gyep kidolgozott tételek

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiGyepgazdálkodásgyep kidolgozott tételek

A "Gyepgazdálkodás" tárgy vizsgakérdései (BSC).

1. A gyep fogalma, felosztása. A gyepgazdálkodás jelentQsége.

Gyep: fQként évelQ fqfélékkel és részben pillangós növényekkel állandóan benQtt terület, amely vagy természetes úton, emberi beavatkozás nélkül keletkezett, vagy mesterséges úton  magvetéssel létesítettek.

A gyep olyan ökoszisztéma, amelynek növényállományában a fqfélék dominanciája érvényesül.
Csoportosítása:
A gazdálkodás célú használatban a gyep elnevezése lehet:
Rét (kaszáló): állandóan gyepnövényzettel borított terület, amelyet rendszeresen kaszálnak, a fqtermést leggyakrabban szénaként vagy silózott takarmányként hasznosítják.
LegelQ: állandó gyepes terület, amelynek fqtermését a tenyészidQszak alatt friss állapotban, sarjadzás közben az állatokkal fQképp legeltetés útján hasznosítják.
A termQgyep növényállománya mg.-i hasznosítási célokra alkalmas, extenzív v. intenzív gyeptermesztési eljárásokkal mqvelhetQ, termQképessége a termQhely ökológiai adottságainak megfelelQ szinten tartható.
A felhagyott gyep a hasznosítatlan, magára hagyott, de gyep mqvelési ágba tartozó terület. Ez nem földpihentetés!
-a gyep növényállománya fokozatosan leromlik
-parlag, majd degradált leromlott gyeppé alakul
-a termQképesség helyreállítása /egyáltalán gazdálkodásra alkalmassá tétele/ egyre költségesebbé válik.
Parlag-gyepként határozható meg az a gyepterület, amelynek mqvelését, hasznosítását idQszakosan abbahagyták /vagy rendszertelenül végzik/. Visszagyepesítéssel és gyepmqveléssel termQképes kultúrállapotba hozhatók.
Növényállomány szerint:
Természetes növénytársulás, Qsgyep
Telepített fajokból álló növénytársítás, -telepített gyep
Az ökológiai-hidrológiai adottságok szerint:
(a gyep fekvése)
aszályos  száraz  üde  nedves  vizenyQs
Mqvelési, gazdálkodási állapot szerint:
termQgyep
parlaggyep
degradált gyep
Fenntartási cél szerint:
gazdasági gyepek
természetvédelmi gyepek
környezetvédelmi gyepek
urbanizációs gyepek
A termék elQállítás (a termesztés) módszere szerint:
tradicionális gyeptermesztés
konvencionális gyeptermesztés
ökológiai vagy bio- ill. organikus gyeptermesztés
A ráfordítás szerint:
extenzív
fél intenzív
intenzív



















2. A talaj, az éghajlat és idQjárás szerepe a gyeptermések alakításában. A hazai gyepgazdálkodás természeti adottságai.

Földrajzi körök
Koordinátái adják meg a földrajzi helyet
- jelzik a ter. egységre esQ napenergia mennyiségét
- elsQdlegesen szabja meg a növ.term. lehetQségeit
(hQfelesleg  hQhiány)
Tengerszint feletti magasság
-növ.term. lehetQsége a szélességi kör és tsz. feletti mag. függvénye
Domborzat, lejtés, kitettség
- síkvidéki, domb- és hegyvidéki gyepek
- lejtésviszonyok: meredekség  lejtQhossz
- a lejtés iránya(tájoltsága): kitettség
hQfelesleg (és csapadékhiány) esetén kedvezQbb az É.-i és K.-i kitettség
Éghajlati adottságok
A földrajzi fekvés és további globális és egyéb helyi tényezQk határozzák meg.
HQmérséklet
- a növényzet növekedésének idQkeretét
- a szervesanyag termelés mértékét határozza meg
- hQösszeg
Csapadék
- a gyep fajlagos vízigénye relatíve magas (600l/sz.a. kg felett)
- a teny. idQszak átl. vízfogyasztása mintegy 3mm/nap
- a csapadék és a hQmérséklet összefüggése  klímaindex
Légpára-tartalom
- a gyep növekedésére nagy hatással van (60% rel. pt. alatt kedvezQtl.)
Talajviszonyok
Talajtípus
- hazai gyepek jórész a kedvezQtlenebb talajokon
-megoszlása talajtípusok szerint (táblázat)
-meghatározó a talaj víz- és tápanyag-gazdálkoása
A talaj vízellátottsága
- a vízellátottság mértéke (a pórustérfogat hány %-a telített vízzel)
- a gyep fekvése (táblázat)
A talaj tápanyag-tartalma
- alapvetQen befolyásolja a gyepnövények fejlQdését, a társulás viszonyokat végsQ soron a termés mennyiségét és minQségét
- a fqfélék a talaj N-tartalmára reagálnak erQteljesen

A termQhelyi adottság (termelési lehetQség) becslése
Lejtés%:
- a lejtésszög növekedése terméscsökkenéssel jár
- 1% lejtésnövekedés  2% terméscsökkenés
Klímaindex
- a hQmérséklet szerinti csapadékigény számítása
- CSAPADÉK mm/év /HPMÉRSÉKLET °C
- optimum: 0,20 mm/1°C
Talajszorzó
- csernozjomhoz viszonyított relatív érték
(csernozjom talaj = 100 %)
Üdeségi mutató:
üde fekvés: 100%
vizes és közepes: 80%
száraz: 60%















3. A gyep mint növénytársulás. A gyepek növényzete.

A gyep ökológiai szemlélettel: életközösség
Biocönózis: meghatározott életközösség által benépesített környezet
Botanikai megközelítésben: növénytársulás
Asszociáció: (elemi növénytársulás)
állandó megjelenésq, faji összetételq
és meghatározott környezeti igényq
növényi közösség
A gyepnövénytársulás hasznosítása a gyepgazdálkodás keretében:

Természetes (természet közeli) gyepek - Qsgyep
Antropogén hatásra nagymértékq
átalakulás
átalakítás  kultúrgyep



Zonáció: az eltérQ hasznosítás következtében megmutatkozó
társulásbeli különbségek

Aspektus: a területen lévQ növények fejlQdési erélye, virágzási
ideje az évszakokkal együtt változik
pl. a legtöbb virágzó fqféle májusban,
virágzó pillangósok augusztusban

Pázsitfüvek Pillangósok Egyéb kétszikqek

I. rendq ÉvelQk Relatív (esetenkénti)
II. rendq Egyévesek Abszolút (feltétlen)
III. rendq Irtandó: tövises gyomok
fqfajok iglice


Savanyúfüvek (Palkafélék)
sások (Carex)




4. A pázsitfqfélék jellemzése, csoportosításuk a gyepgazdálkodás szempontjából.

A GYEPALKOTÓ pázsitfüvek jellemzQi:

A (tenyészidQszakban) folyamatos hajtásképzQdés
( elágazás a talajban v. a talaj felszínén
( interkaláris növekedési zónák
( levéllemez növekedési zónája
Tqrik levélzetük, hajtásaik idQrQl idQre való eltávolítását
Az egyes hajtások élettartama rövid, de folyamatos a hajtásképzQdés
Vegetatív, generatív hajtások  váltakozás  konkurencia
TQképzQdés  különbözQ bokoralak  feldarabolódás, elhalás

Az I. rendq fqfajok csoportosítása
A fqfélék hajtásnevelése: bokros és terjedQ tövq (tarackos)

Tömött-bokrúak: a bokrosodási csomó a talaj felszínén, hajtások egymás mellett erednek (aprócsekeszek)
Lazabokrú fqfélék: bokrosodási csomójuk a felszín alatt. JellemzQjük a jó termeszthetQség. Magról könnyen telepíthetQk, teljes termésüket a telepítést követQ második (esetenként már az elsQ) évben is biztosítják. Élettartamuk rövidebb a tarackosokénál.
Tarackosok: a föld alatt, (egyesek a talaj felszínén indával is) sqrqsödQk.
Magról nehezebben telepíthetQk, lassan csírázó és fejlQdQ növények. Hosszú élettartamúak.
A hajtások jellege, a hasznosítási tqrQképesség tekintetében a fajok:

Aljfqvek: sok levélsarjat fejlesztenek, alacsonyabbak mint a szálfqvek. Tqrik, (vagy igénylik is) a legeltetést (rágást, tiprást) utána jól sarjadzanak.
Szálfüvek: magasabbak, leveleiket elsQsorban a száron hozzák. A legeltetést nem vagy alig tqrik. Termésüket kaszálással hasznosítjuk. Termésük meghatározó részét az elsQ növedékben adják.
Csoportosítás a gyepgazdálkodási szempontok alapján
Laza bokrú aljfüvek Laza bokrú szálfüvek
Angolperje Réti csenkesz Csomós ebír
Taréjos búzafq Réti komócsin Nádképq csenkesz
Taréjos cincor Francia perje Olaszperje
Sziki mézpázsit Aranyzab Sudár rozsnok


Tarackos aljfüvek Tarackos szálfüvek
Réti perje Magyar rozsnok
Vörös csenkesz Réti ecsetpázsit
Tarackos tippan Zöld pántlikafq
Csillagpázsit Hernyópázsit






















5. A fontosabb lazabokrú aljfüvek, valamint a lazabokrú szálfüvek, és jellemzésük.

Laza bokrú aljfüvek
Angolperje
Taréjos búzafq
Taréjos cincor
Sziki mézpázsit

Angolperje /Lolium perenne L./
- a legelQk, rétek és parkok fontos pázsit-
füve, legelQre való aljfq
- jellemzQen a taposott, erQsen használt gyepeken, útmenti gyeptársulásokban
- állandó alkotó faja a legelQknek akkor, ha magpergéssel fenn tudja magát tartani
- erQsen generatív hajlamú növény, min-
den áron magot akar hozni
- gyors fejlQdésq,agresszív, de keveré-
kekben alacsony %-ban alkalmazva védQnövény
- Jó minQségq termést ad, de ha elöregszik, szára értéktelen (nagy rosttart.)
- szinte minden keverékben szerepel kommunális gyepek
- erózió védelmi szerepe

Taréjos búzafq /Agropyron cristatum G/
- száraz fekvésq területek kiváló lazabokrú aljfqve, dús és mély gyökérzetet fejleszt, sqrq gyepet képez j
- a legeltetést (rágást, tiprást) jól bírja
- a talajjal szemben nem igényes, tápanyagigénye közepes, kisülésre nem hajlamos
- termését elsQsorban legeltetéssel hasznosítjuk, elvénülQ szára eléggé kemény, drótszerq
- ElQfordulása és telepítése még a napsütésnek erQsen kitett déli és nyugati lejtésq oldalakon is számításba jöhet



Taréjos cincor /Cinosurus cristatus/
- a páradús levegQjq hegy- és dombvidéki üde fekvésq, jó talajú gyepek társulásainak állományalkotó növénye
- termQhelye elsQsorban a dombvidéki fáslegelQkön maradt fenn
- a természetes növénytársulásokban magpergéssel tartja fenn
magát
- jól sarjadzó leveles hajtásait az állat szívesen legeli, de a virágzó növény kalászát a birka általában már nem legeli le

Sziki mézpázsit /Puccinellia distans(L) Parl./
a száraz, sQt aszályos fekvésq, meszes, erQsen szódás talajú gyepek növénye
sziktqrQ és szikjelzQ növény
A sziki gyeptársulások karakter faja, a körülményekhez képest jó hozamú növénye, amit az állatok is szívesen fogyasztanak
Magpergéssel tartja fenn magát


Laza bokrú szálfüvek
Réti csenkesz Csomós ebír
Réti komócsin Nádképq csenkesz
Francia perje Olaszperje
Aranyzab Sudár rozsnok

Réti csenkesz /Festuca pratensis L./
- az üde fekvésq gyepek egyik legértékesebb, a legeltetést jól tqrQ szálfüve
- a takarmányozás szempontjából is kiváló, nagy mennyiséget és jó minQséget biztosít az állatok számára
- az üde fekvésq, völgyi réteknek és legelQknek egyik legfontosabb fqfaja
- május végén, június elején virágzik, ezt megelQzQen kaszálható
- a trágyázást, öntözést meghálálja, jó termQhelyen élettartama hosszabb


Réti komócsin /Phleum pratense L./
Nedves és üde fekvésq gyepek szálfüve
KésQn virágzik, és a többi fqfajhoz képest késQbb öregszik
Herefüvesekben a lucerna társnövénye
Szóba jöhet legelQk telepítésnél is, mivel a rágást tiprást jól tqri, de a nagy terhelést nehezen viseli
- Szénáját a lovak különösen kedvelik

Franciaperje /Arrhenatherum elatius (L) Presl./
Az egyik legmagasabbra növQ lazabokrú szálfüvünk
Száraz és üde fekvésben egyaránt elterjedt.
Korán virágzik, hajtásai korán vénülnek, beltartalma gyorsan romlik
Jellegzetessége, hogy a teljes vegetációs idQben képes generatív hajtásokat nevelni és magot érlelni
Folyamatos magpergése miatt agresszíven terjed
Szénája (különösen késQn kaszálva) gyenge tápértékq de nagy tömegq

Aranyzab /Trisetum flavescens (L) R.et Sch./
Lazabokrú szálfq, ezek között a legalacsonyabb,de a legeltetést nem szereti, szálfq tulajdonságú
Minden növedékében képes ismételten magszárat nevelni
A párásabb levegQjq hegyi kaszálók értékes faja

Csomós ebír /Dactylis glomerata L./
Tavasszal korán kihajtó, bQven termQ, szárazságot jól tqrQ szálfq
A talajjal szemben nem túl igényes
Takarmányértéke fiatalon kiváló, késQbb elfásodik, értéktelenné válik
Elkésett kaszálás után lassan sarjad (sokáig tarlóban marad) a gyep, ami utat engedhet a gyomok betelepedésének
Önmagában telepítve elsQ növedéke kiváló silótakarmány alapanyag, további legeltethetQk




Nádképq csenkesz /Festuca arundinacea Schreb./
Természetes élQhelye a jó vízellátottságú talajokhoz kötQdik, de szárazságtqrQ képessége bármilyen vízgazdálkodású helyre telepíthetQvé teszi
Szára durva, az állatok zölden sem szívesen eszik, de beltartalmi értékei jók. Inkább a silózott tartósítása ajánlott
Fagyállósága a füvek között a legjobb. ErQs gyepnemezével jól fedi a talajt. Vízborítás tqrése is rendkívüli
ElsQsorban húsmarha legelQgyepekbe telepítik. Kisülésre nem hajlamos, valamint a késQi fagyokig zöld és növekedésben van.
Hidegtqrésére jellemzQ, hogy -5 °C-on még nem fagy meg, erQs gyepnemeze biztosítja a gyep sérülése nélküli késQ Qszi legeltetést

Olaszperje /Lolium multiflorum L /
60-90cm magas dús bokrot nevelQ, rövid életq szálfq
Minden kaszálás után magszárat nevel, nagy hozamokra képes különösen öntözött viszonyok között
Hqvös, csapadékos klímán a meghatározó szántóföldi szálastakarmány-növény
Nálunk öntözéses termesztésben, lódi herével társítva, vagy egyéb, rövidéletq keverékekben
Az állatok szívesen eszik a tél beálltáig zöld marad
- Egyéves változata a hollandiperje

Sudár rozsnok /Bromus erectus Huds./
A száraz fekvésq gyepek nQvénye jól fejlQdik sovány, meszes talajok természetes gyepjeiben is
Termése mind zölden, mind szénának szárítva értékes takarmány
Hosszú élettartamú, 10-15 évig is kitart egy helyben. Nemcsak szár, hanem levélsarjakat is nevel
Tqri a nem túl erQs legeltetést, de jobb a kaszálva hasznosítás
- Az extenzív (de szakszerq) gazdálkodás térhódításával nQhet a jelentQsége



6. A fontosabb tarackos aljfüvek, valamint a tarackos szálfüvek, és jellemzésük

Tarackos aljfüvek Tarackos szálfüvek
Réti perje Magyar rozsnok
Vörös csenkesz Réti ecsetpázsit
Tarackos tippan Zöld pántlikafq
Csillagpázsit Hernyópázsit

Réti perje /Poa pratensis L./
LegelQben és kaszálóban egyaránt az egyik legértékesebb, hosszú életq és jó minQségq takarmányt biztosító aljfq fajunk
Két változata a keskenylevelq (angustifolia) és a széleslevelq (latifolia). ElQbbi igénytelenebb, száraz fekvésben is, a széleslevelq inkább üde és nedves fekvésben elterjedt
Kelése lassú, elhúzódó. A telepítés után teljes termését a harmadik évtQl adja.
Megtelepedése után megfelelQen alkalmazott agrotechnikával szinte örök életq a gyepben
- Fontos szerepet tölt be pázsitok, sportgyepek létesítésében is



Vörös csenkesz /Festuca rubra L./
Széles körben felhasznált fqfaj (legelQ, kaszáló, kommunális gyepek)
A tarackos mellet létezik bokros változata is (Festuca rubra var. commutata). Ezt inkább pázsit, sportgyep céljára nemesítik
A tarackos változat a legeltetést, rágást, tiprást jól bírja, üde és száraz fekvésben alkalmazható (dombvidéki gyepek É.-i oldala)
Takarmányértéke jó, hozama alacsony  közepes.
Jól tqri az árnyékot, ezért a szálfüvek mellett is képes sqrq gyepet kialakítani
ErQs gyepnemeze az eróziónak ellenáll



Tarackos tippan /Agrostis alba L./
A nedves fekvésq gyepek tarackos  indás aljfüve. Igényes pázsitok, sportgyepek kialakításában is nagy jelentQségq
Indákat nem fejlesztQ szálfq jellegq alfaja a mélyfekvésq kaszálókon honos óriás tippan
- A tippan a vízborítást is jól tqri, sQt a vízáradásnak, víznyomásnak kitett területeken is elQfordul és mindig megújul
- Telepítése igen apró magja miatt nagy körültekintést igényel

Árva v. magyar rozsnok /Bromus inermis Leyss./
Értékes, rendkívül szárazságtqrQ, tarackos szálfüvünk. Gyökérzete mélyrehatoló és rendkívül szétágazó.
Élettartama hosszú megfelelQ fenntartás mellett örökös gyepalkotó lehet.
GyepképzQ képessége közepes, laza borítású gyepet ad. Takarmányértéke kiváló
Önfelújító képessége tarackjairól nagyon jó. TalajvédQ képessége átlagon felüli.
A legeltetést is jól bírja. Húsmarha gyepekben tiszta (egyfajú) telepítése is szóba jöhet.

Réti ecsetpázsit /Alopecurus pratensis L./
A nedves fekvésq területek jellegzetes szálfüve (ártéri, áradásnak kitett helyek).
Korán virágzik és érlel magot, ha késve kaszálnak. ElsQsorban szénaként haszn. KésQbbi növedékei legeltethetQk ha a területre rá lehet menni.
A hosszabb idejq vízborítás után is jól regenerálódik, tarackjai alvó rügyeibQl újra hajt, és jól fedi a talajfelszint.

Zöld pántlikafq /Phalaris arundinacea L. Dum./
Természetes élQhelye a nedves, vizenyQs fekvés, de jól termeszthetQ száraz fekvésben is.
ÉvelQ, hosszú tarackot fejlesztQ szálfq, de a tarack csomóiból egyenként törnek elQ a hajtások, ezért laza gyepet ad.
Tiszta fajú telepítésben hasznosítjuk. Nagy tömeget ad. Szénakészítésre az elsQ növedék a bimbódzás idején már alkalmatlan, ezért silózásos tartósítást, vagy még korábbi kaszálást kell tervezni.
A rágást, tiprást nem szereti, de azért szakszerq legelQhasználattal, a pihenQ idQ betartásával jól legeltethetQ.


































7. A gyepek pillangósvirágú növényei, szerepük, jelentQségük

Pillangós gyepnövények

Kétszikqek közül a legfontosabb gyepalkotók

JelentQségük a gyepekben:
- takarmányértékük (nagy fehérje és karotin tart.)
- N-gyqjtésük (Rhyzobium-szimbiózis)
- fejlett karógyökerük mélyre hatoló (víz és tápanyag felvétel onnan is), ( függQleges drének )


Csoportosításuk: szárfejlQdésük, bokrosodásuk alapján

Bokrosok: Medicago Indás herefajok: fehérhere
Trifolium eperhere
Lotus fajok
komlós lucerna, korcshere, szarvaskerep

Komlós lucerna /Medicago lupulina L./
A gyepekben (meszes talajokon) gyakran elQforduló,igénytelen, egy esetleg két évig élQ,bokros
növésq pillangós.
Nem ad nagy tömeget, de jó takarmányértékq, bírja a taposást,
rágást.
Magpergéssel tartja fenn magát, mivel alacsonyra növQ terméseit
sem legeltetéssel, sem pedig kaszálással nem lehet eltávolítani.

Korcshere /Trifolium hybridum L./
VizenyQs, nedves fekvésq talajok, értékes, bokros hereféléje. Réte-
ken, lápréteken, nedves kaszáló-
kon elterjedt.
- Szára megdQlésre hajlamos (igényli a pázsitfüvek támasztékát). Igen értékes szénát vagy zöldtakar-
mányt ad. A legeltetést a taposást
nem bírja.

Szarvaskerep /Lotus corniculatus L./
- A bokros herefélék közül a legelterjedtebb. Száraz, üde, és nedves legelQkön, réteken is gyakori.
- A legeltetést is jól tqri. A szavasmarha és a juh is kedveli  lovak kevésbé.
- Telepítésnél 10% körüli borítást tervezünk

Fehér here /Trifolium repens L./
A természetes gyepek legelterjedtebb hereféléje
A közönséges fehérhere telepítés nélkül is fenntartja magát a gyepben
Az üde fekvést kedveli, de megél a jobb talajú száraz fekvésq gyepekben is
LegelQn a legeltetés hatására nemcsak az indák legyökeresedésével, magja elpergetésével is szaporodik
A N-mqtrágya kiszorítja a gyepbQl
A nagylevelq lódihere (var. gigantea) öntözött, telepített gyepekben nagy termésre képes




















8. A gyepek gyomnövényei. A leginkább jelentQs káros gyomfajok.

Egyéb kétszikqek, gyomnövények a gyepben
Takarmányozási szempontból értékes, kevésbé értékes, valamint értéktelen növények is lehetnek a gyepállományokban
Gyomnövények: amelyek jelenlétükkel a gyepben csökkentik a takarmány hozamot, vagy zavarják a termés etethetQségét, hasznosíthatóságát, és ezáltal kimutatható gazdasági kárt okoznak.
A gyepgazdálkodásban minden olyan növény gyomnak minQsül ami a:
- termés mennyiségét, minQségét
- a termeszthetQséget és a
- hasznosíthatóságot károsan befolyásolja

Fajtái:
Relatív, esetenkénti gyomnövények:
A növényállományon belüli aránya alapján egy gyepalkotó faj lehet relatív, vagy esetenkénti gyom. Az állat (az egyébként kedvezQ/kielégítQ beltartalmú) növényt, csak akkor legeli le, ha kevés van belQle a fq között

-ha az adott faj borítási aránya meghaladja a 20-30%-ot, az állatok általában már nem legelik, tehát a terméskiesést okozó hatás miatt ekkor már a gyomok közé sorolódik (pl. a gyermekláncfq, útifqfélék, cickafark stb.)

-ide tartoznak azok a növények is, pl. a gyógynövények, amelyek kismértékq elQfordulása takarmányozási szempontból hasznos a gyepben, de elszaporodva terméskiesést okoznak, mert az állat nem legeli le.

-a folt vagy telepképzQ borítottságot adó fajok, pl. cickafark, kakukkfq, hamarabb válhatnak relatív gyommá, mint az egyedülálló növények, pl. zsályafélék, pitypang. (Az elQbbiek foltszerqen a 100% borítottságot is elérhetik.)



Abszolút vagy feltétlen (minden esetben ) gyomnövények:

Jelenlétükkel állandóan terméskiesést elQidézQ, használhatóság-csökkenést vagy mérgezést okozó, és ezzel az állati termelést zavaró gyepalkotók.
Hatóanyag-tartalmuk alapján: mérgezQ,
Morfológiai képzQdményeik miatt: szúrós, kórós-leveles növények

MérgezQk: (csoportosítás a hatóanyag-tartalom és a mérgezQ hatás megQrzésének módja szerint)
Zölden mérgezQ növények: réti boglárka, kúszó boglárka, torzsika boglárka, vízi harmatkása, csörgQ
kakascímer.

Szárítva is megtartják mérgezQ hatásukat: zsurlók, Qszi kikerics, tavaszi hérics, nadragulya, kutyatejfélék, lyukaslevelq orbáncfq.
Szúrós gyomok: tövises iglice, mezei iringó, útszéli bogáncs, szúrós szerbtövis.

Savanyúfüvek
Palkavirágúak - Cyperales rend
- palkaszáruk hegeres v. háromélq
- szálas leveleik három sorban
- virágaik erQsen redukáltak
- négy család (palkafélék, szittyófélék, békabuzogányfélék, gyékényfélék)
A savanyúfüvek a hazai növénytársulásokban igen jelentQs
szerepet töltenek be. Nevüket onnan kapták, hogy jellemzQen
savanyú talajokon, mocsaras, vizenyQs területeken élnek (de a
sások /Carex/ egyes fajai száraz gyepekben is). Nem, vagy alig
van takarmányértékük (magas rost- és kovasav tartalmúak).





9. Gyeptelepítés, újratelepítés, felújítás. A gyeptelepítés agrotechnikája.

Gyeptelepítés
Vetéssel teljesen újállomány létesítése
- elQzQleg szántóként használt területen
- eredeti gyepállomány feltörése, teljes megszüntetése  új gyeptelepítése

Gyeptörés
- hagyományos (ekés)
- talajmarós
- totális herbicid+talajmaró


Gyepfelújítás
Az eredeti (kiritkult, kedvezQtlen összetételq, leromlott) állományt nem semmisítjük meg.
Bizonyos kezeléseket követQen alkalmas idQpontban felülvetjük.
- un. feketére mqvelést
követQen
- herbicid kezeléssel
egybekötve
- direkt vetQgép alkal-
mazásával

Gyeptörés
Az eredeti növényállomány megszqntetése
IdQpontja:legalkalmasabb idQszak a nyár eleje
- elsQ növedék (anyaszéna) betakarítása után még elégséges a talajnedvesség a feltöréshez
- van elég idQ a növényzet elkorhadásához, az ével gyomok elpusztításához, beérlelQ talajmqvelés alkalmazásához

A gyeptörés módja: A gyepszint vastagsága határozza meg
-hagyományos (talajmqvelQ) eszközökkel
-talajmaró alkalmazásával

A gyeptörésnél lehetQség van:
- a talaj víz- és levegQgazdálkodásának javítására
- a talaj tápanyaggal való ellátására
- egyenletes talajfelszín kialakítására
- a beérlelQ talajmqvelésre
- aprómorzsás, ülepedett magágy készítésére
Altalajlazítás a legtöbb esetben nagyon kedvezQ eredményt ad

Gyeptelepítés
Ideje: kora tavasz  nyár vége, Qsz eleje
Tavaszi telepítés
ElQnyként jelentkezik:
a biztos magágykészítés lehetQsége
a teljes téli csapadék hasznosulása
rendszerint kedvezQ feltételek a kezdeti fejlQdéshez
Hátrányos lehet:
ha a tavasz száraz, meleg, a felsQ talajréteg kiszáradása veszélyezteti a kelQ állományt  gyökérváltás
erQsebb a gyomosodás
a telepítés évében nincs termés

Nyárvégi telepítés
korán lekerülQ elQvetemények után kiszáradt, kötött talajokon nem mindig lehet megfelelQ magágyat készíteni
viszont ha elkészíthetQ a jó magágy aug. végén  elQnyösebb a
tavaszi telepítésnél
- a jó kelés feltételei az Qsz elején rendszerint biztosítottak
- a következQ évben már betakarítható termés várható

Magágykészítés: kellQképpen ülepedett (tömörített) egyenletes felszínq, aprómorzsás magágy  feltétele a jó kelésnek
(sekélyen vethetQ, apró magvak!)

A vetés módja:
Soros vetés: gabona vetQgéppel
Szórva vetés: egyenletesen a talajfelszínre juttatva a magokat
- gyqrqshenger nyomba
- kézzel,
- röpítQtárcsás szerkezettel,
- magvezetQ csQ nélküli sorbavetQgéppel
- speciális aprómagvetQ gépekkel (KAV-2,5, ASzV-3, Billion)

Vetés mélység: 1-2 cm
Vetés után nehéz simahengerrel talajfelszín tömörítés

A kikelt gyep ápolása:
henger használata, gyomirtó kaszálás, vegyszeres gyomirtás, N-mqtr.

Gyepfelújítás  felülvetéssel
Hagyományos módja: az un. feketére mqveléssel (nyitott tárcsával
esetleg nehéz fogassal)
- a feketére mqvelés után alkalmas fajokkal
felülvetés - hengerezés

A gyepfelújítás direktvetéses módja
Direkt vetQgépek alkalmazása (MF130; Bettinson DD, ill.
John Deere 1550)
Egy menetben soronként magágykészítés , vetés, sorhengerezés

A gyepfelülvetés ideje:
- a nyár vége, Qsz eleje
- már várható csapadék
- már kevésbé árnyékol az eredeti növényzet (betakarítva,
ill. legeltetve)

Felülvetésre csak gyorsan fejlQdQ, élelmes fajok jöhetnek számításba:
(cs. e., m. r., a. p., r. k., speciális esetben:nk. cs., z .pfq, o. p.)

A vetés módja:
- feketére mqvelés után tárcsás csoroszlyás vetQgéppel
- direkt vetQgéppel
Felülvetést megelQzQen ahol indokolt altalajlazítás!


10. A gyepterületek meliorációja, vízrendezés. A gyep öntözése.

Vízpótlás  a gyepek öntözése
A tenyészidei öntözQvíz igény:
- alapvetQen a tenyészidQben lehullott csapadéktól
- és a talaj vízgazdálkodási jellemzQitQl függ

Gyepterületen a talajnedvesség szabályozás a talaj 25-50 cm-es mélységére korlátozódik
- ebben a rétegben eleve nem tározódhat több mint 60-120mm
DV, rossz vízgazdálkodású talajon ez az érték 40-80mm DV
- a napi vízigény átlag 3mm  de lehet 6mm is

Az adott talajrétegben tárolt víz 10-15 nap alatt elfogy  ha közben nem öntözünk  vagy nincs megfelelQ mennyiségq csapadék
Öntözési módok: felületi: árasztó
sávos csörgedeztetQ
tömlQs  gyepre való
esQszerq  esQztetQ:
telepíthetQ, vontatott, önjáró
gyepen az egyszerq, olcsó megoldások jöhetnek
számításba


Öntözés
30 cm rétegig van gyökérzet
vízigényes ( 650-700 kg a transzspirációs koficiens
esQszerq,
legelés után azonnal
felületi
sávos, csörgedeztetQ volt (ma már nincs)
legeltetéssel összhangban kell végezni


11. A gyepek tápanyagellátása. A mqtrágyázás jelentQsége.

Tápanyagellátás  a gyepek trágyázása
`bÞàì 2 D ^ r ¨ Ì J
b
D
F
f
Ø
à
`



Ä

Ø

,
<
˜
Â
æ
2 H t ˆ .x˜" $ T Ô &6€”¦¼Îê"ØF(XjnˆŒóèóÚÌÁ³Á³Á³Á³Á³ÁÌÁ§ÌÁ³Á³ÁÌÁ³Á³Á³Á§Á§Á§Á§ÌÁœÁÌÁÌÁÌÁÌÁÌÁÌÁÌÁÌÁÌ h”h hÛNßCJ aJ h”h h­ZÕ>*CJ aJ h”h h­ZÕ6CJ ]aJ h”h h­ZÕCJ aJ h”h h­ZÕ5CJ \aJ h”h hÛNß5CJ \aJ h”h hºT·CJ aJ h”h hºT·5CJ aJ =`bÞà€
Š
F
f
Ø
,
p
îH¨x$ T ¬ 6²n”¼ìDúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÛNß2ûþDx¬ØB€À(Tjˆž ¢¤¦¨ª¬®°²´¶¸º¼¾ÀÂúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÛNߌœž ¢ÀÂÄ´¶ÌÎöøÐ!æ!–"˜"¶"p#†#È$Þ$&’&”&þ&
'

''4*5*7*8*B*v*y*õçõÜÑɾ²õ¦õ˜Œ¦˜¦õŒ¦õ¦õ¦õŒuiui]õÜѲh”h h‚P1>*CJ aJ h”h h‚P1CJ \aJ h”h hÛNßCJ \aJ h”h h‚P1CJ aJ h”h h­ZÕ>*CJ aJ h”h h­ZÕ>*CJ \aJ h”h h­ZÕCJ \aJ h”h hºT·5CJ aJ h”h hÛZˆCJ aJ hÛNßCJ aJ h”h hÛNßCJ aJ h”h hºT·CJ aJ h”h h­ZÕ5CJ \aJ h”h h­ZÕCJ aJ $ÂÄ´¶6üÎø–-t æ!˜"¶"ê#Þ$’&”&þ&à'ì(°)3*úííåååúúÝÝÝúÕÕÕÌú¼¼¼¼
&
F„e„›þ^„e`„›þgdÛN߄h^„hgdÛNß
&
FgdÛNß
&
FgdÛNß
&
FgdÛNß

„T„¬þ^„T`„¬þgdÛNßgdÛNß3*4*5*6*7*8*9*:*;*<*=*>*?*@*A*B*v*w*£*ë*+=+^,¶,ì,j-l-Ð- .÷òòòòòòòòòòòòòòòò÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷gdÛNß $a$gdÛNßy*}*–*¢*£*§*³*+++%+'+ì,j-¼-Â-Î-Ð-$.p.¢.¨.¼.Â.Ä.Æ.Ö.Š/œ/ž/12"2”2¬2ò23˜3¤3Ê34

44 4&4(4È45¤5óèÚÎèóèÚÎÚóèÚèÀ²ÀèÀèÀ²ÀèÀÚèÚÀèÀèÀèÀèÀèÀèÀèÀ觛h”h hú@öCJ \aJ h”h hú@ö>*CJ \aJ h”h hºT·5CJ aJ h”h hºT·CJ aJ h”h h‚P16CJ \aJ h”h h‚P15CJ \aJ h”h h‚P1>*CJ aJ h”h h‚P1>*CJ \aJ h”h h‚P1CJ aJ h”h h‚P1CJ \aJ 0 .¾.À.Â.Ä.

6€6ø6€7ô7j8÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷òò÷ò÷÷÷çççç
$
&
Fa$gdÛNßgdÛNß $a$gdÛNߤ5¦5þ56B6D6j8°8²8Ä8ä8N9>:b:À:Ò::;V;¬;è;8V?l?Ø@>ABA¶AD\DGfGnGpGrGtGœGBHDHH¨IèI,NLNvNxNîQðäðäðäÖËÖ¼ÖËÖ˱˱˱ËÖ˱˱ËÖËÖËÖËÖËÖËÖËÖ˦±šŒÖäÖäÖäÖäh”h hºT·5CJ \aJ h”h hºT·5CJ aJ h”h hºT·CJ aJ h”h hÛNßCJ aJ h”h hú@ö5>*CJ \aJ h”h hú@öCJ aJ h”h hú@ö5CJ \aJ h”h hú@öCJ \aJ j·h”h hú@öCJ \aJ 4j8l8²8”=Ø@BApGrGtGvGxGzG|G~G€G‚G„G†GˆGŠGŒGŽGG’G”G–G˜GšGœG÷÷ò÷÷÷÷òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòògdÛNß $a$gdÛNߜGBHDHH¦HúHRI¨IªIèIvJK¶K $„„^„„a$gdÛNß $a$gdÛN߄„^„„gdÛNßgdÛNßîQðQôQR@U`U¨WÔWäXæXèX2Y¤Z¨Z8[<[T\V\X\ž\Ð^Ò^2_*b„bd d\dHgNg¬gŠl lÚoôoøoBpVsZs^s`sttóå×ó×ó×ó×É»¯£¯£¯É廯»•£•£»•£å•£•£•£•£•ÉŠ~rh”h hÛNß5CJ aJ h”h hºT·5CJ aJ h”h hú@öCJ aJ h”h hX7Ï5CJ \aJ h”h hX7ÏCJ \aJ h”h h<>CJ \aJ h”h h<>5CJ \aJ h”h hú@ö5CJ \aJ h”h h5{5CJ \aJ h”h hÛNß5CJ \aJ h”h h5{CJ \aJ *òQôQ>R(T>U@UžU8VrVfW¦W¨WªWÔW X^XžXæXèX2YÐY¤Z8[º[÷÷ëë÷÷ÔÔÔÔ÷ÏÏÏÏÏÏÏÏÆÆÆƄ^„gdÛNßgdÛNß$
&
F
ÆЄ8„Lÿ^„8`„Lÿa$gdÛNß
$„„^„„a$gdÛNß $a$gdÛNߺ[T\V\X\ž\ì\b]¬]~^Ð^Ò^2_”_ì_v`@aža(b*b„bFc²cdöñññééééàññØØØØØØññÐÈÀ
&
FgdÛNß
&
F gdÛNß
&
F
gdÛNß
&
F

gdÛN߄h`„hgdÛNß
&
F
gdÛNßgdÛN߄^„gdÛNßd d\dàd&e²e’fFgHgJgLgNg¬gÈh´iŽj‚kˆlŠlÐl8mömŠn@oªoúúòòòòòéúúúúááááááúÙÙÙÙÙ
&
FgdÛNß
&
FgdÛN߄h^„hgdÛNß
&
FgdÛNßgdÛNߪoöoøoBpþpzq &
F gdÛNß „d]„dgdÛNß
&
FgdÛNßgdÛN߄h`„hgdÛNßtJtäv.w:wPw˜{¼{à{â{¾ÀÄä(ƒXƒÜ†‡è‰
ŠXŽZŽ\ŽšŽ BDFž¨ª¬àä
Rj äæº‘Ú‘Ü‘’’’$’9’J’M’g’òçòçòçòçòçòÙòçòçòçòçÎç÷穝ّòÙò‚ò‘ç‘ç‘òç‚ò‘òÙòçòçÃh”h h›y-5>*CJ \aJ h”h h›y-CJ \aJ h”h h›y-5CJ aJ h”h h›y-5>*CJ aJ h”h hºT·5CJ aJ h”h hÛNßCJ aJ h”h hºT·CJ aJ h”h hÛNß5CJ \aJ h”h h›y-CJ aJ h”h h›y-5CJ \aJ 3ä{n|h}n~Ì~p¾ÀÂÄ
€ð€¢¦‚(ƒ*ƒˆƒV„è„‚…$†Ü†Þ†4‡÷÷÷÷÷÷òòòòêêáØòòÐÐÐÐÐòò
&
FgdÛN߄h`„hgdÛN߄h^„hgdÛNß
&
FgdÛNßgdÛNß
&
FgdÛNß4‡Ú‡öˆè‰ê‰HŠúŠæ‹lVŽXŽZŽ\Ž^Ž`ŽbŽdŽfŽhŽjŽlŽnŽpŽrŽtŽvŽxŽzŽ÷÷÷òòêêêêòòòòòòòòòòòòòòòòòò
&
FgdÛNßgdÛNß
&
FgdÛNßzŽ|Ž~Ž€Ž‚Ž„Ž†ŽˆŽŠŽŒŽŽŽŽ’Ž”Ž–Ž˜ŽšŽ DFžªàJ˜’ô’õ’“úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÛNßg’~’œ’ž’¸’ô’“p–†–Ä˜Æ˜Þ˜à˜™ÒšÔšêš`žbž†žŸ\Ÿ’ŸÄŸØŸìŸB \ ^ °¡:¢â¢
£

£ £ £"£$£õêõêõÜõÜõÑÅÜÅÑõ·Ñ¬ê ”ѷѷѷшÑzl”Ñ·Ñ·h”h hve>*CJ \aJ h”h hveCJ \]aJ h”h hveCJ ]aJ h”h hve>*CJ aJ h”h hºT·5CJ aJ h”h hºT·CJ aJ h”h hve5CJ \aJ h”h h›y-5CJ aJ h”h hveCJ aJ h”h h›y-5CJ \aJ h”h hÛNßCJ aJ h”h h›y-CJ aJ %“â”n•p–r–¶–ž—ĘƘ™Ø™xšÒšÔš›v›œ˜œd¨^ž`žbždžfžhžjžúòòúúúúúúêêêúúßßßßßßúúúúúú
$
&
Fa$gdÛNß $a$gdÛNß
&
FgdÛNßgdÛNßjžlžnžpžržtžvžxžzž|ž~ž€ž‚ž„ž†žŸŸ\ŸB °¡

£$£¥î¦˜¨vªxªzª|ªúúúúúúúúúúúúúúúúòòòúúúúúúòòú $a$gdÛNßgdÛNß$£h£l£p£®£ð£¤

¤$¤xª|ªêªîª««8«:«N«‚«Œ«ž«Æ«ô« ¬N¬^¬`¬ª¬¬¬º¬¼¬Ø¬Ú¬ô¬­­x­†­¶­è­˜®¼®z¯¯’¯”¯è¯°&°œ°¸°º°±2±@±ðâ×â×â×â×ÈðÈ×âðâ×ð×ð×ð×â¼ðâð¼°¼ð×ðâ×¥×âך¥×‹šâך×ðâך×h”h hýT5>*CJ \aJ h”h hýTCJ aJ h”h hÛNßCJ aJ h”h hýTCJ \aJ h”h hveCJ \aJ h”h hÛNß5>*CJ \aJ h”h hveCJ aJ h”h hve5CJ \aJ h”h hve5>*CJ \aJ 6|ªìªîªè®’¯”¯@±B±\±¤µ¦µ¨µªµ¬µ®µF¶H¶t¶¬·®·@¸B¸D¸`¸¹rºtºˆºúúúúúúòòíúúúúúúúííííúúúíííúgd¸/z $a$gdÛNßgdÛNß@±B±Z±\±ª±³³¦µ¨µ®µF¶H¶t¶¬·À·@¸^¸`¸rºˆºð¼ ½ê½ì½(¾¶ÀÔÀ(ÁLÁ~ Â@ÃVèêÃòÃôÃ6Ä8Ä^ÄXÅZÅàÅ
ÆÔÆÖÆòäÙäÙÎÙÎ÷ò©©òΝò©òò€©tttt€ttth”h h qCJ \aJ h”h hýT5>*CJ \aJ h”h h¸/z5CJ \aJ h”h hýTCJ \aJ h”h hýT>*CJ \aJ h”h hºT·5CJ aJ h”h h¸/zCJ aJ h”h hýTCJ aJ h”h hveCJ aJ h”h hve5CJ \aJ h”h hýT5CJ \aJ -ˆºØº4»ì»ì¼ð¼`½²½ê½ì½(¾¨¾ ¿x¿Ê¿<À¶À¸ÀÔÀ(ÁLÁzÁÄÁÂ~ ˆÃúúúúòòòòííííííííííòòòòòòòá
$„‚^„‚a$gdÛNßgdÛNß $a$gdÛNßgd¸/zˆÃÔÃ6Ä8Ä^Ä6ÅÚÅÖÆØÇÚÇÉTÉrɲÉ2ÊhÊ~ÊòÊzËÌ,̘Ì÷÷÷÷ë÷÷ßß÷÷÷ÚÚÚÍÚÚļ¼ $a$gd¸/z„
^„
gd¸/z

„ˆ„Ä^„ˆ`„Ägd¸/zgd¸/z
$„Ä`„Äa$gdÛNß
$„U^„Ua$gdÛNß $a$gdÛNßÖÆØÇÚÇøÇ$ÈVÈTÉpÉtɊɴÉÎÉ6Ê8ÊfÊhʰʲÊ$Ë&ËÐËàËþËÌÌ*Ì,̘̚ÌÈÌP͎ͲʹÍÎÎîÎðÎôÎöÎ&ÏnϼоÐìÐÑHÑ$Ò&ÒZÒæÒtӌӎӪÓÞÓÔ.ÔRÔóçÙóçóÙóËóËóçóçóçóçó¿óçÙó¿ó±Ù󣕣ç¿ç¿ç¿ç£ç±£ç¿ç¿ç£ç£ç£ç•ç•h”h h q>*CJ \aJ h”h h q5CJ \aJ h”h h¸/z5CJ \aJ h”h h¸/zCJ \aJ h”h hýT>*CJ \aJ h”h hýT5CJ \aJ h”h h qCJ \aJ h”h hýTCJ \aJ :˜ÌšÌPÍR͎ÍÎHÎöÎ&Ï(ÏpÏäÏ>моÐzѬÑ&ÒXҎӬÓÔRÔ¼Ô¾ÔúúúòúåúØòòúúúúúúúåúòòòòÓgdÛNß

„˜„Ä^„˜`„Ägd¸/z

„Ô
„Ä^„Ô
`„Ägd¸/z $a$gdÛNßgd¸/zRԜԸԼԾÔÀÔ@ÕBÕ~ÕºÕÌÖÎÖÐ×0ØÙ
ÙdٜÙHڔھÚ

Û6ÛpۚÛèÛ&ÜLܨܲÜÊÜ*Ý,ÝLÝpÝrÞóåóÙ檜ªªªªª‚ª‚ª‚ª‚ª‚ªªwiw^w h”h h¸/zCJ aJ j®ðh”h hõ]|CJ aJ h”h hõ]|CJ aJ h”h hõ]|>*CJ \aJ h”h h¸/zCJ \aJ h”h hõ]|>*CJ \aJ h”h hõ]|CJ \aJ h”h h
íCJ \aJ h”h h€Rš5CJ aJ h”h h
íCJ aJ h”h hýTCJ \aJ h”h h q5CJ \aJ h”h h qCJ \aJ #¾ÔÀÔ@ÕBÕ~ÕÎÖØ
ÙÚ²ÜÊÜÌÜÜÜ Ý|ݒݼÝÐÝ"ÞúúòíííííäÓÇdz³³¢³¢$
&
F
Æ àa$gdÛNß $
&
F
Æ š
ЄÐ^„Ða$gdÛNß
$¤x ¤ „Ĥx ¤<^„Ô
`„Ägd¸/z¤x ¤
)R)T)¢)þ)p*¨*ª*þ*Š+,p,ëæææÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞ $a$gdÛNßgdÛNß $
&
F
Æ š
ЄÐ^„Ða$gdÛNßrÞtÞèÞêÞ6ß&ò',(T)¢)ª*þ*l-p-Â-Ä-Œ/0Ö0Ø0@1B13<3>3@3î45"5&5>5@5¦6Ä6Æ6È6

8B8L9~9d>f>†>Š>ö@ø@,AõéÝÏͶ¶¶ª϶Âݪ϶›ªÂ„ª›ªÂ›ªÂÝݻuªÂ›uh”h h
í5CJ \]aJ h”h h¸/zCJ aJ h”h h
í6CJ aJ h”h h
í6CJ \]aJ h”h h
í5CJ aJ h”h h
í>*CJ aJ h”h h
íCJ aJ Uh”h h
í>*CJ \aJ h”h h
íCJ \aJ h”h h€Rš5CJ aJ h”h h€RšCJ aJ .A vízellátottság szabta határok között a tápanyag ellátottság javítása a leghatékonyabb termésnövelQ tényezQ.
Kiegyensúlyozott tápanyagellátás a gyepek vízhasznosítását is javítja.
A gyepek alacsony termésének fQ oka a gyenge tápanyag ellátottság.

A szakszerq tápanyagellátás:
- jelentQsen növeli a termés mennyiségét
- javítja a gyep összetételét
- javítja a minQséget, a beltartalmat
- kiegyenlíti a növedékek hozamát

A gyeptrágyázás általános szempontjai:
lényegesen eltér a szántóföldi növényekétQl,
de a kiindulási alap mindkét esetben a terméssel kivont
tápanyagmennyiség pótlása.

A gyep esetében növénytársulásról van szó
füvek  pillangósok  egyéb növények  eltérQ tápanyag igény
a trágyázás befolyásolja a növényfajok, illetve csoportok
arányát, pl.: N-t megháláló fqfajok térhódítása
árnyékolásuk  pillangósok kiszorulása
P és K ellátás a pillangósoknak kedvez
Trágyázással a gyep összetétel átalakítható.


A gyepterületet állandó növényzet borítja
Nincs mód a tápanyagok talajba dolgozására  csak telepítéskor.
A tápanyagoknak a vízzel kell a gyökérzónába jutni.
A N vízoldékony  P és K mozgása a talajban csekély.
A szilárd szerves trágyák tápanyagainál nagy veszteség.
A gyep esetében a növényzet vegetatív tömegét hasznosítjuk
a fejlQdésben lévQ (vegetatív állapotú) növény tápanyagigénye más mint a magtermésé  több N-t igényel.

A tápanyagigény  a mqtrágyaszükséglet meghatározása
Az elérhetQ terméshez szükséges tápanyagmennyiség biztosítása
A tápanyagszükséglet megállapításához a kiindulási alap
a terméssel kivont tápanyagmennyiség meghatározása
egységnyi termés elQállításához felhasznált tápanyagmennyiség
Klapp-féle számok:
1 t szénával (vagy annak megfelelQ mennyiségq legelQfqvel) kivont tápanyagmennyiségek: N: 16,0 Kg
P2O5: 6,5 kg
K2O: 20,0 kg
CaO: 10,0 kg
Ezzel kezdQdött a tudományosabb igényq gyepmqtrágyázási
szaktanácsadás.

NAK-módszer: gyepre is kidolgozták  termQhelyi kategóriák szerint
Figyelembe veszi : a talaj tápanyagszolgáltató képességét,
a növények tápanyagigényét,
a mqtrágyák eltérQ hasznosulását.
GödöllQi séma:
az elérhetQ terméstöbbletre 1 : 0,4 : 0,4 arányban számolja a NPK-t,
a N mennyisége addig emelhetQ, amíg 1 kg N hatóanyagra még 100 kg zöldfq terméstöbblet jut.
A gyeptrágyázás gyakorlata
Meghatározó szerepet a mqtrágyák játszanak
Szerves trágyák közül elsQsorban: gülle, hígtrágya,
valamint a legelQn tartózkodó állat.
A N-mqtrágyák használata
40-50 kg/ha N hatóanyag az a legkisebb ami már
hatékony  gazdaságosan kiijuttatható.
A felsQ határt a gazdaságosság határozza meg  ökológiai és
ökonómiai korlátok.
N-mqtrágyázás idQpontja  igen eltérQ lehet
éghajlat  a termesztés intenzitásának foka
50 100 200 300
aprócsenkeszes félintenzív jó adottságú intenzív
gyepek gyep (víz ás tápa.) telepített
gyepek gyepek

P és K trágyázás
Hosszabb távon a terméssel kivont  elvitt  P és K pótlás szükséges
- harmonikus tápanyag ellátás  javítja a takarmányok beltartalmát is.
Telepítés elQtt alapmqtrágyaként
Beállt gyepen Qsszel adjuk
öntözött gyepen minden évben
száraz viszonyok között kétévenként
Szerves trágyák használata
Szilárd szervestrágyák  felszínre kiszórva nagy tápanyagveszteség (N)
Vizelet  gülle
Hígtrágya  koncentrációja a technológiától függ
öntözés nélküli gyepre  kijuttatás a tenyészidQszakon
kívül
öntözQvízzel

Extenzív legelQgazdálkodásban a legelQ állat szerepe meghatározó a tápanyag visszapótlásban.

















12. Gyomszabályozás a gyepterületeken, a gyomirtás lehetQségei.
A gyepek gyomirtása
- gyomszabályozás
Cél a gyepállomány kedvezQ összetételének biztosítása hosszú távon ( a jó takarmányértéket képviselQ és megfelelQ termQ-
képességq fajok meghatározó részaránya)
- a termesztés módszereivel: megfelelQ víz- és tápanyagellátás
gyomszabályozás  gyomirtás
gyepápolás  gyepmqvelés
- okszerq hasznosítással: ideális terhelés
optimális idejq hasznosítás
váltó használat
- lényege: a gyep értékes növényei számára kedvezQ állapot biztosítása
a nemkívánatosak visszaszorítása  irtása
igen kényes egyensúly a gyephasználatban
Gyomnövények a gyepben: amelyeket az állat nem legel le, vagy a növények az állatokban mérgezést vagy egyéb kárt okoznak.


Gyomszabályozás mechanikai módszerekkel
Hagyományos kézi eszközökkel: kivágás, kiszúrás
Gyomirtó kaszálás: a növedék legeltetését követQen leghatékonyabb a második növedék után közvetett gyomirtó és közvetlen gyomszabályozó hatás
Tisztogató kaszálás: a legeltetési szezon befejezése után visszamaradt növényi részek, fiatal cserje, bokorkezdemények eltávolítása.

Gyepek vegyszeres gyomirtása
Része lehet a komplex gyepfelújításnak
- a termesztés egyéb feltételeinek javításával együtt

Új gyep létesítésekor az elsQ évben
De nem állandó eleme a gyeptermesztési technológiáknak
A vegyszeres gyomirtás ideje
az irtandó fQ gyomnövények fejlQdéséhez igazodva, amikor jól irthatók, sebezhetQk
pl.: tövises iglice, mezei iringó a virágzásuk elején
(május vége, június eleje)
LegelQn rendszerint az elsQ növedék letakarítása után. Szóba jöhetQ herbicidek is.


































13. Mechanikai gyepápolás, gyepmqvelés

Gyomirtási és gyomszabályozási lehetQségek a gyepgazdálkodásban:

A gyepgazdálkodás szempontjából azokat a növényeket kell gyomnak (káros növénynek) tekinteni, amelyeket az állatok nem fogyasztanak el, vagy ha megennék azokat, akkor az állatok egészsége károsodna, esetleg elhullás következne be.
A gyepek veszélyes mértékq, a gazdálkodást zavaró elgyomosodása több okra vezethetQ vissza:
tápanyagszegény, gyenge adottságú termQhelyeken maradtak gyepek, a jobb talajokon szántóföldi mqvelést folytatnak,
évtizedek óta elhanyagolták a gyepek okszerq mqvelését, fQleg a tápanyagellátást és a gyomok elleni védekezést,
évszádok óta legelQként használt területeken levegQtlenné vált a talaj, ezért lecsökkent biológiai aktivitása, ami fokozta a tápanyaghiányt,
rendszertelen legeltetés (idQnkénti hasznosítás-elmaradás) vagy túllegeltetés.
A fentiek az értékes növényeknek kedvezQtlen körülményekhez vezettek, melyek között a gyomnövények jobban bírják a versenyt és nagy mértékben el tudnak szaporodni. A már nagyon elgyomosodott területen elQször a gyomok visszaszorítását kell elérni (a teljes kiirtás nem lehet cél), majd ezután a gyomszabályozási módszerekkel kell fenntartani az elfogadható állapotot.

A gyomok irtására a gyepgazdálkodásban vegyszerek nélkül kevés lehetQség van, mert évelQ kultúra lévén a gyomok is évelQk. Valamilyen áttelelQ szervük van a talajban (tarack, gyöktörzs, karógyökér), amelyet mechanikai úton nehéz elpusztítani. Ezért a mechanikai gyomirtás (kaszálás) a magról történQ terjedésüket tudja megakadályozni, ill. a legsérülékenyebb fejlQdési szakaszban, a java virágzásban elvégezve gyéríti jelenlétüket. A gyomirtó kaszálások idQpontját a legveszélyesebb, nagy borítottságú gyomok virágzására kell idQzíteni. A lekaszált növényeket  különösen nagy tömeg esetén  el kell távolítani a területrQl. Természetvédelmi területen a hatóság megszabja az elsQ kaszálás legkorábbi idQpontját, ez elQtt gyomirtási céllal sem lehet kaszálni. Az ilyen gyepeken a fészkelQ madarak, mezei nyulak és más állatok védelmében riasztóláncot kell szerelni a kaszára és belülrQl kifelé haladva kell kaszálni. A szegélyek kaszálása maradjon utoljára.

Kis területen vagy foltokban megjelenQ  különösen szúrós  gyomok esetében lehetséges a kézzel végezhetQ acatolás. Az éles pengéjq eszköz segítségével a talajban lévQ áttelelQ képlet elpusztítására törekszünk, mely a növény kipusztulásához vezet.
Szúrós gyomok jelenléte esetén eredményes lehet a gyomok fiatal korában, virágzás elQtt végrehajtott erQteljes legeltetés kecskékkel, juhokkal. Ez különösen a tövises iglice (Ononis spinosa) irtásában vezethet sikerhez.

A közvetett gyomirtás eszközei a fqfélék megerQsítése által biztosítják a gyomok visszaszorítását a gyepbQl. Ezek egyúttal az eredményes gyomszabályozás eszközei is, úgymint:
¨ tápanyagellátás (fQleg nitrogén),
¨ vízellátás (felesleges víz elvezetése, egyes legelQrészeken megtartása, vízhiány pótlása),
¨ mechanikai gyepápolás (fogasolás, hengerezés, gyepszellQztetés, talajlazítás, gyomirtó- és tisztogató kaszálás),
¨ a talaj pH-értékének változtatása (pl. meszezés).

A gyepek mechanikai ápolása
Az itt felsorolt mqveletek közül nem mindegyik végezhetQ korlátozás nélkül. Az Érzékeny Természeti Területeken a túzok és haris élQhely-fejlesztési programban fogasolás nem engedélyezett. Más élQhely-fejlesztési programokban a felesleges víz elvezetése tilos.
Fogasolás
Egyike a legrégebb óta alkalmazott gyepmqvelési eljárásoknak. A füvek bokrosodásának megindulása elQtt lehet elvégezni, késQbb károsítja a gyepet. Kárt tesz az indás herefélékkel benQtt gyepben is. A fogasolást kora tavasszal lehet elvégezni, a következQ célokból:
¨ a gyep bundájának (elQzQ évi, elszáradt növényi részeinek) kifésülése,
¨ a víz által lerakott hordalékok alól kiszabadítani a növényeket,
¨ vakondtúrások és talajegyenetlenségek elsimítása.
A legeltetések után a trágyalepények szétteregetése céljából végzett fogasolás nem tavaszi feladat, tehát mostani témánkhoz tartozik. Seprq-, vagy láncboronával egyszerqen elvégezhetQ. fQleg az 1 állategység/ha, vagy nagyobb legelQterhelés esetén kell elvégezni minden legeltetés után.

Hengerezés
Természetes gyepeken, fQleg az évszázados legeltetés következtében tömQdött a talaj, ezért további tömörítésre, hengerezésre nincs szükség. LegelQhasználat esetén csak laza szerkezetq homoktalajokon lehet szükséges a hengerezés, ahol az állatok taposásukkal inkább felvágják, mint tömörítik a talajt.
A hengerezés nagyon fontos lehet a kizárólagos kaszáló hasznosításnál, ahol hiányzik a talajfelszínt egyenletessé tevQ taposás. A hengerezés javítja a talaj víz- és hQgazdálkodását is.
Fiatal telepített gyepeknél lehet még szükség hengerezésre, melynek célja a cserepesedett talajfelszín megtörése. Tél végén gyakori a felfagyás. A fiatal növények ekkor még sekélyen gyökereznek, ezért a felfagyást is hengerezéssel kell orvosolni.
A gyepszellQztetés és a talajlazítás nem legeltetési idény alatti munkák, ezért nem most szólunk ezek részleteirQl.

Gyomirtó és tisztogató kaszálás
A gyomirtó kaszálás a gyomszabályozásnak is fontos eszköze. Ismereteit már korábban tárgyaltuk. Meg kell azonban különböztetni a tisztogató kaszálást, amelyet a legeltetési idény végén kell elvégezni. Ennek célja nem a gyomirtás, hanem az, hogy csökkentse a gyep bundáját és elQsegítse következQ tavasszal a füvek korai sarjadását. A gyepbunda égetése tilos, ezért az Qszi tisztogató kaszálás és a kora tavaszi fogasolás áll rendelkezésünkre a korai sarjadás elQsegítésére.

Gyomok irtása vegyszerekkel
Az évelQ gyepkultúrákban évelQ, áttelelQ képlettel rendelkezQ növények terjednek el. Ezek közül az állatok takarmányozására valamilyen okból (szúrós, mérgezQ) alkalmatlan fajok zavarják a gyep hasznosítását, károsak a gazdálkodás szempontjából. Ezek arányát legfeljebb a borítottság 5%-ára kell leszorítani. ÉvelQk lévén ennél jóval nagyobb arány (veszélyes mértékq elszaporodás) esetén a gazdálkodó kénytelen vegyszeres gyomirtást végezni. A környezet kímélése és költségkímélés okán arra kell törekedni a gyepgazdálkodásban, hogy vegyszerezni csak egyszer kelljen, azt követQen a kialakított kedvezQ összetételq növényzet a vegyszerezés megismétlése nélkül fenntartható legyen. Emiatt alakítottuk ki GödöllQn a komplex gyomirtás módszerét. A módszer lényegét a 2. táblázatban mutatjuk be.

Vegyszer: a gabonák vegyszeres gyomirtásánál engedélyezett szerek
Mqtrágya: 100 kg/ha N+40 kg/ha P2O5+40 kg/ha K2O

Az 1. pontban összefoglalt megoldás esetén a termesztési technológiában nem szerepel tápanyag-utánpótlás és a hasznosítás módja nem kíméli a fqféléket.
A táblázat 2. sorában leírt módszer alkalmazásakor a tápanyagot mqtrágyázással pótoljuk ugyan, de a legeltetési módszer továbbra is gyomosító. Emiatt késQbb ugyan, de szükséges az újra elszaporodott gyomokat vegyszerezéssel kiirtani.
A 3. pontban leírtak szerint alkalmazott technológiában a tápanyagellátás szakszerqsége mellett a legeltetési mód is elQsegíti a fqfélék fejlQdését. Képesek a talajt borítani és elnyomni az esetleg magról kelQ gyomnövényeket. Ezzel a módszerrel tartósan fenntartható a kedvezQ összetételq növényállomány, nincs szükség a vegyszerezés megismétlésére. Mqtrágyázás helyett szerves N-trágyákat is lehet alkalmazni, de nagyon ügyelni kell arra, hogy a trágya érlelése során a gyommagok csírázóképességüket veszítsék el és a technológiai fegyelem betartásával trágyázzunk. A trágyázásnak ugyanis nagyon fontos szerepe van abban, hogy a fqfélék erQsödjenek meg, és el tudják nyomni a gyomokat (közvetett gyomirtás). a módszer a technológia elemeit együtt alkalmazza (N-trágyázás és szakszerq gyephasznosítás), ezért tekintjük komplexnek.
A legelQk gondozásához szorosan hozzátartozik, és eredményességét alapvetQen befolyásolja a megtermelt fq szakszerq hasznosítása. Fontos tisztában lenni az egyes legeltetési módszerek termésmegoszlásra és gyomosodásra gyakorolt hatásával valamint a legelQ terhelésének becslésével. A legelQ hozama és annak megoszlása meghatározza a legeltethetQ állatlétszámot. A túlterhelés súlyos következményekkel jár a legelQ állapotára. A kaszálások, az esetleges  bizonyos idQszakokban keletkezQ  többlettermés kaszálásának idQzítése, szervezése ugyancsak meghatározó tényezQi a legelQk termQképességének és a takarmány minQségének.

































14. A legeltetéses gyephasználat. A legelQ mint takarmányforrás és termelési környezet.

LEGELTETÉS
A gyep hasznosításának Qsi módszere a legtermészetesebb tartás, takarmányozás
A legelQn az állatok zöld (friss) takarmányokat fogyasztanak, ami kedvezQ a termelésre
- kedvezQ étrendi hatás
- jó emészthetQség
- természetes úton biztosított a megfelelQ fehérje és ásványi anyag szükséglet
- jó a karotin- és (egyéb) vitamin ellátás

A rendszeres mozgás, a napfényen, jó levegQn tartózkodás kihat az állatok egészségére, ellenálló képességére, ivari folyamataira, stb.
- megfelelQ fejlettség, jó konstitúció
- egészség, ellenálló képesség
- jó szaporodási képesség, termelQ képesség
- nagy életteljesítmény
A legelQ gyakorlatilag nélkülözhetetlen az edzett, egészséges növendékállat felnevelésében

A legelQfüvet mint takarmányt nem terheli betakarítási költség, bár a a több mozgás következtében nQ az állatok életfenntartó takarmányszükséglete

A legelQ a rajta élQ állat számára: takarmányforrás és egyben termelési környezet:

- növényzetével fedezi az állatok mennyiségileg kielégítQ, és biológiailag teljes értékq takarmányigényét
- környezetével biztosítja a legelQn élQ állatok kedvezQ egészségi állapotát, és az állatok kifejthetik genetikai képességeikben rejlQ termelési adottságaikat
- ugyanakkor kizárja, illetve csökkenti a különféle élettani, fertQzQ, vagy parazitás eredetq megbetegedések létrejöttének a lehetQségét.
15. A legeltetési eljárások bemutatása és értékelése

Legeltetési eljárások
TerelgetQ v. pásztoroló legeltetés
- Nomád legeltetés
- Szabad legeltetés
- Láb alóli legeltetés
Adagoló legeltetési eljárások
- Állandó területq szakaszokra osztott legelQn
- IdQszakos szakaszhatárokkal kialakított, változó területq
szakaszok legeltetése
- Területváltásra alapozott, rotációs adagoló legeltetés


Pásztoroló legeltetés
Nomád legeltetés: a (rég)múltban addig mqködhetett, amíg a (bQségesen) rendelkezésre álló gyep állateltartó képessége magasan fölötte lehetett a terhelésnek. Az volt a jellemzQ, hogy mindig oda hajtották az állatokat, ahol volt fq, és addig tartották ott,
amíg volt mit legeltetni
Szabad legeltetés: akkor alakult ki, amikor a szántóföldi mqvelés visszaszorította a gyepeket a gyenge termékenységq talajokra, és azokon közös használatú közlegelQk jöttek létre, a nomád legeltetés lehetQsége gyakorlatilag megszqnt. A legelQ terhelése a termQképességhez viszonyítva magas. A túllegeltetés miatt a fajösszetétel kedvezQtlen változása, kiritkulás, elgyomosodás következik be. A nyári legelQfq hiány idején a szabad legeltetést kiterjesztették a már lekaszált rétekre és a betakarított gabona tarlókra.

Láb alóli legeltetés: a szabad legeltetés olyan formája, ahol a pásztor a rendelkezésre álló gyepterületen, a termés függvényében, már irányítja az állatállományt, és ezáltal, a visszalegelés megakadályozásával, lehetQvé teszi a regenerációs idQ egyfajta betartását. Túlterhelés esetén természetesen már nem mqködik a rendszer. MegfelelQ állatlétszám esetén már kialakítható a termés megosztása (beosztása).
A talaj  növény  állat kölcsönhatás egyensúlyának érvényre jutása jó hozzáértéssel biztosítható.  nem megoldható nagy tapasztalattal rendelkezQ pásztor(generációk) nélkül.

A pásztor jól ismeri és kezelni tudja a rábízott állományt (kutyákkal, hang- és füttyjelzésekkel szakszerqen képes az állatokat a megfelelQ helyre terelni  és ott tartani)
Adagoló (szakaszos) legeltetési eljárások
Az eljárás lényege: a fqadagokat növedékenként, rotációszerqen, szakaszosan kapják meg az állatok
- egy terület termésnövedékén csak annyi állatot legeltetnek, ami
biztosítja a regenerációs idQ betarthatóságát
- a legeltetés állandó vagy ideiglenes kerítéssel behatárolt területq
szakaszokon történik  szakaszos legeltetés
A szakaszos legeltetés lényege a rotáció:
- a legelQ területét körforgásszerqen, (növedékenként) ugyanarra a
helyre visszatérve legeltetik
A szakszerq legeltetésnél egyensúly van:
a legeltetési idQ
pihenési (sarjadzási) vagy regenerációs idQ és a
gyep állateltartó képessége között
(bQvebben a gyakorlati anyagban)
Területváltásra alapozott, rotációs adagoló legeltetés:
- amennyiben a (legeltetett) állatlétszám igényét jelentQsen meghaladó gyepterület áll rendelkezése
- az állandó létszámra és optimális terhelésre kialakított legeltetésnél a legeltetésre nem kerülQ elsQ (két) növedék terméstöbbletét kaszálással takarítják be
- amennyiben a kaszálásra kerülQ területet évenként más helyen jelöljük ki, akkor a folyamatos legelQhasználat mellett is megvalósul az évenkénti terület rotáció








16. A legeltetési idény. A rotáció és a regenerációs idQ. A legelQ állateltartó képessége.

Az állatok napi fogyasztása zöldfqbQl úgy határozható meg, hogy
tejelQ marhánál egy 500kg élQsúlyú átlagos nagyállat fogyasztását a testtömeg 10%-ának vesszük, ami jelen esetben 50kg és ehhez adjuk taposási veszteségként ennek a 20%-át, ami további 10 kg füvet jelent, összesen 60kg/db a legelt fqadag.
Húsmarha esetében anyatehén plusz borjú együtt 80kg/db,
növendéknél 40kg/db,
juhoknál 5-7kg/db.
Az állatok a tavaszi kihajtástól az Qszi beterelésig, gyepen történQ tartási ideje a legeltetési idény.
A legeltethetQ fq magassága állatfajonként változik, tehát a legeltetési idény kezdete és vége is ettQl függ.
A terhelést szakszerq legeltetéssel csökkentjük, ami a legelQ szakaszos hasznosítását, területének szakaszokra bontását és rotációs legeltetés alkalmazását jelenti.
A regenerációs idQ a fq sarjadási vagy növekedési idejét jelenti a legeltetett állatfaj legeltetési fqmagasság igényének ismételt eléréséig.
A legeltetési fqmagasság szarvasmarhánál 30cm, aminek a növekedési ideje
tavasszal rövidebb / 18 nap /,
nyáron hosszabb / 30 nap /,
nyárvégén, a kisülési idQszak miatt, meg is duplázódhat / 40-50 nap /
és augusztus vége, szeptember elejétQl ismét /30 nap/ rövidebb.
Évi átlagban napi 1cm növekedéssel lehet számolni
Legeltetési idény
A legeltetési idény függ az állat fajától és tartástechnológiájától. A tejelQ marha pl. április 20-tól szeptember végéig négy növedéket legel 40 napos rotációban, tehát a legeltetési idénye 160180 nap. A húsmarha legeltetési idénye április10-tQl október végéig 200 nap. A juhászat 200-210 napos legeltetési idényben legeltethet 30-35 napos rotációban.
A hasznosítható növedékek számát megkapjuk, ha a legeltetési idény napjainak számát osztjuk a rotációs idQvel. A tejelQ állomány 4, a húsmarha 5, a juhászat 6- növedéket hasznosít.

A rotációs legeltetés
elvi vázlata
TejelQ marha adagoló legeltetésnél a legelQt legalább négy szakaszra kell osztani
Egy szakaszt 10napig szabad legeltetni
Egy termésnövedék 30cm legeltetési magasságra 30 nap regenerációs idQ alatt nQ meg.
Ez alatt a másik három szakasz hasznositása folyik 10naponkénti legeltetéssel
Rotációs idQ
Egy termés növedék körbe legeltetési ideje a szakaszokon a rotációs idQ.

A legeltetési idQ és a regenerációs idQ együtt adja a rotációs idQt, vagyis a terület újrahasznosíthatósági idejét.

A legeltetési napok számának csökkentésével növelhetQ a regenerációs idQ, de a rotációs idQ nagysága állandónak vehetQ.

Egy termésnövedék 40 napig tartja el az állatokat

Regenerációs idQ 30 nap
+ Legeltetési idQ 10 nap
Rotációs idQ 40 nap


A szakaszok, vagy legeltetett adagok száma
meghatározható a rotációs idQ és a legeltetési idQ hányadosaként.
A legeltetési napok száma
1-10 között
szabadon választható.
A regenerációs idQ és a legeltetési idQ hányadosaként is meghatározható a legeltetéshez szükséges szakaszok száma, de ekkor hozzá kell adni az éppen legeltetett szakaszt is.

































17. A gyepek termésének hasznosítása. Szénakészítés.

A gyepek termésének hasznosítása
Gyeptermékek:
legelQfq  a legelQ állat maga végzi a betakarítást

Kaszálást, betakarítást követQen:
friss zöldtakarmány
tartósított takarmányok
széna  laza és tömörített
bálaszenázs
fqszilázs
fqszenázs

Kaszálásra, betakarításra kerül:
Kaszálók, rétek betakarítható növedékei:
- elsQ növedék mindenképpen
- egykaszálatú réteken utána legeltetés
- a sarjú növedék betakarítása

LegelQk elsQ(két) növedékébQl a legeltetésre nem kerülQ szakaszok
Szántóföldön létesített (rendszerint) rövid(ebb) életq gyepállományok  nagy termQképességq fqfajokkal

humid klímán pl. olaszp., westerwoldi v. hollandi perje
nálunk inkább a szárazságtqrQ nagy termQképességq szálfüvek: mr, cse, nkcs, zpfq


Szénakészítés  réti széna
A gyepen termett zöld fq tartósítása, szárítással
hagyományos  kézi munkaerQn alapul
gépesített  különbözQ fokban és módon gépesítve
- a hagyományos eljárás egyes mqveleteit (pl.kaszálás) géppel végzik
- a folyamatok teljes körq gépesítése  hatékonyság
- a térfogat csökkentés lehetQsége (aprítás, bálázás)
- mesterséges vízelvonás (szárítás) lehetQsége


A szénakészítés általános szempontjai
A réti széna minQségét és mennyiségét a gyepnövényzet összetétele mellett nagymértékben befolyásolja a kaszálás idejének megválasztása és a szénakészítés módja, a száradás (szárítás) folyamata és a tárolás körülményei
A kaszálás idQpontja
Tömören: (Gruber Ferenc után)
A szénakaszálásra azt az idQt kell kiválasztani, amikor a gyep gazdaságilag érett, vagyis amikor a tápértéke kiváló és egyben tömegében is megfelelQ. Ez a réten a virágzás kezdetén következik be.
A virágzás kezdetén a frissen kaszált zöldfq víztartalma 70-75%
(nagy átlagban a lekaszált zöldtömegnek a negyede lesz a széna tömege)
További növedékeknél: amikor már nem jelentQs a zöldtömeg gyarapodása
illetve amíg az idQjárás még esélyt ad a szénakészítésre
Száradási veszteség
Légzési veszteség: amíg a levágott növényzet víztartalma 40%alá nem csökken.
A vastag rend alatt felmelegedés is lehet  erjedés, bakteriális tev. is csökkentheti a tápanyagtartalmat.
Kilugzási veszteség: ha megázik a száradó széna
A veszteségek kivédése (mérséklése): a gyors száradás feltételeinek a biztosítása  rendkezelés  kedvezQ idQjárás
természetesen van egyéb betakarítási és tárolási veszteség is.

Kaszálás
A jó rétet középmagas, térdig érQ, nagyrészt aljfüvekbQl és pillangósokból álló bunda borítja, amelybe belelépve hatalmas nyom marad utánunk. (Gruber F.)
A kaszálás eszközei: alternáló (ujjas)
fqkaszák
rotációs (forgókéses)
forgótárcsás
forgódobos
A gyepek kaszálására a rotációs kaszák valók!
- egyenletes vágásmagasság
- nagy teljesítmény
- nem tömQdik el
- kevésbé kényes a talajegyenetlenségekre
Legkevésbé kényesek a forgódobos rendszerq kaszák
2 rotoros (pl. RK-2)
4-6 rotoros nagyteljesítményq kaszálógépek

BÁLÁZÁSOS szénakészítés
A térfogattömeg megnövelése már az összeszedéskor
- jobb kezelhetQség, kisebb hely és szállítókapacitás igény
A bálákat 15-20(25)% nedvesség tartalmú anyagból készíthetjük
A bála formázás módszerei:

Dugattyús tömörítés (préselés)

Kisbálás gépek: zsineges kötözés
kézi erQvel is mozgatható, 25-35kg tömegq bálák
Nagybálás gépek: 1m3-t meghaladó térfogatú, nagy térfogattömegq bálák készítése 800-1000kg
Hengeres (sodrat-) bálák készítése
állandó és változó bálaterq gépek
A nagybálás technológiák igénylik a bálázó rendfelszedQjével csaknem azonos szélességq és egyenletes keresztmetszetq rendeket

Hengerbálák:
pl. szélesség: 1,5m; átmérQ: 1,8m; 350-400kg (állandó bálaterü)
szélesség: 1,5m; átmérQ: 1,8m; 400-450kg (változó bálatér)








18. A fq silózása és a fqszenázs készítése
A gyep termésnek tartósítása erjesztéssel

Silózás  fqszilázs vagy fqszenázs készítése

A gyep termésének silózása:
Szilázs: a lábon álló termés közvetlen betakarítása járva szecskázókkal
silózás  tejsavas erjedés biztosítása
Szenázs: a levágott termény elQfonnyasztása
(40-45% nedvességtartalomig)
szecskázva betakarítás
tartósítás erjesztéssel
a jó tömörítés végett rövid szecskahossz (20-30mm)
tárolás: falközi silókba  toronysilókba
precíz gyors töltés - légmentes zárás
A fq silózása
A fqszilázs és  szenázs készítése


 SHAPE \* MERGEFORMAT 
A siló lezárása
- fedéssel megakadályozni a levegQ és a csapadék
bejutását (és az utólagos fellazulást)
- fedésre a gabonával bevetett szalma (törek) nem elegendQ
- a földtakarás önmagában a takarmányt szennyezi
- megfelelQ a nehezékkel ellátott fólia
15-20cm-s földréteg
bálázott, vagy szálas szalma
fa, vagy gumiabroncs

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

11.12-1 2008/2009-1 9. adó alkotmánytörténet beugro civilisztika dolgozat economic policy eloadas épszerk4 fizika1 fogalomtár füvészkert gazd.töri tétel6 gazdaságföldrajz gazdasági matematika gazdpol gépgyártás házi házi dolgozat hla humán juhász kérdések kereskedelem ket kidolgozott tételek kodolányi - levelező követelmények kőzetlemezek megtakarítás minden órai anyag orvosi kémia ökológiai antropológia összefoglaló példasor v peter behrens reklámelmélet és gyakorlat speech sounds számvitel i szerves szociológia tétel tanirodai tartalékidő természetvédelem tételek topográfia újság