psycho eloadas

Országok listájaHungarySelye János Egyetem (Szlovákia)Gazdaságtudományi KarVállalati IrányításPsychologiyJegyzetekpsycho eloadas

Írja le a percepció folyamatát.
A percepció folyamata: az a mechanizmus, ahogyan „ az érzékszervek segítségével a környezeti információ tárgyak, események, hangok, ízek és egyebek élményévé alakul“ (Roth, 1986,81.o). Az észlelés lényegét, tehát az érzékszervek által biztosított információt, elvárásaink, elQzetes tapasztalataink, kultúránk alapján értelmezQ agyi kognitív folyamatok adják (Eysenck és Keane, 1990/1997).
Mi a szignáldetekciós elmélet?
A szignáldetekciós elemzés egyszerre foglalkozik a pszichofizikai kérdésekkel és ad fontos adalékokat a pszichológiai döntéshozatalhoz (Stenberg, 1998). Az elmélet szerint négyféle inger(jel) – válasz kombináció létezik:
a/ van inger és van helyes válasz (találat),
b/ inger van, de nincs válasz (kihagyás),
c/ nincs inger, de van válasz (téves riasztás),
d/ nincs inger és nincs válasz ( helyes kihagyás).
Mit nevezünk abszolút és különbségi küszöbnek?
A legkisebb észlelhetQ fizikai energiamennyiség az abszolút küszöb vagy ingerküszöb. Az abszolút küszöb minden érzékleti modalitásra jellemzQ, pl. A szaglás ingerküszöbe.
A tényleges élethelyzetekben sokszor nem az a kérdés, hogy mekkora a még vagy már észlelhetQ inger abszolút értéke, hanem az hogy mennyire különböztethetQ meg két inger. Két szenzoros inger közötti legkisebb észrevehetQ eltérés a különbségi küszöb (vagy éppen észlelhetQ különbség). Az is nyilvánvaló, hogy minél kisebb a különbségi küszöb, annál érzékenyebb az adott érzékszerv.
Mit tud a látásról?
A szemünk az agyunk után a legösszetettebb szervünk, és fontosság tekintetében is kiemelkedik a többi szenzoros készülék közül. A látásban két külön vizuális rendszer vesz részt: az egyik a szürkületi látásért felelQs (pálcikák), a másik a nappali látásért (csapok).
Ugyancsak két rendszerre utal a szem alkalmazkodása a fény intenzitásviszonyaihoz: fényadaptációról beszélünk, amikor egy sötét helyiségbQl kilépünk a fényre, és sötétadaptációról van szó, ha fordítva történik mindez. A teljes sötétadaptáció akár 30 percig is tarthat. A sötétben töltött idQ növekedésével a látás aktuálisan jelentQsen javul, ugyanis a pálcikák aktivitása nQ (kialakul az új adaptációs szint).
Mi befolyásolja a hang pszichológiai észlelését?
A hang pszichológiai észlelését a hanghullámok három fizikai tulajdonsága befolyásolja:
a/ amplitúdó: az ennek megfelelQ pszichológiai dimenzió a hangintenzitás (hangosságélmény). Mértékegysége a decibel (dB).
b/ frekvencia: hangmagasság alapja. Mértékegysége a ciklus/sec, azaz a hertz (Hz).
c/ hangmiQnoség (hangszín): a szín telítettségéhez hasonlító hangjellemzQ.
Hogyan osztályozhatjuk az ízeket és a szagokat?
Amoore és mtsai (1964) hét alapszagot írnak le (pl. FenyQgyantaszag, égett szag stb.).
Amoor ä
"
(
W
&Nšü²Æ®ÆXrèH"4(|(*>1@1÷ñ÷ñ÷ñ÷ñ÷ñ÷ñ÷ñ÷ñ÷ñïñ÷ñéñ
hãcCJU
hãcCJ hãc5CJ \ ä
"
n

›

Å

õ

(
W
.&Nd šü¬¬RèHö4(|(**œ*úôúôêêêêúôôúôôúôäääúôôúôôô„Á^„Á „h„\^„h`„\„h^„h
&
F@1ýe elmélete szerint a szaglás mechanizmusából annyi világos, hogy a szaglósejtek mindegyike  feltehetQen állandó alakulásuk miatt  számos különbözQ szagingerre reagál, vagyis minden szaglósejtnek egyedi kémiai válaszmintázata van különbözQ szagokra. A vízoldékony anyagoknak négy alapvetQ ízminQsége van: édes, sós, keserq és savanyú. A négy alapíz mellett két ún. Járulékos ízt is el szoktak különíteni: szappanízt és fémes ízt (Varga és mtsai, 1992). Az édes íz ( a nyelv hegyén észleljük) forrásanyagai az oxigént, szenet és hidrogént tartalmazó szerves anyagok. A keserq ízq ( a nyelv tövén érezzük) anyagok nitrogént tartalmaznak, a savanyúak ( a nyelv oldalán elöl észleljük) savakat, a sósak (a nyelv oldalán hátul érezzük) pedig vízben elktromos ionokjaira bomlanak (Sternberg, 1998).
Sorolja fel a percepció elméleteit.
A percepció elméletei: Az észlelés magyarázóelméleteinek két fQ típusa létezik: a konstruktív percepció elmélete (pl. NEISSER, 1967) és a közvetlen percepció teóriája (Gibson, 1979, MARR, 1982).

Elmélet A szenzoros információ szerepe A magasebbrendq folymatok szerepe

Konstruktív Az észlelés alapját egyszerq, de Az észleléshez fel kell építeni és
(top-down) kétértelmq ingerek adják. A szenzoros interpellálni kell a szenzoros
információ szerepe: ennek alapján információt: az észelelés aktív és
következtetünk az ingerrel konstruktív.
kapcsolatban.
Közvetlen Teljes, összetett ingerek (látás esetén: Nincs szerepük, hiszen az észlelés a
(bottom-up) optikus elrendezés) az észelés számára gazdag és rendezett információ
szükséges összes információt tartalmaz- kivonása az optikus elrendezésbQl.
zzák. Az információ rendezett és
egyértelmq.
Szintézis lehetosége A környezet ingerei irányíthatják a feldol- A sémák hatnak az információ foldol-
(NEISSER,1976-1984) gozását, ez módosíthatja a múltbéli tapasz- gozására.
Talatokalapján kialakult sémákat (tudás).

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1-8 12 ágazati általános kémia árupiac ásvány biogeográfia bodlaki tamás éghajlat egyiptom élettan elmélet filozófia tételek funkcionalizmus gazdaságföldrajz gépelemek gerle jános-féle globális logisztika gyakorlat 1 hallás helyi társadalom info jogi alaptan kik környezetvédelmi mikrobiológia közigazgatás különleges épszerk laskay gábor miskolc munkaerő műemlékvédelem oecd olasz őskor pár apróság pénzügy politikatudomány progterv rezgéstan sejtbiosz statisztika i. stratégia szakdolgozat szám szervezeti magatartás társadalombiztosítás tb nemzetközi turizmus vizsgasor vizsgatételek