közoktatási törvény

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőAz Oktatás Jogi Szabályozásaközoktatási törvény

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott mveldéshez való jog esélyegyenlség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyzdés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülk és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszer tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és mködtetése céljából az Országgylés a következ törvényt alkotja:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény szabályozási köre
1. § E törvény szabályozása kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre-oktatásra, a kollégiumi nevelésreoktatásra, továbbá az ezekkel összefügg szolgáltató és igazgatási tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója.

Alapelvek
2. § (1) A közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést. Az iskola a szakképzésrl szóló törvényben foglalt feltételekkel vehet részt a szakképzés feladatainak megvalósításában. Az óvoda, az iskola és a kollégium az e törvényben meghatározottak szerint vehet részt a pedagógusképzésben és a pedagógus-továbbképzésben. (2) A közoktatás intézményeiben - e törvény rendelkezéseinek megfelelen - mindenki nevelésben és oktatásban részesülhet. (3) A közoktatás rendszerének mködtetése az állam feladata. (4) Az óvoda, az iskola, a kollégium - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között - felels a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejldéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejldéséért. Ennek érdekében a) a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttmködik a szülvel, b) a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülk közösségével együttmködve végzi nevel-oktató munkáját, c) felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre. 3. § (1) E törvény rendelkezéseinek megfelelen a közoktatás szakmailag önálló nevelési intézményei az óvodák, nevelési-oktatási intézményei az iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására jogosult iskolák, továbbá az alapfokú mvészetoktatási intézmények és a kollégiumok. (2) Közoktatási intézményt az állam, a helyi önkormányzat, a települési, területi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá a Magyar Köztársaság területén alapított és itt székhellyel rendelkez, jogi személyiséggel rendelkez gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte. A természetes személy egyéni vállalkozóként alapíthat és tarthat fenn közoktatási intézményt.

(3) Az állam az ingyenes és kötelez általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. E törvény szerint ingyenes továbbá az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelést és oktatást kiegészít pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, továbbá a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképz iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi ellátás. 4. § (1) Az állam és a helyi önkormányzat a nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülknek, illetve a gyámnak (a továbbiakban együtt: szül) azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyzdésüknek megfelel oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. A szül ezt a jogát gyermeke érdekeinek megfelelen gyakorolja, oly módon, hogy tiszteletben tartja annak gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, továbbá véleményét - korától és érettségétl függen - figyelembe veszi. (2) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az állami és a helyi önkormányzati iskola pedagógiai programjában biztosítani kell az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programja, mködése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia. (3) Az iskolában gondoskodni kell az alapvet erkölcsi ismeretek elsajátításáról. Az állami és a helyi önkormányzati iskolák tananyagában biztosítani kell a vallások erkölcsi és mveldéstörténeti tartalmának tárgyszer és elfogulatlan ismertetését. (4) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetvé kell tenni, hogy a gyermek, illetleg a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülk, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülk igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve, az iskolában pedig oly módon szervezhet, hogy alkalmazkodjon a kötelez tanórai foglalkozások rendjéhez. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenrzése, a hit- és vallásoktatással összefügg igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, elmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a kollégium, illetve az óvoda - a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökbl köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszer használatát, valamint a jelentkezéshez és mködéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor az e törvény 17. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni. Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttmködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. (5) Az államnak jogi lehetséget kell teremtenie ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati óvodák, iskolák és kollégiumok jöhessenek létre. Az állam és a helyi önkormányzat azonban ilyen óvodák, iskolák és kollégiumok alapítására és fenntartására nem köteles. (6) Az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére a feladatellátáshoz az éves költségvetési törvényben megállapított mérték költségvetési támogatást nyújt. A helyi önkormányzat vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészít anyagi támogatást adhat, ha a nem állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény - az e törvényben szabályozott megállapodás alapján - állami, illetve helyi önkormányzati feladatot lát el. Nem jár költségvetési hozzájárulás a fenntartónak - kivéve, ha a fenntartó egyéni vállalkozóként kizárólag iskolát tart fenn - az iskolai rendszer szakképzés gyakorlati képzésének ellátásához abban az esetben, ha a fenntartó szakképzési hozzájárulásra kötelezett. (7) A közoktatás szervezésében, irányításában, mködtetésében, feladatainak végrehajtásában közremködk döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy a) az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelel színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, b) az e törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszersítéséhez, c) ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényez figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetségek közül számára legkedvezbbet választva döntsenek. 4/A. § (1) A közoktatás szervezésében, irányításában, mködtetésében, feladatainak végrehajtásában közremködk a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenl bánásmód követelményét kötelesek megtartani.

(2) Az egyenl bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben lev más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. (3) Az egyenl bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. (4) Az egyenl bánásmód követelménye megsértésének orvoslására az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az e törvényben szabályozott eljárás lefolytatása - függetlenül annak eredményétl - nem zárja ki a személyhez fzd jogok bíróság eltt történ érvényesítésének lehetségét, illetleg más, a felelsség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását. (5) E § alkalmazása során az egyenl bánásmódról szóló törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. 5. § Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés nyelve a magyar, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott választás alapján - anyanyelvükön, illetleg anyanyelvükön és magyarul vagy magyar nyelven részesülhetnek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, illetve kollégiumi nevelésben. A nevelés, oktatás - részben vagy egészben - más nyelven is folyhat.

A tankötelezettség
6. § (1) A Magyar Köztársaságban - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles. (2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szül kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni idpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév els tanítási napján kezddik. (3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igény tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti. (4) Az iskola igazgatója dönt a) a tankötelezettség kezdetérl az óvoda véleménye alapján, illetleg ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján; a sajátos nevelési igény gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakérti és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakérti és rehabilitációs tevékenységet végz szakérti és rehabilitációs bizottság szakérti véleménye alapján; b) a tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességet vizsgáló szakérti és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakérti és rehabilitációs tevékenységet végz szakérti és rehabilitációs bizottság szakérti véleménye alapján. (5) (6) Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megsznik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és - a nagykorúvá vált tanuló kivételével - a szül közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója írásban tudomásul veszi. 7. § (1) A tankötelezettség - a szül választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthet. (2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles errl értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzjét. A jegyz dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzet tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. (3) A tankötelezettség az általános iskolában és az ötödik évfolyamtól kezdden a gimnáziumban teljesíthet. A tankötelezettség - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a kilencedik évfolyamtól kezdden a szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthet.

A nevel és oktató munka pedagógiai szakaszai, követelményrendszere és az állami vizsgák rendszere
8. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben folyó nevel-oktató munka szakaszai a következk: a) az óvodai nevelés szakasza, b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza [a továbbiakban a b)-c) pont alattiak együtt: az iskolai nevelés-oktatás általános mveltséget megalapozó szakasza], d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészít szakasza. (2) Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezddik, és addig az idpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését az e törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint meg nem kezdi. (3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az els évfolyamon kezddik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következk: a) az els évfolyamon kezdd és a második évfolyam végéig tartó bevezet, b) a harmadik évfolyamon kezdd és a negyedik évfolyam végéig tartó kezd, c) az ötödik évfolyamon kezdd és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdd és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejleszt szakasz. A bevezet és a kezd szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelez és nem kötelez tanórai foglalkozása idkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszer oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó idkeretében és a fejleszt szakaszban szakrendszer oktatás folyik. (4) A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezddik, és szakiskolában a tizedik, középiskolában a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejezdik be. A középfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következk: a) a kilencedik évfolyamon kezdd és a tizedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tartó, általános mveltséget megszilárdító, b) a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdd és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tartó, általános mveltséget - a tanuló érdekldésének, adottságának megfelelen - elmélyít, pályaválasztást segít szakasz. (5) Az iskolai nevelés-oktatás általános mveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek. (6) Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészít szakasza a középfokú nevelés-oktatás szakasza után kezddik, és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejezdik be. (7) Az óvodai nevelés szakaszának alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg e törvény preambulumában, 4. §-ának (1) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(2) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban. (8) Az óvodai nevel munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a Kormány részére történ benyújtása eltt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését, a Közoktatás-politikai Tanács véleményét, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést érint kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését. (9) Az általános mveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja. A Nemzeti alaptanterv kötelez rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A Nemzeti alaptantervben kell meghatározni az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel összefügg feladatait. A Nemzeti alaptantervben foglaltak teljesítését az oktatásért felels miniszter által kiadott kerettantervek segítik. (10) A Nemzeti alaptanterv mveltségi területenként határozza meg az általános mveltséget megalapozó szakaszon folyó nevel-oktató munka kötelez és közös céljait, a nevel-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség- és képességjelleg követelményeit e törvény preambulumával, 4. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(3) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban. (11) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás, b) a sajátos nevelési igény tanulók iskolai nevelése-oktatása sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.

(12) 8/A. § (1) A kerettanterv ajánlást tartalmaz: a) a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló idkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefügg feladatok végrehajtására, b) szakiskolában a pályaorientációra, a szakmai elkészít, szakmai alapozó oktatásra, továbbá az általános mveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a pályaorientáció, a szakmai elkészít, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés idbeli tagolására, idkereteire, arányaira, c) szakközépiskolában a szakmai orientációra, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra, továbbá az általános mveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a szakmai orientáció, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés idbeli tagolására, idkereteire, arányaira. (2) Az iskolában a nevel-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vev iskolákban a szakmai programot. 8/B. § (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést biztosító óvoda, iskolai nevelést és oktatást végz iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét is. Az irányelveket az oktatásért felels miniszter adja ki az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után. (2) A két tanítási nyelv iskolákban a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv elkészítésénél az iskola figyelembe veszi a Két tanítási nyelv iskolai oktatás irányelvében foglaltakat is. (3) A sajátos nevelési igény gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végz iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat. (4) A kollégiumok a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltaknak megfelelen készítik el a pedagógiai programjukat. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának tartalmaznia kell a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kulturális, anyanyelvi nevelésének feladatait is. (5) Az alapfokú mvészetoktatási intézményekben folyó nevel és oktató munka tekintetében a 8. §-ban, a 8/A. §ban, valamint a 8/B. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú mvészetoktatási intézményben a 8/A. § (5) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv az oktatásért felels miniszter által - mvészeti áganként - kiadott Alapfokú mvészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A mvészeti ágak a következk: zenemvészet, táncmvészet, képz-, iparmvészet, színmvészet-bábmvészet mvészeti ágak. (6) Az oktatásért felels miniszter az (1)-(5) bekezdésben szabályozott irányelveket, tantervi programot az Országos Köznevelési Tanács egyetértésének beszerzése és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után adja ki. (7) A kerettanterveket az Országos Köznevelési Tanács egyetértésének és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érint kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésének kikérése után az oktatásért felels miniszter adja ki. A kerettantervnek és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással. (8) A szakképesítés megszerzésére felkészít szakaszban a nevel-oktató munka az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai program alapján folyik. A szakmai tantárgyak központi programjának (tantervének) [a továbbiakban: központi program (tanterv)] kiadásáról a szakképzésrl szóló 1993. évi LXXVI. törvény rendelkezik. A központi programban (tantervben) meghatározhatók - az oktatásért felels miniszter egyetértésével - szakmai elkészít ismeretek is. (9) 9. § (1) Az érettségi vizsga állami vizsga. Az érettségi vizsgát országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga vizsgakövetelményei alapján kell meghatározni. Az

érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az iskola - a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint - a helyi tantervében meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata. Ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik, a vizsgát az iskola szervezi meg. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén - magyarul, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven - folyik. A vizsgázó az írásbeli dolgozatát - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - megtekintheti, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét. (2) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsga vizsgatantárgyaira, az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak követelményeire, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történ benyújtása eltt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érint kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését. (3) A tanuló - tanulói jogviszonyának fennállása alatt abban az iskolában, amelyben a vizsgára történ jelentkezéshez szükséges tanulmányait befejezte, ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik - a tizenkettedik, e törvényben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát tehet. (4) A tanulói jogviszony megsznése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására jogosult iskolában tehet - az érettségi vizsga vizsgaszabályzata szerint - érettségi vizsga. Érettségi vizsga tehet a tanulói jogviszony fennállása alatt és a tanulói jogviszony megsznését követen az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott vizsgaközpontban is. Az érettségi vizsgát minden esetben a vizsga idpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni. (5) Az érettségi vizsgán a tanuló kötelez és választható tantárgyakból ad számot tudásáról. Kötelez tantárgyak a következk: magyar nyelv és irodalom, történelem, emellett a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevk számára anyanyelv és irodalom, továbbá - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - matematika, valamint - a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevk kivételével - idegen nyelv. Az érettségi vizsga egyes tantárgyaiból eltér szint követelmények alapján tehet vizsga. (6) Ha a tanuló a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be, és a vizsgakövetelmények nem változtak - ha jogszabály másképp nem rendelkezik -, azokból az ismeretekbl, amelyekbl már számot adott a tudásáról, nem kell újból vizsgáznia. (7) Az alapfokú mvészetoktatási intézményben mvészeti alapvizsgát kell szervezni, illetve mvészeti záróvizsga szervezhet. Az e bekezdésben szabályozott vizsgákon központilag meghatározott vizsgatantárgyakból, az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint, az iskola által kidolgozott követelmények alapján kell vizsgát tenni. (8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A felsoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szint követelményekre épül vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni. Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - megismételhet. A felsoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket - jogszabályban meghatározottak szerint - figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi. (9) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után - a (3)-(4) és a (6) bekezdésben meghatározottak szerint - szakmai vizsgát tehet. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a tanulói jogviszony megsznése után az iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga letételének lehetségérl, a szakmai vizsga megszervezésérl, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek. (10) Az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzt használ. (11)

II. FEJEZET

A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜL JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei
10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenid, szabadid, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelen alakítsák ki. (2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethet alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdekldésének, adottságainak megfelel nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú mvészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; b) nemzeti, illetleg etnikai hovatartozásának megfelel nevelésben és oktatásban részesüljön; c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; d) nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt; e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a mveldéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását; f) állapotának, személyes adottságának megfelel megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért; g) az oktatási jogok biztosához forduljon. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétl függen, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhel költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. 11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi, napköziotthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön; b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; a középiskolában -jogszabályban meghatározottak szerint - az angol nyelv elsajátításához felkészülési lehetséget kapjon; c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadid-létesítmények stb.); d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról; f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, mveldési, mvészeti, ismeretterjeszt, sport- és más köröknek - ha törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek; g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésrl, az t nevel és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium mködésérl, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érint kérdésekrl, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésbb a megkereséstl számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktl, kollégiumi széktl a tizenötödik napot követ els ülésen - érdemi választ kapjon;

h) vallási, világnézeti vagy más meggyzdését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; i) a levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; j) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen; k) tanulmányai során - a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust. l) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; m) személyesen vagy képviseli útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érint döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában; n) magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését; o) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság eltt adjon számot tudásáról; p) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; r) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem mködik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás; s) választó és választható legyen a diákképviseletbe; t) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az t ért sérelem orvoslását; u) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön. (2) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)-c) pontja]. A tanuló foglalkoztatására - a szakképzésrl szóló törvény eltér rendelkezésének hiányában - alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) bekezdését, 129/A. §-ának (2)-(6) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanulószerzdés megkötésekor, az abból ered jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenl bánásmód követelményét meg kell tartani. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199202. §) - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni. (3) A szakképzésben részt vev tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezje köteles biztosítani. (4) Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképz iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerzdés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. (5) A szakképzésben részt vev tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelsségbiztosítást kötni. (6) Nagykorú és cselekvképes tanuló esetén e törvénynek a szül jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szül, a szüli szervezet (közösség) vagy a szülk képviselje részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, nagykorú tanuló esetén a jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót - az iskolaszékbe történ delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviseljét illeti meg, illetve terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülvel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megsznésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekrl a szült is értesíteni kell. (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelen kell gyakorolni, illetleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszer gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthet rendeltetésszernek, ha az az e törvényben és a szakképzésrl szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és

hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésrl szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 12. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelez és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelen - tanulmányi kötelezettségének; c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közremködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények elkészítésében, lezárásában; d) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak elírásait; e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát véd ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztet állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetvé teszi -, ha megsérült; f) megrizze, illetleg az elírásoknak megfelelen kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; g) az iskola, kollégium vezeti, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; h) megtartsa az iskolai, kollégiumi szervezeti és mködési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltér megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított el a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából ered kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az elállított dolog szellemi alkotás (Ptk. 86. §), e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történ átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megsznésekor visszaadni. Az rzésre egyebekben a felels rzés szabályait (Ptk. 196-197. §) kell alkalmazni. (4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelel díjazás illeti meg. A megfelel díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülje egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszeren, egyedileg elkészített dolog értékesítésébl, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelel díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevk által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és mködési szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. (5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vev tanulókat megillet juttatások tekintetében nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerzdés alapján vesz részt. (6) A tanuló kötelessége, hogy a szakmai vizsgája sikeres befejezését követen - feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt - három éven belül - jogszabályban meghatározottak szerint - a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban adatot szolgáltasson.

A szül jogai és kötelességei
13. § (1) A szült megilleti a nevelési, illetleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdekldésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyzdésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelen választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.

(2) A szülk joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszanak, továbbá - az, hogy e törvényben foglaltak szerint - nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek. (3) A szül joga igényelni, hogy az óvoda a nevelési programjában és tevékenységében, az iskola és kollégium pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetvé tegyék. (4) A szül (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogai nem korlátozhatják gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, melynek gyakorlását - a gyermek érettségének megfelelen - a szül irányíthatja. Attól az évtl kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri - ha nem cselekvképtelen -, a szül az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. (5) A szül joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem mködik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A sajátos nevelési igény gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék. 14. § (1) A szül joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejldésérl, magaviseletérl, tanulmányi elmenetelérl rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetje, a neveltestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstl számított tizenöt napon belül az óvodaszéktl, iskolaszéktl, kollégiumi széktl legkésbb a tizenötödik napot követ els ülésen érdemi választ kapjon, d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelez foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetje vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) kezdeményezze az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és részt vegyen a szüli képviselk megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy, g) kezdeményezze szüli szervezet (közösség) létrehozását, és közremködjön annak tevékenységében, h) személyesen vagy képviseli útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érint döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában, i) az oktatási jogok biztosához forduljon. (2) A szül kötelessége különösen, hogy a) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejldéséhez szükséges feltételekrl, b) biztosítsa gyermeke - e törvény 24. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti - óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy fejleszt felkészítésben való részvételi kötelezettségének teljesítését, c) figyelemmel kísérje gyermeke fejldését, tanulmányi elmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tle elvárható segítséget, d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja, e) elsegítse gyermekének a közösségbe történ beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, f) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, g) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezeti, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.

III. FEJEZET A KÖZOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK

A közoktatásban alkalmazottak köre
15. § (1) Nevel-oktató munka - óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás - pedagógusmunkakörben - az óraadó tanár kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban - látható el. Pedagógus-munkakörben az e törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkez személy (a továbbiakban: pedagógus) foglalkoztatható. Pedagógus-munkakör ellátására - az óraadó tanár kivételével - polgári jogi jogviszony nem létesíthet. A pedagógusok tevékenységét szakértk és szaktanácsadók segítik. (2) A pedagógiai szakszolgálatokat és pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - szakirányú felsfokú végzettség szakember végzi. (3) A nevel és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását felsfokú végzettség és más végzettség szakember segíti. A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetk, pedagógusok, valamint a nevel és oktató munkát segítk körét e törvény 1. számú melléklete határozza meg. (4) A közoktatási intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, mszaki, kisegít és más alkalmazottak vesznek részt. (5) A közoktatási intézményben végzett munka jellegén, illetve természetén nem változtat az a körülmény, hogy a közoktatási intézménynek ki a fenntartója.

Alkalmazási feltételek, a munkavégzés egyes szabályai
16. § (1) A közoktatási intézmény munkavállalói, illetleg közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében - a munkáltatótól függen - a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. (2) A közoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott a) rendelkezzen az elírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel; b) büntetlen elélet és cselekvképes legyen. (3) A pedagógus, valamint a nevel és oktató munkát közvetlenül segít alkalmazott az óvodai nevelmunka, illetve az iskolai és kollégiumi nevel és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefügg tevékenységével kapcsolatban a büntetjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. (4) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelez órából, valamint a nevel-, illetve nevel és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelel foglalkozással összefügg feladatok ellátásához szükséges idbl áll. A pedagógus kötelez óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani. (5) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus foglalkoztatása - a 17. §-ban meghatározott feltételek szerint - pedagógus-munkakörben vagy szakvizsgázott pedagógus munkakörben történik. A 17. § (1)-(4) bekezdésben foglaltakat az óraadó tanár tekintetében is alkalmazni kell. (6) A közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az intézményi minségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést. (7) A helyi önkormányzat, illetve - társulási megállapodás alapján - a többcélú kistérségi társulás a fenntartásában lév közoktatási intézmények tekintetében - a területi érdekegyeztetés szabályainak megtartásával - munkaergazdálkodási rendszert mködtethet. A munkaer-gazdálkodási rendszer része a munkaer-gazdálkodási terv és a munkaer-gazdálkodási nyilvántartás. A munkaer-gazdálkodási tervben kell meghatározni a létszámgazdálkodás, a munkaid kihasználás, a munkaer közös foglalkoztatásának elveit, meghatározott feladatoknak a pedagógusok állandó helyettesítési rendszer, illetve az utazó szakember hálózat igénybevételével történ megoldását. A munkaergazdálkodási nyilvántartás tartalmazza az egyes intézmények rendelkezésére álló létszámot és az adott létszám kihasználásával összefügg adatokat. (8) A munkaer-gazdálkodási rendszerbe bevonhatók a nevel és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények. A munkaer-gazdálkodás rendszerét a helyi önkormányzatok megállapodás alapján közösen is mködtethetik.

17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsfokú iskolai (egyetemi vagy fiskolai szint) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelel felsfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következk: a) óvodában óvodapedagógusi, konduktor-óvodapedagógusi; b) az iskolai oktatás els-negyedik évfolyamán - valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktortanítói végzettség együtt: konduktor), - a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelel tanári, - feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szint oktatás folyik, a mvészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelel tanári; c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszer oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszer oktatásban a tantárgynak megfelel szakos tanári vagy a mveltségi területnek megfelel képesítést nyújtó tanítói; d) az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelel szakos tanári; e) középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdden a tantárgynak megfelel szakos egyetemi szint tanári, a mvészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén a tantárgynak megfelel tanári; f) g) szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai elkészít ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelel tanári vagy a képzés szakirányának megfelel felsfokú, a pályaorientáció és a szakmai alapozó oktatásban, továbbá a d) pontban meghatározott; h) i) szakközépiskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végz pedagógusnak, továbbá gimnáziumban a munkába állást elkészít, illetve segít elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak a képzés szakirányának megfelel tanári vagy a képzés szakirányának megfelel felsfokú; j) napközi otthoni és tanulószobai foglalkozáson az iskolatípusnak, kollégiumban az érdekelt iskoláknak megfelel, a b)-f) pontban felsorolt vagy szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, pedagógia szakos, illetve neveltanár szakos; k) alapfokú mvészetoktatási intézményben, mvészeti szakközépiskolában, szakiskolában a mvészeti szakmai tantárgyakat oktató pedagógusnak a mvészeti tárgynak megfelel szakirányú tanári vagy mvész; mvészeti szakközépiskolában, ha van a képzés szakirányának megfelel egyetemi szint képzés, a tizenegyedik évfolyamtól a mvészeti tárgynak megfelel egyetemi szint tanári, illetve mvész; l) a j) pontban fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozás megtartásához a foglalkozás tartalmi követelményeihez igazodó, a b)-j) pontban felsorolt; m) iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító a b)-e), illetve j) pontban felsorolt tanítói, tanári és könyvtáros végzettség és szakképzettség. (2) Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. (3) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv, az adott nyelven folyó nevel és oktató munkához pedagógus-munkakörben - a nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva - az alkalmazható, aki a) nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi tanítói oklevéllel rendelkezik, b) az (1) bekezdésben meghatározott felsfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint az iskolai és kollégiumi nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanítói, tanári, nyelvtanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, c) az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott felsfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá az alapképzésben vagy a szakirányú továbbképzésben elsajátította az adott tantárgy kisebbségi nyelven történ oktatásához, illetve nem magyar nyelven történ oktatásához szükséges nyelvi ismereteket, d) a Magyar Köztársaságban honosított, az (1) bekezdés szerinti pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, a tanítás nyelvének megfelel oklevéllel rendelkezik. (4) Iskolapszichológusként az alkalmazható, aki pedagógiai szakpszichológus végzettséggel és szakképzettséggel, vagy pszichológus és pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(5) Azt, aki az (1)-(4) bekezdésben elírt felsfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett egyetemi vagy fiskolai szakirányú továbbképzésben pedagógus-szakvizsgát (a továbbiakban: pedagógus-szakvizsga) tett, szakvizsgázott pedagógus-munkakörben kell foglalkoztatni. (6) A pedagógus-szakvizsgára történ felkészülés a) hozzájárul az alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez, a pedagógusmunkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez, b) hozzájárulhat a vezeti, a szakérti, a vizsgaelnöki, a vezettanári (gyakorlatvezet óvóni, tanítói) tevékenységhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatások, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzéséhez, továbbá c) az alapképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötd új ismereteket nyújthat. (7) Tantárgyi modul (tánc és dráma, hon- és népismeret, egészségtan, mozgókép- és médiaismeret, etika, társadalomismeret stb.) oktatására a megfelel szakos tanári végzettség és szakképzettség, vagy a munkakörre elírt végzettség és szakképzettség mellett a tantárgyi modulnak megfelel szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség jogosít. (8) Nem szakrendszer oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történ felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszked pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkez tanítóra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkett éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el. (9) (10) Pedagógusképz felsoktatási intézmény hallgatójának óvodai, iskolai gyakorlati képzésének vezetésére vagy pedagógusok továbbképzésére vezet tanári (gyakorlatvezet óvóni, tanítói), továbbá szaktanácsadói megbízást az kaphat, akinek pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége, továbbá pedagógus-szakvizsgája, valamint a nevel-oktató munkában eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlata van. (11) A nem felsoktatási intézmény által fenntartott óvodában vagy iskolában a pedagógusképzést folytató felsoktatási intézmény hallgatójának óvodai gyakorlati foglalkozásával, pedagógiai gyakorlatával kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá a pedagógusok továbbképzésében a vezet tanár (gyakorlatvezet óvón, tanító) részt vehet a) a felsoktatási intézmény és a nevelési-oktatási intézmény megállapodása; b) a felsoktatási intézménnyel kötött megállapodás; c) a nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött megállapodás alapján. (12) A szaktanácsadói feladatok ellátásában a megbízóval kötött megállapodás alapján lehet részt venni. 17/A. § (1) A középfokú nevelési-oktatási intézmény tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkez, teljes munkaidben foglalkoztatott pedagógusa hétévenként - tudományos kutatáshoz, vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez - legfeljebb hat havi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe. A hét év számításánál csak a pedagógus munkakörben eltöltött idt lehet figyelembe venni. (2) A fizetés nélküli alkotói szabadság tartamába az igénybevétel évében járó alap- és pótszabadság nem számítható be. (3) Eltér megállapodás hiányában az alkotói szabadság során elkészült m tekintetében alkalmazni kell a szerzi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. §-ában foglaltakat.

A nevelési-oktatási intézményvezeti megbízás feltételei
18. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezeti megbízás feltétele: a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges - a 17. § (1)-(2) bekezdésben felsorolt - felsfokú iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga, középiskolában - ha e törvény másképp nem rendelkezik - egyetemi szint tanári végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga; b) másodszor és további alkalommal történ megbízás esetén a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezeti szakképzettség;

c) legalább öt év - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat; d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan idre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejleg pedagógus-munkakörben történ, határozatlan idre szóló alkalmazás. (2) Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag nemzetiségi, illetve kisebbségi nyelven folyik, vagy a tanulók több mint fele két nyelven - nemzetiségi, illetve kisebbségi nyelven és magyarul - tanul, vezeti megbízást az kaphat, aki - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - rendelkezik az e törvény 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételekkel. Azonos feltételek esetén elnyben kell részesíteni azt, aki a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik. (3) A kizárólag sajátos nevelési igény gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezeti megbízást az kaphat, aki a gyermekek, tanulók fogyatékosságának típusa szerinti gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá pedagógus-szakvizsgával rendelkezik. (4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelel egyetemi szint tanárképzés, szakközépiskola vezetésével megbízható az is, aki a képzés szakirányának megfelel egyetemi szint végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá emellett pedagógus-szakvizsgával vagy azzal egyenérték vizsgát igazoló oklevéllel rendelkezik. (5) Szakmai gyakorlatként óvodában óvodapedagógus munkakörben, más nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben, valamint felsfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben eltöltött idt lehet figyelembe venni. A szakmai gyakorlat idtartamába nem számít be a közalkalmazotti jogviszonynak, illetve munkaviszonynak harminc napot meghaladó szünetelésének idtartama. A szakmai gyakorlat idtartamába nem számítható be a pedagógus-munkakörben eltöltött id, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti kötelez óraszám huszonöt százalékát. (6) Az intézményvezeti megbízásnál szakmai gyakorlatként elfogadható a) a tanügy-irányítási munkakörben, b) a pedagógiai szakszolgálatban és a pedagógiai-szakmai szolgálat ellátását nyújtó munkakörben, c) szakiskolában és szakközépiskolában a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezeti munkakörben, d) mvészeti szakiskolában és szakközépiskolában, valamint alapfokú mvészetoktatási intézményben a képzés szakirányának megfelel mvészeti pályán eltöltött id is, ha a pályázó rendelkezik legalább három év - az (5) bekezdésben meghatározott - szakmai gyakorlattal. (7) Többcélú intézményben vezeti megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthet intézmény vezeti megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike egyetemi végzettséget ír el, a vezeti megbízáshoz erre van szükség. (8) Az intézményvezet kiválasztása - ha e törvény másképp nem rendelkezik - nyilvános pályázat útján történik.

A pedagógus jogai és kötelességei
19. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, neveli, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. d) a 4. § (2) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevel, illetve nevel és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, f) minsítse a tanulók teljesítményét, g) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, h) a neveltestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a neveltestület tagjait megillet jogokat, i) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,

j) szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában, k) az oktatási jogok biztosához forduljon. (2) A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus - a minség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. (3) Tanítási év közben a meglév tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülre fizetési kötelezettség hárul. (4) Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szüli szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét. (5) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus-munkakörbl helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa. E jogosultságot a munkáltató, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja a pedagógus azt is, hogy jogosult igénybe venni a pedagógusok részére jogszabály vagy helyi önkormányzat által biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolvány-nyomtatvány elállításához és forgalmazásához az oktatásért felels miniszter engedélye szükséges. (6) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelel hozzájárulást vegyen igénybe. (7) A pedagógus alapvet feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevel és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelmérl, személyiségének fejldésérl, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) nevel és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejldésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lév gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, c) a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyzdjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, d) közremködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejldését veszélyeztet körülmények megelzésében, feltárásában, megszüntetésében, e) a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttmködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására. f) a szülket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejldésével kapcsolatosan, továbbá a szülket és a tanulókat az ket érint kérdésekrl rendszeresen tájékoztassa, a szült figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejldésének elsegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, g) a szül és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, h) a gyermekek, tanulók és szülk emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, i) a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. (8) A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vev, tanulmányait sikeresen befejez pedagógust jogszabályban meghatározottak szerint - anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethet - az Mt. 89. § (3) bekezdése, illetve a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozással - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.

IV. FEJEZET A KÖZOKTATÁS RENDSZERE A közoktatás intézményei
20. § (1) A közoktatás nevel, valamint nevel és oktató intézményei: a) óvoda; b) általános iskola; c) szakiskola; d) gimnázium, szakközépiskola (a továbbiakban együtt: középiskola); e) alapfokú mvészetoktatási intézmény [a továbbiakban b)-e) pont alattiak együtt: iskola]; f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; g) diákotthon és kollégium [a továbbiakban: kollégium; az a)-g) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény]. (2) Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelen létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejleszt speciális szakiskola, elkészít szakiskola, kollégium. 21. § A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: - gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejleszt és gondozó központ; - tanulási képességet vizsgáló szakérti és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakérti és rehabilitációs tevékenységet végz bizottság; - nevelési tanácsadó, - logopédiai intézet, - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó, - konduktív pedagógiai intézmény. 22. § (1) Pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények: az önkormányzati és az országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények. (2) Szolgáltató intézmények: a központi mhelyek. (3) A közoktatási intézmény több különböz típusú közoktatási intézmény feladatait is elláthatja (a továbbiakban: többcélú intézmény; a 20-22. § alattiak együtt: közoktatási intézmény). (4) Közoktatási intézmény nem közoktatási feladatot ellátó intézménnyel e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával vonható össze. 23. § (1) Az oktatásért felels miniszter a 20-22. §-ban meghatározottakon kívül más közoktatási intézményt alapíthat, illetve alapítását engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzési törvény elírásainak, továbbá engedélyezheti olyan sajátos pedagógiai program alapján nevel és oktató általános iskola, középiskola alapítását, amelynek nem célja, hogy a tanulót felkészítse az érettségi vizsgára. A kérelemhez mellékelni kell a közoktatási intézmény alapításához jogszabályban meghatározott dokumentumokat, tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot. Az engedéllyel kapcsolatos többletköltségeket a fenntartónak kell viselnie. (2) Az óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés, továbbá - az e törvény 30. §-ában meghatározott kivétellel - a pedagógiai szakszolgáltatás, valamint - az e törvény 36. § (2) bekezdésének e)-f) pontjában felsoroltak kivételével - a pedagógiai szakmai szolgáltatás a 20-23. §-ban felsorolt közoktatási intézményben látható el. (3) Az óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, nevelési tanácsadás ellátható a közös igazgatású gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységének keretei között is. (4) A 20. § (1) bekezdés b)-d) és f) pontjában felsorolt iskolák - külön jogszabályban meghatározottak szerint elláthatják a sportiskola feladatait is.

Az egyes közoktatási intézmények

Az óvoda
24. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség - e törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti - kezdetéig nevel intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. (2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelmérl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefügg feladatokat is. (3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezd napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. (4) Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülk igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefügg feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehet heti idkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefügg feladatokhoz szükséges idvel. (5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakérti és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakérti és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szül kérésére és az óvoda neveltestületének egyetértésével tehet. A neveltestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakérti és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése eltt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakérti és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.

Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai
25. § (1) A tanulók rendszeres nevelés-oktatása, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történ felkészítése az iskola feladata. A szakmai vizsgára történ felkészítésben e törvény és a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint részt vehetnek a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaságok, illetleg egyéni vállalkozók. (2) A tanuló érettségi vizsgára, továbbá szakmai vizsgára történ felkészítése a kötelez tanórai foglalkozások keretében történik. Az érettségi vizsgára, továbbá a szakmai vizsgára történ felkészülést az iskola a nem kötelez (választható) tanórai foglalkozások keretében segíti. (3) Az iskolai évfolyamok számozása - az (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az általános iskola els évfolyamától kezdden a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig folyamatos. (4) Az iskolai oktatásban az els évfolyamtól kezdden - az iskolatípustól függen - a tizedik, a tizenkettedik, illetleg a tizenharmadik évfolyamig bezárólag - az alapfokú mvészetoktatási intézmény kivételével - a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános mveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzésérl kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. (5) Az iskolai rendszer szakképzésbe legkorábban abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a tizenhatodik életévét, a szeptember els munkanapján kezdd tanítási évben. Az iskolai rendszer szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) - jogszabályban meghatározottak szerint - az alapfokú iskolai végzettség megszerzése eltt, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követen, a tizedik évfolyam befejezése után, a középiskolai érettségi vizsgára történ felkészítés utolsó évfolyamának befejezése után vagy az érettségi vizsgát követen készíthet fel szakmai vizsgára, illetve - ha e törvény megengedi - munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretekre. E bekezdésben foglaltakat a mvészeti szakmai vizsgára történ felkészítés esetén nem kell alkalmazni. (6) A szakképzésben - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az iskolai évfolyamok számozása egytl kezddik és törtjel alkalmazásával kiegészül a (3) bekezdés alapján soron következ sorszámmal (a továbbiakban: szakképzési évfolyam). A szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy az állam által elismert szakképesítések megszerzéséhez szükséges tanulmányok milyen iskolai, szakmai elképzettséggel kezdhetk meg, továbbá, hogy az (5) bekezdésben meghatározottak szerint mikor kezddhet a szakképzés, valamint a szakképzési évfolyamok számát. (7) Az iskolák - a helyi önkormányzatok által fenntartott iskolák az önkormányzati intézkedési tervvel [Kt. 85. § (4) bek.], illetve a fejlesztési tervvel [Kt. 88. § (1) bek.] összhangban - megállapodhatnak az e törvényben meghatározott feladataik összehangolt, illetve közös megszervezésében. Ha a helyi önkormányzat által fenntartott általános iskola kevesebb mint nyolc évfolyammal mködik, a kötelez felvételt biztosító iskolával [Kt. 66. § (2)

bekezdés] megállapodásban kell rendeznie az együttmködés kérdéseit. A megállapodás az iskolák fenntartóinak a jóváhagyásával válik érvényessé. A megállapodás jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az ellentétes az önkormányzati intézkedési tervvel, vagy a fenntartóra többletkötelezettség hárul, illetve a megállapodás jogszabályba ütközik. A megállapodásra egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a megállapodás megszüntetésére csak oly módon van lehetség, hogy az érintett tanulók a megkezdett tanulmányaikat be tudják fejezni.

Az általános iskola
26. § (1) Az általános iskolának nyolc évfolyama van. (2) (3) Az alapító okirata szerint nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mköd általános iskola, másik nyolc évfolyammal mköd általános iskola vagy legalább hat évfolyammal mköd gimnázium tagiskolájaként látja el feladatait. E rendelkezések alkalmazásában nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mköd általános iskolának kell tekinteni azt az iskolát is, amelyikben - az alapító okiratban meghatározottak ellenére - egymást követ két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamon. (4) Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik. (5) Az általános iskolában a tanuló az érdekldésének, képességének és tehetségének megfelelen felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. (6) Az általános iskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait másik általános iskola, szakiskola vagy középiskola megfelel évfolyamán.

A szakiskola
27. § (1) A szakiskolának - a (7)-(8), a (10) és a (12)-(14) bekezdésben meghatározott kivétellel - kilencediktizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési idtl függen - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól. (2) A szakiskola kilencedik évfolyamán általános mveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán a kötelez tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A gyakorlati oktatást iskolai tanmhelyben kell megszervezni. (3) A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében - a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. (4) (5) (6) A szakiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) folytathatja tanulmányait másik szakiskola, általános iskola, középiskola megfelel évfolyamán. (7) Ha a szakiskola mvészeti szakmai vizsgára készít fel, a szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következ eltéréssel kell alkalmazni: a) a tanuló a tankötelezettség megsznése eltt, az általános mveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban is bekapcsolódhat a szakképzésbe, b) a szakiskolában a nevel és oktató munka - a központi program (tanterv) szerint - az ötödik, a hetedik vagy a kilencedik évfolyamtól kezddhet, c) a szakképzés követelményeinek elsajátítása az általános mveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejleg is folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás), d) párhuzamos oktatás esetén a tanuló az általános mveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltér évfolyamokon is teljesítheti, e) párhuzamos oktatás esetén a tanuló szakmai vizsgát a tizedik évfolyam sikeres befejezését követen tehet, f) ha a szakmai gyakorlat keretében a tanuló mvészeti eladásra készül fel, a szakmai gyakorlat ideje igazodik a próbák és az eladás idejéhez, g) a párhuzamos oktatásban az évfolyamok számozására e törvény 25. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A szakképz évfolyamok számozására és az évfolyamok számának meghatározására a 25. § (6)

bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor, ha a szakképzést az elírt iskolai végzettséggel rendelkezk részére kiegészít képzésként szervezik meg. (8) A szakiskolában - a nappali rendszer iskolai oktatás keretében - felzárkóztató oktatás szervezhet azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szül legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke - az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett - a következ tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét. A hátrányos helyzet tanuló esetén az iskola igazgatójának minden esetben be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét, és azt megküldi a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadónak. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. Az, aki a felzárkóztató oktatás megkezdésekor a tizenhatodik életévét nem tölti be, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó javaslata alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba. A kötelez felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, megszervezi a felzárkóztató oktatást. A felzárkóztató oktatás egy vagy két tanítási évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A felzárkóztató oktatást a következk figyelembevételével kell megszervezni: a) A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történ bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát). A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. b) Ha a tanuló az általános iskola - hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz hónapos), - hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, az egyéves (tíz hónapos) felzárkóztató oktatás befejezésérl kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. c) Ha a tanuló az általános iskola hat évfolyamánál kevesebb évfolyamot fejezett be sikeresen, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában biztosítják az iskolai nevelés-oktatás általános mveltséget megalapozó szakasza követelményeinek az elsajátítását. Az alapfokú iskolai végzettség meglétéhez kötött szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben alapfokú iskolai végzettséget is tanúsít. d) Ha a tanuló az e bekezdésben meghatározottak szerint nem szerezhet vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést elkészít évfolyam keretében a szakképzésbe történ bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel. e) Az, aki az e bekezdésben meghatározottak szerint alapfokú iskolai végzettséget szerzett, a nappali rendszer iskolai oktatás keretében megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és a tanuló részére minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában tanítják a nevelés-oktatás általános mveltséget megalapozó szakaszának követelményeit is. f) Az e bekezdésben szabályozott oktatást az oktatásért felels miniszter által e törvény 95. §-a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alapján kell megszervezni. g) A tanuló részére biztosítani kell a kollégiumi elhelyezést, ha e nélkül nem tudna bekapcsolódni a felzárkóztató oktatásba. (9) A sajátos nevelési igény tanulók iskolai nevelése és oktatása céljából a szakiskola speciális szakiskolaként vagy készségfejleszt speciális szakiskolaként is mködhet. (10) A szakiskola a) speciális szakiskolaként mködik, ha a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; a munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek átadása esetén a szakképzési évfolyamok száma kett, b) készségfejleszt speciális szakiskolaként mködik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetvé tev egyszer betanulást igényl munkafolyamatok elsajátítását. Ebben az esetben a szakképzési évfolyamok száma kett. (11) A speciális szakiskola (tagozat, osztály, csoport) mködésére, a tanulók jogállására, Munkaer-piaci Alapból történ támogatására a szakiskolákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni a készségfejleszt speciális szakiskolára is abban az esetben, ha a tanulók a tanítási év átlagában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint legalább heti tizenöt óra gyakorlati képzésben vesznek részt.

(12) Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejleszt szakiskola (tagozat, osztály) elkészít szakiskolaként (tagozatként; osztályként) mködik, ha a nevelés-oktatás kizárólag a kilencedik-tizedik évfolyamon folyik. A tanuló a kilencedik-tizedik évfolyamon felkészülhet a speciális szakiskola vagy a készségfejleszt szakiskola szakképzési évfolyamán történ továbbtanulásra. (13) Kizárólag szakképzési évfolyammal akkor mködhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot, vagy teljesítették a tankötelezettségüket. (14) A (8) bekezdésben szabályozott felzárkóztató oktatást a kilencedik évfolyamon kell megszervezni, amely - az oktatásért felels miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint - egy vagy két évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A (9)-(10) bekezdésben szabályozott szakiskola kilencedik évfolyammal mködik, amelynek idtartama két évig (húsz hónapig) tart abban az esetben, ha olyan tanulókat készít fel, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel. (15) Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követen - a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával - folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történ felkészülés céljából.

A gimnázium
28. § (1) A gimnáziumnak - a (2) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - négy évfolyama van. A négy évfolyamos gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezddik és a tizenkettedik évfolyamon fejezdik be. (2) Hat vagy nyolc évfolyammal mködhet a gimnázium, ha a középtávú beiskolázási terv [88. § (2) bek.] elrejelzése alapján a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek ily módon teremthetk meg, és fvárosi, megyei szinten megoldható azoknak a tanulóknak a gimnáziumi felvétele, akik gimnáziumi tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon szeretnék megkezdeni. A nevelés és oktatás a hat évfolyamos gimnáziumban a hetedik, a nyolc évfolyamos gimnáziumban az ötödik évfolyamon kezddik, és - a hat, illetve a nyolc évfolyamos gimnáziumban is - a tizenkettedik évfolyamon fejezdik be. A hat vagy nyolc évfolyammal mköd gimnáziumban ha jogszabály elírja - a nevelést-oktatást négy évfolyamon is meg kell szervezni, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint. (3) (4) Ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott gimnáziumban a nevel és oktató munka két tanítási nyelven (magyarul és idegen nyelven, beleértve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvet is) folyik (a továbbiakban: két tanítási nyelven folyó oktatás) - a Két tanítási nyelv iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint -, a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejezdhet be. Tizenharmadik évfolyamon fejezdhet be a nevelés és oktatás a gimnáziumban akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelez tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelel idkeretben idegen nyelvbl, illetve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvbl intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a gimnázium a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szint oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvbl az emelt szint érettségi vizsga letételére. A nyelvi elkészítésre fel nem használt idkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a fennmaradó idkeretet pedig képességfejlesztésre kell fordítani (a továbbiakban: nyelvi elkészít évfolyam). A hat vagy nyolc évfolyammal mköd gimnáziumban a nyelvi elkészít évfolyam a kilencedik évfolyam helyett másik évfolyamon is megszervezhet. (5) A gimnáziumban általános mveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészít nevelés és oktatás folyik (a továbbiakban: középiskolai nevelés és oktatás). A gimnáziumban a tizenegyedik évfolyamtól kezdden munkába állást elkészít, illetve segít elméleti és gyakorlati tanítási óra is tartható. (6) A gimnáziumban a tanuló felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra. (7) Az adott évfolyamban indítható osztály, osztályok számának figyelembevételével meg kell szervezni a gimnáziumban - a (4) bekezdésben meghatározott - nyelvi elkészít évfolyamot, illetve a nyelvi elkészít évfolyam további osztályát, ha a jelentkezk létszáma alapján ez indokolt. A nyelvi elkészít évfolyam, illetve a nyelvi elkészít évfolyam osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhet egy gimnázium keretei között. (8) A gimnázium tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) folytathatja tanulmányait az általános iskola, másik gimnázium, szakközépiskola, szakiskola megfelel évfolyamán.

A szakközépiskola
29. § (1) A szakközépiskolának - a (2) és a (8)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - érettségire felkészít, általános mveltséget megalapozó - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdden a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdden - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezddik és a tizenkettedik, illetleg a (2) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyamon fejezdik be. A szakmai vizsgára felkészít, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Ha a szakközépiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési idtl függen - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól. A gyakorlati képzésrl külön jogszabály rendelkezik. Ahol e törvény szakmai elkészít, szakmai alapozó oktatásról rendelkezik, azon érteni kell a szakmai orientációt és a szakmacsoportos alapozó oktatást is. (2) Ha a szakközépiskolában a nevel és oktató munka két tanítási nyelven folyik - a Kéttanítási nyelv iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint -, a középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejezdhet be. Tizenharmadik évfolyamon fejezdhet be a nevelés és oktatás a szakközépiskolában akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelez tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelel idkeretben idegen nyelvbl, illetve a nemzetiségi és kisebbségi nyelvbl intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a szakközépiskola a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szint oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvbl az emelt szint érettségi vizsga letételére. A nyelvi elkészítésre fel nem használt idkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a fennmaradó idkeretet pedig képességfejlesztésre kell fordítani. A szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal megnövelhet, ha az oktatás két tanítási nyelven folyik. (3) Az adott évfolyamban indítható osztály, osztályok számának figyelembevételével meg kell szervezni a szakközépiskolában - a (2) bekezdésben meghatározott - nyelvi elkészít évfolyamot, illetve a nyelvi elkészít évfolyam további osztályát, ha a jelentkezk létszáma alapján ez indokolt. A nyelvi elkészít évfolyam, illetve a nyelvi elkészít évfolyam osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhet egy szakközépiskola keretei között. (4) A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. (5) A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és elkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. (6) A tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi vizsgát követen szakmai vizsgát, illetve - ha a szakképzésre vonatkozó jogszabály lehetvé teszi - csak szakmai vizsgát tesz. (7) A szakközépiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait másik szakközépiskola, gimnázium, szakiskola megfelel évfolyamán. (8) Ha a szakközépiskola mvészeti szakmai vizsgára készít fel a) párhuzamos oktatás esetén - a központi programban (tantervben) meghatározottak szerint - a középiskolai évfolyamokon a nevel és oktató munka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezddhet, és a tizenharmadik évfolyamon fejezdhet be, b) a szakképzés megszervezésére e törvény 27. §-a (7) bekezdésének a) pontjában, valamint a c)-d) és f)-g) pontjában foglaltakat kell alkalmazni, c) a tanuló a szakmai vizsgát az érettségi vizsgát követen teszi le. (9) Kizárólag szakképzési évfolyammal mködhet a szakközépiskola, ha érettségi bizonyítvánnyal rendelkez tanulókat készít fel szakmai vizsgára.

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény
30. § (1) A sajátos nevelési igény gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelel pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdden, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függen, a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakérti és rehabilitációs bizottságok szakérti véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejleszt felkészítés

keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsdei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében. (2) A sajátos nevelési igény gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igény gyermekek, tanulók - külön vagy közös - nevelésében és oktatásában részt vev óvoda és iskola, illetve kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vev nevelési-oktatási intézmény) történhet. A gyermek külön óvodai nevelését végz óvodai csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végz iskolai tagozatot, osztályt, csoportot - a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel [20. § (2) bek.] egyezen - a fogyatékosság típusának megfelelen kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vev nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. (3) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vev nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igény gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A nevelésioktatási intézményt a szül választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakérti és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakérti és rehabilitációs tevékenységet végz bizottság szakérti véleménye alapján. (4) A gyermek, tanuló érdekében a jegyz kötelezheti a szült, hogy gyermekével jelenjen meg szakérti vizsgálaton, illetve a szakérti vélemény alapján gyermekét a megfelel nevelési-oktatási intézménybe írassa be [a továbbiakban a (3) bekezdés szerint kiválasztott, illetve a (4) bekezdés szerint a jegyz által kijelölt nevelési-oktatási intézmény: kijelölt nevelési-oktatási intézmény, kijelölt óvoda, kijelölt iskola]. (5) Ha a gyermeket a kijelölt nevelési-oktatási intézmény nem tudja felvenni, a szakérti véleményt adó intézmény megkísérel másik, a sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkez nevelésioktatási intézményt találni. Ha így sem oldható meg a gyermek, a tanuló elhelyezése, a szakérti véleményt adó intézmény meghatározza, hogy a gyermek, a tanuló milyen módon kapcsolódhat be a nevelésbe és az oktatásba, és a gyermeket, a tanulót eljegyzésbe veszi mindaddig, ameddig felvételét nem sikerül megoldani. (6) Ha a sajátos nevelési igény gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtl kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év els napjától kezdden fejleszt felkészítésben vesz részt. A fejleszt felkészítés megvalósítható a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban részt vev iskolában nyújtott fejlesztés keretében, illetleg annak a nevelési évnek a végéig, amelyben a gyermek hatodik életévét betölti bölcsdei gondozás keretében. A jegyz a (4) bekezdésben meghatározottak szerint kötelezheti a szült, hogy gyermekével jelenjen meg a szakérti vizsgálaton, illetleg, hogy gyermeke részére a szakérti véleményben meghatározottak szerint biztosítsa a fejleszt felkészítésben való részvételt. (7) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermek, tanuló), illetve a megismer funkciók vagy a viselkedés fejldésének organikus okra vissza nem vezethet tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejleszt foglalkoztatásra jogosult. A fejleszt foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. (8) Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igény, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakérti és rehabilitációs bizottság dönt. (9) A sajátos nevelési igény tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd tanulót jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakérti és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakérti véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbl az értékelés és a minsítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbl mentesítik az értékelés és minsítés alól, az iskola - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott idkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési idt, az írásbeli beszámolón lehetvé kell

tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történ felváltását. (10) A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejleszt felkészítés feladatait pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) konduktor vagy gyógypedagógus (terapeuta), illetve konduktor irányításával, szükség esetén közremködésével szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár; nem pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor irányításával szociális munkás, gyógytornász, ápoló, gyermekfelügyel, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, bölcsdei gondozó láthatja el. (11) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vev nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következk: a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsdleges célja a sajátos nevelési igénybl ered hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz; valamint, ha az értelmi fogyatékos tanuló iskolai nevelése, oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban - történik, a fogyatékosság típusának megfelel gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség, b) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsdlegesen nem a sajátos nevelési igénybl ered hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, továbbá a tanórán kívüli foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz az a) pontban meghatározott vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség. (12) Ha a (11) bekezdés b) pontja alapján a pedagógus-munkakört a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezvel töltik be, biztosítani kell, hogy a fogyatékosság típusának megfelel végzettséggel és szakképzettséggel rendelkez gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor segítse a többi pedagógus munkáját. (13) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vev nevelési-oktatási intézményben - az e törvény 18. § (1) bekezdésének a) pontjában a középiskolákra vonatkozó rendelkezések megtartásával - intézményi vezeti megbízást kaphat az is, aki a fogyatékosság típusának megfelel gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta felsfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. 30/A. § (1) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az els napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, a fejleszt felkészítés keretei között a tankötelezettségét teljesíti (a továbbiakban: fejleszt iskolai oktatás). A fejleszt iskolai oktatás az e törvény 30. §-ának (6) bekezdésében meghatározott intézményekben szervezhet meg (a továbbiakban: fejleszt iskolai oktatás). A fejleszt iskolai oktatást a tanév rendjéhez igazodóan kell megszervezni. A fejleszt iskolai oktatást a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejleszt oktatása irányelvének alkalmazásával kell megszervezni, oly módon, hogy a heti fejleszt foglalkozások száma elérje a húsz órát. Megszervezésekor az e törvény 6. §-ában, 8-9. §-ában, 25-29. §-ában, 31. §-ában, 46. §-ában, 48. §-ában, 50. §ában, 52-53. §-ában, 66-67. §-ában, 69-73. §-ában, 78. §-ában foglaltakat nem lehet alkalmazni. A fejleszt iskolai oktatásban rehabilitációs pedagógiai programot és annak alapján egyéni fejlesztési terveket készítenek. A rehabilitációs pedagógiai program bevezetésére a pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A fejleszt iskolai oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizennyolcadik életévét. A fejleszt iskolai oktatásban a tanuló annak a tanévnek a végéig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejleszt iskolai oktatásban a tanulókat a fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejleszt csoportokba. (3) Ha a tanuló - a szakérti és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint - nem tud részt venni a fejleszt iskolai oktatásban, a tankötelezettségét egyéni fejleszt felkészítés keretében teljesíti. Az egyéni fejleszt felkészítés megszervezhet otthoni ellátás keretében, illetve a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében, a gyógypedagógiai tanácsadó korai fejleszt gondozó központban, illetve a konduktív pedagógiai intézményben.

Az alapfokú mvészetoktatási intézmény
31. § (1) Az alapfokú mvészetoktatási intézményben mvészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú mvészeti oktatás megalapozza a mvészi kifejez készségeket, illetve elkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú mvészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthet. (2) Az alapfokú mvészetoktatási intézménynek - az Alapfokú mvészetoktatás követelményei és tantervi programjában meghatározottak szerint - legalább hat és legfeljebb tizenkett évfolyama van, melynek keretei között

az oktatás elképz, alapfokú és továbbképz évfolyamokon folyik. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követen mvészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképz évfolyam elvégzését követen pedig mvészeti záróvizsgát tehet. (3) A mvészeti alapvizsga a továbbképz évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A mvészeti alapvizsgát és a mvészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. A mvészeti alapvizsga és a mvészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait - helyi tanterve alapján - az alapfokú mvészetoktatási intézmény határozza meg, ennek során figyelembe veszi az alapfokú mvészetoktatás követelményeiben és tantervi programjában foglaltakat.

A kollégium
32. § (1) A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, a) akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzeti vagy etnikai kisebbségi nyelven, illetve gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetségük, illetve b) akiknek a tanuláshoz megfelel feltételeket a szül nem tudja biztosítani. (2) A kollégiumban externátusi ellátás biztosítható annak a tanulónak, akinek férhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani. (3) A kollégium feladata a tanuló a) humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdekldésének megfelelen tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése, b) sportolási, mveldési és önképzési lehetségének biztosítása, c) öntevékenységének, együttmködési készségének fejlesztése, önállósságának, felelsségtudatának fejlesztése, d) pályaválasztásához, középiskolai kollégium esetén a tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elsegítése. (4) A kollégium kapcsolatot tart a tanuló szüljével, iskolájával.

A többcélú intézmény
33. § (1) A többcélú intézmény lehet a) egységes iskola vagy összetett iskola, b) közös igazgatású közoktatási intézmény, c) általános mveldési központ (a továbbiakban: ÁMK), d) egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény, e) egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény. (2) Többcélú intézmény akkor létesíthet, ha a létesítés és a mködés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi feladat ellátásához biztosítva vannak. (3) Az egységes iskola és az összetett iskola pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intézmény. Az egységes iskola a különböz típusú iskolák feladatait egységes közös és ehhez kapcsolódó, iskolatípus szerint elkülönül tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el. Az összetett iskola a különböz típusú iskolák feladatait az egyes feladatoknak megfelel külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítja meg. Tizenkett - e törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén - tizenhárom évfolyammal mködhet az általános iskola és a gimnázium, az általános iskola és a szakközépiskola, illetve az általános iskola és gimnázium, valamint szakközépiskola feladatait is ellátó egységes középiskola. Az egységes középiskola az alapozó szakaszon folyó oktatást nem szakrendszer oktatásként is megszervezheti. A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mköd általános iskola az egységes középiskola tagintézményeként is mködhet. (4) A közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböz típusú közoktatási intézmények feladatait látja el. A közös igazgatású közoktatási intézményben egységes vagy összetett iskola feladatait ellátó intézményegység is mködhet. A közös igazgatású közoktatási intézményben egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is mködhet. A közös igazgatású közoktatási intézményben a nevel és oktató munkához kapcsolódó, - e törvény 121. § (1) bekezdésének 25. pontjában felsorolt - nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is mködhet.

(5) Az általános mveldési központ szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében a közoktatási feladatok, továbbá a kulturális, mvészeti, közmveldési, sportfeladatok közül legalább egyet-egyet ellát. Az általános mveldési központban egységes vagy összetett iskola feladatait, továbbá a nevel és oktató munkához kapcsolódó, - e törvény 121. § (1) bekezdésének 25. pontjában felsorolt - nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is mködhet. Az általános mveldési központban - a (4) bekezdésben meghatározottak szerint - egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is mködhet. (6) A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben vezeti megbízást az kaphat, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezeti megbízásához szükséges feltételekkel. A nyilvános pályázatra vonatkozó rendelkezéseket az e bekezdésben szabályozott vezeti megbízás esetén is alkalmazni kell. (7) A többcélú intézményben egy szervezeti és mködési szabályzatot és egy pedagógiai programot, az általános mveldési központban pedagógiai-mveldési programot kell készíteni. (8) A közös igazgatású közoktatási intézményben a pedagógiai program alapján, az általános mveldési központban a pedagógiai-mveldési program alapján a különböz tevékenységet folytató intézményegységek egymással együttmködnek, tevékenységüket összehangolják. (9) A közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános mveldési központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását - az egyes intézményegységek azonos számú képviselibl álló igazgatótanács segíti, továbbá vezeti és szakérti testület segítheti. Az igazgatótanács - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. (10) A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános mveldési központban - az érdekeltek egyhangú döntése alapján - egységes, minden intézményegységre kiterjed jogkörrel mköd intézményi szüli szervezet (közösség), az általános mveldési központban ÁMK szüli szervezet (közösség); intézményi diákönkormányzat, az általános mveldési központban ÁMK diákönkormányzat; intézményi szék, az általános mveldési központban ÁMK szék, vagy intézményegységenként mköd szülk óvodai, iskolai, kollégiumi szervezete (közössége); iskolai, kollégiumi diákönkormányzat; óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék hozható létre. (11) Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény több különböz pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként lát el. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény - a szakérti és rehabilitációs bizottsági feladatok kivételével - részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakember-hálózat mködtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, nevelésben-oktatásban részt vev sajátos nevelési igény gyermekek, tanulók ellátásában. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény elláthatja a gyógytestnevelés feladatait is. Az egységes pedagógiai szakszolgálatban - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - megszervezhet a családsegít szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás is. (12) Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igény gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történ nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény - céljaival összhangban - elláthatja az e törvény 34. §-a a)-b), e), g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazó szakember hálózat mködtetését, az e törvény 36. §a (2) bekezdésének b)-e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai vagy általános iskolai feladatot ellátó intézményegység mködhet. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézményben szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - megszervezhet a nevelési tanácsadás, a családsegít szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás is. (13) A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános mveldési központban a nem közoktatási szolgáltatások körébe tartozó feladatok ellátására és irányítására a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az általános mveldési központ létrehozásakor és mködésekor e törvény 18. §ának (7)-(8) bekezdésében, 37-38. §-ában, 40. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 54. §-ában, valamint 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat valamennyi intézményegység tekintetében alkalmazni kell. Ha a közös igazgatású közoktatási intézményben vagy az általános mveldési központban a nevel és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is mködik, annak létesítésére, tevékenységének engedélyezésére az adott feladat ellátására létrehozható intézmény engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A pedagógiai szakszolgálatok
34. § A szül és a pedagógus nevel munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat

a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; b) fejleszt felkészítés; c) a tanulási képességet vizsgáló szakérti és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakérti és rehabilitációs tevékenység; d) a nevelési tanácsadás; e) a logopédiai ellátás; f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; g) a konduktív pedagógiai ellátás; h) a gyógytestnevelés. 35. § (1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának idpontjától kezdden a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szül bevonásával, a szül részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. (2) A fejleszt felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejldésükhöz szükséges felkészítést, a szül bevonásával, a szül részére tanácsadás nyújtásával. (3) A tanulási képességet vizsgáló szakérti és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakérti és rehabilitációs tevékenység keretében kell a) a fogyatékosság szrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történ ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. (4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejleszt foglalkoztatása a pedagógus és a szül bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejldésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szül, továbbá a szül egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevel és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejleszt foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakérti és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismer funkciók vagy a viselkedés fejldésének organikus okra vissza nem vezethet tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére az e törvény 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott idkeret terhére kell az iskolai fejleszt foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetje felels a fejleszt foglalkozások - e bekezdésben elírt szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért. (5) A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelzése és gyógyítása. (6) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszer vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. (7) A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása. (8) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szrvizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. (9) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a munkaer-piaci tanácsadással közösen is megszervezhet, együtt is ellátható.

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások
36. § (1) A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefügg tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik. (2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás

a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevel- és oktatómunka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését; b) a szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése; c) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyjtése, rzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása; d) az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közremködés; e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése; f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása; g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével. (3) A pedagógia-szakmai szolgáltatásokat az igényeknek megfelelen kell szervezni. (4) Pedagógiai-szakmai szolgáltatást az láthat el, aki rendelkezik a jogszabályban meghatározott feltételekkel. (5) Az oktatásért felels miniszter, szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében a szakképzési törvény alapján illetékes miniszter vagy szerv vezetje (a továbbiakban: szakképesítésért felels miniszter) - azokban az esetekben, amikor az oktatás csak egy vagy néhány iskolában folyik - határozza meg, hogy melyek azok a tantárgyak, szakterületek, amelyekben a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat országosan szervezik meg. Az oktatásért felels miniszter - a szakképzési törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint - a szakképesítésért felels miniszter kijelöli a szolgáltatást nyújtó intézményt, illetve erre a célra intézményt létesít és tart fenn. (6) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást, diákotthoni nevelést segít pedagógiai-szakmai szolgáltatások országos megszervezésérl - az (5) bekezdésben szabályozott munkamegosztás szerint - gondoskodni kell. (7)

V. FEJEZET A KÖZOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MKÖDÉSE A mködés általános szabályai
37. § (1) A közoktatási intézmény e törvényben meghatározott közoktatási feladatok ellátására létesített intézmény. A közoktatási intézmény jogi személy. (2) A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását követ harminc napon belül az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezet szervnél, más esetben a jegyznél, fjegyznél kell teljesíteni a következk szerint: óvoda, általános iskola esetén a székhely szerint illetékes jegyznél; ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyznél; alapfokú mvészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, kollégium, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vev nevelési-oktatási intézmény, több célú intézmény és a többi közoktatási intézmény esetén a székhely szerint illetékes fjegyznél. A nyilvántartásba vétellel összefügg eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli. (3) A nyilvántartásba vétel jogszabálysértés esetén tagadható meg. (4) A közoktatási intézmény - az alapító okirata aláírásának napjára visszamen hatállyal - a nyilvántartásba vétellel jön létre. (5) A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az a) intézmény nevét, az alapító, illetve a fenntartó nevét és címét, b) intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehet maximális gyermek-,

tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát, alapfokú mvészetoktatás esetén a mvészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, c) a gazdálkodással összefügg jogosítványokat. (6) A nyilvántartásban szerepl adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - be kell jelenteni. (7) Ha a közoktatási intézményt a jegyz, fjegyz vette nyilvántartásba, székhelyének változása esetén a (2) bekezdésben foglaltak szerint újra nyilvántartásba kell venni abban az esetben, ha a jegyz illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a közoktatási intézmény létrejöttének idpontját nem érinti. (8) A közoktatási intézmény a nyilvántartásból való törléssel - a törlés napján - megsznik. Az e törvényben meghatározottak mellett törölni kell a nyilvántartásból a közoktatási intézményt akkor is, ha a fenntartó jogutód nélkül megsznik, az egyéni vállalkozó meghal, és nincs olyan jogosult, aki folytatja a fenntartói tevékenységet, vagy megsznik a fenntartónak a közoktatás-szolgáltatás szervezési joga, illetve e jogának gyakorlásával felhagy, továbbá ha bejelenti, hogy fenntartói jogát nem kívánja tovább gyakorolni, kivéve, ha a fenntartói jog - az e törvényben meghatározottak szerint - új fenntartóra száll át. Törölni kell a nyilvántartásból továbbá azt a közoktatási intézményt is, amelyet a fenntartója megszüntetett, vagy egy nevelési, tanítási évnél hosszabb ideig nem mködtetett, továbbá, amelynek törlését a bíróság elrendelte. (9) Ha a közoktatási intézményt állami szerv vagy helyi önkormányzat tartja fenn, alapító okiratának tartalmára, nyilvántartásba vételére és törlésére jogszabály további rendelkezéseket állapíthat meg. (10) A települési, területi kisebbségi önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat által alapított és fenntartott közoktatási intézményre - ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik - a helyi önkormányzatok által létesített és fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 38. § (1) A közoktatási intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. A közoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a mködéséhez szükséges pénzeszközökkel. Állandó saját székhellyel akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek - ha e törvény másként nem rendelkezik - határozatlan idre a kizárólagos használatában állnak. Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha az alaptevékenységének ellátásához szükséges elírt alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan idre szóló munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. A közoktatási intézmény feladatainak ellátásáról az alapító, illetleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A közoktatási intézmények fenntartási és mködési költségeit - az évente összeállított és a fenntartó által megállapított - költségvetésben kell elirányozni. (2) A közoktatási intézmény - ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását -, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebbl a tevékenységbl származó nyereséget - ha azt a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátásához, vagy a tevékenységben részt vev tanulók díjazására használják fel - a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátására szolgáló költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt az intézménytl nem lehet elvonni. (3) A szakiskola és a szakközépiskola iskolai rendszer oktatásban alkalmazott szakmai programja - a felnttképzési törvényben meghatározott akkreditációs eljárás nélkül - akkreditált felnttképzési programnak minsül. 39. § (1) A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és mködésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. (2) A nevelési-oktatási intézmény mködésével kapcsolatos döntések elkészítésében, végrehajtásában és ellenrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülk, illetleg képviselik. (3) A nevelési-oktatási intézményekben az alapszolgáltatás ellátásához szükséges vezetk, pedagógusok, a nevel és oktató munkát közvetlenül segít és más alkalmazottak létszámát az 1. számú melléklet határozza meg. (4) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötd szervezet nem mködhet, továbbá az alatt az id alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötd szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

A mködés rendje
40. § (1) A közoktatási intézmény mködésére, bels és küls kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és mködési szabályzat határozza meg.

(2) A közoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetje készíti el, és nevelési-oktatási intézményben a neveltestület, más közoktatási intézményben a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor nevelési-oktatási intézményben az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - egyetértési jogot gyakorol. A közös igazgatású közoktatási intézmény és általános mveldési központ szervezeti és mködési szabályzata tartalmazza a mködés közös szabályait és - intézményegységenként külön-külön - az egyes intézményegységek mködését meghatározó elírásokat. (3) A szervezeti és mködési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. (4) E törvény alapján a közoktatási intézményben a 2. számú mellékletben meghatározott adatokat kell nyilvántartani és kezelni. (5) A közoktatási intézmény jogszabályban elírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az Országos statisztikai adatgyjtési programban, illetve a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. A nevelési-oktatási intézmény - a jogszabályban meghatározottak szerint - kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az elírt bejelentési kötelezettséget, és a balesetrl készített jegyzkönyvet megküldi a fenntartónak, helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény esetén a fenntartó önkormányzat jegyzjének, fjegyzjének. A közoktatási intézmény (Kt. 20-22. §), továbbá az e törvény 30. §-a alapján a közoktatás feladatainak ellátásában közremköd nem közoktatási intézmény köteles a közoktatás információs rendszerébe bejelentkezni, és a közoktatás információs rendszere részére adatokat szolgáltatni. (6) A Magyar Köztársaság címere elhelyezhet a közoktatási intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló helyiségeiben, címtábláján, épületének homlokzatán, továbbá feltüntethet a körbélyegzjén. (7) Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg, hogy - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - az e törvényben, továbbá jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg továbbá az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott tanulói magatartást, az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. (8) A házirend elírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megrzben (öltözben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A házirend az óvodai bejáráshoz, illetve a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az elírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel. (9) A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetje készíti el, és a neveltestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszer végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minségpolitikáját. A minségpolitika végrehajtása érdekében minségfejlesztési rendszert épít ki és mködtet. A minségpolitikát és minségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minségirányítási program). Az intézményi minségirányítási programot az intézmény vezetje készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása eltt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minségirányítási program határozza meg az intézmény mködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minségirányítási programban meg kell határozni az intézmény mködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezeti feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minségirányítási programban rögzíteni kell a teljes kör intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A neveltestület a szüli szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejldését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitzései és az intézmény mködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A

neveltestület és a szüli szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (12) A szervezeti és mködési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minségirányítási programot a nevelésioktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történ beiratkozáskor a szülnek, tanulónak át kell adni. (13) Az iskola sportlétesítményeit akkor engedheti át más használatába, ha az nem veszélyezteti az iskolai sportkör mködését. 41. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek nevelését, a tanulók nevelését és oktatását, a lelkiismereti szabadság és a különböz világnézetek közötti türelmesség elve alapján kell szervezni. (2) A nevelési-oktatási intézményekben tiszteletben kell tartani a gyermek, tanuló, szül, alkalmazott lelkiismereti és vallásszabadságát. (3) A gyermek, a tanuló, a szül és az alkalmazott nem késztethet lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyzdésének megvallására, megtagadására. (4) A gyermeket, a tanulót, a szült és az alkalmazottat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyzdése miatt. (5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletérl, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésérl, a tanuló- és gyermekbaleseteket elidéz okok feltárásáról és megszüntetésérl, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésérl, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középiskolába, szakiskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt. (6) A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzet gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermekés ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejldését veszélyeztet okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelzésére, illetleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. 42. § (1) Az iskola - e törvényben foglalt kivétellel - meghatározhatja a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott idben köteles nyilvánosságra hozni. (2) Ha az iskola felvételi vizsgát tart, a felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló bizottság eltt kell letenni. A bizottság tagjait az igazgató bízza meg. Felvételi vizsga a tanév rendjében meghatározott körben és módon szervezhet. (3) A gyakorlati képzési feladatokat az iskola vagy az iskolával kötött megállapodás, illetve tanulószerzdés alapján a gyakorlati képzés feltételeivel rendelkez jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaság, illetleg egyéni vállalkozó (a továbbiakban: gyakorlati képzés szervezje) végzi. A megállapodás megkötésére, továbbá a tanulószerzdés alapján folyó gyakorlati képzésre (a továbbiakban: tanulószerzdés) a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a gyakorlati képzés szervezje nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat és - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - iskolai tanmhelyt (tangazdaságot, tanboltot, tankórtermet, tankertet, tanudvart, tankonyhát, tanlaboratóriumot, demonstrációs termet, gyakorló- és szaktantermet stb.) hoz létre, nyilvántartásba vételére, mködése megkezdésének engedélyezésére, közoktatási megállapodás megkötésére a nem helyi önkormányzatok által fenntartott iskolákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A szakiskolában és a szakközépiskolában folyó gyakorlati képzésre a szakképzésre vonatkozó jogszabályoknak a) a gyakorlati képzés feltételeinek biztosítására; b) a szakmai követelmény teljesítésére megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A fenntartó a pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében szervezett pedagógus-képzés, -továbbképzés feladataiban való közremködés céljából fenntartói gyakorló közoktatási intézményt hozhat létre. A vezet tanári (gyakorlatvezet óvóni, tanítói) tevékenység ellátására vonatkozó követelményeket [17. § (9) bekezdés] ezekben a közoktatási intézményekben is alkalmazni kell. (6) A szakiskola és a szakközépiskola - jogszabályban meghatározottak szerint - adatot szolgáltat a pályakövetési rendszernek, továbbá a honlapján - egyedi azonosításra alkalmatlan módon - nyilvánosságra hozza a szakképzési

évfolyamon tanulmányaikat befejezk munkaer-piaci helyzetével kapcsolatos, a pályakövetési rendszerben keletkezett adatokat, információkat. 43. § (1) A kollégiumot a fenntartó kijelölheti arra, hogy kiemelked képesség tanulókkal foglalkozzon. (2) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék az iskolák munkarendjéhez. A tanulók hazautazása a tanítási évben nem lehet kötelez, és csak a házirendben meghatározott esetben tiltható meg. A hazautazás megtiltása nem lehet fegyelmezési eszköz.

A nevelési és pedagógiai program
44. § (1) A nevelési-oktatási intézményben a nevel és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a neveltestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása eltt köteles - az Országos szakérti névjegyzékben szerepl, az adott intézménytípusnak megfelel szakterületen nyilvántartásba vett - szakért véleményét beszerezni. Ha az Országos szakérti névjegyzékben nincs az intézménytípusnak megfelel szakterület, olyan szakért véleményét kell beszerezni, akinek az adott intézménytípusban legalább öt év pedagógusmunkakörben szerzett gyakorlata van. (2) A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A szülket a megelz tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekrl, tanulmányi segédletekrl, taneszközökrl, ruházati és más felszerelésekrl, amelyekre a következ tanévben a nevel és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell ket továbbá az iskolától kölcsönözhet tankönyvekrl, taneszközökrl és más felszerelésekrl, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szüli kiadások csökkentéséhez. 45. § (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján nevelési programot készít, vagy az ily módon készített nevelési programok közül választ. (2) Az iskola pedagógiai programot, annak részeként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Nemzeti alaptanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. Az iskola az oktatásért felels miniszter által kiadott kerettantervek alapján is elkészítheti helyi tantervét, illetve a kerettantervet is beépítheti helyi tantervként a pedagógiai programjába. A középiskola a helyi tantervének elkészítéséhez figyelembe veszi az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményeit is. (3) Az alapfokú mvészetoktatási intézmény a helyi tantervét az Alapfokú mvészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként pedagógiai programjába. (4) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai nevelési programot, illetve iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános mveldési központban mköd nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem közoktatási feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai-mveldési programnak. A pedagógiaimveldési programnak biztosítania kell a közoktatási szolgáltatások és a nem közoktatási szolgáltatások egységes elvek szerinti megvalósítását. (5) A pedagógiai program a tananyagot vagy annak egy részét feldolgozhatja olyan témaegységekre, amelyeknek középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhet és kivitelezhet feladata áll. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdekldésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttmködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján (a továbbiakban: projektoktatás). A projektoktatás megszervezésekor a tanulói foglalkozások megszervezésére vonatkozó rendelkezésektl - az iskolai idkeretek meghatározására vonatkozó elírások megtartásával - el lehet térni. (6) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) Ha a tanuló az iskola és a gyakorlati képzés szervezje által kötött megállapodás alapján vesz részt az iskolán kívül gyakorlati képzésben, az iskola és a gyakorlati képzés szervezje egyezteti az iskolában folyó szakmai elméleti és a gyakorlati képzés programját. 46. § (1) Az iskola helyi tantervének - a szakképzés kivételével - biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. (2) Ha az általános iskola kevesebb, mint nyolc évfolyammal mködik, helyi tantervének összhangban kell állnia annak az iskolának a helyi tantervével, amelyikben az utolsó évfolyamának befejezését követen a tanulók - mint kötelez felvételt biztosító iskolában - folytathatják tanulmányaikat.

47. § Az óvoda nevelési programja tartalmazza: a) az óvoda nevelési alapelveit, célkitzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejldését, közösségi életre történ felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzet gyermekek differenciált fejlesztését, fejldésének segítését, c) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg pedagógiai tevékenységet, d) a szül, a gyermek, a pedagógus együttmködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetségeit, e) nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelésben részt vev óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, f) g) a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevel munkát segít eszközök és felszerelések jegyzékét. 48. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül - az iskolában folyó nevel-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, - a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, - a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, - a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenységet, - a tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységet, - a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, - a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít programot, - a szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységet, - a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel-oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzékét, - a szül, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetségeit, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelez és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az elírt tananyagot és követelményeit, - az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minsítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minsítésének formáját, - moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minsítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, - a középszint érettségi vizsga témaköreit, - nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot, - nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vev tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, - a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen él nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, - a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, c)-d) e) szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot. (2) Az iskola els-negyedik évfolyamán a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe - a nem kötelez tanórai foglalkozások idkeretének terhére - további egy vagy több testnevelési óra is beépíthet. A többlet testnevelési órákkal az e törvény 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelez tanórai foglalkozások száma megnövelhet. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelés és oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra - a déleltti vagy a délutáni tanítási idszakra - be kell építeni a testnevelési órát. A többlet testnevelési órákat az elsnegyedik évfolyamon - az e törvény 17. §-ának (8) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel - testnevel végzettséggel és szakképzettséggel rendelkez tanár is taníthatja. (3) Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefügg iskolai

feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét. (4) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, b) az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait. (5) Ha az általános iskolában a mvészetek mveltségi területen emelt szint oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola mvészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú mvészetoktatási intézmény pedagógiai programja elírhatja, hogy a tanuló a kötelez tanórai foglalkozások keretében köteles részt venni mvészeti próbákon és eladásokon (zenekar, kórus, tánckar stb.). (6) Az összetett iskola, a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános mveldési központ a különböz iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböz iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amelyik tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerül közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épül kiegészít tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészít tananyag és követelmények elsajátításába. (7) A szakmai elkészít ismereteket a központi program (tanterv) vagy a Nemzeti alaptanterv, illetve az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak követelményei alapján építi be helyi tantervébe az iskola. (8) Az alapfokú mvészetoktatási intézmény pedagógiai programja meghatározza: a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül - az iskolában folyó nevel-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, - egyes mvészeti tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszerét, - a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, - a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, - a tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységet, - a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel-oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzékét, - a szül, a tanuló, a pedagógus együttmködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetségeit; b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül - az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit, - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelez és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, a tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatait, követelményeit, az elírt tananyagot, - az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minsítésének formáját, - a mvészeti alapvizsga és a mvészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit. (9) (10) Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, biztosítania kell a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, ennek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzítenie kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mköd általános iskola az - általános iskola és a középiskola feladatait ellátó - egységes iskola tagintézményeként mködik. 49. § (1) A kollégium - a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltak alapján - pedagógiai programot készít, figyelembe véve az érdekelt iskolák pedagógiai programját. (2) A kollégium pedagógiai programja tartalmazza: a) a kollégium nevelési alapelveit, célkitzéseit, b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, c) a tanulók fejldését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elsegít tevékenység elveit, d) nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait, e) a hátrányos helyzet tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segít foglalkozások tervét,

f) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a mveldési és sportolási tevékenység szervezésének elveit, g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg tevékenységet, h) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, i) az iskolával, a szülvel való kapcsolattartás és együttmködés formáit, j) k) a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel-oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzékét. 50. § A sajátos nevelési igény gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda nevelési programja tartalmazza a sajátos nevelési igénybl ered hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejleszt tevékenységet is; b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejleszt programot is. A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb idt is megjelölhet. 51. § (1) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követ tanévtl felmen rendszerben vezetheti be. (2) Ha az iskola nem készít fel érettségi vizsgára, a felvételi tájékoztatójában erre fel kell hívnia a figyelmet.

A tanítási év rendje, a tanítási, képzési id, a tanórán kívüli foglalkozások
52. § (1) Az iskolában a szorgalmi id, tanítási év minden év szeptemberének els munkanapján kezddik és - az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelz munkanapon fejezdik be. A szakközépiskola és a szakiskola szakképzési évfolyamain a tanítási év - a tanév rendjében meghatározottak szerint - februárban is megkezdhet (keresztféléves oktatásszervezés). Az iskolában a tanítást - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás munkarendje [121. § (1) bekezdésének 26. alpontja] szerint, a nem kötelez tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az iskolai alapszolgáltatások biztosításával [121. § (1) bekezdésének 1. alpontja] kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszer iskolai oktatás). Nappali rendszer iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik, b) c) középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik életévét. A c) pontban meghatározott határid egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola els évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettt. A sajátos nevelési igény tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)-c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. (2) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felels miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanév rendjében kell meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezd és befejez napját, azt az idszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi id, tanítási év), a tanítási szünetek szervezésének idszakát és idtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga idszakát. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezek. Az iskola - a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével - éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat. (3) A tanuló kötelez tanórai foglalkozása - a (4) és (6) bekezdés kivételével - nem lehet több a) az els-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál; b) a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál; c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál; d) a kilencedik-tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál; e) középiskolában - az f)-g) pontban meghatározott kivétellel - a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál; f) a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott idnél; g) szakképzési évfolyamon, a szakmai elméleti tanítási órák száma napi hét tanítási óránál, egy tanítási napon a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tanítási órák száma napi nyolc tanítási óránál; ha a szakiskola vagy a szakközépiskola mvészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás esetén heti átlagban napi nyolc tanítási óránál. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében készít fel a mvészeti szakmai

vizsgára, a tanítási év átlagában az általános mveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek átadására fordított tanítási órák száma nem lehet kevesebb - a (3) bekezdés b)-e) pontjában - az évfolyamra meghatározott tanórai foglalkozás ötven százalékánál. (4) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban a (3) bekezdésben meghatározott kötelez tanórai foglalkozások idtartama tíz százalékkal megemelkedik. (5) A tanuló kötelez tanórai foglalkozása az e törvény 27. §-ának (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás esetén napi hét tanítási óránál nem lehet több. (6) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vev nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igény tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelez egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényébl ered hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelez egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti idkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra a) tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló, b) tizenöt százaléka - az autista kivételével - többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló, c) harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló, d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló, e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló esetén. A heti idkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen - egy osztályban tanítják -, a heti órakeretet nyolc fs csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó idkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Ha az iskolában az osztályt több különböz évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltér mérték heti kötelez tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti idkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelez tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti idkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás keretében szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában meghatározott idkeretben [a továbbiakban a (3)-(6) bekezdés alatti foglalkozások: kötelez tanórai foglalkozások]. (7) Az iskola a tanulók érdekldése, igénye szerint nem kötelez (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészít ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelez tanórai foglalkozás). Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb idkeretet nem állapít meg, a nem kötelez tanórai foglalkozások heti idkerete - osztályonként - a (3)-(5) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti kötelez tanórai foglalkozások a) az els-negyedik évfolyamon tíz, b) az ötödik-hatodik évfolyamon huszonöt, c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc, d) a kilencedik-tizedik évfolyamon negyvenöt, e) a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan, f) a szakképzési évfolyamon öt százaléka. Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltér mérték heti kötelez tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelez tanórai foglalkozás heti idkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelez tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti idkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelez tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és - beleértve a szakmai elkészít és szakmai alapozó oktatást is - osztálybontáshoz is igénybe veheti. Az e bekezdésben meghatározott idkeretbl az iskolában igénybe vehet osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni tördés feladatainak megoldásához. (8) A gyógytestnevelés megszervezéséhez tizenhat fs csoportonként - az iskola órakeretén felül - heti három óra áll rendelkezésre. (9) Az iskola a kötelez tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezésérl. Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani - ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egyegy osztály mködik - az iskolai sportkör mködését. A mindennapi testedzéshez szükséges idkeretet a kötelez és

nem kötelez tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idkeret terhére kell megteremteni. Az iskola a nem kötelez tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló idkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait. A mindennapi testedzés megszervezésébe az iskolai sportkör foglalkozásait be kell számítani. Az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - az iskolában mköd diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez - sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként - (a továbbiakban: sportcsoport) hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítani kell, a nem kötelez tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló, a (7) bekezdés alapján számított idkeretbl. Az iskolai sportkör kezdeményezésére a (7) bekezdés alapján az egész iskolára számított nem kötelez tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló idkeret legalább húsz százalékát (a továbbiakban: minimális idkeret) az iskolai sportkör foglalkozásainak a megszervezéséhez kell biztosítani, ha az iskolában a sportcsoportok száma eléri az egész iskolára számított nem kötelez tanórai foglalkozások számának a tíz százalékát. A minimális idkeret arányosan csökkenthet, ha a sportcsoportok száma kevesebb a nem kötelez tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló idkeret tíz százalékánál. A sportköri foglalkozásokat testnevel végzettséggel és szakképzettséggel rendelkez tanár vezeti. (10) Az általános iskola els-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az általános iskola els-negyedik évfolyamain minden olyan tanítási napon, az iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan déleltti tanítási idszakban, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó - játékos, egészségfejleszt testmozgást. A játékos, egészségfejleszt testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejleszt testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni. (11) Egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható a) az alapfokú mvészetoktatás zenemvészeti ágában - az elképz kivételével - a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában jogszabályban meghatározott idtartamban - legalább heti négy foglalkozás biztosított, heti másfél órában, ha ennél kevesebb foglalkozás biztosított; az egyéni foglalkozást az alapfokú mvészetoktatás zenemvészeti ágában a hangszeres és énekes ftárgyi óra esetén egy-egy tanuló részére kell biztosítani, b) a szakközépiskolában és szakiskolában a kötelez és a nem kötelez tanítási óra megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére tanulónként heti öt órában, ha az iskola zenemvészeti vagy artista szakmai vizsgára készít fel, c) az általános iskolában, a középiskolában és szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán - ha az igazgató a fenntartó egyetértésével az egyéni foglalkozások megtartásához nagyobb idkeretet nem állapít meg osztályonként és hetente - a kötelez és a nem kötelez tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül, a (3) bekezdésben meghatározott heti kötelez tanórai foglalkozások tizenkett százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzet tanulók felzárkóztatása, illetleg az els-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából, d) az a)-c) pontban meghatározottakon túl az iskola határozza meg, hogy a kötelez és a nem kötelez tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló idkeret hány százalékát használja fel egyéni foglalkozás megszervezésére. (12) Az egyéni foglalkozásra rendelkezésre álló órakeretet annyi órával kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek. Az idkeret az iskolán belül az egyes évfolyamok és tanítási hetek, a kötelez és nem kötelez, valamint a tanórán kívüli foglalkozások között szabadon átcsoportosítható. (13) Az e törvény 120. §-ának (1) bekezdése alapján, vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történ felkészítésére az iskolának tanulónként a kötelez és a nem kötelez tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül - átlag - heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az idkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. (14) Az iskola határozza meg, hogy a kötelez és a nem kötelez tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésére álló idkeret hány százalékát használja fel osztálybontás alkalmazásával, s milyen tanórai foglalkozás megtartásához. A rendelkezésre álló idkeretet a kialakított tanulócsoportok részére tartott órák számának megfelelen csökkenteni kell. (15) Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekbl áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihennap. Tanítás nélküli pihennap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási idbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaid-beosztásnak megfelelen változik, a tanítási év utolsó napját követen pedig legalább harminc összefügg napból álló nyári szünetet kell biztosítani. (16) Az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek a szombat igénybevételével - hat tanítási nappal is megszervezhetk abban az esetben, ha a tanulók részére legalább

negyvenkett óra megszakítás nélküli heti pihenid és az elmaradt heti pihennapok igénybevétele - egy vagy több összefügg tanítási szünetként - a tanítási félév során biztosítható. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója az elmaradt heti pihennapok igénybevételének biztosítása nélkül is - elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, illetve a (3) bekezdésben meghatározott idkeretet meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az elírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. A tanulónak - a tanév rendjében meghatározottak szerint - a tanítási évben legalább három alkalommal, két esetben legkevesebb hat, egy esetben legkevesebb négy összefügg napból álló tanítási szünetet kell biztosítani. (17) Az e §-ban foglaltakat a (2) és (11) bekezdés kivételével az alapfokú mvészetoktatási intézmények tekintetében nem kell alkalmazni. Az alapfokú mvészetoktatási intézményekben a tanítási idbeosztást - a tanév rendjére, a tanítás nélküli pihennapra és a tanítási szünetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - az iskola állapítja meg. (18) Szakképzésben a szakmai gyakorlat megszervezésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. 53. § (1) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdekldése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. (2) Tanórán kívüli foglalkozás a) a napközis és tanulószobai foglalkozás; b) a szakkör, érdekldési kör, önképzkör, énekkar, mvészeti csoport [a továbbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör]; c) az iskolai sportkör; d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetleg sportrendezvény. (3) Az iskola köteles - a szül igénye alapján - a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vev iskolában valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni. (4) A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülk igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefügg feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az els négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vev iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, a kilencedik-tizedik évfolyamon napi két óra áll rendelkezésre, mely idkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefügg feladatokhoz szükséges idvel. A heti idkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti idkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás - egy iskolában - több iskola tanulói részére is megszervezhet. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás feladatait a kollégiumi foglalkozás keretei között is meg lehet oldani. (5) Az alapfokú mvészetoktatási intézményekben az (1)-(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú mvészetoktatási intézményben az adott mvészeti ág céljának megfelel mvészeti csoport, énekkar mködhet, illetve tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény, mvészeti tanulmányi kirándulás szervezhet. (6) Az iskolában mköd iskolai könyvtárnak lehetvé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. (7) A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi elhelyezésben részesül tanulók részére felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészít foglalkozásokat, továbbá a szabadid eltöltését szolgáló a (2) bekezdés b) és d) pontjában felsorolt foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni tördést biztosító foglalkozásokat szervez. A kollégiumi felkészít foglalkozások szervezéséhez rendelkezésre álló idkeret nem lehet kevesebb - kollégiumi csoportonként - heti tizennégy óránál, a többi kollégiumi foglalkozásra rendelkezésre álló idkeret pedig - kollégiumi csoportonként - heti tíz óránál. A heti idkeret a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A kollégiumi foglalkozásokat csoportos és egyéni foglalkozás keretében lehet megszervezni. Az egyéni foglalkozások szervezésénél az e törvény 52. §-a (11) bekezdésének b) pontjában és (12) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. (8) A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában, illetve nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. A hazautazás tanítási évben - beleértve az évközi szünetek idejét is - nem lehet kötelez.

(9) Az összefügg, a napi három órát meghaladó napközis, tanulószobai és a kollégiumi foglalkozások között, iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délutáni tanítási idszakban, amelyben nincs testnevelési óra biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejleszt testmozgást. A játékos testmozgást, ha az idjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc.

A közoktatási intézmény vezetje
54. § (1) A közoktatási intézmény vezetje felels az intézmény szakszer és törvényes mködéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerzdés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban elírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetje felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenrzési, mérési, értékelési és minségirányítási programjának mködéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevel és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetje rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli idjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelésioktatási intézmény mködtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelents veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. (2) A közoktatási intézmény vezetje képviseli az intézményt. (3) A közoktatási intézmény vezetje az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. 55. § (1) a) Az önálló intézményként mköd - óvoda élén óvodavezet, - iskola, kollégium és más közoktatási intézmény élén igazgató, - országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmény élén - a munkáltató döntésétl függen - igazgató vagy figazgató áll. b) Az önálló intézmény tagintézményeként vagy intézményegységeként mköd - kollégium élén kollégiumvezet, - más közoktatási intézmény élén tagintézmény-vezet vagy intézményegység-vezet áll. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetjének feladatkörébe tartozik különösen a) a neveltestület vezetése; b) a nevel és oktató munka irányítása és ellenrzése; c) a neveltestület jogkörébe tartozó döntések elkészítése, végrehajtásuk szakszer megszervezése és ellenrzése; d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény mködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; e) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szüli szervezetekkel (közösségekkel) való együttmködés; f) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; g) a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; h) a tanuló- és gyermekbaleset megelzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. (3) Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott vezet az, aki közoktatási intézmény fenntartója, illetve, aki közoktatási intézmény fenntartójánál vezet állású munkavállaló vagy vezeti megbízással rendelkez köztisztvisel, közalkalmazott. Ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület (közgylés, képvisel-testület, kuratórium) tagjaira.

A neveltestület
56. § (1) A neveltestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

(2) A neveltestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betölt alkalmazottja, gazdasági vezetje, valamint a nevel és oktató munkát közvetlenül segít felsfokú iskolai végzettség alkalmazottja. (3) A nevelési-oktatási intézmény neveltestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény mködésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményez és javaslattev jogkörrel rendelkezik. 57. § (1) A neveltestület döntési jogkörébe tartozik a) a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; b) a szervezeti és mködési szabályzat és módosításának elfogadása; c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; e) a neveltestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; f) a házirend elfogadása; g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; i) az intézményvezeti, intézményegység-vezeti pályázathoz készített vezetési programmal összefügg szakmai vélemény kialakítása; j) jogszabályban meghatározott más ügyek. (2) A neveltestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény mködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a neveltestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása eltt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása eltt. (3) A nevelési-oktatási intézmény neveltestülete dönt a) a nevelési program, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és mködési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történ kereset benyújtásáról; b) (4) A neveltestület a feladatkörébe tartozó ügyek elkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott idre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a neveltestületet tájékoztatni köteles - a neveltestület által meghatározott idközönként és módon - azokról az ügyekrl, amelyekben a neveltestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a nevelési program, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és mködési szabályzat elfogadásánál. (5) A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános mveldési központban azokban az ügyekben, amelyek a) csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, az intézményegységben, b) több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben foglalkoztatott - az 56. § (2) bekezdésében felsorolt - alkalmazottakból, az intézmény vezetjébl és gazdasági vezetjébl álló neveltestület jár el. (6) Az óraadó tanár a neveltestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - az (1) bekezdés g)-h) pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal. (7) Ha a közoktatási intézmény (intézményegység, tagintézmény) nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános mveldési központban az intézmény egészét érint kérdésekben a neveltestületet megillet jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet [121. § (1) bekezdés 31. alpontja] gyakorolja.

A szakmai munkaközösség
58. § (1) A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevel és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. (2) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy mveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség mködhet a tagintézményben és a tagozaton.

A szüli szervezet
59. § (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülk jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szüli szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. (2) Ha az óvodában, iskolában, kollégiumban több szüli szervezet (közösség) mködik, az a szüli szervezet (közösség) járhat el az óvoda, az iskola, illetleg a kollégium valamennyi szüljének a képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szüli szervezet (közösség) hiányában a szüli szervezetek (közösségek) a nevelési-oktatási intézmény egészét érint ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szüli szervezetet (közösséget) a képviselet ellátására (a továbbiakban: óvodai, iskolai, illetve kollégiumi szüli szervezet). (3) A szüli szervezet (közösség) dönt saját mködési rendjérl, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselinek megválasztásáról. (4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szüli szervezet (közösség) kezdeményezheti az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülk képviseletét az óvodaszékben, iskolaszékben, kollégiumi székben. (5) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szüli szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a neveltestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érint bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelésioktatási intézmény vezetjétl, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselje tanácskozási joggal részt vehet a neveltestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt. (6) Jogszabály, továbbá az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és mködési szabályzata a szüli szervezet (közösség) részére további jogokat állapíthat meg.

Az iskolaszék
60. § (1) Az iskolában a nevel és oktató munka segítése, a neveltestület, a szülk és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény mködésében érdekelt más szervezetek együttmködésének elmozdítására iskolaszék alakulhat. (2) Az iskolaszékbe a szülk, a neveltestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselt küldhet. (3) Egy-egy képviselt delegálhat az iskolaszékbe az érdekelt a) fenntartó, b) nevelotthon, gyermek- és ifjúságvéd intézet, c) települési, területi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója, d) szakiskolában és szakközépiskolában a területi gazdasági kamara. (4) Az iskolaszék létrehozását kezdeményezheti a) a neveltestület tagjainak legalább húsz százaléka, b) az iskolai szüli szervezet (közösség) képviselje, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók szüleinek legalább húsz százaléka, c) az iskolai diákönkormányzat képviselje, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka [a továbbiakban: az a)-c) pont alattiak együtt: érdekeltek]. (5) Az iskolaszékbe a) a szülk képviselit az iskolai szüli szervezet (közösség), ennek hiányában az iskolában tanuló gyermekek szülei, b) a neveltestület képviselit a neveltestület tagjai, c) az iskolai diákönkormányzat képviselit az iskolai diákönkormányzat tagjai, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók választják. (6) Az iskolaszéket létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettnek a képviseli kezdeményezik megalakítását, és részt vesznek munkájában. (7) Ha az iskolaszék létrehozását az iskolai szüli szervezet (közösség) képviselje, ennek hiányában a szülk legalább húsz százaléka, illetve az iskolai diákönkormányzat képviselje, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka kezdeményezi, a neveltestület képviselinek közre kell mködniük az iskolaszék megalakításában és munkájában.

(8) Az iskolaszékben - az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott választás alapján - a szülk képviseletében eljárhat az is, akinek gyermeke nem tanul az iskolában. (9) Az iskolaszékben - az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott választás alapján - a diákönkormányzat képviseletében eljárhat az a nagykorú személy is, aki az iskolának nem tanulója, nem alkalmazottja, illetleg, akinek gyermeke nem tanul az iskolában. (10) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az iskolaszék létrehozását, a kezdeményezéstl számított harminc napon belül az iskolaszék munkájában részt vev érdekeltek által delegált, azonos számú képviselbl álló bizottságot hoz létre az iskolaszék megalakításának elkészítéséhez. 61. § (1) Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik mködési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a neveltestület vagy a nem önkormányzati fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. (2) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. (3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol a) jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és mködési szabályzat elfogadásakor; b) a házirend elfogadásakor; c) a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefügg szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. (4) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény mködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program elfogadása, továbbá a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötése eltt. (5) Az iskolaszék javaslattev jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény mködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezet személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érint kérdésekben. (6) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola mködését. (7) Az óvodaszék, kollégiumi szék, intézményi szék, ÁMK szék megalakulására, mködésére, jogállására, feladataira az iskolaszékre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az óvodaszék tekintetében a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ÁMK szék tevékenysége kiterjed a nem közoktatási feladatokat ellátó intézményegységekre is, és tagjai közé - az érdekeltek megállapodása alapján - a 60. § (4) bekezdésében felsoroltak mellett más szerv, szervezet is delegálhat egy képviselt.

A tanulók közösségei, a diákönkormányzat
62. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. (2) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a neveltestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. 63. § (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érint valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. (2) Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érint ügyekben, amelyik megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban mköd diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érint ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat). (3) A diákönkormányzat - a neveltestület véleményének kikérésével - dönt saját mködésérl, a diákönkormányzat mködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és mködtetésérl, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztsége tanulói vezetjének (felels szerkesztjének), munkatársainak megbízásáról.

(4) A diákönkormányzat szervezeti és mködési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a neveltestület hagyja jóvá. A szervezeti és mködési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysért, vagy ellentétes az iskola szervezeti és mködési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és mködési szabályzat jóváhagyásáról a neveltestületnek beterjesztést követ harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és mködési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a neveltestület harminc napon belül nem nyilatkozik. (5) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (6) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium mködését. (7) Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgylést kell szervezni a diákönkormányzat mködésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. 64. § (1) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. (2) Az iskolai, a kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érint következ kérdésekben: a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és mködési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; d) (3) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. (4) Az intézményi diákönkormányzat és az ÁMK diákönkormányzat megalakulására, mködésére, jogállására az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése
65. § (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehet fel. A szül gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkez gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. (2) A gyermeket elssorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetleg ahol szülje dolgozik. A felvételrl, átvételrl az óvoda vezetje dönt. Ha a jelentkezk száma meghaladja a felvehet gyermekek számát, az óvodavezet, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvoda - beleértve a kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki e törvény 24. §ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelez felvételt biztosító óvoda). A kijelölt óvoda [30. § (4) bek.], ha nem látja el a kötelez felvételt biztosító óvoda feladatait, csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. A kötelez felvételt biztosító óvoda - ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét - nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzet gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelmérl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. (3) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezet dönt, a szülk és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az óvodai csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg. 66. § (1) A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételrl vagy átvételrl az iskola igazgatója dönt a 42. § (1)-(2) bekezdésében és a 46-47. §-ban meghatározottak alapján. Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhet. (2) Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelez felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola mködik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzet tanulóknak az adott körzetben felvehet összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen

el. A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát kijelölheti kötelez felvételt biztosító iskolának. A kijelölt iskola [30. § (4) bek.], ha nem kötelez felvételt biztosító iskola, a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. Ha az általános iskola a kötelez felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles elnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzet tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha az általános iskola a kötelez felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehet a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igény tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. (3) A kötelez felvételt biztosító iskola a jelentkez felvételét, átvételét - feltéve, hogy lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye a körzetében található - nem kötheti felvételi követelmény teljesítéséhez. Az e bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskola feladatait is ellátja. (4) Ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskolai feladatok mellett gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai feladatok közül bármelyiket ellátja, nem tarthat felvételi vizsgát azoknak a tanulóknak, akik a többcélú intézmény keretében fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat. A tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelel iskolatípus szerinti oktatásban. Ha az egységes iskola az általános iskolai feladatok mellett gimnázium, szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább kettt ellát, a pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a közös követelmények teljesítése után milyen feltételek teljesítésével milyen kiegészít tanulmányokat kell folytatni. A felvételi kérelmek elbírálásánál a halmozottan hátrányos helyzet tanulókat elnyben kell részesíteni. Az elnyben részesítés feltételeit a pedagógiai programban kell meghatározni. (5) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az elbbi idponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, illetleg az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az els tanév megkezdéséhez kötheti. (6) Az iskolába a tanköteles tanulókat az els évfolyamra a községi, városi, fvárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghatározott idszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott idt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (7) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a neveltestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Az osztályok, csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg. (8) A gyámhatóság kezdeményezése esetén az iskola nem tagadhatja meg a tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvételét. 67. § (1) A szakképzésre vonatkozó jogszabály határozza meg a szakképzésben való részvétel iskolai, szakmai elképzettség szerinti feltételeit. A munkába álláshoz, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátításában részt vehet az is, aki nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel, attól a tanévtl kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. (2) Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az els szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetleg a továbbhaladásnál az egészségügyi és a pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni. (3) Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a tanulót az els szakképzési évfolyamra akkor lehet felvenni, átvenni, illetve a továbbhaladását engedélyezni, ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. Nem utasítható el a szakképzési évfolyamra történ felvétele, átvétele, továbbhaladása annak, aki tanulószerzdést kötött, feltéve, hogy az elírt iskolai, szakmai elképzettséggel rendelkezik, megfelel az életkori feltételeknek, továbbá az elírt pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági és egészségügyi követelményeknek. Ha a tanulószerzdés megkötésének elfeltétele a pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelés volt, az iskola - kivéve, ha a vizsga két évnél régebben történt - annak eredménye alapján dönt a felvételrl, átvételrl, továbbhaladásról. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a gyakorlati képzés szervezje együttesen állapítja meg. (4) A pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.

(5) A szakiskolai és a szakközépiskolai szakképzés megszervezhet oly módon is, hogy a csak szakképzési évfolyammal mköd szakiskola, szakközépiskola vagy az arra alapító okiratában felhatalmazott szakiskola, illetve szakközépiskola (a továbbiakban: szakmai vizsgára felkészít iskola) a szakképzési évfolyamán készíti fel - részben vagy egészben - a szakképzési évfolyam követelményeire egy vagy több másik szakiskola, szakközépiskola (a továbbiakban: küld iskola) tanulóit. A szakképzési feladatok közös feladatellátás keretében történ megoldása esetén a küld iskola szakképzési évfolyamainak száma csökkenthet, illetve a küld iskola szakképzési évfolyam nélkül is mködhet. A szakiskola, szakközépiskola tanulója a szakmai vizsgára felkészít iskola szakképzési évfolyamába - az átvételre vonatkozó rendelkezések szerint - ugyanazokkal a feltételekkel léphet át, mintha a tanulmányait a küld iskolában folytatná tovább. Az érintett iskolák alapító okiratában kell rögzíteni, melyek azok a szakképzéssel összefügg feladatok, amelyeket közös feladatellátás keretében oldanak meg. A szakmai vizsgára felkészít iskola és a küld iskola neveltestülete összehangolja az iskolák pedagógiai programjait a tanulmányok szakképzésbe történ beszámítása tekintetében. (6) A szakképzésben való részvételre a szakképzésre vonatkozó jogszabály további feltételeket állapíthat meg. 68. § (1) A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét, illetve externátusi elhelyezését. (2) Az önálló kollégiumba való felvételrl a kollégium igazgatója, a nem önálló kollégiumba való felvételrl pedig a kollégium vezetjének egyetértésével az iskola igazgatója dönt. A kollégiumba felvett tanulók foglalkozásra történ beosztásáról a kollégium igazgatója, illetve vezetje dönt, a kollégiumi neveltestület véleményének kikérésével. A kollégiumi foglalkozások szervezésének szabályait a 3. számú melléklet határozza meg. (3) A gyámhatóság kezdeményezésére a tanulót fel kell venni a kollégiumba. Fel kell venni a kollégiumba azt a nappali rendszer iskolai oktatásban részt vev tanulót, akinek az intézeti elhelyezése nagykorúság miatt sznt meg. (4) A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés a (3) bekezdésben meghatározott esetben a tanulói jogviszony fennállásáig, egyébként egy tanévre szól. A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés iránti kérelem elfogadása, illetve elutasítása nem lehet fegyelmezési eszköz.

A gyermek, tanuló kötelességének teljesítése
69. § (1) A gyermeket, kérelemre - ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja - az óvoda vezetje felmentheti az alól, hogy e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt. (2) Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelez tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. (3) A magántanulót az iskola valamennyi kötelez tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. (4) Az, akit felmentettek a kötelez tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott idben, és a neveltestület által meghatározott módon, ad számot tudásáról. (5) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetleg, akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az t érint kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja. 70. § (1) A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, elmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minsíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minsítését az osztályfnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekrl a tanulót és a kiskorú tanuló szüljét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szüljét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minsítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (2) Az érdemjegyek és osztályzatok - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a következk: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minsítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minsítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minsítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). (3) Az els-harmadik évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor - szöveges minsítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelen teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló ,,felzárkóztatásra szorul" minsítést kap, az iskolának a szül bevonásával értékelni kell a tanuló

teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejldését, haladását akadályozó tényezket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Az iskola pedagógiai programja, az évközi érdemjegyek, a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minsítésére a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltér jelölés, illetleg szöveges értékelés alkalmazását is elírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, köteles a félévi és az év végi minsítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekbl a tanuló teljesítményét, elmenetelét nem kell értékelni, illetve minsíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétl és minsítésétl. Nem mellzhet azonban a tanuló teljesítményének, elmenetelének értékelése és minsítése azokból a tantárgyakból, amelyek követelményeibl állami vizsgát kell, illetve lehet tenni. A szakiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai elkészít és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minsítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minsítését. (4) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a neveltestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérl. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a neveltestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a neveltestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. (5) A tanuló értékelésekor, minsítésekor az (1) és (4) bekezdésben meghatározottakat - az érdemjegy és az osztályzat alkalmazására vonatkozó rendelkezések kivételével - akkor is alkalmazni kell, ha az iskola nem használja az érdemjegy, illetleg az osztályzat megjelölést. (6) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezje értékeli a (2) bekezdésében foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztályzatát - a gyakorlati képzés szervezjének értékelése alapján - a neveltestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérl, szakmai vizsgára bocsátásáról. Ha az iskola köztes vizsgát szervez, a tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezjének értékelése és a köztes vizsga eredménye alapján kell megállapítani. Az (1) és (4) bekezdésben foglaltakat a nem iskolai gyakorlati képzésben részt vev tanuló tekintetében is alkalmazni kell. (7) Az els évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakérti és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakérti véleménye alapján - az igazgató mentesíti az értékelés és minsítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez. (8) Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minsítés alól, az els évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban elkészít évfolyamként végzi és fejezi be. Az elkészít évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Az elkészít évfolyam megszervezhet a déleltti napközis foglalkozások keretében is. Elkészít évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésbb a hetedik életévében megkezdte. (9) Egyéni továbbhaladás esetén - a (7) bekezdésben meghatározott szakérti vélemény alapján - az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböz évfolyamokig, de legkésbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. (10) Az elkészít év - a (7) bekezdésben meghatározott szakérti vélemény alapján - az els félévet követ hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra. 71. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az elírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az els-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni - iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül - az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának els évében. Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés elfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év els félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. (2) Az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába lép tanulót nem kell beíratni.

(3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az elírtnál rövidebb id alatt is teljesítheti. (4) Ha az els-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi - az e törvény 52. §ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott idkeret terhére - lehetvé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt [121. § (1) bekezdés 41. pont] második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. (5) Nem tagadható meg az els-negyedik évfolyamra járó tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvétele, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi. (6) A szült tájékoztatni kell azokról a lehetségekrl, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. E rendelkezések alkalmazásában eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történ elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek. (7) A tanuló részére engedélyezhet az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szül kérésére az iskola igazgatója dönt. A szül kérésére az els-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A szakképzési évfolyam nem ismételhet meg. Nem tekinthet a szakképzési évfolyam megismétlésének a második vagy további szakképzésbe történ bekapcsolódás. (8) Az alapfokú mvészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképz évfolyamba az léphet, aki jogszabályban meghatározottak szerint szervezett - mvészeti alapvizsgát tett. 72. § (1) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a mvészeti alapvizsga és a mvészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítésérl bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A bizonyítványt magyarul, illetve ha az iskolai oktatás - részben vagy egészben - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetleg más idegen nyelven folyik, két nyelven, magyarul és a nemzeti vagy etnikai kisebbségi, illetve az idegen nyelven kell kiállítani. A bizonyítvány-nyomtatvány tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét. (2) Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, illetve bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az oktatásért felels miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnttképzésért felels miniszter jóváhagyott. A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány elállításához, forgalmazásához az oktatásért felels miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnttképzésért felels miniszter engedélye szükséges. Az iskolai nyomtatványok - az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítésérl kiállított bizonyítvány kivételével - az oktatásért felels miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnttképzésért felels miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetk és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt azonban nyomtatott formában is el kell állítani, és meg kell rizni. (3) A kiadott érettségi bizonyítványokról és a szakképesítést tanúsító bizonyítványokról - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - központi nyilvántartást kell vezetni. 73. § Ha a szakiskola, illetleg a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében mvészeti szakmai vizsgára készít fel, a tanuló magasabb évfolyamba lépésérl az általános mveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményei és a szakképzés követelményei tekintetében külön-külön is lehet dönteni és bizonyítványt kiállítani.

Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megsznése
74. § (1) Megsznik az óvodai elhelyezés, ha a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján; b) a szül írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon; c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezet - a szül eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntette, a megsznés tárgyában hozott döntés jogerre emelkedésének napján; d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján; e) a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti. (2) Megsznik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.

(3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermek a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzet. 75. § (1) Megsznik a tanulói jogviszony a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján; b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzésérl szóló bizonyítvány kiállításának napján; c) a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni; d) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követ els vizsgaidszak utolsó napján; e) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követ els vizsgaidszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; f) szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben - az utolsó évfolyam elvégzését követ els szakmai vizsgaidszak utolsó napján, - ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerzdés alapján vesz részt, az els szakmai vizsga utolsó napján, - ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelel szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; g) az alapfokú mvészetoktatási intézményben, ha a szül, illetve a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz mvészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképz évfolyam záróvizsga letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján és az i) pontban megjelölt esetben; h) a tankötelezettség megsznése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján; i) ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szül, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerre emelkedésének napján. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzet. (2) Ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános iskola hatodik évfolyamát, az általános iskola a tanítási év végén kérelem hiányában is kezdeményezi a tanuló átvételét a kötelez felvételt biztosító szakiskolába, amennyiben az iskolában nem folyik felnttoktatás, illetve a tanuló nem kívánja ott folytatni a tanulmányait. (3) Megsznik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelez foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott idnél igazolatlanul többet mulasztott. (4) Megsznik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerre emelkedésének napján. (5) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethet egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki az e törvény 52. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint nappali rendszer iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnttoktatás, illetve a tanuló abban nem kíván részt venni. (6) Ha a többcélú közoktatási intézmény több iskolatípus feladatait is ellátja, a tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogviszony nem szüntethet meg, amíg a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai feladatot ellátó intézményegységben lehetség van. A tankötelezettség megsznése után a tanulói jogviszony megszüntetésére az egységes iskolában a középiskolára, az összetett iskolában, továbbá a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános mveldési központ iskolai feladatot ellátó intézményegységeiben az ellátott feladatoknak megfelel iskolatípusra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (7) A tanuló kollégiumi tagsága megsznik a) az e törvény 68. §-ának (4) bekezdésében meghatározott esetben a tanulói jogviszony megsznésével, egyébként a tanév végén; b) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerre emelkedésével; c) ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató - a szül, tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után - megszünteti, a megsznés tárgyában hozott döntés jogerre emelkedésének napján;

d) ha a tanuló kollégiumi tagságáról írásban, a szül egyetértésével lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon; e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján. (8) A (7) bekezdés b)-c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét. Abban az esetben, ha a tanuló felvételére a gyámhatóság intézkedése alapján került sor, a (7) bekezdés c) pontjában meghatározottak nem, a d) pontjában meghatározottak pedig a gyámhatóság egyetértésével alkalmazhatók. A c) pontban foglaltak a hátrányos helyzet tanulók tekintetében nem alkalmazhatók. (9) Kiskorú tanuló - a tankötelezettség megsznése után is - a szül egyetértésével tehet olyan nyilatkozatot, amelynek következtében megsznik a tanulói jogviszonya vagy a kollégiumi tagsági jogviszonya. (10) Megsznik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megsznik.

A tanuló fegyelmi és kártérítési felelssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelssége
76. § (1) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthet. (2) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetleg megvonása; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; f) kizárás az iskolából. (3) Tanköteles tanulóval szemben a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A (2) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételérl a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. (4) A szakközépiskola és a szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerzdést kötött, be kell vonni az területi gazdasági kamarát. (5) A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. (6) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a neveltestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. (7) A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szüljét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, eladja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szüljét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szült minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szül, illetleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szül vagy a megbízott ismételt, szabályszer értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szül kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. (8) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának - a nevelési-oktatási intézmények eltér megállapodásának hiányában - a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás elbb indult. (9) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. (10) Végrehajtani csak jogers fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg.

(11) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntet- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végzdött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határid a jogers határozat közlésétl számít. 77. § (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelez legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvképtelen vagy korlátozottan cselekvképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelez legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét. (3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezje a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezje felelssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a mködési körén kívül es elháríthatatlan ok idézte el. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (4) Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola tanulója tanulószerzdést kötött, a gyakorlati képzés szervezjének, illetve a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésre és oktatásra vonatkozó külön rendelkezések
78. § (1) Az, aki nappali rendszer iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtl kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglév ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait. (2) Az iskolai tanulmányok attól az évtl kezdden, amelyben a tanuló a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik, b) c) középiskola és szakiskola esetén huszonharmadik életévét betölti, kizárólag felnttoktatás keretében folytatható. A c) pontban meghatározott határid egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola els évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettt. Sajátos nevelési igény tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)-c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott határid után a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szül és a tanuló közösen dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a (2) bekezdésben meghatározott idpontig a nappali rendszer iskolai oktatásban vagy a felnttoktatásban folytatja-e, azzal a megkötéssel, hogy annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti, csak a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatásban vehet részt. (4) A felnttoktatás megszervezhet a) az e célra létesített - e törvény 20. §-a (1) bekezdésének b)-d) és f) pontjában felsorolt - iskolákban, illetve b) a nappali rendszer iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnttoktatási tagozatán, osztályában, csoportjában. (5) A felnttoktatásban a tizenhat-húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhet. (6) A felnttoktatásban a nevelés és oktatás megszervezhet a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelez vagy más sajátos munkarendje szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhet meg az oktatás, akik az 52. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nappali rendszer iskolai oktatásban vehetnek részt. (7) A felnttoktatásban a) az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet,

b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított - az iskola által elírt - napokkal együtt kell számítani, s nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket, c) a nem kötelez tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelez, d) a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait. Ha a tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosulte, a jogszabályban meghatározott szakért szakvéleménye alapján kell dönteni.

A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok
79. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, mködésének megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a mködéséhez szükséges feltételekkel, illetve a feltételeket fokozatosan megteremti. (2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, foglalkozási, illetve pedagógiai programját, továbbá azokat az okiratokat, amelyekbl megállapítható, hogy a mködés megkezdéséhez, a nevel és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve fokozatosan megteremthetk. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be. (3) Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyz, ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyz dönt. Alapfokú mvészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes fjegyz dönt. A jegyz, fjegyz az engedély kiadásával összefügg döntése eltt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakérti véleményt beszerezni. Szakérti véleményt az Országos szakérti névjegyzékben szerepl szakért adhat. Az engedély kiadásával összefügg eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli. (4) A jegyz, illetve a fjegyz az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a) nevelési, illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben, szakmai programja a szakképzésrl szóló törvényben meghatározottaknak; b) nem rendelkezik - az e törvényben foglaltaknak megfelel - a mködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, illetleg a költségvetésbl nem állapítható meg, hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják. (5) A nevelési-oktatási intézmény mködéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelen valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály mködtetésére alapították, és az ehhez szükséges - jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve fokozatosan megteremthetk. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenntartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelésioktatási intézmény mködéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési id). Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is, ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelel gyermek, tanuló befogadására nem, de a várható gyermek-, tanulói létszám befogadására alkalmasak. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található, az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelési-oktatási intézmény zavartalan mködése, az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek, illetve tanulói létszám fogadása, a neveltestületek mködése. (6) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége, illetve székhelye megváltozik, az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie. (7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anélkül, hogy, megváltozna a nevelési-oktatási intézmény mködése, tevékenysége, a jegyz, fjegyz azt vizsgálja, hogy az új nem önkormányzati - fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos mködéshez szükséges feltételeket. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a jegyz, fjegyz jogers határozatával válik érvényessé. Ha a fenntartói jog

átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény mködését, tevékenységét, az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell. (8) Ha a jegyz, fjegyz elutasítja a mködés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását, a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia; ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette, törli a nyilvántartásból. Költségvetési szerv esetén a jegyz, fjegyz megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezet szervet a törlés céljából. 80. § (1) A jegyz, fjegyz a 79. § (3) bekezdésében meghatározott munkarend szerint látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenrzését. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézményt a települési kisebbségi, valamint a területi kisebbségi önkormányzat tartja fenn. (2) A jegyz, fjegyz a hatósági ellenrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a mködéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint mködteti-e. (3) A jegyz, fjegyz a törvényességi ellenrzés körében - megfelel határid biztosításával - felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartó a megadott határidn belül nem intézkedett, a jegyz, fjegyz kezdeményezheti a törvénysért intézkedés, döntés, mulasztás bírósági megállapítását. A pert a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határid lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidn belül nem szünteti meg, a jegyz, fjegyz a mködéshez szükséges engedélyt visszavonja, és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból, illetve költségvetési szerv esetén megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezet szervet a nyilvántartásból való törlés céljából. (4) A törvényességi ellenrzést ellátó jegyz, fjegyz a nevelési-oktatási intézmény mködését felfüggesztheti, ha az ott folyó nevel és oktató munka a közbiztonságot, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. A mködés felfüggesztése eltt - kivéve, ha a késedelem jelents vagy helyrehozhatatlan kárral, illetve veszéllyel járna - megfelel határid biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére, illetve a hiányosságok pótlására. A jegyz, fjegyz elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A jegyz, fjegyz a határozat jogerre emelkedését követ tizenöt napon belül - kivéve, ha annak oka megsznt - köteles a (3) bekezdés szerint a pert megindítani, s az ott szabályozottak szerint eljárni. (5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van, a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyztl, fjegyztl. A jegyznek, fjegyznek a telephelyen mköd tagintézmény tekintetében le kell folytatnia a 79. §-ban meghatározott eljárást, és gyakorolja az ott, valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történ törlésrl megkeresésére - a székhely szerint illetékes jegyz, fjegyz intézkedik. (6) A jegyz, fjegyz - a jogers államigazgatási határozat megküldésével - intézkedik a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére, ha a fenntartó a (3)-(4) bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést, a kifogásolt tevékenységet nem szüntette meg, és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását. 81. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is mködhet, és ennek megfelelen a gyermekek vagy a tanulók felvételének elfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, a nevelési, illetve pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelel filozófiai, etikai, kulturális ismereteket, és korlátozhatja, kizárhatja az e törvény 19. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott jog gyakorlását, a házirendben a gyermekekre, a tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg; b) és az iskola tananyagában a hitoktatás tantárgy szerepel, a hitoktatónak, illetve a hittantanárnak egyházi felsoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, illetve a hitélettel kapcsolatos felsfokú (pl. lelkész, teológus) képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie; c) nem kell alkalmazni az angol nyelv felkészülésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket [11. § (1) bekezdés b) pont], az iskolaalapításnál és -fenntartásnál a középtávú beiskolázási tervre [28. § (2) bekezdés] vonatkozó rendelkezéseket, a nyelvi elkészít évfolyam indítására vonatkozó rendelkezések közül a 28. § (7) bekezdését és 29. § (3) bekezdését, a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a 46. §-t, a 65. § (2) bekezdésének els, valamint harmadik-hatodik mondatát, a 66. § (2) bekezdését, valamint a 68. § (3) bekezdését, továbbá a (4) bekezdésének els mondatát; a gyermekek napközbeni felügyeletének ellátására vonatkozó rendelkezéseket [24. § (4) bekezdés és 53. § (3)-(4) bekezdés]; a vezeti kiválasztásra vonatkozó rendelkezések közül a 18. § (8) bekezdését; az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó 3. számú mellékletet, a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével;

d) az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, illetleg a kollégiumi tagsági viszony fenntartása - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köthet, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan - írásbeli megállapodásban - e törvény 74-75. §-ától el lehet térni; e) a nevelési-oktatási intézmény - a fenntartó és a feladat ellátásáért felels helyi önkormányzat között létrejött írásbeli megállapodás (a továbbiakban: közoktatási megállapodás) keretei között - részt vehet az e törvényben meghatározott önkormányzati feladatok megvalósításában. A közoktatási megállapodás keretében a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, és a megállapodás keretei között nem lehet alkalmazni a d) pontban foglaltakat. Az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására a fvárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzattal lehet közoktatási megállapodást kötni. (2) Ha az (1) bekezdés e) pontja alapján kötött közoktatási megállapodás alapján az önkormányzati feladatellátásban olyan nevelési-oktatási intézmény mködik közre, amelyik vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett, a megállapodás megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot a feladatellátási kötelezettsége alól azon gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, illetve világnézetileg elkötelezett iskolába járatni gyermeküket. Ezekre a szülkre, gyermekekre, illetve tanulókra a közoktatási megállapodás miatt aránytalan teher nem hárulhat. (3) A közoktatási megállapodás tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal a megkötéssel, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a nevelési és oktatási feladatokat; b) a gyermekek, tanulók számát; c) az óvodai nevelési feladatokban, illetve a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai neveléssel és oktatással összefügg feladatokban való részvételt, s ezzel összefüggésben a fenntartói irányítás egyes jogosítványai gyakorlásának a megbízóra történ esetleges átruházását; d) azt az idszakot, amelyre a szerzdést kötötték; e) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehet forrásokat, valamint az ehhez nyújtott kiegészít támogatás összegét, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülk részére ingyenessé válnak, illetleg amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe. (4) A kiegészít támogatás összegét oly módon kell meghatározni, hogy az lehetvé tegye az átvállalt feladatoknak - a megállapodásban meghatározott gyermek, illetve tanulólétszám keretein belül - e törvény 114-115. §-ában és 117. §-ában meghatározottak szerinti ingyenes, illetve térítési díj ellenében való ellátását. (5) A közoktatási megállapodásban kikötött idszaknak biztosítania kell, hogy az érdekelt gyermekek az óvodát, illetleg a tanulók az iskolai tanulmányaikat a megállapodás alapján be tudják fejezni. (6) A közoktatási megállapodásra egyebekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) A közoktatási megállapodást a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (8) Az oktatásért felels miniszter is köthet közoktatási megállapodást akkor, ha a közoktatási intézmény térségi vagy országos feladatot lát el, feltéve, hogy a közoktatási intézmény fenntartója - az (1) bekezdés e) pontja szerint sikertelenül kezdeményezte a közoktatási megállapodás megkötését. (9) Szakközépiskola vagy szakiskola esetén az oktatásért felels miniszter a szakképesítésért felels miniszterrel egyetértésben köthet közoktatási megállapodást. (10) A miniszter az országos kisebbségi önkormányzattal is köthet közoktatási megállapodást. Az oktatásért felels miniszter köteles közoktatási megállapodást kötni az országos kisebbségi önkormányzattal, ha nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó iskolai, kollégiumi feladatok ellátása az önkormányzati feladatellátás keretében nem megoldott, és az iskola, kollégium országos feladatot lát el. A helyi önkormányzat, amennyiben a tulajdonában, fenntartásában lév közoktatási intézmény tulajdoni, fenntartói jogát az országos kisebbségi önkormányzatnak átengedi, köteles a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint közoktatási megállapodást kötni. (11) Ha az egyházi jogi személy a Kormánnyal a közoktatási feladatok ellátására is kiterjed megállapodást kötött - a (13) bekezdésben meghatározott intézményátadás kivételével -, a fenntartásában mköd nevelési-oktatási intézmény tekintetében - a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fvárosi kerületi önkormányzat részére megküldött - egyoldalú nyilatkozatával vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közremködést. A Magyar Katolikus Egyház az egyoldalú nyilatkozat megtételére a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján jogosult. A nyilatkozatnak a (3) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia, elkészítésénél az (5) bekezdésben, teljesítésénél a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A települési önkormányzat a nyilatkozatot három munkanapon belül megküldi a fvárosi, megyei önkormányzat részére. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirl szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeirl szóló törvény) 6. §-

ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiegészít támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni, a nyilatkozat megküldését követen induló tanítási évtl kezdden. (12) Az oktatásért felels miniszter - kivéve, ha a nevelési-oktatási intézmény a (13) bekezdés hatálya alá tartozik - köteles közoktatási megállapodást kötni az egyházi jogi személlyel, ha az általa fenntartott iskola, kollégium országos feladatot lát el. Az oktatásért felels miniszter a (11) bekezdésben meghatározott megállapodás alapján - az egyházi jogi személy kérésére - közoktatási megállapodást köt a pedagógiai-szakmai szolgáltatás, illetve a pedagógiai szakszolgálat ellátására. Az oktatásért felels miniszter pedagógiai-szakmai szolgáltatásra, illetve pedagógiai szakszolgálat ellátására akkor köteles közoktatási megállapodást kötni, ha e feladatok ellátásához a költségvetésrl szóló törvény nem biztosít normatív hozzájárulást. (13) Ha az ingatlan nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérl szóló törvény hatálya alá, és a helyi önkormányzat a fenntartásában lév, az ingatlanban mköd nevelési-oktatási intézményét az egyházi jogi személy fenntartásába adja, köteles az átvev egyházi jogi személy megkeresésére közoktatási megállapodást kötni. Az átvételhez és a közoktatási megállapodás megkötéséhez csatolni kell - ha nem az kezdeményezi - a (11) bekezdésben felsorolt megállapodást köt egyházi jogi személynél a megállapodást aláíró, egyéb esetben az egyházi jogi személy önálló szervezete (szerzetesi szervezet stb.) bírósági nyilvántartásba vételekor nyilatkozattételre jogosult szervének (a továbbiakban együtt: nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv) egyetért nyilatkozatát. A közoktatási megállapodás alapján az egyházi jogi személy jogosulttá válik a kiegészít támogatásra a közoktatási megállapodás aláírását követ tanítási évtl kezdden. A kiegészít támogatást a központi költségvetés terhére kell kifizetni és az e törvény 118. § (9) bekezdése szerint az átadó helyi önkormányzattal elszámolni. (14) A (13) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyházi jogi személy az átvett épületben mköd nevelési-oktatási intézményt újraalapítja. E rendelkezés alkalmazásában a nevelési-oktatási intézményt akkor alapítják újra, ha a megszüntetés és a megalapítás között kevesebb, mint négy hónap telt el, és a megszüntetett, illetve megalapított nevelési-oktatási intézmény neveltestülete, illetve a felvett gyermekek, tanulók több, mint ötven százaléka azonos. (15) Ha az oktatásért felels miniszter köt közoktatási megállapodást, annak egy példányát megküldi a nevelésioktatási intézmény székhelye szerint illetékes fvárosi, megyei önkormányzat részére. 82. § (1) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét vagy a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményt nem a helyi önkormányzat vagy nem állami szerv tartja fenn, tevékenységére alkalmazni kell a 80. § (1)-(3) bekezdését és (5) bekezdésének második mondatát, a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában, valamint (7)-(8) és (10) bekezdésében foglaltakat. A pedagógiai szakszolgálatokért, illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokért fizetési kötelezettség köthet ki. Az e bekezdésben meghatározott hatásköröket - a közoktatási megállapodás megkötésének kivételével - a fjegyz gyakorolja. (2) A korai fejlesztés és gondozás és a fejleszt felkészítés feladatainak az ellátásához be kell szerezni az e törvény 79. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedélyt. Az engedély kiadására a fjegyz az illetékes. Az engedély kiadásával összefügg eljárásban alkalmazni kell az e törvény 79. §-a (1)-(2) bekezdésében, (4) bekezdésének b) pontjában és (6)-(7) bekezdésében foglaltakat. Vizsgálni kell továbbá, hogy a tevékenység folytatásához - külön jogszabályban elírt - helyiségek feletti rendelkezés joga legalább három évre biztosított-e. A feltételek meglétét a székhelyen és a telephelyen is vizsgálni kell. A feladatellátásban közremköd intézmény tekintetében az e törvény 80. §-ának (5)-(6) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell. (3) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményének mködéséhez nincs szükség a (2) bekezdés szerinti engedélyre, és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény esetén az elírt feltételek meglétét a nyilvántartásba vételt megelz eljárásban kell vizsgálni, a feladatellátásban közremköd intézmény tekintetében alkalmazni kell az e törvény 80. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakat. (4) A 81. § (8)-(10) bekezdésében és az e §-ban meghatározott közoktatási megállapodás megkötéséhez be kell szerezni az államháztartásért felels miniszter egyetértését. (5) Az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények tekintetében a székhely szerint illetékes fjegyz ellátja az e törvény 80. §-ában, valamint az (1) bekezdésben meghatározott jogköröket. (6) Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó az oktatásért felels miniszterrel kötött közoktatási megállapodás vagy egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészít hozzájárulásra válik jogosulttá, a fenntartásában mköd óvoda, általános iskola részt vesz a kötelez felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fvárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található. A fenntartó a feladatellátásért felels helyi önkormányzattal közösen meghatározza azt a gyermek, illetve tanulói létszámot, amelynek felvételét nem tagadhatja meg az óvoda, az általános iskola. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában - az adott feladatellátási helyre - meghatározott felvehet maximális gyermek, tanulói létszám huszonöt százaléka. A kötelez

felvételt biztosító óvoda, általános iskola feladatainak ellátása keretében a felvételi kérelmek teljesítésénél elnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzet gyermekeket, tanulókat. (7) A (6) bekezdésben megállapított kötelezettség nem érinti az e törvény 65. §-ának (2) bekezdése, illetve 66. §ának (2) bekezdése alapján kötelez felvételt biztosító óvoda, iskola kötelezettségeit. (8) Ha a nevelési-oktatási intézmény nemzeti etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban vesz részt, a (6) bekezdésben meghatározottak nem érintik a nemzeti etnikai kisebbségi nevelést és oktatást, illetve a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos elnyben részesítési kötelezettséget. Az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézmények tekintetében a (6) bekezdésben megállapított kötelezettség csak akkor érvényesíthet, ha az nem ütközik az e törvény 81. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultsággal. (9) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal kezdeményezheti a kiegészít hozzájárulás folyósításának felfüggesztését az oktatásért felels miniszternél, ha a nevelési-oktatási intézmény a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézmény a kötelezettségének megfelel számú jelentkez hiányában nem tudott eleget tenni. (10) A felsoktatási intézmények óvodái, általános iskolái - a (6) bekezdésben meghatározottak szerint - részt vesznek a kötelez felvételi feladatok ellátásában.

Eljárási szabályok
83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülvel. (2) A tanuló, a szül, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstl, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minsítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minsítése ellen is, ha a minsítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minsítéssel összefügg eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. (3) Az eljárást megindító kérelem, ha a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem; b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. (4) A fenntartó képviselje jár el, és hoz másodfokú döntést a) a törvényességi kérelem; továbbá b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében. (5) A fenntartó képviselje a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. (6) A felülbírálati kérelmet - a (4) bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével - az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem mködik, a neveltestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság a) a felülbírálati kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. (7) A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határid számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A tanuló, a szül a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá - a 76. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 76. § (5) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével - a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstl számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással. (9) A nevelési-oktatási intézmény döntése jogers, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerssé. A közlésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogers döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát

kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja. (10) A közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet - a diákönkormányzat, a neveltestület, az iskolaszék, szüli szervezet (közösség) javaslatára - tizenöt napon belül, a helyi önkormányzat képvisel-testülete (közgylése) legkésbb a tizenötödik napot követ els ülésen érdemi választ köteles adni. 84. § (1) Ha a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, az általános mveldési központ pedagógiai-mveldési programját vagy a közoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzatát nem hagyja jóvá, a neveltestület, szakalkalmazotti értekezlet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a döntés felülvizsgálatát a közléstl számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a bíróságtól. (2) Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szüli szervezet (közösség) jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az (1) bekezdésben foglaltak szerint a bírósághoz lehet fordulni. (3) Ha az (1)-(2) bekezdés szerinti döntést a fenntartó önkormányzat képviseltestülete (közgylése) hozta, a közigazgatási hivatalnál törvényességi ellenrzést lehet kezdeményezni. (4) A 83. § (8) bekezdésében és az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bírósági ügyekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. (5) A független vizsgabizottság, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga, a mvészeti alapvizsga, illetleg a mvészeti záróvizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szül, illetve a tanuló a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz - a döntést követ három munkanapon belül - jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal három munkanapon belül bírálja el. Eljárására e törvény 83. §-ának (5) és (7)-(9) bekezdését, valamint a 84. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határid elmulasztása jogveszt, igazolásnak helye nincs. (6) Az, aki nevelési-oktatási intézményben a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határid - a határid lejárta eltt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal - harminc nappal meghosszabbítható. A határid elmulasztása jogveszt, igazolásnak nincs helye. A határid számítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a neveltestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel - a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére - az Országos szakérti névjegyzékben szerepl szakértk közül. A bizottság maga határozza meg mködésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszer szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. (7) A fenntartói irányítás, illetleg az intézményi hatáskörben hozott, az egyenl bánásmód követelményét sért, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határid nélkül hivatkozhat. (8) A semmisség megállapítását a 83. § (4) és (8) bekezdésében szabályozott eljárás keretében, illetve, ha a döntés megtámadására a (4) bekezdés alapján nincs lehetség - a (10) bekezdésben meghatározott kivétellel - a bíróságtól lehet kérni. A bírósági eljárás megindítása eltt az eljárás megindítására jogosultnak a döntéshozónál elzetes egyeztet eljárást kell kezdeményeznie. (9) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határid nélkül kezdeményezhet, feltéve, hogy a (8) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshozóval folytatott elzetes egyeztet eljárás nem vezetett eredményre. (10) Ha a döntést helyi önkormányzat, illetve szervei hozták, a közigazgatási hivatal a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a törvényességi ellenrzési jogkörében állapíthatja meg a semmisség fennállását. Ha a közigazgatási hivatal eljárása nem vezetett eredményre, a döntést a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján megtámadhatja a bíróság eltt. A közigazgatási hivatal kérheti a bíróságtól a semmisség megállapítását és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását. (11) A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok. (12) Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát elzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen

megtámadott döntés a meghozatalának idpontjától kezdd hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fzdik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. Az érvénytelenség megállapítását a (8) és (10) bekezdésben meghatározottak szerint lehet kezdeményezni. A három hónapos határid a döntésnek az érdekelt részére történ közlésének napján kezddik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követ tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határid jogveszt, igazolásnak helye nincs. (13) A semmisség vagy az érvénytelenség (a továbbiakban: jogsértés) megállapítása a jóhiszemen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti. (14) Semmisség vagy érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság a) elrendelheti aa) a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértt a további jogsértéstl, ab) hogy a jogsért nyilatkozattal vagy más megfelel módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelel nyilvánosságot biztosítson, ac) a jogsért költségén a jogsértés eltti állapot helyreállítását, a jogsért állapot megszüntetését, a jogsértéssel elállott dolog megsemmisítését, illetleg jogsért mivoltától megfosztását, ad) a jogsértés alapján keletkez, egy költségvetési évre számított megtakarításnak a Közoktatási Fejlesztési Célelirányzatba történ befizetését, b) kötelezi a fenntartót, hogy állapítsa meg, illetve oly módon határozza meg az iskola felvételi körzethatárát, hogy az megfeleljen e törvény 66. §-ának (1)-(2) bekezdésében, illetve 90. §-ában foglaltaknak, c) meghatározott idre vagy feltételek teljesítéséig megtilthatja adott nevelési-oktatási intézmény vagy annak tagintézménye tekintetében az új óvodai nevelési jogviszony, tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági jogviszony létesítését, feltéve, hogy a településen másik intézményben megoldható az érintett gyermekek, tanulók felvétele. (15) A jogsért döntés érvényessé nyilvánítható, ha a semmisség, illetve az érvénytelenség oka megszüntethet.

VI. FEJEZET A KÖZOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A közoktatás közfeladatai, a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége
85. § (1) A helyi önkormányzatok az e törvényben meghatározottak szerint látják el a közoktatással kapcsolatos feladataikat. (2) A közoktatás feladatainak megoldásában az állam intézmény alapításával és fenntartásával, illetve nem állami vagy nem helyi önkormányzati alapítású intézmény fenntartójával kötött megállapodással közvetlenül is részt vesz. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott közoktatási feladatok teljesítésében - nevelési-oktatási intézmény, illetve pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény létesítésével és fenntartásával - jogi személyek és természetes személyek is részt vehetnek. (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-elkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózatmködtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fvárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelez feladatait milyen módon látja el, illetleg milyen nem kötelez feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer mködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefügg elképzeléseket. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlségét szolgáló intézkedéseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érint kérdésekben - a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen mköd közoktatási intézmények vezetinek, továbbá a szüli és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szint szakszervezetek, - ha nem mködik települési kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását

legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. (5) Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésrl vagy az általános iskolai nevelésrl és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az e törvényben meghatározott kötelezettségének. Az önkormányzati intézkedési tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelési-oktatási intézmény látja el az illetékességi területén élk tekintetében a kötelez felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelez felvételt biztosító iskola feladatait. (6) Az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fvárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fvárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ha az önkormányzati intézkedési terv, illetve annak módosítása a szakvéleményben foglaltak szerint nem áll összhangban a fvárosi, megyei fejlesztési tervvel, elfogadásakor a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minsített többségre van szükség. (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer mködésének minségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minségirányítási program). Az önkormányzati minségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érint más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaergazdálkodás, közmveldés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenrzések rendjét. Az intézményi minségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minségirányítási programmal. 86. § (1) A községi, a városi, a fvárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésrl, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésérl és az általános iskolai nevelésérl és oktatásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igény gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetk, oktathatók. (3) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (4) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fvárosi önkormányzat köteles gondoskodni a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról, b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról, c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, d) a felnttoktatásról, e) az alapfokú mvészetoktatásról, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésrl abban az esetben, ha a községi, városi, fvárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, fváros területén nem megoldott. (4) Ha a fvárosi önkormányzat és fvárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fvárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni: a) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásáról; b) az alapfokú mvészetoktatásról; c) az általános iskolai felnttoktatásról; d) a nevelési tanácsadásról, logopédiai szolgáltatásról és gyógytestnevelésrl. (5) Felnttoktatásban - a nappali oktatás munkarendje kivételével - a helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettsége nem terjed ki a szakképzés megszervezésére. (6) Ha az ugyanazon nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetvé, hogy egy településen belül a kisebbségi oktatást megszervezzék, az érintett országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a fvárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - megszervezi az általános mveltséget megalapozó szakasz követelményeihez kapcsolódóan az anyanyelv és népismeret követelményeinek oktatását (a továbbiakban: kiegészít kisebbségi oktatás). A kiegészít kisebbségi oktatás megszervezhet egy adott iskola tagozataként, külön nyelvoktató kisebbségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával.

87. § (1) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fvárosi önkormányzat köteles gondoskodni a) az általános iskolát követen azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefügg tájékoztató tevékenységrl, c) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról, d) a gyermekgyógyüdülkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról, e) azoknak a sajátos nevelési igény gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, f) a fejleszt felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekrl, g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezésérl, a tanulási képességet vizsgáló szakérti és rehabilitációs tevékenységrl, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról, h) az e)-f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat mködtetésérl. (2) Ha a fvárosi önkormányzat és a fvárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fvárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásáról az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében. (3) A fvárosi önkormányzat köteles gondoskodni a fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakérti és rehabilitációs tevékenység ellátásáról. Az országos szakérti és rehabilitációs feladatokat jogszabály határozza meg. (4) A fvárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógusok és más speciális végzettség szakemberek fvárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének mködtetésérl. 88. § (1) A fvárosi önkormányzat a fvárosi kerületi önkormányzatok, a megyei önkormányzat a megye területén mköd helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közremködésével - a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés elkészítését szolgáló - feladatellátási, intézményhálózatmködtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: fejlesztési terv) készít. A fejlesztési terv készítésénél a fvárosi, megyei statisztikai hivatal, állami foglalkoztatási szerv (a továbbiakban együtt: közremködk), a területi gazdasági kamara, a fvárosi, megyei szüli és diákszervezet, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a fvárosi, megyei szint pedagógus szakszervezet véleményét ki kell kérni. A fejlesztési tervet a megyei önkormányzat és a megyei jogú város saját területére elkészíti, majd az egyeztet bizottságban együttesen hagyja jóvá. A megyei fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg az e törvény 86-87. §-ában meghatározott kötelez megyei önkormányzati feladatok ellátására, ennek keretei között a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó terv. A megyei fejlesztési tervnek az oktatási feladatok ellátása tekintetében tartalmaznia kell az önkormányzatok együttmködésének alapelveit, az oktatási intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit. A fejlesztési terv elkészítéséhez véleményt nyilváníthat, és az elkészítésében közremködhet az érdekelt települési, területi kisebbségi önkormányzat. A fejlesztési terv elkészítéséhez be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A fvárosi önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat megkeresésére a közremködk kötelesek a fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatokat szolgáltatni. A fvárosi fejlesztési tervet a fvárosi önkormányzat, a megyei fejlesztési tervet a megyei önkormányzat ajánlás formájában, határozattal adja ki. E bekezdés alkalmazásában szüli és diákszervezet, pedagógus szakmai szervezet az a szervezet, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a fvárosi, megyei önkormányzatnál bejelentkezett. (2) A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a fváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet. A fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefügg feladatellátási kötelezettségüknek, továbbá az egyes településen állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkez gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe az e törvényben meghatározott közoktatás-szolgáltatásokat, különös tekintettel a kötelez felvételt biztosító óvodát, iskolát és a pedagógiai szakszolgálatokat. A beiskolázási tervben kell meghatározni - a tanulói létszám várható alakulására tekintettel - az egyes iskolatípusok összes befogadó képességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetleg a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való faladatát. A nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési terv elkészítésénél és módosításánál figyelembe kell venni, ha közoktatási megállapodás keretében közremködik a helyi önkormányzati kötelez feladat ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó nyilatkozatát a települési

önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felels miniszterrel közoktatási megállapodást kötött. Közoktatási megállapodás, illetve nyilatkozat hiányában a nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési tervben nem lehet feltüntetni. (3) A fejlesztési terv legalább hatéves idszakra készül. A fejlesztési tervet legalább négyévenként át kell tekinteni, továbbá akkor is, ha azt az érintett helyi önkormányzatok vagy a helyi kisebbségi, illetve országos kisebbségi önkormányzatok, illetve az összes érdekeltek legalább öt százaléka kéri. (4) Az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el. Amennyiben az e törvényben meghatározott feladatokat az önkormányzatok társulás útján látják el, a társulási szerzdésben meg kell állapodniuk a költségek viselésérl és megosztásáról is. (5) A helyi önkormányzat új közoktatási intézményt akkor létesíthet, a meglév intézmény feladatát akkor bvítheti, ha a mködés megkezdéséhez, illetve az új feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, illetve megteremthet. A döntéshez be kell szerezni a fvárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. (6) A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását - részben vagy egészben akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységrl, szolgáltatásról továbbra is megfelel színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fvárosi, megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. A helyi önkormányzat az Országos szakérti névjegyzékben szerepl szakért véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A szakértnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás megfelel színvonalon történ további ellátását. A szakért véleményét a fvárosi, megyei önkormányzat részére - a szakvélemény megkérésével egyidejleg - meg kell küldeni. A független szakértre - a helyi önkormányzat megkeresésére - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal tesz javaslatot. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a helyi önkormányzat a feladatellátásához rendelkezésre bocsátott vagyont, illetve a vagyon feletti rendelkezés jogát vonja meg a közoktatási intézménytl. (7) A helyi önkormányzat a tulajdonában lév nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szervezd vagy más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást továbbra is megfelel színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fvárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. (8) Ha a helyi önkormányzat a fvárosi, megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményében foglaltakkal ellentétesen közoktatási intézményét meg kívánja szüntetni, illetve a nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát nem állami szerv vagy nem helyi önkormányzati fenntartó részére részben vagy egészben át kívánja engedni, a döntéshez a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minsített többségre van szükség. Az ily módon hozott döntésnél is figyelembe kell venni a (6)-(7) bekezdésben foglaltakat. (9) Ha községi, városi, fvárosi kerületi önkormányzat a tulajdonában lév közoktatási intézménnyel a 86. § (3) bekezdésében felsorolt feladat ellátását nem vállalja, értesíti a fvárosi, megyei önkormányzatot a feladat átadásáról, amely a (6) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével, a 102. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás megtartásával dönt arról, hogy szükséges-e az átvett feladathoz a feladatot ellátó intézmény további mködtetése. A fvárosi, megyei önkormányzat kérésére a feladatot átadó önkormányzat az átadott feladat ellátását szolgáló intézmény vagyonát köteles használatra átengedni a fvárosi, megyei önkormányzatnak vagy a vagyonkezeli jog gyakorlójának kijelölni (a továbbiakban a használati jog és a vagyonkezeli jog együtt: használati jog). Az átadás ingyenesen történik. A feladat és a használat átadásának idpontja - a felek eltér megállapodásának hiányában nevelési-oktatási feladat és intézmény esetén a bejelentést követ év július 1-je, más közoktatási feladat és intézmény esetén pedig a bejelentést követ év január 1-je. Ha a feladatot többcélú intézmény keretében látja el a községi, városi, fvárosi kerületi önkormányzat, és a feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon nem osztható meg, a fvárosi, megyei önkormányzat kérésére az intézmény teljes vagyonát - az intézmény által ellátott feladatokkal együtt - használatra át kell engedni. Az e bekezdésben szabályozott használatba adás ideje tíz évnél nem lehet rövidebb. A használatba adásra egyebekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. (10) Ha a fvárosi, megyei önkormányzat a (9) bekezdésben meghatározottak szerint nem kéri a használati jog átengedését, az intézmény vagyona csak akkor idegeníthet el, ha a tulajdonos helyi önkormányzat a 86. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak intézményfenntartóként tesz eleget. Az intézmény elidegenítésekor

elvásárlási jog illeti meg azt, aki az intézményi vagyont továbbra is közoktatási feladat ellátására használja fel. Az így megvásárolt ingatlanra tíz évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. (11) A fvárosi, megyei fenntartású közoktatási intézmény megszüntetéséhez, tulajdoni vagy fenntartói jogának nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben történ átengedéséhez a közgylés (8) bekezdésében meghatározottak szerint hozott döntésére van szükség abban az esetben, ha a döntés nincs összhangban a fejlesztési tervben foglaltakkal. Ebben a kérdésben - megyei fenntartású közoktatási intézmény esetén - az egyeztet bizottság véleményét kell beszerezni. (12) Ha az óvodában, iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás folyik, a (6)-(7) és (9) bekezdésben meghatározott döntéshez a helyi önkormányzatnak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes - fenntartótól függen települési, vagy területi - kisebbségi önkormányzat egyetértését és az országos kisebbségi önkormányzat véleményét. (13) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással sznik meg, a megsznés nem érinti a gyermek óvodai elhelyezését, tanulói jogviszonyát, kollégiumi tagsági viszonyát. Abban az esetben, ha a szül nem akarja a jogutód nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermekét, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül sznik meg, a helyi önkormányzat a (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megjelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amelybe a szül - a nevelési-oktatási intézmény megsznése eltt - kérheti gyermeke átvételét. A megjelölt nevelési-oktatási intézmény vezetje a gyermek, tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. 89. § A közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a fvárosi, megyei önkormányzat a fváros, megye területén mköd önkormányzatokkal együttmködési megállapodás megkötését kezdeményezi a közoktatással összefügg - körzeti jelleg - szolgáltatások megszervezésére, így különösen a) a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok (iskolahálózat kialakítása, a kilencedik, tizedik évfolyamon folyó oktatás biztosítása, beiratkozás, áthelyezés, a pedagógiai szakszolgálatok mködtetése) ellátására; b) a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók, továbbá a sajátos nevelési igény gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának megoldására; c) a fejleszt felkészítéshez szükséges feltételek megteremtésére, az utazó gyógypedagógusi, logopédusi, konduktori hálózat mködtetésére; d) az iskolaváltás biztosítása különbözeti vizsga, illetleg évfolyamismétlés nélkül azoknak, akiknek az állandó lakóhelyén nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei a tankötelezettség végéig; e) a középiskolai és a szakiskolai felvételi ügyekkel kapcsolatos kérdések rendezésére, sajátos feladatok megoldására; f) a körzeti szolgáltatást ellátó intézmény (sajátos nevelési igény gyermekeket, tanulókat fogadó iskola és diákotthon, kollégium, logopédiai intézet stb.) mködési (felvételi) körzetének megállapítására, fenntartásához, mködtetéséhez szükséges hozzájárulás megállapítására.

A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése
89/A. § (1) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának megalakulása (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) esetén az e törvény 85-89. §-ában foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ha a többcélú kistérségi társulás az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátásáról gondoskodik, a megyei önkormányzatnak e feladatok tekintetében megsznik a feladatellátási kötelezettsége a többcélú kistérségi társulásban közoktatási feladatot ellátó települési önkormányzatok illetékességi területén (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás területe), és az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a többcélú kistérségi társulás válik jogosulttá (a továbbiakban: átvett kistérségi feladat). A többcélú kistérségi társulás a megyei önkormányzat e törvény 86. §-ának (4)-(5) bekezdésében és 87. §-ában meghatározott feladatait is elláthatja. A többcélú kistérségi társulás az ellátott feladatai tekintetében az e törvény 81. §-ában meghatározottak szerint közoktatási megállapodást is köthet. (3) A megyei önkormányzat az átvett kistérségi feladat ellátásához szükséges, a többcélú kistérségi társulásban részt vev községi, városi önkormányzatok által e törvény 88. §-ának (9) bekezdése alapján részére használatra átengedett intézményi vagyon használati jogát köteles a többcélú kistérségi társulás részére átadni. Ha a megyei önkormányzat a tulajdonában lév közoktatási intézménnyel az átvett kistérségi feladatot nem kívánja a többcélú kistérségi társulás területén ellátni, értesíti a többcélú kistérségi társulást, amelynek kezdeményezésére az átvett kistérségi feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon használati jogát köteles a kistérségi társulás részére átengedni. A feladat átadására, illetve az intézményi vagyon használatra történ átengedésére e törvény 88. §-ának (9), valamint 102. § (9) és (11)-(12) bekezdésében meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatba adás a többcélú kistérségi társulás fennállásáig szól.

(4) A többcélú kistérségi társulási megállapodást, illetve annak módosítását a társulási tanács elnöke megküldi az érintett megyei önkormányzatnak és szükség szerint kezdeményezi az átvett feladatokkal kapcsolatos megállapodás megkötését. A megyei önkormányzat a következ ülésén, de legkésbb hatvan napon belül köteles a kezdeményezésrl dönteni. (5) A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra - az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése szerint önálló intézkedési tervet készít. (6) Ha a többcélú kistérségi társulás megsznik az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga - az e törvény 102. §-ának (9)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint a) a megyei önkormányzatra száll azoknak a községi, városi önkormányzatok tekintetében, amelyek e törvény 1993. szeptember 1-jei hatálybalépésekor (a továbbiakban: 1993. évi hatálybalépés) az adott feladatot nem látták el, b) arra a községi, városi önkormányzatra száll, amelyik az adott feladatot e törvény 1993. évi hatálybalépésekor ellátta. (7) Ha a községi, városi önkormányzat kilép a többcélú kistérségi társulásból az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga - az e törvény 102. §-ának (9) bekezdésben meghatározottak szerint a) a megyei önkormányzatra száll, amennyiben a kilép községi, városi önkormányzat e törvény 1993. évi hatálybalépésekor az adott feladatot nem látta el, b) a kilép községi, városi önkormányzatra száll, amennyiben az adott feladatot e törvény 1993. évi hatálybalépésekor ellátta. (8) A (6) bekezdés b) pontjában és a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a megyei önkormányzat a feladat átvételétl számított öt éven át az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében meghatározott feladatátvételt visszautasíthatja. (9) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefügg döntései elkészítésére közoktatási társulási bizottságot hoz létre. (10) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás - az érintett községi, városi önkormányzat kezdeményezésére - a közoktatással összefügg tevékenységét olyan település tekintetében is elláthatja, amely nem tagja a társulásnak, ennek keretei között megállapodhat különösen az intézményfenntartói jog átvételében, valamint tagintézményt mködtethet olyan településen is, amely nem tartozik a többcélú kistérségi társuláshoz. (11) A (10) bekezdésben meghatározott kérdésekben a társulási tanács határoz. (12) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy az e törvény 89/A. §-ának (5) bekezdése alapján készített intézkedési terv tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlségét szolgáló intézkedéseket. A pályázatok elbírálásánál - az elírt feltételek megléte esetén - elnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzet települések jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzet gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot. Az esélyegyenlséget szolgáló intézkedések meghatározását az oktatásért felels miniszter útmutató kiadásával segíti. E rendelkezéseket a többcélú kistérségi társulás tekintetében is alkalmazni kell.

A szakképzés feladatainak regionális megszervezése
89/B. § (1) A külön törvény alapján létrehozott regionális fejlesztési és képzési bizottság közremködik a munkaer-piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában, e körben különösen: a) kidolgozza - a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként - az iskolai rendszer szakképzés fejlesztésének irányát, b) közremködik az iskolai rendszer szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, c) meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban, d) részt vesz az iskolai rendszer szakképzés fejlesztésével összefügg pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában, e) részt vesz a pályakövetési rendszer mködtetésében, f) a régióban mköd helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés-szervezési társulás megalakulását. (2) Szakképzés-szervezési társulás az e törvényben meghatározott szakképzéssel összefügg önkormányzati feladatok végrehajtására hozható létre. A szakképzés-szervezési társulásba beléphet minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt vev iskolát tart fenn. A szakképzés-szervezési társulásba

történ belépés feltétele, hogy az érintett elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket. (3) A szakképzés-szervezési társulás jogi személy. A szakképzés-szervezési társulás - a szakképzés körében közoktatási megállapodást vagy más megállapodást köthet. (4) A szakképzés-szervezési társulás a) létesíthet és fenntarthat szakiskolát, szakközépiskolát és kollégiumot, b) részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében, c) mködtetheti - a szakképzés terén - a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét és az utazó szakember hálózat rendszerét. (5) A szakképzés-szervezési társulás a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelen a) - a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel - meghatározza a társulás által, illetve a társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát, b) a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál. (6) A szakképzés-szervezési társulás mködésére az e törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmködésérl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) A szakképzés-szervezési társulás által ellátott feladatok tekintetében a megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettsége a társulásban részt vev települési önkormányzatok illetékességi területén megsznik, és az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a szakképzés-szervezési társulás válik jogosulttá. A szakképzés-szervezési társulás az átvett feladat ellátásához szükséges intézményi vagyon használati jogát átveheti. A feladat átadására, illetve az intézményi vagyon használatra történ átengedésére e törvény 88. §ának (9), valamint 102. § (9) és (11)-(12) bekezdésében meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatba adás a szakképzés-szervezési társulás fennállásáig szól. (8) A szakképzés-szervezési társulás az általa ellátott feladatokra - az e törvény 88. §-ának (1) bekezdése szerint önálló fejlesztési tervet készít. (9) Ha a szakképzés-szervezési társulás megsznik, az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga - az e törvény 102. §-ának (9)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint - arra a helyi önkormányzatra száll vissza, amelyik azt a szakképzés-szervezési társulás részére átadta. (10) Ha az önkormányzat ki akar lépni a szakképzés-szervezési társulásból, szándékát legalább egy tanítási évvel korábban be kell jelentenie. (11) Az e §-ban foglaltakat a fváros tekintetében a következ eltérésekkel kell alkalmazni: a fvárosi önkormányzat a kerületi önkormányzattal létrehozott társulás keretében is elláthatja a szakképzés-szervezési társulás feladatait. A fvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat által létrehozott társuláshoz csatlakozhat a Pest megyei városi és községi önkormányzat is. (12) A közoktatási intézményfenntartó többcélú kistérségi társulás, a felsoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó megállapodhat a szakképzés-szervezési társulással a feladatok közös megszervezésében. A megállapodás elfeltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás, a felsoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó az (5) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint vállalja a szakképzésnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelel megszervezését. (13) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók a (4) bekezdés a)-b) pontjában, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására - non-profit - gazdasági társaságot hozhatnak létre. A szakképzésszervezési társulás és az e bekezdés alapján létrehozott társaság egymással megállapodhat a szakképzés közös megszervezésében. Non-profit gazdasági társaság létrehozása esetén a szakképzés szervezésére - a (6)-(9) bekezdésben foglaltak kivételével - az e paragrafusban foglaltakat alkalmazni kell. 90. § (1) A közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat meghatározza és közzéteszi az óvodák, iskolák mködési (felvételi) körzetét. Az e körzetben él gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola nem tagadhatja meg [65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.]; továbbá - a fvárosi, megyei fejlesztési tervvel összhangban - a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény mködési körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. A pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény mködési körzetének meghatározásához be kell szerezni a fvárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. (2) A sajátos nevelési igény gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai tagozat, óvodai csoport, iskola, iskolai tagozat, osztály, csoport, továbbá a logopédiai intézet mködési (felvételi) körzetének megállapításához a fenntartó helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fvárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített szakvéleményét, továbbá az érdekelt önkormányzatok véleményét.

(3) A fvárosi, megyei önkormányzat által fenntartott sajátos nevelési igény tanulók nevelését, oktatását több megyére, országrészre kiterjeden ellátó nevelési-oktatási intézmény mködési (felvételi) körzetének meghatározása eltt be kell szerezni az oktatásért felels miniszter véleményét. (4) A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény mködési (felvételi) körzetének meghatározása eltt a helyi önkormányzat beszerzi fenntartótól függen az érdekelt települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. (5) A középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefügg tájékoztató elkészítéséhez be kell szerezni az állami foglalkoztatási szervtl az iskolákba felvehet tanulók létszámát befolyásoló információkat a foglalkoztatásszerkezet várható változásáról. (6) Az e §-ban foglaltakat a tagintézményként mköd óvodák, iskolák tekintetében is alkalmazni kell. 91. § (1) A fjegyz a) b) az oktatásért felels miniszter egyidej értesítésével rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli idjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, fváros területén a nevelési-oktatási intézmények mködtetése nem lehetséges. A fjegyz a döntéséhez - kivéve, ha a késlekedés jelents veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzinek véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetség, a fjegyz az intézkedésérl azonnal értesíti az érdekelt önkormányzatok jegyzit. (2) A fjegyz, továbbá a jegyz a) közremködik - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - az érettségi vizsgák elkészítésében, megtartásában; b) közremködik a közoktatási információs rendszer mködtetésében. (3) A fjegyz elkészíti és vezeti a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények jegyzékét, és minden év augusztus 31-éig megküldi az egészségbiztosítási szervnek, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményen keresztül gondoskodik arról, hogy azt az érdekeltek megtekinthessék. (4) A közoktatási intézményt fenntartó, önkormányzati társulás esetén a megállapodásban megjelölt önkormányzat jegyzje, fjegyzje a) közremködik az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban folyó pedagógiai tevékenységgel összefügg mérési, értékelési feladatok szervezésében; b) elbírálja a 83. § (4) bekezdésében felsorolt kérelmeket; c) d) ellátja a helyi önkormányzat fenntartásában lév közoktatási intézmény vezetjének kiválasztásával kapcsolatos nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával összefügg elkészít feladatokat; e) tájékoztatja az illetékes szakérti és rehabilitációs bizottságot arról, hogy melyik az az - e törvény 30. §-ának (1)-(2) bekezdésében felsorolt - intézmény, amelyik rendelkezik a sajátos nevelési igény gyermek, tanuló különleges gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel; f) segíti és ellenrzi a nevelési-oktatási intézményeknek a tanuló- és gyermekbalesetek megelzésére irányuló tevékenységét, a tanuló- és gyermekbalesetek jegyzkönyveit félévenként megküldi az oktatásért felels miniszternek; g) közremködik a közoktatás információs rendszerének mködtetésében, a fenntartói irányítással összefügg döntések, intézkedések elkészítésében, végrehajtásában, illetve gyakorolja a fenntartói irányítás e törvényben meghatározott jogosítványait; h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe, feladatkörébe utal. (5) A jegyz a nem helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák és általános iskolák nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével, továbbá a mködés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott jogers határozatának egy példányát megküldi a fjegyznek. (6) Az (2) bekezdés a)-b) pontjában és a (4) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyz, fjegyz jogszabályban meghatározottak szerint igénybe veszi, ennek hiányában megállapodás alapján igénybe veheti az e törvényben szabályozott névjegyzékekben szerepl szakért, illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény közremködését. (7) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes a) polgármester a tankötelezettség ideje alatt segítséget nyújt a szülnek gyermeke iskolai elhelyezéséhez és utaztatásához, ha a településen nem mködik a tankötelezettség végéig nevel és oktató iskola; b) jegyz

- az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészít foglalkozáson való részvételre köteles, a tanköteles és a fejleszt felkészítés alá es gyermekekrl, tanulókról nyilvántartást vezet, és figyelemmel kíséri az e törvény 14. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítését, - az óvodás és a tanköteles gyermekekrl vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának, - bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészít foglalkozáson való részvételt, a tankötelezettség vagy a fejleszt felkészítés teljesítését, ha a szül nem tesz eleget kötelességének, - bejelentésre vagy hivatalból elrendeli, hogy a szül gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson, illetleg a szakérti és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, amennyiben arra a tankötelezettség teljesítése érdekében szükség van. (8) A jegyz - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, az oktatásért felels miniszter egyidej értesítésével - a településen mköd nevelési-oktatási intézményekben rendkívüli szünetet rendel el. Intézkedése eltt - kivéve, ha a késlekedés jelents veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt intézményfenntartók véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetség, intézkedésérl azonnal értesíti az érdekelt intézményfenntartókat. (9) A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat megtéríti a kötelez felvételt biztosító óvodába, illetve a kötelez felvételt biztosító iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísér személyrl a gyermek, tanuló részére, ha az óvoda, iskola a településen kívül található, és az óvodába, iskolába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja.

Az ágazati irányítás, az oktatásért felels miniszter és a Kormány szabályozási feladatai
92. § (1) Az oktatásért felels miniszter e törvényben meghatározottak szerint ellátja a közoktatás ágazati irányítását. (2) Az oktatásért felels miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, illetleg ki az intézmény fenntartója. (3) A szakközépiskolában és a szakiskolában folyó szakképzés tekintetében az irányítási hatásköröket a szakképzési törvény határozza meg. 93. § (1) Az oktatásért felels miniszter a) kiadja - az Országos Köznevelési Tanács egyetértésével és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérése után - a Két tanítási nyelv iskolai oktatás irányelvét, a Sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatásának irányelvét, a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejleszt oktatása irányelvét, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját, a kerettanterveket, az Alapfokú mvészetoktatás követelményeit és tantervi programját, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, továbbá ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat; a kerettanterv és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érint kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését; b) rendszeresen, de legalább ötévenként - az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság közremködésével - értékeli az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén - az Országos Köznevelési Tanács egyetértésével, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket, tanulókat érint kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, továbbá a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérésével kezdeményezi a Kormánynál a szükséges módosítást; továbbá gondoskodik - nemzeti, etnikai kisebbség óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával - óvodai nevelési programok és iskolai tantervek kidolgoztatásáról; c) meghatározza az érettségi vizsga követelményeit, és ellátja az azok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat; d) közremködik a tankönyvkiadáshoz biztosított állami kezességvállalású hitel és vissza nem térítend támogatás nyújtásának elkészítésében; jogszabályban meghatározottak szerint ellenrzi a tankönyv kiadását és a tankönyv forgalmazását; e) gondoskodik - az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról;

f) az Országos Köznevelési Tanács közremködésével dönt a könyv tankönyvjegyzékbe történ felvételérl, továbbá gondoskodik a tankönyvjegyzék közzétételérl, és kiadja a közoktatási intézmények kötelez eszköz- és felszerelési jegyzékét; g) gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fvárosi szint szakmai ellenrzésérl, értékelésérl a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal közremködésével; h) mködteti a közoktatás információs rendszerét; i) létrehozza és mködteti az oktatási jogok biztosának hivatalát; j) meghatározza a közoktatási intézmény tervezésével, egészséges és biztonságos üzemeltetésével, továbbá a berendezésével, taneszköz-ellátottságával kapcsolatos követelményeket; k) javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra; l) jóváhagyja az iskolák által használt bizonyítványnyomtatványokat és a kiállításuk alapjául szolgáló nyomtatványokat, engedélyezi elállításukat és forgalomba hozatalukat, továbbá jóváhagyja a kötelez tanügyi nyilvántartást felváltó elektronikus adatnyilvántartást; m) ellátja a Munkaerpiaci Alap szakképzési alaprészének kezelésével és felhasználásával kapcsolatos jogszabályban meghatározott - feladatokat; n) ellátja a területfejlesztéshez kapcsolódó oktatáspolitikai feladatokat. (2) Az oktatásért felels miniszter, az általa vezetett minisztérium költségvetésének a terhére országos és térségi szakmai ellenrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilágítások, elemzések készítését rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lév nevelési-oktatási intézményben végeztessen szakmai ellenrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményérl tájékoztassa. Ha a fenntartó a felkérésnek nem tesz eleget, az oktatásért felels miniszter intézkedésére a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jár el. (3) Az oktatásért felels miniszter a pedagógus-továbbképzés programjai jóváhagyásával összefügg döntéselkészítés céljából Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületet hoz létre. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozásáról és mködésérl jogszabály rendelkezik. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület évente legalább két alkalommal tájékoztatja mködésérl az Országos Pedagógustovábbképzési Bizottságot. (4) Az oktatásért felels miniszter köteles a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának c) pontjában meghatározott jogköre alapján kezdeményezni a közigazgatási hivatalnál, hogy határid kitzésével hívja fel az érintett helyi önkormányzatot a közoktatás feladatainak ellátásával összefügg törvénysértés megszüntetésére, és amennyiben a felhívás nem vezet eredményre - az ügy jellegétl függen -, indítson eljárást az Állami Számvevszéknél, az Alkotmánybíróságnál, illetve a bíróságnál. (5) Az oktatásért felels miniszter, ha megítélése szerint a közoktatási intézmény mködése, mködtetése jogsért, tájékoztatja a jegyzt, fjegyzt, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények tekintetében gyakorolni tudja az e törvény 80. §-ában meghatározott jogkörét. (6) A szakképzés irányításával kapcsolatos hatásköröket az oktatásért felels miniszter és a szakképesítésért felels miniszterek a szakképzésrl szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolják. 94. § (1) Az oktatásért felels miniszter szabályozza a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, a Két tanítási nyelv iskolai oktatás irányelve, a Sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatásának irányelve, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, a kerettantervek, továbbá az Alapfokú mvészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadását és bevezetését, a 93. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott eljárási szabályok megtartásával; a kerettantervek és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érint kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését; b) a közoktatási intézmények mködésének szakmai szabályait, a tanév rendjét, a közoktatási intézmények vezeti megbízásával kapcsolatos eljárást; a nevelési-oktatási intézmények névhasználatával kapcsolatos kérdéseket, a diáksportegyesületek és a nevelési-oktatási intézmények kapcsolatát, a közoktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályait, valamint a tanügyi nyilvántartásokat, az adatkezelés rendjét, a tanuló- és gyermekbalesetek megelzésével kapcsolatos feladatokat, illetleg a balesetek kivizsgálásával, nyilvántartásával és jelentésével összefügg tevékenységet; c) az ágazati minségpolitikai feladatok ellátásának, az országos mérési feladatok szervezésének, a teljesítmény értékelésének rendjét és elveit, az Országos szakérti névjegyzékbe felvett szakértk szakérti tevékenységét, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozását és mködését;

d) a sajátos nevelési igény gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos szakérti vélemény, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermekekkel kapcsolatos szakérti vélemény elkészítésével összefügg eljárást, a szakérti és rehabilitációs bizottság mködését, az országos és más szakérti és rehabilitációs feladatokat; e) az óvodai nevelésben való kötelez részvétel, a tankötelezettség, a fejleszt felkészítés teljesítésével kapcsolatos feladatokat, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos egyes kérdéseket és - az államháztartásért felels miniszterrel egyetértésben - a tanulókat megillet juttatásokat, kedvezményeket; f) a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit és rendjét, a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékbl való törlés és a tankönyvtámogatás rendjét, továbbá a taneszközzé nyilvánítás és törlés rendjét, a taneszközjegyzék elkészítését és kiadását, a kötelez eszköz- és felszerelési jegyzék kiadását, a kerettantervek jóváhagyásának rendjét; g) az oktatási jogok biztosa hivatalának feladatait és mködésének szabályait; h) az érettségi vizsga kivételével a vizsgák rendjét, továbbá az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek kiadását; i) a nem helyi önkormányzat által alapított nevelési-oktatási intézmény mködése megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos mellékleteket, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásában való közremködés feltételeit; j) az Országos szakérti névjegyzék és az Országos vizsgáztatási névjegyzék elkészítését és a névjegyzékre történ felvétel eljárási kérdéseit, valamint a felvétel meghosszabbításának feltételeit; k) a közoktatással összefügg feladatok ellátását szolgáló képzéseket; l) m) azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítést meg kell állapítani, valamint a kereset-kiegészítés legkisebb összegét. (2) Az oktatásért felels miniszter az (1) bekezdésben meghatározott jogkörét - a szakképzés tekintetében - a szakképesítésért felels miniszterekkel egyetértésben gyakorolja. (3) A Kormány rendeletben szabályozza a) az Óvodai nevelés országos alapprogramjának bevezetését és kiadását; b) a Nemzeti alaptanterv bevezetését és kiadását; c) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának bevezetését és kiadását; d) a diákigazolvány kiadásával és használatával kapcsolatos kérdéseket; e) a pedagógusok fvárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének létrehozását és mködtetését; f) a pedagógus-szakvizsga bevezetését, a pedagógus továbbképzés rendszerét, a továbbképzésben résztvevk juttatásait, kedvezményeit; g) a pedagógusok részére pedagógiai szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat stb.) vásárlásához nyújtott hozzájárulás igénybevételének feltételeit és a költségek elszámolásának szabályait; h) a közoktatás információs rendszerének létrehozását, mködtetését, az információs rendszer részére történ adatszolgáltatás rendjét; i) a pedagógusigazolvány igénybevételének feltételeit, az igazolvány kiadásának és kezelésének szabályait; j) a nem önkormányzati intézményfenntartókat megillet - a költségvetésrl szóló törvényben meghatározott állami hozzájárulások és támogatások igénylésével és elszámolásával összefügg eljárás rendjét; k) a Közoktatási Fejlesztési Célelirányzat mködésének részletes szabályait; l) pedagógus-munkakör tekintetében a kötelez órát meghaladó tanítás munkáltatói elrendelését, az elrendelt tanítás díjazását, a munkaid-beosztás, a munkaidkeret, továbbá nevelési-oktatási intézményekben a rendkívüli munkavégzés, az ügyeletet követ pihenid kiadásától való eltérés sajátos szabályait; m) az oktatási hivatal vagy hivatalok kijelölését; n) a jegyz, fjegyz közoktatási feladatköre ellátásával kapcsolatos illetékességi szabályokat; o) a pályakövetési rendszer mködtetésének részletes szabályait, a pályakövetési rendszer részére történ adatszolgáltatás eljárási rendjét, továbbá kijelöli a pályakövetési rendszer mködtetéséért felels szervet. (4) Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának és a Nemzeti alaptanterv Kormány részére történ benyújtásához be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését-oktatását érint kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, valamint a Közoktatás-politikai Tanács véleményét. (5) A (3) bekezdés a)-c) és f) pontjában meghatározott kormányrendeleteknek a Kormány részére történ benyújtásához - a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését, oktatását érint kérdésekben - be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzatok egyetértését. (6) Az oktatásért felels miniszter az Országos Köznevelési Tanács javaslatára kinevezi, illetve felmenti az oktatási jogok biztosát. 95. § (1) Az oktatásért felels miniszter közoktatásfejlesztéssel kapcsolatos feladata

a) a közoktatás hosszú és középtávú fejlesztési terveinek kidolgozása; b) az országos vizsgarendszer létrehozása, mködtetése, fejlesztése és korszersítése, c) az iskolahálózat és iskolaszerkezet alakulásához fejlesztési program kidolgozása, az átalakulása figyelemmel kísérése; d) a közoktatásban jelentkez pedagógiai problémák vizsgálata, pedagógiai megoldások és eljárások kifejlesztése; e) a neveléstudományi kutatások anyagi, intézményi feltételeinek biztosítása; f) a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetk ismereteinek megújításához szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése, továbbá a közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közremködk továbbképzésének segítése; g) a fvárosi, megyei fejlesztési, illetleg az önkormányzati intézkedési tervek elkészítéséhez szakmai segítség nyújtása; h) a minségpolitika rendszerének kiépítéséhez, mködéséhez szükséges országos szolgáltató rendszer létrehozása és mködtetése; i) a hátrányos helyzet, köztük különösen a roma gyermekek, tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását segít országos szolgáltató rendszer kiépítése és mködtetése; j) az oktatási programok (pedagógiai rendszerek) - így különösen ajánlott pedagógiai program és tanterv, valamint az erre épül tanítást-tanulást segít és értékel eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetvé tev, illetve segít akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység kidolgozása, kiadása; k) a vizsgaelnöki és szakérti tevékenység szakmai feltételeinek megteremtése, fejlesztése; l) az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást segít pedagógiai-szakmai szolgáltatás rendszerének kiépítése, mködtetése; m) az új pedagógiai módszerek, megoldások, szervezeti formák - így különösen: óvoda-iskola, egységes iskola, általános mveldési központ, projektoktatás, iskolaotthonos oktatás, hátrányos helyzet tanulók iskolai sikerességét segít iskolán kívüli foglalkozása (tanoda), erdei iskola - kidolgoztatása, elterjedésének támogatása; n) az országos tanulmányi verseny meghirdetése, támogatása, a versenyszabályzat közzététele; o) p) évenként országos és térségi mérési, értékelési feladatok elrendelése és a szükséges feltételek biztosítása. (2) Az oktatásért felels miniszter (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátásában közremködnek az országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények. (3) Az oktatásért felels miniszter és az egészségügyért felels miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó egészségfejlesztési feladatok végrehajtását. (4) Az oktatásért felels miniszter és a sportpolitikáért felels miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segítheti a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását, a sportiskolák megalakulását és mködését. (5) Az oktatásért felels miniszter és a környezetvédelemért felels miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását és az Erdei Iskola Program megvalósulását. (6) Az oktatásért felels miniszter - az Országos Diákjogi Tanács közremködésével - három évenként összehívja diákparlamentet. A diákparlament a diákok közoktatással kapcsolatos országos tájékoztató fóruma, amely az Országos Diákjogi Tanács elterjesztésében áttekinti a tanulói jogok érvényesülését, és ajánlást fogadhat el, melyben megfogalmazza véleményét, javaslatát. (7) Az oktatásért felels miniszter - az ágazati irányítás keretében, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogköre alapján - határozattal a) kérelemre vagy hivatalból intézkedik az érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben, ha az intézkedés megtétele nélkül országos szinten veszélybe kerül az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása, b) (8) Az oktatásért felels miniszter - ha enélkül a szükséges intézkedés megtételére nincs lehetség - a (7) bekezdésben meghatározott intézkedései során a vizsgaszabályzatban, illetleg a tanév rendjében foglaltaktól - az adott ügy elintézéséhez szükséges mértékben - eltér intézkedést is hozhat. Az oktatásért felels miniszter döntését három munkanapon belül köteles meghozni és közzétenni. Az oktatásért felels miniszter intézkedése a közzététel után azonnal végrehajtható. Az oktatásért felels miniszter intézkedését távközlési eszközön is közzéteheti. (9) Az oktatásért felels miniszter - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - megvonhatja az iskolától az

érettségi vizsga, a szakmai vizsga megszervezésének, lebonyolításának jogát, továbbá megsemmisítheti az érettségi vizsga, a szakmai vizsga eredményét, valamint a kiállított bizonyítványt érvénytelenné nyilváníthatja, ha bebizonyosodik, hogy a vizsgát jogellenesen szervezték meg, bonyolították le, illetve a bizonyítványt jogellenesen állították ki, továbbá, ha az iskola nem rendelkezik a vizsga biztonságos megszervezéséhez szükséges feltételekkel. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni és meg kell semmisíteni. A határozat elzetesen végrehajthatónak nyilvánítható. Az oktatásért felels miniszter határozatát - indokolás nélkül - a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzéteszi. Az oktatásért felels miniszter a szakmai vizsgával és a szakképesítést tanúsító bizonyítvánnyal kapcsolatos döntésének meghozatala eltt beszerzi a szakképesítésért felels miniszter egyetértését. (10) Az oktatásért felels miniszter az Alkotmányban, illetve törvényben meghatározott rendkívüli idszak esetén határozatban írja el a közoktatási intézmények mködésével, mködtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. A miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet.

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal
95/A. § (1) (2) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal feladatai különösen: a) közremködik - a közoktatás ágazati irányításának keretei között - az ellenrzési, mérési, értékelési feladatok irányításában, szervezésében, koordinálásában; b) közremködik a miniszter hatáskörébe tartozó, e törvényben meghatározott hatósági feladatok ellátásában, törvényben és kormányrendeletben meghatározottak szerint els fokú hatósági jogkört gyakorol; c) a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint közremködik az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában, mködteti a tanulmányok alatti vizsgák független vizsgabizottságát; d) közremködik az Országos szakérti és az Országos vizsgáztatási névjegyzékkel összefügg feladatokban; e) közremködik az ágazati irányítás keretébe tartozó területfejlesztéssel és az ahhoz kapcsolódó finanszírozással összefügg feladatokban; f) közremködik a közoktatás statisztikai rendszerével összefügg feladatok ellátásában. (3) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai oktatással, kollégiumi neveléssel kapcsolatos feladatainak ellátásakor együttmködik az Országos Kisebbségi Bizottsággal. (4) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenrzés keretében vizsgálja a) az egyenl bánásmód követelményére, b) a kötelez felvételre vonatkozó feladatok ellátására, c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre, d) az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására, e) az alkalmazási feltételekre, a kötelez tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára, a költségvetési támogatás igénylésére, f) a minimális (kötelez) eszközök és felszerelések meglétére, g) az e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az adatok nyilvánosságra hozatalára, h) az oktatás ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartását. (5) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a szakérti és rehabilitációs bizottságok szakvéleményének felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, valamint jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket. (6) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében a következ intézkedéseket teheti: a) felhívja a közoktatási intézmény vezetjét a szabálytalanság megszüntetésére, és errl tájékoztatja az intézmény fenntartóját, b) eljárást kezdeményez ba) a jegyznél, fjegyznél a nem helyi önkormányzati intézményfenntartói tevékenységgel összefügg törvénysértés megszüntetése érdekében, bb) a nem állami, nem önkormányzati intézmények esetén a kifizet szervnél a normatív költségvetési támogatás és hozzájárulás felülvizsgálatára, folyósításának felfüggesztésére, szükség esetén az érintett gyermekek, tanulók másik nevelési-oktatási intézménybe történ átvételére, felvételére, bc) az oktatásért felels miniszternél, hogy gyakorolja az e törvény 93. §-ának (4)-(5) bekezdésében meghatározott jogkörét,

c) felügyeleti bírságot szab ki, melynek összege nem haladhatja meg az egymillió forintot, d) a felügyeleti bírság kiszabása mellett vagy kiszabása nélkül szabálysértési eljárást folytat le, e) a semmisség megállapítása, illetve a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indít. (7) A felügyeleti bírságot az elkövetett cselekmény súlyával arányosan kell kiszabni. (8) A szakmai vizsga ellenrzésében közremködik a szakképesítésért felels miniszter. (9) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenrzési feladatait rendszeresen, az oktatásért felels miniszter által jóváhagyott munkaterv alapján végzi. A hatósági ellenrzésre - beleértve a be nem fizetett felügyeleti bírság behajtását is - egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (10) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hozzá befolyt bírság hatvan százalékát a Közoktatási Fejlesztési Célelirányzat számlájára utalja át. A fennmaradó összeg a saját bevétele, amely a hatósági ellenrzéssel összefügg személyi kiadásokra is felhasználható. (11) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal engedélyezheti az e törvény 3. számú mellékletének I. részében meghatározott maximális létszám húsz százalékkal, illetve a II. rész 7-8. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal történ túllépését, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt. Az engedélyt a fenntartó kérelmére lehet megadni. A kérelemhez csatolni kell az iskolaszék, az iskolai szüli szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértését. (12) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az országgylési biztos megkeresésére - az e törvény 107. §-ában foglaltak megtartásával - vizsgálatot végez. (13) (14) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az általa szervezett érettségi vizsgák után - az e törvény 114. §-ának (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 116. § (1) bekezdés e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - vizsgáztatási díjat szedhet. A vizsgáztatási díjat a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az e törvény 117. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak alapján állapítja meg, azzal az eltéréssel, hogy a tanulmányi eredmények figyelembevételére vonatkozó elírásokat nem kell alkalmazni. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a vizsgáztatási díj mértékét a honlapján közzéteszi.

Az Országos Köznevelési Tanács
96. § (1) A közoktatással kapcsolatos döntések szakmai elkészítésében Országos Köznevelési Tanács mködik közre. Az Országos Köznevelési Tanács döntés-elkészít, véleményez és javaslattev országos szakérti testület. (2) Az Országos Köznevelési Tanács figyelemmel kíséri a közoktatás helyzetét, javaslatot készít, állást foglal a közoktatással összefügg oktatáspolitikai, kutatási és fejlesztési kérdésekben. (3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen a) állást foglal a tantervi szabályozás kérdéseiben, b) figyelemmel kíséri és véleményezi az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a Nemzeti alaptantervnek, a kerettantervnek a kiadását, alkalmazását, egyetértési jogot gyakorol felülvizsgálatukkor, c) figyelemmel kíséri és véleményezi a tankönyvellátást és a tankönyvvé nyilvánítás folyamatát, d) figyelemmel kíséri a közoktatás színvonalának alakulását, a közoktatás fejlesztését szolgáló kutatási feladatokat kezdeményez, e) javaslatot tesz a közoktatást érint szakmai kérdésekben, az oktatásért felels miniszternek, f) évente közzéteszi a közoktatást érint szakmai kérdésekben hozott javaslatait, g) figyelemmel kíséri és véleményezi a pedagógus-továbbképzés rendszerének mködését, különös tekintettel a továbbképzések akkreditációs eljárására, javaslatot tesz az oktatási jogok miniszteri biztosának személyére, és évente véleményezi az oktatási jogok miniszteri biztosának beszámolóját, továbbá javaslatot tesz az oktatási jogok miniszteri biztosának felmentésére. (4) Az Országos Köznevelési Tanácsnak huszonhárom rendes és nyolc póttagja van. Az Országos Köznevelési Tanács tagjait az oktatásért felels miniszter kéri fel a következk szerint: három tagját saját választása, tíz tagját és három póttagját az országos pedagógiai szakmai szervezetek, hat tagját és három póttagját a pedagógusképz felsoktatási intézmények, két tagját és egy póttagját a Magyar Tudományos Akadémia, két tagját és egy póttagját az országos munkaadói szövetségek és munkaadói kamarák jelölése alapján. A felkérés - a miniszter által választott tagok kivételével, akiknek felkérése az érintett miniszter megbízásának lejártával megsznik - öt évre szól. A jelölésben azok az országos pedagógiai szakmai szervezetek vehetnek részt, amelyek alapszabályuk és bírósági nyilvántartásba vételük igazolásával az Országos Köznevelési Tanács titkárságán bejelentkeztek. Az országos

pedagógiai szakmai szervezetek és a pedagógusképz felsoktatási intézmények által delegált tagokat a következ eljárás szerint kell megállapítani: a) minden érdekelt egy-egy jelöltre tehet javaslatot, b) a jelöléseket - szétválasztva az országos pedagógiai szakmai szervezetek, illetve a pedagógusképz felsoktatási intézmények jelöltjeit - az oktatásért felels miniszter összegyjti és megküldi a javaslattevknek, c) a javaslattev megjelöli azt a tíz, illetve hat személyt, akit az Országos Köznevelési Tanácsba javasol, d) az Országos Köznevelési Tanács rendes tagja - az országos pedagógiai szakmai szervezetek jelöltjei közül - az a tíz, illetve - a pedagógusképz felsoktatási intézmények jelöltjei közül - az a hat személy lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta, póttagja pedig a további három-három jelölt, azonos számú szavazatok esetén a sorrendet sorsolással kell eldönteni, e) a szavazatok összesítését és a sorsolást - közjegyz jelenlétében - az oktatásért felels miniszter végzi. (5) Az Országos Köznevelési Tanács keretei között állandó és ideiglenes szakmai és szakérti bizottságok mködhetnek. Az Országos Köznevelési Tanács állandó bizottságai: a) Országos Pedagógus-képzési és Továbbképzési Bizottság, amelynek feladata a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetk, a közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közremködk továbbképzését, átképzését szolgáló továbbképzési rendszer mködésének figyelemmel kísérése. Az Országos Pedagógus-képzési és Továbbképzési Bizottság nyolc tagból áll, melybl ötöt az Országos Köznevelési Tanács, egyet-egyet a helyi önkormányzatokért felels miniszter, az oktatásért felels miniszter, illetve az államháztartásért felels miniszter delegál. Az Országos Pedagógus-képzési és Továbbképzési Bizottság véleményét ki kell kérni a pedagógustovábbképzés rendszerét és mködését érint kérdésekben. b) Országos Érettségi Vizsgabizottság, az érettségi vizsga követelményeinek meghatározásával kapcsolatos elkészít feladatok ellátására. Az Országos Érettségi Vizsgabizottság hat tagú, melybl három tagot az Országos Köznevelési Tanács, három tagot a Felsoktatási és Tudományos Tanács delegál. (6) Az (5) bekezdésben szabályozott állandó bizottságok tagjainak megbízása - a miniszterek által delegált tagok kivételével, akiknek a megbízatása a miniszter megbízásának lejártával megsznik - az Országos Köznevelési Tanács tagjai megbízásával azonos idtartamig szól. (7) Az Országos Köznevelési Tanács, illetve bizottságai megválasztják tisztségviseliket, meghatározzák mködésük rendjét, ennek keretein belül meghatározhatják a megbízatás megsznésének egyéb eseteit. (8) Az Országos Köznevelési Tanács munkáját titkárság segíti. Az Országos Köznevelési Tanács mködéséhez szükséges feltételekrl az oktatásért felels miniszter gondoskodik.

A Közoktatás-politikai Tanács
97. § (1) A Közoktatás-politikai Tanács az oktatásért felels miniszter közoktatáspolitikai döntés-elkészít, véleményez és javaslattev testülete. A Közoktatás-politikai Tanács a (2) bekezdésben felsorolt bármely tagjának kezdeményezésére jogosult állást foglalni, javaslatot tenni - a közalkalmazotti jogviszonnyal és a munkaviszonnyal kapcsolatos érdekegyeztetés körébe tartozó kérdések kivételével - a közoktatást érint bármilyen kérdésben. (2) A Közoktatás-politikai Tanács tagjai a) az országos pedagógus szakmai szervezetek, b) az országos pedagógus szakszervezetek, c) az országos szüli szervezetek, d) az országos diákszervezetek, e) a helyi önkormányzatok érdekképviseleti szervezetei, f) az országos kisebbségi önkormányzatok, g) a nem állami, nem önkormányzati iskolafenntartók, négy-négy, továbbá h) az oktatásért felels miniszter és más, az oktatásban érdekelt miniszter, központi államigazgatási szerv egy-egy delegált képviselje. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában pedagógus szakmai szervezeten, szüli szervezeten, diákszervezeten azt a szervezetet kell érteni, amely - alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával - a Közoktatáspolitikai Tanács titkárságán az adott év március 31-ig bejelentkezett. (4) A Közoktatás-politikai Tanács megválasztja tisztségviselit, meghatározza mködésének rendjét. (5) A Közoktatás-politikai Tanács munkáját titkárság segíti. A Közoktatás-politikai Tanács mködéséhez szükséges feltételekrl az oktatásért felels miniszter gondoskodik.

Szakmai bizottságok
98. § (1) Az oktatásért felels miniszternek a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai oktatással, kollégiumi neveléssel kapcsolatos döntéseinek elkészítésében Országos Kisebbségi Bizottság vesz részt. Az Országos Kisebbségi Bizottságba egy-egy tagot delegál minden országos kisebbségi önkormányzat. Az Országos Kisebbségi Bizottság jogállása - ha e törvény másképp nem rendelkezik - megegyezik az Országos Köznevelési Tanács jogállásával. Az Országos Kisebbségi Bizottság véleményét ki kell kérni a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatáshoz készült könyv tankönyvvé nyilvánítása eltt. (2) Az oktatásért felels miniszter tanulói jogokkal összefügg döntéseinek elkészítésében Országos Diákjogi Tanács mködik közre. Az Országos Diákjogi Tanács véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, állást foglalhat a tanulói jogokat érint bármilyen kérdésben. Az Országos Diákjogi Tanács kilenc tagból áll, amelynek három tagját az oktatásért felels miniszter, három tagját a hat-tizennégy éves, három tagját pedig a tizenöt-tizennyolc éves tanulók képviseletét ellátó országos diákszervezetek delegálják. E bekezdés alkalmazásában országos diákszervezet az, amelyben a tagok többsége az adott korosztályból kerül ki, továbbá alapszabályában meghatározott célja szerint, valamint tevékenységében a tanulók képviseletét vagy annak elsegítését látja el. (3) Az oktatásért felels miniszternek a szüli jogokkal összefügg döntései elkészítésében az Országos Szüli Érdek-képviseleti Tanács mködik közre. Az Országos Szüli Érdek-képviseleti Tanács véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, állást foglalhat a szüli jogokat érint bármilyen kérdésben. Az Országos Szüli Érdek-képviseleti Tanács kilenc tagból áll, amelynek három tagját az oktatásért felels miniszter, hat tagját az országos szüli szervezetek delegálják. E bekezdés alkalmazásában szüli szervezeten azt a szervezetet kell érteni, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a Közoktatás-politikai Tanács titkárságán bejelentkezett. (4) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott bizottságok tagjainak megbízása - a miniszter által delegált tagok kivételével, akiknek a megbízása a miniszter megbízásának lejártával megsznik - a delegálók által meghatározott ideig, legfeljebb azonban három évre szól. A bizottságok megválasztják tisztségviseliket, meghatározzák mködésük rendjét, ennek keretein belül meghatározhatják a megbízás megsznésének egyéb eseteit. A bizottságok mködéséhez szükséges feltételeket az oktatásért felels miniszter biztosítja.

A közoktatás országos mérési feladatai
99. § (1) A közoktatás országos mérési feladatai különösen: az országos vizsgarendszer mködtetése, összehangolása, az érettségi vizsga követelményeinek meghatározása és felülvizsgálata, az országos vizsgarendszer fejlesztése és korszersítése, az értékelési tevékenység fejlesztése. (2) Az ágazati irányítási feladatai közül az ellenrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtására az országos mérési feladatok keretei között kerülhet sor. (3) Az országos ellenrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásában közremködik - az oktatásért felels miniszter felkérése szerint - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal és az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. A feladatok végrehajtásában - a fenntartóval kötött megállapodás alapján közremködik az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. Az országos pedagógiaiszakmai szolgáltatást ellátó intézményt a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal is megbízhatja a feladatokban való közremködéssel. Az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény fenntartójával a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal köthet megállapodást. (4) Az országos mérési feladatok keretében kell rendszeresen mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az alapkészségek, képességek fejldését. Az oktatásért felels miniszter évente a tanév rendjérl szóló rendeletében határozza meg az országos mérési feladatokat. (5) A (4) bekezdésben meghatározott mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejldésének vizsgálatára. A szakiskola tizedik évfolyamán folytatott mérésnek az olvasás és szövegértés alapkészség vizsgálatára is ki kell terjednie. (6) Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az oktatásért felels miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szint adatokat - a további feldolgozhatóság céljából - hozzáférhetvé kell tenni. (7) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal minden fenntartónak megküldi az országos mérés, értékelés eredményeit és köteles felhívni a fenntartó figyelmét, amennyiben az eredmények alapján indokolt valamelyik iskolában az intézkedése. Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés,

értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet. Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. Az intézkedési tervben kell meghatározni a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelel színvonalú oktatást. Ha a felhívást követ harmadik évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához - jogszabályban meghatározottak szerint - pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakért vagy más szakmai szervezet közremködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jóváhagyásával válik érvényessé. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. 100. § Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt az oktatásért felels miniszter, szakképzés esetén - a szakképzési törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint - a szakképesítésért felels miniszter jelöli ki.

Az Országos szakérti és vizsgáztatási névjegyzék
101. § (1) Az Országos szakérti névjegyzék tartalmazza azok nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, akik a nevelési-oktatási intézményben szakmai ellenrzésben vehetnek részt. (2) Az Országos vizsgáztatási névjegyzék az (1) bekezdésben szabályozottak szerint tartalmazza azok adatait, akik érettségi vizsga vizsgaelnöki megbízást kaphatnak. (3) Az Országos szakérti névjegyzékbe az vehet fel, aki büntetlen elélet és - a vezet tanári (gyakorlatvezet óvóni, tanítói) megbízáshoz szükséges pedagógusképesítéssel és pedagógus-, illetve oktatói munkakörben szerzett tíz év gyakorlattal rendelkezik, illetve - szakirányú felsfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkezik, és szakterületének elismert képviselje. (4) Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehet fel, aki az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének d)-e) pontjában meghatározott tanári, érettségi vizsga esetén egyetemi szint tanári - mérnöktanári, mszaki tanári, közgazdász-tanári -, illetve pedagógia szakos eladói végzettséggel és szakképesítéssel, szakképzettséggel, továbbá pedagógus szakvizsgával és tíz év pedagógus-munkakörben, érettségi vizsga esetén középiskolai pedagógusmunkakörben vagy pedagógusképz felsoktatási intézmény oktatói munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik. (5) Az (1)-(2) bekezdésben említett névjegyzékbe való felvétel az els alkalommal öt évre szól, amely ismételten meghosszabbítható. A meghosszabbítást külön jogszabály továbbképzéshez, szakvizsga letételéhez kötheti. (6) Az (1)-(2) bekezdésben említett névjegyzékbe nyilvános pályázat útján lehet felvételt nyerni. A pályázatokat az oktatásért felels miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. Szakképzés tekintetében a szakérti névjegyzék és a vizsgaelnöki névjegyzék elkészítésérl és kiadásáról a szakképzésrl szóló törvény rendelkezik. (7) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás tekintetében szakérti feladatot és érettségi vizsgaelnöki feladatot az láthat el, aki a (3)-(4) bekezdésben meghatározott gyakorlatot a nemzeti, etnikai nevelésben-oktatásban szerezte. (8) Az Országos szakérti névjegyzéket és az Országos vizsgáztatási névjegyzéket - a szakképzés kivételével - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal állítja össze és gondozza. (9) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal bejelentés alapján - határozattal - elrendelheti az érintett vizsgaelnöknek, illetve szakértnek az Országos szakérti névjegyzékbl, illetve az Országos vizsgáztatási névjegyzékbl való törlését.

A fenntartói irányítás
102. § (1) Ha a fenntartó három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, köteles közoktatási ügyekkel foglalkozó bizottságot létesíteni és mködtetni. Ha a fenntartó legalább hat évfolyammal mköd általános iskolát vagy középiskolát, illetve szakiskolát tart fenn, a fenntartói irányítással összefügg döntés-elkészít

munkában - az e törvény 17. §-a alapján pedagógus-munkakör betöltésére jogosító - felsfokú iskolai végzettséggel rendelkez személynek kell közremködnie. (2) A fenntartó a) dönt a közoktatási intézmény létesítésérl, gazdálkodási jogkörérl, átszervezésérl, megszüntetésérl, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történ jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy idszakon belüli óvodai felvételének idpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról; b) meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését, továbbá a kérhet költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit; c) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi az osztály, csoport átlaglétszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhet csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést; d) a minségirányítási programban meghatározottak szerint mködteti a minségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, mködésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fvárosi, megyei fjegyznek; e) megbízza a közoktatási intézmény vezetjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat; f) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzatát, minségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az általános mveldési központ pedagógiai-mveldési programját; g) értékeli a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét. (3) A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefügg döntése eltt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szüli szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak, a nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban részt vev intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a fenntartótól függen a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat, illetleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a fvárosi, megyei gazdasági kamara véleményét. (4) A magyar nyelvi elkészítés, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a képvisel-testület (közgylés) évente köteles felmérni az érdekelt települési, területi kisebbségi önkormányzat, illetve közgylés esetén az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával. (5) A fenntartó a közoktatási intézmény részére új feladatot az ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával állapíthat meg. (6) (7) Ha a fenntartó helyi önkormányzat, az iskolák pedagógiai programjának jóváhagyásánál vizsgálhatja, hogy a helyi tanterv az e törvény 46. §-ában foglaltak szerint biztosítja-e az iskolaváltást, a tanuló átvételét az általa fenntartott iskolákban. (8) A fenntartó - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében - gondoskodik az iskolaszék, a szüli szervezet (közösség), továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat mködési feltételeirl. (9) A fenntartó tanítási évben (szorgalmi idben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át, b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg, c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg. (10) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó jogutódlással történ megsznésekor, az önkormányzatok szétválásával összefügg vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult. Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben (szorgalmi idben), nevelési évben, mert a már meglév épületet, helyiséget, területet megfelel idben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná

vált a rendeltetésszer használatra. Nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére a jegyz, fjegyz engedélyezheti a székhely, telephely változását tanítási évben (szorgalmi idben), nevelési évben más, elre nem látható okból is. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó három éven belül másodszor kéri elre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a jegyznek, fjegyznek le kell folytatnia az e törvény 80. §-ában szabályozott törvényességi ellenrzést. (11) A fenntartó helyi önkormányzat, az alapító okirata szerint nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közremköd nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közremköd pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény a) létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához, b) költségvetésének meghatározásához és módosításához, c) az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez, d) a szervezeti és mködési szabályzat jóváhagyásához, e) nevelési programjának, pedagógiai programjának, pedagógiai-mveldési programjának, intézményi minségirányítási programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez beszerzi fenntartótól függen az érintett települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. Kisebbségi nevelési-oktatási intézményben [121. § (6) bek.] - az elzekben meghatározott munkamegosztás szerint - be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezet megbízása és megbízásának megszüntetése eltt is. (12) A (11) bekezdésben meghatározott ügyekben - a fenntartó megkeresésétl számított - harminc napon belül kell nyilatkozni. A határidt egy alkalommal további harminc nappal meg lehet hosszabbítani. A meghosszabbított határid elmulasztása jogveszt. Ha a kisebbségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és további tizenöt napon belül az érdekeltek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre, kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a kisebbségi önkormányzat, az, akinek az egyetértési jog megadásához érdeke fzdik, továbbá az e törvény 98. §-ának (1) bekezdésében szabályozott Országos Kisebbségi Bizottság. Az Országos Kisebbségi Bizottság az Országos szakérti névjegyzékben szerepl szakértk közül választhatja ki a jelölteket (a továbbiakban: jelölt tagok). A bizottság maga határozza meg mködésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszer szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. A bizottság mködési költsége azt terheli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fzdik. A jelölt tagokat - az Országos szakérti névjegyzékben szerepl szakértkre vonatkozó rendelkezések szerint - díjazás illeti meg, melynek összegét az Országos Kisebbségi Bizottság határozza meg, és az fizeti, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fzdik. 103. § (1) A fenntartó a szervezeti és mködési szabályzat, a házirend és az intézményi minségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az intézményi minségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá ha nincs összhangban az önkormányzati minségirányítási programmal. A szervezeti és mködési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minségirányítási programot, illetve ezek módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képvisel-testület (közgylés) hozza - a harmincadik napot követ els képvisel-testületi (közgylési) ülésen nem nyilatkozik. (2) A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az a) nem felel meg az e törvényben elírt követelményeknek; b) olyan többletfeladatokat tartalmaz, amelyekhez a feltételek nem biztosítottak, és annak megteremtését nem vállalja, illetve nem tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket - a szükséges feltételek biztosítása mellett meghatározott. (3) A nevelési, illetve pedagógiai programot, annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képvisel-testület (közgylés) hozza - a harmincadik napot követ els képvisel-testületi (közgylési) ülésen sem nyilatkozik. (4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott határid számítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, és jogszabályváltozás vagy más ok miatt valamennyi intézményének felül kell vizsgálnia a szervezeti és mködési szabályzatát, házirendjét, nevelési programját, pedagógiai programját, minségirányítási programját, ütemterv alapján meghatározhatja azt az idpontot, amikorra a nevelési-oktatási intézménynek a benyújtást teljesítenie kell. A határidt ebben az esetben ettl az idponttól kell számítani akkor is, ha a nevelésioktatási intézmény korábbi idpontban nyújtotta be a szervezeti és mködési szabályzatát, házirendjét, a nevelési, illetve a pedagógiai programját, minségirányítási programját jóváhagyás céljából.

(5) Ha a kisebbségi önkormányzatot e törvény 102. §-ának (11) bekezdése alapján egyetértési jog illeti meg, fenntartói nyilatkozat hiányában akkor válik érvényessé a szervezeti és mködési szabályzat, házirend, nevelési program, pedagógiai program, minségirányítási program, ha a kisebbségi önkormányzat azokkal egyetértett, illetve, ha a kisebbségi önkormányzat az e törvény 102. §-ának (12) bekezdése szerint nem élt az egyetértési jogával. 104. § (1) A törvényesség biztosítása keretében kell a) ellenrizni a házirend, valamint - a kollektív szerzdés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével - más bels szabályzatok elfogadására elírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerségét, a mködés és döntéshozatal jogszerségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevel- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefügg tevékenységet; b) elbírálni a 83. § (4) bekezdésében meghatározott kérelmeket. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott ellenrzés eredményeképpen a fenntartó felhívja a közoktatási intézmény vezetjét a jogszabálysért döntés orvoslására. Ha a felhívás nem vezet eredményre, a jogszabálysért döntést megsemmisíti, és a közoktatási intézmény vezetjét új döntés, illetve az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. Ezeket a rendelkezéseket a szervezeti és mködési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén is alkalmazni kell. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha a döntés meghozatala óta több mint egy év eltelt, vagy ha a döntést a bíróság felülvizsgálta, továbbá, ha a döntés megsemmisítése jóhiszemen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Ezekben az esetekben a fenntartó tájékoztatja a közoktatási intézmény vezetjét megállapításairól, s a helyes eljárásról. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott jogkörben helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a jegyz, fjegyz, más fenntartó esetén jogi egyetemen vagy Államigazgatási Fiskolán szerzett, illetve a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsfokú iskolai végzettséggel rendelkez személy járhat el. (4) A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a közoktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét a) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett pedagógiai mérések, értékelések, illetleg az Országos szakérti névjegyzékben szerepl szakért által készített szakérti vélemény, továbbá az érettségi vizsga eredményei, illetve b) a közoktatási intézmény által készített beszámoló; c) az iskolaszék véleményezése alapján értékelheti. (5) A közoktatási intézmény tanévenként, évenként egy alkalommal kötelezhet arra, hogy tevékenységérl átfogó beszámolót adjon a fenntartónak. (6) A fenntartó a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon köteles nyilvánosságra hozni a nevelésioktatási intézmény munkájával összefügg értékelését. 105. § 106. § A fenntartói irányítás nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit.

A közoktatási intézmény ellenrzése
107. § (1) A közoktatási intézmény szakmai ellenrzésében - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - az vehet részt, aki szerepel az Országos szakérti névjegyzékben. (2) Ha a szakmai ellenrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó közoktatási intézményben folyik a) az ellenrzést a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvét beszél szakért vezetheti, ha nincs ilyen szakért, a vizsgálatot nemzeti, etnikai kisebbség nyelvét beszél pedagógus bevonásával kell végezni; b) a szakmai ellenrzésrl értesíteni kell az országos kisebbségi önkormányzatot, amelyik az e törvény 101. §ának (3) bekezdésében meghatározott feltétellel rendelkez képviseljével - akkor is, ha az nem szerepel az Országos szakérti névjegyzékben - részt vehet a szakmai ellenrzésben. (3) A szakmai ellenrzés megkezdése eltt legalább hét nappal az ellenrzés vezetjének egyeztetnie kell a közoktatási intézmény vezetjével és azzal, aki az ellenrzést kezdeményezte, a szakmai ellenrzés idtartamát, formáját, módszereit, az ellenrzés idpontját, továbbá, hogy az érdekeltek milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenrzés megállapításairól. A (8) bekezdés a)-b) pontban meghatározott esetben a szakmai ellenrzés megkezdése eltt legalább hét nappal értesíteni kell a közoktatási intézmény fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenrzés lefolytatásánál jelen lehet.

(4) A szakmai ellenrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenrzés indult, valamint a (8) bekezdés f) pontja kivételével a fenntartó. Ha az ellenrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó közoktatási intézményben folyik, a szakmai ellenrzés megállapításait meg kell küldeni a fenntartótól függen az érdekelt települési, vagy területi kisebbségi önkormányzatnak, valamint az országos kisebbségi önkormányzatnak. (5) Az, aki az ellenrzés megállapításaival nem ért egyet, másik szakmai ellenrzés keretében kérheti annak felülvizsgálatát. (6) Az értékelés eredményeképpen a fenntartó - ha az intézkedésre nem jogosult - megfelel határid biztosítása mellett felhívja a közoktatási intézmény vezetjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. (7) A szakmai ellenrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával kell az érintett nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon, továbbá az ellenrzést indító honlapján nyilvánosságra hozni. (8) Szakmai ellenrzést - a költségek biztosítása mellett - indíthat a) országos, térségi, megyei, fvárosi szinten az oktatásért felels miniszter, szakképzés tekintetében a szakképesítésért felels miniszter az országos oktatáspolitikai célkitzések elkészítése vagy a célkitzések megvalósulásának megismerése, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat a közoktatás nemzeti, etnikai kisebbségi feladatai végrehajtásának értékelése, b) megyei, fvárosi szinten a fvárosi, megyei önkormányzat a megyei, fvárosi fejlesztési terv, és az oktatáspolitikai célkitzések elkészítése, megvalósulásának megismerése, c) települési szinten a községi, városi, megyei jogú városi, fvárosi kerületi önkormányzat a helyi oktatáspolitikai célkitzések elkészítése, megvalósulásuk megismerése, a települési kisebbségi önkormányzat a település nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai neveléssel és oktatással összefügg feladatok végrehajtásának áttekintése, d) intézményi szinten a fenntartó, a helyi oktatáspolitikai célkitzések elkészítése, vagy a célkitzések megvalósulásának megismerése, illetve az egyes intézményekben végzett nevel és oktató munka színvonalának értékelése, e) a közoktatási intézmény vezetje az intézményben végzett nevel és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának küls szakértvel történ értékelése, f) a közoktatási intézmény alkalmazottja saját munkájának értékelése céljából. (9) A közoktatási intézményben folyó törvényességi ellenrzésnél a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az elzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenrzés eredményességét veszélyezteti. (10) A közoktatási intézményben e törvény 80. §-a és 82. §-a alapján szervezett törvényességi ellenrzésnél a (3)(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az elzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenrzés eredményességét veszélyezteti. (11) A közoktatási intézményben szakmai ellenrzést végz személynek, illetve a törvényességi ellenrzést végz személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre.

VII. FEJEZET NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK Külföldi nevelési-oktatási intézmények Magyarországon, magyar nevelésioktatási intézmények külföldön
108. § (1) A Magyar Köztársaság területén külföldi nevelési-oktatási intézmény akkor mködhet, illetve akkor adhat ki külföldi bizonyítványt, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási intézménynek megfelel bizonyítványnak jogszeren elismerik, s az elismerést hitelt érdemlen bizonyították. E rendelkezéseket a nemzetközi iskolák tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az elismerést az érintett nemzetközi szervezetnek kell kiadnia.

(2) A nevelési-oktatási intézményt az oktatásért felels miniszter veszi nyilvántartásba, illetleg adja meg a fenntartónak a mködés megkezdéséhez szükséges engedélyt. A fenntartó - ha nemzetközi szerzdés másképp nem rendelkezik - e törvény 37. §-ának (2) bekezdése alapján a nyilvántartásba vétel, 79. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján pedig a mködés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását kérheti. A külföldi nevelési-oktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó nevel és oktató munkára, valamint annak ellenrzésére, a gyermekekkel, tanulókkal összefügg ügyekre és döntésekre annak az államnak az elírásait kell alkalmazni, amelyik a nevelésioktatási intézményt sajátjának elismerte. Az e törvény 80. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott törvényességi ellenrzést a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal látja el és gyakorolja a (3)-(6) bekezdésben meghatározott jogköröket. (3) Magyar állampolgár a tankötelezettségét az (1) bekezdés szerinti iskolában, továbbá külföldön mköd iskolában is teljesítheti. A külföldön létesített tanulói jogviszonyról a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyz állít ki igazolást. (4) Az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerzdés alapján is létrejöhet és mködhet. A nemzetközi szerzdés alapján létrejött és mköd nevelési-oktatási intézményeket az oktatásért felels miniszter hivatalból felveszi a (2) bekezdésben szabályozott nyilvántartásba. A nemzetközi szerzdés alapján létrejött és mköd nevelési-oktatási intézményeknek - a (2) bekezdésben meghatározott törvényességi ellenrzésére vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi szerzdés eltér rendelkezésének hiányában kell alkalmazni. (5) Magyar állami óvodát, általános iskolát, középiskolát és kollégiumot külföldön az oktatásért felels miniszter, szakiskolát a szakképzésért és felnttképzésért felels miniszter létesíthet és tarthat fenn, ha a mködés helye szerinti állam bels joga vagy nemzetközi szerzdés ezt lehetvé teszi. (6) Magyar nevelési-oktatási intézmény külföldön az oktatásért felels miniszter által adott engedéllyel alapítható, ha a mködés helye szerinti állam bels joga vagy nemzetközi szerzdés ezt lehetvé teszi, s ezt hitelt érdemlen bizonyítják. Ha a magyar nevelési-oktatási intézmény székhelye külföldön, magyar külképviseleten van, a nyilvántartásba vétellel és a mködés megkezdésével kapcsolatos engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A külföldön mköd magyar nevelési-oktatási intézmény létesítéséhez és mködéséhez adott engedélyben meg kell határozni az alapítás és mködés feltételeit. A külföldön mköd magyar nevelésioktatási intézményt az oktatásért felels miniszter nyilvántartásba veszi és gyakorolja az e törvény 80. §-ában meghatározott jogköröket. (7) Az e törvény 4. §-ának (6) bekezdésében szabályozott költségvetési támogatás az (1) bekezdésben meghatározott nevelési-oktatási intézménybe felvett magyar állampolgárok után, valamint a 110. §-ban meghatározottak szerint a nem magyar állampolgárok után is megilleti a fenntartót. Megilleti a fenntartót a költségvetési támogatás a külföldön, magyar külképviseleten mköd - a (6) bekezdés alapján engedélyezett óvodába, iskolába felvett magyar állampolgár után is, ha szülje hivatalos állami kiküldetés alapján tartózkodik külföldön. (8) A Magyar Köztársaság területén az (1) bekezdésben meghatározott közoktatási intézményeken kívül más közoktatási intézmény is mködhet, ha a közoktatási intézményt az oktatásért felels miniszter - az e törvény 37. §ának (2) bekezdésében foglaltak szerint - nyilvántartásba vette. (9) A külföldi közoktatási intézmény, illetleg a nemzetközi iskola fenntartójával az oktatásért felels miniszter köthet közoktatási megállapodást. (10) Az e §-ban szabályozott közoktatási intézmények kötelesek bejelentkezni és adatot szolgáltatni a közoktatás információs rendszerének. (11) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó menedékesek gyermekei részére az oktatásért felels miniszter az idegenrendészetért és menekültügyért felels miniszter egyetértésével - ideiglenes mködési engedély kiadásával engedélyezheti nevelési-oktatási intézmény mködését az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is. Az ideiglenes mködési engedély egy évre szól és több alkalommal is meghosszabbítható. Az ideiglenes mködési engedély iránti kérelmet az idegenrendészetért és menekültügyért felels miniszter nyújtja be. Az ideiglenes mködési engedély kiadásával egyidejleg a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba kell venni. Az ideiglenes mködési engedélyben az oktatásért felels miniszter tudomásul veszi, hogy az ideiglenes menedéket élvezk a Magyar Köztársaság területén gyermekeik részére megszervezték az óvodai nevelést vagy iskolai oktatást. Az ideiglenes mködési engedély nem jelenti annak elismerését, hogy a nevelési-oktatási intézmény megfelel annak az országnak az elírásainak, ahonnan az ideiglenes menedéket élvezk a Magyar Köztársaság területére érkeztek, továbbá nem jelenti az iskola által kiállított bizonyítványnak a Magyar Köztársaság részérl történ elismerését.

Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai

109. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön. (2) Magyar állampolgár tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. (3) A lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkez, tanköteles tanuló esetén a tanulmányok külföldön történ folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes községi, városi, fvárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzjének, illetleg, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának. (4) Az állandó lakóhellyel rendelkez tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya.

Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányai és a külföldön megkezdett tanulmányok magyarországi folytatása
110. § (1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, illetve akkor tanköteles Magyarországon, ha a) menedékjogot kér, menekült, menedékes, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik. (2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történ felvételénél igazolni kell. (3) Ha a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás ideje a) az egy évet nem haladja meg, a szül kérésére, b) az egy évet meghaladja, e törvény erejénél fogva válik a gyermek tankötelessé. (4) A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, és - amennyiben tankötelessé válik - az iskolai nevelést és oktatást, a kollégiumi nevelést, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megsznése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe. (5) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak az elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdden gyakorolhatják a (4) bekezdésben meghatározott jogokat, illetve kötelesek megkezdeni a tankötelezettség teljesítését. (6) A (4) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározottak alapján akkor gyakorolható, ha a szül három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik és kerestevékenységet folytat. E rendelkezéseket az érintett házastársa és gyermeke tekintetében is alkalmazni kell. (7) Az a nem magyar állampolgár, aki az oktatásért felels miniszter meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igénybe. (8) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(7) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha nemzetközi szerzdés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik - az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A közoktatási intézmény vezetje a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti. (9) Az (1) bekezdésben meghatározottak óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az oktatásért felels miniszter pedagógiai rendszereket (oktatási programokat) ad ki. 111. § (1) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar közoktatás iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételérl az iskola igazgatója dönt. (2) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az oktatásért felels miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felels miniszter véleményét.

Elismerés és honosítás
112. §

Az oktatási intézmények iratainak külföldre vitele

113. § Ha az iskolák okiratait külföldön kívánják felhasználni, azokat hitelesíteni kell, illetve megfelel felülhitelesítéssel kell ellátni, feltéve, hogy nemzetközi szerzdés másképpen nem rendelkezik. A hitelesítést az iskola fenntartója, helyi önkormányzat által fenntartott iskola esetén a jegyz (fjegyz) végzi el, és az oktatásért felels miniszter, a külpolitikáért felels miniszter és az okirat felhasználása szerinti állam magyarországi külképviselete hitelesíti felül.

VIII. FEJEZET A KÖZOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK ELVEI Az ingyenesen igénybe vehet szolgáltatások
114. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehet szolgáltatások: a) az óvodában - az óvodai foglalkozások [24. § (1) bekezdés] szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelz foglalkozás, a sajátos nevelési igény gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás, - a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete, - az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez; b) az általános iskolában, illetve az általános mveltséget megalapozó évfolyamokon minden esetben, továbbá - a 115-116. §-ban meghatározott kivétellel - a szakiskolában és a középiskolában - a tanórai foglalkozások [52. § (3)-(11) bekezdés]; - a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az els szakképesítésre való felkészülés, valamint ennek keretében és - a 27. § (8) és (10) bekezdésében meghatározott esetben - a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védfelszerelés (védruha) és tisztálkodási eszköz; - az els-tizedik évfolyamon az évfolyamismétlés, a tizenegy-tizenharmadik évfolyamon és a szakképzési évfolyamon els alkalommal évfolyamismétlés, továbbá második és további alkalommal az évfolyamismétlés abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette; - az 52. § (7) bekezdésében meghatározott idkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az énekkart, kórust, a pedagógiai programban szerepl más mvészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is; - a tanítás kezdete eltti, az étkezés ideje alatti felügyelet, továbbá a tizedik évfolyam végéig a napközis és tanulószobai foglalkozás; - a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a köztes vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsgálat; - a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és els alkalommal a javítóvizsga; a tanulói jogviszony fennállása alatt - az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - az érettségi vizsga, az els szakmai vizsga; - az iskolai létesítményeknek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadid létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez; c) kollégiumban a b) pontban meghatározott oktatásban való részvétel esetén - a kollégiumi foglalkozások [53. § (7) bekezdés]; - a lakhatási feltételek - jogszabályban meghatározott szakmai normatíváinak megfelel - biztosítása; - a folyamatos pedagógiai és a rendszeres egészségügyi felügyelet; - a kollégium létesítményeinek, eszközeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadids létesítmények stb.) használata az ingyenes szolgáltatások, a lakhatás igénybevételekor; - sajátos nevelési igény tanuló esetén az állapotának megfelel teljes ellátás. (2) Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzet tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos és az autista tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás, beleértve az els alapfokú mvészetoktatásban való részvételt is. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére ingyenes egy alapfokú mvészetoktatásban való részvétel és a második szakképesítés megszerzése.

(3) Ingyenes a fejleszt felkészítés [30. § (6) bekezdés], a pedagógiai szakszolgálatok (34. §) igénybevétele. (4) Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára elírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, mvészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szüli szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.

A térítésidíj-fizetési kötelezettség
115. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehet szolgáltatások: a) a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a második szakképesítésre való felkészüléskor a 114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak; b) a 114. §-ban fel nem sorolt, tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai oktatás tizenegyedik évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a napközis foglalkozás és a tanulószoba; c) az alapfokú mvészetoktatási intézményben - heti hat tanórai foglalkozás a ftárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás (vizsga, mvészeti alapvizsga, mvészeti záróvizsga) és egy mvészi eladás, továbbá egy alkalommal - tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt - az évfolyam megismétlése egy mvészeti képzésben való részvétel esetén, - továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata; d) a - nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatás kivételével - felnttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy szakiskolában els szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon a 114. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak. e) gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdden, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történ megismétlésekor a 114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak; f) (2) Az (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat a felnttoktatásban részt vevk tekintetében is alkalmazni kell. (3) A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.

A tandíjfizetési kötelezettség
116. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében tandíjért igénybe vehet szolgáltatások: a) alapfokú mvészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, továbbá annak, aki betöltötte a huszonkettedik életévét; b) a 114-115. §-ban meghatározott kivétellel szakképesítés megszerzésekor a 114. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak; c) az óvodában, az iskolában, a kollégiumban a nevelési, illetleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefügg más szolgáltatás; d) gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdden, továbbá a szakközépiskolában vagy a szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történ megismétlésekor a 114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak; e) a tanulói jogviszony megsznése után megkezdett érettségi vizsga és szakmai vizsga - beleértve a javító- és pótlóvizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. (2) Az (1) bekezdés d)-e) pontjában foglaltakat a felnttoktatásban részt vevk tekintetében is alkalmazni kell.

A térítési díj és a tandíj mértéke

117. § (1) A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a) tizenöt-huszonöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott esetben; b) öt-tíz százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál; c) tizenöt-harminc százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkett éven aluli tanulóknál; d) húsz-negyven százaléka a 115. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben; e) huszonöt-ötven százaléka a 115. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott esetben. (2) A térítési díjat - a fenntartó által meghatározottak szerint - a tanulmányi eredménytl függen csökkenteni kell, azonban - az (1) bekezdés a) pontja kivételével - nem lehet kevesebb egy tanítási évben, mint a feladatellátáshoz biztosított alap normatív hozzájárulás zenemvészeti ág esetén tíz, más mvészeti ág esetén húsz százaléka. E rendelkezés a hátrányos helyzet tanulók tekintetében nem alkalmazható, tlük térítési díj nem szedhet. (3) A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíjat - a vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás kivételével - a tanulmányi eredménytl függen csökkenteni kell. (4) A fenntartó határozza meg azokat a szabályokat - a vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás, illetve az ezzel összefügg más szolgáltatás kivételével -, amelyek alapján az óvoda vezetje, az iskola igazgatója, a kollégium vezetje dönt a 114. §-ban meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegérl, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekrl és a befizetés módjáról. (5) Az alapító okirat szerint vállalkozás alapján folyó nevelés és oktatás, illetve az ezzel összefügg szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tandíjról, a kedvezményekrl, és a befizetés módjáról az óvoda vezetje, az iskola igazgatója, illetve a kollégium vezetje dönt.

A finanszírozás egyéb kérdései
118. § (1) A közoktatás rendszerének mködéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, melyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és a közoktatási intézmény más saját bevétele egészíthet ki. (2) A közoktatás feladatainak ellátását szolgáló költségvetési hozzájárulás összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni. (3) A központi költségvetés az állami szervek és a helyi önkormányzatok, valamint a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézmények mködéséhez - a gyermek-, tanulói létszámot, valamint az ellátott feladatokat figyelembe véve - normatív költségvetési hozzájárulást biztosít. (4) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a normatív költségvetési hozzájárulásra - jogszabályban meghatározottak szerint benyújtott - igénylés alapján válik jogosulttá. Az igénylést az ellátott és - jogszabályban meghatározott nyilvántartások szerint - igazolt feladatok után lehet benyújtani. Az igénylés benyújtásának elmulasztása - kivéve, ha az igazolási kérelmet elfogadják - jogveszt. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény feladatainak az ellátásához az intézményfenntartó normatív költségvetési hozzájárulást vesz igénybe, az adott költségvetési évet követ év március 31-éig köteles a szolgáltatásait igénybe vev részére közölni a támogatás egy fre jutó összegét, továbbá köteles - a helyben szokásos módon - nyilvánosságra hozni, hogy az adott intézmény feladatainak ellátásához igénybe vett normatív hozzájárulás a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezi. (5) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerül tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a neveltestület a tankönyvpiac rendjérl szóló törvény 6-7. §-ában meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a tankönyvpiac rendjérl szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodnia kell az ingyenes tankönyvellátásról. Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet a fenntartó kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelmérl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 148. §-ának (5)-(6) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményeket. (6) Az e törvény - 24. §-ának (4) bekezdésében az óvodai foglalkozások, továbbá az 53. §-ának (4) bekezdésében a napközis vagy tanulószobai foglalkozás megszervezéséhez meghatározott idkeretet a szociális igazgatási feladatok ellátására

rendelkezésre álló forrásokból meg kell növelni - és a szociális kiadások között elszámolni - abban az esetben, ha a gyermek napközbeni ellátása ezt szükségessé teszi, továbbá az - 52. §-ának (7)-(8) bekezdésében, valamint (10)-(12) bekezdésében az iskolai nem kötelez (választható) tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások, egyéni foglalkozások, gyógytestnevelés megszervezéséhez, osztálybontásokhoz meghatározott idkeret, - 53. §-ának (7) bekezdésében a kollégiumi foglalkozások megszervezésére meghatározott idkeret, - az 1. számú melléklet alapján kötelezen foglalkoztatott vezeti és alkalmazotti létszám és a kötelez óraszám terhére szabadon felhasználható idkeret a fenntartó egyetértésével megnövelhet, illetve a vezetk és a beosztott pedagógusok kötelez óraszáma csökkenthet, valamint a 3. számú mellékletben meghatározott óvodai csoport, iskolai osztály létszáma az átlaglétszámhoz képest csökkenthet (többletszolgáltatás), ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többletköltségvetése támogatás nélkül, vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja. (7) Az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmény után járó költségvetési hozzájárulás meghatározásánál e törvény rendelkezései mellett figyelembe kell venni a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény rendelkezéseit is. (8) E törvény 114-116. §-ában foglaltakat alkalmazni kell, ha a fenntartó a 81. § (11) bekezdése alapján nyilatkozatát megküldte a települési önkormányzat részre. (9) Az egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeirl szóló törvény 6. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiegészít támogatás összegét az átadó helyi önkormányzat - az átengedett és saját bevételeibl köteles átutalni a hozzájárulást folyósító szerv részére, illetve az átengedett bevételeit mindaddig, ameddig a közoktatási megállapodás érvényes, a kiegészít támogatás összegével csökkenteni kell, ha a helyi önkormányzat az egyházi jogi személlyel az e törvény 81. §-ának (13) bekezdésében meghatározottak alapján közoktatási megállapodást kötött és az egyházi jogi személy az e bekezdésben meghatározottak szerint nem válik jogosulttá arra, hogy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdése szerint egyoldalú nyilatkozatot tegyen. A közoktatási megállapodás megkötését követ harmadik év után a nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv kezdeményezheti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál, hogy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdésében meghatározottak szerint egyoldalú nyilatkozatot tehessen. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hozzájárulást megadja, ha a nevelési-oktatási intézményben - az intézmény legalább hetven százalékos kihasználtsága mellett - az osztály, csoport létszám eléri az e törvény 3. számú mellékletében elírt átlaglétszám kilencven százalékát. Az egyoldalú nyilatkozat benyújtását követ nevelési, oktatási évtl kezdden a fenntartó az egyoldalú nyilatkozat alapján jogosulttá válik a kiegészít hozzájárulásra, a közoktatási megállapodás pedig bármelyik fél - az egyoldalú nyilatkozat megtételét követ hatvan napon belül - azonnali hatállyal felmondhatja. Ha az egyházi jogi személy nem kapta meg az egyoldalú nyilatkozattételhez szükséges hozzájárulást, egy év eltelte után ismét kezdeményezheti a hozzájárulás megadását. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak a nyilatkozattételhez szükséges hozzájárulás megadásával kapcsolatos eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyházi jogi személy nem tartozik az e törvény 81. §-a (11)-(12) bekezdésének hatálya alá, és az egyházi jogi személy által létesített nevelési-oktatási intézmény által ellátott feladatokra köt közoktatási megállapodást - közös megegyezéssel a helyi önkormányzat és az egyházi jogi személy. (10) A közoktatási intézmény vezetje kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejleszt tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetleg meghatározott idre. A meghatározott idre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezeti feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kollektív szerzdésben, ennek hiányában a szervezeti és mködési szabályzatban kell meghatározni. A kereset-kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A keresetkiegészítésre való jogosultság megállapítása során elnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az elz nevelési évben, tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minségirányítási programban meghatározott ciklusid nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. (11) Az intézményfenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves

költségvetésrl szóló törvényben egy fre meghatározott összeg és a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben pedagógus munkakörben, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakért, pedagógiai eladó munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata. (12) A fenntartó a (11) bekezdés szerint meghatározott összeget az érintettek létszámának megfelelen osztja szét az intézmények között. 119. § (1) A megyében a megyei és a megyei jogú városi, a fvárosban a fvárosi önkormányzat közalapítványt hozhat létre a közoktatás - fejlesztési tervben jóváhagyott - körzeti, térségi és országos feladatainak támogatásához. A közalapítvány bevételei a központi költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mérték hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben elírt egyéb befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. Az összeg felosztásába be kell vonni a fvárosi, megyei gazdasági kamarákat, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartókat is. A közalapítvány részben vagy egészben kizárhatja a támogatottak körébl azt a közoktatási intézményt, amelynek fenntartója a fejlesztési tervben foglaltakat nem fogadja el. A közalapítvány mködéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételébl kell fedezni. (2) A sajátos nevelési igény gyermekek nevelésével és oktatásával, a pedagógiai szakszolgálatok biztosításával, a korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejleszt felkészítéssel kapcsolatos közoktatási feladatok segítése, a feladatellátásban közremköd intézményrendszer mködtetése és fejlesztése, az érintett gyermekek, tanulók részére a különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök, jármvek beszerzésének támogatása, a szüli gondozói tanfolyam megszervezésének segítése céljából a Kormány közalapítványt hoz létre. A közalapítvány bevételei: a központi költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mérték hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben elírt befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. A közalapítvány mködéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételébl kell fedezni. (3) Az oktatásért felels miniszter, a szakképesítésért felels miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni azt a többlettámogatást, amely a tankönyv, az ajánlott tantervek, a vizsgakövetelmények és más mérési programok készítéséhez szükséges. Az oktatásért felels miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni a közoktatás fejlesztésének segítésére, a fenntartók támogatására szolgáló összeget. A minisztériumok költségvetési fejezetében kell tervezni az általuk mködtetett nevelési-oktatási intézmények költségvetési támogatását. Az oktatásért felels miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni az általa kötött állami megbízások alapján kifizetésre kerül támogatás összegét. A büntetés-végrehajtásért felels miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni a büntetés-végrehajtási intézetekben mköd nevelési-oktatási intézményekben tanulók után számított költségvetési támogatást. (4)

A magántanulóra, a fejleszt felkészítést teljesítre és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevre vonatkozó külön rendelkezések
120. § (1) Ha a sajátos nevelési igény tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd tanuló szakérti vélemény alapján - tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve - a szül otthoni ellátás keretében tesz eleget a fejleszt felkészítésben való részvételi kötelezettségének, az önkormányzati feladatellátás keretében, a szakérti véleményben megjelölt szakember biztosításáról - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az iskolának, a fejleszt felkészítést nyújtó, illetve a szakérti véleményt készít intézménynek kell gondoskodnia. (2) Meg kell téríteni a) a pedagógiai szakszolgálatot nyújtó intézmény, a korai fejlesztést és gondozást nyújtó, a sajátos nevelési igény gyermekek nevelését és oktatását végz, valamint a fejleszt felkészítést biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi utazás költségeit, a gyermeknek, tanulónak és kísérjének, továbbá b) az a) pontban felsorolt gyermek, tanuló szülje részére szervezett gondozói tanfolyam költségét; c) (3) A szült a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott térítés az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével felmerül utazási költségek megtérítésére vonatkozó rendelkezések szerint, a szolgáltatást nyújtó intézmény igazolása alapján illeti meg, melyet a társadalombiztosítási igazgatóság, illetleg a társadalombiztosítási kifizethely fizet ki.

(4) A gondozói tanfolyam költségeit a vizsgálatot végz, illetleg a tanfolyamot szervez közoktatási intézmény fizeti ki. A kifizetéshez szükséges fedezetet az országos közalapítványból kell biztosítani. (5) A szült a pedagógiai szakszolgáltatáson, gondozói tanfolyamon való megjelenés, illetve részvétel napján átlagkeresete illeti meg.

IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Értelmez rendelkezések
121. § (1) E törvény alkalmazásában 1. alapszolgáltatás: az óvodai foglalkozás, az iskola, a kollégium által - e törvény alapján - ingyenesen biztosított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, a logopédiai és a dyslexia-megelz foglalkozás, a mindennapos testedzés, a rendszeres egészségügyi felügyelet, a tanítás kezdete eltti és az étkezés alatti felügyelet, továbbá az iskolában, kollégiumban térítési díj fizetési kötelezettség mellett biztosított tanórai és kollégiumi foglalkozás; 2. alkalmazotti közösség: a közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége; 3. aránytalan teher: ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelents költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét (pl. a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges idtartam jelentsen megnövekszik; a nevelési-oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni); 4. állami szerv: a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok kivételével a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendje szerint gazdálkodó szerv; 5. ellenrzés: a közoktatási intézmény mködésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján; 6. els szakképesítés: az iskolai rendszer oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít; 7. emelt szint oktatás: meghatározott tantárgy ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb követelményekkel történ oktatása, a Nemzeti alaptantervben meghatározott órakeret felhasználásával; 8. érdemi válasz: amelybl megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka; 9. értékelés: a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével; 10. felmen rendszer: az iskolai nevelés és oktatás szervezési rendje, amely alapján tanulmányi és vizsgakövetelményekben változást az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve lehet bevezetni; 11. felügyelet a nevelési-oktatási intézményekben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelmérl történ gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történ belépéstl a nevelési-oktatási intézmény jogszer elhagyásáig terjed idben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelez, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt; 12. fenntartó: az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi személy), illetleg természetes személy (mint egyéni vállalkozó), amely, illetve aki a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és az e törvényben meghatározottaknak megfelelen a közoktatási intézmény mködéséhez szükséges feltételekrl gondoskodik; 13. iskolai évfolyam: a pedagógiai programban meghatározott követelmények oktatásának és elsajátításának szakasza; 14. hátrányos helyzet gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyz védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyz megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzet az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülje - a gyermekek védelmérl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes

nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzet az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; 15. intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okiratnak e törvény 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározottak módosulásával jár; 16. integrációs felkészítés: az esélyt teremt nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felels miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történ megszervezése, melyben a szociális helyzetükbl és fejlettségükbl ered hátrányok ellensúlyozása céljából részt vev gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket; 17. iskolaotthonos nevelés és oktatás: az oktatás megszervezése a déleltti és a délutáni tanítási idszakban melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következ tanítási napokra is felkészülnek - a kötelez tanórai foglalkozások, a nem kötelez tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai idkeretében; 18. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el; 19. jogszabály: a miniszteri rendelet és ennél magasabb szint jogszabály, illetve a 11. § (1) bekezdésének u) pontja, a 19. § (2) bekezdése, a 39. § (2) bekezdése, a 40. § (2) bekezdése, az 56. § (3) bekezdése, az 59. § (6) bekezdése, a 61. § (3) bekezdésének a) pontja, a 64. § (2) bekezdésének a) pontja, a 68. § (3) bekezdése, a 115. § (3) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat rendelete; 20. körzeti feladat ellátása: körzeti feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában a szolgáltatásait igénybe vevk legalább ötvenegy százaléka a székhelytelepülés határain kívül élk közül kerül ki, beleértve a település külterületén élket is; többcélú intézmény esetén akkor is, ha e feltételnek valamelyik intézményegysége megfelel; 21. második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglév - államilag elismert - szakképesítés birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek; nem számít második szakképesítésnek a meglév szakképesítéssel betölthet munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben - jogszabályban meghatározott körben - szerezhet szakképesítés; 22. megfelel színvonalon való további gondoskodás: ha az új feltételek között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3. számú mellékletében meghatározott elírásoknak, s továbbra is biztosítottak a meglév pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a nyelvi környezetben; nem sznik meg tagozatos oktatás, sajátos nevelési igény gyermekek, tanulók sajátos nevelése és oktatása, tanulási nehézséggel küzdk nevelése, oktatása) igénybevétele; 23. minségirányítás: az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitzések és az intézmény mködésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülk, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerpiac igényeinek kielégítése céljából; 24. nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétl a következ év augusztus 31-éig tartó idszak; 25. nevel és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység: a felsoktatás, a köz- és felsoktatási kutatás, a gyermekjóléti szolgálat, a családsegít szolgálat, a bölcsdei ellátás, a gyermekvédelmi ellátás, a közmveldés, a kultúra, a mvészet, a könyvtár, a múzeum, a sport, a pályaválasztási tanácsadás, a szociális ellátás, a rehabilitáció és habilitáció, az iskola-egészségügyi ellátás; 26. oktatás munkarendje: az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítására történ felkészítés megszervezésének rendje, amely ha a tanórai foglalkozások száma eléri - az iskolában tanítási év átlagában - az e törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelez tanórai foglalkozások a) kilencven százalékát, nappali oktatás, b) ötven százalékát, esti oktatás, c) tíz százalékát, levelez oktatás munkarendje szerint folyó oktatás. Más sajátos munkarend szerint folyik az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, illetve, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelez oktatásra meghatározott óraszámot. 27. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevk legalább ötvenegy százaléka - az intézmény székhelyét leszámítva - legkevesebb öt különböz megyébl

(fvárosból) élk közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó közoktatási intézménybl legfeljebb három mködik az országban (például nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el, vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként mködik, gyógypedagógiai feladatot lát el); továbbá az e törvény 81. §-ának (10) és (12) bekezdésének alkalmazásában akkor is, ha az adott feladatot az országban egy intézmény látja el; 28. sajátos nevelési igény neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelel gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a fejleszt felkészítéshez, az illetékes szakérti bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettség gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakérti és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása; 29. sajátos nevelési igény gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakérti és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismer funkciók vagy a viselkedés fejldésének organikus okra visszavezethet tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismer funkciók vagy a viselkedés fejldésének organikus okra vissza nem vezethet tartós és súlyos rendellenességével küzd. 30. óraadó tanár: az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a munkakörre elírt kötelez óra kevesebb mint negyven százalékára alkalmaztak; 31. szakalkalmazotti értekezlet: a vezetkbl és a közoktatási intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatottakból állók közössége; 32. szakmai feladat: az a pedagógiai tevékenység, amellyel összefüggésben a tanulót a térítési díj-, illetve a tandíjfizetési kötelezettség terheli, így különösen a) az az iskolai évfolyam, amelyben a tanuló tanulmányait folytatja, illetleg az a tanítási év, amelyben a tanuló kollégiumi elhelyezést, externátusi ellátást kapott, b) az érettségi vizsga, a szakmai vizsga; 33. szakmai feladatra jutó folyó kiadások: az adott feladatra elszámolható mködési célú kiadások feladattal arányos része; 34. szakrendszer oktatás: ha az egyes tantárgyakat, mveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelel végzettséggel és szakképzettséggel rendelkez pedagógus tanítja; a nem szakrendszer oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik; 35. székhely: az az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény alaptevékenységének ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezet munkahelye található; 36. tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen - mköd - azonos vagy különböz feladatot ellátó - intézményegység, ha a székhelytl való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyrl nem vagy csak részben láthatók el; 37. tagozat: az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyez felnttoktatásra, sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelésére, illetve sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatására, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelv iskolai oktatásra létrehozott intézményegység; 38. tanév: az iskolában, kollégiumban általában szeptember 1-jétl a következ év augusztus 31-éig tartó idszak; 39. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, illetleg az e törvény 53. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott foglalkozások megtartására fordított nap, amennyiben a foglalkozási órák száma eléri a hármat; 40. tanórai foglalkozás: amelynek keretében a tananyag feldolgozása folyik. Tanórai foglalkozás elméleti és gyakorlati tanítási óra lehet. Elméleti tanítási óra minden olyan foglalkozás, amelynek keretében nem gyakorlati képzés folyik; 41. tanulmányi követelmények nem teljesítése: ha a tanuló azért kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén elégtelen (1) osztályzatot vagy annak megfelel minsítést kapott, vagy jogers fegyelmi büntetéssel a tanév folytatásától eltiltották, illetleg kizárták az iskolából, vagy a megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya megsznt, továbbá, ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a neveltestület az osztályozó vizsga letételét, illetleg az elírt gyakorlati

követelmények teljesítését az igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga folytatásától eltiltották, illetve a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott; 42. tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az id alatt, illetleg tevékenység során éri, amikor e törvény 121. §-a (1) bekezdésének 11. alpontja szerint a nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet; 43. tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és mködési szabályzata, házirendje, nevelési vagy pedagógiai programja; 44. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül mköd szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, mhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási hely; 45. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban - az intézmény székhelyét leszámítva - kettnél több megyében, illetve a fváros határain kívül élk veszik igénybe. (2) Az általános iskolai oktatás a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a (4) bekezdésének alkalmazásában az alapfokú oktatás. (3) Tanulói viszony a személyes adatok védelmérl és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló törvény alkalmazásában az óvodai nevelésben való részvétel, a tanulói jogviszony és a tanulószerzdéses jogviszony, továbbá a kollégiumi tagsági viszony. (4) A gyermek napközbeni ellátása a gyermekgondozási segély és az anyasági támogatás igénybevételére való jogosultság megállapításánál rehabilitációs célú foglalkoztatásnak minsül, ha az óvodai nevelést, az iskolai napközis foglalkozást, a kollégiumi elhelyezést a szakérti és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakérti véleménye alapján veszik igénybe. (5) Közoktatási intézmény tekintetében felügyeleti szerven a fenntartót, felügyeleten a fenntartói irányítást, szakmai és gazdasági felügyeleten a szakmai és gazdasági ellenrzést, nevelési-oktatási intézménynél az illetékességi és mködési körön a mködési (felvételi) körzetet kell érteni. (6) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 6/A. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott kisebbségi intézmény e törvény alkalmazásában az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata az e törvény 37. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetében a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vett a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban. Többcélú intézményben, illetve ha a közoktatási intézménynek tagintézménye van, a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában való részvételt intézményegységenként, illetve tagintézményenként kell vizsgálni. Ha az intézményegység, illetve a tagintézmény megfelel a kisebbségi intézményekre e bekezdésben meghatározott feltételeknek, a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában részt vev intézményegység, illetve tagintézmény tekintetében a kisebbségi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, amelyeket e törvény rendelkezései alapján a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában közremköd közoktatási intézmény tekintetében gyakorolhat. (7) Ahol jogszabály valamely kedvezményre, juttatásra való jogosultságot tanulói jogviszony fennállásához köti, tanulói jogviszony alatt a fejleszt felkészítést is érteni kell. (8) E törvény alkalmazásában - függetlenül attól, hogy az érintett egyházi jogi személynél az eredeti tulajdonos, fenntartó ki volt - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérl szóló törvény rendelkezései alapján került az egyházi jogi személy fenntartásába a nevelési-oktatási intézmény, ha olyan ingatlanban mködik, amelyet az egyházi jogi személy az említett törvény rendelkezései alapján a) visszakapott, b) csereingatlanként kapott, c) a csereingatlanként kapott telekre épített, d) a bekerülési érték legalább hetven százalékában pénzbeli kártalanításból vagy járadékból vásárolt, illetve épített. (9) Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vev, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesít fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igény gyermeket, tanulót kell érteni.

Vegyes rendelkezések

122. § (1) A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelez óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél. (2) A felsoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények (gyakorló iskolák, gyakorló óvodák stb.) ellátják az e törvényben meghatározott közoktatási feladatokat, továbbá részt vesznek a pedagógusképzés alap- és továbbképzési feladataiban. Az állami felsoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézményekre, ideértve a gyakorló óvodát, iskolát és kollégiumot is - a nyilvántartásba vétel és az onnan történ törlés kivételével - az állami nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A közoktatási intézményt fenntartó állami felsoktatási intézmény is köthet közoktatási megállapodást. Az állami felsoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények feladatellátását biztosító - más célra fel nem használható - összeget az oktatásért felels miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe önálló címként be kell építeni. (3) E törvénynek a közoktatási intézmények mködésére, a pedagógusok alkalmazására és foglalkoztatására, jogaira és kötelezettségeire, juttatásaira - beleértve az e törvény 19. §-ának (2)-(6) bekezdésében felsorolt juttatásokat is - és kedvezményeire vonatkozó rendelkezéseit a gyermek gyógyüdülkben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben, a büntetés-végrehajtási intézményekben folytatott nevel és oktató munka esetén is alkalmazni kell. Ezekben az intézményekben a nevelés és oktatás a körülményekhez igazodó pedagógiai program szerint folyhat, és a tanév rendjére vonatkozó elírásoktól el lehet térni. A gyermek- és ifjúságvéd intézményekben foglalkoztatott vezetk és pedagógusok foglalkoztatására, jogaira és kötelezettségeire, juttatásaira és kedvezményeire a kollégiumban foglalkoztatott vezetkre és neveltanárokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A büntetésvégrehajtási intézményben folyó nevel és oktató munka során - a nevel és oktató munka pedagógiai szakaszait, követelményrendszerét, az állami vizsgák rendszerét meghatározó rendelkezések kivételével - e törvény rendelkezéseitl el lehet térni, a büntetés-végrehajtási szervezet mködését meghatározó törvény rendelkezéseivel összhangban. Az e bekezdésben felsorolt intézményekben pedagógus-munkakörben eltöltött idt - az ellátott feladatnak megfelel nevelési-oktatási intézményben, gyermek- és ifjúságvéd intézmény esetén kollégiumban pedagógus-munkakörben eltöltött idként kell figyelembe venni. (4) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell, a) hogy a könyv a Nemzeti alaptanterv követelményeinek megfelelen alkalmas-e a tantárgy tananyagtartalmának oktatására, továbbá biztosítja-e a szaktudományok megfelel szint, tudományos, hiteles, tárgyilagos feldolgozását, az ismereteknek az érintett korosztályoknak megfelel pedagógiai módszerekkel történ közvetítését, b) a könyv nyelvezetét, közérthetségét, stílusát, c) a könyv technikai kivitelezését, az esztétikai (tipográfia, grafikai szerkesztés, színdinamika), egészségügyi (betméret, könyvsúly, könyvméret, nyomdafesték) követelményeknek való megfelelséget, d) hogy a könyv alkalmas-e több tanéven keresztül történ felhasználásra, e) jogszabályban meghatározott más feltételeket és követelményeket. (5) A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján a gyermek, tanuló részére biztosított óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi ellátás, pedagógiai szakszolgálat, az ezekhez kapcsolódó bármilyen térítési díj, a tandíj elengedése, mérséklése, bármilyen térítési díj, tandíj megfizetéséhez nyújtott támogatás, a természetben nyújtott ellátás (tankönyv, segédkönyv, étkezés, utaztatás) a közoktatási intézmény fenntartójától függetlenül, a személyi jövedelemadó megállapításánál adómentes szolgáltatásnak minsül. (6) Fegyveres erk, rendvédelmi szervek részére közoktatási intézményt csak az ágazatért felels miniszter létesíthet és tarthat fenn. A miniszter az e törvény 102-104. §-ában meghatározott fenntartói irányítási jogosítványok gyakorlásával megbízhatja - a közoktatási intézmény létesítése, megszüntetése, tevékenységi körének megállapítása és módosítása kivételével - az ágazatához tartozó szervet, szervezetet vagy intézményt. (7) Ha nemzetközi szerzdés másképp nem rendelkezik, a fegyveres erk, rendvédelmi szervek iskolája tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki büntetlen elélet, magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik, hivatásos szolgálatra alkalmas, és a hivatásos szolgálatot vállalja. Ezekben az iskolákban a szervezeti és mködési szabályzat a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az évfolyamismétlést kizárhatja. (8) Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola fegyveres erknél, rendvédelmi szervekben folyó hivatásos szolgálat ellátásához szükséges munkakör betöltésére, szakképesítés megszerzésére készít fel, létesítéséhez és mködése megkezdésének engedélyezéséhez a szakképesítésért felels miniszter engedélye szükséges. (9) Az illetékes miniszter - az oktatásért felels miniszterrel közösen - a fegyveres erk, rendvédelmi szervek mködésének sajátosságaira tekintettel - szabályozhatja a tanulók jogaira és kötelességeire (10-12. §), a pedagógusok jogaira és kötelességeire (19. §) vonatkozó eltér rendelkezéseket, a tanulói jogviszony létesítéséhez szükséges egészségügyi követelményeket, pályaalkalmassági követelményeket, valamint ezek megállapításának rendjét, a fenntartói irányítási jog ellátásával való megbízást.

(10) Az e törvény 17. §-ának (8) bekezdésében meghatározott határidk számításánál a külföldi munkavégzés idejét figyelmen kívül kell hagyni. (11) Az érintett országos kisebbségi önkormányzat az e törvény 86. §-ának (5) bekezdésében meghatározott kiegészít kisebbségi oktatás feladatainak az ellátására nyelvoktató kisebbségi iskolát létesíthet és tarthat fenn, illetleg utazó pedagógus hálózatot mködtethet. A nyelvoktató kisebbségi iskolát az oktatásért felels miniszter veszi nyilvántartásba, és adja meg a fenntartónak a mködés megkezdéséhez szükséges engedélyt. Ha a nyelvoktató kisebbségi iskola önkormányzati vagy más fenntartású iskolában mködik, az országos kisebbségi önkormányzat az iskola fenntartójával megállapodásban rendezi az együttmködés kérdéseit, illetleg az utazó pedagógussal történ feladatellátás keretében megvalósuló együttmködést. A kiegészít kisebbségi oktatásban a tanuló vendégtanulóként vesz részt. (12) Az óvoda, az iskola és a kollégium - az alapító okiratában meghatározott keretek között - a szervezeti és mködési szabályzatában határozza meg a nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályait, a következ rendelkezések figyelembevételével: az óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. (13) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben a hatóság az eljárási cselekményeit - a határozat közlésének kivételével - elektronikus úton is gyakorolja. (14) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben az ügyfél kérelmét elektronikus úton is benyújthatja. Ha jogszabály az eljárás megindítására irányuló kérelem mellékleteként közokirat, illetve annak hiteles másolata benyújtását írja el, a melléklet elektronikus úton nem terjeszthet el. (15) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást.

Az Európai Unió jogának való megfelelés
122/A. § Ez a törvény a következ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkez állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés b) pont és 21. cikk, b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történ szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérl, 24. cikk, c) a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérk befogadása minimumszabályainak megállapításáról, 10. cikk (1)-(2) bekezdés.

Hatálybalépés
123. § (1) E törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivételekkel - 1993. szeptember 1. napján lép hatályba. (2)-(3) (4)-(9) (10) E törvény hatálybalépése nem érinti a) a hatálybalépése eltt a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmények mködésének megkezdéséhez kiadott engedélyeket; b) a hatálybalépésének napja eltt az általános iskola nyolcadik évfolyamának elvégzésével szerzett alapfokú iskolai végzettség érvényét. Az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkez az iskolai oktatás kilencedik évfolyamán folytathatja tanulmányait, illetve a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint részt vehet a szakképzésben; c) a szakközépiskolában, szakmunkásképz iskolában, szakiskolában szerzett szakképzettség, továbbá a gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány érvényét; d) a középiskola negyedik osztályának elvégzésével - 1974 és 1986 közötti idszakban - szerzett középiskolai végzettség érvényét. (11) E törvény hatálybalépése eltt szerzett érettségi és érettségi-képesít bizonyítvány az e törvényben meghatározott módon felsoktatási intézményben való továbbtanulásra jogosít.

(12)

Átmeneti rendelkezések
124. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)-(8) (9) Az e törvény alapján kialakítható iskolaszerkezet bevezetése a fenntartó döntésével történik. (10) (11) Azok a tanulók, akik tanulói jogviszonyukat az 1996/97. tanévben vagy azt megelzen létesítették a) akkor fizetnek térítési díjat, illetve tandíjat, ha e kötelezettségük a tanulói jogviszony létesítésekor is fennállott; e rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló az els évfolyamot azért ismétli, mert a tanulmányi követelményeket nem teljesítette; b) tanulmányaikat a nappali rendszer oktatásban annak a tanévnek a végéig folytathatják, amelyben a huszonötödik életévüket elérik. (12) (13)-(17) (18) (19) (20) (21) A nevelési-oktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat, a fenntartásában lév nevelési-oktatási intézmény tekintetében rendeletben a) megállapítja azokat a szabályokat, amelyek alapján az óvoda vezetje, az iskola igazgatója, a kollégium vezetje dönt e törvény 114. §-ában meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegérl, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekrl, a nem magyar állampolgárt terhel tandíj elengedésérl, mérséklésérl, továbbá szabályozhat a 121. § (1) bekezdésének 19. alpontjában felsorolt paragrafusok által meghatározott körben; b) a szaktanácsadói névjegyzékbe való felvételhez további követelményeket határozhat meg, valamint meghatározhatja a szaktanácsadói névjegyzékbe való felvétel eljárási szabályait, az általa fenntartott nevelésioktatási intézményekben foglalkoztatott szaktanácsadók munkaid kedvezményeit. (22) (23)-(24) (25) 125. § (1) (2) A fejleszt iskolai oktatás e törvény 30/A. §-ának (1) bekezdése szerinti megszervezése 2010. szeptember 1jétl kötelez. Eddig az idpontig az érintett tanulók részére a fejleszt felkészítés egyéni fejleszt felkészítés keretében is megszervezhet. (3) Azokban a helyi önkormányzat, illetve állami szerv által fenntartott fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában és fogyatékosok rehabilitációs intézményében, amelyek ellátják a fejleszt felkészítés feladatait is, 2010. augusztus 31-éig meg kell szervezni a fejleszt iskolai feladatot ellátó intézményegységet. (4) (5) Az e törvény 27. §-ának (2) bekezdésében megállapított rendelkezéseket a 2006-2007. tanév els évfolyamára felvettek tekintetében, majd azt követen felmen rendszerben kell alkalmazni. (6) A hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékének összeállítására a regionális fejlesztési és képzési bizottság els alkalommal 2006. szeptember 30-ig tesz javaslatot, azt követen a jegyzéket legalább háromévenként kell felülvizsgálni. 126. § (1) A szakérti és rehabilitációs bizottság 2007. december 31-éig - hivatalból indított eljárás keretében megvizsgálja a pszichés fejldés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság miatt sajátos nevelési igényvé nyilvánított gyermekeket és tanulókat. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló küzd-e a megismer funkciók vagy a viselkedés fejldésének tartós és súlyos rendellenességével, és ha igen, az visszavezethet-e organikus okra vagy nem vezethet vissza. A szakérti és rehabilitációs bizottság azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az iratait, akik a megismer funkciók vagy a viselkedés fejldésének

organikus okra vissza nem vezethet tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, 2008. március 15-éig megküldi a nevelési tanácsadó részére. A vizsgálat eredményétl függetlenül az érintett gyermekeket, tanulókat a juttatások és a költségvetési támogatások tekintetében 2008. augusztus 31-éig sajátos nevelési igény gyermekeknek, tanulóknak kell tekinteni. Ha az e bekezdésben szabályozott vizsgálat eredményeképpen a gyermek, a tanuló további ellátásra jogosult, anélkül, hogy a megismer funkciók vagy a viselkedés fejldésének organikus okra visszavezethet tartós és súlyos rendellenességével küzdene, ellátásáról 2008. szeptember 1-jétl a viselkedés fejldésének organikus okra vissza nem vezethet tartós és súlyos rendellenességével küzd gyermekre, tanulóra vonatkozó rendelkezések szerint kell gondoskodni, s így kell t nyilvántartani. (2) Ha a megismer funkciók vagy a viselkedés fejldésének organikus okra vissza nem vezethet tartós és súlyos rendellenességével küzd tanuló külön osztályban, tagozaton, iskolában vesz részt gyógypedagógiai nevelésbenoktatásban, iratainak a nevelési tanácsadó részére történ megküldésével egyidejleg - a szakérti véleményben meghatározottak szerint - intézkedni kell arról is, hogy a tanuló a következ tanítási évben átkerüljön az általános követelmények szerinti oktatásba. E rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben az az iskola, amelyben a tanuló felkészítése folyik, rendelkezik a szakérti véleményben foglaltak végrehajtásához szükséges feltételekkel. Ha a tanuló a vizsgálati idszakban a nyolcadik évfolyamon folytatja tanulmányait, a bizottság javaslatot tesz arra is, hogy milyen iskolatípusban kapcsolódjon be a kilencedik évfolyamon folyó oktatásba. (3) A tanuló lakóhelye szerint illetékes fvárosi, megyei önkormányzat által a tankötelezettség teljesítésére kijelölt szakiskola (a továbbiakban: kijelölt iskola) nem tagadhatja meg az érintett tanulók felvételét akkor sem, ha a tanuló már nem tanköteles. (4) A kijelölt iskola egyéni ütemterv kidolgozásával, egyéni foglalkozások megszervezésével segíti a tanulókat. A kijelölt iskola elkészít kilencedik évfolyam megszervezésével segítheti a tanulókat. Az elkészít kilencedik évfolyam befejezését követen a tanuló a többi tanulóval közösen kezdi meg tanulmányait a kilencedik évfolyamon. (5) A kijelölt iskola nem tagadhatja meg a felvételét azoknak a jelentkezknek sem, akik a 2004/2005., a 2005/2006., a 2006/2007. tanítási években a pszichés fejldés zavarai miatt vagy enyhe értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igény tanulóként fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát. A tanuló abban az évben kezdhet utoljára a szakiskolában iskolai évfolyamot a nappali rendszer iskolai oktatásban, amelyben betölti a huszonötödik életévét. 127. § (1) a) Az alkalmazáskor és a vezeti megbízáskor - a végzettség szintjének megfelel tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelel felsfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétérl az oklevelet kiállító felsoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt; - fiskolai szint iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni a felsfokú intézményként, illetve jogeldjeként alapított oktatási intézményben (például óvónképz intézet, tanítóképz intézet, szaktanár képz) szerzett pedagógus szakképzettséget; - pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a pedagógia szakos eladói és a neveltanári szakképesítést tanúsító felsfokú iskolai oklevelet; - egyetemi végzettségnek és szakképzettségnek kell elfogadni a Magyar Testnevelési Fiskola által az 1975. évi 16. törvényerej rendelet hatálybalépése eltt kiadott testneveltanári szakképzettséget. b) Az alkalmazáskor és e törvényben meghatározott feltételek esetén a vezeti megbízáskor fiskolai szint iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni az óvónképzben, a tanítóképzben, az állami zenekonzervatóriumban szerzett végzettséget. c) Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelel fiskolai végzettségnek kell elfogadni a - képzésrl rendelkez jogszabály szerint - felsfokú végzettséget tanúsító mszaki oktatói, technikus tanári, szakoktatói oklevelet, bizonyítványt. d) A Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottság által kiállított gépírás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvány - az e törvényben meghatározottak szerint pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsfokú szakképesítés. e) Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelel középfokú szakképesítésnek kell elfogadni a c) pont hatálya alá nem tartozó, tanfolyami képzésben szerzett mszaki szakoktatói (oktatói) bizonyítványt. (2) Szakközépiskolában és szakiskolában gyakorlati képzésre - az elméletigényes szakmai képzés kivételével középiskolai végzettséggel és szakirányú szakmai képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkez szakember, ha a feladatot felsfokú szakképesítéssel rendelkez pedagógussal nem tudják ellátni. (3) Ha nincs a képzés szakirányának megfelel hazai felsfokú képzés, határozott idre alkalmazható a) szakközépiskolában, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a szakiskolában a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyak és a szakmai elkészít ismeretek, valamint gimnáziumban a munkába állást

elkészít, illetve segít elméleti és gyakorlati ismeretek oktatására, továbbá minden iskolában a tanórán kívüli foglalkozás megtartásához a képzés szakirányának megfelel technikusi, szakközépiskolai szakképesítéssel, iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsfokú szakképesítéssel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkez szakember; b) alapfokú mvészetoktatási intézményben, mvészetoktatási szakközépiskolában a gyakorlati és elméleti oktatáshoz középiskolai végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkez szakember. (4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelel hazai felsfokú képzés, szakiskolában - az elméletigényes szakmai gyakorlat kivételével - alkalmazható határozatlan idre az is, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkezik; továbbá a népzenész- és a szórakoztatózenész-képzésben az, aki emelt szint szakképesítéssel rendelkezik. (5) Az artistaképzésben gyakorlati képzésre alkalmazható határozatlan idre az is, aki érettségivel és a mvészi pályán szerzett legalább tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. (6) Az (1)-(5) bekezdésben felsorolt iskolai végzettség, képesítés pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettség, illetve képesítés. A pedagógus besorolását az elismert, illetve a meglév végzettségének, képesítésének megfelelen kell elvégezni. (7) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) alkalmazható az is, aki az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b)-e) és j) pontban felsorolt - az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsfokú vagy középfokú könyvtárosi szakképzettséggel rendelkezik. (8) Az emelt szint oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus-munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség. (9) A (2)-(3) bekezdés alapján, határozott idre megállapodás azzal köthet, aki vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges - a 17. § (1) bekezdésben elírt -, a (3) bekezdésben meghatározott esetben a felsfokú pedagógus szakképesítés megszerzését. Az alkalmazás legfeljebb a felsfokú tanulmányok elvégzéséhez szükséges idre szólhat. A szerzdés legfeljebb további két évre meghosszabbítható akkor, ha a pedagógus önhibáján kívül nem tudta tanulmányait befejezni. (10) Tanulmányai befejezéséig szóló határozott idej kinevezéssel alkalmazható a felsfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére elírt szakképesítést fogja megszerezni. (11) Általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás megtartására, illetve kollégiumi neveltanárként alkalmazható, aki hittanár-nevel szakos pedagógus végzettséggel rendelkezik. 128. § (1) Ha a pedagógus szakképesítése e törvényben meghatározott képesítésnek nem felel meg, és e törvénynek a hatálybalépésekor a pedagógusnak a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van, legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható; b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél több ideje van, e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható tovább pedagógus-munkakörben, ha tanulmányait a felsfokú pedagógus-szakképesítést nyújtó oktatásban megkezdte. (2) E törvény hatálybalépésétl számított öt évig alkalmazható a kollégiumban neveltanárként, aki hittudományi egyetemi vagy fiskolai oklevéllel rendelkezik. Foglalkoztatására a 127. § (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (3) a) 2006. szeptember 1-jéig alkalmazható idegen nyelv oktatásra, továbbá idegen nyelven történ nevelésre, oktatásra a megfelel pedagógus végzettséggel és legalább középfokú ,,C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenérték okirattal rendelkez pedagógus, feltéve, hogy addig az idpontig megkezdi tanulmányait a megfelel felsfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzése céljából. A tanulmányok megkezdése nélkül is alkalmazható e határid elteltét követen - legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a nyugdíjkorhatárt eléri - az a pedagógus, aki 2002. augusztus 31-ig betölti az ötvenedik életévét, feltéve, hogy legalább tíz év gyakorlattal rendelkezik az adott nyelv tanítása terén. E rendelkezéseket a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nyelv oktatására azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy aa) a pedagógusnak az adott nyelvbl felsfokú ,,C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenérték okirattal kell rendelkeznie, és tanulmányait 2003. szeptember 1-jéig kell megkezdenie, ab) a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin, az ukrán nyelv oktatására a felsoktatási tanulmányok megkezdése nélkül, korlátlan határideig alkalmazható az, aki az aa) pontban meghatározott feltételeknek megfelel, ac) az e bekezdés a) pontjában foglaltak a német nemzetiségi oktatásban nem alkalmazhatók.

b) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban - az anyanyelv és irodalom tantárgy kivételével az ötödik évfolyamtól kezdden a tantárgyak anyanyelven történ oktatására pedagógus-munkakört tölthet be, és vezeti megbízást kaphat az is, aki rendelkezik az e törvény 17. §-ának (1) bekezdésében, illetve 30. §-ának (11) bekezdésében, 127. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában vagy (8) bekezdésében meghatározott felsfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá felsfokú ,,C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenérték okirattal. c) A nemzeti, etnikai kisebbségi kollégiumi nevelésben pedagógus-munkakört tölthet be és vezeti megbízást kaphat az is, aki megfelel a b) pontban meghatározott feltételeknek. d) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben - pedagógus-munkakört tölthet be és vezeti megbízást kaphat az is, aki megfelel az e törvény 127. § (1) bekezdése a) pont, második gondolatjelében vagy b) pontjában meghatározott feltételeknek, továbbá felsfokú ,,C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenérték okirattal rendelkezik, - pedagógus-munkakört tölthet be az is, aki megfelel az els gondolatjelben meghatározott vagy e § (1) bekezdés a) pontjában, illetve (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek és legalább középfokú ,,C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenérték okirattal rendelkezik. e) A nemzeti, etnikai kisebbségi szakképzésben gyakorlati ismeretek oktatására pedagógus-munkakört tölthet be az is, aki megfelel e törvény 127. §-ának (1) bekezdésének c)-e) pontjában vagy (2)-(4) bekezdésében meghatározott feltételeknek és legalább középfokú ,,C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenérték okirattal rendelkezik. f) Az a)-e) pontban szabályozott nyelvvizsga bizonyítványt vagy azzal egyenérték okiratot a pedagógusmunkakörben foglalkoztatottaknál a besorolásnál és a további szakképesítés után járó illetménynövekedés meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni. (4) az óvóni szakközépiskolai szakon a) a képzés e törvény hatálybalépését követ év szeptember 1-jétl óvodai és kollégiumi gyermekfelügyeli, pedagógiai asszisztensi, szabadid szervezi szakra változik; b) e törvény hatálybalépése eltt megkezdett tanulmányokat változatlan feltételekkel fejezheti be a tanuló, kérelmére azonban lehetvé kell tenni, hogy az érettségi-képesít vizsga keretében gyógypedagógiai, továbbá közmveldési alapismeretekbl levizsgázzon, és az új szaknak megfelel végzettséget is megszerezze; c) kiadott érettségi-képesít bizonyítvánnyal - kivéve a 128. § (1) bekezdésének a) pontjában és (8) bekezdésében meghatározott feltételnek megfelel pedagógust - utoljára az 1997. évben lehet óvóni munkakörben alkalmazni a 127. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel; d) kiadott érettségi-képesít bizonyítvánnyal rendelkez, ha 1993. szeptember 1-jétl 1998. december 31-ig gyógypedagógia és közmveldési alapismeretekbl vizsgát tesz, megszerzi a b) pontban meghatározott képesítést, a vizsgát az iskola az igényeknek megfelelen szervezi, a vizsgára való felkészülést az iskola kérésre konzultációs foglalkozások szervezésével segíti; e) szerzett szakképzettség az oktatás finanszírozása tekintetében nem számít els szakképzettségnek. (5) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltéren pedagógus-munkakörben továbbra is foglalkoztatható és alkalmazható a) óvodapedagógusként, aki óvóni szakközépiskolában szerzett érettségi-képesít bizonyítvánnyal, b) gép- és gyorsírás tantárgy oktatására, aki gépírás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvánnyal, c) szakmai gyakorlati képzésre, aki érettségi bizonyítvánnyal és tanfolyami képzésben szerzett mszaki oktatói vagy szakoktatói bizonyítvánnyal, illetve technikus tanári képesítést tanúsító bizonyítvánnyal, d) gyógypedagógus-munkakörben, aki óvóni, tanítói, illetve tanári oklevéllel, e) technika-gyakorlati foglalkozás tantárgy oktatására, aki a szakiránynak megfelel felsfokú iskolai, illetve felsfokú szakoktatói vagy mszaki oktatói végzettséggel és szakképzettséggel, f) kollégiumban, aki felsfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, g) szakközépiskolában a szakmai elméleti tantárgyak, valamint a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon a szakmai elkészít ismeretek oktatására, aki a képzés szakirányának megfelel fiskolai szint tanári vagy a képzés szakirányának megfelel felsfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. A mszaki oktatói, szakoktatói munkakörben szerzett gyakorlatba be kell számítani a vállalati gyakorlati oktatásban szerzett gyakorlat idejét is. A szakmai gyakorlat idejének számításánál alkalmazni kell az e törvény 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat. (6) Ha a szakiskolában a gyakorlati képzést végz pedagógus nem rendelkezik középiskolai végzettséggel, és e törvény hatálybalépésekor

a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatár eléréséig legfeljebb öt évre van szüksége, a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható; b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez öt évnél több, de tíz évnél kevesebb idre van szüksége, legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható, ha legalább tíz év iskolai vagy vállalati gyakorlati oktató munkában szerzett gyakorlata van, a szükséges gyakorlat hiányában e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható, ha megszerezte a középiskolai végzettséget; c) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél több, de tizenöt évnél kevesebb idre van szüksége, e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható, ha megszerezte a középiskolai végzettséget; d) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tizenöt évnél több idre van szüksége, e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után a 127. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel lehet foglalkoztatni. (7) Az e § alapján foglalkoztatott pedagógus (1)-(2) és (4)-(6) bekezdésben felsorolt iskolai végzettsége, képesítése pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettség, illetve képesítés és a pedagógus besorolását a meglév iskolai végzettsége, illetve képesítése alapján kell elvégezni. (8) Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követ év els munkanapjától kezdden a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni. A pedagógus-szakvizsgával egyenérték a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy fiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett - jogszabályban meghatározott - szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenérték, továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím. (9) A kötelez továbbképzésben való részvételt nem lehet megkövetelni attól, aki a 19. § (5) bekezdése hatálybalépésének napján az ötvenedik életévét betöltötte. A pedagógus-szakvizsga bevezetéséig a továbbképzésben való részvételi kötelezettség - jogszabályban meghatározottak szerint - áll be. (10) Az elírt szakmai gyakorlat megléte esetén - megismételt pályázati eljárás alapján a) óvodavezet, illetve általános iskolai igazgató lehet az is, aki középfokú óvónképzben, óvóni, illetve középfokú tanítóképzben szerzett tanítói végzettséggel rendelkezik, b) alapfokú mvészetoktatási intézményben igazgató lehet az is, aki zenekonzervatóriumban szerzett végzettséggel rendelkezik, feltéve, hogy a korábbi pályázati eljárásban nem jelentkezett olyan pályázó, aki rendelkezik megfelel szakmai gyakorlattal, valamint az elírt felsfokú iskolai végzettséggel. (11) (12) A 127. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket - ha nemzetközi megállapodás másképp nem rendelkezik - a magyar nevelési-oktatási intézményekben kiállított iskolai végzettségek és szakképzettségek tekintetében lehet alkalmazni. Az e rendelkezések alapján honosított oklevéllel, bizonyítvánnyal rendelkezt 2004. szeptember 1-jétl kezdden - a (13) bekezdésben meghatározott kivétellel - akkor lehet pedagógus-munkakörben foglalkoztatni, ha tanulmányait a felsfokú pedagógus-szakképesítést nyújtó oktatásban megkezdte. (13) A (12) bekezdésben foglaltaktól eltéren tovább foglalkoztatható a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig az, akinek 1999. szeptember 1. napján a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van hátra, b) a honosított oklevélnek megfelel pedagógus-munkakörben az, aki az adott pedagógus-munkakörben 1999. szeptember 1-jéig legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. (14) A Kt. 81. § (12) bekezdésének módosítása a 2003. szeptember 1. eltt kötött közoktatási megállapodások érvényességét - függetlenül annak elnevezésétl - nem érinti. (15) Új tantárgyi modul bevezetése esetén a bevezetés els évétl számított tíz évig az adott ismereteket magában foglaló, feldolgozó tantárgy tanítására és az adott iskolatípusban és évfolyamon pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsfokú iskolai végzettség és szakképzettség akkor is jogosít, ha van megfelel, a szakirányú továbbképzésben szerezhet szakképzettség. (16) (17) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal - a fenntartó 2003. december 31-éig benyújtott kérelmére - engedélyezheti, hogy a közoktatási intézmény a kötelez (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat 2003. augusztus 31. után, legkésbb 2008. augusztus 31-éig teljesítse. A kérelemhez mellékelni kell az eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtását szolgáló - tanítási évekre lebontott - ütemtervet, az ütemterv végrehajtásának várható költségvetési vonzatát, a fenntartó nyilatkozatát, helyi önkormányzat esetén a közgylés,

képvisel-testület határozatát, amelyben vállalja az ütemtervben foglaltak végrehajtását. Abban az esetben, ha az ütemterv végrehajtásának várható együttes költségvetési vonzata eléri a mködési kiadás 2003. évi összegének tíz százalékát, legalább két tanítási évet engedélyezni kell a kötelez (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtásához. Az ütemtervben foglaltak teljesítését a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal évente ellenrzi. Az ütemtervben foglaltak végrehajtásáért a fenntartó, ha a fenntartó testület, a testület vezetje, helyi önkormányzat esetén a polgármester, illetve a közgylés elnöke a felels. Az ütemterv végrehajtásának ellenrzésére e törvény 95/A. §-ának (4)-(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (18) A 2006/2007. tanév végéig az alapfokú mvészetoktatási intézményben, a mvészeti szakközépiskolában, szakiskolában tovább foglalkoztathatók, akik nem felelnek meg az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott követelményeknek, amennyiben ez az ok a megváltozott elírásokra vezethet vissza. Ezt követen tovább foglalkoztathatók azok, akik megkezdték a tanulmányaikat a megfelel felsfokú végzettség megszerzése céljából. E rendelkezés alapján a továbbfoglalkoztatásra a megkezdett tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a hallgatói jogviszony kezdetétl számított hat évig van lehetség. (19) A 2008/2009-2010/2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszer oktatás megszervezhet oly módon is, hogy az e célra felhasznált id csak az összes kötelez óra húsz százalékát éri el. (20) A 2012/2013. tanítási év végéig az ötödik-hatodik évfolyamon, továbbá emelt szint oktatás esetén az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az els-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszer oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az elsnegyedik évfolyamon. (21) A 2012/2013. tanítási év végéig fejlesztpedagógus-munkakörben foglalkoztatható az is, aki pedagógustovábbképzés keretében elsajátította a szükséges ismereteket. (22) A másodszor és további alkalommal történ vezeti megbízáshoz a 2015/2016. tanítási évtl kezdden kell megkövetelni az intézményvezeti szakképzettség meglétét. (23) 129. § (1) Annak a gyermeknek, aki tanulmányait az általános iskola els évfolyamán az 1997/98. tanévben, illetve azt megelzen kezdte meg, tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igény tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. (2) A tankötelezettség - 6. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti - kiterjesztésének pedagógiai, jogi, pénzügyi és technikai feltételeit a Kormánynak és a helyi önkormányzatoknak fokozatosan meg kell teremteniük annak érdekében, hogy az átállás ne okozzon fennakadást. (3) Annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, akinek a tankötelezettsége az (1) bekezdésben meghatározott idpontig tart, az általános iskola kérelem hiányában is megszüntetheti a tanítási év végén, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános iskola hatodik évfolyamát, amennyiben az iskolában nem folyik felnttoktatás, illetve a tanuló nem kívánja ott folytatni a tanulmányait. (4)-(5) (6) Az óvodák, iskolák és kollégiumok 2004. június 30-áig felülvizsgálják a nevelési, pedagógiai programjukat, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Eddig az idpontig elkészítik az intézményi minségirányítási programot, melyet a nevelési-oktatási intézmények a nevelési, pedagógiai programmal együtt küldenek meg a fenntartónak. Ha a fenntartónak ötnél több közoktatási intézménye van, ütemtervet készíthet, amelyben meghatározhatja, hogy melyik intézménynek mikorra kell benyújtania a nevelési, pedagógiai programját és intézményi minségirányítási programját. Az ütemtervben a benyújtásra vonatkozó legkorábbi idpont 2004. április 15. lehet. Az általános iskolák helyi tantervének felülvizsgálata két lépcsben is végrehajtható a következk szerint: az e bekezdésben meghatározott idpontig elkészítik az els-negyedik évfolyamra vonatkozó rendelkezéseket, és a megadott határidket követen egy évre az ötödik-nyolcadik évfolyamra vonatkozó rendelkezéseket. (7) A kollégiumok neveltestületei 2004. január 31-éig titkos szavazás keretében döntenek arról, hogy bevezetik-e a pedagógiai felügyeli munkakörben történ foglalkoztatást. A titkos szavazás rendjét a kollégium határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a neveltestület akkor határozatképes, ha a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak több mint fele jelen van. A támogató döntéshez a jelen lévk több mint felének igenl szavazatára van szükség. Azokban a kollégiumokban, amelyekben a neveltestület támogatja a pedagógiai felügyeli munkakörben történ foglalkoztatást, 2004. augusztus 31-éig vizsgálják felül a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak közalkalmazotti kinevezését, illetve munkaszerzdését. Ennek során határozzák meg, hogy 2004. szeptember 1-jétl kik azok, akiket pedagógiai felügyel munkakörben, illetve pedagógus-munkakörben vagy ketts munkakörben - a pedagógiai felügyel és kollégiumi nevel munkakörökben foglalkoztatnak tovább. Ketts munkakörben történ foglalkoztatás esetén meg kell határozni, hogy a teljes munkaid hányad részét kell a kollégiumi neveli, illetve a pedagógiai felügyeli feladatok ellátására fordítani. Ketts munkakörben történ

foglalkoztatás esetén a kollégiumi neveli feladatok ellátására meghatározott munkaidhányadnak megfelelen csökkentett számú kötelez órát kell teljesíteni a kollégiumi neveli munkakörben, illetve a pedagógiai felügyeli feladatok ellátására meghatározott munkaidhányadnak megfelelen csökkentett munkaidt kell teljesíteni a teljes munkaidbl a pedagógiai felügyeli munkakörben. A pedagógiai felügyeli munkakörben történ foglalkoztatás bevezetéséig a neveltestület nem támogatja, a kollégiumi nevel munkát a következk szerint kell megszervezni: a kollégiumi nevelk kötelez óraszáma 30, illetve a gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában 26; továbbá a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási idn kívül nemenként és épületenként 100-120 tanulói csoporttal számolva; valamint a kötelez óraszám teljesíthet az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vev tanulók - étkezési, alvási és a heti pihennapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti idn kívüli folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával [114. § (1) bekezdés c) pont], feltéve, hogy egy pedagógusra legalább ötven, legfeljebb száz tanuló jut. A kollégiumi neveltestület titkos szavazással hozott döntésével a pedagógiai felügyeli munkakörben történ foglalkoztatás 2004. szeptember után is bevezethet. Szavazás évente egy alkalommal tartható. A szavazás a tanítási év utolsó hónapjában tartható, melynek eredményétl függen a következ tanévtl lehet bevezetni pedagógiai felügyel munkakörben történ foglalkoztatást. Ha a kollégiumban bevezették a pedagógiai felügyeli munkakörben történ foglalkoztatást, annak megszüntetéséhez a fenntartó egyetértésére van szükség. A megszüntetéssel kapcsolatos döntésre egyebekben a bevezetésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (8) (9) (10) Az e törvény 52. §-ának (11) bekezdése c) pontjában található, az egyéni foglalkozásra felhasználható idkeret növelésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása a 2004/2005. tanévtl kötelez oly módon, hogy addig az idpontig a heti kötelez tanórai foglalkozások öt százalékát kell biztosítani, ettl az idponttól kezdden ezt az idkeretet tanévenként egy-egy százalékkal meg kell emelni. (11) A közoktatási intézmény vezetjére vonatkozó teljesítménypótlék bevezetésére a 2006/2007. tanévtl van lehetség fokozatosan, oly módon, hogy a 2006/2007. tanévben a megállapítható összeg ötven százalékát, ezt követen tanévenként további tíz-tíz százalékkal emelt összeggel lehet kifizetni. (12) Az e törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott - az oktatásért felels miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alapján - felzárkóztató oktatás a 2005/2006. tanévtl indítható. Addig az idpontig a kiadott kerettantervek alapján indítható felzárkóztató oktatás. (13) Az e törvény 52. §-a (6) bekezdés c) pontjában a gyengénlátók habilitációs, rehabilitációs órakeretét huszonöt százalékról harmincöt százalékra a 2005/2006. tanévtl kezdden kötelez bevezetni oly módon, hogy az idkeretet tanévenként öt-öt százalékkal meg kell emelni. (14)-(15) (16) A szakiskolák az e törvény 20. §-ával megállapított Kt. 27. §-ának (3) bekezdése alapján a 2006/2007. tanévtl indítják az els szakképzési évfolyamot. (17) (18) 2008. augusztus 31-éig szakképzési évfolyammal mködhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot, vagy az adott évben induló tanítási évben betöltik vagy már betöltötték a tizennyolcadik életévüket. Az e törvény 78. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat els alkalommal a 2006/2007. tanítási évben a kilencedik évfolyamra lép tanulóknál kell alkalmazni. 130. § (1) A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésébl, a fenntartásában lév közoktatási intézményrendszer átalakításából, a feladatellátási kötelezettség teljesítésének módosításából, a pedagógusok kötelez óraszámának, az óvodai csoportok, iskolai osztályok létszámának emelésébl, a kötelez és nem kötelez tanórai foglalkozások, valamint a tanórán kívüli foglalkozások csökkentésébl származó bérmegtakarítást az általa önállóan vagy közösen - fenntartott közoktatási intézményrendszertl nem vonhatja el. (2) 131. § (1) Az alternatív iskolák a részükre kiadott kerettantervben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. Az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározni az általános szabályoktól eltér, sajátos, az adott iskolában a) oktatott tananyagot, követelményeket, b) folyó felkészítést az állami vizsgákra, c) alkalmazott építésügyi elírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit, d) mköd vezetési modellt, oktatásszervezést, e) elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget.

(2) A kerettanterv az (1) bekezdésben meghatározott körben eltérhet az e törvényben meghatározottaktól, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályoktól azzal a megkötéssel, hogy az alternatív iskolák mködésével járó többletköltségekhez központi költségvetési többlettámogatás nem igényelhet. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában alternatív iskola az az iskola, amelyik nem hagyományos pedagógiai módszerekkel végzi nevel és oktató munkáját. Abban a kérdésben, hogy az iskola alternatív iskolaként végzi-e tevékenységét, az engedélyezési eljárásban az Országos Köznevelési Tanács foglal állást. Az engedély iránti kérelmet, ha van olyan hálózat, szervezet, amelyik az alternatív iskolát képviseli, a hálózat, szervezet, ha nincs ilyen hálózat, szervezet, az iskola fenntartója jogosult benyújtani. (4) Az iskolafenntartó egyházi jogi személy - e törvény és a Nemzeti alaptanterv keretei között - kerettantervet nyújthat be jóváhagyás céljából. A kerettantervet az e törvény 81. §-ának (13) bekezdésében megjelölt nyilatkozatra jogosult egyházi szerv nyújthatja be. (5) Ha a tananyagot elektronikus adathordozóra történ rögzítés céljára feldolgozzák, és a rögzített tananyag közvetítésére, az elsajátított ismeretek számonkérésére, a pedagógus és a tanuló közötti rendszeres kapcsolattartásra távközlési eszköz beiktatásával kerül sor, az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a következ eltérésekkel kell alkalmazni: a) a kerettantervben meg kell határozni a távközlési eszközön való kapcsolattartás rendjét, a távközlési eszköz közbeiktatásával szervezett tanórai foglalkozások rendjét, a konzultációs tanórai foglalkozások rendjét, b) az oktatás munkarendje esti, levelez, illetve más sajátos munkarend lehet, figyelembe véve a közvetlen konzultációs tanórai foglalkozásokat és a távközlési eszköz útján megtartott olyan tanórai foglalkozásokat, amelyeken - a kerettantervben meghatározott módon - részt kell vennie a pedagógusnak és a tanulónak, feltéve, hogy a tanulói teljesítmény vagy részvétel központi nyilvántartása és ellenrzése megoldott, c) a tanuló félévkor és év végén osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. Az osztályozó vizsga vizsgabizottság eltt folyik, amelynek elnökét a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jelöli ki az Országos vizsgáztatási névjegyzékrl. (6) Kerettantervet - e törvény és a Nemzeti alaptanterv keretei között - benyújthat a fenntartó, továbbá fenntartójának egyetértésével az iskola, illetve a jogosultak közösen. (7) A kerettantervet a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz kell benyújtani. Az oktatásért felels miniszter a kerettantervet az Országos Köznevelési Tanács egyetértése esetén hagyhatja jóvá. A kerettantervet az oktatásért felels miniszter a benyújtó hozzájárulásával rendeletben is kihirdetheti. A rendeletben kihirdetett kerettanterv szabadon felhasználható. Ha a kerettanterv kihirdetésére nem kerül sor, az csak a benyújtó hozzájárulásával alkalmazható. (8) Az e § (1)-(6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az e törvény 95. § (1) bekezdésének j) pontja alapján oktatási program (pedagógiai rendszer) kiadását kezdeményezik az oktatásért felels miniszternél, feltéve, hogy az oktatási program részeként kerettantervet is kiadnak. Az Országos Köznevelési Tanács a kerettantervvel kapcsolatos feladatai ellátása mellett - szükség szerint - azt is vizsgálja, hogy az oktatási program (pedagógiai rendszer) többi eleme összhangban áll-e a kerettantervben foglaltakkal. (9) Az e §-ban szabályozott eljárások költsége azt terheli, aki az eljárást indította. 132. § (1) A 2007. évi LXXXVII. törvény 1. §-ával megállapított Kt. 12. §-ának (6) bekezdése alapján els ízben azoknak a tanulóknak kell adatot szolgáltatni, akik a 2008/2009. tanévben teljesítik a szakmai vizsga követelményeit. (2) A 2007. évi LXXXVII. törvény 10. §-ával megállapított Kt. 82. §-ának (6)-(7) bekezdése alapján a 2008/2009. tanítási év felvételi eljárását kell megszervezni. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó óvoda, általános iskola esetén az intézmény székhelye, telephelye szerinti önkormányzattal egyezteti 2007. december 31-éig, hogy milyen módon vesz részt a kötelez felvételt biztosító feladatok ellátásában. (3) A 2007. évi LXXXVII. törvény 18. §-ával megállapított Kt. 95/A. §-a (4)-(6) bekezdése alapján a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a szakérti és rehabilitációs bizottság szakvéleményének felülvizsgálatával összefügg feladatait 2008. szeptember 1-jétl látja el. (4) A 2007. évi LXXXVII. törvény 20. §-ával megállapított Kt. 121. § (1) bekezdés 14. pontját azoknál a gyermekeknél, tanulóknál lehet els ízben alkalmazni, akik a 2007/2008. tanévben válnak tankötelessé, illetve a 2007/2008. nevelési évben lépnek óvodába. (5) A 2007. évi LXXXVII. törvény 26. §-ával megállapított Kt. 2. számú melléklet Az adatok statisztikai célú felhasználása, A pályakövetési rendszerbe történ adatszolgáltatás alcímet követ 2. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos szabályokat els alkalommal a 2007/2008. tanévben szakmai vizsgát tett tanulókra nézve kell alkalmazni. (6) Az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján elkészített önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történ biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a

beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzet tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát 2007. december 31-éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítjének. Az intézkedési terv megléte az elfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázaton vegyen részt. Ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat - társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bvítéssel - 2008. szeptember 1-jétl köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzet gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 2010. augusztus 31-éig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefügg szüli igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni. (7) A Nemzeti alaptanterv e törvényben meghatározott idszakonkénti felülvizsgálata után - ha a Nemzeti alaptanterv kiadásáról rendelkez kormányrendelet másként nem rendelkezik - az iskolák a pedagógiai programjukat szakért igénybevétele nélkül felülvizsgálhatják, és nincs szükség fenntartói jóváhagyásra sem. 133. § (1) A 2006. évi LXXI. törvény 1. §-ával megállapított Kt. 8. § (3) bekezdésének harmadik mondata alapján az ötödik évfolyamon els ízben a 2008/2009. tanévben kell megszervezni az oktatást. Ehhez az általános iskoláknak a helyi tantervüket 2007. szeptember 30-ig szükség szerint át kell dolgozni és megküldeni jóváhagyás céljából a fenntartónak. A helyi tanterv jóváhagyásához szakért igénybevételére nincs szükség. (2) A 2006. évi LXXI. törvény 3. §-ával megállapított Kt. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az iskolának elször a 2010/2011-es tanévtl kell lehetvé tenni a felkészülést az angol nyelv elsajátítása céljából. (3) A 2006. évi LXXI. törvény 5. §-ával megállapított Kt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján a fenntartónak 2008. augusztus 31-ig gondoskodnia kell a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mköd általános iskolájának tagintézménnyé történ átalakításáról vagy az általános iskolai feladatok - e törvényben meghatározottak szerinti iskolafenntartás nélkül történ megoldásáról. A 2006/2007. tanévtl kezdden kell vizsgálni azt a kérdést, hogy indult-e hetedik és nyolcadik évfolyam az általános iskolában. A hetedik és a nyolcadik évfolyamon indított osztályokat akkor lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát. Ennél a számításnál - kivéve az e törvény 3. számú melléklet II/2-3. pontjában meghatározott eseteket - a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni. A tagintézménnyé történ átalakítás a költségvetési évhez igazodva is végrehajtható. A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mköd általános iskola megszüntetése esetén nincs szükség az aránytalan teher vizsgálatára, abban az esetben, ha a helyi önkormányzat az általános iskolai feladatellátásról kistérségi társulás által fenntartott iskola igénybevételével gondoskodik és a tanulók szállítása iskolabusszal megoldott. Amennyiben a helyi önkormányzat az e bekezdésben meghatározottak szerint nem tud gondoskodni a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mköd általános iskola tagintézménnyé történ átalakításáról, vagy az általános iskolai feladatok ellátásáról, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal engedélyével tovább mködtetheti az iskolát. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az általános iskola székhelye szerint illetékes többcélú kistérségi társulás és a közigazgatási hivatal bevonásával dönt. A tovább mködési engedély iránti kérelmet 2007. január 31-ig lehet benyújtani. (4) Ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mköd általános iskola tagintézménnyé történ átalakítása nem történt meg, a továbbmködéshez szükséges engedély meghosszabbítását négyévente meg kell ismételni. Azok az intézményfenntartók, akik rendelkeznek továbbmködési engedéllyel, január 1-je és március 15-e között kérhetik a továbbmködéshez szükséges engedély meghosszabbítását. Az engedély akkor hosszabbítható meg, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mköd általános iskola rendelkezik az e törvény 25. §-ának (7) bekezdésében meghatározott együttmködési megállapodással. (5) Ha a helyi önkormányzat a (3) bekezdés hatálya alá tartozó általános iskola fenntartói jogát nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartónak adja át, az átadást követ tanévben, valamint az azt követ négy tanéven át saját forrásaiból köteles az átvevnek az iskola mködéséhez, az éves költségvetésrl szóló törvényben meghatározott egyházi kiegészít támogatásnak megfelel összeget megfizetni. E kiegészít támogatás mellett a központi költségvetés terhére más jogcímen kiegészít támogatás nem vehet igénybe. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a nevelési-oktatási intézményt e törvény 81. §-ának (14) bekezdésében meghatározottak szerint újraalapítja. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha az átadott iskola olyan ingatlanban mködik, amelyik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérl szóló törvény hatálya alá tartozik. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak akkor sem, ha az átadott általános iskola az országos kisebbségi önkormányzat által fenntartott középiskola tagintézményeként mködik tovább. (6) A 2006. évi LXXI. törvény 6. §-ával megállapított Kt. 28. §-a (7) bekezdése alapján az iskolának elször a 2010/2011-es tanévtl kötelez a nyelvi elkészít évfolyam megszervezése. (7) A 2006. évi LXXI. törvény 9. §-ával megállapított Kt. 40. §-ának (11) bekezdése alapján els ízben a 2008/2009. évet kell értékelnie a közoktatási intézményeknek, az iskolák 2007. március 31-ig küldik meg a fenntartónak a minségirányítási programjukat, jóváhagyás céljából. Az oktatásért felels miniszter a 2008/2009.

tanév értékelésének hozzáférhetvé tételérl köteles els ízben gondoskodni. Ettl az idponttól kezdden kötelez a 2006. évi LXXI. törvény 16. §-ával megállapított Kt. 99. §-ának (5) bekezdésében meghatározottak szerint végezni a tizedik évfolyamon a mérést. A 2006. évi LXXI. törvény 16. §-ával megállapított Kt. 99. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a 2006/2007. tanévben végzett országos mérés, értékelés alapján lehet els ízben felhívni a fenntartó figyelmét arra, hogy intézkedés megtételére van szükség. (8) A 2006. évi LXXI. törvény 10. §-ával megállapított Kt. 48. §-ának (10) bekezdése alapján az egységes iskola átdolgozza pedagógiai programját oly módon, hogy a továbbhaladás feltételeit a 2007/2008-as tanévtl kezdve biztosítani tudja. (9) A 2006. évi LXXI. törvény 17. §-ával megállapított Kt. 114. § (2) bekezdését a 2007/2008-as tanévtl kezdve kell alkalmazni azoknál a tanulóknál, akik abban a tanévben kezdik meg a tanulmányaikat az adott iskolatípus legalacsonyabb évfolyamán, ezt követen felmen rendszerben. (10) A 2006/2007-es tanévben a munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus - a rendes munkaidn belül, munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül a munkakörére, beosztására megállapított kötelez órájánál többet tanítson, ha erre egyéni foglalkozás, szabadids foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van. Az így elrendelt órák száma egy héten a két órát nem haladhatja meg. Egyéni foglalkozás, szabadids foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása óradíj fizetése mellett akkor rendelhet el a pedagógus számára, ha eltte az érintett hétre a díjazás nélküli két óra megtartását elrendelték.

1. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez [A törvény 15. §-ának (3) bekezdéséhez, 16. §-ának (4) bekezdéséhez, 39. §ának (3) bekezdéséhez és a 118. § (3) bekezdéséhez] A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetk és alkalmazottak létszáma, a költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei, a vezetk és a beosztott pedagógusok kötelez óraszáma a közoktatási intézményekben
Els rész

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETK ÉS ALKALMAZOTTAK KÖTELEZ ÉS AJÁNLOTT LÉTSZÁMA (A KÖTELEZ LÉTSZÁM *-GAL VAN JELÖLVE)
Vezetk 1. igazgató, óvodavezet minden önálló intézményben 2. igazgatóhelyettes, óvodavezet-helyettes - önálló intézményben, ha a gyermekek, tanulók létszáma a nyolcvanat eléri iskolában, ha a tanulók létszáma a négyszázat eléri további - tagintézményenként - a kollégium kivételével - tagintézmény-vezetnek - intézményegységenként - a kollégium kivételével - intézmény-egységvezetnek - nem önálló kollégiumonként kollégiumvezetnek - tagozatonként, ha az óvodában a gyermeklétszám az ötvenet, az iskolában a tanulói létszám a 1*

1 1 1* 1 1* 1

nyolcvanat eléri tagozatvezetnek 3. gyakorlati oktatásvezet szakközépiskolában és szakiskolában iskolánként 4. gyakorlati oktatásvezet-helyettes szakközépiskolában és szakiskolában húsz osztály felett, húszosztályonként vagy eltér szakirányú oktatásnál szakirányonként, ha a szakirányban legalább öt osztály van 5. gazdasági vezet önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkez intézményben 6. A 2. pontban meghatározott kötelez létszámoktól az e melléklet Negyedik részében meghatározottak szerint el lehet térni. Pedagógusok Óvodában

1* 1 1

1*

1. A pedagógusok*, gyógypedagógusok* létszámát - az óvodai csoportok, - a kötelez órák száma, - a kötelez óraszámba beszámítható tevékenység, - az óvoda nyitvatartási ideje alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt minden csoportban a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idvel; 2. logopédus a beszédjavító óvodában tizenöt gyermekenként 3. konduktor a konduktív pedagógiai intézmény óvodájában csoportonként és mszakonként 4. utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor, ha az óvoda a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos gyermeket, legalább heti öt óra foglalkoztatás keretében, nyolcgyermekenként Iskolában és kollégiumban 1. Az iskolában a pedagógus-munkakörben* foglalkoztatottak létszámát - az iskolai osztálylétszám, - az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra meghatározott idkeret, - a kötelez és nem kötelez tanórai foglalkozások megszervezésére megállapított órakeret, - a napközis és tanulószobai foglalkozásokra megállapított órakeret, - a pedagógusok kötelez óraszáma alapján kell megállapítani. Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár mködtetése kötelez, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik-tizenharmadik évfolyamon a helyi tantervben szerepl könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is ajánlott figyelembe venni. Az alapfokú mvészetoktatási intézményben, ha legalább kettszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, ha több, mint négyszáz tanuló befogadására létesítették további egy könyvtáros tanárt ajánlott alkalmazni. 2. A kollégiumban pedagógus-munkakörben* foglalkoztatottak létszámát - az 53. § (7) bekezdése szerinti kollégiumi heti kötelez foglalkozások száma és - a pedagógusok kötelez óraszáma alapján kell megállapítani. Kollégiumban, ha azt legalább kettszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, négyszáznál több tanuló befogadására létesítették, további egy könyvtáros tanár (tanító) alkalmazása ajánlott. 1* 3* 1*

3. fejleszt pedagógus az integrációs felkészítésben részt vev iskolában az integrációs oktatásban részt vev hátrányos helyzet tanulók létszáma alapján számítva, háromszáz tanulóig a szabadid-szervez feladatainak az ellátására is háromszáz-négyszázötven tanulóig négyszázötven tanuló felett 4. konduktor a konduktív pedagógiai intézmény iskolájában osztályonként és mszakonként 5. logopédus beszédjavító iskolában tizenöt tanulónként 6. utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor, ha az iskola a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos tanulót, legalább heti öt óra foglalkoztatás keretében, nyolctanulónként A nevel és oktató munkát közvetlenül segít alkalmazottak Óvodában 1. szakorvos kizárólag fogyatékosokat nevel óvodában a fogyatékosság típusának megfelelen 2. gyermek- és ifjúsági felügyel vagy gyógypedagógiai asszisztens fogyatékos gyermekeket nevel óvodai csoportban 3. dajka vagy helyette gondozón és takarító együtt - a konduktív pedagógiai intézmény óvodájának kivételével - csoportonként Iskolában és kollégiumban 1. pedagógiai felügyel kollégiumban nemenként és épületenként 100 tanulóra számítva, de legalább 2. gyermek- és ifjúságvédelmi felels - általános iskolában, - középiskolában, - szakiskolában 3. szakorvos kizárólag fogyatékosokat nevel iskolában, kollégiumban, a fogyatékosság típusának megfelelen 4. gyermek- és ifjúsági felügyel vagy gyógypedagógiai asszisztens - általános iskolai kollégiumban - fogyatékosokat nevel iskolában tizenöt tanulónként - gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményként mköd általános iskolai kollégiumban tizenöt tanulónként - a siket, a vak, a középsúlyos értelmi fogyatékos, az önálló helyváltoztatásra képtelen testi fogyatékos, az autista és a halmozottan fogyatékos tanulókat nevel és oktató iskolában és kollégiumban hattanulónként 5. szabadid-szervez - az iskolában, kollégiumban, ha a tanulók létszáma eléri a háromszázat - ha az iskolában jogszabályban meghatározottak szerinti integrációs felkészítést szerveznek, és az abban részt vev hátrányos helyzet tanulók létszáma nem éri

1*

1* 2 3* 1* 1*

0,5* 1*

1*

1*

1 1*

1 1* 1 1*

1 1

el a háromszázat, a fejleszt pedagógus feladatainak ellátására is 6. mszaki vezet szakiskolában, ha az legalább százhúsz munkahelyes tanmhellyel rendelkezik, illetve, ha déleltt-délután is üzemel tanmhelye van 7. ápoló kollégiumban ötszáz tanulóig ötszáz tanuló felett kizárólagosan fogyatékosokat fogadó diákotthonban, huszonnégy órára 8. hangszerkarbantartó a zenemvészeti mvészeti ágban szakmai vizsgára felkészít szakközépiskolában és szakiskolában, továbbá alapfokú mvészetoktatási intézményben négyszáz tanulóig négyszáz tanuló felett látássérültek iskoláiban tanulói létszámtól függetlenül további 9. úszómester tanuszodával rendelkez iskolában

1*

1 2 5*

1 2 0,5 1*

Az utazó szakember hálózat keretében a foglalkoztatás a fvárosi, megyei önkormányzat által kijelölt közoktatási intézményben történik. Az álláshelyeket a fvárosban, illetleg megyében - a szakérti és rehabilitációs bizottság nyilvántartása szerint - a többi gyermekkel, tanulóval együtt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részesített gyermekek, tanulók - a fogyatékosság típusa szerint - létszámát nyolccal, az utazó gyógytestneveli álláshelyek létszámát az érintett tanulók létszámát tizenkettvel elosztva ajánlott meghatározni. Az osztással - a kerekítés szabályai szerint kialakított - csoportra ajánlott tervezni egy-egy - egy csoport esetén a csoport létszámától függetlenül legalább egy - a feladat ellátásához szükséges szakembert. Az utazó gyógypedagógust, logopédust, konduktort, gyógytestnevelt stb. a gyermeket, tanulót nevel, illetve oktató óvoda, iskola megkeresésére a munkáltatói jogot gyakorló közoktatási intézmény vezetje rendeli ki. A gyermek- és ifjúságvédelmi felels, a szabadid-szervez és a pedagógiai felügyel pótszabadságának, valamint juttatásainak meghatározására a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben 1. Gazdasági, ügyviteli, mszaki, kisegít, karbantartó, ft, udvari munkás, portás stb. munkakörökben az ellátandó feladatoktól függen ajánlott megoldani a foglalkoztatást. 2. A nevelési-oktatási intézményekben - a feladatoktól függen - az 1. részben ajánlott foglalkoztatásokon túl a) további vezeti megbízások adhatók, b) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszáma megnövelhet, c) speciális végzettség szakemberek [például orvos, pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus, könyvtártechnikus, könyvtáros asszisztens, iskolatitkár (óvodatitkár), szabadid-szervez, pedagógiai asszisztens, oktatástechnikus, számítógép-kezel, számítógép rendszerprogramozó, laboráns, ügyviteli-gépkezel, munkaügyi, személyzeti és oktatási eladó] foglalkoztathatók, d) rendszergazda, ha a tanulói létszám eléri a háromszázat.* 3. A fenntartó biztosítja az 1. és a 2/c) pontban felsorolt munkakörök betöltéséhez, szakemberek foglalkoztatásához szükséges létszámot (a továbbiakban: technikai létszám). A technikai létszám számításánál a következ eljárás ajánlott: A létszám ne legyen kevesebb, mint a pedagógusok teljes munkaidejére - beleértve az óraadó tanárok foglalkoztatási idejét is - számított létszámának a) tíz százaléka, de legalább egy létszám az alapfokú mvészetoktatási intézményben, b) tizenöt százaléka, de legalább kett létszám szakiskolában, készségfejleszt szakiskolában, speciális szakiskolában, elkészít szakiskolában, c) tizenöt százaléka, de legalább kett létszám az óvodában, d) húsz százaléka, de legalább kett létszám az általános iskolában, gimnáziumban, e) harminc százaléka, de legalább négy létszám a szakközépiskolában, f) hatvan százaléka, de legalább kett létszám a kollégiumban.

4. Többcélú intézmény esetén a technikai létszámot a következk szerint ajánlott meghatározni: az ellátott feladatoknak megfelel intézményre meghatározott pedagógus létszámok összegét el kell osztani az ellátott feladatok számával. Az így számított létszám nem lehet kevesebb, mint az egyes intézményekhez meghatározott tényleges létszámok összegének a 70%-a. A számításoknál a 3. pontban felsorolt nevelési és oktatási intézményeket kell figyelembe venni. Emellett biztosítani ajánlott a 3. pontban fel nem sorolt feladathoz jogszabályban biztosított létszámot. Ha jogszabály az adott feladatra nem határoz meg létszámot, akkor a technikai létszámot feladatonként egy-egy létszámmal meg kell növelni. 5. A technikai létszámot a székhelyen és a telephelyen foglalkoztatott valamennyi pedagógus foglalkoztatási idejére vetítve ajánlott számítani. 6. A technikai létszámhoz egy létszámot indokolt hozzá számítani, ha a nevelési-oktatási intézményben a gyermekek, tanulók legalább húsz százaléka hátrányos helyzet, vagy beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, illetve, ha a sajátos nevelési igény gyermekeket, tanulókat a többiekkel egy csoportban, osztályban nevelik, tanítják. A különböz csoportba tartozó gyermekek, tanulók létszámát együttesen is figyelembe lehet venni a húsz százalék megállapításához. A technikai létszámhoz tagintézményenként további egyegy létszámot indokolt hozzá számítani. 7. A nevelési-oktatási intézmény vezetje dönti el, hogy a technikai létszám terhére milyen, a nevelési-oktatási intézmény mködésével összefügg technikai feladatokat (ügyviteli, mszaki, kisegít, karbantartó, ft, udvari munkás, portás) old meg, illetve - a kötelez foglalkozáson felül - milyen speciális végzettség szakembert (pszichológust, családpedagógust, fejleszt pedagógust, logopédust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelst, orvost stb.) alkalmaz. A legalább középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkez rendszergazda* alkalmazása kötelez az olyan középiskolában és szakiskolában, amelyben a tanulói létszám meghaladja a háromszázat, és az iskolában a tanítási órák legalább húsz százalékában alkalmazzák a számítógépet. 8. A technikai létszám keretén felül ajánlott megoldani a nevelési-oktatási intézményben mködtetett fz és melegít konyha üzemeltetését. A technikai létszámot meg kell emelni az olyan feladatok ellátásához szükséges létszámmal, amelyet a nevelési-oktatási intézmény jogszabály rendelkezései szerint köteles megszervezni (munkavédelem, tzvédelem, gazdasági szervezet stb.). Második rész

A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI
1-4.

A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehet gyermek-, tanulói létszám megállapítása
1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni; b) a nappali rendszer iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, vagy saját döntésük alapján vendégtanulók - kivéve, ha e törvény alapján közösen szervezik meg több iskola részére a nyelvi elkészít osztályt - a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni; c) az alapfokú mvészetoktatási intézményben a tanulót legfeljebb egy mvészeti képzésben lehet figyelembe venni akkor, ha az adott tanítási év els napjáig legalább a hatodik életévét eléri, illetve tanköteles, vagy tankötelezettségének megsznése után iskolába jár, és huszonkettedik életévét nem töltötte be a következk szerint: - egy tanulóként kell figyelembe venni azt, akinek a részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár, - azoknak a tanulóknak a számát, akiknek a részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettvel el kell osztani, - az elképz évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehet figyelembe, mint az els alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának 120%-a, ennél a számításnál az elképz évfolyam és az els alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni;

d) a felntt oktatásban, a 78. § (6) bekezdése alapján, a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettvel, a levelez oktatás munkarendje szerint öttel elosztva kell figyelembe venni; a más munkarend szerint oktatott tanulók létszámát a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni; e) a kollégiumi ellátásnál azt a tanulót kell egy tanulóként figyelembe venni, aki a kollégiummal kollégiumi tagsági viszonyt, externátusi jogviszonyt létesített; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a kollégiumi elhelyezésért térítési díjat fizetnek, kettvel el kell osztani; f) a nem magyar állampolgár gyermeket, tanulót akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar gyermekkel, tanulókkal azonos feltételekkel vehet részt a közoktatásban; g) azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a nappali rendszer iskolai oktatás keretében a középiskolában, a szakiskolában, a kollégiumban az alapszolgáltatásért térítési díjat fizetnek, kettvel elosztva kell figyelembe venni; azt a tanulót, aki - függetlenül az oktatás munkarendjétl - tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál figyelmen kívül kell hagyni; h) az a)-g) pont szerint kell a gyermek, tanuló létszámát figyelembe venni akkor is, ha az e törvény 81. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján fizetési kötelezettséget írnak el, illetve a 116. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a heti hat órát meghaladó foglalkozásért a tanuló tandíjat fizet. 2. Abban az esetben, amikor a gyermekek, tanulók létszámát el kell osztani, a kerekítés szabályai szerint megállapított létszámot lehet figyelembe venni. 3. A nevelési-oktatási intézménynek kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette, és részére az elírt szolgáltatások igénybevételét biztosította. 4. Ha az önkormányzati feladatellátásban e törvény rendelkezései szerint a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, a normatív hozzájárulás megállapításánál és az arról történ elszámolásnál - fenntartótól függetlenül - a tanuló akkor vehet figyelembe, ha az iskola, a kollégium elírta és beszedte azt. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a 117. § (1) bekezdésében meghatározott alsó határ. Ha a tanuló a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehet oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt. Ebben az esetben a normatív hozzájárulás megállapításakor a tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni. Harmadik rész

A VEZETK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZ ÓRASZÁMA
Pedagógus-munkakörök és vezet beosztások, amelyekben a heti törvényes munkaid kötelez óraszámból és a nevel-, illetve nevel-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelel foglalkozással összefügg feladatok ellátásához szükséges idbl áll, továbbá az egyes munkakörökre, vezet beosztásokra vonatkozó kötelez óraszámok Vezet beosztás, munkakör I. A) VEZET BEOSZTÁSOK 1. Óvodában, gyakorló óvodában a) óvodavezeti - 4 vagy több csoportos óvodában, gyakorló óvodában - 1-3 csoportos gyakorló óvodában - 1-3 csoportos óvodában b) óvodavezet-helyettesi, tagintézmény-vezeti, intézményegység-vezeti, tagozatvezeti, 6 21 27 Heti kötelez óraszám

tagintézményvezet-helyettesi, intézményegységvezet-helyettesi - 4 vagy több csoportos óvodában, gyakorló óvodában - 1-3 csoportos gyakorló óvodában - 1-3 csoportos óvodában 2. Általános iskolában, gyakorló iskolában a)

24 23 30

igazgatói - 17 vagy több osztályos iskolában 4 - 9-16 osztályos iskolában 8 - 6-8 osztályos iskolában 12 - 1-5 osztályos iskolában 16 b) igazgatóhelyettesi, tagintézmény-vezeti, intézményegység-vezeti, az igazgatóra tagozatvezeti, tagintézményvezet-helyettesi, intézményegységvezet- megállapított kötelez helyettesi óraszám + 4 óra, legfeljebb 18 óra 3. Középiskolában és szakiskolában és gyakorló iskolában

a)

igazgatói - 12 vagy több osztályos iskolában és minden mvészeti szakmai vizsgára felkészít szakközépiskolában, szakiskolában 2 - 9-11 osztályos iskolában 4 - 5-8 osztályos iskolában 6 - 4 vagy kevesebb osztályos iskolában 8 b) igazgatóhelyettesi, tagintézmény-vezeti, intézményegység-vezeti, az igazgatóra tagozatvezeti, tagintézményvezet-helyettesi, intézményegységvezet- megállapított kötelez helyettesi óraszám + 2 óra c) gyakorlati oktatásvezeti 11 d) gyakorlati oktatásvezet-helyettesi 17 4. Alapfokú mvészetoktatási intézményben, gyakorló iskolában a) igazgatói - 500 tanulónál több tanulólétszám esetén - 251-500 tanulólétszám esetén - 101-250 tanulólétszám esetén - 100 tanulólétszámig igazgatóhelyettesi, tagintézmény-vezeti, intézményegység-vezeti, tagintézményvezet-helyettesi, intézményegységvezet-helyettesi 5. Kollégiumban, gyakorló kollégiumban a) kollégium igazgatói, vezeti - 450 tanulónál több tanulólétszám esetén - 251-450 tanulólétszám esetén - 101-250 tanulólétszám esetén - 100 tanulólétszámig igazgatóhelyettesi, vezethelyettesi 4 6 10 15 az igazgatóra megállapított kötelez óraszám + 4 óra 2 4 8 14 az igazgatóra megállapított kötelez óraszám + 2 óra

b)

b)

6. Kizárólag fogyatékos gyermekek, tanulók, nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó eltér rendelkezések

Óvodában, gyakorló óvodában a) óvodavezeti - 4 vagy annál több csoportos óvodában - 2-3 csoportos óvodában - 1 csoportos óvodában b) óvodavezet-helyettesi, tagintézmény-vezeti, intézményegység-vezeti, tagozatvezeti, tagintézményvezet-helyettesi, intézményegységvezet-helyettesi - 3 vagy több csoportos óvodában - 1-2 csoportos óvodában Általános iskolában, gyakorló általános iskolában a) igazgatói - 21 vagy több osztályos iskolában 2 - 12-20 osztályos iskolában 4 - 9-11 osztályos iskolában 6 - 4-8 osztályos iskolában 10 - 1-3 osztályos iskolában 12 b) igazgatóhelyettesi, tagintézmény-vezeti, intézményegység-vezeti, az igazgatóra tagozatvezeti, tagintézményvezet-helyettesi, intézményegységvezet- megállapított kötelez helyettesi óraszám + 2 óra Kollégiumban, gyakorló kollégiumban a) igazgatói, vezeti - 250 tanulónál több tanulólétszám esetén - 144-250 tanulólétszám esetén - 108-143 tanulólétszám esetén - 48-107 tanulólétszám esetén - 47 tanulólétszámig igazgatóhelyettesi, vezethelyettesi 2 4 6 10 12 az igazgatóra megállapított kötelez óraszám + 2 óra 4 16 18 16 18

b)

A Mozgássérültek Pet András Nevelképz és Nevelintézetében a) b) óvodavezeti, általános iskola igazgatói óvodavezet-helyettesi, általános iskola igazgatóhelyettesi 7. Pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a) b) igazgatói, intézményegység-vezeti, tagintézmény-vezeti igazgatóhelyettesi, intézményegységvezet-helyettesi, tagintézményvezet-helyettesi 8. Közös igazgatású közoktatási intézményben, általános mveldési központban a) igazgatói ha az intézményegységenként mköd óvoda, iskola, kollégium, pedagógiai szakszolgálat intézményegység vezetését is az igazgató látja el, az óvodai csoportok, iskolai osztályok, tanulók számára tekintet nélkül az intézményegységnek megfelel intézménytípus igazgatói, vezeti beosztására meghatározott legkisebb óraszám, legfeljebb 4 b) intézményegység-vezeti, kollégiumvezeti, intézményegységvezetaz intézménytípusnál helyettesi, kollégiumvezet-helyettesi meghatározottak szerint B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS- MUNKAKÖRÖK 10 14 5 7

- óvodapedagógus - óvodapedagógus gyakorló óvodában - óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek óvodájában - óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek gyakorló óvodájában - nem szaktanítást végz tanító általános iskolában - nem szaktanítást végz tanító gyakorló általános iskolában - szaktanítást végz tanító, tanár általános iskolában - szaktanítást végz tanító, tanár gyakorló általános iskolában - nem szaktanítást végz osztálytanító általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában - nem szaktanítást végz osztálytanító gyakorló általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában - nem szaktanítást végz osztálytanító fogyatékos tanulók általános iskolája egésznapos (iskolaotthonos) osztályában - tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában - tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók gyakorló általános iskolájában - tanár középiskolában, szakiskolában - tanár alapfokú mvészetoktatási intézményben - tanár gyakorló középiskolában, szakiskolában, alapfokú mvészetoktatási intézményben - tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók középiskolájában, szakiskolájában - napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár általános iskolában, középiskolában, szakiskolában - napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár gyakorló általános iskolában, középiskolában, szakiskolában - napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában, középiskolájában, szakiskolájában - szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati oktató, szakoktató, fogyatékos tanulók iskolájában mhelyoktató - kollégiumi nevel - kollégiumi nevel gyakorló kollégiumban - kollégiumi nevel fogyatékos tanulók kollégiumában - fejleszt pedagógus iskolában - fejleszt pedagógus gyakorló és fogyatékos tanulók iskolájában - pszichológus, szociálpedagógus nevelési-oktatási intézményben - pszichológus, szociálpedagógus gyakorló nevelési-oktatási intézményben - konduktor, logopédus nevelési-oktatási intézményben - konduktor, logopédus gyakorló nevelési-oktatási intézményben - könyvtárostanár (tanító) nevelési-oktatási intézményben - könyvtárostanár (tanító) a gyakorló nevelési-oktatási intézményben - könyvtárostanár (tanító) fogyatékos tanulók gyakorló nevelési-oktatási intézményében - pszichológus, szociálpedagógus, konduktor, logopédus, pedagógus, gyógypedagógus, gyógy-testnevel a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben II.

32 24 21 15 22 14 22 14 22 14 20 21 15 22 22 12 21 23 20 22 25 24 22 22 24 22 26 20 21 12 22 14 21 21

1. A fogyatékos gyermekek óvodájában, iskolájában, kollégiumában pedagógus-munkakört betöltkre megállapított kötelez óraszámot kell alkalmazni a fogyatékos gyermekeket, tanulókat külön, illetve - ha a fogyatékos gyermekek, tanulók aránya az év els tanítási napján a harminchárom százalékot eléri - együtt nevel, illetve nevel és oktató óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, tagozatokban, osztályokban, csoportokban foglalkoztatott pedagógusokra. 2. A tanár kötelez óraszámát kell alkalmazni a gyakorlati oktatónál abban az esetben, ha a központi program (tanterv) szerint elméletigényes szakmai tantárgy gyakorlati képzésében tart tanórai foglalkozást.

3. Az állami felsoktatási intézmények által fenntartott gyakorló óvodában, iskolában, kollégiumban pedagógusmunkakört betöltkre megállapított kötelez óraszámot a gyakorló tanítást vezet pedagógusokra (vezet tanárra, gyakorlatvezet óvónre, tanítóra) kell alkalmazni. A fenntartói gyakorló nevelési-oktatási intézményben e rendelkezéseket a fenntartó egyetértésével lehet alkalmazni. 4. Ha a pedagógust több - különböz kötelez óraszámú - pedagógus-munkakörben foglalkoztatják, vagy több különböz kötelez óraszámú - vezeti megbízása van, a kinevezésében, munkaszerzdésében kell meghatározni, hogy az egyes munkakörökben, vezeti megbízásokban - a végzett tevékenységével arányosan - hány kötelez órát köteles teljesíteni. 5. A pedagógus, vezet kötelez óraszáma a fenntartó egyetértésével csökkenthet, ha az ehhez szükséges fedezetet, a fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja. A csökkentés ideje nem lehet hosszabb egy nevelési évnél, tanítási évnél, azonban több alkalommal meghosszabbítható. 6. A pedagógus kötelez óráját az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra (óvodai foglalkozások), az iskolában és a kollégiumban a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelez és nem kötelez tanórai foglalkozás, egyéni foglalkozás), kollégiumi foglalkozásra, napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A gyakorlati oktatásvezet és a gyakorlati oktatásvezet-helyettes a kötelez órája keretében ellátja a tanulók gyakorlati és elméleti képzését. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni tördés feladatainak [52. § (7) bekezdés] megtartása, azoknak a szakköröknek, érdekldési köröknek, önképz köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak [53. § (2) bekezdés b)-d) pontja] megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelez tanórai foglalkozás idkeretének terhére szerveznek, kollégiumban a szabadid eltöltését szolgáló és az egyéni tördést biztosító foglalkozások [53. § (7) bekezdés] megtartása. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját - a munkaidkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. §] alapulvételével - oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelez óraszáma egy tanítási évre jutó idkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját kéthavi tanítási idkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási idkeretet a következk szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelez óraszám egy ötödével. A tanítási idkeretet az adott tanítási napra a pedagógus kötelez órájának terhére tervezett órák számának megfelelen csökkenteni kell minden olyan kies tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresképtelenség idtartamára esik. A nevelési-oktatási intézmény vezetje a fenntartó egyetértésével meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási idkeretet csökkenteni lehet. A tanítási idkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelez órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetk figyelembe. A rendes munkaidn belül végzett tanításért óradíj a tanítási idkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg. 7. Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetje nagyobb idkeretet nem állapít meg, óvodában az összes óvodai foglalkozás, kollégiumban az összes felkészít kollégiumi foglalkozás, iskolában az összes - e törvény 52. §-ának (3) bekezdése alapján tervezett - kötelez tanórai foglalkozás öt százalékának megfelel, egy nevelési évre, tanítási évre kiszámított idkeret áll rendelkezésre a nevelési-oktatási intézményben a következ feladatok ellátásához: a) E keret terhére - az osztályfnöki, tanulócsoport-vezeti, szakmai munkaközösség vezeti (tanszakvezeti, tagozatvezeti, szakosztályvezeti) feladatot ellátó pedagógus heti kötelez órájának teljesítésébe e feladat ellátására heti egy órát be kell számítani, - ha az iskolában, alapfokú mvészetoktatási intézményben, kollégiumban nem kötelez a könyvtárostanár (tanító) alkalmazása kettszáz tanulóig legalább heti öt órát (napi egy órát), kettszáz tanuló felett heti tíz órát (napi kett órát) a kötelez óra terhére biztosítani kell az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásához. b) Meghatározott idre adott írásbeli megállapodással a pedagógus kötelez óráját teljesítheti - a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefügg feladatok ellátásával, - diákönkormányzatot segít feladatok, kulturális neveltanári feladatok ellátásával, - a gyermekek, tanulók felügyeletével összefügg, kollektív szerzdésben meghatározott feladatok ellátásával. 8. Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetje nagyobb idkeretet nem állapít meg, az óvodában és az általános iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásához három halmozottan hátrányos gyermekenként, tanulónként heti egy óra idkeretet biztosítani kell. E rendelkezést gyermek- és ifjúságvédelmi felels foglalkoztatása esetén nem kell alkalmazni.

9. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következ tanóra elkészítésével összefügg feladatokat látja el. A teljes rendes munkaid tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevel és oktató munkával összefügg egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, elkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a neveltestület munkájában, a hátrányos helyzet tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadid hasznos eltöltésének megszervezésében, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bekezdés e) pontja] megtartásában, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. A gyakorlati oktatásvezet és a gyakorlati oktatásvezet-helyettes ellátja a gyakorlati képzést szervezk ellenrzését. A pedagógus e bekezdés alapján végzett munkája kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítéssel is elismerhet. 10. Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár (tanító) a kötelez óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a teljes munkaid többi részének hetven százaléka - a könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefügg más tevékenység ellátására szolgál. 11. A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok a kötelez óraszám keretében végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított idn kívül - munkaköri feladatként - látják el a szakérti véleményhez szükséges vizsgálatok, illetve a közvetlen foglalkozások elkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok keretében készített vélemények egyeztetését, a szakérti vélemények elkészítését, biztosítják a folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló fejldéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utaznak a gyermekhez, tanulóhoz. 12. A szakszervezetek tisztségviselit (Munka Törvénykönyve 25., továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét [Munka Törvénykönyve 62. § (2) bekezdés] megillet munkaid-kedvezményt a pedagógus kötelez órájának arányos csökkentésével kell kiadni. 13. A pedagógus kötelez óráját az igazgató jogszabályban meghatározottak szerint csökkenti, ha a pedagógus továbbképzésben vesz részt, illetve, ha szakvizsgára készül fel, és a pedagógussal tanulmányi szerzdést köt. 14. A nevelési-oktatási intézmény vezetjének kötelez óraszáma - kivéve, ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola mvészeti szakmai vizsgára készít fel - az intézményben szervezett gyermekcsoportok, osztályok számától, az alapfokú mvészetoktatási intézményben és a kollégiumban a tanulók létszámától függ. 15. A nevelési-oktatási intézmény és pedagógiai szakszolgálat vezetje a kötelez óraszám és a teljes munkaid közötti idben látja el a vezeti megbízással kapcsolatos feladatokat. 16. A vezet kötelez óráinak számát - egész tanévre - a tanév els napjának megfelel állapot szerint kell meghatározni. 17. A vezet kötelez óraszámának meghatározásakor figyelembe kell venni a) az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat, iskolai szakképzésben a szakmai elméleti képzésre szervezett osztályokat számuknak megfelelen, b) a napközis és tanulószobai foglalkozásokat számuknak megfelelen, c) felnttoktatásban a nappali és az esti oktatás osztályait, iskolai szakképzésben a szakmai elméleti képzésre szervezett osztályokat számuknak megfelelen, a levelez oktatás osztályait fele részben, d) a könnyített és gyógytestnevelésben részt vev tanulók létszámát tizenhat tanulónként, töredék tanulólétszám esetén pedig nyolc fig egy osztálynak. 18. A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidn belül, a munkakörére, beosztására e törvényben megállapított kötelez órájánál többet tanítson, ha erre a nevel és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelez óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhet tanítási órák száma - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - egy tanítási napon a kett, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelez órát meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait.

19. A Kt. 1. számú mellékletének Els részében nem szabályozott pedagógus-munkakörben történ foglalkoztatás esetén a pedagógus heti kötelez órája óvodában megegyezik az óvodapedagógus kötelez órájával, iskolában és kollégiumban pedig a szociálpedagógus heti kötelez órájával. 20. Abban az esetben, ha - munkakörébe nem tartozó feladatként - a vezet beosztású pedagógus másik, alacsonyabb kötelez óraszámú vezet beosztás feladatait, illetve a beosztott pedagógus vezet beosztás feladatait látja el, s ennek ideje eléri az öt munkanapot, a pedagógus kötelez óráját az ellátott vezet beosztásra meghatározott kötelez óraszám alapján kell megállapítani. 21. Negyedik rész A TELJESÍTMÉNYPÓTLÉK ALKALMAZÁSA 1. A munkáltató és a beosztott pedagógus - teljes munkaidben történ foglalkoztatás esetén - a munkaszerzdésben vagy a közalkalmazotti kinevezésben megállapodhatnak abban, hogy a heti teljes munkaid keretei között, az adott munkakörre meghatározott kötelez órát legfeljebb heti hét órával megemelik. A megállapodás idtartama nem lehet rövidebb egy nevelési évnél, egy tanítási évnél, és határozatlan idre is szólhat. A beosztott pedagógus részére - a végzett munkával arányos - teljesítménypótlék jár. 2. A teljesítménypótlékot a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1. számú mellékletének alkalmazásával, az érintett pedagógus besorolásának megfelelen meghatározott összeg (a továbbiakban: számítási alap) alapján kell megállapítani. Teljesítménypótlék alkalmazása esetén további tanítás elrendelésére csak kormányrendeletben meghatározott, különösen indokolt esetben kerülhet sor. 3. A teljesítménypótlékok havi mértéke a következ: a) heti egy órával történ emelés esetén a számítási alap 5-8%-a; b) heti két órával történ emelés esetén a számítási alap 10-14%-a; c) heti három órával történ emelés esetén a számítási alap 15,5-21%-a; d) heti négy órával történ emelés esetén a számítási alap 22-28%-a; e) heti öt órával történ emelés esetén a számítási alap 29-36%-a; f) heti hat órával történ emelés esetén a számítási alap 37-44%-a; g) heti hét órával történ emelés esetén a számítási alap 45-52%-a. 4. Az általános iskolában, a középiskolában és a szakiskolában osztályfnöki, az alapfokú mvészetoktatási intézményben a kollégiumban tanulócsoport-vezeti feladatot ellátó pedagógus részére - a munkaszerzdés, közalkalmazotti kinevezés közös megegyezéssel történ módosításával - a 3/b) pontban meghatározott teljesítménypótlékot lehet megállapítani. A teljesítménypótlék alkalmazása esetén a Harmadik rész II/7. a) pontja els gondolatjelében szabályozott órakedvezmény nem vehet igénybe. Az így megállapított összeg magában foglalja a külön jogszabályban meghatározott osztályfnöki pótlék összegét is. Az e pontban szabályozott teljesítménypótlék szerinti juttatásra a feladatellátás idtartama alatt jogosult a pedagógus. Az e pont alapján alkalmazott teljesítménypótlék nem zárja ki a 3. pontban szabályozott teljesítménypótlék alkalmazását. 5. A közoktatási intézmény vezetjének és helyettesének - munkaszerzdésének, közalkalmazotti kinevezésének módosításával - vezeti megbízásának idejére, vezeti pótlékának folyósítása mellett teljesítménypótlékot kell megállapítani, a következ szerint: a) ha a vezet heti kötelez óraszáma meghaladja a heti hat órát, továbbá - a b)-c) pontban meghatározott kivétellel - azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetnek nincs kötelez óraszáma, a 3/d) pontban, a helyettes esetében a 3/b) pontban meghatározott teljesítménypótlék alkalmazásával, b) ha a vezet heti kötelez óraszáma nem haladja meg a heti hat órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetnek nincs kötelez óraszáma, ha az intézmény körzeti feladatot lát el, a 3/e) pontban, a helyettes esetében a 3/c) pontban meghatározott teljesítménypótlék alkalmazásával, c) ha a vezet heti kötelez óraszáma nem haladja meg a heti két órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetnek nincs kötelez óraszáma, ha az intézmény térségi vagy országos feladatot lát el, a 3/f) pontban, a helyettes esetében a 3/d) pontban meghatározott teljesítménypótlék alkalmazásával. 6. Az 5. pontban foglaltak alkalmazása akkor kötelez, ha a közoktatási intézményekben kiadott vezeti megbízások száma kevesebb, mint az Els rész ,,Vezetk" cím 2. pont alapján megállapítható vezeti megbízások. A teljesítménypótlék alkalmazása esetén helyettesítési díj nem állapítható meg. 7. A 3-5. pont szerinti teljesítménypótlék összegét a kollektív szerzdés, annak hiányában - a szervezeti és mködési szabályzatban meghatározott elvek figyelembevételével - a megállapodásban kell meghatározni. A

teljesítménypótlék összege az egyes pedagógus-munkakörökben eltér lehet, a munkakör sajátosságaira - a munkakörre e törvényben meghatározott kötelez óra, tanítási órára való felkészülés, dolgozat elkészítése és javítása stb. - tekintettel. 8. A 3-5. pont alapján biztosított teljesítménypótlék összegét - minden olyan esetben, amikor valamely juttatás számítási alapja az illetmény, illetleg a személyi alapbér - figyelembe kell venni.

2. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez (A törvény 40. §-ához) A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Az alkalmazottak adatai
1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) név, születési hely és id, állampolgárság; b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött id, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható id, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történ megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhel tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történ kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2. Az 1. pontban felsorolt adatokat a magasabb vezet tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója kezeli. 3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizethelynek, bíróságnak, rendrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

A gyermekek, tanulók adatai
1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) szül neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; c) a gyermek óvodai fejldésével kapcsolatos adatok; d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minsítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,

- a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító száma, - a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2. Az adatok - az e törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával - továbbíthatók - fenntartó, bíróság, rendrség, ügyészség, önkormányzat, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, - sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitl a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza, - az óvodai fejldéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, - a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a neveltestületen belül, a szülnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezjének, a tanulószerzdés kötjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenrzés végzjének, - a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelje részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, - a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsoktatási intézménybe történ felvétellel kapcsolatosan az érintett felsoktatási intézményhez és vissza, - az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, - a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, - az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettl a felsfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez, - a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból. 3. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetk, amelyekbl megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

Adatkezelés a közoktatási intézményekben
1. A pedagógust, a nevel és oktató munkát közvetlenül segít alkalmazottat, továbbá azt, aki közremködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában (a továbbiakban e rendelkezések alkalmazásában együtt: pedagógus) hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illeten, amelyrl a gyermekkel, tanulóval, szülvel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megsznése után, határid nélkül fennmarad. A gyermek, illetve a kiskorú tanuló szüljével minden, a gyermekével összefügg adat közölhet, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejldését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szüli magatartásra, közrehatásra vezethet vissza. A nagykorú tanuló szüljével az e törvény 11. §-ának (6) bekezdésében meghatározott adat közölhet. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a neveltestületi értekezleten a neveltestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejldésével, értékelésével, minsítésével összefügg megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a neveltestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szül, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat. 2. Az 1. pontban meghatározott titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak az e törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelel mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Az e törvényben meghatározottakon túlmenen a közoktatási intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet.

3. A pedagógus, illetve a nevel és oktató munkát segít alkalmazott az óvoda vezetje, az iskola, kollégium igazgatója (vezetje) útján - a gyermekek védelmérl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel - köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 4. A közoktatási intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelel mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. 5. Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetje és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezet vagy más alkalmazott jogosult. 6. Az iratkezelési szabályzatban, ha ilyen készítése nem kötelez, a közoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzatának mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés idtartama nem haladhatja meg az irattári rzési idt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szüli szervezetet (közösséget) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 7. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szült is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelez. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történ bevonásához be kell szerezni a szül engedélyét.

Az adatok statisztikai célú felhasználása
A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

A tanuló fejldésének nyomon követése
1. Az iskola és vezetje, továbbá a tanuló és a pedagógus - jogszabályban meghatározottak szerint - köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelybl a kitölt tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülk iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának. Az e törvény 99. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján lefolytatott országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa els ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak. Az adatokat a tanulói jogviszony megsznését követ ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyjtött adatokat a dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történ megküldést követ három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejldésének figyelemmel kísérése, a fejldéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejldésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szül egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejldésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történ felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait - beleértve a mérési azonosítót is - a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülje részére hozzáférhetvé teszi. 2. A középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók - a középiskola, illetve a szakiskola els két évfolyamán - a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

A pályakövetési rendszerbe történ adatszolgáltatás
1. A szakiskola és a szakközépiskola a szakmai vizsga letételérl jelentést küld a pályakövetési rendszer mködtetéséért felels szerv részére. A jelentés tartalmazza a vizsgázó nevét, tanulói azonosító számát, a megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és idpontját. Az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozhatók, iskolánként csoportosíthatók, nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstl számított öt évig tárolhatók. 2. A volt tanuló jogszabályban meghatározott rend szerint információt szolgáltat a pályakövetési rendszer részére abban az esetben, ha nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt. 3. Ha a volt tanuló foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a volt tanulót milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.

A közoktatás információs rendszere
1. A közoktatás információs rendszere - központi nyilvántartás keretében - a nemzetgazdasági szint tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszerébl személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidej értesítése mellett a 4. és 6. pontban meghatározott esetben adható ki. A közoktatási információs rendszer keretében folyó adatkezelés jogszerségéért az oktatásért felels miniszter felels. 2. A közoktatás információs rendszerébe - kormányrendeletben meghatározottak szerint - kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közremködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. 3. A Közoktatási Információs Iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógus-munkakörben, illetve nevel- és oktatómunkát közvetlenül segít alkalmazotti munkakörben, pedagógiai eladó vagy pedagógiai szakért munkakörben alkalmaznak. 4. A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszer igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megsznésére vonatkozó bejelentéstl számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az id alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 5. A Közoktatási Információs Iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített. 6. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszer igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenrzésére hivatott részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megsznésére vonatkozó bejelentéstl számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az id alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. A pedagógusigazolvány A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai eladó és pedagógiai szakérti munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felels, a szabadid-szervez és a pedagógiai felügyel munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítje az adatokat az igazolvány érvényességének megsznését követ öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történ egyeztetését foglalja magában.

A diákigazolvány Az iskola a tanuló részére - kérelemre - diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvképtelen tanuló esetén a szül aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további - nem személyes adatok - is feltüntethetk. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítje az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megsznését követ öt évig. Az adatkezelés a Közoktatási Információs Irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában.

3. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez [A törvény 52. §-ának (3)-(7) bekezdéséhez, 53. §-ának (2)-(4) és (7) bekezdéséhez, 65. §-ának (3) bekezdéséhez, 66. §-ának (5) bekezdéséhez, 68. §ának (2) bekezdéséhez, 123. §-ának (4) bekezdéséhez] Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje
I.

Létszámhatárok

Átlaglétszám Óvoda 20 Iskola a) b) c) d) e) f) g) az 1-4. évfolyamon az 5-8. évfolyamon és a szakiskola 9-10. évfolyamán a 9-13. évfolyamon szakközépiskolai és szakiskolai elméleti képzés szakképz évfolyamon szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzés mvészeti szakiskolában és szakközépiskolában szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzés alapfokú mvészetoktatási intézményi oktatás zenemvészeti ágban más mvészeti ágban 21 23 28 28 8 10 8 10

Maximális létszám

25

26 30 35 35 12 15 15 20

Kollégium kollégiumi csoportnál II. 25 27

Az osztályok, csoportok szervezése
1. Az óvodába, iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekbl, tanulókból meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtásához legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport. Az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat, kollégiumi csoportokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba, iskolai osztályba, kollégiumi csoportba felvett gyermekek, tanulók létszáma ne lépje túl - kivéve a 7-8. pontban meghatározott eseteket - a maximális létszámot. 2. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülje kéri. 3. Azt a gyermeket, tanulót, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismer funkciók vagy a viselkedés fejldésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igény vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kett, azt a gyermeket, tanulót pedig, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos három gyermekként, tanulóként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben és oktatásban. Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban részt vev tanulót. Az e pontban foglaltak az alapfokú mvészetoktatásban nem alkalmazhatók. 4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni - a felzárkóztató oktatás kivételével - legfeljebb három egymást követ iskolai évfolyam tanulójából lehet. Ha az iskolában, tagiskolában az oktatás csak az els-negyedik évfolyamon folyik, az összevont osztályba valamennyi évfolyam bevonható. 5. Az osztályok csoportokra bonthatók. Csoport több osztály, illetleg évfolyam tanulóiból is szervezhet. A csoport maximális létszáma az osztály maximális létszámának ötven százaléka. 6. Az iskola összes gyakorlati képzésre fordított kötelez tanítási órája, szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzés esetén az elírtnál kisebb létszámú három-hat tanulóból álló csoportban szervezhet meg, ha a szakképzés központi programja (tanterve) szerint a gyakorlati képzés kislétszámú foglalkoztatást igényel. A szakképzés központi programjának (tantervének) kiadásakor a kislétszámú foglalkoztatás meghatározásához be kell szerezni az államháztartásért felels miniszter egyetértését. A gyakorlati képzésre szervezett csoportok kötelez tanórai foglalkozásának idkeretét csoportonként külön-külön kell számítani. 7. Az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra, kollégiumi csoportokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. 8. Felnttoktatásban a levelez vagy más sajátos formában folyó oktatás esetén az osztályok maximális létszámára megállapított rendelkezéseket nem kell alkalmazni. 9. A csoportok, osztályok szervezésénél az átlaglétszámot figyelmen kívül lehet hagyni. 10. Az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított idkeretet kettvel el kell osztani, ha az osztály létszáma nem éri el az átlaglétszám ötven százalékát.



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

8. aggregált kínálat alkotmányjog antroptöri bce kik biokémia biológiai vízminősítés csáth cserépedény diffúzió dns etnográfia filozófia tételek finnek fizkémgyak gazdaság halál hallás hallgatoi anyag idegenforgalom infoii írányítástechnika képlet kéri bálint kodolányi - levelező komplex kötelmi jog követelmények kőzet közgáz laskai gábor log mechanika mezőgazdaság mikrobiológai mindennapok kémiája növény pénzügy politológia ppt rezgéstan segédlet stilisztika szellemi tulajdon szervezeti magatartás szociológia tétel szupra tartalékidő tematika teszt