A HELYI GAZDASÁG LEHETŐSÉGEI ÉS JELENTŐSÉGE

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőHelyi TársadalomA HELYI GAZDASÁG LEHETŐSÉGEI ÉS JELENTŐSÉGE

A helyi gazdaság lehetQségei és jelentQsége


I. Bevezetés

Magyarország területi differenciáltságát figyelembe véve, az egyes térségek jövedelemtermelQ képességében felmerülQ óriási különbségek láttán, a falu és a város viszonyának értékelésekor, vidéki (rurális) területek leszakadásának ismeretében felmerül a kérdés:

Vajon mi a helyzet a helyi gazdaság jelenlegi helyzetét és jövQbeli perspektíváját illetQen?

MielQtt a fenti kérdést megválaszolnák gyakorlati példán vizsgáljuk meg a jelenlegi helyzetet. Egy magyarországi, átlagos körülmények között élQ, kb. 2000 lelket számláló község éves jövedelme (nyugdíj, munka, tQke, stb.) kb. 2 Mrd forint. Ezen összeg 75%-a azonban a vásárlói hitel, befektetési folyamatoknak köszönhetQen a falu határain kívül, legfQképp a közeli nagy városban költQdik el. Így a jövedelem mintegy 25%-a vesz részt a falu gazdasági körforgásában és követi le a falu belsQ árú és szolgáltatás körforgását, s képezi a helyi foglalkoztatás és a befektetések, fejlesztések gazdasági alapját. Európa fejlettebb régióiban ez az arány éppen fordított.

II. A helyi és a regionális gazdaság jellemzQi

Jelen dolgozatnak nem feladata az ország gazdasági helyzetének elemzése, mégis ki kell térnünk annak egy nagyon fontos jellemzQjére. Ha megvizsgáljuk a hazai vállalkozások szerkezetét, pénzügyi lehetQségeit, likviditását, a kedvezmények rendszerét, tQkeviszonyait, akkor egyértelmqen a duális gazdasági szerkezet jeleit tapasztalhatjuk. A gazdasági növekedés csekély volta fQleg a globális multinacionális csoportoknak köszönhetQ, akik jelentQs tQketartalékokkal, kockázati tQke elemekkel rendelkeznek, rendkívül mobilisak, többségében jelentQs adókedvezményekkel bírnak, s komoly befolyással rendelkeznek az ország és az egyes régiókban élQ lakosság jövedelmi viszonyaira. Ezen struktúrákban megtermelQdött profit elkerüli az államháztartást /adókedvezmények/, s egyre kevesebb beruházási tQke keletkezik belQle, valamint a munkajövedelmek is nagyon depresszáltak. /A gazdasági eredmény kikerül az országhatáron kívülre. /

A jellemzQen hazai érdekeltségq kis-, és középvállalkozói szektor viseli a foglalkoztatási terhek több mint 60 %-át, jelentQs adminisztratív, adó- és járulékterhekkel küszködik, tQketartalékai nincsenek, sokszor az állam által generált körbetartozás elszenvedQje, likviditási gondokkal küzd. Legnagyobb problémája ugyanakkor szubjektív eredetq, hiszen perspektíva hiányában szinte alig tervez, többségében a túlélésre rendezkedik be.

A kis-, és középvállalkozások helyzete meghatározó a helyi /vidéki/ gazdaság szempontjából. Tekintettel arra, hogy az ország jelentQs részében /vidék/ a hazai vállalkozói szektor a meghatározó a termelés, és a szolgáltatás vonatkozásában, így az a gazdaságpolitika, amely a hazai vállalkozásösztönzés feltételrendszerét leszegényíti egyben a vidéki gazdasági népességmegtartás és eltartóképesség lehetQségeit szünteti meg. Magyarország regionális rendszere még gazdaságfejlesztési szempontból tekintve is kialakulatlan. Ennek megfelelQen a nagyobb, tQkeerQsebb /többségében külföldi érdekeltségq/ vállalatok gazdasági térfejlesztQ szerepe is meglehetQsen gyenge. A regionális gazdaság zászlóshajói a vertikumépítés, a hálózatosodás, a beszállítói szerepmegosztás mentén jelentQs hatással lehetnének a vidéki gazdasági hálózatok, együttmqködések kialakítására és így a térség kis-, és középvállalkozói körének erQsítésére. A magyar jogrend és gazdaságpolitika azonban jelentQsen torzult és preferenciáit többségében a tQkeerQs és a külföldi vállalkozások felé irányítja, sokszor a hazai rovására. Ennek megfelelQen a regionális gazdasági rendszerek nem az együttmqködésre, a klaszteresedésre, vagy a hálózatosodásra épülnek, hanem jóval inkább a versenyre, s gyakran a jogállami lehetQségeket kihasználva a gazdasági erQfölénnyel való visszaélés is megjelenik.


III. A gazdaságfejlesztés eszközei és intézményei

A gazdaságfejlesztés lehetQségeit tekintve az elsQ kérdés, amit meg kell válaszolnunk az a következQ: Ki, vagy kik a gazdaságfejlesztés intézményesített felelQsei?

Ösztönszerq válaszunk az, hogy természetesen a gazdaság fejlesztésében elsQrendq érdekeltsége maguknak a gazdasági szereplQknek van. A piacok bQvítése, a munkahelyek teremtése révén a jövedelmi pozíciók javításával kapcsolatos elsQdleges kompetenciák a vállalkozói szektornál vannak. Ha egy vállalkozást önmagában tekintünk, akkor ez igaz is. Akkor azonban, ha elhelyezzük a vállalkozást egy globális európai gazdasági térben, akkor egy újabb fogalmat kell, hogy bevezessünk, az pedig a versenyképesség. A versenyképesség szempontjából is értelmeznünk kell a vállalkozási felelQsséget. /A neoliberális gazdaságpolitika, a verseny fogalmának túlértékelésével, pusztuljon a gyengébbik , és a gyQztes mindent visz elvek alapján ezt a szempontot helyezi csak elQtérbe. Ugyanakkor a globális gazdasági elméletek ma már elismerik, hogy egy-egy vállalkozás versenyképessége szempontjából a közös politikák /nemzeti, vagy európai/ óriási befolyással bírnak. Az európai közös politikák az integrációt olyan mértékben alakítják át a gazdasági teret, hogy ezen kibQvült térben a kisebb méretq vállalkozások nehezen találják meg szerepüket. Indirekt módon tehát az európai politikák az európai méretq globális vállalkozások számára nyitnak teret. Nem véletlen, hogy az európai közösség területén belül is egyre nagyobb szerepet kap a nemzeti gazdaságpolitika, a nemzeti önvédelmi támogatási rendszerek fQleg a kisebb méretq vállalkozások érdekében. Olyan ország esetében, mint Magyarország, amelynek közjogi berendezkedése nagyon erQs centralizációt mutat, a területi, regionális önrendelkezés szinte elenyészQ, a helyi önkormányzatok közötti anyagi különbség óriási, a nemzeti gazdaságpolitika eszközrendszerét egyedül kormányzati szinten lehet értelmezni. Ahol ez nem tettenérhetQ, vagy nem hatékony, ott szinte természetszerq a helyi gazdaság sorvadása, a foglalkoztató képesség csökkenése, az európai, s a hazai, és a helyi piacokról való kiszorulása is.

A helyi gazdaság vonatkozásában a gazdasági ösztönzQk és a támogató rendszerek érdekében még egy szempontot meg kell jegyeznünk. Azért is szükség van ezek mqködtetésére, mert a helyi gazdasági szereplQk szqken vett saját anyagi érdekeltségükön túl igen jelentQs közhaszonnal bíró felelQsséget is viselnek. Ezek a tevékenységek /pl: un. szociális tipusu foglalkoztatás, mezQgazdaság esetében a táj, a természet, a föld és egyéb kulturkincsek megtartása, a helyi önkormányzatok felé fizetett igen jelentQs adóteher, szponzorációk, stb./ mind a versenyképesség szempontjából hátrányosak, ugyanakkor ezeket a hátrányokat a neoliberális versenyelmélet soha nem ismeri el.

A második kérdés a gazdaságfejlesztés eszközrendszerének pontosítására irányulhat. Ösztönszerqen erre a kérdésre azt válaszolhatjuk, hogy a pénzügyi dotáció /amelyek vagy jövedelem-növelQek, vagy költségcsökkentQek, vagy beruházási támogatás jellegqek/ a legfontosabbak. Természetesen ez így van, fQleg Magyarország esetében, ahol a foglalkoztatáshoz kapcsolódó terhek, valamint a helyi és a központi adóterhek jelentQs forráskivonást eredményeznek, úgy, hogy közben az eredeti tQkefelhalmozásra a rendszerváltozás után igazán még alkalmas idQszak nem teremtQdött meg. De meg kell említenünk, a jogalkotás és a központi költségvetés egyéb gazdaságfejlesztési eszközét is. A jogalkotás lehetQségei a gazdaságfejlesztés vonatkozásában kimeríthetetlenek. Beszélhetünk itt a közigazgatási rendszerünk bürokratizmusáról, a hatósági, szakhatósági mqködésünk túlértékelésérQl, az európai normák kritika és specializáció nélküli átvételérQl, a piacvédelmi rendszereink elmaradottságáról, a politikai és gazdasági korrupció kártékony hatásáról, a helyi piac, helyi termék fogalmának tisztázatlanságáról, a gazdasági erQfölénnyel való visszaélés elburjánzásáról, s természetesen a jogalkotási rend és maguk a jogalkotók torzult értékrendszerérQl is, amelyek képtelenek a gazdaság és a piac rugalmas lekövetésére. A költségvetés gazdaságfejlesztQ eszközrendszerén belül meg kell említenünk az elosztórendszereink átalakításának elmaradását, a költségvetési elvonások szintjének emelkedését, a költségcsökkentQ dotációs rendszerek hiányát, az állami fejlesztéspolitika céltalanságát és iránynélküliségét, a jóléti  politikai presztízs-beruházások nagy számát, az európai uniós lehetQségek kiaknázatlanságát. Mindezek nemzeti szinten értelmezhetQek a centralizált állami berendezkedés következtében. A nemzeti gazdaságfejlesztés intézmény- és eszközrendszere ma Magyarországon válságban van. Képtelen arra, hogy a hazai kisvállalkozások felé preferenciát, a globalizmus ellen pedig védelmet biztosítson.

A gazdaságfejlesztés intézményesített szereplQi közül még meg kell említenünk az érdekképviseletek szerepét, valamint a köztestületi kamarák eszközrendszerét. Ez azonban olyan kialakulatlan és gyenge, valamint annyira alárendelt a politikai szférának, hogy külön elemzést igényelne szerepük beazonosíthatatlansága.


IV. Az önkormányzatok

Az elQzQ fejezetben a nemzeti gazdaságfejlesztési intézmény-, és eszközrendszer meghatározó szerepét rögzítettük. Fontos megjegyezzük, hogy a helyi önkormányzatok lehetQségei, a helyi regionális gazdaságfejlesztés szempontjából nagyok. A megyei önkormányzatok ilyen irányú szerepe szintén beazonosíthatatlan, legfeljebb diplomáciai eszközei, gazdasági kapcsolatteremtQ lehetQségei, marketing és kommunikációs önként vállalt feladatai fedezhetQek fel itt-ott. A helyi önkormányzatok széles hatásköri rendszere azonban nem elhanyagolható. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy az önkormányzatok jelenlegi anyagi állapotában a folyamatos forráselvonás rendszerében nem képesek, vagy csak nagyon ritkán ezeket a lehetQségeket kiaknázni. Az önkormányzatoknak közvetett és közvetlen eszközeik, lehetQségeik vannak. A közvetett eszközök közé tartozik a helyi jogalkotás /rendeletalkotás/ védelmi és preferáló intézkedései, a helyi közigazgatás mqködésének stílusa /egyablakos ügyintézés, külön közigazgatási szolgáltatások a vállalkozóknak, hatósági feladatok ellátása, kibQvült informatikai lehetQségek, stb./ A közvetlen eszközök között említhetjük meg a vállalkozásfejlesztés fejlesztéspolitikai alapjait, /átvállalt környezetvédelmi beruházások, gazdaságfejlesztés infrastrukturális – energetika, közlekedés – beruházásai/ és a vállalkozásfejlesztés intézményesítését /ipari park, inkubátor ház, logisztikai központ, tourinform iroda, desztináció menedzsment, klaszterképzés, stb./ A helyi önkormányzatok kistérségi együttmqködéseik révén a hálózatosodásban, annak anyagi támogatásában, a vidékfejlesztés európai eszközrendszerének hatékony kihasználásában /mikro - vállalkozásfejlesztés, turizmus, élelmiszerfeldolgozás, szolgáltatásfejlesztés, helyi piac kialakításának lehetQségei, stb./ játszhatnak fontos szerepet.

Az önkormányzatok szerepének és mozgásterének meghatározásakor fontos kitérnünk az önkormányzatok együttmqködési szintereire, amely kérdés esetében felmerül a dilemma kistérség és/ vagy régió. A gazdaságfejlesztés szempontjából, és gazdasági szereplQk együttmqködése szempontjából a helyi termék körforgásából és a helyi piac kezdetleges voltából adódóan jelenleg a kistérség határozható meg, mint a gazdaságfejlesztés (és az ezzel együtt járó szervezetfejlesztés, foglalkoztatás-fejlesztés) színteréül. Hozzá kell tenni azonban, hogy ameddig az önkormányzatok anyagi önrendelkezése, forrásellátottsága jelentQs hiányosságokkal küzd, az önkormányzatok együttmqködésére alapozott kistérségi gazdaságfejlesztési eszközrendszer is korlátozott. A régió gazdaságfejlesztQ erejét és annak kibontakozását jelenleg több tényezQ is akadályozza. Ezek közé tartozik a regionális identitással rendelkezQ közepes és nagy vállalkozások hiánya, a hálózatosodás, a beszállítói státusz kialakulatlansága. A közigazgatásilag nem értelmezhetQ, felülrQl kierQszakolt regionális intézményrendszer nem képes összefüggQ gazdaságfejlesztési lépéssorozatot generálni. A regionális fejlesztési tanácsok politikailag a kormány által vezéreltek, az általuk kezelt regionális források felhasználása, pedig központilag irányított. A Regionális Operatív Programok területi specifikummal nem rendelkeznek, a vállalkozások együttmqködését nem támogatják. A régió, mint gazdasági tér nem értelmezhetQ sem akcióterületként, sem eszközrendszerében.

Fontos megemlítenünk az önkormányzati, területi, gazdaságfejlesztési szempontok között a határmenti lehetQségeket. Magyarország megyéinek jelentQs része érintett az úgynevezett Európai Területi Együttmqködés programjaiban. Ezek a támogatások jelentQs részben a gazdasági élet szereplQinek határokon átnyúló kooperációját, a gazdasághoz kötQdQ közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztést támogat. Jelen helyzetben azonban a hazai vállalkozásaink határonátnyúló fejlesztési programokban való részvételét leginkább az akadályozza, hogy a körülöttük lévQ országokban Ukrajnát kivéve jelentQsen nagyobb a gazdasági növekedés, mint Magyarországon. Ezért a magyar vállalkozások lépéshátrányban vannak a közös projektek lehetQségeinek kiaVXZ\bv 4 6 €
‚

<
@
*
h
prxz|ҒžvôèÞÕËÁ¸¯¸¯¸Ÿ¸–¸––¯–Õ†|rhÕ_ÕVÕh]("h» ûaJh]("hbÙaJh]("h#p5aJhl0h#p5aJhl0h]("5aJhl0hl05aJ
h{wéaJh]("h_xaJh]("hmG>*OJQJ\aJh]("hK^raJh]("hmGaJh]("hmG5aJh]("h]("5aJh]("h
GQaJhHÐh#p5aJhHÐhÅ;ô5;aJhHÐh]0E5;aJXZ\vx‚
„
>
@
prÒÔz|"&$&&&Š&Œ&÷÷ëãëããããããÛÓÓÓÓÓÓÓËãà $a$gdDÄ $a$gd#p $a$gd
GQ $a$gdl0 $a$gd]("
$„h^„ha$gd
GQ $a$gd#päŠåþþv°²X Z ž À Â Ä Æ Î Ð @Bì"$02ðDšœ¦¨úü


NPZ\–è&(6X®°ÀÂÄÆÔäæFHxz|ˆ÷î÷î÷å÷Ü÷Ü÷î÷î÷åÜåîåÜåÖÍÄÍîÍÖÄ»²î²Ü²Ü²î²© — —Ü Ü — — ²»Žh]("hów*aJh]("hç+:aJh]("heUaJh]("hZh‡aJh]("hí@RaJh]("h
GQaJh]("h~(ìaJh]("hì<–aJ
h{wéaJh]("hbÙaJh]("h,-)aJh]("h» ûaJh]("h-KpaJ8ˆŠÊ˜šœ¦¨ªZ\ " x !
!H!J!®!¸!ü!:"Z"\"`" "°""#0#Î#Ð#è#&$($*$’$”$b%f% &$&&&(&*&0&Š&Œ&''0'2'¨'ª'÷îåÜÖÜÖÜåÜåÍåÍåÜåÄÜÄÜÄÜÄÜÄÜÄÜĻܻܻܻܻܻܻ¡¨—²ŽÜŽÜŽÜh]("hY# aJh]("h#p5aJ
hl05aJh]("hDÄ5aJh]("h#paJh]("h
auaJh]("hÜIµaJh]("h¨CGaJ
h{wéaJh]("hêiaJh]("hÂ9çaJh]("hów*aJh]("hbÙaJ8ª'²'´'¾'Ð'Ö'ì'6(v(ø(ú() )))`)b)r)t) *h*n*¡*¢*ä* ,à,l-n-Ú- .¡.§.Æ.æ.è.ê. 0L0‚1d2h2¶2â2€5Î5 6H6x6°6²6À6Ê6 777°7´7P8R8÷î÷è÷ß÷ß÷ß÷ß÷ß÷ß÷ß÷ÖßÖßÖÍÄÍÄͻĻ²Ä²Ä²Ä²©Ä©Ä© Ä Ä Ä Ä ÷ —Ä—Äh]("hï(¾aJh]("hË
=aJh]("hø XaJh]("h¾˜aJh]("hV2aJh]("h¹7\aJh]("hØSaJh]("h¿qìaJh]("h-t¸aJ
h{wéaJh]("hêiaJh]("hY# aJ;Œ&Ô'Ö'77RH>t>˜>Ú?Ü?0@4@æ@è@¨AªABB6BìBîBCCZEþEFFF(F,F†F G÷î÷îå÷å÷ÜÖÜåÜÍåÍÖÍÄÍåͻͻͻͻ²»²»²©²©²©² © © —»—»—‘—ˆh]("h;<*aJ
hüF aJh]("hFW8aJh]("h—³aJh]("hÇaªaJh]("hÒa7aJh]("hš\™aJh]("hË
=aJh]("h`&aJ
h{wéaJh]("hý

aJh]("h$EaJh]("h¹7\aJh]("hï(¾aJ5 GGXGZGÂHIII:IšIœIcJƒJ„J…J±J¶JÅJ×JíJîJôJõJöJKLJLLL NN.N0N6N:NNBNfNhNÌNàNâN:O÷î÷î÷îèîß÷Ö÷Ö÷Ö÷Ö÷ÖÍÖÄ»²Í²Í²Í²©² ––…|²sms
hüF aJh]("h-^¥aJh]("h#paJh]("h#p5aJ
hl05aJh]("hDÄ5aJh]("hÅaJh]("hz>õaJh]("hûmaJh]("hY# aJh]("h`&aJh]("h{üaJh]("hÀaJh]("h!§aJ
h”zÑaJh]("h;<*aJh]("hš\™aJ*:O :aJ
hüF aJh]("hº;ùaJh]("h“;]aJh]("hÐy—aJh]("hÔ

ÞaJh]("hr\·aJh]("ha¡aJUh]("h-h@aJh]("hûxKaJh]("h¹7\aJh]("hL aJ4knázásában, többségében csak asszisztálni tudnak az érdekeiket hatékonyan megfogalmazni képes határon túli partnereiknek.

A gazdagabb önkormányzatok gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos eszköztára azonban lenyqgözQ lehet. Így pl: olyan szolgáltatások biztosítása, amely a hatósági ügyek intézését meggyorsítja, a beruházás tervezQi, kivitelezQi ágát erQsíti, a helyi szolgáltatók munkaerQ- közvetítQk, fuvarozók, képzQk támogatását biztosítja. A befektetQi környezet alakításában a közigazgatási folyamatok egyszerqsítése, telekár kedvezmények emelhetQek ki.
A leggazdagabbak üzleti központokkal, üzemcsarnokokkal, helyi piaci terekkel, konkrét üzleti kapcsolatépítéssel, beruházási költségek átvállalásával, lakásprogrammal segíthetik a helyi gazdaság kiépülését.

Az önkormányzatok gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos jelentQségét leginkább az adja, hogy önkormányzataink mindenhol jelen vannak, és legitim hálózatot képezve az egész országban intézményesített lefedettséget biztosítanak. Önként vállalt feladataik révén jól motiválhatóak gazdasági szerepük erQsítésében. Hátrányuk az, hogy az önkormányzati rendszer mqködése ma Magyarországon erQsen területfüggQ, /óriásiak a jövedelemtermelQ képességben megjelenQ különbségek/ értékrendfüggQ /helyi politikai megosztottság, hatékonyság, eredményesség/ és személyfüggQ /polgármester szerepe, a képviselQ-testület összetétele/.


V. Vállalkozói hálózatok, szövetkezetek

A vidéki kis-, és középvállalkozások jövQje szempontjából a legfontosabb kritérium talán az, hogy mennyire képesek - a versenyelméletet bizonyos területeken felváltani - a kooperációra, együttmqködésre. A kisméretq vállalkozások legnagyobb problémája véleményem szerint nem a méretükbQl fakad, hanem abból, hogy egyedül vannak, s nincs szervezQ erQ, amely akár a helyi, akár a térségi együttmqködést generálná. Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozások saját belsQ problémáikból fakadóan ritkán képesek önmaguk valós gazdasági erQvé történQ megszervezésére. Az együttmqködést tehát a belsQ igényre, vagy kényszerre alapozva, de külsQ erQnek kell koordinálnia. Az együttmqködés szervezésére a helyi önkormányzatok anyagi erQforrásaik hiányában, a nemzeti szint, pedig elszántság, eltökéltség, szakmai hiányosság, politikai feszültség és értékrendi problémák okán nem képes. Érdekképviseleteink alapjában véve saját fenntartásukkal és túlélésükkel vannak elfoglalva.

Az együttmqködés, a hálózatosodás szervezésének alapvetQ ismérvei:

l./ nonprofit elv: a profit orientált vállalkozások együttmqködésében, az együttmqködés különbözQ szintjeinek kialakításában ezt az elvet kell alkalmazzuk. EllenkezQ esetben az együttmqködQ vállalkozások létrehozhatják a kooperáció szintjén a saját konkurenciájukat, ami elQtt-utóbb az együttmqködés végét jelenti.

2./ üzemkiegészítQ jelleg: az együttmqködésben csak olyan tevékenységet szabad és érdemes meghatározni, amely tevékenységet a társuló vállalkozások nem, vagy gyenge hatékonysággal, illetve nagyon drágán tudnának csak mqvelni.

3./ az együttmqködés demokratizmusának megteremtése, amely kölcsönös kockázatvállaláson, együttes haszonszerzésen és bizalmi hangulaton alapul, s amelyben a tQkeelvqség /aki gazdagabb többet visz és többet ér a szava / nem érvényesül.

4./ az együttmqködés határozott szervezeti kereteket ölt / szövetkezet, civil szervezet, nonprofit gazdasági társaság, stb./. Az intézményesített együttmqködés alapdokumentumai, szervezeti és mqködési szabályzatai, belsQ önkormányzati és döntéshozatali rendszere, menedzsment viszonyai életszerqek, végrehajthatóak, betarthatóak és szerzQdéses alapot is tudnak képezni.

5./ az együttmqködéshez szükséges infrastrukturális háttér /inkubátor ház, piaccsarnok, raktár, iroda, üzletviteli infrastruktúra, technológiai tér, marketing eszközök, nagy értékq termelQ eszközök, közösségi beruházások, termelQ infrastruktúra/ támogatási rendszeren keresztül kerül kialakításra /költségvetési, uniós források, vagy helyi önkormányzati forrásokból/

Az együttmqködés területei széles körben értelmezhetQek. Természetesen törekedni kell a helyi, területi vagy regionális gazdasági sajátosságokhoz, a vállalkozói struktúrához, az elérendQ piachoz. Továbbá figyelembe kell venni a térség gazdasági kulcsszereplQinek, nagyobb vállalatainak mqködési mechanizmusait is /hogyan határozható meg a velük való kapcsolat: kooperáció, vagy verseny, hálózati tag vagy felvevQ piac, szolgáltató vagy beszállító státusz/.

A vidéki gazdaság legjellemzQbb ágazata a mezQgazdaság, s az élelmiszeripar. Ezen a területen a gazdálkodók együttmqködése, a civil szervezet keretein belül/ érdekérvényesítés, képzés, stb./, a termelQ szövetkezeten keresztül /természetesen a tulajdonviszonyok és az önrendelkezés tiszteletben tartása mellett/, a szociális szövetkezeten keresztül /szociális földprogram/, a nonprofit termelQi értékesítQ szövetkezeten keresztül /nonprofit gazdasági társaság, vagy nonprofit elven mqködQ szövetkezet/, a szolgáltató szövetkezeten / gép, raktározó, csomagoló, input alapanyag ellátó/ vagy profitorientált szervezeten keresztül lehetséges.
A mezQgazdaság különös kockázati viszonyai / idQjárás / megkövetelik az együttmqködésben a demokratizmust, a kölcsönös kockázatvállalást. A mezQgazdaságra épülQ élelmiszeripar, vagy a friss árú és feldolgozott áru kereskedelem legfontosabb alapszabálya az, hogy a vertikum szereplQi ne kerüljenek egymással szembe, versenyhelyzetbe, nagyságrendi és méretbeli különbségbe, és érdekérvényesítésben eltérQ magatartási normákba.
Összefoglalóan az alapanyag ellátás, a feldolgozás és a kereskedelem ne egymás rovására érvényesítse érdekeit, hanem az együttmqködésben találja meg az érdekközpontot, profitcentrumot.

A vidéki gazdaság másik jellemzQ területe a turizmus a hozzá kapcsolódó termelQi elemekkel /pl: kézmqvesség/, valamint szolgáltatói szereplQkkel. Az együttmqködés ebben az esetben kevésbé infrastruktúra függQ, jóval inkább szolgáltatás jellegq. A nonprofit jelleg szinte alapkövetelmény. A turisztikai desztináció összehangolt értékesítést és teljes körq kiszolgálást jelent. Az egymásra épülQ turisztikai attrakciók, termékek és szolgáltatások értékesítésének közös menedzsmentje képes arra, hogy mérettQl függetlenül óriási piaci lehetQségeket teremtsen. A desztináció megszervezése nemcsak helyi szinten, hanem területi és regionális szinten is nélkülözhetetlen. A vertikum szervezése ebben az esetben nem tevékenységhez kötQdik, hanem különbözQ területi nagyságrendekhez. JellemzQje, hogy bármely területi szint képes gyors eredményeket elérni, de valódi hatékonyság akkor fedezhetQ fel, ha a helyi desztinációk legalább területi szinten is képesek az összefogásra.

A kisméretq termelQ vállalkozások hatékonysága, központi irányítási költségeinek alacsony volta, a piaci viszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodó képessége, versenyelQny. A tevékenység specializáltsága, az értékesítés ösztönzésre fordítható költségek alacsony volta, a piacképes mennyiség, egységes minQség kérdése, minQségbiztosítási nyomon-követhetQségi rendszerek alkalmazásának magas költségei, a távolabbi piacok elérésének korlátai viszont versenyhátrányt jelentenek. Mindezen hátrányok kiküszöbölésére alkalmas a klaszter. A klaszteresedésnek menedzsment, és infrastrukturális feltételei vannak. A menedzsment feltételek megteremtése támogatás orientált, míg az infrastrukturális feltételek jól mqködQ klaszter esetében versenyfeltételek között is megteremthetQek. A klaszter legfontosabb kritériuma az üzemkiegészítQ jelleg, és az, hogy a klaszter produktuma olyan többletlehetQség legyen, amelynek gazdasági eredményessége a klasztert létrehozó vállalkozások napi üzletmenetében egyértelmqen érezhetQ. A klaszter horizontális és vertikális alapon egyaránt szervezQdhet, sQt egymáshoz ágazatilag nem kapcsolódó vállalkozások is létrehozhatják /pl: kutatás, fejlesztés, képzés, marketing, szállítmányozó, feldolgozó, ügyviteli szolgáltatást nyújtó vállalkozások termelQ vállalkozásokkal/. A klaszter nem csak azonos méretq vállalkozások között szervezhetQ, hanem integrációs, vagy beszállítói alapon is. Ebben az esetben a klaszter vezetQ erejével szemben, a gazdasági zászlós hajóval szemben markáns kritériumokat kell megfogalmazni, mint pl: a gazdasági erQfölénnyel való visszaélés tilalma, a szerzQdéses feltételek betartásának kötelme, a klaszter többi tagjának egyenrangúságának biztosítása, a közös költségek viselése, stb.

A helyi gazdaság egyik legnagyobb problémája a gazdaságfejlesztés forrásainak hiánya. Ez adódik a tQkefelhalmozás jelenlegi ellehetetlenülésébQl, a közszféra forrásszqkösségébQl, a magyarországi adóelvonási szint magas voltából, az elvonások viselhetetlenségébQl, gyakran az állam által generált körbetartozások mértékébQl. A forráshiány másik alapvetQ oka, hogy a helyi gazdaságok  globális gazdaságoktól eltérQen  nem megfelelQen integráltak. Ezt az mutatja, hogy a helyi gazdaságok a megtermelt jövedelmüket nem tudják kellQ mértékben helyben forgatni. Az egyébként helyileg forgó áruk mögötti pénzmozgásokat jelentQs részben centralizált stratégiával rendelkezQ globális szereplQk /bankok, biztosítók/ igazgatják. Mindennek következtében a helyi források jelentQs része a helyi gazdaságból és a gazdasági térbQl elfolyik. A kis-, és középvállalkozások jelentQs részének számlája, a helyi önkormányzatok számlájával együtt világméretekre szabott bankokban van. Ezen betétállományok után a bankok alig fizetnek kamatot. A hitelezés, a távolság, az ismerethiány, a bizalmatlanság miatt jelentQsen drágább a hitelfelvétel. A helyi pénzforgás megteremtéséhez, megpezsdítéséhez, erre a feladatra specializálódott intézményre, a hitelszövetkezetre van szükség. A hitelszövetkezeti tevékenység segíti a helyi vállalkozói közösség önszervezQdését, a térségi közös jövQ megalapozását. A hitelszövetkezetek mögé szervezhetQ garancia szövetkezetek bQvíthetnék a hitelszövetkezetek mozgásterét azáltal, hogy csökkentik a hitelezési kockázatot. A hitelszövetkezet, garanciaszövetkezet állami segítség nélkül nem szervezhetQ.

A helyi gazdaság szervezéséhez, élénkítéséhez nemcsak a tQkeviszonyok, a termelQ és szolgáltató szereplQk együttmqködésére van szükség, hanem a fogyasztói oldal integrációjára is. A fogyasztási szövetkezet, és az együttmqködés állandó piacot jelent a helyi gazdaság termelQi számára, sQt az önkormányzati szociális funkciókat is erQsítheti, hatékonyabbá, célirányosabbá teheti. A fogyasztási bónuszok, kedvezmények a fogyasztási kártya és az ehhez hasonló elemek a helyi pénz funkcióit is felvállalva azt segítik elQ, hogy a helyi gazdaságot életben tartó erQforrások helyi körforgása ismét visszaálljon eredeti összhangjában.




VI. Befektetés-ösztönzés, beszállítás

Gazdaságfejlesztés tQkeviszonyait tekintve alapvetQ kérdés az, hogy egy lokális fejlesztQ program a belsQ saját tQkeviszonyaira, vagy külsQ befektetQi tQke odavonzására (befektetés-ösztönzés) koncentráljon. Ha az eredeti tQkefelhalmozás rendszerváltozás utáni lehetQségeire, a hazai kkv-k tQkeviszonyaira, az adó és járulék elvonások jelenlegi szintjére gondolunk, akkor csekély esélyt látunk a helyi tQkealapok hasznosítására. Második lépcsQként a hitel és garancia feltételek viszonyait kellene elemeznünk. Megállapíthatjuk azonban, hogy államháztartás magas hiánya, az inflációt megfékezni szándékozó jegybanki alapkamat magas volta, a jelenleg világviszonylatban értelmezhetQ hitelpiaci válság egyre elérhetetlenebbé teszi a kkv-k számára a hiteleket. A kockázati tQkealapok, garanciaszervezetek, állami tulajdonban lévQ tQketársaságok gyenge mqködése nem segít ezen a helyzeten. A hitelszövetkezetek és garanciaszövetkezetek hiánya, egyáltalán a helyi tQke intézmények kialakulatlansága szintén hátráltat. A vállalkozások elaprózottsága tQke tartalékaik együttes mqködtetése tradíciók és együttmqködési kézség hiányában nem megoldott. Marad tehát külsQ tQkebefektetés, vagyis a térség szempontjából idegentQke letelepítése. Jelenthet természetesen komoly elQrelépést ez a módszer is a helyi gazdaság fellendítése szempontjából. A kulcskérdés azonban az, hogy a külsQ tQkeszereplQ a helyi viszonyokat csak a bérmunkás relációban értelmezi-e, továbbá kíván-e beépülni a helyi gazdasági struktúrába (vertikumba, beszállítói kapcsolatrendszert kiépítve) vagy kizárólag a helyi képzetlen, olcsó munkaerQ jelenti számára az egyedüli vonzerQt.



 USERINITIALS \* MERGEFORMAT smonika -  FILENAME \p \* MERGEFORMAT G:\1worddoc\TKS2\nogradi2008\loránt anyag.doc

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

... 12 3. 4. gyakorlat 5.előadás altér aszalós lászló bibó csehov éghajlattan fa földtudomány freud gazdaság germánok határérték hidraulika infoii informatika ipar írányítástechnika képek különleges épületszerkezetek lm görbe lowie mechanika minta művészet növényélettan olasz orvosi kémia os pcd piac platón rejtett dimenziók sql statisztika i. struktúra számítás számtek számvitel szár szénhidrát szigetelés termelésmenedzsment természetvédelmi biológia töri váll. pü. vállalat