felnőttoktatási törvény

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőAz Oktatás Jogi Szabályozásafelnőttoktatási törvény

2005. évi CXXXIX. törvény a felsoktatásról*

Az Országgylés annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történ csatlakozásával a magyar felsoktatás az Európai Gazdasági Térség felsoktatási rendszerének részeként a megváltozott körülmények között úgy legyen képes ellátni a korszer ismeretek létrehozásában, közvetítésében és átadásában, a társadalmi kohézió, a fenntartható fejldés érdekében, a nemzetközi versenyképesség, a technológiai innováció kívánatos mértékének fenntartásában kijelölt feladatait, hogy ­ hagyományai és az európai egyetemek Magna Chartájában rögzített szellemi értékek megrzése mellett ­ javuljon versenyképessége, ersödjék az oktatással, a kutatással és a gazdasággal való együttmködésének hatékonysága, a képzés minsége, a társadalom, a gazdaság és a környezeti fenntarthatóság igényeihez, a költségvetés feltételeihez való alkalmazkodás képessége, megvalósuljon a hallgatói és oktatói mobilitás, növekedjék a hallgatói esélyegyenlség, továbbá, hogy a felsoktatási rendszer és az egyes intézmények mködésében a tanulás, tanítás, tudományos kutatás szabadsága, valamint a minségre való törekvés folyamatosan és egyre fokozottabban érvényesüljön, a következ törvényt alkotja:

ELS RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § (1) E törvény célja a tanítás és a tanulás alkotmányos jogának érvényesüléséhez szükséges jogi garanciák megteremtése. A tanuláshoz való jog alapján a Magyar Köztársaság minden állampolgárának joga, hogy igénybe vegye a felsoktatás által nyújtott szolgáltatásokat, feltéve, hogy képességei alkalmassá teszik a felsfokú tanulmányokra. A tanítás, a kutatás és a mvészeti élet szabadsága a felsoktatásban a felsoktatási intézmények autonómiáján keresztül valósul meg. (2) E törvény célja megteremteni a jogi feltételeket ahhoz, hogy a felsoktatási intézmény az e törvényben biztosított autonómia szerint mködhessék, azzal élhessen, továbbá biztosítsa az autonómia gyakorlásában való részvételt az oktatók, a kutatók és a hallgatók számára. Az autonómia (3) bekezdésben felsorolt elemeit a törvények által meghatározott keretben lehet gyakorolni. Az autonómiát érint rendelkezéseket csak törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján lehet szabályozni. Az autonómia gyakorlásánál figyelembe kell venni a felsoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat is. (3) A felsoktatási intézmény ­ oktatási, kutatási, szervezeti és mködési, gazdálkodási ­ autonómiája a) jelenti az intézményre és személyekre bízott szellemi és anyagi javakkal való gazdálkodás lehetségét és felelsségét,

* A törvényt az Országgylés a 2005. november 29-i ülésnapján fogadta el.

b) magában foglalja azt a jogot, hogy a felsoktatási intézmény meghatározza képzési rendszerét, kialakítsa szervezetét, továbbá megalkossa szabályzatait, valamint döntsön a hallgatói ügyekben, a foglalkoztatás kérdéseiben és a feladatai ellátásához kapcsolódó gazdasági kérdésekben, c) kiterjed az oktatásban, kutatás-fejlesztésben, a mvészi alkotómunkában ­ a rendelkezésre álló feltételek mellett ­ a téma és az alkalmazott oktatási, kutatási módszer kiválasztására az oktató, kutató és az intézmény vonatkozásában egyaránt, d) magában foglalja az intézményben alkalmazottak szabad megválasztását, munkaköri feladatainak meghatározását az intézményi követelményrendszer, a teljesítmény és minségelv alapján, e) tartalmazza az intézmény bels szervezeti rendjének és mködésének kialakítását, beleértve a különböz (oktatási, kutatási, szolgáltató, gazdálkodási és más) egységek létrehozásának, átalakításának és megszüntetésének, továbbá a szervezeti és mködési szabályzat megalkotásának jogát, f) kiterjed az intézmény vezetinek pályázati rendszerben történ kiválasztására, demokratikus megválasztására, g) biztosítja az önálló gazdálkodás lehetségét a fenntartó által rendelkezésre bocsátott és saját tevékenység révén szerzett forrásokkal, eszközökkel és vagyonnal, h) garantálja a hallgatói egyéni és közösségi jogok érvényesülését. (4) Az oktató a felsoktatási intézmény oktatási autonómiájának megvalósításában azzal a kötelezettséggel vesz részt, hogy feladatait magas színvonalon, korszeren, tárgyilagosan végzi. (5) A kutató a felsoktatási intézmény kutatási autonómiájának megvalósításában azzal a kötelezettséggel vesz részt, hogy a munkájához szükséges tudományos eredmények és módszerek rendszeres megismerése mellett ­ a tudományos etika szabályai szerint ­ új eredmények elérésére törekszik, azokat szakmájának szabályai szerinti közzéteszi, és az oktatói tevékenységében alkalmazza, továbbadja. (6) A felsoktatási intézmény szervezeti és mködési autonómiáját e törvényben és szabályzataiban elírt demokratikus eljárási és döntési rend szerint valósítja meg. (7) A felsoktatási intézmény autonómiáját a törvényesség, a hatékonyság, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a személyi felelsség biztosításával együttesen érvényesíti, e körben biztosítja a jogszabályok megtartását, az ellenrzési feladatok ellátását és a mulasztás jogkövetkezményeinek érvényesítését. (8) A hallgatók és a hallgatói közösség autonómiája az eredményes és a sikeres szakember- és értelmiségképzést szolgálja. (9) A felsoktatási intézménynek az autonómia gyakorlása során meg kell teremtenie az oktatás, a tudományos, a mvészeti élet szabadsága és a hallgatók tanuláshoz való joga gyakorlásának összhangját.

2

(10) A felsoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási autonómiájának megvalósítását ­ az e törvényben meghatározottak szerint ­ segíti a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsoktatási és Tudományos Tanács. 2. § (1) E törvény célja továbbá a) a magyar felsoktatásnak az Európai Felsoktatási Térségbe, valamint az Európai Kutatási Térségbe történ beilleszkedéséhez szükséges keretfeltételek megteremtése, regionális dimenziójának ersítése, b) a felsoktatásban végzett kutatás támogatása, feltételeinek biztosítása; megteremteni az oktatás és a kutatás egységét, ersíteni a magyar felsoktatás és a nemzetközi kutatás kapcsolatát, biztosítani, hogy a felsoktatási intézmények a kutatásfejlesztés egyik legjelentsebb bázisát képezzék, c) a magyar felsoktatás társadalmi-gazdasági beágyazottságának ersítése, valamint programjaiban és mködésében a fenntartható fejldés biztosítása, egészségtudatos, környezettudatos szemlélet és értékek közvetítése, d) az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése, ennek keretei között a felsoktatáshoz való hozzáférés lehetségének szélesítése, e) a kiemelked képességgel rendelkezk tudományos szint felkészítése, hogy a korszer ismeretek átadása járuljon hozzá a tudásalapú társadalom létrejöttéhez, f) a hallgatók felkészítése a nemzeti, az európai és az egyetemes értékek megismerésére, vállalására, az általános mveltség elmélyítésére, az autonóm gondolkodásra, a szociális és morális kérdések iránt nyitott gondolkodásra, a civil társadalommal való együttmködésre, a szakmai és értelmiségi hivatás iránti elkötelezettségre, g) a hallgatók és az oktatók jogainak, valamint kötelességeinek meghatározása, h) az egyenl bánásmód követelményének és az esélyegyenlség szempontjainak érvényesítése a felsoktatásban, i) a felsoktatás képzési szerkezetének átalakításával lehetvé tenni a ­ hallgató munkaer-piaci megjelenését biztosító ­ szakképzettség rövid képzési id alatt történ megszerzését, a kimagasló képességek részére a magasabb szint tanulmányok folytatását, további végzettség, újabb szakképzettség megszerzését, j) a felsoktatás rendszerének, az egyes felsoktatási intézmények szakszer, hatékony, törvényes mködéséhez, gazdasági önállóságához szükséges jogi feltételek meghatározása, a társadalom és a gazdaság, valamint a környezeti fenntarthatóság igényeihez való alkalmazkodási, együttmködési képességének ersítése, k) a felsoktatás finanszírozási rendszerének szabályozása oly módon, hogy az elsegítse az intézményrendszer és az egyes intézmények ésszer, a leghatékonyabb

3

mködést biztosító, finanszírozható átalakulását, a versenyképes, magas színvonalú képzés érdekében a felsoktatási intézmények hatékony mködését, az állami költségvetés mellett küls források bevonását, l) a felsoktatási intézmény minségbiztosítási és minséghitelesítési rendszerének fejlesztésével annak biztosítása, hogy a felsoktatási intézmények a hazai és a nemzetközi munkaerpiacon hasznosítható, magas színvonalú és továbbfejleszthet ismereteket közvetítsenek hallgatóik részére. (2) A magyar felsoktatás ­ az intézményeiben folyó kutató-, alkotó mvészeti munka, az új tudományos eredmények és alkotások létrehozása, a korszer ismeretek átvétele és továbbadása, továbbá a kiemelked képesség tehetségek tudományos szint felkészítése révén ­ hozzájárul az egyetemes tudomány fejldéséhez.

A törvény hatálya 3. § E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén folytatott felsoktatási, a felsoktatással összefügg szolgáltató és igazgatási tevékenységre, a feladatellátásban közremköd szervezetekre, intézményekre, azok alapítóira és fenntartóira, a felsoktatás feladataiban közremköd oktatókra, tudományos kutatókra és más, a felsoktatásban alkalmazottakra, a felsoktatásba jelentkezkre és a hallgatókra, továbbá a felsoktatás támogatóira, valamint arra a felsoktatási tevékenységre is, amelyet a magyar felsoktatási intézmények a Magyar Köztársaság területén kívül folytatnak.

A törvény alapelvei 4. § (1) A felsoktatási intézmény alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás, a mvészeti alkotótevékenység. (2) A felsoktatás oktatási alaptevékenysége magában foglalja az alapképzést, a mesterképzést, a doktori képzést, a felsfokú szakképzést és a szakirányú továbbképzést. A felsoktatás feladatait ­ e törvényben meghatározottak szerint ­ a felsoktatási intézmények látják el, együttmködve egymással, illetleg a társadalom, a gazdaság, a tudományos kutatás és a mvészeti élet más szereplivel. A felsoktatási intézmény e törvényben, a szakképzésrl szóló 1993. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: szakképzésrl szóló törvény), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) és a felnttképzésrl szóló 2001. évi CI. törvényben (a továbbiakban: felnttképzésrl szóló törvény) foglaltak szerint részt vehet a közoktatási, továbbá a felsoktatásnak nem minsül szakképzési és az ágazati törvényekben meghatározott egyéb képzési feladatok megvalósításában.

4

5. § (1) A felsoktatás kutatási alaptevékenysége magában foglalja az alap-, alkalmazott és kísérleti kutatásokat és fejlesztéseket, a technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat. (2) A felsoktatási intézmények e törvény rendelkezései szerint gondoskodnak a tehetséggondozásról, a kutatói utánpótlás nevelésérl. A képzés során fejlesztik a hallgatók jártasságát a kutatási-fejlesztési munkában, a megszerzett ismeretek gyakorlati hasznosításának készségét, a vállalkozási készséget, a szellemi tulajdon védelmével és hasznosításával kapcsolatos ismereteket. (3) A felsoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát készít, amelyben meg kell tervezni különösen a kutatási programokat, a pályázati eljárási rendet, tudományos rendezvényeket, hazai és nemzetközi tudományos együttmködés fejlesztésével kapcsolatos teendket, a tudományos mvek kiadásának, a kutatási tevékenység folytatásának támogatási feltételeit, a tudományos eredmények hasznosításának módját. (4) A felsoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájának kialakítását és megvalósítását tudományos tanács irányítja, amelyben a fiskolai, egyetemi tanárok, a fiskolai, egyetemi docensek, továbbá a tudományos fokozattal rendelkez kutatók és a doktori képzésben részt vev hallgatók (a továbbiakban: doktorandusz) képviseli vesznek részt. (5) A felsoktatási intézményekben folytatott kutatásokhoz ­ pályázati rendszerben ­ hozzájárul az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap is. (6) A tudományos életben kiemelked és elismert, az Európai Kutatási Térség kutatási tevékenységéhez kapcsolódó egyetem ­ a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kormány) által meghatározott feltételekkel ­ ,,kutatóegyetem" minsítést kaphat. (7) A felsoktatási intézmény a kutatási-fejlesztési feladatainak ellátása során együttmködhet a Magyar Tudományos Akadémiával és annak intézményeivel. Ennek keretei között különösen támogatott kutatócsoportot hozhatnak létre és tarthatnak fenn. A kutatócsoport és az akadémiai intézet felsoktatási intézménybe kihelyezett szervezeti egysége tanszékként mködhet, továbbá részt vehet a doktori képzésben. 6. § (1) A felsoktatási intézménynek biztosítania kell az ismeretek, információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az állami, a helyi és az országos kisebbségi önkormányzati felsoktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Ha az állami, a helyi és az országos kisebbségi önkormányzati felsoktatási intézmény vallási, illetve világnézeti információkat ad át, biztosítania kell azok tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az állami, a helyi és az országos kisebbségi önkormányzati felsoktatási intézmény mködése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia.

5

(2) A felsoktatási intézmény szervezete és mködése pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújthat. A felsoktatási intézmény helyiségeit politikai célú szervezet, mozgalom vagy ezekhez kötd szervezet részére mködési célra nem engedheti át. (3) A felsoktatási intézmények - legkésbb a tanév befejezését követ kilencven napon belül - nyilvánossá teszik, a honlapjukon bemutatják oktatási, kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységüket, azok legfontosabb területeit, az aktuális eredményeket. 7. § (1) Felsoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen a) a magyar állam, helyi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzat, b) a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, beleértve a jogi személyiséggel rendelkez szervezeti egységét is (a továbbiakban: egyházi jogi személy), c) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkez gazdálkodó szervezet [a Polgári Törvénykönyvrl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk. ) 685. § c) pont], d) a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett alapítvány vagy közalapítvány alapíthat.

(2) Az alapítói jogok gyakorlásának joga az e törvényben meghatározottak szerint átruházható. Az, aki az alapítói jogot gyakorolja, ellátja a felsoktatási intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatokat (a továbbiakban: fenntartó; az államon kívül minden más fenntartó: nem állami intézmény fenntartója). Ha a fenntartói jogot közösen gyakorolják, szerzdésben kell rögzíteni a joggyakorlás és a kötelezettségek teljesítésének kérdéseit. (3) Költségvetési szervként mködik a felsoktatási intézmény, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak tartják fenn. Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak közösen, illetve az (1) bekezdés b)­d) pontjában meghatározottak közösen is gyakorolhatják a fenntartói jogokat. (4) Az állam nevében a fenntartói jogokat ­ ha e törvény másként nem rendelkezik ­ az oktatási miniszter gyakorolja. (5) A felsoktatás rendszerének mködtetése az állam, a felsoktatási intézmény mködtetése a fenntartó feladata. (6) Az állam a nem állami intézmény fenntartója részére ­ az e törvényben meghatározottak szerint ­ költségvetési támogatást nyújt. (7) A fenntartó felelssége, hogy ­ az e törvényben meghatározottak szerint, költségvetési szervként mköd felsoktatási intézmény esetén az államháztartás mködésének követelményeit érvényesítve ­ biztosítsa az intézmény autonóm mködésének tárgyi, pénzügyi, személyi feltételeit.

6

8. § (1) A felsoktatás által nyújtott képzésbe állampolgárságára való tekintet nélkül mindenki bekapcsolódhat, és szabadon választhatja meg azt a felsoktatási intézményt, amelyben tanulmányokat kíván folytatni. (2) A felsoktatásban folyó képzés nyelve a magyar. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó hallgató ­ az e törvényben meghatározottak szerint ­ anyanyelvén, illetleg anyanyelvén és magyarul vagy magyar nyelven folytathatja tanulmányait. A felsoktatásban a képzés ­ részben vagy egészben ­ nem magyar nyelven is folyhat. 9. § (1) A felsoktatás szervezésében, irányításában, mködtetésében, feladatainak végrehajtásában közremködk a hallgatókkal, az oktatókkal és a felsoktatásban dolgozókkal kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenl bánásmód követelményét kötelesek megtartani. (2) Az egyenl bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat mások jogainak megsértésével, csorbításával. (3) Az egyenl bánásmód követelménye megsértésének orvoslására ­ a hallgatókat ért sérelem esetén ­ az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az eljárás lefolytatása nem zárja ki a személyhez fzd jogok bíróság eltt történ érvényesítésének lehetségét, illetleg más, a felelsség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását, beleértve az egyenl bánásmód követelményének érvényesülését ellenrz országos hatáskör közigazgatási szerv eltti eljárást. (4) Az (1)­(3) bekezdés alkalmazása során az egyenl bánásmódról és az esélyegyenlség elmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: egyenl bánásmódról szóló törvény) rendelkezéseit is alkalmazni kell. 10. § (1) A felsoktatási intézmény a Ptk. 29. §-ának (1) bekezdése alapján, az e törvényben meghatározottak szerint létrehozott és mköd jogi személy. A felsoktatási intézmény ­ a fenntartó személyétl függen ­ a költségvetési gazdálkodás rendje szerint, az egyházi gazdálkodás rendje szerint vagy a magán felsoktatási intézmény gazdálkodási rendje szerint mködik. (2) Az állami felsoktatási intézmény tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: államháztartásról szóló törvény), valamint a költségvetési szervként mköd felsoktatási intézmények tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (a továbbiakban: közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A felsoktatási intézmény a fenntartó által biztosított és az államháztartás alrendszereibl származó támogatás, átvett pénzeszköz, valamint államháztartáson kívüli forrásból származó bevételei felhasználásával látja el feladatait.

7

(4) A felsoktatási intézmény feladatainak ellátására, mködésére, fejlesztésére szolgáló költségek fedezetét az évente összeállított intézményi költségvetésben kell elirányozni. (5) A felsoktatási intézmény 36. § szerinti átalakulása nem tartozik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerinti piaci magatartás körébe. 11. § (1) A felsoktatás egymásra épül, felsfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: a) az alapképzés, b) a mesterképzés, c) a doktori képzés. (2) Az alap- és mesterképzést egymásra épül ciklusokban, osztott képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetben egységes, osztatlan képzésként lehet megszervezni. A ciklusokra bontott, osztott és az egységes, osztatlan képzések szerkezetét a Kormány határozza meg. (3) A felsoktatás keretében ­ az (1) bekezdésben foglaltak mellett ­ felsfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként a) felsfokú szakképzés, b) szakirányú továbbképzés is szervezhet. (4) A felsoktatási intézmény az alapító okiratában foglaltak alapján ­ a felnttképzési törvényben meghatározott intézményi akkreditáció nélkül ­ vehet részt a felnttképzésben.

8

MÁSODIK RÉSZ A FELSOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MKÖDÉSE
A felsoktatási intézmény létesítése 12. § (1) Felsoktatási intézményként az az intézmény mködhet, amelyet az e törvényben meghatározott felsoktatási feladatok ellátására létesítettek, és a Magyar Köztársaság Országgylésétl megkapta az állami elismerést. (2) Állami elismerést az a felsoktatási intézmény kaphat, amelyik rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, és az a)­d) pontok szerint választható képzési szerkezetben, legalább egy képzési, illetve tudományterületen vagy mvészeti ágban, több szakon a) alapképzést, b) alap- és mesterképzést, c) alap-, valamint mester- és doktori képzést, d) mester- és doktori képzést folytat. (3) A felsoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha ­ az alapító okiratában meghatározott feladatai figyelembevételével ­ a folyamatos mködéséhez szükséges személyi feltételek, tárgyi és pénzügyi eszközök, valamint az intézményi dokumentumok rendelkezésére állnak. (4) A felsoktatási intézménynek rendelkeznie kell állandó székhellyel, továbbá állandó kutatói, oktatói karral. E rendelkezések alkalmazásában állandó székhely a felsoktatási alaptevékenység gyakorlásának, valamint a központi ügyintézésnek a helye, feltéve, hogy legalább nyolc évig ­ a Kormány által meghatározottak szerint ­ a felsoktatási intézmény feladatainak ellátásához rendelkezésre áll. A felsoktatási intézmény állandó oktatói, kutatói karral akkor rendelkezik, ha az alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók legalább hatvan százalékát munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja. 13. § (1) A hallgatók lakhatási feltételeinek biztosításához felsoktatási intézmény részeként kollégium mködtethet, illetve a felsoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézményként diákotthon hozható létre. (2) A kollégium elláthatja a felsfokú tanulmányok megkezdését elsegít felkészítés feladatait, és részt vehet a felsfokú képzésben is. (3) A diákotthon a felsoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján elláthatja a (2) bekezdésben meghatározott feladatokat.

9

(4) A diákotthon ­ az alapítótól függen költségvetési szervként vagy nem költségvetési szervként mköd ­ jogi személy. (5) A diákotthon alapítója lehet a felsoktatási intézmény, valamint az, aki felsoktatási intézményt alapíthat. (6) A kollégium és a diákotthon az e törvényben meghatározottak szerint szakkollégiumi tevékenységet is folytathat, szakkollégiumként is mködhet. 14. § (1) A felsoktatási intézmény ­ az alapító okiratában meghatározottak szerinti feladatainak ellátásához ­ intézményt, szervezeti egységet (például: közoktatási, szakképzési, közmveldési, igazságügyi szakérti, könyvtári feladatot ellátó intézmény, szervezeti egység) hozhat létre és tarthat fenn. (2) A pedagógusképzést folytató felsoktatási intézmény által fenntartott közoktatási intézmény részt vehet a hallgatók gyakorlati képzésében (a továbbiakban: gyakorló közoktatási intézmény). (3) Az (1)­(2) bekezdésben meghatározottak létrehozására, jogállására, mködésére és fenntartására az azonos feladatot ellátó szervezetre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. 15. § (1) A felsoktatási intézmény a mködését akkor kezdheti meg, ha a) a nyilvántartásba vétele megtörtént, továbbá b) a mködés megkezdéséhez szükséges engedélyt megkapta, és c) az Országgylés döntött az állami elismerésérl.

(2) A nyilvántartásba vételt és a mködés megkezdéséhez szükséges engedélyt a felsoktatási intézmény fenntartója kérheti az e célra létrehozott regisztrációs központtól. (3) A nyilvántartásba vételre akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az alapító okiratban meghatározott feladatok folyamatos ellátásához szükséges tárgyi és pénzügyi feltételek ­ a tevékenység megkezdéséhez szükséges arányban ­ rendelkezésre állnak, és a teljes mködéshez szükséges mértékig fokozatosan megteremthetk. Ha a regisztrációs központ megállapítja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei fennállnak, a felsoktatási intézményt nyilvántartásba veszi, és meghatározza, hogy milyen feltételek teljesítése mellett adja meg a mködés megkezdéséhez szükséges engedélyt. A költségvetési szervként mköd felsoktatási intézményt az alapító megkeresésére a törzskönyvi nyilvántartást vezet szerv is nyilvántartásba veszi. Ha a felsoktatási intézményt nyilvántartásba vették, jogosulttá válik minden olyan nyilatkozat megtételére, minden olyan kötelezettség vállalására, amely ahhoz szükséges, hogy a mködés megkezdéséhez az engedély kiadásának feltételei teljesüljenek. A nyilatkozattételre, a kötelezettségvállalásra, a 10

felsoktatási intézmény képviseletére a fenntartó által a szervezési feladatok ellátására megbízott, az intézményvezeti feladatokat ideiglenesen ellátó személy válik jogosulttá. Ilyen megbízást az kaphat, aki megfelel a rektori feladatok ellátásához e törvényben meghatározott feltételeknek. Az ideiglenes intézményvezeti megbízás a rektor kinevezéséig szól. (4) A felsoktatási intézmény, ha nem költségvetési szervként mködik, a regisztrációs központ által vezetett nyilvántartásba történ bejegyzéssel, ha költségvetési szervként mködik, a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel jön létre. A regisztrációs központ által vezetett nyilvántartás közhiteles, az abban foglalt adatok valódiságát az ellenkez bizonyításig vélelmezni kell. (5) A felsoktatási intézmény megalakulásának elkészítése céljából a fenntartó elkészít bizottságot hoz létre. Az elkészít bizottság ideiglenes szervezeti és mködési szabályzatot készít. Ennek alapján meg kell választani a szenátus tagjait, akik els ülésükön döntenek a szenátus megalakulásáról, a szervezeti és mködési szabályzat elfogadásáról, valamint a gazdasági tanács tagjainak delegálásáról. A szervezeti és mködési szabályzatban kell meghatározni a szenátus tagjaira vonatkozó szakmai követelményeket, valamint a választás rendjét. Az elkészít bizottság jogosult valamennyi intézményi dokumentum elkészítésére. (6) A fenntartó a nyilvántartásba vett felsoktatási intézmény mködésének megkezdéséhez szükséges engedélyt akkor kérheti, ha igazolni tudja, hogy a felsoktatási intézmény mködéséhez szükséges, e törvény 12. §-ának (2)­(4) bekezdésében meghatározott valamennyi feltétel rendelkezésre áll, illetve fokozatosan megteremthet. (7) A (4) és a (6) bekezdésben szabályozott eljárás egyidejleg is lefolytatható. (8) A mködés megkezdéséhez szükséges engedélyben kell meghatározni, hogy a felsoktatási intézmény milyen képzési területen, illetve tudományterületen, mvészeti ágban, képzési szinten folytathat képzést, továbbá azt a maximális hallgatói létszámot, amelyet a felsoktatási intézmény ­ figyelembe véve a hallgatók fogadásához és az oktatói tevékenység folytatásához rendelkezésre álló helyiségeket és más eszközöket ­ valamennyi évfolyamára számítva, teljes kihasználtsággal mködve felvehet (a továbbiakban: felvehet maximális hallgatói létszám). Az engedélyezési eljárás magában foglalja a székhelyen kívüli képzés feltételeinek vizsgálatát is, kiterjed továbbá az intézmény által tervezett képzés, tudományos, mvészeti alkotótevékenység minségének biztosításához szükséges feltételek meglétének vizsgálatára. Pedagógusképzést folytató felsoktatási intézmény esetén a gyakorló közoktatási intézmény tekintetében is le kell folytatni az engedélyezési eljárást. Ennek során azt kell vizsgálni, hogy a pedagógusképzésben részt vev hallgatók felkészítéséhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak-e. A regisztrációs központ a mködési engedélyt azzal a feltétellel adja ki, hogy az engedélyben foglalt, az oktatással és a tudományos kutatással kapcsolatos tevékenység megkezdésére az Országgylés állami elismerés megadásáról szóló döntése után, az állami elismerésrl szóló törvénymódosítás hatálybalépését követen kerülhet sor. E törvény 1. számú melléklete tartalmazza azokat a felsoktatási intézményeket, amelyek állami elismeréssel rendelkeznek. (9) Az eljárásokkal összefügg költségeket ­ kivéve, ha a felsoktatási intézményt az állam létesíti ­ a kérelem benyújtója viseli. Az e §-ban szabályozott eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény

11

rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a mködés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásához százhúsz nap áll rendelkezésre. (10) A diákotthon tekintetében csak a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárást kell lefolytatni, amelynek keretei között azt kell vizsgálni, hogy a diákotthon rendelkezik-e a tevékenység ellátásához szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi feltételekkel. (11) A regisztrációs központ az e §-ban meghatározott döntéseit az e törvény 106. §ában meghatározott eljárás szerint hozza meg. (12) A Kormány határozza meg a felsoktatási intézmény létesítésének és mködésének minimális (kötelez) feltételeit, az alapításhoz szükséges kérelem mellékleteit, a kérelem elbírálásának szabályait, az eljárási díjat. Minimális (kötelez) feltételként el kell írni különösen a feladatellátáshoz szükséges oktatói, kutatói létszám, az oktatáshoz, kutatáshoz szükséges helyiségek, szociális helyiségek, szabadids létesítmények, informatikai háttér, eszközök, könyvtár, felszerelések, a mködés fedezetét tükröz költségvetés, az intézményi dokumentumok meglétét. 16. § (1) A felsoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény hivatalos nevét, a fenntartójának nevét és címét, az alap- és kiegészít tevékenységét, az alaptevékenységéhez kapcsolódó egyéb feladatokat, azokat a képzési területeket, tudományterületeket, mvészeti ágakat, képzési szinteket, amelyeken a felsoktatási intézmény képzést folytat, illetve folytathat, feltüntetve a székhelyen kívüli képzést is, a felsfokú szakképzés szakmacsoportjait, az ellátott közoktatási, közmveldési, közgyjteményi, egészségügyi, agrár- és vidékfejlesztési, továbbá más feladatokat, a vállalkozási tevékenység megjelölését, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, a székhelyen kívüli képzés címét, az intézmény szervezeti tagolásának elveit, a felsoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott ingatlanvagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a maximális hallgatói létszámot. (2) A regisztrációs központ nyilvántartja az alapító okiratban megjelölt adatokat. A regisztrációs központ által nyilvántartott adatok az Országos Felsoktatási Információs Központ részére továbbíthatók. A nyilvántartásban szerepl adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat be kell jelenteni. Az adatokban bekövetkez változás esetén a változások tekintetében a 15. §-ban szabályozott eljárásokat le kell folytatni. (3) Ha a felsoktatási intézmény költségvetési szerv, az alapító okiratának tartalmára, nyilvántartásba vételére és törlésére jogszabály további rendelkezéseket állapíthat meg. 17. § (1) A nem állami felsoktatási intézmény fenntartói joga megállapodással másik, a fenntartói jog gyakorlására jogosultnak átadható. Ha a felsoktatási intézmény fenntartójának személyében következik be változás anélkül, hogy az érintené a felsoktatási intézmény tevékenységét és mködését, a regisztrációs központ azt vizsgálja, hogy az új fenntartó rendelkezik-e a felsoktatási intézmény folyamatos mködtetéséhez szükséges feltételekkel. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a regisztrációs központ jogers határozatával jön létre.

12

(2) A fenntartói jog változása nem érinti a felsoktatási intézmény állami elismerését. A felsoktatási intézmény jogai és kötelezettségei nem változnak. A fenntartói jog változása a hallgatói jogviszonyt nem érinti. A fenntartói jog változása esetén a felsoktatási intézményben alkalmazottak további foglalkoztatását ­ a foglalkoztatási jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével ­ biztosítani kell. (3) A regisztrációs központ az e §-ban meghatározott döntéseit az e törvény 106. §ában meghatározott eljárás szerint hozza meg. 18. § (1) A felsoktatási intézmény egyetem vagy fiskola lehet. (2) Az ,,egyetem" vagy ,,fiskola" elnevezés, valamint ezek idegen nyelv megfeleli használatára csak az e törvény 1. számú melléklete szerinti ­ továbbá az e törvény alapján a Magyar Köztársaság területén mköd külföldi ­ felsoktatási intézmény jogosult. (3) Egyetem az a felsoktatási intézmény, amelyik legalább két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább egy tudományterületen, két tudományágban vagy egy mvészeti ágban doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy a felsoktatási intézmény munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik. (4) Az egyetem és a fiskola valamennyi képzési ciklusban folytathat képzést. (5) Ha az egyetem vagy a fiskola hivatalos neve megváltozik, az errl szóló bejelentést a regisztrációs központ tudomásul veszi, és kezdeményezi az oktatási miniszter útján e törvény 1. számú mellékletének módosítását. (6) A felsoktatási intézmény az Országgylés állami elismerésrl szóló döntéséig a ,,felsoktatási intézmény" megnevezést kizárólag az ,,állami elismerése folyamatban" toldattal használhatja. Az ,,egyetem" vagy ,,fiskola" elnevezés használatára az állami elismerést követen kerülhet sor.

A felsoktatási intézmény mködésének alapelvei 19. § (1) A felsoktatási intézmény bels szervezetét oly módon kell kialakítani, hogy az biztosítsa a felsoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási, mvészeti képzés esetén alkotó mvészeti alapfeladatainak, az ezekhez kapcsolódó kiegészít feladatainak, valamint a mködést biztosító funkcionális és fenntartási feladatainak szakszer, hatékony, gazdaságos ellátását. (2) A felsoktatási intézmény feladatait a közpénz és a közvagyon hatékony használata követelményének érvényesítésével és felelsségével végzi.

13

(3) A felsoktatási intézménynek az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell a könyvtári szolgáltatást, az anyanyelvi és idegen nyelven a szaknyelvi ismeretek fejlesztését és a rendszeres testmozgás megszervezését. 20. § (1) A felsoktatási intézmény döntést hozó és a döntés végrehajtását ellenrz testülete a szenátus. (2) A felsoktatási intézmény véleményez, a stratégiai döntések elkészítésében részt vev és a döntések végrehajtásának ellenrzésében közremköd szerve a gazdasági tanács. (3) A felsoktatási intézmény vezetje a rektor. (4) A felsoktatási intézményben minségbiztosítási rendszert kell mködtetni. (5) A felsoktatási intézmény jogszabályban elírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az országos statisztikai adatgyjtési programban, illetleg a felsoktatási információs rendszerben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. 21. § (1) A felsoktatási intézmény meghatározza a mködésére és szervezetére vonatkozó rendelkezéseket (a továbbiakban: szervezeti és mködési szabályzat). A szervezeti és mködési szabályzatban minden olyan kérdés szabályozható, amelyrl jogszabály vagy jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni. Ha a felsoktatási intézmény költségvetési szervként mködik, a szervezeti és mködési szabályzat tartalmára jogszabály további rendelkezéseket állapíthat meg. Minden felsoktatási intézménynek egy szervezeti és mködési szabályzata lehet. A szervezeti és mködési szabályzat részei: a szervezeti és mködési rend, a foglalkoztatási követelményrendszer és a hallgatói követelményrendszer. (2) A szervezeti és mködési rend keretében kell meghatározni különösen: a felsoktatási intézmény szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, az egyes szervezeti egységek feladatait, mködését, az intézményen belüli kapcsolattartás rendjét, továbbá a minségbiztosítás rendszerét. (3) A foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni különösen: a) az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, a nyilvános pályázatok elbírálásának rendjét, az intézményi oktatói, kutatói ösztöndíjak és más juttatások feltételeit, az ezzel összefügg pályázatok rendjét, a habilitációs eljárás követelményeit, rendjét, b) a felsoktatási intézmény által adományozható munkaköri és egyéb címek feltételeit, c) az oktatók, tudományos kutatók és más alkalmazottak foglalkoztatására és teljesítményére vonatkozó követelményrendszert, a minség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, a követelmények teljesítésének értékelését és annak nyilvánosságát, a követelményrendszerben foglaltak nem teljesítésének következményeit,

14

d) az oktatók és kutatók részére kiírt kutatási pályázatok elbírálásának rendjét, e) az oktatók részvételét a felsoktatási intézmény döntéshozatali eljárásában, az oktatók, kutatók és más alkalmazottak intézményi döntések ellen benyújtható jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendjét. (4) A hallgatói követelményrendszerben kell meghatározni különösen: a) e törvény keretei között a felvételi eljárás rendjét, b) a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjét, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálásának és a jogorvoslatnak a rendjét, c) a hallgatói tanulmányi rendet és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenrzésének rendjét (a továbbiakban: tanulmányi és vizsgaszabályzat), d) a hallgatót terhel fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjét, a hallgatói juttatások elosztásának rendjét (a továbbiakban: térítési és juttatási szabályzat), e) a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálásának rendjét, f) a kollégiumi jelentkezések elbírálásának eljárási és szervezeti rendjét, g) a hallgatói balesetek megelzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követend elírásokat. (5) A szervezeti és mködési szabályzat kérdéskörei a szervezeti és mködési szabályzat mellékleteként is szabályozhatók. (6) A felsoktatási intézmény minségfejlesztési programot készít. Az intézményi minségfejlesztési programban kell meghatározni a felsoktatási intézmény mködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását. Az intézményi minségfejlesztési programban kell szabályozni az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A felsoktatási intézmény évente áttekinti az intézményi minségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. (7) A szervezeti és mködési szabályzatot a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni, és a hallgatók részére hozzáférhetvé kell tenni. (8) A szervezeti és mködési szabályzatot, illetve annak módosítását a szenátus fogadja el. 22. § (1) A felsoktatási intézménynek gondoskodnia kell a képzés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésérl, a hallgatói balesetek megelzése érdekében az azokat elidéz okok feltárásáról és megszüntetésérl, továbbá a munkavédelemmel kapcsolatos követelmények érvényesítésérl. (2) A felsoktatási intézmény az esélyegyenlség elmozdítása érdekében szolgáltatásaival hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek, egészséges, káros

15

szenvedélyektl mentes életvitelének biztosításához, tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgató beilleszkedését a felsfokú tanulmányok idején, illetve szakmai elmenetelét a tanulmányok befejezését követen. (3) A felsoktatási intézmény ellátja a tehetséggondozással és a tudomány társadalmi elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokat, a meghirdetett eladásai nyilvánosak, és lehetséget kell biztosítania arra, hogy az eladások rendjét megismerhessék és - a tárgyi lehetségek keretei között - látogathassák azok is, akik nem állnak hallgatói jogviszonyban. (4) A felsoktatási intézményben tiszteletben kell tartani a hallgatók, oktatók, valamint a kutatók lelkiismereti és vallásszabadságát. A hallgató, oktató, kutató nem késztethet lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyzdésének megvallására, megtagadására. A hallgatót, oktatót, kutatót nem érheti hátrány lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyzdése miatt. (5) A felsoktatási intézmény az e törvényben foglaltak szerint meghatározza és közzéteszi a hallgatói jogviszony létesítésének követelményeit (a továbbiakban: felvételi követelmények).

A felsoktatási intézmény felépítése A gazdasági tanács 23. § (1) A gazdasági tanács a felsoktatási intézmény feladatainak végrehajtása megalapozásában, a rendelkezésére bocsátott források, eszközök, a közpénz, a közvagyon hatékony és felels használatát segít gazdasági stratégiai döntéseket elkészít és végrehajtásuk ellenrzésében részt vev, a fenntartói döntések elkészítésében ­ e törvényben meghatározottak szerint ­ közremköd testület. (2) Az állami fenntartású felsoktatási intézményben a gazdasági tanácsot létre kell hozni, a nem állami felsoktatási intézményekben ­ az alapító okiratban meghatározottak szerint ­ a gazdasági tanács létrehozható. (3) A gazdasági tanácsnak hét vagy kilenc tagja van. A gazdasági tanács létszámát a mködés megkezdéséhez szükséges engedélyben meghatározott hallgatói létszám adatai alapján kell meghatározni a következk szerint: ha a felsoktatási intézménybe felvehet maximális hallgatói létszám a) nem éri el a tizenötezret, hét, b) eléri a tizenötezret, kilenc tagból áll. A gazdasági tanács tagja az lehet, aki felsfokú végzettséggel rendelkezik. A gazdasági tanács tagjainak a megbízatása öt évre szól, amely legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható.

16

(4) A gazdasági tanácsba ­ a (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint ­ három, illetve négy ft delegál a szenátus, ebbl egy tagot a hallgatói önkormányzat javaslata alapján. A gazdasági tanácsnak - a delegált tagokon felül - hivatalból tagja a rektor és a gazdasági figazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató. (5) Az oktatási miniszter ­ a (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint ­ a gazdasági tanácsba két, illetve három ft, ebbl egy tagot a pénzügyminiszter javaslata alapján delegál. Az oktatási miniszter által delegált tagok közül legalább egynek a felsoktatási intézmény oktatási, tudományos kutatási, mvészeti tevékenységének megfelel felsfokú végzettséggel, továbbá a szakképzettségének megfelel területen szerzett legalább öt év vezeti gyakorlattal kell rendelkeznie. (6) A gazdasági tanács tagjai részére a delegálók utasítást nem adhatnak. (7) Nem lehet tagja a gazdasági tanácsnak az, aki a) büntetett elélet, b) köztisztvisel, vagy polgármesteri tisztséget tölt be, c) a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelsségérl szóló 1997. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozik, d) politikai pártban tisztséget tölt, illetve töltött be, fizetett pártalkalmazottként foglalkoztatták vagy foglalkoztatják, feltéve, hogy a kizáró ok megsznése óta még nem telt el legalább öt év, e) önkormányzati, országgylési vagy európai parlamenti képvisel, f) tagja a szenátusnak, g) tagja más felsoktatási intézmény gazdasági tanácsának, h) az állami felsoktatási intézmények kivételével, az oktatási miniszter felügyelete alatt álló költségvetési szervvel közalkalmazotti jogviszonyban áll, i) betöltötte a hetvenedik életévét. (8) A rektor tekintetében - az a) és a g)-i) pont kivételével - a (7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. (9) A gazdasági tanács ülésére ­ a napirend és az elterjesztések megküldésével, az ülés eltt legalább öt munkanappal ­ meg kell hívni a Magyar Államkincstár megbízottját, aki tanácskozási joggal vesz részt az ülésen, és véleményt nyilváníthat minden olyan kérdésben, amely a közpénz, közvagyon célszer és gazdaságos felhasználását érinti. A megbízott részére a felsoktatási intézmény köteles a szükséges információkat megadni. A megbízott véleményét, kérésére, a felsoktatási intézmény és az Oktatási Minisztérium honlapján közzé kell tenni. A megbízott a tevékenységérl évente legalább egyszer tájékoztatást ad a felsoktatási intézmény fenntartójának és a Magyar Államkincstárnak. 24. § (1) A gazdasági tanács - a szervezeti és mködési szabályzat keretei között - dönt mködésének rendjérl, azzal a megkötéssel, hogy a gazdasági tanács vezetjének

17

megbízásával kapcsolatos döntéshez ­ a 23. § (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint ­ legalább négy, illetve öt támogató szavazatra van szükség. Nem vehet részt a szavazásban az, akinek jogaira, vagy kötelezettségeire a döntés kihatással lehet, illetve az, akitl az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság). (2) A gazdasági tanács megalakulását a rektor készíti el. 25. § (1) A gazdasági tanács a) közremködik a szenátus döntéseinek elkészítésében, így különösen véleményezi: aa) a felsoktatási intézmény intézményfejlesztési tervét, ab) a felsoktatási intézmény költségvetését és a számviteli rendelkezések szerinti beszámolóját, ac) a felsoktatási intézmény számviteli rendjét, ad) fejlesztés indítását, ae) gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzését, gazdálkodó szervezettel történ együttmködést, af) a felsoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott, valamint a tulajdonában lév ingatlanvagyon hasznosítását, elidegenítését, ag) az e törvényben meghatározottak szerinti hitelfelvételt, ah) együttmködési megállapodás megkötését, ai) a felsoktatási intézémény szervezete, szervezeti egysége létesítését, átalakítását, megszüntetését; b) - a szervezeti és mködési szabályzatban meghatározott esetekben - gazdasági szempontból véleményezi a felsoktatási intézmény által készített pályázatokat; c) dönt azokban az ügyekben, amelyek ellátására a szenátus felhatalmazta. (2) A gazdasági tanács figyelemmel kíséri a felsoktatási intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítését. Rendszeresen de évente legalább két alkalommal - áttekinti a felsoktatási intézmény mködését, gazdálkodását, az alapító okiratában meghatározott feladatok végrehajtását. Figyelemmel kíséri, hogy a felsoktatási intézmény szervezeti rendje igazodik-e a feladatok hatékony ellátásához. (3) A gazdasági tanács a szenátusnál, annak eredménytelensége esetén a fenntartónál jelzéssel élhet, ha megítélése szerint a felsoktatási intézmény a gazdálkodásával, a rendelkezésére bocsátott vagy tulajdonában lév ingatlanvagyon mködtetésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatosan hozott döntésével veszélyezteti a felsoktatási intézmény mködését. (4) A szervezeti és mködési szabályzatban meg kell határozni azt az összeget, amely felett a gazdasági tanács véleményét a kötelezettségvállaláshoz be kell szerezni.

18

26. § (1) A gazdasági tanácsi tagság megsznik a megbízatás lejártával, a tag lemondásával, illetleg ­ a (2) bekezdésben meghatározott okok esetében ­ visszahívásával. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás a delegáló hatáskörébe tartozik. (2) A gazdasági tanács elnökének kezdeményezésére vissza kell hívni azt a tagot, a) aki egy éven keresztül a gazdasági tanács ülésének több mint felén nem vett részt, és mulasztását nem tudta megfelel módon igazolni, b) aki bármilyen okból a gazdasági tanácsi tagságból ered feladatait ­ több mint fél éven keresztül ­ nem tudja ellátni, c) akivel szemben utóbb következik be olyan körülmény, amely miatt a gazdasági tanácsnak nem lehet tagja. (3) Lemondás és visszahívás esetén az, aki az érintett tagot delegálta, harminc napon belül új tagot köteles delegálni. Az eljárásra alkalmazni kell a 23. §-ban meghatározottakat. Az újonnan megválasztott tag megbízatása öt évre szól függetlenül attól, hogy a lemondott, illetve visszahívott tag megbízatásából mennyi id telt el. (4) Ha a nem állami felsoktatási intézményben hoznak létre gazdasági tanácsot, az oktatási miniszter jogait és kötelességeit a fenntartó gyakorolja. A Magyar Államkincstár képviseljére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

A szenátus 27. § (1) A szenátus az alapító okiratban meghatározottak figyelembevételével határozza meg a felsoktatási intézmény képzési és kutatási feladatait, továbbá ellenrzi azok végrehajtását. A szenátus meghatározza mködésének rendjét. A szenátus elnöke a rektor. (2) A szenátus tagja ­ a hallgatói önkormányzat és a reprezentatív szakszervezetek képviseli kivételével ­ az lehet, aki a felsoktatási intézményben munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be. (3) A szenátus fogadja el az intézményfejlesztési tervet. Az intézményfejlesztési tervben kell meghatározni a fejlesztéssel, a fenntartó által a felsoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat. Az intézményfejlesztési tervet középtávra, legalább négyéves idszakra kell elkészíteni, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait. Az intézményfejlesztési terv része a foglalkoztatási terv. A foglalkoztatási tervben kell meghatározni azt a létszámot, amelynek keretei között a felsoktatási intézmény megoldhatja feladatait.

19

(4) A szenátus - az intézményfejlesztési tervvel összhangban - fogadja el a kutatásifejlesztési-innovációs stratégiát. A kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát meg kell küldeni a regionális fejlesztési tanács részére, hogy figyelembe lehessen venni a régió társadalmi, gazdasági fejlesztését szolgáló középtávú program elkészítésénél és végrehajtásánál. (5) A szenátus javaslatot tesz a rektori pályázat kiírására, elbírálja a pályázatokat, megválasztja a rektorjelöltet és errl értesíti a fenntartót, továbbá értékeli a rektor vezeti tevékenységét.

(6) A szenátus fogadja el a felsoktatási intézmény a) képzési programját, b) szervezeti és mködési szabályzatát, doktori szabályzatát, minségfejlesztési programját, c) a minség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, d) elemi költségvetését, éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásának ütemtervét, továbbá vagyongazdálkodási tervét, e) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves költségvetési beszámolóját. (7) A szenátus határozza meg a felsoktatási intézményben a) a hallgatói tanácsadás rendszerét, b) az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét. (8) A szenátus az a)­m) pont tekintetében dönt, illetve a n)­q) pont tekintetében dönthet a) fejlesztés indításáról, b) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzésérl, gazdálkodó szervezettel történ együttmködésrl, c) a felsoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott, illetve tulajdonában lév ingatlanvagyon hasznosításáról, elidegenítésérl, d) az e törvényben meghatározottak szerint a hitelfelvételrl, e) együttmködési megállapodás megkötésérl, f) szervezetének, szervezeti egységének átalakításáról, megszüntetésérl; g) a kutatási program elfogadásáról, h) a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról, i) a felsoktatási intézmény állandó bizottságainak és egyéb tanácsainak létrehozásáról, j) az oktatói, kutatói és vezeti pályázatok rangsorolásáról, k) a gazdasági tanács tagjainak delegálásáról,

20

l) a szenátus képviseletében eljáró személy kiválasztásáról, m) köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezésérl, n) szervezeti és mködési szabályzata által a hatáskörébe utalt kérdésekrl, o) a doktori iskola létesítésérl és a doktori képzés indításáról, p) a habilitációs eljárás szabályozásáról, q) címek és kitüntetések adományozásáról. (9) A szenátus hatáskörébe tartozik továbbá a) képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezése, b) a rektori pályázatok rangsorolása, c) a gazdasági tanács által benyújtott kérdések megvitatása, d) a felsoktatási intézmény szakmai tevékenységének, minségfejlesztési programja végrehajtásának értékelése, e) az e törvényben meghatározott egyéb jogosítványok gyakorlása. (10) A felsoktatási intézmény habilitációs eljárást folytathat azon a tudományterületen, tudományágban, illetve mvészeti ágban, amelyben doktori képzést folytat. (11) Ha a szenátus által létrehozott bizottság, illetve tanács hallgatókat érint ügyekben is eljár, biztosítani kell, hogy a bizottság munkájában részt vehessenek a hallgatók képviseli is. A szenátus a hallgatók tanulmányi, vizsga- és szociális ügyeinek intézésére állandó bizottságot hoz létre. A hallgatókat érint ügyekben eljáró bizottságban biztosítani kell a hallgatók részvételét, azzal a megkötéssel, hogy a tanulmányi, vizsga és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bizottságban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak ötven százaléka. (12) A szenátus esélyegyenlségi bizottságot hoz létre, amely a felsoktatási intézmény mködésében figyelemmel kíséri a nk és a férfiak arányos képviseletét, javaslatokat tesz az arányos képviselet elérésére, ellenrzi az intézkedések eredményességét, feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nk arányos szerepvállalását sért intézkedéseket, és kezdeményezi megszüntetésüket. (13) A szenátus bármely kérdést megvitathat, bármely kérdésben kialakíthatja állásfoglalását, bármely kérdésben javaslattal élhet. Állásfoglalásait, javaslatait megküldheti a döntéshozatalra, intézkedésre jogosultnak, aki köteles arra harminc napon belül, testület esetén legkésbb a harmincadik napot követ els ülésen érdemi választ adni. (14) A szabályzat, program elfogadásának joga kiterjed annak módosítására. (15) A szenátus döntései során köteles figyelembe venni a közpénz és a közvagyon hatékony és felels használatának, rendeltetésszer igénybevételének, a vagyon elidegenítésénél az értékarányosság követelményét. E célból figyelemmel kíséri a felsoktatási intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítését. Rendszeresen ­ de évente legalább két alkalommal ­

21

áttekinti a felsoktatási intézmény mködését, gazdálkodását, az alapító okiratában meghatározott feladatok végrehajtását, e körben beszámoltatja a gazdasági vezett. 28. § (1) A szenátus létrehozásával, mködésével, tagjai megbízatásának megsznésével, a szenátus napirendjének elkészítésével kapcsolatos kérdéseket a felsoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzatában kell meghatározni, a következk figyelembevételével: a) a szenátus létszáma ­ a 23. § (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével ­ nem lehet kevesebb hét, illetve kilenc fnél, továbbá az oktatók és kutatók által választott tagoknak - az elnökkel együtt - a testület tagjainak többségét kell alkotniuk, b) a hallgatói önkormányzat a 78. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint delegálja képviselit, c) az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok, a reprezentatív szakszervezetek képviselinek létszáma nem lehet kevesebb, mint a szenátus létszámának öt-öt százaléka, de legalább egy-egy f, d) a szenátus tagjainak megbízatása legalább három és legfeljebb öt év, a hallgatói önkormányzat képviselje esetében legalább egy és legfeljebb három év lehet, e) a szenátus szükség szerint tart ülést, f) a szenátus ülései az intézmény alkalmazottai, hallgatói és a gazdasági tanács tagjai számára nyilvánosak, g) a szenátus ülése akkor határozatképes, ha tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van, h) a szenátus jelen lév tagjai több mint ötven százalékának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell tartani, i) a szenátus üléseirl jegyzkönyvet kell készíteni, a szenátus döntéseit határozatba kell foglalni, és a szervezeti és mködési szabályzatban meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, j) a szenátus ülésére a gazdasági tanács elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni. (2) A szenátus a feladatkörébe tartozó ügyek elkészítésére, meghatározott idre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. (3) A szenátus döntéseinek meghozatalát és végrehajtását átruházhatja a felsoktatási intézmény egyes szervezeti egységeire, illetve a szervezeti egységekben foglalkoztatott oktatók és hallgatók közösségére, a szervezeti egységekben létrehozott testületekre. Nem ruházhatók át a 27. § (3)­(4) és (6) bekezdés a)-c) pontjában, továbbá (7) bekezdésében, a (8) bekezdés f)-i) pontjában, valamint a k)-l) pontjában és az o)-p) pontjában, a (9) bekezdés a)­ b) és d) pontjában meghatározott jogkörök. A hallgatói önkormányzat részvételét a döntéshozatali eljárásban ­ az (1) bekezdés b) pontjában, 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint ­ biztosítani kell akkor is, ha a szenátus döntésének meghozatalát átruházta.

22

A rektor 29. § (1) A felsoktatási intézmény rektora vezeti és képviseli az intézményt, e jogkörében eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és mködési szabályzat, a kollektív szerzdés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (2) A rektor felels a felsoktatási intézmény szakszer és törvényes mködéséért, az egészséges és biztonságos munkafeltételek, oktatási és kutatási feltételek megteremtéséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt a felsoktatási intézmény mködésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, a szervezeti és mködési szabályzat, a kollektív szerzdés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (3) A rektor felel különösen: a felsoktatási intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott, illetve a felsoktatási intézmény tulajdonában lév vagyon rendeltetésszer igénybevételéért, az alapító okiratban elírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel ellátásáért, a felsoktatási intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetségek és kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, elzetes és utólagos vezeti ellenrzés, valamint a bels ellenrzés megszervezéséért és hatékony mködéséért. (4) A rektor a munkáltatói jogokat a foglalkoztatási tervben meghatározott keretek között, a foglalkoztatási követelményrendszer alapján gyakorolja. (5) A rektor az (1)­(4) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább. (6) A rektor felel a felsoktatási intézményben mköd testületek munkájához szükséges feltételek megteremtéséért, a szenátus jogkörébe tartozó ügyek elkészítéséért, a hozott döntések végrehajtásáért.

(7) Rektori megbízást az kaphat, aki vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik, továbbá a felsoktatási intézménnyel teljes munkaidre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. A rektori megbízáshoz egyetem esetén egyetemi tanári, fiskola esetén egyetemi tanári, fiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori, illetve tudományos fmunkatársi munkakörben történ alkalmazás szükséges. (8) A szenátus tagjai kétharmadának igenl szavazatával kezdeményezheti a rektor visszahívását.

23

A felsoktatási intézmény szervezeti egységei 30. § (1) A felsoktatási intézmény a 19. § (1) bekezdésében meghatározottak ­ továbbá a gazdaságosság, hatékonyság és finanszírozhatóság ­ figyelembevételével a) oktatási, tudományos kutatási, b) szolgáltató, c) funkcionális szervezeti egységeket hozhat létre és mködtethet oly módon, hogy ne keletkezzen indokolatlan párhuzamosság a feladatellátás megszervezésekor. (2) A felsoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységei különösen: a kar, a tanszék, az intézet, a botanikuskert, a klinika, a kutatóintézet, a kutatócsoport, a tangazdaság. (3) A felsoktatási intézményben kollégiumi, informatikai, szociális, kulturális, sport, könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb (például: közoktatási, gyakorlati képzést biztosító tanmhely, mvészeti gyakorlóhely, gyógyító-megelz, valamint termel) feladatot ellátó szolgáltató szervezeti egység hozható létre. (4) A felsoktatási intézmény mködtetési feladatainak ellátásához gazdasági, továbbá bels ellenrzési feladatot ellátó funkcionális szervezeti egységet hoz létre, valamint igazgatási, szervezési (a továbbiakban: igazgatási feladatot ellátó hivatal), mszaki szolgáltató és más, a mködést biztosító funkcionális szervezeti egységet hozhat létre. A gazdasági és ellenrzési szervezet irányítását a rektor látja el. (5) A felsoktatási intézmény könyvtára, könyvtári rendszere szakirodalmi, információs, oktatási és kutatási feladatokat ellátó nyilvános tudományos közgyjtemény, amely könyvtári feladatokon túl levéltári és múzeumi funkciót is elláthat. (6) A felsoktatási intézményben kart létesíteni a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság elzetes véleményének kikérése után lehet. A véleményezéssel kapcsolatos eljárásra a 32. § (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (7) A felsoktatási intézmény szervezeti egységei ­ az e törvényben meghatározottak szerint ­ regionális központtá, illetve centrummá szervezhetk.

24

A felsoktatási intézmények együttmködési megállapodása 31. § (1) A felsoktatási intézmény az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából együttmködési megállapodást köthet bármely, a feladatai ellátásában érdekelt hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. Az együttmködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttmködés irányulhat különösen: képzési programok vagy más programok, tantervek kidolgozására, képzés, gyakorlati képzés megszervezésére, a tanulmányok beszámítására, pályázatok kidolgozására, lebonyolítására, kutatási és fejlesztési feladatok megoldására. (2) A felsoktatási intézmény megállapodhat különösen a) a Magyar Tudományos Akadémiával, annak kutatóintézetekkel közös kutatási, képzési feladatok ellátására, intézményeivel és más

b) másik felsoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására, c) szakközépiskolával felsfokú szakképzés feladatainak ellátására, d) gazdálkodó szervezettel, alapítvánnyal, kamarával oktatási, tudományos kutatási szervezeti egység finanszírozására, támogatására, továbbá ösztöndíj létesítésére. (3) A felsoktatási intézmény a régió gazdasági, tudományos, civil és önkormányzati szerveivel együttmködve innovációs parkot, technológiai központot, inkubációs házat (a továbbiakban együtt: tudásközpont) hozhat létre.

A felsoktatásban folyó képzés rendszere 32. § (1) A felsoktatási intézményben a képzés képzési program alapján folyik. A képzési program a szenátus általi elfogadással válik érvényessé. A képzési program részeként a tantervet alap- és mesterképzésben az oktatási miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján, szakirányú továbbképzésben szabadon készíti el a felsoktatási intézmény. (2) A felsfokú szakképzés a felsoktatási intézmény által készített és a szenátus által elfogadott szakképzési program szerint folyik. A szakképzési program az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott felsfokú szakképzésre készíthet, a szakképesítésért felels miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján. (3) A felsoktatási intézmény és a gazdasági (szakmai) kamara a szakképesítésért felels miniszterrel kötött megállapodás alapján ­ az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttmködve ­ kidolgozza a szakmai és vizsgakövetelményt és kezdeményezi a felsfokú szakképzésnek az Országos Képzési Jegyzékbe történ felvételét. A felsfokú szakképesítést fel kell venni ­ egyszersített és gyorsított akkreditációs eljárást követen ­ az Országos Képzési Jegyzékbe, ha azzal a szakképesítésért felels miniszter egyetért.

25

(4) A szakképzési program tartalmazza a megegyez tartalmú szakképzésben elsajátított ismeretek beszámításának lehetségét, továbbá a felsfokú szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A képzési id négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb idt állapít meg. A szakközépiskolában folyó felsfokú szakképzésben kredit akkor szerezhet, ha a szakközépiskola felsoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsfokú szakképzést. (5) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhet. Az alapfokozat az els felsfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó összefügg szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: összefügg szakmai gyakorlat) kell szervezni. Az összefügg szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet - összefügg szakmai gyakorlat esetén legalább kettszáztíz kreditet - kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési id legalább hat, legfeljebb nyolc félév. (6) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhet. A mesterfokozat a második felsfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhet a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterképzésben ­ figyelembe véve a (7) bekezdésben meghatározottakat ­ legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési id legalább két, legfeljebb négy félév. (7) Az alapszakon és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, valamint az egységes, osztatlan képzésben együttesen legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési id legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév. (8) A szakirányú továbbképzésben ­ az alap- vagy a mesterfokozatot követen további ­ szakirányú szakképzettség szerezhet. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési id legalább két, legfeljebb négy félév. (9) A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követ képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább száznyolcvan kreditet kell szerezni. A képzési id hat félév. (10) Az alap- és mesterszak indításával kapcsolatos dokumentációt, illetve a doktori iskola szabályzatát a rektor megküldi a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottságnak. A képzés akkor indítható, ha azt a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság szakérti véleményében támogatta, továbbá az indítás tényét a felsoktatási intézmény a regisztrációs központnak bejelentette. A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság támogatásának hiányában képzés akkor indítható, ha ahhoz a felsoktatási intézmény a 106. §-ban meghatározott eljárásban az engedélyt megkapta.

26

(11) A Kormány határozza meg a) az alap- és mesterképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítással összefügg eljárási rendet, továbbá azokat a szakokat, amelyekben küls, nem felsoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzést kell szervezni, b) a felsfokú szakképzés szervezésének rendjét, c) a doktori fokozat megszerzésének feltételeit, a doktori iskola létesítésének eljárási rendjét. 33. § (1) A felsoktatásban a képzés megszervezhet teljes idej képzésként, részids képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idej képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll. (2) A teljes idej képzést ­ a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel ­ a nappali képzés munkarendje szerint kell megszervezni. A nappali képzés munkarendje szerinti képzést heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezésektl a felsoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni. (3) A részids képzés lehet esti vagy levelez képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részids képzés idtartama a teljes idej képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. Az esti és a levelez képzés munkarendje szerinti képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti pihennapon. (4) A felsfokú szakképzésben a gyakorlati képzés csak teljes idej képzés formájában szervezhet meg, a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint.

Adatkezelés a felsoktatási intézményekben, a felsoktatás információs rendszere 34. § (1) A felsoktatási intézmény azokat az adatokat tarthatja nyilván, amelyek az intézmény rendeltetésszer mködéséhez, a munkáltatói jogok gyakorlásához, a képzés megszervezéséhez nélkülözhetetlenek, továbbá amelyek a jogszabályokban és a felsoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzatában biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetk, amelyekbl megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. (2) A felsoktatási intézmény nyilvántartja a beiratkozott hallgatókat. A beiratkozott hallgatóról törzslapot állít ki, amelyen feltünteti a hallgató személyes adatait, valamint a

27

tanulmányok folytatásával, a hallgatói jogviszonyból adódó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. (3) A felsoktatási intézmény az alkalmazottak és a hallgatók személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelel mértékben, célhoz kötötten kezelheti. A felsoktatási intézmény az alkalmazottak személyes adatait ­ ha a társadalombiztosítási szabályok eltéren nem rendelkeznek ­ a foglalkoztatás megsznésétl számított tíz évig kezelheti. A felsoktatási intézmény a hallgatók személyes adatait a hallgatói jogviszony megsznésétl számított nyolcvan évig kezelheti. (4) Adattovábbításra a felsoktatási intézmény vezetje és ­ a meghatalmazás keretei között ­ az általa meghatalmazott vezet vagy más alkalmazott jogosult. A felsoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzatában kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. (5) Önkéntes adatszolgáltatás esetén az érintettet tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelez. (6) A felsoktatási intézmények ­ önkéntes adatszolgáltatás alapján ­ ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerpiaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet. (7) E törvény 2. számú melléklete határozza meg a felsoktatási intézmények által kezelhet adatokat, amelyek statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 35. § (1) A felsoktatási intézmények által kezelt adatok alapján létre kell hozni a felsoktatási információs rendszert. A felsoktatási információs rendszer ­ központi nyilvántartás keretében ­ a nemzetgazdasági szint tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, hallgatói, oktatói és más alkalmazotti adatokat tartalmazza. A felsoktatási információs rendszert ­ az oktatási miniszter által létrehozott ­ Országos Felsoktatási Információs Központ mködteti. A felsoktatás információs rendszerébl ­ törvény eltér rendelkezésének hiányában ­ személyes adat csak az érintett kérése, illetve hozzájárulása esetén, az érintett egyidej értesítése mellett adható ki. Ahol e törvény központi nyilvántartásról rendelkezik, azon a felsoktatási információs rendszert kell érteni. A felsoktatási információs rendszer keretében folyó adatkezelés jogszerségéért az oktatási miniszter felels. A felsoktatási információs rendszerbe az érintett ­ saját adatai tekintetében ­ jogosult betekinteni és kérni adatainak helyesbítését - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - törlését. Az információs rendszerbe történ betekintés, az adatok helyesbítése, törlése minden esetben ingyenes. (2) A felsoktatási információs rendszerbe ­ kormányrendeletben meghatározottak szerint ­ kötelesek adatot szolgáltatni az intézményfenntartók, illetve a felsoktatási intézmények. A felsoktatási intézmény a felsoktatási alaptevékenységének megkezdését követ harminc napon belül köteles bejelentkezni a felsoktatási információs rendszerbe. Az

28

Országos Felsoktatási Információs Központ a bejelentkezéstl számított tizenöt napon belül intézményi azonosító (a továbbiakban: OM-azonosító) számot ad a felsoktatási intézménynek. (3) Az Országos Felsoktatási Információs Központ annak, akit oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatnak, oktatói azonosító számot ad ki. Az azonosító szám a tanári, az oktatói, illetve a kutatói munkakörben történ foglalkoztatás figyelemmel kísérésére szolgál. A felsoktatási információs rendszer tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat ­ az érintetten kívül ­ csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszer igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megsznésére vonatkozó bejelentéstl számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az id alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. (4) Az Országos Felsoktatási Információs Központ a hallgatóknak hallgatói azonosító számot ad ki. Az azonosító szám a hallgatói jogviszonnyal összefügg jogok és kötelezettségek érvényesülésének figyelemmel kísérésére szolgál. Nem kell új azonosító számot adni annak, aki a közoktatásban kapott tanulói azonosító számot. A felsoktatás információs rendszere tartalmazza a hallgatói nyilvántartást. A hallgatói nyilvántartás tartalmazza a hallgató nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett felsoktatási intézmény adatait, a tanulmányi id hosszát. A hallgatói nyilvántartásból személyes adat ­ az érintetten kívül ­ csak a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás, illetleg a hallgatói hitel jogszer igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenrzésére hivatott részére. A hallgatói nyilvántartásban adatot a hallgatói jogviszony megsznésére vonatkozó bejelentéstl számított nyolcvan évig lehet kezelni. (5) A munkáltató a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanárnak, oktatónak, kutatónak ­ kérelemre ­ oktatói, kutatói, tanári igazolványt (a továbbiakban: oktatói igazolvány) ad ki. Az oktatói igazolványt az Országos Felsoktatási Információs Központ készítteti el, és küldi meg a munkáltatón keresztül a jogosult részére. Az oktatói igazolvány tartalmazza az igazolvány számát, a jogosult nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, a felsoktatási intézmény nevét, címét és OM-azonosítóját, a jogosult fényképét és aláírását. Az oktatói igazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok továbbíthatók. Az oktatói igazolvány elkészítje az adatokat az igazolvány érvényességének megsznését követ öt évig kezelheti. (6) A felsoktatási intézmény a hallgató részére diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt az Országos Felsoktatási Információs Központ készítteti el, és küldi meg a felsoktatási intézményen keresztül a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány magyar és angol nyelv megnevezését, a hallgató nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a hallgató aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a hallgató fényképét, azonosító számát, a felsoktatási intézmény nevét, címét és OM-azonosítóját. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további ­ nem személyes adatok ­ is feltüntethetk. A

29

diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítje az adatokat az igazolvány érvényességének megsznését követ öt évig kezelheti. (7) Az Országos Felsoktatási Információs Központ kezelheti a felsoktatási intézmények felvételi eljárásával összefügg adatokat. A Közoktatási Információs Központ szolgáltathatja az Országos Felsoktatási Információs Központ részére a felvételi kérelmek elbírálásához szükséges érettségi adatokat. Ehhez kapcsolódóan megküldi a tanulói azonosító számot is. (8) Az Országos Felsoktatási Információs Központ tartja nyilván a kiadott okleveleket és doktori fokozatokat. (9) Az Országos Felsoktatási Információs Központ ­ megkeresésre ­ az általa kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon a regisztrációs központ részére továbbíthatja. (10) Az oktatói igazolvány és a diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenrzésre alkalmas eszközzel (adatchip) látható el. Az Országos Felsoktatási Információs Központ köteles biztosítani, hogy az oktatói igazolvány és a diákigazolvány tulajdonosa megtekintse az adatchip tartalmát, és kérje azok helyesbítését. A megtekintéssel és a helyesbítéssel kapcsolatos eljárás minden esetben ingyenes. (11) Az adattovábbítás eljárási kérdéseit, továbbá a diákigazolvány, az oktatói igazolvány, az oktatói azonosító szám és a hallgatói azonosító szám elkészítését, kiadását a Kormány határozza meg. A Kormány határozza meg a felsoktatási intézmények iratkezelésének alapvet szabályait.

A felsoktatási intézmények átalakulása (egyesülés, szétválás, kiválás, csatlakozás és beolvadás) 36. § (1) A felsoktatási intézmények tevékenységének összehangolása céljából az intézményeket egyesíteni lehet (a továbbiakban: egyesülés). (2) Az egyesülés ­ ha elfeltételei fennállnak ­ nem tagadható meg, ha az érintett felsoktatási intézmények szenátusai egyetértettek azzal. (3) Az egyesülés elkészítése a gazdasági tanács tagjaiból álló elkészít bizottság feladata. Minden gazdasági tanács egy-egy tagot delegál az elkészít bizottságba. (4) Az egyesülés eredményeképpen új felsoktatási intézmény jön létre, amely jogutódja az egyesüléssel érintett felsoktatási intézményeknek. Az új intézmény létrejöttére alkalmazni kell a 7. §-ban, a 12­18. §-ban, valamint a 37­38. §-ban meghatározottakat. (5) Az új felsoktatási intézmény nyilvántartásba vételével egyidejleg az egyesülésbe bevont felsoktatási intézmények megszüntetését kezdeményezni kell az Országgylésnél. Az egyesülésbe bevont felsoktatási intézmények az új intézmény oktatási, kutatási szervezeti

30

egységeként mködnek tovább. Ha az egyesülésbe bevont felsoktatási intézmények különböz településen mködnek, az új felsoktatási intézmény székhelyén kívüli településen mköd, megszn felsoktatási intézmény az új felsoktatási intézmény regionális központjaként mködhet tovább. A felsoktatási intézmény alapító okiratában a regionális központot fel kell tüntetni. (6) A regionális központhoz további szervezeti egységek tartozhatnak. (7) Felsoktatási intézmény szétválása esetén az eredeti felsoktatási intézmény megsznik, és új felsoktatási intézmények jönnek létre. A létrejöv intézmények a megszn felsoktatási intézmény jogutódai. A jogutódlásról a megsznéssel és az alapítással kapcsolatos eljárásban kell dönteni a 7. §-ban, a 12­18. §-ban, valamint a 37­38. §-ban meghatározottak szerint. (8) Kiválás esetén az eredeti felsoktatási intézmény tovább folytatja mködését, a kiváló szervezeti egységet új intézményként lehet megalapítani vagy másik felsoktatási intézményhez lehet csatlakoztatni. Az eljárásra a 7. §-ban, a 12­18. §-ban, valamint a 37­38. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni. (9) Beolvadás esetén a beolvadó felsoktatási intézmény megsznik, és a befogadó felsoktatási intézmény ­ jogutódként ­ látja el a beolvadt felsoktatási intézmény feladatait. Az eljárásra a 7. §-ban, a 12­18. §-ban, valamint a 37­38. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni. (10) Költségvetési szervként mköd felsoktatási intézmény költségvetési szervvel egyesülhet, költségvetési szervhez csatlakozhat és költségvetési szervvel olvadhat össze.

A felsoktatási intézmény megsznése 37. § (1) A felsoktatási intézmény a 15. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartásból való törlés napjával megsznik. A felsoktatási intézmény törlésére akkor kerül sor, ha az Országgylés az állami elismerést visszavonta. (2) A Kormány kezdeményezi az Országgylésnél az állami elismerés visszavonását, ha a felsoktatási intézmény a) megszüntetése feltételeinek fennállását a bíróság megállapította, b) fenntartója jogutód nélkül megsznik, illetve megsznt, c) fenntartójának megsznik, illetve megsznt az a joga, hogy felsoktatási intézményt tartson fenn, d) fenntartója e jogának gyakorlásával felhagy, illetve felhagyott, kivéve, ha a fenntartói jog új fenntartóra száll át. (3) Az állami felsoktatási intézmények tekintetében a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglaltak nem alkalmazhatóak. (4) A Kormány kezdeményezi az Országgylésnél az állami elismerés visszavonását akkor is, ha a fenntartó a felsoktatási intézmény megszüntetésérl határozott. 31

(5) A Kormány kezdeményezi az Országgylésnél az állami elismerés visszavonását akkor is, ha a felsoktatási intézmény másik felsoktatási intézménnyel egyesül, beolvad vagy szétválik. (6) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a megsznésre kifutó rendszerben kerülhet sor, oly módon, hogy azok a hallgatók, akik megkezdték a tanulmányaikat az adott képzési szinten, azt be tudják fejezni. Megszüntethet a felsoktatási intézmény az adott félévet követ vizsgaidszak utolsó napján is, feltéve, hogy a hallgatók tanulmányaikat másik felsoktatási intézményben folytatni tudják. A felsoktatási intézményt megszüntet fenntartónak döntése meghozatala eltt megállapodást kell kötnie azzal a felsoktatási intézménnyel, amelyikben a hallgatók a megkezdett tanulmányaikat folytatni tudják. (7) A költségvetési szervként mköd felsoktatási intézmény költségvetési hiányának felszámolására, a költségvetési hiány megszüntetésével összefügg eljárásra az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében foglaltakat kell alkalmazni. (8) Az állami elismerés visszavonásával kapcsolatos eljárás megindítását a regisztrációs központ - a fenntartó megkeresésére, a bíróság jogers ítélete alapján, továbbá bejelentés hiányában a (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott esetben hivatalból kezdeményezi az oktatási miniszternél. Az állami elismerés visszavonásával kapcsolatos eljárás megindulásáról szóló közleményt a regisztrációs központ az Oktatási Minisztérium honlapján közzéteszi. (9) Ha az Országgylés az állami elismerést visszavonta ­ az érintett felsoktatási intézményt törölte az e törvény 1. számú mellékletébl ­ a regisztrációs központ ­ az állami elismerés visszavonásáról rendelkez törvény hatálybalépésének napjával - törli a nyilvántartásából a felsoktatási intézményt. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha a megszn felsoktatási intézmény költségvetési szervként mködött, a regisztrációs központ értesíti a törzskönyvi nyilvántartást vezet szervet is. (10) Ha a felsoktatási intézmény megsznik, a tulajdonában lév vagyon, illetve az t megillet vagyonkezeli jog a jogutód felsoktatási intézményre száll át. A jogutód felsoktatási intézményre szállnak át a megszn felsoktatási intézmény jogai és kötelezettségei is. A jogutód nélküli megsznés esetén a vagyon a felsoktatási intézmény fenntartóját illeti meg. Ha a felsoktatási intézménynek több fenntartója van ­ eltér megállapodás hiányában ­ vagyoni hozzájárulásuk arányában száll át rájuk a megszn felsoktatási intézmény vagyona. 38. § (1) A regisztrációs központ a felsoktatási intézmény megalakulásával, átalakulásával, megsznésével kapcsolatos jogers határozatát a Kormány által meghatározottak szerint, továbbá az Oktatási Minisztérium honlapján közzéteszi. (2) A regisztrációs központ jogers határozatának egy példányát megküldi a felsoktatási információs rendszer részére is. (3) A regisztrációs központ a Magyar Köztársaság területén engedéllyel mköd külföldi felsoktatási intézményekrl nyilvántartást vezet, melyet évente ­ december

32

hónapban ­ közzé kell tenni a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, valamint az Oktatási Minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.

HARMADIK RÉSZ A HALLGATÓ A hallgatói jogviszony keletkezése 39. § (1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az e törvényben meghatározott feltételek szerint felsoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben. Ez a jog megilleti a) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárait, valamint családtagjaikat, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó a Magyar Köztársaság területén él menekültet, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet, c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá es külföldit, d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsoktatási szolgáltatásait. (2) Aki nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározottak hatálya alá, tanulmányait kizárólag költségtérítéses formában folytathatja. (3) A felsoktatási intézményben az kezdheti meg tanulmányait, aki felvételt nyert. A felvétel jelentkezés alapján, az e célra szolgáló jelentkezési lap benyújtásával történik. A felsoktatási intézménybe jelentkez korlátlan számú jelentkezési lapot nyújthat be. A felvételi jelentkezési lapon meg kell jelölni, hogy a jelentkez milyen munkarend szerinti képzésre, továbbá hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre jelentkezik. Ha a jelentkez több lehetséget jelöl meg, azokat rangsorolnia kell. (4) Az, aki a felsoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, az adott felsoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozott hallgatóról a felsoktatási intézmény törzslapot állít ki. (5) A felsoktatási jelentkezések rangsorba állításának és a jelentkezk meghatározott felsoktatási intézménybe való besorolásának feladatait az Országos Felsoktatási Információs Központ végzi. (6) A jelentkezések elbírálásának rendjét, a jelentkezések rangsorba állítását és ennek alapján a jelentkezk rangsorolását, továbbá a felvételi követelmények teljesítésének feltételeit, a felvételhez szükséges szintet, valamint a felvételi eljárás során kérhet eljárási díj megállapításának rendjét és a díj legmagasabb összegét, illetleg a díj befizetése alóli mentesülés eseteit a Kormány határozza meg. (7) A Kormány elnyben részesítési követelményt állapíthat meg

33

a) hátrányos helyzet hallgatói csoport, b) gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévk, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülk, c) fogyatékossággal él jelentkezk csoportjához tartozók részére azzal, hogy az elnyben részesítés kizárólag az elnyben részesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvet tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. 40. § (1) A hallgató a) kérheti, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson, b) kérheti átvételét másik felsoktatási intézménybe, c) másik felsoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet, d) másik felsoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet. (2) A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthet, ha ahhoz az a felsoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a felsoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából létesíthet. (3) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak ­ a képzési idszak megkezdése eltt ­ a szervezeti és mködési szabályzatban meghatározottak szerint be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési idszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. (4) Az átvételnek és a vendéghallgatói jogviszony létesítésének, a további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokba való bekapcsolódásnak a feltételeit a fogadó felsoktatási intézmény határozza meg. 41. § (1) A felsfokú szakképzésre történ felvétel feltétele ­ a (2)­(4) bekezdésben meghatározott kivétellel ­ az érettségi vizsga sikeres teljesítése.

34

(2) Felsfokú szakképzésre történ jelentkezéshez a felsoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételi kérelem elfogadásához az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szint vizsga letétele szükséges, továbbá milyen érettségivizsga-eredmény és milyen középiskolai tanulmányi eredmény elérésére van szükség. A felsfokú szakképzésre történ jelentkezés szakképesítés meglétéhez is köthet. (3) Ha a felsoktatási intézmény olyan felsfokú szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelménynek, pályaalkalmassági követelménynek kell megfelelni, a felsfokú szakképzésbe azt lehet felvenni, illetve átvenni, aki megfelelt az egészségügyi, illetve pályaalkalmassági követelményeknek. (4) Ha a felsoktatási intézmény olyan felsfokú szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a hallgatót akkor lehet felvenni, illetve átvenni, ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a szakképzési programban kell meghatározni. Ha a felsfokú szakképzést a felsoktatási intézmény gazdálkodó szervezettel közösen szervezi, a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felsoktatási intézmény és a gyakorlati képzés szervezje együttesen állapítja meg. Ha a felsfokú szakképzést a felsoktatási intézmény középiskolával közösen szervezi meg, a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felsoktatási intézmény a középiskolával közösen állapítja meg. (5) Nem utasítható el a felsfokú szakképzésre történ felvétele annak, aki hallgatói szerzdést kötött, feltéve, hogy az elírt pályaalkalmassági, egészségügyi és szakmai alkalmassági követelményeknek megfelelt, és teljesítette a jogszabályban meghatározott minimális felvételi feltételeket. (6) A pályaalkalmassági, az egészségügyi és a szakmai alkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. (7) A pályaalkalmassági követelmények és az egészségügyi követelmények meghatározására, megállapítására a szakképzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 42. § (1) Alapképzésre történ felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése. (2) Alapképzésre történ jelentkezéshez az adott képzési területen képzést folytató felsoktatási intézmények közösen határozzák meg, hogy mely vizsgatantárgyakból szükséges az emeltszint érettségi vizsga letétele. A felsoktatási intézmény határozza meg, hogy milyen érettségivizsga-eredményre és milyen középiskolai tanulmányi eredmény elérésére van szükség a felvételi kérelem teljesítéséhez. Ha az alapvet tanulmányi követelmények teljesítéséhez egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, alkalmazni kell a 41. § (3) és (6) bekezdésében foglaltakat. A Kormány határozza meg, hogy mely esetben lehet megkövetelni az egészségügyi, illetve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt. (3) Az alapképzésre történ felvételre benyújtott jelentkezési kérelmeket ­ a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel ­ az egyes képzési területekre meghatározott egységes felvételi követelmények alapján, képzési áganként, szakonként kell rangsorba állítani. A felvételi feltételeket teljesítk felvételi kérelmét a felvételi rangsorban elért helyük alapján

35

kell teljesíteni, oly módon, hogy a felvételi rangsorban elbb állók kérelmét kell az általuk megadott intézményi rangsor szerint teljesíteni. (4) A felsoktatási intézmény a tanulmányokhoz szükséges különleges képesség vagy a megszerezhet szakképzettséggel betölthet munkakör sajátosságai miatt szakmai alkalmassági, illetleg gyakorlati vizsgát jogosult tartani, amennyiben e képességekrl az érettségi vizsga keretében nem vagy nem megfelel módon lehet meggyzdni. Ha a felsoktatási intézmény gyakorlati vizsgát tart, akkor a felvételi jelentkezéseket a vizsga figyelembevételével rangsorolja. (5) A Kormány határozza meg, hogy a felsoktatási felvételi kérelmek rangsorolásánál a középiskolai tanulmányi versenyeken vagy más tudományos célú versenyen elért eredményeket, illetve a kiemelked sporteredményeket milyen módon és milyen feltételek mellett lehet figyelembe venni, továbbá, hogy mely esetben lehet szakmai alkalmassági, illetve gyakorlati vizsgát tartani. 43. § (1) Mesterképzésre az vehet fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett. (2) Szakirányú továbbképzésre az vehet fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi elfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott idtartamú szakmai gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthet. (3) Doktori képzésre az vehet fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. (4) A mesterképzésre, a szakirányú továbbképzésre és a doktori képzésre történ felvétel további feltételeit a felsoktatási intézmény határozhatja meg, azzal a megkötéssel, hogy azonos felvételi követelményeket köteles alkalmazni, függetlenül attól, hogy a jelentkez mely felsoktatási intézményben szerezte az oklevelét. 44. § (1) Ha a felsoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásához e törvény felhatalmazása alapján vizsgán való részvételt ír el, fogyatékossággal él jelentkez esetén a középiskolai tanulmányok során nyújtott mentesítést, a vizsgázás sajátos formáját biztosítani kell. Megilleti ez a jog azt is, akinek a középiskolai tanulmányai során nem biztosítottak ilyen lehetségeket, de igazolja, hogy fogyatékossággal él. (2) A felvételi eljárásban a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkez használhatja anyanyelvét, amennyiben a középiskolai tanulmányait az adott nyelven folyó vagy két tanítási nyelv kisebbségi oktatásban végezte, és az érettségi vizsgán az anyanyelvén vizsgázott. (3) A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjét a Kormány határozza meg.

36

45. § (1) Az Országos Felsoktatási Információs Központ ­ a felsoktatási intézmények adatközlése alapján ­ az esedékesség évét megelz évben, legkésbb december 15-éig felvételi tájékoztatót tesz közzé, amely tartalmazza a felsoktatási intézményekben induló képzések adatait, illetve mindazokat az információkat, amelyek a hallgatói jogviszony létesítéséhez szükségesek. (2) A felvételi tájékoztatót az Oktatási Minisztérium honlapján is hozzáférhetvé kell tenni.

A hallgató egyéni jogai és kötelességei 46. § (1) A hallgató joga, hogy szabadon megválassza, melyik felsoktatási intézményben kívánja folytatni tanulmányait. (2) A hallgató joga, hogy emberi méltóságát tiszteletben tartsák, e körben különösen, hogy a) személyiségi jogát, ezen belül személyisége szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem korlátoz másokat, e jogának érvényesítésében nem veszélyezteti a saját és társai, illetve a felsoktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, b) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésrl, az oktatók munkájáról, a felsoktatási intézmény, a kollégium mködésérl, c) tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érint kérdésekrl, d) javaslattal éljen, kérdést intézzen a felsoktatási intézmény, illetve a kollégium vezetihez, oktatóihoz, és arra legkésbb a megkereséstl számított harminc napon belül érdemi választ kapjon, e) véleményezze az oktatói munkát, f) vallási, világnézeti vagy más meggyzdését, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozását tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti mások hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, g) levelezéshez, továbbá a kollégiumban a lakhatáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. (3) A hallgató joga, hogy a felsoktatási intézményben biztonságban, egészséges környezetben folytathassa tanulmányait, továbbá tehetségétl, képességétl, érdekldésétl függen segítséget kapjon a tanulmányaihoz, a pályakezdéshez, e körben különösen, hogy

37

a) igénybe vegye a felsoktatási intézményben, illetve a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, szolgáltatásokat (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai eszközök, sport- és szabadid-létesítmények, egészségügyi tanácsadás stb.), b) a képzési programban meghatározottak szerint összeállítsa tanulmányi rendjét, megválassza a tantárgyakat, ennek keretei között szabadon igénybe vegye a felsoktatási intézmény által nyújtott képzési lehetségeket, c) látogassa a felsoktatási intézmény által szervezett eladásokat, szemináriumokat, d) válasszon a párhuzamosan meghirdetett eladások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások, az oktatók, doktoranduszként a témavezetk között, e) teljes kör és tárgyilagos tájékoztatást nyújtsanak részére, f) állapotának, személyes adottságának, fogyatékosságának megfelel ellátásban részesüljön, g) segítséget kapjon az intézményi közösségi életbe való beilleszkedéshez, fizikai állapotának megrzéséhez, egészséges, káros szenvedélyektl mentes életviteléhez, h) tagja legyen tudományos diákkörnek, részt vegyen annak munkájában, részt vehessen a felsoktatási intézmény kutató, fejleszt tevékenységében, i) tudományos, kutatói ösztöndíjban részesüljön, j) tudományos, mvészeti célú pályázatot nyújtson be, tudományos, mvészeti eredményét közzétegye, a szakdolgozatának, diplomamunkájának témáját megválaszthassa, k) a tanulmányi és az életpálya-tanácsadást részére megszervezzék, és a szolgáltatásait igénybe vegye, l) szüneteltesse hallgatói jogviszonyát, m) vendéghallgatói jogviszonyt létesítsen, kérje az átvételét másik felsoktatási intézménybe, további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesítsen. (4) A hallgató joga, hogy tanulmányai során megismerje a nemzetközi gyakorlatot, e célból az Európai Gazdasági Térség országaiban mköd felsoktatási intézményekben folytathasson résztanulmányokat, és ehhez igénybe vegye a hallgatói hitelt, illetleg ­ amennyiben államilag finanszírozott képzésben vesz részt ­ ösztöndíjban részesüljön. (5) A hallgató joga, hogy vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesülhessen, e körben különösen a) kollégiumi ellátást vagy lakhatási támogatást biztosítsanak részére, b) szociális vagy más ösztöndíjban (így különösen tanulmányi, doktorandusz, köztársasági) szociális, tankönyv-, jegyzetvásárlási támogatásban részesüljön (a továbbiakban az a)-b) pontban felsoroltak együtt: hallgatói juttatások), c) fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kapjon, d) diákigazolványt állítsanak ki részére, s igénybe vegye az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, kedvezményeket, e) a felsoktatási intézményben munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg, 38

f) a felsoktatási intézmény által létrehozott, illetve támogatott gazdasági társaság tagja legyen, illetve abban munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg, g) jogszabályban meghatározottak szerint tanulmányi szerzdést, hallgatói szerzdést kössön, munkavégzés melletti tanulmányok esetén igénybe vegye a tanulmányi szabadságot. (6) Az (5) bekezdés e)­f) pontjában meghatározott hallgatói munkadíj ­ külön törvényben meghatározottak szerint ­ mentes a közterhektl, a mindenkori legkisebb kötelez munkabér (minimálbér) mértékéig. (7) A hallgatót megilleti az érdekérvényesítés és a jogorvoslat joga, e körben különösen, hogy a) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, b) személyesen vagy képviseli útján részt vegyen az érdekeit érint döntések meghozatalában, a felsoktatási intézmény, a kollégium irányításában, c) jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, d) az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon, e) igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetíti Szolgálatot, f) választó és választható legyen a hallgatói önkormányzatba. (8) A hallgató ­ a Kormány által meghatározott feltételek és szabályok szerint ­ hallgatói hitelt vehet igénybe. A költségtérítéses képzésben részt vev hallgató magasabb összeg hallgatói hitelt vehet igénybe a Kormány által meghatározott eltér feltételek mellett. A hallgatói hitel a határnapot megelzen a Ptk. 292. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával is visszafizethet. (9) A felsoktatási intézmény a szervezeti és mködési szabályzatában jogszabály alapján nem kötelez hallgatói juttatás igénybevételének lehetségét közösségi célú tevékenységben való részvételhez kötheti. (10) A hallgató hallgatói munkadíj ellenében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerzdést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerzdés alapján munkát végz hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvérl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) rendelkezéseit megfelelen alkalmazni kell. 47. § (1) Az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsfokú szakképzésben folyó gyakorlati képzés tekintetében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a hallgatót megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)­(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26­27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)­c) pontja]. A hallgató foglalkoztatására ­ a szakképzésrl szóló törvény eltér rendelkezésének hiányában ­ alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)­(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)­ (2) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A hallgató a

39

gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében ­ a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint ­ jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában a munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezjét, munkaviszonyon a hallgatói jogviszonyt kell érteni. (2) A felsfokú szakképzésben részt vev hallgató a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezje köteles biztosítani. (3) A hallgatói szerzdés megkötésére, az abból ered jogokra és kötelezettségekre a szakképzésrl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A hallgatói szerzdés megkötésekor, az abból ered jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenl bánásmód követelményeit meg kell tartani. (4) A felsfokú szakképzésben részt vev hallgató javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelsségbiztosítást kötni. 48. § (1) A felsoktatási intézmény, a kollégium, valamint a hallgatók közötti eltér megállapodás hiányában a hallgató jogutódjaként a felsoktatási intézmény, a kollégium szerzi meg a tulajdonjogát ­ a szellemi alkotások (Ptk. 86. §) kivételével ­ minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a hallgató állított el a hallgatói jogviszonyából, kollégiumi jogviszonyából ered kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a felsoktatási intézmény, kollégium biztosította. A hallgatót díjazás illeti meg, ha a felsoktatási intézmény, kollégium a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. A megfelel díjazásban a hallgató és a felsoktatási intézmény, kollégium állapodik meg, ha alkalomszeren, egyedileg elkészített dolog értékesítésébl, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként, rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelel díjazást a teljes képzési folyamatban résztvevk által végzett tevékenység ­ költségekkel csökkentett ­ bevétele terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és mködési szabályzatban kell meghatározni, oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a hallgatók teljesítményét. (2) Ha a hallgató által az (1) bekezdésben meghatározottak alapján elállított dolog szellemi alkotás, az (1) bekezdésben meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotásnak a felsoktatási intézmény, kollégium részére történ átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történ átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Ha az alap- és mesterképzésben részt vev hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb összefügg gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelez munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelel hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak. (4) A hallgatói jogviszonyból ered kötelezettségekkel függ össze az a munkavégzés is, amikor a doktorandusz részt vesz a felsoktatási intézménynek az oktatással, kutatással

40

összefügg tevékenységében. A munkavégzés doktorandusz-szerzdés alapján folyik. Az ily módon végzett munka ideje ­ egy tanulmányi félév átlagában ­ nem haladhatja meg a heti teljes munkaid ötven százalékát. A hallgató munkaid-beosztását oly módon kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történ felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. A doktorandusz-szerzdés alapján hallgatói munkadíj kerül kifizetésre, melynek havi összege nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelez munkabér (minimálbér). A doktorandusz-szerzdésbl ered vitás ügyek elbírálására a munkaügyi viták rendezésére vonatkozó elírásokat kell alkalmazni. 49. § A hallgató kötelessége, hogy a) teljesítse a felsoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségeket, b) megtartsa a felsoktatási intézmény, illetve a kollégium szervezeti és mködési szabályzatában foglaltakat, c) megtartsa a felsoktatási intézmény helyiségei, továbbá a felsoktatási intézményhez tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, megrizze, illetve az elírásoknak megfelelen kezelje a rábízott eszközöket, óvja a felsoktatási intézmény létesítményeit, felszereléseit, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát véd ismereteket, d) tiszteletben tartsa a felsoktatási intézmény hagyományait, valamint a felsoktatási intézmény alkalmazottai és hallgatótársai emberi méltóságát. 50. § (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következ képzési idszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefügg szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az els szünetelésre ­ ha a tanulmányi és vizsgaszabályzat eltéren nem rendelkezik ­ csak az els félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. A hallgatói jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos további kérdéseket ­ beleértve az els félév sikeres teljesítése eltti szünetelés lehetségét ­ a tanulmányi és vizsgaszabályzat szabályozza. (2) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból ered kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott korlátozásokat. (3) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától [70. § (2) bekezdés d) pont]. 51. § (1) Az e törvényben meghatározott hallgatói jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelen kell gyakorolni, illetve teljesíteni. A felsoktatási intézmény döntései, intézkedései, dokumentumai nem vezethetnek az e törvényben, a szakképzésrl 41

szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályban biztosított hallgatói jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására. (2) A hallgatói jogviszonyból ered jogok ­ ha e törvény vagy a felsoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzata korábbi idpontot nem állapít meg ­ a felsoktatási intézménybe történ beiratkozás napjától gyakorolhatók. (3) A Kormány határozza meg a) az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés feltételeit, ennek során a kedvezményeket, támogatásokat ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a hallgató a nappali oktatás munkarendje szerint készüljön fel, vagy államilag támogatott képzésben vegyen részt, b) a diákigazolvány kiadásával, a kollégiumi ellátás igénybevételével és a lakhatási támogatással, az egyes tanulmányi ösztöndíjak igénybevételével kapcsolatos feltételeket, továbbá egyes, a felsoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatásokért való fizetés elveit, c) a rászorultsági alapon adható juttatásokat. (4) A felsoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzata határozza meg, hogy a hallgatói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve végrehajtani. A szervezeti és mködési szabályzat ­ az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatások tekintetében ­ kormányrendeletben meghatározott keretek között meghatározza az egyes juttatásokhoz való hozzájutás feltételeit, valamint a hallgatók részére további jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg.

A kollégiumi elhelyezés 52. § (1) A hallgató kollégiumi elhelyezése jelentkezés alapján történik. Kollégiumi elhelyezését kérheti mindenki, aki felvételi kérelmet nyújtott be a felsoktatási intézménybe, illetve aki hallgatói jogviszonyban áll, függetlenül attól, hogy milyen képzési szakaszra, milyen tanulmányi rend szerinti képzésre kéri a felvételét, illetve létesített hallgatói jogviszonyt. (2) A kollégiumi jelentkezések elbírálásánál elnyben kell részesíteni azt a hátrányos helyzet hallgatót, aki kollégiumi elhelyezés hiányában felsfokú tanulmányait nem tudja megkezdeni, illetve folytatni. (3) A kollégiumi elhelyezésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat a lakhatási feltételek biztosításáért és az ahhoz kapcsolódó, a rendeltetésszer használatot biztosító alapszolgáltatásokért kell fizetni. Az alapszolgáltatások összegét a kollégium komfortfokozata alapján kell meghatározni. A kollégium további kiegészít szolgáltatásokat nyújthat, melyek igénybevételérl a hallgató dönt.

42

(4) A kollégiumi felvételkor meg kell határozni a térítési díj összegét, valamint hogy a kollégium milyen kiegészít szolgáltatásokat nyújt, és ezekért a hallgató milyen fizetési kötelezettséggel tartozik. (5) A felvételi ügyekben - ha e törvény másként nem rendelkezik - a kollégiumi bizottság dönt. (6) A kollégiumi felvétellel kollégiumi tagsági jogviszony jön létre. (7) A szervezeti és mködési szabályzat határozza meg a kollégiumi tagsági jogviszonyból származó hallgatói jogokat és kötelezettségeket, a kollégium mködésének a rendjét, az általa nyújtott kiegészít szolgáltatások igénybevételének feltételeit, a kollégiumi együttélés szabályait, a felvételi kérelmek elbírálásának rendjét. (8) Az állami fenntartásban mköd kollégium esetében az elhelyezés keretében biztosított lakhatási feltételekért és az ahhoz kapcsolódó kötelez szolgáltatásokért (a továbbiakban: alapszolgáltatás) kérhet térítési díj legmagasabb összegét, a kollégium komfortfokozat szerinti osztályba sorolásának feltételeit, az alapszolgáltatások körét a Kormány határozza meg. (9) A felsoktatási intézményben a kollégiumi hallgatók érdekképviseletét a hallgatói önkormányzat látja el. (10) Az e §-ban foglaltakat ­ a (2) és (8)­(9) bekezdésben meghatározottak kivételével ­ alkalmazni kell a diákotthonra is, ha az a felsoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján vesz részt a lakhatási feltételek biztosításában.

Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés 53. § (1) A felsoktatási intézményben folyó képzés lehet államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés. Az államilag támogatott képzés költségeit ­ ha e törvény másképp nem rendelkezik ­ az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. (2) Bármely képzési ciklusban, felsfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben folyó képzés lehet államilag támogatott, függetlenül annak munkarendjétl. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony is lehet államilag támogatott képzés. (3) A Kormány ­ az esedékesség évét megelzen egy évvel (a továbbiakban: esedékesség éve) ­ határozatban meghatározza az els évre felvehet államilag támogatott hallgatói létszámkeretet (a továbbiakban: az új belépk létszámkerete). Az új belépk létszámkerete magában foglalja a felsfokú szakképzésbe felvehetk létszámát, az alapképzésbe felvehetk létszámát, valamint az egységes, osztatlan képzésre felvehetk létszámát. Az új belépk létszámkerete nem haladhatja meg az esedékesség évében nappali rendszer iskolai oktatásban részt vev, a középiskola utolsó évfolyamára járó tanulók e törvény szerint meghatározott arányát. (4) A mesterképzésre felvehet államilag támogatott hallgatói létszámkeret az adott évet megelz harmadik évben megállapított új belépk létszámkeretének harmincöt 43

százaléka. A doktori képzésre és a szakirányú továbbképzésre felvehetk létszámkerete a mesterképzésre felvehet létszámkeret tíz százaléka. (5) Az új belépk, a mesterképzés, valamint a szakirányú továbbképzés és doktori képzés létszámkeretét a közép- és hosszú távú munkaer-piaci igények mérlegelésével kell meghatározni oly módon, hogy az szolgálja a gazdasági versenyképesség növelését. Az államilag támogatott hallgatói létszámkeret meghatározásánál figyelembe kell venni azokat a képzéseket is, amelyek nem kapcsolódnak a munkaer-piaci igényekhez (a továbbiakban: kis létszámú szak). (6) A Kormány ­ az esedékesség évét megelzen ­ évenként állapítja meg az új belépk létszámkeretét az egyes képzési területek és a képzés munkarendje szerint. A Kormány döntését a munkaer-piaci szereplk e törvényben meghatározottak szerinti bevonásával, a munkaer-piaci elrejelzések, a pályakövetési rendszer tapasztalatainak, a diplomás munkanélküliség helyzetének értékelésével hozza meg, azzal a megkötéssel, hogy figyelembe kell venni a döntéshozatal évében benyújtott jelentkezések számát. Az elz évhez képest biztosított létszámkeret növelése, illetve csökkentése ­ adott képzési területen belül ­ nem haladhatja meg a tíz százalékot. (7) Nem kell a (6) bekezdés szerinti létszámkorlátozást alkalmazni, amennyiben a döntéshozatal évében benyújtott jelentkezések számának elz évhez viszonyított változása meghaladja a tíz százalékot. A Kormány a mesterképzésre, a szakirányú továbbképzésre és a doktori képzésre együttesen rendelkezésre álló kereten belül, a meghatározott arányoktól egytíz százalékkal eltérést engedélyezhet. 54. § (1) Az alapképzésben és a felsfokú szakképzésben az államilag támogatott hallgatói helyeket a felvételi jelentkezések rangsora és a jelentkezési lapokon felállított intézményi rangsorok alapján kell elosztani. Az adott felsoktatási intézmény az alapító okiratában meghatározott felvehet maximális hallgatói létszám mértékéig annyi államilag támogatott hallgatót fogadhat, ahány felvételi kérelem teljesítése az adott felsoktatási intézményre jut. (2) A mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben és a doktori képzésben a felsoktatási intézmény bírálja el és rangsorolja a felvételi kérelmeket. Az oktatási miniszter határozza meg, hogy e körben hány államilag támogatott hallgatói hellyel rendelkezik a felsoktatási intézmény. (3) A felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni, hogy az adott képzési területre, felsfokú szakképzésre a Kormány hány államilag támogatott hallgatói helyet biztosított. 55. § (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése eltt megsznik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére a felsoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet, a felsoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott eljárás szerint.

44

(2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási id), beleértve a felsfokú szakképzést is. A fogyatékossággal él hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhet. A támogatási idbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási id számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási id terhére teljesített félévet, ha megsznt a felsoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsoktatási intézmény a megsznt intézményben befejezett félévekbl nem ismert el. A támogatási id legfeljebb két félévvel megn, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési id meghaladja a tíz félévet. A részids képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vev hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban záróvizsgát tett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsfokú szakképzés tekintetében is. (3) Ha a hallgató kimerítette a ­ (2) bekezdésben meghatározottak szerint ­ rendelkezésére álló támogatási idt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsoktatásban. (4) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási id legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási id alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. (5) Az Országos Felsoktatási Információs Központ tartja nyilván a felsoktatásban megkezdett tanulmányokat, a megkezdett féléveket, az egyes személyek által igénybe vett, illetve fel nem használt támogatási idt. (6) A támogatási id nyilvántartásának rendjét a Kormány határozza meg. 56. § (1) Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, hallgatói jogviszonyából ered jogaira és kötelezettségeire alkalmazni kell az e törvényben meghatározottak mellett a felnttképzésrl szóló törvény 20­27. §-ában foglaltakat, azzal az eltéréssel, hogy a szerzdésnek tartalmaznia kell a következket is: a költségtérítés összegét, a költségtérítésért járó szolgáltatásokat, a befizetett költségtérítés visszafizetésének feltételeit. (2) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma ­ beleértve az államilag támogatott képzés idejét is ­ meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megsznését követ öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt.

45

(3) A támogatási id, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló id számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató egyidejleg több felsoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha ugyanabban a felsoktatási intézményben egyidejleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel.

A tanulmányi kötelezettségek teljesítése A hallgatók teljesítményének értékelése 57.§ (1) A képzési idszak szorgalmi és vizsgaidszakból áll. A hallgató teljesítményét a felsoktatási intézmény a szorgalmi idszakban és a vizsgaidszakban értékeli. (2) A hallgató teljesítményének értékelése lehet: a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minsítés, b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) minsítés, c) a felsoktatási intézmény által bevezetett, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített más értékelési rendszer, amennyiben az biztosítja az összehasonlíthatóságot. (3) A felsoktatási intézmény a beiratkozáskor átadja a hallgatónak a tanulmányai folytatásához, megtervezéséhez szükséges adatokat tartalmazó tájékoztatót. (4) A hallgató részére a beiratkozáskor át kell adni a leckekönyvet. A leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. (5) A Kormány határozza meg a kreditrendszer képzés általános szabályait, továbbá azt, hogy meghatározott tanulmányokban való elrehaladáshoz, a tanulmányok sikeres teljesítéséhez hány kreditet kell elérni, valamint a kreditek intézményi nyilvántartásának rendjét és a tanulmányi tájékoztató összeállítására vonatkozó alapelveket. 58. § (1) A felsoktatási intézményben folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését ­- az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt ­ tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni. A hallgatónak az adott képzésben történ elrehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki. (2) Kredit a felsoktatási intézmény által meghatározott tanulmányi követelmények teljesítésével szerezhet. (3) A kredit értéke ­ feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták ­ nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott. (4) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez elírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditérték

46

tantárgy közül választhasson. Államilag támogatott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében ­ költségtérítés fizetése nélkül ­ az összes elírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditérték tárgyat vehessen fel. (5) A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat annak a felsoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá mint vendéghallgató bármelyik felsoktatási intézményben folyó képzésben felveheti. (6) A felsoktatási intézmény ajánlott tantervet ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A hallgató tanulmányai tervezése során eltérhet a felsoktatási intézmény által ajánlott tantervtl. A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési idnél rövidebb, illetve hosszabb id alatt is megszerezheti. (7) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt ­ ha annak elfeltétele fennáll ­ bármelyik felsoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés ­ tantárgyi program alapján ­ kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a felsoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban: kreditátviteli bizottság) végzi. (8) Az (5)­(7) bekezdésben meghatározottak végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket a tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell szabályozni. (9) Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmen rendszerben kerülhet sor. 59. § (1) A vizsgát oly módon kell megszervezni, hogy minden érintett hallgató jelentkezni tudjon és vizsgázhasson. A felsoktatási intézménynek biztosítania kell, hogy az adott képzési idszakban a hallgató a sikertelen vizsgát megismételhesse (a továbbiakban: javítóvizsga). A tanulmányi és vizsgaszabályzat megengedheti, hogy a sikertelen javítóvizsgát megismételjék (a továbbiakban: ismétl javítóvizsga), illetve hogy a javítóvizsgát és az ismétl javítóvizsgát a képzési idszak lejárta után teljesítsék. (2) Ha az ismétl javítóvizsga sem volt sikeres, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán ugyanaz az egy személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az ismétl javítóvizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság eltt tehesse le. Ez a jog akkor is megilleti a hallgatót, ha a vizsga letételére új képzési idszakban kerül sor. A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhet, azonban a felsoktatási intézmény a felmerült költségek megfizetésére kötelezheti, ha nem igazolja, hogy távolmaradása indokolt volt. (3) A felsoktatási intézmény a szorgalmi idszak megkezdésekor a tanulmányi tájékoztatójában köteles ­ a helyben szokásos módon ­ nyilvánosságra hozni a képzési idszak ismeret-ellenrzési formáit és azok ütemezését, továbbá a vizsgaidszak rendjét, így különösen a kezd- és zárónapot. A felsoktatási intézmény ­ a helyben szokásos módon ­

47

köteles nyilvánosságra hozni a szorgalmi idszak vége eltt legalább három héttel az egyes vizsgák napjait, a vizsgáztatásban közremködk nevét, a jelentkezés idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját, a vizsgaismétlés lehetségét. (4) A felsoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában határozza meg a) a képzési idszakokat és azok bels ütemezését, valamint a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének szabályait, illetleg az ismeretek ellenrzésének és értékelésének módját, b) a vizsgákra lebonyolításának rendjét, történ jelentkezésnek, a vizsgák megszervezésének és

c) hány kreditet kell összegyjtenie a hallgatónak ahhoz, hogy tanulmányait az államilag támogatott képzésben folytathassa. 60. § (1) A felsfokú szakképzésben a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szakmai vizsgát kell tenni. (2) A hallgató tanulmányait az alap- és mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. (3) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részbl ­ szakdolgozat vagy diplomamunka megvédésébl, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekbl ­ állhat. (4) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése. Végbizonyítványt a felsoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben elírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az elírt szakmai gyakorlatot ­ a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével ­ teljesítette, és az elírt krediteket megszerezte. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követ vizsgaidszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megsznése után, határid nélkül, bármelyik vizsgaidszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehet. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után feltételhez kötheti. (5) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság eltt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy fiskolai tanár, illetve egyetemi vagy fiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az érintett felsoktatási intézménnyel. A záróvizsgáról jegyzkönyvet kell vezetni. (6) A felsoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata határozza meg a záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét, eredményének kiszámítási módját. Záróvizsgát a felsoktatási intézmények közösen is szervezhetnek.

48

61. § (1) A fogyatékossággal él hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából ered kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési idt, az írásbeli beszámolón lehetvé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történ felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvet tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. (2) A fogyatékossággal él hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket a Kormány határozza meg. A felsoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzata határozza meg a fogyatékossággal él hallgatókkal kapcsolatos intézményi feladatok végrehajtásának rendjét.

Az oklevél, a bizonyítvány 62. § (1) A felsfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának elfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá ­ ha e törvény másképp nem rendelkezik ­ az elírt nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy a) alapképzésben egy középfokú, ,,C" típusú általános nyelvi, b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott államilag elismert vagy azzal egyenérték nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekbl tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként köteles elfogadni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat ­ a záróvizsga kivételével ­ nem kell alkalmazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv. (3) Az oklevelet, illetve a bizonyítványt a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. (4) Oklevél kiállítására csak az e törvény hatálya alá tartozó felsoktatási intézmény jogosult. Az oklevél megnevezést csak a felsoktatási intézmények által e törvény alapján kiállított, végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló okiratra lehet használni.

49

(5) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kibocsátó felsoktatási intézmény nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsoktatási intézmény vezetjének (illetleg a vizsgaszabályzatban meghatározott vezetnek) és a záróvizsgabizottság elnökének eredeti aláírását, a felsoktatási intézmény bélyegzjének lenyomatát. Ha a záróvizsga idszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidszakát követen kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett a vizsgaszabályzatban meghatározott vezet is aláírhatja az oklevelet. A felsoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata további ­ a személyes adatok körébe nem tartozó ­ adatok feltüntetését írhatja el. A kiadott oklevelekrl központi nyilvántartást kell vezetni. (6) A felsoktatási intézmény az oklevelet hagyományainak megfelel formában is kiadhatja. Ha a felsoktatási intézmény szétválás vagy kiválás útján jött létre, az érintett hallgatók oklevelében ­ a hallgató kérelmére ­ a jogeld felsoktatási intézményt fel kell tüntetni. (7) Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták bemutatni, a felsoktatási intézmény igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. A kiadott igazolásokról központi nyilvántartást kell vezetni. 63. § (1) Az oklevelet magyar és angol nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében magyar nyelven és a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. Az oklevél a hallgató kérésére és költségére más nyelven is kiadható. (2) Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti vagy etnikai kisebbségi képzés esetében ­ a hallgató kérésére ­ az érintett kisebbség nyelvén. Az oklevélmelléklet közokirat. (3) Az alapképzésben és mesterképzésben, illetve az egységes, osztatlan képzésben, szakirányú továbbképzésben kiállított oklevél ­ jogszabályban meghatározottak szerint ­ munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. (4) A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol nyelv jelölése: a) alapfokozat ,,Bachelor" vagy ,,baccalaureus" (rövidítve: BA, BSc), b) mesterfokozat ,,Master" vagy ,,magister" (rövidítve MA, MSc). (5) A mesterfokozattal rendelkezk az oklevelük által tanúsított szakképzettség eltt az "okleveles" megjelölést használják (okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár stb.).

50

(6) Az orvosok, a fogorvosok, az állatorvosok, a jogászok oklevele doktori címet tanúsít. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur. 64. § (1) A felsfokú szakképzésben tett sikeres szakmai vizsga alapján a felsoktatási intézmény az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést igazoló bizonyítványt ­ továbbá a hallgató kérésére bizonyítvány kiegészít lapot ­ ad ki. A kiállított bizonyítvány ­ jogszabályban meghatározottak szerint ­ munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A bizonyítvány elkészítésére, kiállítására, tartalmára, a kiadott bizonyítványok nyilvántartására a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzt használ. (2) A felsfokú szakképzésben a bizonyítvány kiadásának elfeltételeként a szakmai és vizsgakövetelmény, illetve a szakképzési program elírhatja a nyelvvizsga letételét. A kiadott bizonyítványokról központi nyilvántartást kell vezetni. 65. § (1) A felsoktatási intézmény rektora ­ a köztársasági elnök elzetes hozzájárulásával ­ Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, akinek a középiskolában és a felsoktatási intézményben, valamint a doktori képzésben folytatott tanulmányai során a teljesítményét mindig a legmagasabbra értékelték, feltéve továbbá, hogy a doktori fokozatszerzési eljárás során is kiemelked teljesítményt nyújtott. A kitüntetéses doktorrá avatás részletes feltételeit a Kormány állapítja meg. (2) A felsoktatási intézmény rektora tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) avathatja azt, aki a doktori szabályzatában foglaltak alapján arra érdemessé vált. (3) A felsoktatási intézmény rektora ­ a szervezeti és mködési szabályzatában meghatározott feltételek szerint ­ arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevelet adományozhat annak, aki ötven, hatvan, hatvanöt vagy hetven éve szerezte meg az oklevelét a felsoktatási intézményben, és életpályája alapján közmegbecsülésre méltó.

A tehetséggondozás 66. § (1) A hallgató tehetségének kibontakoztatását a minségi oktatás, a tudományos diákkör, a szakkollégium és a doktori képzés segíti. (2) A minségi oktatás keretében a kiemelked képesség hallgató a tehetségének kibontakoztatását segít többletkövetelmények teljesítéséhez kap segítséget. (3) A tudományos diákkör a kötelez tananyaggal kapcsolatos tudományos és mvészeti ismeretek elmélyítését, bvítését, a hallgatók kutatómunkáját, illetve alkotótevékenységét szolgálja.

51

(4) A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szint, minségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelked képesség hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történ felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épül, a szakkollégium tagsága dönt különösen a kollégiumi tagsági jogviszony keletkezésérl vagy megsznésérl, az önálló szakkollégium szervezeti és mködési szabályzatának elfogadásáról, a szakkollégium szakmai programjáról és az ahhoz kötd szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekrl. (5) Ha a kollégiumot azzal a céllal hozzák létre, hogy a (4) bekezdésben foglalt feltételek szerint részt vegyen a tehetséggondozásban, szakkollégiumként mködik. A szakkollégium kollégium és diákotthon részeként is mködhet, ha megfelel a (4) bekezdésben foglaltaknak. A szakkollégiumban tudományos diákkör is mködhet. A szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal. (6) Ha a szakkollégium felsoktatási intézmény részeként mködik, feladatait a felsoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek között láthatja el. (7) A felsoktatási intézmény mentorprogram keretében nyújt segítséget a hátrányos helyzet hallgató tehetségének kibontakoztatásához. A mentorprogram megszervezésének elveit a Kormány határozza meg. (8) Az e §-ban meghatározott feladatokban a diákotthon a felsoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján közremködhet.

A doktori képzésre vonatkozó külön szabályok 67. § (1) Doktori képzésre az a felsoktatási intézmény szerezhet jogosultságot, amelyben mesterképzés folyik az adott tudományterületen vagy mvészeti ágban. (2) A felsoktatási intézmény doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azon a tudományterületen, azon belül tudományágban vagy mvészeti ágban szerezhet jogosultságot, amelyre a mködési engedélye kiterjed. A mvészetek területén a tudományos fokozatszerzésre felkészít PhD-képzésre, illetve a ,,Doctor of Liberal Arts" mvészeti fokozatszerzésre felkészít DLA-képzésre (a továbbiakban: doktori képzés) és fokozatadásra lehet jogosultságot szerezni. (3) A doktori képzésben szerezhet oklevél által tanúsított tudományos fokozat a ,,Doctor of Philosophy" (rövidítve: PhD), a mvészeti képzésben a ,,Doctor of Liberal Arts" (rövidítve: DLA). Az oklevelet a rektor és a doktori tanács elnöke írja alá. (4) A doktori képzés szervezése és a doktori fokozat odaítélése (a továbbiakban: doktori eljárás) a felsoktatási intézmény doktori tanácsának joga. A doktori tanács tudományterületenként és mvészeti áganként tagozódhat.

52

(5) A doktori tanács valamennyi tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. A doktori tanács tagjainak kiválasztásánál biztosítani kell, hogy legalább két olyan tagja legyen, aki az érintett felsoktatási intézménnyel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban. A doktori tanács egy tagját a doktori képzésben részt vev hallgatók választják. (6) A doktori eljárásban nem vehet részt az, aki a pályázó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], vagy akitl az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. 68. § (1) A doktori képzés egységes, harminchat hónapos képzési idbl áll, amely felosztható beszámoltatási szakaszokra. (2) A doktori képzés a tudományág sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység. Doktori képzésben az vehet részt, aki mesterfokozatot szerzett. (3) A doktori képzést követen a doktori fokozatot külön fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni. A doktori fokozatszerzési eljárásban résztvev a doktorjelölt. Doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel. Ha a doktorandusz a képzési idn belül megkezdi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hallgatói jogviszonya mellett egyidejleg doktorjelölt is. (4) A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történ jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. Nem utasíthatja el a jelentkezését a felsoktatási intézmény annak, aki az adott felsoktatási intézményben sikeresen befejezte a doktori képzést. A doktorjelölti jogviszony keretében kell teljesíteni az (5) bekezdésben meghatározott követelményeket. A doktorjelölti jogviszony megsznik a fokozatszerzési eljárás lezárásával, illetve akkor is, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésének napjától számított két éven belül nem nyújtotta be a doktori értekezését. A doktorjelölt jogaira és kötelezettségeire ­ ha jogszabály másként nem rendelkezik ­ egyebekben a hallgatói jogokra és kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (5) A doktori fokozat megszerzésének feltételei: a) a doktori szabályzat alapján elírt kötelezettségek teljesítése, továbbá a doktori szigorlat eredményes letétele; b) két idegen nyelv ­ a tudományterület mveléséhez szükséges ­ ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása; c) az önálló tudományos munkásság bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon; mvészeti (DLA) fokozat megszerzésének feltételeként önálló mvészeti alkotótevékenység eredményeinek a mvészeti ág sajátosságainak megfelel bemutatása; d) a fokozat követelményeihez mért tudományos, illetve mvészeti feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában.

53

69. § (1) Doktori szigorlatot szigorlati vizsgabizottság eltt kell tenni. A szigorlati vizsgabizottság legalább három tagból áll. A szigorlati vizsgabizottságot a doktori tanács hozza létre. A szigorlati vizsgabizottság tagjainak tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A szigorlati vizsgabizottság összeállításánál biztosítani kell, hogy legyen legalább egy olyan tagja, aki nem áll foglalkoztatási jogviszonyban az érintett felsoktatási intézménnyel. (2) A doktori értekezést bírálóbizottság eltt, nyilvános vitában kell megvédeni. A doktori értekezés bírálóbizottságának elnöke a felsoktatási intézmény szakmailag illetékes egyetemi tanára vagy professzor emeritusa lehet. A bírálóbizottság létrehozására egyebekben az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (3) Az odaítélt doktori fokozatokról központi nyilvántartást kell vezetni, amelybe bárki betekinthet. Biztosítani kell a nyilvántartás internetes hozzáférhetségét. (4) A doktori képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait a felsoktatási intézmény doktori szabályzata állapítja meg. (5) A PhD fokozattal rendelkez személyek nevük mellett feltüntethetik a ,,PhD" vagy a ,,Dr." rövidítést, a DLA fokozattal rendelkezk pedig a "DLA" vagy a "Dr." rövidítést.

A hallgató fegyelmi és kártérítési felelssége, a felsoktatási intézmény kártérítési felelssége 70. § (1) Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthet. A fegyelmi eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222­223. §) járhat el. (2) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetleg megvonása, d) határozott idre ­ legfeljebb két félévre ­ szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, e) kizárás a felsoktatási intézménybl. (3) A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire ­ így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsért magatartás ismétlésére, az elkövetett cselekmény súlyára kell figyelemmel lenni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott büntetés idtartama a hat hónapot nem haladhatja meg; a d) pontjában meghatározott eltiltás idtartama legfeljebb két félév lehet. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nem lehet. A (2) bekezdés d)­e) pontjaiban meghatározott büntetés kiszabása együtt jár a hallgatói jogviszonnyal összefügg juttatások, kedvezmények végleges, illetve idszakos

54

megvonásával. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés ideje alatt a hallgatói jogviszony szünetel. A fegyelmi eljárás megindítását, illetve a fegyelmi büntetés kiszabását a hallgató tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja. (4) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségrl való tudomásszerzés óta egy hónap, illetleg a vétség elkövetése óta három hónap már eltelt. E rendelkezések alkalmazásában tudomásszerzés az, amikor az eljárásra okot adó körülmény a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomására jutott. (5) A fegyelmi eljárás megindításáról ­ az indok megjelölésével ­ a hallgatót és meghatalmazottját értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a hallgatót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését eladja. Ha a meghallgatáskor a hallgató vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként is indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a hallgatót meg kell hívni. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a hallgató, illetve a meghatalmazott ismételt, szabályszer értesítés ellenére sem jelent meg. Ha a hallgató kezdeményezte a fegyelmi eljárást, azt meg kell indítani, és le kell folytatni. Ha a hallgató bizonyítási kérelmét elutasítják, annak indokát a fegyelmi határozatban meg kell jelölni, kivéve, ha azt állapítják meg, hogy a hallgató nem követett el fegyelmi vétséget. (6) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást a felsoktatási intézményben kell lefolytatni. (7) Az e §-ban foglaltakat a kollégiumban is alkalmazni kell, a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kivétellel. A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott büntetés helyett a kizárás a kollégiumból büntetés alkalmazható. 71. § (1) A fegyelmi eljárás megindítását az intézmény vezetje vagy a szervezeti és mködési szabályzatban meghatározott személy rendelheti el. (2) Az elsfokú fegyelmi jogkört a felsoktatási intézmény ­ legalább háromtagú ­ fegyelmi bizottsága gyakorolja. A fegyelmi eljárás lefolytatásának e törvényben nem szabályozott kérdéseit a szervezeti és mködési szabályzat állapítja meg, beleértve a mentesítési eljárást, az intézményi fegyelmi bizottság megalakítását, a tárgyalás és a bizonyítás szabályait, a védelem biztosításának, továbbá a fegyelmi tárgyalás nyilvánosságának kérdéseit, azzal a megkötéssel, hogy a fegyelmi bizottság tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja. (3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben bünteteljárás folyik, annak jogers befejezéséig, illetve, ha a fegyelmi eljárás alá vont személy 70. § (5) bekezdés szerinti meghallgatása, tárgyaláson való részvétele önhibáján kívüli okból nem lehetséges legfeljebb az akadály megsznéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. (4) A fegyelmi eljárást ­ a (3) bekezdésben foglaltak kivételével ­ egy hónapon belül be kell fejezni. (5) Végrehajtani csak jogers fegyelmi határozatot lehet.

55

(6) A hallgatót a fegyelmi büntetés idejének lejárta eltt - a szervezeti és mködési szabályzatban meghatározott eljárást követen meghozott, indokolt határozattal - mentesíteni lehet a kiszabott büntetés alól. (7) Az e §-ban foglaltakat a kollégiumban is alkalmazni kell. 72. § (1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a felsoktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezjének jogellenesen kárt okoz ­ az e törvényben meghatározott eltéréssel ­ a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelez munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell téríteni. (3) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelsséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan rizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Mentesül a felelsség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte el. (4) A felsoktatási intézmény, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezje a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, kollégiumi felvételi jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a felsoktatási intézmény, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezje a felelssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a mködési körén kívül es elháríthatatlan ok idézte el. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (5) Ha a hallgató ­ a szakképzésrl szóló törvény 27. § (1) bekezdése szerint ­ hallgatói szerzdést kötött, a gyakorlati képzés szervezjének, illetve a hallgatónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A jogorvoslat joga 73. § (1) A felsoktatási intézmény a hallgatóval kapcsolatos döntéseit ­ e törvényben, kormányrendeletben és a szervezeti és mködési szabályzatban meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri ­ írásban közli a hallgatóval. (2) A hallgató a felsoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen ­ a közléstl, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül ­ jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó

56

rendelkezéseket. A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222­ 223. §) járhat el. (3) A jogorvoslati kérelem tárgyában ­ a felsoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzatában meghatározott eljárási rend szerint ­ a felsoktatási intézmény vezetje vagy az általa létrehozott bizottság jár el (a továbbiakban a felsoktatási intézmény vezetje és a bizottság együtt: jogorvoslati kérelem elbírálója). A bizottság létszámáról, összetételérl, mködésérl a szervezeti és mködési szabályzat rendelkezik, azzal a megkötéssel, hogy a bizottság tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja. A felsoktatási intézmény vezetje a jogorvoslati kérelmet akkor bírálhatja el, ha azt egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtották be. (4) A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az, a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], c) akitl az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el. 5) A jogorvoslati kérelem elbírálója a következ döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a döntést megváltoztatja, d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja. (6) A döntést határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetségére, és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató, illetve meghatalmazottja ismételt, szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, akkor a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. A hallgató, illetve meghatalmazottja észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve a személyes meghallgatásának mellzését. (7) A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétl számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. (8) A felsoktatási intézmény döntése jogers, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidn belül nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerssé. A jogers határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. (9) E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg.

57

(10) A tényállás tisztázására, a határidk számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történ kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelen alkalmazni.

74. § (1) A fenntartói irányítás, illetleg az intézményi hatáskörben, a gyakorlati képzés során a hallgató ügyeiben hozott, az egyenl bánásmód követelményét sért döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határid nélkül hivatkozhat. (2) A semmisség megállapítását, ha a döntést a felsoktatási intézmény hozta, a 73. § (2)­(9) bekezdésében szabályozott eljárás keretében, illetve, ha a döntést a gyakorlati képzés résztvevje vagy a fenntartó hozta, a bíróságtól lehet kérni. (3) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határid nélkül kezdeményezhet, feltéve, hogy a (2) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshozóval folytatott elzetes egyeztet eljárás nem vezetett eredményre. (4) A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok. (5) A semmisség megállapítása a jóhiszemen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti. (6) Semmisség megállapítása esetén a bíróság elrendelheti a) a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértt a további jogsértéstl, b) hogy a jogsért nyilatkozattal vagy más megfelel módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelel nyilvánosságot biztosítson, c) a jogsértés eltti állapot helyreállítását a jogsért részérl vagy költségén, továbbá a jogsértéssel elállott dolog megsemmisítését, illetleg jogsért mivoltától megfosztását. (7) A jogsért döntés érvényessé nyilvánítható, ha az érvénytelenség oka megszüntethet. (8) A bíróság elrendelheti a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának részben vagy egészben történ felfüggesztését, ha a felsoktatási intézmény, illetve az intézmény fenntartója az egyenl bánásmód követelménye megsértésének következményeit a jogsértést megállapító bírósági ítéletben meghatározott idpontig nem orvosolja. A felfüggesztés az ítéletben meghatározottak végrehajtásáig szólhat. A bíróság ebben a kérdésben harminc napon belül dönt. 75. § (1) Nincs helye a 73. §-ban meghatározottak szerinti jogorvoslatnak azokban az esetekben, amikor a felsoktatási intézmény és a hallgató megállapodik szolgáltatás

58

nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenved fél bírósághoz fordulhat. (2) A hallgató jogainak sérelme esetén igénybe veheti az Oktatásügyi Közvetíti Szolgálatot. (3) A hallgató az oktatási jogok miniszteri biztosának az eljárását akkor kezdeményezheti, ha az e törvényben szabályozott jogorvoslati eljárás indítási jogát ­ a bírósági eljárás kivételével ­ kimerítette. (4) A jogorvoslati eljárás indításának joga kiterjed a felvételi kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra is. A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya idközben megsznt.

A hallgatói jogviszony és a kollégiumi tagsági jogviszony megsznése 76. § (1) Megsznik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési idszakot követ els záróvizsga-idszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján, e) felsfokú szakképzés esetén az els szakmai vizsga utolsó napján, f) felsfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a felsoktatási intézményben nem folyik másik, megfelel felsfokú szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerre emelkedésének napján, g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát ­ fizetési hátralék miatt ­ a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerre emelkedésének napján, h) a kizárás fegyelmi határozat jogerre emelkedésének napján. (2) A felsoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való elrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti,

59

b) egymást követ két alkalommal nem jelentkezett be a következ tanulmányi félévre, c) a hallgatói jogviszony szünetelését követen nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a hallgatót ­ legalább két alkalommal ­ írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeirl. (3) Azt, akinek megsznt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. (4) A hallgató kollégiumi tagsági jogviszonya megsznik a) a felvételrl szóló döntésben meghatározott határid lejártakor, b) a hallgatói jogviszony megsznésével, c) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerre emelkedésével, d) ha a hallgató kollégiumi elhelyezését fizetési hátralék miatt ­ a hallgató eredménytelen felszólítása és szociális helyzetének vizsgálata után ­ megszüntetik, a megsznés tárgyában hozott döntés jogerre emelkedésének napján, e) ha a hallgató kollégiumi tagságáról írásban lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon, f) ha a hallgatót másik kollégium átvette, az átvétel napján. (5) Nem sznik meg a hallgatói jogviszonya annak, aki a többciklusos képzés következ szakaszában vagy a felsfokú szakképzést követen az alapképzésben folytatja tanulmányait, feltéve, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, a soron következ tanulmányi félévben, ugyanabban a felsoktatási intézményben folytatja tovább.

A hallgatók közösségei, a hallgatói önkormányzatok, a hallgatók országos képviselete 77. § (1) A felsoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére ­ a felsoktatási intézmény részeként ­ hallgatói önkormányzat mködik. A hallgatói önkormányzatnak minden hallgató tagja. A hallgatói önkormányzat tevékenysége a hallgatókat érint valamennyi kérdésre kiterjed. Az e törvényben szabályozott eljárásokban a hallgató képviseletében ­ megbízás alapján ­ a hallgatói önkormányzat is eljárhat. A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatározott jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha megválasztotta tisztségviselit, és jóváhagyták az alapszabályát. (2) A hallgatói önkormányzat dönt saját mködésérl, a hallgatói önkormányzat mködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és mködtetésérl. A hallgatói önkormányzat részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható. A hallgatói önkormányzat megválasztja tisztségviselit, ennek során minden érintett hallgató választó, illetve választható. Érvényes a választás, ha azon a hallgatók legalább húsz százaléka részt vett.

60

(3) A hallgatói önkormányzat alapszabálya határozza meg a hallgatói önkormányzat mködésének a rendjét. Az alapszabályt a hallgatói önkormányzat küldöttgylése fogadja el, és a szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysért vagy ellentétes a felsoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzatával. Az alapszabály jóváhagyásáról a szenátusnak legkésbb a beterjesztést követ harmincadik nap eltelte utáni els ülésen nyilatkoznia kell. Az alapszabályt, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a szenátus a meghatározott határidn belül nem nyilatkozott. (4) A hallgatói önkormányzat mködéséhez és a feladatai elvégzéséhez a felsoktatási intézmény biztosítja a feltételeket, amelynek jogszer felhasználását jogosult ellenrizni. A hallgatói önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a felsoktatási intézmény, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a felsoktatási intézmény, kollégium mködését. (5) A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatározott jogainak megsértése esetén ­ beleértve azt is, ha az alapszabályának jóváhagyását megtagadják ­ tizenöt napon belül törvényességi kérelmet nyújthat be a fenntartóhoz. A fenntartó döntése ellen a közléstl számított harminc napon belül jogszabálysértésre vagy intézményi szabályzatban foglaltakba ütközésre hivatkozással a hallgatói önkormányzat a bírósághoz fordulhat. (6) A törvényességi kérelem elbírálásának rendjére, a hozott döntés megtámadására a 73. § (3)­(9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 78. § (1) A hallgatói önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és mködési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, az alábbi körben: a) tanulmányi és vizsgaszabályzat, b) térítési és juttatási szabályzat, c) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje. (2) A hallgatói önkormányzat közremködik az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében, továbbá egyetértési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. (3) A hallgatói önkormányzat tesz javaslatot a gazdasági tanács egy tagjára, továbbá egy képviselje részt vehet a gazdasági tanács ülésén. (4) A hallgatói önkormányzat a szervezeti és mködési szabályzatban meghatározott ­ a szenátus létszáma legalább egynegyedének, legfeljebb egyharmadának megfelel ­ számú tagot delegálhat a szenátusba. Ha a hallgatói önkormányzat választásában a hallgatók legfeljebb egynegyede vett részt, a hallgatói önkormányzat egy tag delegálására jogosult a szenátusba. Amennyiben a hallgatói önkormányzat egynél több tag delegálására jogosult, egy tagot a doktoranduszhallgatók önkormányzata delegálhat. (5) A hallgatói önkormányzat

61

a) javaslattal élhet a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére; küls oktató (eladó) meghívására; b) részt vesz a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; a dolgozatok közzétételében; a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építésében; c) a szervezeti és mködési szabályzatban meghatározottak szerint részt vehet a szociális, kulturális, sport vagy más szabadids tevékenység szervezésében, és gondoskodik az e célból rendelkezésére bocsátott helyiségek és eszközök rendeltetésszer felhasználásáról és megóvásáról, d) véleményezi a hallgatók rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések használatának rendjét; e) gondoskodik a delegálásról, ha e törvény vagy más jogszabály, illetve a szervezeti és mködési szabályzat szerint a hallgatói részvételt biztosítani kell; f) dönt a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott ügyekben, továbbá a térítési és juttatási szabályzatban meghatározottak szerint közremködik a hallgatók tanulmányi ösztöndíj, szociális és más támogatási ügyeinek intézésében, g) véleményezi a felsoktatási intézmény sportlétesítményeinek hasznosítását, h) a szervezeti és mködési szabályzatban foglaltak szerint közremködik a kollégium vezetésében. (6) A hallgatói önkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a felsoktatási intézmény mködésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A felsoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzata határozza meg azokat a további ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat véleményét ki kell kérni, egyetértését be kell szerezni, illetve amely ügyekben dönt. (7) A hallgatói önkormányzat a jogait az alapszabályában rögzített módon gyakorolja. (8) A felsoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet a hallgatói önkormányzat javaslatára harminc napon belül ­ a gazdasági tanács, illetve szenátus esetén a harmincadik napot követ els ülésen ­ érdemi választ köteles adni. 79. § (1) A hallgatók országos képviseletét ­ a (4)­(6) bekezdésben meghatározott kivétellel ­ a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája látja el, amely véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a felsoktatást érint bármely kérdésben. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája ellátja a hallgatók képviseletét a felsoktatás országos szervezeteiben. (2) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája önkormányzatokból álló testület, amely elfogadja alapszabályát. a hallgatói

(3) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alapszabálya határozza meg azt a rendet, amely alapján a hallgatói önkormányzatok képviseltetik magukat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáján.

62

(4) A felsoktatási intézmények doktori képzésben részt vev hallgatóinak képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége látja el. A Doktoranduszok Országos Szövetsége a doktoranduszokat érint kérdésekben gyakorolja az (1) bekezdésben meghatározott jogköröket. (5) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a Magyar Rektori Konferencia képviseljét. (6) A tudományos diákköri tevékenységet végz hallgatók és az ket támogató oktatók szakmai szervezete az Országos Tudományos Diákköri Tanács. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács feladata a felsoktatási intézményekben folyó hallgatói tudományos és mvészeti tevékenység, a diákköri mozgalom országos képviselete és összehangolása, valamint az országos jelleg tudományos és mvészeti diákfórumok szervezése. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács mködését ­ az általa megalkotott ­ szervezeti és mködési szabályzat határozza meg.

NEGYEDIK RÉSZ A FELSOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK (KÖZALKALMAZOTTAK, MUNKAVÁLLALÓK) A felsoktatásban alkalmazottak köre és a foglalkoztatás általános szabályai 80. § (1) A felsoktatási intézményben az oktatással összefügg feladatokat a) oktatói (tanársegéd, adjunktus, fiskolai docens, egyetemi docens, fiskolai tanár, egyetemi tanár), b) tanári (így különösen nyelvtanár, testnevel tanár, mvésztanár, gyakorlati oktató, kollégiumi tanár, mérnöktanár, mszaki tanár) munkakörökben foglalkoztatottak (a továbbiakban a b) pontban felsoroltak együtt: tanári munkakörök) látják el. (2) A felsoktatási intézményben az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthet. (3) Az oktatók, tudományos kutatók és a tanárok munkáját ügyviv-szakérti, ügyintézi munkakörben foglalkoztatottak segítik. Az e bekezdésben meghatározott munkakörökben alkalmazottak foglalkoztatási feltételeit a Kormány határozza meg. (4) A felsoktatási intézmény mködésével összefügg feladatok ellátására pénzügyigazdasági, mszaki-szolgáltató, szakmai-szolgáltató, ügyviteli, kisegíti munkakör létesíthet. (5) Ha a felsoktatási intézmény közoktatási, közmveldési, közgyjteményi, egészségügyi, szociális vagy más feladat ellátására intézményt, szervezeti egységet hoz létre, az ott foglalkoztatottakra az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott

63

rendelkezéseket kell alkalmazni (a továbbiakban az (1)­(5) bekezdésben felsoroltak együtt: alkalmazottak). (6) Ha az (5) bekezdésben felsorolt szervezeti egységben alkalmazott felsoktatási intézményi feladatokat is ellát, a munkaszerzdésében, közalkalmazotti kinevezésében kell meghatározni, hogy az egyes feladatokat ­ teljes vagy rész ­ munkaidejének milyen hányadában kell ellátnia. 81. § (1) Az alkalmazottak foglalkoztatására költségvetési szervként mköd felsoktatási intézmény esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, más felsoktatási intézményekben a Munka Törvénykönyvét az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A felsoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott a) rendelkezzék az elírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, b) büntetlen elélet és cselekvképes legyen. Az alkalmazottak jogai és kötelezettségei 82. § (1) A felsoktatási intézmény minden alkalmazottjának joga, hogy a) a felsoktatási intézmény mködésével összefüggésben javaslattal éljen, s arra a megkereséstl számított harminc napon belül érdemi választ kapjon, b) az e törvényben és a felsoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzatában meghatározottak szerint részt vegyen a felsoktatási intézmény testületeinek megválasztásában, továbbá megválasztása esetén a testület munkájában, c) az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon, d) igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetíti Szolgálatot. (2) A felsoktatási intézmény minden alkalmazottjának kötelessége, hogy a) megtartsa a felsoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzatában foglaltakat, b) a munkaköri leírásában meghatározottak szerint ellássa feladatait.

(3) A felsoktatási intézmény a foglalkoztatási követelményrendszerben határozza meg ­ az e törvényben foglaltak figyelembevételével ­ az egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat, továbbá az egyes munkakörök betöltéséhez az e törvényben meghatározottakon kívül további szakmai feltételeket állapíthat meg, gyakorlati id meglétét írhatja el,

64

összeférhetetlenségi szabályokat állapíthat meg, korlátozhatja, hogy az alkalmazott másik felsoktatási intézményben a nála betöltött munkakörhöz hasonló munkakört töltsön be. Az oktatókra vonatkozó külön szabályok Az oktatói munkakörök, a munkaköri címek 83. § (1) Az oktatói feladat ­ a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel ­ oktatói munkakörben látható el, költségvetési szervként mköd felsoktatási intézményben az oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban, más felsoktatási intézményben pedig az oktatói munkakörre létesített munkaviszonyban. Oktatói munkakörben nem magyar állampolgár is alkalmazható. (2) Oktatói munkakörben ­ az e törvényben meghatározott egyéb feltételek megléte mellett ­ az alkalmazható, aki mesterfokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. (3) Az oktatói feladatok és a tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók, ebben az esetben a munkaszerzdésben, közalkalmazotti kinevezésben kell meghatározni, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás ­ teljes vagy rész ­ munkaidejének milyen hányadában kell ellátni. (4) Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha az oktató által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított id nem haladja meg a teljes munkaid hetven százalékát (a továbbiakban: óraadó oktató). Az óraadó oktató alkalmazásánál a 81. § (2) és e § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Megbízási jogviszony létesíthet továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra. A felsoktatási intézmény a vele közalkalmazotti, illetve munkaviszonyban álló személlyel a munkakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet. 84. § (1) A felsoktatási intézmény a foglalkoztatási követelményrendszerben határozza meg az oktatókkal szemben támasztott alkalmassági, elmeneteli és teljesítménykövetelményeket, valamint azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha a követelményrendszerben foglaltakat az oktató nem teljesíti. (2) Az oktató a heti teljes munkaidejébl ­ két tanulmányi félév átlagában ­ legalább heti tíz órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló eladás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított id) fordítani. Az oktató tudományos kutatást folytat, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidben ­ munkaköri feladatként ­ a munkáltató rendelkezései szerint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a felsoktatási intézmény mködésével, és igénylik az oktató szakértelmét. (3) A munkáltató a tanításra fordított idt ­ a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint ­ hetven százalékkal megemelheti, illetve huszonöt százalékkal csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy a felsoktatási intézményben az oktatói munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított id ­ a (4) bekezdésben foglaltak

65

figyelembevételével ­ nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve heti tizenkét óránál. A tanítási id meghatározásának elveit a foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni, azzal, hogy a tanításra fordított id megállapításánál a vizsgáztatással, tudományos kutatással összefüggésben végzett tevékenységet figyelembe kell venni. A csökkentés, emelés összefügg idtartama legfeljebb két félévre szólhat. (4) Ha az oktatót nem teljes munkaidben foglalkoztatja a felsoktatási intézmény, a tanításra fordított idt, illetve annak csökkentését a foglalkoztatási idvel arányosan kell meghatározni. (5) Az oktató ­ függetlenül attól, hogy hány felsoktatási intézményben lát el oktatói feladatot ­ az intézmény mködési feltételei meglétének mérlegelése során legfeljebb kett, illetve a felsoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál egy felsoktatási intézményben vehet figyelembe. Az oktató ­ írásban adott ­ nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsoktatási intézmény, amelyiknél az elzekben meghatározottak szerint figyelembe lehet t venni. Ilyen nyilatkozat hiányában az oktató egyik felsoktatási intézménynél sem vehet figyelembe. 85. § (1) Az egyetemi és a fiskolai docens, valamint az egyetemi és a fiskolai tanár a tudományos kutatás, illetve mvészi alkotótevékenység végzéséhez, egyéni tudományos továbbképzéshez ­ a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint ­ hétévenként alkotói szabadságra jogosult. Az alkotói szabadság ideje legfeljebb egy év lehet. A szabadság ideje alatt távolléti díj jár. (2) Ha az alkotói szabadságot tudományos kutatás, mvészi alkotótevékenység céljára biztosították, a munkáltatónak és az oktatónak megállapodásban kell rögzíteniük az elérend célt és a mulasztás jogkövetkezményeit.

Az oktatói munkakör létesítése és megszüntetése 86. § (1) A felsoktatási intézményben létesíthet oktatói munkakörök a következk: a) tanársegéd, b) adjunktus, c) fiskolai, illetve egyetemi docens, d) fiskolai, illetve egyetemi tanár. (2) Oktatói munkakörben ­ a tanársegédi munkakör kivételével ­ munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthet, aki megfelel az elírt követelményeknek. (3) Az oktatói munkakörben történ alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának

66

jogával. Tanársegédi munkakörben az oktató három évig mint gyakornok, munkaköri cím nélkül is foglalkoztatható. (4) A fiskolai, illetve egyetemi tanári munkakörben történ alkalmazás feltétele, hogy az érintettet a miniszterelnök fiskolai tanárrá, illetve a köztársasági elnök egyetemi tanárrá kinevezze. (5) Az alkalmazás megsznésével ­ a fiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével ­ megsznik a munkaköri cím használatának a joga. A fiskolai és az egyetemi tanár a cím használatára addig jogosult, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök nem menti fel. 87. § (1) Ha a felsoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszere szigorúbb elírást nem tartalmaz, a) a tanársegédi munkakörben történ alkalmazás feltétele a doktori képzés megkezdése, b) az adjunktusi munkakörben történ alkalmazás feltétele a doktorjelölti jogviszony létesítése. (2) A fiskolai docensi munkakörben történ alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve mvészi munkájának vezetésére, továbbá rendelkezzék megfelel szakmai gyakorlattal. (3) A fiskolai tanári és az egyetemi docensi munkakörben történ alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben résztvevk, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve mvészi munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven eladást tartson, továbbá rendelkezzék megfelel, az oktatásban szerzett szakmai tapasztalattal. (4) Az egyetemi tanári munkakörben történ alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, továbbá az adott tudomány- vagy mvészeti terület olyan nemzetközileg elismert képviselje, aki kiemelked tudományos kutatói, illetve mvészi munkásságot fejt ki. Az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevk, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve mvészi munkájának vezetésére, idegen nyelven publikál, szemináriumot, eladást tart. Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára. (5) A felsoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni, hogy a fiskolai és az egyetemi docensi munkakörben történ alkalmazáshoz, a fiskolai és az egyetemi tanári kinevezés kezdeményezéséhez szükséges feltételek meglétérl a szenátus milyen okiratok alapján, milyen eljárás keretében gyzdik meg. Ennek keretei között a felsoktatási intézmény elírhatja a habilitációs eljárás lefolytatását.

67

88. § (1) Az egy évnél hosszabb idre szóló egyetemi és fiskolai docensi, egyetemi és fiskolai tanári munkaköröket nyilvános pályázati eljárás alapján kell betölteni. A felsoktatási intézmény ­ függetlenül attól, hogy fiskola vagy egyetem ­ bármelyik oktatói munkakörre pályázatot hirdethet. A pályázatot a rektor írja ki, a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak figyelembevételével. A tanársegédi, illetve az adjunktusi munkakörre nyilvános pályázat írható ki. A nyilvános pályázaton részt vehetnek a felsoktatási intézménnyel alkalmazásban állók, továbbá azok is, akik nem állnak munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban a felsoktatási intézménnyel. A benyújtott pályázatokat a szenátus bírálja el. A szenátus azokat a pályázatokat, amelyek megfelelnek a munkakör elnyeréséhez szükséges feltételeknek, rangsorolja. A szenátus az e bekezdésben szabályozott döntését tagjai legalább kétharmadának igenl szavazatával hozza. A rektor a rangsorolt pályázatok közül választva létesíthet munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, illetve kezdeményezheti a fiskolai tanári, egyetemi tanári kinevezést. (2) Ha a szenátus által elfogadott rangsorban olyan pályázó is található, aki a felsoktatási intézményben oktatói munkakörben dolgozik (a továbbiakban: foglalkoztatott oktató), az (1) bekezdésben foglaltakat a következ eltéréssel kell alkalmazni: a) a rektor döntése alapján nem munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt kell létesíteni, hanem a munkaszerzdést, közalkalmazotti kinevezést kell módosítani, b) a foglalkoztatott oktatót a rektor csak akkor mellzheti, ha olyan pályázót választ ki, aki a rangsorban megelzi a foglalkoztatott oktatót. (3) A nyilvános pályázati felhívásokat ­ a Kormány által meghatározottak szerint ­ közzé kell tenni. A pályázat elkészítésével, lebonyolításával, elbírálásával kapcsolatos kérdéseket a foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy a pályázat benyújtására rendelkezésre álló idszak nem lehet rövidebb harminc napnál. 89. § (1) A rektor a fiskolai tanári kinevezésre, illetve az egyetemi tanári kinevezésre szóló javaslatát megküldi a felsoktatási intézmény fenntartójának, abból a célból, hogy továbbítsa a kinevezésre jogosultnak. (2) A fiskolai tanári kinevezést a nem állami felsoktatási intézmény fenntartója ­ az oktatási miniszter útján ­ kezdeményezi a miniszterelnöknél. (3) Az egyetemi tanári kinevezést a nem állami felsoktatási intézmény fenntartója ­ az oktatási miniszter útján ­ kezdeményezi a köztársasági elnöknél. 90. § (1) Az, aki jogosult a fiskolai tanári vagy az egyetemi tanári cím használatára, másik munkáltatónál is létesíthet oktatói munkakört újabb kinevezés nélkül. (2) Ha az oktató munkahelyet változtat, új vagy további munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a munkáltató az elz munkáltatónál elért vagy annál alacsonyabb munkaköri címnek megfelel munkakörben is foglalkoztathatja.

68

91. § (1) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába állásának napjától számított a) harmadik év elteltéig a tanársegédi munkakör, b) nyolcadik év elteltéig az adjunktusi munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette. Nem foglalkoztatható továbbá az az oktató sem, aki a munkába állásának napjától számított tizenkettedik év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot. E határidkbe nem számít be az az idszak, amely alatt a munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési szabadság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsoktatási intézményben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel. A határid elteltével az oktató munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya e törvény erejénél fogva megsznik. A megsznésrl a rektor írásban értesíti az oktatót. A munkáltató a kinevezési okmányban, illetve a munkaszerzdésben köteles meghatározni, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket az oktatónak milyen ütemezésben kell teljesítenie, továbbá fel kell hívnia a figyelmet az e bekezdésben meghatározott jogkövetkezményekre. Fiskolai tanári, egyetemi tanári, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói munkakörökben az oktató, illetve a kutató közalkalmazotti jogviszonyban a hatvanötödik életéve után is foglalkoztatható, legfeljebb a hetvenedik életévének a betöltéséig. (2) A munkáltató rendes felmondással, illetve felmentéssel ­ a Munka Törvénykönyvében és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon túl ­ az oktatói munkakörben történ foglalkoztatást megszüntetheti, ha az oktató a) nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottakat, b) részére a tanítási idre es munkavégzést ­ két félév átlagában ­ legalább ötven százalékában nem tudja biztosítani, c) nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket a munkáltató ­ megfelel határid biztosításával ­ a munkaszerzdésben, illetve a kinevezési okmányban elírt. (3) E törvény erejénél fogva megsznik a fiskolai tanári, illetve az egyetemi tanári munkakörben történ foglalkoztatás, ha a miniszterelnök a fiskolai tanárt, a köztársasági elnök az egyetemi tanárt felmentette. A fiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár felmentését a 89. §-ban meghatározott eljárás szerint a rektor kezdeményezi. A rektor köteles kezdeményezni a fiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár felmentését, ha azt az érintett kéri, a fiskolai tanárral, illetve az egyetemi tanárral szemben jogersen elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki, a foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogersen eltiltotta, vagy az érintettet szándékos bncselekmény miatt jogersen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. Ha a fiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár cím viselésére jogosult nem áll felsoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban, a felmentés kezdeményezésére az oktatási miniszter jogosult.

69

Az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek 92. § (1) Annak, aki fiskolai, illetve egyetemi tanári címmel rendelkezik, és nyugdíjazására tekintettel foglalkoztatását megszüntetik, a szenátus Professor Emeritus vagy Professor Emerita (a továbbiakban együtt: Professor Emeritus) címet adományozhat. A Professor Emeritus címmel járó jogokat és kötelezettségeket, juttatásokat, azok idtartamát a felsoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni. (2) A szenátus az óraadó oktatónak, ha a) rendelkezik doktori fokozattal: magántanári, b) országosan elismert szaktekintély: címzetes egyetemi vagy fiskolai docens, illetve címzetes egyetemi vagy fiskolai tanár, c) kiemelked gyakorlati oktató munkát végez: mesteroktatói címet adományozhat. (3) A felsoktatási intézményben tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelked gyakorlati oktató munkát végz tanár részére a szenátus mestertanári címet adományozhat. (4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott címek adományozásának és visszavonásának feltételeit, az adományozás rendjét, a címmel járó juttatásokat, a cím visszavonásának rendjét a foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni.

A kutatói munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó külön rendelkezések 93. § (1) Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki ­ a munkaszerzdésében, illetve közalkalmazotti kinevezésében meghatározottak alapján ­ a teljes munkaidejének legalább kilencven százalékát a felsoktatási intézmény tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz a felsoktatási intézmény oktatással összefügg tevékenységében is. (2) A felsoktatási intézményben létesíthet kutatói munkakörök a következk: a) tudományos segédmunkatárs, b) tudományos munkatárs, c) tudományos fmunkatárs, d) tudományos tanácsadó, e) kutatóprofesszor. (3) A tudományos kutatók foglalkoztatására egyebekben a 83. §-ban, a 84. § (5) bekezdésében, a 85. §-ban, a 86. § (2)­(3) bekezdésében, a 88. §-ban és a 90. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az óraadó oktató helyett a

70

megbízásos kutatót kell érteni. A tudományos segédmunkatárs munkaköri cím nélkül, gyakornokként nem foglalkoztatható. (4) A Kormány határozza meg a kutatói munkakörök betöltésének feltételeit, ennek keretei között különösen az egyes munkakörök létesítésének feltételeit és a juttatásokat.

A tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó külön rendelkezések 94. § (1) Tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. (2) A tanári munkakörben foglalkoztatottakra a 83. § (1) és (4) bekezdésében és a 84. § (1)­(2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. A tanári munkakörben foglalkoztatott esetében a tanításra fordított id két tanulmányi félév átlagában heti húsz óra. A munkáltató a tanításra fordított idt ­ a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint ­ tizenöt százalékkal megemelheti, illetve csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy a felsoktatási intézményben a tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított id egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizennyolc óránál. (3) A tanári munkakörben történ foglalkoztatáshoz a Kormány határozza meg a besorolás szabályait.

Az oktatással kapcsolatos feladatok ellátásában közremködk jogai és kötelességei 95. § (1) Az oktatói munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy a) emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket, c) világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót, d) a szervezeti és mködési szabályzatban meghatározottak szerint megválassza a hallgatókat, továbbá irányítsa és értékelje a hallgató munkáját, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, f) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, g) tudományos illetve mvészeti célú pályázatot nyújtson be, h) a munkaköri feladataiból származó tudományos kutatási feladatai mellett a maga választotta tudományos témában végezzen kutatótevékenységet,

71

i) tudományos kutatási, illetleg mvészeti eredményeit közzétegye. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a tanári munkakörben foglalkoztatottak, valamint az oktatói feladatokat ellátó doktoranduszok tekintetében is alkalmazni kell. (3) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatnak, továbbá akit oktatói, kutatói és tanári munkakörbl helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállítótermeket ingyenesen látogassa. E jogosultságot oktatói igazolvánnyal, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja az oktató azt is, hogy jogosult igénybe venni az oktatók részére biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolványnyomtatvány elállításához és forgalmazásához az oktatási miniszter engedélye szükséges. (4) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelel hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz. (5) Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy a) az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) oktató tevékenysége során figyelembe vegye a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát, c) a hallgatókat az ket érint kérdésekrl rendszeresen tájékoztassa, kérdéseikre érdemi választ adjon, d) a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. (6) A könyvtár- és múzeumlátogatással, a szakirodalomhoz nyújtott támogatás igénybevételével összefügg kérdéseket, továbbá a foglalkoztatással összefügg sajátos rendelkezéseket a Kormány határozza meg. (7) Az oktató, tanári munkakörben foglalkoztatott személy, a tudományos kutató a képzési feladatok ellátása során a hallgatókkal összefügg tevékenységével kapcsolatban büntetjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

Vezeti állások és vezeti megbízások 96. § (1) A felsoktatási intézményekben ­ a szervezeti és mködési szabályzatban meghatározottak alapján ­ a következ magasabb vezeti megbízások adhatók ki: a) rektor, b) rektorhelyettes,

72

c) figazgató, d) dékán, e) gazdasági figazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató, f) igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetje (ftitkár vagy a szervezeti és mködési szabályzatban meghatározott más megnevezéssel). (2) A felsoktatási intézményekben ­ a szervezeti és mködési szabályzatban meghatározottak alapján az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül ­ a következ vezeti megbízások adhatók ki: a) az (1) bekezdésben felsoroltak ­ az a) és b) pont kivételével ­ helyettesei, b) szervezeti egység vezeti és vezethelyettesei. (3) A felsoktatási intézményben magasabb vezeti és vezeti megbízással rendelkezk száma legalább két f, de legfeljebb az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak heti munkaidejének a heti teljes munkaidvel történ elosztásával számított létszám húsz százaléka lehet. (4) A regionális központ vezetje részére az (1) bekezdés b)­d) pont alatt felsorolt magasabb vezeti megbízás adható. (5) Az (1)­(2) bekezdésben meghatározott vezeti megbízások határozott idre ­ három­öt évre ­ adhatók, és az (1) bekezdés a)­d) pontjában felsorolt megbízások egy, az (1) bekezdés e)­f) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt megbízások több alkalommal meghosszabbíthatók. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott magasabb vezeti megbízásokra nyilvános pályázatot kell, a (2) bekezdésben meghatározott vezeti megbízásokra ­ a szervezeti és mködési szabályzatban meghatározottak szerint ­ nyilvános pályázatot lehet kiírni. A pályázatok lebonyolítását, a pályázatok formáját, a vezeti megbízásokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat a Kormány határozza meg. A pályázatok tartalmi követelményeit, a vezeti megbízás szakmai feltételeit ­- a rektor kivételével ­, a pályázatok elbírálásának elveit és rendjét a szervezeti és mködési szabályzatban kell meghatározni. (7) A rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályázatot a szenátus véleményezi, rangsorolja. A szenátus a tagjai többségének szavazatával dönt a rektorjelölt személyérl.

(8) A magasabb vezeti és vezeti megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a szenátus dönt. Döntését a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel megküldi a rektornak. A rektor a szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezeti megbízás kiadásáról. (9) A magasabb vezeti és vezeti megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. (10) Az e §-ban foglaltakat a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatónál azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezeti megbízás alatt vezet állású munkavállalót kell érteni.

73

(11) A fiskolai rektor és az egyetemi rektor megbízásával és felmentésével kapcsolatos eljárásra a 89. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

A díjazásra vonatkozó rendelkezések 97. § (1) A felsoktatási intézményben oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott munkabérét, illetve illetményét (a továbbiakban együtt: havi rendszeres járandóság) az éves költségvetésrl szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján kell megállapítani, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2. számú mellékletének alkalmazásával. A gyakornok havi rendszeres járandóságát az oktatói munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó rendelkezések alapján kell meghatározni. (2) Az éves költségvetésrl szóló törvény állapítja meg azt az összeget, amely alapján meg kell határozni a felsoktatási intézmény rendelkezésére álló, az oktatói és kutatói teljesítmény alapján szétosztható intézményi keretösszeget. Ez az összeg nem lehet kevesebb, mint az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozata garantált illetményének húsz százaléka (a továbbiakban: számítási alap). A szétosztásra kerül éves keretösszeget az oktatói és a kutatói munkakörben foglalkoztatottak számított létszámának és a számítási alapnak a tizenháromszoros szorzata adja. (3) A (2) bekezdésben meghatározott keretösszeg terhére a munkáltató megemelheti az oktató, illetve a kutató havi rendszeres járandóságának összegét, illetve határozott idre, legalább egy évre szóló keresetkiegészítést állapíthat meg (a továbbiakban: többletjárandóság). Az egy személynek e bekezdés alapján adható havi többletjárandóság összege nem lehet kevesebb, mint a számítási alap háromszorosa.

A munkavállalók szervezetei, egyéni és kollektív jogok, érdekvédelem, érdekegyeztetés 98. § (1) A felsoktatási intézményekben az intézményi szakszervezet és a munkáltató részvételével Intézményi Érdekegyeztet Tanács (a továbbiakban: Tanács) mködhet. A Tanács szervezetét és mködési rendjét a felsoktatási intézmény és az intézményi szakszervezet megállapodásban rögzíti. (2) A felsoktatási intézményben mköd reprezentatív kezdeményezére a Tanács létrehozása és mködtetése kötelez. szakszervezet

(3) A felsoktatás ágazati jelentség munkaügyi, szociális, élet- és munkakörülményekkel, valamint a személyi juttatásokkal kapcsolatos kérdéseinek egyeztetésére Felsoktatási Érdekegyeztet Tanács mködik. A Felsoktatási Érdekegyeztet Tanács munkájában az ágazat reprezentatív szakszervezeteinek képviseli, a Magyar Rektori Konferencia képviselje, az Oktatási Minisztérium és a képzésben érdekelt minisztériumok képviseli vesznek részt.

74

ÖTÖDIK RÉSZ A FELSOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A felsoktatással kapcsolatos állami hatáskörök Az Országgylés hatáskörei 99. § (1) Az Országgylés a felsoktatásról szóló törvény elfogadásával meghatározza a felsoktatás rendszere mködésének elveit, továbbá a felsoktatás fejlesztési tervének elfogadásával meghatározza a felsoktatás fejlesztésének irányait, valamint az éves költségvetésrl szóló törvényben meghatározza a felsoktatás fejlesztéséhez és mködéséhez rendelkezésre bocsátott állami hozzájárulást.

(2) Az Országgylés a felsoktatási intézmény állami elismerését a felsoktatási intézménynek az e törvény 1. számú mellékletébe történ felvételével adja meg, illetve az e törvény 1. számú mellékletébl történ törléssel vonja vissza.

A köztársasági elnök hatáskörei 100. § A Magyar Köztársaság elnöke a) megbízza és felmenti az egyetem rektorát, b) kinevezi és felmenti az egyetemi tanárt, c) elzetesen hozzájárul a Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel való doktorrá avatáshoz.

A Kormány és a miniszterelnök hatáskörei 101. § (1) A Magyar Köztársaság Kormánya a) benyújtja az Országgylés részére a felsoktatást érint törvényjavaslatokat és országgylési határozati javaslatokat, a felsoktatás középtávú ­ legalább hat évre szóló ­ fejlesztési tervét és a végrehajtásáról szóló beszámolót, b) határozatban megállapítja az adott évben államilag támogatott képzésbe felvehet hallgatói létszámot, továbbá elosztja a képzési területek, a képzés munkarendje és a képzés szintje szerint, 75

c) ösztöndíjat alapíthat. (2) Az államilag támogatott képzésbe felvehet hallgatói létszám megállapításával kapcsolatos kormány-elterjesztést véleményezik a gazdasági kamarák, véleményükrl a Kormányt tájékoztatni kell. (3) A Magyar Köztársaság miniszterelnöke a) megbízza és felmenti a fiskola rektorát, b) kinevezi és felmenti a fiskolai tanárt, c) megbízza és felmenti a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság és a Felsoktatási és Tudományos Tanács elnökét és tagjait.

Az ágazati irányítás 102. § (1) Az oktatási miniszter az e törvényben meghatározottak szerint ellátja a felsoktatás ágazati irányítását. (2) Az oktatási miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed az e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben látják el, illetleg ki az intézmény fenntartója. (3) Az oktatási miniszter részt vesz a felsoktatási politika és fejlesztés állami döntéseinek elkészítésében, illetleg kialakításában, irányítja az ágazat tudománypolitikáját és annak megvalósítását, koordinálja az országos tudománypolitikai koncepció kialakítását, és ezzel összefüggésben elterjesztést tesz. (4) A felsfokú szakképzés tekintetében az irányítási hatásköröket a szakképzésrl szóló törvény határozza meg. (5) Az oktatási miniszter döntéseihez ­ az e törvényben meghatározott esetekben ­ beszerzi a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság, illetve a Felsoktatási és Tudományos Tanács véleményét. (6) Az oktatási miniszter a nemzeti vagy etnikai kisebbségi képzés tekintetében hozott döntéseihez beszerzi az Országos Kisebbségi Bizottság véleményét. 103. § (1) Az oktatási miniszter felsoktatás-szervezési feladatai: a) mködteti aa) a felsoktatás információs rendszerét, ab) a végzett hallgatók pályakövetési rendszerét,

76

ac) az oktatási jogok miniszteri biztosának hivatalát, az Országos Felsoktatási Információs Központot, a regisztrációs központot, a Magyar Ekvivalencia és Információs Központot, ad) az Oktatásügyi Közvetíti Szolgálatot; b) meghatározza a felsoktatási intézmény tervezésével, egészséges és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos követelményeket; c) megküldi a fiskolai rektor megbízására és felmentésére, a fiskolai tanár kinevezésére és felmentésére vonatkozó javaslatot a miniszterelnöknek, az egyetemi rektori megbízásra és felmentésre, az egyetemi tanár kinevezésére és felmentésére vonatkozó javaslatot a köztársasági elnöknek; d) meghatározza az ágazati minségpolitika elveit; e) javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra; f) gyakorolja a törvényességi ellenrzés jogkörét; g) gyakorolja a fejezet bels ellenrzési jogkörét; h) pályázat alapján meghatározza az államilag támogatott mester- és doktori képzésre, valamint a szakirányú továbbképzésre felvehet hallgatói létszám intézmények közötti elosztását. (2) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság indítványára az oktatási miniszter a bíróságnál ­ a 105. §-ban meghatározottak szerint ­ kezdeményezi a felsoktatási intézmény által megszervezett vizsga eredményének, a kiállított bizonyítványnak, oklevélnek érvénytelenné nyilvánítását. 104. § (1) Az oktatási miniszter felsoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai: a) a szakmai ellenrzés rendszerének mködtetése, b) a felsoktatás rendszere fejlesztési terveinek elkészíttetése, beleértve a középtávú fejlesztési tervet, az ágazati minségpolitikát, c) a felsoktatásban jelentkez képzési, oktatási problémák vizsgálata, megoldások kidolgoztatása, d) a felsoktatásban folyó kutatásokhoz szükséges szervezeti és anyagi feltételek biztosítása, e) új képzési, oktatási módszerek, megoldások, szervezeti formák elterjedésének támogatása, f) a felsoktatás pedagógiai-szakmai szolgáltatásainak megszervezése, továbbá a felsoktatásban folyó pedagógiai és kutatómunka országos szint szakmai értékelésének indítása, g) rendszeresen, de legalább háromévenként a felsoktatásban folyó képzés tapasztalatainak az értékelése, a felsfokú szakképzésben, az alapképzésben és a mesterképzésben a képzési szakok szerkezetének felülvizsgálata,

77

h) rendszeresen, de legalább háromévenként a felsoktatás és a gazdaság kapcsolatának az értékelése. (2) A felsoktatás fejlesztési irányainak, céljainak, minségpolitikájának meghatározásakor érvényesülnie kell a nk arányos szerepvállalása elvének. (3) Az Oktatásügyi Közvetíti Szolgálat célja, hogy elsegítse az e törvényben meghatározott jogokkal kapcsolatban keletkezett vitás ügyek rendezését, feltéve, hogy a vitás ügy rendezése nem tartozik más külön törvényben szabályozott közvetíti vagy békélteti eljárásra. A közvetítés olyan sajátos konfliktuskezel, vitarendez eljárás, amelynek célja a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása. Az eljárásban közvetít vesz részt. A közvetít feladata, hogy pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közremködjék a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában. (4) Ha a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 18. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezi az anyanyelv vagy anyanyelvi felsfokú oktatás feltételeinek a megteremtését, az oktatási miniszter ­ az igények mérlegelése után ­ nemzetközi megállapodás megkötésének kezdeményezésével, munkaterv megkötésével, illetve az anyaországban folytatott felsfokú tanulmányokban való részvételre vagy hazai felsoktatási intézményekben a szükséges feltételek biztosítására kiírt pályázattal biztosítja a feltételeket. (5) Az oktatási miniszter a szenátus kezdeményezésére köztársasági ösztöndíjat adományoz a kimagasló teljesítményt nyújtó hallgatók részére. Az ösztöndíj adományozásának rendjét és feltételeit a Kormány határozza meg. (6) Az oktatási miniszter ­ ha e törvény másképp nem rendelkezik ­ ellátja az állami felsoktatási intézmények tekintetében a fenntartói irányításból ered feladatokat. 105. § (1) Az oktatási miniszter törvényességi ellenrzést gyakorol a nem állami felsoktatási intézmények fenntartói tevékenysége felett. A törvényességi ellenrzés keretében az oktatási miniszter azt vizsgálhatja, hogy a fenntartó a felsoktatási intézményt a jogszabályokban, az intézményi dokumentumokban, a mködés megkezdéséhez szükséges engedélyben meghatározottak szerint mködteti-e, eleget tesz-e a fenntartói irányításból adódó kötelezettségeinek. (2) Az oktatási miniszter a törvényességi ellenrzési jogkörében ­ megfelel határid biztosításával ­ felhívja a fenntartót, hogy az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti kötelezettségének tegyen eleget. Ha a fenntartó a megadott határidn belül nem intézkedett, az oktatási miniszter kezdeményezheti annak bírósági megállapítását, hogy a fenntartó nem tett eleget kötelezettségének. Az e bekezdésben szabályozott pert a megadott határid lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. Ha a bíróság ­ a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének alkalmazásával ­ megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidn belül nem szünteti meg, a bíróság ­ az oktatási miniszter kezdeményezésére ­ megállapítja, hogy fennállnak a felsoktatási intézmény megszüntetésének feltételei.

78

(3) Az oktatási miniszter a törvényességi ellenrzés eredményeképpen felfüggesztheti a felsoktatási intézmény vizsgaszervezési jogát, ha az (1) bekezdésben szabályozott felhívása nem vezetett eredményre. A felfüggesztéssel egyidejleg kezdeményeznie kell a bíróságnál a fenntartó mulasztásának megállapítását. Az oktatási miniszter döntésének ki kell terjednie az érintett hallgatók tanulmányainak folytatásával, vizsgáival kapcsolatos kérdésekre. (4) Az e §-ban meghatározott eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell megfelelen alkalmazni. Az eljárásban közremködik a regisztrációs központ. A (2)­(3) bekezdésben meghatározott bírósági ügyekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. (5) Az oktatási miniszter törvényességi ellenrzési joga nem érinti a más jogszabályok alapján gyakorolt ellenrzési, felügyeleti jogosítványokat.

A felsoktatási intézmények mködésével kapcsolatos eljárások 106. § (1) A felsoktatási intézmény létesítésével, átalakulásával kapcsolatos ügyekben els fokon a regisztrációs központ jár el. Döntése eltt beszerzi a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság szakérti véleményét. A regisztrációs központ határozata ellen benyújtott fellebbezést az oktatási miniszter bírálja el. Az oktatási miniszter az állami felsoktatási intézménnyel kapcsolatos döntése eltt beszerzi a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság szakérti véleményét. Az oktatási miniszter a szakérti véleményhez kötve van, ha az abban foglaltak az elsfokú eljárásban készített szakérti véleménnyel megegyeznek. E bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a magyar felsoktatási intézmény a Magyar Köztársaság területén kívül kíván székhelyen kívüli képzést folytatni. (2) A felsoktatási intézmény az alap- és mesterképzés indítása, illetve a kar létesítése eltt beszerzi a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság szakérti véleményét. Ha a szakérti véleményben foglaltakkal a felsoktatási intézmény nem ért egyet, a regisztrációs központnál eljárást kezdeményezhet. A regisztrációs központ ­ a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság újabb szakérti véleményének beszerzése után ­ els fokon dönt. A regisztrációs központ a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság szakérti véleményéhez kötve van, ha az abban foglaltak az elsfokú eljárást megelz eljárásban készített szakérti véleménnyel megegyeznek. A regisztrációs központ határozata ellen benyújtott fellebbezést az oktatási miniszter bírálja el. (3) A felsoktatási intézmény a doktori iskola létesítése eltt beszerzi a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság szakérti véleményét. Ha a szakérti véleményben foglaltakkal a felsoktatási intézmény nem ért egyet, az oktatási miniszternél eljárást kezdeményezhet. Az oktatási miniszter a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság újabb szakérti véleményének beszerzése után dönt els fokon. Az oktatási miniszter a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság szakérti véleményéhez kötve van. (4) A felsoktatási intézmény rektora az egyetemi tanári kinevezéssel kapcsolatos javaslatának elkészítése eltt beszerzi a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság

79

szakérti véleményét. A felsoktatási intézmény rektora a szakérti véleményben foglaltak mérlegelésével készíti el javaslatát az egyetemi tanári kinevezésre, melyet a szakérti véleménnyel együtt megküld a felsoktatási intézmény fenntartójának. A nem állami felsoktatási intézmény fenntartója a rektor javaslatát a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság szakérti véleményével és a saját álláspontjának ismertetésével együtt megküldi az oktatási miniszternek. Az oktatási miniszter beszerzi a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság újabb szakérti véleményét abban az esetben, ha a felsoktatási intézmény rektorának javaslata nincs összhangban a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság szakérti véleményében foglaltakkal. Ha a rektor javaslata és a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság szakérti véleménye összhangban áll, az oktatási miniszter kezdeményezi az egyetemi tanári kinevezést a köztársasági elnöknél. Ha a rektor javaslata és a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság szakérti véleménye nincs összhangban, az oktatási miniszter mérlegelheti, hogy kezdeményezi-e az egyetemi tanári kinevezést. (5) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság ­ a (7) bekezdésben meghatározottak kivételével ­ az e §-ban szabályozott eljárásokban a jogszabályokban meghatározottak alapján készíti el szakvéleményét. A (3) bekezdésben szabályozott eljárásban a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság a jogszabályokban foglaltak mellett mérlegeli a felsoktatási intézmény tudományos tevékenységét. A (4) bekezdésben szabályozott eljárásban a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság a jogszabályban foglaltakon kívül értékeli a jelölt oktatói, tudományos, illetve mvészeti eredményeit. (6) Az oktatási miniszter döntéseinek meghozatalához a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság szakérti véleménye mellett független nemzetközi szakérti véleményt is beszerezhet, illetve nemzetközi összehasonlító tanulmányokat készíttethet. (7) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ megkeresésére szakérti véleményt készít a külföldi felsoktatási intézmények magyarországi mködésének engedélyezéséhez. Ha a külföldi felsoktatási intézmény székhelye szerint az Európai Gazdasági Térség államából érkezik, az e bekezdésben szabályozott eljárásban azt kell vizsgálni, hogy a székhelye szerinti országban rendelkezik-e állami elismeréssel. (8) Ha a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottságnak az e §-ban szabályozott eljárásban újabb szakérti véleményt kell készítenie, arra a ­ 111. § (7) bekezdése szerint létrehozott ­ Felülvizsgálati Bizottság eljárásának keretében kerülhet sor. (9) Az e §-ban meghatározott eljárásokban a kérelem benyújtójának eljárási díjat kell fizetnie.

Regisztrációs központ 107. § (1) A regisztrációs központ a Kormány irányítása és az oktatási miniszter felügyelete alatt álló, országos hatáskör, központi költségvetési szervként mköd közigazgatási szerv. (2) A regisztrációs központ látja el a felsoktatási intézmények nyilvántartásba vételével, tevékenységének megkezdésével és módosításával, a nyilvántartásban

80

bekövetkezett változások vezetésével, a nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos hatósági feladatokat, és hoz elsfokú határozatot. (3) A regisztrációs központ az oktatási miniszter ellenrzési jogkörének keretében hatósági ellenrzést végez, az ennek során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében kezdeményezi az oktatási miniszternél, hogy gyakorolja a 105. §-ban meghatározott jogkörét. (4) A regisztrációs központ az állampolgári jogok országgylési biztosa, helyettese, illetve az országgylési külön biztosok megkeresésére vizsgálatot folytat. (5) A (2) bekezdésben szabályozott eljárásokra, továbbá a hatósági ellenrzésre egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) A regisztrációs központ közhiteles nyilvántartást vezet a felsoktatási intézményekrl, továbbá dönt a nem költségvetési szervként mköd felsoktatási intézmény közhasznúsági nyilvántartásba vételérl. (7) A regisztrációs központ létrehozását, mködését, részletes feladat- és hatáskörét a Kormány határozza meg.

A felsoktatás ágazati minségfejlesztési rendszere 108. § (1) Az ágazati minségpolitika végrehajtása érdekében az ágazati minségfejlesztési rendszer magában foglalja a) az ágazati minségpolitika elveit, b) az intézménylétesítéssel és -mködéssel kapcsolatos minséghitelesítést, c) az intézményi minségfejlesztési programokat. (2) Az ágazati minségpolitika ajánlást tartalmaz a felsoktatás várható fejlesztési irányaira, céljaira, az azok megvalósításához szükséges eszközökre, az intézményi minségfejlesztési programok elkészítésére. (3) A felsoktatási intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét rendszeresen, nyolcévenként a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottságnak értékelnie kell. Az értékelésnek ki kell terjednie a képzés és tudományos kutatás személyi és tárgyi feltételeinek meglétére, továbbá az intézményi minségfejlesztési program megfelelségére. (4) A Kormány a felsoktatási intézmények tevékenységének elismerése céljából felsoktatási minségi díjat alapít. (5) Az ágazati minségpolitika feladatainak végrehajtásában közremködik a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság és a regisztrációs központ.

81

Az állami hatáskörök ellátásában közremköd testületek A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság 109. § (1) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság a felsoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, mvészeti alkotótevékenység minségének értékelésére, valamint az intézményi minségfejlesztési rendszer mködésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakérti testület. A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság: a) közremködik az ágazati minségpolitika megvalósulásának figyelemmel kísérésében, elveinek elkészítésében és

b) szakmai támogatást nyújt a felsoktatási intézmények minségfejlesztési programjának kidolgozásához és mködtetéséhez, c) ellátja az intézménylétesítéssel és -mködéssel kapcsolatos minséghitelesítés feladatait, d) javaslatot tesz az egyetemi tanári követelményrendszerre, e) figyelemmel kíséri az ágazati minségfejlesztési rendszer harmonizációját az Európai Felsoktatási Térség felsoktatási rendszereivel, f) a felsoktatási intézmény megkeresésére véleményt nyilvánít képzési, tudományos kutatási és mvészeti alkotótevékenységrl, g) szakérti véleményt ad az alap- és mesterképzés indításáról, a doktori iskola létesítésérl, doktori képzés indításáról és a doktori szabályzatról, h) a felsoktatási intézmény kérésére véleményt nyilvánít az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatosan, i) elkészíti és közzéteszi a felsoktatási szakérti névjegyzéket. (2) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság véleményezi a felsoktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei, illetve a felsoktatást szabályozó miniszteri rendeletek tervezeteit. (3) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság közremködik a) a felsoktatásban folyó oktatási, tudományos kutatási, mvészeti alkotótevékenység értékelésében, b) a felsoktatás fejlesztésével összefügg tervek elkészítésében. 110. § (1) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság az intézménylétesítéssel és mködéssel kapcsolatos minséghitelesítés keretében a) az intézmény létesítésekor, továbbá b) az intézmény alaptevékenységének megváltoztatásakor,

82

c) nyolcévenként munkaterve szerint vizsgálja a képzés, a tudományos kutatás, a mvészeti alkotótevékenység feltételeinek meglétét, azt, hogy a felsoktatási intézmény mely képzési, illetve tudományterületen, képzési szinten rendelkezik a szükséges feltételekkel. A c) pontban meghatározott esetben vizsgálja továbbá, hogy a felsoktatási intézményben megfelel módon mködik-e az intézményi minségfejlesztési program, valamint végrehajtották-e a minségfejlesztéssel kapcsolatosan kidolgozott intézkedési tervben foglaltakat. (2) Ha a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság nemzeti vagy etnikai kisebbségi képzést érint kérdésekben foglal állást, eltte beszerzi az érintett országos kisebbségi önkormányzat véleményét. (3) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság az oktatási miniszter megkeresésére közremködik a 106. §-ban szabályozott eljárásban. (4) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság kezdeményezheti az oktatási miniszternél, hogy gyakorolja a 105. §-ban meghatározott jogkörét. (5) Ha egy ügyben a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottságnak több alkalommal kell állást foglalnia, a különböz eljárásokban a szakérti vélemények elkészítése során biztosítani kell, hogy az eljárásban ne vegyen részt olyan személy, aki a korábbi szakérti vélemény elkészítésében közremködött. A szakérti vélemények elkészítésére százhúsz nap áll rendelkezésre, amely határid az eljárás kezdeményezjének egyidej értesítésével egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. (6) Az oktatási miniszter által elrendelt hatósági ellenrzés keretében kért szakérti véleményét a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság harminc napon belül adja meg. (7) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság a feladatainak ellátásához szükséges intézményi dokumentumokat bekérheti, illetve a helyszínen megtekintheti azokat. (8) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság állásfoglalását, javaslatát ­ kezdeményezésére ­ a Kormány által meghatározottak szerint, valamint az Oktatási Minisztérium honlapján közzé kell tenni. 111. § (1) Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottságnak huszonkilenc tagja van. Tizenöt tagot delegál a Magyar Rektori Konferencia, három tagot a Magyar Tudományos Akadémia, öt tagot a kutatóintézetek, egy tagot az Országos Köznevelési Tanács, egy tagot az Országos Kisebbségi Bizottság, négy tagot a felsoktatás mködésében érdekelt kamarák és országos szakmai szervezetek. Nem lehet a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság tagja, aki a Felsoktatási és Tudományos Tanács tagja, rektor, gazdasági tanács tagja vagy köztisztvisel. A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság tagjai közül megválasztja elnökét és más tisztségviselit, valamint meghatározza mködésének rendjét. (2) A delegált tagokat és az elnököt ­ az oktatási miniszter elterjesztésére ­ a miniszterelnök bízza meg három évre. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható. A

83

Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság elnökének és tagjainak a névsorát a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, továbbá az Oktatási Minisztérium honlapján közzé kell tenni. (3) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság feladatainak ellátásához állandó és ideiglenes szakmai és szakérti bizottságokat, illetve tanácsadó testületeket hozhat létre. A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság minségfejlesztési szakérti bizottságot hoz létre. (4) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság ­ hazai és külföldi ­ szakértket vehet igénybe. (5) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság jogi személy, amely az (1) bekezdés alapján létrehozott testületbl és titkárságból áll. A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság ­ közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül ­ kiemelkeden közhasznú szervezet. A titkárságban foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói jogokat a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke gyakorolja. A titkárság élén ftitkár áll, akire a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke átruházhatja egyes hatásköreit. A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság titkárságán foglalkoztatottak juttatásaira és szabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság mködéséhez szükséges fedezetet az Oktatási Minisztérium költségvetésében elkülönítetten kell megtervezni. A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság költségvetése felett a rendelkezési jog a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság elnökét illeti meg. A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság feladatainak ellátásában, gazdálkodásában nem utasítható. A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság feladataival összhangban részt vehet a nyilvános pályázatokon. (6) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság szervezeti és mködési szabályzatot készít, amelyet az oktatási miniszter hagy jóvá. (7) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságot hoz létre, a 106. § (8) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására. A Felülvizsgálati Bizottság három tagból áll. Egy tagját a Magyar Rektori Konferencia, két tagját a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság testülete jelöli hároméves idtartamra. A Felülvizsgálati Bizottság tagja olyan személy lehet, aki legalább három évig a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottságnak vagy valamely szakbizottságának tagja volt, azonban ez a tagsági viszonya megsznt. A Felülvizsgálati Bizottság tagjaira az (1) bekezdésben megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályokat is alkalmazni kell. (8) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság megalakításával, a tagsággal kapcsolatos összeférhetetlenséggel, a tagság megsznésével, a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság mködésével, feladatainak ellátásával összefügg kérdéseket a Kormány határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság ülésein a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának egy képviselje ­ doktori képzéssel kapcsolatos napirendi pont tárgyalása esetén a Doktoranduszok Országos Szövetségének képviselje is ­ tanácskozási joggal részt vehet. A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság felett az oktatási miniszter gyakorol ­ a Kormány által meghatározottak szerint ­ törvényességi ellenrzést. A felsoktatási szakérti névjegyzék összeállításának rendjét a Kormány határozza meg.

84

A Felsoktatási és Tudományos Tanács 112. § (1) A Felsoktatási és Tudományos Tanács az oktatási miniszter ­ a felsoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatás-fejlesztési kérdéseiben ­ döntés-elkészít, véleményez és javaslattev független szakérti testülete. (2) A Felsoktatási és Tudományos Tanács a felsoktatás képzési és kutatási rendszerének társadalmi-gazdasági beágyazottságával, a rendszer fejlesztésével és finanszírozásával kapcsolatos döntések elkészítésében vesz részt, és azok végrehajtásának figyelemmel kísérésében mködik közre. (3) A Felsoktatási és Tudományos Tanács figyelemmel kíséri és elemzi a felsoktatás és a társadalom kapcsolatát, különösen a munkaerpiac felsfokú szakemberigényét. Javaslatot tesz az államilag támogatott képzésbe felvehet éves hallgatói létszámkeretre, annak képzési területek és képzési szintek szerinti elosztására. Állást foglal a felsoktatás és a munkaerpiac kapcsolatával összefügg oktatáspolitikai kérdésekben, prognózisokat készít a várható munkaer-piaci változásokról, és ezzel kapcsolatban javaslatokat tesz a képzési rendszer korszersítésére. (4) A Felsoktatási és Tudományos Tanács véleményezi a felsoktatási rendszer éves költségvetési tervezetét, és állást foglal az éves költségvetési beszámolóról. A felsoktatás költségvetése tekintetében elemzéseket, javaslatokat készít. (5) A Felsoktatási és Tudományos Tanács véleményezi a felsoktatásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei, illetve a felsoktatást szabályozó miniszteri rendeletek tervezeteit. (6) A Felsoktatási és Tudományos Tanács az oktatási miniszter felkérésére bármely, a felsoktatást érint kérdésben kialakítja véleményét, állásfoglalását, javaslatát. (7) A Felsoktatási és Tudományos Tanács a) felkérésre véleményezi aa) az intézményi fejlesztési tervekhez kapcsolódó pályázatokat, ab) a megállapodás alapján nyújtható támogatás iránti kérelmeket, b) javaslatot dolgozhat ki a felsoktatással kapcsolatos bármely kérdésben, c) ajánlást dolgozhat ki a felsoktatási intézmények részére a kormányzati szervek vagy felsoktatási intézmények kezdeményezésére. (8) A Felsoktatási és Tudományos Tanács a (7) bekezdésben meghatározottak alapján elkészített javaslatához, véleményéhez beszerzi az adott kérdésben érdekelt minisztérium véleményét.

85

(9) A Felsoktatási és Tudományos Tanács véleményt nyilvánít az oktatási jogok miniszteri biztosának megbízása, illetve felmentése eltt. 113. § (1) A Felsoktatási és Tudományos Tanácsnak tizenkilenc tagja van. Hat tagot delegálnak a kamarák, hármat a Magyar Rektori Konferencia, kettt a Magyar Tudományos Akadémia, kettt az oktatási miniszter, egyet-egyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Felsoktatási Dolgozók Szakszervezete, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, a földmvelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter. Nem lehet a Felsoktatási és Tudományos Tanács tagja, aki a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság tagja, rektor, gazdasági tanács tagja vagy köztisztvisel. A Felsoktatási és Tudományos Tanács tagjai közül megválasztja elnökét és más tisztségviselit, valamint meghatározza mködési rendjét. (2) A Felsoktatási és Tudományos Tanács tagjait és elnökét ­ az oktatási miniszter elterjesztésére ­ a miniszterelnök bízza meg három évre. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható. A Felsoktatási és Tudományos Tanács elnökének és tagjainak a névsorát a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, továbbá az Oktatási Minisztérium honlapján közzé kell tenni. (3) A Felsoktatási és Tudományos Tanács mellett állandó és ideiglenes szakmai és szakérti bizottságok mködhetnek. A szakérti bizottságok munkájában részt vesznek a képzésben érdekelt minisztériumok, az Országos Érdekegyeztet Tanács munkaadói oldalának egy-egy képviselje, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok által delegált egy személy. (4) A Felsoktatási és Tudományos Tanács magyar és külföldi szakértket alkalmazhat. (5) A Felsoktatási és Tudományos Tanács jogi személy, amely az (1) bekezdés alapján létrehozott testületbl és titkárságból áll. A Felsoktatási és Tudományos tanács székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A Felsoktatási és Tudományos Tanács ­ közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül ­ kiemelkeden közhasznú szervezet. A titkárságban foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói jogokat a Felsoktatási és Tudományos Tanács elnöke gyakorolja. A Felsoktatási és Tudományos Tanács titkárságán foglalkoztatottak juttatásaira és szabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A Felsoktatási és Tudományos Tanács mködéséhez szükséges fedezetet az Oktatási Minisztérium költségvetésében elkülönítetten kell megtervezni. A Felsoktatási és Tudományos Tanács költségvetése felett a rendelkezési jog a Felsoktatási és Tudományos Tanács elnökét illeti meg, aki e körben nem utasítható. A Felsoktatási és Tudományos Tanács feladataival összhangban részt vehet a nyilvános pályázatokon. A titkárságot a ftitkár vezeti. A Felsoktatási és Tudományos Tanács elnöke egyes hatásköreit a ftitkárra átruházhatja. (6) A Felsoktatási és Tudományos Tanács elkészíti és a felsoktatási szakérti névjegyzék részeként közzéteszi a tevékenységi körébe tartozó szakértk névjegyzékét. (7) A Felsoktatási és Tudományos Tanács szervezeti és mködési szabályzatot készít, melyet az oktatási miniszter hagy jóvá.

86

(8) A Felsoktatási és Tudományos Tanács megalakításával, a tagsággal kapcsolatos összeférhetetlenséggel, a tagság megsznésével, a Felsoktatási és Tudományos Tanács mködésével, feladatainak ellátásával, titkárságának mködésével összefügg kérdéseket, továbbá a szakérti névjegyzék összeállításának rendjét a Kormány rendeletben határozza meg. A Felsoktatási és Tudományos Tanács felett az oktatási miniszter gyakorol ­ a Kormány által meghatározottak szerint ­ törvényességi ellenrzést.

A felsoktatási intézmények vezetinek testületei 114. § (1) A Magyar Rektori Konferencia a felsoktatási intézmények képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult testület, amely a felsoktatás rendszerének mködésével kapcsolatos bármilyen kérdésben véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a döntéshozó, illetve a döntés elkészítje részére. (2) A Magyar Rektori Konferencia tagjai a felsoktatási intézmények rektorai. A Magyar Rektori Konferencia ülésein tanácskozási joggal részt vehet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, a Doktoranduszok Országos Szövetségének, valamint a Felsoktatási Dolgozók Szakszervezetének egy-egy képviselje. (3) A Magyar Rektori Konferencia ­ szabályzatában ­ meghatározza mködésének rendjét, megválasztja tisztségviselit és a képviseletére jogosultakat. (4) A Magyar Rektori Konferencia mködésének gazdasági, igazgatási feltételeit a felsoktatási intézmények biztosítják; az egyes felsoktatási intézmények ­ a mködési rendet meghatározó szabályzatban foglaltak szerint ­ járulnak hozzá a költségek viseléséhez. (5) Az Országos Doktori Tanács a felsoktatási intézmények doktori tanácsai elnökeibl álló testület, amely állást foglal a doktori képzéssel, fokozatadással kapcsolatos kérdésekben. Az Országos Doktori Tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított államilag támogatott hallgatói létszámkeret felsoktatási intézmények közötti elosztásának elvét. (6) A kreditrendszer országos szint fejlesztését, egységesítését és a nemzetközi hallgatói mobilitásban betöltött funkciójának támogatását az Országos Kredittanács végzi. Az Országos Kredittanács segíti a felsoktatási intézményeket a kreditrendszer mködtetésében és fejlesztésében. Az Országos Kredittanács szakmai javaslatokat tesz az oktatási miniszternek a hazai és nemzetközi kreditrendszerek összhangjának biztosítása érdekében. Az Országos Kredittanács mködési rendjét a Kormány rendeletben határozza meg.

A fenntartói irányítás 115. § (1) A fenntartói irányítást az gyakorolja, aki az e törvényben meghatározottaknak megfelelen a felsoktatási intézmény mködéséhez szükséges feltételekrl gondoskodik. A

87

fenntartói irányítás jogosítványai és kötelezettségei ­ ha e törvény másképp nem rendelkezik ­ azonosak, függetlenül attól, hogy ki gyakorolja azt. A fenntartói irányításból ered jogok és kötelezettségek megállapodással átruházhatók, illetve közösen is elláthatók. (2) A fenntartó a) kezdeményezi a regisztrációs központnál a felsoktatási intézmény állami elismerésre, illetve állami elismerésének visszavonására irányuló eljárást; b) kiadja, illetve módosítja a felsoktatási intézmény alapító okiratát; c) közli a felsoktatási intézmény költségvetésének kereteit (fösszegeit) és értékeli a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját; d) megvizsgálja da) a felsoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzatát; db) a felsoktatási intézmény intézményfejlesztési tervét; dc) elemi költségvetését, kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásuk ütemtervét; e) ellenrzi ea) a felsoktatási intézmény gazdálkodását, mködésének törvényességét, hatékonyságát, értékeli elemi költségvetésének, kötelezettségvállalási tervének és végrehajtásuk ütemtervének idarányos teljesítését; eb) a szakmai munka eredményességét; f) kezdeményezi a rektor megbízását és felmentését, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat; g) a rektor javaslatára megbízza a gazdasági vezett ­ költségvetési szervként mköd felsoktatási intézmény esetén a bels ellenrzési egység vezetjét ­ , illetve a rektor, a gazdasági tanács vagy saját kezdeményezésére visszavonja a megbízását; h) gondoskodik a költségvetési szervként mköd felsoktatási intézmény éves elemi költségvetési beszámolójának ellenrzésérl. (3) A fenntartó a szervezeti és mködési szabályzat egységességét, teljességét, törvényességét, hatékonyságnak való megfelelségét vizsgálja. (4) A törvényesség biztosítása keretében kell ellenrizni az intézményi dokumentumokban foglaltak megtartását, jogszerségét, a felsoktatási intézmény mködésének és a döntéshozatalnak a jogszerségét. Az e bekezdésben szabályozott eljárásra a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény VI. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni. (5) A (4) bekezdésben szabályozott ellenrzés eredményeképpen a fenntartó megfelel határid tzésével - felhívja a felsoktatási intézmény vezetjét a jogszabálysért döntés orvoslására, a szükséges intézkedés meghozatalára.

(6) A fenntartó a szakmai munka eredményességét és az intézmény mködésének hatékonyságát a felsoktatási intézmény által az éves gazdálkodásáról ­ a számviteli rendelkezések szerint ­ készített beszámoló és az intézményi minségfejlesztési program

88

végrehajtásáról szóló beszámoló alapján értékeli és indokolt esetben - megfelel határid tzésével - intézkedést kezdeményez. (7) A felsoktatási intézmény a szervezeti és mködési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét, költségvetését, kötelezettségvállalási tervét, és végrehajtásának ütemtervét, valamint ezek módosítását a szenátus döntésétl számított tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak. Ha a felsoktatási intézmény a költségvetésétl, a kötelezettségvállalási tervétl eltér döntést kíván hozni, azt elzetesen meg kell küldenie a fenntartónak. A fenntartó a szenátus által hozott egyéb döntések megküldését is kérheti. (8) A fenntartó a felsoktatási intézmény költségvetésével, kötelezettségvállalási tervével, a költségvetés végrehajtásának ütemtervével kapcsolatos észrevételeit a megküldéstl számított harminc napon belül, a szervezeti és mködési szabályzattal kapcsolatos észrevételeit a megküldéstl számított hatvan napon belül, az intézményfejlesztési tervvel kapcsolatos észrevételeit kilencven napon belül közölheti a felsoktatási intézménnyel. Ez a határid egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Ha a fenntartó a felsoktatási intézmény költségvetésével, kötelezettségvállalási tervével, és végrehajtásának ütemtervével, vagy a szervezeti és mködési szabályzatban, illetve az intézményfejlesztési tervben foglaltakkal nem ért egyet ­ egy alkalommal, megfelel határid tzésével ­ visszaküldi azt a felsoktatási intézménynek kezdeményezve annak átdolgozását. (9) A fenntartó bírósági eljárást kezdeményezhet, ha a felsoktatási intézmény a (6)(8) bekezdésben meghatározott felhívásnak nem tesz eleget. (10) A bírósági eljárás a megszabott határid lejártától számított harminc napon belül indítható meg. A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A határid jogveszt. A bíróság a fenntartó kérésére a felsoktatási intézmény döntését megváltoztathatja, illetve elrendelheti, hogy a felsoktatási intézmény részben vagy egészben tegyen eleget a fenntartó felhívásában foglaltaknak. Az eljárásra a Fvárosi Bíróság az illetékes. A kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. (11) Ha a felsoktatási intézmény a költségvetésétl, a kötelezettségvállalási tervétl eltér döntést kíván hozni, a fenntartónak kifogásait a megküldéstl számított tizenöt napon belül közölnie kell. A felsoktatási intézmény a fenntartó által közölt kifogásba ütköz döntést a szenátus valamennyi tagjának egyhangú szavazatával hozhatja meg. (12) Állami felsoktatási intézmény esetén a fenntartó a gazdasági tanács a) javaslatára aa) határozza meg a rektor juttatásait, ab) hagyja jóvá a rektor munkaköri leírását, b) részére a rektor tekintetében további munkáltatói jogköröket ruházhat át. (13) Állami felsoktatási intézmény esetén a) a fenntartó a rektorjelölt személyével kapcsolatos szenátusi döntés megküldését a köztársasági elnök, illetve a miniszterelnök részére akkor tagadhatja meg, ha a jelölt nem felel meg az elírt feltételeknek, illetve a szenátus döntéshozatali eljárása nem volt jogszer,

89

b) a regisztrációs központ határozata ellen az e törvény 106. §-ának (1) bekezdésében felsorolt ügyekben fellebbezésnek nincs helye. (14) A fenntartói irányítás nem sértheti a felsoktatási intézmény e törvényben biztosított önállóságát, az intézmény döntési hatásköreit. A felsoktatási intézmény szenátusának döntése alapján a rektor a fenntartói intézkedéssel szemben - ide nem értve a (8 bekezdés szerinti fenntartói észrevételt, visszaküldést, illetleg a (11) bekezdés szerinti fenntartói kifogást - a közléstl számított harminc napon belül bírósági eljárást kezdeményezhet, kérve annak megállapítását, hogy a fenntartó döntése sérti a felsoktatási intézmény e törvényben biztosított önállóságát. A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A határid jogveszt. A bíróság a fenntartó döntését megváltoztathatja. Az eljárásra a Fvárosi Bíróság az illetékes. A kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.

HATODIK RÉSZ NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK Külföldi felsoktatási intézmények Magyarországon, magyar felsoktatási intézmények külföldön 116. § (1) A Magyar Köztársaság területén külföldi felsoktatási intézmény akkor mködhet, illetve akkor adhat ki külföldi oklevelet, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt felsoktatási intézménynek, az általa kiadott oklevelet pedig az ilyen felsoktatási intézménynek megfelel oklevélnek jogszeren elismerik, s az elismerést hitelt érdemlen bizonyították, továbbá a mködés megkezdéséhez szükséges engedélyt a regisztrációs központ kiadta. Ha törvény eltéren nem rendelkezik, a külföldi felsoktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó oktató és kutató munkára, valamint annak ellenrzésére, az intézmény mködésére, a felvételi feltételek meghatározására annak az államnak az elírásait kell alkalmazni, amelyik a felsoktatási intézményt sajátjának elismerte. (2) A külföldi felsoktatási intézményt a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba. Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét megállapította, a fenntartónak a mködés megkezdéséhez szükséges engedélyt megadja. Az engedélyezési eljárásban szakértként mködik közre a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság és a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérl szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) alapján a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ. A mködés megkezdéséhez szükséges engedély kiadása megtagadható, ha a külföldi oklevél végzettségi szintjének vagy az oklevél által tanúsított szakképzettségnek a magyarországi elismerésére nincs lehetség. A külföldi felsoktatási intézmények mködése felett az oktatási miniszter gyakorolja a 105. §-ban meghatározott jogkörét, ennek keretei között ­ legalább nyolcévenként ­ kérheti, hogy igazolják az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt, külföldi oklevelet kibocsátó felsoktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerzdés alapján is létrejöhet és mködhet. A nemzetközi szerzdés alapján létrejött és mköd felsoktatási intézményeket a regisztrációs központ hivatalból felveszi a (2) bekezdésben szabályozott nyilvántartásba. A nemzetközi szerzdés 90

alapján létrejött és mköd felsoktatási intézményeknek ­ a (2) bekezdésben meghatározott ­ törvényességi ellenrzésére vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi szerzdés eltér rendelkezésének hiányában kell alkalmazni. (4) A Magyar Köztársaság területén mköd külföldi felsoktatási intézmény részére ­ ha nemzetközi szerzdés másképp nem rendelkezik ­ államilag támogatott hallgatói hely nem biztosítható. (5) Az e §-ban szabályozott felsoktatási intézmények kötelesek bejelentkezni és adatot szolgáltatni a felsoktatás információs rendszerének. 117. § (1) Magyar felsoktatási intézmény ­ ha az adott ország jogrendje lehetvé teszi ­ az oktatási miniszter engedélyével a Magyar Köztársaság területén kívül székhelyen kívüli képzést szervezhet. (2) Az e §-ban szabályozott képzés engedélyezésénél a 106. §-a szerint szakérti testületként közremködik a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság. (3) Az (1) bekezdés szerinti felsoktatási intézmény mködéséhez a magyar állam ­ jogszabályban meghatározott normatív támogatással, nemzetközi szerzdés, munkaterv szerint, illetve pályázati úton vagy megállapodás alapján ­ hozzájárulhat. A pályázatot az oktatási miniszter írhatja ki, megállapodást az oktatási miniszter köthet. (4) Magyar felsoktatási intézmény külföldi felsoktatási intézménnyel a következ feltételek együttes fennállása esetén folytathat magyar vagy külföldi, illetve közös oklevél kiállításához vezet közös képzést: a) a felsoktatási intézmények jogosultak a képzés folytatására, b) a képzés megszervezésében az érintett felsoktatási intézmények megállapodtak, c) az érintett felsoktatási intézmények abban az államban, amelyben a székhelyük van, államilag elismert felsoktatási intézménynek minsülnek, d) a kiállított oklevél az érintett országok bels joga szerint felsoktatásban kiállított oklevélnek minsül, e) a megállapodásból egyértelmen kiderül, hogy melyik magyar alap-, mesterképzés, doktori képzés vagy szakirányú továbbképzés követelményeinek felel meg a közös képzés.

Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai 118. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldi felsoktatási intézményben.

91

(2) Magyar állampolgár államilag elismert, külföldi felsoktatási intézményben folytatott képzéséhez az Oktatási Minisztérium ­ pályázati úton elnyerhet ­ ösztöndíjjal nyújthat segítséget. (3) Ha a magyar állampolgár nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik, az Oktatási Minisztérium ­ pályázati úton elnyerhet ­ ösztöndíjjal nyújt segítséget az anyanyelven folytatott felsfokú tanulmányokban való részvételhez. (4) A magyar állampolgár ­ ha az Európai Gazdasági Térség országaiban, államilag elismert felsoktatási intézményben oklevél megszerzésére irányuló képzésben vesz részt ­ hallgatói hitelt vehet igénybe. (5) Az e §-ban meghatározottak alapján folytatott külföldi tanulmányokban résztvevk jogosultak a diákigazolványra. (6) A (2)­(3) bekezdés szerinti pályázatok kiírásának és elbírálásának rendjét, a hallgatói hitel igénylését, folyósítását és elszámolását, a diákigazolvány igénylését és kiadását a Kormány határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a (3) bekezdésben meghatározott pályázatokat az országos kisebbségi önkormányzat egyetértésével kell kiírni és elbírálni.

A nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányai 119. § (1) A külföldön vagy Magyarországon mködési engedéllyel rendelkez külföldi oktatási intézményben szerzett oklevelek és középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványok elismerésére az elismerési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a következ eltérésekkel: a) ha nem rendelkezik az ország területén lakóhellyel, a hallgatói jogviszony létesítése eltt be kell szereznie a külön jogszabályban meghatározott beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyt, b) ha a 39. § (1) bekezdésében felsorolt hallgató ­ a 39. § (1) bekezdés b)-c) pontjában felsoroltak kivételével ­ államilag támogatott képzésben vesz részt, csak nemzetközi szerzdés, jogszabály, munkaterv vagy viszonosság alapján jogosult szociális vagy más ösztöndíjra, szociális támogatásra, tankönyv-, jegyzettámogatásra, lakhatási támogatásra, c) a költségvetés pályázati úton elnyerhet ösztöndíj folyósításával nyújthat segítséget a tanulmányok folytatásához, d) a határon túli magyarok a szomszédos államokban él magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényben (a továbbiakban: kedvezménytörvény) foglalt feltételek szerint jogosultak részt venni az államilag támogatott képzésben, e) a felsfokú tanulmányok megkezdése eltt legfeljebb két féléven keresztül ­ hallgatói jogviszony keretében ­ elkészít tanulmányokat folytathatnak. (3) A külföldi állampolgárok magyarországi, a magyar állampolgárok külföldi tanulmányai támogatásának rendjét a Kormány határozza meg, ennek során a 92

kedvezménytörvény hatálya alá tartozók tekintetében az e törvényben meghatározott támogatási idt meghosszabbíthatja.

HETEDIK RÉSZ A FELSOKTATÁS FINANSZÍROZÁSA A felsoktatási intézmény gazdasági tevékenysége 120. § (1) A felsoktatási intézmény feladatait éves költségvetése alapján látja el. A felsoktatási intézmény gazdasági tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet, amely hozzájárul az alapító okiratában meghatározott feladatainak végrehajtásához, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az alapfeladatainak végrehajtását, a közpénzek és a közvagyon hatékony felhasználását, így különösen szerzdést köthet, tulajdont szerezhet, társulhat, vállalkozhat, gazdálkodó szervezetet alapíthat, a saját tulajdonában lév dolgot megterhelheti, elidegenítheti, a rábízott vagyont használhatja és hasznosíthatja. A felsoktatási intézmény kötelezettsége a rendelkezésére álló források rendeltetésszer, gazdaságos felhasználása, a szellemi és egyéb vagyon védelme. (2) Az állami felsoktatási intézmény a vagyonkezelje, a nem állami felsoktatási intézmény pedig ­ kivéve, ha a vagyon tulajdonjogát a fenntartó átengedi ­ a használója a feladatai ellátásához a fenntartó által rendelkezésére bocsátott vagyonnak (a továbbiakban: felsoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon). A felsoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyont az alapító okiratban meghatározott feladatainak ellátásához használhatja. Az állami felsoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal az államháztartásról szóló törvényben és az e törvényben meghatározottak szerint rendelkezhet. A felsoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyont és a saját vagyonát elkülönítetten tartja nyilván. (3) A felsoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott pénzeszközökkel, valamint a saját bevételével ­ az ésszer és takarékos gazdálkodás követelményeivel összhangban ­ önállóan gazdálkodhat, az nem vonható el tle. A felsoktatási intézmény a saját bevételébl az átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) hálózatában értékesített állampapírba fektetheti. A költségvetési szervként mköd felsoktatási intézmény a költségvetési év végén keletkezett elirányzat-maradványt és pénzmaradványt ­ jogosultsági elszámolást követen ­ a következ években az intézményi feladatok teljesítésére felhasználhatja. A költségvetési szervként mköd felsoktatási intézmény az éves költségvetési törvényben meghatározott bevételeit terhel befizetési kötelezettség teljesítése alól mentesül, ha azt a 122. § (2) bekezdésében meghatározott felújítási, illetve beruházási célra használja fel. (4) A felsoktatási intézmény az alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészít tevékenységként elláthatja a 4. § (1)­(2) bekezdésében szabályozott tevékenységet, továbbá vállalkozási tevékenységet is folytathat, feltéve, hogy az alapfeladatainak ellátását nem veszélyezteti. A költségvetési szervként mköd felsoktatási intézményt a vállalkozási tevékenységbl származó eredménye után ­ ha azt alapfeladatainak ellátásához, valamint az

93

alapfeladatainak ellátását szolgáló tulajdonszerzéshez, a kockázatfedezeti alapba történ befizetéshez használja fel ­, továbbá az alap- és kiegészít tevékenység bevétele után állami befizetési kötelezettség nem terheli. A költségvetési szervként mköd felsoktatási intézmény a saját bevételébl származó pénzforgalmát a Kincstárnál vezetett külön célelszámolási számlán kezelheti. A Kincstárnál vezetett külön célelszámolási számlán kezelt összeg év végi egyenlegét a felsoktatási intézmény maradványszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. (5) A felsoktatási intézmény saját bevételébl köteles fedezni az annak megszerzésével kapcsolatos költségeket, ráfordításokat. (6) A költségvetési szervként mköd felsoktatási intézmény negyedévenként mérlegjelentést készít, amelyet megküld a fenntartó részére. 121. § (1) Az állami felsoktatási intézmény ­ a saját bevételébl és tulajdonában lév vagyonával ­ a Kormány hozzájárulása nélkül létesíthet gazdálkodó szervezetet, illetve ezekben részesedést szerezhet, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része kincstári vagyon. (2) Az állami felsoktatási intézmény olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, illetve olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét, amely mértéknél az osztalékból való részesedése nem lehet kisebb arányú. A gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem hozhat létre, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. (3) Az állami felsoktatási intézmény gazdálkodó szervezet részére pénzbeli hozzájárulást csak saját bevétele terhére teljesíthet. (4) Az állami felsoktatási intézmény rektora évente jelentést készít a gazdasági tanács részére a felsoktatási intézmény által alapított vagy részvételével mköd gazdálkodó szervezet mködésérl. A jelentés alapján a gazdasági tanács javaslatot készít a gazdálkodó szervezet további mködtetésével, illetve a vagyonvesztés elkerülését célzó intézkedésekkel kapcsolatos lépésekrl. (5) A költségvetési szervként mköd felsoktatási intézmény gazdálkodó szervezetet akkor alapíthat, ha a gazdálkodó szervezet üzleti terve szerint három éven belül tevékenysége nyereségessé válik, továbbá a hiányt a felsoktatási intézmény a saját elkülönített számlán kezelt bevételébl finanszírozza. (6) A felsoktatási intézmény csak olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, illetve olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyik nem sérti a felsoktatási intézmény érdekeit. Nem hozható létre gazdálkodó szervezet a 11. § (1) és (3) bekezdésében foglalt képzésekkel összefügg feladatok ellátására, kivéve a szervezéssel összefügg tevékenységet. (7) Ha a felsoktatási intézmény szellemi alkotás jogosultja, azt nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság tulajdonába adhatja. Az e célra létrejöv gazdasági társaságra egyebekben a kutatás-fejlesztésrl és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt kell alkalmazni.

94

(8) A felsoktatási intézményben magasabb vezeti és vezeti megbízással rendelkezk és ezek közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pont] nem tölthetnek be olyan gazdálkodó szervezetben vezet tisztségviseli feladatokat, nem lehetnek tagjai a felügyel bizottságának, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a felsoktatási intézmény hozott létre, illetve amelyben részesedéssel rendelkezik. (9) A felsoktatási intézmény által alapított, illetve részvételével mköd gazdálkodó szervezettel kapcsolatos tulajdonosi jogokat a rektor gyakorolja. 122. § (1) Az állami felsoktatási intézmény intézményfejlesztési tervének keretei között a) látja el fejlesztési feladatait, b) beruházást indíthat, illetve a rendelkezésére bocsátott, továbbá a tulajdonában lév vagyonnal részt vehet beruházás közös megvalósításában. (2) Az állami felsoktatási intézmény vagyonkezelésében lév kincstári vagyon elidegenítéséhez való hozzájárulás nem tagadható meg, ha az ingatlan értékesítésébl származó bevételt a felsoktatási intézmény alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási és egyéb fejlesztési célra fordítják. Az állami felsoktatási intézmények kezelésében lév kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítésébl származó bevételnek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követen fennmaradó része a felsoktatási intézmény alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási - beleértve a PPP (az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttmködés, Public Private Partnership program) keretében megvalósuló fejlesztések törleszt részleteit is - célra használható fel. (3) Az állami felsoktatási intézmény kincstári körbe nem tartozó befektetvel végzett közös beruházás esetén jogosult a vagyonkezelésében lév ingatlant ­ versenyeztetés nélkül ­ a befektet használatába adni, vagy arra vonatkozóan földhasználati jogot biztosítani számára. A használati, földhasználati jog átengedése a befektetvel kötött megállapodásban foglalt feltételek szerint, akár ellenérték nélkül is történhet, idtartama azonban a húsz évet nem haladhatja meg. (4) Az állami felsoktatási intézmények a költségvetésük terhére hosszú távú (legfeljebb húsz éves) kötelezettséget vállalhatnak felhalmozási célokra vagy beruházást helyettesít szolgáltatás vásárlására. Az ebbl származó éves fizetési kötelezettségek együttes összege egyik évben sem haladhatja meg az éves költségvetésük dologi és felhalmozási célú elirányzatának tíz százalékát. Amennyiben az éves fizetési kötelezettségek együttes összege e határt a felsoktatási intézmény tárgyévi költségvetésének csökkenése miatt haladja meg, új kötelezettség nem vállalható mindaddig, amíg az arány helyre nem áll. A hosszú távú kötelezettségekrl évente kimutatást kell készíteni, amely az éves költségvetés és beszámoló részét képezi. A felsoktatási intézmények kötelezettségvállalásának ötven százalékát az Oktatási Minisztérium a jóváhagyott éves fejezeti kezelés elirányzatai terhére átvállalhatja. Az átvállalások együttes összege nem haladhatja meg az Oktatási Minisztérium adott évre jóváhagyott központi beruházási elirányzatai harminchárom százalékának megfelel mértéket. Az ezt meghaladó átvállaláshoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.

95

123. § (1) Az állami felsoktatási intézmény saját tulajdonra az általa létrehozott, illetve részvételével mköd gazdálkodó szervezettl kapott (osztalék) eredménye, a vállalkozási tevékenységének adózott eredménye, a költségtérítéses képzésbl származó bevételének eredménye, a részére nyújtott pénzbeli adományok terhére, továbbá ingó és ingatlan vagyon adományozása, valamint öröklés révén tehet szert. A felsoktatási intézmény saját vagyonra ­ az adományozás és öröklés kivételével ­ akkor tehet szert, ha a rendelkezésre bocsátott vagyon állagának megóvásáról, pótlásáról gondoskodott. (2) Az állami felsoktatási intézmény hitelt a) pályázatokhoz szükséges önrész biztosításához, b) pályázati utófinanszírozásból adódó likviditási zavar kezeléséhez, c) az intézményfejlesztési tervben meghatározott fejlesztési feladatai megvalósításához a Kormány által meghatározottak szerint kiírt nyilvános pályázati eljárás alapján vehet igénybe. A felsoktatási intézmények által igénybe vehet hitelkeretet az éves költségvetésrl szóló törvény határozza meg. (3) A hitel fedezete a felsoktatási intézmény saját tulajdonában lév vagyona, valamint a felsoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezet eredménye, illetve a vállalkozási tevékenységének eredménye, a fejlesztés eredményeképpen megvalósuló beruházás vagyona. (4) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a) ahol e törvény tulajdonról, tulajdonszerzésrl rendelkezik, azon az állami felsoktatási intézmények esetében vagyonkezeli jogot kell érteni, b) ha az állami felsoktatási intézmény bármilyen jogcímen vagyont szerez, annak tulajdonjoga az államot illeti meg, azonban a felsoktatási intézménnyel határozatlan idre szóló vagyonkezeli szerzdést kell kötni. (5) A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a tulajdonszerzésre a saját bevétel terhére került sor. (6) Az oktató, illetve kutató foglalkoztatási jogviszonya keretében a 4-5. §-ban meghatározott tevékenység során létrehozott szellemi alkotásra a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történ átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 124. § Az állami felsoktatási intézmények tekintetében az államháztartásról szóló törvény 18/C. § (7) bekezdését, 92. §-ának (2) bekezdését, 95. §-a (2) bekezdésének a) pontját nem kell alkalmazni. Az államháztartásról szóló törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontját az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

96

Az ingyenesen és a térítési díjért igénybe vehet szolgáltatások 125. § (1) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által ingyenesen igénybe vehet szolgáltatások a következk: a) a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél, illetve doktori abszolutórium megszerzéséhez szükséges eladások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok, beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történ megismétlése, a záróvizsga letétele, illetve a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása alatt, az 68. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, b) a kollégiumi, szakkollégiumi foglalkozások, c) a felsoktatási intézmény létesítményeinek ­ könyvtár és a könyvtári alapszolgáltatások, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadids létesítmények ­, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, d) a felsfokú szakképzésben a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védfelszerelés (védruha) és tisztálkodási eszköz, más képzésben az egyéni védfelszerelés (védruha) és tisztálkodási eszköz, e) a tanulmányi és az életpálya-tanácsadás, f) a képzéssel, illetve doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat els alkalommal történ kiadása, g) a felsoktatási intézmény által szervezett kötelez záróünnepségen, más ünnepségen vagy megemlékezésen való részvétel. (2) Az államilag támogatott képzés keretében ­ jogszabály eltér rendelkezésének hiányában ­ a felsoktatási intézmény nem kérhet igazgatási szolgáltatási díjat (pl. beiratkozási díj). (3) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett igénybe vehet: a) az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek ­ a hallgató választása alapján ­ nem magyar nyelven történ oktatása, b) a felsoktatási intézmény eszközeivel elállított, a felsoktatási intézmény által a hallgató részére biztosított, a hallgató tulajdonába kerül dolog (pl. sokszorosított segédletek), c) a felsoktatási intézmény létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadids létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben, d) kollégiumi és szakkollégiumi elhelyezés, ennek keretei között a kollégium létesítményeinek ­ így különösen a könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadids létesítmények ­ eszközeinek használata.

97

(4) A felsoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát fizetési kötelezettséghez kötheti. (5) A (3)­(4) bekezdés alapján kérhet térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy az nem lehet magasabb, mint az önköltség. (6) Ha a hallgató államilag támogatott képzésben vesz részt, a vendéghallgatói jogviszonyának keretében is az e §-ban meghatározottak szerint vehet részt az oktatásban. (7) A kollégiumban az alapszolgáltatáson felüli további szolgáltatásokért a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott esetben kérhet térítési díj.

A költségtérítés-fizetési kötelezettség 126. § (1) Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, a 125. § (1)­(2) bekezdésében meghatározott ingyenesen igénybe vehet szolgáltatásokért költségtérítést, a (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetnie. A költségtérítés és a térítési díj megállapításának és módosításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni. A térítési és juttatási szabályzat alapján a hallgató és a felsoktatási intézmény megállapodásban rögzíti a költségtérítés és a térítési díj összegét. A költségtérítés mértékét a felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni. Az e bekezdésben foglaltak a diákotthoni térítési díj megállapítására nem terjednek ki. A diákotthoni térítési díj mértékében a felek szabadon állapodnak meg. (2) A költségtérítés összegét a felsoktatási intézmény ­ a képzéssel kapcsolatos valamennyi ráfordításra tekintettel ­ határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy annak összege nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy hallgatóra jutó hányadának ötven százaléka. Ha a hallgató az 56. § (2) bekezdése alapján nem jogosult a jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybevételére, a költségtérítés összege nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy hallgatóra jutó hányada. Vissza kell fizetni a befizetett költségtérítés szervezeti és mködési szabályzatban meghatározott arányos részét, ha a hallgató a képzési idszak megkezdése eltt bejelenti, hogy megszünteti vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát. (3) A szervezeti és mködési szabályzatban kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján a rektor dönt a költségtérítéses képzésben részt vev hallgató esetén a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekrl, a részletfizetés engedélyezésérl. (4) A felsoktatási intézmény megállapodhat gazdálkodó szervezettel, hogy a gazdálkodó szervezet által megjelölt személyekkel hallgatói jogviszonyt létesít. Ilyen megállapodás alapján hallgatói jogviszony azzal létesíthet, aki egyébként az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. A megállapodásban ki kell kötni, hogy a hallgatók képzésével kapcsolatos valamennyi költséget a gazdálkodó szervezet fizeti ki.

98

A felsoktatás finanszírozásának elvei 127. § (1) A felsoktatási intézmény mködéséhez szükséges fedezetet a fenntartó által biztosított és az államháztartás alrendszereibl származó támogatás, átvett pénzeszköz és államháztartáson kívüli forrásból származó bevételei biztosítják. A felsoktatás költségeihez hozzájárulhat a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezett. (2) Az éves költségvetésrl szóló törvény állapítja meg azt az összeget, amelynek figyelembevételével, az e törvényben foglaltak szerint a Kormány meghatározza a felsoktatási intézmények mködéséhez biztosított normatív támogatás rendszerét. A felsoktatási intézmény részére pályázati úton, valamint megállapodás alapján is adható támogatás. (3) A normatív költségvetési támogatás lehet a) hallgatói juttatásokhoz nyújtott, b) képzési, c) tudományos célú, d) fenntartói, e) egyes feladatokhoz nyújtott támogatás. A központi költségvetésbl biztosított normatív költségvetési támogatásra ­ a d) pontban meghatározott normatív költségvetési támogatás kivételével ­ a felsoktatási intézmények azonos feltételek alapján válnak jogosulttá. Az e bekezdésben meghatározott jogcímek ­ az a) és e) pontban meghatározott jogcímek kivételével ­ nem jelentenek felhasználási kötöttséget. (4) A központi költségvetésbl biztosított normatív költségvetési támogatást az Oktatási Minisztérium közvetlenül juttatja el az állami felsoktatási intézményekhez, illetve a fenntartón keresztül a nem állami felsoktatási intézményekhez. A fenntartó hozzájáruló nyilatkozata alapján az Oktatási Minisztérium a normatív költségvetési támogatást közvetlenül megküldi a nem állami felsoktatási intézmény részére. A normatív költségvetési támogatást ­ jogszabályban meghatározottak szerint ­ igényelni kell. Az igényléshez jogszabályban meghatározott adatokat kell közölni. Ha a felsoktatási intézmény nem állami felsoktatási intézményként mködik, a finanszírozása az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján történik. 128. § (1) A pályázati úton adható támogatás lehet különösen: a) intézményi oktatói és kutatói ösztöndíjak kifizetéséhez, b) kutatási, hasznosításához, fejlesztési feladatok végrehajtásához, a kutatási eredmények

c) felhalmozási (beruházási, felújítási) célok megvalósításához, 99

d) a ,,minségi díj" nyerteseinek elismeréséhez, e) európai közösségi célok végrehajtásához, nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokhoz, a Magyar Köztársaság területén költségtérítéses képzésben nem magyar állampolgár részére alap- és mesterképzést, doktori képzést biztosító felsoktatási intézmény tevékenységének támogatásához, f) a határon túli kihelyezett magyar nyelv képzéshez, g) az esélyegyenlség elmozdítására, h) a kis létszámú szak indításához, fenntartásához, i) a kiemelked költségigény diplomamunkák elkészítéséhez, j) a felsoktatási intézmények könyvtári feladatainak ellátásához, k) a szakkollégiumi feladatok ellátásához, l) a tudományos diákköri tevékenységhez, m) a hallgatói (doktorandusz) önkormányzat tevékenységéhez, n) hungarológiai vonatkozású képzéshez, o) tehetséggondozó tevékenységhez nyújtott támogatás. Az e bekezdésben szabályozott költségvetési hozzájárulás elosztása pályázat útján történik. A pályázatot a felsoktatási intézmény vezetje vagy a diákotthon fenntartója nyújthatja be. A k)-l) és o) pont alatt meghatározott feladatokhoz kiírt pályázaton részt vehetnek a társadalmi szervezetek és az alapítványok, közalapítványok is. (2) Az Oktatási Minisztérium megállapodás alapján támogatást adhat különösen a) eseti, speciális intézményi feladathoz, b) fejlesztési célok megvalósításához, c) az Országos Tudományos Diákköri Tanács tevékenységéhez, d) a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, a Doktoranduszok Országos Szövetségének tevékenységéhez, e) doktori iskolához, beleértve az Országos Doktori Tanács tevékenységét, f) a kiemelked oktatói, kutatói, fejleszti tevékenységet folytató felsoktatási intézmények támogatásához, g) a nagy érték berendezések üzemeltetéséhez. (3) Az (1) bekezdés h) pontjában és a (2) bekezdés f) pontjában szabályozott célokra költségvetési évenként együttesen a 127. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott normatív költségvetési támogatás öt százaléka mértékéig köthet megállapodás. A megállapodást legalább három évre kell kötni. Az Oktatási Minisztérium fejezetében megtervezett elirányzat a) a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának támogatásához az éves hallgatói normatíva országos keretösszegének két és fél ezreléke,

100

b) a Doktoranduszok Országos Szövetsége támogatásához az éves doktorandusz hallgatói normatíva országos keretösszegének hat és fél ezreléke, c) az Országos Tudományos Diákköri Tanács támogatásához az éves hallgatói normatíva országos keretösszegének egy ezreléke. (4) A magyar felsoktatási intézmények részére kiírt pályázatokon részt vehetnek a határon túli magyar nyelv képzést folytató nem magyar felsoktatási intézmények is. (5) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság mködéséhez a 127. § (3) bekezdés b)­d) pontjában meghatározott jogcímen biztosított támogatások együttes összegének kett ezrelékét, a Felsoktatási és Tudományos Tanács mködéséhez a 127. § (3) bekezdés b)­d) pontjában meghatározott jogcímen biztosított támogatások együttes összegének hét tized ezrelékét kell megtervezni. (6) Az e §-ban szabályozott pályázatok benyújtásának feltételeit és rendjét a Kormány határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a kis létszámú szakokra járó hallgatók együttes létszáma nem haladhatja meg a felsoktatási intézmények hallgatói létszámának öt százalékát. A kis létszámú szakokra a költségvetési hozzájárulásra való jogosultságot adott felsoktatási intézmény tekintetében öt­nyolc évre kell biztosítani. (7) Az e §-ban meghatározott hozzájárulások, támogatások fedezetét az Oktatási Minisztérium fejezetében kell megtervezni. A normatív költségvetési támogatások mértékét az éves költségvetésrl szóló törvény állapítja meg. 129. § (1) Az e törvényben meghatározott hallgatói juttatások fedezete a hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás. (2) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatást az államilag támogatott képzésben részt vev ­ a hallgatói juttatásokra való jogosultság szempontjából figyelembe vehet ­ hallgatók létszáma alapján kell megállapítani. A hallgatói juttatásokhoz nyújtott normatív hozzájárulásnál figyelembe vehet hallgatói kört és a figyelembe vehet létszám megállapításának rendjét a Kormány határozza meg. (3) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás összegét oly módon kell meghatározni, hogy a) a hallgatói ösztöndíj-támogatás megállapításához rendelkezésre álló, tíz hónapra számított összege érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelz második évre számított és a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset nulla egész nyolctizedszerese, b) a kollégiumi támogatás megállapításához rendelkezésre álló, tíz hónapra számított összege érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelz második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset nulla egész nyolctizedszerese,

101

c) a lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló tíz hónapra számított összege érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelz második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset nulla egész négytizedszerese, d) a doktorandusz ösztöndíj tizenkét hónapra számított összege nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelz második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset hét egész öttizedszerese, e) a tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható összeg nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelz második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset nulla egész nyolcszázadszorosa, f) a köztársasági ösztöndíj megállapításához rendelkezésre álló tíz hónapra számított összege, érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint a költségvetési évet megelz második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset két egész háromtizedszerese. (4) A tanköny- és jegyzet támogatásra rendelkezésre álló összeg a Kormány által meghatározott mértékben felhasználható elektronikus formában elállított tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére. (5) A diákotthon fenntartója, amennyiben a felsoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján államilag támogatott képzésben részt vev hallgató elhelyezését biztosítja, jogosulttá válik a kollégiumi normatív támogatásnak megfelel összeg támogatásra. A támogatást az oktatási miniszterrel kötött megállapodás alapján kapja meg. (6) A felsoktatási intézmény és a diákotthon fenntartója a megállapodásban foglaltakat szabadon állapítja meg, azzal a megkötéssel, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell a) a diákotthon által nyújtott alap- és kiegészít szolgáltatásokat, b) a felsoktatási intézmény hallgatóinak elhelyezésére szolgáló diákotthoni kapacitás mértékét és a diákotthoni alapszolgáltatás térítési díjának havi összegét. 130. § (1) A költségvetés képzési támogatás nyújtásával járul hozzá a felsoktatási intézmény által nyújtott oktatási szolgáltatások megszervezéséhez. (2) A képzési támogatást az államilag támogatott képzésben részt vev hallgatók számított létszáma alapján kell meghatározni A képzési támogatás összegét a képzés szakmai jellegére tekintettel (pl. elméletigényes, gyakorlatigényes képzés) képzési ciklusokra kell meghatározni.

102

(3) A felsoktatásban folyó képzéseket a képzési normatívához való jogosultság szempontjából finanszírozási csoportokba kell sorolni. A képzési normatíva éves összegét az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott szorzó alkalmazásával kell megállapítani. (4) A képzési támogatás a pályakövetési rendszer értékelése alapján legfeljebb tíz százalékkal csökkenthet, illetve növelhet. (5) Ha az államilag támogatott képzésben részt vev hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsoktatási intézmény képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére ­ az (6) bekezdésben meghatározottak szerint ­ attól a felsoktatási intézménytl, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, ösztöndíjat kaphat. (6) A hallgató akkor jogosult a (5) bekezdésben meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a felsoktatási intézmény hozzájárulásával kezdte meg. A felsoktatási intézmény a tanulmányi szabályzatában határozza meg azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén hozzájárul a külföldi tanulmányokhoz, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben a hallgató az alapképzésben folytatja tanulmányait, akkor kaphat ösztöndíjat, ha a kreditek legalább hatvan százalékát már teljesítette. Az ösztöndíj éves összege nem lehet kevesebb, mint a hallgatói ösztöndíj támogatás háromszorosa. A felsoktatási intézmény évenként megtervezi költségvetésében az ösztöndíjalapot. (7) A Kormány határozza meg a) a képzési támogatás számításának, elosztásának és igénylésének rendjét, az egyes finanszírozási csoportba tartozó szakokat, b) az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben résztvevk ösztöndíjalapja képzésének, az ösztöndíj megállapításának és folyósításának rendjét, c) intézményváltás esetén a képzési normatíva utalásának rendjét. 131. § (1) A tudományos célú támogatás a felsoktatási intézményekben folyó képzéssel összefügg kutatás céljait szolgálja. A tudományos célú támogatás jogcímen rendelkezésre álló összeg nem lehet kevesebb, mint az adott évben a képzési támogatás teljes összegének ötven százaléka. (2) A tudományos célú támogatás megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a felsoktatási intézmény milyen kutatási eredményeket ért el, és az e feladatok támogatására rendelkezésre álló összeg ötven százalékát ennek figyelembevételével kell a felsoktatási intézmények között elosztani. (3) A (2) bekezdés alapján felosztásra kerül összeg után fennmaradó összeget a felsoktatási intézményben munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak ­ ideértve az államilag támogatott képzésben részt vev doktorandusz hallgatókat is ­ létszáma és teljesítménye alapján kell elosztani a felsoktatási intézmények között. A figyelembe vehet oktatói, kutatói létszámot a 84. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.

103

(4) A tudományos célú támogatás számításának, elosztásának, igénylésének, a felsoktatási intézmények kutatási eredményeinek értékelése és annak alapján történ rangsorolásának a rendjét a Kormány határozza meg. 132. § (1) A fenntartói támogatás jogcímen rendelkezésre álló összeg nem lehet kevesebb, mint az adott évben a képzési támogatás teljes összegének ötven százaléka. (2) A fenntartói támogatás az állami felsoktatási intézmények fenntartási költségeihez járul hozzá. A fenntartói támogatást az államilag támogatott képzésben részt vev hallgatói létszám, illetve a hallgatói létszámra számítható alkalmazotti létszám alapján kell elosztani. (3) A Kormány határozza meg a fenntartói támogatás számításának, elosztásának, igénylésének a rendjét. 133. § (1) A felsoktatási intézményben mköd hallgatói önkormányzat tevékenységét a költségvetés az intézmény részére biztosított hallgatói normatív juttatás részeként normatív támogatással segíti. A normatíva összege a hallgatói normatíva egy százaléka. (2) A hallgatói önkormányzat tevékenységét segít normatív támogatás számításának, elosztásának, igénylésének rendjét a Kormány határozza meg.

A finanszírozás egyéb kérdései 134. § (1) A Kormány a képzés és kutatás minségének emelése céljából a hallgatók, az oktatók és a kutatók támogatására ösztöndíjat alapíthat. A Kormány által alapított ösztöndíj ­ külön törvény szerint ­ mentes a közterhektl. (2) Az ösztöndíj pályázati feltételeit, pályázati rendjét a Kormány határozza meg. 135. § (1) A felsoktatási intézmények a 4. §-ban meghatározott feladataikkal összefügg beruházási, fejlesztési, képzési kockázatfedezeti alapot hozhatnak létre. A kockázatfedezeti alap akkor jön létre, ha legalább tíz felsoktatási intézmény elhatározza részvételét, és elfogadja az alap alapító okiratát. Az alapot közbeszerzési eljárás során kiválasztott pénzintézet mködteti. A kockázatfedezeti alap szabályzata határozza meg, hogy e törvény rendelkezései alapján mely esetben, milyen feltétellel és mértékben vállal kockázatot. (2) A kockázatfedezeti alapba bármelyik felsoktatási intézmény beléphet, ha vállalja, hogy az alapba legalább az éves mködési költségvetése egy százalékának megfelel összeget befizeti. A befizetés költségvetési szervként mköd felsoktatási intézmény esetén a saját bevétel terhére teljesíthet. Ha a felsoktatási intézmény nem költségvetési szervként mködik, a kockázatfedezeti alapba történ befizetés közérdek kötelezettségvállalásnak

104

minsül. A felsoktatási intézmény befizetési kötelezettségét csökkenteni kell az általa létrehozott, illetve részvételével mköd gazdálkodó szervezet által a kockázatfedezeti alap részére nyújtott támogatás összegével. (3) A kockázatfedezeti alap a felsoktatási intézmény fejlesztéséhez, beruházásához szükséges üzleti alapú hitel kedvezményes felvételéhez nyújthat biztosítékot. (4) A kockázatfedezeti alapból ­ az (1) bekezdésben meghatározott körben ­ részben vagy egészben finanszírozható az elre nem látható, el nem hárítható eseményekbl bekövetkez károk elhárítása, továbbá hozzájárulás teljesíthet a megszn felsoktatási intézmény hallgatói intézményváltásból ered költségeinek viseléséhez. 136. § (1) A kockázatfedezeti alapból a belépést követ els három évben nem teljesíthet szolgáltatás. A kockázatfedezeti alap igénybe vehet szolgáltatásai a belép felsoktatási intézmény befizetéseitl és a belépés óta eltelt idtl függenek. (2) A kockázatfedezeti alap a felsoktatási intézmények befizetéseit befektetheti, illetve állampapírba fektetheti. A befizetések befektetési formák közötti megoszlásáról a szabályzat rendelkezik. (3) Ha a felsoktatási intézmény kilép az alapból, a befizetett összeg kamatok nélküli visszafizetésére tarthat igényt, amelyet az alap a bejelentés évét követ évtl kezdden három év alatt köteles visszafizetni. Ha a felsoktatási intézmény megsznik, és nincs szükség a hallgatói költségek átvállalására, a befizetett összeg ­ a meghatározott feltételek szerint ­ a fenntartót, illetve jogutódját illeti meg. (4) A kockázatfedezeti alap döntéshozó testülete a tag felsoktatási intézmények rektoraiból álló kuratórium. (5) A kockázatfedezeti alap mködtetésére legfeljebb a befizetett összeg négy százaléka használható fel. (6) A kockázatfedezeti alapba történ befizetés tekintetében az államháztartásról szóló törvény 18/C. §-ának (5) bekezdésében, valamint 100. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

NYOLCADIK RÉSZ VEGYES RENDELKEZÉSEK A nem állami fenntartású felsoktatási intézmények mködésére vonatkozó külön rendelkezések A magán felsoktatási intézmények 137. § (1) Ha a felsoktatási intézményt nem az állam, illetve nem a helyi önkormányzat, továbbá nem országos kisebbségi önkormányzat tartja fenn (a továbbiakban az e bekezdésben felsoroltak ­ az egyházi jogi személy kivételével ­ együtt: magán felsoktatási intézmények), vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is mködhet, és a képzési 105

programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelel filozófiai, etikai, kulturális ismereteket. A magán felsoktatási intézmény ­ feltéve, hogy a képzéshez nem vesz igénybe költségvetési támogatást ­ a jelentkezés elfogadásának elfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását és annak igazolását. (2) A magán felsoktatási intézmények a 88. § (1) bekezdésében, a 96. § (3), valamint (5)­(6) és (9) bekezdésében, a 126. § (1)­(2) bekezdésében és (4) bekezdésében foglalt rendelkezésektl, kivéve a (2) bekezdés harmadik mondatát, a szervezeti és mködési szabályzatukban eltérhetnek. Nem kell továbbá alkalmazniuk a 97. § (2)­(3) bekezdésében foglaltakat, feltéve, hogy az államilag támogatott képzésben részt vev hallgatók létszáma ­ öt év átlagában ­ nem éri el a felsoktatási intézménybe felvett összes hallgatói létszám ötven százalékát. (3) A magán felsoktatási intézmények az állami felsoktatási intézményekkel azonos feltételek mellett jogosultak a 127. § (3) bekezdésének a)­c) pontjában, valamint e) pontjában meghatározott támogatásokra. A magán felsoktatási intézmény az állami felsoktatási intézményekkel azonos módon és feltételekkel vehet részt a 128. § (1) bekezdésében meghatározott pályázatokon, továbbá a 128. § (2) bekezdése alapján az állami felsoktatási intézményekkel azonos módon és feltételekkel köthet vele megállapodás. (4) A (3) bekezdésben foglaltakat a helyi önkormányzat, illetve az országos kisebbségi önkormányzat által fenntartott felsoktatási intézmény tekintetében is alkalmazni kell.

138. § (1) A magán felsoktatási intézmény a 4. §-ban meghatározott feladatok szerinti tevékenységet folytathat, ennek megvalósítása érdekében ­ e törvényben és a Kormány által meghatározottak szerint ­ gazdálkodik (a továbbiakban: magán felsoktatási intézmény gazdálkodási rendje). A magán felsoktatási intézmény alapító okiratában fel kell tüntetni, hogy tevékenységét közhasznú szervezetként mköd felsoktatási intézményként vagy vállalkozásként végzi. Ha a magán felsoktatási intézmény megfelel az e törvény 137. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, a 115. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fenntartó hagyja jóvá a felsoktatási intézmény költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, szervezeti és mködési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét. A felsoktatási intézmény pedig a 115. § (14) bekezdése szerint jogosult bírósági eljárást kezdeményezni. (2) Ha a magán felsoktatási intézmény közhasznú szervezetként mködik, közhasznú (cél szerinti) tevékenységként a 4. §-ban meghatározott feladatokat láthatja el. Ha a magán felsoktatási intézmény nem közhasznú szervezetként mködik, akkor a 4. §-ban meghatározott feladatait vállalkozási tevékenységként látja el, és nem kell alkalmaznia a 120. § (4) bekezdésében foglaltakat. A közhasznú szervezetként mköd magán felsoktatási intézmény a 4. §-ban meghatározott feladatain túl vállalkozási tevékenységet is folytathat. A cél szerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység tekintetében a közhasznú szervezetként mköd felsoktatási intézményt megilletik mindazok a kedvezmények, amelyet a közhasznú szervezetekrl szóló 1997. évi CLVI. törvény 6. §-a meghatároz. (3) A magán felsoktatási intézmények tekintetében a 121. § (1)­(5) bekezdésében, a 122­123. §-ban foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a felsoktatási intézmény alapító okirata

106

eltéren nem rendelkezik. Az alapító okiratban a fenntartó meghatározhatja, hogy a felsoktatási intézmény által elért eredmény milyen módon kerül felosztásra, továbbá a fenntartó milyen módon részesedik abból. A magán felsoktatási intézmények tekintetében az állami felsoktatási intézmények állampapír vásárlására, kincstári számla vezetésére vonatkozó korlátozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. (4) A magán felsoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal ­ az alapító okiratában meghatározottak szerint, illetve ha kincstári vagyonnal rendelkezik, az államháztartásra vonatkozó elírások megtartásával ­ költségvetésének keretei között önállóan gazdálkodik. (5) A magán felsoktatási intézmény bevétele lehet: a) a fenntartó által biztosított pénzeszköz, b) költségvetési támogatás, c) egyéb bevétel. (6) A magán felsoktatási intézmény költségei, kiadásai lehetnek: a) a 4. §-ban meghatározott feladatokhoz kapcsolódó közvetlen és közvetett költség, b) a vállalkozási tevékenység közvetlen és közvetett költsége, c) egyéb kiadás. (7) A magán felsoktatási intézmény bevételeit és kiadásait a számviteli elírások szerint tartja nyilván. (8) A magán felsoktatási intézmény olyan kötelezettségeiért, amelyek teljesítéséhez vagyona nem elégséges, a fenntartó kezesként felel. (9) Ha a magán felsoktatási intézmény jogutód nélkül sznik meg, jogai és kötelezettségei a fenntartóra szállnak.

Az egyházi felsoktatási intézmények 139. § (1) Hitélettel és a hitélettel együtt oktatott hittudománnyal összefügg képzést (a továbbiakban együtt: hitéleti képzés) az egyházi jogi személy által fenntartott felsoktatási intézmények (a továbbiakban: egyházi felsoktatási intézmény) folytathatnak. Az egyházi felsoktatási intézmények nem hitéleti képzést is folytathatnak. (2) Az egyházi felsoktatási intézményben a) a foglalkoztatási jogviszony létesítésénél az egyenl bánásmódról szóló törvény 22. §-ában foglalt keretek között foglalkoztatási feltételek határozhatók meg, b) a jelentkezk között különbséget lehet tenni vallási, világnézeti meggyzdés alapján, amennyiben az a felsoktatási intézmény szervezeti jellegét alapveten meghatározó

107

szellemiségbl közvetlenül adódó, az adott oktatási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós követelményen alapul, c) a fenntartó a munkáltatói jogok gyakorlásában, a vagyoni, gazdálkodási feladatokban a 29. § (2)­(4) bekezdésében foglaltaktól eltéren rendelkezhet, d) nem kell alkalmazni a 98. § (1) bekezdésének rendelkezéseit. (3) Hitéleti képzést folytató felsoktatási intézmény ­ a 18. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltéren ­ az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult mesterképzés folytatására, valamint legalább egy tudományterületen vagy mvészeti területen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. (4) A hitéleti képzés tartalmának meghatározása, a képzésben részt vev oktatókkal, tanárokkal kapcsolatos követelmények meghatározása az egyházi felsoktatási intézmény joga. A hitéleti képzés tekintetében a 15. §-ban szabályozott eljárásban csak azt kell vizsgálni, hogy biztosítottak-e a képzés tárgyi feltételei. A felsoktatási intézmény határozza meg továbbá a felvételi eljárás rendjét és ­ az érettségi vizsga meglétét kivéve ­ a felvétel követelményeit. (5) A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyház, továbbá a Kormánnyal a felsoktatási feladatok ellátására megállapodást köt egyház által fenntartott felsoktatási intézmény jogosult a 127. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott normatív költségvetési támogatásra is, valamint eseti és egyedi támogatásokra. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott normatív költségvetési támogatásra jogosulttá válhat az az egyház által fenntartott felsoktatási intézmény is, amelynek fenntartójával az oktatási miniszter felsoktatási feladatok ellátására megállapodást köt. (7) Az (5) bekezdésben felsorolt egyházak által fenntartott felsoktatási intézményekben nem hitéleti képzésre felvehet hallgatói létszámot az oktatási miniszter az érintett egyházi jogi személyekkel évente kötött megállapodás alapján határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy az évente államilag támogatható hallgatói létszámhelynek az összes államilag támogatott hallgatói létszámhelyre felvehetkhöz viszonyított aránya nem lehet kevesebb, mint az 1997/1998-as tanévben az adott egyház valamennyi felsoktatási intézményébe államilag finanszírozott hallgatóként felvett hallgatóknak az összes államilag finanszírozott hallgatóhoz viszonyított aránya. A hitéleti képzésben államilag támogatott képzésre felvehet hallgatói létszámot az (5) bekezdésben felsorolt megállapodásban foglaltak szerint kell meghatározni, oly módon, hogy a mesterképzésre az alapképzéssel megegyez számú hallgató vehet fel. A hitéleti képzéshez biztosított államilag támogatott hallgatói létszámhelyre, hitéleti képzésre felvehet a határon túl él magyar nemzetiség jelentkez is, akkor is, ha nem tartozik a 39. § (1) bekezdésének hatálya alá. Az egyházi jogi személy által fenntartott diákotthon az oktatási miniszterrel kötött megállapodás alapján is jogosulttá válik a 129. § (5) bekezdésében meghatározott támogatásra. (8) A hitéleti képzéssel összefüggésben a) a jelentkezés elfogadása elfeltételeként kiköthet valamely vallás, világnézet elfogadása és annak igazolása,

108

b) az egyházi felsoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzata a 20. § (4) bekezdésében, a 21. § (3) és (6) bekezdésében, ­ a politikai meggyzdésre vonatkozó kivétellel ­ a 22. § (4) és (5) bekezdésében, a 27­28. §-ban, a 29. § (2)­(8) bekezdésében, a 30. § (4) bekezdésében, ­ a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás kivételével ­ a 46. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltaktól eltér rendelkezéseket állapíthat meg, c) az egyházi felsoktatási intézmény a 12. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltéren akkor is kaphat elismerést, ha csak egy szakon folytat képzést, d) a munkakörök létesítését, a munkáltatói jogok gyakorlását, a fiskolai és az egyetemi tanár kivételével a munkaköri és egyéb cím adományozását, továbbá az 52. § (3) bekezdésében szabályozott alapszolgáltatás rendjének meghatározását a fenntartó magához vonhatja, e) a 15. § (8) bekezdésében ­ a gyakorló közoktatási intézmény kivételével ­, a 84. § (5) bekezdésében, továbbá a 105. § (3) bekezdésében és a 108. §-ban foglaltakat, továbbá az intézményfejlesztési tervre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az állami elismerésrl szóló szabályokat azonban meg kell tartani, f) a 15. § (1)­(7) és (9) bekezdését, valamint a 106. §-t az e § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel kell alkalmazni, g) egyetemi tanári munkaköri cím megszerzéséhez nem szükséges a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság elzetes szakérti véleménye. (9) Az egyházi felsoktatási intézmény hitéleti képzésére biztosított normatív támogatás megegyezik a bölcsész, bölcsész-tanár képzéshez nyújtott normatív támogatással. Az egyházi felsoktatási intézmények hitéleti képzésben részesül hallgatóinak képzésére fordított elirányzatot külön költségvetési elirányzatként kell megtervezni. (10) Ahol e törvény munkaviszonyt említ, azon egyházi felsoktatási intézmények esetén az egyházi személy jogviszonyt is érteni kell. (11) Az oktatási miniszter az alap- és mesterképzés képzési és kimeneti követelményeinek szabályozásánál a hitéleti képzés tekintetében az egyházi jogi személy kezdeményezésére szabályoz. (12) A felsoktatási intézményeket fenntartó egyházi jogi személyek kezdeményezésére a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottságon belül hittudományi kérdésekkel foglalkozó bizottságot kell mködtetni. (13) Az egyházi jogi személyek által fenntartott felsoktatási intézmények tekintetében a) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirl szóló 1997. évi CXXIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit, b) a 137. § (2)­(4) bekezdésében és a 138. § (3) és (9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az egyházi jogi személy által fenntartott jogi személy, ha alapító okirata lehetvé teszi, közhasznú szervezetként is mködhet.

109

A katonai és rendvédelmi felsoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezések 140. § (1) A katonai és a rendvédelmi felsoktatási intézményekben a gazdasági tanács létrehozása nem kötelez. A fenntartót megillet jogosítványokat a honvédelmi miniszter, illetve a belügyminiszter gyakorolja. Ha a katonai és rendvédelmi felsoktatási intézményben létrehozzák a gazdasági tanácsot az e törvény 23. §-ának (5) bekezdésében meghatározott delegálás joga a honvédelmi minisztert, illetve a belügyminisztert illeti meg. A katonai és a rendvédelmi felsoktatási intézmények költségvetési támogatását a Honvédelmi Minisztérium, illetleg a Belügyminisztérium költségvetésében kell megtervezni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott felsoktatási intézmények tekintetében törvény eltér rendelkezéseket állapíthat meg a) a vagyonkezeli jogok gyakorlására, a gazdálkodásra, b) a szervezeti egységek létesítésének és mködésének rendjére, c) a foglalkoztatásra, illetve az intézményi vezetk kinevezésére és jogállására, d) a felvételi követelmények meghatározására, a hallgatók jogállására, juttatásaira, az általuk fizetett díjakra. (3) A honvédelmi, illetleg a belügyminiszter szabályozza az (1) bekezdésben meghatározott felsoktatási intézményben a) az évenként felvehet hallgatók számát és a felvétel különös feltételeit, b) a külföldi hallgatók felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályait, a juttatásoknak és a díjfizetésnek a rendjét.

(4) A honvédelmi, illetleg a belügyminiszter az (1) bekezdésben meghatározott felsoktatási intézmények tekintetében a) benyújtja a Kormányhoz az éves költségvetési beszámolót és a támogatási tervet, b) ellenrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának hatékonyságát és jogszerségét, c) gyakorolja a 105. § (1) bekezdésében meghatározott jogköröket, d) meghatározza gazdálkodás és finanszírozás ­ e törvénytl eltér ­ speciális szabályait. (5) A katonai felsoktatási intézmény és a rendvédelmi felsoktatási intézmény olyan képzést is folytathat, amelyik nem tartozik a katonai, illetve a rendvédelmi felsoktatás körébe. E képzések tekintetében a (2) bekezdés c) pontjában, a (3) bekezdés b) pontjában, a (4) bekezdés b)-c) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók. E képzések tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, beleértve az államilag támogatott hallgatói helyek biztosítására és finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket is.

110

(6) Katonai és rendvédelmi felsoktatási intézmény alapításához, valamint képzés folytatásához a honvédelmi, illetve a belügyminiszter elzetes engedélye szükséges.

Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezések 141. § (1) Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek (a továbbiakban: egészségügyi felsoktatási intézmény) részt vesznek az egészségügyi ellátásban, e célból egészségügyi szolgáltatót létesítenek és tartanak fenn, vagy egészségügyi szolgáltatóval társulnak. Az egészségügyi felsoktatási intézmény gyakorlati képzés céljából az egészségügyi szolgáltatóval megállapodhat oktató kórházi, szakrendelési, gyógyszerészeti feladatok ellátására. Az egészségügyi felsoktatási intézmény ­ külön törvényben meghatározottak szerint ­ ellátja az igazságügyi szakérti tevékenységet. Ha a felsoktatási intzémény nem egészségügyi felsoktatási intézmény, azonban részt vesz az egészségtudományi képzésben, az e bekezdésben foglaltakat a gyakorlati képzés megszervezése tekintetében alkalmazni kell. (2) Az egészségügyi felsoktatási intézmény ­ a felsoktatási intézmény részeként vagy attól elkülönített szervezeti keretben ­ egy egészségügyi szolgáltató mködtetésére jogosult. Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi felsoktatási intézmény részeként (a továbbiakban: klinikai központ) vagy attól elkülönülve (a továbbiakban: egyetemi klinikai központ) mködhet. A klinikai központ részjogkör költségvetési egység formájában mködik, ha az egészségügyi felsoktatási intézmény költségvetési szerv. A részjogkör költségvetési egység kincstári számlával rendelkezik. Az egyetemi klinikai központ jogi személy, amelynek alapítója az egészségügyi felsoktatási intézmény. (3) Az egészségügyi felsoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója ­ megállapodás alapján ­ részt vesz a területi egészségügyi szolgáltatások nyújtásában, a progresszív betegellátásban. E feltétel esetén a területileg illetékes megyei (fvárosi) egészségbiztosítási pénztár az egészségügyi felsoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatójával finanszírozási szerzdést köt. Az egészségbiztosítási pénztár által az egészségügyi szolgáltatás ellenértékeként biztosított összeg csak a szerzdésben meghatározott feladatokra használható fel. (4) Az egészségügyi felsoktatási intézmény közremködhet a regionális egészségfejlesztési tevékenységben, és megállapodás alapján részt vehet a szervezetátalakítási és finanszírozási modellkísérletekben. (5) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató központi költségvetési szerv részeként mködik, az egészségügyi felsoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatásának központi beruházási és felújítási, valamint fejlesztési forrásait az Egészségügyi Minisztérium fejezeti költségvetésében kell megtervezni. Az Egészségügyi Minisztérium jogosult az általa biztosított költségvetési elirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodás ellenrzésére. Elzetes tájékoztatást, beszámolót kérhet, illetve kezdeményezheti az egészségügyi szolgáltatással összefügg kérdések egyetemi fórumokon történ megvitatását. Amennyiben az egészségügyi

111

szolgáltató gazdasági társaság vagy közhasznú társaság fenntartásában mködik, az alapításban az Egészségügyi Minisztérium alapítóként részt vehet. (6) Az egészségügyi miniszter szakmai irányításával és koordinálásával az egészségügyi felsoktatási intézmény szervezi a szakorvos-, a szakfogorvos-, a szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus, népegészségügyi szakemberképzést, a más felsfokú végzettséggel rendelkezk egészségügyi szak- és továbbképzését, továbbá közremködik e feladatok ellátásában. Az egészségügyi miniszter irányítja és koordinálja az egészségügyi felsoktatási intézményekben folytatott tancélú gyógyító-megelz tevékenységet, ágazati kutató-fejleszt tevékenységet. Mindezen feladatok ellátásához az Egészségügyi Minisztérium költségvetési támogatást nyújt. Az egészségügyi felsoktatási intézmény által végzett egészségügyi tevékenységre, továbbá az egészségügyi kutatásra, egészségügyi szak- és továbbképzésre is alkalmazni kell az egészségügy szakmai irányítására és szervezésére, az egészségügyi miniszter szakmai irányítási jogkörére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá mindazokat a jogszabályokat, amelyek meghatározzák az egészségügyi szolgáltatás megszervezését, a feladatellátásban közremködk szakképzettségét, az egészségügyi szolgáltatás finanszírozását. (7) Annál, aki az egészségügyi felsoktatási intézmény képzési feladataiban és egészségügyi szolgáltatással összefügg feladataiban is ­ munkaköri feladataként ­ részt vesz, meg kell határozni, hogy a teljes munkaid mekkora részét kell az oktatói, illetleg az egészségügyi szolgáltatással összefügg feladatokra fordítani. Ilyen foglalkoztatás esetén az egyes tevékenységekre vonatkozó foglalkoztatási és munkaid-megosztáshoz igazodó díjazási szabályokat alkalmazni kell. (8) Az egészségügyi felsoktatási intézményben ­ ha centrum nem jön létre ­ az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felels magasabb vezeti megbízással rendelkez vezett a szervezeti és mködési szabályzatban kell meghatározni (a továbbiakban: egészségügyi szolgáltatásért felels vezet). Az egészségügyi szolgáltatásért felels vezet önállóan irányítja az egészségügyi szolgáltatás megszervezését, e feladatok tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat. Ha az egészségügyi szolgáltatásért felels vezet nem a rektor, feladatait, kötelezettségeit és kötelezettségvállalási jogosultságát a szervezeti és mködési szabályzatban kell meghatározni. Az egészségügyi szolgáltatásért felels vezet tanácskozási joggal részt vehet a gazdasági tanács ülésén.

(9) Az egészségügyi felsoktatás irányításával és finanszírozásával kapcsolatos szabályokat a Kormány határozza meg. (10) Ha a felsoktatási intézmény orvos- és egészségtudományi képzést kíván folytatni, a regisztrációs központ beszerzi az Egészségügyi Minisztérium szakhatósági véleményét. A szakhatósági véleményt hatvan napon belül kell elkészíteni. A regisztrációs központ a szakhatósági véleménytl nem térhet el. 142. § (1) A képzési, kutatási és betegellátási feladatok koordinálására, a legalább három tudományterületen képzést folytató, egyesüléssel létrejött egészségügyi felsoktatási intézmények az orvos- és egészségtudományi képzést kari formában folytató szervezeti egységei kezdeményezésére orvos- és egészségtudományi centrumot (a továbbiakban:

112

centrum) hoznak létre. A centrum a felsoktatási intézmény orvos- és egészségtudományi képzést kari formában folytató szervezeti egységeit, klinikáit és az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kutatóintézeteit, egyéb oktatási szervezeti egységeit foglalja magába. A centrum elnöke gyakorolja a vagyonkezeli jogokat azoknak a vagyontárgyaknak a tekintetében, amelyek az orvos- és egészségtudományi képzés, továbbá az egészségügyi, gyógyító-megelz feladatainak ellátásához rendelkezésére állnak. (2) Az egészségtudományi centrum élén elnök áll, aki magasabb vezeti megbízás keretében végzi munkáját. Az elnök megválasztásának rendjét a szervezeti és mködési szabályzatban kell meghatározni. A centrum vezetje ellátja a 141. § (8) bekezdésében meghatározott vezeti feladatait is. Az egészségügyi centrumot illeten az egyetemet a centrum vezetje képviseli. A centrum vezetje tanácskozási joggal részt vehet a gazdasági tanács ülésén. A centrum vezetje gyakorolja a 141. § (2), (5)-(6) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását szolgáló elirányzatok felett a rendelkezési jogot.

Az agrártudományi képzést folytató felsoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezések 143. § (1) A képzési, kutatási, agrártudományi feladatok koordinálására a legalább két tudományterületen képzést folytató, egyesüléssel létrejött agrártudományi képzést folytató egyetemen a karok, valamint az elkülönült gyakorlóhely, tangazdaság, kutatóintézet, múzeum, arborétum agrártudományi centrum keretében is mködtethetk. Az agrárcentrum részjogkör költségvetési egységként mködik, ha a felsoktatási intézmény költségvetési szerv. A részjogkör költségvetési egység kincstári számlával rendelkezik. (2) Az agrártudományi centrum közremködik az ágazati kutató-fejleszt, innovációs tevékenység, a területi szaktanácsadás, az agrártovábbképzés, a gyakorlati képzés feladatainak ellátásában, amelyhez a feladatarányos költségvetési támogatást a Földmvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében az agrárágazatnak elirányzott nemzeti költségvetésbl finanszírozott forrásai között elkülönítetten kell megtervezni oly módon, hogy ez az összeg ne legyen kevesebb, mint az e fejezet elz évi fejezeti kezelés elirányzatainak egy százaléka. (3) Az agrártudományi centrum vezetje és költségvetése tekintetében az egészségtudományi centrumra vonatkozó szabályokat [142. § (2) bekezdés] kell alkalmazni. (4) Az agrár-felsoktatás irányításával és finanszírozásával kapcsolatos szabályokat a Kormány határozza meg.

A mvészeti felsoktatásra vonatkozó külön rendelkezések 144. § (1) Ha a felsoktatási intézmény kizárólag a mvészeti képzési ág valamelyikében folytat képzést (a továbbiakban: mvészeti felsoktatási intézmény), az e törvényben foglaltakat a (2)­(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

113

(2) A mvészeti felsoktatási intézmény mvészeti gyakorlóhelyet létesíthet és tarthat fenn. (3) A táncmvészeti képzési ágban a felsfokú tanulmányok a középiskolában folytatott tanulmányok alatt, az érettségi vizsgát megelzen is megkezdhetk oly módon, hogy a tanulói jogviszony mellett a felsoktatási intézménnyel hallgatói jogviszony jön létre. A hallgató egyidejleg sajátítja el az érettségi vizsga letételéhez szükséges követelményeket és a mvészeti képzés követelményeit. Az e bekezdésben szabályozott hallgatók tekintetében alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve 129/A. §-ának (2)­(6) bekezdését is. (4) A mvészeti felsoktatási intézmény az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint egy mvészeti ágban doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. (5) Ha a mvészeti ágban nem folyik legalább tíz éve mesterfokozatot nyújtó képzés, oktatói munkakört, valamint tanári munkakört tölthet be az is, akinek alapképzésben szerzett oklevele és szakképzettsége van, feltéve, hogy az oktatói munkakör betöltésének a tudományos fokozat megléte nem elfeltétele. (6) Mvészeti alap- és mesterképzésben a 60. § (3) bekezdésében foglaltak mellett a záróvizsgának része mvészeti alkotás elkészítése, eladás létrehozása, bemutatása és megvédése. (7) A mvészeti felsoktatási intézmény alapfokú mvészeti nevelés és oktatás, valamint mvészeti szakképzés feladatait közoktatási intézmény létrehozásával láthatja el. A mvészeti felsoktatási intézmény a középiskolába járó tanulót elkészítheti a mvészeti felsoktatási intézménybe való belépésre. A tanulót a felsoktatási intézmény ­ hallgatói jogviszony létesítése nélkül ­ nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: elkészít jogviszony). Az elkészíti jogviszonyban lév tanuló után az alapfokú mvészetoktatásban részt vev tanulóra számított normatív hozzájárulás illeti meg a felsoktatási intézményt. Az elkészít jogviszony alapján a tanuló részére legalább heti négy tanórát kell biztosítani, amely teljesíthet az oktató, illetve a tanár munkaköri kötelezettségeként. A képzésben résztvevt megillet jogokat és kötelezettségeket a felsoktatási intézmény szervezeti és mködési szabályzata határozza meg. (8) Ha a felsoktatási intézmény ­ anélkül, hogy az e §-ban meghatározottak alapján mvészeti felsoktatási intézménynek minsülne ­ mvészeti képzést folytat, mködésére a (2)­(3) és (5)­(7) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.

A pedagógusképzésre vonatkozó külön rendelkezések 145. § (1) A pedagógusképzést folytató felsoktatási intézmény ­ a külön törvényben meghatározottak szerint ­ elláthatja az e törvényben meghatározott feladatai mellett a közoktatás feladatait is. A pedagógusképzést folytató felsoktatási intézmények tevékenységüket a közoktatás igényeinek figyelembevételével végzik. A pedagógusképzést

114

folytató felsoktatási intézmény közoktatási intézményt tarthat fenn, illetve kapcsolatot tarthat, együttmködhet közoktatási intézménnyel. (2) A pedagógusképzést folytató felsoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgatók a közoktatási intézményben vesznek részt gyakorlati felkészítésben. Ha a közoktatási intézményt a felsoktatási intézmény tartja fenn, az gyakorló közoktatási intézményként mködik. A gyakorló közoktatási intézményt a felsoktatási intézmény a közoktatásról szóló törvény alapján intézményalapításra jogosulttal közösen is fenntarthatja. A hallgatók gyakorlati felkészítése megvalósítható ­ megállapodás alapján ­ bármelyik közoktatási intézményben. A gyakorló közoktatási intézmények által ellátott közoktatási feladatok után az éves költségvetésrl szóló törvényben meghatározottak szerint a helyi önkormányzatok részére biztosított normatív hozzájárulások kétszerese vehet igénybe. (3) A pedagógusképzést folytató felsoktatási intézmények közremködnek a pedagógus továbbképzésben, a pedagógiai kutatásokban, segítik az oktatási miniszter közoktatással összefügg ágazati feladatainak a végrehajtását. (4) Az oktatási miniszter az ágazati feladatainak körében, a közoktatási és a pedagógusképzést folytató felsoktatási intézményrendszer fejlesztéséhez, a pedagógusképzés korszersítéséhez, az ehhez szükséges szakmai feltételek megteremtéséhez ­ a pedagógusképzést folytató felsoktatási intézményekre építve ­ regionális szolgáltató és kutatóhálózatot hoz létre és mködtet. Az oktatási miniszter az e bekezdésben és a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az érintett felsoktatási intézménnyel megállapodást köt. Az oktatási miniszter megszervezi a pedagógusképzés-fejlesztés országos szolgáltatási és kutatási feladatainak az ellátását. (5) Ha a felsoktatási intézményben több oktatási szervezeti egységben folyik pedagógusképzés, a szervezeti és mködési szabályzatban meg kell határozni azt az oktatási szervezeti egységet vagy a szenátus által létrehozott testületet, amelyik ellátja a különböz szervezeti egységekben folyó oktatómunka, valamint az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzés összehangolását. Ennek a szervezeti egységnek a vezetje felel a felsoktatási intézményben folyó pedagógusképzés összehangolásáért. (6) Tanári szakképzettség csak mesterképzésben szerezhet. A tanári szakképzettség megszerzésének elfeltétele az összefügg szakmai gyakolat teljesítése. A tanári szakképzettséget nyújtó mesterképzésben százötven kreditet lehet szerezni. (7) A Kormány határozza meg a pedagógusképzésben az alap- és mesterképzés szakjait, továbbá a mesterképzés szakosodási rendszerének általános szabályait. Az oktatási miniszter rendeletben határozza meg a tanári mesterség képzési és kimeneti követelményeit. (8) A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottságban a pedagógusképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó állandó szakmai és szakérti bizottság mködik. 146. § (1) Ha a felsoktatási intézményben ­ alapító okirata szerint ­ nemzeti vagy etnikai kisebbségi pedagógusképzés folyhat, a felvételi követelményeknek megfelel jelentkez esetén a képzést meg kell szervezni.

115

(2) A nemzeti vagy etnikai kisebbségi pedagógusképzésre jelentkezk közül elnyben kell részesíteni azt, aki az adott kisebbséghez tartozik. A kisebbséghez tartozást a kisebbségi nyelvbl tett érettségi vizsga igazolja. (3) A nemzeti vagy etnikai kisebbségi pedagógusképzésben a kisebbség nyelvét a képzés teljes idtartama alatt oktatni kell. (4) A nemzeti vagy etnikai kisebbségi pedagógusképzés a finanszírozás szempontjából kis létszámú szaknak minsül. (5) Ha a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság nemzeti vagy etnikai pedagógusképzés tekintetében készít szakvéleményt, munkájába bevonja az érintett országos kisebbségi önkormányzat által delegált szakértt.

Értelmez rendelkezések 147. § E törvény alkalmazásában: 1. doktori értekezés: a doktorjelölt által készített írásm, alkotás vagy munka, amellyel a doktorjelölt ­ a doktori fokozatszerzési eljárás során ­ bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes, 2. doktori iskola: a doktori képzés szervezett kerete, amely biztosítja a tudományos fokozat megszerzésére történ felkészítést, 3. egészségügyi alkalmassági vizsgálat: orvosi vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az egyén testi adottságai és egészségi állapota alapján képes-e felkészülni a választott tevékenység ellátására, ennek során nem kerül-e veszélybe egészsége, 4. évközi jegy: a hallgató évközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi idszakban a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott értékelési eljárás keretében szerezhet, 5. felmen rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követen kezdték meg a tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelzen kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel, 6. félév: öt hónapból álló oktatásszervezési idszak, 7. felsfokú szakképzés: felsoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szerepl felsfokú szakképesítést ad,

116

8. fogyatékossággal él hallgató: az a hallgató, aki testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, pszichés fejldési zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus), 9. habilitáció: a tudományos fokozattal rendelkezk oktatói és eladói képességének, valamint tudományos teljesítményének megítélése, 10. hátrányos helyzet hallgató: az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyz védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, vagy állami gondozott volt, 11. honlapon való közzététel: az információnak a honlapon mindenki számára elérhet tartományban való közzététele, 12. intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység, 13. intézményi dokumentum: az alapító okirat, továbbá az e törvényben elírt szabályzatok, programok, tervek, így a szervezeti és mködési szabályzat, képzési program, intézményfejlesztési terv, hallgatói önkormányzat alapszabálya, kutatási-fejlesztésiinnovációs stratégia, 14. kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen, mvészeti ágban több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási, illetve alkotó mvészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység, 15. képesítési keret: a többciklusú képzés egyes végzettségi szintjeinek minden képzési területre vonatkozó általános jellemzi, 16. képzésben érdekelt miniszter: a szakképzésrl szóló törvényben meghatározott, szakképesítésért felels miniszter, 17. képzési ág: a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos, 18. képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható, 19. képzési id: az elírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott id, 20. képzési idszak: a képzési id tagolása szorgalmi idszakra és a hozzá tartozó vizsgaidszakra, 21. képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely a) az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, b) felsfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá 117

c) a doktori képzés tervét tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt, 22. képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyez képzési tartalommal rendelkeznek, 23. kis létszámú szak: nemzetközi kötelezettségvállalás, kultúr- és oktatáspolitikai érdekek alapján indított képzés, amelynek éves, államilag támogatott felvehet létszáma országosan nem haladja meg a húsz ft, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi képzés, 24. klinika: az az egészségügyi szolgáltató, amely közremködik az orvosképzéssel összefügg képzési és kutatási feladatok ellátásában, 25. konzultáció: a felsoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetsége a felsoktatási intézmény által meghatározott helyen, 26. kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült idt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent, 27. mentorprogram: a képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrányos helyzet hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez a felsoktatási intézmény hallgatója, oktatója segítséget nyújt, 28. pályaalkalmassági vizsgálat: olyan képességvizsgálat, amelynek keretei között megállapítják, hogy a jelentkez rendelkezik-e azokkal az egyéni képességekkel, tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, a megszerzett szakképzettségnek, szakképesítésnek megfelel tevékenység ellátására, 29. regionális központ: az egyesüléssel e törvényben meghatározottak szerint létrehozott felsoktatási intézménynek a székhelyén kívül ­ a jogeld felsoktatási intézmény székhelyén mköd ­ a felsoktatási intézmény szervezeti egységeinek mködését integráló egység, 30. résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet, 31. saját bevétel: az államháztartáson kívüli források (beleértve minden olyan, az Európai Uniótól származó támogatást, amelyhez nem az állami költségvetésen keresztül jut a felsoktatási intézmény, továbbá a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség teljesítéseként elszámolt forrásokat is), valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból származó bevételek,

118

32. szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés, 33. szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhet, speciális szaktudást biztosító képzés, 34. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejleg megszerezhet, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészít szaktudás oklevélben történ elismerése, 35. szakmai alkalmassági vizsga: a felsoktatási intézmény által ­ felsfokú szakképzésben a gyakorlati képzés szervezjével együttesen ­ meghatározott vizsga, amely a választott szakképzettség, szakképesítés ellátásához szükséges képességeket méri, azt vizsgálja, hogy rendelkezik-e az egyén a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéséhez optimálisan kifejleszthet képességekkel, 36. szakmai feladatra jutó folyó kiadások: az adott feladatra elszámolt mködési, fenntartási és felhalmozási célú kiadások, 37. székhelyen kívüli képzés: a felsoktatási intézmény mködési helyén (székhely, telephely) kívül részben vagy egészben folyó felsoktatási képzés, 38. tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési idszak, 39. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közremködését igényl foglalkozás (eladás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), 40. tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait, 41. távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épül képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idej képzés tanóráinak harminc százalékát, 42. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül mköd szervezeti egység elhelyezését szolgáló feladatellátási hely, 43. tudásközpont: az adott statisztikai és fejlesztési régióban a kutatást és fejlesztést, az innovációt segít, a tudást, a kutatási eredményeket menedzsel intézmény, amely a kereslet megteremtésével és szolgáltatásaival segíti a tudás, a kutatási eredmények gazdasági életben történ hasznosulását, 44. tudományterületek: a bölcsészettudományok, a hittudomány, az agrártudományok, a mszaki tudományok, az orvostudományok, a társadalomtudományok, a természettudományok és a mvészetek, amelyek tudományágakra tagozódnak, 45. végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben elírt vizsgák eredményes letételét és ­ a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével ­

119

más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben elírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minsítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben elírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett, 46. vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének értékeléssel egybekötött - ellenrzési formája.

Vegyes rendelkezések 148. § (1) Azokat a kérdéseket, amelyeket e törvény alapján a foglalkoztatási követelményrendszerben kell szabályozni, a felsoktatási intézmény kollektív szerzdése is szabályozhatja. (2) A Magyar Köztársaság címere elhelyezhet a felsoktatási intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló helyiségekben, címtábláján, épületeinek homlokzatán, továbbá feltüntethet a körbélyegzjén és a felsoktatási intézmény által kiadott okleveleken, oklevélmellékleteken. (3) Az Idegennyelvi Továbbképz Központ, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi és Továbbképz Intézete és a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképz Intézete a felsoktatási intézmény részeként mködnek. A továbbképz intézetek a felsoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján részt vehetnek idegennyelvi képzésben és vizsgáztatásban, szakirányú továbbképzés és iskolarendszeren kívüli képzések szervezésében. A továbbképz intézetek a felsoktatási intézmény keretei között önálló jogi személyként mködnek részjogkör költségvetési egységként. (4) A Mozgássérültek Pet András Nevelképz és Nevelintézete 2010. december 31-ig fiskolaként mködhet tovább oly módon, hogy legalább egy képzési területen, egy szakon folytathat képzést. A fiskola 2011. január 1-jétl e törvény rendelkezései alapján folytatja mködését. Ha a fiskola e feltételnek nem tesz eleget, a 2011. szeptember 1-jén induló tanévben nem vehet fel hallgatót az els évfolyamra. Az elz években felvett hallgatók tanulmányaikat változatlan feltételek mellett befejezhetik. (5) A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem akkor is használhatja az egyetem elnevezést, ha egy képzési területen jogosult mesterképzés folytatására, valamint legalább egy tudományterületen doktori képzésre, illetve doktori fokozat odaítélésére. (6) E törvény hatálybalépése nem érinti a muzeális intézményekrl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmveldésrl szóló 1997. évi CXL. törvény 63. §-a alapján nyilvános könyvtári feladatokat ellátó állami egyetemi könyvtárak feladatait. Azok továbbra is ellátják a nyilvános könyvtári, a szak- és felsoktatási könyvtári feladatokat. Az egyetemi könyvtárak az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerbl - jogszabályban meghatározottak szerint - támogatást kapnak. (7) 2007. január 1-je után - a kiválással és az önálló intézményi mködéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás sikeres befejezését követen - a Semmelweis Egyetem

120

Testnevelési és Sporttudományi Kara e törvény felsoktatási intézményekre vonatkozó rendelkezései szerint önálló felsoktatási intézményként folytatja mködését. A Semmelweis Egyetem ,,Semmelweis Egyetem" elnevezéssel, Budapest székhellyel folytatja tovább mködését. 149. § (1) Az 1984. szeptember 1-je eltt doktori cselekmények alapján szerzett, illetleg e nap eltt engedélyezett doktori cselekmények alapján késbb megszerzett egyetemi doktori cím továbbra is viselhet. (2) Az a személy, aki 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos fokozatot (doctor universitatis) szerzett, továbbra is használhatja a ,,dr. univ." megjelölést. (3) Hittudományi egyetemeken 1993. szeptember 1-je eltt szerzett hittudományi doktori cím továbbra is viselhet. (4) Az 1997. december 31-éig az egyetem által odaítélt doktori fokozat, illetleg megállapított doktori fokozattal való egyenértékség továbbra is érvényes. (5) Amennyiben jogszabály alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési elírásként tudományos fokozatot említ, azon doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozatot kell érteni. (6) A tudomány(ok) kandidátusa fokozattal rendelkez személy a ,,doktori fokozat" megjelölést használhatja. (7) A felsoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján szerzett mester (DLA) fokozat megfelel az e törvény szerint mvészeti területen adományozható DLA fokozatnak. (8) Azok, akik e törvény hatálybalépése eltt szereztek magyar egyetemen vagy fiskolán oklevelet, jogosultak a következ címek használatára: a) az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek az orvosok, fogorvosok, állatorvosok, jogászok esetében (ezeknek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.), b) az a) pontban nem említett egyetemi végzettséggel rendelkezk az okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár, illetleg ­ a szaktól függen ­ a képesítési követelményekben meghatározott más cím, c) a fiskolai végzettséggel rendelkezk ­ a tanulmányi iránytól függen ­ a mérnök, közgazdász, tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató, illetleg a képesítési követelményekben meghatározott más cím. (9) Az e törvény hatálybalépése eltt szerzett következ címek és ahhoz kapcsolódó rövidítések tovább használhatók: a) címek: aa) Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae,

121

ab) doctor honoris causa, ac) habilitált doktor, b) rövidítések: ba) a PhD fokozattal rendelkez személyek esetén a ,,PhD" vagy "Dr." rövidítés, DLA fokozattal rendelkezk esetén "DLA" vagy a ,,Dr." rövidítés, bb) az ab) pont esetén a ,,Dr. h. c." rövidítés, bc) az ac) pont esetén ,,dr. habil." rövidítés. (10) Az oklevelet kibocsátó felsoktatási intézmény (vagy annak jogutódja) a (8) bekezdésben említett jogosultságról igazolást állít ki. (11) A honosított (elismert) oklevelekre a (7) és (8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy amennyiben az elismerést vagy honosítást valamely korábbi irányító minisztérium végezte, az igazolást az Oktatási Minisztérium adja ki. (12) Az 1996. szeptember 1-je eltt a felsoktatási intézményekben létesített szakosító továbbképzési szakokon szerzett szakosító továbbképzési oklevél által tanúsított szakképzettség a munkakör betöltése és a foglalkozás (tevékenység) gyakorlása szempontjából egyenérték az e törvényben meghatározott szakirányú továbbképzésben szerezhet szakképzettséggel. (13) Azok a fiskolai tanárok, akik e törvény hatálybalépésekor jogosultak a professzori cím használatára, e törvény hatálybalépése után is használhatják ezt a címet. (14) Az e törvény hatálybalépését megelzen adományozott Professor Emeritus címekhez kapcsolódó jogok a következk szerint alakulnak: ha a címhez kapcsolódó jogosultság gyakolása - ide értve a kapcsolódó pénzbeli juttatásra való igényt is - határidhöz nem kötött, úgy 2010. december 31-ig illeti meg a jogosultat, azzal a feltétellel, hogy a juttatás mértéke nem lehet kevesebb, mint a 2005. évben. A felsoktatási intézmény a határid lejártát követen további határozott, legfeljebb öt évre szóló megállapodást köthet a Professor Emeritus címmel járó feladatokra és juttatásokra, illetve a juttatásokat magasabb összegben is meghatározhatja. A Professor Emeritus cím használata a jogosultat akkor is megilleti, ha a juttatásokra már nem jogosult. A határozott idre adományozott Professor Emeritus címekhez kapcsolódó jogok nem változnak. 150. § (1) Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az elfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak els évfolyamon történ megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. (2) Az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretében ajánlott hat fokozatú nyelvvizsgarendszer és az alap-, közép-, illetve felsfokú államilag elismert vagy azzal egyenérték nyelvvizsgák megfeleltetését, továbbá az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjét a Kormány határozza meg.

122

(3) 2010. december 31-ig a foglalkoztatással, az intézménylétesítéssel és -mködéssel kapcsolatos minséghitelesítés során a doktori fokozattal egyenérték a) a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvényben meghatározott díj, b) a testkulturális felsoktatásban ba) az olimpiai játékokon, felntt-világbajnokságon, felntt Európa-bajnokságon elért els három helyezés valamelyike, bb) a ba) pontban felsorolt helyezéshez kapcsolódó - az országos sportági szakszövetség, ennek hiányában az országos sportági szövetség által meghatározott - egy szakedzi szakképzettség, c) a mvészeti felsoktatásban a kormányrendelet, illetve miniszteri rendeletek alapján adományozható mvészeti vagy ezekkel egyenértéknek tekintett külföldi mvészeti elismerés annak tekintetében, aki a díj, a helyezés, a szakképzettség, az elismerés tulajdonosa, feltéve, hogy az érintett legalább alapképzésben szerzett oklevéllel rendelkezik. (4) A (3) bekezdésben meghatározott rendelkezések alapján a felsoktatási intézményben egy alkalommal lehet kinevezést adni.

KILENCEDIK RÉSZ HATÁLYBA LÉPTET RENDELKEZÉSEK

Záró rendelkezések 151. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel 2006. március 1jén lép hatályba. (2) A 170­172. § 2006. július 1-jén, a 46. § (8) bekezdése és a 118. § (4) bekezdése 2006. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) 2006. március 1-jén a) hatályát veszti a felsoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1993. évi felsoktatásról szóló törvény), valamint az azt módosító 1994. évi LVIII. törvény, 1996. évi LXI. törvény, 1997. évi VIII. törvény, 1997. évi CXXVI. törvény, 1997. évi CXXVII. törvény, 1998. évi XXXVIII. törvény, 1999. évi LII. törvény, 2000. évi CVII. törvény, 2001. évi LXV. törvény, 2001. évi XCI. törvény, 2003. évi XXXVIII. törvény, 2005. évi CVI. törvény, b) hatályát veszti továbbá ba) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérl szóló 1994. évi CIV. törvény 67­68. §-a, 69. §-ának (1) bekezdése,

123

bb) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 124­125. §-a, bc) a Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetésérl szóló 1995. évi LXXII. törvény 26. § (1) bekezdésének d) pontja, bd) a katonai és rendvédelmi felsoktatási intézmények vezetinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 52. §-a, be) a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérl szóló 1996. évi CXXIV. törvény 69. §-a, bf) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérl szóló 1997. évi CXLVI. törvény 81. §-a, 88. § (1) bekezdésének e) pontja, bg) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésérl szóló 1998. évi XC. törvény 88. §-a, bh) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésérl szóló 1999. évi CXXV. törvény 72. §-a, bi) a felsoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2000. évi XCVII. törvény 1­17. §-a, 19-21. §-a, 22. §ának (1) bekezdése, 23. §-ának (2)­(8) bekezdése, valamint 24. §-a, bj) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 89. §-a, bk) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérl szóló 2001. évi C. törvény 68. § (1) bekezdésének c) pontja, bl) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény 35. § (1) bekezdésének a "továbbá a felsoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 3. §-ának (3) bekezdése, a 11. §ának (6) bekezdése, a 116. §-ának (2)­(4) bekezdései tekintetében a klinikai központra vonatkozó rendelkezései vonatkozásában," szövegrésze, bm) az egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érint törvények módosításáról szóló 2002. évi LVIII. törvény 49. § (5) bekezdésének e) pontja, bn) az egyes oktatási tárgyú, az oktatási jogok érvényesítésének elsegítését, valamint a felsoktatási intézmény- és képzési rendszer fejlesztését szolgáló törvények módosításáról szóló 2004. évi LX. törvény 4­6. §-a, 7. § (3) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése, bo) a Közép-európai Egyetem állami elismerésérl szóló 2004. évi LXI. törvény 3. §ának (2) bekezdése. (4) 2010. december 31-én hatályát veszti az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelv Egyetem állami elismerésérl szóló 2001. évi LXVI. törvény, valamint a Közép-európai Egyetem állami elismerésérl szóló 2004. évi LXI. törvény. Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelv Egyetem, valamint a Közép-európai Egyetem 2011. január 1-jétl e törvény rendelkezései alapján folytatja mködését. Abban az esetben, ha az egyetemek e feltételnek nem tesznek eleget, a 2011. szeptember 1-jén induló tanévben nem vehetnek fel hallgatót az els évfolyamra. Az elz években felvett hallgatók tanulmányaikat változatlan feltételek mellett befejezhetik. Az oktatási miniszter lefolytatja a 105. §-ban szabályozott eljárást. (5) Az 1993. évi felsoktatásról szóló törvény alapján megkötött intézményi megállapodások érvényességét e törvény hatálybalépése nem érinti. Az abban foglaltakat 124

azonban 2006. szeptember 1-jéig felül kell vizsgálni, és 2006. december 31-ig kell elkészíteni az intézményfejlesztési tervet. Az e törvénnyel ellentétes képzésre kötött megállapodások felülvizsgálat hiányában az említett idpontban érvényüket vesztik, oly módon, hogy a megállapodásban foglaltak alapján megkezdett képzéseket be kell fejezni. (6) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági eljárásokban, továbbá ha e törvény alapján meghatározott eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, az eljárási cselekményeket elektronikusan nem lehet gyakorolni. (7) Azok a külföldi felsoktatási intézmények, amelyek e törvény hatálybalépése eltt az oktatási minisztertl kapott engedély alapján kezdték meg mködésüket, 2010. december 31-éig kötelesek e törvény alapján újra lefolytatni a tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárást. Abban az esetben, ha e feltételnek nem tesznek eleget, a 2011. szeptember 1-jén induló tanévtl nem vehetnek fel hallgatót az els évfolyamra, az elz években felvett hallgatók azonban tanulmányaikat változatlan feltételek mellett befejezhetik. Az oktatási miniszter lefolytatja a 105. §-ban szabályozott eljárást. 152. § (1) Az 1993. évi felsoktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei alapján létrehozott testületek, azok vezeti és tagjai megbízatását, mködését ­ ha e törvény másképp nem rendelkezik ­ e törvény hatálybalépése nem érinti. A testületek megbízatásuk lejártáig tovább mködhetnek. (2) 2006. január 1-jétl a Magyar Akkreditációs Bizottság elnevezése Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság elnevezésre változik. A Magyar Akkreditációs Bizottság Titkársága mint teljes jogkörrel rendelkez önálló költségvetési szerv 2006. július 1-jétl kezdden megsznik. A Titkárság jogutódja a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság. 2006. július 1-jétl kezdden a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsoktatási és Tudományos Tanács az e törvényben meghatározott jogi személyként mködik tovább változatlan összetételben. A jogutódlás nem érinti a két testület eltt folyamatban lév ügyeket, amelyeket a megkezdésükkor hatályban lév rendelkezések alapján kell elbírálni. Nem érinti továbbá a jogutódlás eltt hozott döntéseket, vállalt kötelezettségeket, illetve megszerzett jogokat. A Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság és a Felsoktatási és Tudományos Tanács tagjai megbízatásuk lejártáig ellátják feladatukat, s annak lejártát követen kell az új rendelkezések szerint megalakítani a testületeket. A Felsoktatási és Tudományos Tanács az új rendelkezések szerint történ megalakulásig négy új taggal bvül, és huszonöt taggal folytatja tevékenységét. Ezeket a tagokat a kamarák saját ­ felsoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló ­ tagjaik közül delegálják. (3) A Magyar Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsoktatási és Tudományos Tanács Titkárságán foglalkoztatottak további alkalmazására a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a munkáltató személyében bekövetkez változásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelembe véve az e törvény 111. §-ának (5) bekezdésében és a 113. § (5) bekezdésében foglaltakat.

125

(4) Az 1993. évi felsoktatásról szóló törvény alapján megkezdett képzéseket ­ folyamatos képzésben ­ változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni. (5) A 1993. évi felsoktatásról szóló törvény 10/A. §-a és 10/B. §-a rendelkezései alapján utoljára 2006-ban lehet ösztöndíjat folyósítani. A már megállapított ösztöndíjakat e törvény hatálybalépése nem érinti. (6) A felsoktatási ösztöndíjak odaítélésének rendjét, mértékét, az ösztöndíjra jogosultak körét, valamint e törvény bevezetésével összefüggésben további átmeneti szabályokat a Kormány határozza meg.

Felhatalmazó rendelkezések 153. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza 1. a kutatóegyetem minsítés feltételeit [5. § (6) bekezdés], 2. a képzés szerkezetét [11. § (2) bekezdés], 3. a felsoktatási intézmény minimális (kötelez) létesítési feltételeit, az alapítással kapcsolatos eljárás rendjét és díját, a gyakorló közoktatási intézmény létesítésének feltételeit [12. § (4) bekezdés, 15. § (12) bekezdés, 38. § (1) bekezdés], 4. a minségi díj alapítását [108. § (4) bekezdés], 5. a többciklusú képzés rendjét, a képesítési keretet, a képzés indításának eljárását, a doktori képzés szabályait [32. § (11) bekezdés a) és c) pont, 145. § (7) bekezdés], 6. az államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjét [150. § (2) bekezdés], 7. a felsoktatási információs rendszer mködtetésével, a felsoktatási intézmények iratkezelésével, az adattovábbítással, továbbá a diákigazolvánnyal, az oktatói igazolvánnyal, az oktatói azonosító számmal és a hallgatói azonosító számmal kapcsolatos eljárási kérdéseket, a támogatási id nyilvántartásának rendjét [35. § (2) és (11) bekezdés, 55. § (6) bekezdés, 73. § (1) bekezdés], 8. a felsfokú szakképzés rendjét [32. § (11) bekezdés b) pont], 9. a jelentkezések elbírálási rendjét, a felvétel feltételeit, az eljárási díj összegét [39. § (6) bekezdés, 42. § (2) és (5) bekezdés], 10. a jelentkezk, hallgatók esélyegyenlségének elmozdítása érdekében az elnyben részesítés követelményeit; a mentorprogram megszervezésének szabályait [39. § (7) bekezdés, 66. § (6) bekezdés],

126

11. a fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjét, a fogyatékossággal él hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket [44. § (3) bekezdés, 61. § (2) bekezdés], 12. a hallgatói juttatások és egyéb kedvezmények igénybevételi rendjét [51. § (3) bekezdés, 104. § (5) bekezdés, 118. § (6) bekezdés, 119. § (3) bekezdés], 13. a lakhatási feltételek biztosításával kapcsolatos szabályokat [52. § (8) bekezdés], 14. a kreditrendszer képzés általános szabályait [57. § (5) bekezdés], 15. a kitüntetéses doktorrá avatás szabályait [65. § (1) bekezdés], 16. a foglalkoztatással összefügg pályázati rendszert [88. § (3) bekezdés], 17. a foglalkoztatással, kedvezményekkel, vezeti megbízással kapcsolatos szabályokat [80. § (3) bekezdés, 93. § (5) bekezdés, 94. § (3) bekezdés, 95. § (6) bekezdés, 96. § (6) bekezdés], 18. a regisztrációs központ létesítését, mködési, felügyeleti rendjét [107. § (7) bekezdés], 19. a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsoktatási és Tudományos Tanács, valamint az Országos Kredittanács mködésével kapcsolatos kérdéseket [110. § (8) bekezdés, 111. § (8) bekezdés, 113. § (8) bekezdés, 114. § (6) bekezdés], 20. a felsoktatási intézmény finanszírozásával, gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket [123. § (2) bekezdés, 127. § (2) bekezdés, 128. § (6) bekezdés, 129. § (2) bekezdés, 130. § (7) bekezdés, 131. § (4) bekezdés, 132. § (3) bekezdés, 133. § (2) bekezdés, 141. § (9) bekezdés, 143. § (4) bekezdés], a magán intézmények gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket [138. § (1) bekezdés], 21. felsoktatási ösztöndíjak alapítását [134. § (1)­(2) bekezdés, 152. § (6) bekezdés], 22. a hitelfelvétellel kapcsolatos pályázati eljárás rendjét [123. § (2) bekezdés].

(2) Az oktatási miniszter rendeletben szabályozza a) az oktatási jogok miniszteri biztosa hivatalának feladatait és mködésének szabályait, b) az alapképzés és a mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit, c) a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeit. (3) A Kormány a) az (1) bekezdés 2., 14-15., valamint az 5. pont szerinti - a többciklusú képzés rendjének, a képesítési keretnek, a képzés indítási eljárásának meghatározására vonatkozó szabályozási jogköreit a Magyar Rektori Konferencia,

127

b) az (1) bekezdés 1., valamint 5. pont szerinti a doktori képzés szabályainak meghatározására vonatkozó jogkörét a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság egyetértésével gyakorolja. (4) Az oktatási miniszter a (2) bekezdés b)-c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a rendelet kiadásakor beszerzi a Magyar Rektori Konferencia egyetértését.

Átmeneti rendelkezések A felsoktatási intézmények átalakulása, új intézmények indítása 154. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor mköd felsoktatási intézmény intézményi tanácsa 2006. március 1-jétl az e törvény szerinti szenátusként mködik tovább. Ha a szenátus összetétele nem felel meg e törvény elírásainak, összetételét 2006. december 31-ig kell e törvénynek megfelelen átalakítani. (2) Az e törvény hatálybalépésekor mköd állami felsoktatási intézményekben a gazdasági tanácsot 2006. március 1-jéig létre kell hozni. A gazdasági tanács létszámát a tényleges hallgatói létszám alapján kell meghatározni. (3) Az e törvénynek megfelel intézményi, szervezeti felépítést a felsoktatási intézményeknél 2006. december 31-ig kell kialakítani. E körben felül kell vizsgálni a székhelyen kívüli képzéseket, az együttmködési és társulási megállapodásokat. (4) Az e törvény hatálybalépésekor mköd felsoktatási intézmények 2006. június 30-ig felülvizsgálják szervezeti és mködési szabályzatukat, és megküldik a fenntartónak. Az új szervezeti és mködési szabályzatot 2006. szeptember 1-jétl kell alkalmazni valamennyi hallgató tekintetében, függetlenül attól, hogy a hallgatói jogviszony mikor keletkezett. Az új szervezeti és mködési szabályzatban kell meghatározni azokat az átmeneti szabályokat, például a tanulmányi és vizsgarendet, amelyek a korábbi képzési rendszerben megkezdett tanulmányok befejezéséhez szükségesek. 2006. június 30-ig a hallgatói önkormányzatok elkészítik alapszabályukat és megküldik jóváhagyás céljából a szenátusnak. 155. § (1) Az 1993. évi felsoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt felsoktatási intézmények alapító okiratát a 16. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján ki kell egészíteni, és azt a fenntartónak 2006. június 30-ig meg kell küldenie a regisztrációs központ részére, azzal, hogy azon képzési területeket, képzési ágakat, tudományterületeket, mvészeti területeket, képzési szinteket, amelyeken az intézmény képzést folytathat, valamint a felvehet maximális hallgatói létszámot a 2006. szeptember 1-je és 2007. december 31-e közötti idszakra kell az alapító okiratban feltüntetni. (2) Az e törvényben meghatározott alapítói, fenntartói kör els alkalommal 2006. szeptember 1-jén kezdeményezheti a létesítési eljárást.

128

(3) A fenntartói jog átadására 2006. július 1-jétl kezdden a 17. §-ban meghatározottak alapján kerülhet sor. 156. § (1) A 101. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint a felsoktatás középtávú fejlesztési tervét ­ az e törvény tapasztalatainak 2007-ben történ áttekintését követen ­ els alkalommal 2008. december 31-ig nyújtja be a Kormány. (2) A felsoktatási intézmények a 2006. szeptember 1-jétl induló tanévtl kezdden vezetik be a pályakövetés rendszerét.

Vezeti megbízások, a foglalkoztatás kérdései 157. § (1) A vezeti megbízatások az eredeti megbízás szerint fennmaradnak addig az idpontig, ameddig a felsoktatási intézmények új szervezeti felépítése nem alakul ki, de legkésbb 2006. december 31-ig. Eddig az idpontig a rektornak felül kell vizsgálnia valamennyi vezeti megbízást, és e törvény szerint meg kell ersítenie, illetve meg kell szüntetnie ket. A 96. § (5) bekezdés szerinti, a vezeti megbízások meghosszabbítására vonatkozó szabály alkalmazásakor az e törvény hatálybalépésekor fennálló vezeti megbízást figyelembe kell venni. (2) E törvény hatálybalépése nem érinti az oktatók, illetve a kutatók foglalkoztatását, a velük kötött munkaszerzdést, illetve a kiadott közalkalmazotti kinevezést, valamint a részükre kiadott fiskolai, illetve egyetemi foglalkoztatáshoz kötd címeket. E törvény hatálybalépését követen az 1993. évi felsoktatási törvény rendelkezései szerint is alkalmazható oktató, illetve tudományos kutató. Azoknak az oktatóknak és tudományos kutatóknak a besorolása és foglalkoztatása, akik a régi követelmények szerint kerültek alkalmazásra, akkor változtatható meg, ha az új követelményeket teljesítik. 2008. szeptember 1-jétl kezdden csak az e törvényben meghatározottak szerint lehet oktatói, illetve kutatói munkakört létesíteni. Az 1993. évi felsoktatási törvény rendelkezései szerint alkalmazott és az új követelményeket idközben teljesít oktatókat, illetve tudományos kutatókat az "egyetemi" oktatókra meghatározott munkakör szerint kell besorolni, függetlenül attól, hogy alkalmazásukra fiskolán vagy egyetemen kerül sor. Ebben az esetben a foglalkoztatásra az új rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 91. §-ban meghatározott határidkbe az adott oktatói munkakörben eltöltött idt be kell számítani. Ha az elírt feltételek teljesítéséhez öt évnél kevesebb év áll rendelkezésre, az oktató az új munkaszerzdés, illetve közalkalmazotti kinevezés aláírásának napjától számított öt éven belül köteles az elírt feltételeket teljesíteni. Az oktatót ugyanabba az "egyetemi oktatói" fizetési fokozatba kell besorolni, mint amilyen "fiskolai oktatói" fizetési fokozatban volt, és a fizetési fokozatban eltöltött id újra kezddik. (3) Az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak havi rendszeres járandósága az új juttatási rendszerre történ átállás miatt nem csökkenthet. A 97. § (2)­(3) bekezdésében szabályozott kiemelked oktatói és kutatói teljesítmény elismerését szolgáló juttatási rendszer fokozatos kialakítása érdekében az oktatói, kutatói rendszeres járandóság emelésére 129

rendelkezésre álló összegnek az éves költségvetési törvényben meghatározott hányadát az oktatói és kutatói teljesítmény elismerését szolgáló keret feltöltésére kell fordítani mindaddig, amíg el nem éri az elírt mértéket, azzal a megkötéssel, hogy ez az összeg nem lehet kevesebb, mint a rendelkezésre álló összeg egyharmada. Addig, ameddig a keret feltöltése nem történik meg, az egy személynek adható havi többletjárandóság összege nem lehet kevesebb, mint az adott évben az egy személyre jutó összeg háromszorosa. (4) Ha a mvészeti képzésben az oktatót, illetve a tanárt alapképzésben szerzett szakképzettséggel alkalmazzák, de ennek lehetsége a 144. § (5) bekezdése alapján megsznik, az oktató, illetve a tanár tovább foglalkoztatható, feltéve, hogy a foglalkoztatás feltételeinek beálltakor az ötvenedik életévét már betöltötte.

Átállás a képzési rendszerre 158. § (1) A felsoktatási intézmények 2006. szeptember 1-jétl az e törvény szerint elkészített képzési program alapján indíthatják az alapképzés els képzési idszakát, beleértve az egységes, osztatlan képzés els képzési idszakát is. Ettl az idponttól kezdden nem indítható a régi képzési szerkezet szerinti fiskolai szint, illetve egyetemi szint képzésben új évfolyam. A felsoktatási intézmények olyan képzést indíthatnak, amelyet a képzési program részeként 2006. június 30-ig a szenátus elfogadott. E rendelkezés alól az oktatási miniszter a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság kezdeményezésére legfeljebb egy tanévre szóló felmentést adhat, feltéve, hogy jóváhagyott képzési és kimeneti követelmény hiányában a képzési programot nem lehetett elkészíteni. (2) Azok a hallgatók, akik a felsoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je eltt kezdték meg, azt a felsoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi felsoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján fiskolai szint végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szint végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. (3) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je eltt kezdték meg, de tanulmányaikat - az e törvény 154. §-ának (4) bekezdése alapján a tanulmányi és vizsgarendben meghatározott átmeneti rendelkezések figyelembe vételével - az 1993. évi felsoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint e törvény rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat. (4) Ahol jogszabály fiskolai szint végzettségrl és szakképzettségrl rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfokozatról és szakképzettségrl rendelkezik, azon fiskolai szint végzettséget és szakképzettséget is érteni kell. (5) Ahol jogszabály egyetemi szint végzettségrl és szakképzettségrl rendelkezik, azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségrl rendelkezik, azon egyetemi szint végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.

130

(6) Az e törvény alapján indított mesterképzésbe bekapcsolódhatnak a fiskolai szint végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezk. Az e törvény alapján indított szakirányú továbbképzésbe bekapcsolódhatnak a fiskolai vagy egyetemi szint végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezk. 159. § (1) A felsoktatási intézmények az 1993. évi felsoktatásról szóló törvény alapján kiadott követelményekre építve kezdhetnek szakirányú továbbképzést, továbbá kiegészít alapképzést mindaddig, ameddig az e törvény alapján megkezdett alapképzésre épülve szakirányú továbbképzés, illetve mesterképzés nem indítható. (2) A felsoktatási intézmények a doktori képzést az egyetemi képzés követelményeire építve indíthatják mindaddig, ameddig az e törvényben szabályozott mesterképzés alapján a doktori képzés nem indítható meg. Ettl az idponttól kezdden a doktori képzést a mesterképzésre építve kell indítani, azonban biztosítani kell, hogy az egyetemi szint végzettséggel rendelkezk a doktori képzésbe bekapcsolódhassanak. (3) Ha a doktorandusz a doktori képzést az 1993. évi felsoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján kezdte meg, azt az elírt követelmények szerint fejezheti be. A doktori képzés és fokozatszerzés eljárási kérdéseire e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A doktori képzésben résztvevknek az e törvényben meghatározott fokozatokat kell odaítélni. A 1993. évi felsoktatásról szóló törvény alapján odaítélt doktori fokozatok egyenértékek az e törvény alapján kiadott doktori fokozatokkal. A doktoranduszok jogai és kötelezettségei nem változnak. (4) Az 53. § (4) bekezdés szerinti doktori képzésre biztosítandó államilag támogatott létszámkeretre vonatkozó rendelkezést a 2009/2010-es tanévtl kell alkalmazni, azzal, hogy a 2006/2007-es tanévtl kezdden a doktori képzésben résztvevk száma nem lehet kevesebb, mint a 2005/2006-os tanévben.

A hallgatók jogai és kötelességei 160. § (1) A felsoktatási intézmények 2006. szeptember 1-jétl kezdden az új tanulmányi és vizsgaszabályzat alapján kötelesek megszervezni a vizsgaidszakot az 59. §-ban meghatározottak szerint. (2) A 62. §-ban meghatározottakat az e törvény alapján indított képzések és kiadott oklevelek tekintetében kell alkalmazni. A nyelvvizsga-bizonyítványt az 1993. évi felsoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján az oklevél kiadásának elfeltételeként akkor kell megkövetelni, ha a képzés indításakor annak meglétét elírták. (3) A 2006. évi júniusi záróvizsga-idszaktól kezdden az okleveleken rajta kell lennie a felsoktatási intézmény OM-azonosítójának, és a kiállított oklevélrl az e törvényben meghatározottak szerint tájékoztatást kell nyújtani az Országos Felsoktatási Információs Központnak.

131

161. § (1) Az 53­56. §-ban foglaltakat a 2006. szeptember 1-jén induló képzések tekintetében kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépése után az, aki igazolja, hogy a felsoktatási intézményben költségtérítéses képzésben szerzett oklevelet, az 53­55. § alapján jogosult igénybe venni az államilag támogatott hallgatói képzést. Azoknál, akik 2006. január 1-je után felsoktatásban szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb felsfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés fizetése mellett folytatták, az 55. § (2)­(3) bekezdésének alkalmazásában ­ bármely képzési ciklus esetén ­ azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató a beiratkozáskor igazolással élhet. (3) A felsoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága határozza meg az 58. § (7) bekezdése alapján, hogy a felsoktatásról szóló 1993. évi törvény rendelkezései alapján kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleket az e törvény alapján induló képzésekben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be. Az ismeretek összevetését el kell végezni, függetlenül attól, hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszer képzésben vagy nem kreditrendszer képzésben vett részt. (4) A 73­75. §-ban szabályozott jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezéseket 2006. március 1-jétl az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lév ügyek tekintetében is alkalmazni kell. (5) A hallgatói jogviszony megsznésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell azok tekintetében is, akik a hallgatói jogviszonyukat e törvény hatálybalépése eltt létesítették. (6) A 47. § (4) bekezdésében elírt felelsségbiztosítást 2006. szeptember 1-jétl kell megkötni.

Az új finanszírozási rend bevezetése 162. § (1) Az 53. § (3) bekezdésében foglaltakat els alkalommal a 2006. szeptember 1-jén induló alapképzések tekintetében kell alkalmazni. A mesterképzésre, doktori képzésre, szakirányú továbbképzésre felvehet államilag támogatott hallgatói keretszámot els alkalommal 2009-ben kell e rendelkezések alapján megállapítani. A Kormány a mesterképzésre felvehet államilag támogatott hallgatói létszámot a 2006-2009-es tanévekre mérlegelés alapján, a felsoktatásban államilag támogatott képzésben résztvevk összlétszáma alapján határozza meg. (2) Az 53. § (3) bekezdése alapján megállapított új belépknek és a nappali rendszer iskolai oktatásban részt vev, a középiskolák utolsó évfolyamaira járó tanulóknak az aránya nem haladhatja meg a 2005-ben megállapított államilag finanszírozott hallgatói

132

létszámkeretnek és a 2005-ben nappali rendszer iskolai oktatásban részt vev, a középiskolák utolsó évfolyamaira járó tanulók arányát. (3) A 127­133. §-ban, továbbá a 141. § (5) bekezdésében és a 143. § (2) bekezdésében meghatározott finanszírozási rend szerint elször a 2007. évi költségvetést kell összeállítani, illetve a 128. § (2) bekezdés e) pontja és (3) bekezdésének alkalmazása 2007. január 1-jétl kötelez. A hallgatói juttatások összege a finanszírozási rend bevezetésének idszakában nem lehet kevesebb, mint a 2005. költségvetési évben ezen a jogcímen megállapított összeg. (4) A 129. § (3) bekezdésében foglaltakat 2006. szeptember 1-jétl kell biztosítani. (5) A hallgatók külföldi tanulmányai támogatásának rendjét 2006. szeptember 1-jétl kell bevezetni. 163. § Az e törvény hatálybalépésekor mköd nem állami felsoktatási intézmények az állandó oktatói, kutatói karra vonatkozó rendelkezések szerinti mködésre 2008. szeptember 1-jétl kezdden kötelesek.

Az új engedélyezési rendszer bevezetése 164. § Az e törvényben szabályozott engedélyezési eljárásokat a 2006. augusztus 31-e után benyújtott kérelmek tekintetében kell alkalmazni. Az e határid eltt benyújtott kérelmeket az 1993. évi felsoktatásról szóló törvény végrehajtási rendeletei alapján kell elbírálni.

TIZEDIK RÉSZ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK 165. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. §-a (1) bekezdésének ja) pontja helyébe a következ rendelkezés lép: [A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban elírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak: j) a ,,J" fizetési osztályba] "ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat,"

133

(2) A Kjt. 79/C­79/E. §-a helyébe a következ rendelkezés lép: "79/C. § (1) A felsoktatási intézményben az oktatói, kutatói, tanári és más munkakörben történ foglalkoztatás egyes kérdéseit (határozott idre történ foglalkoztatás, a pályázati eljárás kérdései, várakozási id csökkentése, további szakképesítés figyelembevétele, illletménykiegészítés, vezeti pótlékok, illetménypótlékok) a Kormány határozza meg. (2) Tudományos kutatói munkakörként ­ a felsoktatási intézmények kivételével ­ kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó, tudományos fmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos segédmunkatárs munkakör létesíthet. Az e bekezdésben meghatározott tudományos munkakörbe történ besorolás feltételeit a Kormány határozza meg. 79/D. § (1) A felsoktatási intézményben az egyetemi tanári, az egyetemi docensi, a fiskolai tanári és a fiskolai docensi, egyetemi adjunktusi, továbbá a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos fmunkatársi munkakörök három fizetési fokozatra tagozódnak. A felsoktatási intézményben az egyetemi tanársegédi és a fiskolai adjunktusi munkakörök két fizetési fokozatra tagozódnak. (2) A közalkalmazott fizetési fokozatát a bármely felsoktatási intézménynél, illetve a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) az adott munkakörben ­ a megbízási jogviszony kivételével ­ munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. Ha azonos idtartam alatt egyidejleg több, az adott munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszony vehet figyelembe, közülük csak egy számítható be. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt munkakört betölt közalkalmazott, ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, magasabb fizetési fokozatba lép a) egyetemi tanár, fiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó az adott munkakörben az elz fizetési fokozatban eltöltött öt évet követen, b) egyetemi docens, fiskolai docens, tudományos fmunkatárs, továbbá egyetemi adjunktus, fiskolai adjunktus az adott munkakörben az elz fizetési fokozatban eltöltött tíz évet követen, c) egyetemi tanársegéd (gyakornok) az elírt feltételek teljesítését követen. A közalkalmazottat a tárgyév els napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. (4) A második és a harmadik fizetési fokozatba sorolás feltétele, hogy a közalkalmazott megfeleljen az adott fizetési fokozathoz a munkáltatónak a munkakörre vonatkozó szabályzatában meghatározott oktatói, kutatói követelménynek. (5) A (3) bekezdés szerinti fizetési fokozatok közötti várakozási idbe nem számíthatók be a 22. § (3) bekezdésében említett idtartamok. (6) Munkakör változása esetén a közalkalmazottat az új munkakörének els fizetési fokozatába kell besorolni. Ettl eltéren a korábbi fizetési fokozattal azonos fizetési fokozatba kell a közalkalmazottat besorolni akkor, ha olyan munkakörbe kerül, amelyre a 2. számú melléklet az elz besorolásához tartozó arányszámmal azonos arányszámot állapít meg.

134

79/E. § A felsoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betölt közalkalmazottak garantált illetményét e törvény 2. számú melléklete szerint kell meghatározni az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozata garantált illetményének költségvetési törvényben rögzített összege százalékos arányában." (3) A Kjt. 2. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete lép. 166. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény a) 1. § (1) bekezdés b) pontjában a "felsoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény" szövegrész helyébe a "felsoktatásról szóló 2005. évi ..... törvény" szövegrész lép, b) 4. § (5) bekezdésének els mondata helyébe a következ rendelkezés lép: ,,(5) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének a (2)­(4) bekezdések alapján nem teljes egészében tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét ­ fejlesztési megállapodás alapján ­ szakképz iskola számára a szakmai alapképzés, a térségi integrált szakképz központ keretében mköd központi képzhely (a továbbiakban: központi képzhely) számára szakképz iskolai tanulók gyakorlati képzése, valamint felsoktatási intézmény számára az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával is teljesítheti." c) 4. § (6) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: ,,(6) Az (5) bekezdés alapján nyújtott fejlesztési támogatásból megvalósított, a szakképz iskolában szervezett szakmai alapképzést, a központi képzhelyen a szakképz iskolai tanulók gyakorlati képzését, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz mködtetési költségeinek finanszírozására a fejlesztési támogatásnak legfeljebb 15 százaléka használható fel." d) 5. § (2) bekezdés a) pont els mondata helyébe a következ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 80 százalékos mértékéig az alábbiakkal csökkentheti:] ,,a) szakképz iskola és központi képzhely, valamint felsoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél képzdött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelel mértékig vehet figyelembe kötelezettségcsökkent tételként." e) 14. § (1) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: ,,(1) Az alaprész pénzeszközeibl támogatható a hozzájárulásra kötelezettnél, a szakképz iskolában, a központi képzhelyen, az Szt. 53. §-ának (1) bekezdés e) pontja alapján a munkaer-fejleszt és -képz központban, illetve a felsoktatási intézményben ­ szakképesítést nyújtó képzés, valamint a szakképzési tanulmányokba az Szt. 11. §-a alapján beszámítható szakmai alapozás keretében ­ folytatott gyakorlati képzés, továbbá a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás korszer ellátásához szükséges tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházás (a továbbiakban: beruházási célú támogatás). Az alaprész pénzeszközeibl nyilvános pályázat alapján beruházási célú

135

támogatás nyújtható a szakképz iskola fenntartójának ­ költségvetési éven átnyúló finanszírozású ­ térségi integrált szakképz központ létrehozására." f) 28. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következ rendelkezés lép: [(4) Az oktatási miniszter felhatalmazást kap arra, hogy ­ a szakképesítésért felels miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben ­ rendeletben határozza meg:] ,,a) a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásának, a fejlesztési támogatás nyújtásának, fogadásának és felhasználásának, a visszatérítés igénylésének feltételeit, mértékét és eljárási szabályait, valamint az ellenrzés rendszerét,". 167. § A szakképzésrl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) a) 1. § (1) bekezdésének "a felsoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban felsoktatási törvény) 84. § (2) bekezdés b), c) és d) pontjaiban szabályozott képzés," szövegrész helyébe "a felsoktatásról szóló 2005. évi .... törvény (a továbbiakban felsoktatási törvény) 11. § (1)­(2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott képzés," szövegrész lép, b) 2. §-a helyébe a következ rendelkezés lép: "2. § (1) A szakképzés intézményei: a) a szakközépiskola; b) a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejleszt speciális szakiskolát is (a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: szakképz iskola); c) a felsoktatási intézmény; d) a regionális képz központ (a továbbiakban: képz központ); e) a felnttképzési törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény, f) a központi képzhely. (2) A szakképz iskola létesítésére, fenntartására és mködésére a közoktatási törvény, a felsfokú szakképzést folytató felsoktatási intézmény létesítésére, fenntartására és mködésére a felsoktatási törvény, a képz központ létesítésére és fenntartására a felnttképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az e törvény 15. §-ának (2) bekezdésében foglaltak kivételével ­ jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkez ­ természetes és jogi személyek, illetleg ezek jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaságai szakképz iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak szakképzést. [Az (1) és a (3) bekezdésekben foglaltak a továbbiakban együtt: szakképzést folytató intézmény.] (4) A központi képzhely részt vesz az iskolai rendszer gyakorlati képzés, és részt vehet az iskolarendszeren kívüli képzés megszervezésében, közremködhet a pályaválasztási tanácsadás, a pályakövetés feladatainak végrehajtásában. A központi képzhely költségvetési

136

szervként vagy olyan jogi személy részeként jön létre, amelyik gazdasági tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül a közhasznú tevékenységének elsegítése érdekében folytatja. A központi képzhely a térségi integrált szakképz központ keretei között mködik. (5) Szakképz iskolák fenntartói, valamint felsfokú szakképzést folytató felsoktatási intézmények megállapodása alapján térségi integrált szakképz központ hozható létre. A térségi integrált szakképz központ tanácsadó testülete a szakképzésben érdekeltek jogszabályban meghatározott képviselibl áll. A tanácsadó testület jogszabályban meghatározottak szerint döntéseket hozhat, ellenrizheti azok végrehajtását." c) Az Szt. 5. §-a a következ (6) bekezdéssel egészül ki: "(6) A felsfokú szakképzés tekintetében az (1) bekezdés a) pontjában, a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat a központi program kidolgozásának kivételével, e) és f) pontjában, valamint a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni." d) Az Szt. 7. §-a a következ (6) bekezdéssel egészül ki: "(6) A felsfokú szakképzés megszervezésével kapcsolatos gazdasági kamarai jogköröket a felsoktatási törvény határozza meg." e) Az Szt. 10. §-a a következ (4) bekezdéssel egészül ki: "(4) A felsfokú szakképzést a felsoktatási intézmény képzési programjának részeként szakképzési programként kell megszervezni." f) Az Szt. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: "(3) A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképz iskola vagy gyakorlati képzést végz jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaság, egyéni vállalkozó (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által fenntartott, illetleg mködtetett gyakorlóhelyen megszervezhet és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban elírt feltételei biztosítottak (a szakképz iskola és a gazdálkodó szervezet a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés szervezje). A gyakorlati képzés szervezésében ­ a gyakorlati képzés szervezjével kötött megállapodás alapján ­ a központi képzhely is részt vehet." g) Az Szt. a következ 26/A. §-sal egészül ki: "26/A. § A felsfokú szakképzés elméleti és gyakorlati képzését a felsoktatási intézmény képzési programjának részét alkotó szakképzési program szerint kell megszervezni." 168. § A szakképzésrl szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXIX. törvény 26. § (7) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép:

137

"(7) A szakképesítésért felels miniszterek 2006. augusztus 31-éig vizsgálják felül az ágazatukba tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit, ezt követen a szükséges módosításokat végezzék el." 169. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a) 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: "(2) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltér megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított el a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából ered kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az elállított dolog szellemi alkotás (Ptk. 86. §), e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történ átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni." b) A Kt. 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: "(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelel díjazás illeti meg. A megfelel díjazásban a tanuló ­ tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülje egyetértésével ­ és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszeren, egyedileg elkészített dolog értékesítésébl, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelel díjazást a teljes képzési folyamatban résztvevk által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és mködési szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét." 170. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ának (1) bekezdése a következ i) ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában kedvezményezett] "i) a felsoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott felsoktatási intézmény." 171. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 2. § (2) bekezdése a következ h) ponttal egészül ki:

138

[Belföldi illetség adózó a belföldi személyek közül] ,,h) a felsoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon." (2) A Tao. 5. §-ának (7) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: ,,(7) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, a felsoktatási intézmény és a közhasznú társaság a közhasznú szervezetre, kiemelkeden közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket elször abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre, kiemelkeden közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket ­ kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását ­ abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A kiemelkeden közhasznú szervezet a közhasznú szervezetté történ ­ adóéven belüli ­ átsorolása esetén ­ kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását ­ a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket érvényesítheti az adóév egészére." (3) A Tao. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: ,,(1) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, valamint a közhasznú szervezetként, kiemelkeden közhasznú szervezetként besorolt felsoktatási intézmény adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás eltti eredménye, módosítva a (2)­(5) bekezdésben foglaltakkal és figyelemmel a (6)­(9) bekezdés rendelkezéseire." (4) A Tao. 9. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következ rendelkezés lép: [Növelni kell az adózás eltti eredményt] ,,c) az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek és a felsoktatási intézménynek az általa kiállított ­ az adózó részére az adózás eltti eredmény csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre ­ jogosító igazolásban feltüntetett kapott adománynak a ca) teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az adózás rendjérl szóló törvény szerinti köztartozása van, cb) (7) bekezdésben elírt aránnyal számított részével, ha nincs az adóév utolsó napján az adózás rendjérl szóló törvény szerinti köztartozása, de a vállalkozási tevékenységbl származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket." (5) A Tao. 9. §-ának (6) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: ,,(6) A közhasznú szervezetként, a kiemelkeden közhasznú szervezetként besorolt alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület és felsoktatási intézmény adóalapja az (1)­(4) bekezdés alapján meghatározott összegnek a (7) bekezdésben elírt aránnyal számított része." (6) A Tao. 26. §-ának (11) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: ,,(11) Nem kell az (1)­(10) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adózónak megsznésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, a közhasznú társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a

139

lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként, kiemelkeden közhasznú szervezetként besorolt felsoktatási intézménynek és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak." (7) A Tao. 6. számú mellékletének címe helyébe a következ rendelkezés lép: ,,Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, lakásszövetkezet, közhasznú társaság és közhasznú szervezetként, kiemelkeden közhasznú szervezetként besorolt felsoktatási intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek" (8) A Tao. 6. számú melléklete a következ D) fejezettel egészül ki: ,,D) A közhasznú szervezetként, kiemelkeden közhasznú szervezetként besorolt felsoktatási intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek A közhasznú szervezetként, kiemelkeden közhasznú szervezetként besorolt felsoktatási intézmény az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményez gazdasági tevékenységébl e törvény alkalmazásában nem minsül vállalkozási tevékenységnek: 1. a közhasznú tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is; 2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; 3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettl, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni." 172. § (1) A közhasznú szervezetekrl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 2. § (1) bekezdése a következ g)-h) ponttal egészül ki: [Közhasznú szervezetté minsíthet a Magyarországon nyilvántartásba vett] "g) nem költségvetési szervként mköd felsoktatási intézmény, h) a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsoktatási és Tudományos Tanács." (2) A Kszt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: "(1) A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba 140

vételére illetékes bíróságnál, ha a nyilvántartásba vételre nem a bíróság jogosult, az erre jogosult szervezetnél (a továbbiakban együtt: bíróság) kell benyújtani." 173. § A felnttképzésrl szóló 2001. évi CI. törvény a) 2. § (2) bekezdésében "a felsoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény" szövegrész helyébe "a felsoktatásról szóló 2005. évi ... törvény" szövegrész lép, b) a következ 3/A. §-sal egészül ki: "3/A. § A 3. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenen a törvény 20. §-a és 27. §-a tekintetében felnttképzési tevékenységnek minsül a felsoktatási intézményben a hallgató részére nyújtott, a felsoktatásról szóló törvény alapján állami támogatásban nem részesül, a felsoktatási törvény hatálya alá tartozó képzés." c) 12. §-ának (7) bekezdése hatályát veszti. 174. § (1) A muzeális intézményekrl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmveldésrl szóló 1997. évi CXL. törvény a) 63. §-ának (1) és (2) bekezdésében a " Kossuth Lajos Tudományegyetem Központi Könyvtára" szövegrész helyébe a "Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára" szövegrész lép, b) 97. § (2) bekezdésének helyébe a következ rendelkezés lép: "(2) A felsoktatásról szóló 2005. évi ... törvény 12. § (3) bekezdése, 15. § (12) bekezdése és 19. § (3) bekezdése szerint szükséges tárgyi feltételekkel akkor rendelkezik a könyvtár, ha megfelel a miniszter által kiadott szakmai követelményeknek és normatíváknak.", c) 1. számú mellékletének a) pontjában a "felsoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény" szövegrész helyébe a "felsoktatásról szóló törvény" szövegrész lép.

(2) A katonai és rendvédelmi felsoktatási intézmények vezetinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény a) preambulumában "a felsoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 115. §-ának (1) bekezdése alapján," szövegrész helyébe "a felsoktatásról szóló 2005. évi ... törvény 140. §ának (2) bekezdése alapján," szövegrész lép, b) 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következ rendelkezés lép: [Közalkalmazott oktató, tudományos kutató az lehet, aki]

141

"a) a felsoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Ftv.) szerinti követelményeknek ­ a beosztásához mérten ­ megfelel, és" c) 15. § (2) bekezdésének "Az Ftv. 27. § (1) bekezdése szerinti hallgató" szövegrész helyébe "Az Ftv. 39. § (4) bekezdése szerinti hallgató" szövegrész lép, d) 16. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következ rendelkezés lép: [A hallgatói jogviszony megsznik] "e) a hallgatói névjegyzékbl való törléssel az Ftv. 76. § (2) bekezdés b)­c) pontjában említett esetben, a törlés napján." e) 30. § (2) bekezdésének "az Ftv. 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti" szövegrész helyébe "az Ftv. 70. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerinti" szövegrész lép, f) 32. § (5) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: "(5) A ketts jogállású hallgató esetében ­ a 48. §-ban felsorolt rendelkezéseken túlmenen ­ az Ftv. 35. §-ának (6) bekezdése és 70­72. §-a sem alkalmazható." g) 48. § (1) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: "(1) Az intézmény vezetire, oktatóira és hallgatóira az Ftv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, nem alkalmazható az Ftv. 46. § (5) bekezdésének a)­b), e)­g) pontja."

(3) A köztisztviselk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 48/A. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következ rendelkezés lép: [A képzettségi pótlék mértéke:] "a) doktori (PhD) fokozat vagy a felsoktatásról szóló 2005. évi ... törvény 149. §ának (5) bekezdése alapján azzal egyenérték, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75%-a,"

(4) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 14. pontja helyébe a következ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] "14. nevelési-oktatási intézmény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2023. §-ában, a felsoktatásról szóló 2005. évi ... törvény 18. § (1)­(2) bekezdésében és a szakképzésrl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ában meghatározott intézmény;".

142

(5) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérl szóló 2001. évi C. törvény 4. § (3) bekezdésének "a felsoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény" szövegrésze helyébe "a felsoktatásról szóló törvény" szövegrész lép.

Sólyom László
a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin
az Országgylés elnöke

143

1. számú melléklet a 2005. évi .... törvényhez A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMILAG ELISMERT FELSOKTATÁSI INTÉZMÉNYEI Állami egyetemek Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest Debreceni Egyetem, Debrecen Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Kaposvári Egyetem, Kaposvár Liszt Ferenc Zenemvészeti Egyetem, Budapest Magyar Képzmvészeti Egyetem, Budapest Miskolci Egyetem, Miskolc Moholy-Nagy Mvészeti Egyetem, Budapest Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Pécsi Tudományegyetem, Pécs Semmelweis Egyetem, Budapest Szegedi Tudományegyetem, Szeged Szent István Egyetem, Gödöll Széchenyi István Egyetem, Gyr Színház- és Filmmvészeti Egyetem, Budapest Veszprémi Egyetem, Veszprém Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest Nem állami egyetemek Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelv Egyetem, Budapest Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest Közép-európai Egyetem, Budapest Országos Rabbiképz ­ Zsidó Egyetem, Budapest Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest Állami fiskolák Berzsenyi Dániel Fiskola, Szombathely Budapesti Gazdasági Fiskola, Budapest Budapesti Mszaki Fiskola, Budapest Dunaújvárosi Fiskola, Dunaújváros Eötvös József Fiskola, Baja Eszterházy Károly Fiskola, Eger Károly Róbert Fiskola, Gyöngyös Kecskeméti Fiskola, Kecskemét Magyar Táncmvészeti Fiskola, Budapest Nyíregyházi Fiskola, Nyíregyháza Rendrtiszti Fiskola, Budapest Szolnoki Fiskola, Szolnok 144

Tessedik Sámuel Fiskola, Szarvas Nem állami fiskolák A Tan Kapuja Buddhista Fiskola, Budapest Adventista Teológiai Fiskola, Pécel Általános Vállalkozási Fiskola, Budapest Apor Vilmos Katolikus Fiskola, Vác Baptista Teológiai Akadémia, Budapest Bhaktivedanta Hittudományi Fiskola, Budapest Budapest Kortárstánc Fiskola, Budapest Budapesti Kommunikációs Fiskola, Budapest Egri Hittudományi Fiskola, Eger Esztergomi Hittudományi Fiskola, Esztergom Gábor Dénes Fiskola, Budapest Gyri Hittudományi Fiskola, Gyr Harsányi János Fiskola, Budapest Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fiskolája, Budapest Kodolányi János Fiskola, Székesfehérvár Kölcsey Ferenc Református Tanítóképz Fiskola, Debrecen Modern Üzleti Tudományok Fiskolája, Tatabánya Mozgássérültek Pet András Nevelképz és Nevelintézete, Budapest Nemzetközi Üzleti Fiskola (International Business School), Budapest Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa Pécsi Püspöki Hittudományi Fiskola, Pécs Pünkösdi Teológiai Fiskola, Budapest Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fiskola, Budapest Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak Sola Scriptura Teológiai Fiskola, Budapest Szegedi Hittudományi Fiskola, Szeged Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Fiskola, Nyíregyháza Szent Bernát Hittudományi Fiskola, Zirc Szent Pál Akadémia, Budapest Tomori Pál Fiskola, Kalocsa Veszprémi Érseki Hittudományi Fiskola, Veszprém Vitéz János Római Katolikus Tanítóképz Fiskola, Esztergom Wesley János Lelkészképz Fiskola, Budapest Zsigmond Király Fiskola, Budapest

145

2. számú melléklet a 2005. évi .... törvényhez A felsoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Az alkalmazottak adatai 1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) név, születési név, születési hely és id, anyja neve, állampolgárság, azonosító szám; b) állandó lakcím és tartózkodási hely; c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok: ca) a munkáltató ­ több esetén valamennyi munkáltató ­ megnevezése, megjelölve, hogy mely munkáltatóval létesített foglalkoztatásra irányuló további jogviszonyt, cb) végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés, idegennyelv-tudás, tudományos fokozat, cc) munkában töltött id, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható id, besorolással kapcsolatos adatok, cd) kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, ce) munkakör, vezeti megbízás, munkakörbe nem tartozó feladatra történ megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, cf) munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhel tartozás és annak jogosultja, cg) szabadság, kiadott szabadság, ch) az alkalmazott részére történ kifizetések és azok jogcímei, ci) az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, cj) az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai és azok jogcímei, ck) kutatói tevékenység, tudományos munka, mvészeti alkotói tevékenység, azok eredményei. 2. A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván. 3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a fenntartónak valamennyi adat, a fenntartói jogok gyakorlásához szükséges mértékben; a társadalombiztosítási, illetmény és munkabér vagy más juttatás kifizethelyének minden olyan adat, amely az illetmény, munkabér vagy más juttatás, jogosultság megállapításához, igénybevételéhez szükséges; az Országos Felsoktatási Információs Központnak minden olyan adat, amelyet e törvény szerint a felsoktatási információs rendszer kezelhet; a Magyar Felsoktatási Akkreditációs Bizottságnak minden olyan adat, amely ahhoz szükséges, hogy megállapíthassa a felsoktatási intézmény mködéséhez szükséges feltételek meglétét; a bíróságnak, rendrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok; a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenrzésére jogosultaknak a foglalkoztatással összefügg adatok; a nemzetbiztonsági szolgálatnak valamennyi adat. A hallgatók adatai 1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) felvétellel összefügg adatok: aa) a jelentkez neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár

146

esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, ab) az érettségi vizsga adatai, ac) a középiskola adatai, ad) a felvételi kérelem elbírálásához szükséges adatok, ae) a felvételi eljárás adatai; b) a hallgatói (kollégiumi tagsági, doktorandusz, doktorjelölt) jogviszonnyal összefügg adatok: ba) a hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; bb) a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, megkezdett félévek, igénybevett támogatási id, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje, bc) a külföldi tanulmányok helye, ideje, bd) az elért és beszámított kreditek, beszámított tanulmányok, be) a hallgatói juttatások, kollégiumi elhelyezés adatai, a juttatásokra való jogosultság elbírálásához szükséges adatok (szociális helyzet, szülk adatai, tartásra vonatkozó adatok), bf) a hallgatói munkavégzés adatai, bg) a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, bh) a fogyatékossággal élket megillet különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatok, bi) a hallgatói balesetre vonatkozó adatok, bj) a hallgató diákigazolványának sorszáma, bk) a hallgató azonosító száma. 2. A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván. 3. Az adatok továbbíthatók: a fenntartónak valamennyi adat, a fenntartói irányítással összefügg feladatok ellátásához; a bíróságnak, rendrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; az Országos Felsoktatási Információs Központ részére valamennyi adat; a Diákhitel Központnak a tanulmányok folytatásával összefügg adatok.

147

3. számú melléklet a 2005. évi .... törvényhez

A képzési normatíva éves összegének megállapításához rendelt szorzószámok finanszírozási alapképzés mesterképzés csoport els 1 1,75 második 1,5 2,625 harmadik 2,25 4 doktori képzés 2,5 3,75 felsfokú szakképzés 1 1,5 2,25 szakirányú továbbképzés 1 1,5 -

1. A számítási alap (1) a költségvetési évet megelz második évre számított és a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset egy egész hattizedszerese. 2. Egységes, osztatlan képzés esetén az els három évre az alapképzésre, az ezt követ évfolyamokra a mesterképzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az egységes orvosképzés képzési támogatása a számítási alap háromszorosa. 3. A felsoktatási intézmény részére járó képzési támogatást a számított hallgatói létszám alapján kell meghatározni. A számított hallgatói létszám meghatározásánál egy hallgatóként kell figyelembe venni a teljes idej képzésben részt vev hallgatót, míg a részidej képzésben részt vev hallgatók létszámát kettvel el kell osztani.

148

4. számú melléklet a 2005. évi .... törvényhez ,,/2. számú melléklet a 1992. évi XXXIII. törvényhez/ A felsoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betölt közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetül arányszámok

Munkakör Egyetemi tanár Egyetemi tanár Egyetemi tanár Egyetemi docens Egyetemi docens Egyetemi docens Egyetemi adjunktus Egyetemi adjunktus Egyetemi adjunktus Egyetemi tanársegéd Egyetemi tanársegéd (gyakornok) Fiskolai tanár Fiskolai tanár Fiskolai tanár Fiskolai docens Fiskolai docens Fiskolai docens Fiskolai adjunktus Fiskolai adjunktus Fiskolai adjunktus Fiskolai tanársegéd Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó Tudományos fmunkatárs Tudományos fmunkatárs Tudományos fmunkatárs Tudományos munkatárs Tudományos segédmunkatárs

Fizetési fokozat 3. 2. 1. 3. 2. 1. 3. 2. 1. 2. 1. 3. 2. 1. 3. 2. 1. 2. 1. 3. 2. 1. 3. 2. 1. -

Arányszám (%) 106 103 100 76 73 70 53 50 50 40 37 81 78 75 61 58 55 48 45 45 40 106 103 100 76 73 70 50 40"

149



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2010 adó algoritmusok állatélettan általános kémia alternatív energiaforrások anyagismeret 2 bencze bio biztonságpolitika feladatgyűjtemény fogalomtár geodézia gyakorlat 1 info irodalomtudomány jegyzőkönyv kibernetika költségszámítás közgazdaságtan fő áramlata kronológia lm görbe magatartás marketing matek 1 mb modern művelődéstörténet numerikus pavic polgár posztmodern ppt pszichoszexuális fejlődés röviditett segédanyag statisztika stilisztika szabályzás szamitogep számtek tankönyv tervezés tudomány vegyes szakjog világirodalom 2. vizsga feladatsor vizsgához vizsgapéldák zh feladat