Alkotmányjog záróvizsga kidolgozott

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemÁllam- és Jogtudományi KarIgazságügyi igazgatásiAlkotmányjogJegyzetekAlkotmányjog záróvizsga kidolgozott

Alkotmányjog- államvizsga

1. tétel: A materiális értelemben felfogott alkotmány fogalma

Alkotmány definíciója: az adott állam alaptörvénye. Az alkotmány jogszabály formájában kerül megalkotásra, a jogforrási hierarchia csúcsán helyezkedik el, a normák normája. A legfontosabb alapelveket, alapintézményeket foglalja magában.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya a – többször módosított- 1949. évi XX. törvény, amely materiális, formális és processzuális értelemben is a magyar állam alaptörvényének minQsül.

Materiális szempontból vizsgálva: több jogszabály. Azok a jogi normák tartoznak ide, amik pontosítják a formális értelemben vett alkotmányt, amirQl az Alkotmány említést tesz, ami közvetlenül kapcsolódik az Alkotmány rendelkezéseihez.
Az Alkotmányban normák találhatók.

Az Alkotmány hozza létre az államhatalmat és egyben megadja az államhatalom gyakorlásának kereteit is. Felsorolja azokat a szerveket, amelyek az államhatalom egye-egy részét gyakorolják. Meghatározza a legfontosabb szabályokat, ahogyan ezek a szervek eljárhatnak. Részletszabályokat az alkotmány nem tartalmaz.

Materiális értelemben: nem csak a jogszabályt foglalja magában, hanem azokat a jogi normákat, általában törvényeket, amelyek az alkotmányban szereplQ rendelkezéseket részletezik, kifejtik és közvetlenül kapcsolódik az alkotmány rendelkezéseihez.

Az Alkotmányban találhatók:
jogilag közvetlenül kötelezQ normák (létrehoznak egy szervet=kreációs normák, meghatározzák adott szerv hatáskörét= kompetencia normák, alapjogi normák)

végrehajtási normák (arra vonatkozóan tartalmazna utasítást, hogy a törvényhozók alkossanak részletszabályokat adott jogintézményre vonatkozóan)

alapvetQ elvek, illetve programtételek (az állam mqködésének legfontosabb alapelveit határozza meg)

egyéb normák (minden olyan rendelkezés, ami a többihez nem sorolható be (címer, zászló, himnusz)

preambulum (ünnepélyes bevezetQ)

* Jogrendszer: adott állam érvényes és hatályos jogi normáinak, jogi elQírásainak rendezett összessége, amely az európai jogrendszerben két területre tagozódik (közjog, magánjog).
Jogág: a jogrendszer elkülönült része.
Jogi norma: általános érvényq, mindenkire kötelezQ magatartási szabály, melyet az állam alkot és érvényesülését végsQ soron kényszer útján biztosítja. Mindig konkrét jogszabály vagy szokásjog formá-jában jelenik meg, egy álla-mon belül egységes rendszert alkot.
A jogrendszer közjogra és magánjogra történQ tagolása a tárgyi jogot, azaz adott állam jogi normáit osztja 2 nagy csoportra: a közjogba a közhatalmat megvalósító állam és a polgárok közötti, az államhatalom gyakorlása során létrejött viszonyokat rendezQ jogi normák, a magánjogba pedig az elvileg azonos jogállású jogalanyok egymás közötti viszonyait rendezQ jogi normák sorolhatók.

Közjog: sajátossága, hogy alá-fölé rendeltségen alapuló jogviszonyokat tételez. Szerepel benne valamely állai szerv, hatóság. Szabályai kötelezQ jellegqek (kógens). Pl.: büntetQjog, közig. jog, pénzügyjog, adójog, alkotmányjog.

Magánjog: a személyek személyi és vagyoni viszonyait szabályozza a mellérendeltség szerint. Szabályai engednek eltérést (diszpozitív jellegq szabályok). Pl.: polgári jog, családjog, kereskedelmi jog, munkajog.
Alkotmányjog: közjogi jogág, melynek sajátossága, hogy anyajognak tekinthetQ. Bizonyos alapelveket rögzít. Szabályozza az állam, a társadalom, a gazdasági rend alapvetQ kérdéseit. A politikai berendezkedést, a folyamatokat és az egyén státuszát, jogait és kötelezettségeit.
Más tárgykörökben a teljes szabályozás alkotmányjogi körbe tartozik, ezek a tiszta alkotmányjogi szabályok, pl. állampolgárság, választás, OGY hatásköre, mqködése.
A formális értelemben vett Alkotmányjog: körébe csak azok a rendelkezések sorolhatók, amelyek az alkotmányozás formális eljárása során jöttek létre, és amelyek a törvényi formában elfogadott alkotmány tartalmát képezik. Az alkotmány az adott állam alkotmányjogának lényegi összefoglalása, azaz az adott ország alkotmányjogának legfontosabb szabályait rendszerezett formában összefoglaló alapvetQ törvény.
Az Alkotmány alkotórésze a preambulum, amely általában ünnepélyes deklaráció. A formális értelemben felfogott Alkotmányjog sajátossága, hogy az Alkotmány a legmagasabb jog az államban, nem hézagmentes rendszer, ezért nyitottság jellemzi. Fontos követelmény, hogy az Alkotmány rendelkezései rövidek, tömörek, áttekinthetQek, érthetQk és egyértelmqek legyenek. Sokkal inkább ki van téve a valóság változásainak, mint más jogterületek normái.
Materiális értelemben vett Alkotmányjog: azokat a jogszabályokat fogja át, amelyek nem tartoznak a formális értelemben felfogott Alkotmányhoz, de tárgyuk szerint Alkotmányjog karakterük van. Legtöbbször kiegészítik, pontosítják a formális értelembe vett Alkotmányt. Ide sorolhatók a legfontosabb állami szervekrQl, feladataikról és mqködésükrQl, valamint eljárásukról szóló jogszabályok, továbbá az Alkotmányos intézményeket szabályozó jogszabályok, végül az egyes alapvetQ jogokat részletezQ törvények.
Tárgyának politikai jellege az a kritérium, ami az alkotmányjogot más jogágaktól lényegileg megkülönbözteti. Az alkotmányjognak rendkívül erQteljes politikai karaktere van, mivel az alkotmányos demokráciákban ennek határai között realizálódnak a politikai folyamatok: az alkotmányjog olyan politikai intézményeket konstituál és szabályoz, amelyekben egyrészt az állam szervezeti formában jelenik meg, másrészt az alkotmányjogi normák az államhatalom gyakorlását és a politikai folyamatokat ösztönzik, de egyúttal keretek között tartják, korlátozzák és kötik.
Az alkotmányjog jelent egy tudományágat is, mely intenzíven fejlQdik. Felhasznál más tudományágakat, AB döntéseket, állam és jogelméletet, politológiát és közigazgatási jogot.

2. Tétel: Az alkotmányozás
Az a folyamat, amelynek során az alkotmányozó hatalom létrehozza az alkotmányt. Három típusát lehet megkülönböztetni:
rendszerváltásos alkotmányozás
modellváltásos alkotmányozás
praktikus alkotmányozás

Rendszerváltásos: társadalmi-gazdasági-politikai helyzet alapjában megváltozik, ezért új alkotmányt kell létrehozni. Nálunk ez 1989-ben történt meg. Az így keletkezQ alkotmány forradalmi aktusnak, új kezdetnek minQsül, azaz teljesen új alkotmányos berendezkedés létrehozását jelenti. Formálisan módosítás, tartalmilag új alkotmányt hoznak létre a rendszerváltáskor.

Modellváltásos: azonos társadalmi-politikai berendezkedés keretében végbemenQ alkotmányozás, általában az addigi alkotmány jelentQs módosulásával jár, de nem minQsül teljesen új alkotmánynak.

Praktikus (részleges): csak néhány rendelkezést érintQ alkotmánymódosítás, itt a legcsekélyebb a változás, folyamatosan alkalmazkodik a változáshoz.

Ez a három típus élesen nem választható el egymástól.

Alkotmányozó hatalom: eredeti hatalom, semmi másból nem származtatható, hanem belQle származik minden más hatalom. A modern alkotmányozó hatalom a nép, de nem a nép valósítja meg az alkotmányozást, hanem képviselQk útján hajtja végre azt. Magyarországon nem válik szét az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom.

*Alkotmány - abszolút értelemben: Az államilag szervezett társadalom alapdokumentuma, amely meghatározza az állam hatalmi berendezkedését, alaprendjét, politikai és egyes gazdasági viszonyait. Integrálja a társadalmat és egységet teremt. Az adott állam alaptörvénye.

- jogi értelemben: jogi okmány, jogszabály, amelynek sajátossága, hogy a legmagasabb szintq jogszabály. Jogszabály, az adott jogrendszerben a legmagasabb szinten elhelyezkedQ jogi norma, ami azt jelenti, hogy minden más jogszabálynak az alkotmánnyal összhangban kell állnia, azaz rendelkezései nem ütközhetnek az alkotmány normatív elQírásaiba. Ezért a normák normájának is szokás nevezni.

Tárgykörét a társadalmi együttélés alapvetQ szabályai alkotják. Az alaptörvényi szabályozás jellemzQje, hogy az alkotmány elsQdlegesen, átfogó módon és alapjaiban szabályozza a társadalmi viszonyokat. Az alkotmány tehát olyan jogi alapnorma, amely létrehozza az államhatalmat, és egyúttal az államhatalom gyakorlásának és ellenQrzésének döntQ eszköze is: elQíró (normatív) jellege következtében biztosítja az államhatalom meghatározott jogi rendben történQ gyakorlását.
Sajátos funkciói: az állam alapnormája.
Olyan értékeket tartalmaz, amelyeket a társadalom minden tagja elfogad értéknek. Kifejez egy alapvetQ konszenzust (demokrácia, jogállamiság, emberi méltóság, házasság és a család védelme, környezet védelme, stb.). Stabilitást és rendezettséget biztosít.
Keretet ad a politikai vitáknak és folyamatoknak.
Meghatározza a fQbb állami szerveket és feladataikat. Korlátozza az államhatalmat. Az egyén jogait és szabadságát biztosítja. A hatalmi berendezkedést legitimmé teszi.

FejlQdési tendenciák:

USA alkotmányfejlQdése: sajátossága, hogy az államalapító aktushoz kötQdik
Francia alkotmányfejlQdés: forradalmi jellege van, ahol a politikai erQk forradalom útján hoznak létre konszenzust

Angol alkotmányfejQdés: sajátos alkotmány. A dicsQséges forradalomhoz kötQdik (1600-as évek vége). A régi és az új politikai erQk megegyeztek és kialakult a parlamenti szuverenitás

Alkotmány típusok:
chartális és történeti.
chartális: pl. a magyar. Alkotmányozó hatalom fogadta el és egy dokumentumban található.
Történeti: nincs összefoglalva egy dokumentumban és különbözQ történelmi korokban keletkeznek, pl. angol.
Köztársasági és monarchikus alkotmány
Államformától függQ: szövetségi vagy egységes
Normatív alkotmány: követik és érvényesül. Megsértésének vannak szankciói
Szimbólikus: megsértését nem szankcionálják.
Eredeti: amelyek elQtt nem állt minta, teljesen új alkotmány
Származékos: voltak korábbi alkotmányok, voltak minták

Alkotmányozás: a jogi értelemben felfogott alkotmány az alkotmányozás aktusával jön létre. Sajátos tevékenység, melyre csak az alkotmányozó hatalom jogosult, melyre a felhatalmazást a néptQl kapja. Az alkotmányozó hatalom tárgyilag kötött, az alkotmány létrehozásával megszqnik a mqködése. Az alkotmányban létrehozza a többi hatalmat (konstituál), melyek az alkotmányozó hatalom megszqnését követQen mqködnek. Tehát a többi hatalom konstituált hatalom, melynek eredete az Alkotmány. Az alkotmányozás tehát az alkotmányozó hatalom megnyilvánulása, eredménye az új alkotmány.

3 leglényegesebb típusa:

A társadalmi-politikai rendszerváltozáshoz kapcsolódó alkotmányozás, melynek során az így keletkezQ alkotmány új kezdetnek minQsül, azaz teljesen új alkotmányos berendezkedés létrehozását jelenti.

A modellváltásos alkotmányozás az addigi alkotmány jelentQs módosulásával jár, de nem minQsül teljesen új alkotmánynak.

A praktikus (részleges) alkotmányozás, amelyben csak néhány rendelkezést érintQ alkotmánymódosításról van szó.

E 3 típus azonban a gyakorlatban nem válik el mereven egymástól.

Alkotmányosság
Követelményt és egyúttal tényleges állapotot fejez ki: az adott alkotmányos berendezkedés valós viszonyai mennyiben felelnek meg az alaptörvény által felállított követelményeknek.

Megvalósulásához eszközök és garanciák vannak. Az alkotmányosság nélkülözhetetlen alkotóelemeit az alábbi elQfeltételek képezik:



Korszerq szabályozási tartalommal rendelkezQ, stabil Alkotmány:
korszerqség: megfelel a társadalmi fejlettségnek. Az Alkotmányi szabályozás ne maradjon el a szabályozandó viszonyok valóságos fejlettségétQl és fejlQdésétQl.
stabilitás azt juttatja kifejezésre, hogy az alkotmány szabályai elvben tartósak, hosszabb idQre és a jövQre vonatkozóan tervezik meg és alakítják ki a társadalmi együttélés számára szükséges alaprendet. Ezt szolgálja az alkotmány módosítása és az alkotmányváltozás intézménye.
alkotmánymódosítás az alkotmány szövegének kifejezett megváltoztatását jelenti, melyet az arra feljogosított szerv, különleges eljárások szerint végzi el. Nagyfokú konszenzust és az elfogadásnál minQsített többséget igényel.

Alkotmányváltozás: az alkotmány értelmezés útján történQ korszerqsítése, melynek esetén a szöveg nem változik, de az adott szöveg értelmezését összhangba hozzák a megváltozott viszonyokkal. Erre csak az alkotmányozó hatalom, az Alkotmánybíróság és a LegfelsQbb Bíróság jogosult.

Alkotmányi rendelkezések érvényesülésének biztosítékai: az alkotmányi rendelkezések megvalósulásának biztosítása összetett garanciarendszer létezését feltételezi.
Alkotmány elfogadottsága, amelyet az alkotmányban megfogalmazott alapkonszenzus biztosíthat.
Az alkotmány védelme az alkotmány jelentQségének és funkciójának védelmét fejezi ki, az alkotmányos államiság megóvását jelenti.
Polgár jogainak biztosítása az állami szervek alkotmányellenes magatartásaival szemben.
Hatalommegosztás érvényesülése
Az állami szervek kollegiális összetétele
Közszolgálatban állók alkotmányhoz való hqsége
Érvényesülését a nyilvánosság, védelmét a büntetQjogi és adminisztratív védelem (nemzetbiztonsági szolgálat) szolgálja

Az alkotmányossági ellenQrzés rendszerének kiépítése és mqködése: Az alkotmányossági ellenQrzés megvalósulásához szükség van az alaptörvény rendelkezéseire kiterjedQ alkotmányossági ellenQrzésre is, amely az alkotmánysértéseket észleli és egyúttal orvosolni is képes. Az alkotmányossági ellenQrzés kiemelkedQ intézménye az alkotmánybíráskodás.

A keletkezett alkotmánysértések orvoslása és az azokért viselt felelQsség érvényesítése: Az alkotmányosság fontos eleme, hogy az ismertté vált alkotmánysértések orvoslásra kerüljenek. Mulasztásos alkotmánysértés esetében az elmaradt tevékenység pótlásával, a tevékenységgel okozott sérelem esetében pedig az alkotmányellenes aktus megsemmisítésével vagy megváltoztatásával történhet az orvoslás.



3. Tétel: A jogállam fogalma és tartalma

Jogállam fogalma: a jog uralma az állam felett. A jognak van elsQdlegessége, az állam alkotja a jogot, a jogállamban a jog az államot is köti. Csak a jogszabályok keretei között lehet cselekedni. A jogállami eszme a XIX. században jelent meg, addig az abszolutista hatalmi eszme uralkodott. Az állami szerveknek mqködésük során egyfajta keretet, korlátot ad. A jogállamnak két féle tartalmi megközelítése van:

formális értelemben vett jogállam
materiális értelemben vett jogállam

Formális: a törvények az alkotmányban elQírt eljárás szerint jönnek létre, az államhatalom a törvények betqje szerint jár el. Ez azonban önmagában nem nyújt garanciát arra, hogy a törvényeket demokratikusan választott parlament, demokratikus eljárási szabályok szerint és demokratikus tartalommal alkossa meg.
Mindenki tartja magát a törvényekhez, de attól még nem biztos, hogy az állam demokratikus lesz (pl. hitleri Németország)

Materiális: a materiális értelemben felfogott jogállam a formális jogállam elemeit (hatalommegosztás, közigazgatás törvényessége, bíróságok függetlensége) elismeri. ElsQsorban az alapjogok elismerését és azok tiszteletben tartását hangsúlyozza (szabadság, egyenlQség, társadalmi igazságosság, törvény és bíróság elQtti egyenlQség, ártatlanság vélelme). Fontos, hogy bizonyos alapelveket és értékeket figyelembe kell vennie.

Ilyen értékek pl.:
demokrácia
demokratikus döntéshozatal
hatalommegosztás betartása
alapvetQ emberi jogok elismerése és tiszteletben tartása
szabadság
szolidaritás
ártatlanság stb.
Nem csak jogkövetésrQl van szó, hanem az is fontos, hogy a jogszabályok mit mondanak ki.

Történeti fejlQdése: kezdetben a liberális jogállamról lehetett beszélni. JellemzQje volt, hogy kevés feladatot látott le a társadalommal kapcsolatban (megvédte az embereket). A következQ modell a szociális (jóléti) jogállam volt. A II. Vh. után alakult ki. Olyan államtípus volt, ami sok feladatot ellátott és nagyon beavatkozott a társadalmi, politikai és gazdasági életbe. A harmadik típus az alkotmányos jogállam, ami a mai modellje a jogállamnak. MegQrizte a szociális jogállam jellemzQit, de amivel több, azaz, hogy az alkotmányon alapul a mqködése.

* A jogállam intézmények, eljárások és értékek sorát jelenti, amelyek között materiális, institucionális elemek egyaránt megtalálhatók
A jogállam fogalma kifejezésre juttatja a jog primátusát, a jog uralmát az állam felett, az államnak az alkotmányhoz és az alkotmányosan alkotott törvényekhez való kötöttségét.
A formális értelemben felfogott jogállam a jognak azokat a tipikus elemeit hangsúlyozza, amelyek az állami és társadalmi élet mqködését szabályozzák. A törvények az alkotmányban elQírt eljárás szerint jönnek létre, az államhatalom a törvények betqje szerint jár el.
A materiális értelemben felfogott jogállam elsQsorban az alapjogok elismerését és azok tiszteletben tartását hangsúlyozza. A törvényekkel kapcsolatban teljesülniük kell azoknak a feltételeknek is, mely szerint a törvényhozó hatalom nem rendelkezik korlátlan kompetenciával, csak az alkotmány által biztosított hatalmat gyakorolhatja.



4. Tétel: A jogállam értéktartalmú alapelemei

A materiális értelemben felfogott jogállam a formális jogállam elemeit (hatalommegosztás, bíróságok függetlensége stb.) elismeri. ElsQsorban az alapjogok elismerését és tiszteletben tartását hangsúlyozza. Fontos, hogy bizonyos alapelveknek is érvényesülni kell, bizonyos értékeket is figyelembe kell venni.
Az alapjogok az egyén számára szabadságot, illetve védelmet biztosítanak az állammal szemben.

Jogállami értéktartalmú alapelemek:
alapjogok elismerése és biztosítása
hatalommegosztás és az államhatalom kontrollja
törvények meghatározó szerepe
jogalkalmazás törvényessége
jogbiztonság követelménye
a jogvédelem biztosítása és a független bíráskodás elve


Alapjogok elismerése és biztosítása: a jogállam elve az egén számára szabadságot vagy valamilyen védelmet biztosít az állammal szemben. E jogokat az államhatalomnak biztosítania kell, és e jogok egyúttal az államhatalom korlátját is jelentik.

Hatalommegosztás és az államhatalom kontrollja: a hatalommegosztás elve a jogállam legfontosabb szervezeti eleme. Az alkotmányok általában három hatalmi ágat különböztetnek meg, amelyeket el is választ egymástól (törvényhozó, végrehajtó, bírói).
Megakadályozza a hatalom egy kézben történQ koncentrációját, elválasztja egymástól a hatalom legfontosabb aspektusait. A hatalmi ágak egymást kölcsönösen ellenQrzik.

Törvények meghatározó szerepe: a legfontosabb kérdéseket törvényi szinten szabályozzák, mivel a törvény az a jogforrás, amit a népképviseleti szerv alkot meg. A törvények hivatottak az alkotmány konkretizálására, vagyis meghatározói a további jogalkotásnak is. Az alkotmánnyal összhangban kell állniuk. A törvények meghatározó szerepének abban is kifejezésre kell jutnia, hogy a jogszabályi hierarchia stabil és egyértelmq legyen. Fontos, hogy elkülönüljön egymástól az alkotmányozás és a törvényhozás.

Jogalkalmazás törvényessége: A bíróságok, közigazgatás kötve vannak a törvényekhez, a törvények alapján kell eljárni. Akkor járhat el, ha a törvény felhatalmazza, és amit a törvény elQír, azt be kell tartani.

Jogbiztonság követelménye: a jogbiztonság a jogállam alapvetQ eleme. Fontosabb összetevQi a jog megismerhetQsége, áttekinthetQsége, bizonyossága, kalkulálhatósága és általános megvalósulása. A norma címzettjei részére kiszámíthatónak és elQreláthatónak kell lenniük, továbbá kötelezettség megállapítása vagy valamely magatartás jogellenessé nyilvánítása során érvényesülnie kell a visszaható hatály tilalmának.

Jogvédelem biztosítása és a független bíráskodás elve: mivel átfogó és effektív jogvédelem nélkül a jogállam nem érvényesül, jelen kell lennie annak a követelménynek, hogy akinek a jogát a közhatalom intézkedése sérti, illetve azt sérelmesnek tartja, bírósághoz fordulhasson. A bíráskodás feladata, hogy a vitatott vagy megsértett jog esetében meghatározott eljárás keretében kötelezQ jelleggel és elfogulatlanul döntsön. A bíróságok függetlenek kell, hogy legyenek, és csak a törvényeknek legyenek alárendelve.

*Jogállam
A jogállam intézmények, eljárások és értékek sorát jelenti, amelyek között materiális, institucionális elemek egyaránt megtalálhatók
A jogállam fogalma kifejezésre juttatja a jog primátusát, a jog uralmát az állam felett, az államnak az alkotmányhoz és az alkotmányosan alkotott törvényekhez való kötöttségét.
A formális értelemben felfogott jogállam a jognak azokat a tipikus elemeit hangsúlyozza, amelyek az állami és társadalmi élet mqködését szabályozzák. A törvények az alkotmányban elQírt eljárás szerint jönnek létre, az államhatalom a törvények betqje szerint jár el.
A materiális értelemben felfogott jogállam elsQsorban az alapjogok elismerését és azok tiszteletben tartását hangsúlyozza. A törvényekkel kapcsolatban teljesülniük kell azoknak a feltételeknek is, mely szerint a törvényhozó hatalom nem rendelkezik korlátlan kompetenciával, csak az alkotmány által biztosított hatalmat gyakorolhatja.

Jogállamtípusok
f& A liberális jogállamban az állam a szabadság és a tulajdon biztosításának államaként jelenik meg, amely be nem avatkozó szerepet vállal fel.
f& A szociális jogállam az állam feladatává teszi, hogy a jogot felhasználva a szociális viszonyok alakításával, a gazdaság indirekt irányításával és szabályozásával biztosítsa a létrQl való gondoskodás jóléti államnak megfelelQ színvonalát, és ennek eléréséhez az egyének szabadságának és szociális biztonságának intézményes garanciáit.
f& Az alkotmányos jogállam a mai, modern jogállami felfogás, amely a következQ elQfeltételekbQl indul ki:
Az alkotmányos állam léte (az alkotmány az államhatalom gyakorlásának normatív alaprendjét határozza meg).
Az emberi méltóság elismerése és az alapvetQ jogok garantálása.
A jog különleges teljesítQképessége (a jognak kiemelkedQ szerepe van a jogállam megteremtésében).
A jogállam értéktartalmú alapelemei

1/ Alapjogok elismerése és biztosítása  A jogállam elve az egyén szabadságának az állami beavatkozással szembeni védelmében, az alapjogok garantálásában testesül meg.

2/ Hatalommegosztás és az államhatalom kontrollja  A hatalommegosztás a jogállam lényegi eleme, az államhatalom fQ funkcióinak egymástól való elválasztását, kölcsönös ellenQrzését és egyensúlyban tartását jelenti.
3/ A törvények meghatározó szerepe  Az alkotmány normatív erejének érvényesülése feltételezi a törvényhozó és az alkotmányozó szerv, illetve tevékenység elkülönülését. A törvények hivatottak az alkotmány konkretizálására, az alkotmánnyal összhangban kell állniuk. A törvények meghatározó szerepének abban is kifejezésre kell jutnia, hogy a jogszabályi hierarchia stabil és egyértelmq legyen.
4/ A jogalkalmazás (közigazgatás és bíráskodás) törvényessége – A közigazgatás törvényessége azt jelenti, hogy a közigazgatás csak a jogszabályban megjelent jogkörben járhat el, így a közhatalom a jogállamban nem lehet korlátlan. A közhatalom csak alkotmányos felhatalmazással és indokkal avatkozhat be az egyének jogaiba, továbbá e beavatkozásnak szükségesnek, arányosnak és elkerülhetetlennek kell lennie.
Az arányosság elve azt a követelményt támasztja, hogy a közigazgatás csak ott és annyiban avatkozzon az egyén jogaiba, amennyiben ezt célja feltétlenül megköveteli.
5/ A jogbiztonság követelménye  A jogállam alapvetQ eleme. Fontosabb összetevQi a jog megismerhetQsége, áttekinthetQsége, bizonyossága, kalkulálhatósága és általános megvalósulása. A jog egésze és egyes részterületei kiszámíthatók, elQreláthatók, világosak és egyértelmqek kell legyenek határozatukat tekintve.
6/ A jogvédelem biztosítása és a független bíráskodás elve  Akinek jogát a közhatalom intézkedése sérti, illetve azt sérelmesnek tartja, bírósághoz fordulhat. A bíráskodás feladata, hogy a vitatott vagy megsértett jog esetében meghatározott eljárás keretében kötelezQ jelleggel és elfogulatlanul döntsön



5. Tétel: A magyar Alkotmány alapelvei

demokrácia
népszuverenitás
jogállamiság
piacgazdaság


Demokrácia elve: népuralom. A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A demokrácia tartalmilag jelenti a különbözQségekhez való jogot, a kisebbségek védelmét, az erQszakról és az erQszakkal való fenyegetésrQl való lemondást. A véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalom egyik alapköve. A köz érdekében maga a köz járhat el. A népet érintQ lényeges kérdésekben a nép dönthet. Jelenti azt is, hogy valami sajátos döntési mechanizmus érvényesül. Az egyik a többségi elvq, a másik pedig a konszenzusos döntés.
A többségi elvq döntés azt jelenti, hogy amit többen szeretnének az fog megvalósulni. Ennek az a veszélye, hogy a többség zsarnoksága érvényesül. Ezért beépítettek sajátos kisebbségvédelmi mechanizmusokat.
A konszenzusos döntés a demokrácia ideális döntési típusa. Jellegzetessége a pluralizmus, a sokféleség elismerése.

Szuverenitás elve: az alkotmány határozza meg a hatalom forrását és gyakorlásának legfontosabb jogi keretét. Három eleme értelmezhetQ:
népszuverenitás
jogszuverenitás
állami szuverenitás

Népszuverenitás: a MK-ban minden hatalom a népé (választójoggal rendelkezQ), amely a népszuveneritást választott képviselQi útján (fQszabály), valamint közvetlenül (kivételes) gyakorolja.

Jogszuverenitás: a MK független, demokratikus jogállam. Az Alkotmánya MK alaptörvénye. Az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire nézve kötelezQek. Jognak a fQhatalmi jellegét jelenti a fQhatalom az Alkotmányban. A nép- és jogszuveneritás eszméje szorosan összekapcsolódik.

Állami szuverenitás: két alapeleme a külsQ- és belsQ szuverenitás.
A külsQ azt jelenti, hogy az állam a nemzetközi közösségben egyenrangú félként vesz részt. Az állam független, önálló államisággal rendelkezik és a nemzetközi életben az egyenlQség alapján vesz részt.
A belsQ oldala pedig az, hogy az állam és a szervei fQhatalmat gyakorolhatnak a természetes és jogi személyek felett. Az államnak az a joga, hogy önállóan meghatározza és fenntartsa a belsQ állami- jogi rendjét.

Alapelemei:
fQhatalom
államterület
lakosság


Jogállamiság elve: a jog ad keretet az állam tevékenységének. KiemelendQ a jogbiztonság követelménye. Kifejezésre juttatja a jog uralmát az állam felett, az államnak az alkotmányhoz és az alkotmányosan alkotott törvényekhez való kötöttségét (közhatalom-gyakorlás, hatalommegosztás, jogbiztonság, jogalkotás)
A jogállamiság biztosítja, hogy a jog ad mértéket és formát az államhatalom gyakorlásának. A jogállamiság eleve önálló alkotmányjogi norma, amelynek a sérelme önmagában is megalapozza valamely jogszabály alkotmányellenességét.

Piacgazdaság elve: kifejezetten a gazdasági mqködésre vonatkozó alapelv. Azt jelenti, hogy a piac mqködését a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg. Az Alkotmány meghatározza a MK gazdasági rendjét. A gazdasági rend azoknak az alapvetQ elveknek az összessége, amelyek szerint adott nemzetgazdaság (népgazdaság) gazdasági folyamatai zajlanak.

Két alapformája létezik:
szabad piacgazdaság
központilag irányított tervgazdaság

* A szuveneritás elve három elemet foglal magába a nép, a jog és az állam szuverenitását.

A szuveneritás alkotmányjogi megközelítésben a hatalom eredetével, jellegével, mqködésével korlátozásával és ellenQrzésével kapcsolatos kérdések szabályozásának problematikáját öleli fel, mivel az alkotmány határozza meg a hatalom forrását és gyakorlásának legfontosabb jogi keretét.
Népszuverenitás 2.§ (2): minden hatalom a népé, Q a forrása. A nép maga dönt az alkotmányos berendezkedésrQl. A gyakorlási módot is meghatározza (népszavazás). Az alapvetQ a képviselettel történQ hatalomgyakorlás. Kivételesen közvetlenül is gyakorolja a hatalmat a népszavazás útján.
Jogszuverenítás 2.§ (1): a fQ hatalmat jelenti. Az állam joghoz kötése és az alkotmány elsQdlegessége (77.§).
Állami szuverenitás: külsQ oldal  nemzetközi közösség önálló állama. BelsQ oldal  az állam fQhatalmat gyakorol a területén élQ személyek és dolgok felett. Az állam szuverenitásához tartoznak az állam szimbólumai is (XIV. fejezet).
A piacgazdaság elve
Az Alkotmány meghatározza a Magyar Köztársaság gazdasági rendjének alapvonásait is. Végleges szövegét 1990-ben nyerte el.
A gazdasági rend azoknak az alapvetQ elveknek az összessége, amelyek szerint adott nemzet-gazdaság gazdasági folyamatai zajlanak. A gazdasági rendnek 2 alapformája létezik: a szabad piacgazdaság és a központilag irányított tervgazdaság.
A szabad piacgazdaság: A piacgazdaság a nemzetgazdaságnak adott állapotára vonatkozó jelölés, amelyben a gazdasági folyamatok lezajlását és kimenetelét mérvadó módon az individuális gazdasági tervek (a fogyasztási, a termelési és a befektetési tervek) határozzák meg, és ezek koordinálását a szabad piacon a kereslet és a kínálat szerint képzQdQ árak szabályozzák.
Az Alkotmány preambuluma szerint a Magyar Köztársaság Alkotmányát az Ogy. a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elQsegítése érdekében alkotta meg. Eszerint a preambulum szociális piacgazdasága csak államcél, de ebbQl az államcélból fontos elvek és következtetések adódnak a gazdasági rendre vonatkozóan.
Alk. 9.§-a rögzíti, hogy Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlQ védelemben részesül. A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.
A piacgazdaság plurálisan tagolt tulajdoni szerkezetq gazdaság, mely a különbözQ tulajdonformák egyenrangúságának, valamint a vállalkozás és verseny szabadságának alkotmányosan elismert elve alapján mqködik.


A jogállamiság elve

A magyar Alkotmány egyik leglényegesebb alapelve. ElsQsorban azt biztosítja, hogy a jog ad mértéket és formát az államhatalom gyakorlásának. Ezért a közhatalmat gyakorló állami szervek korlátozott, az alkotmányban és a törvényekben pontosan meghatározott olyan kompetenciával rendelkeznek, melyek betartása kötelezQ a számukra. A jogállamiság magában foglalja azokat a történelmi fejlQdés során létrejött jogállami alapelveket is, amelyek értéktartalma alapján valamely állam jogállamnak minQsíthetQ.
A jogállam intézmények, eljárások és értékek sorát jelenti, amelyek között materiális, institucionális elemek egyaránt megtalálhatók.
Az Alkotmány 2.§. (2) bekezdésében expressis verbis deklarálja, hogy a Magyar Köztársaság jogállam.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint Magyarország jogállammá minQsítése ténymegállapítás és program is egyszerre. Az Alkotmány meghatározza a jogállami államszervezet alapvetQ intézményeit és mqködésük fQbb szabályait, a jogállam pedig azáltal valósul meg, hogy az Alkotmány valóban és feltétlenül hatályosul. A jogállam fogalmának az értelmezése az Alkotmánybíróság egyik fontos feladata.
A jogállamiság elve önálló alkotmányjogi norma, amelynek a sérelme önmagában is megalapozza valamely jogszabály alkotmányellenességét.

A demokrácia elve
Az alkotmányos demokrácia a demokrácia modern, jogállami formája; olyan hatalmi berendezkedés, amely az alkotmányjogi intézményrendszer keretei között érvényesül, azaz az alkotmány, mint jogi alapnorma határozza meg a nép uralmának keretét és korlátait, állapítja meg az állami hatalomgyakorlás formáit, mértékét és módját, az állam alapvetQ szerkezetét és mqködését. A magyar Alkotmány nem határozza meg a demokrácia fogalmát, de rendelkezik a demokrácia elvérQl: 2.§. (1) bek. A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A demokrácia konkrét formáját az alaptörvény egyes rendelkezései juttatják kifejezésre, ezért a demokrácia alkotmányos demokráciaként határozható meg.
Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a demokrácia fogalma rendkívül összetett, de tartalmilag jelenti a különbözQséghez való jogot, a kisebbségek védelmét, az erQszakról és az erQszakkal való fenyegetésrQl való lemondást. A véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalom egyik alapköve, fejlQdésének egyik alapfeltétele


6. Tétel: A hatalommegosztás értelmezése

A hatalommegosztás Montesquieu (francia felvilágosodáskori író-filozófus) nevéhez fqzQdik. Elkülönítette a három klasszikus hatalmi ágat (törvényhozó, végrehajtó, bírói). Ez a hatalommegosztás horizontális szintje. A hatalmi ágak egymást kölcsönösen egyensúlyban tartják, és egymást kölcsönösen korlátozzák.
A hangsúly a hatalmi ágak merev elválasztásáról a fékek és ellensúlyok rendszerére tevQdött át, amelyben az egyes hatalmi ágak egymást ellenQrzik, és szükség esetén fékezik.

hatalommegosztás horizontális szintje
idQbeli szintje (temporális)
vertikális (föderatív)
konstitucionális szintje
döntési (decizív) szintje
társadalmi szintje

Horizontális:
-a törvényhozó hatalom politikai akaratképzés, stabil döntést és jogi kötelezQ erQt jelentenek
-a végrehajtó hatalom a kormányzást és a közigazgatást átfogó funkció is egyben, az állami tevékenység operatív, közvetlen alakítása
-a bírói hatalom a jogi kizárólagos módszere és mértéke szerint minQsített eljárást gyakorolja, amely során a vitás jogesetek kötelezQ érvényq, a végrehajthatóságot is biztosító eldöntése történik.

Temporális/idQbeli:
A hatalomgyakorlás lehetQsége meghatározott idQre szól. A modern demokráciákban a parlamenti mandátum tartalma és a végrehajtó hatalom megbízatási ideje korlátozott. Ezeket a megbízatásokat periodikusan ismétlQdQ, versengQ választások újítják meg.

Vertikális/föderatív:
A hatalomgyakorlás megosztott a központi és a helyi, vagy területi szervek között. Egyes területi egységek és bizonyos testületek közötti hatalmi felosztottságot jelent. Ez a hatalommegosztás képzelhetQ el a nemzetközi és a nemzeti szervek között is.

Konstitucionális:
Az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom megkülönböztetése (Magyarországon nem így van). A jogforrások rangsor képeznek, csúcsán az alkotmány helyezkedik el, alatta a törvények találhatók.

Döntési/decizív:
KülönbözQ politikai erQk között valósul meg a hatalommegosztás. A politikai akaratképzési és döntési folyamatokba a pártok bekapcsolása elkerülhetetlen és mellQzhetetlen.

Társadalmi:
Egyes társadalmi csoportok közötti hatalommegosztást jelenti. A hatalommegosztás szintjei csak akkor értelmezhetQek az adott politikai berendezkedésben, ha a reális társadalmi hatalom a vizsgálat valódi tárgya. A döntQ tényezQket a társadalmi rétegek és csoportok megoszlása, nagysága, gazdasági potenciálja, domináló ideológiája stb. képezik.



* A hatalommegosztás értelmezése
A hatalommegosztás elve Montesquieu nevéhez kötQdik. Szétválasztja a törvényhozó-végrehajtó-bírói hatalmat.
A hatalommegosztás horizontális (államhatalmi) szintje: A törvényhozó, végrehajtó, és a bírói hatalom folyamatos megkülönböztetésén alapul. A törvényhozó hatalom a politikai akaratképzés legjelentQsebb formája a társadalom alapvetQ kérdéseirQl, amelyek stabil döntést és jogi kötelezQ erQt jelentenek. A végrehajtó hatalom a kormányzást és a közigazgatást átfogó funkció is egyben, az állami tevékenység operatív, közvetlen alakítása. A bírói hatalom a jog kizárólagos módszere és mértéke szerint minQsített eljárást gyakorolja.
A hatalommegosztás idQbeli (temporális) szintje: A modern demokráciákban a parlamenti mandátum tartalma és a végrehajtó hatalom megbízatási ideje korlátozott. Ezeket a megbízatásokat a periodikusan ismétlQdQ kompetitív (versengQ) választások újítják meg.
A hatalommegosztás vertikális (föderatív) szintje: Az egyes területi egységek és bizonyos testületek közötti hatalmi „felosztottságot” jelenti, amely 4 féle lehet: az önkormányzás jogával felruházott territoriális egységek, az autonóm normaalkotó jogkörrel felruházott testületek, azok a területi egységek, amelyeknek a szövetségi államokban törvényhozási és végrehajtási értelemben is autonóm kompetenciájuk van, valamint a nemzetközi szervezet vagy szövetség alakító tényezQiként megjelenQ területi egységek.
A hatalommegosztás konstitucionális (alkotmányozói) szintje: Egyes jogforrások között különbség tehetQ, a jogforrások rangsort képeznek, melynek csúcsán az alkotmány helyezkedik el, alatta a törvények találhatók. Az alkotmány és a törvények viszonyának alapja az alkotmányozó és törvényhozó hatalom megkülönböztetése.
A hatalommegosztás döntési (decizív) szintje: A politikai döntési folyamatok nem egyedül az államhatalom szintjén zajlanak, e folyamatba ugyanis a pártok, az érdek-szervezetek és a közvélemény hatalmat korlátozó befolyásának bekapcsolás elkerülhetetlen és mellQzhetetlen.
A hatalommegosztás társadalmi szintje: A hatalommegosztás bármely szintjének értelmezése a reális társadalmi vonatkozások nélkül csak valóságon kívüli elméleti elemzés lehet. Amennyiben a hatalommegosztás célja az, hogy a reális társadalmi hatalmak szabadságot biztosító kiegyenlítettségét lehetQvé tegye, és a társadalmi csoportok küzdelmének jogállami keretek között tartását elérje.



7. Tétel: Az állami szuverenitás

Az állami szuverenitás két alapelembQl tevQdik össze:
külsQ szuverenitás (az állam független, önálló alanyisággal rendelkezik. A nemzetközi életben a nemzetközi jog alanyaként léphet fel, és mint ilyen, egyenrangú más államokkal.)
belsQ szuverenitás (az állam a területén fQhatalmat gyakorol)


BelsQ szuverenitás:
Három összetevQje van:
államterület
állam lakossága
állami fQhatalom

Államterület:
Az a fizikai tér, ahol az állam a fQhatalmát gyakorolja. Az állam területének egzakt elhatárolása az államhatárral történik. Az államterület egyszerre természeti, földrajzi, valamint állami-jogi kategória. Különleges államterület a magyar felségjelzéssel ellátott vízi és légi jármqvek területe. Az államterületet nemzetközi szerzQdések határozzák meg. Az államterület összetevQi a szárazföldi terület, a vízi terület, valamint a légtér.

Állam lakossága:
Jogi szempontból két csoportra osztható:
jogi értelemben vett lakosság (az adott állammal állampolgársági viszonyban álló- természetes személyek összessége/állampolgárok köre)
tényleges lakosság (az adott idQpontban az állam területén tartózkodó személyek összessége/Mo.-n tartózkodók)

Állami fQhatalom:
ElsQsorban a parancsolásban nyilvánul meg, egyfajta parancsolást jelent. Parancsolhat az állam azoknak, akik a területén élnek, és azoknak, akik a jogi lakosságát alkotják. A parancsnak engedelmességgel tartoznak és ezért kényszert is igénybe vehet. Az állami fQhatalomnak hatékonynak kell lennie, azonban az állami fQhatalom nem lehet korlátlan és korlátozhatatlan hatalom, mivel a jogállamiság elvének érvényesülnie kell.

*) A SZUVERENITÁS ÉS A SZUVERENITÁS A MAGYAR SZABÁLYOZÁS SZERINT!

A hatalom eredete és mqködése a demokratikus államokban az egyik legfontosabb alkotmányjogi kérdés. A szuverenitás fejlQdése arra kereste a választ, hogy ki rendelkezik a legfQbb hatalommal. Megállapítható, hogy nem létezik tértQl és idQtQl elvonatkoztatott szuverenitás. Az egyes felfogások mögött mindig az adott kor politikai viszonyainak, hatalmi törekvéseinek lényege figyelhetQ meg.
FQbb csoportjai a teokratikus (a két kard elmélete - egyházi és világi hatalom elválasztása) és a fejedelmi szuverenitás (Bodin - abszolutista uralkodó jogai) elmélete. Felfogásai: dualista felfogás (Locke – a hatalom megoszlik a király és parlament között), megosztásának elmélete (Montesquieu), népszuverenitás elmélete (Rousseau – a hatalom közvetlenül a népé), nemzeti szuverenitás tana, jogszuverenitás-elmélet.

A) Népszuverenitás: minden hatalom a népé . Eszerint a nép joga és tényleges lehetQsége, hogy, szabadon döntsön alkotmányos berendezkedésérQl, így övé az alkotmányozó hatalom is. Két formája ismert:
a közvetett  képviselQk útján történQ  hatalomgyakorlás, valamint
a közvetlen  a népszavazás alkalmával végbemenQ  hatalomgyakorlás.
B) Jogszuverenitás: minden államhatalmi megnyilvánulásnak alkotmányosnak kell lennie, azaz közvetlenül vagy közvetett módon visszavezethetQnek kell lennie az alkotmányra. Mivel az alkotmány a jogforrási hierarchia csúcsán elhelyezkedQ alaptörvény, a benne megfogalmazott intézményes garanciák biztosítják az államhatalom joghoz kötését, a jogállamot.
A jogszuverenitás tana a népszuverenitást a demokrácia, a jogszuverenitást a jogállam megvalósulásának tekinti.

C) Állami szuveneritás: tartalma 2 alapelembQl tevQdik össze:
BelsQ szuverenitás: az államnak azt a jogát jelenti, hogy az állam  az alkotmányi keretek között  önállóan meghatározza és fenntartsa belsQ állami-jogi rendjét, és a területén lévQ természetes és jogi személyek felett gyakorolja az állami fQhatalmat.
Alapelemei:
Az állami fQhatalom: olyan parancsolásban nyilvánul meg, amelynek az állam hatalma alatt állók engedelmeskedni tartoznak, s ennek biztosítására kényszerítés is alkalmazható.
Az államterület: az a térség, ahol az állam hatalma megvalósul. Az állam területének egzakt elhatárolása az államhatárral történik. Egyszerre természeti, földrajzi, valamint állami-jogi kategória. ÖsszetevQi: szárazföldi terület, vízi terület, légtér.
Az állam lakossága: két csoportra osztható: az állam jogi értelemben vett és az állam tényleges lakossága. A jogi értelemben vett lakosság az adott állammal állampolgársági viszonyban álló természetes személyek összessége, függetlenül tartózkodási helyüktQl. Az állam tényleges lakossága az adott idQpontban az állam területén tartózkodó személyek összességét jelenti.

KülsQ szuverenitás: az állam független, önálló államisággal rendelkezik, és a nemzetközi életben  a nemzetközi jog alanyaként  asz egyenlQség alapján vesz részt.
Az állami szuverenitásnak e két eleme tehát a szuverenitás külsQ és belsQ oldalát jelenti, de ezek egymástól nem választhatók el: az állami szuverenitás egységes.
Szuverenitás a magyar szabályozás szerint:
A szuverenitás kérdése a magyar Alkotmányban elsQként népszuverenitásként jelenik meg. Eszerint: A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselQi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
A népszavazás két formája van.
ügydöntQ népszavazás: a népszavazás eredménye köti a képviseleti és az állam egyéb szerveit
konzultatív népszavazás: a népszavazás megelQzi a képviseleti szerv döntését, de eredménye nem kötelezi a szervet.
A referendumnak is több típusa van. Az egyik csoportosítási mód megkülönbözteti a:
kötelezendQen elrendelQ és
fakultatív referendumot.
Népi kezdeményezés: meghatározott számú, választójoggal rendelkezQ állampolgár kezdeményezheti, hogy javaslatait a parlament vagy az önkormányzati testület kötelezQen tárgyaljon meg.


8. Tétel: A szuverenitás a magyar szabályozás szerint:

A magyar Alkotmány egyik alapelve a szuverenitás elve, melynek három eleme van:
népszuverenitás
jogszuverenitás
állami szuverenitás

Népszuverenitás:
A MK-ban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselQi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
ElsQdleges és tipikus a képviselQk választás útján történQ hatalomgyakorlás, a képviselQk választása, akik különbözQ döntést hoznak az Országgyqlésben. Kivételes, amikor a nép közvetlenül gyakorolja a hatalmat.

Eszközei:
népszavazás (plebiszcitum)
népi kezdeményezés

Népszavazás:
Két formája van:
ügydöntQ népszavazás (amikor a népszavazás eredménye köti a képviseleti és az állam egyéb szerveit)
konzultatív/tanácskozó (amikor a népszavazás megelQzi a képviseleti szerv döntését, de eredményre nem kötelezi a szervet

Népi kezdeményezés:
Meghatározott számú, választójoggal rendelkezQ állampolgár kezdeményezheti, hogy javaslatait a parlament vagy az önkormányzati testület kötelezQen tárgyalja meg. A javaslatok elfogadása azonban a testületek számára nem kötelezQ.

* A hatalom eredete és mqködése a demokratikus államokban az egyik legfontosabb alkotmányjogi kérdés. A szuverenitás fejlQdése arra kereste a választ, hogy ki rendelkezik a legfQbb hatalommal. Megállapítható, hogy nem létezik tértQl és idQtQl elvonatkoztatott szuverenitás. Az egyes felfogások mögött mindig az adott kor politikai viszonyainak, hatalmi törekvéseinek lényege figyelhetQ meg.

FQbb csoportjai a teokratikus (a két kard elmélete - egyházi és világi hatalom elválasztása) és a fejedelmi szuverenitás (Bodin - abszolutista uralkodó jogai) elmélete. Felfogásai: dualista felfogás (Locke  a hatalom megoszlik a király és parlament között), megosztásának elmélete (Montesquieu), népszuverenitás elmélete (Rousseau  a hatalom közvetlenül a népé), nemzeti szuverenitás tana, jogszuverenitás-elmélet.

A) Népszuverenitás: minden hatalom a népé . Eszerint a nép joga és tényleges lehetQsége, hogy, szabadon döntsön alkotmányos berendezkedésérQl, így övé az alkotmányozó hatalom is. Két formája ismert:
a közvetett  képviselQk útján történQ  hatalomgyakorlás, valamint
a közvetlen  a népszavazás alkalmával végbemenQ  hatalomgyakorlás.

B) Jogszuverenitás: minden államhatalmi megnyilvánulásnak alkotmányosnak kell lennie, azaz közvetlenül vagy közvetett módon visszavezethetQnek kell lennie az alkotmányra. Mivel az alkotmány a jogforrási hierarchia csúcsán elhelyezkedQ alaptörvény, a benne megfogalmazott intézményes garanciák biztosítják az államhatalom joghoz kötését, a jogállamot.
A jogszuverenitás tana a népszuverenitást a demokrácia, a jogszuverenitást a jogállam megvalósulásának tekinti.

C) Állami szuveneritás: tartalma 2 alapelembQl tevQdik össze:
BelsQ szuverenitás: az államnak azt a jogát jelenti, hogy az állam  az alkotmányi keretek között  önállóan meghatározza és fenntartsa belsQ állami-jogi rendjét, és a területén lévQ természetes és jogi személyek felett gyakorolja az állami fQhatalmat.
Alapelemei:
Az állami fQhatalom: olyan parancsolásban nyilvánul meg, amelynek az állam hatalma alatt állók engedelmeskedni tartoznak, s ennek biztosítására kényszerítés is alkalmazható.
Az államterület: az a térség, ahol az állam hatalma megvalósul. Az állam területének egzakt elhatárolása az államhatárral történik. Egyszerre természeti, földrajzi, valamint állami-jogi kategória. ÖsszetevQi: szárazföldi terület, vízi terület, légtér.
Az állam lakossága: két csoportra osztható: az állam jogi értelemben vett és az állam tényleges lakossága. A jogi értelemben vett lakosság az adott állammal állampolgársági viszonyban álló természetes személyek összessége, függetlenül tartózkodási helyüktQl. Az állam tényleges lakossága az adott idQpontban az állam területén tartózkodó személyek összességét jelenti.
KülsQ szuverenitás: az állam független, önálló államisággal rendelkezik, és a nemzetközi életben  a nemzetközi jog alanyaként  asz egyenlQség alapján vesz részt.
Az állami szuverenitásnak e két eleme tehát a szuverenitás külsQ és belsQ oldalát jelenti, de ezek egymástól nem választhatók el: az állami szuverenitás egységes.
Szuverenitás a magyar szabályozás szerint:
A szuverenitás kérdése a magyar Alkotmányban elsQként népszuverenitásként jelenik meg. Eszerint: A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselQi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
A népszavazás két formája van.
ügydöntQ népszavazás: a népszavazás eredménye köti a képviseleti és az állam egyéb szerveit
konzultatív népszavazás: a népszavazás megelQzi a képviseleti szerv döntését, de eredménye nem kötelezi a szervet.
A referendumnak is több típusa van. Az egyik csoportosítási mód megkülönbözteti a:
kötelezendQen elrendelQ és
fakultatív referendumot.
Népi kezdeményezés: meghatározott számú, választójoggal rendelkezQ állampolgár kezdeményezheti, hogy javaslatait a parlament vagy az önkormányzati testület kötelezQen tárgyaljon meg.




9. Tétel: Az országos népszavazás alanya és tárgya

Az országos népszavazás alanyai: mindenki részt vehet népszavazáson, aki az OGY képviselQk választásán választójoggal rendelkezik, azaz választópolgár. A választópolgároknak e joga egyúttal az Alkotmányban biztosított politikai alapjog is.

Az országos népszavazás tárgya: csak olyan kérdés lehet, ami az OGY hatáskörébe tartozik. Vannak olyan kérdések, amirQl nem lehet népszavazást tartani, ezek a kizárt tárgykörök (költségvetési kérdés, adók, illetékek, vámok, nemzetközi szerzQdésbQl eredQ kötelezettség, hadiállapot, honvédség alkalmazása, OGY feloszlatása, kormányprogram, közkegyelem, helyi önkorm. képviselQ-testületének feloszlatásáról).

*A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselQi útján, illetQleg közvetlenül gyakorolja.

A népszavazás és a népi kezdeményezés a közvetlen hatalomgyakorlás eszközei.

A népszavazás területi kiterjedése szerint lehet:
országos
helyi

Jogalapját tekintve:
kötelezQ
fakultatív

KötQereje szerint:
ügydöntQ
véleménynyilvánító

A népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó jogforrások rendszere összetett. Az országos népszavazásra és a népi kezdeményezésre vonatkozó legfontosabb szabályokat az Alkotmány, a részletszabályokat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrQl szól 1998. évi III.tv (Nsztv.) állapítja meg.

Az országos népszavazás lehet mind kötelezQ, mind fakultatív. Abban az esetben kötelezQ, ha azt 200.000. választópolgár kezdeményezi. A kötelezQ népszavazás minden esetben ügydöntQ.

Fakultatív, ha 100.000. választópolgár, a köztársasági elnök, a Kormány tagja vagy az OGY-i képviselQk legalább 1/3-a kezdeményezi. A fakultatív népszavazás lehet ügydöntQ és véleménynyilvánító.

Országos népszavazást kizárólag az országgyqlés hatáskörébe tartozó kérdésben lehet elrendelni. Ezt a szabály indokolja, hogy az (ügydöntQ) népszavazás eredménye az OGY-t köti, és nyilván nem kötelezhetQ olyan aktusra, amelyre az Alkotmány alapján nincs hatásköre.
Továbbá az OGY-t, csak mint törvényhozó hatalmat kötelezi, mit alkotmányozót nem.
Nincs lehetQség tehát arra, hogy a népszavazás az Alkotmány rendelkezéseit módosítsa (ennek megfelelQen nem volt helye népszavazásnak Magyarország államformájáról, továbbá a sorkatonaság eltörlésérQl.




Nem lehet országos népszavazást tartani:
a költségvetésrQl, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrQl és illetékekrQl, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirQl szóló törvények tartalmáról
hatályos nemzetközi szerzQdésbQl eredQ kötelezettségekrQl
az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésérQl szóló rendelkezéseirQl
az OGY feloszlatásáról
a Kormány programjáról
hadiállapot kinyilvánításáról
rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésérQl
a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról
közkegyelem gyakorlásáról
a helyi önkormányzat képviselQ-testületének feloszlatásáról

Az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatából arra következtetünk, hogy különbség van költségvetés és költségvetési törvény között, és csak az utóbbi vonatkozásában nem lehet népszavazást tartani. Az AB határozata leszögezi, hogy az országos népszavazás tekintetében nem tekinthetQ minden költségvetésnek, aminek költségvetési vonzata van.

Az ügydöntQ országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több, mint fele, de legalább az összes választópolgár egynegyede a megfogalmazott kérdésekre azonos választ adott.

A népszavazás eredményességéhez két feltétel együttes teljesülése szükséges:
valamelyik válasz többséget szerzett (több igen szavazatot adtak, mint nem szavazatot vagy fordítva)
a többségben lévQ választ adók kiteszik az összes választópolgár egynegyedét

Amennyiben ez a két feltétel teljesül, a népszavazás eredményes. Amennyiben a kettQ közül valamelyik feltétel nem teljesül, a népszavazás eredménytelen, és az OGY tetszése szerint dönthet a kérdésben.





10. Tétel: Az országos népszavazás csoportosítása

Két szempont szerint lehet csoportosítani:
kötelezQ ereje szerint (célja)
elrendelés szerint (jogalapja)

KötelezQ célja szerint lehet:
ügydöntQ népszavazás (eredménye kötelezQ)
véleményezQ népszavazás (vélemény-nyilvánító/eredménye nem kötelezQ)

A) ÜgydöntQ népszavazás: Akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár, több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

b) Véleménynyilvánító: az állampolgárok közremqködését biztosítja az OGY döntéseinek meghozatalában, de nem kötelezi az OGY-t meghatározott tartalmú döntésre.


Elrendelése/jogalapja szerint lehet:
kötelezQen elrendelendQ
mérlegelés alapján (fakultatíve)

a) KötelezQ: amikor legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezi. Ebben az esetben az Ogy.-nek el kell rendelnie a népszavazást. A kötelezQen elrendelendQ, csak ügydöntQ jellegq lehet, azaz eredménye az OGY-t köti.

b) Fakultatív: szintén az OGY rendeli el, azonban ekkor a parlamentnek van mérlegelési lehetQsége. Dönthet úgy is, hogy a népszavazást nem rendeli el.


Fakultatív országos népszavazás kezdeményezésére jogosult:
100 ezer választópolgár
köztársasági elnök
a Kormány
az Ogy-i képviselQk egyharmada

A mérlegelés alapján elrendelt népszavazás az elrendelQ OGY döntésétQl függQen ügydöntQ, vagy véleménynyilvánító lehet.
Az Ogy. által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény megerQsítésérQl elrendelt népszavazás (referendum) azonban mindig ügydöntQ.

Népi kezdeményezés intézménye: arra irányul, hogy az OGY valamilyen kérdést tqzzön a napirendjére és tárgyaljon meg. Legalább 50.000. választópolgár indítványozhatja.
Tárgya olyan kérdés lehet, ami az OGY hatáskörébe tartozik.

A népi kezdeményezés iránya ellentétes a népszavazáséval. Míg népszavazás esetén az OGY (helyi esetében a képviselQ-testület) által elrendelt kérdésben a nép hoz döntést, a népi kezdeményezésnél a választópolgárok vetnek fel egy adott kérdést, amelyben a népképviseleti szerv határoz.



11. Tétel: A választás, a választójog


Választás: több lehetQség közüli döntést jelent. Alkotmányjogi értelemben ennél több, mert jelenti a népképviseleti szerv létrehozását, a hatalom átadás-átvétel alkotmányos módját is. Jogállamban a választás kompetitív választás, ami azt jelenti, hogy tényleges versengés folyik az egyes jelöltek és alternatívák között.
Népszuverenitás megjelenésének egyik formája, így érvényesül a nép közvetlen akarata.
Választásról azonban csak akkor lehet beszélni, ha érvényesül a kiválasztás lehetQsége (tehát ha eggyel több alternatíva létezik, mint amennyit választani lehet), és a választás szabadsága.


Választójog: egyrészt jelenti a jogi normákat, amik a választásokat szabályozzák, másrészt pedig egy alapjog.
OGY képviselQk választásán választójoggal rendelkezik minden nagykorú magyar állampolgár, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik.
Kivétel: akit cselekvQképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyeztek, akit jogerQs bírói ítéletben a közügyektQl eltiltottak, akik jogerQs bírói ítélet alapján szabadságvesztés büntetésüket töltik, akinél jogerQsen kényszergyógykezelést rendeltek el.

Választójogi alapelvek:
-választójog egyenlQsége (mindenkinek a szavazata ugyanannyit ér)
-választójog általánossága (aki rendelkezik választójoggal, azt pl. nem befolyásolja, hogy milyen az iskolai végzettsége)
-választójog közvetlensége
-szavazás titkosságának elve (nem kell másnak a tudomására hozni, hogy kire szavaztunk)
-választás szabadságának elve (választójogunk gyakorlása szabad elhatározásunkon alapul)
-aktív és passzív választójog elve (aktív: választó; passzív: választható. A magyar szabályozás szerint ez egybeesik)


*-A MK területén lakóhellyel rendelkezQ minden nagykorú magyar állampolgárt megilleti az a jog, hogy az országgyqlési képviselQk választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.


-(az eleje ugyanaz)..., hogy a helyi önkormányzati képviselQk és a polgármesterek választásán választó és választható legyen...(a vége ugyanaz)

-A MK-ban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselQk és a polgármesterek választásában választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

-A MK területén lakóhellyel rendelkezQ minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a MK területén lakóhellyel rendelkezQ nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen.

-Nincs választójoga annak, aki jogerQs ítélet alapján a cselekvQképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetQleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetQeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.


*Választási alapelvek:

Általánosság:
A választójog általánossága azt jelenti, hogy az OGY-i képviselQk választása mind aktív, mind passzív választójoggal rendelkeznek azok, a nagykorú magyar állampolgárok, akik nem esnek valamilyen kizáró ok alá.

A választókerületben élQ választópolgárok névsorát a választói névjegyzék tartalmazza, amelyet az önkormányzat jegyzQje, mint a helyi választási iroda vezetQje állít össze. A jegyzQ nem nyilvános névjegyzéket állít össze azokról a nagykorú állampolgárokról, akik nem rendelkeznek választójoggal.

A választójog általánosságának érvényesítése érdekében igazolást lehet kérnie annak, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén. A 2006-os Ogy-i választáson elQször alkalmazott új szabály, hogy külföldrQl is lehetett szavazatokat leadni, a választójog nem csak Magyarországon volt gyakorolható (tehát az átmeneti vagy tartós külföldi tartózkodás nem akadály).

EgyenlQség:
Mindenkinek a szavazata ugyanannyit ér. Erre tekintettel a választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy azokban közel azonos számú választópolgár legyen.

Titkosság:
A választás legfQbb garanciája, amely biztosítja azt, hogy az érintett beleegyezése nélkül senki nem ismerheti meg szavazatát.

Közvetlenség:
A választók közvetlenül jelöltekre, és nem elektorokra adják le szavazataikat.



12. Tétel: A mandátum jellege

Az alkotmányjogi képviselet a politikai képviselet egyik típusa. Abban nyilvánul meg, hogy a nép átruházza a fQhatalmat az OGY képviselQire. Ez a mandátum szabad mandátumot jelent, azaz a nép csak akkor befolyásolhatja a képviselQt, amikor megválasztja, onnantól kezdve már nincs lehetQsége a beleszólásra. Saját belátása szerint dönthet.
A képviselQt nem lehet idQközben visszahívni, megbízatása addig tart, amíg az OGY megbízatása tart.
A képviselQk frakcióban ülnek a parlamentben, érvényesül a frakciófegyelem, ami korlátozza az abszolút szabad mandátumot.

Tehát:
A mai alkotmányos demokráciában - alkotmányjogi értelemben - általánossá vált az abszolút szabad mandátum elve. A képviselQ minden kérdésben saját belátása, saját lelkiismerete szerint foglalhat állást, a választói nem utasíthatják. A képviselQ azonban erQsen függ a pártjától. A mai magyar parlamenti képviselet jellemzQje, hogy a választás következtében a politikai jellegq  pártokhoz kötött- képviselet valósul meg.
Mivel az általános képviselQi megbízatáson túl a választók nem adnak konkrét utasításokat a képviselQknek, így a pártok parlamenti képviselQinek mandátuma a pártpolitika érvényesítésére szolgál.

A magyar mandátum jellegébQl adódóan a képviselQk felelQssége csak politikai értelemben áll fenn. A képviselQk nem tartoznak közvetlen beszámolási kötelezettséggel választóiknak, a választópolgárok nem gyakorolják a visszahívás jogát sem, az abszolút szabad mandátum ugyanis mentesíti a képviselQt a jogi felelQsség alól.
Mandátumok idQtartama:
Köztársasági elnök: 5 év
Alkotmánybíróság elnöke: 3 év
Alkotmánybírák: 9 év
Kormány: 4 év
Állami SzámvevQszék tagjai+ elnök: 12 év


13. Tétel: Választási rendszerek (hatályos szabályozás kivételével)

*A magyar választási rendszer vegyes rendszer, melyben mind a többségi, mind az arányos elemek szerepet kapnak. Az OGY-be mandátum szerezhetQ egyéni választókerületekben (176), területi listán (152) és országos listán (58).


Választási rendszer: azok a jogi és technikai megoldások összessége, amelyek a választás folyamatával függenek össze.

A választási rendszer a választás folyamatának lezajlásával összefüggQ, különbözQ jogi megoldásokat és technikai eljárásokat foglalja össze.

A választási rendszernek két alaptípusa van:
többségi
arányos
Magyarországon e két típus kombinációját (vegyes választási rendszer) alkalmazzák.


a) Egyéni-többségi: Mindig egyénekre szavazunk. JellemzQje, hogy átlátható, személyes jellegq, jól létre lehet hozni vele egy biztos többséget (kétpártrendszer esetén mqködik jól), de nem reprezentatív.
Régebbi választási forma. E típus szorosan összefügg a kétpártrendszerrel. Többségi választás esetén az országot annyi választókerületre osztják, ahány parlamenti képviselQt kell választani. Minden választókerületben csak egy képviselQ kerülhet megválasztásra.

Relatív többségi választás: esetén az a jelölt kap mandátumot, akire az érvényes választási forduló során a legtöbb szavazatot adták le.

Abszolút többségi választás: esetén az gyQz, aki az érvényes választási forduló során a leadott szavazatok több mint felét megkapta.

Többségi választás elQnye:
átlátható
személyes jellegq
jól létre lehet hozni egy biztos többséget a parlamentben
kétpártrendszer (mellesleg hátránya, hogy sok szavazat elvész!!!)


b) Arányos választási rendszer (listás szavazás): Ebben az esetben jelölQ szervezetek listáira, pártra szavazunk, nem pedig egyénre. Választókerületekre történQ felosztás, a mandátumok arányosan lesznek kiosztva. Itt minden leadott érvényes szavazat számít, nincs elveszett szavazat.

ElQnye: Minden leadott érvényes szavazatnak megközelítQen azonos értéke van. Az arányos választás ellen hozható fel, hogy e választási forma a pártok  így a parlament- szétforgácsolódását eredményezheti. Ennek kiküszöbölésére alkalmazzák a választási küszöböt.
Eszerint az a párt, amelynek a listája a választások során leadott érvényes szavazatok minimumát (5%) nem kapja meg, nem juthat parlamenti mandátumhoz. Ezen kívül személytelen.

Az arányos választási rendszer esetében figyelembe kell venni a listák kötöttségét, illetve szabad voltát, valamint a szavazatok és a mandátumok közötti viszony problémáját.
Merev listás: választás esetén a választó csak az egész listáról dönthet, a listán lévQk sorrendjét nem befolyásolhatja.
A szabad lista esetén a választó ált. két megoldást alkalmazhat: kumulálást (összegyqjtést, halmozást), amikor a választónak több szavazata van, s mindegyiket ugyanarra a jelöltre adja le.

*Egyéni választókerület:

Egyéni választókerületben képviselQjelöltként az indulhat, aki megszerezte 750, a választókerületekben élQ választópolgár ajánlását, a jelölést elfogadta, és nyilatkozatot tett arról, hogy nem összeférhetetlen, vagy amennyiben vele szemben összeférhetetlenség merül fel, azt megválasztása esetén megszünteti.
Jelölt állítására a pártok és társadalmi szervezetek jogosultak, illetve bárki indulhat független jelöltként.

Az OGY-i képviselQk választásánál a törvény külön szabályozza az érvényességet és az eredményességet. Érvényes a választás elsQ fordulója akkor, ha azon a választópolgárok legalább fele részt vett, és eredményes, ha valamelyik jelölt megszerezte az érvényesen leadott szavazatok több mint felét (abszolút többség). Amennyiben a választás eredményes, második fordulóra nem kerül sor.

Amennyiben a választás érvényes, de eredménytelen, második fordulót kell tartani. A második fordulóban az a jelölt indulhat, aki az elsQ fordulóban megszerezte a leadott szavazatok legalább 15%-át. A három legtöbb szavazatot szerzQ abban az esetben is indulhat a második fordulóban, ha a 15%-os határt nem érték el.
A második forduló akkor érvényes, ha azon a választópolgárok több mint 25%-a részt vett, és az szerez mandátumot, aki a legtöbb szavazatot szerezte (relatív többség).


Területi lista:

Mo.-n a megyék és a fQváros alkotnak területi választókerületet. Területi listát csak pártok állíthatnak; az a párt jogosult területi listát állítani, amelyik az adott területen lévQ választókerületek egynegyedében, de legalább kettQben jelöltet tudott állítani.

A magyar választási rendszerben a lista kötött, közvetlenül meghatározza a mandátumszerzés sorrendjét.
A területi listán a pártok a listára leadott szavazatok arányában szereznek mandátumot (Hagenbach-Bischoff módszer-a módszer alapján az egy mandátum eléréséhez szükséges szavazatszámot úgy kaphatjuk meg, hogy elosztjuk a listákra összesen leadott szavazatok számát a kiosztható mandátumok száma, eggyel növelt összegével).
Amennyiben a mandátumok kiosztását követQen marad betöltetlen mandátum, mandátumhoz jut az a jelölt, aki a mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatszám kétharmadát megszerezte.

Területi listáról csak azok a pártok juthatnak mandátumhoz, amelyek az 5%-os (kapcsolt lista esetén 10%-os) küszöböt elérték.


14. Tétel: A választási eredmény megállapítása

A magyar választási rendszerben vannak az egyéni választókerületek, melyben a többségi választási rendszer érvényesül, és vannak a területi választókerületek, ahol az arányos rendszer érvényesül.
A választási eredmény megállapítása és a mandátum-elosztás eltérQ az egyéni választókerületekben, a területi listák, továbbá az országos listák esetében.

A magyar választási rendszer:
egyéni választókerületekre (egyénre szavazunk, a többségi választási rendszer érvényesül)
területi választókerületekre (listás szavazás, az arányos választási rendszer érvényesül)
országos listára (nem szavazunk - a kettQt összekapcsolja egymással)


a) Egyéni választókerületekben: A választópolgár egy jelöltre szavazhat.

A mandátum elnyerésének variációi:
ha a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott, akkor a választási forduló érvényes volt, és az a jelölt lesz parlamenti képviselQ, aki az érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta. Ebben az esetben már az elsQ fordulóban eldQlt a mandátum sorsa.
Érvényes, ha a választópolgárok több mint 50%-a szavazott.
Ha érvénytelen (mert a választópolgárok 50%-a, vagy ennél kevesebb szavazott), akkor második választási fordulót kell tartani. Ekkor mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az elsQ fordulóban is indulhattak. A második forduló akkor lesz érvényes, ha a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint ¼-e szavazott. A mandátumot az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
Ha az elsQ választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, ekkor ez a választási forduló érvényes, de eredménytelen. Eredményes, ha a jelölt megkapta az érvényes szavazat több mint felét.
Ebben az esetben második választási fordulót kell tartani, amelyben azok a jelöltek indulhatnak, akik az elsQ fordulóban az érvényes szavazatok legalább 15%-át megkapták. Ha nincs legalább 3 ilyen jelölt, akkor az elsQ fordulóban a legtöbb szavazatot elért 3 jelölt indulhat. Ez a választási forduló akkor lesz érvényes, ha a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az ¼-e szavazott. KépviselQ az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
Ha az egyéni választókerületben a választás második fordulója is érvénytelen, idQközi választást kell tartani. Akkor is, ha az egyéni választókerületekben a választás elsQ vagy második fordulóját azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölve.

Magyarországon 176 egyéni választókerület van.



b) A területi listás:
A választópolgárok második szavazatukat a területi listák valamelyikére adhatják le. A választópolgár csak egy listára szavazhat. A területi választókerületekben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon elfoglalt helyük sorrendjében jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a választás érvényes volt, továbbá, ha a párt területi listái a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott – és országosan összesített- érvényes szavazatok több mint 5%-át elérték. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon párt területi listáira leadott érvényes szavazatokat lehet.

Ha az elsQ fordulóban a területi választókerület választópolgárainak több mint fele szavazott, a választás érvényes volt
Ha a területi választókerületekben az elsQ választási forduló érvénytelen, mert a szavazáson a választásra jogosultak fele, vagy annál kevesebb választópolgár szavazott, a második választási fordulóban mindazok a pártlisták indíthatóak, amelyek az elsQ fordulóban indultak. Ez a második választási forduló akkor érvényes, ha a választópolgároknak több mint az ¼-e szavazott
Ha a területi választókerületben a második választási forduló is eredménytelen volt, akkor az elsQ választási fordulóban leadott szavazatokat töredékszavazatnak kell tekinteni, és a betöltetlen területi választókerületi mandátumok az országos listán kerülnek kiosztásra. A területi lista mandátumait az ún. legnagyobb maradék elvének megfelelQen osztják ki.


c) Az országos listák: esetében a töredékszavazatok alapján osszák ki a mandátumot. A jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a listán elfoglalt helyük bejelentett sorrendjében jutnak mandátumhoz. Országos listára nem szavazunk, az egyénit és a területit összekapcsolják.



15. Tétel: A választási szervek és a választási kampány

Választási szervek:
választási bizottságok
választási irodák

A választási bizottságok csak a választások alkalmával mqködnek, az irodák viszony folyamatosan.

Választási bizottságok:
szavazatszámláló
helyi választási bizottság
egyéni választókerületi bizottság
területi választókerületi bizottság
országos választási bizottság
Feladatuk a szavazatok összesítése, továbbítása. Pk foglalkoznak a szavazás körüli problémák kezelésével.

A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei.

ElsQdleges feladata:
választási eredmény megállapítása
választások tisztaságának/törvényességének biztosítása
pártatlanság érvényesítése
szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása

A választási bizottság tagjainak egy része választott, a másik része a választásban érdekelt jelöltek, jelölQ szervezetek képviseletét ellátó, megbízott tag.
A választási bizottság választott tagjainak megbízatása a következQ általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart.
Megbízott tagok esetében a megbízatás a választás végleges eredményének közzétételével szqnik meg, kivéve az Országos Választási Bizottságot.

OGY-i képviselQk választásánál mqködQ választási bizottságok:
szavazatszámláló bizottság
országgyqlési egyéni választókerületi választási bizottság
területi választási bizottság
Országos Választási Bizottság


Választási Irodák foglalkoznak:
választások elQkészítésével, szervezésével, lebonyolításával
a választópolgárok, a jelöltek és a jelölQ szervezetek pártsemleges tájékoztatásával
választási adatkezeléssel
technikai feltételek megteremtésével
törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenQrzésével
tájékoztatás




A választási kampány a jelöltek, jelölQ szervezetek programjának, ígéreteinek, politikai nézeteinek megismertetését, népszerqsítését szolgálja.
Választási kampánynak minQsül a választási program ismertetése, a jelölt, a lista, a jelölQ szervezet népszerqsítése, választási gyqlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.
A választási kampány a választás kitqzésétQl a szavazást megelQzQ nap 0 óráig tart, ekkor a szavazás befejezéséig kampánycsend lép életbe, tehát ez idQ alatt választási kampányt folytatni tilos.

*Választási kampány:

A választási kampány célja, hogy a választáson induló egyéni jelöltek és pártok ismertethessék célkitqzéseiket és programjaikat a választópolgárokkal, hogy Qk azokra tekintettel dönthessék el, hogy melyik jelöltet támogatják.

Alkotmányjogi értelemben a kampány akkor kezdQdik, amikor a köztársasági elnök kitqzte a választásokat, és a szavazást megelQzQ nap 0. óráig tart. EttQl az idQponttól számítva egészen a szavazás befejezéséig tilos a választói akarat befolyásolása (kampánycsend).

Kampánycsend-sértésnek minQsül:
választópolgároknak ingyenesen juttatott szolgáltatás (szállás, étel-ital, adása)
pártjelvény, zászlók, fényképek osztogatása
plakát elhelyezése
választói akarat befolyásolására alkalmas információ terjesztése


A kampány eszközeiként a Ve. a következQket nevesíti:
plakát
gyqlés
rádió- és televízió közvetítés
adatszolgáltatás


1)A jelölQ szervezetek és jelöltek engedély és bejelentési kötelezettség nélkül készíthetnek plakátokat. A plakát elhelyezése annyiban korlátozott, hogy épület falára, kerítésre csak tulajdonos beleegyezésével lehet elhelyezni, továbbá nem lehet elhelyezni plakátot állami vagy önkormányzati hatóság épületén.
A plakátok elhelyezése továbbá nem sértheti más pártok vagy jelöltek érdekeit; tilos úgy elhelyezni plakátokat, hogy azok más plakátokat fedjenek.
A plakátokat a szavazást követQ 30 napon belül kötelezQ eltávolítani.

2)A választási kampány idején a pártok és jelölQszervezetek nyilvános gyqléseket tarthatnak. E gyqlések nem tartoznak a gyülekezési törvény hatálya alá. A gyqlések megtartásának céljára az állam/önkormányzati szervek helyiséget bocsáthatnak rendelkezésre, minden jelöltnek egyenlQ feltételek mellett.
Hatósági épületben azonban nem folytatható kampány, illetve választási gyqlés, kivéve az 500-nál kevesebb lakosú településen, ha más közösségi épület nem áll rendelkezésre.

3)Az elektronikus média kampányidQszakban egyenlQ feltételek mellett biztosít mqsoridQt az egyes pártoknak politikai hirdetések számára. Az egyenlQséget hivatott biztosítani, hogy a politikai hirdetésekhez nem lehet véleményt, értékelQ magyarázatot fqzni.



16. Tétel: Választás: jelölés, szavazás


I. Jelölés:

1.) Az egyéni választókerületben: a jelölés a választópolgárok ajánlása alapján megy végbe, minden választópolgár ún. ajánlási szelvénnyel rendelkezik. A választópolgár csak egy jelöltet ajánlhat, az ajánlás nem vonható vissza. Bármely választópolgár lehet jelölt, ha 750 darab érvényes ajánlási szelvényt összegyqjt.

Ajánlószelvényt bárhol lehet gyqjteni, kivéve:
munkahelyen munkaidQben,
a fegyveres erQknél és a rendvédelmi szerveknél a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,
tömegközlekedési eszközök,
állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

Az ajánlásért elQnyt adni vagy ígérni, elQnyt kérni, illetQleg elQnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos. Érvénytelen az az ajánlás, amelyet nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le, nem a törvény szerint kitöltött ajánlószelvényen adtak le, vagy az ajánlási szabályok megsértésével gyqjtöttek.
Az elQírt számú érvényes ajánlási szelvénnyel rendelkezQ jelöltet az ajánlószelvények átadásával be kell jelenteni az illetékes választási bizottságnál.

2.) A területi választókerületben: csak pártoknak van jelölési joguk. A jelölés területi lista állításával történik. Az a párt állíthat területi listát, amely az adott területi választókerületben lévQ egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított.

3.) Országos kompenzációs listát: az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát.


II.) Szavazás:

A választási rendszer szabályai

A választópolgároknak két szavazatuk van: egyiket a többségi elvq egyéni választókerületi jelöltre adhatják le, míg a másikkal az arányos elvq területi listára szavazhatnak. A területi listánál csak pártok állíthatnak listát.
Az egyéni választókerületben 176 országgyqlési képviselQ választható meg. (ennyi egyéni választókerület került kialakításra)

A 20 területi választókerületet a megyék és a fQváros alkotják, amelyekben elvileg 152 mandátum osztható szét.

Az országos kompenzációs lista a szavazatok arányosítására szolgál, erre a választópolgárok nem szavaznak. Itt a mandátumszerzés, az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített töredékszavazatok alapján, a pártok országos listájáról történik.
A szavazás a kiírt napon 06.00 órától 19.00 óráig tart. Titkos. A választópolgárnak személyi igazolvánnyal kell magát igazolni. Ma már a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok is leadhatják a szavazataikat az adott országban lévQ magyar külképviseleteken



17. Tétel:A POLITIKAI PÁRTOK FUNKCIÓI

Párt fogalma: személyek egyesülése, amely valamilyen politikai célt kíván elérni. Cél: politikai hatalomban részesülés.

Szabályozása: Magyar Köztársaság Alkotmánya, Egyesülési jogról szóló 1989, évi II. tv., az 1989. évi XXXIII. tv. a pártok mqködésérQl és gazdálkodásáról (párttörvény).

Funkcióik:
érdekartikuláció
érdek integráció
érdekaggregáció
politikai célok meghatározása
polgárok informálása, mobilizálása, szocializációja
politikai elit kinevelése, toborzása
választási rendszerrel kapcsolatos funkciók
kormányzati funkciók
politika általános formálása

1.) Érdekartikulációs, -integrációs és aggregációs funkció
Érdekartikuláció: a pártok különbözQ érdekeket juttatnak kifejezésre.
Az érdekszervezetekkel ellentétben azonban képesek azonban arra is, hogy kompromisszumot keresve, eltérQ érdekeket egyesítsék (integrálják) és összegezzék (aggregálják), mivel a választások során az állampolgárok összességéhez kívánnak szólni.

2.) A politikai célok meghatározásának funkciója
MegfelelQen kidolgozott programmal kell rendelkezni. A pártprogram egy politikai cél, olyan cselekvési terv, amely tartalmazza, hogy a párt hogyan képzeli el a társadalom irányítását, ehhez ki kell dolgozni a végrehajtáshoz szükséges feltétel- és eszközrendszert. A párt a társadalom egészére akar hatni, a kormányzati hatalom birtokában a társadalom egészét akarja irányítani.

3.) A polgárok informálásának, mobilizálásának és szocializációjának funkciója
A pártok mozgósítják az állampolgárokat a demokratikus politikai folyamatban való részvételre, biztosítják az ehhez szükséges információkat, befolyásolják a közvélemény alakulását. Politikai nevelést is folytatnak.

4.) A politikai-kormányzati elit kinevelése, toborzása
A politikai vezetQk kiválasztását teszi lehetQvé politikusjelöltek toborzásával, kiválasztásával és felkészítésével.

5.) A választási rendszerrel kapcsolatos funkciók
A pártok egyrészt döntQ befolyást gyakorolnak a választási rendszer kialakítására, másrészt befolyásolják a választói magatartásokat.

6.) A kormányzati funkció
Egyrészt a stabil kormányzáshoz nélkülözhetetlen parlamenti többség kialakítását és a kormány megalakítását, másrészt a kormányzási feladatok ellátását jelenti.

7.) A politikai pártok formálódásának, a politikai döntések meghozatalának funkciója
A politikai pártok e funkció teljesítésével válnak képessé arra, hogy az állami akaratképzésben az általuk aggregált érdek- és akarati törekvéseket kifejezésre juttassák.


18.) A POLITIKAI PÁRTOK ALKOTMÁNYJOGI HELYZETE MAGYARORSZÁGON


A politikai pártok alkotmányjogi helyzete Magyarországon:

A politikai pártok alkotmányjogi szabályozására Magyarországon 1989-ben, a rendszerváltozás folyamatában került sor. Ennek következtében a pártok a magyar jogállamban az egyesülési szabadság alapján létrehozott olyan alkotmányos intézményekké váltak, amelyek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a társadalom és az államhatalom politikai kapcsolatában.
A pártok közhatalmat nem gyakorolnak.

A politikai pártok alkotmányjogi szabályozása:

A pártokra vonatkozó alkotmányjogi szabályozást egyrészt a hatályos Alkotmány 3 §-a, másrészt az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., valamint a pártok mqködésérQl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. tv. tartalmazza.
A pártok szabad alapítását, tevékenységét és ezek védelmét az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok keretei között biztosítja, vagyis feltételekhez kötött védelmet állapít meg.

A politikai párt fogalma:

A hatályos magyar Alkotmány nem határozza meg a politikai párt fogalmát.
A párt fogalmát akként lehet definiálni, hogy azok a társadalmi szervezetek minQsülnek pártnak, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, (legalább 10 természetes személy a párttörvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezQnek ismerik el és a bíróság nyilvántartásba veszi.

A társadalmi szervezet  ilyen a politikai párt is - olyan önkéntesen létrehozott önkormányzattal rendelkezQ szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
A társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt. Alapításához legalább 10 természetes személy kell.
Párt alapítója és tisztségviselQje csak magyar állampolgár lehet. Kérni kell bírósági nyilvántartásba vételt.
A politikai párt a nyilvántartásba vétellel jön létére, szerzi meg a jogi személyiséget. A bíróság a nyilvántartásba vételrQl nemperes eljárásban, soron kívül határoz.

A párt alapításának szabadsága:
Pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhet az alkotmányos jogrend tiszteletben tartásával.
A pártalapítás nem igényel hozzájárulást vagy engedélyezést. Az alapítás feltételeit csak törvény szabályozhatja.


19.) A JOGFORRÁSOK ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYOSSÁGA


Érvényesség fogalma: Az adott jogforrás képes valamilyen joghatás kiváltására.

A jogforrás érvényessége (mind a négy érvényességi kellékkel kell rendelkezni)

Érvényességi kellékek:
az adott jogforrás alkotására feljogosított szervtQl származik
a vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelQen alkották meg
illeszkedik a jogforrási hierarchiába,
törvényben elQírt módon kihirdették.


A jogforrások hatályossága

Hatályosság jelentése:
A jogforrás alkalmazható, végrehajtható, ill. alkalmazandó, végrehajtandó.

A hatályosság lehet:
területi
személyi
idQbeli

a.) Területi hatály:
Mely területen kell, illetve lehet alkalmazni az adott jogforrást. Az országos hatáskörq szervek által alkotott jogforrások területi hatálya általában az ország egész területére, (központi jellegq) a helyi jogalkotó szerveké (önkormányzatok) viszont csak saját illetékességi területükre terjed ki (helyi jellegq).

b.) Személyi hatály:
Mely személyi körre, kikre vonatkozóan kell, illetve lehet alkalmazni az adott jogforrást.
Általános: mindenkire nézve, speciális: csak meghatározott személyi körre vonatkozik.
A jogforrások területi és személyi hatálya szorosan összetartozik.

c.) IdQbeli hatály:
Azt az idQpontot jelöli, amelytQl a jogforrást alkalmazni kell, illetve lehet. (Mikortól meddig kell alkalmazni.) A jogforrásban meg kell határozni a hatálybalépésének napját.
A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különbözQ idQpontokat is meg lehet állapítani, de a jogszabályt és végrehajtása érdekében kiadott másik jogszabályt egy idQben kell hatályba léptetni. A jogszabály hatálybalépésének idQpontját úgy kell meghatározni, hogy kellQ idQ maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésére.

Hatályba léphet:
a kihirdetés napján (ex nunc)
visszaható hatállyal (ex tunc) a kihirdetéshez képest korábbi idQpont megjelölésétQl számítva hatályos a jogforrás
Korlátjai: a kihirdetést megelQzQ idQre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
jövQbeli hatály (pro futuro): a jogforrás a kihirdetéshez képest késQbbi idQpont megjelölésétQl számítva hatályos.

A jogforrás hatályát csak akkor veszti el, ha más jogforrás érvényes módon hatályon kívül helyezi, vagy ha a jogforrásban meghatározott határidQ lejárt, illetve, ha a jogforrás megsemmisítésére jogosult szerv a jogszabályt megsemmisíti vagy semmisségét megállapítja.

Érvényesség-hatályosság viszonya:
Attól, hogy érvényes, nem biztos, hogy hatályos. Ha hatályos, de nem érvényes, akkor valamilyen érvényességi fogyatékossága van, de attól még alkalmazni kell.

*A jogszabály a kihirdetéssel válik érvényessé. A kihirdetés a jogbiztonság lényeges eleme, csak akkor lehet elvárni az önkéntes jogkövetést, ha az állampolgárok megismerhették a jogszabály rendelkezéseit- ez alapozza meg a felelQsséget nem teljesítés esetére.

A központ jogszabályokat a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A miniszteri rendelet melléklete, a tárcalapban is kihirdethetQ (ha az állampolgárokat közvetlenül nem érinti).
Az önkormányzati rendeleteket az önkormányzat hivatalos lapjába, amennyiben ilyen nincs, a helyben szokásos módon kell kihirdetni (szokásjog).


Az érvényesség nem jelenti azonban, hogy a jogszabály általánosan kötelezQ. Ennek ellenére az érvényességnek vannak joghatásai. Elvárható, hogy ne adjanak ki a jogszabállyal ellentétes tartalmú, alacsonyabb szintq jogszabályt.

A jogszabály hatályossága általában a jogszabály alkalmazhatóságát jelöli; a jogszabály a hatályba lépés napjától, annak megszqnéséig általánosan kötelezQ.
Az érvényesség és a hatályosság közötti idQszakot a jogirodalom vacatio legis-nek nevezi. Ezen idQszak alatt lehet felkészülni a jogkövetésre, azaz a jogszabály megszerzésére és tanulmányozására, valamint a szervezeti és tárgyi feltételek megvalósítására. Továbbá a vacatio legis ideje alatt kell kibocsátani a végrehajtási jogszabályt, amely akkor szolgálja leginkább a jogbiztonságot, ha az eredeti jogszabállyal egyszerre lép hatályba.


A hatályba lépés napja a legtöbb esetben késQbbi idQpont, mint a jogszabály létrejötte.

A hatálybalépés napja, többféleképpen jelölhetQ meg:
gyakori, hogy a jogszabály megjelöli a vacatio legis tartamát (pl. ez a jogszabály a kihirdetést követQ 30. napon lép hatályba)
a jogszabály meghatározhat feltételt, vagy idQhatározót (pl. ez a jogszabály az Európai Unióhoz való csatlakozásunk napján lép hatályba)
elképzelhetQ továbbá, hogy a jogszabály hatályba lépésének idejét külön jogszabály állapítja meg

ElQfordulhat az is, hogy a jogszabály a kihirdetése napján hatályossá válik, ebben az esetben nem különül el az érvényesség és a hatályosság kezdQ idQpontja.
Ez olyan esetben fordulhat elQ, ha a tervezett szabály elQzetes ismerete meghiúsítja a jogalkotó által elérni kíván célt (klasszikusan ilyen volt a devizaszabályok módosítása).

A hatálybalépéssel kapcsolatban meg kell említeni a visszaható hatályú jogalkotás problematikáját. Visszaható hatályú jogalkalmazásról akkor beszélünk, ha a jogszabályt a kihirdetést megelQzQ idQre is alkalmazni kell. Ez általában tilos, nem lehet utólag kötelezettsége megállapítani, és magatartás utólag nem minQsíthetQ jogellenesnek.

A visszaható hatály tilalmát az AB is megerQsítette, amikor megállapította, hogy nem lehet az elkövetett bqncselekmények elévülési idejét meghosszabbítani, illetve elévült bqncselekményt ismét büntethetQvé tenni.


Az idQbeli hatály megszqnésének is több formája lehetséges. A jogszabály hatálya megszqnik, ha a jogszabályt egy azonos vagy magasabb szintq jogszabály hatályon kívül helyezi. ElQfordulhat továbbá, hogy maga a jogszabály határozza meg az idQbeli hatály végét; amennyiben a megjelölt határidQ lejár, a jogszabály hatályát veszti. Tipikusan ilyen a költségvetési törvény, amelyik csak a költségvetési évre hatályos.
Megszqnik a jogszabály hatályossága, ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja, és megsemmisíti.

A megsemmisítés hatálya lehet:
ex nunc; ilyenkor a jogszabály az AB határozat Közlönyben való megjelenésének napjától veszti hatályát
ex tunc; a megsemmisítés kiterjed a határozat megjelenését megelQzQ idQre is, a jogszabály kihirdetésére visszamenQ hatállyal
pro futuro; a jogszabály az AB határozat Közlönyben való megjelenését követQ késQbbi idQponttal veszti hatályát


Hatásvizsgálat: a jogalkalmazó szervnek figyelemmel kell kísérniük a jogszabályok alkalmazásának hatását, fel kell mérniük az érvényre juttatásukat gátló körülményeket és a tapasztalatokat a jogalkotásban is hasznosítani kell.

Dereguláció: a jogrendszer megtisztítását jelenti, a gyakorlatban nem alkalmazható, idejétmúlt jogszabályoktól. Ennek hiányában áttekinthetetlenné válik a jogrendszer, ami sérti a jogbiztonságot.



20.) A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG JOGSZABÁLYAI

A jogalkotó szervek a következQ jogszabályokat alkotják:
Országgyqlés-törvényt
Kormány-rendeletet
miniszterelnök és Kormány tagja-rendeletet
önkormányzat-rendeletet

Alacsonyabb szintq jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintq jogszabállyal, azaz érvényesül a jogforrási hierarchia. A magasabb szintq módosíthatja az alacsonyabb szinten lévQt.

1.) Alkotmány - Országgyqlés hatásköre

2.) Törvény - Országgyqlés alkotja

Az Országgyqlés törvényben állapítja meg:
a társadalmi rendre, a társadalom meghatározó jelentQségq intézményeire, az állam szervezetére, mqködésére, és az állami szervek hatáskörére vonatkozó alapvetQ rendelkezéseket,
a gazdasági rendre, a gazdaság mqködésére és jogintézményeire vonatkozó alapvetQ szabályokat
az állampolgárok alapvetQ jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait.

Törvény és Kormányrendelet között helyezkedik el a törvényerejq rendeletek köre, melyet korábban a Népköztársaság Elnöki Tanács alkotott.

3.) Kormányrendelet - Kormány alkotja
A Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetQleg törvényben vagy törvényerejq rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. A kormányrendelet kiadására a Kormány, mint testület jogosult.
Ezzel egy szinten helyezkedik el: Magyar Nemzeti Bank Elnökének Rendelete

4.) Miniszteri rendelet
A miniszter (beleérve a miniszterelnököt és az egyes minisztereket) feladatkörében és törvényben, törvényerejq rendeletben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. A miniszteri rendelet kibocsátásához két együttes feltétel szükséges:
egyrészt a feladatkör
másrészt a magasabb jogszabály alapján kapott felhatalmazás.

Miniszteri rendelet és önkormányzati rendelet között helyezkednek el az országos hatáskörq (államtitkári rendelkezés) szerv vezetQinek rendelkezései.

5.) Az önkormányzati rendelet
Az önkormányzat rendeletet ad ki a magasabb szintq jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvény, törvényerejq rendelet vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelQ részletes szabályok megállapítására.

BelsQ jogforrás: a kibocsátó
KülsQ jogforrás: jogszabály
* Jogforrás: a legáltalánosabb meghatározás szerint a jogforrás a közhatalmi szervek által alkotott vagy elismert olyan magatartási szabály, amelynek érvényre jutását végsQ soron közhatalmi kényszer biztosítja.

A jogforrások elterjedése a polgári átalakulás idejére tehetQ, amikor is általánossá vált az az igény, hogy az emberek és szervezetek közhatalmi kényszerrel is kikényszeríthetQ magatartásait ne egyedi döntések, hanem absztrakt, minden késQbbi esetre alkalmazható magatartási szabályok írják elQ.

A jogforrások egyik fQ jellemzQje az általánosság, mivel mindenkire nézve egyformán vonatkoznak, elQsegítik az egyenjogúságot, és gátat vetnek a közhatalom önkényének.
Garantálják a jogbiztonságot és kiszámíthatóvá teszik a közhatalmat.


Jogszabályok: olyan általános magatartási szabály, amelyeket a közhatalmi szervek kifejezetten azzal a céllal alkotnak, hogy a jövQre nézve, absztrakt módon szabályozzák a társadalmi viszonyokat.
A jogszabályokat az különbözteti meg a többi jogforrástól, hogy formálisan is mindenkire kötelezQek, nem csupán egy meghatározott címzetti körre nézve.
Megkülönböztetünk központi jogszabályokat és helyi jogszabályokat, továbbá a központi jogszabályokon belül a törvényi szintq jogszabályokat és a központi szervek rendeleteit.


Törvényi szintq jogszabály az Alkotmány, a törvények és a törvényerejq rendeletek.

1) Az Alkotmány a jogforrási hierarchia csúcsán helyezkedik el, azzal semmilyen más jogszabály nem lehet ellentétes. Az Alkotmány funkciója az alkotmányos berendezkedés stabilitásának biztosítása, a társadalmi- gazdasági rend, a hatalmi szervek felépítésének és az emberi jogok meghatározása.

Az Alkotmány tehát nem pillanatnyi érdekeket képvisel, hanem általános, idQtálló értékeket hivatott megjeleníteni.


2) A (közönséges) törvények a jogforrások legmarkánsabb típusai, melyeket az OGY, mint népképviseleti szerv alkot. Az OGY, bármilyen kérdést, bármilyen részletességgel szabályozhat. Ez nem jelenti azt, hogy funkciója korlátlan.
Leglényegesebb korlátnak az tekinthetQ, hogy a törvény nem lehet ellentétes az Alkotmánnyal és a közösségi joggal.


3)A törvényerejq rendelet nem az OGY által alkotott jogszabály, amellyel törvényt lehet pótolni, módosítani, hatályon kívül helyezni vagy alkalmazását felfüggeszteni. Részben történelmi kategória, ma ilyen elnevezéssel nem alkotnak jogszabályt, de az 1989 elQtt alkotott törvényerejq rendeletek továbbra is hatályban lehetnek.
Törvényerejq rendeletet a Népköztársaság Elnök Tanácsa (NET) alkothatott, amikor az OGY nem ülésezett.
Ez a szabályozás antidemokratikus volt, ezért 1989-ben kibocsáthatóságuk megszqnt.


4)Központi szervek rendeletei: a rendelet nem az OGY által alkotott, mindenkire kötelezQ jogszabály. Ilyen rendeletek a kormányrendelet, a kormány tagjának rendelete, illetve az MNB elnökének rendelete.
A rendeleteken belül megkülönböztetünk autonóm (eredeti), vagy végrehajtási (származékos) rendeleteket.
21.) AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEI

1.) A határozat:
Az Országgyqlés, a Kormány, a kormánybizottságok, az önkormányzatok és az önkormányzatok szervei határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, saját mqködésüket és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket.
A tervek feladatköröket, célkitqzéseket tartalmaznak.
Az Országgyqlés és a Kormány elrendelheti egyes határozatainak a Magyar Közlönyben való közzétételét, az önkormányzatok és az önkormányzat szervei hivatalos lapjukban, vagy helyben tehetik közzé.

2.) Az utasítás:
A miniszter és az országos hatáskörq szerv vezetQje a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. Ezek irányítást, valamilyen elQírást tartalmaznak.

3.) A statisztikai közlemény:
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményben adja ki a kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelezQ rendelkezést. Tehát statisztikai adatokat tartalmaz. A Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni.

4.) A jogi iránymutatások:
Az Országgyqlés és a Kormány irányelvet bocsát ki, amelyben általános érvényq célokat, programokat határoz meg, illetQleg állást foglal az állami és a társadalmi élet fontos kérdéseiben.
Az Országgyqlés és a Kormány a jogszabályokat elvi állásfoglalásban értelmezheti.

Irányelvek: célok, legfontosabb feladatok
Elvi állásfoglalás: jogi értelmezés
*Az állami irányítás egyéb jogi eszközei a közhatalmi szervek által alkotott olyan általános magatartási szabályok, amelyek a szabályozás céljával születnek, formálisan nem mindenkire, vagy esetleg senkire sem kötelezQek.
ElsQsorban a szervezetirányításban van jelentQségük. Lényegesebb ismérvük az, hogy meghatározott címzetti körrel rendelkeznek, a körön kívül lévQkre nem vonatkoznak, de a címzetti kör tekintetében a jogszabályokkal azonos módon kikényszeríthetQek.

a) Normatív határozat: ezt alkothatja az OGY, a Kormány, a Kormánybizottság és az önkormányzat.

A normatív határozat meghatározhatja:
a kibocsátó által irányított szerv feladatait
a kibocsátó szerv saját mqködését
a kibocsátó szerv feladatkörébe tartozó terveket


b) Normatív utasítás: kibocsátására jogosult a miniszter, valamint az országos hatáskörq szerv vezetQje.
Normatív utasítással a kibocsátó irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozza.

c) Statisztikai közlemény: KSH elnöke bocsáthatja ki. Technikai kérdéseket tartalmaz, meghatározza a statisztikai módszereket, osztályozást, névjegyzéket stb.

d) Jegybanki rendelkezés: MNB elnöke bocsáthatja ki, és a pénzügyi szolgáltatást végzQ intézményekre volt kötelezQ.
Jogszabályi szintre történQ emelésével maga a rendelkezés okafogyottá vált.

E) Jogi iránymutatás: ez egy összefoglaló elnevezés, azokat a normákat foglalja magában, amelyeknek formális kötelezQ ereje nincsen, és elsQsorban a jogértelmezésben, feladat-kijelölésben van szerepük.
Ilyet bocsáthat ki az OGY, a Kormány, a miniszterek és az országos hatáskörq szervek vezetQi, az elQbbi kettQ irányelvet és elvi állásfoglalást, az utóbbi kettQ irányelvet és tájékoztatót.

Irányelv: általános érvényq célokat és programokat tartalmaz, továbbá ajánlást a jogszabály végrehajtásának irányára és módszerére.

Az elvi állásfoglalás: kifejezetten jogszabály-értelmezQ norma, amelyet a Közlönyben közzé kell tenni.

Tájékoztató: pedig olyan adatot, tényt tartalmaz, amit a jogszabály végrehajtójának ismernie kell.


Egyéb jogforrások:
AB határozat
esetjog (precedensjog)
szokásjog
belsQ normák
közösségi jogi normák

1) Alkotmánybírósági határozatok: az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során ugyanis alkotmányellenesség esetén megsemmisít jogszabályokat, értelmezi az Alkotmányt stb. nagymértékben befolyásolva a jogrendszer alakulását.

2) A jogalkalmazói esetjog az egyedi bírói döntésekben vagy joggyakorlatban megnyilvánuló jogelveket, jogértelmezési elveket jelöli. A precedensjog angolszász államokra jellemzQ, ahol felsQbb szintq bíróság határozata az alsóbb szintqt formailag is köti. A magyar gyakorlatban a bíró a jogszabályokra és nem a precedensekre alapítja döntését, a gyakorlati jelentQsége azonban a precedenseknek sem csekély, a fellebbviteli rendszerbQl kifolyólag.
A jogalkalmazói esetjogtól meg kell különböztetni a LB jogegységi határozatait, amelyek a bíróságokra formálisan is kötelezQek.

3)Nem elhanyagolható a jelentQsége a szokásjognak sem. A szokásjog a közösségben kialakult és követett gyakorlat, amely államilag elismert és kikényszeríthetQ. A szokásjognak a feudalizmus idején volt döntQ szerepe, késQbb a követett szokásokat a jogbiztonság érdekében kodifikálták.
A szokásjognak az Alkotmányban is van jelentQsége: önkormányzati rendeleteket- amennyiben az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja- a helyben szokásos módon kell kihirdetni.

4) Jogforrásnak tekinthetQek a belsQ normák is, amelyek valamely szervezeten belül kötelezQek, és állami elismerés folytán közhatalmilag is kikényszeríthetQek (pl. szervezet, egyesület alapszabálya)

5) Sajátos jogforrásnak tekinthetQek a közösségi jogi normák, mivel mind a nemzetközi jogtól, mind a belsQ (tagállami) jogtól elkülönült, autonóm jogrendszert alkotnak.


22.) AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG FOGALMA ÉS A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGI JOG ALAPELVEI

Az állampolgárság
Az állampolgárság meghatározott állam és valamely természetes személy jogilag szabályozott speciális viszonya, amelyben mind az államnak, mind a személynek pontosan körülhatárolható jogai és kötelességei vannak. Az állampolgárság tehát valamely személy jogi tagsága az államban, az egyén az állampolgárság által válik az államalkotó nép tagjává.

A magyar állampolgársági jogviszony tartalmát azok a különleges jogok és kötelességek alkotják, amelyek csak a magyar állampolgárokat illetik meg, illetQleg terhelik. Ezek az Alkotmányban állampolgári jogként és kötelességként megfogalmazott elQírások.

A Magyar Köztársaság állampolgára az a személy, akinek a hatályos állampolgársági törvény hatályba lépésekor már magyar állampolgársága van, illetve aki magyar állampolgárrá válik. E személyeket mindaddig magyar állampolgároknak kell tekinteni, amíg a törvény rendelkezései alapján magyar állampolgárságuk meg nem szqnik.
A hatályos törvény elismeri a kettQs vagy többes állampolgárság keletkezésének lehetQségét és tényét.

A magyar állampolgársági jog alapelvei:

A magyar állampolgársági jog alapvetQ emberi jogként elismeri, hogy születésével minden gyermek állampolgárságot szerezzen
Az állampolgárság egyenlQségének elve
Az állampolgársági törvény elQsegíti a család állampolgárságának egységét
A hontalanság eseteinek csökkentése
A közérdekqség elve
Az állampolgárságtól való megfosztás tilalma
Az állampolgársági ügyek egyénenkénti elbírálásának elve
Az állampolgársági törvény visszaható hatályának tilalma
Az állampolgársággal kapcsolatos személyes adatok védelmének elve


1.) A magyar állampolgársági jog alapvetQ emberi jogként elismeri, hogy születésével minden gyermek állampolgárságot szerezzen.
A magyar állampolgársági jog a vérségi elvre épül, és kisegítQ elvként alkalmazza a területi elvet.

Vérségi elv: az újszülött felmenQinek állampolgárságát nyeri el, függetlenül attól, hogy melyik állam területén született.

Területi elv: az újszülött születési helyének állampolgárságát kapja tekintet nélkül arra, hogy felmenQi milyen állampolgárok.

Gyermekek jogainak védelme: akár az anyja, akár az apja után magyar állampolgárrá válik a gyermek, függetlenül attól, hogy a szülei házasságban élnek-e, vagy sem, illetve a hontalan szülQk gyermekeinek hontalanságát az ország területén való születéssel történQ állampolgárság-szerzés elvének fogadásával elQzi meg.



2.) Az állampolgárság egyenlQségének elve
A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetQleg megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet.

3.) Az állampolgársági törvény elQsegíti a család állampolgárságának egységét, ezért honosítási kedvezmények adásával méltányolja a szoros és tartós családi kapcsolatot.

4.) A hontalanság eseteinek csökkentése
KisegítQ elvként a törvény az ún. területi elvet alkalmazza a hontalan szülQk gyermekének magyar állampolgársága keletkezésénél, továbbá a magyar állampolgárságról való lemondás feltételei között a külföldi lakóhelyet és a külföldi állampolgárságot  vagy megszerzésének valószínqségét  követeli meg.

5.) A közérdekqség elve
Az állam megfelelQ hatáskörrel rendelkezQ szerve dönt arról, hogy a kérelmezQk között ki nyeri el a magyar állampolgárságot.

Negatív értelemben: nem lehet honosítani, illetve visszahonosítani a személyt, ha ez a Magyar Köztársaság érdekét sérti.

Pozitív értelemben: kedvezményesen honosítható az, akinek honosításához a Magyar Köztársaságnak különleges érdeke fqzQdik.

6.) Az állampolgárságtól való megfosztás tilalma
Senkit nem lehet állampolgárságától, illetve állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.

7.) Az állampolgársági ügyek egyénenkénti elbírálásának elve
Az állampolgársági ügyekben a döntés csak a kérelmet benyújtóra terjed ki.

8.) Az állampolgársági törvény visszaható hatályának tilalma

9.) Az állampolgársággal kapcsolatos személyes adatok védelmének elve

*Állampolgárság fogalma:
Az alkotmányjog lakosságon nem azokat érti, akik egy adott pillanatban, vagy akár életvitelszerqen valamely állam területén tartózkodnak, hanem egy jogállást, jogi helyzetet feltételez, amely a polgárokat az államhoz kapcsolja.
Ezt a jogállást nevezzük állampolgárságnak.

Az állampolgárság tehát közjogi kapcsolat, valamely állam és egy természetes személy között. Közjogi jellegbQl következQen ez a jogviszony hierarchikus, hiszen abban egyik részrQl az állam, mint a szuverenitás letéteményese vesz részt. A másik oldalon álló polgár a hatalom korlátjaként jelenik meg, aki speciális jogokkal (státusjogokkal) rendelkezik. Státusjogok tehát azok a jogok, amelyek kizárólag az állampolgárokat illetik meg (pl. választójog, szociális biztonsághoz való jog)

Az állampolgárság megszerzéséhez senkinek sincs alanyi joga. Az állampolgárság keletkezésére, megszerzésére, megszqnésére és az állampolgársági eljárásra vonatkozó szabályokat a magyar állampolgárságról szóló 1993.évi LV. tv. (továbbá Ápt.) állapítja meg.


23.) A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG LÉTREJÖTTÉNEK ESETEI


*Állampolgárság fogalma:
Az alkotmányjog lakosságon nem azokat érti, akik egy adott pillanatban, vagy akár életvitelszerqen valamely állam területén tartózkodnak, hanem egy jogállást, jogi helyzetet feltételez, amely a polgárokat az államhoz kapcsolja.
Ezt a jogállást nevezzük állampolgárságnak.

Az állampolgárság tehát közjogi kapcsolat, valamely állam és egy természetes személy között. Közjogi jellegbQl következQen ez a jogviszony hierarchikus, hiszen abban egyik részrQl az állam, mint a szuverenitás letéteményese vesz részt. A másik oldalon álló polgár a hatalom korlátjaként jelenik meg, aki speciális jogokkal (státusjogokkal) rendelkezik. Státusjogok tehát azok a jogok, amelyek kizárólag az állampolgárokat illetik meg (pl. választójog, szociális biztonsághoz való jog)

Az állampolgárság megszerzéséhez senkinek sincs alanyi joga. Az állampolgárság keletkezésére, megszerzésére, megszqnésére és az állampolgársági eljárásra vonatkozó szabályokat a magyar állampolgárságról szóló 1993.évi LV. tv. (továbbá Ápt.) állapítja meg.

Az Ápt. alapján 5 különbözQ módon létesülhet magyar állampolgárság:
születéssel
családjogi ténnyel
nyilatkozattal
honosítással
visszahonosítással

A dogmatika szerint az elsQ három tényállás keletkezteti a magyar állampolgárságot, az utóbbi két tényállással pedig a magyar állampolgárság megszerezhetQ.
A keletkezés és a megszerzés között az a különbség, hogy az elQbbi alanyi jogon létesíti az állampolgársági jogviszonyt, az utóbbi eset pedig az állam diszkrecionális jogkörébe tartozik.


1) Születés: két elv vonatkozik erre. Egyes államok a területi elv (ius soli) alkalmazzák, és állampolgáruknak ismerik el azt a személyt, aki az adott állam területén született. A területi elvet elsQsorban dél-amerikai államok alkalmazzák.
A másik elv a vérségi (ius sanguinis), amely szerint az válik állampolgárrá, akinek valamelyik szülQje az adott állam állampolgára  függetlenül attól, hogy az illetQ melyik államban született).

Az Ápt. fQszabályként a vérségi elvet alkalmazza.

Különös esetek a nemzetközi egyezményekre való tekintettel:
A Magyarországon lakóhellyel rendelkezQ hontalan Magyarországon született gyermekét, valamint
az ismeretlen szülQktQl származó, Magyarországon talált gyermeket magyar állampolgárnak tekintjük.


2) Családjogi tény: jogpolitikai érdek fqzQdik ahhoz, hogy a családi viszonyok tisztázatlanság lehetQleg ne befolyásolja érdemben a megszületett gyermek állampolgárságát.

Így magyar állampolgárrá válik a gyermek, ha a magyar állampolgár szülQ:
teljes hatályú apai elismerQ nyilatkozatot tesz,
utólagos házasságot köt, vagy
apaságának vagy anyaságának tényét bíróság megállapítja

3)Honosítás: fogalmilag csak azoknak az esetében lehetséges, akik korábban nem voltak magyar állampolgárok, de azt a meghatározott eljárásban kérelmezik.

Alapesetben kérelemre honosítható az a külföldi állampolgár, aki:
8 éve Magyarországon lakik,
a magyar jog szerint büntetlen elQéletq, és nincs ellene büntetQeljárás folyamatban
megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított
a MK érdekeit nem sérti, és
alkotmányos alapismeretekbQl magyar nyelven vizsgát tett

Mo.-n a lakás kitétel csak részben tekinthetQ ténykérdésnek, mivel szükséges az, hogy a kérelmezQ menekültként elismerjék, bevándorlóként engedélyezzék, letelepedési engedélyt vagy EGT tartózkodási engedélyt kapjon.

Az alapismereti vizsga letétele alól az Ápt. felmentést ad azoknak, akik cselekvQképtelenek, 65 év felettiek, magyar tannyelvq nevelési-oktatási vagy felsQoktatási intézményben végzettséget szereztek, illetve, ha egészségügyi okok ezt indokolják.

Az Ápt. a kedvezményes honosítás intézményét is ismeri. Részben vagy egészben eltekint a 8 évi helybenlakás követelményétQl, a többi feltételt azonban változatlanul teljesíteni kell.

5 év tartózkodás szükséges:
Mo. területén született vagy kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet, vagy
hontalan


3 év tartózkodás szükséges:
magyar állampolgárral három éve házas, vagy a házasság a házastárs halála miatt szqnt meg
kiskorú gyermeke magyar állampolgár
magyar állampolgár fogadta örökbe, vagy
menekültként elismerték

Az elsQ három esetben a család egységének elve indokolja a kedvezmény megadását, jogpolitikai érdek fqzQdik ahhoz, hogy a családtagok ugyanannak az államnak legyenek polgárai.
Az utolsó esetben a különleges státus indokolja a kedvezményt, miszerint ne kelljen 8 évig várnia a honosításra annak, akit hazájában üldöznek, vagy az üldözéstQl alapos okkal tartania kell.

Az Ápt. kedvezményes honosítást tesz lehetQvé a határon túli magyarok számára is. A kedvezménnyel az élhet, aki magát magyar nemzetiségqnek vallja, és valamelyik felmenQje magyar állampolgár.

Az Ápt. tartalmazza az államérdekbQl való honosítás intézményét. Az állam nincs kötve a saját maga által rögzített szabályokhoz a honosításnál, és abban az esetben is adományozhat állampolgárságot, ha annak törvényi feltételei hiányoznak. Állampolgárságot szerez tehát az, akinek honosításhoz a MK-nak különleges érdeke fqzQdik. Ebben az esetben az Ápt. csak a büntetlen elQéletet és a Köztársaság érdekei sérelmének hiányát teszi feltétellé.


Visszahonosítás: visszahonosítással szerez állampolgárságot az a személy, aki korábban magyar állampolgár volt, de állampolgársága valamilyen okból megszqnt. A visszahonosítás feltételei azonosak a honosításéval, azzal az eltéréssel, hogy az Ápt. nem teszi kötelezQvé a meghatározott idejq helybenlakást és az alkotmányos alapismereti vizsgát.

Nyilatkozat: jóvátétel jellegq intézmény, amellyel állampolgárságot szerez az, akit a múlt rendszerben állampolgárságától megfosztottak, vagy akinek állampolgársága elbocsátással szqnt meg.

19 éves koráig nyilatkozattal szerezhet állampolgárságot az is, aki Magyarország területén született, és születésekor magyarországi lakóhellyel rendelkezett, de mivel külföldi állampolgárságú szüleinek állama a ius soli elvét követte, nem szerzett születési állampolgárságot. Ebben az esetben feltétel hogy a kérelmezQ 5 éve az ország területén éljen.

A nyilatkozat egyoldalú aktus, a feltételek fennállása esetén az állampolgárság nem diszkrecionális jogkör.


24.) A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZpNÉSÉNEK ESETEI

1.) Lemondás:
A külföldön lakó magyar állampolgár  a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozatában  lemondhat a magyar állampolgárságáról, ha külföldi állampolgársággal is rendelkezik, vagy annak megszerzését valószínqsíteni tudja.*
A törvényes feltételek fennállása esetén a benyújtott lemondást el kell fogadni. Ha mindhárom feltétel fennáll, a szakminiszter javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására.

*A hontalanság elkerülése érdekében az Ápt. biztosítani kívánja, hogy lemondással senki ne váljon hontalanná. Egyes államok azonban nem ismerik el a kettQs állampolgárság intézményét, így annak a magyar állampolgárnak, aki ilyen államnak az állampolgárságát kívánja megszerezni, elQbb le kell mondania magyar állampolgárságáról. Az Ápt. ezért enyhíti a fetétel-rendszert, és elég csak valószínqsíteni a külföldi állampolgárság megszerzését.

Amennyiben mégis állampolgárság nélkül marad a magyar állampolgárságról lemondott kérelmezQ, egy éven belül kérheti a magyar állampolgárság visszaállítását. A határidQ elmulasztása esetén csak visszahonosításnak van helye. A visszaállítás annyiban kedvezQbb a visszahonosításnál, hogy az állampolgárság megszerzése ebben az esetben alanyi jog, nem függ az állam mérlegelésétQl.

Korábbi törvények ezt elbocsátásnak nevezték.

2.) Visszavonás:
A magyar állampolgárság hivatalból történQ megszqntetését jelenti.
A törvény csak a külföldön élQ és a magyar állampolgárságot honosítással vagy visszahonosítással szerzett személy esetében teszi lehetQvé az állampolgárság visszavonását a megszerzéstQl számított 10 éven belül, ha magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével (valótlan adatok közlésével, adatok vagy tények elhallgatásával, a hatóság félrevezetésével) szerezte meg.
10 év elteltével a visszavonásnak nincs helye.
Az eljárás a szakminiszter kezdeményezésére hivatalból indul.
*Visszavonható az állampolgársága annak, aki magyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével, vagy a hatóságot félrevezetve szerezte meg, így például, ha valótlan adatot közölt, vagy valós tényt hallgatott el. Az állampolgárság visszavonására csak a megszerzéstQl számított 10 éven belül van lehetQség.

A visszavonás körülményeirQl a belügyminiszter határozatot hoz, és a köztársasági elnök dönt. A Magyar Közlönyben a határozatot közzé kell tenni, és az állampolgárság a közzététel napján szqnik meg (nem visszaható hatállyal).

A visszavonás kizárt, ha valaki születéssel szerzett állampolgárságot.


25.) A MAGYAR KORMÁNYZATI RENDSZER

A kormányzás a politikai hatalomgyakorlás egyik megnyilvánulása, célja a társadalom irányítása.

Kormányzati rendszerek:
parlamentáris
prezidenciális és
vegyes

A magyar alkotmányos berendezkedés parlamentáris kormányzati rendszert alakított ki.

Parlamentáris kormányzati rendszer:
A kormányzati tevékenységet folytató állami szervek:
a parlament,
a kormány és
az államfQ.

Alkotmánybírság is, ha jogosult a parlamenti döntések megsemmisítésére.
Emiatt Magyarországon hatalmi négyszögrQl lehet beszélni.

A kormányzásban részt vevQ központi állami szervek szerepe, súlya, hatalmi helyzete különbözQ: a magyar rendszerben a kormányzás központi, meghatározó elemét a parlament és a kormány együttesen alkotja.

a.) A Kormány
FQ funkciója a kormányzati döntések elQkészítése és végrehajtása. A Kormány rendelkezik az államigazgatás kiterjedt szakapparátusával, a megfelelQ szakértQk döntés-elQkészítésbe való bevonásának széleskörq lehetQségével, a megalapozott döntéshozatalhoz nélkülözhetetlen információkkal és ezek feldolgozásának képességével.
Bár a kormány kötve van az alkotmányhoz és a törvényekhez, mégis tevékenységének jelentQs szabad tere van: a törvénykezdeményezések, a költségvetési gazdálkodás, az erQforrások allokációja, a személyzeti politika.

b.) A parlament
A legfontosabb kormányzati döntések megalkotója. Döntéseiben több szempontból is a kormány elQterjesztéseihez kötött: nem rendelkezik azokkal a döntés-elQkészítési feltételekkel, mint a kormány. A parlamenti többség és a kormány cselekvési egysége folytán kénytelen kormánya döntési javaslatát elfogadni.
A parlament legfontosabb kormányzati funkciói közé sorolható a kormány megalakulásában és a kormány programjának kialakításában való közremqködés, a kormányzáshoz szükséges eszközökrQl való döntés, a kormány tevékenységének folyamatos kritikája és kontrollja, valamint annak a politikai közéleti térnek a biztosítása, amely lehetQvé teszi a többség és az ellenzék között feszülQ konfliktusok nyilvános, tárgyalásos formában történQ megjelenítését.

c.) A köztársasági elnök
A kormány független a köztársasági elnök bizalmától. Az államfQ döntési jogköre a kormányzati rendszer (miniszterelnöki kormány) jellegének van alárendelve, döntései túlnyomó része miniszteri vagy kormányfQi ellenjegyzéshez kötött.
KülönbözQ kezdeményezési és javaslattételi jogai nem jelentenek érdemben kormányzati döntési jogosítványokat, mivel más szervek (általában parlament) döntésétQl függenek.

d.) Az Alkotmánybíróság
Szerepe negatív kormányzás . Vizsgálja a törvényi és rendeleti formában megjelenQ döntések alkotmányosságát (normakontroll), másrészt a mulasztásos alkotmánysértést állapítva meg jelzi bizonyos kormányzáshoz tartozó intézkedések elmaradását.

* A kormány, a kormányzás fogalma az állam tevékenységéhez kapcsolódik.

ElkülöníthetQ jelentéstartalmú:
- az angol-amerikai
- a kontinentális.

A kormányzás a hatalommegosztás rendszerén alapszik. Kormányformán azt értjük, hogy a hatalommegosztás rendjében létrejövQ állami szervek - törvényhozás, végrehajtás, s gyakran az igazságszolgáltatás - milyen struktúrával mqködnek, s milyen viszonyban vannak egymással.



Néhány elterjedtebb kormányzati rendszer:
alkotmányos monarchia
parlamentarizmus
parlamentáris monarchia
parlamentáris köztársaság
prezidenciális kormányzati rendszer
gaulle-ista parlamentarizmus
Svájc kormányformája
szocialista kormányzati rendszerek.

Az alkotmányos monarchia
A monarchia az alkotmány alapján gyakorolja hatalmát.
P szentesíti a tv-t.
P nevezi ki a kormányt.
A kormány tagjai neki tartoznak felelQsséggel.
A bíróságok ügyeibe nem avatkozik be (kivéve kegyelmezés).


A parlamentarizmus

* Meghatározás: A parlamentarizmus vagy parlamentáris kormányzat olyan kormányforma, amely három alkotmányos tényezQ egyensúlyán alapul; ezek az államfQ, a cselekvQképes végrehajtó hatalom, valamint a nép képviselQinek tanácskozó testülete. Lényegében olyan rendszer, melyben az államfQ jelöli ki a minisztereket, akik viszont a parlamenti képviselQknek felelQsek (Barthelemy).

Etimológia, a fogalom eredete: A szó a francia 'parler' igébQl származik, amelynek jelentése 'beszélni', 'társalogni', 'tanakodni', 'fontolgatni'. A középkorban a parlamentek tanácskozó testületek voltak Franciaországban és Angliában. Míg Franciaországnak az 1789. évi forradalom elQestéjén 13 regionális parlamentje volt, melyek mindegyike törvényhozó és bírói hatalommal rendelkezett, Angliának 1625 óta csupán egyetlen parlamentje volt, amelyben a törvényhozói hatáskör fölényben volt az összes többivel szemben. A brit Parlament meghatározó mintaként szolgált a parlamentáris kormányzat vagy más szóval parlamentarizmus számára.



Tárgyalás: A parlamentáris kormányzat angol, illetve brit modelljének kialakulása hosszadalmas, evolúció jellegq folyamat volt. E folyamat mérföldkövei közé tartoznak bizonyos híres, a Parlament által elfogadott törvények, mint a Petition of Rights (a polgárjogokat biztosító törvény, 1628), a Bill of Rights (a parlamentáris alkotmány egyik alaptörvénye, 1689), amelyet közvetlenül a DicsQséges Forradalom után fogadtak el, valamint az Act of Settlement (a trónöröklés rendjét szabályozó törvény, 1701).
A parlamentáris kormányzat az országban, ahol keletkezett, kétpártrendszeren alapuló többségi demokráciává fejlQdött, amelynek középpontjában a parlamenti szuverenitás eszméje állt. Az ilyen rendszerben ritka a koalíciós kormányzás és a választók csaknem egyhangúlag választják a végrehajtó hatalom vezetQjét, oly módon, hogy a szóban forgó személy a parlamenti választásokon szereplQ valamelyik párt vezetQjeként mutatkozik be.
A parlamentáris kormányzat rendszere a 19-20. század folyamán széles körben elterjedt Nagy-Britannia határain kívül. Mihelyt átvették külföldön is, a rendszer kimutatta néhány olyan eredetien angolszász vonását, melyekkel a befogadó országoknak meg kellett küzdeniük. A rendszer kiegyensúlyozását eredeti, vagy westminsteri formájában azáltal érték el, hogy két fQ alkotóeleme saját lényegi szerepét töltötte be. E két szerep a kabinet parlament elQtti felelQssége, valamint az államfQ, azaz a korona joga, hogy feloszlassa a parlamentet.
Az aktív végrehajtó hatalom, azaz a kabinet felelQssége hosszan tartó evolúciós folyamat eredményeként alakult ki, ahol az impeachment (vád alá helyezés) Qsrégi intézménye kulcsszerepet játszott, mivel ez jogosította fel a parlament Alsóházát (House of Commons), hogy perbe fogja a Korona bármely tisztviselQjét (servant) és követelhesse a FelsQháztól (House of Lords), hogy rendeljen el vizsgálatot az illetQ személy ügyében. A fejlQdés késQbbi szakaszában elegendQ volt az impeachment eljárásának puszta elindítása a vád alá helyezett személy lemondatásához. Mindez egy alkotmányos egyezmény alapeszméje volt, melyet a mai napig követnek, nevezetesen, hogy egy miniszternek le kell mondania, amennyiben bizalmatlansági indítvánnyal kerül szembe az Alsóházban. Amennyiben úgy adódik, hogy a miniszterelnököt fenyegeti bizalmatlansági indítvány, a koronához folyamodhat az Alsóház feloszlatása végett, annak érdekében, hogy a választópolgárok hozzák meg a végsQ döntést a kabinet és a parlament vitájában.
Az alkotmányos megegyezéseken alapuló rendszer bizonyos nehézségekkel szembesült, amikor átültették az európai kontinensre. Az elsQ olyan ország, mely ilyen rendszert vett át, Franciaország volt, elQször az 1791-es alkotmány révén, majd a restauráció, valamint a júliusi monarchia idején ismét, végül a Harmadik Köztársaságban. Belgium következett az 1831-es alkotmánnyal, amelyet sokáig a parlamentarizmus szabályainak írott törvényben való legjobb megnyilvánulásának tartottak.
A parlamentarizmus intézményesítésében mutatkozó egyik nehézség elQször az volt, miként kell felfogni a miniszteri felelQsség intézményét, másodsorban, hogy miképp érhetQ el egyensúly. KésQbb további nehézséget jelentett, miképp mqködhet e rendszer monarchia helyett köztársasági keretek között.
Az elsQ problémát azzal oldották meg, hogy bevezették egyrészt a büntetQjogi felelQsséget, másrész a politikai felelQsséget, amit elQször erkölcsi vagy morális jelzQvel illettek. A parlamenti játszmában csupán ez utóbbinak volt szerepe, és a felelQsségre vonást bizalmatlansági indítvánnyal lehetett elérni.
Az egyensúly problémája akkor jelentkezett, amikor a parlamentarizmust kétpárti rendszer helyett többpártrendszerekben alkalmazták. A feloszlatás joga, amely az államfQt illette, itt nem játszhatta ugyanazt a szerepet, amit Angliában. Számos esetben a választópolgárok, amikor a szavazóurnákhoz szólították Qket, többé-kevésbé a képviselQk ugyanazon összetételq csoportját küldték a parlamentbe. Ennek következtében a feloszlatás nem vezethetett egyértelmq döntésre a vitatott témakörben, mint ahogyan a brit modellben történt. A politikai játszmát többnyire tárgyalásos folyamattá alakították, azzal a céllal, hogy új többség formálódjék, amely új kabinetet támogat majd. Ilyen körülmények között a kormányok instabillá váltak, és gyakran kellett bizalmatlansági indítvánnyal szembesülniük.
A parlamentarizmus mqködésének problémáját köztársasági keretek között a francia Harmadik Köztársaságban oldották meg: az elnök beleegyezett, hogy tartózkodik a közbelépéstQl, sQt a parlament feloszlatásától. Ezáltal képessé tették a köztársasági elnök intézményét arra, hogy alkalmazkodjék a rendszerhez, ám ugyanakkor mindez a kabinetek még nagyobb labilitásához vezetett.
A parlamentarizmus további fejleményei során Európa-szerte két fQ eszme jelentkezett, amelyek olyan irányba haladtak, hogy háttérbe szorították a kabinet labilitásának kérdéskörét. Az elsQ a parlament ellensúlyozása volt egy másik szerv által, nevezetesen a köztársasági elnök intézményével, amely ugyanazon a legitimációs elven alapult, nevezetesen az általános választójogon. Németországban elQször az 1919. évi weimari alkotmánnyal vezették be ezt a gyakorlatot, ám nem sok sikerrel. Mégis, e kudarc ellenére késQbb ez az elv vezetett a legsikeresebb alkalmazásokhoz, erre alapozták a szemiprezidenciális rendszereket. Erre Franciaország az egyik példa az Ötödik Köztársaság rezsimje idején, valamint jelenlegi, 1958-ból származó alkotmánya.
A parlamentarizmus tökéletesítésének másik eszméje Németországban merült fel. Ezt az 1949. évi német alkotmányban alkalmazták elQször. Egy sajátos bizalmatlanság-indítványi szavazás bevezetésébQl állt a kabinetben. A bizalmatlansági indítvány átdolgozásáról van szó, bevezetve azon eljárást, melynek lényege egy konstruktív módon benyújtott bizalmatlansági indítvány. Ez azt jelenti, hogy a parlament véget vethet egy kormány mqködésének, azzal, hogy bizalmatlansági szavazással él, ám csak akkor, ha az indítvány mögött olyan többség van, mely megnevezett miniszterelnök-jelöltet támogat, akinek nevét a bizalmatlansági indítvány elindításával egyidejqleg be kell jelenteni. Ezen újítás stabil kabinetet tett lehetQvé és olyan intézkedés volt, mely a parlamentáris kormányzatot erQsítette a rendszeren belül. Sikeresnek bizonyult nem csak Németországban, hanem számos olyan országban is, melyek átvették ezen intézményt, mint pl. Spanyolország, Magyarország és Szlovénia.


Parlamentáris monarchia
- az államfQi tisztség öröklQdik


Parlamentáris köztársaság
- az államfQt választják.
Az államfQ hatásköre mindkettQben protokolláris jellegq.
A törvényhozás hatásköre szinte korlátlan.
A végrehajtó hatalom a kormányé. A kormány a parlamentnek felelQs.

A prezidenciális kormányzati rendszer
Egyedi és megismételhetetlen kormányzati rendszer az USA-ban létrejött prezidenciális kormányzati rendszer.

Törvényhozó hatalom a kétkamarás kongresszus
szenátus
képviselQház.

Végrehajtó hatalom
az elnöké.

Bírói hatalom
LegfelsQbb Bíróság és kerületi bíróságok.

Az amerikai kormányzati rendszer lényege: a hatalmak egyrészt szervezeti, másrészt személyi elkülönülése.


EllenQrzQ ellenpontok:
törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
szenátus és képviselQház
szövetségi szervek és egyes államok.
26.) AZ ÁLLAMSZERVEZET FOGALMA ÉS JELLEGE, A MAGYAR ÁLLAMSZERVEZET

Az államszervezet fogalma és jellege

Az államszervezet létrehozásának és alakításának legfQbb jogi normája az alkotmány. Az államszervezet az állam az állami szervek rendezett összességeként olyan szervezet, amelyben az egyes szervek és intézmények rendszert alkotnak. Az állam szervezete az állami szervek és intézmények egymástól való kölcsönös függQsége és belsQ differenciálódása, amely jogi rendezettséget igényel. Modern állam nem képzelhetQ el államszervezet, azaz az állami szervek rendszere nélkül.
Az állam nevében eljáró szervek jelenítik meg és gyakorolják az állam hatalmát, teljesítik az állam feladatait, megvalósítják az állam céljait.
Az állam szervezetének feladata, hogy teljesítse azokat a funkciókat, amelyek az adott államilag szervezett társadalom céljainak realizálása érdekében szükségesek.

A Magyar Köztársaság államszervezete

a.) A Magyar Köztársaság államszervezetének jellemzQje:
az államforma demokrácia
a kormányforma parlamentáris.

A magyar állam elnevezése köztársaság.
Az Alkotmány rögzíti Magyarország területi tagozódását, amely az államszervezet alapját képezi. Eszerint a Magyar Köztársaság területe fQvárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik, a fQváros kerületekre, a városokban pedig kerületek alakíthatók.

b.) A Magyar Köztársaság államszervezetének vázát az Alkotmány szerint a következQ szervek alkotják:
az Országgyqlés
a köztársasági elnök
az Alkotmánybíróság
az országgyqlési biztosok
az Állami SzámvevQszék
a Kormány
a bíróságok
az ügyészségek és
a helyi önkormányzatok.

Az Alkotmány önálló fejezetben szabályozza a fegyveres erQket és rendQrséget, szól a Magyar Nemzeti Bankról.
* Magyar államszervezet:

Jogot hoznak létre, jogalkalmazásban részt vesznek
Montesquieu-i elvek alapján épül fel ( az államot önálló államhatalmi ágakra osztotta fel. 3db: törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltatás.

Ezek egymástól függetlenek, mellérendeltségi viszonyban állnak, egymást ellenQrzik is. Ezzel alakul ki a demokrácia, tehát a súlyok és ellensúlyok rendszere.


A magyar államszervezet tehát montesquieu-i elvek alapján épül fel:

1. törvényhozó hatalmi ág:
Mo.-on országgyqlés vagy parlament
Mo.-on a legfQbb törvényhozó hatalom
Országgyqlési képviselQket 4 évre választják, és kizárólag választáson nyerhetik el tisztségüket

Az országgyqlés felépítése:
a) plenáris ülés:
elviekben legfQbb szerv, itt alkotják a jogot, de gyakorlatilag ez formálisnak tekinthetQ, a képviselQknek nincs meg a szaktudásuk a törvényhozáshoz
elviekben minden képviselQ jelen van
b) bizottságok:
elnökbQl és tagokból állnak melyeket a parlamenti frakciók delegálnak. A pártok szakpolitikusokat is szoktak delegálni, akik a törvények véleményezését illetQen tevékenykednek. Gyakorlatilag az érdemi munka itt folyik, itt dQl, el hogy milyen törvényekrQl fognak a képviselQk a plenáris ülésen szavazni.

3 fajta bizottság van:
házbizottság: az ogy. munkáját szervezi
állandó bizottságok: államban meglévQ ügyekkel foglalkozik (honvédelmi-, pénzügyi bizottság)
ad-hoc bizottságok: különleges eseményekre hozzák létre

3. ogy. elnöke:
jelenleg: Szili Katalin
Az ogy. választja egyszerq szótöbbséggel
Feladata:
ogy. képviselete kifelé (nyilatkozatokat tesz)
vezeti az ogy. plenáris ülését
+ alelnökök, akiket a pártok delegálnak

4. jegyzQ:
ogy. választja
feladata: jegyzQkönyvvezetés

5. frakció:
Azonos pártba tartozó képviselQk összessége. Ezen kívül van a függetlenek frakciója is
Frakciófegyelem:
A pártok megmondják, hogy a képviselQknek mit kell szavazni
+ frakcióvezetQ:
A párt álláspontját közvetíti az Ogy.-ben. Különleges jogokkal rendelkezik (pl. 30 percig is beszélhet)

Ogy. Feladata:

1. jogalkotó funkció: törvényeket Q hozhat, és kizárólag Q módosíthatja a magyar alkotmányt is.

2. kinevezési funkció: 5 legfQbb közjogi méltóságból négyet Q választ:
köztársasági elnök
legfelsQbb bíróság elnöke (jelenleg: Lomnici Zoltán)
ogy. elnöke, kormányfQ (egyszerq szótöbbséggel)
az alkotmánybíróság tagjait is az ogy. választja, de az alkotmánybíróság elnökét (jelenleg Bihari Mihály) nem. Pt az alkotmánybíróság tagjai választják ki maguk közül 3 évre.
+ ezen felül az ogy. választja a legfQbb ügyészt, illetve az ombudsmanokat. Utóbbiak Ogy.-i biztosok, feladatuk: jogsérelem esetén közvetít.

Az ogy. jogait az alkotmány tartalmazza (1949. évi XX. tv.), mqködését a 46/1994-es Ogy.-i határozat szabályozza.

Korporatív államszervezet:
A törvényhozói hatalmon belül nincs kompetens ember az állami/társ.-i kérdésekben, így a kormány  melynek szakapparátusa tervezeteket készít  , és az érdekképviseleti szervek  melyek ellentervezeteket készítenek  egyeztetése útján alakulnak meg a törvénytervezetek. Ennek következtében gyakorlatilag a parlament leértékelQdik, és törvényhozás átcsúszik a kormány szakapparátusa és az érdekképviseleti szervek kezébe.
Mo.-on az érdekképviseleti szerveknek nem áll rendelkezésére elegendQ mennyiségq pénz, így Mo.-t gyakorlatilag a mindenkori kormány irányítja.

2. Végrehajtó hatalmi ág:
1. államfQ intézménye: jelenleg Sólyom László
- az ogy. választja 2/3-os szótöbbséggel. Amennyiben ez a szavazás kétszer eredménytelen, a harmadik esetben egyszerq szótöbbség is elegendQ.
- feladata: részt vesz a jogalkotásban:
P hirdeti ki a törvényeket (megjelenteti a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben)

2 lehetQsége van továbbá:
Vagy visszaküldi megfontolásra, és ha a parlament újra elfogadja, köteles kihirdetni
ElQzetes normakontrollra küldheti az alkotmánybírósághoz. Az alkotmánybíróság határozata után vagy kihirdeti, vagy nem. MindkettQ esetben, tehát ha a parlament újra elfogadja, vagy pedig az alkotmánybíróság nem találja alkotmányellenesnek, akkor 5 napon belül köteles kihirdetni a törvényt.
Utólagos normakontrollt is kezdeményezhet

Funkciója a Köztársasági Elnöknek:
A hadsereg fQparancsnoka: gyakorlatilag csak névlegesen, mert igazából a vezérkar irányít
Kinevezési funkció: kinevezi a bírákat, ügyészeket, tábornokokat
Kegyelmi funkció: jogerQs ítélet után felmenthet

ÁllamfQ lehet valaki:
Monarchiában öröklés útján, pl.: Anglia, Dánia
Választott úton: az elnök választás útján kerül a hivatalába
+ prezidenciális köztársaság: pl.: Az USA-ban az elnök dönt mindenrQl, de ilyen Franciaország is.

2. Kormány: túlhatalma van
- létrejöttét és jogállását szabályozza a 49. évi XX. tv.
- kormányfQ: államfQ javaslatára az ogy. egyszerq szótöbbséggel választja. Nyilvánvalóan a Köztársasági Elnök azt jelöli, akinek többsége van a parlamentben.
- Funkciói:
Jogalkotó funkció: kormányrendeleteket, határozatokat hozhat. A kormányrendeletek minden állampolgárra vonatkoznak. Pl.: KRESZ
+ kormánytagok is hozhatnak rendeleteket (miniszteri rendeletek. Ezek szakterületekre vonatkozó rendeletek, pl.: egészségügy
Törvényeket kezdeményezhet
Kinevezési funkció: kinevezi az államigazgatás fQ tisztségviselQit. Pl.: osztályvezetQk, fQosztályvezetQk a minisztériumokban.
P irányítja az államigazgatást + a központi állami apparátust.
Az államtitkárokat az ogy. választja.

3. Igazságszolgáltatás:

1. Klasszikus igazságszolgáltatás

2. Alkotmánybíróság:
- 1989.évi XXXII. tv. Alkotmánybíróságról szóló törvény tartalmaz szabályozásokat.
- az alkotmánybíróság tagjait az ogy. választja 9 évre. Az elnököt maguk a tagok választják saját maguk közül, 3 évre. Jelenleg az elnök: Bihari Mihály
Feladata:
- elQzetes vagy utólagos normakontroll: bármilyen jogszabály felülvizsgálható „alkotmányellenes” szempontból, és a törvényt megsemmisítheti, ha az alkotmányellenességet állapít meg.
- elbírálja az alkotmányjogi panaszokat: Ha egy állampolgárt jogsérelem ér, és egy szerv olyan határozatot hoz, mely az állampolgár alkotmányos jogait sérti, az állampolgár kérheti, hogy semmisítse meg ezt az egyéni törvényt.
- az alkotmánybíróság értelmezheti egyedül az alkotmány rendelkezéseit
- megállapíthatja a mulasztásos alkotmánysértést
- megállapítja, hogy a magyar jogszabályok megfelelnek-e a Mo. által aláírt nemzetközi egyezményeknek.

1. Klasszikus/rendes bíróság: több részbQl áll:
1.1 helyi, városi bíróság: egyszerqbb ügyekben, pl. polgári ügyekben jár el.
1.2 megyei bíróság: megyénként vannak szervezve, 20 van, 19 + fQváros

1.3 ítélQtáblák: 5db: fQvárosban, GyQr, Pécs, Debrecen, Szeged. Regionálisan vannak beosztva, tisztán fellebbviteliek, több megye bírósága tartozik alá.
LegfelsQbb bíróság: elnöke Lomnici Zoltán
Feladata:

Igazságszolgáltatási Tanács (OIT):
15 tagból áll, elnöke a mindenkori legfelsQbb bíróság elnöke
9 tagot a bírák választanak maguk közül
2 Ogy.-i képviselQ
Igazságügyi miniszter
Országos ügyvédi kamara elnöke
LegfQbb ügyész
Az OIT:
Látja el a bíróságok igazgatását (költségvetést az Ogy.-tQl kapják)
Osztja be a bírókat beosztási helyükre
Tesz javaslatot az államfQnek a bíró kinevezésére

Speciális intézményrendszer: Önkormányzatok:
Ezek helyi-regionális hatáskörqek
Az 1990.évi. LXV. tv. rendelkezik az önkormányzatokról.

1. Helyi önkormányzatok:
van községi, városi, fQvárosi és kerületi. Ez utóbbi kisebb régiókat fog át.
van közgyqlése/képviselQtestületi ülés
választások útján nyerik el a mandátumokat
feladata: jogot, helyi rendeleteket alkot, mely az itt élQ állampolgárokra nézve kötelezQ. Itt is bizottság, frakció
+ mqködik a polgármester, akit a polgárok közvetlenül választanak. A polgármester képviseli az önkormányzatot, jogszabályokat kezdeményez
+ a jegyzQt a képviselQtestület választja, aki irányítja a polgármesteri hivatalt, amely elsQfokú államigazgatási szerv, az állampolgárokkal kapcsolatos ügyeket intézi.

2. Megyei önkormányzatok: (másodfokú államigazgatási szerv)
közgyqlés + közgyqlés elnöke
jogalkotó szerv, ugyanúgy épül fel, mint az elsQfok
a fQjegyzQ a megyei közgyqlés hivatalát irányítja



27.) AZ ORSZÁGGYpLÉS JELLEGE

Alkotmány II. fejezete rendelkezik az Országgyqlésre vonatkozó legfontosabb elQírásokról.
Az Országgyqlés a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg mqködésének szabályait és tárgyalási rendjét.

Az Országgyqlés a Magyar Köztársaság legfelsQbb államhatalmi és népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
Az Országgyqlés a népszuverenitás közvetett megvalósítója.

A képviselQk összesség testesíti meg a népképviseleti szervként mqködQ parlamentet. Az államhatalom végsQ legitimációját a nép akarata adja. Az Országgyqlés  mint egykamarás népképviseleti szerv  a magyar parlamentáris demokráciában olyan állami testületi szerv, amely az állam központi döntési egységét jeleníti meg. Összességében komplex szervezeti tevékenységet folytat.
A parlament tevékenységének középpontjában a többségi elv alkalmazásával történQ döntéshozatal áll, melyek a legfontosabb esetekben általában törvényi formát öltenek.

Megosztottsága: a Kormányt alakító többség és a vele szemben álló kisebbségre (ellenzék) tagolódik. Az Alkotmány az Országgyqlést legfelsQ államhatalmi szervvé nyilvánítja, azonban ez nem jelenti azt, hogy a központi állami szervek közül egyedül a parlament rendelkezik az összes állami kompetenciával.

Az Alkotmány az Országgyqlés feladat- és hatáskörének megállapításával konkretizálja a parlament helyét és szerepét az egyes állami tevékenységek ellátásban és az állami szervezetrendszerben.

Feladat- és hatásköre:
alkotmányozással összefüggQ feladat- és hatáskörök
a törvényhozással összefüggQ feladat- és hatáskörök
a kormányzással összefüggQ feladat- és hatáskörök
egyéb feladat- és hatáskörök

*A kiemelt közjogi státus a parlament népképviseleti jellegével magyarázható, hiszen annak tagjait  ellentétben a kormánnyal és a bírósággal- a magyar állampolgárok általános választások útján választják.

A parlament összetétele tehát leképezi a választópolgárok akaratát, abban a népszuverenitás letéteményeseinek többsége képviseltetve van. Így az Alkotmány a parlamentre bízza a társadalom alkotmányos rendjének biztosítását, és a kormányzás iránya meghatározásának jogát.


28.) AZ ORSZÁGGYpLÉS TÖRVÉNYHOZÁSSAL ÉS KORMÁNYZÁSSAL ÖSSZEFÜGGP FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

A törvényhozással összefüggQ feladat- és hatáskörök

A Magyar Köztársaságban kizárólag az Országgyqlés jogosult a törvényhozásra. A törvényben a népszuverenitást kifejezQ Országgyqlés többségi akarata testesül meg, amely legtöbbször az egyszerq többséget jelenti. Bizonyos esetekben azonban a jelenlévQ képviselQk kétharmados többségének szavazatát írja elQ az alaptörvény.

Az alaptörvény szerint törvény-kezdeményezési jog illeti meg:
a köztársasági elnököt
a Kormányt, mint testületet
minden országgyqlési bizottságot és
bármely képviselQt.

A törvény-kezdeményezés a törvényhozási eljárás jogi indítását jelenti. A törvényhozási tárgykörökkel kapcsolatosan az Alkotmány különbözQ rendelkezései tartalmaznak elQírásokat. Az Országgyqlés törvényhozási feladatát meghatározzák a nemzetközi szerzQdésekbQl adódó kötelezettségek, az alkotmánybírósági döntések, de a legjelentQsebb feladatot a kormányzásból adódó törvényalkotás jelenti.

A kormányzással összefüggQ feladat- és hatáskörök

a.) A kormányzás irányának és feltételeinek meghatározásával kapcsolatban:

az Országgyqlés megválasztja a miniszterelnököt és dönt a Kormány programjáról
meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét
megállapítja az államháztartás mérlegét
jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását.

A kormányzással összefüggQ kontrolljogosítványok közül kiemelkedik az Országgyqlés és a Kormány között fennálló bizalomról való döntés.

b.) A külpolitikával és a nemzetbiztonsággal összefüggésben:

az Országgyqlés megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedQ fontosságú nemzetközi szerzQdéseket,
dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdésérQl
az Alkotmányban meghatározott feltételek esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, a szükségállapotot és dönt a fegyveres erQk alkalmazásáról

* A hatáskörök csoportosítása meghatározza az OGY funkcióit, tevékenységük fQ irányait.

Ezek a funkciók a következQk:
törvényhozási funkció
politikai funkció
ellenQrzési funkció
szervezeti funkció

A hatalmi ágak elválasztásából eredQen a törvényhozás joga a parlamentet illeti meg. Több államban az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom élesen elválik egymástól, és az alkotmány megalkotása egy másik szerv, tipikusan az Alkotmányozó Gyqlés feladata.
A magyar alkotmányozó nem ezt a megoldást választotta, mind az alkotmányozás, mind a törvényhozás jogát az Ogy.-nek adta.

Az OGY törvényben gyakorlatilag korlátozás nélkül bármilyen életviszonyt, bármilyen tartalommal és mértékben szabályozhat, ha az nem ütközik az Alkotmánnyal, és a közösségi joggal.
Az OGY meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét, amely elsQsorban a tervutasításos rendszerben bírt jelentQséggel, a jogkör gyakorlására 1989 óta nem került sor. Lényegesebb jog az államháztartás mérlegének megállapítása. A parlament törvény formájában dönt a központi költségvetésrQl.


Az OGY mindezek mellett politikai fórum is, tekintve, hogy tagjai különbözQ politikai pártokból kerülnek ki. A parlament jogosult bármilyen belpolitikai vagy külpolitikai esemény megvitatására, azokról határozatokat vagy politikai nyilatkozatokat hozhat.

A politizálás többször összefügg a törvényhozó tevékenységgel, ha egy norma irányvonalairól alakul ki elvi vita.
Jogalkotási szándék nélkül, pusztán politikai kérdések megtárgyalása céljából ülnek össze a képviselQk, az úgynevezett politikai vitanapon.


A parlament jogosult ellenQrizni egyes szervek- elsQsorban a Kormány- tevékenységét. Az ellenQrzés történhet a parlamenti plénumon és azon kívül. A Kormány politikai felelQsséggel tartozik a parlamentnek, ami azt jelenti, hogy köteles beszámolni a tevékenységérQl, és amennyiben azzal a parlament nem elégedett, végsQ soron meg is vonhatja a bizalmat a kormánytól.

A plénumon történQ ellenQrzés fQ eszköze:
interpelláció
kérdés

A kettQ közötti lényeges formai eltérés, hogy az interpelláció parlamenti megerQsítéshez kötött. Amennyiben az interpelláló képviselQ nem fogadja el az interpellációra adott választ, akkor az OGY dönt a válasz elfogadásáról. Amennyiben a parlament se fogadja el a választ, akkor jelentéskészítés végett az interpelláció valamelyik parlamenti bizottsághoz kerül

Ezzel szemben a kérdés egyszerq felvilágosítás-kérés, amelyrQl nem szavaz az OGY, sQt a kérdést feltevQ képviselQt sem illeti meg a viszonválasz joga.

Interpellálni csak a kormányt, annak tagjait, valamint a legfQbb ügyészt lehet, kérdést feltenni az elQzQeken túlmenQen az Állami SzámvevQszék elnökének, az MNB elnökének és az ombudsmanoknak is (hatáskörükbe tartozó ügyekben).

Szervezési funkciója kettQs tartalmú. Az OGY egyfelQl kialakítja saját szervezetrendszerét, megválasztja tisztségviselQit, megalakítja bizottságait.
MásfelQl az OGY más szervezetek mqködésére is kihatással van. Ennek egyik tipikus formája, hogy megválasztja más állami szervek vezetQit vagy tagjait.
Ezeken túlmenQen önkormányzati területszervezési feladatokat is ellát, illetve feloszlatja az alkotmányellenesen mqködQ helyi önkormányzati képviselQ-testületet.
Közkegyelem gyakorlása- a rendszerváltás óta csupán egyszer (taxisblokád)
Az OGY hatásköre:
megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát
törvényeket alkot
meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét
megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását
dönt a Kormány programjáról
megköti a MK külkapcsolatai szempontjából kiemelkedQ fontosságú nemzetközi szerzQdéseket
dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdésérQl
közkegyelmet gyakorol
dönt a Magyar Honvédség országon belüli vagy kívüli alkalmazásáról
megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyqlési biztosokat, az Állami SzámvevQszék elnökét és alelnökét, a LB elnökét, és a legfQbb ügyészt.
stb.



29.) AZ ORSZÁGGYpLÉS MEGBÍZATÁSA

Az Országgyqlés megbízatása az alakuló ülésével kezdQdik, mqködése az új Országgyqlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülésre az országgyqlési képviselQk megválasztása után kerülhet sor. Az országgyqlési képviselQk általános választását az elQzQ Országgyqlés megválasztását követQ negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

Az Országgyqlés megbízatása általában négy évig tart, de feloszlással vagy feloszlatással ennél korábban is megszqnhet. Ha így szqnik meg, akkor az ettQl számított 3 hónapon belül új Országgyqlést kell választani.

A felosztás és a feloszlatás esetei:

a.) Az Országgyqlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta elQtt is, kivéve rendkívüli állapot, vagy szükségállapot ideje alatt.


b.) A köztársasági elnököt megilleti a parlament feloszlatási joga két esetben:

ha az Országgyqlés tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy
ha a Kormány megbízatásának megszqnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az elsQ személyi javaslat megtételének napjától számított 40 napon belül a parlament nem választja meg.

Rendkívüli állapot vagy szükségállapot ideje alatt az Országgyqlés nem oszlatható fel.

Az Országgyqlés megbízatási idejének meghosszabbodása:

a már feloszlott vagy feloszlatott Országgyqlést a köztársasági elnök hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja,
ha a parlament megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, akkor a megbízatás a rendkívüli állapot vagy szükségállapot megszqnéséig automatikusan meghosszabbodik.

*Az OGY megalakulásának rendjét a Házszabály állapítja meg. Az alakuló ülést a köztársasági elnök hívja össze, a választásokat követQ egy hónapon belüli idQpontra. Az alakuló ülést a korelnök (legidQsebb képviselQ) vezeti, amelyben a négy korjegyzQ (legfiatalabb képviselQk) segítik.

Az OGY tagjait a választópolgárok 4 évre választják, elképzelhetQ azonban, hogy az OGY megbízatása ennél hosszabb vagy rövidebb.

Hosszabb, ha mandátuma rendkívüli hadiállapot vagy szükségállapot idején járna le, ilyen esetben megbízatása csak a rendkívüli állapotot, szükségállapotot követQen szqnhet meg.

Rövidebb, ha kimondja feloszlását, vagy ha a köztársasági elnök feloszlatja. Ez utóbbira akkor van lehetQség, ha a parlament 40 napon belül nem választja meg a miniszterelnöknek jelölt személyt, vagy ha 12 hónapon belül négyszer megvonja a bizalmat a kormánytól. Mindkét eset elQtt a köztársasági elnök köteles kikérni a frakcióvezetQk véleményét, és rendkívüli választásokat elrendelni.

Az alakuló ülés tartalmi elemei:
az ügyvezetQ belügyminiszter és az OVB elnöke beszámolnak a választásokról
a megbízólevelek szabályszerqségét a korelnök és a korjegyzQk megvizsgálják
eskütétel
a beszámoló, jelentések elfogadása
a képviselQcsoportok bejelentik a megalakulásukat
az OGY tisztségviselQinek megválasztása
a Házbizottság létrehozása.



30.) AZ ORSZÁGGYpLÉS MEGALAKULÁSA

1.) Az Országgyqlés megalakulása az alakuló ülésen történik. A választást követQen az újonnan választott Országgyqlést a köztársasági elnök a választást követQ egy hónapon belüli idQpontra hívja össze. Az Országgyqlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg.
Ezt követQen tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételérQl, majd felkéri a legidQsebb képviselQt a korelnöki, a négy legfiatalabb képviselQt a korjegyzQi feladatok ellátására.
A választással kapcsolatos jelentések elhangzása után a korelnök és a korjegyzQk  mint mandátumvizsgáló bizottság  a választási iratok alapján megvizsgálják a képviselQk megbízólevelének szabályszerqségét.
A mandátumokat az Országgyqlés vita nélkül igazolja. A képviselQk a mandátumvizsgálat eredményérQl szóló határozat meghozatalát követQen  az alakuló ülésen  esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. A képviselQ az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig nem vehet részt az Országgyqlés munkájában.

2.) A képviselQcsoportok (pártfrakciók) megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, az eskütételt követQen kerül sor. Létrehozásuk alkotmányos kötelesség.
A pártok a parlamenti pártfrakciójukon keresztül kapcsolódnak be az állami akaratképzésbe.
A képviselQcsoportot az ugyanahhoz a párthoz tartozó országgyqlési képviselQk hozhatnak létre, de pártonként csak egy képviselQcsoportot alakíthatnak.
A párthoz tartozónak azt a képviselQt kell tekinteni, aki az adott párt tagja, vagy a párt támogatásával indult a választáson, vagy akinek csatlakozását a képviselQcsoport elfogadta.
A képviselQ a képviselQcsoportból kiléphet, a képviselQcsoport pedig a tagját kizárhatja. A kilépett vagy kizárt képviselQt függetlennek kell tekinteni, aki 6 hónap elteltével bármely képviselQcsoporthoz csatlakozhat.

3.) Az Országgyqlés alakuló ülésén a korelnök javaslatot tesz az Országgyqlés elnökének, alelnökeinek és jegyzQinek személyére. Az Országgyqlés vita nélkül, titkos szavazást tart.
A megválasztással a Házbizottság megalakul. A Házbizottság tagjainak névsorát a korelnök az alakuló ülésen ismerteti az Országgyqlés elQtt, azt követQen az elnöklést átadja az Országgyqlés megválasztott elnökének.

* Az Országgyqlés megalakulása
Az alakuló ülésen történik. A választást követQen az új Országgyqlést a köztársasági elnök a választást követQ 1 hónapon belüli idQpontra hívja össze. Az alakuló ülést a köztársasági elnök nyitja meg, majd tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételérQl, és felkéri a legidQsebb képviselQt a korelnöki, a 4 legfiatalabbat a korjegyzQi feladatok ellátására. Az alakuló ülést az országgyqlés tisztségviselQinek megválasztásáig a korelnök vezeti. A korelnök és a korjegyzQk, mint mandátumvizsgáló bizottság megvizsgálják a képviselQk megbízólevelének szabályszerqségét. A képviselQk az alakuló ülésen esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. A képviselQ az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig nem vehet részt az Országgyqlés munkájában, tiszteletdíjra és költségtérítésre csak akkor jogosult, miután esküt tett.
A képviselQcsoportok (pártfrakciók) megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, az eskütételt követQen kerül sor. Létrehozásuk alkotmányos kötelesség. A képviselQcsoportnak a parlamenti munka hatékonyságát és az Országgyqlés mqködése stabilitását kell szolgálnia. KépviselQcsoportot ugyanahhoz a párthoz tartozó országgyqlési képviselQk hozhatnak létre, de pártonként csak egy képviselQcsoportot alakíthatnak. Párthoz tartozó az a képviselQ, aki az adott párt tagja, vagy a párt támogatásával indult a választáson, vagy olyan független, illetve függetlenné vált képviselQ, akinek csatlakozását a képviselQcsoport elfogadta. A képviselQ csak egy képviselQcsoportnak lehet tagja. KépviselQ kiléphet, a képviselQcsoport pedig a tagját kizárhatja. A kilépett vagy kizárt képviselQ 6 hónap elteltével bármely képviselQcsoporthoz csatlakozhat.
Az alakuló ülésen a korelnök javaslatot tesz az Országgyqlés elnökének, alelnökeinek és jegyzQinek személyére. Az Országgyqlés vita nélkül, titkos szavazást tart. A képviselQcsoport-vezetQk nevének bejelentésével, és az Országgyqlés elnökének és alelnökeinek megválasztásával a Házbizottság megalakul. Tagjainak névsorát a korelnök az alakuló ülésen ismerteti az Országgyqlés elQtt, majd az elnöklést átadja az Országgyqlés megválasztott elnökének. Mivel a Kormány megbízatása az újonnan megválasztott Országgyqlés megalakulásával megszqnik, a parlament a megalakulását követQen megválasztja új miniszterelnököt, bár erre késQbbi ülésén is sor kerülhet. Addig a Kormány ügyvivQ kormányként tevékenykedik.



31.) AZ ORSZÁGGYpLÉSI KÉPVISELPK JOGÁLLÁSA

A képviselQk jogállása egyenlQ, azaz jogaik és kötelességeik azonosak.

a.) Közremqködési és részvételi jogok:

Az Országgyqlés munkájában való kezdeményezQ részvétel, és a parlament eredményes mqködésének elQsegítése. A képviselQk kötelesek az Országgyqlés szavazásain jelen lenni, kötelességük a plenáris üléseken és annak a bizottságnak az ülésein részt venniük, amelynek tagjai.

b.) Tájékozódás és tájékoztatást biztosító jogok, melyek információt szolgáltatnak a képviselQi feladat szakszerq ellátásához

Ilyen:
interpellációs jog és a kérdés feltételének joga
az azonnali kérdés lehetQsége.

Az állami szervek kötelesek az országgyqlési képviselQket megbízatásuk ellátásában támogatni, részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.

c.) Kezdeményezési és indítványozási jog:

E jogokkal befolyást gyakorolnak a parlamenti tanácskozásra.
E körbe sorolhatók:
a jelölési és ajánlási jogok
a törvény- és határozati javaslatok kezdeményezései
a módosító indítványok.


*A szabad képviselQi mandátumból következQen a képviselQk tevékenységüket a köz érdekében végzik. Nincsenek tehát kötve sem pártjuk, sem választóik utasításához. Annak érdekében, hogy a képviselQ feladatait függetlenül el tudja látni, a képviselQknek meghatározott juttatásokat, támogatásokat biztosítanak, illetve mentelmi jog illeti meg, és összeférhetetlenségi szabályokat állapítanak meg.

* A képviselQk jogállásának alapja Magyarországon is a szabad mandátum. Megválasztásuk után a képviselQk jogilag függetlenné válnak választóiktól. Nem lehet utasítani, beszámoltatni és tevékenységük vagy szavazataik miatt visszahívni Qket. A parlamentben állásfoglalásukat szabadon, lelkiismeretük és meggyQzQdésük szerint alakítják ki, és ennek megfelelQen szavaznak. Megbízatásuk ellátása során az egész népet képviselik. Ezért írja elQ az Alkotmány: tevékenységüket a köz érdekében végzik. A képviselQ autonómiáját a szabad mandátum elve, az összeférhetetlenség intézménye és a mentelmi jog biztosítja.

*Összesen 386 parlamenti képviselQ.

Mentelmi jogot a törvény következQképpen szabályozza:
A képviselQ és a volt képviselQ bíróság vagy más hatóság elQtt nem vonható felelQsségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselQk polgári jogi felelQsségére.

A képviselQket csak tettenérés esetén lehet Qrizetbe venni, és ellene csak az OGY elQzetes hozzájárulásával lehet büntetQeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntetQ eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni

A mentelmi jognak az alkotmányjog két elemét különbözteti meg:
felelQtlenség
sérthetetlenség

A felelQtlenség anyagi jellegq akadály, amely a képviselQi megbízatás után is megmarad, és azokra a cselekményekre (vélemény, leadott szavazat) vonatkozik, amelyeket a képviselQ hivatalos minQségben követett el.

A sérthetetlenség ezzel szemben eljárási akadály, csak addig illeti meg a képviselQt, amíg mandátuma tart, és azokra a cselekményekre vonatkozik, amelyeket a képviselQ magánemberként követett el.
Csak akkor lehet eljárás alá vonni, ha ahhoz a parlament hozzájárult, azaz mentelmi jogát felfüggesztette.

A mentelmi jog tradicionálisan nem a képviselQ személyes privilégiuma, hanem az OGY joga, így a képviselQ arról nem is mondhat le, ez alól csak a szabálysértések képeznek kivételt.
A mentelmi jog felfüggesztése nem érinti a képviselQ mandátumát.
A mentelmi jog a képviselQ jelölteket is megilleti, azzal az eltéréssel, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére nem az OGY, hanem az OVB jogosult.


A képviselQ összeférhetetlenségének két elemét ismeri a magyar jogrendszer:
közjogi összeférhetetlenség (mint törvényhozó hatalom tagja, nem lehet más hatalmi ág vagy független állami szerv tagja is egyszerre. Így nem lehet képviselQ a köztársasági elnök, alkotmánybíró, ügyész, bíró, ombudsman)
gazdasági összeférhetetlenség (célja a képviselQk anyagi érdekeltségének a korlátozása, ezért a képviselQ nem lehet állami tulajdonú vagy költségvetésben támogatott gazdasági szerv vezetQ tisztségviselQje)

A képviselQk megbízatása megválasztásukkal kezdQdik, ezért a mentelmi jog, a tiszteletdíj a választás napjától illeti meg Qket. A képviselQi mandátum azonban csak a megbízólevél átadásával, a mandátum igazolásával, az Országgyqlés elQtti eskütétel, illetve az esküokmány aláírásával válik teljessé. A képviselQ csak ezt követQen gyakorolhatja képviselQi jogait (például szavazhat). További feltétel még, hogy vagyonnyilatkozatot tegyen és szüntesse meg az összeférhetetlenséget.
A képviselQ megbízatása megszqnik:
az Országgyqlés mqködésének befejezésével (azaz az új Országgyqlés megalakulásával),
lemondással (amelynek érvényességéhez nem kell az Országgyqlés elfogadó nyilatkozata),
a képviselQ halálával,
a választójog elvesztésével,
az összeférhetetlenség kimondásával (ha ezt a képviselQ nem szünteti meg),

Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselQnek a mandátumát:
akit a közügyek gyakorlásától jogerQsen eltiltottak,
akit szándékos bqncselekmény miatt jogerQsen szabadságvesztés büntetésre ítéltek,
akinek az állammal szemben köztartozása van és azt a törvényben elQírt határideig nem rendezi,
akinek kényszergyógykezelését a bíróság jogerQsen elrendeli.

Ha a képviselQ megbízatása ciklus közben szqnt meg, pótolni kell Qt. Egyéni választókerület esetében az Országos Választási Bizottság idQközi választást tqz ki, listás mandátum esetén a párt elnöke 30 napon belül megnevezi az új képviselQt.

Jogok és kötelezettségek:

A képviselQk jogait és kötelességeit alapvetQen két csoportba lehet sorolni. Az elsQ csoportba az Országgyqlés feladataival, mqködésével kapcsolatos jogok, illetve kötelezettségek tartoznak. Ilyen például a plenáris üléseken való részvétel, a beszédjog, amelynek alapja a képviselQi szólásszabadság, a törvénykezdeményezési, indítványtételi jog, a szavazáshoz való jog, a parlamenti tisztségek viselésének joga, a bizottságokban való részvétel joga, a képviselQcsoport alakításának joga, illetQleg a tájékoztatáshoz való jog.

A második csoportba azok a jogok, illetve kötelezettségek tartoznak, amelyek a zavartalan parlamenti munka elQfeltételeit biztosítják. E körbe sorolható a mentelmi jog, az összeférhetetlenség és a különbözQ juttatásokhoz való jogok.

A képviselQ alapvetQ joga és egyben kötelessége is, hogy kezdeményezQen részt vegyen az Országgyqlés munkájában, elQsegítse annak mqködését. Igazolatlan távolmaradásukat az Országgyqlés üléseirQl egy meghatározott mérték felett (ez a szavazások több mint egyharmada) a tiszteletdíj arányos részének megvonásával büntetik.

A képviselQk jogaikat személyesen gyakorolják (pl. a szavazás), kivétel ez alól a bizottsági ülés, ahol a távol lévQ képviselQ helyettesítési megbízást adhat egy másik bizottsági tagnak.
A képviselQknek be kell tartaniuk a Házszabály tárgyalásra és a fegyelemre vonatkozó rendelkezéseit is. Kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, bejelenteni keresQfoglalkozásaikat, betartani az összeférhetetlenségi szabályokat.

A képviselQkkel szemben fontos elvárás, hogy folyamatosan kapcsolatot tartsanak választóikkal, vegyék figyelembe véleményüket és lehetQség szerint képviseljék érdekeiket. Ezért lakossági fórumokon vesznek részt, fogadóórákat tartanak, levélben, e-mailen válaszolnak választóik megkeresésére.


A képviselQk tájékoztatását elQsegítQ jogok

A képviselQk csak akkor tudják feladataikat jól ellátni, ha tájékozottak, rendelkeznek mindazokkal az ismeretekkel, információkkal, amelyek munkájukhoz szükségesek. A képviselQk jogállásáról szóló törvény, illetQleg a Házszabály ezt kétféle módon segíti elQ. Egyrészt arra kötelezi az állami szerveket, hogy támogassák a képviselQket megbízatásuk ellátásában, adják meg részükre a szükséges felvilágosítást, másrészt a képviselQk jogaként fogalmazzák meg a különbözQ közintézményekbe való bejutást, illetve a dokumentumokhoz, kiadványokhoz való hozzáférést, továbbá az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat. A képviselQk információs jogának Alkotmányban biztosított fontos eszköze az interpelláció és a kérdés. A címzettek válaszadási kötelezettsége e jog hatékony gyakorlásának garanciáját teremti meg. (Az interpellációval és a kérdéssel a parlamenti ellenQrzés körében részletesebben foglalkozunk.)

Mentelmi jog
Az országgyqlési képviselQket - annak érdekében, hogy tYZpH



\
Õ ë ö ÷ RTV`ŒŽÔÀèä2 ® È ròäÙËÀ´À©ž©ž’ž’žŠžžsgs\Q\Q\Q\Q hSxhsÅCJaJ hSxh¶
!CJaJhSxh¶
!>*CJaJhSxh1.>*CJaJ hSxh1.CJaJ h»6ƒCJaJhSxh+M¤>*CJaJ hSxh+M¤CJaJ hSxhè#œCJaJhSxh¿X”>*CJaJ hSxh¿X”CJaJhSxh¿X”5CJ\aJ hSxh÷uüCJaJhÈhñXä5CJ$\aJ$hÈh¿X”5CJ$\aJ$-YZH I

ð

6
8
Ô Õ TVŽÂæ° t¶¸"p÷òòòòòòòòòòòòòòòêêêêêåÝÝ $a$gd!‘gdp9´
&
Fgdp9´gdp9´ $a$gdÈÎ-
P
”
þþþrˆ´¶ºÔ".p†xz|ŠÆÌòöDFVX‚-˜-²-Ò-ê- ¦"²"õêõßÐÂгߡß„ß|ß¡m߄߄ß_ßN hSxh!‘6>*CJ\]aJhSxh!‘5>*CJaJhSxh!‘6>*CJ]aJ h»6ƒCJaJ hSxh»6ƒCJaJ#hSxh!‘56>*CJ\]aJ#hSxhåAÝ56>*CJ\]aJhSxh!‘5>*CJ\aJhSxh!‘CJ\]aJhSxh!‘5>*CJ]aJ hSxh!‘CJaJ hSxhsÅCJaJ hSxh¶
!CJaJp|z|DFê- "V#v&æ)Ö-1–3A4`4}4•4–48óîææÛÛο····²­¥¥¥­­
&
Fgdp9´gdp9´gd!‘ $a$gd!‘$
&


F „2]„2a$gd!‘

$$dð ¤a$gd!‘
$$1$a$gd!‘ $1$gd!‘ gd!‘
$ „”ÿ]„”ÿa$gd!‘²"´"â"V#¦#¬&À&æ)*Ô-

.°.2^3`3–3–4§4ï4ù4Œ6²687P77¦7
8(8Š9Œ9¸9&;P;
<ðßÔÆÔºÔÆÔ«Ô’„’x’m’m’m’m’x’bVbVbhSxh2X%>*CJaJ hSxh2X%CJaJ hSxh»6ƒCJaJhSxhsÅ>*CJaJhSxhsÅ5CJ\aJ hSxhsÅCJaJhSxh!‘CJ\]aJhSxh!‘5>*CJ]aJhSxh!‘5CJaJhSxh!‘5>*CJaJ hSxh!‘CJaJ hSxh!‘6>*CJ\]aJhSxh!‘6CJ\]aJ!8
8Š9Œ9¶:¸:$;&;˜=š=Ø>Ù>ÀBÂBnFÀF¾H$ItJvJ¢J¤J:K L"LŒMŽM´MäMúúúúúúúõõðððððððððððððððððððgd¼gdp9´gdp9´
<–=š=Ü=Ù>ê>RJdJvJ¢J¤JÒJâKúK"LPLŽM´MäMøMúMN–NªNèQRjVžV?ZNZÈ\P]f]^¤^_`q`€b¨bôbc°d e"eÈhÞhDjõêÜêÍêÂêÍê¶êÂê¶ê¶ê¶ê®ê¶êÜê¶êÜê ‘ê‘ê‘ê‘êÂêƒwêÂêhSxh¼6CJaJhSxh¼6>*CJaJhSxh¼6>*CJ]aJhSxh¼>*CJ]aJ h»6ƒCJaJhSxh¼>*CJaJ hSxh»6ƒCJaJhSxh¼5>*CJ\aJhSxh¼5>*CJaJ hSxh¼CJaJ hSxhj)ÉCJaJ.äM–NjO¶OP¦PQzQèQêQhVjVœVžV(X*XYYúYüY?Z@ZOZ[[È\Ê\Ì\Î\P]úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd¼P]^_`€b‚b°d²døe²f´gfh¤høhViDjFjöløl o
o4o5o¼r¾rsJsLs¬vúúúúúúúúúúúúúúúúúúõððððèèðð
&
Fgdp9´gdp9´gdp9´gd¼DjÆjöl¨m o
o3o4o5oFoLs^sèst¸unvzv’v¨vªv¬v®vÄvÆvþyzz(z |"|H|^|ú&€|€ðåðåÚ̾ڲڲڧڜ§œ§œÚœœ…œzn…c…§…[… h»6ƒCJaJ hSxh¿X”CJaJhSxhÊO>*CJaJ hSxhsºCJaJ hSxhÊOCJaJhSxhbf>*CJaJ hSxhbfCJaJ hSxh»6ƒCJaJhSxh†>*CJaJhSxh2X%5CJ\aJhSxh†5CJ\aJ hSxh†CJaJ hSxh¼CJaJhSxh¼6>*CJ]aJ"¬v®vzz(z>ztzªz{0{J{l{ |"|~€€€Žð‚…І҆‡‡Š-ŠúúúúòòòòòòòúúííåàÐÐíúúúú$
&
F“dð ¤a$gd¿"E gdSx $a$gdSxgdp9´
&
Fgdp9´gdp9´|€‚€ˆ€˜€ŒŽð‚ô‚@ƒ…X…І҆ÿ†‡‡ŠŠ-ŠCŠfŠgŠ"‹$‹H‹i‹t‹ŒHŒËŒÔŒNøíáíÕíÕÇÕÇÕ¼® ¼•¼•‰~•~sgs\sgs\s hSxh»6ƒCJaJhSxhäk>*CJaJ hSxhäkCJaJ hSxh¦PFCJaJhSxh¥8Þ>*CJaJ hSxh¥8ÞCJaJhSxhÊO5CJ\aJhSxh c5CJ\aJ hSxh cCJaJhSxhSx>*CJ\aJhSxhSxCJ\aJhSxhSx>*CJaJ hSxhSxCJaJ hSxCJaJ--ŠCŠgŠ–Š´ŠÐŠêŠ"‹#‹$‹ŒŒNP@“B“æ”蔘˜(›*›>›$œÕœúòòòòòòúúúúúúúúúúúúúúúíåà gdãbÖ $a$gdãbÖgdãbÖ
&
Fgdp9´gdp9´NPŒB“z“蔕"•>•ð•–*—N—˜˜G˜‚˜¡˜¥˜¦˜š$š(›,›>›B›R›#œ$œÕœ×œýœÂŸ Z¢\¢|¢„¢–¢¢£´£F¦\¦(©p©¾©Âª&«r¬õéõéõéõÞõÞõÞõÓÇÓ¿Ó¿ÓÞÓ´¨´œ´¨´¨Ž¨Ž¨†´¨z¨z¨z¨´œ´Ž¨hSxhãbÖ5CJaJ hoGOCJaJhSxhãbÖ>*CJ\aJhSxhãbÖ>*CJaJhSxhãbÖCJ\aJ hSxhãbÖCJaJ h»6ƒCJaJhSxh$ó>*CJaJ hSxh$óCJaJ hSxh»6ƒCJaJhSxh®i>*CJaJ hSxh®iCJaJ0՜¾ŸZ¢\¢|¢š£<¦ §ä§d¨(©p©r©ÂªÄªr¬„¯Z±²p´Ò¶Ö¶$·ïïêêâââÒÒÒêÍÍââââââÈþgdp9´gdp9´gdãbÖ gdãbÖ$
&
F”dð ¤a$gd¿"E $a$gdãbÖgdãbÖ$
&
F“dð ¤a$gd¿"Er¬¶¬„¯þ¯²<²n´ä´Ð¶Ò¶Ö¶$·L·Z·”·´·ô·

¸>¸j¸°¼%½*½1½¾ú¾¿¿(¿B¿P¿T¿t¿´¿Ò¿ÐÀðÀ Ã4ÌÃòæòæòæòæÛÐÂзЫ • Š •~r~•g•g•g•~•Š•~•~• hSxhÖ8UCJaJhSxhsº>*CJaJhSxhO7²>*CJaJ hSxh»6ƒCJaJ hSxhO7²CJaJ hSxh«J.CJaJhSxh«J.>*CJaJ hSxh~ICJaJhSxh$ó5CJ\aJ hSxh$óCJaJ hSxhãbÖCJaJhSxhãbÖCJ\aJhSxhãbÖ>*CJ\aJ'$·&·<·\·v··’·”·À»°¼$½%½ê¾
¿*¿R¿T¿ÔÆÖÆðÆÇÇ0Ç2Ç4ÇÎȱÉúòòòòúúúúúúúêêêúúúúâââúúúú
&
Fgdp9´
&
F gdp9´
&
Fgdp9´gdp9´ŒÃ”ÖÃJÄ(ÅÒÆÖÆîÆðÆ0Ç4ÇXÇŒÈ È†É‰ÉŠÉŒÉÉŽÉ±É²ÉÊMÌNÌg̞̟Ì0ÐbÐõêõêõßÓÇõ¼°¼¥¼¥¥¥¼ß‘†ßzodYKhSxh>Å5CJ]aJ hSxh>ÅCJaJ hSxhÃAsCJaJ hSxhÄACJaJhSxhÄA>*CJaJ hSxhÌ5ûCJaJhSxhÌ5û>*CJaJ h»6ƒCJaJ hSxh»6ƒCJaJhSxh7~

>*CJaJ hSxh7~

CJaJhSxhO7²>*CJaJhSxhžtN>*CJaJ hSxhsºCJaJ hSxhÇ3zCJaJ hSxhžtNCJaJ±É²ÉMÌNÌgÌ{ÌŸÌ ÌúÌûÌ0ÐjÒFÓÕ@Õ4Ö ØnÚ Ýߺà¼à¾àúúúúòòíèããÛÛÛÖÊÊÊÊÊÊÅÅgd>Å

$
Ƹp#a$gd>Ågd>Å $a$gd>Å gd>Ågd>Ågdp9´
&
F gdp9´gdp9´bÐTÓlӒԲÔÕÕ8ÖTÖ ØØøÚÛæàèàØäèädêvêwêXñ\ñ®ñ°ñ¾óÎóôþô

õ(õ>õòäòäòÕʻʻʰʥʙʊ|ÊqcqX°XM°M° hSxhËq½CJaJ hSxhôNuCJaJhSxhÃAs5CJ\aJ hSxhÃAsCJaJhSxh>Å5CJ\aJhSxh>Å5>*CJ\aJhSxh>Å>*CJaJ hSxhãbÖCJaJ hSxh»6ƒCJaJhSxh>Å6>*CJ]aJ hSxh>ÅCJaJhSxh>Å5>*CJ]aJhSxh»6ƒCJ\]aJhSxh>ÅCJ\]aJ¾àæàèàÔäàå¨æºédêeêwêÀî\ñ®ñ°ñvõxõÄõþõ,ö^ö’ö¸öºö.ú0úJüLüúõõõõõõõõõðëëëëããããããëëëëë
&
F
gdp9´gdp9´gd>Å gd>Ågd>Å>õtõvõâõüõ¸öºöØöø ø0úXúÔûüLüxünþpþ”þ–þ˜þžÿÈÿ4ŠŒ¤žÒJ@BR\õêßÔßÔÈÔ½ÔÈÔ½ÔÈÔ²¦š²½²¦²„x„½„½p½e hSxhÕ?lCJaJ h»6ƒCJaJhSxh±$'>*CJaJ hSxh±$'CJaJ hSxh’#CJaJhSxh’#>*CJaJhSxh…tW>*CJaJ hSxh…tWCJaJ hSxh»6ƒCJaJhSxhQb¼>*CJaJ hSxhQb¼CJaJ hSxhôNuCJaJ hSxhÃAsCJaJ hSxhËq½CJaJ"Lüxünþpþ4ŠŒ¤TVXZœt– ”
TÐðôø:<úúúúúúúúúõõììììÖÖÖÖÖÖõúú$
&
F
Æ
иp#h„h^„ha$gd¿"E
Ƹp#gdÕ?lgdp9´gdp9´\œ˜ä˜ š º ö º
ø
zÌö*
ôø:<¨†Š²´¶àâ>@Z\`äòæÚæÚæÚæÚæÚæÚæÚæÏÁϵϪ›Œ€µtÏi€i^i hSxh’#CJaJ hSxh‰ çCJaJhSxh$ó>*CJaJhSxh‰ ç>*CJaJhSxh‰ ç5>*CJ\aJhSxh±$'5>*CJ\aJ hSxhQb¼CJaJhSxh±$'>*CJaJhSxh±$'5CJ\aJ hSxh±$'CJaJhSxhÕ?l5CJaJhSxhÕ?lCJ\aJhSxhÕ?l5>*CJaJ!<¨
†ˆŠ´âü>@^ÊÌðBP-, . ¤#¦#*$,$úòòúúúúêêêúúúúúúââúÝÝÕÐgdbM $a$gdbMgdp9´
&
F
gdp9´
&
F

gdp9´
&
F
gdp9´gdp9´äö~˜ÊÌð


. P 0!N!¢#¨#,$ô$¨%=)>)*‚,¨, 0"0P0ž0Ä0°2Ø2

4*46*6ä8æ8õêõêßÓßõËõßÓßõßÀ²À¦À—ˆÀˆÀ—ˆÀyÀkÀkÀkÀc hbMCJaJhSxhbM6CJ]aJhSxhbM6>*CJ]aJhSxhbM5>*CJ\aJhSxhU?5>*CJ\aJhSxhbM>*CJaJhSxhbM5>*CJaJ hSxhbMCJaJ h»6ƒCJaJhSxh“'ë>*CJaJ hSxh“'ëCJaJ hSxh‰ çCJaJ hSxh»6ƒCJaJ%,$8'=)>)l+ö+‚,@/ 0"0ž0˜2°2

46æ8òòòòââòòÝÝÄ·ššš$
&
F
Æ ,„„„dð ¤^„`„a$gd¿"E

„j„J^„j`„JgdbM$
&
F’
Æ .h„hdð ¤^„ha$gd¿"EgdbM$$
&
F‘dð ¤a$gd¿"E

$$dð ¤a$gdbMæ8è82:x;Î;¢=â=œ>„?*@`@’@BpBîÕÍÈ»±˜˜±{{Èvgdp9´$$
&
F
Æ „„äýdð ¤^„`„äýa$gd¿"E$$
&
F
Æ „dð ¤^„a$gd¿"E $dð ¤gdbM

$$dð ¤a$gdbMgdbM $a$gdbM$
&
F’
Æ .h„hdð ¤^„ha$gd¿"E$„dð ¤^„a$gdoGO
æ8è8 9v;Î;¦=¼=ˆ?œ?’@¸@þABnBpBrBºBÒBCzC|CœCžC¢C¬D¾DêDE2E6F8F:FõæÛÍÛæÛæÛæÛ´¦ÂšŽšÂƒwƒlƒaƒaƒVƒV hSxhziÙCJaJ hSxh»6ƒCJaJ hSxh’#CJaJhSxh0G2>*CJaJ hSxh0G2CJaJhSxh»6ƒ>*CJaJhSxhn;V>*CJaJhSxh“'ë5CJ\aJhSxhn;V5CJ\aJ hSxhn;VCJaJhSxhbM5>*CJaJ hSxhbMCJaJhSxhbM6>*CJ]aJ hSxhoGOCJaJ-pBrBC2CRCzC|C C8F:FPF†F¬F®FÊFìF´G¦H¨HœJžJ®M°MòPôPúúòòòúúúúúêêúúúââúÝÝÐÐÐÐ

$$dð ¤a$gd?HYgdp9´
&
Fgdp9´
&
Fgdp9´
&
F gdp9´gdp9´:FPF¬F®FìF¨HÐHÒHÔHjIŠIšJ J¢JjKLòPQœSÄS*CJ h?HY6CJ ]h?HY6>*CJ ]h?HY5>*CJ \
h?HY>*CJ
h?HYCJ h?HYh?HYCJ h?HYCJaJ hSxh»6ƒCJaJ hSxh’#CJaJhSxh’#>*CJaJhSxhC+­>*CJaJ hSxhC+­CJaJ hSxhziÙCJaJhSxhziÙ>*CJaJ)ôP†RSœSžS\VWºW´YÌY([ ]`La’bèbòââòòòÝÝÄ·šššÄ’Ý $a$gd?HY$
&
F
Æ ,„„„dð ¤^„`„a$gd¿"E

„j„J^„j`„Jgd?HY$
&
F’
Æ .h„hdð ¤^„ha$gd¿"Egd?HY$$
&
F‘dð ¤a$gd¿"E

$$dð ¤a$gd?HYèb¼düd¶ežfDgzg¬gii i†iˆijklkœnžn®o°oòèÏÏè²²ò­¨££££žžžžgdLôgdp9´gdp9´gd?HY$$
&
F
Æ „„äýdð ¤^„`„äýa$gd¿"E$$
&
F
Æ „dð ¤^„a$gd¿"E $dð ¤gd?HY

$$dð ¤a$gd?HYi i„i†iˆiÈiòjklkªkœnLphpp°pÂpÐpäpúp$q6qJq„qt&tìxyõçÙÎÂηÎÂά ‘ ¬†wk†wk†`·`RhSxh-M˜5CJ\aJ hSxh-M˜CJaJhSxhE >*CJaJhSxhE 5>*CJ\aJ hSxhE CJaJhSxhLô5>*CJ\aJhSxhLô>*CJaJ hSxhLôCJaJ hSxh»6ƒCJaJhSxh¿ô>*CJaJ hSxh¿ôCJaJhSxhC+­5CJ\aJhSxh‹[o5CJ\aJ hSxh‹[oCJaJ°oJpLp°pÂpÎpÐpúp

q"q$qJq^q„q†qàsâsNuPuÖvØv”y&{({*{,{úúúòòííååííÝÝØØØØØØØØØØØØgd-M˜
&
FTgd”^}
&
FSgd”^}gdE
&
FRgd”^}gdLôy’y”y&{.{€{€V‚t‚Æ…Ú…†$†\†ð‡ò‡ô‡ø‡\ˆ^ˆ´ˆ2‰n‰LŠNŠPŠTŠòäÙÎÂη¬·¬·ž·“ˆ}rdrXrXrM¬M hSxh¢”CJaJhSxh¿ô>*CJaJhSxh¿ô5CJ\aJ hSxh¿ôCJaJ hSxh-M˜CJaJ hSxhâ?þCJaJ hSxhà6CJaJhSxh“õ5CJ\aJ hSxh»6ƒCJaJ hSxh“õCJaJhSxhiB·>*CJaJ hSxhiB·CJaJ hSxh*F¦CJaJhSxh-M˜5CJ\aJhSxh*F¦5CJ\aJ,{.{€{à|T}ê}~F~‚~ê~jž€€¼‚¾‚T„V„ð„Â…\†^†ð‡ò‡ô‡ø‡úúòòòòòòòòòòííííííååàààúÛgdLôgdà6
&
FVgd”^}gd“õ
&
FUgd”^}gd-M˜ø‡\ˆ^ˆ´ˆòˆ0‰2‰n‰Â‰LŠNŠð‹ò‹024~®ðò¢¤ÔÖØN‘úúúòòúêââúúúúúúêÚÚúúúúúúú
&
FgdAr0
&
F gdAr0
&
FgdAr0
&
Fgdp9´gdp9´TŠ~ŠÆŠöŠøŠ
‹d‹v‹ø‹Œ04~ðôöŽ
ŽfŽ¨Ž¦¨¾À ØN‘¸‘À‘ö‘ð’ø’*”h”ô•0˜4˜óèÝèÝèÝèóèÒÆһݯ£»›»Ý¯£»Ý»£»›»Ý„ync hSxhENuCJaJ hSxhì
YCJaJ hSxhÄ+äCJaJhSxhÄ+ä>*CJaJ hSxhAJCJaJ h»6ƒCJaJhSxh2} >*CJaJhSxh»6ƒ>*CJaJ hSxh2} CJaJhSxhýÛ>*CJaJ hSxhýÛCJaJ hSxh»6ƒCJaJ hSxh¢”CJaJhSxh¢”>*CJaJ%N‘~‘¤‘¸‘ö‘ø‘*”,”ô•ö•0˜4˜€˜‚˜„˜246,¡.¡^¡â¡k¢‡¢ß¢8£®£÷÷÷÷òòòòòòíòòòòòòòèèàààààà
&
FWgd”^}gd¡ ÿgdp9´gdp9´
&
FgdAr04˜~˜€˜‚˜„˜˜˜š˜¶˜›0246NŸ.Ÿ,¡.¡^¡`¡Ž¡à¡â¡ä¡
¢j¢k¢l¢…¢†¢‡¢ˆ¢£¢Þ¢ß¢à¢ü¢7£8£9£Z£­£®£ì¥î¥ˆ©òäÙÎÂٷ٬ÙÎÙÂÙÂÙÎ •ÎŠÎ•ÎŠÎ•ÎŠÎ•ÎŠÎ•ÎŠÎ•ÎŠÎw h$= CJaJ hSxh¡ ÿCJaJ hSxht
˜CJaJ hSxhßMCJaJhSxhÐ á>*CJaJ hSxhX!CJaJ hSxh»6ƒCJaJhSxh{K >*CJaJ hSxhÐ áCJaJ hSxh{K CJaJhSxh¿ô5CJ\aJhSxhENu5CJ\aJ-®£¯£°£ì¥î¥ §§8©:©H«J«l­n­p­ž­ ­¼­`¯b¯²±´±´’´ª´âµäµúµø¶ú¶·úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd¡ ÿˆ©”©6ªLªªªª¬ªÆª«««¢¬Â¬j­r­ž­ ­¼­Ö²à²’´ª´âµäµúµø¶ú¶·´·¸·ô·Z¼\¼j¼¨¼ª¼Þ¼à¼Ì½õêõêß×ß×ßõßõßÌÀÌÀÌõÌÀ̵©µž’ž‡y‡nbn×n×nhSxh<@>*CJaJ hSxh<@CJaJhSxh> '5CJ\aJ hSxh> 'CJaJhSxh48>*CJaJ hSxh48CJaJhSxh)õ>*CJaJ hSxh)õCJaJhSxh1k>*CJaJ hSxh1kCJaJ hÀ2sCJaJ hSxh†?¤CJaJ hSxh¡ ÿCJaJ hSxhÀ2sCJaJ&·´·¸·ô·ö·œºd»Z¼\¼j¼²¿8Á:ÁÀÃîà Ä\ĆĢÄöÄ~ŀÅ@ÇBÇDÇ2È4Èúúõõõõõõõõõõðëãããããõõõõõõõ
&
FXgd”^}gd?8 gdp9´gdp9´gd¡ ÿ̽¾€¿”¿¬¿°¿²¿"Â4„ž¾ÃÀÃîÃòÄöÄ|Å~ŀÅBÇlÇPɪÉrÊ|ʜʖ˴ËÎNÎ*Ï,ÏdÏøíâí×í×â×â×ÌÀ̵§™µŽ‚µ‚µwkwâwkw`ThSxh2qw>*CJaJ hSxh2qwCJaJhSxhÇA7>*CJaJ hSxhÇA7CJaJhSxhÒ9>*CJaJ hSxh-ZòCJaJhSxhíZ?5CJ\aJhSxhÒ95CJ\aJ hSxhÒ9CJaJhSxh?8 >*CJaJ hSxh?8 CJaJ hSxhíZ?CJaJ hSxhÀ2sCJaJ hSxh<@CJaJ hÀ2sCJaJ 4ÈNÉPɪɼÉÌÉrÊtÊvÊ

ÌÎÎ*Ï,Ï8Ð:ÐpЄШÐÑ Ñ¢Ñ¤ÑÞÓàÓêÕ¦Ö§Öúúúòòúúúúúúúúúúúêêêêúúúúúúú
&
Fgd”^}
&
Fgd”^}gdp9´dÏÐ Ð:ÐpÐ:ўѢѤѪÑÒÞÓàÓîÓÖÖV×W×ØPÚVچÚþßàÄãÖã\ä–äœä¼ä¾äÈä/ì1ìõêõÞõÓõÓõÞõȼȴȼ¨Ó‘êê†{o{ê{d hSxh-B³CJaJhSxhÎu–>*CJaJ hSxhÎu–CJaJ hSxh
HÒCJaJhSxh-Zò>*CJaJ hSxh-ZòCJaJhSxhœ&;>*CJaJ hÀ2sCJaJhSxhµM_>*CJaJ hSxhµM_CJaJ hSxhœ&;CJaJhSxh2qw>*CJaJ hSxhÀ2sCJaJ hSxh2qwCJaJ!§ÖV×RÚTچڈÚòÜÎÝÐÝÎàÐàJã˜äšäœä¼ä¾äÎæÐæžçébëdë1ì`ìaì%í4ï6ïúõõððððððððððððððððððððúúúúúgd-Zògdp9´gdp9´1ì_ì`ì6ïrïññüñBò”ò¦ò°óÂóªô¼ô6÷H÷ø”ø¦øDùVùÀùÚùJú\úZýlýþ;QZlbdìþæ
> @
`
h
ç
1
òäÙÍÙÅÙÍٺٺٺٺٯº¯º¯º¯º¯º¯¤˜¤º¤¤º¤º¤‚º‚w hSxhp9´CJaJ hSxhw:5CJaJ hSxhó:ôCJaJhSxh;:b>*CJaJ hSxh;:bCJaJ hSxhø7âCJaJ hSxhÀ2sCJaJ hÀ2sCJaJhSxh-B³>*CJaJ hSxh-B³CJaJhSxhµM_5CJ\aJhSxh-B³5CJ\aJ.6ïrï&ðÚðdñfñhñúñüñBòàôølúþ89:;Q`bT@



2
úòòòúúúúúêêêêêúúúúúúâââúúú
&
Fgd”^}
&
Fgd”^}
&
Fgd”^}gdp9´1
2
4
l
m

ˆ

”

Æ

ö

è ê r†²Ü4 º ¼ ¾ :4Hb† ¢

4:^õêÜêÐêÅêÐêºêÅêÐꯤ¯™™Å™™vk`ThSxh—tø>*CJaJ hSxh—tøCJaJ hSxh!©CJaJ hSxh½fÌCJaJhSxhÀ2s>*CJaJhSxhÇue>*CJaJ hSxhÇueCJaJ hSxh×
ÙCJaJ hSxh0éCJaJ hSxhïwCJaJ hSxhÀ2sCJaJhSxhp9´>*CJaJhSxhp9´5CJ\aJ hSxhp9´CJaJ hSxhw:5CJaJ 2
4
l
m

˜
ª
«
Ä

Æ

ö


N
’
Ú
ê ì °²ÜGb ¡úõõõííõõõõåååååõõõõõÝÝÝÝõ
&
Fgd”^}
&
Fgd”^}
&
Fgd”^}gdp9´gdp9´¡~ ¼ ¾ :pæ"^`b¢ÆúDê


,°6úúúúúòòòòíííååååååííííííàgdCU
&
F-gd”^}gdÇue
&
Fgd”^}gdp9´68bd*-,-:!
$ $$~&¤'0(2(Ž*ýøøøøøøøððððëëëããããëëëëëëë
&
FZgd”^}gdûA¢
&
FYgd”^}gd—tø^ * :!0@0ž082b2f2õêõßÓßÓßêßêßȺ¬¡“‡xlaUaJUaêa hSxhêXCJaJhSxhãN&>*CJaJ hSxhãN&CJaJhSxhêX>*CJaJhSxhãN&5>*CJ\aJhg:>5>*CJ\aJhg:>hîÉ5CJ\aJ hSxhY„CJaJhSxh{K 5CJ\aJhSxhY„5CJ\aJ hSxh½fÌCJaJhSxhûA¢>*CJaJ hSxhûA¢CJaJ hSxhÀ2sCJaJ hSxh—tøCJaJŽ*ê+ì+î-ò-!.".#./.0.>0@0ž0Ò0´1ì1f2h2º4î5ð5'8(8ž8Ÿ8 8°8úúúõððððððððèèèèßððððððððð„Ð^„ÐgdêX
&
F gd”^}gdêXgd—tøgdûA¢f2h2î5ð5ö546+8B8H8I8J8Ÿ8 8¤8°8±8Ñ8Ò8û8f*CJaJhSxhãN&5>*CJ\aJhg:>hãN&5CJ\aJ hSxhàxDCJaJ hSxhî£CJaJ hSxhÀ2sCJaJhSxhÀ2s>*CJaJhSxhãN&>*CJaJ hSxhãN&CJaJ hSxhêXCJaJ°8±8Ñ8Ò8j;f6@:@ˆ@Š@|A~AÎBÐBæBC*CJC†CîC8DDºDôDúúúúúúúúúúøúúúúúúúððððððððð
&
F!gd”^}gdêX6@:@B@P@ˆ@Š@¤@~A˜A°BÈBÐBæBCCöDŽEäGFHîHüHžJíJÅKýKêLNMòMôM.NHNêN>O?OéOëO)P*PfPïQ>RºTÕTòäÙäÎÂÎÂηάάÂÎÂηÎÂÎÂÎÂÎÂÎÂΞÎ…w…k…k…khSxh-Ÿ>*CJaJhSxh-Ÿ5CJ\aJ hSxh-ŸCJaJhSxh N;>*CJ\aJhSxhêX>*CJ\aJ hSxhÏn+CJaJ hSxhÀ2sCJaJhSxhêX>*CJaJ hSxhêXCJaJ hg:>5CJ\aJhSxhêX5CJ\aJhg:>CJ^JaJnH tH *ôDöDlEúEâGäGFHJžJíJÄKÅKýKèLêLNM-N.NHNéNêNëO)P*P+PePfPÈQúõõõõõõõõõõõõõõõõõõõóîîîîîîgd-ŸgdêXgdÏn+ÈQîQïQRT¹TºTÔTÕTU,X.X-ZåZ¨\ø]ú]^Ï^B_r_s_t_Ã_Ä_&`(`V`úúúúúúúúúúúúúúúúúúúøóóóóóóóógdpb=gd-ŸÕT”X¢X…Z’Zú]^@_B_r_s_ˆ_(`V`a@abLbJcncìefcfmfhhþhi2lVlÄlÒlxmŒm¸n¾n‚qÆqrÂrÎrrw€wøw xyb~Ì~Œ€”€ õêõêõÞõÓÅÓ¹Ó¹ÓêÓ¹Ó¹Ó¹Ó¹Ó¹Ó±Ó¹ÓêÓ¹ÓêÓ¹Ó¦ê¦ê¦ê¦›„ê„ hSxhUmwCJaJhSxh‘`">*CJaJ hSxh‘`"CJaJ hSxh!7‘CJaJ hÀ2sCJaJhSxhpb=>*CJaJhSxhpb=5CJ\aJ hSxhpb=CJaJhSxh-Ÿ>*CJaJ hSxhÀ2sCJaJ hSxh-ŸCJaJ2V`Ô`Ja˜aâaäaæabbLbâbäb c c2cBcDcncâeäe fcf¹füfýf h„i0l÷÷÷÷òòòòòòòòêêêòòòòòòòòòòòò
&
F#gd”^}gdpb=
&
F"gd”^}0l2lVl’l€nhojo€q‚qÆq‚rƒr¼t¾tv8w:w &
F$gd”^}gdpb=Ì~Ìހ ¢à‚B„D„æ†è†”ˆ–ˆ˜ˆÔ‹TŒUŒtŒÛŒ°Ž’”®¯s‘u‘÷÷÷òòòòòòòòòòòòòêêêåååååÝ
&
F\gd”^}gd<•
&
F]gd”^}gd!7‘
&
F[gd”^} Ðƒîƒøƒ…°†Æ†ä†’ˆžˆ¬ˆUŒtŒôŒüŒÄŽÊŽ”²¯»s‘u‘œ‘’r’Œ’ž’®’Ä’““H“J“N“Ê”õêßêÔßÔɾ°¾¤¾ß¾ß¾™™™‚ti]i‚i‚i‚i‚i‚hSxhÂ3>*CJaJ hSxhŒvxCJaJhSxhÂ35CJ\aJ hSxhÂ3CJaJhSxh<•>*CJaJ hSxh<•CJaJhSxh¿Ei>*CJaJhSxh¿Ei5CJ\aJ hSxh¿EiCJaJ hSxh ,àCJaJ hSxhXzCJaJ hSxhÀ2sCJaJ hSxhÅi¬CJaJ hSxh°|5CJaJ$u‘œ‘‘r’ž’Ä’“J“L“À””••Z•\•°•—Ì—Ô˜Ö˜ê™ì™8šê›~œ€œ°œ`žúúúòòòòúúúúúúúúêêêúúúúúúúúú
&
F&gd”^}
&
F%gd”^}gdÂ3ʔܔ•*•Z•\•°•ô™š¨›¸›ˆœ®œž Ð þ¢£8£X£n£t£ˆ£¥h§j§B©D©F©ª$ªº«Ô«Ö«æ«b­f­Ú­ò­ ®ž³ ³òçòçÜÐçòçÅçòçòçÐçÐ纮º£º£˜£˜Å˜Å˜Å˜qf hSxhR­CJaJhSxhÀ2s5CJ\aJhSxh6~R5CJ\aJ hSxh6~RCJaJ hSxhí-CJaJ hSxhq hCJaJhSxh9"">*CJaJ hSxh9""CJaJ hSxhÀ2sCJaJhSxhÂ3>*CJaJ hSxh¹rÐCJaJ hSxhÂ3CJaJhSxhÂ35CJ\aJ(`žvž³ž´ž” – Ò ü¢þ¢8£p£¥¥j§l§¼¨F©H©J©Òª¬b­d­f­® ®,¯-¯÷÷òòòòòòòðëëëëëëëëëëëëëëëëëgd9""gdÂ3
&
F'gd”^}-¯è°ê°ì°´²œ³ž³ ³0¶þ¶¦·¨·ª·ºlºnººj¼Ö¼^¾`¾‚¾ÀÀ>À–˜ÂÎÂúúúúúúúúúúúúúòííííííííííííígd'jè $a$gd'jègd9"" ³¤³¨³À³¾µÖµ.¶0¶H¶¦·ºlºtººh¾€¾
À<À ÂÌÂèÄêÄìÄÅ>ÅdńňÅÖÅàÆôÆ<É`ÉNËPËbËv˺ÌÀÌõêßêßêõßêÔȽ±½±½±½±½¦š±½±½ßrßcrßhSxhÀ2s5>*CJ\aJhSxhhKÌ5>*CJ\aJhSxhhKÌ5CJ\aJ hSxhhKÌCJaJhSxhu¿>*CJaJ hSxhu¿CJaJhSxh'jè>*CJaJ hSxh'jèCJaJhSxh'jè5CJaJ hSxhU[CJaJ hSxhÀ2sCJaJ hSxhR­CJaJ hSxh6~RCJaJ&ÎÂDÄèÄêÄ>ņÅBÇ4É6ÉøÉúÉFÊ¢ÊæÊHËJËLËÌÍÍZÎ\ÎDÏÞÏàÏvÑðÒòÒúúúúøóóóóóóëëëóóóóóóóóóóóóó
&
F^gd”^}gdhKÌgd'jèÀÌÍÍ Í:ÍP͈ÍXÎ^Î`ÎtΎΒϞÏÞÏàÏäÏîÏ
ÐFÒPÒòÒÓþÓ*ÔÎÔæԔ՘պÕ`ÖhÖ¼×¾×&جÜvÝˆÝ ãõêßÐÁêßêßÐÁêßê¶ßЧ¶ß¶›¶›¶›¶vßnßvcßc hSxhæ‘CJaJ hÀ2sCJaJ hSxh—kDCJaJhSxhck‘5>*CJ\aJ hSxhck‘CJaJhSxhÉa;>*CJaJhSxhÉa;5>*CJ\aJ hSxhÉa;CJaJhSxh¬x5>*CJ\aJhSxhÀ2s5>*CJ\aJ hSxhÀ2sCJaJ hSxh¬xCJaJ hSxhhKÌCJaJ&òÒüÓþÓÌÔÎԔՖ՘վÕØÕÖÖ4Ö`ÖbÖ(Ø*ئܨÜâÞ>à@àÎáÐá$ã¶ã¸ãÜãúúúúúúúúòòòòòíííííííííííèèègd« ngdck‘
&
F_gd”^}gdhKÌ ã$ã¶ã¸ãÜã@êê’ê†ëˆëÒëÔëfìhì®ì°ìÖìØì0í2í¢í¤í îî˜îšîœîžî¦îšïøïðhðjð€ð`ñbñzñ`òbò˜òÚôÞôæô0õHö”÷ž÷ä÷è÷ø÷NútúrûtûšûfühüŒühýõçõÛõÛÏÄÛÄÏÄÏÄÏÄÏÄÏÄϹ­¹­õ¹õÛõ¢õ¹Ûõ—Ûõ—Ûõ—õÛõÛõÛõ¢õÛõ—Ûõ—Ûõ hSxhÀcNCJaJ hSxhÀ2sCJaJhSxhË; >*CJaJ hSxhË; CJaJ hSxhÿ)CJaJhSxhÿ)>*CJaJhSxh« n>*CJaJhSxh« n5CJ\aJ hSxh« nCJaJ;ÜãHåIåêæìæré>ê@êê’êˆëÔëhì°ìØì2í¤íîšîœîžîžïhðjð`ñbñ`òbòØôúúúúúúúúúòòòòòòòòòúúúúúúúúúú
&
F(gd”^}gd« nØôÚôÜôÞô2õ>ö@ö”÷–÷è÷DúFúvúrûtûfühü^ý`ýÂýQþRþþÚþÛþÿÿ_ÿ`ÿúúúúúúúúúúúúúúúúúúúõõõõõõõõógdQe]gd« nhýÂýVþŽþúþÿ[ÿ^ÿ_ÿaÿwÿ¢ ¨ ª ® ° ì ð TZ†,:zºÔZ l ˜$Dv0NÒÆ Ð `!f!"$:$f$óèóèÝèÝÒǻǰ¨°¨Ç„x„°„x„°„x„x„x„x„x„x„°„°„°„hSxhc,c>*CJaJ hSxhc,cCJaJhSxh•%5CJ\aJ hSxh+c‹CJaJ hÀ2sCJaJ hSxhÀ2sCJaJhSxhÒt>*CJaJ hSxhÒtCJaJ hSxh¼^CJaJ hSxhË; CJaJ hSxh« nCJaJhSxh« n>*CJaJ-`ÿyÿÈ "ö÷ð TVXŠR
ª
¬
v x xz@^xž Øúúúúúúøóîîîîîîîîîîîæææææîî
&
F`gd”^}gdc,cgd•%gdÒtØP R T 4¸º ˜Ttvj¦LNÒ
-²- úúúúúúúúúòòúúúúúêêêúúúúâââ
&
Fcgd”^}
&
Fbgd”^}
&
Fagd”^}gdc,c R Ä Æ v"x"f$h$Ø%Ú%&Æ&Ø&Ú&Ü& 'È'(`((’(ô)r+t+ô,ö,÷÷òòòòòòòòêêåååÝÝÝÝØØØØØØgd<(D
&
Fegd”^}gd:5í
&
Fdgd”^}gdc,c
&
Fcgd”^}f$|$¨$Ø$æ$ò$%Ú%&L&b&Ü& '(2*>*r+ô,ö,D.\.j0¦2404>4J4,626`7:8>8@8õçõÜõÜõÐõÜõÐõÅÜź¯¤Ü¤™ŽÜŽÜŽ†Ž{pbhSxh
o5CJ\aJ hSxh]W}CJaJ hSxh
oCJaJ hÀ2sCJaJ hSxhX_5CJaJ hSxh;4CJaJ hSxh

BCJaJ hSxh Q\CJaJ hSxhöCJaJ hSxh<(DCJaJhSxh:5í>*CJaJ hSxhÀ2sCJaJhSxh:5í5CJ\aJ hSxh:5íCJaJ ö,l0n0p0 3"3ž4 4b7d7>8¢8¤8À8z:ü;þ;p?r?fBhBÄBÆBèBnC-F\FšFúúúúúúúúúøóóóóóóóóóóóóóóóóøgdOPîgdc,c@8¢8¬8¾8v:x:V;\;ü;À>Î>Ð>â>p?ÄBÎBæB™FðKôKLL—L·L½LâLïLðL M8M9M:MnMoMpM}M~MòçÛçÐçÅçÐŽÅвçÛ秜Žœ‚œwœiŽœ‚]œ‚œwœwhSxh%B>*CJaJhSxhÀ2s5CJ\aJ hSxh%BCJaJhSxhtph>*CJaJhSxhtph5CJ\aJ hSxhtphCJaJ hSxhMCJaJ hSxhYC#CJaJ hÀ2sCJaJ hSxhÀ2sCJaJ hSxh:F¶CJaJhSxhOPî>*CJaJ hSxhOPîCJaJhSxhOPî5CJ\aJ$šFšIœI`KbKôKLL~LL—L¥L·L¾L¿L MM9MpM~MŒMNN¬N&O(OúúúúúõõõõõíííõõõõõåååÜ×õõgd%B„Ð^„Ðgd%B
&
Ffgd”^}
&
F)gd”^}gdtphgdM~M‹MNNN&O(O P:PÂPÞPU2U[L[v^¦^Œ`"abaÎcÐcÔcüc d dIdRdèdee

eÐfÞf.g0gXg\g^gõêõêõêõÜõÜõÜõÜõÜõÑÅÑżŰÅѥїѥѥы—€rhSxhù Ù5CJ\aJ hSxhù ÙCJaJhSxhVÁ5CJaJhSxhVÁ5>*CJaJ hSxhÀ2sCJaJhSxhÀ2s>*CJaJh,5ƒ>*CJaJhSxhVÁ>*CJaJ hSxhVÁCJaJhSxhtph5CJ\aJ hSxh%BCJaJ hSxhtphCJaJ&(OÀPÂPÞPdSUU2U˜W[[L[]t^v^¦^Œ`Ž` a"abaŠa°a²aÎcÐcÒcÔc dúúúúúúúúúúúúúúúúøóóóóóóóóóóógdVÁgdtph d*d;dSdmd‘d®dÃdçdède7e*fZf¸f.g0g2gXgZgNjPj¡n¢n£n¤n¨¡÷÷÷÷÷÷÷÷òòêêêêêòòòåååååååågdù Ù
&
Fhgd”^}gdVÁ
&
Fggd”^}^gxgNjPjŒjŽj¡n¤n®n¯nª¡¬¡Ü¡¢ ¢"¢V¢Ö£&¤¤ž¤þ¤¥Z¥ˆ¥°¥Æ¥ä¥8¦Œ¦ §§§@§¨ ¨¢¨ì¨¯¯ðå×ð×å×ð×åË¿´¿Ë¿´¦´›´¦¿´¿´¿´¿´¿¿´vjvjhSxh J>*CJaJ hSxh JCJaJhSxh J5CJ\aJhSxh ¸>*CJaJ hSxhÀ2sCJaJhSxhVÁ5>*CJaJ hSxhVÁCJaJhSxhVÁ>*CJaJhSxhù Ù>*CJaJhSxhù Ù5CJ\aJ hSxhù ÙCJaJhSxhù Ù5>*CJ\aJ'¨¡ª¡¬¡Ü¡¢ ¢"¢V¢Š¢ü¢R£Ø£Ú£&¤þ¤¥Z¥l¥ˆ¥Š¥°¥Æ¥È¥ä¥8¦:¦ §§úúúúúúúúúúúúúúúúòòúúêúúêúúú
&
Fjgd”^}
&
Figd”^}gdVÁ§§@§ž§Ð§¨ ¨¢¨ì¨î¨œ¬¾­¯¯R¯T¯Ä¯ö¯2°4°‚°‚²†²P³p³úúòòòíííííííííííååíííííÝ
&
F,gd”^}
&
F*gd”^}gd J
&
Fjgd”^}gdVÁ¯0¯R¯\¯À¯ °.°Ž²L³~µ„µ°µd¶f¶x¸¹¹6¹8¹ŠºŒºÄºÈºÊºæº\¼`¼b¼z¼Ü¾Þ¾

¿&¿\¿„¿À<À†ÀˆÀ¦À¨ÀóçÜçÜÑÜçÜƺƬƝŽ€ÆŽuƺÆuƺÆf€Æ€Æ€ÆfºhSxh4?5>*CJ\aJ hSxh4?CJaJhSxho`¢5CJ\aJhSxh4?5>*CJ\aJhSxho`¢5>*CJ\aJ jèðhSxho`¢CJaJhSxho`¢>*CJaJ hSxho`¢CJaJ hSxhÀ2sCJaJ hSxh JCJaJhSxh J>*CJaJhSxhÀ2s>*CJaJ(p³š³Â³ö³$´8´P´t´¤´¦´€µ²µ´µ¶6·8·t¸v¸x¸¹¹8¹~¹È¹ŠºŒºÄº÷÷÷÷÷÷÷÷òðëëëëëëëëëëëëëëëëgdo`¢gd J
&
F+gd”^}ĺ躼\¼|¼Ü¾Þ¾

¿\¿À†ÀˆÀªÀÚÀ,Á@ÁžÁÜÁ,Â.ÂDÂbœž¸ÂfÃúúúúúõõíííõõõõõååõõõÝÝõõõ
&
Fmgd”^}
&
Flgd”^}
&
Fkgd”^}gdo`¢gd4?¨ÀªÀ¾ÀØÀÚÀÞÀ,Á<Á@ÁàÁôÁ,Â.ÂDœž´¶¸ÂÄÂLÃ^ÃfÄÆÈÊÌÃÄÄ"Ä$Ä&Ä(Ä*ÄjÄöÄóèÚèÏè÷èÏ訙訙·óÏèÏ芙èÏèq™èÏèiè hÀ2sCJaJhSxho`¢5CJ\aJ hSxh4?CJaJhSxhÀ2s5>*CJ\aJhSxho`¢5>*CJ\aJhSxh4?5>*CJ\aJhSxho`¢>*CJaJhSxhÀ2s>*CJaJ hSxhÀ2sCJaJhSxho`¢6CJ]aJ hSxho`¢CJaJhSxh4?>*CJaJ$fÊÃÄ&ÄöÄøÄÅÅØÅÚÅhƎÆøÆXǶÈÐÉÒɶʸÊîÊ6ÎTÏVϊÏæÏÑRÑ Ò"Òúúúúúúúúúúòòòòúúúúúúúúúúúúúú
&
Fngd”^}gdo`¢öÄøÄÅÅBÅØÅÚÅÆØÆôÆ È(È`ÉbÉlɂɖÉÐÉÒÉ<Ê|ʶʸÊîʜˮËÌL̞Ì͒ήÎTÏVϊ϶ÏÊÏæÏÑÑðáÓźÓź¬º¬º¤™ººÓłÅsáºÅºÅºÅº™ºðádº¬ºhSxho`¢5>*CJ\aJhSxh4?5>*CJ\aJ hÀ2s5CJ\aJhSxho`¢>*CJaJ hSxhÀ2sCJaJ hÀ2sCJaJhSxho`¢6CJ]aJ hSxho`¢CJaJhSxho`¢5CJ\aJhSxh4?5CJ\aJhSxho`¢5>*CJ\aJhSxh4?5>*CJ\aJ'ÑRÑTÑ Ò"ÒVÒ^ÒÓÓÆÓÚÓFÕV՚՜ÕâÕäÕ Ö–ÖªÖ¼ÖÔÖäÖ×(×:×z×|ר×À×Ü×ØØ&Ø€Ø„Ø ØºØDÙFÙ\ÙzÙ|ÙöÙ
Ú.ÛFÛXÛjۖܘÜõêõÞÒêõêõêõêõô¨œõ¨œõêõ¨œõͨœõ¨œõœ¨œõÍõõêõœ¨œõ jèðhSxho`¢CJaJhSxho`¢5>*CJ\aJhSxho`¢>*CJaJhSxhÀ2s>*CJaJhSxho`¢5>*CJ\aJhSxh4?5>*CJ\aJhSxho`¢>*CJaJhSxh4?>*CJaJ hSxhÀ2sCJaJ hSxho`¢CJaJ2"ÒVÒÓF՚՜ÕâՖÖ×z×|ר×؀ØDÙFÙ|ÙòÙ.ÛFÛDÜ>ÝtÝrÞðÞ<ß>ßnßpß´ßúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdo`¢˜Ü&Ý<Ý>ÝTÝt݈ݚÝ<ß>ßnßpߌ߲ߴ߶߼ßÜßÞß

à2àPàbàšá´á¶áÈáÎá

âuâwâäZäºä¼äöäåPå¶åÜåBæõêõêõÞÒõô¥–‡–¥–‡–õêõêõyõÒõÒõêõqõ¥–õÒõÒõ hÀ2sCJaJhSxho`¢6CJ]aJhSxhÀ2s5>*CJ\aJhSxho`¢5>*CJ\aJhSxh4?5>*CJ\aJhSxho`¢5>*CJ\aJhSxh4?5>*CJ\aJhSxho`¢>*CJaJhSxhÀ2s>*CJaJ hSxhÀ2sCJaJ hSxho`¢CJaJ(´ß¶ßà߆à¶áÊáœâ~ãÅãöãºä¼äå¶åBæDævçÊçàçâç(è¢èòèéDé‚é é°é8ê†êúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdo`¢BæDædælænæç.çvçŠçœç¬çºçÊçÌçÜçàçâçäç

è èè"è(èöèéé.éDéTé‚éé é°éºéêê8êDêPê^ê†êŽêêêìêDëFëNëŠëŽë¢ë¤ë¬ë®ëúëóçÜÑÜÑÜÅçÜÅçÜÅç󶪶ª¶ªÜÑÜÑÜÑÜÑÜçÑÜ¢ÜÑÜÑÜÑܓ¶ÜÑÜÑܢܢÜhSxh4?5>*CJ\aJ hÀ2sCJaJhSxho`¢>*CJaJhSxho`¢5>*CJ\aJhSxhÀ2s>*CJaJ hSxhÀ2sCJaJ hSxho`¢CJaJhSxho`¢>*CJaJhSxh4?>*CJaJ5†êêêìêFëŠëúëüë.ìÈìílíVîjï¼ð¾ð6ñpñØñ<ò@òzò|ò0ó|ô~ôö~ö€örùúúúúúúúúúúúúúúúúúúúõõõõõõõõõgdÚj$gdo`¢úëüë.ìlí~ínî†înïrï€ï¼ð¾ððð<ò@òzòÄúâú¨þÖþ ÿ$ÿDæøÿ¦¨˜ ü
`

j

ô

ø

ðáÖÊÖ¼ÖÊáÖðáÖ±£±—±—±Œ±Œvhv\v\v\v\vhSxh7>*CJaJhSxh75CJ\aJ hSxh7CJaJ hSxh#`#CJaJ hSxhÀ2sCJaJhSxhÚj$>*CJaJhSxhÚj$5CJ\aJ hSxhÚj$CJaJhSxho`¢5CJ\aJhSxho`¢>*CJaJ hSxho`¢CJaJhSxho`¢5>*CJ\aJhSxh4?5>*CJ\aJ$rùÂúÄú"ý$ý¦þ¨þÖþ<ÿ¤ÿDFà⦨– ˜ BzÂúúúúúúúòòòòðëëëæææææææÞÞÞ
&
F.gd”^}gd7gd#`#
&
F-gd”^}gdÚj$Âêìú
ü
`

b

ø

ú

˜
þ
N Ä Æ ÖØRTHÆàâ’”Ò÷òòòòòòòêêêêåòòòòÝÝÝÛÖÖÖgd#`#
&
F0gd”^}gd'è
&
F/gd”^}gd7
&
F.gd”^}ø

ú

Ä Æ àäNRTà”Òp FLœ Trî --„ ” ø!L"v"ª"¶":#N#õêõêÞÒÞêõêǻǰ¨°°Ž€uju^uSjSj hSxh.2SCJaJhSxh>
>*CJaJ hSxhÀ2sCJaJ hSxh>
CJaJhSxhþf5CJ\aJhSxhþf5>*CJ\aJ hSxhþfCJaJ hÀ2sCJaJ hSxhéCJaJhSxh#`#>*CJaJ hSxh#`#CJaJhSxhÀ2s>*CJaJhSxh7>*CJaJ hSxh7CJaJ hSxh'èCJaJ Òþ" J p r nbdÐ "$’“---ö!ø!L"h"v"x"L%N%÷÷÷÷òòòòòòòòòòòòòòòòòêêååågd.2S
&
Fpgd”^}gdé
&
Fogd”^}N%|&~&F(H(r) *ä+<,N,z,Œ,¿,"->-².0/\/â/h1r1v1¸1º1d4f46úúúúúúúøóëëëëëëëëëëëóææææægdø
&
Fqgd”^}gdšEégd.2SN#F(H(p(ä+,<,N,h1p1v1¸1 6^6~78ì8þ8D;Ž;®;´;^>l@žA°AC C¢E¸EFõêÛêÍêÁ¶«¶’†’†’«’†z†’odVdVd«dhSxh+{ƒ5CJ\aJ hSxh+{ƒCJaJ hSxhàWCJaJhSxhÀ2s>*CJaJhSxhø>*CJaJ hSxhøCJaJhSxhø5CJ\aJ hSxhÀ2sCJaJ hSxhšEéCJaJhSxhšEé>*CJaJhSxh µ5CJ\aJhSxh µ5>*CJ\aJ hSxh µCJaJ hSxh.2SCJaJ6 6^6`6r7t7v788æ8’:”:B;D;²;´;ì<^>`>˜@š@œAžACC
F

FúúúúúúúúòòúúúúúêêååååååååågdàW
&
F2gd”^}
&
F1gd”^}gdøF

FNFH HÂHÆH
IôYøYúY6Z°l´l
m¦mÞmèmêmprp–pqørFsÂsêsÀt¤u®uŠvõéõÞõÓÅÓ½±¥™Ž€ui]Þui]iuiuiuRÞR hSxh%w0CJaJhSxhÀ2s>*CJaJhSxh"l>*CJaJ hSxh"lCJaJhSxh"l5CJ\aJ hOóh"lCJaJhOóhMz 5>*CJ hOóhMz >*CJ aJhOóhMz >*CJaJ hMz CJaJhSxhöQÏ5CJ\aJ hSxhöQÏCJaJ hSxhÀ2sCJaJhSxhßHv>*CJaJ hSxhßHvCJaJ

FNFäF|GGÖG:HŠHÂHÆH
I

I$K†L&N†PˆPÌQ†R¶S&UÚVÜVFXöYøYúòòòòòòòêååååååååååååååããgdöQÏ
&
Frgd”^}
&
Fsgd”^}gdàWøY6Z˜`.g°l´l
m

mœmžmìmîm

p p
q

qq~q¼q¾qîrðrDsFsÂsêsúæææäßßßßßßßßßßß××ßßßßßßß
&
F3gd”^}gd"l $
&
F•
Æ Ðh„h^„ha$gd¿"E'gdMz ês$tŒt¼t¾tÀtÒwÔw|’|Ú|Ü|H}ÞàԁցT‚p‚‚’‚<„>„Æ…œ†ž†ˆ÷÷÷òòííííííííííííååàààààààgd
=¤
&
Ftgd”^}gd%w0gd"l
&
F4gd”^}ŠvdwlwÐwÒwÔw’|Ú|Ü|H}ցT‚–‚²‚ŠƒœƒB„b„œ†&ˆBˆ°‰HŠ~Šþ‹Œ:ŒrŒŒšœžTŽõêõßÔÉÔß½¯½ß¡ßêߡߖꖊ|q–|qêq–fU hSxhÀ2sCJ_HMaJnH tH hSxhk6FCJaJ hSxh]BcCJaJhSxhë+5CJ\aJhSxhë+>*CJaJ hSxhë+CJaJhSxh
=¤5CJ\aJhSxh
=¤6CJ]aJhSxh
=¤>*CJaJ hSxhU}CJaJ hSxh22fCJaJ hSxh
=¤CJaJ hSxhÀ2sCJaJ hSxhR_äCJaJ ˆŠˆ¬‰®‰°‰HŠŒœž\‘¢‘N’þ’.“j“””¤”•¶•v–ð–ò–Ô˜Ö˜
™úúúúúòòíííåååååííÝÝÝÝíííí
&
Fwgd”^}
&
Fvgd”^}gdk6F
&
Fugd”^}gd
=¤TŽŽžŽ\‘¢‘”¤”Ô˜Ö˜
™

™§§§b§j®„®ò® À¢è¢ô¢ £’²º²L¾r¾òáооЭ›­­…vk_k]kOkOk_kD hSxhÀ2sCJaJhSxh^P·6CJ]aJUhSxh^P·>*CJaJ hSxh^P·CJaJhSxh^P·5>*CJ\aJ hSxhk6FCJaJ hSxh£rŠCJaJ#hSxh£rŠ>*CJ_HMaJnH tH hSxh£rŠCJ_HMaJnH tH #hSxhk6F>*CJ_HMaJnH tH hSxhk6FCJ_HMaJnH tH hSxhÀ2sCJ_HMaJnH tH hÀ2sCJ_HMaJnH tH
™

™(*üžþž‚¡„¡ú¢º¤¼¤§§§`§b§h®j®„®`¢à¨â¨²’²º²ž¶X»Z»v¾úõõõõõõõõõõúúðððððððððððððððgd^P·gd£rŠgdk6Fevékenységüket zavartalanul végezhessék - különleges védelem, mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogot az az igény alakította ki, hogy védelmet nyújtson a megalapozatlan hatósági üldözésekkel, zaklatásokkal szemben, amely a képviselQt törvényhozói funkciója, képviselQi tevékenysége miatt éri (érheti).
A mentelmi jognak két formája van: a képviselQk felelQsségmentessége és a sérthetetlensége. A szólásszabadság biztosítéka, hogy a képviselQt és a volt képviselQt nem lehet felelQsségre vonni a megbízatása gyakorlása során tett nyilatkozatáért, felszólalásáért, szavazatáért (felelQsségmentesség). A törvény szerint a képviselQt csak tettenérés esetén lehet Qrizetbe venni, és ellene csak az Országgyqlés elQzetes jóváhagyásával (azaz a mentelmi jog felfüggesztésével) lehet büntetQ-, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetQeljárás-jogi kényszerintézkedést alkalmazni (sérthetetlenség). A képviselQ - a szabálysértési eljárást kivéve - a mentelmi jogáról nem mondhat le. Az Országgyqlés a képviselQ mentelmi jogát a plenáris ülésen jelen levQ képviselQk kétharmadának szavazatával függesztheti fel.

A képviselQk ellen leggyakrabban magánvádlók kezdeményeznek eljárást rágalmazás, becsületsértés miatt. Ezekben az ügyekben az Országgyqlés - figyelemmel a véleménynyilvánítási szabadságról hozott alkotmánybírósági határozatokra - általában nem függeszti fel az érintett képviselQ mentelmi jogát. A közvádas ügyekben a legfQbb ügyész megkeresésének viszont az Országgyqlés legtöbbször eleget tesz, azaz felfüggeszti a képviselQ mentelmi jogát. Az 1990 és 2006 közötti négy ciklusban az Országgyqlés összesen 241 mentelmi ügyben döntött, 20% közvádas, 79% magánvádas volt. A közvádas ügyek 73%-ában felfüggesztette a képviselQ mentelmi jogát, a magánvádas ügyekben viszont ez az arány 12% volt. Ha az Országgyqlés mégis fenntartja a mentelmi jogot, az ügy akkor sem évül el. A mentelmi jog ugyanis nem valamiféle kiváltság, hanem alapvetQen a képviselQi munka zavartalanságát hivatott biztosítani. Amikor a képviselQ megbízatása megszqnik, már nem védi a mentelmi jog (pontosabban a sérthetetlenség), ellene megindítható a büntetQeljárás és el is marasztalható. Erre már több példa volt. Nyilatkozatáért, szavazatáért azonban a volt képviselQt sem lehet felelQsségre vonni, hiszen a felelQtlenség intézménye az utólagos retorziótól is védi.

Összeférhetetlenség
Az Alkotmány, a képviselQk jogállásáról szóló törvény és más törvények összeférhetetlenségi szabályokat állapítanak meg a képviselQkkel szemben. Céljuk, hogy biztosítsák a törvényhozói munka függetlenségét, elejét vegyék a nemkívánatos befolyásolásnak, a különbözQ tisztségek és megbízatások összefonódásának. Az összeférhetetlenség azt jelenti, hogy a képviselQk e megbízatásuk mellett meghatározott tisztséget és állásokat nem tölthetnek be, illetQleg bizonyos tevékenységeket nem folytathatnak.
Az Alkotmány, illetQleg a törvények, mindenekelQtt a képviselQk jogállásáról szóló törvény, felsorolják azokat a közhatalmi tisztségeket, hivatalokat, az állami, közüzemi, önkormányzati vállalatoknál, illetQleg állami vagy önkormányzati tulajdoni részesedéssel mqködQ gazdasági társaságokban betöltött vezetQ tisztségeket stb., amelyeket a képviselQk nem tölthetnek be. A jogállási törvény meghatározza azokat az eseteket is, amikor a képviselQ méltatlanná válik arra, hogy az Országgyqlés tagja legyen, így például ha a közügyektQl eltiltás vagy jogerQs szabadságvesztés miatt elvesztette választójogát.

A törvény meghatározza azokat a tevékenységeket is, amelyek összeférhetetlenek a képviselQséggel. Így például nem járhat el állami szerv, intézmény vagy állami tulajdonú gazdálkodó szerv jogi képviselQjeként, szakmai vagy üzleti ügyben nem hivatkozhat képviselQi minQségére, illetve nem szerezhet, illetQleg használhat fel jogosulatlanul bizalmas információkat és nem végezhet lobbi tevékenységet.

A képviselQ köteles meghatározott idQn belül megszüntetni az összeférhetetlenséget, s ha ezt nem teszi, az Országgyqlés - a jelen lévQ képviselQk kétharmadának szavazatával kimondva az összeférhetetlenséget - megfoszthatja mandátumától.
Vagyonnyilatkozat-tételi és egyéb bejelentési kötelezettség
Magyarországon a képviselQk jogállásáról szóló törvény lehetQvé teszi, hogyha nem áll fenn összeférhetetlenség, akkor a képviselQ munkaviszonyban álljon, illetQleg keresQfoglalkozást folytasson. Más kérdés, hogy a képviselQséggel járó jelentQs elfoglaltság számos, kötött munkaidQben végzett foglalkozás gyakorlását nem teszi lehetQvé. AlapvetQen a képviselQnek kell eldöntenie, mit vállal még a képviselQi tevékenysége mellett. Munkaviszonyát, önálló vállalkozását, alapítványát, különbözQ társaságban, szövetkezetekben, köztestületekben stb. viselt tagságát, tisztségét, részesedését és az ezekbQl származó jövedelmét azonban be kell jelentenie az Országgyqlés elnökének.

A képviselQt további bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség is terheli, amely a vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyainak átláthatóságát hivatott biztosítani. Ez a kötelezettség kiterjed a házastársára és a vele közös háztartásban élQ gyermekére is. A legutóbbi törvénymódosítás arra is kötelezi a képviselQket: nyilatkozzanak arról, hogy az Q vagy a családtagja tulajdonában lévQ vállalkozás milyen állami, illetQleg európai uniós támogatást kapott. A képviselQk éves vagyonnyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni. E vagyonnyilatkozatokat 2005-tQl az Országgyqlés honlapján bárki megtekintheti.
32.) AZ ORSZÁGGYpLÉS SZERVEZETE


1.) Az Országgyqlés elnöke:
kiterjedt jogosítványokkal rendelkezik. Biztosítja az Országgyqlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyqlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyqlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyqlés munkájának megszervezésérQl.

2.) Az Országgyqlés alelnökei:
az elnök által meghatározott rendben helyettesítik az Országgyqlés elnökét az elnöki feladatok végrehajtásában.

3.) Az Országgyqlés jegyzQi:
közremqködnek az Országgyqlés ülésének vezetésében.

4.) A Házbizottság elnöke:
A Házbizottság elnöke az Országgyqlés elnöke, tagjai az Országgyqlés alelnökei és minden képviselQcsoport vezetQje. A Házbizottság ülését az Országgyqlés elnöke hívja össze és vezeti. AlapvetQ feladatai elsQsorban elQkészítQ és konzultatív-egyeztetQ jellegqek, de fontos javaslattételi jogai vannak a tanácskozások munka- és napirendjének kialakítására.

5.) Bizottsági elnöki értekezlet:
Elnöke az Országgyqlés elnöke, tagjai az Országgyqlés állandó bizottságainak elnökei. A Bizottsági elnöki értekezletnek fontos szerepe van a parlament munkájának koordinálásában.

6.) Bizottságok:
Fontos szerepet játszanak az Országgyqlés munkájában, különösen a döntés-elQkészítésben és ellenQrzésben. Az Országgyqlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. Az országgyqlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetQleg köteles elQttük vallomást tenni.
Az Országgyqlésnek állandó bizottságai és ideiglenes (ad hoc) bizottságai vannak. Az ideiglenes bizottság vizsgálóbizottság vagy eseti bizottság lehet.


*Az Országgyqlés szervezete

Ogy. elnöke kiterjedt jogosítványokkal rendelkezik. Biztosítja az Ogy. jogainak gyakorlását, gondoskodik az Ogy. rendjének és biztonságának fenntartásáról, az Ogy. munkájának megszervezésérQl.
Az Ogy. alelnökei az elnök által meghatározott rendben helyettesítik az Ogy. elnökét az elnöki feladatok végrehajtásában. A helyettesítQ alelnök jogai és kötelezettségei  a kinevezési és felmentési jog kivételével  az Ogy. elnökével azonosak.
Az Ogy. jegyzQi közremqködnek az Ogy. ülésének vezetésében, segítik az ülést vezetQ elnök munkáját.
A Házbizottság elnöke az Országgyqlés elnöke, tagjai az Országgyqlés alelnökei és minden képviselQ csoport vezetQje. Házbizottság ülésén csak az Országgyqlés elnöke által meghívott személyek vehetnek részt. Országgyqlés elnöke hívja össze és vezeti. AlapvetQ feladatai elQkészítQ és konzultatív-egyeztetQ jellegqek, de fontos javaslattételi jogai vannak a tanácskozások munka- és napirendjének kialakítására.
Bizottsági elnöki értekezlet, elnöke az Országgyqlés elnöke, tagjai az Országgyqlés állandó bizottságainak elnökei. Fontos szerepe van a parlament munkájának koordinálásában.
Bizottságok fontos szerepet játszanak az országgyqlés munkájában, különösen a döntés-elQkészítésben és ellenQrzésben. Az Országgyqlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. Az Országgyqlésnek állandó és ideiglenes bizottságai vannak. Az ideiglenes bizottság vizsgálóbizottság vagy eseti bizottság lehet



33.) AZ ORSZÁGGYpLÉS MpKÖDÉSE

Az Országgyqlés testületi szerv, hatásköreit plenáris ülésein gyakorolja: a döntéseket a plénum hozza, melyeket a bizottságok készítenek elQ.

a.) Az Országgyqlés évenként két rendes ülésszakot tart:
minden év február 1-jétQl június 15-ig, illetve szeptember 1-jétQl december 15-ig. Az ülésszak ülésekbQl, az ülés ülésnapokból áll. Az ülésszak, ezen belül az egyes ülések összehívásáról az Országgyqlés elnöke gondoskodik.

b.) Az Országgyqlés elnöke rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést hívhat össze az Alkotmányban, illetve a Házszabályban meghatározott esetekben. A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselQk 1/5-ének írásbeli kérelmére az Országgyqlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni.

c.) A köztársasági elnök az Országgyqlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal  legfeljebb 30 napra  elnapolhatja. Ez idQ alatt a képviselQk 1/5-ének írásbeli kérelmére köteles az Országgyqlést összehívni.

Az Országgyqlés ülésén a tanácskozás nyelve magyar, ülései általában nyilvánosak. A képviselQk 2/3-ának szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.
Az Országgyqlés akkor határozatképes, ha a képviselQk több mint fele jelen van.
A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a LegfelsQbb Bíróság elnöke, a legfQbb ügyész, az országgyqlési biztos, az Állami SzámvevQszék elnöke, részt vehet és felszólalhat.

Az ülést az elnök nyitja meg, ismerteti a benyújtott törvényjavaslatokat, határozati javaslatokat, jelentéseket és sürgQsségi javaslatokat. Az ülés napirendjére az elnök a Házbizottság ajánlása alapján tesz javaslatot.
Az ülés megkezdéséig a Kormány vagy legalább 15 képviselQ javaslatot nyújthat be a napirendi javaslat módosítására. Az ülést az elnök vezeti és rekeszti be. A hozzászólók sorrendjét az elnök határozza meg.
Az elnök azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejqleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire. Rendzavarás esetén az elnök az ülést határozott idQre félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad.
Az Országgyqlés általában nyílt szavazással határoz. Legalább egy képviselQcsoport kérésére nyílt szavazás esetén név szerinti szavazást kell tartani.
Az Alkotmányban, más törvényben vagy a Házszabályban meghatározott esetekben a szavazás titkosan történik. Szavazni igen -nel, nem -mel, vagy tartózkodom -mal lehet.
Az Országgyqlés ülésén elhangzottakról szó szerinti jegyzQkönyvet kell vezetni.


*Az OGY évenként két rendes ülésszakot tart:
minden év február elsejétQl június 15-ig
szeptember elsejétQl december 15-ig

A plenáris ülés az OGY leglényegesebb döntéshozó fóruma, amely jogosult gyakorolni az Alkotmány által az OGY-re ruházott hatásköröket. Az OGY plénuma fogadja el a törvényeket, dönt a politikai és személyi kérdésekben, valamint gyakorolja az OGY szervezeti és ellenQrzQ funkcióját.

A plenáris ülések rendjét az Alkotmány részletesen szabályozza.

A jogszabályok különbséget tesznek:
ciklus
ülésszak
ülés
ülésnap között

Ciklusnak nevezzük azt az idQszakot, amely két Ogy-i választás között telik el.

Az ülésszak ezzel szemben az OGY munkaideje, amely alatt gyakorolja feladatait. Évente két rendes ülésszakot tart, egy tavaszit és egy Qszit.
Az ülésszak elQtt általában a Kormány benyújtja azon törvényjavaslatainak a listáját, amelyet az adott ülésszak alatt el kíván fogadtatni, az OGY elnök pedig megtervezi az adott ülésszakra vonatkozó feladatokat.

Az ülésszak azonban nem folyamatos plenáris ülésekkel telik, a 2002-2006 ciklusban hetente, az azt megelQzQ ciklusban háromhetente ülésezett az OGY.

A parlamenti jog ülésnek nevezi tehát azt az egy-két napos idQszakot, amelyre az OGY elnöke a parlamenti plénumot összehívja. Az ülés szerkezetileg is egységesnek tekinthetQ, erre vonatkozóan fogadják el a napirendet. A Házszabály alapján az ülés ülésnapokra oszlik, így beszélhetünk hétfQi, keddi, esetleg szerdai ülésnapról.


Az üléseket az OGY elnöke hívja össze, de az alakuló ülést a köztársasági elnök.
Az OGY ülései fQszabály szerint nyilvánosak, de a köztársasági elnök, a Kormány vagy valamely képviselQ kérésére zárt ülés is elrendelhetQ.

Törvény sürgQs tárgyalásához egyszerq többség szükséges.



34.) A TÖRVÉNYJAVASLAT TÁRGYALÁSA


A törvényjavaslat az Országgyqlés hatáskörébe tartozó jogszabály megalkotására vonatkozó javaslat, amely tartalmazza a törvény javasolt szövegét és címét.
A törvényjavaslathoz indokolást kell fqzni.

a.) Általános szabályok

A törvényjavaslatot az Országgyqlés elnökénél kell benyújtani, aki ezt a parlament következQ ülésén bejelenti, és egyúttal megnevezi a kijelölt bizottságot. A köztársasági elnök, a Kormány és az országgyqlési bizottság törvényjavaslatai tárgysorozatba kerülnek, de csak akkor, ha a képviselQ által benyújtott törvényjavaslatot a kijelölt bizottság támogatja. A törvényjavaslat tárgyalására több fordulóban (ún. olvasatban) és eltérQ vitaformában kerülhet sor. Az Országgyqlés a jelentQs törvényjavaslatot két fordulóban tárgyalja meg. (elQször az elveit, majd a törvényjavaslat kidolgozott szövegét) Az Országgyqlés legtöbbször egyfordulós tárgyalást választ, ilyenkor a tárgyalás az általános vitával nyílik meg.

b.) Az általános vita
Az általános vita a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek, továbbá részletes vitára bocsáthatóságának megvitatásából áll. A vitában elsQként a törvényjavaslat elQterjesztQje kap szót. (miniszteri expozé) Ha az elQterjesztQ nem a Kormány, akkor az elQterjesztQ után a Kormány képviselQje szólalhat fel. Ezt követQen a kijelölt bizottság elQadója foglalja össze a bizottság ajánlását.

A törvényjavaslathoz módosító javaslatot az általános vita lezárásáig lehet benyújtani. A bizottsági ajánlást figyelembe véve, illetve ha további hozzászólások nincsenek, a plénum lezárja az általános vitát és dönt a törvényjavaslat további sorsáról:

Ha módosító javaslatot nem terjesztettek elQ, a törvényjavaslat elfogadásáról kell dönteni
ha módosító javaslatok érkeztek, a plénum dönt arról, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja-e. Ha nem bocsátja részletes vitára, azt az elQterjesztQ 30 napon belül, átdolgozva benyújthatja. A határidQ elmulasztása esetén a törvényjavaslatot visszavontnak kell tekinteni. Ha a plénum a törvényjavaslatot részletes vitára alkalmasnak tartja, az eljárás a részletes vitával folytatódik.


c.) A részletes vita és a törvény kihirdetése
A részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatásából áll. A részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni. A kapcsolódó módosító javaslat tartalma szerint az alap módosító javaslat továbbfejlesztése.

Az elQterjesztQ a törvényjavaslatát a zárószavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja, átdolgozásra visszakérheti.

A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról történQ szavazás következik. Szavazni csak arról a módosító és kapcsolódó módosító javaslatról kell, amely elnyerte a kijelölt bizottság jelen lévQ tagjai egyharmadának támogatását, vagy amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, illetve amelyrQl a szavazást a képviselQcsoport vezetQje kérte.
A részletes vita és a módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás után  legkorábban e szavazást követQ 5 nap elteltével  zárószavazást kell tartani a törvényjavaslat egészérQl. Az elfogadott törvényt az Országgyqlés elnöke 15 napon belül aláíratja, majd haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek. Az államfQ a kézhezvételtQl számított 15 napon belül a törvényt aláírja és a hivatalos lapban kihirdeti.


35.) A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK HELYE AZ ÁLLAMSZERVEZETBEN


1.) Az intézmény jellege:
Alkotmány III. fejezetében foglalja össze a köztársasági elnöki intézmény alapvetQ alkotmányi szabályozását.
Az Alkotmánybíróság vonatkozó döntései az államfQ alkotmányos helyzete meghatározásának konkretizálását és pontosítását végezte el.
Az államfQ pozíciója legtöbbször formális, reprezentatív természetq, politikailag pedig inkább önállóan, korlátozott hatásgyakorlást jelent.
A hatályos alkotmányi rendelkezés szerint a köztársasági elnök Magyarország államfQje, aki kifejezi a nemzet egységét és Qrködik az államszervezet demokratikus mqködése felett, továbbá a köztársasági elnök a fegyveres erQk fQparancsnoka.

2.) Az államfQi funkció:

a.) A köztársasági elnök elsQsorban klasszikus államfQi funkciókat lát el, reprezentatív és tartalék.
Reprezentatív: az állam csúcsán áll, képviseli, megjeleníti a Magyar Köztársaságot, mint állami egységet.
Tartalék: (pótlólagos, helyettesítQ) szerepét biztosító jogosítványai az államélet normális mqködésétQl eltérQ szituációkban (pl. rendkívüli és szükségállapotban) nyílnak meg.

b.) A köztársasági elnök originális és monokratikus alkotmányos szerv, amely az államszervezetben központi állami szervnek minQsül, de döntéshozatali jogkörében korlátozott. Döntéseihez túlnyomó részben a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. Az ilyen jellegq döntésekhez kapcsolódó ellenjegyzés tehát a köztársasági elnök aktusainak érvényességi kelléke.

c.) Az államfQ önálló államhatalmi ágnak minQsül. nincs más szervnek alárendelve. Semleges hatalmi helyzete következtében nem része sem a törvényhozó, sem a végrehajtó hatalomnak, a politikai erQk felett áll és közvetítQ, illetve a konfliktusokat elsimító funkciókat gyakorol.

d.) A kormányzással összefüggésben szqk körq, elsQsorban olyan kinevezési és kezdeményezési jogosítványokat gyakorol, amelyek a kormányzás személyi összetételének meghatározásához, illetve a kormányzati döntéshozatalhoz kapcsolódnak. A miniszterelnök személyére tett javaslat során korlátozott mérlegelési lehetQsége van: maga dönthet arról, hogy kit jelöljön kormányfQnek.

3.) A köztársasági elnök sérthetetlensége
Az Alkotmány rögzíti, hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Sérthetetlensége a köztársasági elnök alkotmányjogi jogállásának része. A köztárasági elnök személyének büntetQjogi védelmét külön törvény biztosítja.


*A köztársasági elnököt az OGY 5 évre választja. Megválasztható minden 35. életévét betöltött, választójoggal rendelkezQ magyar állampolgár. E tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
A választást a jelölés elQzi meg. A jelölés érvényességéhez az OGY legalább 50 tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az OGY elnökénél a szavazás elrendelése elQtt kell benyújtani. Minden tag, csak egy jelöltet állíthat. Megválasztása legfeljebb 3 fordulós.

Magyarország államfQje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és Qrködik az államszervezet demokratikus mqködése felett. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség fQparancsnoka.
Jogállását az Alkotmány rögzíti. Független minden hatalmi ágtól.
Klasszikus jogosítvány a fQparancsnoki tisztség, amelyet a legtöbb állam alkotmánya az államfQnek delegál. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a köztársasági elnök fQparancsnoki funkciója az elnök alkotmányjogi jogállásának része, és nem a Magyar Honvédségben viselt rang vagy beosztás. A fegyveres erQk fQparancsnoka a fegyveres erQkön kívül áll, azoknak irányítója és nem vezetQje.

A köztársasági elnök:
képviseli a magyar államot
nemzetközi szerzQdéseket köt a MK nevében
megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket
kitqzi az országgyqlési képviselQk, a helyi önkormányzati képviselQk és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás idQpontját
részt vehet és felszólalhat az OGY és az országgyqlési bizottság ülésein
népszavazást kezdeményez
kinevezi és felmenti az államtitkárokat
kinevezi és felmenti az MNB elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat
gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát
dönt az állampolgársági ügyekben

Hatásköreinek csoportja:
klasszikus államfQi jellegq
egyes hatalmi ágak mqködésével kapcsolatos
kormánnyal kapcsolatos feladatok


36.) A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGBÍZATÁSA

A köztársasági elnök megbízatása

A köztársasági elnök megbízatása a választással jön létre. A parlament a köztársasági elnököt 5 évre választja, egyszer lehet újraválasztani. A választás jelölésbQl és szavazásból áll. Köztársasági elnökké minden választójoggal rendelkezQ magyar állampolgár választható, aki a választás napjáig a 35. életévét betöltötte.
A választást a jelölés elQzi meg. A jelölés joga az országgyqlési képviselQket illeti meg. Valamely személy jelölésének érvényességéhez az Országgyqlés legalább 50 tagjának írásbeli ajánlása szükséges. Az Országgyqlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat.

Az Országgyqlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. Az elsQ szavazás alapján megválasztott köztárasági elnök az, aki a képviselQk 2/3-ának szavazatát elnyeri. Ha az elsQ szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, új jelölésre kerül sor. A második szavazásnál ugyancsak 2/3-a szavazat szükséges.
Ha ez is eredménytelen, harmadszori szavazást kell tartani, de ekkor már csak az a két jelölt indulhat, aki a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapta. Az lesz a köztársasági elnök, aki a szavazatok többségét elnyerte. A szavazási eljárást legfeljebb 3 napon egymásra következQ nap alatt be kell fejezni.

A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetQleg a megbízás idQ elQtti megszqnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követQ 8. napon lép hivatalába, melyet megelQzQen az Országgyqlés elQtt esküt tesz.
A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha az államfQ megbízatása valamely okból idQ elQtt megszqnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyqlés elnöke gyakorolja, azonban csak korlátozott jogkörben helyettesítheti az államfQt.

A megbízatás megszqnése:

az 5 év lejártával
a köztársasági elnök halálával
a feladatkör ellátását 91 napon túl lehetetlenné tevQ állapottal
összeférhetetlenség kimondásával
a köztársasági elnök lemondásával
az elnöki tisztségtQl való megfosztással. (törvénysértés esetén)



37.) A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE (az Országgyqléssel kapcsolatos feladat- és hatáskör kivételével)


1.) A magyar állam képviselete
Az alaptörvény rendelkezése szerint a köztársasági elnök képviseli a magyar államot.
Az államfQ az állam egységét jeleníti meg, és elsQsorban protokolláris feladatokat lát el. (reprezentatív funkció)

2.) A köztársasági elnök külügyi jogosítványai
Az államfQ a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerzQdéseket köt. ElQkészítését a Kormány végzi, ezáltal a felelQsséget is viseli. Ha a szerzQdés tárgya a parlament hatáskörébe tartozik, a szerzQdés megkötéséhez az Országgyqlés elQzetes hozzájárulása szükséges. A köztársasági elnök megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket. A köztársasági elnök külügyi jogosítványai ellenjegyzéshez kötöttek.

3.) A köztársasági elnök kinevezési jogköre

Kinevezi és felmenti:
az államtitkárokat,
a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és
az egyetemi tanárokat

Megbízza és felmenti:
az egyetemek rektorait

Kinevezi és elQlépteti:
a tábornokokat

MegerQsíti tisztségében:
a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.

A miniszterelnök javaslatára:
kinevezi és felmenti a minisztereket,

A LegfelsQbb Bíróság elnökének javaslatára:
kinevezi a LegfelsQbb Bíróság elnökhelyetteseit, a hivatásos bírákat,

A legfQbb ügyész javaslatára:
a legfQbb ügyész helyetteseit.

A kinevezési jog gyakorlásához ellenjegyzés szükséges.

4.) A köztársasági elnök kitüntetési jogköre
Adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket.
Az államfQ kitüntetési joga ellenjegyzéshez kötött.

5.) A köztársasági elnök kegyelmezési jogköre
Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. Jogosult a végrehajtási kegyelem és az eljárási kegyelem nyújtására, valamint a büntetett elQélethez fqzQdQ hátrányok alóli mentesítésére.
Az egyéni kegyelem egyetlen, konkrétan meghatározott természetes személy ügyében adható, a közkegyelem (amnesztia) a bqncselekmények fajtái, a kiszabott büntetés nemei vagy mértéke szerint megjelölt csoportra vonatkozó általános szabályozás, amit az Országgyqlés törvénnyel rendel el.
Az egyéni kegyelmezési jog gyakorlása az igazságügy miniszter ellenjegyzéséhez kötött.

Egyéb jogosítványai: dönt az állampolgársági ügyekben, népszavazást kezdeményezhet és kitqzi az országos népszavazás idQpontját, dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.

*A köztársasági elnök hatáskörei más szempont szerint is csoportosíthatóak:
ellenjegyzéshez kötött
ellenjegyzéshez nem kötött hatáskör

A köztársasági elnök hatásköreinek többsége miniszteri vagy miniszterelnöki ellenjegyzéshez kötött. Ez azt jelenti, hogy a köztársasági elnök aktusa csak akkor válik érvényessé, ha azt az illetékes kormánytag is aláírta. Az ellenjegyzés intézményének az az oka, hogy a köztársasági elnök nem tartozik politikai felelQsséggel tetteiért, hanem azt a kormánytagok viselik helyette. Így a miniszterelnök, vagy az illetékes miniszter az ellenjegyzéssel átvállalja a felelQsséget a köztársasági elnöktQl. Ennek megfelelQen például az igazságügyi miniszter ellenjegyzi az egyéni kegyelmet, a belügyminiszter az állampolgárság megadását.

A hatáskörök más része nem igényelnek ellenjegyzést, ebbe a körbe tartozik a magyar állam képviselete, a választások kitqzése, továbbá azok a hatáskörök, amelyek észrevételt, javaslatot, kezdeményezést tartalmaznak.
A köztársasági elnök olyan aktusai, amelyet törvény alapján hoz meg, akkor igényelnek miniszteri ellenjegyzést, ha felmerül a politikai felelQsség átvállalásának szükségessége.

- Kérdés lehet!
Mit jelent az ellenjegyzéshez kötöttség?
Válasz: A politikai felelQsséget az ellenjegyzést végzQ személy átvállalja, tehát felelQsségre az vonható, aki az ellenjegyzést teszi. Mivel a köztársasági elnök semleges hatalmi ág, emiatt van erre szükség. Ellenjegyzés nélkül nem is érvényes a döntése.
Hol nem kell ellenjegyzés?
Válasz: Bíró kinevezése. Az összes többi jogkör ellenjegyzéshez kötött.

A köztársasági elnök hatáskörei közül kiemelést érdemel a relatív vétójog gyakorlása. Amennyiben a köztársasági elnök nem ért egyet egy elfogadott törvénnyel, vagy annak valamely rendelkezésével, akkor a kihirdetésre nyitva álló 15 napos (sürgQsségi kérelem esetén 5 napos) határidQn belül megfontolásra visszaküldheti az OGY-nek. Ez a vétójog azért relatív, mert ha az OGY megerQsíti a törvényt, akkor a köztársasági elnök köteles azt kihirdetni.


38.) A KORMÁNY JELLEGE


A Kormány alkotmányos szerv, feladata magából az Alkotmányból adódik, az alkotmányjogilag konstituált államhatalom lényeges részének birtokosa. A Kormány önálló államhatalmi ágnak minQsül, nincs más szervnek alárendelve.
A Kormány a hatályos Alkotmány szerint a végrehajtó hatalom kizárólag letéteményese és az Országgyqlésnek felelQs gyakorlója.
A Kormány testületi szerv, miniszterelnökbQl és miniszterekbQl áll. A miniszter minisztérium élén álló miniszter, illetve tárca nélküli miniszter lehet. A miniszterek között nincs státuszbeli különbség, egyenlQ jogaik vannak, azonos felelQsséget viselnek a Kormány munkájáért.

A Kormány tevékenységét tekintve egyrészt kormányzati, másrészt végrehajtó-rendelkezQ tevékenységet végzQ, központi közigazgatási szerv. A Kormány részt vesz a kormányzásban, legfelsQ fokon irányítja és szervezi a törvények és más parlamenti döntések végrehajtását biztosító közigazgatási szervezet munkáját.
A Kormány miniszterelnöki elvq kormányként definiálható, azaz a Kormány mqködésében a miniszterelnöknek van meghatározó szerepe: Q tekinthetQ a végrehajtó hatalom vezetQ egyéniségének, aki személyében viseli a Kormány politikájáért való felelQsséget, meghatározó szerepe van a Kormány programjának és személyi összetételének kialakításában.

A Kormány nem alárendelt szerve az Országgyqlésnek, mivel önálló, az Alkotmányban biztosított feladat- és hatásköre van széles döntési kompetenciával.
A Kormány a végrehajtó hatalom kizárólag letéteményese, de nagyrészt a parlamenti döntéseket hajtja végre, ugyanakkor meghatározó szerepe van az Országgyqlés munkájának alakulásában is.
A Kormány és az Országgyqlés viszonyát a bizalmi és felelQsségi viszony határozzák meg.


39.) A KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS MEGBÍZATÁSÁNAK MEGSZpNÉSE

A Kormány megalakulása

Megalakulása egy folyamat, mely a miniszterelnöki tisztség betöltésével kezdQdik. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyqlés tagjai többségének szavazatával választja meg. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyqlés nyílt szavazással egyszerre határoz.

A Kormány megalakulása a miniszterek kinevezési eljárásával folytatódik. A minisztereket a már megválasztott miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A Kormány megalakulásának folyamata a miniszterek kinevezésével fejezQdik be.
A Kormány megbízatása a megalakulásával kezdQdik és megbízatásának megszqnéséig tart.

A Kormány megbízatásának megszqnése:
újonnan megválasztott Országgyqlés megalakulásával
a miniszterelnök, illetQleg a Kormány lemondásával
a miniszterelnök halálával
a miniszterelnök választójogának elvesztésével
a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával,
ha az Országgyqlés a miniszterelnöktQl a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ.

*Az új OGY alakuló ülésével a Kormány megbízatása megszqnik, és az új Kormány megalakulásáig jogköreinek gyakorlását az Alkotmány korlátozza. Az ügyvezetQ Kormány nem köthet nemzetközi szerzQdést, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazására, halaszthatatlan esetben alkothat, és ez idQ alatt a miniszterelnök nem tehet javaslatot miniszter kinevezésére vagy felmentésére.

Mivel a Kormány mqködése a miniszterelnök személyéhez kötött, annak lemondása vagy halála, választójogának elvesztése vagy összeférhetetlenségének megállapítása az egész Kormány megbízatásának megszqnését eredményezi. Korábbi szabályozás szerint, a miniszterelnök 30 napos határidQvel mondhatott le tisztségérQl, de a 2004-ben hivatalban lévQ miniszterelnök lemondásakor vita robbant ki a határidQrQl, ezért az AB megsemmisítette a lemondási határidQt.

Megszqnik a Kormány megbízatása sikeres konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén is. Konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtására az Ogy-i képviselQk 1/5-e jogosult, a miniszterelnöknek jelölt személy megnevezésével (ezért tekinthetQ az indítvány konstruktívnak), és amennyiben azt a képviselQk abszolút többsége támogatja, a Kormány megbízatása ipso iure megszqnik, és a miniszterelnöknek jelölt személy hivatalba lép.

Szükséges elhatárolni a bizalmi szavazástól. A bizalmi szavazást a Kormány kezdeményezheti  önállóan vagy elQterjesztéshez kapcsoltan- a Kormány politikájának megerQsítése céljából. Amennyiben a Kormány nem kap bizalmat, köteles lemondani. A bizalmi szavazásnak tehát más a kezdeményezQje, a célja, és a joghatása, mint a konstruktív bizalmatlansági szerzQdésnek.



40.) A KORMÁNYRA VONATKOZÓ FELELPSSÉGI SZABÁLYOK

1.) A Kormány megbízatása
az Országgyqlés bizalmától függ. Az Országgyqlés a Kormánnyal kapcsolatosan elQször a miniszterelnök megválasztásakor és a kormányprogramról való döntéskor nyilvánítja ki, hogy bízik a miniszterelnökben. Ez a bizalom összekapcsolódik a felelQsség intézményével.

2.) Az Alkotmány megkülönbözteti a Kormány, mint testület, valamint a Kormány tagjainak felelQsségét.
A Kormány mqködéséért az Országgyqlés felelQs, munkájáról rendszeresen köteles beszámolni az Országgyqlésnek.
A Kormány tagjai a Kormánynak és az Országgyqlésnek felelQsek, tevékenységükrQl kötelesek a Kormánynak és az Országgyqlésnek beszámolni.
E felelQsség egyfelQl a Kormány és a Kormány tagjainak beszámolási kötelezettségében, másfelQl a konstruktív bizalmatlanság indítvány intézményében testesül meg.
E szabályozásból látható, hogy a Kormányon belül érvényesül a reszort elve és a kollegialitás elve.
A reszort elv: a miniszterek önállóan gyakorolják feladat- és hatáskörüket, ezért egyénileg felelQsek.
A kollegialitás elve: a Kormány tagjai nem csak saját reszortjukért, hanem a Kormány testületi mqködéséért is felelQsséggel tartoznak.

3.) A felelQsség viselésének szabályai
aszerint alakulnak, hogy politikai vagy jogi felelQsség érvényesítésérQl van-e szó.
A politikai felelQsség olyan kötelezettséget jelent, amelynek alapján a Kormány, illetve tagjai tevékenységükrQl, intézkedéseikrQl, mulasztásaikról kötelesek számot adni az Országgyqlésnek és ezekért viselniük kell a következményeket (szankciókat).
A jogi felelQsség esetében a Kormány és tagjai csak tevékenységük (mulasztásuk) jogszerqségéért, a jogszabályok elQírásai betartásáért viselik a felelQsséget.
A miniszterek az általános jogi felelQsségi szabályok szerint vonhatók felelQsségre.
A politikai felelQsség érvényesítésére az Országgyqlés jogosult.

4.) A politikai felelQsséggel kapcsolatban különbséget kell tenni a Kormánnyal, vagy a Kormány tagjaival szemben.
Kormánnyal szembeni politikai felelQsség érvényesítésének legerQsebb eszköze a bizalmi szavazás intézménye. Funkciója, hogy egyértelmqvé tegye, vajon a Kormány élvezi-e a parlamenti többség bizalmát, vagy az megrendült. A bizalmi szavazás kezdeményezése kiindulhat az OrszággyqléstQl, illetve magától a Kormánytól is. Ha ezt a parlament részérQl vetik fel, akkor az országgyqlési képviselQk legalább 1/5-e a miniszterelnökkel szemben írásban bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Ez a bizalmatlansági indítvány konstruktív, mivel ilyen indítványt csak a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével együtt lehet csak benyújtani.
A bizalmatlansági indítvány mindig a Kormány egészét érinti. Ha a bizalmatlansági indítvány alapján az országgyqlési képviselQk többsége kifejezi bizalmatlanságát, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. Ezt követQen az új miniszterelnök javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a miniszterek személyére. A bizalmatlansági vitát és az errQl való szavazást legkorábban a beterjesztéstQl számított 3 nap után, legkésQbb 8 napon belül kell megtartani.

5.) A bizalom fennállására irányuló kérdést a Kormány is felvetheti, kétféle formában:

Amikor a Kormány bizalmi szavazást javasol az Országgyqlésnek, ha úgy érzi, csökken a parlamenti többség által adott támogatás.
Amikor a Kormány azt javasolja az Országgyqlésnek, hogy az általa benyújtott elQterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen. Ha a Kormány az elQterjesztése kapcsán kéri a bizalmi szavazást, akkor azt juttatja kifejezésre, hogy feladatát csak az elQterjesztésnek megfelelQ országgyqlési döntés esetében képes ellátni. Ha a parlamenti többség az elQterjesztést leszavazza, akkor egyúttal meg is buktatja a Kormányt.
Ha a Kormány által kért bizalmi szavazás során az Országgyqlés az igényelt támogatást nem adja meg, a Kormány köteles lemondani.
Tehát: A bizalmatlansági indítvány elfogadása önmagában megszqnteti a Kormány megbízatását, a Kormány részérQl kért bizalmi szavazás negatív eredménye esetén pedig a Kormánynak kötelessége a lemondás.

6.) A miniszterek egyéni felelQssége

A miniszterekkel szemben a parlament közvetlenül nem alkalmazhatja a bizalmatlansági indítványt és a Kormány  mint testület  sem válthatja le a minisztereket. A miniszterek megbízatása ténylegesen a miniszterelnöktQl függ, csak Q javasolhatja felmentésüket a köztársasági elnöknek.


41.) A KORMÁNY VÉGREHAJTÓ-RENDELKEZP ÉS SZERVEZP TEVÉKENYSÉGE

Az általános végrehajtó-rendelkezQ és szervezQ tevékenység területén a Kormány feladat- és hatásköre jóval szélesebb, és tulajdonképpen felöleli a kormányzati végrehajtó hatalom teljes tevékenységét, ennek irányítását és szervezését.

Fenti tevékenység körében a Kormány az alábbi feladat- és hatásköröket gyakorolja:

a.) Normaalkotó tevékenysége során végrehajtási rendeleteket adhat ki, továbbá normatív határozatot is hozat.

b.) Jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül a felügyelete alá vonni, erre külön szerveket létesíthet. (kormánybizottságok, kabinet, kollégium, tanácsadó testület)

c.) Az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetQleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik.

d.) Legfontosabb irányítási-szervezési feladatai:

biztosítja a törvények végrehajtását
irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket
meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait
a szakminiszter, a fQvárosi, a régiók közigazgatási hivatal vezetQje útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenQrzését, javaslatot terjeszt az Országgyqléshez az Alkotmánnyal ellentétesen mqködQ helyi képviselQ-testület feloszlatására
irányítja a fegyveres erQk, a rendQrség és a rendészeti szervek mqködését
külsQ fegyveres csoportoknak Magyarország területére történQ váratlan betörése esetén a támadás elhárítására azonnal intézkedni köteles
veszélyhelyzetben a Kormány az Országgyqlés felhatalmazás alapján egyes törvények rendelkezéseitQl eltérQ rendeleteket és intézkedéseket hozhat
a Kormány feladatai ellátása során együttmqködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.

*A Kormány Alkotmányban rögzített feladataiból kiolvasható, hogy alapvetQen kettQs szerepet tölt be. EgyfelQl végrehajtó hatalom letéteményese, és ennek keretében biztosítja a törvények végrehajtását és védi az alkotmányos rendet, másfelQl a közigazgatás csúcsszerve, amely irányítja a minisztériumok és más alárendelt szervek mqködését, továbbá meghatározza az egyes ágazati kérdések mqködését (tudomány, kultúra, szociális- és egészségügyi stb.).

A Kormány feladatai ellátása érdekében rendeletet alkothat, amely azonban törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeletalkotási joga veszélyhelyzetben és megelQzQ védelmi helyzetben felerQsödik, ebben az esetben ugyanis a Kormány eltérhet a törvények rendelkezéseitQl, illetve felfüggesztheti azok alkalmazhatóságát.
A veszélyhelyzetben alkotott rendelet nem korlátozhat korlátozhatatlan alapjogokat, nem függesztheti fel az Alkotmány alkalmazását, és nem érintheti az Alkotmánybíróság mqködését.



42.) A KORMÁNY MpKÖDÉSE

a.) A Kormány feladat- és hatáskörét a miniszterelnök vezetésével testületként gyakorolja. A testületi jelleg abban jut kifejezésre, hogy a Kormány testületként irányít, végrehajt, ellenQriz és utasíthatja tagjait, valamint a Kormányt, mint testületet illeti meg a törvénykezdeményezési jog, rendeletalkotás és a határozathozatal.
A Kormány rendszeresen  általában hetenként  tart ülést, amelyek féléves idQtartamra meghatározott, ütemezett munkaterv alapján folynak. A Kormány ülése a benyújtott elQterjesztések, jelentések megtárgyalásából és döntések meghozatalából, szóbeli konzultációkból és bejelentésekbQl áll.

b.) A Kormány feladatkörében rendeletet bocsát ki, egyedi és normatív határozatot hoz, irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el. Rendelete jogszabály.

c.) A Kormány meghatározott feladatok ellátására kabinetet, kormánybizottságot, kollégiumot, tanácsadó testületet, szakértQi bizottságot hoz létre, kormánybiztost nevez ki. A Kormány testületi mqködésével kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal látja el.

*A Kormány mqködésére vonatkozó szabályokat a Kormány ügyrendjérQl szóló 1088/1994 (IX.20.) Korm. határozat állapítja meg. Ennek alapján a Kormány testületi szerv, amely rendszeresen ülésezik.
A Kormány az ülésén elQterjesztéseket és jelentéseket vitat meg.

Az elQterjesztés a Kormány döntésének kezdeményezése, amely irányulhat jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszközének kibocsátására, valamint törvényjavaslat vagy határozati javaslat benyújtására az OGY-nek.
ElQterjesztés benyújtására jogosultak a kormánytagok, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a kormánybiztosok, feladatkörében a KSH elnöke és az országos hatáskörq szervek vezetQi, valamit azok a személyek, akiket erre a kormány vagy a miniszterelnök elQzetesen felhatalmazott.

A jelentés a Kormány tájékoztatása a döntést nem igénylQ ügyekben.
A Kormány mqködését segíti az államtitkári értekezlet és az egyes kormánykabinetek.

Az államtitkári értekezlet a Kormány szakmai döntés- elQkészítQ szerve, amely megtárgyalja a kormányhoz benyújtott elQterjesztéseket és jelentéseket.

A kormánykabinet szintén döntés-elQkészítQ szerv, amelyben az adott kérdésben érintett miniszterek fejthetik ki véleményüket. A kabinetek száma és összetétele többször változott, jelenleg van:
Társadalompolitikai Kabinet
Gazdasági Kabinet
Nemzetbiztonsági Kabinet
Európai Ügyek Kabinetje
Fejlesztéspolitikai Kabinet
Vidékpolitikai Kabinet

A Kormány ülésének napirendjére csak abban az esetben lehet napirendi pontot felvenni, ha azt az államtitkári értekezlet és az illetékes kormánykabinet megvitatta. EttQl a miniszterelnök eltérQen rendelkezhet. A Kormány ülésein a Kormány tagjai és az állandó meghívottak vehetnek részt (kabinetfQnök, kormányszóvivQ). A kormányülés döntését a miniszterelnök mondja ki, és írja alá, azonban a döntést a Kormány hozza meg szótöbbséggel és nem a miniszterelnök. A Kormány üléseirQl összefoglaló készül.



43.) AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG JELLEGE


Az Alkotmánybíróság 11 tagból  köztük elnökbQl és helyettes elnökbQl  álló, az Alkotmány által konstituált testületi szerv, az alkotmányvédelem legfQbb szerve. Az Alkotmánybíróság alapvetQ rendeltetése tehát az alkotmányossági szempontoknak az államszervezet egészében való érvényesítése.

Alkotmányvédelmi funkciója érvényesülésének fontos garanciáját jelenti, hogy határozatai mindenkire nézve kötelezQ (erga omnes) hatályúak, másrészt, hogy az Alkotmánybíróság tagjai függetlenek. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság kötve van a hatályos Alkotmányhoz: nem vizsgálhatja felül és nem semmisítheti meg az Alkotmány egyetlen rendelkezését sem, hatásköre nem terjed ki az Alkotmány szabályainak módosítására, megváltoztatására.

Az Alkotmánybíróság jellegzetesen precedensbíróság: az egyszer kimondott jogelvek mindenkit kötik mindaddig, amíg azoktól kifejezetten el nem határolódik, és ki nem nyilvánítja, hogy a jövQben más elvi alapról kiindulva végzi ítélkezQ tevékenységét.
Egyedüli és egyfokozatú, sui generis jogintézmény, amely önálló testületként, önálló költségvetéssel mqködik.

Funkciójának maradéktalan ellátása érdekében önállóságát és függetlenségét azok a szabályok is biztosítják, amelyek az Alkotmánybíróság tagjainak jogállását körvonalazzák: az alkotmánybírák választására, összeférhetetlenségére, mentelmi jogára és megbízatásuk megszqnésére vonatkoznak.

* Az Alkotmánybíróság helye és szerepe a magyar jogrendszerben:
Helye:
Az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályokat az Alkotmány IV. fejezetének 32/A. §-a, az alaptörvény más rendelkezései, az Alkotmánybíróságról szóló 1989.évi XXXII. tv. (Abtv.), illetve az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg, amelyet az Országgyqlés  az Alkotmánybíróság javaslatára  törvényben határoz meg. Az Alkotmánybíróság szervezetérQl és mqködésérQl szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk 2/3-ának szavazata szükséges.

Az Alkotmánybíróság nem épül be az igazságszolgáltatási szervezetbe, egyedüli és egyfokozatú jogintézmény, amely önálló testületként, önálló költségvetéssel mqködik.
Fellebbezésnek nincs helye.
-elQzetes normakontroll, utólagos normakontroll, nemzetközi szerzQdésbe ütközés vizsgálatára vonatkozó hatáskör vizsgálata.

Szerepe:
-Az Alkotmánybíróság 11 tagból /köztük az elnökbQl és a helyettes elnökbQl/ álló, az Alkotmány által megalapított testületi szerv.
-Az alkotmányvédelem legfQbb szerve.
-AlapvetQ rendeltetése az alkotmányossági szempontoknak az államszervezet egészében való érvényesítése.
-Határozatai mindenkire nézve kötelezQ hatályúak.
-Tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmány és az alkotmányos jogszabály alapján hozzák meg.
-Kötve van a hatályos Alkotmányhoz
-Precedens bíróság
-Egyedüli és egyfokozatú jogintézmény, amely önálló testületként, önálló költségvetéssel mqködik



44.) AZ ALKOTMÁNYBÍRÁK MEGBÍZATÁSA

1.) Tagjait az Országgyqlés 2/3-os többséggel 9 évre választja.

Pozitív feltételek:
jogi végzettség
büntetlen elQéletq
magyar állampolgár
45. életévét betöltötte
kiemelkedQ tudású elméleti jogász, vagy
legalább 20 évi szakmai gyakorlattal rendelkezQ olyan jogász, aki a szakmai gyakorlatot az állam- és jogtudományi végzettséghez kötött munkakörben töltötte le.

Negatív feltételek:
- aki a választást megelQzQ 4 évben a Kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt
aki vezetQ államigazgatási tisztséget töltött be.

Tagjaira az Országgyqlésben képviselettel rendelkezQ pártok képviselQ csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölQ bizottság (jogi, gazdasági és igazságügyi) tesz javaslatot. Az általuk javasolt személyeket az Országgyqlés illetékes állandó bizottsága meghallgatja. Alkotmánybíró az a jelölt lesz, aki a képviselQk szavazatainak 2/3-át megkapja. A szavazás titkos. A megválasztott alkotmánybíró a hivatalba lépése alkalmával az Országgyqlés elQtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt.

2.) Összeférhetetlenség
- nem lehet országgyqlési és önkormányzati képviselQ
más állami szervnél nem tölthet be tisztséget,
érdekképviseleti szervnél vezetQ tisztséget,
nem lehet párt tagja
politikai tevékenységet nem folytathat
tudományos, oktató, irodalmi és mqvészeti tevékenység kivételével más keresQ foglalkozást nem folytathat.

3.) Mentelmi jog
Az Alkotmánybíróság tagja az országgyqlési képviselQvel azonos mentelmi jogot élvez, megilleti mind a felelQsségmentesség, mind pedig a sérthetetlenség.
Az Alkotmánybíróság tagja nem vonható felelQsségre a hivatása teljesítése során kifejtett véleménye és szavazása miatt.
Az alkotmánybírák mentelmi joga képviselQkével azonos. Nem vonható felelQsségre szavazata és a hivatalos tevékenysége során kifejtett véleménye miatt (felelQtlenség), továbbá a mentelmi jog felfüggesztéséig a tettenérés kivételével nem lehet vele szemben eljárást kezdeményezni és kényszerintézkedést foganatosítani (sérthetetlenség).

4.) Az alkotmánybírói tisztség megszqnése
70. életévének betöltése
a megbízatási idQtartam  9 év  letelte
halál
lemondás
összeférhetetlenség
felmentés  fel nem róható okból nem képes eleget tenni feladatainak
kizárás  aki önhibájából egy évig nem vesz részt az AB munkájában.

Felmentésre akkor kerül sor, ha az alkotmánybíró neki fel nem róható okból nem tudja feladatait ellátni.
A kizárásnak két esete van:
Opcionális kizárás-, ha az alkotmánybíró nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, vagy abban hamis adatot közöl, illetve ha jogerQs ítéletben megállapított bqntettet követ el, vagy tisztségére egyéb módon méltatlannál válik. Ezekben az esetekben teljes ülés dönti el, hogy kizárja-e vagy sem.
KötelezQ kizárás-, ha az alkotmánybíró egy évig nem vesz részt az Alkotmánybíróság munkájában vagy egy éven belül nem teljesíti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét.

Az alkotmánybírák maguk közül titkos szavazással 3 évre elnököt és helyettes elnököt választanak.

Az Alkotmánybíróság elnöke:
összehangolja az Alkotmánybíróság tevékenységét
összehívja és vezeti az Alkotmánybíróság teljes ülését
képviseli az Alkotmánybíróságot az OGY és más szervek elQtt
munkáltatói és fegyelmi jogokat gyakorol az Alkotmánybíróság Hivatalának alkalmazottai tekintetében
45.) AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZERVEZETE

1.) Teljes ülés
A teljes ülés az Alkotmánybíróság legfQbb testületi szerve, mely az Alkotmánybíróság összes tagjából áll. Tagjai szavazati joggal vesznek részt. A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon az Alkotmánybíróság legalább 8 tagja  köztük az elnök  jelen van. A teljes ülés döntéseit zárt ülésen, szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.

2.) A háromtagú tanácsok
A háromtagú tanácsok összetételérQl határozott idQtartamra a teljes ülés dönt. Ülésén az elQadó alkotmánybíró elnököl. A tanács akkor határozatképes, ha ülésén mindhárom tag jelen van.

3.) Az Alkotmánybíróság elnöke
Az elnököt az Alkotmánybíróság tagjai  teljes ülésen  maguk közül 3 évre választják. Akadályoztatása esetén feladatait a helyettes elnök látja el, akit szintén az alkotmánybírák a teljes ülésen választanak meg.

4.) Az állandó bizottságok
Az állandó bizottságok a teljes ülés és az Alkotmánybíróság elnöke döntés-elQkészítQ, illetQleg a teljes ülés és az elnök átruházott hatáskörben döntéshozó testületei. Tagjait az Alkotmánybíróság elnökének javaslatára az alkotmánybírák közül 3 évre jelöli ki a teljes ülés.

5.) Az Alkotmánybíróság hivatala
A hivatali apparátus ellátja az ügyvitel és elQkészítés teendQit. Az Alkotmánybíróság fQtitkárának személyérQl teljes ülés dönt. A fQtitkár az Alkotmánybíróság elnökének irányítása alatt végzi tevékenységét.

*Az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom (tárgyi feltételek hiányában üléseit Budapesten tartja).

* Az Alkotmánybíróság szervezete
Teljes ülés: az AB legfQbb testületi szerve, amely az összes tagjából áll. Tagjai szavazati joggal vesznek részt az Alkotmánybíróság teljes ülésén. Akkor határozatképes, ha azon legalább 8 tagja (köztük az elnök) jelen van. Döntéseit zárt ülésen, szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Jelen lehet és felszólalhat a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Ogy. elnöke, a LB elnöke, a legfQbb ügyész, az igazságügy-miniszter és az indítványozó.
3 tagú tanács: ülésén az elQadó alkotmánybíró elnököl. Akkor határozatképes, ha ülésén mindhárom tag jelen van. Döntéseit zárt ülésen, szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
AB elnöke: teljes ülésen a tagok maguk közül 3 évre választják meg, és e tisztségre több alkalommal is újraválasztható. Feladatait akadályoztatása esetén a helyettes elnök látja el.
Állandó bizottságok: a teljes ülés és az AB elnöke döntés-elQkészítQ, illetve a teljes ülés és az elnök átruházott hatáskörben döntéshozó testületei. Tagjait a teljes ülés maguk közül 3 évre jelöli ki.
AB hivatala: az alkotmánybíróságot szqk létszámú hivatali apparátus segíti, amely ellátja az ügyvitel és elQkészítés teendQit. Az AB fQtitkárának személyérQl a teljes ülés dönt. A fQtitkár az AB elnökének irányítása alatt végzi tevékenységét.



46.) AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELJÁRÁSA

Az Alkotmánybíróság indítvány alapján vagy hivatalból jár el.

1.) Az indítványozásra vonatkozó szabályok:

Az Alkotmánybíróság általában az arra jogosult indítványa alapján jár el.
Hivatalból eljárhat a jogszabály, illetQleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének nemzetközi szerzQdésbe ütközése, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés esetén.
Írásbeli indítványt közvetlenül az Alkotmánybíróságnál kell elQterjeszteni.
Az ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia, hivatkozva az Alkotmány sérelmezett rendelkezésére.
Az indítványozó azonos tartalmú indítványt ismételten csak akkor terjeszthet elQ, ha az elQzQ kérelem alapjául szolgáló okok jelentQs mértékben megváltoztak.
Az Alkotmánybíróság elnöke a nem jogosult által elQterjesztett indítványt megküldi az indítványozásra jogosult szervnek, a nyilvánvalóan alaptalan indítványt pedig elutasítja.

2.) Az eljáró szervek:
Az Alkotmánybíróság teljes ülésben vagy háromtagú tanácsban jár el.

a.) teljes ülés dönt:
az alkotmányellenesség elQzetes vizsgálata körébe sorolt ügyekben
a törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálata, valamint nemzetközi szerzQdésbe ütközésének vizsgálata során
az Alkotmánybíróság tagjainak mentelmi, összeférhetetlenségi ügyében, valamint a megbízatás alóli felmentése, illetve kizárása ügyében
az Alkotmánybíróság ügyrendjérQl szóló törvényjavaslat megalkotásában.


b.) Háromtagú tanács jár el:
a törvény kivételével a jogszabály, és az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata, valamint nemzetközi szerzQdésbe ütközésének vizsgálata során
az alkotmányjogi panasz elbírálásakor
a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése ügyében
a felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése esetében.


3.) Az eljárás fQbb szabályai és az Alkotmánybíróság döntései:

Az Alkotmánybíróság kizárólag a rendelkezésére álló iratok alapján, szükség esetén személyes meghallgatással, valamint szakértQ bevonásával folytatja le a bizonyítási eljárást. A kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésére bocsátani.
Az eljárás illeték- és költségmentes. A szavazásban kisebbségben maradt alkotmánybíró eltérQ álláspontját különvélemény formájában írásba foglalhatja. A döntés érdemével egyetértQ alkotmánybíró a többségtQl eltérQ és az ülés által megvitatott indokait párhuzamos indokolás formájában írásba foglalhatja.
Az Alkotmánybíróság határozatát és végzését kézbesítés útján közli az indítványozóval, egyúttal az Alkotmánybíróság hivatalos lapjában közzéteszi. Döntése ellen fellebbezésnek nincs helye.

*FQszabály szerint más eljárási kódex nem vonatkozik az Alkotmánybíróság eljárására, ez alól kivétel, hogy a bírák kizárása, az anyanyelv használata és a jogi képviselet tekintetében a Pp. szabályai az irányadóak.

Az Alkotmánybírósági eljárást bárki kezdeményezheti, vannak azonban olyan hatáskörök, melyeket az Alkotmánybíróság csak az Abtv-ben megjelölt személy vagy szerv kezdeményezésére gyakorol.
Az Alkotmánybíróság hivatalból is eljárhat (nemzetközi szerzQdésbe ütközés vizsgálata, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés).
Az Alkotmánybíróság eljárása illetékmentes, az eljárásból eredQ költségeket csak a bizonyítottan rosszhiszemq indítványozóknak lehet felszámolni.

Az Alkotmánybíróság ügyrendje alapján az eljárás 3 fQ részre oszlik. Az elsQ rész a fQtitkári elQkészítQ eljárás, amely során születik meg a döntés arról, hogy az indítvány alkalmas-e az Alkotmánybíróság eljárására. Amennyiben az Alkotmánybírósághoz olyan indítvány érkezik, amellyel kapcsolatban az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre, az indítványt átteszi a hatáskörrel rendelkezQ szervhez. A nyilvánvalóan alaptalan indítványt az Alkotmánybíróság elnöke elutasítja. Amennyiben alkalmas, az elnök kijelöli az alkotmánybírót, aki a beadványt érdemben vizsgálja, hiánypótlást rendelhet el, továbbá sor kerülhet egyesítésre és elkülönítésre.

Az eljárás harmadik fázisa az Alkotmánybíróság testületi döntése. A hatáskörébe tartozó ügyekben teljes ülésen vagy három tagú tanácsban hoz határozatot. Teljes ülésen dönt az elQzetes normakontroll, az alkotmányértelmezés kérdésében, valamint az utólagos normakontroll és a nemzetközi szerzQdésbe ütközés vizsgálata tárgyában, ha a törvény alkotmányellenességet, illetve nemzetközi szerzQdésbe ütközését indítványozzák.

Szintén teljes ülés hoz határozatot az Alkotmánybíróság mqködésével, az alkotmánybírák jogállásával kapcsolatos kérdésekben, így az ügyrend megállapítása valamint az alkotmánybírák kizárása, felmentése, mentelmi jogának felfüggesztése és összeférhetetlenség megállapítása tárgyában. Ez a felsorolás nem taxatív.

A teljes ülésen valamennyi alkotmánybíró jogosult részt venni, és akkor határozatképes, ha azon 8 alkotmánybíró jelen van. Az ülésen a zárt ülés elrendeléséig jelen lehet és felszólalhat a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az OGY elnöke, a LB elnöke, a legfQbb ügyész, az igazságügyi miniszter és az indítványozó, illetQleg részt vehetnek az Alkotmánybíróság elnöke által esetenként meghívott más személyek.

Az Alkotmánybíróság a rendelkezésére álló iratok alapján hozza meg döntését, kivételesen sor kerülhet személyes meghallgatásra vagy szakértQi bizonyításra, más bizonyítási eszköz felhasználását azon az Abtv. nem teszi lehetQvé.

Az Alkotmánybíróság szótöbbséggel hozza határozatait. Az alkotmánybírák jogosultak különvéleményt, valamint párhuzamos indoklást csatolni a határozathoz.
Különvéleményre akkor kerül sor, ha az alkotmánybíró a határozat rendelkezQ részével nem ért egyet, a párhuzamos indoklásra pedig akkor, ha a rendelkezQ résszel egyetért ugyan, de arra más következtetés útján jutott.

Az alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezQek, fellebbezésnek semmilyen esetben nincs helye. Az Alkotmánybíróságot is kötik korábbi határozatai, azoktól fQszabály szerint nem térhet el.



47.) AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁSKÖRE (ELPZETES ÉS UTÓLAGOS NORMAKONTROLL)

1.) Az alkotmányellenesség elQzetes vizsgálata (elQzetes normakontroll)

a.) A már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének elQzetes vizsgálata
A köztársasági elnök indítványára az Alkotmánybíróság az Országgyqlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény aggályosnak tartott rendelkezését megvizsgálja. Ha alkotmányellenes, a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyqlés az alkotmányellenességet meg nem szünteti.

b.) Az Országgyqlés ügyrendje egyes rendelkezései alkotmányellenességének elQzetes vizsgálata
Az Országgyqlés az ügyrendjét (Házszabály) annak elfogadása elQtt, az aggályosnak tartott rendelkezés megjelölésével vizsgálat céljából megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Ha az alkotmányellenességét megállapítja, az alkotmányellenességet az Országgyqlés köteles megszüntetni.

c.) A nemzetközi szerzQdés egyes rendelkezései alkotmányellenességének elQzetes vizsgálata
Az Országgyqlés, a köztársasági elnök és a Kormány a nemzetközi szerzQdés aggályosnak tartott rendelkezésének alkotmányossági vizsgálatát kérheti a nemzetközi szerzQdés megerQsítése elQtt.

2.) A jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll)

Kétféle indítvány alapján történhet:

a.) A jogszabályok absztrakt alkotmányossági vizsgálatát bárki kezdeményezheti. A kezdeményezQ indítványban javasolni kell a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes vagy részbeni megsemmisítését.
Csak azoknak a jogszabályoknak az alkotmányossági vizsgálatára terjed ki hatásköre, amelyek az eljárás idQpontjában még hatályosak.

b.) A jogszabályok konkrét alkotmányossági vizsgálatát két sajátos esetben:
- bíró kezdeményezési kötelezettségét írja elQ akkor, ha az elQtte folyamatban lévQ ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.
- ügyészi óvással összefüggésben jelentkezik. Ha az ügyész olyan óvást nyújtott be, amellyel az aktust kibocsátó szerv nem ért egyet, e szerv köteles az óvást elbírálás végett az Alkotmánybíróság elé terjeszteni és errQl az ügyészt értesíteni.

Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenességet megállapítja, a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti.
Ha megsemmisítQ döntést hoz, akkor az alkotmánybírósági határozat közzétételének napján veszti hatályát.
Ha még nem lépett a jogszabály hatályba, de már kihirdették, akkor nem lép hatályba. Az Alkotmánybíróságnak kötelezQ elrendelnie az alkotmányellenes jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze alapján jogerQs határozattal lezárt büntetQeljárás felülvizsgálatát akkor, ha az elítélt még nem mentesült a hátrányos következmények alól és az eljárásban alkalmazott rendelkezés semmisségébQl a büntetés, illetQleg intézkedés csökkenése vagy mellQzése, illetQleg a felelQsség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.
Az Alkotmánybíróság a hatálybalépésig visszamenQ hatályon kívül helyezést alkalmazhat akár általános jelleggel, akár egyedi ügyben is, ha ezt a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményezQ különösen fontos érdeke indokolja.

*Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:
a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, OGY ügyrendje és a nemzetközi szerzQdés egyes rendelkezései alkotmányellenességének elQzetes vizsgálata
a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata
a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerzQdésbe ütközésének vizsgálata
az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása
a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése
az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése
az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése

a) ElQzetes normakontroll:
Kivételes lehetQség a magyar jogrendszerben, az Abtv. azt csak a házszabály, nemzetközi szerzQdés és a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény vonatkozásában teszi lehetQvé.
Az Abtv. az eljárás kezdeményezQjét is meghatározza.

Házszabályt-OGY
A még ki nem hirdetett törvényt- Köztársasági elnök
Nemzetközi szerzQdést (még ratifikálás elQtt)- OGY, a Kormány, és a Köztársasági elnök

Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenességet állapít meg, a norma addig nem fogadható el, hirdethetQ ki, illetve erQsíthetQ meg, amíg az alkotmányellenesség fennáll


b) Utólagos normakontroll:
Legtipikusabb hatásköre , amelyben leginkább megnyilvánul az Alkotmánybíróság absztrakt normakontrollt gyakorló szerepe. Jogszabály, vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányosságának vizsgálatát bárki, jogi érdekeltségére hivatkozás nélkül kezdeményezheti. Az indítványban kifejezetten meg kell jelölni, hogy melyik normarészt kifogásolja az indítványozó, és hogy melyik alkotmányi szakasszal látja ellentétesnek. Továbbá kifejezetten kérni kell a kifogásolt normarész megsemmisítését.

Amennyiben az Alkotmánybíróság a normát alkotmányellenesnek találja, azt megsemmisíti, vagy visszamenQ hatállyal (ex tunc), vagy a Közlönyben való megjelenés napjától (ex nunc), vagy pedig a határozat közzétételétQl számított késQbbi idQpontban (pro futuro).

Ha a megsemmisítés jogerQsen lezárt büntetQügyet érint, az Alkotmánybíróság kötelezQen elrendeli az ügy felülvizsgálatát, ha az elítélt még nem mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól, és a megsemmisítés folytán enyhébb szankcióra számíthat.

Konkrét normakontroll: az utólagos normakontroll speciális esete, amikor a bíró észleli, hogy az elQtte folyamatban lévQ ügyben alkotmányellenes normát kellene alkalmaznia. Ilyen esetben a bíró saját eljárását az Alkotmánybíróság döntéséig felfüggeszti.
Ezt nem csupán a bírák, hanem minden jogalkalmazó kezdeményezheti, azzal a megkötéssel, hogy csupán jogszabályok alkotmányosságát kérdQjelezhetik meg, az állami irányítás egyéb jogi eszközeit nem.


c) Nemzetközi szerzQdésbe ütközés vizsgálata: a rendezQ elv az, hogy a nemzetközi szerzQdésen alapuló jogszabály egy szinttel magasabban helyezkedik el, mint a belsQ jogszabály. Amennyiben tehát az Alkotmánybíróság megállapítása szerint nemzetközi szerzQdésbe ütközés nem áll fenn, és a belsQ jogszabály alacsonyabb, vagy azonos szintq, mint a kihirdetQ jogszabály, a belsQ jogszabályt megsemmisíti.
Ha azonban a belsQ jogszabály magasabb szintq, mint a nemzetközi jogszabályt kihirdetQ jogszabály, az Alkotmánybíróság  határidQ tqzése mellett- felhívja a nemzetközi szerzQdést kötQ szervet az ellentét feloldására.

Ezt kezdeményezheti:
az OGY, annak állandó bizottsága vagy bármely Ogy-i képviselQ
a köztársasági elnök
a Kormány vagy annak tagja
az Állami SzámvevQszék elnöke
a LB elnöke
a legfQbb ügyész


d) Alkotmányjogi panasz
e) Mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés
f) Hatásköri vita (önkormányzatok+közigazgatási szervek hatásköri összeütközés)
g) Alkotmányértelmezés (értelmezi az Alkotmány valamelyik rendelkezését)







48.) AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁSKÖRE AZ ELPZETES ÉS AZ UTÓLAGOS NORMAKONTROLL KIVÉTELÉVEL

Az Alkotmánybíróság hatásköre:

Alkotmányellenesség elQzetes vizsgálata
A jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata
A jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerzQdésbe ütközésének vizsgálata
Alkotmányjogi panasz
A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése
A hatásköri összeütközés megszüntetése
Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése

Az Alkotmány és törvény által az AB hatáskörébe utalt egyéb ügyek:
a köztársasági elnökkel kapcsolatos felelQsségre vonási eljárás,
az önkormányzatokkal kapcsolatos AB hatáskörök,
az országos népszavazással és népi kezdeményezéssel kapcsolatos hatáskörök,
felsQoktatási intézmények önkormányzati jogainak védelme.


1.) A jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerzQdésbe ütközésének vizsgálata

Indítványozhatja:
alkotmánybíróság hivatalból,
országgyqlés,
országgyqlés állandó bizottsága,
bármely országgyqlési képviselQ,
köztársasági elnök,
kormány vagy annak tagja,
ÁSZ elnöke,
LB elnöke,
legfQbb ügyész.

A nemzetközi szerzQdésbe ütközés kétféle módon következhet be:

a) A jogszabály, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze ellentétes a kihirdetett szerzQdéssel

Az olyan nemzetközi szerzQdéssel ellentétes jogszabályt, illetve az állami irányítás egyéb
jogi eszközét, amely a nemzetközi szerzQdést kihirdetQ jogszabállyal azonos vagy
alacsonyabb szintq, az AB teljesen vagy részben megsemmisíti, vagyis a viszonyítási
alap a nemzetközi szerzQdés.

Ha magasabb szintq az alkotmányellenes jogszabály, illetve az állami irányítás egyéb
jogi eszköze, mint a nemzetközi szerzQdést kihirdetQ jogszabály, akkor két megoldás
lehetséges:
- felhívja a szerzQdést kötQ szervet, hogy kezdeményezze a nemzetközi
szerzQdés módosítását vagy
- a jogalkotót hívja fel a jogszabály módosítására.

b) A kihirdetett nemzetközi szerzQdésbQl származó jogalkotói feladatot elmulasztják


2.) Alkotmányjogi panasz
Alkotmányjogi panasszal az élhet, akinek jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály
alkalmazása folytán következett be és jogorvoslati lehetQségeit kimerítette, illetve más jogorvoslati lehetQség nincs számára biztosítva (60 napon belül, írásban).

3.) Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése
Hivatalból és bárki indítványára lehetséges, ha a jogalkotó szerv jogszabályi felhatalmazásból
eredQ jogalkotói feladatának nem tett eleget és ezzel alkotmányellenességet idézett elQ. E két feltételnek együttesen kell fennállnia.

4.) Hatásköri összeütközés megszüntetése
Ha az állami szervek (kivéve bíróságok) és önkormányzatok között hatásköri összeütközés
merül fel az AB-nál indítványozhatják ennek megszüntetését.

5.) Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezésére két esetben kerülhet sor
- konkrét esettel kapcsolatban (konkrét alkotmányértelmezés),
- indítványra (absztrakt értelmezés).
Az alkotmány értelmezésére nem kizárólag az AB jogosult, de az általa végzett értelmezés mindenkire kötelezQ hatályú.

* Nemzetközi szerzQdésbe ütközés vizsgálata: a rendezQ elv az, hogy a nemzetközi szerzQdésen alapuló jogszabály egy szinttel magasabban helyezkedik el, mint a belsQ jogszabály. Amennyiben tehát az Alkotmánybíróság megállapítása szerint nemzetközi szerzQdésbe ütközés nem áll fenn, és a belsQ jogszabály alacsonyabb, vagy azonos szintq, mint a kihirdetQ jogszabály, a belsQ jogszabályt megsemmisíti.
Ha azonban a belsQ jogszabály magasabb szintq, mint a nemzetközi jogszabályt kihirdetQ jogszabály, az Alkotmánybíróság  határidQ tqzése mellett- felhívja a nemzetközi szerzQdést kötQ szervet az ellentét feloldására.

Ezt kezdeményezheti:
az OGY, annak állandó bizottsága vagy bármely Ogy-i képviselQ
a köztársasági elnök
a Kormány vagy annak tagja
az Állami SzámvevQszék elnöke
a LB elnöke
a legfQbb ügyész



Alkotmányjogi panasz:
A panasz konkrét normakontroll jegyeit mutatja. Benyújtásához ugyanis az indítványozónak igazolnia kell jogi érdekeltségét, azaz azt, hogy valamilyen Alkotmányban biztosított joga sérült. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármilyen jogsérelem esetén alkotmánybírósági eljárásnak van helye, az alkotmányos alapjogok védelme a konkrét esetben általában a rendes bíróságok feladata. A jogsérelem orvoslása azáltal válik alkotmánybírósági hatáskörré, hogy a jogsérelem bekövetkezésére egy alkotmányellenes jogszabály alkalmazásával került sor.

Az alkotmányjogi panasz benyújtásának formai feltételei is vannak. Nincs helye alkotmányjogi panasznak, ha az indítványozó a jogorvoslati lehetQségeit nem merítette ki, illetve ha a jogerQs határozattól számított 60 nap eltelt. Az Alkotmánybíróság megállapította azonban, hogy ha a jogsérelem a rendkívüli jogorvoslat során következik be, a 60 napos határidQt nem a jogerQs határozattól, hanem a rendkívüli jogorvoslatot lezáró határozattól kell számítani.
A panasz benyújtásának csak írásban van helye.


Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség:
Megállapítására két feltétel együttes bekövetkezte esetén kerül sor. Az elsQ feltétel, hogy a jogalkotó jogszabály-alkotási kötelezettségének ne tegyen eleget. A második feltétel pedig, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén alkotmányellenes helyzet álljon elQ. Ilyen esetekben az Alkotmánybíróság felhívja a jogalkotót a jogalkotási kötelezettség teljesítésére.

Az Alkotmánybíróság akkor állapít meg tehát mulasztást, ha az indítványozó kifejezetten megjelöli, hogy mely konkrét jogalkotási felhatalmazást mulasztott el teljesíteni a jogalkotó, vagy ha konkrétan megjelöli, hogy melyik alapvetQ jogát melyik jogszabályban mulasztotta el szabályozni a jogalkotó.


Hatásköri vita:
Az Abtv. alapján a közigazgatási szervek és az önkormányzatok közötti hatásköri vita eldöntése az Alkotmánybíróság feladata. Ilyen esetben az Alkotmánybíróság eldönti, hogy melyik szervnek van hatásköre a konkrét ügy lefolytatására.


Alkotmányértelmezés:
Értelmezi az Alkotmány valamelyik rendelkezését. Az Alkotmány értelmezésére nem csupán az Alkotmánybíróság jogosul. Az értelmezésnek konkrét alkotmányjogi problémára kell irányulnia, és nem vezethet alkotmánybírósági kormányzáshoz.
49.) AZ ORSZÁGGYpLÉSI BIZTOS HELYE AZ ÁLLAMSZERVEZETBEN

Az alaptörvény az országgyqlési biztosi intézménnyel kapcsolatban egyrészt feladat-meghatározást végez, másrészt nevesíti az országgyqlési biztosi intézmény különbözQ típusait:
az állampolgári jogok országgyqlési biztosát és
a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyqlési biztosát.

A két nevesített tisztség mellett azt is lehetQvé teszi, hogy az Országgyqlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhasson.
Az alaptörvényi meghatározás szerint az állampolgári jogok országgyqlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

Az országgyqlési biztos alkotmányos szerv, amely a polgárok alkotmányos jogainak védelmét biztosítja.
Feladata: általános ellenQrzési hatáskörrel rendelkezik, mindenütt vizsgálatot végezhet, ahol az alkotmányos jogokkal kapcsolatban visszásságot tapasztalt. (alkotmányos jogokkal kapcsolatos sérelem, vagy ennek közvetlen veszélye)

Alkotmányos jogok: az Alkotmányban deklarált emberi és állampolgári jog beletartozik, továbbá azok a gazdasági, társadalmi és politikai rend alapelveivel kapcsolatos jogok, amelyek nemcsak magánszemélyeket illetnek meg.

Jogsérelem: nemcsak a jogszabályok tételes rendelkezéseibe való ütközést jelenti, hanem ide sorolhatók a veszélyeztetésük is.

Az országgyqlési biztosi intézmény alkotmányi feladat-meghatározása következtében az Országgyqlés funkcionális szervének tekinthetQ: szervezeti értelemben nem része az Országgyqlés szervezetének, attól elkülönült, önálló tisztséget jelent, de funkcionális értelemben a parlament egyik fQ tevékenységének, a parlamenti kontrollnak a megvalósítását végzi.

A biztos minden más szervtQl független, évente beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyqlésnek.


* Az állampolgári jogok országgyqlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásul érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen

Az Alkotmány alapján az országgyqlési biztosok (idegen szóval ombudsman) feladata az alkotmányos visszásságok kivizsgálása és azok orvoslása a hatáskörükbe tartozó ügyekben. Az Alkotmány két biztosról rendelkezik, az általános biztosról és a nemzeti és etnikai kisebbségi ombudsmanról, felhatalmazást ad azonban ennek a körnek a bQvítésére.
Ennek megfelelQen jelenleg mqködik még adatvédelmi biztos, valamint részben önálló jogkörrel az országgyqlési biztos általános helyettese.
Bár a külön biztosok a törvényben meghatározott esetben helyettesíthetik az általános biztost (stb.), az ombudsmanok között nincs hierarchikus viszony, saját területükön önálló, egymástól függetlenül járnak el.
Megjegyzésül, egyes törvények meghatározott témakörre további biztosokat rendelnek (pl. oktatási biztos). Az ilyen biztosok azonban valamelyik minisztérium szervezetén belül mqködnek, és az országgyqlési biztosokhoz képest csekélyebb függetlenséget élveznek, így Qk nem tekinthetQk ombudsmanoknak (miniszteri biztosok).
* Helye az államszervezetben
Az alaptörvény által konstituált, meghatározott feladatra létrehozott alkotmányos szerv, amely a polgárok alkotmányos jogainak védelmét biztosítja. Feladatkörében általános ellenQrzési hatáskörrel rendelkezik, azaz mindenütt vizsgálatot végezhet, ahol az alkotmányos jogokkal kapcsolatban visszásságot tapasztal. Visszásság: valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végzQ szerv eljárása, határozata vagy intézkedése következtében az alkotmányos jogokkal kapcsolatos sérelem, vagy ennek közvetlen veszélye. Az Országgyqlés funkcionális szervének tekinthetQ: szervezeti értelemben elkülönült, önálló tisztséget jelent, de funkcionális értelemben a parlamenti kontrollnak a megvalósítását végzi. Minden más szervtQl független. Évente beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyqlésnek, továbbá a képviselQk jogosultak kérdést intézni hozzá. A parlamenthez kapcsolódó, az igazgatástól és a bíróságoktól független intézmény, kívül áll, mind a bírói, mind pedig a közigazgatási eljárásokon, és nem fellebbviteli fórumként mqködik.



50.) AZ ORSZÁGGYpLÉSI BIZTOS JOGÁLLÁSA

1.) A megválasztás szabályai

Az országgyqlési biztosok jogállásának egyik legfontosabb jellemzQje, hogy egyenrangú helyet foglalnak el a közjogi rendszerben: feladataikat önállóan gyakorolják. Az országgyqlési biztost a parlament 6 évre választja, és egyszer újraválasztható. A biztos személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot.

A biztos választásának általános feltételei:
egyetemi jogi végzettség
büntetlen elQélet
magyar állampolgárság.

Szakmai követelmények:
kiemelkedQ tudású elméleti, vagy
legalább 10 évi szakmai gyakorlattal rendelkezQ jogásznak kell lennie.



Kizárási feltételek:
- aki a választásra irányuló javaslat megtételének idQpontját megelQzQ 4 évben országgyqlési képviselQ, köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, a helyi önkormányzati képviselQ-testület tagja, jegyzQ, ügyész, a fegyveres erQk, a rendQrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, valamint pártnak az alkalmazottja volt.

A javasolt személyt az országgyqlés illetékes bizottsága véleményezési jogkörrel meghallgatja.
Megválasztásához a képviselQk 2/3-ának szavazata szükséges. Ha a javasolt személyt az Országgyqlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésQbb 30 napon belül új javaslatot tesz.
A biztos a hivatalba lépése alkalmával esküt tesz. Mentelmi joga van.

2.) A megbízatás megszqnési esetei
- a megbízatási idQtartam  6 év  letelte
a biztos halála
a biztos lemondása
összeférhetetlenség kimondása
felmentés  neki fel nem róható okból 90 napon túlmenQen nem képes eleget tenni
megfosztás  neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredQ feladatainak.

*Az ombudsman  munkájának befolyásmentes végzése érdekében- nagyfokú függetlenséget élvez. Az általánosan biztost a köztársasági elnök javaslatára az OGY 2/3-os többséggel választja. A megválasztáshoz az ombudsmannak az általános feltételek mellett szakmai feltételeknek is meg kell felelnie. Csak az választható ombudsmannak, aki egyetemi jog végzettségq, és kiemelkedQen elméleti vagy legalább 10 év gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Kivételként említhetQ az adatvédelmi biztos, aki esetében a jogi végzettség nem törvényi követelmény.

A választás elQtt jelöltet az OGY illetékes bizottságai (Alkotmányügyi és Emberi jogi) meghallgatják. Az ombudsmant az OGY 6 évre választja, tisztségére egyszer újraválasztható.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak rájuk. A hatalmi ágak elválasztása érdekében nem lehet megválasztani azt a személyt, aki a megválasztást megelQzQ négy évben Ogy-i képviselQ, köztársasági elnök, alkotmánybíró, a Kormány tagja, államtitkár, a helyi önkormányzat képviselQ-testület tagja, jegyzQ, ügyész, fegyveres erQk, rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, valamint pártnak az alkalmazottja volt.

Ezen túlmenQen az ombudsmani tisztség összeegyeztethetetlen más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel, nem tölthet be vezetQ tisztséget gazdasági társaságban, és más keresQ foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el.

A képviselQkkel azonos mentelmi jogot élvez, azzal az eltéréssel, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséhez nem a jelenlevQ, hanem az összes képviselQ legalább kétharmadának szavazata szükséges.

* Jogállása
Egyenrangú helyet foglalnak el a közjogi rendszerben. A parlament 6 évre választja, és egyszer újraválasztható. Személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot.
Választásának általános feltételei: egyetemi jogi végzettség, büntetlen elQélet és magyar állampolgárság. Szakmai követelmény, hogy a jelöltnek kiemelkedQ tudású elméleti vagy legalább 10 évi szakmai gyakorlattal rendelkezQ jogásznak kell lennie.
Kizárási feltétel: nem lehet az, aki a megelQzQ 4 évben országgyqlési képviselQ, köztársasági elnök, az AB tagja, a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, helyi önkormányzati képviselQ-testület tagja, jegyzQ, ügyész, a fegyveres erQk, a rendQrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, valamint pártnak az alkalmazottja volt. Ha a megválasztást követQ 4 éven belül megállapítást nyer, hogy vele szemben a megválasztáskor kizáró ok állt fenn, akkor az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. Megválasztásához a képviselQk 2/3-ának szavazata  minQsített többség  szükséges. Ha nem választják meg, a köztársasági elnök legkésQbb 30 napon belül új javaslatot tesz.
Hivatalba lépése alkalmával esküt tesz. Függetlenségét szigorú összeférhetetlenségi szabályok is garantálják. Az országgyqlési képviselQkkel azonos mentelmi jogot biztosítanak számára.



51.) AZ ORSZÁGGYpLÉSI BIZTOS ELJÁRÁSA

Az országgyqlési biztos eljárására kétféle módon  indítványra, vagy hivatalból  kerülhet sor:

a.) Az országgyqlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végzQ szerv eljárása, ennek során hozott határozata vagy intézkedése, intézkedés elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye fennáll.

További feltétel: ha az eljárás kezdeményezésre jogosult a közigazgatási jogorvoslati lehetQségeket már kimerítette.

b.) Az országgyqlési biztos az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében a fenti feltételek fennállása esetén hivatalból is eljárhat.
A vizsgálat eredményérQl, esetleges intézkedésérQl a beadványt tevQt értesítenie kell.

A biztos a beadványt köteles megvizsgálni. Kivétel, ha a visszásság csekély jelentQségq, vagy nyilvánvalóan alaptalan, illetve az ismételten elQterjesztett, a nem jogosult által, a névtelen beadványt elutasítja. Az elutasítást minden esetben indokolni kell.

Az eljárás megindításának két idQbeli korlátja van:
a vizsgálati lehetQség csak az 1989. október 23-át követQen indult eljárásokra terjed ki
ha az ügyben jogerQs határozat született, a biztoshoz ennek közlésétQl számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni.

A biztos jogai:
a hatóság helyiségeibe beléphet
bármely hatóságtól adatokat és felvilágosítást kérhet
a keletkezett iratokba betekinthet, róluk másolatot kérhet
ügyintézQt, vagy munkatársat meghallgathatja
az érintett szerv vezetQjét vizsgálat lefolytatására kérheti fel
írásbeli magyarázatot, véleményt kérhet.


A biztos intézkedései:

a.) visszásság esetén annak orvoslására ajánlást tehet a szerv felügyeleti szervének.
Az intézkedésrQl 30 napon belül értesítenie kell a biztost. Ha nem értett egyet, a biztos tájékoztatja a felügyeleti szervet az ajánlás fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról. Ha a biztos az ajánlást módosítja, új ajánlásnak kell tekinteni.

b.) Ha a biztos úgy látja, hogy a visszásságot az elQidézQ szerv saját hatáskörben meg tudja szüntetni, az érintett szerv vezetQjénél kezdeményezheti annak orvoslását. Ha a kezdeményezéssel nem ért egyet, köteles véleményével ellátva a felügyeleti szervhez felterjeszteni. Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban foglaltakkal nem értett egyet, akkor a biztos 15 napon belül értesíti a felügyeleti szervet, ha az ajánlást módosítja, akkor új ajánlásnak kell tekinteni.


Éves beszámoló
A biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyqlésnek. Az országgyqlési biztos beszámolóját az országgyqlési határozat-hozatalt követQen a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

*Az Ogy-i biztos eljárásának négy konjunktív feltétele van:
alapjogsérelem
az Obtv. hatálya alá tartozó hatóság határozata, intézkedése vagy mulasztása
más jogorvoslatra nincs lehetQség, vagy azokat a kérelmezQ már kimerítette
jogerQs határozattól számított egy éven belül kezdeményezték az eljárást

1)Az ombudsman alkotmányos visszásság esetén jogosult eljárni. Az alkotmányos jogok körébe valamennyi, az Alkotmányban deklarált emberi és állampolgári jog beletartozik, továbbá ide kell érteni azokat a gazdasági, a társadalmi és politikai rend alapelveivel kapcsolatos alapvetQ jogokat is, amelyek nem csak magánszemélyeket illethetnek meg (pl. vállalkozás szabadságához való jog).
Amennyiben azonban a visszásság csekély jelentQségq, a biztos nem köteles a beadványt vizsgálni.

Az Obtv. alapján bárki kezdeményezheti az eljárást, de az alapjogsérelem, mint törvényi kitétel miatt az eljárás kezdeményezéséhez jogi érdekeltség szükséges. Ennek megfelelQen nem lehet névtelen beadvánnyal fordulni az általános biztoshoz, de kérésre, az általános biztos nem fedi fel a beadványt benyújtó kilétét.


2)Az Obtv. meghatározza az általános biztos eljárásának szervi hatályát. A törvény alapján az általános biztos csak a törvényben meghatározott hatóságok és közszolgálati szervek vonatkozásában járhat el, amely magába foglalja a közigazgatási feladatot ellátó szerveket, fegyveres-, rendvédelmi és nyomozó szerveket, a nemzetbiztonsági szerveket, az önkormányzatokat, a kötelezQ tagsággal mqködQ köztestületeket, valamint a közjegyzQket és a bírósági végrehajtókat.

Nem terjed ki tehát az ált. biztos hatásköre a magánszemélyekre és a nem közszolgáltatást végzQ gazdálkodó szervezetekre.


3)Az ált. biztos az Alkotmányban rögzített alapjogok védelmének intézményi garanciája. Tekintve azonban, hogy az ált. biztos eljárása rendkívüli jogvédelmi eszköz, eljárási feltétel, hogy a beadványt benyújtó személye kimerítse egyéb jogorvoslati lehetQségeit, amennyiben ezek rendelkezésre álltak.


4)Nincs helye továbbá az általános biztos eljárásának, ha az ügyben jogerQs határozat született, és attól számítva több, mint egy év eltelt. Ez a rendelkezés a jogbiztonság, a jogerQs határozatok érvényesülésének biztonságát szolgálja, mint ahogy az a megkötés is, hogy nincs helye az 1989. évi XXXI. törvény hatálybalépése elQtt indult eljárások vizsgálatára.


Eljárása, intézkedései:
Az Ogy-i biztos eljárása során helyszíni vizsgálatot tarthat, iratokba betekinthet, adatokat kérhet, meghallgathatja az eljárást folytató hatóság ügyintézQjét vagy más munkatársát. Ez a jogköre a fegyveres erQk, nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek esetében korlátozható, azonban nem akadályozhatja az érdemi vizsgálat lefolytatását. Az Ogy-i biztos megkeresésének minden szerv köteles 15 napon belül eleget tenni.

Intézkedési:
ajánlás
Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése
ügyészi óvás kezdeményezése
büntetQ-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése
jogalkotási javaslattétel





52.) AZ ÁLLAMI SZÁMVEVPSZÉK HELYE AZ ÁLLAMSZERVEZETBEN

A hatályos Alkotmány a VI. fejezetben állapítja meg az Állami SzámvevQszékre vonatkozó alaptörvényi szabályokat.

a.) Az Állami SzámvevQszék az Országgyqlés pénzügyi-gazdasági ellenQrzQ szerve, állami ellenQrzést végzQ alkotmányos szerv, mely az állami ellenQrzés legfQbb központi szerve.

b.) A SzámvevQszék az Országgyqlés funkcionális szerve. Szervezeti értelemben nem tartozik a parlamenthez, attól elkülönült, önálló szervezete van, de funkcionális értelemben az Országgyqlés egyik fQ tevékenységének  a közpénzek felhasználásával és az állam gazdálkodásával kapcsolatos parlamenti kontrollnak  a megvalósítását végzi.

Az Állami SzámvevQszék csak az Országgyqlésnek és a törvényeknek van alárendelve, minden más szervtQl mind szervezetileg, mind funkcionális értelemben független.

A SzámvevQszéket a parlament esetenként ellenQrzésre utasíthatja, elnöke az év során végzett ellenQrzésekrQl jelentésben tájékoztatja az Országgyqlést. FelelQsséggel tartozik az Országgyqlésnek a benyújtott jelentések adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért.
Szervezeti felépítését, létszámát és éves költségvetését az Országgyqlés hagyja jóvá.

* Helye az államszervezetben
Az Állami SzámvevQszékrQl szóló (1989. évi XXXVIII.) törvény
Az Országgyqlés pénzügyi-gazdasági ellenQrzQ szerve. Az alaptörvény által konstituált, meghatározott feladatra létrehozott, állami ellenQrzést végzQ alkotmányos szerv, amely az állami ellenQrzés legfQbb központi szerve. Feladatkörében általános ellenQrzési hatáskörrel rendelkezik, azaz mindenütt ellenQrzést végezhet, ahol állami pénzt használnak fel vagy kezelnek, illetve ahol az állami vagyonnal gazdálkodnak. Az Országgyqlés funkcionális szerve: szervezeti értelemben nem tartozik a parlamenthez, nem része az Országgyqlés szervezetének, attól elkülönült, önálló szervezete van, de funkcionális értelemben az Országgyqlés egyik fQ tevékenységének  a közpénzek felhasználásának és az állam gazdálkodásával kapcsolatos parlamenti kontrollnak  a megvalósítását végzi. Csak az Országgyqlésnek és a törvényeknek van alárendelve, minden más szervtQl független. A parlament esetenként ellenQrzésre utasíthatja, a SzámvevQszék elnöke az év során végzett ellenQrzésekrQl jelentésben tájékoztatja az Országgyqlést, továbbá az elnök felelQsséggel tartozik az Országgyqlésnek a benyújtott jelentések adatainak valódiságáért és helytállóságáért. Szervezeti felépítését, létszámát és éves költségvetését az Országgyqlés hagyja jóvá. Nem államigazgatási szerv, hatósági döntéseket nem adhat ki.



53.) AZ ÁLLAMI SZÁMVEVPSZÉK SZERVEZETE


Az Állami SzámvevQszék elnökbQl, elnökhelyettesekbQl, vezetQkbQl, számvevQkbQl, ügyviteli és kisegítQ személyzetbQl áll. Elnöke és elnökhelyettesei választás útján nyerik el megbízatásukat.

1.) Az elnök és az elnökhelyettesek megválasztása
Elnökét és helyetteseit az Országgyqlés 12 évre választja. Az Országgyqlés a képviselQk körébQl 8 tagú jelölQ bizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz. Nem jelölhetQ elnökké, illetve elnökhelyettessé az a személy, aki a megelQzQ 4 évben tagja volt a Kormánynak, bármely párt országos szervezetében választott vezetQ tisztséget töltött be.

A megválasztáshoz az országgyqlési képviselQk 2/3-ának szavazata szükséges. Az elnök, és helyettesi 70 éves korukig újraválaszthatók. A hivatalba lépés elQtt esküt tesznek. Mentelmi jog illeti meg Qket.

2.) A megbízatás megszqnési esetei
a megbízatási idQtartam  12 év  letelte
70. életév betöltése
lemondás
összeférhetetlenség megállapítása
felmentés
kizárás
halál

Az elnök jogosítványai:

Képviseli az Állami SzámvevQszéket, gyakorolja a munkáltatói jogokat. Javaslatot tesz az Országgyqlésnek a SzámvevQszék szervezeti felépítésére és létszámára. Jóváhagyja az Állami SzámvevQszék Szervezeti és Mqködési Szabályzatát, irányítja az Állami SzámvevQszék tevékenységét. Az elnök indítványozhatja az Alkotmánybíróságnak jogszabály, stb. vizsgálatát.
*A SzámvevQszék kiemelt ellenQrzQ szerepe nagyfokú függetlenséggel párosul. Közvetlenül az OGY-nek alárendelten mqködik. Hierarchikus felépítésq, mqködését az elnök egyszemélyi vezetQként irányítja. Az elnök hatáskörébe tartozik az SZMSZ és az éves ellenQrzési terv jóváhagyása, a SzámvevQszék más állami szervek elQtti képviselete, valamint a szervezet felépítésére és létszámára vonatkozó javaslattétel. A SzámvevQszék elnökéhez az Ogy-i képviselQk kérdést intézhetnek.

A SzámvevQszék hivatali állományába tartoznak:
elnök
alelnök
fQtitkár
vezetQk
számvevQk

A hivatali állományra szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. Nem tölthetnek be tisztséget más olyan szervezetben, amely költségvetési támogatásban részesül, nem lehet tagja az OGY-nek, más keresQ tevékenységet nem folytathatnak, valamint nem tölthetnek be vezetQ tisztséget érdekképviseleti szervezetben.
A hivatal dolgozói egymással, illetve a Kormány tagjaival nem lehetnek közeli hozzátartozói viszonyban.
Az elnök és az alelnökök esetében további feltételt szab a jogalkotó. Csak az jelölhetQ a SzámvevQszék elnökévé, illetve alelnökévé, aki a választást megelQzQ négy évben nem volt tagja a kormánynak és párt központi szervezetében nem látott el vezetQ tisztséget.



54.) AZ ÁLLAMI SZÁMVEVPSZÉK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

1.) Az államháztartással kapcsolatos ellenQrzési feladatok
Az Állami SzámvevQszék legfontosabb feladata az államháztartás gazdálkodásának ellenQrzése. (államháztartás forrásainak, azok felhasználásának és a vagyonnal való gazdálkodás ellenQrzése)

a.) Költségvetési javaslat ellenQrzése
A SzámvevQszék ellenQrzi az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a költségvetés bevételi elQirányzatainak teljesíthetQségét, a felhasználások törvényességét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését. A SzámvevQszék elnökének joga van a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerzQdések ellenjegyzésére.

b.) Költségvetés és zárszámadás ellenQrzése
EllenQrzi, hogy az Országgyqlés felhatalmazása nélkül a költségvetés egyetlen kiadási tételét se lépjék túl és ne kerüljön sor átcsoportosításra, valamint ellenQrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást.

c.) Elkülönített állami pénzalapok ellenQrzése
A SzámvevQszék ellenQrzi az elkülönített állami pénzalapok mqködését.

d.) Adóztatási tevékenység ellenQrzése
A SzámvevQszék ellenQrzi az APEH és a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységét, valamint a Pénzintézeti Központ, a Vám- és PénzügyQrség és az Illetékhivatalok tevékenységét.

e.) Állami költségvetésbQl gazdálkodó intézmények ellenQrzése
A SzámvevQszék ellenQrzi az állami költségvetésbQl gazdálkodó intézményeket, valamint az állami költségvetésbQl juttatott támogatások felhasználását.



2.) Az állami vagyok megQrzésével és gyarapításával összefüggQ ellenQrzési kötelezettségek
Mivel az állami vagyonnal felelQs módon, rendeltetésszerqen kell gazdálkodni, e gazdálkodást, az állami vagyon kezelését az Országgyqlés az Állami SzámvevQszék útján ellenQrzi.


3.) A Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos ellenQrzési feladatok
Az MNB a Magyar Köztársaság jegybankja. Kizárólagosan jogosult a törvényes fizetQeszköz kibocsátására. AlapvetQ feladata a törvényes fizetQeszköz kibocsátása, a pénzforgalom szabályozása. A SzámvevQszék két vonatkozásban ellenQrzi:
- ellenQrzi az MNB bankjegy- és érmekibocsátásra vonatkozó adatokat
- évente ellenQrzi az MNB-nek az államháztartással való hitelkapcsolatait.


4.) Társadalombiztosítási Alappal összefüggQ ellenQrzési feladatok


5.) Pártok gazdálkodásának ellenQrzése
csak törvényességi szempontból ellenQrizhet.

6.) A Kormány kérésére végzett ellenQrzés
E kérdésben az Állami SzámvevQszék elnöke dönt

7.) NATO, az Európai Unió, nemzetközi szervezet felkérésére, - amelynek a magyar állam tagja - történQ ellenQrzés

8.) A törvényben megállapított egyéb hatáskörök
Az Állami SzámvevQszéknek nemcsak ellenQrzési, hanem véleményezési, kezdeményezési hatásköre is van.

a.) A SzámvevQszék véleményezi az Országgyqlés elé terjesztett kormányprogramok és az állami kötelezettségvállalással járó beruházási elQirányzatok indokoltságát, célszerqségét és teljesítését.

b.) Figyelemmel kíséri az állami számviteli rend betartását, véleményezi, ellenjegyzi a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatokat, illetQleg ilyen javaslatot tesz.

Az Állami SzámvevQszék ellenQrzéseit törvényességi, célszerqségi és eredményességi szempontok szerint végzi.


*Az Alkotmány alapján az Állami SzámvevQszék az OGY pénzügyi-gazdasági ellenQrzQ szerve.
LegfQbb célját az Állami SzámvevQszékrQl szóló 1989. évi XXXVIII. tv. preambuluma jelöli meg:
a SzámvevQszék az állam bevételeinek, kiadásainak, valamit az állami vagyon hasznosításának ellenQrzése érdekében jön létre

A SzámvevQszék hatásköre általános, kiterjed minden olyan tevékenységre, ahol állami költségvetési forrásokkal, állami vagyonnak való gazdálkodás folyik. A SzámvevQszék tehát nem csupán az állami szervek gazdálkodását vizsgálhatja, hanem helyi önkormányzatok, alapítványok, gazdálkodó társaságot stb. gazdasági tevékenységét is, ha azok költségvetési pénzeszközbQl részesülnek.

EllenQrzése során nem csupán törvényességet, hanem célszerqséget, eredményesség is vizsgál.
E fQszabály alól azonban kivételek vannak.
A MNB gazdálkodása, továbbá a pártok gazdálkodása és a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális mqködési kerete csak törvényességi szempontból ellenQrizhetQ, célszerqségi-eredményességi szempontból nem.

A SzámvevQszék ellenQrzQ tevékenysége lehet folyamatos és eseti jellegq. A folyamatos ellenQrzés az éves ellenQrzési terv alapján, az eseti jellegq ellenQrzés pedig a Kormány kérésére vagy az OGY utasítására kerülhet sor.
Ez a szabályozás is jelzi a SzámvevQszék végrehajtó hatalomtól való függetlenségét (a Kormány nem utasíthatja a SzámvevQszéket hatáskörei gyakorlására).
LehetQség van arra is, hogy a NATO, az Európai Unió vagy olyan nemzetközi szerv felkérésére folytasson vizsgálatot, amelynek Magyarország a tagja.

Hatáskörei hatékony gyakorlása érdekében a SzámvevQszék széleskörq vizsgálati jogkörrel rendelkezik, a számvevQ a törvényben meghatározott szerveknél vizsgálatot tarthat, helyiségbe beléphet, iratokat és más dokumentációkat kérhet. A vizsgált szerv köteles a SzámvevQszék megkeresésének eleget tenni, és az ellenQrzés zavartalan lefolytatásához szükséges feltételeket biztosítani.

Az ellenQrzés során tett megállapításait a SzámvevQszék megküldi az ellenQrzött szerv vezetQjének, aki 8 napon belül közölheti az arra tett észrevételeit. A megállapítások során elrendelt intézkedésekrQl 30 napon belül tájékoztatni kell a SzámvevQszéket, amely ha azokat nem tartja kielégítQnek, tájékoztatja a szerv vezetQjét és esetlegesen az OGY-t.

LegjelentQsebb közvetett jogosítványa a jelentéstétel. Éves jelentésben tájékoztatja az OGY-t a lefolytatott vizsgálatok során tett megállapításairól. A jelentés nyilvános. A SzámvevQszék jelentést készít továbbá a zárszámadás ellenQrzésérQl is, amelyet az OGY a zárszámadással együtt fogad el.

Közvetlen intézkedései:
-zárolás
-felfüggeszté


Zárolás: ha a SzámvevQszék pazarló gazdálkodást vagy súlyos jogsértéssel okozott kárt állapít meg.

Felfüggesztés: ugyanezen feltételek mellett van lehetQség, a költségvetésbQl finanszírozott beruházások tekintetében.

Tehát a zárolás a költségvetési szervek, a felfüggesztés pedig a költségvetési beruházások tekintetében foganatosítható.
Megkötés azonban, hogy sem a zárolás, sem a felfüggesztés nem érintheti a munkabérek kifizetését.




55.) AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI

A hatályos Alkotmány X. fejezete tartalmazza a bíróságokra vonatkozó rendelkezéseket.
A bírói hatalom az állami hatalomnak az a megnyilvánulása, amely a bíróság útján a vitássá tett vagy megsértett jogról kötelezQ erQvel dönt. Az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják.

Négyszintq bírósági szervezet:
helyi bíróságok (városi és fQvárosi kerületi bíróságok), mint alsó szintq
megyei (fQvárosi) bíróságok, mint területi (megyei) szintq
ítélQtáblák, mint regionális szintq
LegfelsQbb Bíróság, mint legfelsQ szintq bíróság
munkaügyi bíróságok, mint különbíróságok  elsQfokú hatáskörrel a megyékben és a fQvárosban mqködnek.

Alapelvek:

1.) Az igazságszolgáltatás általánosságának (bírói monopóliumának) elve

Az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaságban kizárólag a bíróságok gyakorolják. A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról véglegesen döntenek. A bíróság határozata mindenkire nézve kötelezQ.

2.) A bírói függetlenség elve

Azt hivatott biztosítani, hogy a bírót semmilyen befolyás ne érhesse döntésének meghozatalában. A bírák a jogszabályok alapján meggyQzQdésüknek megfelelQen döntenek, nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. Az ítélkezQ bíró függetlensége azonban a bíró személyi függetlensége nélkül nem lehet teljes.
A bírót a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Megilleti a mentelmi jog.
A bíró politikai függetlensége érdekében nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat.

3.) A bírói jogvédelemhez való jog (a bírói út biztosítása)

Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerq határidQn belül tárgyalja meg és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetQleg az ellene felhozott büntetQjogi vádak megalapozottságát illetQen.

E jog két vonatkozásban értelmezendQ:
a bírósághoz fordulás joga
bqnösség kérdésében kizárólag bírói döntés szülessen.

4.) A bíróság elQtti egyenlQség és az igazságszolgáltatás egységének elve

A bíróság elQtt mindenki egyenlQ. A bíróság a jogegyenlQség követelményének akkor tesz eleget, ha mindenkivel szemben ugyanazon materiális és processzuális jogszabályok alapján járnak el. Érvényesül a törvényes bíróhoz való jog, azaz senki nem vonható el törvényes bírájától. Bizonyos ügyfajtákra azonban külön bíróságok létesültek.


5.) A tárgyalás nyilvánosságának elve

A bírósági tárgyalás nyilvános, és a bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki akkor is, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta.

6.) A bírósági határozatok sajátosságának elve

Négy eleme van:
a bíróság határozata mindenkire nézve kötelezQ
a bíróság határozatát köteles megindokolni
ítéletét és egyéb határozatát a Magyar Köztársaság nevében hozza
a bírósági határozatok végrehajtását a bíróság rendeli el.





7.) A bírósági határozat elleni jogorvoslathoz való jog

A törvényben meghatározott esetekben jogorvoslati lehetQség. A jogorvoslat jogvédelmi eszköz: olyan eljárási cselekményekre vonatkozik, amely alapján az arra jogosultak a bíróság határozata megváltoztatását kérhetik.
A különbözQ eljárásokban a jogorvoslatnak eltérQ formái lehetnek.
A Bszi. az alapelvek között rögzíti, hogy a bíróság határozatai ellen  ha a törvény kivételt nem tesz  jogorvoslatnak van helye.


8.) A társasbíráskodás elve, valamint az ülnökök részvételének és egyenjogúságának elve

A bíróság  ha a törvény másképp nem rendelkezik  tanácsban ítélkezik. A társasbíráskodás több hivatásos bíró, illetve hivatásos bíró és ülnökök által alkotott bírói tanácsokban valósul meg.
Az ülnökök a törvény által meghatározott ügyekben és módon vesznek részt az ítélkezésben. Ennek során a hivatásos bírókkal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. Az ülnökök közremqködése esetén a bíróság tanácsának elnöke csak hivatásos bíró lehet. Meghatározott ügyekben azonban egyesbíróként csak hivatásos bíró járhat el.


56.) AZ ÜGYÉSZSÉG ALKOTMÁNYJOGI HELYZETE

A hatályos Alkotmány XI. fejezete tartalmazza az ügyészséggel kapcsolatos elQírásokat.

Az ügyészség alkotmányjogi helyzetét az általa ellátott funkciók és az ezek gyakorlása során kialakult szervezeti jellemzQk karakterizálják.

a.) Az ügyészség a Magyar Köztársaságban sui generis állami szerv, az állami szervek rendszerében sajátos szervtípust képez. Az ügyészség alkotmányos szerv.

b.) Az ügyészség közhatalmat gyakorló szerv, mivel  az alkotmányi és a törvényi keretek között  olyan döntést hozhat, illetve aktust bocsáthat ki, amelyek jogi érvénnyel köteleznek, s amelyek érvényesítéséhez állami kényszer vehetQ igénybe.

c.) Funkcionális vonatkozásban:
Az ügyészség és az e szervet megjelenítQ ügyészek a törvények érvényre juttatásában, a törvényesség érvényesülésének biztosításában vesznek részt. Közvádlói funkciókat végez, a bqnüldözéssel összefüggQ egyéb feladatokat teljesítenek, amelyek jogalkalmazó jellegqek és végrehajtási típusúak.
További funkciók az ellenQrzési-felügyeleti tevékenységfajták, amelyek egyrészt alapvetQen a törvényesség érvényesülését és garantálását hivatottak biztosítani a bqnüldözés, a büntetésvégrehajtás, a közigazgatás és a bíróságon kívüli jogalkalmazó szervek vonatkozásában, másrészt az állampolgárok jogainak védelmérQl való gondoskodás megvalósítását garantálják.
Az ügyészséget kezdeményezési jog illeti meg.
Az ügyészség tevékenységi területe és tevékenységi módja szerint végrehajtó, jogalkalmazó, ellenQrzQ-felügyeleti szerv, és e funkciói ellátása kapcsán hatósági jellemzQket mutat fel.


d.) Szervezeti sajátosságai
Az ügyészség egyszemélyi irányítás és vezetés alatt álló, hierarchizált állami szerv, az ügyészi szervezet élén a legfQbb ügyész áll.


Az ügyészség szervezeti tagozódása:
LegfQbb Ügyészség, élén a legfQbb ügyész áll
Fellebbviteli FQügyészségek, élén a fellebbviteli fQügyész áll
megyei (fQvárosi) fQügyészségek, élén a fQügyész áll
helyi ügyészségek (városi és fQvárosi kerületi ügyészségek), élén a vezetQ ügyész áll.

Külön hierarchiát alkotnak a katonai ügyészségek:
Katonai FQügyészség, élén a katonai fQügyész áll, aki a legfQbb ügyész egyik helyettese
Katonai Fellebbviteli Ügyészség, élén a fellebbviteli vezetQ ügyész áll
területi katonai ügyészségek, élén a vezetQ ügyészek állnak.

*Az ügyészség alkotmányjogi helyzete
a) Az ügyészség a Magyar Köztársaságban sui generis állami szerv, az állami szervek rendszerében sajátos szervtípust képez. Alkotmányos szerv, státusza és lényeges kompetenciája közvetlenül az Alkotmány által konstituált.
b) A hatalomgyakorlás szempontjából közhatalmat gyakorló szerv, olyan döntést hozhat, illetve aktust bocsáthat ki, amelyek jogi érvénnyel köteleznek, s amelyek érvényesítéséhez állami kényszer vehetQ igénybe.
c) Funkcionális vonatkozásban - tevékenysége fQ irányát tekintve - az ügyészség és az ügyészek a törvények érvényre juttatásában, valóra váltásában, a törvényesség érvényesülésének biztosításában vesznek részt. AlapvetQen az igazságszolgáltatásban mqködnek közre, de az állam büntetQ hatalma gyakorlásának részét képezQ közvádlói funkciókat végeznek. A bqnüldözéssel összefüggQ egyéb feladatokat teljesítenek, amelyek jogalkalmazó jellegqek és végrehajtási típusúak.
d) Szervezeti sajátosságait tekintve az ügyészség egyszemélyi irányítás és vezetés alatt álló, hierarchizált állami szerv, mivel az ügyészi szervezet élén a legfQbb ügyész áll.

Az ügyészség feladatai
Gondoskodik az állampolgárok jogainak védelmérQl, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértQ vagy veszélyeztetQ minden cselekmény következetes üldözésérQl.
Közremqködik a törvényesség érvényre juttatásában.
Törvénysértés esetén fellép a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei megtartása érdekében, valamint üldözi a tudomására jutott bqncselekményeket.
Részt vesz az állampolgárok jogtudatának fejlesztésében, a jogszabályok iránti tisztelet erQsítésében, a jogsértések és a bqnözés megelQzésében.
Az ügyészség fQ tevékenységi területei
ügyészi nyomozás, nyomozás feletti törvényességi felügyelet,
ügyész részvétele a bírósági eljárásban,
büntetés-végrehajtás feletti törvényességi felügyelet.
Az ügyészi szervezetre vonatkozó alapelvek
1./ A szigorú központosítottság (centralizáció) azt jelenti, hogy az egész ügyészi szervezet egyirányú, függQleges alárendeltségben épül fel, valamennyi ügyészi szervezet és ügyész a legfQbb ügyész irányítása és vezetése alatt áll, és az ügyészség szervezetét és mqködését a legfQbb ügyész utasítással szabályozza.
2./ Az egyszemélyi felelQs vezetés egyrészt a legfQbb ügyésznek az egész ügyészi szervezet irányában gyakorolt irányító és vezetQ funkciójában nyilvánul meg, másrészt pedig a különbözQ fokozatú (megyei, városi stb.) ügyészségeknek az illetQ ügyészség élén álló fQügyész vagy vezetQ ügyész által gyakorolt egyszemélyi felelQs vezetésében.
3./ Az ügyészi függetlenség rendeltetése, hogy az ügyészek a feladataikat befolyás- és elfogultságmentesen fejthessék ki.
a) Az ügyész függetlenségét közvetlenül biztosító szabályok. Valamennyi ügyészt a legfQbb ügyész nevezi ki, és a munkáltatói jogkört a legfQbb ügyész gyakorolja. Az ügyészségi szolgálati viszony a kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Az ügyészek a legfQbb ügyésznek alárendelten mqködnek. Az ügyészi tevékenységgel kapcsolatban az ügyész jogait és kötelességeit csak törvény állapíthatja meg.
b) Az ügyészekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:
ª% Politikai összeférhetetlenség következtében az ügyész nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat.
ª%Hivatali (tisztségbeli) összeférhetetlenség: az ügyész egyidejqleg nem lehet országgyqlési vagy önkormányzati képviselQ, polgármester, illetQleg állami vezetQ.
ª% Foglalkozási összeférhetetlenség: az ügyész tudományos, oktatói, ismeretterjesztQ, mqvészeti, illetQleg szerzQi jogi védelemben részesülQ, továbbá a kizárólag tiszteletdíj ellenében végzett lektori és szerkesztQi tevékenység kivételével más keresQ foglalkozást nem folytathat, gazdasági társaságban személyes közremqködési kötelezettséggel járó tagsági viszonyt nem létesíthet, nem lehet felügyelQbizottság, illetQleg igazgatótanács tagja és gazdasági társaság, szövetkezet vezetQ tisztségviselQje, illetQleg gazdasági társaság korlátlanul felelQs tagja, valamint hivatásával összeférhetetlen egyéb tisztséget nem vállalhat, és ilyen tevékenységet nem végezhet.
ª% Speciális esete az ún. együttalkalmazási tilalom is. Nem létesíthetQ olyan ügyészségi szolgálati viszony, amelyben az ügyészségi alkalmazott hozzátartozójával irányítási, ellenQrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
c) Az ügyész mentelmi joga. A legfQbb ügyészt az OGY, a többi ügyészt, ügyészségi titkárt, fogalmazót és nyomozót pedig a legfQbb ügyész hozzájárulása nélkül Qrizetbe venni, ellene büntetQ- illetve szabálysértési eljárást indítani, vagy ilyen eljárásban kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet. E jogról - a szabálysértési eljárás kivételével - lemondani nem lehet.
Az ügyészség szervezeti tagozódása
A Magyar Köztársaság ügyészi szervei az alábbi szinteken mqködnek:
a LegfQbb Ügyészség, amelynek élén a legfQbb ügyész áll;
Fellebbviteli FQügyészségek, amelyek élén a fellebbviteli fQügyész áll;
a megyei (illetve fQvárosi) fQügyészség(ek), amelynek élén a fQügyész áll;
a helyi ügyészségek (városi és fQvárosi kerületi ügyészségek), amelynek élén a vezetQ ügyész áll.
Az ügyészség szervezetén belül külön hierarchiát alkotnak a katonai ügyészségek:
a Katonai FQügyészség, amelynek élén a katonai fQügyész áll, aki a legfQbb ügyész egyik helyettese;
a Katonai Fellebbviteli Ügyészség, amelynek élén a fellebbviteli vezetQ ügyész áll, és
a területi katonai ügyészségek, amelyek élén a vezetQ ügyészek állnak.
Ügyészi szerv létesítését, megszüntetését és székhelyének áthelyezését- a legfQbb ügyész elQterjesztésére - a köztársasági elnök rendeli el. Az ügyészségek illetékességét általában annak a bíróságnak az illetékessége határozza meg, amelynek területén mqködik.




57.) AZ ALAPVETP JOGOK FOGALMA, JELLEGE, FOGALMI ÖSSZETEVPI, CSOPORTOSÍTÁSA

Az alapvetQ jogok fogalma, jellege

a.) Az alapvetQ jogok eredetileg erkölcsi maximákat, morális parancsokat jelentettek. Az erkölcsi maximáknak, morális parancsoknak a joggá válása alapvetQen az európai alkotmányfejlQdés során következett be azáltal, hogy ezek az alkotmányok részévé váltak. Az alapvetQ jogok tehát a társadalmi fejlQdés termékeinek és kiemelkedQ értékeinek minQsülnek.

b.) Az alapvetQ jogok a modern demokratikus jogállamban központi jelentQségq alapvetQ tényezQk. Ezért az alkotmány alapvetQ jogokat tartalmazó részét a ténylegesen érvényesülQ alkotmányos rend mellQzhetetlen és megszüntethetetlen lényegi elemének kell tekinteni. Az alapvetQ jogokban megfogalmazó értékek ugyanis az alkotmány demokratikus alaprend jellegét határozzák meg, és a társadalmi igazságosság, szabadság és egyenlQség megvalósítására vonatkozó legfontosabb irányvonalat jelentik. Az alapvetQ jogok tehát a demokratikus állam elengedhetetlen feltételét fejezik ki, mivel az alapvetQ jogok hiánya esetén nem beszélhetünk demokratikus jogállamról.

c.) Az alapvetQ jogok az egyének alkotmányjogi alapvetQ jogai, ezért az alapvetQ jogok kiindulópontja az emberre való orientálódás. Az alapvetQ jogoknak személyre irányuló garanciákat kell tartalmazniuk és azt kell biztosítaniuk, hogy az állam ne gyakorolhasson átfogó hatalmat az egyének felett. Az alapvetQ jogok legfontosabb funkciója az államhatalom korlátozásában, az állami mindenhatóságról és önkényrQl való lemondásban jelölhetQ meg. Ez ugyanakkor az alapvetQ jogok egyéni szabadságot biztosító funkcióját is feltételezi. Az alapvetQ jogok önkorlátozásra készteti az államhatalmat, azaz megszünteti annak lehetQségét, hogy a jogok biztosítása vagy megvonása a mindenkori hatalom tetszQlegességétQl függjön.

d.) Az alapvetQ jogok a terjedelmük, a funkcióik és a hatásgyakorló erejük következtében differenciált és többdimenziós normarendszert határoznak meg, ami a modern demokratikus jogállamban az alapvetQ jogok univerzalitását és ezek igazságeszméjét testesíti meg.

Az alapvetQ jogok fogalmi összetevQi

1.) Alanyi (szubjektív) jogok

Az alanyi jog a tárgyi jog által az egyes jogalanyoknak kölcsönzött jogosultság más jogalanyokkal szemben. Az alanyi jog lehetQvé teszi, hogy ennek alanya  az egyén  a jogilag védett érdekei érvényesítésére igénybe vehesse a tárgyi jog által biztosított lehetQségeket, s ennek következtében jogosultságának érvényt szerezzen. Csak azok az alanyi jogok tekinthetQk alapvetQ jognak, amelyeket az alkotmány, mint alapvetQ jogot deklarál. Az alkotmány egyik legfontosabb feladata az alapvetQ jogok fajtáinak, tartalmának, biztosítékainak és korlátainak a korszerq, a vonatkozó nemzetközi szerzQdésekkel egyezQ meghatározása.


2.) Tárgyi jog
Az alapvetQ jogok tárgyi jogként kerülnek megfogalmazásra, azaz az alkotmányban, illetve törvényekben rögzítetteknek kell lenniük, tehát fontos követelmény, hogy az alapvetQ jogok meghatározott területen és idQben effektíve érvényes jogi szabályok legyenek és érvényesülésüket az állam garantálja.
Az érvényesíthetQség függ attól, hogy az alapvetQ jogok konkrét tartalma mennyiben jelent konkrét jogi igényt. Az alapvetQ jogok jogszabályba foglalásánál ki kell küszöbölni a deklaratív és általánosságban definiált tételeket.
Az alapvetQ jogok kiegészülnek különféle tiltásokkal: pl. a hátrányos (diszkriminatív) megkülönböztetés tilalma, az emberi élet és méltóság megsértésének tilalma, az emberi szabadság jogellenes megvonásának tilalma.

3.) Az alapvetQ jogok korlátozzák és kötelezik az államhatalmat
Az alapvetQ jogok alanyi jogként olyan helyzetet teremtenek, amelyben az alapvetQ jogok címzettjei a közhatalmat gyakorló szervek. Az államhatalom gyakorlójának nem csak tartózkodnia kell a szubjektív alapvetQ jogok megsértésétQl, hanem az állam kötelessége az alapvetQ jogok érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtése, teljesítése is.

4.) Az alapvetQ jogok nem korlátlanul biztosított és garantált jogosítványok
Az egyes, konkrét alapvetQ jogok határait az alapvetQ jogok összhangjának szükségessége jelöli ki, azaz mások alapvetQ jogával, illetve más alapvetQ joggal való kollízió (ütközés) elkerülése, ami tehát az alapvetQ jogok általános korlátjának tekinthetQ.
Az alapvetQ jogok speciális korlátozásai azokra a személyekre vonatkozóan állhatnak fenn, akik különleges jogviszonyban állnak (pl. büntetQeljárás alatt állók, katonai szolgálatot teljesítQk)




5.) Jogérvényesítés lehetQsége
Az alapvetQ jogok érvényesítéséhez biztosítani kell a jogérvényesítés lehetQségét, elsQsorban a független bírói hatalom igénybevételével az alapvetQ jogok bírói védelmét. A bírói védelem mellett az államnak ki kell építenie az alapvetQ jogok védelmének intézményes-jogi rendszerét: alkotmánybíráskodás, közigazgatási bíráskodás, parlamenti biztos intézménye.


Az alapvetQ jogok csoportosítása

Az alapvetQ jogok többféleképpen csoportosíthatók:

1.) Emberi és állampolgári jogok
emberi jogok: minden embert megilletnek
állampolgári jogok: csak az adott állammal állampolgársági viszonyban állókat illeti meg

2.) Tartalmuk és funkcióik szerint
szabadságjogok
politikai jogok
egyenlQségi jogok
szociális és kulturális jogok

3.) Gyakorlásuk módja szerint
egyedi  az ember egyedül is képes gyakorolni
kollektív jogok  csak csoportosan lehet gyakorolni (csoportjogok)


58.) AZ ALAPVETP JOGOK CSOPORTOSÍTÁSA

Az alapvetQ jogok csoportosítása

Az alapvetQ jogok többféleképpen csoportosíthatók:

1.) Emberi és állampolgári jogok

a.) emberi jogok: Azokat a jogokat értik, amelyek minden embert megilletnek, függetlenül állampolgári státuszától és tartózkodási helyétQl.

b.) állampolgári jogok: Szqkebb terjedelmqek és csak az adott állammal állampolgársági viszonyban állókat illeti meg.


2.) Tartalmuk és funkcióik szerint

a.) Szabadságjogok: az egyén államhatalommal szembeni szabadságának eszméjén és védelmén alapulnak. A vallásszabadságnak, a véleményszabadságnak, a személyi szabadságnak, a tulajdon védelmének és más szabadságjogoknak az egyén individuális (egyedi) döntései és tevékenysége számára a közhatalomtól, illetve államtól mentes teret kell biztosítania. Ezek tehát elhárító, védQ jogok.

b.) politikai jogok: a demokrácia elvének megvalósulásán, a népnek az államhatalomban való részvétel iránti követelésén alapulnak. Tipikus politikai-részvételi jogok mindenekelQtt az aktív és passzív választójog és az ehhez hasonló, a hatalomgyakorlásban való részvételt biztosító jogok (pl. a népszavazás), illetve a közügyek vitelében való részvétel.

c.) egyenlQségi jogok: az egyén számára egyrészt a jogegyenlQség, másrészt az esélyegyenlQség biztosítását szolgálja.
A jogegyenlQség elve  az, hogy a jogszabályoknak mindenkire nézve azonos tartalmúnak kell lennie  ütközhet az esélyegyenlQség elvével. Az egyenlQség elve akkor sérül meg, ha ésszerq, ténybelileg meggyQzQ ok nem áll fenn a törvényi differenciálás indokoltságára vonatkozóan.

d.) szociális és kulturális jogok: az egyénnek az állammal szembeni szolgáltatási, juttatási igényeit jelenti, az államnak az egyének materiális és szellemi jólétét biztosító felelQsségén alapulnak. Az állammal szembeni juttatási, szolgáltatási igények mértékének megállapítása viszont alkotmányi szinten csak általánosságban lehetséges, ami ebben a formában viszont nem jelent alanyi jogot az egyén számára.


3.) Gyakorlásuk módja szerint

a.) egyedi  az ember egyedül is képes gyakorolni, vagy amelyek rá nézve egyedül és önállóan is érvényesek

b.) kollektív jogok  csak csoportosan, másokkal együtt lehet gyakorolni (csoportjogok)


59.) AZ EMBERI ÉLETHEZ ÉS AZ EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG, AZ EGYENLPSÉG JOGA ÉS A DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA

Az egyes alapvetQ jogok

1.) Az élethez és az emberi méltósághoz való jog

Mindenkit megilletQ, veleszületett jog. Az emberi élet és méltóság egymástól elválaszthatatlanok, az emberi létezés lényegét jelentik. Az Alkotmánybíróság szerint az élethez és az emberi méltósághoz való jog egységet alkotó, oszthatatlan és korlátozhatatlan alapvetQ jog, amely számos egyéb alapjognak forrása és feltétele. Az élethez való jogot az Alkotmánybíróság a testi épséghez és az egészséghez való joggal, valamint a kínzás, a kegyetlen és megalázó büntetések tilalmával kapcsolja össze. Az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogot az ún. általános személyiségi jog egyik megfogalmazásának tekinti. Az általános személyiségi jog anyajog. Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy az egyén önrendelkezésének van olyan magja, amelynél fogva az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá.

2.) Az egyenlQség joga  a diszkrimináció tilalma

A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi illetQleg állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlQként kell kezelni, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba. A megkülönböztetés tilalma a jogi személyekre is vonatkozik, és a megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, ha azonos körbe tartozó személyeket érint. Az Alkotmánybíróság szerint a tilalom kiterjed az ezen kívüli jogokra is, amennyiben sérül az emberi méltósághoz való jog.

*
A Magyar Köztársaságban minden embernek vele született joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektQl senkit nem lehet önkényesen megfosztani.
Senki nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni

Az élethez és méltósághoz való jog olyan alapvetQ emberi jog, amely még rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején sem korlátozható.
Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az élethez és méltósághoz való jog elválaszthatatlan egységet alkot, mivel mindkettQ az ember elidegeníthetetlen, immanens, lényegi sajátossága.

Ennek ellenére az alkotmánybírósági határozatokból az is kiolvasható, hogy vizsgálható az emberi méltóság az élethez való jog nélkül is.
Az Alkotmánybíróság ún. elsQ abortusz-határozatában megállapította ugyanis, hogy az emberi méltósághoz való jog csupán az emberi státus meghatározójaként, csak az élettel együtt fennálló egységben abszolút és korlátozhatatlan.

EbbQl az következik, hogy elQfordulhatnak olyan esetek, amikor az emberi méltóság nem az élettel együtt fennálló egységben jelenik meg. Az emberi méltóságból levezetett jogok tehát (pl. önrendelkezéshez való jog, névjog) a többi alapjoggal azonos módon korlátozhatóak.

Az élethez és emberi méltósághoz való jog kérdéseit az Alkotmánybíróság a halálbüntetés, az abortusz, valamint az eutanázia vonatkozásában vizsgálta különösen.

Halálbüntetés: az Alkotmánybíróság határozatában a halálbüntetést, mint büntetQjogi szankciót megsemmisítette.

A halálbüntetés alkotmányjogi megítélését nehezítette, hogy csak az élettQl való önkényes megfosztást tilalmazza az 54.§.
Kérdés tehát, hogy önkényesnek tekinthetQ-e az élettQl való megfosztás, ha az törvényes bíróság tisztességes eljáráson, garanciák mellett meghozott határozatán alapul. Az Alkotmányban az önkényes kitétellel a nemzetközi egyezmények szövegezését vette át, amelyek kifejezetten lehetQséget biztosítottak a halálbüntetés alkalmazására.

A halálbüntetés az élethez való jog lényeges tartalmát korlátozza. A halálbüntetés nem szolgálja a Btk.-ban a büntetés céljaként rögzített generális prevenciót, mivel nem elrettentQ hatású.

Schmidt Péter különvéleménye felvet egyéb kérdést is, konkrétan a jogos védelemét. A jogos védelem alkotmányjogi problémája, hogy ha az államnak nincs joga elvenni a bqnelkövetQ életét, akkor nem is delegálhat ilyen jogot a megtámadottnak, vagy a megtámadott segítségére sietQnek. Sólyom László szerint a jogos védelemmel a jog nem az élettQl való megfosztás jogszerqségét ismeri el, hanem annak a szituációnak jogon kívüliségét, amelyben a támadás és elhárítása lezajlott.
Ezzel szemben a Terstyánszky és Lábady szerint a jogos védelem keretében történQ emberölés nem önkényes életelvétel, hanem nem önkényes védekezés az önkényes támadással szemben.

Abortusz:
A terhesség jogilag engedélyezett megszakításának eseteit a magzati élet védelmérQl szóló 1992. évi LXXIX. tv (továbbiakban magzatvédelmi törvény) szabályozza.
A törvény szerint akkor szakítható meg a terhesség, ha:
az anya életét, egészségét veszélyezteti
a magzatnál fejlQdési rendellenesség mutatható ki
a terhesség bqncselekmény következménye
az anya súlyos válsághelyzetben van

Amennyiben a terhesség az anya életét veszélyezteti, vagy a magzatnál súlyos rendellenesség mutatható ki, a terhesség bármikor megszakítható. A többi esetben az elsQ trimeszterben, a 12. hétig kerülhet sor abortuszra. Súlyos válsághelyzet esetén a 18. hétig van lehetQség terhesség-megszakításra, ha a terhes nQ önhibáján kívül nem ismerte fel a terhességet.

Súlyos válsághelyzetre történQ hivatkozás esetén a terhes nQnek igazolást kell kérnie szülész-nQgyógyászától, amelyet csatolni kell a Családvédelmi Szolgálatnál a terhesség megszakítására vonatkozó kéreleméhez. Korlátozottan cselekvQképes kérelmezQ esetében szükséges a törvényes képviselQ nyilatkozata is. A Családvédelmi Szolgálat munkatársa, miután megpróbálta rábírni a kérelmezQt döntése megváltoztatására, ellenjegyzi a kérelmet. Ezt követQen 8 napon belül kell az egészségügyi intézményhez fordulni, ahol a beavatkozásra vonatkozó kérelmet ismét meg kell erQsíteni.

A súlyos válsághelyzet fennállása kérdésében a terhes nQ nyilatkozata az irányadó.

Súlyos válsághelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt:
amely testi-lelki megrendülést
társadalmi ellehetetlenülést okoz, ha ezáltal veszélybe kerül a magzat egészséges fejlQdése.
Kérdést vet föl, hogy jogalanynak tekinthetQ-e a magzat, azaz megilleti-e az élethez való jog. Az Alkotmánybíróság többségi álláspontja szerint az Alkotmányból nem következik, hogy a magzat jogalanyiságát el kellene ismerni, de az sem, hogy a magzatot ne lehetne embernek tekinteni. Ezzel ellentétes álláspontot fogalmazott meg Lábady Tamás, aki tekintettel arra, hogy genetikailag a magzat is identitás, személyisége legfontosabb jegyei már kialakultak, a magzatot jogalanynak tekinti.

Tekintve, hogy a határozatok nem ismerték el a magzat jogalanyiságát, az abortusz kérdésében a terhes nQ önrendelkezési joga nem az élethez való joggal, hanem az állam magzatvédelmi kötelezettségével kerül kollúzióba. (amennyiben a magzat életvédelmi jogát az Alkotmánybíróság elismerte volna, terhesség-megszakításra csak akkor kerülhetne sor, ha a terhesség az anya életét veszélyeztetné - élettel ugyanis csak élet állítható párhuzamba)

Az államnak úgy kellett megalkotnia az abortuszra vonatkozó szabályozást, hogy ne sértse aránytalanul a terhes nQ önrendelkezési jogát (pro choice), de tekintettel legyen az állam magzatvédelmi kötelezettségére is (pro life). Mind a pro choic, mind a pro life kizárólagos alkalmazása ellentétes lenne az Alkotmány rendelkezéseivel.

A magzatvédelmi törvény terhesség-megszakítási okai közül az elsQ három nem tqnik vitathatónak. Nem kötelezheti a törvény a terhes nQt a szülésre, ha ez saját életét vagy egészségét veszélyezteti, vagy ha a magzat súlyos rendellenességben szenved, valamint nem várható el a magzat kihordása abban az esetben, ha a terhesség bqncselekmény következménye.

Eutanázia:
Az emberi méltóság részeként rögzített általános személyiségi jogból következik az önrendelkezési jog, amelyet a kórházi ellátásban részesülQ betegek vonatkozásában az egészségügyrQl szóló 1997. évi CLIV. tv. (Eütv.) külön nevesít.

A betegek önrendelkezési joga csak az egészségügyi állapotra vonatkozó tájékoztatás mellett gyakorolható. Invazív beavatkozások elvégzésére a beteg kifejezett kérése esetén kerülhet sor, a beleegyezést azonban sürgQs esetben vélelmezni kell, ha a beavatkozás elmaradása a beteg életét vagy testi épségét veszélyeztetné.

Az önrendelkezési jogba beletartozik az ellátás visszautasításának joga is. Ez a jog azonban csak a cselekvQképes betegeket illeti meg, és csak abban az esetben, ha a kezelés elmaradása mások életét, testi épségét nem veszélyezteti. Az ellátás visszautasítására az Eütv. formai feltételeket is meghatároz:
csak közokiratban vagy
teljes bizonyító erejq magánokiratban
ha a kezelés elmaradása súlyos károsodásokhoz vezethet.
Az ellátás abban az esetben is megtagadható, ha a kezelés elmaradása a beteg halálához vezet.

A magyar jogban tehát az eutanázia alkalmazásának feltétele: a gyógyíthatatlan betegség, amely rövid idQn belül halálhoz vezet. Az Eütv. hivatkozik a stat-of-art -ra, mind a gyógyíthatatlan, mind a rövid idQn belüli halál tekintetében az orvostudomány mindenkori állását tartja irányadónak.

Az Eütv. kizárólag a passzív eutanáziát szabályozza, az aktívra nem ad lehetQséget. Emiatt többen fordultak az Alkotmánybírósághoz, arra hivatkozva, hogy az Eütv. alkotmányellenesen korlátozza az önrendelkezéshez való jogot.

Az AB határozat megállapította, hogy a világnézeti szempontból semleges alkotmányos alapokon álló jogrendszer sem helyeslQ, sem helytelenítQ álláspontot nem fogadhat el az ember saját életének befejezését elhatározó döntésével kapcsolatban.


Diszkrimináció tilalma:
A MK biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

Az embereknek bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
A hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapja a jogegyenlQség és az emberi méltóság. Amennyiben ugyanis az állam egyes személyeket, személycsoportokat elQnyben részesít másokkal szemben, nem valósul meg az egyenlQség és sérül a kisebbségben lévQ személyek méltósága.

Nem minden megkülönböztetés alkotmányellenes, a hátrányos megkülönböztetés tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még a végsQ soron nagyobb társadalmi egyenlQséget célzó megkülönböztetés tilos.

A hátrányos megkülönböztetés tilalma jelenti tehát egyfelQl a jogegyenlQséget, amely a törvény elQtti egyenlQségben valósul meg legteljesebben, más felQl pedig az esélyegyenlQséget, azaz azt, hogy mindenkinek joga van lehetQsége és az eszközökhöz való hozzájutásra.

A hátrányos megkülönböztetés mind közvetlen, mind közvetett formában megvalósulhat. Közvetlen megkülönböztetésrQl beszélünk abban az esetben, ha a jogszabály kifejezetten eltérQen rendelkezik valamely személycsoport elQnyére, és egy másik hátrányára, közvetett megkülönböztetésrQl pedig akkor, ha a jogszabály eredményét tekintve diszkriminatív alkalmazása egy körülhatárolható csoportra más eredményhez vezet, mit egy másik csoport esetében.

A törvény a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozóan külön szabályozást ír elQ a következQ esetekben:
foglalkoztatás
szociális biztonság és egészségügy
lakhatás
oktatás és képzés
áruk forgalma és szolgáltatás nyújtása



60.) MAGÁNTITOK ÉS A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

Az Alkotmánybíróság szerint a magántitok és a személyes adatok védelme nem abszolút jog: törvény korlátozhatja, e korlátozásnak azonban meg kell felelni az Alkotmányban elQírt követelményeknek. A személyes adatok védelméhez való jogot az Alkotmánybíróság nem hagyományos védelmi jogként kezeli, hanem aktív oldalát is figyelembe véve, információs önrendelkezési jogként.

Tartalma: mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról.
Az információs önrendelkezési jog gyakorlásának feltétele és egyben legfontosabb garanciája a célhoz kötöttség.
Ez azt jelenti, hogy személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerq célra szabad. A másik alapvetQ garancia az adattovábbítás és az adatok nyilvánosságra hozásának korlátozása. MindkettQnek együtt kell érvényesülnie.

E joggal kapcsolatos részletes szabályokat a személyes adatok védelmérQl és a közérdekq adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény állapítja meg.


*Információs alapjogok:
A MK-ban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.


A személyes adatok védelmét és a közérdekq adatok nyilvánosságát az Alkotmány külön szabályozza ugyan, de a két jog nagymértékben összefügg. A modern kor általános sajátossága, hogy az információ hatalom, és több, más jog csak megfelelQ információ segítségével gyakorolható.
Hasonlóan az állami szervek hatékony mqködése sem valósulhat meg a tevékenységük gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges adathalmaz, ismeretanyag nélkül. Ezek hatékony, visszaélésmentes gyakorlása állami szabályozást igényel, amelynek az információs alapjogok nyújtanak megfelelQ alapot.

Információ alapjognak tekintjük a személyes adatok védelmét és a közérdekq adat nyilvánosságát, amelyeket az 1992.évi LXIII. tv. (Avtv.) szabályoz.

Az információs jogok szabályozásának alapelve az átláthatatlan polgár és átlátható állam . Ennek megfelelQen határozza meg az Avtv. azt a célt, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekq adatokat mindenki megismerhesse.


Személyes adatok védelme: az AB határozata alapján a személyes adatok védelméhez való jog nem hagyományos védelmi jog, hanem információ önrendelkezési jog.

Személyes adat:
Bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (továbbiakban érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megQrzi e minQségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.
A személy különösen akkor tekinthetQ azonosíthatónak, ha Qt  közvetlenül vagy közvetve- név, azonosító jel, illetQleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzQ tényezQ alapján azonosítani lehet.



Különleges (szenzitív) adat:
a) faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyQzQdésre, az érdek-képviseleti szervezet tagságára,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bqnügyi személyes adat.

A különleges adatok kiemelt védelemben részesülnek.
Személyes adat csak az érintett hozzájárulásával, vagy törvény alapján kezelhetQ. Az érintett hozzájárulása nem értelmezhetQ kiterjesztQen, különleges adat kezelésénél pedig írásbeliség szükséges.
Ez a szabály kifejezetten érvényes a személyes adatok nyilvánosságra hozatala esetén, amikor is kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett nem adott hozzájárulást, kivéve, ha az eljárás az Q kérelmére indult.
Az érintett jogainak érvényesítését garantálja, hogy adatszolgáltatás elQtt tájékoztatni kell arról, hogy az önkéntes-e vagy kötelezQ (megtagadhatja az adatszolgáltatást).

A személyes adatok védelmének lényeges garanciája az adatok célhoz kötöttsége. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszQleges jövQbeni felhasználásra való gyqjtése és feldolgozása alkotmányellenes.

A személyes adatok védelme gyakran ütközik más alapjogokkal. Példaként hozható fel a 36/2005 (X.5.) AB határozat, amelyben az Alkotmánybíróság a kamerás megfigyelés problematikáját vizsgálta. Kamerás megfigyelés esetén ütközik a tulajdonvédelemhez fqzött érdek a személyes adatok védelméhez való joggal. A határozat jelentQségét abban látjuk, hogy az Alkotmánybíróság megkülönböztette az általános tulajdonvédelem szintjét az általános meghaladó tulajdonvédelem (pl. pénzszállítók védelme) szintjével, és ezekhez eltérQ adatvédelmi szabályokat kapcsolt.

61.) A GONDOLAT, LELKIISMERET ÉS VALLÁSSZABADSÁG

A gondolat-, lelkiismereti- és vallásszabadság az Alkotmányban rögzített fontos alapjog. A lelkiismereti szabadság jogának az Alkotmánybíróság szerint az az értelme emelendQ ki, hogy az állam senkit nem kényszeríthet olyan helyzetbe, amely összeegyeztethetetlen a személyiségét meghatározó valamely lényeges meggyQzQdésével. Ilyen esetekre az államnak ésszerq keretek között az alternatív, választási lehetQséget kínáló magatartást lehetQvé kell tennie.

A vallásszabadság egyénileg és kollektíven is gyakorolható alapjog, amely magában foglalja a nem gyakorlás jogát is. A vallás kinyilvánítása vagy annak mellQzése alapvetQ szabadságjog. A lelkiismereti meggyQzQdés és a vallás az emberi minQség része, szabadságuk a személyi szabadság kibontakozásához való jog érvényesülésének feltétele.
A vallásszabadságból az államnak az a kötelessége keletkezik, hogy az állam nem ítélkezhet vallásos hit vagy lelkiismereti meggyQzQdés igazságtartalmáról. A vallásszabadság gyakorlásának feltételeit és az alapjog védelmét az államnak biztosítania kell.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az állam egyetlen vallást sem részesíthet kizárólagosan kivételezett eljárásban, másészt nem akadályozhatja meg egyetlen, alkotmányos keretek között mqködQ vallás híveit sem hitük szabad gyakorlásában.


*
A MK-ban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyQzQdés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyQzQdését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa, vagy kinyilvánítását mellQzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.

A MK-ban az egyház az államtól elválasztva mqködik.

A lelkiismereti és vallásszabadság mindenkit megilletQ alapvetQ emberi szabadságjog, amelynek zavartalan gyakorlását a MK biztosítja. ElsQ generációs alapjog, amely két tartalmi részre sorolható; jelenti egyfelQl a világnézet, meggyQzQdés szabad megválasztását, másfelQl pedig az azokból származó vallásos cselekmények gyakorlását.

A szabadság két oldala szorosan összefügg egymással. Nem csupán azért, mert a vallásos cselekmények végzése a belsQ, szubjektív meggyQzQdésbQl fakad, hanem azért is, mert az Alkotmány példálózó jelleggel sorolja fel a vallásszabadság alapján végezhetQ magatartásokat, amibQl arra lehet következtetni, hogy az Alkotmány nem magát a magatartást védi, hanem azt a meggyQzQdést, amelybQl a magatartás fakad.
Külön kiemelést érdemel, hogy a kultusz szabadságán túlmenQen az Alkotmány expresiss verbis említi a hitoktatás szabadságát, mint a vallásszabadságból egyenesen következQ alapjogot.


A lelkiismereti és vallásszabadság korlátozhatatlan alapjog, amelynek zavartalan gyakorlását az Ltv. mindenki számára biztosítja. A szabadság azonban kiskorúakat csak feltételesen illeti meg, mivel az Ltv. alapján a szülQnek, gyámnak joga van ahhoz, hogy a kiskorú gyermek erkölcsi és vallási nevelésérQl döntsön. Ez a szabály az Alkotmányból is levezethetQ, mivel a szülQk kötelesek elsQdlegesen gondoskodni a kiskorú gyermek taníttatásáról (ide értve a lelki nevelést is).

A lelkiismereti- és vallásszabadság kapcsolatban áll több, más Alkotmányban rögzített alapjoggal. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a lelkiismereti szabadság az emberi minQség része, és mint ilyen összefüggésben áll az emberi méltósággal. A vallásszabadság pedig a véleménynyilvánítás szabadságához kapcsolódik, hiszen a lelkiismeret akkor értékelhetQ alkotmányjogilag, ha kifejezésre kerül.

Az állam nem részesítheti elQnyben egyes világnézeteket másokkal szemben, és mind a jogi, mind a tényleges lehetQséget biztosítani kell annak érdekében, hogy az egyén maga alakítsa ki meggyQzQdését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az államnak figyelmen kívül kell hagynia a vallás sajátos jegyeit.

A lelkiismereti- és vallásszabadság kapcsán az államnak nem csupán passzív kötelezettségei vannak. Nem elegendQ, ha az állam nem kényszerít senkit lelkiismeretével ellentétes cselekményre, illetve ha nem gördít akadályt a vallásgyakorlás elé; ellenben tevQlegesen elQ kell segítenie a szabadság tényleges érvényesülését.
Érvényesülése érdekében a jogrendszer jogi garanciákat tartalmaz. EgyfelQl az Ltv. megerQsíti a diszkrimináció tilalmát, és rögzíti, hogy vallása, meggyQzQdése miatt senkit nem érhet hátrány.
Ennek érvényesülését különleges adatvédelmi szabályok erQsítik; tilos a lelkiismereti meggyQzQdésre utaló adatot felvenni hatósági nyilvántartásba.
Jogi garancia másfelQl, hogy a Btk. bqncselekménynek nyilvánítja, és büntetni rendeli a lelkiismereti- és vallásszabadság megsértését.



62.) A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA

A véleménynyilvánítás szabadsága az Alkotmány által nevesített és garantált olyan alapjog, amelynek a többi alkotmányos alapjog között kitüntetett szerepe van.
Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a véleménynyilvánítás szabadsága anyajoga többféle szabadságjognak, az ún. kommunikációs alapjogoknak. A véleménynyilvánítási szabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni.
Az Alkotmánybíróság szerint a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. A véleménynyilvánítás szabadságának is gátat szabnak a büntetQjogi törvényi rendelkezések.
A közhatalom gyakorlásában részt vevQ személyek védelmében történQ jogkorlátozás az általánosnál is szqkebb kell, hogy legyen, mivel a véleménynyilvánítás szabadsága nélkülözhetetlen a közügyek vitatásához, ami a demokratikus társadalom létezésének és fejlQdésének mellQzhetetlen eleme.


*A MK-ban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekq adatokat megismerje, illetQleg terjessze.

A véleménynyilvánítás szabadsága elsQ generációs politikai alapjog. A véleménynyilvánítás szabadság a kommunikációs szabadságok anyagjoga, több más dologgal kapcsolatban áll. Alapja a szólás- és sajtószabadságának és a közérdekq adatokhoz való jognak, mivel az elQbbi a vélemény legszélesebb körq, médián keresztüli továbbítását teszi lehetQvé, az utóbbi pedig elengedhetetlenül szükséges a vélemény szabad kialakításához. Szintén véleménynyilvánítás szabadsága a gyökere a lelkiismeret- és vallásszabadságnak, amely a lelkiismereti meggyQzQdés alapján kialakított vélemény közlését biztosítja, valamint a gyülekezés szabadságának, amely a rendezvényen részt vevQ csoport közös véleményének továbbítására ad lehetQséget. Továbbá kapcsolatot mutat a tanítás szabadságával és a tudományos alkotás szabadságával is.

Ennek megfelelQen a véleménynyilvánítás szabadsága nem csupán hírek közlését és továbbítását teszi lehetQvé, hanem általában mindenféle közlés szabadságát mások irányába. Éppen ezért a külföldi alkotmányok többsége ezt a jogot a kifejezés szabadságaként deklarálja.

A véleménynyilvánítás szabadsága teszi lehetQvé a plurális társadalom kialakulását, amelyben lehetQség van a társadalom és az állam bírálatára és a nyilvános vitákra. A véleménynyilvánítás szabadsága nem csupán alanyi jog, hanem a nyilvánosságot alakító különbözQ vélemények szabad kifejezésének garanciája is.

Mindezek ellenére nem minQsül korlátozhatatlan alapjognak, de kitüntetett szerepq és csak kevés joggal szemben kell engednie.

A véleménynyilvánítás három cél érdekében korlátozható:
-közérdek érvényesítése
-mások magánérdekének védelme
-államérdek

1)A véleménynyilvánítás korlátozható olyan általános célok védelme érdekében, mint a köznyugalom, közerkölcs vagy a közösség védelme. Ezek olyan alkotmányos értékek, amelyekre kiterjed az állam védelmi kötelezettsége.

2)A véleménynyilvánítás korlátozható mások érdekének védelmében is különösen, ha a vélemény mások jó hírnevéhez való jogát, becsületét vagy különösen emberi méltóságát sérti.
A védelem csak magánszemélyek esetében teljes, a szabad véleménynyilvánítás köre a közszereplQk esetében tágabb.

Nem alkotmányellenes a hatóság, vagy hivatalos személy becsületének, jó hírnevének védelme, de a védelem ilyen esetekben sem teljes, mivel a véleménynyilvánítás szabadsága nem az emberi méltósággal konkurál, hanem a közhatalom mqködésének védelmével. Erre tekintettel a határozat a hatóság vagy hivatalos személy megsértése Btk. tényállását megsemmisítette.


3)ÁllamérdekbQl történQ korlátozás: az állam és az állami szervek mqködése érdekében korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát az államtitok és a szolgálati titok védelmének érdekében.
A véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányosan elfogadható korlátja a nemzeti jelkép védelme. Az AB határozata megállapította, hogy a közösségek méltósága, és a nemzeti jelkép a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátja lehet. A nemzeti jelkép fejezi ki az állam szuverenitását és a közösséghez tartozást.
Megállapította továbbá, hogy a demokrácia jellemzQ az ország egységét megjelenítQ intézmények és szimbólumok léte, amelyek bizonyos vonatkozásaiban kívül vannak a vélemények alkotmányjogilag védendQ pluralizmusán.

63.) AZ EGYESÜLÉSI JOG ÉS A GYÜLEKEZÉSI JOG

Az egyesülési jog

Az egyesülési szabadság joga olyan, mindenkit megilletQ alapvetQ szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismeri és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Ez a jog elsQsorban a cél megválasztásának szabadságát, az ehhez való csatlakozás önkéntességét, valamint az önkéntes kilépés lehetQségét jelenti. Az egyesülés szabadsága lehetQvé teszi az önszervezQdést, az önkéntes alapon létrejövQ, szervezett társadalmi közösségek mqködését. Az egyesülési jog alapján  az alkotmányos rend tiszteletben tartásával  politikai érdekképviseleti, kulturális és egyéb célok érdekében szervezett közösségek hozhatók létre és mqködtethetQk. Az egyesülési jog alapvetQ fogalmi ismérve az önkéntesség.
Az egyesülési jog részletes szabályozását az egyesülési jogról szóló 1989. évi MI. törvény végzi el.

MK-ban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetQleg azokhoz csatlakozni.
Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.

Az egyesülési jog elsQ generációs politikai alapjog, amely alapján mindenkinek joga van arra, hogy társadalmi szervezeteket, közösségeket hozzon létre, azokhoz csatlakozzon, és részt vegyen tevékenységükben. Az egyesülési jog a rendszerváltás idején alakult ki jelenlegi formájában.

Az Alkotmány alapján mindenkinek joga van az egyesüléshez, ezt az Egyt. nem csupán a magánszemélyekre, hanem jogi személyekre és azok jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezeteire is kiterjeszti.

Az egyesülési jog nem tekinthetQ korlátozhatatlan alapjognak.
KövetkezQ tilalmak:
nem irányulhat a társadalmi szervezet célja a hatalom kizárólagos megszerzésére
az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bqncselekményt és bqncselekmény elkövetésére vonatkozó felhívást
tevékenysége és célja nem ütközhet törvénybe vagy az Alkotmányba
nem hozható létre társadalmi szervezet elsQdlegesen gazdasági célzattal
Eme legutóbbi kitétel nem jelenti azt, hogy a társadalmi szervezet nem végezhet gazdasági tevékenységet, csupán azt, hogy nem lehet haszonszerzés céljából létrehozni. A gazdasági társaságok nem az egyesülési jog, hanem a vállalkozás szabadsága alapján hozhatóak létre.

Az egyesülési jog továbbá senkinek nem keletkeztet alanyi jogot arra, hogy egy adott szervezethez csatlakozzon, nem jelenti tehát a jog sérelmét, ha a társadalmi szervezet határoz arról, hogy valakit felvesz-e tagjának vagy sem.

Gyülekezési jog:

A gyülekezési jog mindenkit megilletQ, jellegébQl adódóan kollektíven gyakorolható, nem az állam által adományozott alapvetQ szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és e jog zavartalan gyakorlásához a szükséges feltételeket biztosítja.
A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések  együttes elnevezéssel rendezvények  szervezhetQk, tarthatók, amelyeken a résztvevQk véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A gyülekezési jog a demokrácia érvényesülésének egyik fontos biztosítéka: elQsegíti az érdek- és véleménykülönbségek szervezetszerq megjelenítését és a közéleti aktivitás széles körq kibontakozását.
A gyülekezési jog szabad gyakorlása elválaszthatatlan kapcsolatban van a szólásszabadsággal, valamint az ún. petíciós joggal, mivel e jogok biztosítása nélkül tényleges gyülekezési szabadság nem valósulhat meg. Ezért a gyülekezési jogról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a rendezvény résztvevQi jogosultak véleményüket szabadon kinyilvánítani, és a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni.
A gyülekezési joggal kapcsolatos részletes rendelkezések a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvényben találhatók.

A MK elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.

ElsQ generációs politikai alapjog, amely alapján mindenki jogosult békés rendezvényeken részt venni.
A gyülekezési jog szorosan kapcsolódik a véleménynyilvánítás szabadságához, mivel a gyqlések megszervezése, megtartása, illetve az azokon való részvétel ad lehetQsége a vélemény közös kialakítására.

A békés összejöveteleket, felvonulásokat, tüntetéseket védi a jogalkotó, azonban kivette a hatálya alól a választási gyqléseket, az egyházi, kulturális és sportrendezvényeket, valamit a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényeket.

A közterületen tartandó rendezvényt a tervezett idQpont elQtt legalább 3 nappal a szervezQ köteles a területileg illetékes rendQrkapitányságon bejelenteni.
A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a rendezvény helyét,
idejét,
a várható létszámot és a rendezQk számát,
valamint a rendezvény célját.

Lényeges megemlíteni, hogy a gyülekezés csupán bejelentéshez és nem engedélyhez kötött. A hatóságnak tehát nincs diszkrecionális jogköre a rendezvény betiltásával kapcsolatban, arra csak a Gyt. által taxatíve meghatározott esetekben kerülhet sor.

A gyülekezés két esetben tiltható meg:
a rendezvény a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan mqködését súlyosan veszélyeztetné
a közlekedés más útvonalon nem biztosítható

A gyülekezés szabadsága nem korlátlan alapjog, a gyülekezési jog szabad gyakorlása nem jelenti a jog abszolút jellegét.
A Gyt. a fenti két eseten túlmenQen is rendelkezik, és deklarálja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bqncselekményt, és nem járhat mások jogai és szabadságai sérelmével.

Az állam köteles biztosítani, hogy a jogszerqen tartott gyqlést, felvonulást mások ne zavarhassák.
A rendezvény szervezQje felel a rendezvény rendjének megtartásáért, ebben kérésére a rendQrség is segíti. Amennyiben a gyülekezés rendje már nem állítható helyre, a szervezQ köteles a rendezvényt feloszlatni. A szervezQ kiemelt felelQsségét jelzi, hogy a károkozóval egyetemlegesen felel azokért a károkért, amelyeket a gyülekezésben részt vevQ személy harmadik személynek kárt okozott.
Ebben az esetben csak akkor van helye kimentésnek, ha bizonyítja, hogy a rend fenntartása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Feloszlatás:
a bejelentéshez kötött rendezvényt nem jelentették be, vagy azt a rendQrség megtiltotta
a rendezvény helye, ideje, útvonala vagy célja eltér a bejelentésben foglaltaktól, vagy
a résztvevQk a rendezvényen fegyveresen vagy felfegyverkezve jelennek meg











Al

Page |  PAGE \* MERGEFORMAT 114





Alkotmányjog- Államvizsga

2009

Hasonló témájú dokumentumok

Igazságszolgáltatás - Bíróság

- 2009-10-20 20:54:27

Magyar ügyészség

- 2009-10-16 20:32:29

Állampolgársági jog

- 2009-09-25 22:27:20

Jogforrástan

- 2009-09-25 21:53:12

Alkotmányjog tételek

- 2010-11-27 18:18:40

alkotmányjog

- 2010-11-20 07:59:29

Alkotmányjog kidolgozva

- 2009-12-02 13:26:43

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.

10. 2. óra adatbázis adóellenőrzés algoritmusok analízis dolgozat ápolástan atombomba cisco épszerk 5 épülettervezés 4 eredménykimutatás etzs feladat finnek fogalmak fogaskerék forgó mozgás forma frei otto gábor gazd.töri tétel6 görögország gyakorlat hidraulika jogi alaptan ket kőzetek magyarország geográfiája matek házi 1 megoldások 1 mpiac munkássága nitridálás növénytan opkut órai anyag os oscar niemeyer példasor v tanenbaum tankönyv tartalékidő természet terminális tőke vállalati pénzügyek valószínűség vegyes szakjog vörösmarty zh feladat