teruletfejlesztes
Országok listája
HungarySelye János Egyetem (Szlovákia)Gazdaságtudományi KarVállalati IrányításTerületfejlesztésJegyzetekteruletfejlesztes
2009.07.01 10:18:08
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Területfejlesztés:
Olyan döntések és tevékenységek együttese, amelyek közvetlenül irányulnak a gazdaság és a társadalom térbeli szerkezetének megváltoztatására, meghatározott fejlesztési célok érdekében (! hatótényezQ)
Konkrét formájában mindig meghatározott, jól lehatárolható területi egységre irányul.
Területi fejlQdés:
KülönbözQ méretq területi egységeknek egy alacsonyabb fejlettségi szintrQl egy magasabb fejlettségi szintre való emelkedése spontán (nem tervezés eredményeként létrejövQ) vagy tudatos fejlesztési folyamatok eredményeként
(! következmény)
Differenciált módon javítja az adott térség településein élQ lakosok életkörülményeit.
Területfejlesztési politika:
Hosszú távra megfogalmazott területfejlesztési célok elérését szolgáló elképzelések, stratégiák, koncepciók megvalósítására irányuló tevékenység a hatalmon levQ nemzetközi (pl. az Európai Unió egyes testületei) vagy belföldi politikai erQk (pl. mindenkori kormányzó pártok) részérQl. A különbözQ szintq területfejlesztési politikákban folyamatosan jelen van a kormányon levQ pártok politikai érdekeinek érvényesítésére való törekvés .
Település:
A társadalmi tér olyan mesterségesen létrehozott, eltérQ nagyságú népességtömeget magában foglaló alapegysége, amelyben a legfontosabb és leggyakoribb társadalmi-gazdasági tevékenységek (társadalmi alapfunkciók) térben koncentráltan vannak jelen. A települések többsége önálló közigazgatási egység, amely igen eltérQ nagyságú lakosságszámmal rendelkezik. Közöttük különféle szempontok alapján rangsorok állíthatók fel (! Településhierarchia)
Társadalmi alapfunkciók (összetett cselekvési formák): lakáshasználat, munkavégzés, oktatás-képzésben való részvétel, létfenntartással kapcsolatos tevékenységek (bevásárlás), különféle szabadidQs tevékenységek (belsQ indíttatásúak [pl. mozi látogatás] vagy külsQ kényszer hatására végzettek [pl. ügyintézés]).
Településfejlesztés:
Olyan döntések és tevékenységek együttese, amelyek közvetlenül irányulnak egy adott település gazdasága és a társadalma térbeli szerkezetének megváltoztatására, meghatározott fejlesztési célok érdekében.
TelepülésfejlQdés:
KülönbözQ méretq településeknek egy alacsonyabb fejlettségi szintrQl egy magasabb fejlettségi szintre való emelkedése részben spontán (nem tervezés eredményeként létrejövQ) részben tudatos fejlesztés eredményeként.
Közvetlenül javítja az adott településen élQk többségének életkörülményeit.
Településfejlesztési politika:
Hosszú távra megfogalmazott településfejlesztési célok elérését szolgáló elképzelések, stratégiák, koncepciók megvalósítására irányuló tevékenység adott település vezetQi részérQl. Benne folyamatosan jelen vannak a települést irányító testületek és a helyi hatalom képviselQinek érdekérvényesítési törekvései .
Terület- és településfejlesztési döntések jellemzQi
a) Területfejlesztési döntések:
Általában jelentQs fejlesztési hatáskörrel rendelkezQ (országos, regionális, megyei stb.) szervezetek hozzák meg Qket, de egy városfejlesztési döntésnek is lehetnek ter
b) Településfejlesztési döntések
Mindig helyi fejlesztési hatáskörrel rendelkezQ szervezet (pl. városi önkormányzat) hozza meg Qket.
Hatásuk többnyire nem lép túl a település határain
c) A terület- és településfejlesztési jellegq döntések irányulhatnak
valamely konkrét térbeli objektum létesítésére, helyszíneinek meghatározására
intézmények, vállalatok, emberek tevékenységének befolyásolására (e téren mindenkire érvényes, területileg
Területfejlesztési célok rendszere
Katonai-honvédelmi célok
Gazdasági célok
Társadalmi, politikai célok
Környezeti-ökológiai célok
A földrajzi tér elemeinek alaptulajdonságai
Egymás mellettiség !
Területi differenciáltság
Térbeli távolság!
Kiterjedés és tagoltság!
Területfejlesztési tevékenységek fajtái
Közigazgatási területszervezés
1.Már az ókor óta az állam mqködésének fontos feltétele
2.Centralizált (központosított) formái a leggyakoribbak
3.Katonai jellegq szervezeti formái csak lassan változnak (hatóság)
Településrendezés
1.Történelmi fejlQdése városrendezésekkel indult (pl. Párizs, 19. század)
2.Szabálytalan városalaprajzok szabályoshoz közeli formára alakítása
3.Köz- és magánérdek konfliktusainak minimalizálására törekvés
4.Területfelhasználás optimalizálása
5.Városi funkciók térbeli elkülönülése
Regionális politika
1.Kezdetei a legiparosodottabb és a legnagyobb népsqrqségq Nagy-Britanniában jelentkeztek az 1920-as 30-as években
2.Nyugat-európai elterjedése az 1950-es években kezdQdött ( jóléti állam)
Decentralizált területfejlesztési stratégiák
1.Önkormányzatok fejlesztési célú támogatása az 1970-es években
2.Regionális fejlesztési intézmények kiépítése (1970-es évek)
A város meghatározása:
A város történelmi szerepe: a város a civilizáció fejlQdésének legfontosabb földrajzi
színtere, a gazdasági-társadalmi haladás kiinduló helye
Városdefiníciók: A város meghatározható
jogállás szerint,
meghatározott funkciók, intézmények megléte szerint,
gazdasági szerkezet szerint,
népességszám szerint,
népsqrqség szerint,
beépítési sqrqség és a lakóépület szintek átlaga szerint.
1. Jogállását tekintve város az a település, amelyet közigazgatási eljárás során várossá nyilvánítanak, ebbQl következQen a községnél szélesebb jogokkal, igazgatási hatáskörökkel rendelkezik.
2. Városi jogot kaphat az a település, amely rendelkezik bizonyos meghatározott, a várossá nyilvánításai feltételei között felsorolt intézményekkel, és ahol egy megadott szintet elér a települési infrastruktúra kiépítettsége (konkrét értékhez kötve vagy különféle átlagokhoz viszonyítva).
3. Városnak tekintik több országban azt a települést, amelynek gazdasági életében nem a mezQgazdaságból származó bevételeknek van elsQdleges szerepük (iparváro-sok, kereskedQvárosok, üdülQvárosok, pénzügyi-szolgáltató központok stb.), és a lakosság foglalkoztatásában is más ágazatok dominálnak.
4. Városnak tekintik azt a települést, amelynek lakosságszáma meghalad egy meghatározott értéket. (ENSZ Statisztikai Hivatala pl. az 5000 fQt javasolja.)
5. Város lehet az a település, ahol a népsqrqség meghalad egy adott fQ/km2 értéket (ENSZ szerint a legtöbb ország esetében ez a határérték 150 fQ/km2-nek felel meg.)
6. Városnak tekinthetQ az a település, ahol a városmagra jellemzQ a lakóépületek sqrq, tömbszerq elhelyezkedése, és többségük egynél több szintes. (építészeti megközelítés)
Az európai városfejlQdés földrajzi irányai és történelmi korszakai
Kiindulási terület: a Közel-Kelet (mai Irak)
ElsQ városok: Ur, Uruk, Babilon, Asszur (Mezopotámia)
Terjedés: keletrQl nyugatra, a Földközi-tenger keleti partvidékére (mai Libanon,Izrael)
Második városcsoport tagja volt pl. Jerikó, Szidón, Büblosz (FQnícia)
Harmadik városcsoport tagja volt pl. Trója, Hattusa, Milétosz, Knosszosz
Negyedik városcsoport tagjai: pl. Bizánc, Athén, Mükéné, Spárta, Korinthosz,majd Róma (+ Karthágó
Ötödik városcsoport tagjai pl. Velence, Ravenna, Marseille, Barcelona, Trier, Aachen, Párizs, London majd középkori városfejlQdés kibontakozása
A városok osztályozása és típusai
Városok keletkezésének két fQ módja:
a) Országos hatalom és annak szervezete által létrehozott város (birodalmi központok létrejötte)(pl. Szentpétervár, Brasilia)
b) Autonóm módon, kedvezQ gazdasági-földrajzi feltételek hatására kifejlQdött város.
Különbségek Nyug- és Köz.-Európa között a városok méret szerinti megoszl
- A 30 ezer lakosúnál kisebb városok aránya a városhálózaton belül Nyugat-Euró-pában 40-50%, miközben a közép-európai országokban csak 15-30% között mozog.
A különbözQ városkategóriák sajátosságai Közép-Európában:
FQvárosok:
- Az I. világháború elQtt a birodalmak fQvárosai (Berlin, Bécs, Budapest)
fejlQdtek a leggyorsabban.
- 1920 után az újonnan létrejött országok fQvárosai (Prága, Varsó, Bukarest, Belgrád) indultak fejlQdésnek, amit II. világháború megszakított.
- 1945 után megindult a fQvárosoknak a több nagyvároshoz képest gyors népességgyarapodása
Középvárosok:
- Egy részük egykor különálló országrész központja volt, amely 1945 után is megtartotta nagyobb régióra kiterjedQ fejlesztési forrás-elosztó funkcióit (Krakkó, Poznan, Brno, Kassa, Újvidék, Temesvár, Kolozsvár, Miskolc, Debrecen), más részükbQl tagköztársaságok fQvárosa lett (Pozsony, Ljubljana, Zágráb, Szkopje, Szarajevó stb
Kisvárosok:
- 1945 utáni helyzetük tovább romlott. Elvesztették korábbi élelmiszer- és feldolgozóipari funkcióikat, kimaradtak az iparosítási hullámokból. Emiatt fejlQdésük lelassult, emiatt belQlük sokan elvándoroltak. Több közülük ún. egy gyáras város .
- Sajátos típusuk volt a szocialista város egy-egy nehézipari ágazat
A városfejlQdési (urbanizációs) folyamat szakaszai
I. Klasszikus urbanizáció (városrobbanás)
Gyorsan nQ a nagyvárosok és a közepes méretq városok népessége, nQ a városi
munkahelyek száma, közelükben gyarapodnak a lakótelepek.
II. Szuburbanizáció
A lakosság jelentQs része a város belsQ területérQl kiköltözik a városkörnyék-
re (szuburbia), ahol a települések lakófunkciója megerQsödik (alvóvárosok).
III. Dezurbanizáció
A város népessége jelentQsen csökken a kiköltözések miatt. Megindul a munkahelyek és a szolgáltatások kihelyezése a szuburbiába, a kiemelkedQ cégek üzleti negyeddé (CBD) formálják a városmagot. a szuburbia népességnövekedése is stagnál, így a városrégió egészében csökken a népesség.
IV. Reurbanizáció (újra-városodás) - egyelQre csak nyomai vannak
A város belsQ területei újraélednek, a minQségi lakófunkció visszatér. Jó módú, fiatal menedzser réteg felfedezi a város értékeit, és ismét a központban akar élni (dzsentrfi). JellemzQi: Tömeges belvárosi lakásfelújítás, tömbrehabilit, foghíjterületek beépítése.
I. Nyugat-Európa
1. 1929-1933: túltermelési világválság és hatásai
2. A második világháború és következményeinek gazdasági hatásai
Újjáépítési idQszak 1945-tQl az 50-es évek közepéig (helyreállítási periódus)
3. 1960-as évek és 70-es évek eleje: A regionális politikák aranykora
4. 1970-es évek második felétQl: az addigi regionális politikák válsága:
5. 1980-as évek: új típusú regionális politikák a gazdasági liberalizmus jegyében:
Cél: A gazdasági válságból való kilábalás Eszközök: - Mqszaki fejlQdés felgyorsítása
- Energia-és anyagtakarékos termelési technikák elterjesztése
- Magas szintq szaktudást igénylQ iparágak fejlesztése (biotechnológia, számítástechnika)
- Az állam kivonulása a gazdaság számos területérQl (a magánszféra hatékonyabb profittermelQ!)
- Gazdaságtalan ágazatok (pl. bányászat) felszámolása
- Szerényebb és közvetett eszközökkel történQ állami régiófejlesztési tevékenység (adó- és foglalkoztatási kedvezmények a cégeknek)
- Szelektív regionális politika (csak a kritikus helyzetqek támogatása
- A liberális gazdaságpolitika makroregionális szintq alkalmazása:
Nemzetközi megállapodások kötésével az országok közötti szabad tQke- és munkaerQ-áramlás biztosítása, az e téren meglevQ akadályok fokozatos felszámolása ElQzmény: a nemzeti piacok egymás termékei elQtti megnyitása (alacsony vámok, ill. vámmentesség, importkvóták eltörlése stb.)
Következmények: Multinacionális vállalatok kialakulása és terjeszkedése,
- Nemzetközi termelési-értékesítési hálózataik kiépítése,
- NövekvQ mennyiségq külföldi munkaerQ alkalmazása,
- Hitelek nyújtása több kelet-európai országnak,
- Gyorsuló gazdasági fejlQdés ( állami bevételek növekedése
- Nagyvárosok, régióközpontok közötti versengés megindulása a multinacionális beruházókért (munkahelyteremtés, helyi adóbevételek, a multi infrastruktúrát fejleszt stb.)
- Több állami pénz jut regionális fejlesztési célokra
- A régiófejlesztés nemzetközi koordinációjának kialakítása (Strukturális Alapok létrehozása és feltöltése)
II. Közép- és Kelet-Európa
A regionális politikákat meghatározó folyamatok a második világháború elQtt:
- Az elsQ világháború után új határok sokasága szabdalt fel korábban egységes államterületeket (Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, új államalakulatok létrejötte)
- A makrorégió országaiban a centralizált államszervezeti formák domináltak, amelyek a területfejlesztési célok megfogalmazásakor az új (Prága, Varsó, Zágráb), valamint a beszqkült hatásterületq fQvárosok (Budapest, Bécs, Belgrád) fejlesztésére helyezték a hangsúlyt.
- A vidéki városok korlátozott erQforrásai csak szerény fejlesztést tettek lehetQvé, a falvak többsége számára viszont semmiféle komolyabb fejlesztési erQforrás nem állt rendelkezésre.Következmények:
Az egyébként is alacsony városi népességgel rendelkezQ makrorégióban hatalmas fejletlen falusi térségek maradtak fenn.
Regionális politikák a második világháború után:- A Szovjetunió politikai-katonai befolyási övezetébe kerülQ közép- és kelet-európai országokban centralizált irányítású tervgazdaságok jöttek létre, ahol a terül
- A gazdasági ágazatokra alapozó tervezés elsQdlegessége miatt a regionális szempontok háttérbe szorultak, és hosszú ideig egyoldalúan termelési érdekeket szolgáltak (körzetesítés)
- A piacgazdaság egyes elemeit bevezetQ országokban (Jugoszlávia, Magyarország) az 1960-as évektQl csak korlátozottan érvényesültek területi szempontok a gazdaságfejlesztési politikákban.
- Csak az 1970-es években formálódik ki ezekben az országokban területfejlesztési politika, amely Területfejlesztési Koncepciókban öltött testet.
Változások a regionális politikákban a rendszerváltások után
az 1970-es és 1980-as években (nyugati kölcsönök felélése), így a kormányok fQ célja a makrogazdasági stabilizáció volt, emiatt az 1990-es évek elsQ felében teljesen háttérbe szorultak a regionális fejlesztési szempontok.
Mindezek következményeként a fejlQdésben élenjáró térségek a fQvárosok és környékük, tovább a fejlett országokkal (Ausztria, Németország) határos, vagy azok felé kedvezQ elQérhetQséggel (autópálya) rendelkezQ térségek lettek. Ez együtt járt az egyes országokon belül a területi fejlettségbeli különbségek növekedésével ( regionális fejlettségi lejtQk kialakulása).
Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában (1990-es évek közepétQl) fokozatosan megnyíltak azok a lehetQségek, amelyek lehetQséget nyújtanak a Nyugat-Európában alkalmazott többszintes regionális fejlesztési modellek alkalmazására.
Az Európai Unió strukturális és regionális politikája
1957: Római SzerzQdés (az EGK létrejötte 6 tagországgal: D, F, I, B, NL, LUX) - különbözQ fejlesztési célokra jelentQs pénzösszegek, ún. Strukturális Alapok elkülönítése, amelyek a területi fejlesztést is segítették
1960: Európai Szociális Alap
1962: Európai MezQgazdasági Orientációs és Garancia Alap
1973: BQvülés: GB, IRL, DK ( Kilencek )
Tagországokon belüli regionális gondok enyhítésére újabb Alap létrehozása:
1975: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
1981: Görögország belépése
1986: Spanyolország, Portugália tagsága (Tizenkettek = Európai Unió 12 csillaga)
1989: A támogatási alapok reformja
A) Regionalizálás: struktúrapolitikai célokhoz területeket rendelni!
Eredmény: Területi Statisztikai EgységekNomenklatúrájának (NUTS) létrehozása
Hatszintes rendszer:
NUTS0 = nagy tagországok; NUTS1 = nagy tagországok tartományai vagykisebb tagországok; NUTS2 = 1,5-2 millió lakosú területi egységek (régiók);NUTS3 = megye; NUTS4 = járás, NUTS5 = (önkormányzattal rendelkezQ települések)
B) A struktúrapolitika célterületeinek kijelölése:
1. cél: A Közösség átlagától fejletlenebb területek támogatása (agrárvidékek)
2. cél: Az ipar hanyatlása miatt szerkezetátalakításra szoruló területek támogatá
3. cél: Fiatalok és hátrányos helyzetqek számára munkahely teremtés
4. cél: Új technológiák, energia- és anyagtakarékos termelési formák elterjedésének támogatása
5. cél: Vidékfejlesztés:
a) a mezQgazdaság és a halászat korszerqsítése és szerkezetváltása,
b) agrárszférán kívüli vidékfejlesztésiprogramok
6. cél: KedvezQtlen éghajlatú, alacsony népességq területek támogatása
C) Alapelvek:
Koncentráció elve: A támogatások kis számú célterületre irányuljanak, od ahol a legjobban rászorulnak (elaprózás helyett
Partnerség elve: A fejlesztés jellegétQl és méretétQl függQen szoros együttmqködés valósuljon meg a megfelelQ területi szinten tevékenykedQ szervezetek (partnerek) között
Programozás elve: A fejlesztéseknek egymásra épülve programszerqen összeállított feladatsorokból (lépésekbQl) kell állniuk (célkitqzés, kiinduló helyzet felmérése, megvalósítási eszközök, módszerek, ütemezés, résztvevQk stb.)
Addicionalitás elve: A különbözQ Alapok a fejlesztési célokra fordítt nemzeti források kiegészítésére, nem pedig helyettesítésére szolgálnak. (Nemzeti fejlesztési forrásokra is szükség van!)
1993: A strukturális alapok mellett létrehozzák az ún. Kohéziós Alapot
a négy legfejletlenebb EU-tagország (Portugália, Spanyol-, Görög- és Írország)
támogatására.
Vidékfejlesztés
A vidék, vidéki térség (rural areas) a városi vagy urbánus területek (urban areas) ellentéte.
A vidéki és városi térségek elkülönítési módjai:
A) Népsqrqségi alapon (népsqrqségi érték határ = 150 fQ/km2.)
B) Foglalkoztatási alapon (mezQgazdasági foglalkoztatottak aránya e"15%)
A vidékfejlesztés oka és célja
Oka: a mezQgazdaság és a vidék helyzetének megváltozása a fejlett világban a 20. század második felében..
Következmények:
A legsúlyosabb következmény:
Az 1960-as évek végétQl a bQvülQ nemzetközi piacú Nyugat-Európai országok szembekerültek nagy kiterjedésq vidéki térségeik fokozatos szegényedésének súlyos problémájával, a vidéki és a városi térségek közötti jövedelemkülönbségek gyors növekedésével, ami a társadalmi feszültségek növekedéséhez vezetett. (Ezt csak fokozták az 1970-es években a világméretq olajárrobbanás negatív gazdasági hatásai).
A vidékfejlesztés alapvetQ célja:
Az ember és a természet környezet- és erQforrás-kímélQ, gazdaságilag hatékony együttélésének hosszú távú biztosítása.
A vidékfejlesztés megalapozása az EU keretében:
Az 1980-as évekig:
Az Európai Közösség tagországai összehangolták nemzeti az agrárpolitikájukat (agrárcikkek termelésének és értékesítésének szabályozása).
1995: Az Európa tanács elfogadja a Vidéki Térségek Európai Chartáját
Ebben a kormányok elkötelezték magukat a hatékony vidékfejlesztés mellett.
1996: Cork-i Nyilatkozat: Meghatározza a fejlesztésre jogosultak körét és feladatait.
A vidék sorsa Közép- és Kelet-Európában
1950-es évek: Iparfejlesztést elQtérbe helyezQ gazdaságpolitika
Alacsony agrárjövedelmek, stagnáló vidékfejlQdés
1960-as évektQl: KorszerqsödQ, exportra egyre többet termelQ mezQgazdaság (növénynemesítés, kemizálás), növekvQ vidéki agrárjövedelmek (háztáji termelés &2x¢¾@ ^ ² ¸ Ü .
`
f
à
ö
ø
*
:
<
b
ì
(
L
h
l
¢
æ
T
t $´º¼ÌÎÔòªþDvx @ D r ²ðå×å×å×å×å×å×å×åÅå×å×å×å×å×å×å×å×å×å×åÅå×å·å·×¥å×å×å×·å×å×å·å h?ÓCJ aJ #h?Óh?Ó5B*CJ \aJ phÿh?Óh?Ó6CJ ]aJ #h?Óh?Ó5B*
CJ \aJ phh?Óh?Ó5CJ \aJ h?Óh?ÓCJ aJ h?Óh?ÓB*
CJ aJ ph>&¶ f
H
l
T
ºÐD ²ÜtHâ ö6-Ê- ø öéààéàéàéàééààààéàé×àéöàà $Ifgd?Ó $Ifgd?Ó
Ä$If`Ägd?Ó $Ifgd?ÓBý²ØÜè.BX:\tâøú",<>d¤(H^ºâ XDÊrtöü6Jê----íÞÓÅÓÅÓÅÓÅÓíÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓíÓÅÓ·Ó·¨ÓÅÓÅÓ|Ó hWCJ aJ #h?Óh?Ó5B*CJ \aJ ph3fÿ#h?Óh?Ó5B*CJ \aJ ph3ÌÌh?Óh?ÓB*CJ aJ ph3ÌÌh?Óh?Ó6CJ ]aJ h?Óh?Ó5CJ \aJ h?Óh?ÓCJ aJ h?Óh?ÓB*
CJ aJ ph#h?Óh?Ó5B*
CJ \aJ ph0-È-Ø- * < ¶ Ì ø þ !!B!D!R!T!d!!´!Ä!Æ!Þ!"")"0"1"P"o"{"|""#+#,#$$:$<$>$^$b$d$$ðå×å×å×å×å×ÅðÅðÅðÅðå×å×å½å×å×å¯å åׯå¯å¯å¯yhWh?Ó6CJ ]aJ hW6CJ ]aJ hb'àh?Ó5CJ \aJ hb'àh?ÓB* CJ aJ phÿh?Óh?Ó6CJ ]aJ hb'àCJ aJ #h?Óh?Ó5B*CJ \aJ ph3fÿh?Óh?Ó5CJ \aJ h?Óh?ÓCJ aJ h?Óh?ÓB*CJ aJ ph3fÿ-ø !"|""¸"È"ä"ÿ"#,#$<$d$$$ê$(%%öééà××××ööÊÊʽ°°§ $Ifgdb'à $Ifgd?Ó
h$If^hgdW
&
F$IfgdW
&
F$Ifgd?Ó $Ifgd?Ó $Ifgd?Ó
&
F$Ifgd?Ó $Ifgd?Ó$$$$ê$(%,%%%&
&&´&¸&H'L'Ò'Ö'P(T(((è() )ö)ú)*æ*ê*f+j+â+ä+ê+ì+,õíâѺ¯º¯º¯Âº¯º¯º¯º¯º¯ ¯¯ ¯¯ve hê-qhê-q56CJ \]aJ hvk56CJ \]aJ hê-qhX
h´; CJ aJ h´; B*CJ aJ phÿh´; h?ÓB*CJ aJ phÿ h?Óh?ÓCJ aJ hb'àCJ aJ hb'àh?ÓB*CJ aJ phÿ hb'àh?Ó>*B*CJ aJ phÿ hW6CJ ]aJ hWCJ aJ hWh?ÓCJ aJ $%&&´&H'Ò'P((è()ö)*æ*f+â+ä+æ+è+ê+ì+,Æ,6-ööíöööööäÛÒäÛÛÌÌÌÃÃÃÃÃ $Ifgdê-q$If $Ifgd?Ó $Ifgd´; $Ifgd?Ó $Ifgdb'à $Ifgdb'à,N,Ä,Þ,6-T-/ä/¤1Â1"2Z2\3
4Ð4*55ò5´6ú6ü6
7778Ø8ô9
::`:;8;X;;;Æ;æ;.
¨>N@òçßçÍçÁçÁçÁçÁçÁçÁçÁ³Áç§çÁçÁççÁççÁçÁçççÁçççòçhóMxhê-qB*CJ aJ phÿhê-qhê-qB*CJ aJ phÿhê-qhê-qCJ H*aJ hê-qhê-q>*CJ H*aJ hê-qhê-q>*CJ aJ #hóMxhê-q6B*CJ ]aJ phÿf hê-qCJ aJ hê-qhê-qCJ aJ hê-qhê-q6CJ ]aJ 46--ª- .N.z.¢.//00Ü2Þ2.525f6h6´7¶79999ô9`:öééééééÜööööööööööööÓööö $Ifgdê-q
Ä$If^Ägdê-q
&
F
$Ifgdê-q $Ifgdê-q`:;;.<ò<>^>¨>¤?N@à@BB¢B8CpCDDE`EðGHôIJJèJöööíöáöööØöööíöííööööööÏ $Ifgdéoí $Ifgdê-q
$$Ifa$gdê-q $IfgdóMx $Ifgdê-qN@@¢@Þ@BBBB¢BDE\E`EFFGG°G²GêGîGðGHH¤I¦I¼IðI&JJHJJèJêJ8KHLpL¦MÎMP*PLPÔQâQøíøíÜíÊ»íÊ»íøíøíøí³íÊ»íøí³í¥í¥íí»íí»íx¥í¥ hê-qhê-qB*CJ ]aJ phÿ hê-qhê-q5B*CJ aJ phÿ héoíhê-qCJ aJ hê-qhê-q6CJ ]aJ hê-qCJ aJ hê-qhê-qB*CJ aJ phÿ#hê-qhê-q6B*CJ ]aJ phÿ hê-qhê-q56CJ \]aJ hê-qhê-qCJ aJ hóMxCJ aJ +èJ>KÖKHLpL M¦MÎMPPRRRÀR$S¤SDTÐTbUV¼VöíäØííííííÒÒƽƽ½½°°
$If^gdF' $IfgdF'
$$Ifa$gdF'$If
$$Ifa$gdê-q $IfgdóMx $Ifgdê-q $Ifgdê-q âQäQæQ*R`RRRRR¾RÀRÆR$S&S*S¤S¨SDTJTÐTÖTbUhUV
VV`VõçÜÔÜÌÈĹ«rcQ«E¹E¹hF'hF'>*CJ aJ #hF'hF'56B*CJ aJ phÿhF'56B*CJ aJ phÿ#hF'hF'56B*CJ aJ ph)hF'hF'56B*CJ \]aJ phÿ#hF'56B*CJ \]aJ phhF'hF'6CJ ]aJ hF'hF'CJ aJ hX
hê-q hê-qCJ aJ hóMxCJ aJ hê-qhê-qCJ aJ hê-qhê-q6CJ ]aJ hóMx6CJ ]aJ `VpV8W:W Y"Y¼Z¾ZÄZD[F[\\²\¾\]°]²]¶]&^(^¤_¦_``[aaa@bvbbÂcÚcÜcdg,gÌgþgh~h@iiÂiÄiÒjäjæjøjóèàèàèàÒÃóèóèÒèóèàèóèµèàè èÒèÒèÒèóèÒè èÒèzèÒèÒ)há`hF'56B*CJ \]aJ phÿ hF'hF'56CJ \]aJ )hF'hF'56B*CJ \]aJ phÿ jÚðhF'hF'CJ aJ hF'hF'6>*CJ ]aJ hF'hF'6CJ ]aJ hF'CJ aJ hF'hF'CJ aJ hF'hF'>*CJ aJ 0¼V:WòW´X"Y.Z¾ZH[](^^_h_à_`Ò`?a@a[a@bc e0gòòòòòòòòòòòòòòòòâÙÐÐÃÃ
Ä$If`ÄgdF' $IfgdF' $IfgdF'$L$If^La$gdF'
$If^gdF'0ghÄi.kSlæl%m¼o¾orvtâtvÎv@wwxDx_x²xÖxyjyöíàààöíííÓǾ¾¾¾¾¾¾¾¾¾¾ $Ifgd m
$$Ifa$gd m
Ä$If`Ägd m
Ä$If`Ägdá` $Ifgdá` $IfgdF'øjþk
lllµlÕlæl#mn®nän¼o¾o8phpþsTtttvtât uôuvÌvÎv@wZwxx²xÖxçxüxõçõçõçõÒÃõçõ»õçõçõufh mh mB*CJ aJ phÿ,h mh m56>*B*CJ \]aJ phÿ h mCJ aJ h mh mCJ aJ h mh m5CJ \aJ h mh m6CJ ]aJ há`CJ aJ há`hF'B*CJ aJ phÿ)há`hF'56B*CJ \]aJ phÿhF'hF'6CJ ]aJ hF'hF'CJ aJ !üxyyyyy#y
zzz4z@zTzºz { |^|TpÂ"`bªêN¸Ø<Z¦Ê&AB¶ïàïàÕÉÕÁÕ³Õ³ÕÁÕÁÕÕÁÕÉÕÁÕÁÕÉÕÁÕÁÕÉÕÁÕÁÕÉÕÁÕ|ÕÁÕh mh m6CJ ]aJ #h mh m56>*CJ \]aJ ,h mh m56>*B*CJ \]aJ phÿh mh m5CJ \aJ h mCJ aJ h mh m>*CJ aJ h mh mCJ aJ h mh mB*CJ aJ phÿ h mh m>*B*CJ aJ phÿ0jyyºz {¼{`|è|¦}Ú}b~Ä~RTpb¸Æ-
8
9
I
ª
Û
|öööööööööööööööööööööíäää $Ifgdéoí $Ifgdéoí $Ifgd m¶Ï7
8
9
K
P
R
_
ª
*tv~°PV&¤äêØÚ:\b%9:>òçãØͼͼͮ¼Í¢Í¼Í¼ÍͼÍ}®h¼Í`Íh hóMxCJ aJ )héoíhéoí56B*CJ \]aJ phÿ héoí5CJ \aJ héoíhéoí>*CJ aJ héoíhéoí6CJ ]aJ héoíhéoíCJ H*aJ héoíhéoí5CJ \aJ héoíhéoí56CJ \]aJ héoíhéoíCJ aJ héoíh mCJ aJ h m h mh mCJ aJ h mh m6CJ ]aJ -|~ NP$&FH¢¤êØÚ:b:Ê !öííäíííííí××í×ËËíííÂíí $IfgdóMx
$$Ifa$gdéoí
Ä$If`Ägdéoí $Ifgdéoí $Ifgdéoí $Ifgdéoí>ZÊÎâJhjÌÎìîÞ ÂZÂ`ÂxÂÂ<ÄÄÔÄÖÄøÄüÄZÅ\Å^ÅhÅðåÝåÈðåÈðå¼åÈðå¼åºå¼å©ðå¼åÈðyh] hóMxhvkCJ aJ hvkhvk>*B*CJ aJ phÿhX
>*B*CJ aJ phÿ héoíhéoí>*B*CJ aJ phÿ héoíhéoí56CJ \]aJ héoíhéoíB*CJ \aJ phÿUhéoíhéoí>*CJ aJ )héoíhéoí56B*CJ \]aJ phÿ hóMxCJ aJ héoíhéoíCJ aJ héoíhéoíB*CJ aJ phÿ!!IJhÌÎ^Â`ÂÎÃÖÄ\Å^ÅpÅ Æ~Æ ÆÒÆrÇ
ÈÂÈJÉzÉ|ÊtË ÌöííííííííííäÛÛÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏ
$$Ifa$gdóMx $IfgdóMx $IfgdóMx $Ifgdéoí $Ifgdéoísegítése), látványos falufejlQdés megindulása.
1990-es évek: MezQgazdasági földterületek magánkézbe adása. Beruházási lehetQséggel nem rendelkezQ gazdák kis tételben, drágán állítják elQ termékeiket, emiatt áruik piacképtelenek.
Külföldi agrártermékek elárasztják a nemzeti piacokat, agrártérségek falvainak válságterületé válása, munkanélküliség növekedése).
1990-es évek vége: EU támogatási források fokozatos bevonása a vid
Határok:
a) valamilyen szempontból eltérQ területeket egymástól elválasztó vonal, vonalszakasz.
b) valaminek a térbeli vagy idQbeli végpontja
A határok fajtái
a) Természetes határok:
- természeti eredetq közlekedési akadályok (vízfolyások, állóvizek,hegyláncok)
- természettudományi jellegq határok (hóhatár, erdQhatár, jegesedés határa)
- gazdasági jellegq határok (a szQlQmqvelés, a sekélyvízi halászat, vagy a folyók hajózh.
- társadalmi jellegq határok (etnikai, vallási, kulturális határok)
b) Mesterséges határok:
- különbözQ építmények (falak, kerítések, várárkok, csatornák), ill.egyéb telepített fizikai akadályok (aknazár, erQdrendszer),
- hatalmi erQvel létrehozott határfajták (sokszor láthatatlan, de erQs korlátok) történelmi-politikai határok (államhatár),
közigazgatási határok (megye-, járás)szakmai és spec. szempontok szerint meghúzott határok (pl. nemzeti park határa, református egyházkerület határa,
üdülQkörzet határa.
Az államhatár mint kitüntetett fontosságú határfajta
Általában egymástól eltérQ etnikai, politikai, gazdasági, kulturális, nyelvi sajátosságokkal rendelkezQ területeket választ el.
HatárátkelQhelyek Szlovákia és Magya-oszág között (18 db, nyugatról keletre):
Ruaovce/Rajka közúti, vasúti
Medvedov/Vámosszabadi közúti
Komárno/Komárom közúti, vasúti
`túrovo/Szob vasúti
`túrovo/Esztergom közúti
Salka/Letkés közúti
`ahy/Parassapuszta közúti
Slovenské Dármoty/Balassagyarmat közúti
Kalonda/Ipolytarnóc közúti
`iatorská Bukovinka/Salgótarján Krá>/Bánréve közúti, vasúti
Domica/Aggtelek közúti
Hoseovce/Tornanádaska közúti
Hranicná pri Hornáde/Tornyosnémeti
`ena/Hidasnémeti vasúti
Slovenské Nové Mesto/Sátoraljaújhely
Ve>ký Kamenec/Pácin közúti
Pribeník/Lácacséke közúti
Államhatár-változások a 20. századi Közép-Európában
Szakaszok:
1918-1920 : Az elsQ világháború következménye: Németország komoly területi vesztesége, Lengyelország önállósulása, Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, Csehszlovákia, Jugoszlávia létrejötte)
( Közép-Európa feldarabolódása: sokszorosára nQ az államhatárok hossza.
1939-1944 : Második világháborús német hódítások kelet felé, német- és magyar történelmi terület-visszaszerzések
( Magyarország határai meghosszabbodnak, Dél-Szlovákia, a Kárpátalja, Észak-Erdély és a Bácska visszacsatolásával.
1945-1990 : Közép-Európa keleti részének szovjet befolyás alá kerülése, az
NDK kihasítása Németország területébQl. Lengyelország területének nyugatabbra tolása, az ország keleti és déli részének, továbbá Csehszlovákia keleti peremének (Kárpátalja) a Szovjetunióhoz csatolása csakúgy, mint a balti országoké és Kelet-Poroszországé.
( Újabb államhatárok megjelenése, számos 1920-as határ visszaállítása.
1990 után : Közép-Európa demokratizálódása, mesterségesen egyben tartott országok szétválása (Csehszlovákia, Jugoszlávia), német egység.
(Számos belsQ határból nemzetközi határ lesz (új határátkelQhelyek létesítése), az államhatárok hosszának növekedése, szomszédok számának gyarapodásával (pl. Lengyelországé 3-ról 7-re nQtt)
A határváltozások történelmi következményei:
1920 után: Diktatórikus határkijelölések, erQszakos államegyesítések: etnikailag
tiszta területek leválasztása az anyaországról Magyarorsz., Ausztria (Dél-Tirol), Németorsz. (keleti területen) esetében és a Balkánon
( Nagy létszámú nemzeti kisebbségek kialakulása az újonnan húzott közös határok két oldalán.
(Szomszédos országok közötti konfliktushelyzetek kialakulása és hosszú távú megoldatlansága a káros kisebbségi politikák miatt.
1945 után: A határok elválasztó szerepe erQsödik.
- Kevés határátkelQhely biztosítása a nemzetközi forgalom számára
- Szigorú határQrizet, erQsen ellenQrzött határforgalom,
- Kevés és szelektív útlevélkiadás (piros és kék útlevelek), utazási korlátozások Nyugatra, de a szocialista országok között is.
(határmenti területek perifériává válása, (gazdasági fejlQdésük lelassul,emiatt hátrányos helyzetbe kerülnek
(alacsony szintq kapcsolatok a határ két oldalán élQk között.
Az államhatárok szerepe a 21. századi regionális kapcsolatok alakításában
Közép-Európában a politikai-gazdasági rendszerváltozások után a határok szerepe jelentQsen megváltozott. EU csatlakozás elQkészítQ fázisában (1992-2004)
Cél: Az államhatárok elválasztó szerepének fokozatos csökkentése
Eszközök:
- Számos új határátkelQhely nyitása (pl. H-SK között: Letkés, Pácin, Lácacséke)
- Világútlevél bevezetése, vízumkényszer eltörlése (európai országok többségénél)
- Gyorsabb útlevél kiadás, egyszerqsített útlevélkezelés a határátkelQhelyeken
- Liberalizált vámpolitika
- Az EU-val határos térségek gazdasági fejlQdésének támogatása európai uniós keretekbQl, de ehhez feltétel az együttmqködésük (PHARE CBC, INTERREG)
Eredmények: Határmenti térségek fejlQdésének felgyorsulása (egyenlQ mértékben!)
Jelei : - NövekvQ hagyományos és bevásáró turizmus
- EmelkedQ gépjármq és gyalogos forgalom a határátkelQ helyeken
- Nemzetközi migráció és határon át történQ ingázás fkozódása
- Személyes kapcsolatok felújulása a határ mindkét oldalán
- Sokszínq és szélesedQ intézményi kapcsolatok kialakulása a kultúra, sport, oktatás stb. területén a szomszédos települések között.
- Külföldi tQkebefektetések növekedése a a határmenti térségekben
- Új típusú két- és többoldalú együttmqködési és régiófejlesztési együttmqködések Eurórégiós alapokon (Vág-Duna-Ipoly Eurorégió 1991, Ister-Granum Eurorégió 2004).
A régió fogalom eredete:
Területfejlesztési értelemben: Olyan területi egység, amelyet meghatározott, az
államétól eltérQ sajátosságok alapján határolnak le (ipari régió, idegenforgalmi régió, városrégió stb.)
Régiótípusok:
Régiók lehatárolási szempontjai.
1. Homogenitás alapján (=homogén régió, ahol a hasonlóság, ill. a különbözQség a fQ
szempont, ilyen pl. az agrárrégió)
2. BelsQ kapcsolatok jellege, intenzitása alapján (=csomóponti régió, körzet,
Egy körzet lehet természetes (pl. egy város munkaerQ-vonzáskörzet és mesterséges (pl. háziorvosi körzet, választási körzet)
3. Fejlesztéspolitikai célok alapján (=programozási régió): az elQzQ kettQ kombinációja, az EU-ban a NUTS2 régiószintnek felel meg.
Regionalizmus, regionalizáció
A társadalom szervezQdésének fejlQdési szakaszai:
- tisztán törzsi-nemzetségi (vándorlás)
- vegyes törzsi-területi (vándorlás, ideiglenes letelepedés)
- tisztán területi (végleges letelepedés, államalapítás)
A társadalom területi szervezQdésének irányai:
alulról kiinduló szervezQdés (hagyományQrzQ, azonos méretq társadalmakra - grófságok, hercegségek, fejedelemségek, kantonok - jellemzQ
Pl. Nyugat-Európa több középkori állama (Németország, Itália, Svájc)
felülrQl kiinduló szervezQdés (a területi beosztásnak a központi hatalom - király, cár, császár - szolgálatába állítása
Pl. általában a királyságok, de a modern polgári nemzetállam is ilyen
JellemzQje: a központi hatalomtól függQ területi egységek - vármegyék,tartományok létrehozása
A területi szervezQdés történelmi fejlQdési folyamata:
Regionalizmus: Hagyományos (történelmi, kulturális) régiók identitásának és
autonómiájának helyreállítását célzó törekvés vagy mozgalom. Etnikai-vallási alapú regionalizmusból fakadó veszély: növeli a
nemzetközi politikai feszültségeket (pl. Székelyföld, Észak-Írország,
Regionalizáció: Az állam és a törvényhozás azon tevékenysége, amellyel eget tesz a regionalizmus igényeinek, és folyamatosan biztosítja azok mind
teljesebb megvalósulását.
A regionalizáció sajátosságai Európa különbözQ részein
I. Föderatív (szövetségi) rendszerq országok, amelyeknek állam jellege van
Ilyen: Németország, Ausztria, Belgium
II. Regionalizált országok, amelyeknek alkotmányos jogú régiói vannak.
Ilyen: Spanyolország Olaszország, Nagy-Britannia
III. Decentralizált országok, ahol a régiókban a választott szervezetek csak korlátozott politikai hatáskörrel rendelkeznek, önálló alkotmányos jogokkal nem. Ilyen: Hollandia, Finnország, Dánia, Svédország
IV. Egységes ( Unitária ) országok, ahol az egyes régiókban csak közigazgatási
szervek mqködnek politikai autonómia nélkül.
Ilyenek: Franciaország, Portugália, Görögország, Írország, Luxemburg
Maastrichti Szerz. 1993: A SzerzQdés fQ elemei: - a szubszidiaritás elvének megjelenítése (minden döntést azon a lehetQ legalacsonyabb területi szinten kell meghozni, ahol az szakszerqen végrehajtható)
- a Régiók Bizottságának létrehozása (1993)
- az Európa Tanácsban (EU fQ döntéshozó szerve) a szövetségi államokat ne azok központi kormányai, hanem a tartományok képviselhessék.
Regionalizáció Kelet- és Közép-Európa országaiban
A szocialista idQszak sajátosságai:
1945 után az ún. szocialista országok átvették a Szovjetunió állami berendezkedési módszereit,
Következmények:
- A mikroregionális (járási) és települési szintq önállóság, önkormányzatiság
megszqnése.
- Területi szakigazgatási szervek (oktatási, egészségügyi, kulturális stb.) felszámolása.
- Gazdaság államosításával központi gazdaságirányítás érvényesítése
- Kis- és középvállalatok tanácsi felügyelet alá helyezése.
- Megyék szerepének megnövekedése a leosztott fejlesztési források elosztásában
(korrupciók, visszaélések forrásai letek).
Változások a rendszerváltozások után
A korábbi regionális szintq elosztórendszerek megszüntetése, több országban (pl. Csehország, Szlovákia) a nagy közigazgatási egységek eltörlése
Új típusú, egy szintq önkormányzati rendszerek létrehozása (ahol a települések lettek az alapelemek)
Emiatt a régiók elQtérbe állítása a volt szocialista országokban:
Területi-közigazgatási reformmal (Lengyelo., Cseho., Szlov., Bulg., Horváto.)
Korábbi régiók megerQsítésével (Magyaro., Románia)
A régió országai a regionalizáció típusa alapján: decentralizált országok lettek.
Régiók és decentralizáció
A regionalizáció elQnyei:
A regionális fejlesztési politika jellegének megváltozása következtében
- a regionális támogatások új rendszere az alsóbb szintekre irányul (települések, kisvállalkozók, helyi szervezetek pályázh.
- a központi nagyberuházások helyett mikrostruktúrák (közép- és kisvállalatok) gazdasági támogatása hatékonyabban segíti a régiók fejlQdését.
- a társulások támogatása elQsegíti a régión belüli belsQ kapcsolatok erQsödését (pl. közös közmqépítések
Eddigi tapasztalatok és teendQk:
A mediterrán országok közül:
- a dinamikus régiók éltek az új rendszer nyújtotta lehetQségekkel és gyors fejl. indultak (Észak-Olaszország, Katalónia)
- a fejletlen térségekben az intézmények demokr. mqköd. miatt kevésbé tudtak élni az önállósággal (Szicília, Andalúzia)
- a centralizált irányítású országok (Portugália, Görögország) jobb eredmény. értek el a területi különbségek csökkentésében.
Közép- és Kelet-Európa országaiban:
- nQtt az önkormányzatok részesedése az országok nemzeti jövedelmébQl,
- a koordinálatlan és párhuzamos helyi fejlesztéseket eredményezQ döntéseik
miatt viszont sok felesleges beruházás történt, ami késQbb forráshiányhoz vezetett.
Az infrastruktúra területi fejlesztése
A termeléshez kapcsolódó azon eszközök és intézmények összessége, amelyek nem részei a közvetlen termelési folyamatnak, viszont annak nélkülözhetetlen feltételei.
Az infrastruktúra fogalmának ágazati és funkcionális osztályozása
A) Ha az infrastruktúra fogalom megközelítése gazdasági alapon történik, akkor különféle szolgáltatásokat végzQ infrastrukturális ágazatokról beszélünk. E szolgáltatásokat végzQ ágazatok lehetnek: anyagi és nem anyagi jellegqek, aszerint, hogy közvetlenül vagy csak áttételesen kötQdnek anyagi javakhoz vagy termékekhez.
- Anyagi szolgáltatások: kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom, áru- és személyszállítás, raktározás, hírközlés, ingatlanforgalmazás, gazdasági-üzleti szolgáltatás, logisztikai tevékenység, pénzügyi tevékenységek.
- Nem anyagi szolgáltatások (mint infrastruktúra elemek): oktatás, tudományos tevékenység, kultúra-mqvelQdés, egészségügyi ellátás, szociális ellátás, közigazgatási tevékenység, honvédelem, rend- és tqzvédelem, igazságszolgáltatás, érdekképviseleti tevékenység.
B) Ha az infrastruktúra fogalmát funkcionális oldalról közelítjük meg, azaz elemei milyen célokat szolgálnak, szintén többféle infrastruktúra létezik:
-anyagi infrastruktúra (fizikailag létezQ pontszerq vagy vonalas elemek pl. gyárépület, ill. közút, vízvezeték és csatorna, elektromos hálózat)
- humán infrastruktúra (az ember, mint munkaerQ)
- intézményi infrastruktúra (társadalom és gazdaság normális mqködéséhez szükséges központi, ágazati, területi stb. szinten mqködQ intézmények)
C) Egyéb szempontú infrastruktúra-osztályozások:
- TermelQi és fogyasztói infrastruktúra (elkülönítésqk alapja az idQben
váltakozó használati cél)
- Területi és települési infrastruktúra (térbeli kiterjedés mértéke alapján)
- Közhasználatú és egyéni használatú infrastruktúra (igénybevevQi kör
szerint)
- Alap-, közép- és felsQ szintq infrastruktúra (az ellátás-szolgáltatás minQségi színvonala alapján, pl. az egészségügyben vagy az oktatásban)
Az infrastruktúra alapvetQ jellemzQi
1. Az infrastruktúra hálózatok döntQ része a világ országaiban nagy méretqk, fokozottan közhasznú jellegük és tömeges igénybevételük miatt állami tulajdonban van.
2. Az általa biztosított szolgáltatások és feltételek ugyanúgy piaci áruk, mint az anyagi javak (úthasználati díj, tandíj), ugyanakkor a használók a teljes használati költségeknek csak egy részét fizetik meg (kisebb-nagyobb részét).
3. ElQállítási költségük mellett mindig fenntartási költségük is van. Hosszú távon a fenntartási költségek jóval nagyobbak lehetnek, mint az elQállítási, illetve megépítési költségek (az igénybevétel függvényében).
4. Egy részüknél a termelés és fogyasztás idQben és térben egybeesik (utazás-szállítás), más részük (pl. jármqvek, utak, távvezetékek, csatornahálózatok) tartós fogyasztási cikk jellegq, tehát igen hosszú ideig (50-100 évig is) végzik a szolgált.
5. Nagyfokú inerciájuk (helyhez kötöttségük) miatt pl. hosszú idQre meghatározzák egy település vagy terület infrastrukturális állapotát, mivel áthelyezésük (pl. egy vasútvonalé) igen költséges lenne.
6. Hálózat- és rendszer jellegqek, emellett horizontális és vertikális felépítésqek. Ez azt jelenti, hogy általában nagy számú elembQl állnak, elemeik egymásra épülnek (pl. az oktatásban), és egymással sokoldalú kapcsolatban állnak (pl. közlekedési vagy különbözQ vezeték-hálózatok).
7. Együttmqködés (kooperáció) és piaci verseny egyaránt jellemzQ rájuk. (Pl. multimodális árszállítási láncok, ugyanakkor a vasút és közút versenye ugyanabban a relációban, ill. közúti szállítási vállalatok, mobiltelefon szolgáltatók egymással való versenye, egyetemek rivalizálása stb.)
8. Minden fajta infrastruktúra elem és -hálózat meghatározott mennyiségi és minQségi sajátosságokkal rendelkezik.
9. Fejlettségük minQsítésére különbözQ mértékegységekkel kifejezhetQ abszolút és relatív mutatószámok (pl. km, km/km2, db, db/km2, %, 1000 lakosra jutó egység, vagy 1 egységre jutó lakos, pl. orvosból stb.)
10. Fontos minQsítQ jegyük a kapacitás, vagyis az idQegységre számított szolgáltatási teljesítmény (pl. egy fQút szakasz forgalom áteresztQ képessége gjmq/órában, egy csQvezetéké liter/perc-ben).
11. E tulajdonságukhoz kötQdik a kapacitás kihasználtság és a szqk keresztmetszet. Egy adott vonal kapacitása ezért mindig a legkisebb áteresztQ képességq szakasz kapacitásával egyenlQ.
12. A különbözQ infrastruktúra-hálózatok mqködési zavaraira jelentQs méreteik és nagyfokú közhasznú igénybevétele miatt a társadalom igen érzékenyen reagál, ezért folyamatos és biztonságos mqködésük biztosítása kiemelt feladat. A fellépQ üzemzavarokat a lehetQ leggyorsabban el kell hárítani, mert elhúzódásuk a termelQüzemekéhez képest nagyságrenddel nagyobb károkat okozhat (pl. egy egész városrészre kiterjedQ áramszünet).
13. Az infrastrukturális beruházások haszna más ágazatokban jelentkezik, ezért a máshol képzQdött profit megadóztatásából kell fedezni az újabb és újabb ilyen beruházásokat)
Hasonló témájú dokumentumok
- 2011-01-26 21:27:11
- 2008-01-29 12:16:08
- 2011-01-26 21:25:26
- 2011-01-26 21:26:02
- 2008-12-29 18:08:00
- 2008-04-15 23:01:29
- 2009-07-01 10:22:23
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
