Marketing

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarKereskedelem és marketingMarketing 2Marketing

MARKETING ALAPFOGALMAK
PIAC: A tényleges és lehetséges eladók és vevQk összessége, valamint a köztük lévQ üzleti kapcsolatok rendszere.
PIAC KAPACITÁSA: A piac felvevQképességét jelenti, függetlenül a vásárlóerQtQl.
PIACPOTENCIÁL: Az elméleti kereslet maximuma.
PIAC-VOLUMEN: Adott piacon adott termékbQl meghatározott idQ alatt értékesített mennyiség.
PIACI RÉSZESEDÉS: azt mutatja meg, hogy a vizsgált cég a piaci volumenbQl mekkora részt hasított ki magának. (a vállalkozás tényleges értékesítése és a piaci volumen hányadosa)
TÖKÉLETES VERSENY: Olyan piaci szituációt tételez fel, ahol sok eladó (többnyire kicsik) és számos vevQ van jelen, de egyik eladó sincs abban a helyzetben, hogy uralhatná a piacot, vagy jelentQsen befolyásolhatná az árakat. A piacon kínált termékek hasonlóak
MONOPOLISZTIKUS VERSENY: Számos vevQ és viszonylag sok eladó jellemzi. A konkurenciaharc erQs. Az eladók megkülönböztetik termékeiket egymástól, ennek megfelelQen különbözQ árakkal dolgoznak.
OLIGOPÓLIUM: Csupán néhány eladó van jelen a piacon, mert a piacra lépésnek korlátai vannak. A cégek ellenQrizni tudják egymást. Óvatos piaci magatartás és gyakran ármegegyezés - jellemzi ezt a piaci szituációt.
MONOPÓLIUM: Az a piaci szituáció, ahol egy eladó van jelen. Az eladó uralja a piacot, és Q határozza meg az árakat.
FOGYASZTÓI PIAC: VégsQ felhasználói piac, ahol egyének és háztartások jelennek meg vevQként, és a vásárlások a személyes szükségletek kielégítését szolgálják.
FELHASZNÁLÓI (termelQi) PIAC: VevQit jellemzQen (gazdálkodó) szervezetek alkotják, melyek azért vásárolnak árukat és szolgáltatásokat, hogy ezáltal további termékeket és szolgáltatásokat állítsanak elQ.
VlSZONTELADÓI (közvetítQi) PIAC: VevQi olyan vállalatok és vállalkozások, akik összekapcsolják a termékek fogyasztóit az elQállítókkal. Azzal a céllal vásárolnak termékeket és szolgáltatásokat, hogy azokat - haszonnal - továbbértékesítsék.
ÁLLAMI (kormányzati) PIAC: A piac résztvevQi (hivatalok, költségvetési szervezetek, intézmények) termékek, szolgáltatások széles körét vásárolják a közösségi célok kielégítésére.
MARKETING: Egyrészt gondolkodásmódot jelent (marketing filozófia) másrészt pedig tevékenységek összehangolt rendszerét jelenti, amely magában foglalja a piaccal kapcsolatos teendQk tervezésének, szervezésének és végrehajtásának összességét.
MARKETING FILOZÓFIA: olyan -a vállalkozás egészét átható- piacra irányuló és a piacnak megfelelQ üzletpolitika, szemléletmód, amelynek középpontjában a vevQvel való azonosulás áll.
MARKETING MENEDZSMENT: Az a tervezési és végrehajtási folyamat, melynek során a szervezet termékeinek és szolgáltatásainak fejlesztését, árainak kialakítását, értékesítésének megszervezését és eladásának ösztönzését a piaci környezettel és saját céljaival összhangba hozza.
MARKETING MIX: A 4 P (termékpolitika, árpolitika, értékesítési politika, piacbefolyásolási politika), a marketing eszközök különbözQ helyzetekben alkalmazott kombinációja.
FOGYASZTÓK: Azok az egyének vagy háztartások, amelyek saját célra, saját szükségleteik kielégítésére vásárolnak.
SZÜKSÉGLET: Objektív eredetq hiányérzet, amely fiziológiai és pszichológiai eredetq lehet.
MOTÍVUMOK: Indítékok, melyek aktiválják a szükségleteket, hogy cselekedjünk.
REFERENCIACSOPORT: Azok a csoportok, amelyek az ember viselkedésére közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorolnak.
FORMÁLIS CSOPORT: A referenciacsoportok közül azok a csoportok, amelyekkel a kapcsolat többnyire nem folyamatos, másodlagos (pl. vallási, munkahelyi, szakmai csoportok).
INFORMÁLIS CSOPORT: ElsQdleges referenciacsoportok, akikkel a kapcsolat folyamatos (pl. család, barátok).
ORIENTÁCIÓS CSALÁD: A szülQket jelenti, ahonnan a vásárló indíttatását kapja (pl. vallási, politikai nézeteit, beállítódásához szükséges támpontokat).
SZEMÉLYISÉG: Az egyén pszichológiai jellemzQinek összessége, mely jellemezhetQ, pl. az önbizalommal, dominanciára való törekvéssel, toleranciával, az alkalmazkodóképességgel.
ÉNKÉP: Az egyén önmagáról alkotott komplex képe, véleménye. A termék és márkavásárlásnál fontos, ahol agyártónak a tényleges vagy az ideális énképhez kell igazodnia.
TANULÁS: Az ember egész életét végigkísérQ tevékenység, melynek eredményeképpen magatartása módosul.
SZELEKTÍV FIGYELEM: Következtében a fogyasztók nagyobb valószínqséggel észlelik azt az ingert, ami idQszerq szükségletükkel összhangban áll, jobban figyelnek azokra az információkra, amelyek felkészülten érik Qket, és inkább észreveszik azokat az ingereket, amelyek az átlagostól eltérnek.
SZELEKTÍV TORZÍTÁS: Abból következik, hogy az emberek az információkat saját gondolatvilágukba illesztik.
SZELEKTÍV EMLÉKEZÉS: Következtében az emberek csak bizonyos -többnyire a szokásaikat, életvitelüket alátámasztó információkat raktároznak el.
SZÁRMAZTATOTT KERESLET: Lényege hogy a termelQeszközök iránti kereslet szoros összefüggésben áll a velük elQállított termékek keresletével, és akörül ingadozik.
EREDETI PIAC: Az a piac, ahol a termelQeszköz elQállító szervezet közvetlenül megjelenik termékeivel
KÖZTI PIAC: Lényegében a további felhasználók és további értékesítQk piacát foglalja magában
PRIMER PIAC: lényegében a fogyasztási cikkek piacát foglalja magában
NYERSANYAGOK: azok a termékek, amelyek természeti forrásból származnak (ásványok, halászat, erdQgazdaság termékei).
ALAPANYAGOK: azok a termékek, amelyek a továbbfeldolgozás bizonyos fázisain már túljutottak, de további munkafázisokon kell még átmenniük, hogy valamely termék elemeivé válhassanak.
AKATRÉSZEK: Olyan termékek, amelyek további feldolgozásra már nem kerülnek, hanem beépülnek a késztermékekbe.
ALAPVETP BERENDEZÉSEK: Olyan berendezések, objektumok a termelQfogyasztás piacán, amelyek a termelQ és szolgáltató tevékenységek lefolytatásáaak elQfeltételei. Minden termelQ egységnek szüksége van ezekre a termékekre.
EGYÉB FELSZERELÉSEK: Pl. a szerszámok, melyek a munkafolyamatot, mint segédeszközök szolgálják.
FIZIKAI-ANYAGI SZOLGÁLTATÁSOK: Olyan szolgáltatások, amelyek a termelQ tevékenység végzéséhez szükségesek, és különféle fizikai objektumok mqködtetéséhez elengedhetetlenek (pl. telefax, telefon, áramszolgáltatás)
SZELLEMI SZOLGÁLTATÁSOK: ElsQsorban a kutatásban, fejlesztésben, konzultációkban nyújtott segítséget takarnak (pl. piackutatási szolgáltatás, szervezés, tervezés).
VÁSÁRLÓ KÖZPONT (BUYING CENTER): A szervezet azon tagjainak összessége, akik a döntésekben valamilyen módon érintettek.
BESZERZPK: A vásárló központ azon tagjai, akik formálisan is kompetensek a szállítók kiválasztásában ill. a vásárlási szerzQdések megkötésében.
FELHASZNÁLÓK: A vásárló központ azon tagjai, akik a késQbbiek során megvásárolt termékkel dolgozni fognak. Kulcsfigurák, mert korábbi tapasztalataikat kamatoztatni tudják a döntésnél.
INFORMÁCIÓKÖZVETÍTPK: A vásárló központ azon tagjai, akik a vásárló központon belüli információ-áramlást biztosítják. Feladatuk pl. a döntés-elQkészítés, hatásuk a tényleges döntésekre indirekt.
DÖNTÉSHOZÓK: A vásárló központ azon tagjai, akik hatalmi pozíciójuk alapján a végsQ döntést meghozzák. (Nagyobb értékq vásárlásoknál általában a szervezet legfelsQbb szintq vezetQi.)
CÉLPIACI MARKETING: a piac feltárt, jellemzett és kiválasztott szegmenseinek megfelelQ terméket kifejlesztQ, illetve azt kínáló, és e szegmensre irányuló marketing mixet alkalmazó vállalkozói magatartás.
PIACSZEGMENTÁCIÓ: olyan eljárás, mely során adott termék és/vagy szolgáltatás piacát jól definiálható ismérvek szerint homogén részekre osztjuk.
SZEGMENS: A piac egyedi keresleti sajátosságait mutató csoport.
PIACI RÉSEK: Olyan piacrészek, melyekben a nyilvánvaló vagy lappangó igényeket a fennálló kínálat nem, vagy nem megfelelQen elégíti ki. Cél az ilyen piaci rések felfedezése, amelyekben valamit jobban tudunk csinálni, mint bárki más.
TELJES PIACI LEFEDÉS: A vállalat arra törekszik, hogy minden potenciális fogyasztói csoport igényeit kielégítse. Általában csak a nagyvállalatok képesek rá.
TERMÉKSPECIALIZÁCIÓ: Esetében a vállalat egyfajta termékre specializálódik, amelyet különbözQ fogyasztói csoportoknak kínál.
PIAC-SPECIALIZÁCIÓ: Esetében a vállalat bizonyos fogyasztói csoportok sokféle igényének kielégítésére törekszik.
SZELEKTÍV SPECIALIZÁCIÓ: Esetében a vállalat különbözQ piacokat különbözQ termékekkel szolgál ki. Ennek elQnye, hogy megosztja a kockázatot: amennyiben az egyik szegmentum elQnyei csökkennek, a másikban jövedelmezQ lehet a vállalat tevékenysége.
TERMÉKPOZÍCIONÁLÁS: Egy adott piacon (szegmentumban) egy adott termék versenytársaihoz való viszonyának meghatározása és ennek a vevQben való tudatosítása.
DIFFERENCIÁLATLAN MARKETING (TÖMEGMARKETING): Alkalmazása során a vállalat ugyanazt a terméket ugyanolyan módon kínálja valamennyi potenciális vevQjének.
DIFFERENCIÁLT MARKETING: Esetében a vállalat a piac több szegmentumát kiszolgálja, s ezekhez különbözQ marketing-mixet alakít ki.
KONCENTRÁLT MARKETING: Esetében a vállalat erQfeszítéseit a piac egy nagyobb, kiválasztott szegmentumára összpontosítja.
MARKETING INFORMÁCIÓS RENDSZER (MIR): Az információk gyqjtésével és elemzésével foglalkozik, valamint biztosítja az információáramlást.
PIACKUTATÁS: A piaci jelenségek szervezett és módszeres vizsgálatát jelenti. Az elemzés kiterjed mindazokra a tényezQkre, amelyek a felhasználó számára fontosak lehetnek a piaci munka során.
ANALOGIKUS EXTRAPOLÁCIÓ: Valamely jelenség jövQbeli fejlQdésére egy hozzá hasonló jelenség eddigi fejlQdésébQl következtet, mert a nagyjából azonos célt szolgáló s több vonatkozásban hasonló eszközök fejlQdésében lényegében azonos törvényszerqségek érvényesülnek.
KORRELÁCIÓSZÁMÍTÁS: Annak a megközelítQen pontos meghatározására szolgál, hogy két- vagy több, egymáshoz feltételezhetQen kapcsolódó jelenség között van-e, és milyen mértékq az összefüggés.
ST,. ´ ¶

Ê
Ì
0

2

: < ¼¾fhRT”–,. vxZ\ÈÊ÷ø†ˆj-l-$ & Ä Æ ª!¬!##Ø#Ú#%
%5&6&Ü&Ý&€(‚(Æ*È*œ+ž+¼,¾,..Ô.Ö.’/”/"0$0

1 1z2|2X3Z35 5ïáÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅÓÅhï2§CJ OJQJ^JaJ hï2§CJ OJQJ^JaJ hï2§CJ$OJQJ^JaJ$ hï2§5CJ$OJQJ\^JaJ$N. ¶
Ì
2

< ¾hT–.x\Êøˆl-& Æ ¬!#Ú#úðîîîäÚÚäääÐÐÚäÚÐääîîÚÚÚ „Ô
„,ò^„Ô
`„,ò „
„ðô^„
`„ðô „L„´÷^„L`„´÷ „Á„?ý^„Á`„?ý$a$

«ýÚ#
%6&Ý&‚(È*ž+¾,.Ö.”/$0 1|2Z3 5Ö5„7Î8À9â:V<õëááõõõ×ëëÕËËËõõÁ·ÁáË „Ô
„,ò^„Ô
`„,ò „•„kï^„•`„kï „L„´÷^„L`„´÷ „@
„Àô^„@
`„Àô „‚„~ú^„‚`„~ú „p„÷^„p`„÷ „
„ðô^„
`„ðô 5Ô5Ö5‚7„7Ì8Î8¾9À9à:â:T
B BB’B2D3DÐDÑDœFžF€G‚GnIpI¨JªJÞKàKäLæLØMÚMêNìNjPlP|R~RúSüST`6a8aBbDbÚcÜc
e

eîeðe.g0ghh´i¶i"k$k2l4lfmhmVnXnìnînppöpøp¸qºqvrxrªt¬tâuäu4wòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòâòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòäòUhï2§CJ OJQJ^JaJ hï2§CJ OJQJ^JaJ YV<Þ=P?ê@ B’B3DÑDžF‚GpIªJàKæLÚMìNlP~RüS8aDbÜcõëëëéßõõõõõÕËËÁ·Ëõõ·· „L„´÷^„L`„´÷ „V„ªì^„V`„ªì „Ô
„,ò^„Ô
`„,ò „ „àé^„ `„àé „‚„~ú^„‚`„~ú „$ „Üö^„$ `„Üö „
„ðô^„
`„ðôANDARD INTERJÚ: A megkérdezés során minden megkérdezettnek ugyanazokat a kérdéseket kell megválaszolnia. Formái: írásbeli, szóbeli, telefonos megkérdezés.
MÉLYINTERJÚ: Kötetlen beszélgetés, amelynek a vezérfonalát (témaköröket) határozzák meg elQre. Formái: egyéni, csoportos mélyinterjú.
MEGFIGYELÉS: Tények, gazdasági jelenségek, és emberi magatartások vizsgálatát jelenti anélkül, hogy kapcsolatfelvételre, szóbeli informálódásra kerülne sor. Formái: résztvevQ, nem résztvevQ megfigyelés.
KÍSÉRLET: A vizsgálat során a célcsoportba tartozó fogyasztókat meghatározott keretek között befolyásolják, s megkísérlik a változásokat regisztrálni.
NYITOTT KÉRDÉS: Szabad válaszlehetQséget tesz lehetQvé. A kérdezQnek szó szerint kell a válaszokat feljegyeznie.
ZÁRT KÉRDÉS: A válaszadás lehetQsége behatárolt. Gondos szerkesztés igényel, mivel teljes körq elQre összeállított válaszlehetQség-együttest kell kialakítani.
ALTERNATÍV ZÁRT KÉRDÉS: A válaszadó számára kétféle válaszlehetQséget kínál (igen -nem esetleg: nem tudom)
SZELEKTÍV ZÁRT KÉRDÉS: KettQnél több elQrenyomtatott válaszlehetQséget kínál, amelyek közül a kérdezQ választja ki és jelöli meg a válasz tartalmához leginkább illQt (egy vagy több válasz kiválasztása lehetséges).
LOGIKAI SORREND: A kérdQívben a résztémáknak logikus sorrendben kell megjelenniük, illetve egy- egy témáról mindent meg kell kérdezni, és csak utána lehet áttérni egy másik témára.
LÉLEKTANI SORREND: A megkérdezendQ személyek érzékenységét tekintetbe véve a kérdezés közbeni kényszeredettség feloldására törekszik.
A TERMÉK: marketing felfogás szerint fizikai, esztétikai és szimbolikus tulajdonságok összessége, mely a vevQ (fogyasztó) igényeit hivatott kielégíteni.
GENERIKUS TERMÉK: Azt az alaptulajdonságot képviseli, amely nélkül a termék nem alkalmas az adott igény kielégítésére.
ELVÁRT TERMÉK: Az a termék, amely alkalmas az adott probléma megoldására.
KITERJESZTET TERMÉK: A piaci versen hatására egyes gyártók többet kínálnak a fogyasztónak, mint amit a vevQ az elvárt termék szintjén megfogalmazott.
POTENCIÁLIS TERMÉK: Tartalmazza mindazt, ami a fogyasztói igénykielégítés érdekében a jövQben még megtehetQ.
OBJEKTÍV MINPSÉG: A termék mérhetQ tulajdonságait foglalja magában (fizikai, kémiai jellemzQk).
SZUBJEKTÍV MINPSÉG: A terméket az igények kielégítésére való alkalmasságuk szerint értékeli.
GAZDASÁGOS MINPSÉG: Az árral megszabott feltételek mellett kialakuló minQséggel szembeni elvárások (vagyis: gazdaságos a minQség, ha a termék az adott probléma megoldását úgy biztosítja, hogy az eladási ár és az élettartam során felmerülQ összes költségek együttese a legkisebb).
VÁLLALATI TERMÉKPOLITIKA: Feladata, hogy meghatározza, hogy a vállalat az adott idQszakban milyen termékek elQállításával és forgalmazásával foglalkozzon.
TERMÉKDIVERZIFIKÁCIÓ: (termékmódosítás) a termék mqködési alapelvei nem változnak, de valamilyen többletfunkció valósul meg, amely növeli a termék használati értékét.
TERMÉKVARIÁCIÓ: KülönbözQ vevQcsoportok számára a termékek különbözQ változatait fejlesztik ki.
ÉRTÉKELEMZÉS: Összevetik a termék által nyújtott funkciókat és az ezek létrehozására fordított költségeket, és úgy igyekeznek a termék paraméterein módosítani, hogy megközelítsék a V (érték) = F (funkció) / C (költség) hányados optimumát.
VÁLASZTÉK SZÉLESSÉGE: Az jelöli. hogy hány termékcsoport van az árukínálatban.
VÁLASZTÉK MÉLYSÉGE: Az adott termékcsoportba sorolható termékek mérQszámával mérhetQ.
VÁLASZTÉK MINPSÉGE: MérQszáma a termékek, termékcsoportok árfekvés szerinti összetétele.
MÁRKA: Lehet név, jel, formaterv, szimbólum, vagy ezek tetszQleges kombinációja. Alkalmazásának elsQdleges célja a termék megkülönböztetése a konkurencia termékétQl.
ABC ELEMZÉS: Azon a jelenségen alapul, hogy a vállalat termékei egy-egy ismérv szerint bizonyos koncentrációt mutatnak, és ennek megfelelQen különbözQ csoportokba sorolhatók.
ÁR: Az áru pénzben kifejezett ellenértéke, az a pénzmennyiség, amiért az áru megvehetQ illetve eladható.
ÁRÉRZÉKENYSÉG: Az jelenti, hogy a vevQt vásárlói döntéseiben milyen mértékben befolyásolja az ár.
ÁRRUGALMASSÁGI EGYÜTTHATÓ: Kifejezi, hogy 1% árváltozásra hány % forgalomváltozás jut. Képletben: E= forgalom-változás %-ban / ár változása %-ban
ÁRSTRATÉGIA: Hosszú távon jelöli ki a vállalati ármagatartás fQbb jellemzQit.
ÁRTAKTIKA: A konkrét, mindennapi árdöntések összességét jelenti.
ÁRRÉS-SZORZÓ: A haszonkulcsot a beszerzési értékre vetítik.
Képlete: Árrés szorzó = (Árrés / Nettó beszerzési ár) * 100
ÁRRÉS-SZINT: A haszonkulcsot az árbevételre vetítik.
Képlete: Árrés szint = (Árrés / Nettó eladási ár) * 100
ÁRIMÁZS: Azt jelenti, hogy az adott kereskedelmi cég üzleteit, áruházait a vevQk mennyire tartják az árak szempontjából kedvezQ bevásárló helynek.
ÁRFELHAJTÁS: Önkényes áremelés, a monopol-helyzetben lévQ vállalatoknak van erre lehetQségük, ha a kereslet meghaladja a kínálatot.
KIHÍVÓ ÁREMELÉS: Csak az alacsony árrugalmasságú termékeknél lehet végrehajtani, továbbá, ha az ár és a minQség szorosan összetartozó fogalmak a vásárlók gondolkodásában.
RABATT: Kedvezmény, a vevQ valamilyen teljesítményéhez kötQdik, és ennek megfelelQen az értékesítés elQmozdításán túlmenQen a legkülönbözQbb célokat szolgálhatja.
ÉRTÉKESÍTÉSI POLITIKA: Azon döntések összessége, amelyek a termékeknek a fogyasztókhoz történQ eljuttatását biztosítja és meghatározza annak útjait és módszereit.
DISZTRIBÚCIÓ: Az a a teljes folyamat amely során a termékek eljutnak a termelQtQl a végsQ fogyasztóhoz.
ÉRTEKESÍTÉSI ÚT HOSSZA: Az értékesítési út lépcsQinek számától függ.
ÉRTEKESÍTÉSI ÚT SZÉLESSÉGE: Attól függ, hogy egy-egy szinten hány viszonteladót kapcsolunk be a forgalmazásba.
SZELEKTÍV ELOSZTÁS: Nem alkalmazzuk az összes közvetítQt, akik hajlandóak lennének a termék árusítására, hanem válogatunk közöttünk.
EXKLUZÍV ELOSZTÁS: Csak korlátozott számú kereskedQ kap jogot a termék értékesítésére, szélsQséges esetben csak 1 kereskedQ.
INTENZÍV ELOSZTÁS: LehetQleg minden viszonteladót bekapcsolunk a forgalmazásba, aki vállalkozik és képes a termék értékesítésére.
RACK JOBBER (polcfelöltQ): Nagykereskedelmi forma, a kereskedQ az összes hagyományos nagykereskedelmi funkció mellet plusz feladatot is ellát, felelQsséget vállal az üzletekben kijelölt polcok feltöltéséért.
CASH AND CARRY (C+C, fizesd és vidd): A nagykereskedQ a hagyományosnál kevesebb feladatot teljesít, így nem vállal szállítást, hitelnyújtást.
FRANCHISE-RENDSZER: Lényege, hogy a rendszergazda franchise-díj ellenében átadja a piacon már bevezetett komplex rendszerét márkanév használattal együtt az átvevQnek, szerzQdésben rögzített területen és ideig történQ önálló használatra.
VÁLLALATI VMR: Az értékesítési csatorna egyes láncszemei azonos tulajdonban vannak, így a rendszer magas szintq ellenQrzést és egységes piaci viselkedést biztosít.
IRÁNYÍTOTT VMR: A rendszer legerQsebb tagja hatalmi pozíciója alapján irányítja az értékesítési csatorna többi résztvevQjének piaci magatartását.
SZERZPDÉSES VMR: Az értékesítési csatorna különbözQ pontján álló vállalatok együttmqködési szerzQdést kötnek a közös piaci fellépésre.
PROMOTION MIX: A piacbefolyásolás elemei: reklám, public relations, sales promotion (eladásösztönzés), személyes eladás.
REKLÁM: Olyan nem személyes kommunikációs tevékenység, melynek célja a kiválasztott célcsoport befolyásolása.
REKLÁMHATÁS VIZSGÁLAT: Az elemzés során a hírverés kommunikációs hatását, valamint a forgalomra gyakorolt befolyását kell mérni és számszerqsíteni.
PUBLIC RELATIONS: Olyan interaktív kommunikációs tevékenység, melynek célja a vállalkozás és környezete közötti bizalom építése és folyamatos ápolása.
SALES PROMOTION: Olyan piacbefolyásoló módszerek összessége melyekkel közvetlenül ösztönzik a vevQt vásárlásra. Olyan külön értékeket kínálnak fel a vevQknek, ami képes indítólökést adni a vásárláshoz.
SZEMÉLYES MEGGYPZÉS: Lényege, hogy a cég képviselQje személyes kapcsolat (tárgyalás, megbeszélés) révén kísérli meg a vevQt kedvezQ döntésre bírni.
STRATÉGIAI TERVEZÉS: Menedzseri lépések sorozata, melynek során szerves kapcsolat jön létre a vállalkozás célkitqzései, erQforrásai és a változó piaci lehet5ségek között.
VÁLLALKOZÓI KÖZELÍTÉS: Abból indul ki, hogy a környezet formálható, tehát hatást kell rá gyakorolni. JellemzQen azok a vállalkozások alkalmazzák, ahol egy személy a menedzser és a tulajdonos, ahol az erQs a vezetés és vállalja a kockázatot.
ADAPTÍV KÖZELÍTÉS: A vállalkozás a környezetés adottnak fogja fel, s úgy alakítja ki a stratégiáját, hogy a környezet állandó kihívásaira reagálni tudjon.
PILLANATNYI ÜZLETI PORTFÓLIÓ: A vezetés feladata, hogy üzletágait azok nyereségtermelQ képessége szerint rangsorolja, és eldöntse, hogy melyeket kell fejleszteni, szinten tartani, felélni, vagy felszámolni.
LEHETPSÉGEK: Azokat a külsQ környezeti tényezQket jelölik, amelyekben a vállalkozás versenyelQnyt élvez. Vonzerejük és sikerük valószínqsége szerint csoportosíthatók.
VESZÉLYEK: A külsQ környezetben rejlQ fenyegetések, amelyeknek a súlyosságát és bekövetkezési valószínqségét kell elemezni.
PIACBEHATOLÓ STRATÉGIA: Amikor a régi piacon a régi termékbQl kíván a vállalat többet értékesíteni.
TERMÉKFEJLESZTP STRATÉGIA: Ez esetben a jelenlegi piacon új termékkel jelenik meg a cég.
PIACFEJLESZTP STRATÉGIA: Amikor a vállalat a régi terméke számára keres új piacot (pl. földrajzi értelemben vett új piac, vagy új szegmens)
DIVERZIFIKÁCIÓS STRATÉGIA: Ekkor a vállalat új piacon jelenik meg új termékkel. Ez a legtöbb változást jelentQ, és ezáltal a legnagyobb kockázatot magában hordozó stratégia.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.

10 5. gyak adóellenőrzés alapozás államháztartás alternatív energiaforrások áramlástan balzac bűnperek durkheim egyiptom elméleti kérdések elte ttk épületfizika excel felvilágosodás flaubert fogyasztói folyami duzzasztómű földrajz gazdasági közjog germánok hónolás hő-és áramlástechnikai gépek hull ideális elegy jogelmélet jogi és államigazgatási alapismeretek kamatláb keringés kidolgozott tételek kőzet labor ma magvas növények médiaismeretek merőpiac minden ami valszám motefo objektum orientált órai anyag polgári jog posztmodern rezgéstan sejtbiosz terminális tűzjelző vállalat gazdaságtan vektor vörösmarty