helyi társadalom kidolgozott vizsgatételek - hiányos

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőHelyi Társadalomhelyi társadalom kidolgozott vizsgatételek - hiányos

Bokor Béla: Helyi társadalom

Szóbeli vizsgatételek





A helyi társadalom fogalma

A helyi társadalom közösségek összetett, bonyolult hálózata. A helyi társadalom földrajzilag körülírható identitással, hagyományokkal és szokásokkal rendelkezik.


A helyi társadalom struktúrája



Helyi társadalom – helyi kultúra



Helyi társadalom, helyi politika



A helyi társadalom intézményei (közösség, önkormányzat, egyéb szolgáltató intézmények)



Civil társadalom



Helyi gazdasági szektor



Társadalmi mobilitás

A magyar társadalom mobilitás-trendjei.
Mobilitás: a társadalmi szerkezet mozgása
Migráció: a népesség vándorlás, településszerkezetek közötti mozgása.
A társadalmi mobilitás az a jelenség, mikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik. Az értékelésnél a társadalmi kategóriákat egyértelmqen meg kell határozni (pl. munkásból paraszt). A mobilitást több dimenzió mentén lehet vizsgálni, pl. foglalkozás, jövedelem, iskolai végzettség, kedvezQbb, l. kedvezQtlenebb lakóhely. A társadalmi mobilitás mindig a társadalmi hierarchiában történQ mozgást jelenti. Ez a mozgás lehet: vertikális (társadalmi hierarchiában történQ fölfelé vagy lefelé mozgás), de lehet horizontális is (pl. foglalkozást vált valaki, de mindeközben a társadalmi hierarchiában elfoglalt helye nagyjából ugyanaz marad).
Az összehasonlító vizsgálatok alapján azt lehet mondani, hogy a fejlett, ipari államok mobilitás trendjei nagyjából azonosak. Az ipari-polgári forradalmak megindították a parasztok mobilitását a munkásosztály felé, tehát az iparba. A II.VH után szerte a háború sújtotta államokban egy erQteljes iparosítás indult meg, a nehéziparral, az energiaiparral az élen. Ez volt a szocialista államokban is így történt. KésQbb a súlypont áthelyezodött más iparágakra (pl. elektronika), ami már magasabban képzett munkaerQt is igényelt. Ez segítette a vertifikális mobilitást. Az ipar törtlen-l fejlQdött. A volt szocialista országokban ez a folyamat lelassult, a fejlesztés elmaradt, ez kedvezQtlenül hatott a 60-as, 70-es évektol a mobilizációra.
Ebben az idQszakban nyugaton már tért hódít a kereskedelmi és a szolgáltatói szféra, mely jelentQs munkaerQt szippant el az ipartól, fQleg a magasabban képzetteket. A volt szocialista országokban is bekövetkezett ez a folyamat, de csak évtizedes késésekkel, általánosan a rendszerváltozás után. Magyarországon a kádári rendszer konszolidált idQszaka alatt meginduló mosdik gazdása a 80-as években már ezt a folyamatot elindította, megkönnyítve és tompítva a rendszerváltás drasztikus változásait.
Magyarországon a II.VH utáni foglalkozási mobilitás legszélesebb csatornája a mezQgazdaságból az ipari munkahelyek felé vezetett. Kialakult a tisztes szakmai kultúrával rendelkezQ munkásság. E kiemelt helyzetq csoport tagjain kívül képzetlen dolgozók tömegeit is foglalkoztatta az ipar, lényegesen alacsonyabb kereseti viszonyok és rosszabb munkakörülmények mellett.
A 40-50-es években nagyra méretezett, központilag vezényelt iparosítás kezdQdött. A gazdaságban végbemenQ folyamatok a társadalomszerkezetre gyakorolt hatással voltak. A rohamosan növekvQ ipari emberigényét döntQen az agrárvilágból lehetett fedezni. 1945-ben zajlott le a földosztás. Törpebirtokosok és földnélküliek számára vált lehetQvé a mezQgazdaságból való megélhetés. Az 1950-es évek parasztságot súlytó intézkedései, az önálló gazdálkodást ellehetetlenítQ kötelezQ terménybeszolgáltatás, a hatósági zaklatások egyúttal a mezQgazdasági dolgozók iparba terelését is szolgálták. A paraszti létet elhagyók élete gyors és mélyreható átalakuláson ment át- új viselkedési mintához, idQbeosztáshoz, gondolkodási formákhoz kellett igazodniuk, megszokniuk azt, hogy rendszerint zárt térben, a termelés aprólékosan megszabott módja szerint dolgozzanak.
A korszak másik jelentQs mobilitási csatornája a mezQgazdasági és munkás csoportokból a különféle szintq szellemi posztok felé vezetet.45789Tú = @ a d » ¾ Ï Ò ê í

+
4
U
]

²
Ð
t z ° @XcŒÞpŒŽóçóâÝÕÍóÉÅÉÅÉÅÉÅÉÅÉÅÉ󴤚‘š‘š‘š‘š‘š‘š‘„vih„týhÀ!KHmH


sH


h„týhÀ!KH\mH


sH


hÖ!hÀ!KHmH


sH


hÀ!hÀ!KHhÀ!hÀ!KH\hDfchÀ!5KH\mH


sH


hÀ!5CJKH\aJmH


sH


h›ushÀ!h›ush›us5h›ushÀ!5 hDfc5 hÀ!5hDfch@&E5CJaJhDfch›us5CJaJ)456789TUøùú = > ? @ a b c d » ÷÷÷õõõõõíääääíßßßíßßßíßßßígdÀ!„h^„hgdÀ!
&
Fgd›us $a$gdÀ!üCý» ¼ ½ ¾ Ï Ð Ñ Ò ê ë ì í

+
U
›
#†pNò"z/^1,4öööîöööîéééîÝÝÎÎÎÎÎÎÎÎÎÎ$1$5$7$8$H$a$gdÀ!

1$5$7$8$H$gdÀ!gdÀ!
&
Fgd›us„h^„hgdÀ!Ž¦RvDLp„B-\-!Z!#J#n#$."1&1D1,4>4R5à7â7è7&8(8P86:H:Ð:â:–;Ò;:>Œ>â@æ@2A4A¨AjBlBúCüCñäñäñäñäñäñäñä×Õ×äñäñä×ÊƺƳ¯³¯³¯³¯³¯Æº«Æ¯«¯Æh›ushDfc

hDfc5\hDfch›us5CJaJhÀ! hÀ!hÀ!mH


sH


UhÖ!hÀ!KHmH


sH


h„týhÀ!KHmH


sH


h„týhÀ!KH\mH


sH


- Az iparosítás és a terjeszkedQ központi irányítás új szellemi munkakörök tömegét hozta létre, melyeket zömmel a vezetésben járatlan, fizikai unkáról átirányított dolgozókkal töltöttek be.
A politikai elnyomás csökkenésével a felsQoktatásból származásuk miatt kirekesztett fiatalok jav eljutott az értelmiségi mivoltig, ha késéssel és kerülQ utakon is. Az iskolai végzettség egyre meghatározóbbá vált a 70-es években közeledvén.
A szocialista társadalomban tehát létezett társadalmi mobilitás, amelyet azonban gyakorta a politikai szempontok motiváltak. A rendszerváltás alaposan átformálta az esélyegyenlQtlenség lehetQségeit is. A magyar társadalom kétségtelenül polarizálódott és zártabbá vált, a kialakulóban lévQ piacgazdaság pedig minden tekintetben a pénz hatalmát erQsítette meg.
1990 óta a felsQfokú intézményekben továbbtanulók aránya kb. kétszeresére nQtt. Viszont az is tény, hogy az iskolákon belül is erQs a polarizálódás, akárcsak a társadalomban. Más az elit egyetemek színvonala, s más a tömegoktatás, az egyes intézmények elérhetQségét pedig mindinkább az anyagi helyzet, a pénz motiválja. Nem kétséges, hogy a jobb iskolákért folyó versenyben a szegényebb származású diákok rosszabb pozícióban vannak tehetQsebb családból származó társaiknál.




Animáció a helyi társadalomban

Az animáció fogalma: a francia animáció szó lényegében és elsQsorban kisközösségi aktivitást jelent. Az animátor egy konkrét, átlátható, kitapintható  s így törvényszerqségeiben feltárható  közösségen belül ( belülrQl , a közösséggel azonosulva) aktivizál .
Animálni: A latin eredetq szó, azt jelenti: életet önteni, lehelni valamibe.
Animátor: egy konkrét közösségen belül, a közösséggel azonosulva aktivizál. A csoport kulcsembere.
Az animációs csoportok célja:
Az élet minQségének javítása, melyet aktivizáló, fejlesztQ módszerekkel, úgynevezett animációs játékokkal érik el. Minden résztvevQtQl közremqködést követelnek, s a cselekvések során a nem valós körülmények közepette a játékok konkrét és elvont tapasztalatokkal egyaránt szolgálnak. (RÉSZTVEVPK FEJLESZTÉSE)
A csoportok fejlesztQ hatása abban rejlik, Marunák Ferenc szerint, hogy cselekvést, aktív közremqködést követelnek minden résztvevQtQl; a résztvevQk e cselekvések során nem valóságos (elképzelt) körülmények során valóságos érzelmeket élnek át; így a játékok átmenetet képeznek a konkrét tapasztalástól az elvont tapasztaláshoz vezetQ úton.


A sikeres helyi társadalmak jellemzQi

A helyi társadalom akkor mqködQképes, ha mqködik a hálózat.
Az egyén autonómiája és a közösség autonómiája feltétele a harmonikusan mqködQ társadalomnak.
Akik tudják, hogy hogy néz ki a helyi társadalom struktúrája és tudják, hogy mqködik a helyi politika, hogyan animáljuk egymást, a csoportjaikat, a közösséget, a helyi társadalmat.
Mi a siker titka?

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

03.04/2 1eloadas 2.előadás 2.óra 2011 4. gyakorlat 4.előadás 5.előadás a1 állattan alternatív energiaforrások analízis dolgozat megoldás apoptózis biofizika citrátkör elemzés energia építészet feladatok filmtörténet fotoszintézis géptan hatalom integrálás írásművelés irodalomtudomány jogi alapismeretek kérdés válasz kiállítás kollokvium környezettechnikai műveletek kötődés lemez lorca magatartás mágia mills minimum kérdések móricz nitridálás növényélettan outsourcing reklámjog szamitogep szociológia tanári jegyzet tűzjelző vezgazd virológia viszonyszám