A társadalmi tőke, mint a társadalmi és gazdasági folyamatokat befolyásoló erőforrás
Országok listája
HungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőHelyi TársadalomA társadalmi tőke, mint a társadalmi és gazdasági folyamatokat befolyásoló erőforrás
2009.06.14 12:52:45
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2006/20. KÜLÖNSZÁM
A társadalmi tke, mint a társadalmi és gazdasági folyamatokat befolyásoló erforrás
Kis Krisztián
Szegedi Tudományegyetem Mezgazdasági Fiskolai Kar, Vállalatgazdaságtani Tanszék, Hódmezvásárhely kis@mfk.u-szeged.hu
ÖSSZEFOGLALÁS A társadalmi tke fogalma az 1980-as években vált ismertté, és mint a társadalomban fellelhet nem anyagi erforrás, napjainkban egyik népszer területe a szociológiai és közgazdasági kutatásoknak. A társadalmi tkének számos definiálása létezik, de mindegyikben közös, hogy a társadalmi tkét a hálózatokhoz kapcsoltan értelmezi. Hálózatokat alkotnak azok az elkülöníthet elemek, amelyek között valamilyen kapcsolat létezik. Ennek megfelelen a társadalmi tke a hálózatokat alkotó elemek a gazdaság és a társadalom szerepli közötti kapcsolatok összességében manifesztálódik, nem tehát magukban a szereplkben (mint például az emberi tke). Egy olyan erforrásról van tehát szó, ami egy közösség legyen az akár egy kistérség vagy egy nemzet társadalma társadalmi, gazdasági folyamatait befolyásolja. Ebbl kifolyólag a társadalmi tke jelents hatással van egy térség fejldése, illetleg fejlesztése szempontjából. A dolgozatomban kísérletet teszek a társadalmi tkével kapcsolatos ismeretek összefoglalására, és a társadalmi tke, mint egy adott térség ,,bels" erforrásai egyikének a vidékfejlesztéssel való viszonyának a felvázolására. Kulcsszavak: társadalmi tke, erforrás, hálózatok, közösség, vidékfejlesztés SUMMARY The concept of social capital became well-known in the 1980s and as a non-material resource existing in the society and today it is one of the most popular fields of the sociological and economic research. There are many definitions of social capital, but there is a common point that they all have: a network-related interpretation. The networks are made up of discrete elements, which have some kind of relation between them. Accordingly, social capital is manifested in the totality of the relations between elements (actors of the economy and society) forming the network not in the elements themselves (e.g. human capital). This is a resource which influences the social and economic processes of a community even if it is a community of a micro region or a nation. Consequently, social capital has a significant impact on the development and improvement of an area or a territorial unit. In this paper, I try to summarise the information concerning social capital and to sketch the relation between rural development and social capital as one of the immanent resources of a territorial unit. Keywords: social capital, resource, networks, community, rural development
Mark Granovetter. A '90-es években a társadalmi tke széleskören ismert fogalommá vált, amelyben az elbbiek mellett olyan társadalomkutatók is fontos szerepet játszottak, mint Robert D. Putnam, Francis Fukuyama vagy Nan Lin. Ezzel szemben Magyarországon a társadalmi tkével foglalkozó kutatások viszonylag újak. A kifejezés tehát bekerült a társadalomtudományokkal foglalkozók szóhasználatába és ezzel együtt mindinkább felismerésre került a társadalmi tke jelentsége. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a közgazdasági és szociológiai kutatások napjaink egyik népszer területévé vált a társadalomban fellelhet nem anyagi erforrások vizsgálata. A közgazdászok e téma iránti érdekldését a gazdasági folyamatokba bevonható új erforrások, a gazdasági fejldés új erforrásainak keresése motiválja, míg a szociológusok inkább a társadalomfejldés aspektusából közelítenek a téma felé (G. Fekete és Solymári, 2004). A TÁRSADALMI TKE FOGALMA A társadalmi tke fogalmának tisztázása során a témában legtöbbet hivatkozott szerzk (Bourdieu, Coleman, Putnam) társadalmi tke fogalmát használom. Bourdieu (1998) a tke meghatározásánál annak három alapvet formájáról beszél. Szerinte a tke három alapvet formája létezik, ezek: a gazdasági tke, a kulturális tke és a társadalmi tke. A társadalmi tke a társadalmi kötelezettségekbl vagy kapcsolatokból fakadó tke, ami bizonyos feltételek mellett gazdasági tkévé alakítható. Tovább elmélyedve a bourdieu-i társadalmi tke definícióban, Bourdieu a következket mondja: a társadalmi tke azon jelenlegi és lehetséges erforrások együttese, amelyek a kapcsolatok egy olyan tartós hálójához kötdnek, amelyek a kölcsönös ismeretségen és elismertségen alapulóan többé-kevésbé intézményesítve vannak. Az intézményesítettség egy olyan csapathoz való tartozáson alapszik, amely nem csupán közös tulajdonságokkal rendelkezik, hanem egyesítve vannak tartós és hasznos kötelékekkel. A társadalmi tke nagysága, amellyel egy egyén rendelkezik, függ egyrészt annak a kapcsolathálónak a kiterjedtségétl, amelyet mozgósítani tud, másrészt azon tke (gazdasági, kulturális vagy szimbolikus) nagyságától, amelyet azok birtokolnak, akikkel kapcsolatban áll (Pokol, 1995; Bourdieu, 1998). Pokol (1995) Bourdieu elméletének alapkategóriáiról készített tanulmányában a
A nemzetközi társadalomtudományi szakirodalomban a '80-as évektl kezdden kapott komoly szerepet a társadalmi tke, olyan szerzk által, mint Pierre Bourdieu, James S. Coleman vagy
69
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2006/20. KÜLÖNSZÁM következket írja a bourdieu-i társadalmi tkérl: ,,a társadalmi tke fogalma alatt a kapcsolati tke érthet, amely jelenti egyrészt azt a tkét, amely egyszeren a más személyekkel kialakított folyamatos kapcsolattartásból ered, de amely kapcsolattartás folyamán az esetleges lekötelezettségek tovább növelik valakinek a tkéjét". A következkben James S. Coleman társadalmi tke fogalmáról alkotott nézeteit tekintem át. Coleman (1994, 1998) a társadalmi strukturális erforrásokat az egyének tkejavainak, azaz társadalmi tkéjének tekinti. A társadalmi tkét Coleman szerint annak funkciója határozza meg. A társadalmi tke fogalma azt a funkciót határozza meg, hogy milyen értéke van erforrásként a cselekvk számára a társadalmi struktúra azon vonásainak, amelyeket érdekeik érvényesítésében felhasználhatnak (Coleman, 1994, 1998). Coleman idézett mveiben is megjelennek a tke különböz formái (bár más csoportosításban, mint Bourdieu-nál): pénztke, tárgyi tke, az emberi tke és negyedikként a társadalmi tke. A tkeformákkal összefüggésben a következket mondja: mint a tke többi formája, a társadalmi tke is termel, vagyis lehetvé teszi bizonyos, máskülönben elérhetetlen célok elérését. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy a tke többi formájától eltéren a társadalmi tke a cselekvk közötti viszonyok struktúrájában ölt testet, ennélfogva nem található meg sem magukban a cselekvkben, sem pedig a termelés anyagi eszközeiben (Coleman, 1994, 1998). A társadalmi tke kutatásának és fogalommeghatározásának harmadik nagy alakja Robert D. Putnam. Putnam meghatározása szerint ,,a társadalmi tke a társadalmi szervezetek jellemzibl származik, olyanokból, mint a bizalom, a normák és a hálózatok, amelyek növelhetik a társadalom hatékonyságát azzal, hogy elsegítik az összehangolt cselekvéseket" (Szakál in G. Fekete és Solymári, 2004). Putnam szerint a társadalmi tke fogalma a társadalmi hálózatokra és a kölcsönösséggel összefügg normákra vonatkozik, a fogalom alapgondolata, hogy a társadalmi hálózatoknak értéke van. Ennek megfelelen a társadalmi hálózatok jelents erforrásként szolgálhatnak úgy az egyének, mint a csoportok, közösségek számára. (Putnam, 2004). Putnam, Bowling Alone cím könyvében a ,,civil erényként" definiált társadalmi tke utal az egyének közötti kapcsolatokra, a kapcsolatokból felépül hálózatokra, és a hálózatokat mködtet generalizált és specializált kölcsönösségi elvekre is. A putnami társadalmi tke koncepció kulcselemei a bizalom és a kölcsönösség, amely a társadalmi élet szinte minden területén lehetvé teszi a kölcsönös elnyök érdekében létrejöv társadalmi kooperációt (Csizmadia, 2002). A hagyományos értelemben vett tkével ellentétben a társadalmi tke Putnam (1993) szerint ,,közjó", eszerint az nem személyes tulajdona azoknak, akiknek hasznára válik. Mindezek mellett a társadalmi tke tipikusan kötelékekbl, normákból és bizalomból áll össze, amely átvihet az egyik társadalmi környezetbl a másikba. Konklúzióként megállapítom, hogy mindhárom szerz társadalmi tke fogalma mögött világos alapösszefüggés húzódik meg. Ezen premissza szerint a társadalmi tke a különböz relációkkal jellemezhet társadalmi struktúrák egy olyan erforrása, amelynek társadalmi és gazdasági konzekvenciái vannak. A társadalmi tke, tkeként való definiálása magában hordozza azt a feltevést, hogy a társadalmi hálózatok erforrásként szolgálhatnak az egyének és közösségeik számára. Ezzel együtt az is kifejezésre kerül, hogy a társadalmi tke tulajdonképpen társadalmi hálózatokba ágyazottan létezik, tehát ez a fajta erforrás kizárólag hálózatok útján, hálózatokon keresztül hozható létre és válhat hasznosítható tényezvé. HÁLÓZATOK ÉS TÁRSADALMI TKE A hálózatoknak tehát nagy jelentségük van a társadalmi tke termelésében és erforrásként való hasznosításában. De mik is azok a hálózatok, tehetjük fel a kérdést. ,,Minden olyan rendszer felfogható hálózatnak, amely egymástól elkülönült elemekbl áll, és amelyben ezeket az elemeket gyengébb vagy ersebb kapcsolatok kötik össze" írja Csermely (2005a). Csermely (2005a) szerint a hálózatok definíciója szinte minden bennünk rejtz vagy minket körülvev rendszerre teljesül. A fogalomból kiindulva a hálózatokat az teszi hálózatokká, hogy az egyes elemeik össze vannak kötve. A különböz emberi közösségek, a társadalom tehát emberek, valamint intézmények, szervezetek által alkotott hálózatok. Ilyen hálózatok akkor jönnek létre, ha az egyes cselekvk (személyi és testületi aktorok) között valamilyen szint kapcsolatok alakulnak ki. Társadalmi hálózatok azok a hálózatok, amelyek a társadalmat alkotó aktorok közötti kapcsolatok struktúrájában öltenek testet (1. ábra).
1. ábra: A társadalmi hálózat egy lehetséges diagramja
Cselekv(1) Kapcsolat, kötés, kötelék(2)
Forrás: Wikipedia, 2005 Figure 1: An example of a social network diagram Actor(1), Connection, link, tie(2)
A különböz aktorok közötti kapcsolatok (társadalmi kapcsolatok) azok a kötelékek, amelyek valamilyen formában léteznek a társadalom egy-egy
70
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2006/20. KÜLÖNSZÁM eleme között. Ezek a kötelékek alapveten kétfélék lehetnek. A társadalomban különböz ersség kötelékek léteznek, amelyeket ers és gyenge jelzvel illethetünk. Mark Granovetter (1983) szerint ismerseink (gyenge vagy kiterjedtebb kötelékek) társadalmilag kevésbé vannak kapcsolatban egymással, mint közeli barátaink (ers kötelékek). A társadalom szerepli által alkotott hálózatok tehát különböz ersség kötelékekben, illetve kapcsolatokban realizálódnak. Granovetter (1983) ezt a következképpen fogalmazta meg: ,,Az egyénekbl és az ismerseikbl álló embercsoport alacsony srség hálózatot alkot (amiben több lehetséges kapcsolati vonal hiányzik), míg ugyanazon egyén és közeli barátai szorosan kötdnek egymáshoz (a lehetséges kapcsolati vonalak jelen vannak)". A laza kötelékek (kapcsolatok) lehetvé teszik egyrészt, hogy egy adott közösség, egy adott társadalmi hálózat bvüljön, másrészt, hogy a különböz közösségek között kapcsolatok alakuljanak ki, hozzájárulva ezzel a közösség(ek) társadalmi tkéjének növekedéséhez. A társadalmi hálózatok és a társadalmi tke viszonyát elemezve megállapíthatjuk tehát, hogy társadalmi hálózatok nélkül nem jöhet létre társadalmi tke, hiszen a társadalmi tke a társadalom elemei (aktorai) között létrejött ers és gyenge kapcsolatok révén válik hasznosítható tényezvé, erforrássá. Az utóbbi idkben Magyarországon is egyre több szakcikk és tanulmány jelenik meg a társadalmi tkével kapcsolatban, amelyek a társadalom és a gazdaság más-más dimenziójából közelítik meg a társadalmi tke szerepét és jelentségét. Kopp és Skrabski (2001, 2002) cikkeikben a magyar, valamint a Közép- és Kelet-európai társadalmakban tapasztalható lelki és testi betegségek társadalmi tkével való viszonyára hívják fel a figyelmet. Szerintük az utóbbi évtizedekben jelents társadalmi destrukció ment végbe a vizsgált országokban, és az egyetlen mód, hogy ezen változtassunk, és a fejldés valódi irányába haladjon a társadalom, a közösségekben (család, iskola és a kölcsönösségen alapuló civil szervezetek) rejlik. Csath (2002) ,,Ers társadalmi tke, sikeres nemzet" cím írásában a társadalmi tke szerepét össztársadalmi és nemzetgazdasági szinten vizsgálta és konklúzióként a társadalmi tkét, mint társadalmi és gazdasági sikertényezt említi. G. Fekete és Solymári (2004) tanulmányukban a közösségi (harmadik) szektorhoz tartozó szociális gazdaság Észak-magyarországi régióban történ kiépítésének szükségessége kapcsán foglalkoznak a társadalmi tkével, és azt, mint a társadalom- és gazdaságfejldést meghatározó erforrást említik. Szabó és mtsai (2005) eladásukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a mezgazdaságban kialakult bizalomhiánynak és a társulási készség visszaszorulásának, bár valós okai vannak, ezen mégis rövid idn belül változtatni kell, ugyanis a gazdák versenyben maradásának egyik fontos feltétele az együttmködés. Fehér (2005) ,,A vidékgazdaság és a mezgazdaság" cím könyvében a vidékgazdaság erforrásainak kapcsán foglalkozik a társadalmi tkével. A vidéki térségek és települések fejldése, fejlesztése kapcsán fontosnak tartja a közösségek és társadalmi tke kérdését és ezzel összefüggésben a közösségekkel kapcsolatos kutatásokat és a közösségfejlesztést. Az elbbiekbl egyértelmen következik, hogy a társadalomban létez kapcsolatok és ezzel együtt a társadalmi tke megléte vagy hiánya erssége vagy gyengesége a közösségeknek, a társadalomnak. KÖZÖSSÉGEK ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A hálózatok, a közösségek és a társadalmi tke egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Az elzekben szó volt arról, hogy a társadalmi tke társadalmi hálózatokhoz kötötten, a különböz közösségeken belül létez kapcsolatokba ágyazottan létezik. De hogyan alakulnak ki azok a kapcsolatok, amelyek lehetvé teszik a társadalmi tke ,,termelését"? A kérdés magában hordozza azt a feltevést, hogy lennie kell bizonyos motivációnak arra vonatkozóan, hogy társadalmi hálózatok, közösségek jöjjenek létre, illetve szükség van olyan erkre, amelyek azok fennmaradását biztosítják. Ilyen módon szétválasztva a kérdést, lehetvé válik azok külön-külön megválaszolása. Bourdieu (1998) szerint ,,a kapcsolatháló azoknak az egyéni vagy kollektív beruházási stratégiáknak a terméke, amelyek tudatosan vagy öntudatlanul olyan társadalmi kapcsolatok megteremtésére és fenntartására irányulnak, amelyek elbb-utóbb közvetlen haszonnal kecsegtetnek". Ide illik Lin (1999) azon véleménye, miszerint a társadalmi tke fogalma mögött egy egyszer alaptétel áll: ,,befektetés a társadalmi kapcsolatokba a várt hozamok reményében". Coleman (1998) szerint valamely társadalmi struktúrában a társadalmi tke megkönnyíti e struktúrán belül a cselekvk bizonyos cselekedeteit, és hozzáteszi, hogy ,,... a társadalmi tke is termel, vagyis lehetvé teszi bizonyos, máskülönben elérhetetlen célok megvalósulását". A kapcsolatok építése, ily módon egy közösség tagjává válása tehát késbbi hasznok és elnyök realizálását feltételezi. Mindemellett szükség van bizalomra és társulási hajlandóságra is (Szabó és mtsai, 2005). Ezek után nézzük meg, melyek azok a tényezk, amelyek a közösségek, így a társadalmi tke létrejöttét és fennmaradását biztosítják. Elsként Francis Fukuyama (1999) társadalmi tke koncepcióját említem, mely szerint a társadalmi tke olyan megtestesült informális norma, amely elmozdítja az együttmködést. Ezek a normák a kölcsönösségtl a komplex tanokig, mint pl. a kereszténység terjedhetnek. Egy másik fontos dolog, amit Fukuyama (in Csath, 2002) kiemel: a bizalom. Bizalom híján ugyanis a társadalom szétaprózódik, atomizált csoportokra szakad szét. Egy kölcsönösségen nyugvó közösség, amelynek tagjai megbíznak egymásban, sokkal többre képes, mint a hasonló, de bizalmatlan közösség (Putnam, 1993; Coleman, 1998). A közösségek fennmaradásának szintén fontos elemei a kapcsolatok, fként a gyenge
71
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2006/20. KÜLÖNSZÁM kapcsolatok által biztosított információáramlás, amely lehetvé teszi számunkra azokhoz az információhoz való hozzáférést is, amelyek saját intim szféránkon, illetve saját társadalmi körünkön kívül esnek (Granovetter, 1983). A gyenge kapcsolatok kapcsán Csermely (2005b) azt mondja, hogy a társadalmi bizalom olyan kincs, amely megnöveli a gyenge kapcsolatok kiépítésének esélyét. Putnam (1993) szerint a társadalmi tke a társadalmi szervezdés jellemzire utal: hálózatok, normák és bizalom, amelyek elsegítik a koordinációt és az együttmködést a kölcsönös hasznok érdekében. A közösségek fennmaradásának és a társadalmi tke újratermelésének további elfeltétele a folyamatos kapcsolattartás (Bourdieu, 1998), ami energiát igényel (Csermely, 2005a). A hálózatok kialakulását és fennmaradását, így a társadalmi tke termelését és újratermelését tehát több tényez befolyásolja. A közösségek, a kapcsolatok kialakulásánál fontos szerepe van a motivációnak, azaz azon elnyök ismeretének, amelyekhez akkor jut hozzá valaki, ha az adott közösség részévé válik. A motiváción kívül azonban szükség van társulási hajlandóságra és bizalomra, ugyanis bizalom nélkül nem alakulnak ki kapcsolatok. Mindezeken túl a kapcsolatok kialakulása, a közösségek létrejötte energiát, azaz egyéni és/vagy kollektív cselekedeteket igényel. A meglév kapcsolatok fenntartásához, kialakulásukhoz hasonlóan energia-befektetés, kapcsolattartás, tördés, cselekvés szükségeltetik. Szükségesek továbbá azok a tényezk, amelyek biztosítják a közösségi kohéziót. Ezek a tényezk a kölcsönösség és a normák megléte, elfogadása és betartása. Egy aktív, mköd közösség nem nélkülözheti az elbbieket. De mit tehetünk annak érdekében, hogy ezek a kapcsolatok létrejöjjenek? Mint arra az elzekben több utalás is történt, társadalmunkban jelents hiányosságok vannak, mivel a társadalom atomizált, ennélfogva nem mködik megfelelen. Ennek orvoslásában nyújthat segítséget a közösségfejlesztés, amelynek alapfogalma a közösség. ,,A közösség, mint hiány, mint ami nincs, de kívánatos lenne, hogy legyen, st, mint aminek világra jövetele el is segíthet" (Varga és Vercseg, 1998). Mieltt választ adnék az elbb feltett kérdésre, vizsgáljuk meg, hogy mit is értünk közösség alatt! A közösség Parsons (in Varga és Vercseg, 1998) szerint ,,a társadalmi rendszer szerkezetének egyfajta megjelenése, amelyik vonatkozhat személyek területi elhelyezkedésére és cselekvésére is". Parsons társadalmi rendszernek nevez ,,minden olyan társadalmi alakulatot, interakció rendszert, ahol a cselekvk meghatározott szituációban közös magatartásszabályok, normák, értékek által szabályozva lépnek egymással kapcsolatba" (Varga és Vercseg, 1998). A közösség és a hálózatok meghatározása között egyértelm analógia figyelhet meg, ami nem véletlen, hiszen az emberek alkotta hálózatok közösségeket, tágabb értelemben társadalmat alkotnak. A közösség fogalom-meghatározásából és lényegébl következik, hogy az, mint a társadalom építköve, lokális dimenzióban értelmezhet, ami a közösségfejlesztés tartalmában is kifejezésre kerül. ,,A közösségfejlesztés települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményez- és cselekvképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztknek is, akiknek bátorító, informáló, kapcsolatszervez munkája életre segítheti, vagy megersítheti a meglév közösségi erforrásokat" írja Vercseg (1999). Más megközelítésben a közösségfejlesztés a helyi erforrásokból, alulról építkezik és közösségi úton a civil szervezetekkel, az aktív helyi állampolgárokkal tárja fel a helyi közösség szükségleteit és azok kielégítésének módjait, miközben elkötelezi a helyieket saját problémáik közösségi megoldására és a helyi cselekvés mellett (Varga és Vercseg, 1998). A közösségfejlesztés lényege tehát az egyének, az állampolgárok aktivizálásában és az együttmködésük generálásában jelölhet meg, amelyek révén mköd hálózatok jönnek létre, ennek következményeként n az egyének és a közösség számára hozzáférhet társadalmi tke. KÖZÖSSÉG, TÁRSADALMI VIDÉKFEJLESZTÉS TKE ÉS
Az aktív, cselekvkész helyi közösségek és helyi társadalmak, tehát az egyének és közösségeik számára jelents erforrást jelentenek. Ez az erforrás a társadalmi tke, ami hálózatokhoz kapcsoltan, a közösségeket alkotó kapcsolatokba ágyazottan jön létre és válik hasznosíthatóvá az egyéni és közösségi célok elérésében. A közösség- és a vidékfejlesztés kapcsán nem haszontalan arról szólni, hogy mi is az a fejlesztés. A fejlesztés, szemben a fejldéssel (ami egy adott rendszer természetébl következ folyamat) a rendszeren kívülrl jöv tudatos tevékenység, ami arra irányul, hogy a fejldés adott folyamatát gyorsítsa, vagy annak irányát megváltoztassa. Ennek átmeneti formája, amikor a rendszeren (közösség, vidéki térség) belüli szereplk vagy szervezetek (bels fejlesztési tényezk) tudatosan vesznek részt saját rendszerük fejlesztésében (Kovács, 2003). Anélkül, hogy mélyebb etimológiai fejtegetésekbe bocsátkoznék, érdekes és érdemes néhány szót ejteni a közösség és a vidék szavak közötti kapcsolatról. A magyar község szó a közösség szó alakváltozata, ami hasonlóképpen alakul az angol nyelvben is, ahol a community szó jelölhet települést, és az emberek egy csoportját is (Varga és Vercseg, 1998). A két szó közötti kapcsolat (község és közösség) egy másik adalékát szolgáltatja Kovács (2003), amikor az angol rural development kifejezés téves fordításáról ír könyvében, szerinte ugyanis e kifejezésre a legmegfelelbb a falusias térségek fejlesztése lenne, amely alatt fként a községek, valamint a kis- és mezvárosok értendk. Kicsit tovább idzve a szavak
72
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2006/20. KÜLÖNSZÁM értelmezésénél, megjegyzend, hogy az angol nyelvben a közösségfejlesztésre bizonyos összefüggésekben nem a community development kifejezést, hanem helyette a community capacity building kifejezést használják (Frank és Smith, 1999; Rural White Paper, 2000; New Rural Economy Project, 2003), míg a community development-et, település-, vidék- vagy területfejlesztés értelemben (Frank és Smith, 1999; Rural White Paper, 2000; REDB). A vidéki térségek fejldése, illetleg fejlesztése szempontjából meghatározó jelentség az adott vidéki területen fellelhet erforrások milyensége és mennyisége. Fehér (2005) a már idézett könyvében, a vidéki területeken létrejöv és mköd sajátos regionális gazdaságot vidékgazdaságként definiálta. A vidékgazdaság erforrásainak számbavételénél öt erforráscsoportot (humán erforrások, természeti erforrások, táj- és tájképi erforrások, települések, egyéb erforrások) alakított ki. Fehér erforrásosztályozásában is megjelenik a társadalmi tke, mint a humán erforrásokhoz kapcsolódó sajátos erforrás. A közösségek és a társadalmi tke kapcsán Fehér a következket írja: ,,... a közösségek az egyénekkel egyenrangú erforrások, s rendkívül fontosnak tartjuk ezért a közösségekkel kapcsolatos kutatások meggyorsítását, s a közösségfejlesztési módszerek és technikák széles kör alkalmazását." Az elbbiekben hivatkozott kanadai New Rural Economy Project számos dokumentumában a társadalmi tkét, mint különálló erforrást szerepeltetik a gazdasági és az emberi tke, valamint a természeti erforrások mellett, ami utal ezen erforrás kiemelt jelentségére a vidéki térségekben. A vidéki térségek fejldésének egyik nagy kérdése, hogy milyen az adott vidéki terület humán erforrása, rendelkezésre áll-e a szükséges szakértelem, szellemi er, illetve az egyének, a közösség akar-e, tud-e tenni a közösségért, a vidékgazdaság társadalmáért, vagy hogy van-e igény a fejlettebb életminség iránt. A közösségfejlesztés és a vidékfejlesztés tehát nem csak etimológiailag áll kapcsolatban egymással, hiszen az ers társadalmi tkét képvisel közösségek egyik meghatározó jelentség erforrását jelentik a községek (vidék) fejldésének és fejlesztésének.
IRODALOM Bourdieu, P. (1998): Gazdasági tke, kulturális tke, társadalmi tke. In: Tkefajták: A társadalmi és kulturális erforrások szociológiája (Szerk.: Lengyel Gy.-Szántó Z.) Aula Kiadó, Budapest. 155-176. Coleman, J.S. (1994): Társadalmi tke. In: A gazdasági élet szociológiája (Szerk.: Lengyel Gy.-Szántó Z.) Aula Kiadó, Budapest. 99-127. Coleman, J.S. (1998): Gazdasági tke, kulturális tke, társadalmi tke. In: Tkefajták: A társadalmi és kulturális erforrások szociológiája (Szerk.: Lengyel Gy.-Szántó Z.) Aula Kiadó, Budapest. 11-43. Csath M. (2002): Ers társadalmi tke, sikeres nemzet. Valóság, 45. 5. 82-92. Csermely P. (2005a): Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk. Mindentudás Egyeteme. 2005.09.12. http://origo.hu/attached/ 20050912csermely20050912.rtf Csermely P. (2005b): A rejtett hálózatok ereje. Hogyan stabilizálják a gyenge kapcsolatok a világot? Természet világa, 136. 4. 146-150. Csizmadia, Z. (2002): Robert D. Putnam: Bowling Alone, The Collapse and Revival of American Community, Szociológiai szemle, 3. 183-193. Fehér A. (2005): A vidékgazdaság és a mezgazdaság. Agroinform Kiadó, Budapest. 336. Frank, F.-Smith, A. (1999): The Community Development Handbook, A Tool to Build Community Capacity. http://www.hrsdc.gc.ca/asp/gateway.asp?hr=en/epb/sid/cia/co mm_deve/handbook.shtml&hs=cyd Fukuyama, F. (1999): Social Capital and Civil Society. IMF Conference on Second Generation Reforms. 1999.10.01. http://www.imf.org/external/pubs/ft/seminar/1999/reforfs/fuku yama.htm G. Fekete É.-Solymári G. (2004): A szociális gazdaság kiépítésének esélye és feltételei az Észak-magyarországi régióban. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 1.2. 32-78. Granovetter, M. (1983): The strength of weak ties: A network theory revisited. Sociological Theory, 1. 201-233. Kopp M.-Skrabski Á. (2001): Társadalmi tke Magyarországon. Magyar Szemle, 10. 9-10. 78-86. Kopp M.-Skrabski Á. (2002): A magyarság társadalmi és erkölcsi tkéje. Valóság, 45. 9. 11-19. Kovács T. (2003): Vidékfejlesztési politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 284. Lin, N. (1999): Building a network: theory of social capital. Connections, 22. 1. 28-51. Pokol B. (1995): Bourdieu elméletének alapkategóriái. In: Elméleti Szociológia, 2. 75-94. Putnam, R.D. (1993): The Prosperous Community, Social Capital and Public Life. The American Prospect Online. 1993.03.21. www.prospect.org/print-friendly/print/V4/13/putnam-r.html Putnam, R.D. (2004): Bowling together, Interview. In: OECD Observer. 2004.03. http://www.oecdobserver.org/news/ printpage.php/aid/1215/Bowling_together.html Szabó G.-Katonáné Kovács J.-Popovics P. (2005): A társadalmi tke szerepe a vidékfejlesztésben. In: A mezgazdaság tkeszükséglete és hatékonysága. (Szerk.: Jávor A.) DE ATC AVK, Debrecen. 223-229. Varga A.T.-Vercseg I. (1998): Közösségfejlesztés. Magyar Mveldési Intézet, Budapest, 282. Vercseg I. (1999): A közösségfejlesztés a vidéki térségekben és az Európai Unió gyakorlatában. In: A SAPARD elcsatlakozási programra felkészít képzés tananyaga kistérségek számára (Szerk.: Kulcsár L.) Scolar Kiadó, Budapest. Wikipedia (2005): http://en.wikipedia.org/wiki/Social_network Facilitator's Handbook. Regional Economic Development Board. http://www.cedresources.nf.net/pdf/cd.pdf New Rural Economy Project. Building Rural Capacity in The New Economy. http://nre.concordia.ca/documents.htm Rural White Paper Review Chapter5. Department for Environment, Food and Rural Affairs (DEFRA). http://www.defra.gov.uk/rural/rwpreview/chapter5.htm
73
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
