psycho elmélet

Országok listájaHungarySelye János Egyetem (Szlovákia)Gazdaságtudományi KarVállalati IrányításPsychologiyJegyzetekpsycho elmélet

X. A motiváció és az érzelem

Az érzelmeket speciális motivációs rendszereknek tekinthetjük. A motivációs rendszerek
az emberi viselkedést mozgatják.

1.Milyen szerepet játszik a limbikus rendszer a motivált viselkedés irányításában?

A motiváció alapfogalmai: motivált viselkedést az alapvetQ biológiai szükségletek
váltanak ki. A szükséglet olyan hiány a szervezetben/ oxigénhiány, tápanyaghiány, folyadékhiány/, amely tartós fennállás esetén az egészséget vagy súlyosabb fokon az
életet fenyegeti. Az élet fenntartásának alapvetQ feltétele a szervezet belsQ környezetének viszonylagos állandósága, egyensúlya.Ezen azt értjük, hogy a szervezet nedveiben lévQ anyagok (pl. Vérhormonszint, vércukorszint, savas és bázisos anyagok aránya ) kémiai összetételének állandó szinten kell maradnia. Ezt a belsQ egyensúlyi állapotot-amit Cannon amerikai tudós homeosztázisnak nevezett el  a vegetatív idegrendszer és a belsQ elválasztású mirigyrendszer automatikus szabályozása segítségével tartja fenn a szervezet.
Motivációs állapot  belsQ késztetés vagy belsQ hajtóerQ.

A szükségletek hiányát vagy a homeosztázis felborulását belsQ késztetésként, feszültség-
ként éljük át, éhséget, szomjúságot vagy erQs vágyat érzünk valaminek a megszerzésére.
BelsQ késztetés /drive/ nélkül  mivel az szolgáltatja az energiát a cselekvéshez  nincs
motivált viselkedés.

2. Melyek az elsQdleges, biológiai hajtóerQk?

A legalapvetQbb, ún. elsQdleges biológiai hajtóerQk: a hQszabályozás, az éhség,
a szomjúság, a szexuális, az alvási, valamint a salakanyagok ürítésére és a védekezésre
irányuló késztetések. Ezenkívül az általános aktivitás szükséglete és a kutató motiváció,
a kíváncsiság.
Az idegrendszer a kutató  keresQ viselkedés beindításával biztosítja a mqködéséhez
szükséges, legalkalmasabb izgalmi szintet.

3.A motívumtanulás milyen formáit különíthetjük el?

Az elsQdleges motívumok egyre több tárgyhoz kapcsolódnak.Tanult, társas és környezeti hatások mutathatók ki olyan alapmotívum esetében is, mint az éhség.A táplálékfogyasztás körülményei is meghatározzák módosítják éhségünket.
A motívumtanulás másik módja az elsQdleges motívumokra ráépült, egészen új, másodlagos motívumok elsajátítása. A másodlagso hajtóerQk úgy alakulnak ki, hogy azok a tárgyak, helyzetek amelyek az elsQdleges motiváció kielégítésében szerepet játszanak, maguk is motívummá válnak. A másodlagos motívumok idQvel elsQdleges késztetéssé válhatnak.






4.Milyen vegetatív reakciókkal vannak kapcsolatban az érzelmek?

A motiváció fogalomkörébe kell sorolnunk az érzelmeket / emóciók /is, amelyek a
késztetésekhez hasonlóan a cselekvés mozgósítóiként mqködnek.
A limbikus rendszer kérgi és kéreg alatti képletei, amelyek a két félteke osszefekvési
Helyén rejtetten találhatók, foként az érzelmek vezérlésében játszanak kozponti szerepet.

5. Milyen pszichológiai és szociális tényezok hatnak az éhség kielégítésére?

Pszichológiai tényezok : túl magas elvárások, versengo és védelmezo családi háttér,
testsúlyt eloíró szociális nyomás /anorexia nervosa, bulimia/
Szociális tényezok: éghajlati, foldrajzi adottságok, vallási tabuk, kulturális és családi
szokások, ízek, tanult mértékletesség stb.

6. Van-e szerepe az értéknek és más pszichológiai tényezonek a szexuális magatartásban?

A szexualitás is fiziológiai alapozottságú, de tanulás és egyéni értékek által meghatározott
motívum. Kapcsolatban áll az emberi értékekkel, szeretettel-szerelemmel, bensoséges érzelmekkel, társas kapcsolatokra, családra vonatkozó felfogással.

7. Az érzelem definíciója, milyen folyamatok játszanak szerepet az érzelmekben?

Az érzelmek a szubjektív és objektív tényezok osszjátékának bonyolult halmazai, amelyeket idegi és hormonális rendszerek kozvetítenek.
™í 2
4
J
T
V
|
~

à




€

æ
ô
þ
( * ` œ Ì Ø â šÒÔàâ
&,ÆÒÔÞæìF‚¼`b¾öíäÛíÓËÀ˸ËÓ˸˸˰˸˰˧À˰˞˰˰˰˰˰–Ë–°–°–„ÛhUVÚ6mHsHhÀK[6mHsH hUVÚmHsHhÚ4A5mHsHhÚ4A6mHsH hÀK[mHsH hƒ
$mHsH hÚ4AhÚ4AmHsH hÚ4AmHsH h¾×mHsHhÀK[5mHsHh¾×6mHsHh¾×5mHsHh•Jì5mHsH2- w˜™ìí2
~
š "Ԃ6`b¾Àb È è öööööööööööíèßßßßßßßßßßßß߄^„gdÚ4AgdÚ4A„^„gdÀK[„^„gd¾×nBý¾ÀÂØÚìò&,04dÜÞî † *x€’–æèNPRÀÄÌìLNÒ7

-Q-R-¤-ý-ò C!Ê!.N/óêáØêáêáêÐÈнȽÐÈÐÈÐÈÐÈе¬á¬È¬£¬š£’£’Š’ŠŠŠw h¦uOmHsHUh×gô5mHsH h×gômHsH hÊ2mHsHh·#-5mHsHhÊ25mHsHhÀK[5mHsH hƒ
$mHsH hUVÚhUVÚmHsH hÀK[mHsH hUVÚmHsHhƒ
$5mH sH hƒ
$5mHsHhUVÚ5mHsHhÀK[hÀK[5mHsH.æèPRÀÂÄÆÈÊÌLNîjÐÒ67‹øööööîîååååååÜÜÜÜÜÜÜÜÜÔÇ

„xý„]„xý^„gdÊ2
&
FgdÊ2„^„gdÊ2„^„gdÀK[
&
FgdÀK[„^„gdÚ4AøR-£-¤-ü-ý-Z ñ ò B!C!Ê!¸.L/N/š/œ/V1X1œ1ž1€3‚3Ê3Ì3 6"6óæææææææææææææææææææææææææ

„xý„]„xý^„gd×gô


&
F „xý]„xýgd×gôAz érzelmekben szerepet játszhatnak: kognitív folyamatok, mintázott fiziológiai folyamatok,
Cselekvéses hajlandóság, szubjektív érzések, instrumentális viselkedések.

8. Az érzelmek James  Lange elmélete

A tárgy vagy esemény érzékelését kovetoen az idegrendszeri kozvetítéssel viselkedésesen és/vagy vegetatívna válaszolunk az eseményre, majd az érzelmi élmény enek a válasznak észlelése során alakul ki./perifériás elmélet/

9. Az érzelmek centrális elmélete

Az érzelmi élményt nem a kéreg, hanem a talamusz aktivitása határozza meg és feltételezi, hogy az érzelmi élmény a testi változásokkal kozel azonos idoben jelenik meg. Az érzelmeket a kozponti idegrendszer határozza meg  centrális elmélet.

10. Az érzelem kéttényezos elmélete

Az elképzelés az érzelmekben a vegetatív aktivációs állapot /arousal/ kognitív magyarázatát hangsúlyozza. Az elmélet szerint az érzelmek az általános vegetatív aktivációs szint megváltozásával járnak, és az átélt érzelmek minoségét az határozza meg, hogy hogyan magyarázzuk a vegetatív változást.




11.Az érzelmek és az arousal

Vegetatív fiziológiai aktivitás  arousal.
Az arousal nem egységes fiziológiai fogalom. Három típusa kulonítheto el:
vegetatív arousal
a kozponti idegrendszer, a kéreg aktivációja /kérgi arousal/
a viselkedéses arousal, ami a szervezet általános viselkedéses aktivációjának mértéke
Kiváltott érzelmek esetén eltéro aktivitásmintázat mutatható ki.

12. Hogyan fejezzuk ki érzelmeinket a kommunikációban?

Darwin - az érzelemkifejezésnek elsodleges szerepe a cselekvésre való felkészulés jelzése. Az érzelemkifejezéssel az egyedek információt adnak át egymásnak. Bizonyos érzelemkifejezések oroklott tendenciák. Bizonyos érzelemkifejezések már a csecsemoknél is megjelennek. Továbbá bizonyított, hogy az érzelemkifejezés kultúrafuggo.

13. Melyek az érzelmek funkciói?

Az érzelmek szerepet játszanak a társas kapcsolatok szabályozásában.
Gondozó  gyerek kapcsolat:
Ha a csecsemo sírása kellemetlen, arra készteti a gondozót, hogy megszuntesse a kellemetlen ingert. A csecsemo mosolygása kellemes érzéseket kelt. Mindkét érzelmi viselkedés a gondozó kozeledését váltja ki. Egyik esetben azért, hogy megszuntesse, másik esetben azért, hogy fenntartsa az adott viselkedést.

14. Az érzelmek hogyan hatnak a viselkedésre?

Az érzelmek cselekvésre mozgósíthatnak, vagy eltántoríthatnak tole. Az eredményekkel kapcsolatos érzelmek viszont visszajelzést nyújtanak a cselekvésrol és annak eredményérol, befolyásolva ezzel a késobbi viselkedést / nyelvtanulás  cél, milyen mértékben eredményes és gyors  elégedettség vagy elégedetlenség/.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-1 11.05-2 11.05-3 3. előadás alkszámtech állampolgárság alternatív energiaforrások andragógia antropológiatörténet anyagválasztás árupiac cserépedény diplomadolgozat direkt feladat fizikai+kémia fólia japán kamatláb kifejtés kiselőadás kivitel konfiguraciokonformacio. kötelmi jog laskay gábor légzés lévi-strauss linguistics logika magvas növények malinowski média minta növénynemesítés objektum orientált oop pricing strategies prof. dr. héjj andreas rushdie stat sűrűség szociálpszichológia tájékoztató tematika tőkeelmélet tudomány tulajdonjog turizmus vizsgapéldák vizuális antropológia alapfogalmai