árumennyiség szállítása esetén viszonylag magas költségráfordítást igényelt
-az üres egységrakomány-képzQ eszközök visszaszállítása többlet szállítási ráfordítást jelent, célszerq lehet ezért ilyen esetekben összehajtható, illetve csukható vagy egyszeri felhasználású un. egyutas egységrakomány-képzQ eszközöket alkalmazni
-az egységrakomány-képzQ eszközök saját tömege, illetve térfogata miatt esetenként kisebb lehet az adott jármqben, illetve tárolótérben elhelyezhetQ nettó árutérfogat az egységrakomány nélküli szállításhoz, tároláshoz képest.
AZ EGYSÉGRAKOMÁNY-KÉPZP ESZKÖZÖK FP CSOPORTJAI ÉS JELLEMZPIK (237-240)
-szállítóládák, -rekeszek, -keretek: (legrégebben alkalmazott a leginkább közismert egységrakomány-képzQ eszközök (kiskereskedelemben gyümölcs, tejszállító) általános célú-fából, mqanyagból; speciális célú-hússzállító, gyümölcsszállító)
-rakodólapok: leginkább szabályos alakú sík felfekvési felületq mozgatási egységek elhelyezésére, egységbe fogására használhatók. Fából, fémbQl, mqanyagból, papírból készülhetnek. Általános (sík, oldalfalas, keretes) speciális (hordószállító, tekercsszállító stb..) el vannak látva a mozgatásukat elQsegítQ eelemekkel, qrtartalmuk legalább 1 köbméter és jellegük kizárja a közönséges csomagolóeszközként való használatukat.
-konténerek (szállítótartályok): --kiskonténerek, qrtartalmuk 1-3 köbméter (általános célu: MÁV, speciális: kereskedelmi, hqtQ, folyadékszállító, ömlesztett anyag stb.)  közepes konténerek: 3 köbméternél nagyobb hosszúságuk kisebb mint 6 méter (általános célú: iso szerint, logistikbox stb; speciális: folyadékszállító, gázszállító, szemétszállító stb) –nagykonténer: ürtartalmuk 3 köbméternél nagyobb, hosszúságuk 6 méternél nagyobb ( általános célu: iso szerint; légi, speciális:hQszigetelt, szabályozható hQmérsékletq, tartály, szállítólap, nyitott, nyitható, összehajtható, szétszedhetQ stb.)
EGYSÉGRAKOMÁNY-KÉPZÉS MÓDSZEREINEK FELSOROLÁSA (241)
-kézzel, segédeszköz nélkül
-kézzel, segédeszközzel
-rakodólap megrakó, illetve ürítQ gépekkel vagy robotokkal
A LOGISZTIKAI IRÁNYÍTÁSI SZERVEZETI RENDSZRE (324-335)
A vállalatvezetés feladata a szervezeti struktúra és a logisztikai célok összhangjának megteremtése.
Lineáris szervezet:A függelmi és szakmai jellegq kapcsolat nem válik külön (kisvállalkozás)
Funkcionális szervezet: A szervezeten belüli elsQdleges munkamegosztás t funkciók szerint végzik
a hatáskörökben elsQsorban a döntési jogkörök centralizációja meghatározó
Divizionális szervezet: A termékek, a vevQk vagy a földrajzi régiók szerint tagolják a szervezetet.
mátrix szervezeti forma: a funkcionális és a tárgyi elvq munkamegosztás alakul ki.
KÓDOLÁSI ELJÁRÁSOK (342)
mechanikus kódolási módszerek (lyukkód, szegecskód, bütyökkód)
mágneses eljárások:((mágneses tintával írt jelek, mágneskártyák, mágneses szegecsek)
optikai eljárások:(optikailag olvasható jelek, vonalkód,színkód)
elektronikus eljárások.(rádiófrekvenciás mozgó adattárolás, transzponder, kamerás alakfelismerés)
VONÁLKÓD (343-355)
az automatikus adatbevitel egyik legelterjedtebb módja a lineáris vonalkódos termékazonosítás.
A hordozott információt párhuzamos vonalak és üres helyek sorozatává alakítja a rendszer
A lineáris vonalkód összetevQi: kezdQ széljel, hasznos jelek, záró széljel, a széljelek melletti nyomatlan terület, emberi szemmel olvasható számok
A vonalkód-szabványok közös jellemzQje, hogy az azonosítási kód karaktersorozatának elsQ karaktere határozza meg a vonalkód típusát
-fogyasztói csomagoláson elhelyezett vonalkód (egység csomagolásán helyezik el)
-gyqjtQ-csomagoláson elhelyezett vonalkód (a rendszerben a gyqjtQcsomagolásokat kell követni, illetve egymástól megkülönböztetni)
-szállítói csomagoláson (egységrakományon) elhelyezett vonalkód (a log rendszer az egységrakományokat, illetve a szállítási csomagolást kezeli)
EAN-DU-14 kódszám felépítése:
1.számjegy:szállítási vagy gyqjtQcsomagolás azonosító (pl. 20db hullámpapír doboz)
2-4 számjegy: ország>@D F â ä r
s
½
¾
è

ê

¶
¸
H I ¿ Ù

#$P v Èb’0`nª®è`œ -8 b è!ê!î!"2#4#x#Ì&'n(¢(Œ*¸*¼-ú-š.ª.`2t2D6T6ê7þ7H9`9 :@:†;òêßêßêßêßêßêßêßêßòßÓßÇßÇßÇßÇßòßòßÇßò¹ÇßÇß­òÇß¹òßÇßÇßÇßòßÇßÇßÇßÇßÇßÇßh¶) h¶) ;CJ

aJ

h¶) h¶) 6;CJ

aJ

h¶) h¶) 6CJ

aJ

h¶) h¶) 5CJ

aJ

h¶) h¶) CJ

aJ

h¶) CJ

aJ

h¶) h¶) 5;CJ

aJ

D>D â r
½
è

¶
H ¿ Ù

#$P b&0`®Ö.b’Âìn÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdd-
õýnª`œ4 ê!4#x#ä$È&j(ˆ*¼-ú-`.š.1Ž1ú1`2n3¬4D6 7ê7H9 :†;&<÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdd-
†;´;&
{t{óèóèóèÚèóèóèóèÚÎèóèÂèÚèÂèóèÂèóèÂèÂèÚèÚÂèóèóèóèóèÂóèóèÂèóèóèóèÚèÂèóèÂèóèÂèóèÚh¶) h¶) 5CJ

aJ

h¶) h¶) ;CJ

aJ

h¶) h¶) 5;CJ

aJ

h¶) h¶) CJ

aJ

h¶) h¶) 6CJ

aJ

L&<Ðì>ž?~@Ò@ABAˆAÐAB"B±B!C¢CÏCòC¬EFG:H0IxJnK"L6MšM÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdd-
šMØNðN¸O QšR²RZS\TÄT UpVX JhFiújTl(mÄmn8nvnênRo¢ohq–q"s>t
uyuØv`w€w"xy¸yhzÞz

{t{T~÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdd-
t{”}¼}T~²~´~Ú~ü,€døþD‚\ƒ¼ƒ(„T„Z„\„††€‡¸‡¤ˆÌˆ”‰Ê‰Ž‹¬ŒÞŒNt²ê(ŽbŽ6Pø
"‘6‘2’H’Ö’“b“Ú“B”¾”2•º– —nžªžúŸ` t ,¢<¢t£ˆ£0¦B¦D©œ©°©²ªÂª¼® ¯&¯(°8°î³B´W¶¶ƒ¶¡¶¢¶¥¶þ¶õéõÝõéõéõÏõéõéõéÝéõÝõéõéõÝõÝéõéõéõÝõéõéõéõéõÝéõéõéõéõÝõÝéõéõéõéõÝéõéõÝéõéõÝõÝõéõÝõh¶) h¶) 5;CJ

aJ

h¶) h¶) 5CJ

aJ

h¶) h¶) 6CJ

aJ

h¶) h¶) CJ

aJ

RT~²~údø\ƒ"„€‡¤ˆ”‰Ê‰Ž‹Œ¬ŒN²(Ž4ø"‘2’Ö’“Ö“¸”º–nžªžúŸ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdd-
úŸ` ,¢t£0¦D©œ©²ª¼® ¯(°î³B´W¶€¶Äº†»b½ À`À’®ÃlÅÇlÇÉ@ÉÊLÍ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdd-
þ¶¸¨º®ºÄº»†»Þ»à»æ»®¼´¼b½¦½¨½®½B¾H¾<¿B¿ À^À`À®À’ÂÜ®ÃúÃlÅÂÅÇjÇÉ@ÉÊ5ÊLÍ|ÍÐ2ÐÑÑ*ÔpԂÔÕ2ՆÙÖÙÜÙ ÚTÚ®Ú`ÜrܲÝîݜÞ$ßÜáüáâœâ°âÔã

äšæàæ~è‚è è¢è´èˆéÄéÈéÜé ë\ë`ëzëBìóèóèÜèÜèóèóèÜèóèóèóèóèÜèÜèÜèÜèóèÎèÜèÜèÜèÎèÎÜèÜèóèÜèÜèÜèÜèóèÎÜèÜèóèóèóÜèÜèÜèÜèÜèÜèh¶) h¶) 56CJ

aJ

h¶) h¶) 6CJ

aJ

h¶) h¶) CJ

aJ

h¶) h¶) 5CJ

aJ

QLÍÎ ÐÑцÑìÑÜÒhÓ*ÔpÔՒֆÙúڜÞ$ßàäàÜáüáœâãÔã

äšæúæ~è`ë÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdd-
`ëBìïðð4ñô&ù‚ùðúPû¶ûüý\ýöý~þÂÀB²2 b
°
ü
º Ö÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdd-
Bì`ìï ïðð4ñ€ñþòó&ù‚ùðúPûöý~þäþÂîÀÞàö²b
.
°
ü
H¸Ä¾ Î Ø>^z´Æî2-X- ’ ¾ ¾!Ê!x"€"Ä$ %"%<%Ø%Ú%è% &&(&x&Š&î&0'X'†'Š'Ø'#(4(—(©()*¶*Â*J,Z, .óèóèÜóèóèÜèÜèÜóèóèóèóèÜèóèóèÜèÜèóèóèÜèÎèÎóèóèÎèÜèóèóèÜèÎèÜÎóèóèóèóèóèóèÎèóèÜèóèóèh¶) h¶) 56CJ

aJ

h¶) h¶) 5CJ

aJ

h¶) h¶) CJ

aJ

h¶) h¶) 6CJ

aJ

QH¸¾ Ø>È v ¼´2- ’ ¾ ¾!x"Ä$ %Ø%#(—(Ï()()¶*J, .÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdd-
.J.00‚0–0Ì0þ0:1¨1Ø2j4Ä4&6Š6Ð7 9X9Œ:;D;Î?P@È@AöCE÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdd-
.J.þ0:1¨1´1Ø2è2j4Ä4&6Š6 9X9P@È@€AªB¸BrC‚CöC"DE¢E–GäG¢IÂIúJKZL”LœMúMòPFRôV‚WÊW\YvY¬\ì\VaÀažb cØcþcd¼dèe f°fÞfVgˆgÂghhXhih™h¯hûh i2lblÒlúlÖm*nön2op˜Æ˜™ÜšÈ›þœ žžüž(Ÿn¡óèóèÜèÜèóèóèóèóÜèÜèÜèÜèÜèÜèÜèÜèóèóèóèóÜèÜèÜèóèóèÜèÜèÜèÜèóÜèÜèÜèÜèóèÜèÜèÜèóèÚèóèóèóèóÜèUh¶) h¶) 6CJ

aJ

h¶) h¶) CJ

aJ

h¶) h¶) 5CJ

aJ

VE‚E–GäGI¢IjJúJZL”LœMúM†NúNNO¦OEPrPÆPòPFRBS0UôV‚W\Y¬\VaÀa÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdd-
Àaøa(bžb cØcdReèe°fVgˆghXh™hûh imiÆi(k2lÒlÖmön2oØo ˜R˜˜÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdd-
azonosító
5-9számjegy: vállalatazonosító
10-13számjegy: termékazonosító
14 számjegy ellenQrzQ szám
Vonalkódolvasó berendezések:
-kézi vonalkódolvasó eszközök (fényceruza, önállóan vagy hordozható adatgyqjtQkkel kombináltan)
-lézeres olvasók szkennerek (rögzített ill. mozgatható kivitelben)
-képkiértékelQ rendszerrel összekapcsolt videókamerás észlelQ berendezések
AZ ELEKTRONIKUS ESZKÖZÖK SZEREPE A LOGISZTIKAI RENDSZEREKBEN (385-395)
Elektornikus eszközök alkalmazási lehetQségei:
-email
-internet
-file átviteli szabvány
-elektronikus jelentésközvetítQ rendszerek
-interaktív emberi hanggal való párbeszéd
-elektronikus adatcsere- EDI
EDI fogalma: az üzleti vagy közigazgatási mqveleteknek számítógéptQl számítógépig való olyan elektronikus továbbítása, ahol a mqveletek és az üzenet adatainak szerkesztésére egyezményes szabványt használnak.
Az EDI-alkalmazás megvalósításának feltételei:
-egyezményi feltételek (a partnerek által is elfogadott szabványos üzenettípusok ; az együttmqködQ partnerek EDI kommunikációs felületei; szabványos, EDI adatformátumot biztosító kommunikációs szoftver; jogegyezség a partnerek között az EDI üzenetek fogadására; igazgatósági  hatósági elQírások betarthatósága)
-hardver-feltételek (az EDI kommunikációs feladathoz illeszkedQ teljesítményq számítógép- és csatolóegységek; a partnerrel való gépi kapcsolat létesítésére alkalmas adatvonali, -hálózati összeköttetés; konténer-,egységrakomány-, gyqjtQcsomagolás- azonosító vonalkód technikai eszközök; üzenetkezelQ rendszer
AZ ELLÁTÁSI (BESZERZÉSI) LOGISZTIKA FPBB KAPCSOLATAI (403)
-beszerzési piac,->ellátási (beszerzési) logisztika<-termeléstervezés és irányítás, termelési logisztika
AZ ELLÁTÁSI (BESZERZÉSI) LOGISZTIKA FPBB TAKTIKAI (TERVEZÉSI, IRÁNYÍTÁSI) ÉS OPERATÍV (VÉGREHAJTÁSI) FELADATAI (403-404)
taktikai szint: a.) beszállítási megrendelések tervezése, anyagszükségleti tervek és raktári készletgazdálkodási adatok alapján; b.) beszállítás megszervezése, elQkészítése az ezzel kapcsolatos feladatok: (szállítási mód eldöntése; közúti szállítás esetén saját jármqvel vagy fuvarozó vállalattal való szállítás közötti döntés; fuvarozó megválasztása, a fuvarozási keretszerzQdések megkötése; szállításhoz alkalmazandó egységrakomány-képzQ eszközök megválasztása; jármqrakodás megszervezése és elQkészítése; az alapanyag-raktári készletgazdálkoás)
operatív szint: a.) beszállítási rendelések lebonyolítása  elQkészítés: a rendelési mennyiségek meghatározása a készletgazdálkodás valamint a gyártástervezés és irányítás adatai alalpján; szállítási határidQk meghatározása; rendelések összeállítása; -rendelésfeldolgozás: a rendelések feladása=továbbítása a beszállítókhoz; a rendelési adatok kezelése; - rendeléskövetés: a rendelés-visszaigazolások nyilvántartása; a rendelések beérkezésének elQrejelzése; a beérkezett rendelések adatinak nyilvántartása, továbbítása; reklamációk ügyintézése, b.) a beszállítás lebonyolítása  beszállítás: a szállítások megrendelése; a szállítási megrendelések nyilvántartása; a szállítási elQrejelzések nyilvántartása, továbbítása; -árufogadás: jármqkirakás; egységrakományképzés vagy bontás, kicsomagolás; üres egységrakományképzQ eszközök, illetve csomagolóeszközök elszállítása; -áruátvétel: szállítólevelek, egyéb árukísérQ okmányok átvétele; ellenQrzés; az áruátvétel igazolás; reklamáció, esetleges visszaszállítási utasítás továbbítása;c.) alapanyag-raktározás: -betárolásra való elQkészítés, betárolás: egységrakomány-képzés, tárolási egységek összeállítása; tárolóhely-kijelölés; beszállítás a tárolóhelyre; a készlet-növekedés, tárolóhely-foglaltság nyilvántartásba-vétel; -tárolás:
az áru mennyiségi, minQségi megQrzése; tárolóhely foglaltság és készletnyilvántartás; esetleg tárolás közbeni anyagmozgatás; -kitárolás, kommisiózás, kiszállítás: kiszállítás a tárolótérrQl az áruelQkészítQ térbe és vagy kommissiózás; kiszállító eszközök megrakása; kiszállítás a raktárból a felhasználó munkahelyekre; készletcsökkenés (kivételezés), tárolóhely-felszabadulás nyilvántartásba-vétel.
AZ ELOSZTÁSI (ÉRTÉKESÍTÉSI) LOGISZTIKA FPBB KAPCSOLATAI (406)
Termeléstervezés és irányítás, termelési logisztika->elosztási logisztika<-értékesítési piac
taktikai feladatok: a.) késztermék-raktári készletgazdálkodás, b.) vevQi megrendelések teljesítésének tervezése, c.) a kiszállítások megszervezése
operatív szint: a.) késztermék-raktározás: -betárolásra való elQkészítés, betárolás: áruátvétel, ellenQrzés; csomagolás; egységrakomány-képzés, tárolási egységek összeállítsa; a tárolóhely kijelölése; beszállítás a tárolóhelyre, készletnövekedés, tárolóhely foglaltság nyilvántartásba-vétel; -tárolás:,-kitárolás, kommisiózás: a kiszállítás a tárolótérbQl az áruelQkészítQ térbe és vagy kommissiózás; készletcsökkenés, tárolóhely-felszabadulás nyilvántartásba-vétel; b.)a kiszállítási rendelések teljesítésének lebonyolítása  elQkészítés: rendelés vétele; a rendelési adatok ellenQrzése,továbbítása; szállítási határidQk meghatározása; rendelések visszaigazolás;a rendelés-visszaigazolások nyilvántartása;- ügyintézés: a készlet a gyártási utasítás és a rendelési adatok egymáshoz rendelése; a rendelési adatok kezelése; a szállítólevelek kiállítása; a szállítások elQrejelzése a vevQk felé; a reklamációk intézése; -rendeléskövetés: a rendelések teljesítésének nyilvántartása, az elmaradások nyilvántartása; a reklamációk nyilvántartása, továbbítása; c.)a kiszállítás lebonyolítása:- kiszállításra való elQkészítés: csomagolás; kiszállítási egységek összeállítása, egységrakomány-képzés; -kiszállítás: a kiszállítások megrendelése; szállítási megrendelések nyilvántartása; a kiszállító jármqvek megrakása, a rakomány rögzítése, -a vevQk kiszolgálása: a jármqkirakás; az egységrakományok megbontása, kicsomagolás; a küldemény és a szállítólevelek, árukísérQ okmányok átadása; csomagolóeszközök, üres egységrakomány-képzQ eszközök visszaszállítása;
JIT (JUST IN TIME) ELVp ANYAGELLÁTÁS (410-422)
olyan filozófia, amely a gazdaságosság növekedését eredményezi az idQ és költségnövekedés elkerülése révén
A JIT koncepció fQbb elemei Wildemann szerint:
-integrált információfeldolgozás:gyors információ-továbbítás a beszállítótól a gyártón keresztül egészen a felhasználóig
-gyártás-szegmentálás:a termelés tagolása lehetQleg önálló felelQs egységekre elosztva
-a gyártással szinkron anyagellátás
A JIT  koncepció bevezetésétQl várható eredmények: (411)
-átfutási idQ csökkenés; -.jelentQs készletcsökkenés; -nagyobb rugalmasság, kisebb tQkelekötés mellett; -a termeléshez szükséges terület csökkenése a felhasználó üzemben; -termékminQség javulása; -egyszerqbb, áttekinthetQbb munkafolyamatok
a JIT koncepció megvalósításának alapelvei: (411-412)
-az egységek csak akkor kezdetik meg az alapanyag-alkatrész-termék szállítását, gyártását vagy szerelését, amikor arra az azt felhasználó üzemen belüli vagy kívüli egységeknek szükségük van
-az anyag-és áruáramlás megszervezése az elszállítási elv szerint történik
-a felhasználó egységeknél kisebb mennyiségq készletek tárolására van szükség
-szoros partneri együttmqködés mint hosszútávon, mind operatívan a részt vevQk között
-a dolgozók képzése és motivációja a felelQsségteljes minQségi munkavégzésre
A JIT-koncepció alkalmazás fQbb feltételei : (412)
-hosszútávon igényelt alkatrészek, termékek, stabil szállítói kapcsolatok
-nagyértékú, nagy térfogatú alkatrészek és termékek, amelyek készletezése jelentQs forgótQkét köt le és amelyek tárolása költséges
-folyamatos felhasználás kis ingadozással
-a gyártási folyamat nagyfokú rugalmassága a beszállítónál
-ahol drága tároló területek takaríthatók meg, vagy nincs elegendQ hely a készletek tárolására
-csak stabilan funkcionáló szállítási és információs kapcsolatokkal rendelkezQ beszállító-vevQ alkalmas
-magas minQségi színvonal, nagyfokú rugalmasság és áttekinthetQség kell , hogy jellemezze a tevékenységet
a JIT kapcsolatok fokozatai (414-415)
-szakaszos ellátás:a beszállítónál viszonylag nagy sorozatokat állítanak elQ, hetente egyszer vagy többször van beszállítás
-folyamatos ellátás:a beszállító csak egy speciális terméket állít elQ
-kanban-rendszer: napi pontosságú finom irányításra alkalmas. Az igényadatokat közvetlenül a vevQ gyártástervezési és  irányítási rendszerébQl továbbítják a beszállítóhoz vagy a közbeiktatott szolgáltatóhoz
-a gyártással szinkron ellátás ütemtárolóból:a sokféle változatban elQállított nagyértékq alkatrészek esetében alkalmazzák. Az alkatrészeket az ütemtárolóból való komissiózást követQen szállítják a felhasználóhoz
-a gyártással szinkron folyamatos ellátás: legnehezebben megvalósítható beszállító-felhasználó kapcsolat az igények sorrendjét pontosan ismerni kell
a JIT elvq anyagellátás megvalósításának további feltételei: (416)
-belsQ folyamatok nagyfokú áttekinthetQsége; -átfogó információs kapcsolatok kialakítása; -megbizható szállítási rendszerek; -magas minQségi követelmények a szállított termékekkel szemben
JIS (JUST IN SEQUENCE) ELVp ANYAGELLÁTÁS (422-424)
lényege: a szerelési sorrendnek megfelelQ beszállítás célja, hogy a termelés idQben folyamatosan, jó minQségben menjen végbe, ugyanakkor egyes lépések kiiktatásával a termelési költségek is csökkenjenek -sajátosságai: -az alkatrészek, részegységek gyártása az autógyár fizikai közelségében folyik ezért raktározásukra nincs szükség; -az összes gyártási folyamat fogaskerekek módjára kapcsolódik össze
MAKE OR BUY TÍPUSÚ DÖNTÉSEK LÉNYEGE (424-429):
a.) gyártani vagy venni döntések célja; b.) a make (saját gyártás) mellett szóló okok: a saját oltalmi jogok és gyártási know-how-k kiszanálási lehetQsége; speciális gyártási know-how-k átvétele; folyamatos minQségellenQrzés biztosítható; a meglevQ know-how-k titokban tarthatók; megakadályozható a beszállítók további integrálódása; titokban tarthatók az új fejlesztések, a piacon nincs megfelelQ beszállító a vállalati önállóság megerQsödik a gyártási mélység bQvülése révén; megszüntethetQk a beszállítással kapcsolatos problémák; kihasználhatók a meglevQ eszköz és létszámkapacitások; az adóköteles nyereség csökkenthetQ a szükséges beruházások miatt; a termelQeszközök modernizációja, specializációja; megtakaríthatók az üzemen kívüli szállítási és csomagolási költségek; elmaradnak a szállítási idQk; gyors reakcióképesség az igények változásaira; c.) a buy (külsQ gyártás mellett) szóló okok: a saját gyártásnál külsQ know-how-k használatára lenne szükség; az adott termék elQállítására specializálódott termelQnél magas minQségi színvonal érhetQ el a termelQ eszközök specializációja révén; több beszállító bekapcsolódásával csökkenthetQ a kockázat; kisebb a kockázat a termelés visszaesésekor vagy az elhibázott fejlesztések esetében; mód van ellenüzletek lebonyolítására; reklamációs lehetQségek vannak; kis darabszámok is beszerezhetQk; a vállalat a jelentQs know-how-t igénylQ termékek elQállítására specializálódhat; megszüntethetQk a szqk keresztmetszetek; elkerülhetQ a specializált termelQeszközök nem megfelelQ kihasználtsága; nincs szükség pótlólagos beruházásokra; a pénzügyi eszközök a saját gyártású alkatrészekre koncentrálhatók; kis önköltség az adott termék elQállítására specializálódott termelQknél; igény szerinti lehívás lehetQsége a beszállítóktól; alacsony raktározási költség;
in sourcing:az adott tevékenységet saját maga hajtja végre
out sourcing:adott tevékenységet valamilyen külsQ szolgáltató vállalattal végezteti el.
logisztikai out sourcing
- nQ az egyes logisztikai feladatok kiszervezése; -kontraktlogisztika: komplex logisztikai feladatok kiszervezése; -3 PL:harmadik szektorbeli logisztikai szolgáltatók kialakulása az ellátási lánc egyes részterületeinek mqködtetésére; -4 PL:negyedik szektorbeli logisztikai szolgáltatók megjelenése- a teljes ellátási lánc logisztikai menedzsmentjét átveszi
A DÖNTÉSEK CÉLJA (424-425)
A megvizsgálandó alkatrészek, illetve alkatrészcsoportok lehatárolását követQen azt kell mérlegelni, hogy az adott alkatrész, (know-how) illetve alkatrészcsoport meghatározó jelentQségq-e a vállalat piaci helyzete, további fejlesztése szempontjából. Folyamatszervezési szempontból: garantálható-e az átfutási idQ betartása külsQ beszerzés esetén és a külsQ beszerzés miatti többletköltségek jóval kisebbek-e a termék áránál. A beszállítók értékelése: vannak-e olyan beszállítók, amelyek megfelelnek a következQ kritériumoknak? Termék-know-how, ár, minQség, szállítóképesség, kis távolságra levQ telephely. MeglevQ erQforrások kihasználása: növelni kell-e a meglevQ erQforrások kihasználtságát?
KÉSZLETEK FOGALMA (430)
A készletek olyan anyagi javak, amelyeket egy szervezet azért halmoz fel, hogy a jövQben azokat az igényelt intenzitásoknak megfelelQen felhasználja
A KÉSZLETEZÉSSEL KAPCSOLATOS VÁLLALATI CÉLOK (430-431)
ahol az anyagáramlatok térben vagy idQben megszakadnak, készletek képzQdnek. a készletek növelik a termelési, értékesítési átfutási idQket, jelentQs tQkét kötnek le, kezelésük, tárolásuk nagy ráfordítással jár.
a készletezést mégis értéknövelQnek kell tekintenünk, mert a részfolyamatok célszerq összekapcsolását, a teljes folyamat zavarmentes mqködését segítik elQ.
a vevQ kiszolgálási színvonal: a készlet megfelelQ idQben való rendelkezésre állása a legfontosabb
a termelés folyamatok esetében az eredményesség a termelésellátás kiszolgálási színvonalával értékelhetQ.
a késztermékek iránti külsQ kereslet legjobb kielégítése általános vállalati cél  a készletek növelésével a kiszolgálási színvonal növelhetQ, de a terméket egyre nagyobb készletezési költség terheli.
KÉSZLETEK CSOPORTOSÍTÁSA (431)
-felkészülési (anticipált) készlet: az elQre jelzett keresletváltozások, idényszerqségi hullámok, vagy beszerzési költségváltozások figyelembe vételével, a vállalati célokhoz igazodva képeznek.-cikluskészlet: a rendelési tételnagyságokkal azonosítható, a két beérkezés közötti szükségletet hivatott kielégíteni. -biztonsági vagy fluktuációs készlet: egyrészt a fogyasztók átlagostól eltérQ, elQre számítottnál nagyobb igényeinek kielégítését, másrészt az utánpótlások esetleges zavara esetén az átmeneti hiányok kiküszöbölését teszi lehetQvé. -szállítási(úton lévQ, mozgó) készlet: a térben kiterjedt ellátási-elosztási hálózatokban mozgásban lévQ javak.
KÉSZLETEZÉSI KÖLTSÉGEK (431)
-rendelési költségek: a rendelések feladásához kapcsolódó költségek -készlettartási költségek: készletek fizikai létébQl származtatható(tQkelekötés, károsodás, erkölcsi kopás, biztosítás) -készlethiány költségek: ha a megrendelés nem, vagy csak részben teljesíthetQ
A KÉSZLETEK IDPBELI VÁLTOZÁSÁNAK ALAPESETEI (434-437)
a raktárra gyakorolt külsQ hatások, input-output törvényszerqségeitQl és a készletezési stratégiától függ.
-szakaszos beszállítás-folyamatos kiszállítás; -folyamatos beszállítás-szakaszos kiszállítás;-szakaszos beszállítás-szakaszos kiszállítás;-folyamatos beszállítás-folyamatos kiszállítás
A KÉSZLETVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGP FONTOSABB FOGALMAK (435-437)
-a nyitókészlet a készletpolitika kialakítását képezQ idQszak indulásakor; -a zárókészlet az idQszak lezárásakor rendelkezésre álló árukészlet;-rendelési készlet: az a készletszint, amelynek elérésekor meg kell rendelni a következQ tételt; -rendelési tételnagyság: az esetenként megrendelt árumennyiség; -biztonsági készlet: tartalékolt árumennyiség, amely a szükséglet véletlen ingadozásai mellett is kellQ biztonságú kereslet-kielégítést tesz lehetQvé; -maximális készlet: a rendelési tételnagyság és a biztonsági készlet összege; -idQegységre vonatkoztatott szükséglet: lehet meghatározott(determinisztikus), véletlenszerq, de statisztikailag stabil(sztochasztikus), véletlenszerq, de statisztikailag instabil (idényszerq), ismeretlen; -utánpótlási idQ: a megrendeléstQl a q mennyiség leszállításáig eltelt idQ;
-rendelési idQköz: a két rendelés között eltelt idQ; -forgási idQ: a készlet cserélQdQ része kiszállításának ideje
KÉSZLETVÁLTOZÁSI MECHANIZMUSOK (437-439)
-rögzített idQközönként, rögzített tételnagyság (egyenlQ idQközönként egyenlQ nagyságú tételek érkeznek);-rögzített idQközönként a legnagyobb készletszintre való feltöltési mechanizmus(olyan mennyiségre szóló megrendeléseket kell feladni, hogy a beérkezést követQen a készlet a maximális szintet érje el);-meghatározott(minimális) készletszint elérésekor rögzített tételnagyságú megrendeléssel mqködQ mechanizmus( ha a készlet Qmin alá csökken, egy elQre meghatározott q mennyiségre megrendelést kell feladni);-meghatározott készletszint elérésekor a legnagyobb készletszintre való feltöltés mechanizmusa(a rendelési készlet a rendelési ont elérésekor olyan nagyságú rendelést kell feladni, amelynek beérkezésekor a készlet a maximális szintet eléri)
A CSOMAGOLÁS ÉRTELMEZÉSE (467-468)
-a terméket körülvevQ ideiglenes védQburkolatot alkotó elemek összessége
-az ideiglenes védQburkolat elQállítását célzó munkamqveletek-folyamatok
-a termék és ideiglenes védQburkolatának egésze
A CSOMAGOLÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK (469-471)
-csomagolóanyag: a csomagolóeszköz elQállítására, az ideiglenes védQburkolat kialakítására közvetlenül alkalmas szerkezeti anyagok (papír, mqanyag, fém, üveg, fa, textil) köre
-csomagolóeszköz: a terméket vagy kisebb csomagolást befogadó ideiglenes védQburkolat fQ eleme(doboz, láda)
-csomagolási segédanyag: a csomagoláshoz szükséges kiegészítQ és járulékos elemeket fogalja magába
-csomagolószer: a csomagolóanyagok, -eszközök és csomagolási segédanyagok gyqjtQfogalma
-csomagológép: a terméket, csomagolást ideiglenes védQburkolattal ellátó és az ahhoz kapcsolódó egyéb mqveleteket, folyamatokat elvégzQ gépek, berendezések összessége
A CSOMAGOLÁS FELADATAI (469-471)
-mqszaki: a termék megóvása a külsQ hatásoktól (jellegük szerint: mechanikai, klimatikus, biológiai természetqek; idQtartamuk szerint: állandóak, rendszeresen ismétlQdQek, esetiek; következményeik -szempontjából: fizikai, vegyi változásokat elQidézQk.(a környezetet is védenie kell: közvetlen érintkezéstQl, közvetítQ közeg útján érvényesülQ hatásoktól, közvetítQ közeg nélküli károsodástól))
-marketing: felhívja a figyelmet a termékre; teljes körq, valós tájékoztatást ad a tartalomról; elQsegíti a termék kezelését és felhasználását; emlékképet alakít ki a felhasználókban
-logisztikai feladatok: a csomagolás egyik rendeltetése a termelés és a felhasználás között fennálló tér- és idQbeli különbségek áthidalása; a mozgási és tárolási folyamatokhoz illeszkedQ csomagolási formák megválasztása; az adott logisztikai rendszerhez a legkevesebb kezelési, bontási, újabb egységképzési mqveletet igénylQ egységek képzése; a csomagoláson levQ vagy általa kifejezett adatok olyan formában való megjelenítése, hogy azok a logisztikai információs folyamatokat segítsék
A CSOMAGOLÁS MEGJELENÉSI FORMÁI (471-472)
-fogyasztói csomagolás: a leghosszabban tartózkodik a logisztikai láncban-az értékesítés és felhasználás elQsegítésében van kiemelkedQ szerepe
-gyqjtQcsomagolás: meghatározott mennyiségq azonos termék vagy fogyasztói csomagolás ideiglenes védQburkolata-célja az elosztási logisztika támogatása
-szállítási csomagolás:meghatározott mennyiségq termék, fogyasztói és/vagy gyqjtQcsomagolás célszerq egységbe fogása, megóvása, a tartalom környezetet károsító hatásainak megakadályozása.
-egységrakomány: csomagolástechnikai szempontból a legnagyobb kezelési egységet jelenti
-összetett és társított csomagolóeszközök: összetett - a csomagolóeszközt alkotó részek egymástól roncsolásmentesen elválaszthatók; társított  egyes részei csak roncsolással különíthetQk el
A CSOMAGOLÁS TECHNOLÓGIÁJA (475-477)
-elQkészítés: gondoskodni kell a szükséges feltételekrQl, a csomagolószer, a termék, a csomagológép és a munkaerQ a kellQ helyen, idQben és mennyiségben álljon rendelkezésre.(termék-csomagológép elQkészítése)
-a termék csomagolóeszközbe juttatása az egységképzés: a fogyasztói, gyqjtQ- vagy szállítási csomagolás elQállítható: töltéssel, burkolással, ráhúzással, behelyezéssel
-a csomagolás egységek zárása: elszigeteli egymástól a terméket és a környezetet, gátolja, jelzi a tartalomhoz való illetéktelen hozzáférést
-megjelölés: a termékrQl és annak ideiglenes védQburkolatáról információkat közöljön.
A HULLADÉK FOGALMA (485) az anyagok, termékek sajátos köre, amelyet tulajdonosa adott mqszaki, gazdasági és társadalmi körülmények között nem tud vagy nem akar felhasználni vagy értékesíteni
A HULLADÉKOK CSOPORTOSÍTÁS (486-487)
a.) anyagi természetük alapján: -homogén vagy egynemq anyagokból álló (oldószerek); -heterogén, nem minden részben azonos tulajdonságú (háztartásból kikerülQ szemét); -diszperz, valamilyen közegben apró részecskéket szétosztva tartalmazó(iszap) b.) fajtájuk szerint: -azonos jellegq(ha az összetevQ anyagok lényeges fizikai vagy kémiai tulajdonságaik alapján hasonlóak és együtt kezelhetQek); -eltérQ jellegq(a közös kezelésre nincs mód, így az alkotók külön szállítandók) c.) típusukat tekintve: -termelési (kitermelQ, feldolgozó és szolg tevékenységebQl származó technológiai és amrotizációs maradványok); -települési (háztartási, intézményi, kerti, stb. ezen belül szilárd vagy folyékony maradványok); -különleges kezelést igénylQ, veszélyes hulladékok (mérgezQ, fertQzQ, tqz és robbanásveszélyes)
A HULLADÉKKEZELÉSI LOGISZTIKA FP FELADATAI (488)
-gyqjtés; -osztályozás; -visszaszállítás; -újrahasznosítás/áramtalanítás;-nyilvántartás, ügyvitel
Hulladékok újrahasznosítása (ppt)
-fémhulladékok (általában beolvasztással); -gumihulladékok (újra-futózás, útépítés); -növényi halladékok (komposztálás); -papírhulladékok, mqanyaghulladék, üveghulladék, állati hulladék (nyomtassátok ki a ppt-t)
TERMELÉSI (GYÁRTÁSI) LOGISZTIKA (499)
Termelési (gyártási) rendszer alatt a kitqzött termelési cél elérése érdekében létrehozott, munkahelyek és termelQ-berendezések egymással kapcsolatos csoportjait a közöttük létrehozott anyag és információ áramlást valamint az egész rendszer irányítási és vezetési módszerét értjük
TERMELÉSI RENDSZEREK (500-508)
1. mqhelyrendszerq termelés: a gyártásnak csak egyetlen technológiai fázisát végzik, azonos vagy hasonló mqveletek elvégzésére alkalmas gépek dolgoznak elQnyei: a géppark jól áttekinthetQ, tagolható, a technológiai ellenQrzés jól megoldható; a gépek terhelése közvetlen beavatkozással kedvezQen alakítható; a termelési terület jól kihasználható; kevésbé érzékeny a gyártási profil gyakori változásaira. hátrány: hosszú a termékátfutási idQ; magas a termékegységre jutó elQállítási ktsg; a termék minQségéért való felelQsség elmosódik; gyakran változó munkadarabok miatt a szerszámozás és készülékezés ktsgnövelQ tényezQ; a termelésprogramozás, a termék készenléti fokának megállapítása körülményes; hosszúak az anyagmozgatási távolságok; jelentQs mennyiségq anyagot és félkészterméket kell a termelési folyamat különbözQ részeiben tárolni, ami értékes termelQterületeket vesz igénybe; nincs állandó, folyamatos termékáramlás; az anyagmozgató gépeket rendszerint a csúcsteljesítményre méretezik, aminek következménye a nem kielégítQ kihasználás és gazdaságtalan anyagmozgatás; a szükségtárolók miatt rossz a területkihasználás; alacsony fokú automatizálás érhetQ el. 2. csoportos termelési rendszer: térbelileg egymáshoz közel elhelyezett, de különbözQ technológiai munkahelyek rendszeres termelési kapcsolata, azonos vagy hasonló technológiával készülQ alkatrészek elQállítására alkalmas gépek egy termelQegységben vannak. ElQnyei: termelés irányítás egyszerqbb,mint a mqhelyrendszer esetében; a csoportba tartozó munkahelyek hosszabb idQn át hasonló mqveletet végeznek, szerszámozás és készülékezés ktsgei csokkenthetQk; magasabb termelékenységi színvonal érhetQ el; minQségért való felelQsség egyértelmqen érvényesíthetQ; rövidebb anyagmozgatási távolságokat és egyenletesebb termékáramlást eredményezhet. Hátrányai: érzékeny a profil- és a konstrukciós változtatásokra; a csoportba tartozó gépek jó kihasználása nem mindig biztosítható; a mqveleti idQk nem megfelelQ összehangolása esetén az egyes munkahelyek mellett mqveleti raktárakat kell kialakítani, ami rossz területkihasználást eredményezhet. 3. folyamatos termelési rendszer: a munkahelyek a technológiai mqveletek sorrendjében helyezkednek el, a munkadarabok folyamszerqen áramlanak. ElQnyei: csökken a termelési terület; a folyamat jól áttekinthetQ; a termelés programozása, irányítása és ellenQrzése könnyen megoldható; csökken az egy termékre esQ ktsg, csökken a selejt mennyisége; csökken a termékátfutási idQ; könnyen automatizálható. Hátrány: a más termékre való átállás, a termékmennyiség növelése nehézkes és költséges; rendkívül érzékeny a zavarokra; beruházási igénye nagy. 4. integrált (rugalmas) gyártórendszer: a termelés eddig önállóan mqködQ tényezQit egyetlen egységes rendszerré fogja össze. összetevQi: automatizált gyártási technológiai alrendszer; automatizált anyagátadó alrendszer; automatizált anyagmozgató alrendszer; automatizált raktári alrendszer, hierarchikus felépítésq, számítógépes információs alrendszer. Kritériumai: a különbözQ méretq, tömegq termékek mqveletközi rakodására, szállítására és tárolására alkalmas; a rakodási mqveletek automatizálhatók; magas fokon automatizált és centralizált irányítású; az egyes technológiai berendezések egymással közvetlen kapcsolatban vannak.
TERMELPBERENDEZÉSEK TÉRBELI ELRENDEZÉSE (510-512)
Egyedi gépfelállítás: egy termelQberendezésbQl áll, amely a többiekkel nincs anyagmozgatási kapcsolatban; 2. vonalas (soros) gépfelállítás a munkadarabok megmunkálásában minimum két termelQberendezés vesz részt, egymással kapcs álló termelQberendezések közvetlenül egymás mellett egy sorban vagy két sorban helyezkednek el a munkadarabok csak egy irányban áramlanak; 3. csoportos (fészekszerq) gépfelállítás a munkadarabok megmunkálásában min 2 max 10-12 termelQberendezés vesz részt, az egymással kapcsolatban álló termelQberendezések közvetlen egymás mellett 2 sorban helyezkednek el és a munkadarabok mindkét irányban áramolhatnak a termelQberendezések között, 4. mqhelyszerq gépfelállítás a munkadarabok megmunkálásában min 4 termelQberendezés vesz részt, az egymással kapcsolatban álló termelQberendezések nem sorban egymás mellett helyezkednek el és a munkadarabok mindkét irányban áramolhatnak.
AZ ÁRUFORGALMI ÉS A LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ÉRTELMEZÉSE (548)
Áfk: a közlekedési alágazatok kapcsolódási helyei
Lszk: a termelési, elosztási, értékesítési folyamatokhoz kapcsolódó szolgáltató jellegq tevékenységet végeznek.
LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK SZOLGÁLTATÁSAI (548-549)
1. alapszolgáltatások (szállítás-elQkészítés; szállítás; rakodás; raktározás; informatikai szolgáltatások; finishing szolgáltatások), 2. kiegészítQ szolgáltatások (jármqvek, anyagmozgató gépek, segédeszközök bérbe adása, javítása, karbantartása, szervizelése; vámkezelésben való közremqködés; tanácsadás; biztosítás, oktatás) 3. egyéb szolgáltatások (ingatlanok bérbeadása; biztonsági és vagyonvédelmi szolgáltatások; pénzügyi és postai szolgáltatás; éttermi és szállodai szolgáltatás)
ÁFK/LSZK LÉTESÍTÉSÉNEK HATÁSAI (550-551)
1. körzetre általában gyakorolt hatások (régió általános gazdasági fellendülése, a régió gazdasági teljesítményeinek növelése; áruellátás javulása; a közlekedés kedvezQtlen környezeti hatásainak csökkentése) 2. a körzet közlekedésére kifejtett hatások (optimális munkamegosztás kialakítása; a kombinált szállítás elterjedése; környezetbarát közlekedési alágazatok forgalmának növelése, a közutak tehermentesítése; jobban kihasználható a meglevQ közlekedési infrastruktúra; csökkenthetQ a belvárosok áruszállítási forgalma); 3. településre kifejtett közvetlen hatások: (nQ az önkormányzat adóbevétele; új munkaalkalmat jelent a település lakosa számára; a területekrQl a városban más célokra hasznosítható területek szabadulnak fel) 4. vonzáskörzetében levQ vállalatokra (fuvaroztatókra)kifejtett hatások: (gyors, pontos, megbízható, rugalmas, kedvezQ áruszállítási kínálat áll rendelkezésükre; egy helyen vehetnek igénybe különbözQ logisztikai alap-, kiegészítQ és egyéb szolgálatatásokat; növelhetQ, illetve javítható a vállalatok logisztikai teljesítménye; csökkenthetQ a vállalatoknál tárolt készletek mennyisége) 5. a fuvarozó vállalatokra kifejtett hatások (kedvezQ együttmqködésre van lehetQség, közösen használják a központ infrastruktúráját, információs és kommunikációs rendszerét; gazdaságosan gépesíthetQk, illetve automatizálhatók az anyagmozgatási, rakodási folyamatok; jobban kihasználhatók a szállítási kapacitások, elkerülhetQk a gazdaságtalan szállítások; a kis és közepes szállítási vállalatok is bekapcsolódhatnak az integrált szállítási láncok lebonyolításába)
LSZK-K FPBB RÉSZTERÜLETEI (556-557)
-rakodás, átrakás üzemi területe; -kombinált forgalom üzemi területe; -raktárüzem üzemi területe; -kiegészítQ és egyéb szolgáltatást nyújtó üzemi területek; -közlekedQ utak és parkolók területe; -parkosított, zöld terültek.
A LOGISZTIKAI FEJLPDÉS MAGYARORSZÁGON (PPT)
Közlekedési stratégia
Magyarország közlekedéspolitikájának fQ elemei:
-Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti és vasúti elérhetQségének a javítása
-A térségi elérhetQség javítása
-Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése
-A városi és az agglomerációs közösségi közlekedés környezetkímélQ fejlesztése:
--a környezetbarát közlekedési módok: a vasúti és a vízi közlekedés preferálása
--a városi és agglomerációs (elsQsorban kötöttpályás) közösségi közlekedés fejlesztése.
-Technikai segítségnyújtás
Magyar Logisztikai Stratégia
A logisztika az elmúlt évtizedben a globális gazdaság legfontosabb összetevQi közé került, s minden elQrejelzés szerint további dinamikus fejlQdés elQtt áll. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a közlekedésfejlesztéssel összhangban, külön stratégiaként 2007-ben kezdte meg a Magyar Logisztikai Stratégia (MLS) kidolgozását, melybe szakmai szervezeteket is bevont. Az MLS fQ célkitqzése, hogy Magyarország 2013-ra a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen.
Vállalkozások fejlQdésének logisztikai irányai
A vállalkozások a logisztikai fejlesztés tekintetében szétválnak:
-Kisebb volumenq szállítást, kisebb tételq raktározást végzQkre
-Logisztikai szolgáltató központokat igénybevevQkre
Korszerqbb eszközök igénybevétele lesz jellemzQ (GPS, rakodógépek, szállítóeszközök)
Kisebb vállalati logisztikai szervezetek jönnek létre
A logisztikai szolgáltatók versenye felerQsödik
A vállalati logisztikához kapcsolódó szervezési feladatok (külön papíron)
Nyilvántartások vezetése: (Útnyilvántartás; Szállítólevél; Belföldi fuvarlevél; Nemzetközi fuvarlevél (CMR))
2.Készletezéshez kapcsolódó nyilvántartások vezetése: Készletnyilvántartó lap; Készletbevételezési bizonylat; Készletkiadási bizonylat; Bizományba adott (átvett) áruk nyilvántartása)
3.Egyéb, de a logisztikai folyamathoz kapcsolódó nyilvántartások: (Tárgyieszköz nyilvántartó karton; Bérnyilvántartó karton; Megrendelésnyilvántartás; Szállító nyilvántartás; VevQ nyilvántartás; Selejtezési bizonylat; Leltárbizonylat)
RAKTÁRTECHNOLÓGIAI ISMERETEK
A raktártechnológia fogalma: raktártechnológia a raktárak hatékony mqködésének összes körülményét jelenti.
A raktártechnológia fQbb folyamatelemei
a.)A raktárépület fQbb jellemzQi: (A raktár helyének a kiválasztása; A raktárterület közelítQ meghatározása; JellemzQ árufajták kiválasztása (pl. ABC analízis); JellemzQ árufajták készletnagyságának a meghatározása; Raktárépület meghatározása (egyszintes vagy többszintes); Rakodóval vagy rakodó nélkül létesített raktárak; Raktárak belsQ kialakítása; Közlekedési kapcsolatok kialakítása)b.)Tárolótéri technológiák megválasztása:
--Állvány nélküli statikus: (Tömbtárolás; Folyosókkal tagolt tömbtárolás; Soros tárolás)--Állványos statikus; --Állványos dinamikus c.)Komissiózási stratégiák:--EgylépcsQs; KétlépcsQs d.)Magasraktározás
A raktártechnológia az az átfogó fogalom, amely magába foglalja a raktár mqködésének összes körülményét:
--a raktárban zajlódó folyamatokat;
alapvetQ folyamatok közé sorolhatjuk a raktári betárolást, a készletezést (tárolás) és az árukiadást, kitárolást;
--az irányítási rendszert;
-az irányítási rendszeren belül, mindig az adott raktár jellegéhez igazodóan kapcsolódik illetve a raktárban tárolt áruféleségek jellegéhez igazodik az irányítási folyamat;
Kisebb raktár esetében ez az egyszerq manuális vagy iratokkal történQ nyomon követés (bevételezési bizonylat,raktározási bizonylat,kiadási bizonylat).Azonban általában egy raktárban több olyan folyamat kapcsolódik egymáshoz,amely mai modern eszközökkel (számítástechnika, vonalkódos nyomonkövetés, stb.) alkalmazásával sokkal rugalmasabban és hatékonyabban történik.
-a tárolási rendszert;
A tárolási rendszer jellemzQen és ideális esetben a raktárban tárolt áruféleségekre építkezve alakul ki.Ezek lehetnek a legegyszerqbb raktározási módok pl. .tömbtárolás egészen a teljesen automatizált magasraktári állványrendszerek kialakításáig.
-a komissiózási rendszert;
Itt a hagyományos értelembe vett raktározáson kívül valamilyen elQkészítQ vagy kitárolási folyamat is a raktárban valósul meg, amelynek eszközigénye jellegében eltér a statikus tároláshoz szükséges eszközrendszertQl. Komissiózó állványrendszerek a statikus ( polcos rendszer), dinamikus (görgQs állvány rendszerek), valamint az ezekhez tartozó görgQs pályák, egyéb kiegészítQk optimális keveréke.
-a technikai eszközrendszert,
A raktár mqködtetéséhez szükséges eszközrendszert értjük alatta (maguk a tárolóállványok, az anyagmozgató eszközök és az adott raktárépület infrastruktúrája). A mai piaci életben, ezt teljesen az adott raktár jellege határozza meg.
-a munkaerQ szükségletet,
Megint az adott raktár jellege és technikai felszereltsége határozza meg.Minél korszerqbb technikai eszközökkel van felszerelve egy raktár, annál kvalifikáltabb ám létszámban elQfordulhat, hogy kevesebb munkaerQ szükséges. Értelem szerqen az adott raktár mérete és területe is meghatározzák a szükséges emberi erQforrás mértékét.
-a raktár külsQ kapcsolatrendszerét.
Nagymértékben meghatározza a kapcsolatrendszert a piacon betöltött szerepe (gyártó cég raktára, logisztikai cég elosztó központ illetve aki és bemenQ áruvolumen mértéke.
A raktártechnológia tehát az adott raktár legmeghatározóbb jellemzQje. Ezzel kapcsolatban két tényezQt kell szem elQtt tartani:
I, A technológia elsQbbsége a technikával szemben
Az eszközök a raktározási technológia igényei szerint kerülnek kiválasztásra vagy egy eleve kiválasztott technikai eszközhöz igazítják utólag a technológiát. Az utóbbi ritkán eredményez optimális megoldást, a helyes utat az elsQ verzió tartalmazza. Ma már a tervezQnek olyan hatalmas eszközválaszték áll a rendelkezésére, hogy azokból a mqködtetés követelményeinek legmegfelelQbbet tudja kiválasztani.
II, A raktártechnológia mindig egyedi
Mivel nem létezik két egyforma ellátási rendszer, nem létezhet két egyforma raktártechnológia sem (mivel jellemzQen már kialakultak az áruféleségek optimális raktározási jellegei).Bizonyos részfolyamataiban, mqszaki megoldásaiban elképzelhetQ hasonlóság vagy azonosság, de összességében mindig van valami különbség. Ezért nem létezik az ún. típustechnológia , amelyet minden változtatás nélkül lehet alkalmazni különbözQ helyeken (különféle árutípusok raktározásához más más technológiai eljárás tartozik).
Raktári folyamat tervezés
Egy üzemi épülettel összekapcsolt raktár a következQ részekkel rendelkezik: (átvevQtér; alapanyagraktár; üzem; készáruraktár; kiadótér)
Tervezze meg a raktárt a technológiai folyamattal összefüggésben úgy, hogy a külsQ közúti kapcsolat a legegyszerqbben megoldott legyen.
A munka-, környezet- és tqzvédelmi elQírások ismerete és betartása
A munkahelyek és munkahelyi környezet biztonságos kialakítására vonatkozó elQírások
Jogszabályi elQírás a munkavédelemrQl szóló 1993. évi XCIII. Törvény.
FQbb szabályozott területek:
- Általános követelmények a munkahely kialakítása és üzemeltetése során
- A munkahelyek helyiségeinek kialakítása
- A munkavégzés helye
- A pihenQhely
- ÖltözQhelyiségek
-Tisztálkodó helyek és mellékhelyiségek
-ElsQsegélyhelyek
-A munkahelyek térkövetelményei
-Közlekedési útvonalak
-Menekülési utak, vészkijáratok
-Tqzoltó készülékek
-Veszélyes területek
-Nyílászárók
-Veszélyes hulladék kezelése
-Ivóvíz
Általános követelmények a munkahely kialakítása és üzemeltetése során. Veszélyes munkahelyek kialakítása elQtt az üzemeltetQ munkáltató köteles egy munkavédelmi szempontú elQzetes vizsgálatot lefolytatni. Fel kell térképezni a várható veszélyeket és a veszélyeztetettség mértékét. Az adatok ismeretében meg kell határozni azokat a szervezési, munkavédelmi, egészségügyi teendQket, amelyek ellensúlyozhatják a tényezQk károsítók hatását. A munkáltatók felelQssége az épületek, ill. a helyiségek kialakítására, azok takarítására, az eszközök beszerzésére és beszerelésére is fenn áll.
A munkahelyek helyiségeinek kialakításánál általános követelmény, hogy azok megfelelQ padlófelülettel, belmagassággal és légtérrel rendelkezzenek. A padló csúszásmente legyen, a falfelület magassága 2,2 m-nél magasabb legyen. Biztosított legyen a levegQ a munkahelyen. A munkavégzés helyén kívül ki kell alakítani a pihenQhelyet, tisztálkodó helyet, melegedQ helyet, stb.
A munkavégzés helyén gondoskodni kell a biztonságos munkakörülmények kialakításáról, legalább 2m2 szabad területet kell biztosítani. Ha a munkavégzés körülményei megengedik, akkor ülQhelyet is kell biztosítani. Meg kell oldani ezen kívül a munkahelyen történQ biztonságos mozgást is.
A pihenQhely kialakítása ott kötelezQ, ahol az adott munkahelyen legalább 10 dolgozó dolgozik. A pihenQhelynek legalább 6 m2 területtel kell rendelkezni. Azon irodai munkahelyen, ahol a pihenés is megoldható, külön területet nem kell a pihenés céljára kijelölni.
ÖltözQhelyiségeket ott kell kialakítani, ahol a munkahelyen kötelezQ munkaruha vagy védQruha viselése. Legalább 6m2 területqnek kell lennie, gondoskodni kell a férfiak és a nQk elkülönítésérQl.
Tisztálkodó helyeket és mellékhelyiségeket a munkakörülményeknek megfelelQen kell kialakítani. WC-t és kézmosót valamint kézszárítót mindenképpen, hideg-meleg folyóvizes zuhanyzót, pedig a munkakörülményeknek megfelelQen kell kialakítani.
ElsQsegélyhelyek kell kialakítani vagy mentQdobozt kell tartani a munkahelyeken, ill. legalább egy kiképzett dolgozónak kell lenni, aki baleset esetén képes elsQsegélyt nyújtani. A munkáltató gondoskodik az eszközök meglétérQl, ill. az elsQsegélyhely megjelölésérQl.
A munkahelyek térkövetelményeihez nemcsak a munkahelyhez szükséges terület biztosítása tartozik, hanem a fény, a klíma és a zaj elleni védelem is.
Közlekedési útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy a dolgozók és a gépek, jármqvek biztonságos forgalma megoldott legyen.
Menekülési utakat, vészkijáratokat úgy kell kialakítani, hogy azok minél rövidebb úton a szabadba vezessenek. A menekülési utakat táblák, ábrák jelzik, az ajtókat mindig nyitva kell hagyni.
Tqzoltó készülékeket megfelelQ számban kell a munkahelyeken elhelyezni, az automatikus rendszerek mellett egyszerq kézi eszközöket is kell telepíteni.
Veszélyes területek azok a helyek, ahol különösen fenn áll a munkahelyi baleset lehetQsége. Ezeket a lehetQségeknek megfelelQen le kell határolni, jelölésekkel kell ellátni, védQeszközök fokozott alkalmazását kell elQírni.
Nyílászárók alkalmazására is kiemelt szabályok érvényesek: biztonságosság, átláthatóság, a takarítás kérdése.
Veszélyes hulladék kezelése kiemelt feladat olyan munkahelyeken, ahol ezen anyagok keletkezése, tárolása történik. A veszélyes anyagok nem szennyezhetik a környezetet és a kezelésük az anyagfajtára jellemzQ elQírás alapján történik.
Ivóvizet minden esetben biztosítani kell az adott munkahelyen. Ha a víz nem iható, akkor annak helyét táblával kell ellátni.
A biztonságos munkavégzés feltételeinek ismerete és biztosítása.
A biztonságos munkavégzés feltételeinek ismerete és annak biztosítása a munkáltató feladata.
Az általános és speciális környezet- és tqzvédelmi elQírások ismerete és betartása.
Az anyag feldolgozása során a munkavédelem, környezetvédelem, tqzvédelem legfontosabb vállalati ismérveit taglalom.
A vállalkozás munkavédelemmel kapcsolatos szabályait a1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemrQl c. jogszabály tartalmazza.
Ennek alapján a vállalkozás a következQ területen köteles intézkedéseket tenni:
Telephelyengedély
Munkavédelmi oktatás
Kockázatértékelés
Egyéni védQeszköz juttatás
Orvosi vizsgálat
MegelQzési stratégia
Munkavédelmi szempontból veszélyes gépek üzembe helyezése
Munkavédelmi szakember kötelezQ foglalkoztatása
Munkavédelmi bírságok (Munkavédelmi Felügyelet)
Baleseti veszélyforrások:
Fizikai veszélyforrás, ezen belül a munkaeszközök, jármqvek, szállító- és anyagmozgató eszközök, ezek részei, ill. mozgásuk termékek és anyagok mozgása.
Szerkezetek egyensúlyának megbomlása.
Csúszós felületek.
Éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok.
Tárgyak hQmérséklete.
Szintkülönbségek.
A levegQ nyomása, hQmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása.
Elektromágneses sugárzás vagy tér.
Elektromos áramköri vagy statikus feszültség.
Világítás.
Porok a levegQben.
Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel.
Baleseti intézkedések:
Balesetet kiváltó ok megszüntetése, elsQsegélynyújtás
MentQk, orvos értesítése
A sérült személyes értékeinek biztonságba helyezése.
Munkahelyi vezetQ értesítése.
Hozzátartozó értesítése.
Súlyos eset esetén a rendQrség értesítése, a helyszín biztosítása.
A környezetvédelmi szabályozás makroökonómiai és mikroökonómiai megközelítése:
A megfelelQ környezetvédelmi szabályozás segít csökkenteni a vállalkozások költségeit.
A szigorúbb környezeti határértékek és szabályok segítenek piacot teremteni a zöld termékek és a környezetvédelmi szolgáltatások számára.
A hatékony környezetvédelmi szabályozás segíti az innovációt.
A jó környezetvédelmi szabályozás csökkenti a vállalati kockázatot, ezáltal növeli a befektetQk és a biztosítók bizalmát a vállalat iránt.
Az eredményes környezetvédelmi szabályozás segíti a versenyelQnyhöz jutást és a versenypiac megteremtését.
A jó környezetvédelmi szabályozás munkahelyeket teremt és tart fenn.
A megfelelQ környezetvédelmi szabályozás javítja a munkaerQ és az egész lakosság egészségi állapotát.
A környezetvédelmi szabályozás védi a természeti erQforrásokat, amelytQl mindannyian függünk (beleértve a vállalatokat is).
A tqzvédelmi törvény értelmében a gazdálkodókkal szemben az alábbi öt fQ követelmény fogalmazható meg:
Önmaguk kötelesek gondoskodni a tevékenységükkel kapcsolatos tqzvédelemrQl.
MegfelelQ tqzbiztonságot kell nyújtani, akiket foglalkoztatnak.
Rendeltetésszerq mqködésük során ne jelentsenek tqz és robbanásveszélyt a környezetükre.
Termékeik ill. szolgáltatásaik ne veszélyeztessék a fogyasztót.
teremtsék meg a tevékenységük során keletkezhetQ tqz és mqszaki baleset észlelésének, jelzésének, eloltásának, elhárításának szervezeti, szervezési személyi és tárgyi feltételeit.
Az üzemeltetQ, a tulajdonos és a fenntartó tqzvédelemmel kapcsolatos fQ feladatai:
Tqzvédelmi stratégia, program kialakítása (minimálisan a tqzvédelmi szabályok betartása)
A tevékenysége során a tqzvédelmi, biztonsági kockázatok felmérése.
Létesítmények tqzveszélyességi osztályba sorolása.
Tqzvédelmi Szabályzat.
Tqzvédelmi szakképesítéssel rendelkezQ személy foglalkoztatása.
Tqzvédelmi oktatás.
Tqzveszélyességi osztályok:
Fokozottan tqz- és robbanásveszélyes, A
Tqz- és robbanásveszélyes, B
Tqzveszélyes, C
Mérsékelten tqzveszélyes, D
Nem tqzveszélyes, E
A tqzvédelmi oktatás típusai:
ElQzetes oktatás
Rendkívüli oktatás
Idegen dolgozók oktatása
Leltározás feladatai a vállalatoknál
Leltárkészítés szervezése, irányítása.
A leltározás szabályozását a Számviteli politika Leltározási és leltárkészítési Szabályzata írja le, amelyet minden vállalkoznak készítenie kell.
A leltározás folyamata:
--ElQkészítés (leltározási bizottság létrehozása, leltározási ütemterv elkészítése, dokumentumok biztosítása)
--Megvalósítás, a tulajdonképpeni elvégzés
--Értékelés, egyezetés
A leltározás történhet fordulónap környezetében (éves leltár), évközben, átadás-átvételhez kapcsolódva.
A leltározás dokumentumai: leltárfelvételi jegy, leltárfelvételi ív.
A leltározás típusai: egyeztetQ leltározás, rovancsolás.
SZÁLLÍTÁSI TERV KÉSZÍTÉSE
A szállítási terv készítésének szempontjai: (A szállítás tárgya: neve, tulajdonságai; Szállított mennyiség természetes mértékegységben; A teljesítés elvárt ideje; Szállítási eszköz megnevezése, tulajdonságai; Rakodóeszközök típusai, teljesítménye; Az emberi erQforrás rendelkezésre álló létszám, kor, nem; Szükséges segédanyagok; Szükséges elQkészítés: csomagolás, stb.; Árulekötözés; ellenQrzés; Szükséges dokumentumok: (szállítólevél, számla, kapujegy, fuvarlevél); Elszámolás: útelszámolás, bérelszámolás, teljesítéselszámolás, számlázás,

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.

15 bizonytalanság és játékelmélet0001 3. óra algoritmusok árupiac balzac beruházási függvény bevezetés bioetika civil szervezetek diák diasor egyiptom előadásanyag, mechatronika eu tételek evolúció falusi turizmus filozófiai antropológia függvényelemzés füvészkert gazdaságtörténelem gyakorlatok házi dolgozat jogelmélet jogképesség könyv 2 laskay gábor lengéstan levelező logisztika lorca motefo oscar niemeyer önköltség politológia progterv rushdie struktúra szamitogep szimbólum szótár természetföldrajz tolsztoj trade turizmus urbán ügyvitel vegyipari vetőmag villamos gépek zh feladat