gazd.töri tétel

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemKözgazdaságtudományi KarGazdálkodási és menedzsmentGazdaságtörténet 2gazd.töri tétel

7. ) Az Ipari Forradalom Angliában.
A gyáripar kibontakozása és az ipari forradalom hatásai

A tulajdonképpeni iparosítás folyamán, amely kb a 18. század elejétQl a 20. század elejéig tartott Nagy-Britanniában, a gazdasági szerkezetváltást a szekunder szektor (bányászat, ipar, építQipar) elQretörése jellemezte, ami mind a foglalkoztatottak arányában, mind pedig a termelés volumenében megfigyelhetQ volt.
Az átalakulás elsQsorban Angliában, majd Skóciában indult meg, s Nagy-Britanniát joggal nevezték az elsQ ipari országnak . A 18.század utolsó és a 19.század elsQ néhány évtizedére a szemléletesebb, bár kevésbé praktikus ipari forradalom kifejezést alkalmazták. Ennek az átalakulásnak a folyamán, amelyet pontosabban, bár prózaibb kifejezéssel a modern ipar kialakulásának nevezhetünk, fokozatosan kibontakoztak bizonyos jellemzQk, amelyek világosan elhatárolják egymástól a modern és a premodern ipart: 1.) a gépi meghajtású berendezések széles körq alkalmazása 2.) új élettelen energiaforrások, fQként ásványi fqtQanyagok bevezetése; és 3.) olyan anyagok általános használata, amelyek rendes körülmények között nem fordulnak elQ a természetben. További jellemzQ az, hogy a legtöbb iparágban nagyvállalatok alakultak ki. A legfontosabb technológiai elQrelépés a munkagépek és a gépi erQ alkalmazása volt olyan feladatok elvégzésére, amelyeket állati vagy emberi erQvel csak sokkal lassabban és fáradságosabban, vagy éppen sehogy sem lehetett volna elvégezni. A 17.században komolyan megnQtt a vízi energia alkalmazása a malom-, a textil- és a fémiparban, és az utóbbi idQben is a szemünk láttára terjednek a legkülönfélébb primer mozgatók, a háztartási árammal mqködQ kis villanymotortól az óriási atomreaktorokig. De az iparosítás korai szakaszában mégis az energiafelhasználás legfontosabb fejleménye az volt, hogy fqtQanyagként szenet kezdtek használni a fa és a faszén helyett, s hogy a bányászatban, a gyáriparban és a közlekedésben megjelent a gQzgép. Bár a kor kutatói elismerték, hogy a gépi meghajtásnak és a munkagépek alkalmazásának köszönhetQen megnQtt a termelékenység, a legtöbb korabeli szerzQ nagy teret szentel a gyermekmunka alkalmazásának , a hagyományos mesterségek gépek általi kiszorításának, és az új gyárvárosok egészségtelen, nyomorúságos állapotának. Pályafutásának nagyobb részében az emberek többsége számára az ipari forradalom kifejezésnek pejoratív kicsengése volt. T.S. Ashton a 19.századi Anglia leghíresebb gazdaságtörténésze szerint azonban a változások nem csupán ipariak voltak, hanem társadalmiak és szellemiek is. Továbbá kereskedelmiek, pénzügyiek, mezQgazdaságiak, sQt politikaiak. Jó okunk van feltételezni, hogy a szellemi változások voltak a legalapvetQbbek, abban az értelemben, hogy lehetQvé tették vagy ösztönözték a többi változást. Valójában a 19.század második felében a kémia és az elektromosságtan felvirágzásával érkezett el az idQ, amikor a tudományos elméletek megteremthették új eljárások és új iparágak alapjait. Anglia nem csak az iparosításban volt az elsQ, hanem azon országok egyike is, amelyik elQször kezdték növelni mezQgazdasági termelésüket is. a 18. század végén Anglia e téren már megelQzte a legtöbb európai országot, és lakosságának csupán kb. 60%-a vett részt elsQdleges módon az élelmiszertermelésben.
Az ipar szempontjából az egyik legfontosabb újítás a koksz bevezetése volt a vasolvasztásban, ami felszabadította a vasgyártást a faszénre utaltság alól, a másik pedig amint azt már említettük az atmoszferikus gQzgép, egy új és nagy erejq hajtógép feltalálása, amely élettelen energiaforrásként kiegészítette, majd felváltotta a szél- és vízikereket. A vasgyárosok nagyságrendi megtakarításokaJLNz¸º¼0
2
ꘖ!Â!Ä!î#$B$Ö$*Ö,Ø,Ø/3’3¢6p:r:¨<ºB¼B6EDE‚EòGôGöGúòúòêòæâÞâÚÖÒâÒÎÒÎÌÎÒÎÈÎÈÄÈÄÀÄÀæÀæÀÖhœ†hžyúhG\°Uhÿ®hB§hZfžh©chŒ_lhæyVh‘ 8h%}h%}5h%}hŒ_l5 h%}5$Jº¼2
Ä!Ø,’3¤6r:¼BôGöGîîìììììììììì$„Ðdð ¤^„Ða$gd%}

t értek el azzal, hogy a kapcsolódó mqveleteket egy helyre, általában a széntermelés mellé vagy közelébe telepítették, és látványos növekedésnek indult a vasgyártás és azon belül a szénnel nyersvas aránya is. A század végén a vasgyártás már meghaladta a 200.000 tonnát, s ezt gyakorlatilag mind koksszal produkálták, s Anglia nettó vas- és vasáruexportQrré vált.
A textilipar Angliában már a preindusztriális idQkben, a bedolgozásos rendszer révén igen magas fejlettségi szintet ért el. A 17.század elsQ évtizedeiben meghonosodott selyemipar az olasz példát követve gyárakkal és vízenergiával hajtott gépekkel dolgozott, de a selyem iránti keresletet korlátozta a magas ár és a kontinentális konkurencia. A legnagyobb jelentQségq fonóipari találmány Samuel Crompton gépe volt és amikor 1790 körül gQzzel való meghajtásra is alkalmassá tették, a pamutipar felkapottabb gépe lett. A technikai újítások kísérQjeleként gyorsan nQtt a gyapot iránti kereslet. Minthogy ez a növény Angliában nem termett meg, a nyersgyapot importjának adatai jól érzékeltetik az ipar fejlQdésének ütemét. A század elején a behozatal nem érte el az 500 tonnát, a nagy újítások küszöbén 2500 tonnára nQtt, majd 1800-ban meghaladta a 25.000 tonnát.
A textilipar és a vasgyártás technikai változásai, valamint a gQzenergia munkára fogása adták Angliában az úgynevezett ipari forradalom lényegét, de a nagy átalakulás nemcsak ezeket az iparágakat érintette, és nem is minden változáshoz volt szükség a gépi meghajtó erQre. Korabeli szakértQk rámutattak hogy milyen nagyot nQtt specializáció és a munkamegosztás a gyártott termékeket illetQen.
Anglián belül a változás eltérQ üteme világosan elárulja a szénmezQk jelentQségét, amelyek többsége északkeleten és Közép-Angliában volt. Lancashire szinte a pamut szinonimájá vált, de voltak ott nagy üveg és vegyigyárak is, és jelentQs pamutipar volt még Kelet- Közép-Angliában. Ha nem számítjuk Londont, az egyre terebélyesedQ metropolist, ahol igen sokrétq volt a fogyasztási cikkeket gyártó ipar, akkor azt kell mondanunk hogy, Dél Anglia túlnyomórészt mezQgazdasági jellegq volt.
Nagy-Britannia korai felvirágzásának alapjai, a textilipari cikkek, a szén, a vas és a gépek biztos pillérei lettek az országnak. A britek még 1880-ban is több pamutszálat és szövetet készítettek, mint Európa többi része összesen. Hasonlóképpen alakult a dolog a vasiparban is, ahol 1870-ben érte el relatív csúcsteljesítményét, a világ nyersvasának a felét állítva elQ. A 17. század végén született gépipar gyökerei mindhárom említett iparágban kimutathatóak. A textiliparnak szüksége volt a gépkonstruktQrökre és szerelQkre, a vasipar kitermelte a sajátjait, a bányászatnak pedig hatékony szivattyúkra és olcsó szállítóeszközökre volt szüksége, s ez vezetett a gQzgép és a vasút kifejlQdéséhez. A vasút a 19.század legfontosabb új iparágát képviselte. Különös jelentQséget adott neki, hogy elQre is és hátrafelé is kapcsolódott a többi iparághoz. Ráadásul Nagy-Britannia vasútfejlesztési úttörQségének köszönhetQen nagy volt az európai és tengerentúli érdeklQdés a brit szakértQk, anyagok és tQke iránt, s ez erQs ösztönzést adott az egész brit gazdaságnak.
A többi országgal szembeni ipari fölényének fénykorát az 1850 és 1870 közé esQ két évtizedben élte. A bruttó nemzeti termék 1856 és 1873 között átlag 2.5%-kal növekedett évente, s ez a legmagasabb növekedési ráta volt az egész században. Az összes nagy ország közül anyagi jólétét tekintve a legjobban Nagy-Britannia függött az exporttól és az importtól. Végezetül pedig meg kell említeni hogy a britek egy fQre jutó reáljövedelme 1850 és 1914 között durván a 2,5-szeresére nQtt, a jövedelemmegoszlás kissé egyenletesebb lett, a végletes szegénységben élQ népességhányad jelentQsen csökkent, és 1914-ben Európában az átlagbitnek volt a legmagasabb az életszínvonala.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2008 tavasz 3. előadás 3.óra 4.óra architekturak csokonai éghajlattan épszerk esszék evolúció fólia gyakorlódolg ideális elegy inverz és összetett függvény jános kant kiadott kiállítás kodolányi korreláció könyv kötelező olvasmány közgáz leppelés lézer mb méhen belüli fejlődés mikrobiológai nemzetközi gazdaságtan növényrendszertan őskor példasor v polg.jog prog.terv pszichó reklám statek gyakorlat szár szupra talajtan témák tengely természet teszt tőkeelmélet török tulajdonjog turizmus vér világirodalom 2.