elmélet psycho
Országok listája
HungarySelye János Egyetem (Szlovákia)Gazdaságtudományi KarVállalati IrányításPsychologiyJegyzetekelmélet psycho
2009.07.01 10:03:38
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
III. A viselkedés biológiai alapjai
Mit jelent a funkciók specializálódásának elve?
Az élQ anyag alapegysége a sejt. Az emberben trillió különbözQ sejt van, de mégis közös tulajdonságaik vannak. A sejt táplálkozik, fenntartja magát, kiválaszt és mozgásra, helyváltoztatásra képes, ingerlékeny és reprodukálja önmagát. Az evolúció során így alakultak ki a külsQ hatások, változások felfogására alkalmas receptorszervek /látás, hallás, stb. szervei/, a belsQ elválasztású mirigyek, valamint a mozgásszervek: ezek a szervezet effektorai. Az effektorok az üsszehúzódásra specializálódott sejtekbQl állnak.
Az izmok mqködését, a légzést, a szívritmust, a vérkeringést és a mirigyek elválasztását az idegrendszer szabályozza. Összehangolja a mechanikai és kémiai szabályozó rendszerek mqködését. A test receptorai információt szolgáltatnak mindarról, amire az effektorok hatnak. Ezen információk továbbítása, összehangolása és szervezése az idegrendszer funkciója.
Milyen receptor- és effektorrendszereket különböztetünk meg?
Receptorrendszerek bármennyire bonyolultak is érzékenységük a primitív sejtével azonos alapformájú, így reagálhatnak:
kémiai változásokra /látás, ízlelés és szaglás receptorai/
mozgásváltozásokra /hallás, tapintás, egyensúlyérzékelés, fájdalom, mozgásérzékelési rendszer receptorai/
Effektorrendszerek háromféle izomszövetet ismerünk:
- vázizomzat a harántcsíkolt izmok képezik
- simaizmok a véredények, a gyomor, a belek és egyéb belsQ szervek és mirigyek aktivitását
felügyelik, jelentQs a szerepük a táplálék megszerzésében és a felesleges anyagok kiválasztásában.
-szívizmok egyedi szerkezetqek.
Fontosabb belsQ elválasztású vagy endokrin mirigyek és funkcióik.
A mirigyek különbözQ nedvek és anyagok kiválasztására specializálódtak. Lehetnek csöves /váladékukat közvetlenül a testüregbe juttatják, mint pl. a nyál/ és nem csöves szerkezetqek /anyagaikat a vérrendszernek adják le/. A belsQ elválasztású mirigyek hormonokat termelnek, melyek az egész testre vagy egyes funkciókra hatnak. A belsQ elválasztású mirigyek a következQk:
- hipofízis ez a vezetQ mirigy, mivel hormonjai az egész test fejlQdését és a mirigyek
többségének mqködését is szabályozza.
- pajzsmirigy és hasnyálmirigy az anyacsere folyamatok szabályozásában vesz részt.
- herék és petefészkek hormonjai segítik a nemi szervek megfelelQ fejlQdését és a
másodlagos nemi jellegek kialakulását, mint pl. szakáll, mellek stb.
- mellékvesék anyagcserét szabályozó hormonokat termelnek /adrenalin, noradrenalin/. A
szervezet érzelmi folyamatait befolyásolják.
Mit nevezünk autonóm vagy vegetatív idegrendszernek?
Az idegrendszer két nagyobb részbQl áll:
környéki idegrendszer az érzékszervtQl a központig futó és onnan az izmokat és mirigyeket utasító idegekbQl áll.
központi idegrendszer a gerincvelQ és az agya /agytörzs, kisagy, elQagy/ közösen alkotja. Ez az idegrendszer szervezQ, irányító része.
ª&
F
.
¶
üBbtv}±²0T`xz¼¾ö B ä ð |*B6xäúñéàéàéØéñàéÐéÐéÐéÐéÐéÐéÐÇÐÇÐǼ³ÇЫ¢¢
|||hBK6mH sH hBKhBK6mH sH hBKmH sH hBK5mH sH hÕ)¸5mH sH hÕ)¸mH sH hÕ)¸6mH sH hõ
)hõ
)mH sH hõ
)6mH sH hõ
)mH sH hå8ÅmH sH hoÈ6mH sH hoÈmH sH hoÈ5mH sH hoÈ50HJª¶
üv²R¤x¼¾B &Ú6÷p#¬÷p#¬ïp#¬ïp#¬ïp#¬ïp#¬ïp#¬ïp#¬äp#¬äp#¬Üp#¬Üp#¬Üp#¬Ðp#¬Èp#¬Èp#¬Èp#¬Èp#¬Àp#¬´p#¬
$Ä`Äa$gdBK $a$gdBK $a$gdÕ)¸
$X^Xa$gdõ
) $a$gdõ
)
$
&
Fa$gdõ
) $a$gdoÈ $a$gdoÈ î<þ6à$ØBD®èúx*d+(,d,ì,¾-À-H.00÷p#¬÷p#¬ëp#¬÷p#¬ßp#¬ßp#¬×p#¬×p#¬Ìp#¬Ìp#¬×p#¬×p#¬×p#¬¼p#¬´p#¬´p#¬´p#¬´p#¬´p#¬´p#¬ $a$gdK!$LÄ^L`Äa$gdK!
$
&
Fa$gdå8Å $a$gdc
Ä
$Ä`Äa$gdc
Ä
$Ä`Äa$gdBK $a$gdBK (@BD@BD®Î,è¤öøú(h+++b,d,,¾-À-H.¬.Ô.0x0Ø0æ0 2$2L3N3v3°3øïæïÞøÞÕÊÂ¶Â¶Â®Â®Ê¬Þ Þ ~r~r~f~hÆ"h62Ô6mH sH h62Ôh62Ô6mH sH h62ÔmH sH hK!5mH sH hK!mH sH hK!6mH sH hK!hK!6mH sH U hMf¿mH sH hMf¿hå8Å6mH sH hå8ÅmH sH hå8Åhå8ÅmH sH hc
Ä5mH sH hc
ÄmH sH hc
Ä6mH sH hBK6mH sH hBKmH sH (Az idegek többsége vegyes érzékelQ és mozgató is a fontosabb érzékszervekhez kapcsolódik /kar-, láb-, arcizmok/, de néhány közvetlenül a belsQ szervekhez tartozik és ezek izmait és mirigyeit szabályozzák. Ezt autonóm vagy vegetatív idegrendszernek nevezzük, mivel nem ál közvetlen akaratlagos szabályozás alatt.
A vegetatív idegrendszernek két egymással ellentétesen része van, de mindkettQ a gerincvelQ különbözQ részeibQl ered:
- paraszimpatikus rendszer lassítja a szívmqködést, ritkítja a lélegzetvételt, növeli a gyomor
és a belek emésztQ mqködését.
- szimpatikus rendszer ellenkezQleg, aktiváló, serkentQ rendszer.
A két rendszer többnyire egyensúlyban van, de meneküléskor, támadáskor a szimpatikus ág kerül túlsúlyba.
Milyen fontos szabályozási funkciója van a formatio reticularisnak?
A középagyban található egy hálózatos rendszer, a formatio reticularis, a szervezet általános izgalmi központja. Ébreszti és serkenti a magasabb központokat, vagy aktív állapotban fogadja az érzékszervek felQl érkezQ információkat.
Agykérgi lebenyek és legfontosabb központjaik.
Az agy legfejlettebb és legbonyolultabb része a nagyagy, mely jobb és bal agyféltekére oszlik. A két félteke specializálódott funkciókat lát el, így pl. a bal félteke a beszéd képességének központja. Az agykéregben helyezkednek el a fQ érzékszervek központjai, pl. hallás, látás stb. Itt találhatók az asszociációs területek, ahol a múltbeli hatások tárolódnak.
nyakszirti lebenyben található a látás központja
falilebenyben található a tapintás és mozgás érzékelés központja
halántéklebenyben található a hallás és beszédmegértés központjai
homloklebeny közvetíti a testi aktivitások többségét, így a beszédképzést, valamint fontos az összpontosításhoz.
Az agy vizsgálatának módszerei.
EEG-electroencephalogramm. a központi idegrendszer tanulmányozásában használatos. Az agy összaktivitása a fejbQrrQl elvezethetQ, felerQsíthetQ és rögzíthetQ.
Az alvás és ébrenlét között változatos EEG-tevékenység mutatkozik:
éber figyelem gyors béta-hullám
elengedett állapot alfa-ritmus
szendergés lassú théta-ritmus
Alvásban megjelennek az alvási orsók. Az éjszakai alvás alatti EEG-jelek alapján négy alvási szakaszt különítenek el, amit egy ébrenléthez hasonló, gyors szemmozgásokkal kísért szakasz követ /ezt nevezik REM alvásnak/. 90-110 percenként a szakaszok új ciklusa kezdQdik.
Az idegsejt felépítése.
Az idegrendszer szerkezeti és mqködési egysége az idegsejt vagy neuron. Központi része a sejtmag, melynek hosszú nyúlványa van, az axon. A sejttesthez még rövidebb és vékonyabb szálak is tartoznak, dendritek. A sejttest, az axon és a dendrit az idegsejt legfontosabb részei.
Hasonló témájú dokumentumok
- 2008-04-15 23:01:29
- 2008-03-26 00:35:37
- 2011-01-26 21:26:02
- 2009-07-01 10:22:23
- 2008-01-29 12:16:08
- 2008-12-29 18:08:00
- 2009-01-19 16:48:00
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
