CIVIL SZERVEZETEK SZEREPEA KÖRNYEZETI ÜGYEKBEN

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőHelyi TársadalomCIVIL SZERVEZETEK SZEREPEA KÖRNYEZETI ÜGYEKBEN

CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A KÖRNYEZETI ÜGYEKBEN
A DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS CIVIL SZERVEZETEK BEVONÁSA A DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT TÁRSADALMI VITÁJÁBA Glied Viktor
MAGYARORSZÁGI ZÖLD CIVIL SZERVEZETEK A POLITIKAI DÖNTÉSHOZATALBAN A nyugat-európai mintákhoz hasonlóan az utóbbi években a magyarországi civil szervezetek esetében is megfigyelhet a globalizálódás, az európaizálódás. Felismerték, hogy közösen nagyobb súlyra tehetnek szert a döntéshozatalok során, aktívabb részvételre képesek az európai uniós és nemzeti operatív-, akcióprogramok, stratégiák véleményezésében és reményeik szerint az érkez pénzek elosztásának ésszerbbé tételében. Egyrészt tehát az uniós csatlakozásra való felkészülés, majd új tagországként a fejlesztési programok elkészítésében való részvétel miatt vált szükségszervé a korábbinál szorosabban együttmköd, formális és informális keretek között mköd civil hálózatok létrehozása, valamint a meglévk ersítése. A 2004 eltt megfigyelhet társadalmi részvételtl az különbözteti meg a 2004 után tapasztalt, minden addiginál aktívabb szerepvállalást, hogy míg egyes ­ általuk a környezetre károsnak ítélt ­ beruházások esetén csupán a tiltakozás marad a civilek egyetlen eszköze, addig az Európai Uniós programok elkészítésének társadalmi vitájába már mint javaslattev/döntés-elkészít aktorok vehetnek részt. Másrészt általános tendencia, hogy lassan a civil szféra fejldési pályáján is kezdenek beérni azok a tanulási folyamatok, amelyek komolyabb nyomásgyakorló csoporttá tehetik a hazai civil szervezeteket. Többek között ezt a törekvést fogalmazta meg az ,,Agenda 21" elnevezés uniós fejlesztési terv, mely szerint a civil szervezeteknek alapvet ,,szerepet kell játszaniuk" a részvételi demokrácia kialakításában, az aktív állampolgári attitd megersítésében. Kérdés az, hogy a magyarországi civil szektor szerepli ­ jellegük alapján ­ képesek-e betölteni hagyományos szerepüket a társadalom és a
*

A tanulmány a Regionális Kutatási Központ által koordinált G-FORS projekt keretében készült. Az elemzés az els

SKV civil véleményezése és javaslatai, a DDROP SKV elfogadott változata, a megvitatásában és véleményezésében résztvev civilekkel készített interjúk és beszélgetések, valamint szakirodalom alapján készült. Személyes interjút készítettem a Civil Egyeztet Fórum következ tagjaival: Baronek Jen, Farkas Tamás, Pánovics Attila, Bauer Nóra, Tóth Attila, Dér Miklósné. Továbbá emailben kerestem fel Ferling Józsefet, Faludi Erikát és Bosznainé Horváth Máriát.

1

Civil szervezetek szerepe a környezeti ügyekben döntéshozók között, egyúttal szolgáltató-ellátó tevékenységet folytatni és olyan szakérti tudást biztosítani, amely birtokában nem csak szemléli, hanem formálói és résztvevi lehetnek a társadalmat érint, a fenntartható fejldést szem eltt tartó közép- és hosszútávú folyamatoknak. A témával foglalkozó szakirodalmak mindegyike kiemeli, hogy a civil együttmködések legaktívabb szorgalmazói között ott vannak a zöldek. Az uniós csatlakozással párhuzamosan sokan ­ fként a civil oldalról ­ kockázatosnak tekintik az EU által is kívánatosnak tartott állami szerepvállalás növekedését a civil szféra megersítésében, a partnerségi kapcsolatok szorosabbra fzésében. Attól tartanak ugyanis, hogy a hálózati együttmködések kiépülésének üteme lelassulhat, hatékonysága csökkenhet. Neves kutatók (Ágh Attila, Lányi András, Maarten Hajer) is több, 2003 után készült tanulmányukban felteszik a kérdést: lehetséges-e a környezetvédelmi és területfejlesztési ügyekkel kapcsolatos politikák szakpolitikai szintre terelése és pragmatikus kezelése. A civil aktorok aktívabb bevonásával kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdésként mégis a sokat emlegetett ,,Szent Flórián-elv" merül fel problémaként. Ez azt jelenti, hogy nem csupán egyes konkrét ügyekre koncentrálódik a civil fellépés, hanem folyamatosan közös munka folyik. Ennek markáns eleme a célrendszer vizsgálata, a hasznos cselekvések (nyilatkozatok, vélemények, demonstrációk stb.) és a várható társadalmi-környezetipolitikai-gazdasági hatások (effects) feltérképezése, hiszen Magyarország lakosságának környezettudatossága ­ bár a felmérések szerint fejldött a rendszerváltás óta ­ még mindig alacsonyabb szinten van a nyugat-európai átlaghoz képest. A tanu-lási folyamat része az is, hogy a kilencvenes évek végétl kezdden a tiltakozó akciók helyett/mellett egyre inkább eltérbe kerül a lobbi és szakérti tevékenység, a társadalom mozgósítása helyett sok esetben a szakérti tke bevonása történik a környezetvédelmi civil szervezetek részérl. Ez segíthet abban, hogy a zöldek presztízse némiképp ersödjön és a társadalom ne csak mint proteszt-mozgalom tekintsen tevékenységükre. Feladatukat azonban nehezíti a tapasztalathiány, hiszen nincs követhet mintájuk a társadalmi egyeztetésben történ részvétel jellegérl, a hatáskörök, érdekek pontos lehatárolásáról. 2000-2003 között ugyan zajlott egy Európai Bizottság által szervezett ,,NGO Dialog" elnevezés, hét alkalomból álló sorozat, amelyen kelet-közép-európai környezetvédelmi civil szervezetek vettek részt. A találkozók, workshopok, konferenciák során az Európai Unióban megszokott egyeztetési-döntéshozatali folyamatokról tartottak eladásokat szakértk, azonban ez a fórum a csatlakozást követen megsznt. A közösségi részvétel a jogállamiság egyik lényegi ismérve. A demokrácia aktív polgárokat feltételez, akik a közügyekben tájékozódnak, illetve részt akarnak venni azok intézésében. Az EU elvárja, hogy tagállamaik érvényesítsék az európai kormányzásról szóló, Európai Bizottság (EB) által 2001-ben kiadott ún. Fehér Könyvben foglalt meghatározó elveket (nyitottság, civil szervezetek bevonása és kiemelt szerepe a konzultációs folyamatokban, számonkérhetség, hatékonyság, koherencia). A Fehér Könyv leszögezi: nincs semmilyen ellentmondás a széles kör konzultáció és a képviseleti demokrácia fogalma között. A jó kormányzás feltétele, hogy hatékony kom-

2

Civil szervezetek szerepe a környezeti ügyekben munikációt alakítsanak ki az érdekeltekkel, és a civil szervezeteknek fontos szerepe van abban, hogy a polgárok érdekeit közvetítsék. Különösen a nagy hiányosságokat felmutató újonnan csatlakozott országokban szükséges segíteni a civil szervezetekkel való konzultációs kultúra kialakítását.1 A társadalmi párbeszéd kialakítására tehát az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít (partnerség és szubszidiaritás elve) és jogszabályi kötelezettsége a Magyar Kormánynak is. A civil szervezetek bevonását a társadalmi folyamatokba az 1996. évi XXI. és az azt módosító 2004. évi LXXV. törvény a területfejlesztésrl és a területrendezésrl, az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekrl, a 258/2004. (IX. 16.) Korm. rendelet a megyei (fvárosi) közigazgatási hivataloknak a kistérségi fejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával és a térségi fejlesztési tanács átalakulásával kapcsolatos feladatairól, a megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjérl, továbbá az egyeztet fórumok létrejöttének és mködésének szabályairól, valamint a jogszabálynak nem minsül, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kidolgozás alatt álló Civil Cselekvési Terv és egyéb kormányzati civil stratégiák tartalmazzák. A civilek nem ítélik meg egyértelmen pozitívan a 2004-es európai uniós csatlakozást: pénzügyileg légüres térbe kerültek, hiszen a közösségi pénzek az eleve forráshiányos civil szervezetek számára különböz adminisztratív okok miatt nehezen lehívhatók, miközben a nemzeti támogatások és a magánalapítványok adományai az uniós forrásokra hivatkozva csökkentek. HÁLÓZATOSODÁS A Dél-Dunántúlon ­ hasonlóan Magyarország egyéb régióihoz ­ nehézkesen indult a civil szervezetek hálózatosodása, jelenleg is komoly kommunikációs hiányosságokkal küzd a rendszer annak ellenére, hogy számos kezdeményezés történt együttmködések kialakítására. A régióban a környezetvédk álltak a kezdeményezések élére, aktívan igyekeztek összefogni az egyéb területeken tevékenyked szervezetekkel. Más európai országokhoz hasonlóan nálunk is fként az ,,issue-politizálás" jellemz a zöldek tevékenységére, leginkább kampányszeren vesznek részt a közéletben, a beruházásokat elbíráló döntéshozatali rendszer anomáliáit ismerve sokszor csak a tiltakozásra van esélyük. 1997 óta mködik Pécsett a Magyarország 19 megyéjében jelen lév KÖTHÁLÓ (Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata), amely a lakosság környezeti ügyekkel kapcsolatos problémáit intézi. A KÖTHÁLÓ-t Baranya megyében a Pécsi Zöld Kör képviseli, melynek elnöke, Dr. Pánovics Attila ismert szereplje a zöld közéletnek. Egységes ernyszervezet nem létezik, nincs olyan civil szervezdés, amely regionális szinten fogná össze a környezetvédelemmel, ökológiával foglalkozó kezdeményezéseket. A Zengre, majd a Tubesre tervezett lokátor ügye volt az els olyan
1

Oprics Judit (szerk.) Társadalmi Egyeztetés Eljárási Normarendszere. Nonprofit Információs és Oktató Központ

(NIOK) Alapítvány, 2007.

3

Civil szervezetek szerepe a környezeti ügyekben nagyszabású akció, amely elindított valamiféle magasabb szinten folyó párbeszédet, hálózatot, de a regionális szint ebben az esetben is inkább Pécsre és környékére korlátozódott. A NATO radarállomás elleni tiltakozó akciókba ugyan országos szervezetek is bekapcsolódtak (Védegylet, Greenpeace), a regionális szint azonban kimaradt, hiszen a probléma földrajzi aspektusaiból és a helyi érdekek szerepének felértékeldésébl adódóan nem volt motivációjuk a régió egyéb zöld szervezeteinek a mozgósításra. A Tubes-ellenes nyilatkozatot országszerte 36 szervezet írta alá, melyek között természetesen akadtak a dél-dunántúli régió egyéb megyéibl is támogatók. A CIVIL EGYEZTET FÓRUM (CEF) A dél-dunántúli regionális Civil Egyeztet Fórum (CEF) 2004 végétl folyamatosan mködik, megalakulására a 2004-es területfejlesztésrl és területrendezésrl szóló törvénymódosítás szerint november 10-én került sor. A fórumok létrehozása jogszabályi kötelezettség volt a Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT) számára, módosításra a jogalkotók szerint az egyre inkább ersöd feladat- és hatáskörrel rendelkez civil szféra és a tanácsok együttmködésének és szakmai kapcsolatrendszerének intézményesítése miatt volt szükség. Jelentkezni kezdetben Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) elnökéhez intézett szándéknyilatkozat benyújtásával lehetett, amelyet a DDRFT és a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal bírált el. A integrálódni kívánó szervezetek késbb közvetlenül a CEF-hez adták be csatlakozási kérelmüket, önkéntes alapon. A felvételt nem lehet elutasítani, amennyiben a jelentkezk megfelelnek a következ alapkritériumoknak: regionális léptékben mködnek és területfejlesztéssel, környezetvédelemmel, közösségfejlesztéssel, életmódjavítással, vagy kultúrafejlesztéssel foglalkoznak. Nyitottá vált tehát a lehetség, hogy a tagok az érdekeltségükkel kapcsolatos, a civil szférát egyaránt érint kérdéseket elzetesen megtárgyalják és közös álláspontjukat a CEF elnöke révén ismertessék az RFT ülésein, ezáltal befolyásolva annak döntéseit. A hivatalos okiratok megléte esetén a je-lentkezés elfogadásáról a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ad ki igazolást. A tagságra vonatkozó mandátum a kilépésig érvényes, a fórumon való részvétel önkéntes alapon történik, tanácskozásokon való megjelenési kötelezettség nincs. A CEF-ben kezdetben is már az ismertséggel, karakteres vezetvel rendelkez szervezetek vitték az ügyeket, újonnan alakult civil szervezet nem jelentkezett. 2006 nyara eltt a régió kistérségi, megyei és regionális szintjein mköd CEF-ek között nagyon gyenge volt a kapcsolat, a 24 kistérségi CEF közül mindössze egy-kettrl volt információ megyénként. 2007. májusára 21 kistérségrl volt már adat, 11 kistérségben ­ a személyes megkeresésnek és a folyamatos szakmai segítségnek köszönheten ­ megindult a közös munka. A fórum alapveten Pécs-központú, az üléseket is szinte kizárólag a baranyai megyeszékhelyen tartják (PZK iroda, Megyei Kulturális Központ, Regionális Fejlesztési Ügynökség iroda). Ez problémát okoz a más településen él tagoknak, hiszen a beutazás költségekkel jár és idigényes, a munkatársak pedig szinte kivétel nélkül társadalmi munkában végzik civil feladatukat. A Pécsi Zöld Kör

4

Civil szervezetek szerepe a környezeti ügyekben két sikeres NCA pályázaton van túl 2006-2007-ben, melyek célja a területfejlesztési tanácsok mellett mköd civil egyeztet fórumok megersítése, a civil aktivitás fokozása, a hálózati kapcsolatok létrehozása volt. Általános tapasztalat, hogy a kistérségi civil szervezetek tudás- és erforrás-bázis tekintetben nem eléggé fölkészültek ahhoz, hogy beleszóljanak a regionális tervezésbe, vagy részt vegyenek a döntéshozatali folyamat egészében, viszont fontos részei a struktúrának, hiszen legkisebb egységként közvetlenül tudják követni a helyi folyamatokat, részletesen ismerik a problémákat, lehetségeket és gyorsabban tudnak reagálni a kihívásokra. Amíg azonban a regionális fórum fejldik, újabb tagokkal bvül, addig a kezdeti lelkesedést követen ­ néhány kivételtl eltekintve ­ a megyei és kistérségi civil együttmködés megtorpant. A megyei fórumok létjogosultságát eleve többen megkérdjelezik, lévén, hogy a tagok a kistérségi és regionális szint között meg tudják találni a kapcsot (személyes ismertség révén), ráadásul a személyek sok esetben fedik egymást, tehát tagjai valamely kistérségi CEF-nek és képviselik szervezetüket a regionálisban is. Ami igazán hiteltelenné teszi a kistérségi CEF-eket ­ azon kívül, hogy lényegében nem mködnek ­, hogy pl. Somogy megyében négy fórumnak egyazon vezet áll az élén (aki tudtommal vállalkozó), s nem is történik semmi. Probléma, hogy a törvény ilyen esetekben sem ad pontos iránymutatást. A dél-dunántúli regionális CEF havonta ülésezik, általában az RFT ülései eltt. Jelenleg húsz regisztrált taggal, rendszeresen részt vesz a Regionális Fejlesztési Tanács ülésein, véleményezi a fejlesztési dokumentumokat. A fórum elnöke az, aki igyekszik közvetíteni a kistérségi, megyei és a regionális fórum között többkevesebb sikerrel. Ennek legnépszerbb módja az internet, ahol jelenleg egy közös levelezlista mködik, így minden, arra feliratkozott tag láthatja az emaileket. (http: //groups.google.com/group/ddregcef?hl=hu) A legkomolyabb lehetség az információáramlás meggyorsítására a régiós honlap, mely elsegíti a horizontális viszonyok kialakulását, elremozdítja a hálózatosodást (www.ddrcf.hu), mivel mindhárom déldunántúli szintet összefogja. A fórum adminisztrációs feladatait a munkaszervezet, a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai látják el, k tartják a kapcsolatot a CEF elnökével, és közvetítenek a RFT és egyéb kormányzati szervek felé. A CEF tevékenységét Dr. Pánovics Attila jogász koordinálta két évig, aki azóta is oroszlánrészt vállal a fórum munkájában. A tanácskozások eleinte a Pécsi Zöld Kör irodájában folytak, az ottani infrastruktúra segítségével tartották a kapcsolatot a tagokkal, levelez listát készítettek a CEF-tagok részére stb. 2006 sze óta került eltérbe a kistérségi CEF-ek újjáélesztése, valamint a kistérségi, regionális és országos szintek közötti hálózatosodás elindítása. A fórum elnöki tisztségét 2006 végén Farkas Tamás humánökológus, a Misina Természet- és Állatvéd Egyesület elnöke vette át, az adminisztrációval kapcsolatos ügyeket jelenleg is viszi.

5

Civil szervezetek szerepe a környezeti ügyekben DDROP STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) VÉLEMÉNYEZÉSI MUNKA A kutatás során a CEF-ben résztvev zöld szervezetek vezetivel készített interjúkból egyértelmen kiderült, hogy mind a kormányzati szereplk, mind a civilek tanulási folyamatként fogták fel a DDROP SKV véleményezési munkáját, a társadalmi egyeztetetési folyamat mködését. Ezt a civilek egyönteten pozitív tényezként értékelik. Egyrészt azért, mert a véleményezési munka kapcsán nem merült fel komoly konfliktushelyzet, felkérés alapján tették meg javaslataikat, az ,,issue"-fellépésekre jellemz ers ipari-kereskedelmi lobbitevékenységet nem tapasztaltak. Másrészt nem volt velük szemben egyértelm elvárás, hiszen a DDROP elkészítési, véleményezési munkálatait a közvélemény nem követte, az nem került a média elterébe sem. Ugyanakkor beszélnünk kell az ún. ,,ketts felelsség" fogalmáról, amely az egész folyamatot végigkísérte. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak viszonylag szk határidkkel kellett összeállítani a 2007-2013-as programozási periódusra vonatkozó operatív programokat és a hozzájuk tartozó SKV-kat, éppen ezért az anyagok kidolgozásával megbízott partnerek (BFH Európa Kft. és Respect Kft.) és a kapcsolattartásért felels szervek (jelen esetben a Regionális Fejlesztési Ügynökség, Regionális Fejlesztési Tanács) is rendkívül szoros határidket szabtak. Felmerült a kérdés, hogy a jogszabályban foglalt társadalmi párbeszéd/civil véleményezés kapcsán kiket, milyen szinten és milyen metódus használatával szólítsanak meg úgy, hogy hasznos munkát végezzenek, de képesek legyenek egyúttal betartani a megadott határidket is. Adott volt természetesen a regionális CEF felkérése, amely az addigi kis hatékonyságú mködést követen ténylegesen a DDROP SKV véleményezési munkálatai kapcsán kezdett aktivizálódni, azonban már korábban, 2005 és 2006 folyamán is végeztek vizsgálatokat, készítettek SWOT analízist. Ilyenek voltak: 1. ,,Javaslatok és vélemény a Dél-dunántúli Régió helyzetelemzésének környezeti állapot fejezetéhez", 2. Agrár- és vidékfejlesztés a kistérségi szinten, 3. Prioritások az oktatás és képzés területén, 4. Szociális- és ids-ellátás helyzetének elemzése, 5. Területfejlesztési stratégia. A civilek részérl kezdetben is felmerült több más probléma, amelyeket a mai napig nem sikerült megoldani maradéktalanul. Az interjúkból kiderült, hogy a szakmai anyagok véleményezésénél szembesültek a megfelel szakértelem és háttértudás hiányával. Igaz ugyan, hogy az eltelt években igyekeztek szakmailag is fejldni és sok esetben küls szakértket alkalmaztak ­ fként a környezet- és településfejlesztési kérdésekben. A CEF úgy próbálta meg ezt a problémát orvosolni, hogy az els véleményezésre szánt SKV változat átnézése után, Pánovics Attila elnök a tagokkal tartott megbeszélés során osztotta le az adott szervezet profiljához passzoló véleményezési feladatokat, de bárki hozzászólhatott más területhez is. Ez azért ment gördülékenyen, mert már mködtek azok a regionális munka- és almunkacsoportok, amelyek a DDOP

6

Civil szervezetek szerepe a környezeti ügyekben helyzetelemzés kapcsán rendelkeztek valamennyi tapasztalattal és háttértudással. Az SKV-t készít gazdasági társaságok és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) munkatársainak közremködésével 2006 nyarán és szén ugyan több kistérségi workshop megtartására került sor a régióban, amelyeken az OP társa-dalmasításának folyamatát mutatták be, bátorítva a civileket a részvételre. Éppen ez lehetett az egyik oka annak, hogy a DDROP SKV javaslattételi szakaszában a fórum tagjai az RFÜ-t egyfajta mediátori feladatokat ellátó aktornak tartották, holott a szervezetnek ekkor szintén csak véleményezési és javaslattételi lehetsége volt. További gondokat okozott a kapacitáshiányból adódó késlekedés, azaz sok tagnak nem jutott ideje megfelel módon áttekinteni az anyagokat, így a javaslatok megtételére sem került idben sor. Ez több esetben azért fordult el, mert nem kapták meg idben a kidolgozóktól a szükséges információkat. A fórumot a civilek eleinte egyfajta panaszirodának tekintették, javaslatokat tettek ugyan, de nem az akut problémákra és sok esetben nem a realitás talaján állva. A környezetvédk voltak azok, akik megpróbálták a megfelel mederbe terelni az együttmködést, összegyjteni és kanalizálni a kezdeményezéseket. Olyan vélemény is elhangzott, hogy egyes civil vezetk és szakértk elfogultak, egyesek pártkötdésekkel rendelkeznek, mely megakadályozza ket a független állásfoglalásban. Az elbbiek tükrében nem csoda, hogy kezdetben bizalmatlanul viselkedtek egymással a DDRFÜ és a CEF munkatársai, a tapogatózó lépések után azonban megindult a rendszeres, közös munka a felek között. Az interjúk során elhangzott, hogy kezdetben mindkét fél azt gondolta, a párbeszéd csupán egy formális aktus, sok jelentsége nincs. A civilek úgy érezték, hogy köteleznek, de némiképp feleslegesnek tartják részvételüket a kidolgozás alatt lév vizsgálat véleményezési munkájában, mely 2006. június-december között zajlott. A közös munka során az SKV-t kidolgozók számára is világossá vált, hogy a civil partnerek javaslatai között számos megfontolandó van. Egy ízben felmerült az is, hogy a szlovák civilek mintájára bojkottálják a megbeszéléseket, kifejezve tiltakozásukat a hiányos tájékoztatás miatt, ezt azonban késbb elvetették. A CEF ülésekre való felkészülés során a legfbb kommunikációs csatorna az internet volt, az anyagok emailen érkeztek, a javaslatterveket pedig szintén ennek felhasználásával vitatták meg. Kormányzati segítséget az NFÜ-tl írott tájékoztató anyagok formájában kaptak esetenként, illetve internetes úton, azonban ezek az anyagok sokszor nem kerültek idben a tagokhoz. Iszonyú információáramlás indult meg a CEF felé, amelyet nem voltak képesek megfelelen kezelni az elbbiekben is említett kapacitáshiány miatt. Nagy segítséget jelentett volna, ha az érkez anyagokat valaki rendszerezte, valamiféle elszrként értékelte volna. Végül két véleményezési kört és számos személyes egyeztetést követen született meg 2006. decemberére a végs DDROP SKV dokumentum, amelybe többé-kevésbé bekerültek a civilek véleményei is. k egyönteten állítják, hogy nyíltan elmondhatták ötleteiket, megtehették javaslataikat, azokat azonban nem integrálták maradéktalanul a végs anyagba, vagy több esetben nem az eredetivel azonos tartalommal. Olyan is elfordult, hogy egyes javaslatokat egyszer már elfogadtak, késbb azonban mégsem

7

Civil szervezetek szerepe a környezeti ügyekben szerepeltek a végs verzióban. Eleinte néhány kérdésben a civilek megfelel szakértelem hiányában nem tudtak állást foglalni. Komolyabb vita a CEF-en belül a szennyvízkezeléssel, hulladékgazdálkodással, felhagyott lerakók rekultivációjával, közösségfejlesztéssel (egészségvédelem, prevenció és kistelepülések fejlesztési lehetségei, település társadalmi fejlesztése ­ állampolgári aktivitás növelésének módszere), a civilek bevonásával, valamint a környezetpolitikával kapcsolatban alakult ki. Elsként fontosnak tartották az alapvet fogalmak tisztázását, mindenekeltt a fenntartható fejldés értelmezését a különböz területek/szakpolitikák számára. A tanulási és a fejldési folyamat részének tekintik azt a módszert, mely szerint elször a nagy horderej kérdésekben törekednek markáns álláspontok kialakítására, és amennyiben ez megtörtént, csak akkor foglalkozzanak a részletekkel. A hangadók itt is a környezetvédk voltak, leginkább 5-6 személy véleménye volt dönt jelentség (Pánovics Attila, Farkas Tamás, Baronek Jen, Tóth Attila, Takács István, Bokor Béla/Bauer Nóra), de szinte minden tagtól érkeztek támogatott javaslatok. Ezeket közösen vitatták meg, a döntések és a végs javaslati anyag alapos tárgyalás után született meg. A javaslatok 7 f terület köré épültek: 1. Fogalmak pontos meghatározása: gazdasági növekedés, környezeti infrastruktúra, környezeti modell; 2. Közlekedésfejlesztés: közútfejlesztés, autópálya-nyomvonaltervek (pl. M9), vasútfejlesztés, tömegközlekedés-fejlesztés; 3. Környezetvédelem, környezetfejlesztés: megújuló energiaforrások, barnamezs beruházások; 4. Turizmus: regionális turisztikai potenciál ersítése, Dráva turisztikai hasznosításának jellege; 5. Közösségfejlesztés: közösségi programok szervezése, felnttképzés, új társadalmi intézmények létrehozása a társadalmi párbeszéd ersítésének céljából; 6. Civil társadalom fejlesztése: oktatás ­ felnttoktatás, civil képzések indítása, társadalmi kommunikáció elsegítése, családbarát munkahelyek létrehozása, esélyteremt programok indítása; 7. Terület- és vidékfejlesztés: aprófalvak lakosságmegtartó erejének növelése, Pécs belváros jövje, parkolási gondok megoldása, városrehabilitáció módszerei. A CEF TAGJAI 2006. VÉGÉN Környezet- és természetvédelem · Dr. Pánovics Attila (Pécsi Zöld Kör) · Farkas Tamás (Misina Természet- és Állatvéd Egyesület) · Baronek Jen (Dél-Dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség) · Ferling József (Zöld Gondolat Lovagrend Kht.) · Imre Mária (Barcsi Környezetvédelmi Egyesület) · Bakonyi János (Természetvéd Turisták Somogyért Egyesület)

8

Civil szervezetek szerepe a környezeti ügyekben Terület- és településfejlesztés: · Hegeds István / Falusi Erika (Baranya Megyei Falugondnokok Egyesülete) · Szilvássy István (Magyar Település- és Területfejlesztk Szövetsége) · Tóth Attila (Dél-Pannon Vidékfejleszt Egyesület) Közösség és életmódfejlesztés, kultúra és esélyegyenlség: · Takács István (Mernyéért, Egymásért Közhasznú Egyesület) · Balázsovics Attila (Új Esély Közhasznú Egyesület) · Bokor Béla / Bauer Nóra (Baranyai Emberekért Szövetség) · Szigetvári György (Kaposvár polgáraiért Egyesület) · Dér Miklósné (Mentálhigiénés Mhely ­ Szekszárd) · Dr. Kutasné dr. Bauer Margit (Alkony-Támasz Alapítvány) · Bosznainé Horváth Mária (Bányai Panoráma Egyesület) · Bogdán László (Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület) Területi megoszlás: · Baranya megye: 9 szervezet (Pécs, Barcs, Drávafok, Rózsafa, Magyarbóly) · Somogy megye: 4 szervezet (Kaposvár, Mernye) · Tolna megye: 3 szervezet (Szekszárd, Dombóvár) · Budapest: 1 szervezet. A PZK 2-3 havonta részt vesz a ,,regkoordok" (regionális koordinátorok) megbeszélésén, amelyen minden régióból egy-egy zöld szervezet képviselteti magát. Példaként a nyugat-magyarországi régiót szokták emlegetni, ahol megvalósult egy olyan partnering rendszer, amely mentén rugalmasabb politikai és szakmai döntéshozatali mechanizmusok érvényesülhetnek a civil szervezetek bevonásával. A CEF eddigi legnagyobb sikere a régió génmódosított-élelmiszer mentessé nyilvánítása volt. Ezen kívül véleményezték a DDROP alapját jelent regionális helyzetelemzést,2 majd magát a ROP-ot és az SKV-t is. Ezek alapját is a PZK által kidolgozott javaslatok jelentették. Amióta napirenden szerepel a DDAT (a 2007-2008-as évi nagyprojektekre vonatkozó Akciótervek) kidolgozása, valamint az els pályázati konstrukciók megjelenése, a CEF a Tanács üléseit megelzen, rendszeresen (és egyre hosszabban) ülésezik. A CEF vezeti úgy érezték, hogy az SKV egyelre mindössze egy kipipálandó feladat, komolyabb jelentsége nincsen. A DDROP monitoringjánál viszont támaszkodni tudnak majd rá, követelték is, hogy a CEF kapjon helyet/helyeket az OP Menedzsment és Monitoring Bizottságban.

2

A 2005-ös regionális környezeti helyzetelemzés és a 2006-os stratégiai fejlesztési program környezetfejlesztési straté-

gia elkészítésében a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének munkatársai is részt vettek.

9

Civil szervezetek szerepe a környezeti ügyekben AKCIÓTERVEK (DDAT) 2007 januárjában indult meg a dél-dunántúli nagyprojektek akcióterveinek társadalmasítása, melynek megszervezését a CEF a DDRFÜ munkatársaival közösen bonyolította le. A kistérségi véleményeket január 31-ig kellett elküldeni a CEF elnökéhez, a fórum május elejéig építette be ezeket saját javaslati csomagjába. Ezzel kapcsolatban két fontos elemet szükséges kiemelni, melyek az SKV esetében tapasztalt munkafolyamatoktól eltértek. Egyrészt az SKV véleményezéstl eltéren az Akcióterv már sok konkrétumot tartalmaz, melyekhez a civil szervezetek munkatársai érdemben hozzá tudtak szólni, javaslataik az általuk tapasztalt hiányosságok megoldására összpontosítottak. Másrészt a fórum kezdett ismertségre szert tenni, ennek következtében újabb tagokkal bvült a szervezet, ez pedig segített a feladatok leosztásában, az egyes munkafázisok esetén szükséges speciális tudás megteremtésében. Ez utóbbi leginkább a ­ parázs vitákat kiváltó ­ ,,kerékpáros közlekedés fejlesztése" pályázat akcióterve esetében (melynek szakérti véleményezését Arató Csongor készítette a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvéd Klub képviseletében) és a herm biomassza blokkjának környezeti hatástanulmány-véleményezése kapcsán vált világossá. Ez elbbi volt az els olyan pályázat, melynél a CEF tagjai a kiírás mellett a konkrét támogatási összegeket is láthatták. Az akciótervek véleményezésénél egy olyan probléma is eltérbe került, amely az SKV kapcsán még nem okozott fennakadást a munkában. Kiderült, hogy viszonylag nehéz a kistérségbl érkez javaslatokat és a helyi adottságokhoz és szükségletekhez igazított igényeket regionális szinten kezelni és egységes CEF álláspontot kialakítani. Gondot okoz továbbá olyan prioritásokat meghatározni, valamint egységes értékelési kritériumrendszert alkotni, melyek a fenntarthatóságot tartják szem eltt, figyelembe veszik a kistérségi adottságokat, de regionális szinten értelmezhetk. A fórum tagjai ezért már 2007. április 4-i tanácskozásukon felvetették, hogy más régiók akcióterveinek tanulmányozására lesz szükség a dél-dunántúli civil javaslat elkészítése kapcsán. Az akcióterv esetében nyilvánvaló a fórum tagjainak fejldése véleményformálás tekintetében, hiszen konkrét, tömör és a kiírásokhoz kapcsolódó témákban érkeztek javaslatok: 1. Fejleszteni az önrendelkezést, a részvételi demokráciát, a civil szférát ersít prioritást és konkrét intézkedéseket. Példa lehetne erre az észak-alföldi AT-ben lefektetett 4.4-es konstrukció. A régiós civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának növelése, együttmködéseinek megersítése; 2. A közösségi településfejlesztés mellett a településszint közösség-, és demokráciafejlesztés; 3. A DDAT túlságosan centralizált, azaz a helyi tudás hasznosítása, illetve a program helyi társadalmi/környezeti viszonyokhoz való adaptálási lehetsége nagyon gyenge. Mivel a fejlesztések jelents része infrastrukturális jelleg, ezért érdemes a helyi gazdasági szféra fokozottabb bevonását eltérbe helyezni, ez természetszerleg új munkahelyeket is teremtene, melyek létrehozására, bvítésére szintén lehetne pályázni;

10

Civil szervezetek szerepe a környezeti ügyekben 3. Fontos lenne minden projektet a régió civilszervezetei segítségével a fenntarthatóság szempontjából vizsgálni. Szükség esetén közös munkával ­ a partnerség elve alapján ­környezeti szempontból jobbá lehet tenni a projektet. Ez összhangban lenne az EU négy közösségi politikai alapelvével: partnerség, esélyegyenlség, nyilvánosság, fenntartható fejldés. Erre modellként szolgál a Nyugat-Dunántúli Régió, ahol széles kör egyeztetés során a civil szervezetek egy saját pontozási rendszeren keresztül véleményezhetik a projekteket saját (környezeti, társadalmi, fenntarthatósági, lokalitási) szempontjaik szerint; 4. A biomassza-program támogatása. Problémát okoz, hogy a hazai zöld-áram (4,2% a teljes termelésben) 90%-a nagy biomassza-tüzelés ermvekbl származik. A Dél-dunántúli ROP egyik fontos prioritása lehetne a megújuló energiaforrások hasznosítása, ezen beruházások támogatása; 5. Területfejlesztés: a jelenlegi tervek a Duna-völgy komplex fejlesztésérl szólnak, melybe a Sió-völgy is beletartozna. Javasoljuk, hogy a magyarországi alsó Dunaszakasz jobb partjának térsége is kerüljön fel egy, a bács-, kiskunsági Homokhátsághoz hasonló preferencia-listára, beleértve a teljes Sió-völgyet is. Látszik, hogy a társadalmi egyeztetési folyamatok rendszerét át kell gondolni, mert a célját formális egyeztetésekkel, szk határidkkel képtelenség megvalósítani ­ a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány keretében több munkacsoport próbál jelenleg is a különféle szektorokban lefolytatandó társadalmi egyeztetések számára mintát kidolgozni. (TEEN) TÁRSADALMI EGYEZTETÉS ELJÁRÁSI NORMARENDSZERE (TEEN) PROGRAM Az Európai Bizottság javaslata szerint területfejlesztési kérdések esetében szükség van egy független szervre, amely a partnerség minél hatékonyabb megvalósításáért felel, segítve a civil szervezetek lehetségeit, mozgósítva a kapacitásaikat, elssorban a kistérségek szintjén, ahol ­ ellentétben a regionális szinttel ­ alig találni mköd CEF-eket. A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei között ­ mely dokumentum kidolgozásában több mint 1500 civil szervezet vett részt 2006 szén ­ els helyen szerepel a társadalmi részvétel eszközrendszerének innovációja. Ennek keretében a kormány: · biztosítja a nyitott jogalkotás elvének érvényesüléséhez szükséges eljárási, szervezeti és technikai feltételeket, mindenekeltt azon elektronikus csatornák mködtetését és fejlesztését, amelyek a gyors és tömeges információ-áramlást, interakciót lehetvé teszik, · igényli és segíti a közhatalmi döntéshozatal és a közigazgatás minden szintjén a civil együttmködések és civil érdekképviseletek megjelenését és mködését.3

3

http://www.osszefogas.nonprofit.hu/files/8/8/2/0/8820_teen.pdf

11

Civil szervezetek szerepe a környezeti ügyekben A régión belüli hatékonyabb mködést és egységes fellépést elsegít konkrét megbeszélések a Társadalmi Egyeztetés Eljárási Normarendszere (TEEN) Program keretén belül kezddtek meg 2006 végétl. Olyan eljárási rendszer kialakításán dolgoznak, amely az állami döntésektl független, a civil szakértelemre támaszkodó, érvel és konstruktív véleményeket kialakító civil szervezetekre alapoz. Az egyeztetések állami és civil szereplitl is érkeztek visszajelzések arra vonatkozóan, hogy nem tudják beazonosítani a partnereiket, kik és honnan jöttek, mit képviselnek. Ezt a problémát kell elsként megnevezni és orvosolni, hiszen alapvet szükséglete a civileknek, hogy átlátható, igazolható érdekeket és célokat képviseljenek, valamint véleményük komoly szakmai hátteret feltételezzen. Céljuk egy olyan adatbázis létrehozása, amelyben a szakértkön kívül a gazdaság és az állami szféra szerepli is részt vennének, így a jövben nem lenne szükség hosszas keresgélésre bizonyos ügyek megvitatása, véleményezése esetén. Az adatbázisba lépés önkéntes alapon történne, magának a régiónak kellene megteremteni és biztosítani az alulról építkez partnerségi adatbázis színterét. Mivel a TEEN keretében a társadalmi egyeztetések célja a széles kör támogatottság megteremtése, ezért problémákat szül a civilek részvételének korlátozása. Amennyiben nincs elég id- és humánkapacitás az elkészítésre, úgy nem is lehet szakszer döntést várni; amíg nincs régió, addig a régiós szint segítsége is irreleváns, egyúttal nincs lehetség a regionális egyeztetési mechanizmusok kialakítására sem. A TEEN ajánlása alapján a társadalmi egyeztetésre 12 hét állna rendelkezésre, az üléseket, találkozókat kötelez lenne dokumentálni és az ott elhangzottakat elérhetvé tenni mindenki számára. A TEEN szerint a régiók nem fogják tudni allokálni az összes olyan témát, amelyben érintettek. Nincs olyan hivatalos szerv ­ pl. RFÜ ­ amely átfogóan tisztában lenne azzal, hogy éppen milyen folyamatok zajlanak. Gyakorlati tapasztalat, hogy azokban az ügyekben, ahol a regionális ügynökségekkel közösen szervezték az egyeztetési folyamatokat, ott partnerek voltak a régiók is, többek közt rengeteg érdekes anyagot feltöltve a kapcsolódó honlapokra. A honlapok látogatottsága azonban csak azután ugrott meg, hogy a fórumokon meghirdették az anyagok elérhetségét. Problémaként jelentkezik a hatalmas információtöbblet, hisz annyiféle honlap létezik, hogy azokat már nem lehet követni, így nem szabad kizárólagos módszerként az internetet, mint kommunikációs eszközt alkalmazni. A társadalmi egyeztetés munkafolyamatának hatékonysága is több feltétel megvalósulását feltételezi. A kommunikációhoz elengedhetetlen a nyilvánosság és a nyitott hozzáállás. Törekedni kell arra, hogy az egyeztetésben részt vev partnerek tevékenysége strukturált és átlátható, az együttmködés pedig folyamatos legyen. Ha ez ­ küls körülmények megváltozása miatt ­ mégsem valósulna meg, akkor a felek reális és rugalmas helyzetértékelésére van szükség annak érdekében, hogy gyorsan és szakszeren tudjanak reagálni. Az egyeztetések lezárultával mindkét fél érdekét szolgálja, hogy az egyeztetési folyamat utólag ellenrizhet, vizsgálható legyen. A társadalmasítás

12

Civil szervezetek szerepe a környezeti ügyekben során elkövetett ,,hibák" kiküszöbölésének legfontosabb eszköze egy komoly monitoring-rendszer felállítása és mködtetése. 2006 decemberében készült egy vitaindító dokumentum,4 mely az addigi tapasztalatokat és a megvalósított egyeztetési mechanizmusokat vizsgálja. Az anyag készíti mindkét oldal véleményét és meglátásait beleillesztették. Ezeket a tapasztalatokat a társadalmi egyeztetés sémáján mutatják be három lépésben: 1. A civil és állami szervek mködésének transzparenciája. Az érintett feleknek tisztában kell lenniük azzal, milyen tevékenység folyik a partnernél, és követniük kell a másik munkájának folyamatát. Ismerniük kell, mely szervezetekhez fordulhatnak és mely szereplket kereshetik meg bizonyos, civileket is érint ügyekben. A gyakorlati tapasztalatok alapján nem mondható el egyik félrl sem, hogy igyekeznének teljes egészében megjeleníteni a másik számára tevékenységüket, segítve ezzel a társadalmi együttmködést. 2. A probléma azonosítása, a társadalmi egyeztetés kezdeményezése, mely érdekében két folyamat generálhat társadalmi kooperációt: a kormányzat oldaláról kitzött feladat, vagy a civil kezdeményezés. Mindkét esetben kiemelked fontosságú a megfelel dokumentáció és nyilvántartás. A jelenlegi jogszabályok az esetek jelents részében már konkrétan meghatározzák azokat a feladatokat, melyekben szükséges a társadalmasítás. 3. A társadalmi egyeztetés megszervezése és az elkészületek. Ezt a lépést több területre kell bontani: partnerek meghatározása, kommunikációs csatornák kiválasztása, egyeztetés formájának kiválasztása, forráskeresés, ütemezés. A tervezésnél legelször is figyelembe kell venni, hogy mindennek az alapja a kezdeményezk a megfelel partnerek egymásra találása, hiszen csak így alakulhat ki érdemi egyeztetés. Magyarországon az ilyen irányú aktivitás meglehetsen alacsony, ezért törekedni kell arra, hogy a felek nyitottabbak legyenek. Sok esetben ezek a problémák odáig vezetnek, hogy egyoldalú egyeztetési folyamat alakul ki, mely az érintettek nélkül zajlik le. 4. Az egyeztetés megvalósítása, a végrehajtás. Kiemelt figyelemmel kell kísérni a nyilvánosság meglétét, az összes partner számára követhet egyeztetési mechanizmusokat szükséges létrehozni, melyeket létfontosságú megfelel módon dokumentálni. 5. A konszenzusos anyag létrejötte. Itt már a döntéshozatali folyamat eredményérl beszélhetünk. Gyakorlatban ez igen sokszor érdemi változtatás nélkül történik, minimális egyeztetéssel. Vagy a civil kezdeményezések/javaslatok nem jutnak el a döntéshozókig, vagy a döntéshozók nem találnak megfelel civileket, akik érintettek is a témában és érdemben, szakértként tudnak velük kommunikálni.
4

bvebben: Oprics Judit (szerk.) Elmélet és gyakorlat, elvi alapkövetelmények és gyakorlati problémák. Vitaindító anyag

a Társadalmi Egyeztetések Eljárási Normarendszere program országos munkacsoportjának els üléséhez. NIOK Alapítvány, Budapest, 2006.

13

Civil szervezetek szerepe a környezeti ügyekben ÖSSZEGZÉS A környezetvédelmi ügyek eldöntésében a közösségi részvétel szempontjából rendkívül lényeges az, hogy a jogalkotó milyen információt és milyen ügyeket tekint egyáltalán környezetvédelminek, kiket ismer el a nyilvánosság tagjainak, illetve milyen szerveket határoz meg olyanként, amelyeknek a közösségi részvételt biztosítaniuk kell. E kérdések tisztázására az utóbbi években került sor Magyarországon olyan újfajta kooperációk és kapcsolatrendszerek lehatárolásával, amelyek komoly tanulási-érési folyamatot feltételeznek, hiszen az állami és civil szféra együttmködése csak akkor tekinthet hatékonynak, amennyiben az minden érintett partner fejldését, valamint a lakosság érdekeit is szolgálja. Az állandó, szoros együttmködés immár nem csupán ajánlás, hanem valós elvárás, enélkül a társadalmi partnerség nem valósítható meg a Brüsszel által elvárt, Nyugat-Európa sok országában meglév hatékonysággal. A közösségi programok kidolgozásában és értékelésében való részvétel uniós követelményének eleget téve a hazai civil szervezetek egyrészt hatalmas lehetséget kaptak véleményük érvényre juttatásában, másrészt átlépve az ,,alkalmi" kapcsolatok kialakításán, folyamatos jelleggel mköd hálózatok létrehozásában váltak érdekeltté. Hogy mennyiben mérhet a társadalmi részvétel megléte, arra jelenleg nagyon nehéz választ adni, hiszen éppen csak elindultak a 2007-2013-as EU-programozási idszak operatív programjai. Ide vonatkozóan a 2002-ben kiadott, a környezeti demokrácia minségével, a környezeti információhoz való hozzáférés lehetségeivel foglalkozó TAI-kutatás záró jelentése a következket állapította meg: a társadalmi részvétel folyamatában gyakorta tisztázatlan a lakosságtól és a társadalmi szervezetektl érkez észrevételek, kifogások figyelembe vétele, beépítése a végs döntésbe. Törvényi garanciákra lenne szükség a tényleges konzultáció biztosítására, hogy a közösség részvétele több legyen egyszer formaságnál.5 Az uniós programokban való szerepvállalás manapság komoly szakértelmet feltételez. Ennek megteremtése olyan hosszadalmas folyamat, amely kizárólag akkor valósulhat meg, ha a mérvadó civilek finanszírozásának háttere megoldott. A civil-állami, civil-civil kapcsolati hálózatok megteremtése azért is fontos, mert az EU-s csatlakozás ugyan soha nem látott volumen forrásokat nyitott meg, ezek lehívása azonban komoly nehézségekbe ütközik, amelynek csupán egyik problémás eleme az önrész elteremtése, sok esetben a megvalósítani kívánt projektötletekkel, a megvalósítás ütemével és szakmai hátterével is alapvet gondok vannak. Mind az európai uniós, mind az állami döntéshozók és nem utolsósorban a civil szféra oldaláról is fontos tehát a társadalmi részvétel megteremtésével, kiszélesítéssel kapcsolatos szakmai fejldés, a kompetenciák lehatárolása, az együttmködések szorosabbra fzése.

5

F. Nagy Zsuzsa ­ Fülöp Sándor ­ Móra Veronika 2002. 84.

14

Civil szervezetek szerepe a környezeti ügyekben FELHASZNÁLT IRODALOM
F. Nagy Zsuzsa ­ Fülöp Sándor ­ Móra Veronika: A környezeti demokrácia megvalósulása Magyarországon. Environmental Partnership, Typoézis Kft., 2002. Farkas István ­ Gerencsér Balázs ­ Kalas György ­ Oprics Judit (szerk.): Társadalmi Egyeztetés Eljárási Normarendszere. Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány, 2006. Fonyó Attila ­ Tomay Kyra: A magyarországi zöld szervezetek a politikai döntéshozatalban. In: Köt-jelek 2006. (szerk.) Némedi Dénes-Szabadi Vera. ELTE TáTK. Budapest, 2007. Juhász Gabriella (szerk.): Civil szervezetek és az EU-csatlakozás. Ökotárs Alapítvány, Budapest, 2000. Lányi András: A szag nyomában. Környezeti konfliktusok és a helyi társadalom. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. Oprics Judit (szerk.) Elmélet és gyakorlat, elvi alapkövetelmények és gyakorlati problémák. Vitaindító anyag a Társadalmi Egyeztetések Eljárási Normarendszere program országos munkacsoportjának els üléséhez. NIOK Alapítvány, Budapest, 2006.

15



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. 11 3. 3. gyakorlat adó agg zoltán alapfogalmak áltkém anyagszerk cementálás diák épszerk v épszerk4 etnicitás fizika gazdaságtörténelem gazdjog gdp helyi társadalom innováció ítéletlogika juh kéri bálint ket kiefer ferenc középkori európa közigazgatás leppelés matematika szigorlat mindennapok kémiája minimum kérdések műemlékvédelem okj oszlop önkormányzat őstörténet pol.komm stendhal számítás szervezeti magatartás szigorlat tanulás társadalom történet technika újság választások vállalati pénzügyek vezgazd villamosságtan zh feladat