helyi társadalom Budapest peremén

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőHelyi Társadalomhelyi társadalom Budapest peremén

HELYI TÁRSADALOM BUDAPEST PEREMÉN


A dolgozat megírását Von Der Hagen és Demszky Alma Gazdagrét zárt közösségérQl szóló írása ihlette. Dolgozatomban Gyált mutatom be. A szemszög oly szempontból speciális, hogy belülrQl látom azt, a város lakójaként és a helyi közösségi ház dolgozójaként.
A dolgozatom megírása során felhasználtam Bánlaky Pál A helyi társadalom mint kultúraközvetítQ közeg c. írását. Továbbá felhasználtam Gazdik István szakdolgozatát, melyben Gyál médiaviszonyaira koncentrálva mutatja be egy kisváros helyi nyilvánosságának kialakulását és mqködését.

Elhelyezkedés, centralizálódás

Gyál egy 33.000 fQs kertvárosi hangulatot idézQ kisváros, közvetlen Budapest mellett. Mára gyakorlatilag egybeépült a fQvárossal. Ebbe a terjeszkedésbe, ill. egybeolvadásba várhatóan hamarosan Vecsés is becsatlakozik.
A fQvárossal való összeforrást erQsíti az a tény is, hogy a településre a BKV rendszeresített járataival is ki lehet jutni. A Volán távolsági buszjáratai csak köztes összekötQnek számítanak. Forgalmuk jelentéktelen.
A város Budapest XVIII. kerületével (Pestszentimre - PestszentlQrinc) határos.
A fQvárosból 5 autóbuszjárattal (Kispest - Határ úttól: 84E, 89E, 94E, 294E, - Boráros tértQl: 55), míg vasúton KQbánya-KispesttQl, a 3-as metró végállomásától a Budapest - Gyál - Lajosmizse - Kecskemét vonalon érkezhetünk Gyálra. Autóval az M5-ös autópályáról lehajtva juthatunk legkényelmesebben a településre. Tavaly éjszakai járattal is bQvült a BKV szolgáltatása. (Megjegyzés: míg máshol járatokat szüntettek be, Gyálon 2 járattal bQvített a BKV.)
Vecséssel és a Ferihegyi repülQtérrel pedig egy rövid autóút köti össze.
Budapesttel való kapcsolatát erQsíti a nagy cégek raktárai, telephelyei a városban (pl. Tesco, Fundy). A már említett kertvárosi jelleg ezáltal egy speciális egyveleget képez az ipari negyed jelleggel..
Gyálnak nincs valós, hagyományos értelemben vett centruma. Tervben van ugyan egy városkép kialakítása, de az sem a hagyományosnak tekinthetQ kör alakú központi elhelyezkedés képét mutatja, hanem egy vonalas forma. Az kiemelt utca, és másik 3 kiemelt utcaszakasz, mely így egy négyzetet alkot majd, de a lakossági szolgáltatások (okmányiroda, közösségi ház, posta, rendelQ, iskola, benzinkút) nem töltik ki a téglalap alakú terület belsQ részét, csak a külsQ peremén helyezkednek majd el.
Gyál tehát a fQváros peremvárosa, azonban a kistérség központjává igyekszik válni, melyet sem Vecsés, sem Monor nem néz jó szemmel. Kp-i szerepét tovább erQsíti, hogy termálforrást találtak a város alatt, s 3-5 év múlva felépül egy konferenciaközponttal rendelkezQ termálfürdQ és szálloda.

Településtörténet

A fQvárostól délkeletre, az M0-ás autóút szomszédságában, az M5-ös autópálya mentén a mai Gyál város területe már a XIII. század végén lakott volt. A terület több emberöltQn keresztül volt birtokviták tárgya, a Rákóczi szabadságharc bukása után került aztán a Károlyi grófok tulajdonába. A XIX. század végén a terület felértékelQdött, itt volt ugyanis a fQváros felé az alföldi szarvasmarha felhajtás útvonalának egyik utolsó állomása. A századforduló idején alig párszáz lakosú község a XX. század eleji parcellázások nyomán nQtt több ezresre.
Az uradalmi cselédség mellett megjelentek a fQvárosból kikívánkozó polgárok is. A jó levegQ, a ligetes táj, strandfürdQk, vendéglQk, kulturális és sportesemények szolgáltak alapul az élénk polgári élet, a hangulatos község kialakulásához.
1944-ben a települést a Nemzeti Bizottság önálló községgé nyilvánította. Ekkor már több mint háromezren lakták a községet, önálló postahivatala, távbeszélQ- és vasútállomása volt.
A második világháborút követQen, amikor a mezQgazdaság átalakítása következtében a népesség nagy része a fQvárosi gyárakban talált munkát, Gyál lélekszáma is rohamosan emelkedett. A rendkívüli mértékq és ütemq betelepülés készületlenül érte a községet: az infrastrukturális hiányok felszámolása, a közösséggé formálódás nehézségei voltak napirenden a következQ évtizedekben.
A hetvenes évektQl kezdQdQen a foglalkoztatási lehetQségek jelentQs bQvülése jellemezte a nagyközségi rangot elért Gyált, ekkor vált meghatározóvá az ipari üzemek BudapestrQl történQ kitelepülése. Ez jelentQsen növelte Gyál térségi szerepét is. A kilencvenes évek elejétQl jelentek meg a nemzetgazdasági szinten is jelentQs beruházások. Napjainkban több száz vállalkozó és gazdasági társaság tevékenykedik az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatások széles körét kínálva.
Mára lényegében kiépült a vonzáskörzet lakosságát is kiszolgálni képes intézményhálózat: zeneiskola, szakközépiskola, szakosított orvosi rendelQ, gyógyszertárak, térségi vízmq és csatornamq vállalat mqködik. Megnyílt a területi okmányiroda és gyámhivatal. A közbiztonság erQsítését magasabb szintq rendQrQrs biztosítja.
Gyál fejlQdésének jelentQs állomása volt, amikor 1997. július elsején városi rangot kapott. Az önkormányzat mai vezetésének a polgárok által is megerQsített programja olyan város kialakítását tqzte célul, amely a városi élet komfortja mellett teljes értékq vidéki életre nyújt lehetQséget.

Helyi társadalom

Valós helyi társadalom akkor alakul ki, ha közös élethelyzet és identitás köti össze a lakókat.
A közös identitás mellett a helyi társadalom fontos jellemzQje az együttélés manifeszt és látens szabályainak megléte. Néhány ezek közül:
A lakók kötelesek rendben tartani a telek elQtti utcaszakaszokat
A magánterületük elQtt lévQ közterületen és magán a telken is irtani a parlagfüvet
A kertvárosi környezetbQl adódóan a kutyasétáltatás a telkeken belül lévQ kutyák felzaklatása miatt kerülendQ.
VízelvezetQ árkok tisztántartása
22 óra után nem lehet hangoskodni
más kapujában nem lehet, ill. nem illik megállni, várakozni
A szabályok megléte megsértésükkor válik igazán nyilvánvalóvá.
De ugorjunk vissza egy kicsit, hogy a közös identitás alapjául szolgáltató hangulatot „átélhessük” (Gazdik István dolgozatából): ’Az éttermek, kiskocsmák, a strandfürdQ, a szatócsboltok mind-mind a helyi társadalmi, közösségi élet fontos tereiként is funkcionáltak. StrandfürdQbe járni, a Kaszásban állandó baráti körben kártyázni, kisfröccsözni vagy zónapörköltet enni számos közösség rendszeres elfoglaltsága volt. Kapcsolatok épültek, váltak szorosabbá a cigányzene mellett, s közben persze szó esett a szqkebb és tágabb környezet dolgairól is. A helyi nyilvánosság mqködésének nem kevésbé fontos színterei az egyre nagyobb számban megjelenQ üzletek is. A napi vásárlás nemcsak a szükséges cikkek, hanem a legfrissebb információk, hírek, pletykák adás-vételét is jelentette. A kocsmába járó vagy valamelyik önszervezQdQ közösség munkájában részt vevQ emberek számára a tevékenység több volt önmagánál a tevékenységnél , volt valamiféle rituális szerepe is, a közösséghez tartozás, a belsQsség élményét adta.
Az identitás és az együttélés szabályai mellett a helyi társadalomnak vannak intézményei és alulról építkezQ csoportosulásai is. Saját vízmq, szemétlerakó és szemétszállító cég. Minden egyéb feladat a helyi kht-t terheli. Az intézmények közé sorolható a számos óvoda és iskola, egy középiskola, egy zeneiskola, egy bölcsQde, továbbá a katolikus és református egyházközség is, melyek szociális feladatokat is vállalnak.
Az óvodák nagy számát a fiatal családok tömeges kiköltözése indukálja. Az általános iskolák is maximális létszámmal mqködnek, bár az városban élQ gyermekek jelentQs része a fQvárosba ját iskolába. Ez a jelenség a középiskolás korosztály esetében felerQsödik. Valószínqleg itt már szerepet játszik a továbbtanulási lehetQségek színessége és a fiatalok önállósodásának ezen formája (pl. önálló utazás távolabbra).
A városnak saját egészségügyi központja és mentQszolgálata van. Továbbá több patika, üzletház is a kényelmet szolgálja. A városban a kihelyezett rendQrQrs mellett a hétköznapok nyugalmáért a FEGY nevezetq polgárQrségbQl kifejlQdött szervezet fel. Pk mennek ki és oltanak a kisebb helyi tqzeseteknél, viharkárok felszámolásában vesznek részt, de Qket hívják ki pl. egy ittas férj túlkapása esetén is. A városi rendezvényeket is Qk biztosítják. A város talán ezen szervezetére a legbüszkébb, fQleg hogy a jelenlegi (5. ciklusában lévQ) polgármester egykori kezdeményezésérQl van szó.
A közösségi ház szervezett programokon túl lakossági kezdeményezéseknek is otthont ad. A felülrQl szervezett intézmények mellett számos alulról kezdeményezett csoportosulás is található.
A helyi társadalom létezésére utal a helyi nyilvánosság is. Az informális nyilvánosság kialakulását elQsegítette a magába záródó épített környezet szegregációja, az az érzés, hogy itt mindenki mindenkit ismer.
Gyál fejlQdésének pályája igencsak kanyargós görbével írható le. Története folyamán nem egyszer igen rövid idQ alatt hozta be sok évtized, vagy akár évszázadok alatt akkumulálódott lemaradását. Ezek a gyors fejlQdési periódusok természetesen inkább materiális természetq hátrányokat tudtak felszámolni. Az itt élQk településükhöz való viszonyában, a helyi társadalom, a közösségek, vagy akár a helyi nyilvánosság mqködésében más a változások léptéke, mint például az infrastrukturális lemaradások megszüntetésében.
A kötQdés kialakításában, elmélyítésében mindenképpen segítséget adhatnak a gyakran gyökértelennek, közös múlttal nem rendelkezQnek apD$
ˆ
t

x

’

´

¶

º¼ˆŠ,D Ø Ú PŠŒŽ²â(
)Ê-Ò-ô-.®/Ð/–0´0~1¤1¦1U4”4•455¸<úöòîöçàçöÍÆÍÆͶͶ¦–ƒöúöçöçöçöúöçööò{wohÿZÝhWVa6hÿZÝhWVahñ1^$hñ_hñ_0JCJOJQJ^JaJh4yá0JCJOJQJ^JaJhñ_0JCJOJQJ^JaJhTP+0JCJOJQJ^JaJ

hñ_hTP+$hñ_hTP+0JCJOJQJ^JaJ

hñ_5\

hTP+5\h#]*hNGhTP+ hTP+5)DFHD
v

x

¶

¸

l F Ú vHŒŽ²´ø k">$,'t*h-¬/®/úm#¬øm#¬øm#¬óm#¬óm#¬óm#¬óm#¬óm#¬óm#¬óm#¬ê m#¬êm#¬êm#¬êm#¬êm#¬óm#¬óm#¬äm#¬êm#¬øm#¬óóóóóó¤ ¤$¤ ¤a$$a$$a$žý®/Ð/Ò/’0¦1(2Î2¬3î34U4•4¾<@@CÌGBIèJðNˆZ„[À\`ÆbúúøúííííííåÝúúúúúÕÕúÍÍÍ $a$gd—; $a$gdWVa $a$gdÿZÝ $a$gdNG
$
&
Fa$gdñ1^$a$¸<º<¼<¾<ä<

==À=z>ê>H?@êCÊGÌG¦H¾HÀIîIèJPZˆZ6[D[b[€[„[>\Z\À\Ä\ä\ô\ö\6]8]6^8^ __6_8_`a6ažaÆb

c"c8c:cNcPc\c÷òêæßÛæÛæÛæÛ×ÛæßæßæÏÍÏæÉæÉæÉÁɺÁº±º±º±º±º±ºÉÁÉ©¢›¢—¢Áh.Wh.W5h.W

h‘
îh—;

hÞ±h—; h
,0h—; 6hÝjûh—; NH

hÝjûh—; h—; h—; 5h—; Uh
,0hWVa6hÓ>Hh4yá

hTP+5\hTP+hÿZÝhWVa6 hÿZÝ6hÿZÝhÿZÝ66osztrofált gyáli társadalom igenis létezQ múltját bemutató munkák.
Az informális nyilvánosságon túl létezik egyfajta kváziformális nyilvánosság is, pl. a térségi kábeltelevízió, a helyi újság.
Mozgalmas múlt után Gyál Város Önkormányzata 2007. januártól a kiadói jogokat magánál tartva Új Gyáli Újság címen jelentet meg ingyenes önkormányzati lapot.
A Pátria Televízió a térségben sugároz saját készítésq, elsQsorban hír- és magazinmqsorokat 1996 óta. Bár a cég gyáli székhelyq, s a vételkörzet 45 települése közül Gyál a legnagyobb lélekszámú, az utóbbi években gyáli anyagok csak esetlegesen kerülnek a televízió adásaiba. A Pátria Televízió nézettsége mára gyakorlatilag alig mérhetQ Gyálon, bár a cég képújságja kedvelt hirdetési felület a térségben, így a városban is.
Noha a városban több helyi, illetve térségi rádió is fogható, hallgatottságuk gyakorlatilag nem mérhetQ a településen. Közülük talán a GyömrQ Rádió ad viszonylag rendszeresen gyáli információkat is. Érdemes lenne kutatni, hogy a nagy lap- és televízió-alapítási kedv mellett miért nem volt eddig komolyabb kezdeményezés helyi rádió indítására is.
2003 elejétQl önálló domain néven (www.gyal.hu) mqködik a Gyál város honlapja, ami felépítésében kifejezetten nívós, felhasználóbarát, jól kezelhetQ.
Egyéb internetes felületek: www.gyalinfo.hu, www.gyal.lap.hu címen elérhetQ felületek elsQsorban hirdetéseket tartalmaznak, közölnek közszolgálati, kulturális, közéleti információkat is. A gyal.lap oldalon mqködtetett fórum sajátos képét adja a helyi nyilvánosságnak.


Hagyományok, helyi szokások

A háború után az ország legkülönbözQbb részeirQl érkezQ, legkülönbözQbb kulturális gyökerekkel rendelkezQ, jellemzQen képzetlen, a fQvárosban munkát találó, de a budapesti megélhetési költségeket sokalló, a BudapestrQl kiszorult, urambocsá kitiltott emberek tömegeinek lakó-, pontosabban alvóhelyéül szolgált a település.
A helyi társadalom megszervezQdésére a hetvenes évektQl találunk kezdeményezéseket. Ezeket a szervezQdéseket természetesen nem a kritikai hang jellemezte, inkább közmqvelQdési, szabadidQ-eltöltési tematikájúak voltak. Kiemelkedik közülük a nyolcvanas évek elején, szintén a termelQszövetkezet patronálásával indult, Fegyó Béla festQmqvész vezette képzQmqvész kör.
Nagy érdeme ezeknek a szervezQdéseknek, hogy az akkori keretek, korlátok között is adtak valamiféle közösségi élményt a résztvevQknek, de erQs túlzás lenne a helyi nyilvánosság szabad színtereiként említeni Qket.
& &
ElképesztQ infrastrukturális lemaradások, gyökértelen, képzetlen tömegek, a helyi társadalom szinte teljes szervezetlensége, a helyben igénybe vehetQ szolgáltatások szinte teljes hiánya, az országos átlagot messze meghaladó bqnözési mutatatók, stb.  így érte Gyált a rendszerváltás.
Az 1990-es önkormányzati választás eredményeként a képviselQ-testület Gyimesi Istvánt választotta polgármesterré.
Mivel a város lakossága többnyire BudapestrQl kitelepült, más-más gyökerq emberek többségébQl áll, és rövid történelmi múltja, a területviták miatt jellegzetes szokásokkal, hagyományokkal nem rendelkezik. Nincs jellemzQ nemzetiség se, mint pl. Vecsés esetében a svábok.
Az elmúlt években a fQváros zsúfoltsága miatt felerQsödött a kitelepülés. FQként középkorú és fiatal kisgyerekes családok választják a nyugodt, kertvárosi hangulatot 20-25 percre Budapest belvárosától, mivel legtöbbjük a fQvárosban dolgozik.
A nagy érdeklQdés és a folyamatos infrastukturális fejlesztések jelentQsen megnövelték az utóbbi 3-4 évben az ingatlanárakat. Ennek következményeként a lakosság szerkezete is változik. Fiatalodik egyrészrQl. MásrészrQl pedig a jelentQs cigány lakosság száma lassacskán csökken, mivel egyre kintebb szorulnak. Nem társadalmi nyomás miatt, pusztán anyagi okból. (A telekárak is nagyon megemelkedtek.)


Életmód

A lakókörnyezet megítélése és az életmód szorosan összefügg.
Az életmód a mindennapi tevékenységek összefüggése, mely rendszerbe foglalja az egyén különbözQ társadalmi szférákban végrehajtott interakcióit, aki viszont ezáltal a társadalom szigorúan elkülönült szféráit  mint, mondjuk, munkahely és család  köti össze saját életmódjában. Az életmód intézményszerq cselekvési mód, mely, noha az egyén maga hozza létre, függetlenedik  vagyis elidegenedik  tQle, és bizonyos szinten önnön törvényei szerint mqködik.

Tárgykultúra

A tárgykultúra azon elemei, amelyek sajátosan a helyi társadalom közege által közvetítenek. Altípusai: az épített környezete (lakóháza, növényszigetek, virágok), a mobiliák világa (bútorok, használati tárgyak, dísztárgyak), öltözködés.
Gyálon az elmúlt 2-3 évben leginkább a kétszintes mediterrán stílusú ikerházak épülnek sorra, s a már meglévQk jelentQs részét is e stílusirányzat szerint alakítják át.
A zöldszigetek tekintetében szintén a mediterrán növények kezdik átvenni a vezetQ szerepet a szinte minden háznál megtalálható futómuskátlitól és az illatos akáctól. Azonban ez az épületekkel szemben még csak lassan történik.
A kertvárosi, peremvárosi jellegbQl adódóan a két legjellemzQbb tárgy: az autó és a bicikli  többnyire elQl kosárral - a piaci bevásárlások miatt. (Gyálon 2 piac is van. Egy kisebb  focipálya nagyságú - zöldség piac, ahol nevével ellentétben szinte mindent kapni a házi sütésq kenyértQl, a mosóporon át, a kiskosztümig. A másik  jóval nagyobb  egykori KGST piacon többnyire a ruhanemqk és a mqszaki cuccok dominálnak.)

Politikai kultúra

A helyi formarend nem az országos pártelvek mentén szervezQdik. Mai napig elQttem van, hogy pár évvel ezelQtt a buszon ülve az alábbi beszélgetés, annak apropóján, hogy a helyi MSZP kampánybuli keretében gulyáslevest osztogatott és koncertet tartott a parkban: Hát nem tudják, hogy ez egy fideszes város?
A város képviselQ-testülete jelenleg túlnyomó részt fideszes képviselQkbQl áll. A polgármester független. KövetkezQ választásokkor azonban elQre láthatólag a gazdasági területeket irányító fideszes alpolgármester kerül a polgármesteri székbe, ezzel is tovább erQsítve a város politikai irányultságát.
Természetesen az is a helyi társadalom sajátos politikai kultúrájának része, hogy az egyszerq lakópolgárok tudják-e, s hogyan szavukat hallatni településük ügyeiben.
A városban mqködQ közösségek  a teljesség igénye nélkül: Gyáli Nagycsaládosok Egyesülete, Városi Népdalkör, Nyugdíjas Pedagógus Klub, Gyáli KépzQmqvész Kör, Gyáli Kertbarát Kör, PszidQ Nyugdíjas Nóta Klub, PszidQ Nyugdíjas Klub, Kovács István Nótaklub, Pörög a gyáli szoknya Néptánccsoport, Egymásért Mozgáskorlátozottak Gyáli Egyesülete, Gyáli Mozgáskorlátozottak Önálló Egyesülete, Cukorbetegek Egyesülete, Nyugdíjas Alapítványért Nyugdíjas Klub, Kertvárosi Polgári Kör, Fiatalság az EU-ért civil szervezet, Gyáli VédQnQi Szolgálat, Giraffe Kerékpár Sport Egyesület, FEGY, Micimackó és Barátai Nagycsaládos Klub, Nyugdíjasok Helyi Képviseletének Közhasznú Egyesülete, GondozónQk a Gyál Városi BölcsQdéért, Gyál Város és Kistérsége Civil Szervezetinek Szövetsége, Gyáli Kistérségi Fejlesztési Központ, Gyáli Ipartestület, ÜllQi Mozgáskorlátozottak Egyesülete, József Attila Baráti Kör, Gyáli Fogyasztóvédelmi Egyesület.
A lakosság a helyi újságon, a rendszeres közmeghallgatásokon és civil fórumokon keresztül adhat hangot véleményének, melyre a város vezetése nagy figyelmet szentel.


Szellemi kultúra

Az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár Gyál város mqvelQdési központi feladatokat ellátó közmqvelQdési, közgyqjteményi intézménye. MqvelQdési házi, közkönyvtári, civil házi funkciókkal rendelkezik, mozit üzemeltet, színházat fogad be, komplex közmqvelQdési intézményként Gyál kulturális és közösségi életének központja, s egyre inkább aktív, központi szereplQje a szqkebb kistérségi vonzáskörzeten túl a tágabb környezet kulturális életének is.
Palettája átalakulóban van, kiállítások, képzQmqvészeti programok, zenei, táncmqvészeti, színházi, irodalmi események éppúgy megtalálhatók, mint a házban mqködQ civil közösségek rendezvényei. Tanfolyamok, bemutatók, felnQtt-, gyermek- és családi programok mellett mozifilm-vetítések és a városi könyvtár szolgáltatásai, többek között az európai információs pont is része kínálatának. A ház munkatársai írják, szerkesztik az önkormányzat lapját, az Új Gyáli Újságot. Az intézmény szervezi a városi ünnepségeket, s szervezQje, házigazdája számos körzeti, térségi rendezvénynek is. A muskátlis díszudvar tavasztól Qszig szabadtéri kulturális programokkal várja a látogatókat. A fenntartó döntése nyomán a házban kapott helyet a Nemzeti Kamara Színház.


Megellai Anikó
IfjúságsegítQ szak, I/2., levelezQ
2009. május

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1-8 10 11.05-3 2008/2009-1 4. gyakorlat 5.előadás alkotmány analízis antroptöri arc barta ferenc biofizika ea évszámok excel fogyasztás földalatti tartály frazer freud füst gazd.töri gazdaságtörténelem identitás információelmélet irodalomtudomány jogi kőzetek lengyel ferenc magvas növények magyarország geográfiája munkaerő numerikus operációs rendszerek pcd ptk puska2 radács rezgéstan stendhal struktúra szocioógia szövegszerkesztés törvény tudomány tűzvédelem utazás választások virológia vizsgasor zrínyi