Engels

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet III.JegyzetekEngels

Barmenben (Barmenben ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Wuppertal" \o "Wuppertal" Wuppertal közelében) született 1820. november 28-án. Német teoretikus, a tudományos szocializmus egyik megalapítója Marx mellett.
A berlini egyetemen filozófiát tanult és csatlakozott az ifjú hegeliánusok mozgalmához, akik a porosz feudális állam lerombolását tqzték ki célul. Apja textilgyáros volt, fiát kereskedelmi pályára szánta.
1842-tQl textilgyáros apja céhét képviselte Manchesterben, ahol az angol munkásosztály életét, életkörülményeit vizsgálta. 1844-ben megismerkedett Marx-szal, és barátságot kötött vele, felismerték álláspontjuk azonosságát. Több közös munkájuk jelent meg. Közösen írták a Szent családot (1843), a Német ideológiát (1845-46) és a Kommunista kiáltványt (1848). Ezekben megfogalmazták a társadalmi-gazdasági formák fejlQdésére és az osztályharcra vonatkozó elméletüket.
1848-ban megalapították Marx-szal a Kommunisták Szövetségét. 1849-ben a délnémet felkelésben vett részt, melynek bukását a Forradalom és ellenforradalom Németországban címq mqvében (1851-52) elemezte. Visszatérve Londonba anyagilag támogatta Marxot A tQke megírásában, majd a manchesteri fonalgyárat vezette. Ebben az idQszakban írta meg az Anti-Dühring, A természet dialektikája, A család, a magántulajdon és az állam eredete címq mqvét. Marx halála után feldolgozta és kiadta A TQke II. és III. kötetét. Részt vett az I. és a II. Internacionálé megalapításában, és szervezte a nemzetközi munkásmozgalmat. 1895. augusztus 5-én hunyt el Londonban.
A család a magántulajdon és az állam eredetének elsQ a család címq fejezetében Engels Morgan megfigyeléseit elemzi a nemi kapcsolatról, illetve a házasságról.
Morgan 1 New York állambeli irokéz törzsnél élte élete nagy részét. Megfigyelte hogy ott a házasságok mindkét irányból könnyen felbontható monogám kapcsolatok. Ezt páros családnak nevezte. Ami azt jelenti hogy az apa fivére gyermekeit is gyermekeinek nevezte és ez ugyan így volt az anya és nQvére gyermekei között viszont az apa nQvére gyermekeit unokahúgának és unokaöccsének nevezte mint ahogy az anya fivére gyermekeit. Tehát itt a vérszerinti kapcsolatokat részletesebben vizsgálják. Ez így van az összes indián törzsnél illetve India Qslakóinál.
Engels szerint a rokoni rendszerek közötti különbségek azzal magyarázhatók hogy ezek Qsiebbek a ma fennálló rokoni rendszernél, mivel egy hawaii családformában a gyermekek például testvérnek nevezik az unokatestvért is, azaz ez a rendszer még Qsiebb az indián törzsnél találtnál.
A különbség az a ma fennáló rendszerrel hogy minden gyermeknek több apja és anyja van, csak az indiánoknál nem lehet fivér és nQvér egy gyermek apja és anyja még a hawaiiaknál éppen ez a szabály.
Engels szerint a többnejq és többférjq házasságoktól úgy jutunk el a monogámiáig hogy az a kör amelyet a közös házassági kötelék átfog és amely eredetileg igen tág volt egyre jobban összeszqkül.
Engels azt állítja hogy az állatoknál nem kell csodálkozni azon, hogy nem jelent meg a többférjqség mivel erre csak az emberek voltak képesek és az hogy az állatvilágban ez nem létezett nem azt jelenti hogy az embereknél sem létezhetett.
Engels Espins vizsgálatain keresztül megállapítja hogy az emberek vagy nagy emlQsök csoportjaiban társadalmi visszahúzást jelent a hím féltékenysége.

Engels ezután megállapítja és bebizonyítja, azt hogy a legQsibb formája a családnak a csoportházasság volt ahol minden nQ és minden férfi egyenrangú volt. Közösen birtokolják egymást.
Majd a szabályozatlan nemi érintkezésrQl ír:
tilalmi korlátok itt nincsenek
féltékenység érzeténél Qsibb
a mai napig létezQ forma
a gyerek a szülQvel a nQvér a fivérrel is kialakíthat nemi kapcsolatot
ez a kapcsolat ebben a formában nem elfogadhatatlanabb a nem egy generációba tartozók nemi kapcsolatánál, ami a mai napig elfogadott a legtöbb civilizációban.
ElQfordulhatott ideiglenes monogámia pl.: utód megszületéséig együtt maradtak
Engels szerint ebbQl hamar kialakult egy új átmeneti forma: vérrokonsági család.
Itt a szülQ és gyerek már nem létesíthet nemi kapcsolatot, de fivér és nQvér igen. Ebben az esetben egy pár ivadékairól beszélünk. Engels szerint a vérrokonsági család már kihalt viszont a hawaii rendszerben még kifejezésre kerül.

A következQ családforma a panalua család:
- ebbQl alakul majd ki a szabályozott házasság
Itt már a testvérek és az elsQ másod harmad unokatestvérek sem köthetnek házasságot.
Minden Qscsaládnak tehát néhány nemzedék után szét kellett válnia.
A hawaii formában a nQvérek további testvéreikkel közös feleségeik voltak férjeiknek, viszont a férfi testvéreik nem lehettek férjeik.
Itt a férjek már nem nevezték egymást fivéreknek, hanem panamának  kebelbarátnak.
Férjek nQvérei szintén ki voltak zárva a házasságból.
Engels szerint a panama családból keletkezett a nemzettség intézménye a legtöbb helyen.
A csoportcsalád bármely formájában tehát csak az anya kiléte biztos, tehát a leszármazást csak anyai részrQl lehet kimutatni.
A következQ forma a nemzetség.
Engels a nemzetségeket 1 Qsanyára vezeti le. Tehát a nemzetség tagjai nem köthetnek a nemzetségen belül házasságot. A másik nemzetséggel való házasságból származó gyerek viszont szintén az anyaági nemzetség tagja lesz. Engels erre a kétosztály - rendszernek megtalálja oldalágait: a négyosztály rendszert. Engels szerint a dolgokat mélyebbrQl kell vizsgálni, hogy rájöjjünk a törvényi szabályzók szigorára.
Ausztráliában a törzsek több kilométerre laktak egymástól és így 1 férfinek ezt az utat kellett megtennie ahhoz, hogy nQt keressen. Egy törvény viszont kimondja, hogy a többnejqeknek kölcsön kell adnia egy éjszakára egyik feleségüket a vándornak, de a törzsiségi szabály itt is él.
Vannak itt már monogámiára utaló szabályok is, mint pl: a nQrablás, vagy amikor a nQ megszökik. Itt ugyanis mindig egy férfi élvez elQjogot és elQtte lévQk elQjoga megszqnik.
A páros család
A csoportházasságból úgy alakul ki, hogy a többnejqségben megjelenik a fQ feleség, akinek többférjqségben az a férje lesz a fQ férje.
Viszont ezek a kapcsolatok megerQsödnek a vérrokonsági házassági tilalom megerQsödésével.
Engels szerint tehát a csoportos családot kiszorítja a páros család.
Itt a férfi lehet hqtlen és többnejq, de a nQ hqtlenségét kegyetlenül büntetik. A kapcsolatot azonban végleg mind a két fél felbonthatja és a gyermekek anyjukat illetik meg. Engels szerint a vérszerinti rokonság házasságának tilalma fejlQdést hoz. Ezek a törzsek a fejletlenek fölé emelkedtek. A nQk keresetté válnak, így kialakul a nQrablása illetve a nQ vásárlása.
A páros család továbbra sem bomlasztja föl a kommunisztikus háztartást, ez azonban a nQk uralmát jelentette a házban.
A nQk tiszteletét jelentik. A kommunisztikus háztartás, amelyben a legtöbb vagy valamennyi asszony ugyanahhoz a nemzetséghez tartozik, a férjek viszont különbözQ nemzetségnek a tagjai.
A civilizáció hölgye  Engels szerint  sokkal alacsonyabb társadalmi helyzetet tölt be, mint a barbárság kemény, dolgozó asszonya, aki népe szemében valóságos úrhölgynek számított. (Ma megmaradt kifejezések a Lady és a Frau jelentésük: úrnQ.
A nQk szégyenkezés nélkül beszélnek apátlan gyermekükrQl, a páros család és a családházasság átmenetében,
Más törzseknél pl: él az egy éjszaka joga, amikor a vendégek az esküvQn élnek a mennyasszonyra való hagyományos jogukkal.
Ezek a szokások Engels szerint néhol fejlettebb területeken is éltek, még a középkorban is.
A fejlQdéssel viszont a nQ szerepe csökken és törekednie kell az erényességre, a csak egy férfival köthetQ házasságra.
Ez a barbárság jellegzetes családformája, míg a vadságé a csoport házasság, a civilizációé pedig a monogámia.



OPYZô02€²´† ¢ ¦'¨'ª'Â'P())ˆ*À*+Ö-ò-ö./Ú0 1B1l1Ò5ð5ò5T7Z7$8.808B8À9è9Ì;â;ÜBºCL²L´LüôüôîôüêüêæêæâæâÞâÞâÚâÚÖÚÒÈÒÈÒ¾Ò¾Ò°¢ÒžÒ¾—¾Ò“Ò‹Ò‹‰Ò‚

h‘)Ch‘)CUh-j'h‘)C5h£N?

h‘)C56hïh‘)Ch‘)C5>*CJ aJ hÓPh‘)C5>*CJ aJ h-j'h‘)C56hÓPh‘)C56h‘)Ch jLhÜB[hÀZh¾~´hih œ
hÅ&¨0JjhÅ&¨UhÅ&¨3Ó@
ä ô2„´<Ä¢ Î!Ð!@#š#Ø#$D$Ò$&¬&N'))r)Ð)z*òòòòííííííííííááááááíííííí


&
F„^„gd‘)Cgd‘)C
-D`MÆ
ÿøüÿgd‘)Cl†þz*+ ,¶,"-Ò-Î.

/<2r4Ò5ò57¶7B8";<‚=j?>@4AîAÜBºC´LMNMˆMúîîîîúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú


&
F„^„gd‘)Cgd‘)CEngels szerint a házasság és a családformák egyenesen arányosan fejlQdtek a gazdasággal.
Csoportházasság = csoportos vadászat
Törzs = törzsi vadászat, elraktározás
Páros házasság = háziasítás
Rabszolgaságnak nincs értelme a barbár világban, a legyQzötteket vagy megölik, vagy testvérnek fogadják. KésQbb kialakul a kézmqvesség, állattenyésztés, földmqvelés, erQsödik a rabszolgatartás fontossága.
Kialakulnak a kisebb családok, saját tulajdonnal rendelkezve mint pl: háziállat, ezek gyorsan szaporodnak ezért több ember kell az Qrzésre, így alakul ki a rabszolgatartás.
Az élelemszerzés az apa feladata ezért az szükséges eszközök is az apa tulajdonát képezik,
A gyermeke ezeket az anyajog miatt nem örökölhetik. Az apa vagyonát saját nemzettsége örökli.
Ezért kénytelenek voltak a vagyon családban tartás miatt megdönteni az anyajogú öröklést.
Engels szerint ez így mehetett végbe, hogy a jövQben születQ fiúgyermekek a törzsben maradtak, a leánygyermekeknek pedig anyjuk törzsébe kerültek.
Engels itt is az akkor élQ indián kultúrákra hivatkozik: Az anyajog megdöntése a nQi nem világtörténelmi veresége volt a nQk élvezeti és gyermeknemzési eszközzé váltak.
Jó példa a római család Engels szerint a Família szó jelentése itt a házi rabszolga, a Famulus szó jelentése pedig az egy férfi tulajdonában élQ rabszolgák, melyek örökölhetQk.
Az ilyen családforma átmenet a monogámiába. Ezzel a patriarchális családdal Engels az írott történelemig levezette a családformákat. Kimutathatónak tartja ezt a közösséget több európai államban is.
Engels szerint a kialakuló 4. fQ forma a monogámia:
A férfi uralmán alapul
Célja olyan gyermeke nemzése ahol az apaság vitathatatlan, hogy vérszerinti örökösök lehessenek.
Házasságot csak férfi bonthat föl.
Szokásjogból még mindig csalhatja feleségét
A nQ büntetése még kegyetlenebb, ha félrelép.
Az ókori görögöktQl származtatja Engels , hivatkozva az Iliász rabnQ körül forgó harc történetére.
A rabnQk gyermekei ebben a formában csak minimális részt örökölhetnek.

Athénban a nQk elzárva, Qrizetben éltek, voltak mellettük rabnQk is a házban és a férj az államilag támogatott prostitúcióval is élhetett.
Ez a forma a köztulajdon végleges eltqnésével jött létre, mint a magántulajdon.
A Hetérizmus az elvált nQkkel való kapcsolat házasság mellett az önodaadásból alakul ki, azaz önátengedési áldozatból,
ElQször a templomban történt a szerelem istennQjének templomában és a pénz a templomot illette. Ezzel egy idQben alakult ki a szabad nQknél is az iparszerq prostitúció.
Szóval ott a család feje a férj aki csalhatja a feleségét és ott a feleség, aki jog nélkül csalja a férjét. A házasságtörést próbálták elnyomni, de soha nem sikerült.
A római monogámiában a nQt több jog illette: felbonthatták házasságukat férjükkel.
A németek fél-átmenete következtében kialakult az egyéni szerelem a monogámiában: lovagi szerelem formájában a középkorban
A katolikus vallás éppen ezért eltörli a válást, mivel rájönnek hogy a házasságtörés ellen nincs orvosság.
Ekkor az emberek nagy része még mindig a szülQk akaratából házasodik.
A protestáns országokban kialakul egy omlós unalmú családi boldogság Engels szerint.
SQt megállapítja, hogy korukban csak a proletariátus körében lehet a nemi szerelem a nQhöz viszonyulásban szabály.
Mivel a nQ elkezdett dolgozni, munkahelyre jár, pénzt keres, így kicsúszik a férfi lába alól a talaj. Ha nem szeretik egymást, akkor szét is válhatnak.
A modern törvényrendszer elismeri, hogy a házasság csak mindkét fél akaratából jöhet létre, azon belül pedig egyenlQ joggal rendelkeznek. de Engels azt is mérlegeli, hogy olyan országokban ahol a szülQi örökségbQl nem kizárhatók a gyerekek, ott kötelességük kikérni a szülQ véleményét és beleegyezését.
A fejlQdés során a nQ kiesik a termelésbQl és Engels arra következtetésre jutott hogy csak a megjelenQ nagyipar nyitotta meg ezt az utat a nQ elQtt, de csak a proletár nQ elQtt. Szerinte a kor családjaiban javarészt a férj a burzsoá, a nQ a proletáriátus. Még a tQkésosztály problémája nincs megoldva addig a nQk egyenlQtlenségének problémája, sincs megoldva.
Szerinte a nQ felszabadítása akkor lehetséges, ha újra bevonják a köztermelésbe.

Összefoglaló:
Engels írásában a házasságnak 3 fQ formáját ismertük meg, amelynek magfelelnek a fejlQdés 3 szQ szakaszának.
Az író szerint ez a három fQ szakasz:
- Vadság - csoportházasság
- Barbárság - páros házasság házasságtörés
- Civilizáció - monogámia
Prostitúció

A házassági szerzQdésnek ezekben a formákban nem saját akaratából q, hanem gazdasági megoldásokból jöttek létre.
És Engels arra a következésre jutott, hogy a haladásban a nQktQl folyamatosan megvonják a nemi szabadságot, a férfiaktól nem. Ami a nQnek szégyen, a férfinak dicsQség.
A fejlQdés folyamán az Qsi hetérizmus egyre inkább válik prostitúcióvá. Annál demoralizálóbb a hatása. A prostitúció a nQk közül csak azt süllyeszti le aki áldozatul esik, a férfiak jellemét viszont globálisan lealacsonyítja.
Viszont véleménye szerint most olyan társadalmi változáson megyünk keresztül, amely a monogámia gazdasági alapzatait eltünteti, így a prostitúciót is.
Mivel a monogámia alapja a magántulajdon öröklése, de ha köztulajdonná válnak a termelési eszközök, eltqnik a bérmunka, az örökösödési gond minimumra csökken. Ha eltqnik a bérmunka nem kénytelen a nQ testét árúba bocsátani, így kialakul a kétoldalú monogámia, ahol a férfi is monogám.
Kialakul az egyéni nemi szerelem egy igazabb formája.

Ez az ókortól sokkal eltérQbb:
feltételezni a viszont szerelmet
az egyének féltik a másikat, nem akarják elveszíteni egymást, létezik a kölcsönös felelQsség
és létrejön a nemi kapcsolat egy új megítélése, szerelembQl fakadt-e vagy sem.
Ezen kívül megállapítja, hogy az ember csak akkor felelQs cselekedeteiért,. Ha azokat akaratának teljes szabadságában követte el és erkölcsi kötelesség ellenállást tanúsítani minden erkölcstelen tettre való kényszerítéssel szemben.
Tehát erkölcstelen minden házasság, amely nem kölcsönös nemi szerelmen és nem a házasfelek valóban szabad megállapodásán nyugszik.
De a házasság kötés teljes szabadsága csak akkor vihetQ általánosan keresztül, ha a tQkés termelésnek és az általa létrehozott tulajdon viszonyoknak és kiküszöbölése eltávolította mindazokat a gazdasági szempontokat amelyeknek befolyásuk van a párválasztásra. Akkor nem marad más, mint a kölcsönös vonzalom. Minthogy a nemi szerelem természeténél fogva kizárólagos, ezért a nemi szerelemre alapított házasság természeténél fogva monogám. A férfi uralma a házasságban gazdasági uralmának következménye, és ezzel együtt megdQl.
Engels nem ítéli el a válás intézményét, sQt hasznosnak tartja, mert ha csak a szerelemre alapított házasság erkölcsös, akkor csak az a házasság erkölcsös, ahol a szerelem meg is marad.
Tehát a szerelem véget érése, vagy egy új szenvedélyes szerelem megjelenése jótéteménnyé teszi a válást.
A tQkés termelés nem hozott pozitív változásokat, de hogy mi lép a helyére, Engels szerint majd a következQ generációk tudják elmondani. Ez majd eldQl, ha felnQ egy új nemzedék, olyan férfiaké, akik nem kerülnek soha olyan helyzetbe, hogy pénzt adjanak egy nQ odaadásáért, vagy más eszközökkel megvásárolják azt és olyan nQké, akik soha nem adnák oda magukat csak a valódi szerelmüknek, és soha nem halasztanák el a valódi szerelmet.
A monogámiának haladnia kell a társadalom haladásával, a család a társadalmi rendszer teremtménye, és ennek mqveltségi állapotát tükrözi vissza.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

10 10.16-2 2009. május 21. 4. óra 4.előadás algebra állattan arc baudelaire biofizika cisco diasor egészségszociológia emission trade energia éptöri ii etzs finance gábor gazdasági matematika hónolás inflog inverz és összetett függvény irodalomesztétika kamatláb kassák kiadott anyag korai csecsemőkor kosztolányi környezet levelező magyarország mechanika3 zh minta modern német felvilágosodás nevelés növény okj parazitológia pcd stendhal számvitel i szerep szervetlen szigetelés teszt trade vállalatgazdaságtan vízlágyítás