gazd.töri tételek

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemKözgazdaságtudományi KarGazdálkodási és menedzsmentGazdaságtörténet 2gazd.töri tételek

A koraújkor és a kapitalizmus kezdetei. Manufaktúrák, bankok és kereskedelmi kapitalizmus. A felfedezések (5.fejezet)


A 15.sz. közepe táján, egy évszázados hanyatlás és stagnálás után Europa népessége növekedni kezdet.Se a fellendülés se a növekedés nem volt egyforma Europában.Regionális eltérések jelentkeztek. A15sz. elején általános volt a demográfiai növekedés. A 17sz. elején ezt az enerfikus mövekedést megakastotta az éhínség, pestis és háború(30éves háború). A 17sz. közepére a népesség növekedése megszqnt, s helyenként fogyatkozásnak indult. E 2idQpont közé esik Eurrópa második logisztikus görbéje.15-17sz.
Óriásit tágult a földrajzi horizont. A demográfiai növekedés egybeesett a nagy tengeri expedíciók és felfedezések korával. Megtalálták Európa és Ázsia közötti, tisztán tengeri útvonalakat.Az európaiak meghódították a Föld nyugati féltekét és meg is telepedtek rajta. JelentQs intézményi változásokat idéztek elQ az európai gazdaságban.
Látványosan áthelyezQdtek Európán belül a fQ gazdasági pontok. A 15.sz-ban az észek-itáliai városok voltak a gócpontok, majd a portugál felfedezések megfosztották Qket a fqszerkereskedelem monopóliumától. A háborúk mégtovább rombolták a kereskedelmet és a pénzügyeket. Itália hanyatlása nem volt gyors és drámai, mert komoly erQtartalékokkal. Vállalkozói talentumokkal és nagyobb fejlett gazdasági intézményhálózattal rendelkeztek, amelyek még több generáción keresztül is felszínen tartotta Qket. A 18.sz. közepérecsúsztak vissza és kitörni a 20.sz-ig nem is tudtak.
Liszabon átvette VelencétQl a fqszeres nagykereskedQ szerepét, s a spanyol Habsburgok Európa legnagyobb hatalmú uralkodói lettek. Az Indiák és az amerikai kontinens kincseibQl viszont nem részesedtek e 2 ország lakói. Kormányaik ugyanis olyan politikát folytattak, amellyel csak eltékozolták a vagyonokat és megfojtották a dinamikus fejlQdésnek indult gazdasági intézményeket.A 17.sz-ra már gazdaságilag, politikailag és katonailag is a teljes hanyatlás állapotába jutottak.
Közép-Kelet- és Észak Európa csak mérsékelten részesedett a 16.sz-i gazdasági felvirágozásból. A német Hansanak nagyon jól ment a 15sz.-ban. Dél-Németország és Svájc egy darabig még megQrizték a jólétét.Mert a fQ kereskedelmi útvonalak immár elkerülték Qket, s mert kikötQk híján nem részesedhettek az egyre növekvQ tengeri kereskedelem hasznából.Relatív értelemben visszaestek, a többi közép és kelet-európai régióval együtt.
A nagy felfedezésekkel kapcsolatos gazdasági változásokból a legnagyobb hasznot az Északi-tengerrel és a La Manche-sal határos régiók húzták: Németalföld, Anglia és Észak- Franciaország.
Anglia mezQgazdsága is piacorientáltabb lett. Arózsák háborúja alaposan megritkította a fQnemesség sorait, érintetlenql hagyva a városi középosztályt és a parasztságot.( fellendült föld adásvétele és a mezQgazdaság erQteljesebben fordult a piac felé.
Flandria , mely már azelQtt is Észak- Európa legfejlettebb gazdasági régiója volt, lassan tért magához a késQ középkori depresszióból. Antwerpen Európa legfontosabb kikötQje és kereskQ városa lett.Németalföld mind a 17tartománya, az északi Friesenland-tól a déli Luxenburgig a spanyol korona birtoka lett a 16sz. elején.1566-ban a Holandok fellázadtak az uralom ellen és kivívták függetlenségüketA kereskedelem északra tolódott, és Amszterdam lett a 17sz. nagy kereskedelmi és pénzügyi metropolisza.
A navigációs és hajóépítési technikában bekövetkezett újjítások sorsdöntQ jelntQségqek voltak a tengeri expedíciók során. Feltalálták a puskaport, újításokat vezettek be a fémgyártásban és néhány más ipari eljárásban is.
Népesség és életszínvonal
A 15.sz. közepén Európa összlakossága 40-50milló lehetett.A 18.sz-ra 100millió körül mozgott..A csökkenQ halálozási és a növekvQ születési ráták bizonyos bizonyos kombinációjának eredményeként Európa népessége tartós növekedésnek indult.A népsqrqség szoros összefüggésben állt a mezQgazdaság termelékenységével.
BelsQ népvándrlások is megfigyelhetQek voltak, amiegyik következményeként az össznépeségnél gyorsabban nQtt a városok lakossága. Pl. Nápoly 125000fQrQl kb.250000fQre nQtt, Párizs200000fQrQl 250000fQre nQtt
A tarósan alacsony reálbérek még nehezebbé tették a városi és falusi szegénység amúgy sem rózsás helyzetét.A kenyér, a gabona ára gyorsan emelkedett, a munkabérrel ellentétben. A 17.sz-ra a népesség ellátása rendkívql nehézségekbe ütközött.
Expedíciók és felfedezések
A középkor végén komoly mqszaki elQrelépés következett be a hajótervezés a hajóépítés és a navigációs mqszergyártás területén.
Valószínqleg a kínaiaktól származó és az arabok által behozott iránytq jelentQsen csökkentette a navigációs nehézségeket. A kartográfia segítségével pedig sokkal tökéletesebb szárazföldi és tengeri térképek készülhettek
A navigáció nagymesterei az olaszok volatk, mint Kolombusz(Colombo), Cabot(Caboto), Vespucci és Verrazano.
Kolumbusz 1492. augusztus 3-á bontott vitorlát és október 12-én pillantotta meg a késQbb Nyugat  Indiákként ismerté vált szigeteket.
1497-ben John Cabot felfedezte Newfoundlandot és Új-Skóciát.
1513-ban a spanyol Balboa fölfedezte a Dél- tengert, ahogy Q a Csendes- óceánt nevezte.
1520-ra a spanyolok és más nemzetiségqek feltárták Amerika az egész keleti partvidéket.
1519-ben a portugál Ferdinánd Magalhaes(Magellán) egy 5 hajóból álló expedíció során el akart jutni a Fqszer-szigetekre a Dé-tengeren keresztül. Nem akarta körbehajózni a Földet.A legfQbb problémát abban látta, hogy Dél-Amerikán keresztül kell egy átjárót találnia. Talált is és az általa felfedezett, viharos és veszedelmes tengerszoros a mai napig az Q nevét viseli.(Mare Pacificum)
A csendes- tenger nem kincsekkel várta, hanem hosszú hónapokig tartó éhezéssel, betegséggel és halállal, ami Qt is elvitte.A flotta maradéka hónapokon keresztül vándorolt céltalanul Kelet-Indiában, míg Sebastian del Cano átvezette a flottát az Indiáni- óceánon.3évi hányódás után hazakormányozta Spnyolországba az egyetlen megmaradt hajót és a csont bQr legénységet.Így aztán Qt tekintik az elsQ embernek aki körbehajózta a Földet.
Az árrobbanás
A spanyol gyarmatokról beáramló arany és fQként ezüst jelentQsen megnövelte az európai pénzfémellátást. A spanyol kormány megpróbálta betiltani a nemesfém rudak exportját, de ez nem sikerült neki.
Az élelmiszerek, s fQként a gabona, a liszt és kenyér ará gyorsabban nQtt,mint az egyébb termékeké. A munkabérek szinte mindenütt messze elmaradtak az árak mögött( komoly reálbércsökkenés jött létre.
Az árrobbanásnak tulajdonított következmények pedig a parasztság és a nemesség elszegényedésétQl a kapitalizmus elQretöréséig terjednek.
A népességnövekedés 17.sz-i megszakadásának egyszerq magyarázata az, hogy a népesség túlnQtt önmaga megfelelQ élelmezésének lehetQségein.
Kereskedelem-útvonalak és szervezetek
A 15-18.sz. között az európai gazdaság összes szektora közül kétségtelenül a kereskedelem volt a legdinamikusabb. Az Európán kívüli kereskedelem hozzájárult a növekedéshez és valamennyire ösztönözte az Európán belüli növekedést is, de mint már említettük, az Ázsiával és Amerikával folytatott kereskedelem csak egy kis hányadát tette ki az összértéknek. A kereskedelem minden bizonnyal a felfedezések nélkül is növekedett volna.
A tengeri kereskedelem legfQképpen a nemzetközi áruforgalom szempontjából volt fontos, de nem volt elhanyagolható a belföldi és a különösen folyami áruforgalom sem.
Volt a kereskedelemnek egy nagyon speciális ága, ami az emberek adás-vételével foglalkozott. A spanyol gyarmatoka legnagyobb rabszolgavásárlók közzé tartoztak., de maguk a spanyolok szinte egyáltalánnem foglalkoztak rabszolga-kereskedelemmel.
A kereskedelem szervezete országonként változott. Az Európán belüli kereskedelem szerteágazó és bonyolult rendszer örökölt, amelyetaz itáliai kereskedQk fejlesztettek ki a késQ középkorben.Fontosabb kereskedelmi központok: Genf, Lyon Barcelona, Sevilla, London Burges,és Antwerpen.
A 16.sz leghíresebb kereskedQdinasztiája az augsburgi székhelyq Fuggerek voltak.
Részvénytársaság nem létezett. Minden kereskedQ a saját számlájára dolgozott, voltak viszont közös székhelyek és lerakatok és mindenkire érvényes, közös rendszabályok.
A 16.sz. második felében több céget is létrehoztak.pl. moszkvai Társaság (1555) Spanyol Társaság(1577) Keleti(Balti)Társaság(1579) francia társaság(1611) E vállalatok egy része szokásos formában, mások viszont részvénytársaságként mqködtek. Közös igazgatás alá helyezték a tagok tQke-hozzájárulásait.
A kereskedelemi központ szervezete már igen fejlett és bonyolult volt a 15.sz-ra.Az elsQ követelmény a tQzsde vagy börze, amely árucikkek vagy pénzügyi eszközök adásvételére szolgáló, szervezet vagy szabályozó piacot jelent.A bruges-i kereskedQcsarnoknak köszönheti születését- annak cégtábláján ugyanis 3pénzeszacskó, purse volt látható.A bemutatott árucikkek rendszerint nem ott cseréltek gazdát, ott csupán áruminták szerepeltek, hogy meg lehessen mustrálni az áru minQségét.
Elterjedt volt a hitel alkalmazása és a számlákat rendszerint nem kézpénzzel, hanem pénzügyi eszközökkel pl. váltóval, vagy banki átutalással egyenlítették ki.
A bankok többsége magánkézben volt.
Kereskedelmi pénzváltó bank is volt, de jegybanki és leszámítási feladatokat már nem látott el. Pénzt lehetett itt elhelyezni és egyik számláról a másikra átutalni a betétkönyvekben,de a bank nem bocsátott ki bankjegyet és nem adott kölcönöket.FQ funkciója, melynek kiválóan megfelelt, az volt, hogy ellássa a várost és az ott megforduló összes kereskedQt(külföldi-belföldi) stabil és megbízható fizetQeszközökkel.
A gyarmati kereskedelem rendszere feltqnQen különbözött az Európán belüli kereskedelemétQl.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11 11.05-2 4. gyakorlat 8. alapvizsga algebra alternatív energiaforrások barokk baudelaire biológiai vízminősítés etzs filológia függvény gamf fizika vizsga gazdaságszociológia gyakorlat jános jog jövedék kafka kodolányi költségszámítás környezeti katalízis közgazdaságtan fő áramlata közigazgatástörténet laskay gábor log logika médiaismeretek megtakarítás munka oktatási törvény oprendszerek önköltség politikai szociológia posztmodern prog.terv prog1 rezgéstan segédlet tájékoztató tanenbaum társadalombiztosítás technika tűzjelző üzleti kommunikáció vállalati pénzügyek világirodalom 2. vizsgakérdések zrínyi