eu első 4 előadás

Országok listájaHungaryPázmány Péter Katolikus EgyetemVitéz János KarAndragógiaEU Ismeretekeu első 4 előadás

EU-SZAKISMERETEK

ALAPFOGALMAK:
INTEGRÁCIÓ = egységesülési folyamat, részeknek egésszé való összeolvadása, egységesülése; a részek alkalmazkodása és összefonódása egy magasabb egészben.
NEMZETKÖZI INTEGRÁCIÓ = szuverén államok és nemzetgazdaságok önkéntes, komplex, gazdasági és politikai összekapcsolódása. Célja valamilyen közös elQny megszerzése. HajtóerQi: a nemzetközi kereskedelem és a tQkemozgások liberalizációja, technológiai fejlQdés felgyorsulása, információs társadalom kialakulása, dereguláció.
INTEGRÁCIÓS TÍPUSOK:
PREFERENCIÁLIS VÁMÖVEZET  a résztvevQk egymásnak vám és/vagy egyéb kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak
SZABADKERESKEDELMI TERÜLET (TÉRSÉG)  a kereskedelem belül liberalizált (nincs vám, kvóta), kifelé viszont önálló kereskedelempolitikát folytat minden tagállam.
VÁMUNIÓ  belül liberalizált kereskedelem (áruk, szolgáltatások szabadsága), kifelé közös vámok, közös kereskedelempolitika
KÖZÖS PIAC  áruk, szolgáltatások, tQke, munkaerQ szabad áramlása--- a négy alapszabadság megvalósulása
EGYSÉGES PIAC  a nem vámjellegq fizikai (határformalitások, határellenQrzés), pénzügyi (költségvetési, adózási szabályok), technikai (tagállami jogszabályok, szabványok) akadályok lebontása
GAZDASÁGI UNIÓ  gazdaságpolitikák integrációja, nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása, harmonizálása; fontos eleme a közös valuta, a monetáris unió
POLITIKAI UNIÓ – kormányzat és törvényhozás átvitele az integráció szintjére; fontos eleme a közös külpolitika, és a bel- és igazságügyek integrációs szintre emelése
IGC = Intergovernmental Conference – kormányközi konferencia; a tagállamok kormányainak képviselQi részvételével zajló tárgyalássorozat. Akkor hívják össze, ha a tagok az alapszerzQdések módosítását tervezik bQvítés vagy mélyítés szándékával. Nem az EU intézményi keretében folynak. Miért? Mert szuverenitás- átadásról van szó, így itt az államoknak szuverén hatalmakként kell megjelenniük. Döntési forma: konszenzus, illetve ratifikáció.

I. ELPADÁS
AZ INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE A II.VILÁGHÁBORÚTÓL NAPJAINKIG I.

Bevezetés
Az európai államok egysége ugyan csak a XX. században vetQdött fel reális lehetQségként, de az eszme régebbi: Dante, integrációelméletek

A II. világháború után létrejött a NÉPSZÖVETSÉG - laza kormányközi együttmqködés volt. De nem akadályozta meg a második világégést, oka: egy ilyen szervezQdésben a tagállamok nem láttak garanciát az együttmqködés fenntarthatóságára.

A kialakuló kétpólusú világrendben csak az öreg kontinens egységesülése révén lehet befolyást gyakorolni nemzetközi szinten. (USA gazdasági fölénye, Szovjetunió fenyegetése)

Mozgalmak jelentek meg az európai egység támogatására:
FÖDERALIZMUS- szupranacionális intézmények szükségesek
KORMÁNYKÖZI EGYÜTTMpKÖDÉS- laza összefogás kell, ne sérüljön a nemzeti szuverenitás
Kérdés: politikai, gazdasági, netán katonai jellegq unió szükséges-e?

Eredmény: EURÓPA TANÁCS
1949. május 5. London
ez regionális nemzetközi szervezet, nem szupranacionális, nem tartozik az EU-hoz
ma 46 tagja van
székhelye: Strassbourg
fontos szerve: Emberi Jogok Európai Bírósága
céljai: plurális demokrácia, jogállamiság, emberi jogok védelme

3. NEMZETKÖZI HELYZET
Egyesült Királyság nem akar integrációt, a Benelux államok igen (1948-ra meg is alakítják a Benelux Uniót)
Német kérdés: USA megerQsítené Németországot; Európa a tapasztalatok miatt vonakodik
Német-francia ellentét- ennek feloldása fontos Európa jövQjének szempontjából
Kelet-Közép-Európa kérdése: 1947-re ez a régió szovjetizálódott, és teljesen elszakadt a Nyugattól (vasfüggöny)
ElQbbire válaszként: 1948: OEEC- Európai Gazdasági Együttmqködés Szervezete- a KGST-vel szemben eltérQ gazdaságpolitikai irány
Katonai válasz- 1949. NATO- erre lesz a Szovjetunió válasza a Varsói SzerzQdés 1955-ben

4. Az ESZAK megalakulása
kiindulópont: a gazdasági együttmqködéssel kell kezdeni, a végcél a politikai unió
SCHUMAN-TERV: célja egy francia-német mag köré szervezQdQ európai föderáció; tervalap: a szén-és acélipar központi ellenQrzése révén lehetetlen a háborús szervezkedés (német szén+ francia acél)
Nemzetközi visszhangja: UK-nem; Benelux államok, Olaszország-igen
Eredmény: Európai Szén- és Acélközösség, 1951. április 18. Párizs

5. Az integráció továbbfejlesztése
50-es évek: katonai közösség terve- NATO-n kívül: Nyugat-Európai Unió, Európai Védelmi Közösség- kudarc
1955-56: SPAAK-JELENTÉS: cél a gazdasági integráció elmélyítése, kiterjesztése; nemcsak kormányközi, de szupranacionális intézmények is kellenek
eredmény: Európai Gazdasági Közösség, Euroatom megalakítása- 1957. Március 27. Róma

6. Az integráció elsQ tizenöt éve
gyors belsQ integráció jellemzQ
1968-ra megvalósul a vámok és a mennyiségi korlátok lebontása, és közös külsQ vámokat alakítanak ki
1962- döntés az egységes agrárpolitika kialakításáról- agrárprotekcionizmus (a hazai áruk védelmét jelenti)
kereskedelem évi bQvülése 12 %
gyors mqszaki innováció, gazdasági modernizáció, fogyasztás bQvülése, 5%-os GDP-növekedés évente
UK csatlakozási szándéka 1961-ben és 1967-ben: francia vétó

7. Az Egyesülési SzerzQdés
1967- re összevonták a három integrációs szervezet párhuzamosan mqködQ intézményeit- létrejött az EK

8. BQvülések
1970: tárgyalások az Egyesült Királysággal, Dániával, Írországgal, Norvégiával  elsQ három 1973-ban csatlakozott
1981. Görögország
1986. Spanyolország, Portugália

Következmény: az integráció világgazdasági súlya megnQtt: az USA egyre inkább versenytársként kezeli.

9. A második 15 év
olajválság 1973-ban. Szétesik a Bretton Woods-i pénzrendszer. E körülmények megzavarják a belsQ kereskedelmet, eredmény: tagállami protekcionizmus, integráció lassul, brit harc a nettó befizetés ellen
integráció minQségi fokozódása:
a közös kereskedelempolitika teljesen kiépült
1979. Európai Monetáris Rendszer- a pénzügyi stabilitás alapja
1974-tQl RENDSZERES állam-és kormányfQi szintq egyeztetések az EURÓPAI TANÁCSBAN
a bQvülésekkel új problémák jelennek meg: gazdasági- társadalmi kohézió kérdése {strukturális és kohéziós alapok}
II. ELPADÁS
AZ INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE A II.VILÁGHÁBORÚTÓL NAPJAINKIG II.

10. Az Egységes Európai Okmány
protekcionizmus következtében megsokszorozódtak a nem vámjellegq korlátozások; megoldás: DEREGULÁCIÓ (nemzeti adminisztratív intézkedések felszámolása)
intézményi téren ehhez szükséges a konszenzus felszámolása, a döntéshozatal átalakítása
1985. Fehér Könyv a Bizottságtól- célja a fizikai, pénzügyi, technikai korlátok felszámolása
1986. február 18. Luxembourg: 1992. december 31-ig meg kell valósítani az egységes piacot, ezzel párhuzamosan szükséges a közösségi jogalkotás és a tagállami jogharmonizáció
300 irányelvet tartalmazott az okmány
FQbb elemei:
protekcionista elQírások, szabványok felszámolása
tQkemozgások korlátozásának megszüntetése
szolgáltatások liberalizálása
EP befolyása nQ
Bizottság hatásköre szélesedik
Tanácsban a minQsített többségi szavazási forma nagyobb szerepet kap

11. KözösségekbQl Unió: a Maastrichti SzerzQdés
1986. Elhatározás egy kormányközi konferencia összehívására, mely az EK gazdasági és politikai továbbfejlesztési lehetQségeivel foglalkozna
Kérdés: milyen legyen az integráció iránya a jövQben?
gazdaságilag: cél az egységes valuta, a monetáris unió megteremtéséért
politikailag: megoldatlan a német, illetve a kelet-közép-európai kérdés
e két témát két külön, de párhuzamosan folyó konferencia tárgyalta 1990-1992 között.
1992. február 7. AlapszerzQdés aláírása;
Tartalma:
gazdasági és monetáris unió, közös valuta 1999-ig
közös kül- és biztonságpolitika felállítása
közös célok a bel- és igazságügyek területén
uniós állampolgárság kiegészítQ jelleggel
személyek szabad mozgása
EURÓPAI UNIÓ- elnevezés: de ez inkább politikai fogalom, mivel nem kapott önálló jogi személyiséget, azzal továbbra is a Közösségek rendelkeznek
Európai Gazdasági KözösségbQl Európai Közösség lett
Hárompilléres szerkezet

EURÓPAI UNIÓ I. PILLÉR II. PILLÉR III. PILLÉR EK (EGK)
ESZAK
EUROATOM

KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA BEL-ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMpKÖDÉS
(1997: RENDPRSÉGI ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMpKÖDÉS) .

Intézmények: EP hatásköre nQ, Tanácsban a többségi szavazás nagyobb szerepet kap
SZUBSZIDIARITÁS elvének beiktatása a közösségi döntéshozatalba

Maastrichttól Amszterdamig
újra elQtérbe kerül az euroszkepticizmus- nehézségek az Uniós szerzQdés ratifikálása körül (Franciaország, Dánia)
gazdasági recesszió- megviselte a monetáris rendszert
szigorú gazdaságpolitikai intézkedések 1996-97--- közös valuta 1999. jan.1: ECU (pénzforgalomban nem jelenik meg)
újabb csatlakozni kívánók: Ausztria, Finnország, Norvégia, Svédország
Társulási szerzQdések Kelet-Közép-Európa országaival
BQvülés- 1995. január 1.  Ausztria, Finnország, Svédország

Amszterdam
új IGC 1996 márciusától 1997 júniusáig
okai: az EK kinövi intézményrendszerét; az új rendszer vizsgálatot igényel
alapszerzQdés - 1997. október 2.
elQrelépések: második és harmadik pillérben;
foglalkoztatáspolitika uniós szintq összehangolása - bekerült a közösségi politikák közé
EP szerepe tovább nQ, átalakult az együttdöntési eljárás
Tanácsban átláthatóbb a döntéshozatal
Mit nem ért el?
Tanácsban a konszenzusos döntések számának minimálisra csökkentése
Tanácsi szavazatok újrasúlyozása
Bizottság méretének és összetételének meghatározása
= AMSZTERDAMI MARADÉKOK

Nizza
2000. február- december
kifejezetten az intézményrendszer és a döntéshozatal átalakítását célozta, hiszen ekkorra 12 külsQ államnak adott tagjelölti státuszt az EU
2000. február 26.- alapszerzQdés
elQrelépés:
minQsített többségi döntések számának növelése
népességalapú tanácsi szavazati súlyozás
nem oldódott meg:
demokratikusabb és hatékonyabb intézményrendszer
Bizottság mérete és összetétele
DE: lehetQvé tette a keleti bQvítést
NIZZAI NYILATKOZAT: 2004-ben újabb IGC- t kell kezdeni, hogy hosszabb távú reformot építhessenek fel, az intézményrendszer reformja, illetve az integráció jövQje érdekében.

Nizza után: BPVÍTÉS ÉS MÉLYÍTÉS párhuzamosan
BQvítés: mennyiségi többletet jelent, az Uniónál a tagállamok számának növekedése.
Mélyítés: minQségi változás, az integráció növelése.
Nizza után aláírják Kelet-Közép-Európa országaival a csatlakozási szerzQdést, valamint Románia és Bulgária is tagjelölt lesz = bQvítés
A Nizzai Nyilatkozatban lefektetik az intézményrendszer reformjának szükségességét = mélyítés

Az AlkotmányszerzQdés
az Unió jövQjének kérdését össztársadalmi vitára bocsátják
majd: független intézmény az alkotmányszerzQdés kidolgozására- Európai Konvent 2002. február-2003 július, 105 tagú
IGC: 2003. október  2004. július
Aláírás: Róma, 2004 okt.29.
FQbb elemei:
összefoglalja a szerzQdéseket
felszámolja a hárompilléres struktúrát
az Unió jogi személyiséget kap
hatáskörtisztázás
döntéshozatal egyszerqsítése
intézményi változások
Alapjogi Chartát beemeli a szerzQdés szövegébe

17. A lisszaboni stratégia
célja: a versenyképesség erQsítése:
a tagállamok gazdaságpolitikájának konkrétabb összehangolása
foglalkoztatás, gazdasági reformok, szociális kohézió megerQsítése
tudásalapú társadalom kiépítése
stratégia lényege: az EU a modern gazdaság meghatározó elemeit kihasználva ad választ a fQ gazdasági és szociális kihívásokra
központi célkitqzése: 2010-re az EU legyen a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága, amely képes a fenntartható fejlQdésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb minQségq munkahelyeket teremt.
Fenntartható fejlQdés fogalma az EU-ban: a jövQt a környezetvédelem, a gazdasági növekedés, és a szociális elQrehaladás hármasára kell építeni.
2005. stratégia megvalósulásának félidei felülvizsgálata  valahogy nem akar teljesülni a célkitqzés Európában, eredmény: új központi cél- fenntartható fejlQdésen alapuló versenyképesség (már nincs szó 2010-rQl, és a világ lehagyásáról )

III. ELPADÁS
AZ UNIÓ HATÁSKÖREI - A HÁROM PILLÉR

Bevezetés
két cél az Unió létrehozásakor:
gazdasági unió elérése, integráció mélyítése--- I. pillér
politikai unió- tisztán kormányközi alapon--- II, III. pillér

2. A három pillér tagozódása
az alapszerzQdések fektetik le
az Európai Tanács és a Miniszterek Tanácsa rendelkezik átfogó kompetenciával mindhárom pillérben, a többi közösségi intézményt a II. és a III. pillér csak kölcsönveszi .
az I. pillérben vannak szupranacionális elemek, a II. és a III. pillér kormányközi jellegq.

A három pillér összehasonlítása

Szempont I. PILLÉR II. PILLÉR III. PILLÉR 1. intézményi jelleg Szupranacionális intézményi dominancia Tagállami együttmqködés 2. intézmények szerepe
Bizottság:

-Parlament:


- Bíróság:

kizárólagos javaslattevQ, döntés-elQkészítQ
társdöntéshozó, társjogalkotó, illetve konzultáló
közösségi jog értelmezése, betartatása
nem kizárólagos, a tagállamok is
konzultál, de inkább csak tájékoztatják

csak akkor cselekvQképes, ha felkérik
ugyanez

ugyanez


elQzetes értelmezési jogkör
3. mqködési struktúra Bonyolult, magasabb fokú Egyszerq, átlátható 4. Tanács szerepe COREPER, Minisztertanács = döntéshozás Politikai és Biztonsági Bizottság = politikai egyeztetés, döntéshozás Koordinációs Bizottság = egyeztetQ szakértQi fórum 5. döntéshozatal jellege MinQsített többségi dominál Konszenzusos dominál 6. integrációs szint Szoros, átfogó: gazdaság egésze, élet más területei Egy-egy pontosan körülhatárolt területen létezik
A hatáskörök elhatárolásának és gyakorlásának alapelvei
SZUBSZIDIARITÁS = azokon a területeken, melyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörbe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben az intézkedés céljait a tagállamok saját szintjeiken nem tudják kielégítQen megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.
ARÁNYOSSÁG = az Unió fellépése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a szerzQdések célkitqzéseinek eléréséhez szükséges.
HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁS = az Unió a tagállamok által az AlkotmányszerzQdésben ráruházott hatáskörök határain belül jár el az abban foglalt célkitqzések megvalósítása érdekében. Ez azt is jelenti, hogy minden olyan hatáskör, amelyet a SzerzQdés nem ruházott át az Unióra, a tagállamoknál marad.

A hatáskörök típusainak meghatározása
3 kategória van:
olyan területek, ahol az Unió kizárólagos hatáskörrel bír
olyan területek, ahol a hatáskörök megosztottak az Unió és a tagállamok között
olyan területek, ahol a nemzeti parlamentek hatásköre dominál, az Unió itt összehangoló, támogató, kiegészítQ intézkedéseket tehet.
- vitás területek:
közös kül- és biztonságpolitika
nem lehet kizárólag uniós politika
nem lehet megosztott vagy kiegészítQ jellegq sem
gazdasági és foglalkoztatáspolitika  összehangolás

A kategóriák tartalma
KIZÁRÓLAGOS HATÁSKÖR = csak az Unió alkothat és fogadhat el kötelezQ erejq jogi aktust; a tagállamok ezeket hajtják végre
Területei:
vámunió
belsQ piac mqködéséhez szükséges versenyszabályok
közös kereskedelempolitika
tengerek biológiai erQforrásainak megQrzése
nemzetközi megállapodások
ha valamely uniós törvényalkotási aktus írja elQ
ha az Unió hatásköreinek belsQ gyakorlásához szükséges
ha közös szabályokat érint
ha a közös szabályok alkalmazási körét megváltoztatja
MEGOSZTOTT HATÁSKÖRÖK = a tagállamok ÉS az Unió is alkothat és elfogadhat kötelezQ erejq jogi aktust
Területei:
belsQ piac
szociálpolitika egy része
gazdasági  társadalmi  területi kohézió
mezQgazdaság és halászat
környezet
fogyasztóvédelem
közlekedés
transzeurópai hálózatok
energiaügy
szabadság, biztonság, jog érvényesülésének térsége
közös egészségügyi biztonsági kockázatok
A tagállamok intézkedéseit TÁMOGATÓ, ÖSSZEHANGOLÓ, KIEGÉSZÍTP INTÉZKEDÉSEK = az Unió nem vonja el a tagállamok hatásköreit
Területei:
emberi egészség védelme és javítása
ipar
kultúra
idegenforgalom
oktatás, ifjúság, sport, szakképzés
polgári védelem
igazgatási együttmqködés
KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA = az Unió hatásköre a külpolitika minden területére és a biztonság valamennyi kérdésére kiterjed
Alapjai:
a tagok közti kölcsönös politikai szolidaritás
általános érdekq ügyek azonosítása
tagállamok fellépésének összhangja
GAZDASÁG- ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁK ÖSZZEHANGOLÁSA
Tanács: gazdaságpolitikai iránymutatások
Euró-országok: külön rendelkezések
Foglalkoztatáspolitika: iránymutatás
Szociálpolitika: kezdeményezések

6. Rugalmasság a hatáskörgyakorlás során  RUGALMASSÁGI KLAUZULA
EK SzerzQdés 308. cikk  lehetQséget teremt rendelkezésre akkor is, ha nincs hatáskör, de valamely fontos cél megvalósulásához szükség van a rendelkezésre.
Eljárási rendje: a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követQen a Tanács konszenzussal dönt.

IV. ELPADÁS
INTÉZMÉNYRENDSZER I.:
TANÁCS, PARLAMENT, BIZOTTSÁG, BÍRÓSÁG, SZÁMVEVPSZÉK

Az intézményrendszer jellege
egyedülálló képzQdmény a nemzetközi jogban
kormányközi és nemzetekfeletti jegyek keverednek mqködésében
4 fQ intézménye:
Tanács: tagállami kormányok nemzeti érdeke
Parlament: politikai pártok, állampolgárok érdeke
Bizottság: közösségi bürokrácia érdeke
még két fQ intézmény: Bíróság, SzámvevQszék

A Tanács
A. Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa)
FOGALMA: Az EU elsQdleges, kormányközi alapon mqködQ, döntéshozó, jogalkotó szerve. Tagjai a tagok kormányainak képviselQi, általában az adott témáért felelQs miniszterek, illetve delegáltak.
Szakminiszterek testületei = szektoriális tanácsok
Tanácsi formációk-9db
- Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa: többit átfogó tanács-külügyminiszterek, európai ügyekért felelQs miniszter, államtitkár
- Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa - ECOFIN
- Bel-és Igazságügyek Tanácsa
- Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács
- Versenyképességi Tanács
- Közlekedési, Hírközlési és Energia Tanács
- MezQgazdasági és Halászati Tanács
- Környezeti Tanács
- Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács
ElsQ 3 +mezQgazdasági: havonta, többi, évente 2-6-szor ülésezik.
Székhely: Brüsszel; évi 3-szor-Luxembourg; informális találkozók: soros elnökséget adó országban
Apparátusa: FQtitkárság, 2500 fQ
-élén: tagállamoktól független fQképviselQ, fQtitkár- kül-és bizt.pol. feladatok: MR.CFSP
Javier Solana
Helyettese vezeti a titkárságot.
1b. A COREPER= Állandó KépviselQk Bizottsága
- a Tanács munkáját segíti, elQkészíti
- tagjai: brüsszeli állandó képviseletek vezetQi és beosztottjaik
- kapcsolattartás a kormányokkal, a Bizottsággal, nemzeti adminisztrációkkal
- két szintje: C. II. - állandó képviselQk-politikai egyeztetés
C. I.- helyettesek fóruma- szakmai, technikai kérdések
SCA= MezQgazdasági Különbizottság
1c. Tanácsi munkacsoportok
-250 db, állandó vagy eseti csoport, számuk és feladatuk az aktuális napirendeknek megfelelQen alakul
-tagjai: tagállami minisztériumi munkatársak
-folyamatos köztük a kapcsolattartás

B. Az Európai Tanács
- állam-és kormányfQk + Bizottság elnöke a tagjai
- hivatalosan nem a Tanács része
- az Unió csúcsszerve
- nagy horderejq, stratégiai kérdésekben dönt, és meghatározza az általános politikai irányvonalat
- itt születnek a tagállamok megegyezései is- PACKAGE DEAL- kompromisszumos döntések
- évi 4 ülés( hivatalos)- Brüsszelben
A soros elnökség:
-Ausztria, Finnország jövQre
-2011/1- Magyarország
A Parlament
FOGALMA: az Unió polgárai által közvetlenül választott képviselQtestület; társ-jogalkotó, társ-döntéshozó, konzultatív és ellenQrzQ szereppel bír
- tagjai nemzetközi pártfrakciókba tömörülnek
a. Választása és politikai összetétele
-1979-ben választották elQször, elQtte a nemzeti parlamentek delegálták.
- öt évre szóló mandátum
- nincs egységes választási rendszer: alapelv: listás rendszer- 18 tagállamban országos lista, 6 állam- regionális lista, Írország-egyéni átvihetQ szavazat
- mandátumszámok: népességarányosan, kedvezményezve a kisebb országokat: mi-24 fQ
- létszáma: 732 fQ
- politikai hovatartozás szerint tömörülnek a képviselQk politikai csoportokba: minimum öt tagállamból minimum 19 képviselQ alakíthat ilyet:
-Európai Néppárt és Európai Demokraták 268
-Ep Szocialista KépviselQcsoportja 200
-Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért 88
-Zöldek/Szabad Szövetség 42
-Egységes Európai Baloldal/Zöld Baloldal 41
-Függetlenség/Demokrácia 37
-Nemzetek Európájáért Unió 27
-Függetlenek 29
A két nagy 60%-os arányban van.
b. TisztségviselQi és testületei
- 2 és félévente: elnökválasztás- Josep Borell, katalán, szocialista
+14 alelnök
Két vezetQ testülete: Elnökök Konferenciája: elnök és frakcióvezetQk: politikai döntések, napirend, bizottságok összetétele, kapcsolattartás
Büró: elnök és 14 alelnök: szervezeti, apparátusi, pénzügyi kérdések
- szakbizottságok: 20 db van jelenleg- szakmai döntések meghozatala
1 képviselQ általában minimum 2 bizottság tagja; raportQr- témafelelQs
- egyéb bizottságok: ideiglenes, vizsgáló, vegyes
c. Munkarendje
- plenáris: Strassbourg
- bizottsági: Brüsszel
- fQtitkárság: Luxembourg
- 1 hét plenáris+ két hét bizottsági+ 1 hét frakcióülések
A Bizottság
FOGALMA: az Eu mindennapi munkáját végzQ döntéselQkészítQ, kezdeményezQ, javaslattevQ szerve, bizonyos esetekben döntéshozó is.
- Szupranacionális: az Unió érdekét szolgálja, nem a tagállamokét; a közösségi érdek Qre
- Élén: 25 biztos, alattuk-20 ezres apparátus
- Székhelye: Brüsszel
- Tagjai:
2004. november 1-tQl tagállamonként 1-1 tagja van (Nizza és csatlakozási szerzQdések alapján)
korábban: öt állam 2-2 tag, többi kicsi 1-1 tag: 20 tagú volt
KésQbb: 27 tagállamig 27 tag, majd rotáció.
- Élén: elnök- José Manuel Barroso- politikai és stratégiai irányító, munka irányvonalának kijelölése, belsQ szervezet kialakítása; Tanács minQsített többséggel jelöli, EP jóváhagyja
- Biztosok-tárcákat kapnak, hatáskörüket mindig újraértelmezik.; EP+ET jelöli ki Qket
- 2005. okt.31-ig tart a jelenlegi mandátum
- bizalmatlansági indítvány van az EP felQl; 2/3-ossal tagokat válthat le ugyanQ
- beszámolási kötelezettsége a Parlament felé van
Hivatali struktúrája:
-Biztosok---fQigazgatóságok---hivatalok
-jelenleg 37 szervezeti egysége van
Biztosi kabinetek: a biztosokhoz kötQdQ segítQk- kapcsolattartás, döntés-elQkészítés, egymás közti egyeztetés, szereplések, tagállami kapcsolat.
Hatáskör:
közösségi kérdésekben kizárólagos döntéskezdeményezQ
jogalkotás- néhány esetben
végrehajtás- korlátozott esetekben
költségvetés-tervezet elkészítQje, illetve menedzselése
a SzerzQdések Qre
jelentéseket készít az EU állapotáról
EK külsQ képviselQje

A Bíróság
FOGALMA: az EK legfQbb bírói fóruma, amely a tagállamoktól és a közösségi intézményektQl független intézményként biztosítja a közösségi jog egységes értelmezését és alkalmazását.
Összetétele:
-tagállamonként egy bírából áll, akiket a kormányok jelölnek, megújítható 6 éves idQszakra, félidQs rotációval, elmozdíthatatlanok
3 évre maguk közül választanak elnököt
Munkamódszere- 3-5 fQs tanácsokban, illetve teljes ülésen ( ritka)
- 8 fQtanácsnok, munka segítQi, 6 év, ugyanaz.- adott ügyeket összefoglalják.
ElsQfokú Bíróság: ez végzi a közösségi jog értelmezését, többi ua.
Szakbíróságok- egy van: Közszolgálati Törvényszék
Feladatai:
közösségi jog védelme
egységes értelmezése és alkalmazása
betartásának felügyelete
hatáskörök ellenQrzése
nemzetközi egyezmények jogi véleményezése elQzetesen
Eljárásai:
kötelezettségszegési-tagállamokkal szemben, Bizottság indítja
semmisségi- közösségi intézmények döntéseinek jogszerqsége- tagok és intézmények kezdeményezik
mulasztási-intézményekkel szemben
kártérítési
véleménykérési- nemzetközi egyezmények elQtt
elQzetes döntéshozatali- irányadás a nemzeti bíróságoknak
fellebbviteli-kivételes
-írásbeli rész hangsúlyosabb, de van szóbeli is

A SzámvevQszék
FOGALMA: a közösségi pénzügyek ellenQrzésével megbízott független testület
- székhelye: Luxembourg
Összetétele:
- tagállamonként 1 tag, kormányok jelölik, Tanács- EP konzultáció után- minQsített többséggel nevezi ki megújítható 6 évre.
- maguk közül elnököt 3 évre
Feladata:
- az EU a költségvetési szabályoknak és a kitqzött céloknak megfelelQen költi-e el a pénzt- ezt vizsgálja
- a bevételeket is ellenQrzi
- a kiadások elérték-e a céljukat- ezt is felügyeli
- közösségi intézményeket, nemzeti, regionális, helyi szerveket, külsQ, segélyezett országokat is ellenQrizhet.
Évente jelent a Parlamentnek.
- készíthet jelentést a költségvetéssel kapcsolatban is
- tanácsadás pénzügyi téren az intézményeknek







PAGE 


PAGE 15

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

a1 allegória apoptózis architektúra áteresz athén bioetika biokémia deriválás dettre gábor dia egészségszociológia éptöri eredménykimutatás érzékelő etnográfia eu ismeretek feladatok gazdaságföldrajz gazdasági magánjog gén germánok halál hulladékkezelés jogi alapismeretek jogszabályok keringés kibernetika kifejtés környezettechnikai műveletek közigazgatástörténet kurzusleírás marketing tétel matek jegyzet minőség miskolci egyetem montázs növényszervezettan jegyzetek órai előadás os pénzügy prog1 reklámelmélet és gyakorlat speech sounds stat stratégiai menedzsment társadalombiztosítás török vizsgakérdés word