üzleti etika

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemKözgazdaságtudományi KarGazdálkodási és menedzsmentÜzleti Etikaüzleti etika

AZ ÜZLETI ETIKA FPBB ALAPELVEI
¢ð Komplex megoldás elve ¢ð Méltányosság elve
¢ð Összeférhetetlenség kizárásának elve ¢ð Kollegialitás elve
¢ð Közösség tiszteletének elve ¢ð FelelQsség elve
¢ð Személyiség tiszteletének és védelmének elve ¢ð Alkalmazottak irányába gyakorolt megbecsülés elve


ETIKAI FELELPSSÉG ÉRINTETTJEI:
kormány
tulajdonosok
igazgatótanács
alkalmazottak
üzleti partnerek
versenytársak
társadalom
fogyasztók
jövQ generációja
média

A FENNTARTHATÓ FEJLPDÉS 9 ALAPELVE
1. Figyelem és gondoskodás az életközösségekrQl.
2. Az ember életminQségének javítása.
3. A Föld életképességének és diverzitásának a megQrzése:
*Az életet támogató rendszerek megQrzése.
*A biodiverzitás megQrzése.
*A megújuló erQforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása.
4. A meg nem újuló erQforrások használatának minimalizálása.
5. A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni.
6. Meg kell változtatni az emberek attitqdjét és magatartását.
7. LehetQvé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükrQl.
8. Biztosítani kell az integrált fejlQdés és természetvédelem nemzeti kereteit.
9. Globális szövetséget kell létrehozni. (Caring for the Earth 1991.)

A KÖRNYEZETVÉDELEM SZABÁLYOZÁSA
Direkt beavatkozásokon alapuló közvetlen, vagy normatív szabályozás
Eszközei: Normák (célok, kritériumok, immissziós és emissziós normák)
Nyílt tiltás
Engedélyeztetési eljárás
EllenQrzés
Szankcionálás

Ösztönzésen alapuló közvetett vagy gazdasági szabályozás
Eszközei: Adó vagy díj
Támogatás (szubvenció)
Letét-visszafizetési rendszer
Piacteremtés

Információ nyújtáson alapuló eszközök
Például: Kitüntetések, elismerések Társadalom tájékoztatása, nevelés
Életciklus elemzés Környezeti jelentés
Környezeti auditálás, környezetirányítási rendszer Termékcímkézés
Kibocsátási és terjedési listák közzététele Tárgyalásos megállapodások


A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI
A megelQzés elve a hulladékok mennyiségének és veszélyességének a legkisebb mértékqre csökkentését jelenti.
Az elQvigyázatosság elve alapján a veszély és a kockázat valós ismerete nélkül úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének.
A gyártói felelQsség elve azt jelenti, hogy a termék elQállítója felelQs a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvezQ anyagok, technológiák megválasztásáért. (Beleértve a termék elQállítását, életciklusát, hulladékká válását, hasznosítását, ártalmatlanítását.) A gyártónak a hulladékok kezelésének költségeihez is hozzá kell járulnia.
4. A megosztott felelQsség elve szerint a gyártói felelQsség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplQknek együtt kell mqködniük.
5. Az elvárható felelQs gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetQségeinek megfelelQen mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék minél kisebb mértékben terhelje a környezetet.
6. Az elérhetQ legjobb eljárás elve alapján törekedni kell a legkíméletesebb környezet- igénybevétellel járó technológiák bevezetésére (anyag és energiatakarékos technológiák, környezetszennyezQ anyagok kiváltása stb.).
7. A szennyezQ fizet elv alapján a hulladék termelQje, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladék kezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani. A szennyezés okozója, ill. elQidézQje felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért, az okozott kár megtérítéséért.
A közelség elve alapján a hulladék hasznosítása, ártalmatlanítása a lehetQ legközelebbi, arra alkalmas létesítményben történjen.
A regionalitás elve alapján a hulladékkezelQ létesítmények kialakítása során a területi gyqjtQkörq létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni.
Az önellátás elve alapján a képzQdQ hulladékok teljes körq ártalmatlanítására kell törekedni.
A fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülQ lépésekben, az érintettek lehetQségeinek és teherviselQ képességének figyelembevételével kell elérni.
A példamutatás elve alapján az állami és a helyi önkormányzati szervek munkájukban érvényesítik a hulladékgazdálkodási törvény céljait és elveit.
A költséghatékonyság elve azt jelenti, hogy a hulladékkezelés szabályait úgy kell kialakítani, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendQ költségek a lehetQ legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.

A FOGYASZTÓ JOGAI
- A választás és elutasítás joga
- A jól informáltság joga
- A biztonság elvárásának joga
- A véleménynyilvánítás és érdekvédelem joga
- Az arányos kompenzáció joga

A FOGYASZTÓ MEGTÉVESZTÉSÉNEK MINPSÜL:
Valótlan tényt vagy valós tényt, de megtévesztésre alkalmas módon állítanak
Elhallgatják, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, vagy az áruval szemben támasztott szokások követelményeknek
Fogyasztó döntését befolyásoló körülményekrQl megtévesztQ információt közölnek
Ha olyan körülményeket teremtenek, amely jelentQsen megnehezíti az áru, szolgáltatás megítélését, vagy más ajánlattal való összehasonlíthatóságát
Különösen elQnyös vásárlás látszatát kelti
Nem tüntetik fel az árat



E(mberi) E(rQforrás) M(enedzsment)
Def: a szervezeti és a szervezetben dolgozó egyének céljainak maximalizálását, az emberi erQforrások hatékony felhasználását célzó programok, funkciók, tevékenységek összessége.

A MUNKAADÓ KÖTELESSÉGEI A MUNKAVÁLLALÓVAL SZEMBEN

munkahelyet a megfelelQ képességq és felkészültségq ember töltse be
méltányos munkabér (azonos munkabér= kb. azonos bér)
egészséges munkakörülmény biztosítása
emberi jogok tiszteletben tartása (szólás, véleménynyilvánítás, egyenjogúság)

A MUNKAVÁLLALÓK JOGAI, KÖTELESSÉGEI ÉS LEHETPSÉGEI
1. A részvétel és a beleszólás szabadsága Konfliktus esetén megoldás lehet
¢ð Elhagyni a céget,
¢ð Jelezni a problémát,
¢ð Illetékes hatóság felkeresése, sikertelenség esetén nyilvánossághoz fordulni.
A munkaadónak nincs joga ahhoz, hogy az alkalmazottat erkölcsi elveinek feladására kényszerítse a szervezethez való hqség jelszavával.
A munkavállaló magánélethez való joga: a munkavállalónak joga van arra, hogy magánéletét senki ne kémlelhesse, illetve Q rendelkezik a magánéletérQl nyújtott információadás jogával.
A magánélet sérthetetlensége azt jelenti, hogy magánemberként részesei lehessünk olyan tevékenységeknek, amelyek esetleg cégünknek nem rokonszenvesek.


Az üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban tartásához a jogosultnak méltányolható érdeke fqzQdik és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

A reklámtevékenység jogi szabályozása kerettörvényben valósul meg, amely csupán a kötelezQ elQírásokat és a tiltásokat tartalmazza.

A reklámetika általános elvei
Törvényes, tisztességes, igaz legyen
Társadalmi felelQséggel, a társadalom erkölcsi normáit figyelembe véve kell készíteni
Feleljen meg a tisztességes verseny feltételeinek
Ne rontsa a szakma jó hírnevét
Ne éljen vissza a fogyasztó bizalmával, ne használja ki tájékozatlanságát
Ne sértsen világnézeti, vallási, nemzeti meggyQzQdéseket

Az internetetika fQbb elvei Társadalmi felelQsség
Személyiségjogok védelme
Szakmai kompetencia

A Magyar Köztársaság alkotmánya biztosítja a sajtószabadságot: mindenki közölheti a sajtó révén nézeteit, alkotásait, ha azok nem sértik a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét.

A sajtótörvény tartalmaz korlátozásokat:
1. A nemzetbiztonság, a területi sérthetetlenség és a közbiztonság kérdéseit
2. Bírói hatalom tekintélyének és pártatlanságának fenntartása
3. Bizalmas értesülések közlésének megakadályozása
4. Zavargás, bqnözés megelQzése
5. Közegészség vagy a jó erkölcs védelme
6. Mások jó hírneve vagy jogai védelme

SAJTÓETIKA fQbb normái, elvárásai:
Az újságírót megilleti a tájékozódás, a nyilvános közlés, a bírálat joga és nem kötelezhetQ meggyQzQdésével ellenkezQ írás vagy mqsorszám készítésére
Az újságírónak tiszteletben kell tartania az ember személyiségjogait és méltóságát
Valótlanságot nem állíthat.
Helyreigazítási kötelezettség
Plágium
Etikátlan, ha tények elhallgatásáért elQnyt kér vagy fogad el
Újságíróként nem kényszeríthetQ reklámszervezésre
Az újságíró nem népszerqsíthet erQszakot, egészségkárosító szereket, egészségtelen életmódot
Különös gonddal kell eljárnia, hogy a közölt információ ne veszélyeztesse emberek egészségét, életét, személyiségjogait.

BANKETIKA= * A betétesek védelmében érvényes elvek
¢ð Rentabilitás ¢ð Likviditás ¢ð Szekuritás

A bankkal, mint jogi személlyel szembeni fQbb etikai elvárások:
Korrekt kamat megállapítása
Törekednie kell a folyamatos fizetQképesség biztosítására
MegfelelQ nagyságú szavatoló tQke biztosítása
Köteles fizetQképességérQl tájékoztatást adni
Köteles különféle tartalékokat képezni
Etikus hirdetési tevékenység
Be kell tartaniuk az elnevezés védelmére vonatkozó szabályokat
Köteles a banktitkot megQrizni
Üzleti titok tisztességes kezelése
Tilos az árukapcsolás
Kartell-tilalom
Blanketta tilalom

BIZTOSÍTÁSETIKA AZ ÜGYFELEK IRÁNYÁBA
A szerzQdésnek csak az ügyfél javára szóló rendelkezéseinek ismertetése mellett a negatívumok elmulasztása
A biztosítást bankbetéthez hasonlítják
A befektetési egységekre kötött kockázat ismertetésének elmulasztása
Ügyintézés, ügyfélszolgálat tevékenysége
Titoktartás (Bit!)
Kártérítés jogalap nélküli elutasítása
Manipuláció a díjfizetéssel

Az etikai kódex
Def: a jogi szabályozásra épülQ, azzal összhangban álló, de annál részletesebb kifejtésq, konkrét (nem
általános) fogalmazású, a szemléletet és a gyakorlatot befolyásolni szándékozó, írásba foglalt és közzétett erkölcsi szabály és normagyqjtemény.

Az etikai kódex elQsegíti:
- A célok, belsQ értékek érvényesülését
- KedvezQ imázs, hírnév és elismertség kialakulását, megQrzését
- A belsQ és a külsQ kapcsolatokban egységes és kiszámítható magatartás kialakulását
- Olyan vezetQi döntések meghozatalát, amelyekben a szervezet érdekei, mqszaki- gazdasági- humán, ökológiai és etikai szempontok egyaránt érvényesülnek
- KedvezQ munkahelyi légkör, munkafeltételek, munkabiztonság kialakulását


ETIKAI KÓDEX HATÓKÖRE
Szqkebb értelmezés:
¢ð fogyasztókhoz való viszony,
¢ð alkalmazottakkal való kapcsolat,
¢ð részvényesek vállalkozással kapcsolatos magatartása,
¢ð külsQ üzleti kör és a vállalkozás együttmqködése
¢ð versenytársakhoz való viszony

Tágabb értelmezés:
¢ð a vállalkozás és az állam kapcsolatának kérdései,
¢ð a környezeti etika,
¢ð a kapitalista fejlQdés és etika kérdése

SZOCIÁLIS FELELPSSÉG UTAL
-az emberek közötti viszonyokra, társadalmi közösségi kapcsolatokra,
-az emberek anyagi helyzetének, élet- és munkakörülményeinek, munkavégzésének minQségére, annak javítására

ESZKÖZEI
BELSP
Igazságos bérezés, az ezt támogató értékrend kialakítása
A jövedelem-összetevQk meghatározása
MunkaidQ, munkarend kialakítása
Képzés, továbbképzés iránya, módja, támogatottsága
ElQmenetel feltételrendszere
Képviselet, participáció
Munkahely, munkakörülmények kialakítása
Orvosi ellátás, rendszeres felügyelet, alkalmassági vizsgálatok
Szociális létesítmények létrehozása, mqködtetése
Sportolási lehetQségek
Kulturális, közösségi rendezvények, hagyományok Qrzése

KÜLSP
Fontos a nyilvánosság, a PR, hogy a környezetben kedvezQ vélemény alakuljon ki a vállalkozás ökológiai és szociális koncepciójáról.
Fontos a vállalkozás vezetQinek nyilvános szereplése és részvétele társadalmi fórumokon
Fontos a tájékoztatás a termékbiztonsággal kapcsolatos tevékenységekrQl (pl. K+F, gyártás- értékesítés folyamatában mi történik ennek érdekében)
Fontos lehet a vállalkozás különbözQ programokat támogató jótékonysági magatartása oktatás, sport, mqvészet)

KOTLER: 6 LEHETPSÉG A JÓ CSELEKEDETRE
1 Célhoz rendelt promóciók Nemzetközi olimpiai ifjúsági tábor
2 Ügyhöz kapcsolt marketing Gyermekek világnapja
3 Vállalati társadalmi marketing Oltás az egészséges életért program
4 Vállalati jótékonyság Ronald McDonald Ház
5 Közösségi önkéntes tevékenység Mentés katasztrófa esetén (szept 11)
6 Társadalmilag felelQs üzleti gyakorlat Újrahasznosítás



Adómorál tartalma:
-az állampolgárok kötelezettsége az állammal szemben,
-az állam magatartása a bevételek megszerzése és az állam céljainak megfelelQ felhasználása során.

ADAM SMITH NÉGY ADÓZÁSI ALAPELVE
1 Általánosság, vagyis ne legyen az adózás alól kivont személy.
2 Igazságosság, azaz a teherviselQ képesség szerint, pontosan mérhetQ jövedelem alapján történjék az adózás.
3 Maga az adózás olcsón bonyolódjon.
4 Kényelmesek legyenek a befizetés körülményei.


A VERSENYJOG FUNKCIÓJA = A gazdasági szerkezet védelmének biztosítása (Minél több szereplQ vegyen részt a gazdasági életben, lehetQleg azonos helyzetben versenyezzenek)
Eszközei:
¢ð Kartelltilalom tilos a vállalkozások között minden olyan megállapodás és összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki: pl. Árkartell, egyéb üzleti feltételek meghatározása,
elQállítás, forgalmazás, mqszaki fejlesztés, befektetések
korlátozása, fejlesztése,
beszerzési források, értékesítési lehetQségek, és úgy általában
a piac felosztása,
a piacra lépés akadályozása



¢ð Gazdasági erQfölénnyel való visszaélés tilalma

pl. tisztességtelen ár megállapítása
; indokolatlan elQnyök vagy hátrányos feltételek elfogadásának kikényszerítése
; termelés, forgalmazás, mqszaki fejlesztés fogyasztók kárára történQ visszafogása
; szerzQdéstQl, üzleti kapcsolattól való indokolatlan elzárkózás
; másik fél döntéseinek tisztességtelen befolyásolása
; áruvisszatartás
; árukapcsolás
; egyes üzletfelek indokolatlan hátrányos megkülönböztetése
; dömpingár alkalmazásával piacról kiszorítás vagy piacra jutás akadályozása


¢ð Fúziókontroll =vállalatok összefonódásának ellenQrzése
Fúzió: 1. Összeolvadás, beolvadás, vállalkozás része egy másik vállalkozás részévé válik.
2. Közvetlen vagy közvetett irányítás szerzése.
3. Egymástól független vállalkozások közösen hoznak létre
általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló
vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni
Bejelentési kötelezettség GVH felé: Forgalmi küszöb felett; erQfölény létrejött-e;
Európai Bizottság felé:A közösségi dimenziójú összefonódások
¢ð Piacvédelem
A versenyjog tiltja a tisztességtelen
piaci magatartást és versenyt


 AUTHOR  AUTHOR  PAGE 6/ NUMPAGES \*Arabic 6

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11 13 2008 tavasz alkotmány alkszámtech állattan anyagválasztás apoptózis atom biofizika biotermékek csont dosztojevszkij épszerk 3 eu tételek fehérje fejlődéslélektan feudalizmus filológia frei otto gazdaságszociológia görögország helyi társadalom hőtan informatika jegyzet jogi alapismeretek közoktatási rendszer labor magyar romanika matek 1 munkaerőpiac neveléslélektan operációs rendszerek opkut példatár petőfi posztmodern reklámjog szár tanulás és kutatásmódszertan trade ttk tűzjelző vállpénzügy valós érték villanytan vizsga tételek zh zsidó