psychologia elmelet

Országok listájaHungarySelye János Egyetem (Szlovákia)Gazdaságtudományi KarVállalati IrányításPsychologiyJegyzetekpsychologia elmelet

I. Történeti áttekintés

Descartes és a racionalista hagyomány
René Descartes (1596-1650), szerint a az emberi lélek legfontosabb funkciója a gondolkodás, ennek külsQ megnyilvánulása pedig a beszéd, a nyelv használata. MindkettQben rugalmasság, kreativitás és szabadság nyilvánul meg. Descartes Q úgy vélte, hogy tudásunk velünk születik, s érvelésének lényege az volt, hogy a logika, racionalitás, a matematika igazságai nem tanulhatók meg a világban szerzett tapasztalatokból. Ez a nativizmus tétele. Az emberi megismerés alapja a racionális-logikus gondolkodás.

Az empirista hagyomány (Anglia és Skócia a 17. században)
Johhn Locke(1632-1704) érvelt elQször amellett, hogy az újszülött ember elméje nem tartalmaz tudást, hanem üres lap (tabula rasa). Erre az üres lapra minden késQbbi tudást a külvilágból eredQ tapasztalás ír rá. Legfontossab kérdés számára, milyen folyamatok, mechanizmusok töltik fel az újszülött szerinte üres elméjét azzal a tudással, amivel aztán a felnQtt rendelkezik. Három folyamatot emelt ki:
az észlelést, amely az ideák, a külvilág tárgyainak pszichés lenyomatait hozza létre az elmében,
az asszociációt, amely az ideákat –szintén a tapasztalás hatására –összekapcsolja,
és az ún. Locke-i absztrakciót az egyedi ideákból a közös jegyek elvonását, és így absztrakt fogalmak létrehozását.

John Stuart Mill (1806-1873)  Hume követQje volt, felismerte, hogy az egyedi tapasztalataink szükségszerqen különbözQkre formálnak bennünket, s a személyiség változatossága érték a társadalom számára- ez Mill (liberális)politikai filozófiájának kiindulópontja. Ugyancsak Q gondolta tovább Hume tételét az asszociációs folyamatok oks8gi természetérQl, s dolgozta ki a maga tudományfilozófiai rendszerét, amelyben a lélektan, mint természettudományos módszereket alkalmazó, de önálló, s a többi társadalomtudomány alapját képezQ diszciplína jelenik meg.

19. század fontos fejleményei: pozitiviznus és evolúcióelmélet
A 19. század egyik fontos fejleménye a pozitivizmus megszületése. Ez a szellemi irányzat a természettudományos gondolkodást, gondolkodást tekintette a világ megismeréséhez vezetQ útnak.
Auguste Comte (1798-1857)  a pozitivizmus szülQatyja. Úgy vélte, hogy a társadalom haladásához a társ. tudományok gyorsabb fejlQdésére volna szükség. Ez utóbbi zálogát abban látta, ha a társadalomtudományok átveszik a természettudományok módszereit. A pszichológia számára Comte azonban nem talált helyet a maga rendszerében, úgy tartotta, hogy a lelki folyamatok nem mérhetQek igy a lélektani jellegq kérdésekkel vagy a szociológiának vagy a fiziológiának kellene foglalkoznia. (a társ. tudományoknak és a pszichológiának a természettudományok módszereit kell követniük.)

A darwini elmélet hatása a lélektanra
Charles Darwin ( 1809-82) híres munkáiban (A fajok eredete, Az ember származása ) az élQvilág evolúciójára vonatkozóan olyan elmélet alapjait vetette meg, amely élesen szembekerült a Teremtésben hivQ zsidó-keresztény felfogással, ám mára a természettudományos világkép alappillérévé vált. Alapgondolata az evolúció apró lépései egyre jobb alkalmazkodást biztosítanak minden szervezet számára. Ennek hatására a pszichológia is megfogalmazza a Darwintól származó gondolatot, hogy az alkalmazkodás kifinomult elemei ezek gyakorlatilag a lélektani háttérbQl tevQdnek. A lelki jelenségek az alkalmazkodás kifinomult formái. Innen már csak egy ugrás a funkcionalizmus, amely kimondja, hogy a lelki jelenségek az alkalmazkodást szolgáló funkciókkal bírnak. Darwin elmélete rávilágított, hogy a fejlQdés mechanizmusai egyáltalán nem magától értetQdQek, és minQségi változásokat is magukba foglalnak. A fejlQdéslélektan megszületési igen sokat köszönhet Darwinnak, ugyanez a helyzet az összehasonlító lélektannal is. Darwin elmélete az emberek közötti egyéni különbségek vizsgálatára ösztönöz sokakat, és a személység-lélektan. ill. a pszichometria kialakulásának motorja lesz.

Kutatómqhelyek és iskolák

Wilhelm Wundt (1832-1920)  Lipcse, 1879  az elsQ pszichológiai laboratórium. ( pszichológia, mint tudományág elQször elismerve) Kísérleti munkáiban a lelkimqködéseket elemeik, a legegyszerqbb komponensek és a legelemibb folyamatok precíz megfigyelésével és mérésével igyekezett megismerni. a kísérleti pszichológia mellé kidolgozta néplélektani módszerét is. (a nyelvnek történeti szempontokat is figyelembe vevQ elemzése).
Wiliam James(1842-1910)  orvos és filozófus a lélektan elsQszámú megalapítója, 1870-ben laboratóriumot, alapit a Harvard e.-mén. Hangsúlyozta, hogy a lelkijelenségeket nem lehet elszigetelten szemlélni egymástól, valójában a tudatosság egy soha megnemszqnQ dinamikusfolyamat, áramlás, egyfajta funkció, s nem elkülönülQ állapotok sorozata.

Sigmund Freud (1856-1940)
- orvos (neurológus, pszichiáter) fQérdeme a pszichoanalízis létrejötte.
Pszichológiája sokarcú és sokrétegq, Freud szerint magába foglalja a köv. 4 területet.
Elképzelés a lelki készülékrQl (személyiség elmélet)  hogyanis mqködik a személyiség?
A személyiség mqködését két részre osztja  tudatos és tudattalanra késQbbi teóriája a tudatelQttes szakasz is. / Freund Tamás  BP- ma már tudják, hogy az agyban hol van a tudattalan területe, topográfiailag behatárolható /
A strukturális modelljében 3 részben gondolkodik:
Az ösztön én  ID területe  idetartoznak az ösztönök a koragyermekkori élményekkel az elfelejtett traumákat. Freud szerint az ID  et az öröm elv mqködteti, irányítja.
Az ÉN  EGO területe  a tudattalant adaptálja a valósághoz és a realitás elv irányítja.
Nem engedi, hogy az ösztönök azonnal kiélésre kerüljenek  késleltet. Egy késleltetési folyamatot indit el.
Felettes ÉN  SUPER EGO  nem más, mint a lelkiismeret. A környezeti szabályokból, tiltásokból, törvényekbQl jött létre. (Szocializáció) Az elsQ viselkedési normák a családban jönnek létre.

II. Az egyén pszichoszexuális fejlQdésének fQszakaszai:
Orális szakasz  azért orális, mert a csecsemQ a száján keresztül érzékeli a világot.
Anális szakasz  1,5  2 éves kor tájéka. Az elsQ idQpont, amikor a csecsemQ megérti, mit akarnak tQle (pl. végbélürítési funkció)
Genitális szakasz
a) 3 -6 éves kor  /ödipális  pallikus/  az ellentétes nemq szülQk funkciója megnövekszik (Néhai Ferenc  Gyermeklélektan) . Az elsQdleges személyi kötQdés.
b) 6-10 éves kor  lappangó /latencia/ szakasz
c) 10  13 éves kor  serdülQ genitális szakasz  utolsó legérettebb szakasz
Az ember életében 2 kritikus szakasz van az a) és b).
Az ösztön teóriája  nagyon sok problémát okozott, sok problémán ment keresztül. / ez teória miatt sokan elhagyják  Jung, Adler/. Azt mondta, hogy a szexuális ösztönök gyakorlatilag én ösztönök, amelyek egyrészt a fajfenntartást másrészt az önfenntartást szolgálják. Behozott egy kifejezést  LIBIDÓ- azt mondta, hogy ez az ösztön energiája. KésQbb mikor sokan t8mat8k ezt EROS- nak nevezte, az életösztön energiájának. Megfogalmazza a TANATOS  t is, ezt a halál ösztönnek energiájának nevezi, amit az ember magában hordoz  visszaviszi az embert a szervetlen állapotba.
III. Teória a bizonyos lelkizavarok létrejöttérQl
IV. Pszichoterápiás eljárások  a pszichoanalízis kidolgozása.

Freudi emberkép  amelyben nagy szerep jut az ösztönös, illetve önmagunk számára ismeretlen impulzusainknak, törekvéseinknek, a szexualitásnak.

Ranschburg Pál  az Q nevéhez fqzQdik az elsQ Magyarországi lélektani laboratórium -1899


A 20. század nagy iskolái

A pszichoanalizis
KülönbözQ irányzatok fejlQdnek ki, mint pl. a mélylélektani irányzatok, amelyet Adler /inividuálpszichológia/ és Carl Gustav Jung / kollektív tudattalan / képviselt.
Anna Freud és Heinz Hartmann  egopszichológia  amely a tudattalan mellett az én alkalmazkodó funkcióira is nagy hangsúlyt helyez.
Ezek az irányzatok fontos szerepet tulajdonítanak a tudattalan lelki folyamatoknak és a korai, részben kisgyermekkori élményeknek, terápiás módszerük mindig a páciens élményanyagának értelmezésén, újrafogalmazásán alapul.

Az alaklélektan /Gestalt-pszichológia/
.02~€†ˆœ´ì ¸ Ð R
V
\
h
¤
Ä
Ø
&
,
à
ì
î


*

j

l

n

È

ðáÖȽȯÈÖ¤™¤™¤Ž¤™¤ŽƒŽ{ŽpŽpƒpÖeWh&6«h·!J5\mH sH h&6«h·!JmH sH h&6«hŒqmH sH h&6«mH sH h&6«hKmH sH h&6«h¨*\mH sH h&6«hڂ5>*\mH sH -02~l

n

gº./Zž ì&&F&H&œ)D,÷¦%¬ï¦%¬ï¦%¬ï¦%¬ï¦%¬ê¦%¬×¦%¬×¦%¬×¦%¬ï¦%¬ï¦%¬ï¦%¬ï¦%¬ï¦%¬ï ¦%¬ï¦%¬Ï¦%¬Ç
¦%¬ï¦%¬Ï¦%¬ï¦%¬ï¦%¬ï¦%¬ $a$gd¾- $a$gdb

Â$
&
F
ÆЄh^„ha$gd|9±gdŒq $a$gdŒq $a$gdKr¤ýýÈ

Þ

à

â

ä

ú



0
@
T
V
æ
þ
B D ¦ ¨ ¬ ® °
0@Z\¸òäÙÎäÙÃÙ¸ÙÃÙðååå帥¸¥Ã¥¸¥š¥Î¥Î¥Î°Î¸ÎŒÎvÎ h&6«hŒqmH sH hK5\mH sH h&6«hœZz5\mH sH h&6«hڂmH sH h&6«h¢AmH sH h&6«mH sH h&6«h&6«mH sH h&6«hŠH}mH sH h&6«hœZzmH sH h&6«h·!JmH sH h&6«h·!J5\mH sH h&6«hK5\mH sH .¸Ð

 Bv ¤ ¦ 24<ä

Z[¹Éã÷ :ÈâæèîðL–¾¬®jŠš´Æàâæè œž õêßêßÔÌÔõÔõÔõÔõÔêÁ³¨Á¨õ¨ǫ̃Á¨š¨õ¨¨Ìõ¨õõõõõõõ¨ h&6«hÞW«mH sH h&6«hyC 5\mH sH h&6«hyC mH sH h&6«h7q|5\mH sH h&6«h7q|mH sH h&6«mH sH h&6«hø¯mH sH h&6«hŒqmH sH h&6«hœZzmH sH h&6«h&6«mH sH 7 ìî
¶ÂĈ-Š-²-Ê-
œ â ø !V!X!z!À!Â!È!Ê!@"B"T"V"b"d"ˆ"Š"º"Æ"È"Ê"Ì"ê"òçÙçÑçƻƳƨƨƝ¨’†z†z’»’»’»’»’»’¨’odo h&6«hs
»mH sH h&6«h›J2mH sH

*h&6«h­vàmH sH

*h&6«h)8¢mH sH h&6«h)8¢mH sH h&6«h­vàmH sH h&6«h&6«mH sH h&6«mH sH h&6«hÚ^¨mH sH h&6«híMâmH sH hKmH sH h&6«h¾-5\mH sH h&6«h¾-mH sH h&6«hÞW«5\mH sH 'ê"#ä#æ#ê#
$f$x$$¬$Ä$ì$% %"%8%‚%Ô% && &"&D&F&H&b&z&|&Œ&ž&Ô&Ö&â&è&õêßêÓêõêÇÓêßõßõ߻߰¢”¢†{¢ßpõpd[dp

*h&6«mH sH

*h&6«hU@HmH sH h&6«hU@HmH sH h&6«hyC mH sH h&6«hyC 5\mH sH h&6«h±!ñ5\mH sH h&6«hs
»5\mH sH h&6«h¾-mH sH

*h&6«hs
»mH sH

*h&6«h&6«mH sH

*h&6«h›J2mH sH h&6«hs
»mH sH h&6«h›J2mH sH h&6«h&6«mH sH !è&ê&''L'^'(&(Ž(”(¦(¨(À(š)œ)´)*6*L*j*~*Œ*Ž*š*r+t+Ä+Ò+,@,B,D,F,`,x,z,Ô,ò,ô,
-

-R-T-p-€-õêõßêßêßõêõêõÔÆ»ê»ê»ê»ê»°»ê»°»õ°ž°“ˆêˆê°ˆ}r} h&6«h²OmH sH h&6«hµimH sH h&6«h1ZmH sH h&6«h|9±mH sH #h&6«h<Š5B*\mH phsH h&6«h<ŠmH sH h&6«hÍ}ÐmH sH h&6«h
sŸ5\mH sH h&6«hyC mH sH h&6«hU@HmH sH h&6«h&6«mH sH h&6«h
sŸmH sH ,D,F,z,

-º-h.00”0ä1˜2z3ô4ö4h567@7÷¦%¬÷¦%¬÷¦%¬÷¦%¬ä¦%¬÷¦%¬÷¦%¬Ð¦%¬Ð¦%¬¼¦%¬Ð¦%¬´¦%¬¤¦%¬¦%¬¦%¬¦%¬ $
&
F
Æ Ðh„h^„ha$gd7å$„h„äý^„h`„äýa$gd7å $a$gd7å$
Æh„h„˜þ^„h`„˜þa$gd7å $
&
F
Æ Ðh„h^„ha$gd7å$
&
F „h„˜þ^„h`„˜þa$gdþ]¢ $a$gdŒq€-”-¸-º-ö-N.f.Œ.¦.Þ./,/.000N0d0l0n0<1l1Î1à1â1ä1 22‚2”2˜2¤2,3x3z33´3¼3j4ˆ4ò4ô4ö4ú4525˜5¦5466686õêßÍêõêõêõêÂêÂõ·Âõ¬õ¬Â¬¤¬õ¬™¬·ßõ·õ·õ·ß™‡™‡™õ™|™ h&6«h¦5×mH sH #h&6«h7å56>*\]mH sH h&6«h7åmH sH h&6«mH sH h&6«h „mH sH h&6«hþ]¢mH sH h&6«hI1ÆmH sH #h&6«hµi56>*\]mH sH h&6«hyC mH sH h&6«hµimH sH h&6«h&6«mH sH 086:6>6z6Š6°6À6ä6ì6î67
777h7j7z7’788|8~8â8ê8R9h9z9Î9Ö9f;h;j;Ê;ä;þ<=0=N=š=´=Â=â=ð=>>^>`>Â>Ä>þ>?&?B?D?õêõêõêõêõêõêßõÔõÔõÔõÔêÔêÔÉêɾɾê¾ê¾ê¾³¾³ê³ê³Ô¡¡³ê³„ h&6«hyC mH sH #h&6«hyC 56>*\]mH sH #h&6«h²O56>*\]mH sH h&6«h²OmH sH h&6«hõªmH sH h&6«h?mH sH h&6«hS ämH sH h&6«h7åmH sH h&6«hb[§mH sH h&6«h¦5×mH sH 4@7~8Þ8z9è9`>Ä>B?D?d@f@AAA¢A¤AÈA CDíDîDE®dï¦%¬ï¦%¬ï¦%¬ï¦%¬ç¦%¬Û¦%¬Û¦%¬Ó¦%¬Ó¦%¬Ó¦%¬Ó¦%¬Ó¦%¬Ó¦%¬Ë¦%¬Ã¦%¬Ã¦%¬Ó¦%¬Ó¦%¬Ó¦%¬Ó¦%¬Ó¦%¬Ó¦%¬ $a$gdb

 $a$gd"A" $a$gdŒq
$„Lÿ`„Lÿa$gd²O $a$gd?$„Є˜þ^„Ð`„˜þa$gd¦5×D?d?f?h?b@d@f@‚@AANA A¢AÈAÐBâBüBC CžC¬CþCD2D@DbDcD¤D­D®D¶D·D×DØDìDíDîDõêõêßÔÆÔßƸªÆŸ”Ÿ‰ß‰”‰‰”‰v‰kvkvkvk‰k h&6«hLPžmH sH h&6«hˆVHmH sH hb[§mH sH h&6«h9ÎmH sH h&6«hb[§mH sH h&6«hú*mH sH h&6«hyC 5\mH sH h&6«h"A"5\mH sH h&6«hb

Â5\mH sH h&6«hb

ÂmH sH h&6«hyC mH sH h&6«hy7•mH sH h&6«h²OmH sH $îDýDFbÆbØbÚbäbèbøbXc~c˜cšcÆcÔc®d
e

e e.eTeVeêeìe
fŠfžfØfÚf"g$g:gPgøhühiiiòçåçÚÒÚçÇçÇç¼çÇç±ç±£±ç±›±¼Ç¼±¼±¼Ç¼‚tfh&6«hvN5\mH sH h&6«hb[§5\mH sH h&6«hSb$5\mH sH h&6«hSb$mH sH hb[§mH sH h&6«h=_5\mH sH h&6«h=_mH sH h&6«hîS@mH sH h&6«hb[§mH sH hKmH sH h&6«hKmH sH U h&6«hLPžmH sH h&6«hLPž5\mH sH &A két világháború közötti Németországban érte virágkorát. ElsQsorban észlelésre és a gondolkodásra összpontosított. Amellett érveltek, hogy észlelésünk során nem az elemek egymásmellettiségét tapasztaljuk meg, hanem egészleges alakot, mintázatot észlelünk. Maradandó eredményeket produkáltak az észlelés, a gondolkodás és a tanulás területén.
( Kurt Koffka, Kurt Lewin, Max Wertheimer ...)

A behaviorizmus (viselkedéselvqség)
Jellegzetesen amerikai pszichológia. John Broadus Watson hirdette meg 1913-ban az USA ban. Arra a következtetésre jutott, hogy a tud. pszichológia csak a környezeti ingerekrQl és a rájuk adott viselkedéses válaszokról beszélhet. Nem tettek állításokat arról, hogy a személy vagy állat mit gondol, érez, képzel, .. Ehelyett minden emberi és állati viselkedést néhány egyszerq veleszületett reflexbQl ill. a hozzájuk tanult nagyszámú reflexbQl igyekeztek levezetni

A kognitívizmus  az ötvenes övekben felváltotta a behaviorizmust , ma vezetQ szerepet tölt be a tudományos lélektanban.
A kognitív pszichológia a viselkedéses képességeket a tudásunkat hordozó mentális rerezentációk segítségével magyarázza. Az érdekli honnét ered tudásunk, azaz honnét származnak mentális reprezentációink (kognitív fejlQdéslélaktan), milyen formában vannak jelen, hogyan irányítják a viselkedést (konitív kísérleti pszichológia), valamint milyen módon hordozza ezeket az idegrendszer, az agy (kognitív neuropszichológia) .
Noam Chomsky javasolta , a pszichológus az adatok gyqjtésében alkalmazzon csupa objektiv, ellenQrizhetQ eljárást: kisérletezést, megfigyelést, mérést és ha tények magyarázata megköveteli csak akkor forduljon magyarázatért a pszichés folyamatokhoz.


A megértQ vagy hermeneutikus pszichológia
Ludwig Wittgenstein (1889-1951)  az emberi cselekvéseket, pl. a nyelv használatát irányító szabályok csak, mint életformák kontextusukból kiszakíthatatlan elemei ragadhatók meg, így a társadalomtudósnak mindig egy egész életformát, nyelvjátékot, hagyományt kell megérteni interpretálnia.

A fenomenológiai pszichológia
Franz Bratanot ( 1838-1917) és tanítványa Edmund Husserlt (1859-1945)
- azt sugallja a pszichológusnak, hogy függessze fel ismereteit, feltételezéseit milyen a világ, mi létezik benne. ElQször azt próbálja megragadni, mi jelenik meg, és milyen formában, az élményekben, a tudat tartalmaiban.
( humanisztikus pszichológia  Abraham Maslow és Carl Rogers  a személyiség önkiteljesítésére helyezi a hangsúlyt.




A pszichológia alapterületei
A kísérleti vagy általános pszichológia területe  az állatok az emberek kísérletezési területe tartozik ide
Személyiség pszichológia  az egyedi és a közös személyiség jegyekkel foglalkozik
Psziofiziológia  az élettanlélektan  az élettani változások lelki következményeit vizsg.
FejlQdéslélektan
Szociálpszichológia  társadalomlélektan
Összehasonlítópszichológia
Kórlélektan  Patopszichológia - a kóros lelkijelenségekkel foglalkozó terület
(hallucináció vagy más nemegészséges lelkijelenségek vizsgálata )


Határterületek
A pszichológia számos olyan problémát vizsgál, amelyek más tudományok szempontjából is relevánsak.
pszicholingvisztika  a nyelvelsajátítás és a nyelvhasználat mögött álló mentális mechanizmusokat, folyamatokat kutatja
szociobiológia  az emberi társas viselkedések evolúció állttal formált genetikai alapjaira kíváncsi
Pszichoneuroimmunológia - a pszihés folyamatok, pl. szorongás,- az idegrendszeri mechanizmusok és az immunrendszer viszonyát, egymásra hatását vizsgája.




A pszichológia módszerei
Minden tudomány adatokkal foglalkozik, a pszichológiában az adatként az élmény és a viselkedés szolgál, a pszichológia a kimutatható belsQ állapotokkal foglalkozik.
A pszichológia kidolgozta a maga adatszerzési eljárásait, amelyek a félrevezetQ, torzító hatásokat igyekeznek kizárni. Ezek a következQk:

A) Az ellenQrzött kísérletezés
Valamilyen sejtett kapcsolat ellenQrzésére szolgál két (vagy több) esemény, tényezQ között úgy, hogy az elsQn váltóztatnak és megfigyelik ennek a mesterséges befolyásolásnak a másodikra gyakorolt hatását. (ellenQrzött mederben végrehajtott megfigyelés- bezárt patkány etetése)

B) A természetes megfigyelési módszer
ennek a módszernek a legjobb példáját nyújtják a biológusok és pszichológusok, akik a vadonban figyelik az állatok viselkedését, a táplálkozástól a játékán át egészen az utódápolásig.
ETOLÓGIA  Konrad Lorenz /Nob. dij/ - IMPRINGTING  bevésQdés (pl. a kislibák vagy a kiskacsák az elsQ mozgó tárgyat, amit meglátnak, azt fogadják el anyjuknak)

C) Az esettanulmány
egy személyrQl való aprólékos és részletes életrajzi adatgyqjtésbQl áll ( gyermekkori emlékek, célok, vágyak, félelmek, ) E módszerhez kapcsolható az irányított kérdésekkel történQ kikérdezés exploráció ( meg van határozva egy cél ( feltáró beszélgetés abba az irányba)

D) A statisztikai módszer
Ez a módszer az emberi magatartás egy-egy meghatározott szempontjára irányulva (pl. polit. magatartás, vásárlási szokások) kérdQívek, interjúk vagy tesztek segítségével gyqjt adatokat rendszerint nagyobb és valamilyen szempontból meghatározott embercsoportnál. Majd azokat az adatokat számításoknak statisztikai elemzéseknek vetik alá., hogy a legtipikusabbat közülük megtalálják.

A teszt (angol jelentése: próba, vizsgálat)
Kidolgozásukban a statisztikai elemzésre építenek. JellemzQi:
végrehajtásuk és hozzá szüks. eszközök a szakemberek számára könnyen kezelhetQk
elvégzésük viszonylag rövid ideig tart (pár perctQl max. 1-1, 5 ó)
megfelelQ standardok (normák) és viszonylag egységes értékelési módszerek állnak a rendelkezésre
matematikailag jól értékelhetQk
viszonylag objektívek
Alfred Binet és Thomas Simon  az elsQ intelligencia teszt megj. 1905-ben - és elterjedése
Éltes Mátyás  a Binet  teszt magyar változata 1914 ben.

A tesztek értékét 3 szempontból vizsgálják:
az érvényesség: valóban azt méri-e amit mérni akarnak?
Megbízhatóság: megismételt mérésnél ugyan azt az eredményt kapjuk-e?
Használhatóság célszerqség: a befektetett energia, erQ és pénz minél kevesebb legyen.


A tesztek fajtái  a szerint állapítják meg, hogy mi a mérés tárgya. Így lehetnek:
Személyiségtesztek - a személyiséget mérik, ki milyen személyiségq ember
RORSACH-teszt - bizonyítási eljárásnál használatos
PPT-teszt- 22 jelenet -flusztráció  mit kezdek az agressziómmal  az agr. irányát méri
Általános intelligencia tesztek  WECHSLER  a kognitív intelligenciát mérik (menyi ismeretet tudunk IQ)  EQ érzelmi intelligencia
Speciális képességeket mérQ tesztek (pl. vizuális-téri képességek, matematikai képességvizsgálatok)

Szintén jól használható adatokat szolgáltat a kölcsönösség vagy együtt változás  korreláció
megállapításának módszere. Lényege hogy valamilyen tulajdonság változatainak természetes elQfordulásait valamilyen más tulajdonság változataival vetik egybe. (pl. az intelligencia és az osztályzat kapcsolatát vizsgálják)

A pszichológia és más tudományok kapcsolata
Kémia  pl. hormonhatások kutatása elemzése
Fizika- a hang, látás elemzése,
Biológia- állatokkal végzett kísérletekben vizsgálják a az agyi sérülések és a tanulás kapcsolatát, öröklQdésproblémát,
Elmegyógyászat  pszichiátria = orvosi pszichológia
Pszichoszomatika  az egyes betegségek mögött húzódó érzelmi vagy m8s pszichés zavarokra mutat rá. (pl. gyomorfekély)

A pszichológia ágazatai
Általános pszichológia  pszichofiziológia  pl. az idegmqködés vizsgálata tanulás, figyelés. öröm közben
szociálpszichológia  a személyiség és a gyerek fejlQdésének. a t8rsas kölcsönhatásoknak a kutatása



PAGE 


PAGE 3

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

1. félév 15 19. század 2006-os zh 3 eloadas állatrendszertan anyagismeret 2 articulation árupiac baudelaire beugro életmód építészet érzékelő európai integráció felvilágosodás fogalomtár freud gazdaságszociológia gepalap gótika iii hónolás idősorok igaz józsef internet kodolányi - levelező kognitív disszonancia konzultáció környezetvédelmi mikrobiológia kötelező közgazdaságtan fő áramlata közoktatási rendszerek lengéstan lévi-strauss matematika szigorlat mazzag éva növényélettan példák pénzügyek polgári jog setting prices szervezeti magatartás szupra ter.védelem tételsor tudománytörténet újság valószínűség vizsgapéldák vörösmarty