pénzügy tétel pusi

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarKereskedelem és marketingPénzügytanpénzügy tétel pusi

I. TÉMAKÖR A pénz kialakulásától a modern pénzig:
A pénzfejlQdés története:
1. Árupénz
Kicserélték a közösségek a felesleges áruikat.
2. Aranypénz/nemesfémpénz, és pénzhelyettesítQk megjelenése
a, Az aranyérmék megjelenése
- Bimetallizmus
- monometallizmus:
b, pénzhelyettesítQk megjelenése:
-klasszikus papírpénz: aranyat képvisel, névleges értéke szerint aranyra váltható
-klasszikus bankjegy: fizetési eszköz, a bank önmagára szóló váltója
A pénz funkciói:
- értékmérQ eszköz
- forgalmi eszköz
- fizetési eszköz
- kincsképzQ/felhalmozási eszköz
- világpénz funkció
Aranyalapú pénzrendszer jellemzQi:
- a pénzhelyettesítQk aranyra válthatóak, stabilak voltak, - a valuták aranytartalmát törvényesen rögzítették, - a világpénz szerepét az angol font sterling töltötte be, - a valuták szabadon átválthatók voltak
- a valuta árfolyama az arany felsQ- és alsó pont között ingadozott,- az arany szabadon áramolhatott az országok között
3. Modern pénz, hitelpénz
A modern pénz: BelsQ értékkel nem bíró, mesterségesen teremtett eszköz, amelynek a gazdaságba való bekerülése, illetve onnan történQ kikerülése csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet.
- Központi Bank és Jegybank
- Kereskedelmi v. Üzleti Bankok
- Nem monetáris pénzintézetek
A pénzforgalom alakulását is vizsgálhatjuk mint:
- Jegybank mérlege
- Jegybank és Kereskedelmi Bank összevont mérlege (monetáris mérleg)
- összes pénzintézet összevont mérlege
A modern pénz fogalma, fajtái:
Hitelpénzrendszerben a pénzt a bankok teremtik
Formáját tekintve lehet:
-készpénz (bankjegy és váltópénz/érme) a Jegybank bocsátja ki
-ankszámlapénz (a tulajdonos oldaláról nézve betét): bankkal szemben fennálló látra szóló folyószámla követelés. A számla tulajdonos szabadon rendelkezhet e követeléssel, illetve kifizetéseket teljesíthet belQle. AmelyrQl nem bonyolítanak fizetési forgalmat, azok részben vagy egészben a felhalmozásra, megtakarításra szolgálnak kvázi pénznek nevezzük.
A pénz eredete szerint lehet:
-egybankpénz: A Jegybank is számlapénzt teremt, amely egy részét váltják át készpénzre, ezt nevezik bankjegykibocsátásnak, számlapénzt és bankjegyet bocsát ki.
-kereskedelmi bank pénz: csak számlapénzt teremthet, csak az adott bank ügyfélkörén belül érvényes.
A pénzforgalomban betöltött szerepe alapján:
-szqken értelmezett pénz M1 (narrow money): tranzakciós pénz, készpénz és látra szóló betét
-tágan értelmezett pénz M2 (broad money): az M1 és a határidQs betétek betétek (tartós betét, biztosítási kötvény) összege
A pénz idQértéke:
-jelenérték: egy meghatározott jövQbeni idQpontban mennyit ér ez az összeg
-jövQérték: egy mai összeg mennyit ér egy meghatározott idQ múlva
A modern pénz teremtésének módjai/a pénzteremtés mechanizmusa:
1. hitelnyújtás: - tényleges pénzkölcsön, hitel nyújtása
-követelést megtestesítQ értékpapír vásárlása
2. külföldi deviza/valuta vétele (belföldön nem minQsül pénznek)
A pénz megsemmisülése:
1. a hitel visszafizetése: - tényleges hitel visszafizetése - követelést megtestesítQ értékpapír eladása
2. külföldi deviza/valuta eladása
II. TÉMAKÖR: A BANKRENDSZER FOGALMA. KÖZPONTI ÉS JEGYBANK SZEREPE ÉS FUNKCIÓI. A KERESKEDELMI BANKOK. BANKMpVELETEK. A FIZETÉSI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSA. A HAZAI PÉNZÜGYI RENDSZER JELLEMZPI. A HITELINTÉZETI TÖRVÉNY.
A bankrendszer fogalma: az ország bankjainak összességét értjük. Magyarországon 1987. január 01. óta kétszintq a bankrendszer, amely azt jelenti, hogy a központi bankról (MNB) leváltak és önálló szervezetként kezdtek mqködni az üzleti banki tevékenységgel foglalkozók. A létrejött kétszintq bankrendszerben a központi bank (a bankrendszer elsQ szintje) nem folytat üzleti vállalkozással összefüggQ tevékenységet. Monetáris hatóság gyanánt feladatait a következQkben foglalhatjuk össze:
-pénzkibocsátás
-az arany-és devizatartalék Qrzése, kezelése, konverziója
-a központi költségvetés finanszírozása, számlavezetése
-a második szinten lévQ pénzintézetek számlavezetése, számukra likviditási szolgáltatások nyújtása
-kormányzati megbízásból a nemzetközi pénzügyi szervezetekben való részvétel és képviselet
Központi és jegybank szerepe és funkciói
Funkciói:
-a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel (repo-mqveletek, deviza-swap, devizabetét-csere, kötelezQ tartalékráta) támogatja a kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását
-alapvetQ feladata a nemzeti fizetQeszköz belsQ és külsQ vásárlóerejének védelme
-kizárólagosan jogosult bankjegy és érme kibocsátására
-aranyból és devizából készleteket gyqjt
-ellátja a nemesfém - gazdálkodás körében a jogszabályban elQírt feladatokat
-befolyásolja a pénz  és hitelkínálatot, valamint a pénz  és hitelkeresletet
-elQmozdítja a gazdaság egyensúlyának megvalósítását
-kialakítja a monetáris politikát, valamint e politika érvényesítésének eszközeit
-befolyásolja a jegybankpénz mennyiségét
-jegyzi és közzéteszi az árfolyamokat
-a kormánnyal egyetértésben megállapítja az árfolyamok megállapításának és befolyásolásának rendjét
-szükség és lehetQség esetén intervencióval védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és külföldi devizapiacokon
-szükséghelyzet esetén a pénzintézeteknek rendkívüli hitelt nyújthat
-vezeti a kincstári egységes számlát, továbbá a pénzügyminiszter által kijelölt egyéb állami számlákat
-az államháztartás alrendszerei közül finanszírozási kapcsolatot kizárólag a központi költségvetésen keresztül tarthat, az államháztartással való finanszírozási kapcsolatot illetQen az Országgyqlésnek felelQsséggel tartozik
-az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában levQ értékpapírok tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat
-az állam külföldi hitelfelvételei és garanciavállalásai, értékpapír-kibocsátásai valamint nemzetközi szervezetektQl felveendQ hitelek tekintetében a kormány meghatalmazása alapján jár el
-vezetheti a Társadalombiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalapok számláit
-vezeti a hitelintézetek pénzforgalmi számláját
-a devizagazdálkodás központi szerve, devizahatósági jogkörét a devizagazdálkodásról szóló jogszabályok állapítják meg
-ellátja a nemesfém-gazdálkodás körében a jogszabályban meghatározott teendQket
-a kormány felhatalmazása alapján ellátja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben rá háruló feladatokat
-kialakítja az országos fizetési és elszámolási rendszert, szabályozza a pénzforgalmat
-jegybanki információs rendszert mqködtet
-jegybanki ellenQrzést végez
A kereskedelmi bankok:
Hagyományos banküzletágak:
-betétgyqjtés: A tulajdonos személye szerint beszélhetünk:
-a lakosság , - a gazdálkodó szervezetek, - a költségvetési szervek, intézmények, - társadalmi szervek
- alapítványok, - más bankok,- a központi bank és, - a külföldiek betéteirQl
A betétek jogi formája szerint:
-szerzQdéses, - saját értékpapír-kibocsátáson alapuló konstrukciókról
A betét pénzneme szerint:
-hazai fizetQeszköz, - valuta/deviza
Rendelkezési jog szerint:
-névre szóló, - bemutatóra szóló
Kamatozás módja szerint:
fix, - változtatható és, - változó kamatozású betéti ügyletek
FutamidQ szerint:
-rövid (1 évnél rövidebb), - középlejáratú (1-tQl 2-5 éves), - hosszú lejáratú (2-5 évnél hosszabb)
-hitelezés: A hitelezés tulajdonképpen a pénzintézetek által összegyqjtött források és az ezek alapján teremthetQ pénzek kihelyezése a felhasználóknak. A hitel tehát nem más, mint pénzeszközök ideiglenes átengedése a felhasználó számára, rendszerint kamatfizetés ellenében. Meg kell különböztetni a bankhitelt és a kereskedelmi hitelt,
Néhány hitel fajta:
-pénzhitel, - vállalati hitel, - fogyasztói hitel, - jelzáloghitel
A fizetési forgalom lebonyolítása:
-elhatárolható nemzeti és nemzetközi fizetési forgalomra.
-készpénzfizetés
-készpénz nélküli fizetés: fizetés módja szerint: a bankszámlák közötti átírás és a kölcsönös beszámítás.
-átutalás: a fizetQ kezdeményezésére teljesített átírás, melynek során a pénzintézetek fizetés céljából pénzösszegeket vezetnek át egyik bankszámláról a másikra.
-inkasszó(beszedési megbízás): a jogosult kezdeményezésére teljesített átírás. A jogosult megbízza bankját, hogy esedékessé vált követelését az adóstól szedje be. Lehet azonnali (prompt), vagy határidQs inkasszó.
-váltó: a váltó fizetési igény vagy fizetési felszólítás, A fizetésre kötelezett szerint van saját és idegen váltó. A váltó lejárata szerint megkülönböztetünk: a/ megtekintésre szóló, b/ bemutatás után meghatározott idQ elteltével esedékes, c/ kelet után bizonyos idQre szóló, d/ határozott napra szóló váltót.
-akkreditív: készpénz nélküli fizetési forma,
-csekk: készpénzkímélQ fizetési eszköz, írásbeli fizetési meghagyás.
-bankkártyák:
Bankmqveletek:
-vagyonkezelés:
-befektetésekkel kapcsolatos szolgáltatások:
-Bemutatóra szóló értékpapírok Qrzése és a jövedelem beszedése. A részvényesek meghatalmazottjai. ÉrtékelQ szolgálat.
-TQzsdei és tQzsdén kívüli értékpapírok adásvétele.Biztosítási papírok elhelyezése bankok a befektetéseket illetQen tanácsokat adnak ügyfeleiknek
-biztosítás:
-nyugdíjalapokkal kapcsolatos szolgáltatások:
-személyi és üzleti tanácsadás: befektetési és biztosítási, valamint az adózási tanácsadás.
-lízing: Két fajtája van.(pnzügyi üzemeltetési (operatív) lízing.
-faktorálás: a faktorálás a bankári biztosítékkal nem, fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése.
-forfetírozás: a forfetírozás egy késQbbi idQpontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek szállításából és/vagy a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából eredQ középlejáratú követelés Forfetírozáskor a követelést a forfetírozó leszámítolja.
-utazással kapcsolatos szolgáltatások:
-nemzetközi szolgáltatások: a fizetési formák közé tartoznak a postai átutalások, távirati utalások, külföldi váltók beszedése, leszámítolása, kereskedelmi hitellevél, akkreditív szolgáltatások, hitelek nyújtása. Ide tartozik még az eurovalutákkal és eurokölcsönökkel folytatott mqveletek is.
(96tv) Hitelintézeti törvény: a törvény a pénzügyi szolgáltatások alatt a következQ tevékenységek üzletszerq végzését érti:
-betétügylel, - hitel-, kölcsönügylet, - pénzügyi lízing, - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása
-készpénz-helyettesítQ fizetési eszközök kibocsátása és fizetési forgalmuk lebonyolítása, - kezesség, bankgarancia
-valuta-és devizakereskedés, - pénzügyi szolgáltatás közvetítése, - befektetési alap, letétkezelés, - letéti szolgáltatás
-önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történQ vagyonkezelés, - készpénzátutalás
KiegészítQ pénzügyi szolgáltatás:
-pénzváltás, - elektronikus átutalási rendszer mqködtetése, - pénzfeldolgozás, - pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon
A pénzügyi intézmény hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás lehet. A hitelintézet betétet gyqjt és egyéb pénzügyi szolgáltatást végez.
III. TÉMAKÖR: A pénzügyi politika és eszközrendszere.
A monetáris politikán azt a pénzpolitikát és annak gyakorlatát értjük, amely a pénz- és a tQkepiacon a pénz- és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését, ezzel a gazdaság stabilitásának megQrzését tekinti elsQdleges feladatának.
3 fQ részbQl tevQdik össze a pénzügyi politika:
-Monetáris politika
-Költségvetési politika
-Deviza politika (árfolyam-politika)
A monetáris politika a kormányzat- a központi bank- azon célkitqzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsQsorban a forgalomban lévQ pénzmennyiséget. Lényege tehát olyan pénzügypolitikának a folytatása, amely elQsegíti a gazdaság stabilitásának a megteremtése, a pénzügyi egyensúly megteremtése és annak megQrzése a pénz és hitel kereslet/kínálat befolyásolásával
Pénzkínálat:
MS = m * MB ahol
MB - monetáris bázis, m - multiplikátor
Monetáris szabályozás eszközei lehetnek direkt (utasítások, elQírások, kontingensek), vagy indirekt (feltételek szabályozása. A monetáris politika eszköztárába mindazok az eszközök beletartoznak, amelyekkel a központi bank képes befolyásolni a pénzpiac mqködését. Ezen belül kiemelkedQ szerepe van a kötelezQ tartalékráta meghatározásának, a refinanszírozási kamatláb alakításának, a nyílt piaci mqveleteknek, valamint az árfolyam-politikának.
KötelezQ tartalékráta:
a kereskedelmi bankok kötelesek idegen forrásaik bizonyos hányadát az MNB-nél letétbe helyezni. Ezért az MNB kamatot fizet, amely azonban alacsony, s így a pénzintézetek az emiatt beálló veszteséget csak a hitelkamatok és a betéti kamatok közötti kamatrés emelésével tudják kigazdálkodni. A kötelezQ tartalékráta biztonsági célokat szolgál.
Ha a központi bank emeli a tartalékrátát, ezzel arra készteti a kereskedelmi bankokat, hogy csökkentsék a betéteik növekedési ütemét, azaz kevesebb pénzteremtQ hitelt folyósítsanak. Ha a központi bank leszállítja a kötelezQ tartalékrátát, ezzel lehetQvé teszi, hogy a kereskedelmi bankok több pénzteremtQ hitelt folyósítsanak, ezzel nQ betétállományuk, növekszik a forgalomban lévQ pénzmennyiség.
Tartalékráta = ( készpénz + jegybanki betét ) / kereskedelmi bank összes betéte
Ha a tartalékrátát növelik, a bankok kevesebb hitelt tudnak nyújtani (és fordítva).
Refinanszírozás:
Ez valójában a finanszírozás finanszírozása. A kereskedelmi bank által nyújtott hitel mögött jegybanki hitel áll. Ha a refinanszírozási hitelkeretet növelik, a kereskedelmi bankok hitelkihelyezése nQ / és fordítva.
Típusai:
-Lombard politika - Értékpapírok elzálogosítása ellenében nyújtott hitel.
-Refinanszírozási kontingensek meghatározása - mennyiség korlátozása
-Rediszkont politika (leszámítolási politika) - A jegybank meghatározott feltételek mellett váltót számít le. Minden rediszkontálás refinanszírozás, de nem minden refinanszírozás rediszkontálás. Ha a ker. bank lejárat elQtt a váltót beadja a jegybanknak, ezt rediszkontálásnak nevezzük. A jegybank rediszkont kamatlábat alkalmaz, a ker. bank diszkont kamatlábat. Vagyis a ker. bank hitelt ad "A"-nak, a jegybank hitelt ad a ker. banknak.
Refinanszírozási kamatláb:
Az a kamat, amelyet a központi bank számít fel a kereskedelmi bankok számára folyósított hitelek után. Ha a jegybank emeli a viszontleszámítolási kamatlábat, akkor megnQ a ker.-i bankok refinanszírozási kamatköltsége, ezért Qk is felemelik az ügyfeleiknek nyújtott hitelek kamatlábát. Kamatpolitika:
Segítségével a jegybank a refinanszírozási hitelek feltételeit szabályozza.
Nyílt piaci mqveletek:
A központi bank értékpapírokat, elsQsorban állampapírokat forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomban lévQ pénztömeget és hitelállományt szabályozza. Amikor a közp.-i bank értékpapírt vásárol, ezzel a ker.- i bankok számláján történQ jóváírással fizet, ezzel a bank új jegybankpénzt hoz létre, növeli a ker.- i bankok pénztartalékait, illetve hitelnyújtó képességét, ezáltal expanziós hatást idéz elQ, nQ az értékpapírok árfolyama, csökken a hozamuk, ennek következtében a piaci kamatlábak is csökkennek.
Árfolyam-politika:
A közp.- i bank a pénz és a hitel utáni kereslet, illetve kínálat befolyásolására fix és mozgó kamatokat, ezen belül
-jegybanki alapkamatlábat
-piaci kamatlábat
-preferenciális kamatlábat és
-napi pénzpiaci feltételekhez igazodó kamatlábat alkalmaz.
Erkölcsi ráhatás: megbeszélések a Jegybank elnöke és a Kereskedelmi Bankok vezetQi között.
A költségvetési politika
A költségvetés a gazdaságirányítás egyik fontos eszköze, Az állam tevékenysége során nem csak jövedelemelosztást hajt végre, hanem a közös fogyasztás biztosításához árukat, javakat vásárol, s így közvetett módon is hatást gyakorol a keresletre és kínálatra.
A költségvetési politika szolgálhat stabilizációs, allokációs és elosztási célokat.
A stabilizáció célja lehet pl. a visszaesés megelQzése, infláció elkerülése vagy mérséklése. Az allokáció segítségével a költségvetés beavatkozik a piaci folyamatokba (direkt - árufelvásárlás, indirekt -adószabályozás, ÁFA-kulcs stb.).
Elosztás alatt széles értelemben a bérek, profitok, kamatok és bérleti díjak pénzügyi átcsoportosítását jelenti.
A költségvetési politika eszközei:
-adók
-támogatások
-államkötvények és kincstárjegyek adásvétele
-a társadalmi közös fogyasztás pénzellátásának rendszere
A költségvetési politika dönt:
-a vállalatok, vállalkozások és a lakosság közötti, ill. ezeken belüli pénzügyi átcsoportosításról
-a központi beruházások finanszírozási módjáról
-a közös fogyasztás nagyságának növekedésérQl és annak finanszírozásáról
-a területek közötti jövedelem-átcsoportosításról
A költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége. Az állami költségvetés bevétele a gazdasági szereplQk, befizetéseibQl származik. Ezek lehetnek adók, vámok, illetékek stb mindegyik egyfajta adó. Fajtái:
-Közvetlen vagy direkt adó (személyi jövedelemadó, vagyonadó)
-Indirekt adó - termékhez vagy szolgáltatáshoz fqzQdik (forgalmi adó, fogyasztási adó)
A költségvetés kiadásait ugyancsak a gazdasági folyamatokra gyakorolt hatásuk alapján csoportosítjuk. állami transzferek. állami vásárlások.
IV. TÉMAKÖR: ÁLLAMZHÁZTARTÁS, ADÓK, VÁMOK:
Az államháztartás fogalma és alrendszerei
Az állam általában olyan feladatokat lát el a köz érdekében, Ezeket közfeladatoknak nevezzük, ide tartozik az ország belsQ és külsQ védelme, az igazságszolgáltatás, államigazgatás stb.
Az államnak közhatalmi funkciói mellett vannak tisztán gazdasági jellegq feladatai is:
biztosítania kell a piaci mqködéshez nélkülözhetetlen termelési és fogyasztási feltételeket (pl. vízellátás)
-szabályoznia kell a piaci struktúrát (pl. monopolizálás korlátozása)
-meg kell teremtenie a piaci ösztönzQket, mérsékelve a külsQ tényezQk hatását (externáliák szabályozása)
-mérsékelnie kell a környezetszennyezQdést (negatív externália)
-meghatározó szerepet tölt be a közös fogyasztás intézményrendszerének fenntartásában és a szociálpolitikai célok megvalósításában
A közfeladatok ellátásához az állam sajátos eszközökkel rendelkezik, ezek egy része kényszerítQ erejq (pl: adózás), más részük szabályozó szerepet tölt be (társasági tv.)
ellenQrzési feladatokat is ellát. Az
Az állam mqködése a mai gazdaságban az alábbi funkciókat foglalja magában:
allokációs funkció,
elosztási funkció,
stabilizációs funkció,
A feladatok ellátását szolgáló rendszereket államháztartásnak nevezzük. Az államháztartás nem egységes egész, hanem alrendszerein (központi ktgvetés, helyi önkormányzatok, elkülönített állami alapok, kötelezQ társadalombiztosítás) keresztül mqködik, megosztva a közösségi feladatokat és forrásokat is.
A közösségi feladatok megosztása az államháztartás alrendszerei között:
Elve: minden feladatot ahhoz a költségvetési szinthez kell telepíteni, ahol az optimálisan megvalósítható.
Ezt figyelembe véve megkülönböztetünk:
-központi (pl. védelem, rend- és jogbiztonság)
-körzeti (pl. középfokú oktatás) és
-helyi (pl. óvodai ellátás) telepítésq feladatokat.
A központi költségvetés fogalma:
az államháztartási rendszer legjelentQsebb tagja, amely közvetlenül valósít meg gazdaságpolitikai célokat, illetve támogatja az önkormányzatokat és az alapokat, illetve szükség esetén a társadalombiztosítást. A központi költségvetéshez tartoznak a központi igazgatási és gazdaságirányítási szervek (Országgyqlés, Minisztériumok) és az e szervek által közvetlenül irányított költségvetési szervek (pl. egyetemek).
A központi költségvetés bevételei:
Adók: - nyereség adók, - jövedelem adók (SZJA, családi jöv. Adók), - kiegyenlítQ termelési adók (sávos adóztatás), - erQforrásokhoz kapcsolódó adók, - vagyonadók, - forgalmi típusú adók (ÁFA), - fogyasztási adók (korlátozza befolyásolja vmely termék csop. Fogyasztását)
Funkcionális kiadások: ált. költségvetési szolg. (pl. honvédelem, tqzoltóság, stb.)
- adók és adójellegq bevételek:
A közvetlen (egyenes, direkt) adók SZJA, vállalati jöv.adók, vagyonadók.
A közvetett (indirekt) adók (forgalmi adó, értéknövekedési adó, fogyasztási adó).
- nem adó jellegq bevételek: illetékek, díjak, bírságok.
Az illeték olyan fizetési kötelezettség, amely az államigazgatási vagy igazságszolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódik, tehát van közvetlen ellenszolgáltatás. Díjakat a közösségi fogyasztás bizonyos szolgáltatásaiért kell fizetni.
- tQkebevételek: bevételként való megjelenésük nem közhatalmi, hanem tulajdonosi alapon történik (pl. bérbeadás, értékpapír-értékesítés, tárgyi eszközök értékesítése)
-adományok, juttatások. Pl. származhat magánszemélytQl
A költségvetés kiadásai: csoportosíthatjuk funkcionálisan és közgazdaságilag.
Költségvetési kiadások jellege szerint: folyó kiadások, - kamatok, - támogatások és egyéb, - tQke kiadások, - tQke átutalás, - kölcsönök és visszafizetések egyenlege
Költségvetés egyenlege
- deficites= kiadás >bevétel Finanszírozása: - állam hitelt vesz fel, - értékpapírok kibocsátása, - monetáris politika fontos eszköze, - belföldi finanszírozás,
- szuficites= kiadás Államadóság: deficit finanszírozással keletkezik. Egy adott országban a helyi (önkormányzatok) a szövetségi és a központi kormányadósságainak/ tartozásainak konszolidált összege. Az államadóság fogalmába beletartozik az állami kezesség- és garanciavállalás miatt keletkezett hiteltartozás, az elkülönült pénztalapok és az állami beruházásokat kezelQ intézmények hitelei, valamint az állami vállaltoktól átvállalt hiteltartozás is.
Finanszírozása:
BelföldrQl: - államháztartáson belülrQl, - jegybanki hitel nyújtással, - állampapírok más bankoktól történQ megvásárlásával,- vállalatok és lakosság által értékpapír megvásárlásával
KülföldrQl: - nemzetközi szervezetek (AMF), - más országok kormányai, - külföldi bankok, - nemzetközi alapok
Eszközei:
- hosszú lejáratú kötvény, - rövid lejáratú kötvény és kincstárjegy, - hosszú lejáratú kölcsön, - rövid lejáratú kölcsön és hitel
-a funkcionális osztályozás azt mutatja, hogy a kiadások milyen feladatok érdekében merültek fel.
-ált. közösségi szolgáltatások, - védelem, - közrend és közbiztonsági feladatok
-oktatás, - egészségügy, - tb., jóléti feladatok, - lakás és kommunális feladatok
-kulturális szolgáltatás, - energetikai szolgáltatás, - mezQgazdasági erdészet
-bányászat, ipar, építQipar, - szállítás és távközlés, - egyéb szolgáltatás kiadásai (turizmus)
-közgazdasági osztályozás a költségvetési kiadások jellegét (végleges, újraelosztás) mutatja be:
-árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások, - kamatfizetések, - támogatások és egyéb folyó transzferek
-folyó kiadások, - tárgyi eszközök beszerzése, - készletek vásárlása, - föld és immateriális javak beszerzése
-tQketranszfer, - tQkekiadások, - visszafizetéssel csökkentett belföldi és külföldi kölcsön nyújtása
FQ kiadási tételek: (ez a rész csak akkor kell, ha a tanár leadja dec.10 v. 11-én)
-Támogatások:
-Fogyasztói árkiegészítés:
-Felhalmozási kiadások:
-Társadalmi közös fogyasztás, közjavak
Csoportjai:
-ún. klasszikus közösségi fogyasztás (védelem, rend- és jogbiztonság)
-kvázi közös fogy., melyet nem célszerq piaci úton kielégíteni (pl. védQgát, úthálózat)
-az állam nem akarja az egyén ill. vállalat jöv-éhez kapcsolni (oktatás, egészségügy)
-az a fogy., amelyre a piac zavartalan mqködése miatt van szükség (körny.védelmi kiadások)
A közös fogyasztás alapelvei:
-Horizontális egyenlQség elve:
-FizetQképesség elve:
-Haszonelv: kimondja
A közös fogyasztás jellemzQi:
minden fogyasztó számára biztosítani kell az egyenlQ igénybevételi lehetQséget, lehetQleg azonos mennyiségben és minQségben. A közös fogy. keresletének jellemzQje, hogy igénybevételnél nincs önkorlátozó fogyasztói mérlegelés, sQt törekvés van a legmagasabb színvonalú szolg. igénybevételére, ezért a keresletét szabályozni kell. Ez történhet adminisztratív úton ill. ár vagy térítési díj alkalmazásával
-Adósságszolgálat: az esedékes hiteltörlesztéseket és a kamatfizetési kötelezettségeket jelenti.
6.Nemzetközi kapcsolatokkal összefüggQ kiadások: közvetlenül befolyásolják a fizetési mérleg egyenlegének alakulását,
Elkülönített állami pénzalapok
Az állam egy elQre meghatározott konkrét gazdasági vagy közösségi célra költségvetésbQl elkülönített célalapot hozhat létre, melyek állami feladatot látnak el.
Helyi önkormányzatok
igazgatási feladatok megvalósítói.
KettQs funkciójuk van:
-közösségi feladatokat szerveznek és finanszíroznak
-a helyi infrastruktúra és adóztatási politikájuk révén befolyásolják településük gazdasági fejlQdését
KötelezQ feladataik:
-alapfokú oktatás, - egészségügyi és szociális ellátás, - közterületek fenntartása, - ivóvízellátás biztosítása
-más feladatok,
Pénzügyi bevételeik nagysága függ:
-az országban megtermelt összes jövedelemtQl
-az eredeti jövedelemtulajdonosokat terhelQ központi és helyi jövedelem elvonás mértékétQl
-a centralizált jövedelem elosztásának a központi ktgvetés és a helyi ktgvetések közötti megosztásától
A feladatok és azok finanszírozása történhet:
-állami feladatok közvetlen állami finaszírozásból
-állami feladatok végrehajtása az önkormányzat kötelezettsége, finanszírozása központilag biztosított forrásból történik és ellenQrzik a felhasználását
-az állam által támogatott, de az önkormányzat által ellátandó feladat, normatív támogatás szabadon felhasználható
-önkormányzatok által vállalt feladatok, melyek forrása a saját bevétel
Helyi önkormányzatok bevételei:
-adóbevételek
-állami támogatások
-tb-támogatás
-egyéb saját bevételek, melyek:
-mqködési ár- és díjbevétel
-vállalkozási bevétel (tQkebevétel)
-kötvénykibocsátásból, hitelfelvételbQl származók
Állami támogatások fQbb formái:
-helyi adók kiegészítése
-állami feladatok finanszírozására, amelyet helyi szinten valósítanak meg:
-normatív támogatás,
-céltámogatás:
-kiegyenlítQ állami támogatás:
-címzett támogatás
-TB támogatás:
A szociális biztonság rendszere
Elemeit képezi a kötelezQ TB, az önkéntes pénztárak, a kiegészítQ és magánbiztosítás. Elemeinek súlyában különbségek
-az ellátandó feladatokban, - a juttatás mértékében, - járulékfizetés a munkaadók és mvállalók közötti megoszlásában, - a költségvetési kapcsolatokban, - a szervezeti felépítésben, - a biztosítási díjtételekben és szolgáltatásokban
A társadalombiztosítás és feladatai
széles rétegeket érintQ intézményes biztosítás, amely lehet önkéntes vagy kötelezQ. a kötelezQ biztosítás az alapgondolata, hogy:
-a társadalom egyes tagjai jövedelmi helyzetük miatt elhanyagolnák önmagukat bizonyos események bekövetkeztekor
-az intézményes biztosítás olcsóbb, mint az egyéni
A biztosítás jellemzQi:
-veszélyhelyzet,
-a veszélyhelyzet miatt bekövetkezQ hátrány, kár, illetve ennek megtérítése
-kármegosztás, amelynek eszköze a biztosítási díj
A magánbiztosítás és a TB közötti különbségek:
-a magánbiztosítás írásbeli megállapodás, a TB ezzel szemben törvényi rendelkezésen, jogszabályi elQíráson alapul.
-a magánbizt. díjtételei, a szolg-ok ktg-eit és a biztosítási díj szigorú matematikai számításokra épülnek. A TB-nél nincs ilyen szigorú egyensúly.
-a magánbiztosítók RT. formájában mqködnek, miközben a TB önkormányzati jellegq.
-a TB mutat szolidaritási jegyeket is.
-A TB pénzügyi alap is, amely elkülönül a központi ktgvetéstQl.
A TB bevételei
-munkáltatók és a munkavállalók által befizetett járulék
-központi ktgvetés nyújtotta támogatások
-tQkejellegq bevételek,
-csQdbe jutott vállalatoknál a be nem fizetett járulékok ellenében hozzájuthat épületekhez, telkekhez is.
A TB szolgáltatásai
-nyugdíj (öregségi, rokkantsági)
-egészségügyi ellátás
-anyasági és gyermekgondozási segély nyújtása
-gyermekgondozási díj
-munkanélküli segély
Fentiek egy kicsit részletesebben:
-Öregségi-rokkantsági nyugdíj: özvegyi nyugdíj lehet ideiglenes vagy állandó. árvasági nyugdíjjal is.
A nyugdíj megállapítás rendszerei:
-Felosztó-kirovó:
-Várományfedezeti rendszer
-TQkefedezeti rendszer

-Egészségügyi biztosítás: kórházi, szanatóriumi gyógyításra, gyógyszerek térítésére terjed ki és a betegség alatti táppénz folyósítására.
Az ellátás lehet: kötött rendszerq:
-szabad orvosválasztási rendszerq:
vegyes rendszerq:
-Anyasági-gyermekgondozási segély (GYES): fizetésének feltétele a munkaviszony és a járulékfizetés megléte.
-Munkanélküli segély: csak meghatározott ideig jár és a bérek nagyságához kapcsolódik.
Adók és fQbb adófajták
Az adó olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló közkiadások pénzügyi forrásainak biztosításához, a maga által megállapított mérték szerint, az adó fizetésére kötelezett természetes személyektQl, jogi személyektQl, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoktól, és más szervektQl, közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megkövetel.
Az adózás célja, hogy az állam és/vagy annak helyi önkormányzati szerve a társadalmi közös fogyasztás finanszírozásához, a társadalom, annak egyes rétegei számára nyújtott oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és sport jellegq szolgáltatásokhoz, a lakásépítési támogatásokhoz, az ország védelmének, belsQ rendjének és jogbiztonságának megtartásához, fejlesztéséhez pénzbevételre tegyen szert.
- közvetlen adóról, közvetett adóról beszélünk.
FQbb adófajták:
-általános forgalmi adó: jellemzQ, hogy:
-általános adó, - összfázisú forgalmi adó, - nem válik termelési költséggé, - hozzáadottérték-adó, - fogyasztási adó
-fogyasztási adó: beépül a fogyasztói árba
-szja: a magánszemély alkotmányos kötelezettségei közé tartozik,
-társasági adó: jövedelemadó
-osztalékadó: szintén jövedelemadó
Vám és vámpolitika
Vám: olyan adójellegq befizetési forma, amelyet a jogszabályban meghatározott mértékben és feltételek szerint a vámhatárt átlépQ áruforgalom alapján vetnek ki.
az állami bevétel részét képezi. Vámszervezeten a Vám-és PénzügyQrség Országos Parancsnokságát
A vám hatásának szempontjából megkülönböztetünk:
-pénzügyi vámot: , - közigazgatási vámot:
A vámmegállapodás szerint beszélhetünk:
-értékvámról: , - mértékvámról:
A vámmegállapítás módját tekintve vannak:
-autonóm vámok: , - szerzQdéses vámok:

V.TÉMAKÖR: A PÜ-I RENDSZER SZEREPE A GAZDASÁGBAN:
Pü-i piacok csoportosítása:
-nyílt és zárt piac
-pénz és tQke piac
-elsQdleges és másodlagos piac
-azonnali és határidQs piac
Pénz és tQke piac
Pénz piac= rövid lejáratú ügyletek (néhány óra  év)
TQke piac= hosszú lejáratú ügyletek (1 évnél hosszabb)
-pénzt cserélünk pénzre
-a megtakarítók jelenlegi pénzüket cserélik el a megtakarítások felhasználóinak jövQbeni pénzére cseréljük el.
Deviza piac: egyik pénznemet cserélem másik pénzre
Pénzpiac forrásai: rövid lejáratú megtakarítások
Legfontosabb eszközei:
-váltók (kereskedelmi, kincstári)
-rövid lejáratú bankbetét, bankhitel
TQke piac= értékpapír piac
-hosszú lejáratú megtakarítások
-megtakarítások végleges elköltése
-hosszú lejáratú hitelek piaca
-értékpapír piac

SzereplQi (tQkepiacé)
-vállalatok, - háztartások, - költségvetés
Legfontosabb eszközei:
részvény, kötvény
-záloglevél
-hosszú lejáratú bankbetét és bankhitel
Nyílt piac= nyílt kibocsátású papírok forgalmazása történik
Nyílt kibocsátás: bárki vásárolhat
Zárt piac= zárt kibocsátású papírok
Zárt kibocsátás: meghatározott kört céloznak meg
Nyílt piac megjelenési formái:
tQzsdei forgalmazás
tQzsdén kívüli forg.
ElsQdleges piac: ahol a pü-i eszközök elsQ eladása történik új értékpapírok forgalmazása
Másodlagos piac: a már korábban kibocsátott (használt) értékesítése történik, (pl. Pick) Segít összehangolni a különbözQ megtakarításokat és befektetéseket. Kialakuló árfolyamok információval is szolgálnak.
Azonnali és határidQs piac= ügyletek esedékessége
-azonnali vagy prompt  azonnali szállítás a szerzQdéskötéskor
-határidQs: szerzQdés (jelenben)  teljesítés (jövQbeni idQpontban)
TQzsde: különlegesen szervezett, koncentrált piac, ahol a helyettesítQ tömegáruk adásvétele szigorúan elQírt szabályok szerint történik. Ahol a csere zajlik.
-nem rendelkezik árukészlettel
-csak akkor van kínálat, ha vannak eladók
-kereslet is csak akkor van, ha van fizetQképes kereslet
-sem az árunak, sem az értékpapíroknak nem kell jelen lenniük. Csak helyszínt biztosít. Feltétele: olyan áruról legyen szó, amelynél ez megoldható. Homogén tömegáruk. Csak meghatározott árut, meghat. Helyen, idQben, módon, személynek adhatnak és vásárolnak= eljárási-tQzsdei szokványoknak nevezzük.
-TQzsdei szigorúság: befektetQknek meglegyen a befektetéshez a bizalma.
TQzsde fajtái:
-mit forgalmaznak? (szerinti csop.)
-jogállásuk szerint
TQzsde:
-áru
-áru és érték:
-általános árutQzsde
-speciális árutQzsde:
-meghatározott árucsoportra spec. (pl. gabona tQzsde)
-egyetlen termékre spec (pl. gyapot)
-érték
-ált. értéktQzsde (pl. értékpapír)
-speciális értéktQzsde (pl. deviza tQzsde)
Jogállásuk szerint:
-Európai- kontinentális tQzsde: tevékenységük felett állam ellenQr
-Angol-Amerikai típusú tQzsde: magánjogi jellegqek, ált. Rt. VezetQségüket maguk választják, mqködési feltételüket maguk alakítják ki. (pl. Bp-i tQzsde)
TQzsdei ügylet fajtái:
-teljesítés esedékessége szerint: prompt ügyletek=azonnali+termin =határidQs
Azonnali=Prompt ügyletek: befektetési formát keresnek, vásárolnak, befektetéseiket szeretnék pénzre váltani. Az adásvételi szerzQdés és az ügylet teljesítése annak idejét tekintve nem szakad el egymástól.
Termin= HatáridQs ügyletek: teljesítés (szállítás, ellenérték kiegy.) az ügyletkötés során meghatározott késQbbi idQpontban történik. Már komoly spekulációra ad lehetQséget.
HatáridQs ügyletek fQbb típusai:
-Forward: területe a hagyományos bankközi deviza piac, nem centralizált kevésbé szabványosított általában telefonon is lebonyolított ügyletek, nem a tQzsdén köttetnek. Bankok kötik egymással.
-Futures: olyan jogilag kötelezett határidQs ügyletek, aminél a felek elQre meghatározott mennyiségq és minQségq áru, elQre rögzített áron egy elQre meghat. JövQbeni napon történQ átadásra és átvételre szerzQdnek. Centralizáltan bonyolódnak. Mindig szabvány minQségre és idQpontra szólnak. Mindkét félnek joga és kötelezettsége is van egyidejqleg.. A szerzQdéskor a vevQnek meghatározott árat megfizetni köteles az eladónak.
-Opciós=díj ügylet: olyan spekulatív ügylet amelyben az opciót megvásárló fél díj (prémium) fejében jogot szerez arra, hogy a szerzQdésben kikötött határidQ lejárata napján (meghat. IdQtartamon belül) dönthessen a felöl, hogy a szerzQdést az abban meghatározott feltételekkel realizálja, vagy a díj visszaszedése fejében visszalépjen az ügylettQl. VevQ csak jogot szerez, kötelezettség vállalás nélkül. Az opció kiírója pedig kötelezettséget vállal.
Opciós ügyletek típusai:
-egyszerq opc. Ügyletek: vételi+ eladási
Vételi opció (CALL): az opció vásárlója díj elQzetes befizetése ellenében jogot szerez egy meghat. Árú elQre meghat. Fix áron való megvásárlására egy meghat. JövQbeni napon (európai opció) vagy egy meghat. IdQtartamon belül (amerikai opció) a vételi opció eladója (kiírója) pedig a kapott prémium fejében kötelezettséget vállal (jogszerzés nélkül) az áru kötési áron való eladására.
Vételi opció vevQje  VÉTELRE szerez jogot.
Eladási opció kiírója- ELADÁSRA
Eladási opció (PUT): arra szerez jogot, hogy lejáratkor a kötési árfolyamon adhassa el a szerzQdéses árut, vagy a díj elvesztése fejében visszalép az eladástól. Az eladási opció vevQje eladásra, az eladási opció kiírója vételre vállal kötelezettséget.
HatáridQs piacok résztvevQi:
-Fedezeti ügyletkötQk (hedger): akik a kockázat csökkentésére, veszteség elkerülésére törekednek. Biztonságot helyezik elQtérbe.
-Spekulánsok: jelentQs kockázatot vállalnak nyereség céljából. (Baisser-ek: árfoly. Csökk-re számítanak, haussiere-ek: árfoly. Emelkedésre számítanak)
-ArbitrazsQrök: ún. kockázat semlegesek. Úgy vállalnak határidQs pozíciót, hogy kockázatuk se nem nQ, se nem csökken. KülönbözQ tQzsdén azonos árufajtában fennálló egy idQben való jegyzései közötti árfoly. Különbséget használják fel. Földrajzilag eltérQ tQzsdék. KülönbözQ tQzsdéken egy adott idQpontban más-más árai lehetnek az áruknak.
TQzsdei árfoly.: a tQzsdén forgalomba kerülQ áruk, devizák, értékpapírok kereslet és kínálat határára alakuló árát értjük.
Hivatalos árfoly: a tQzsdén bevezetett cikkekre tQzsdei idQben létesített kötések áraiból alakulnak.
Nem hivatalos árfoly.: olyan áruk árait jelölik, amelyeket nem vezettek be a tQzsdén, vagy a rájuk vonatkozó ügyleteket nem a tQzsdén kötötték meg. Pl. tQzsde nyitás elQtt a bejáratban megkötötték.
Prompt árfoly.: prompt ügyletekre vonatkozó árfoly.
Termin árfoly.: határidQs ügyletekre vonatkozó árfoly.
Likvidációs árfoly.: amely nem áruszállítással teljesítendQ határidQs ügyletek felszámolásakor az ügylet felmondásának napján az adott tQzsdén érvényes ill. adott tQzsdén megállapíott hivatalos prompt árfoly.
Nyitó árfoly.: tQzsde nyitásakor rögzített árfoly. Záró árfoly.: tQzsde zárásakor
Napi közép árfoly: mesterségesen kialakított névleges árfoly. A napi legmagasabb és legalacsonyabb kötés számtani átlaga.
Kínálat vagy áru árfoly: adott idQpontban milyen áron lehet a tQzsdén vásárolni.
Keresleti vagy pénz árfoly.: milyen áron lehet eladni.
Árfolyam árirányzatai: HOSSZ= emelkedQ, BAISSE= csökkenQ, STAGNÁLÓ
Árfolyam jegyzés: árfoly-ok regisztrálását és megállapítását nevezzük.
TQzsdei árfoly. Jegyzése: részvény= db/ érték, Kötvény= névérték %-ban jegyzik.
VI. TÉMAKÖR: NEMZETKÖZI BANKÁRI TEVÉKENYSÉG
Nemzetközi bankári tevékenység:
OKA: - piacok kiterjedtek, - külker. Forgalom növekedése
FQ tevékenységek:
-Nemzetközi pü-i közvetítQ tevékenység: betétgyqjtés, hitelnyújtás
-Devizapiaci tevékenység
-Külker. Forg-hoz kapcsolódó fizetési forgalom lebonyolítása
Verseny élesedett a nemzetközi piacokon:
-kamatok csökkenésével, - opt-s forrás allokációval járt együtt
Nemzetközi piacokon való részvétel formái:
1/ bankképviselet nyitása
2/ fiókintézmény leánybankok létesítése
3/ külföldi bankkapcsolat kiépítése
Bankképviselet: közvetlen jelenlét alacsonyabb rendq változata
-célja: új ügyfelek szerzése, átirányítása az anyabankhoz
-közvetlen információ szerzése a piacról
-fiókintézet alapításának elQsegítése
Fiókintézetek:
-Stratégiailag fontos piacokon a bankok közvetlen jelen legyenek
-ElQsegítse a már meglévQ ügyfelek igényeinek kielégítését
-A bank ügyfeleinek igényeit kitudja elégíteni
Alapíthatnak: levelezQi kapcsolatokat vagy bankkapcsolatokat (pl. magyar bank egyes külf-i bankkal létesít kapcsolatot)
LevelezQi kapcsolat: olyan 2 oldalú viszony 2 egymás számára külf-i bank között, amelynek keretében az egymással adott bankkári megbízásokat kölcsönösen teljesítik.
Ez a kontrol okmányok kölcsönös elküldésével, cseréjével kezdQdik:
-bank levélbeni bemutatása
-aláírásra jogosultak aláírásainak gyqjteményét
-ált.-s üzleti feltételeket.
LevelezQi kapcsolat akkor jön létre, ha ezeket az okmányokat kicserélték és megállapodnak egymással, hogy milyen mqveleteket végezzenek majd és milyen feltételekkel egymás megbízásai alapján.
A bankok kialakíthatnak: számlavezetQi és hitelkapcsolatokat is egymás között. Tranzakciók lebonyolítását segíti, ha egymással devizaszámlát nyitnak.
A devizaszámlák rendszere
A bankok ügyfeleik részére az országok közötti pénzügyi tranzakciók lebonyolítására külön számlákat vezet. A számlák leggyakrabban az adott ország pénznemére szóló fizetésekre szolgálnak. A bankok külföldi ügyfelekkel lebonyolított fizetéseiket két nagy számlakörben, az ún. loro=övek és nostro=mienk körben valósítják meg.
Loro számlának nevezzük azokat a számlákat, amelyeket a bank vezet saját ügyfeleinek.
Nostro számláknak nevezzük azokat a számlákat, amelyeket a különféle pénzintézetek, különféle devizákban bankunknak vezetnek. A nostro számla egyenlege a mi bankunk és a számláját vezetQ bank közötti vagyoni állapotot tükrözi.
Hitelkapcsolat: folyószla hitel biztosítása a partner számára. Ez a nemzetközi fizetéseket gördülékenyebbé teszi, bankok likviditási menedzselését segíti.
A nemzetközi fizetések gyors és biztonságos lebonyolításához hatékony információ áramlás szükséges:
- transzfer, telex utalás, távirati utalás.
SWIFT : A bankközi elektronikus elszámolások szervezete közé tartozik. A nemzetközi fizetések megkönnyítését szolgálja az észak-amerikai és európai bankok által 1977-ben alapított társaság, amelynek feladata a fizetés elQfeltételeinek biztosítása a nemzetközi telekommunikációs kapcsolat megteremtésével és az üzenetek továbbításával.
Külker. Fiz. Forgalom lebonyolítása:
-átutalás (nyitva szállítás)
-beszedvény (inkasszó) (lehet határidQs és azonnali)
-akkreditív
-elQre fizetés
-halasztott fizetés (váltót állítanak ki)
VII. TÉMAKÖR: DEVIZA- (ÉS VALUTA) ÁRFOLYAMOK ÉS RENDSZEREK.
Deviza-és valuta árfolyamok és rendszerek
Valuta: valután értjük külföldinek minQsülQ ország törvényes fizetQeszközét, illetve annak egységét.
Deviza: a deviza külföldi pénznemre szóló követelés, amelyet a devizamqveletek végzésére felhatalmazott banknál nyitott, illetve vezetett devizaszámlán kezelnek.
A valuták, devizák árát azok árfolyama fejezi ki.
Valutaárfolyam: valutaárfolyamon értjük valamely valuta (egy, száz, ezer) egységének egy másik ország pénzegységben kifejezett árát.
Devizaárfolyam: a devizaárfolyam egyik pénznemnek egy másik pénznemre való átváltásakor alkalmazott árfolyam olyan esetben, amikor a tranzakció nem jár készpénzforgalommal.
A valuta-, illetve devizaárfolyam elméletileg azonos értéket fejez ki. Ennek ellenére adott idQben, adott pénzpiacon a valuták esetében általában nagyobb az eladási és vételi árfolyama közötti különbség mint a devizák esetében.
Vételi árfolyam: azt jelenti, hogy a hitelintézet egy meghatározott napon a valutát, illetve a devizát mennyiért hajlandó megvásárolni.
Eladási árfolyam: azt jelenti, hogy a valuta és devizamqveletek végzésére felhatalmazott személyektQl mennyiért lehet a valutát, illetve a devizát megvásárolni.
Árfolyamjegyzés: a valuta illetve deviza egy adott pénzpiacon meghatározott idQben kialakult árának jegyzését és közzétételét jelenti. Módjai: - közvetlen, - közvetett.
MNB árfoly. Jegyzése: hivatalos vételi, eladási, közép árfoly. Jegyez. Ezt közzé is teszi.
Közvetett az árfolyamjegyzés, ha az egységnyi hazai pénznem értékét fejezi ki külföldi pénznemben. A közvetlen a külföldi fizetQeszköz egy egysége mennyi belföldi fizetQeszközzel egyenlQ.
Árfolyamrés: a valuták vételi és eladási ára eltér egymástól, különbözete
Középárfolyam: a vételi és eladási árfolyam számtani átlaga
Keresztárfolyam: két külföldi valuta közötti tranzakcióhoz kell. kiválasztanak egy közvetítQ pénznemet, majd annak alapján meghatározzák az egyes valuták, devizák közötti arányokat.
Árfolyamfajták:
-fix (rögzített) árfolyam: (1-2%)
-kötött árfolyam: ha megvált az árfolyamot- valutát felértékelik vagy leértékelik
-flexibilis (rugalmas) árfolyam: ha megvált. Árfoly.- leértékelQdik, vagy felértékelQdik
Paritás: arra utal, hogy milyen szinten kellene az árfolyamnak elhelyezkednie . Napjainkban a vásárlóerQhöz képest alakítják ki.
Paritás eltérhet az árfolyamtól:
1/ egybe is eshet
2/ valuta árfoly. Alacsonyabb a paritásnál
3/ valuta árfoly. Magasabb a paritásnál
Konvertibilitás: vmely pénznem szabad átválthatóságát jelenti. Egy másik pénznemre.
Konvertibilitás fokozatai:
-jegybanki szinti konvertibilitás
-külsQ konvertibilitás
-belsQ konvertibilitás
-de facto konvertibilitás
-de jure konvertibilitás
-korlátozott konvertibilitás
-teljes körq konvertibilitás
Az Európai Monetáris Rendszer
az Európai Tanács hozta létre 1979. március 12-én. Az EMS rövid- és középtávú célja az, hogy pénzügyi és árfolyam- stabilitást biztosítson Európában, hosszú távon az a feladata, hogy árstabilitást érjen el és fokozza a gazdaságpolitikák konvergenciáját európai szinten, ami keresletbQvülést és megnövekedett üzleti bizalmat eredményez. Lényege: - a viszonylag fix paritások biztosítása, - intézkedések a gazdasági közeledés elQsegítésére. Célja: egységes valuta megvalósítása. Az EMS megnyitja az utat a Gazdasági és Monetáris Unió felé. 3 alappillére:az ECU
-az árfolyam- mechanizmus
-a hitelmechanizmus,
különbözQ hiteleket nyújt az EU tagállamok számára, kedvezQ feltételekkel.
ECU: 1. elszámolási egység az EK költségvetéséhez.
ÁRFOLY.MECHANIZMUS: 2. megadták a kosárban szereplQ valuták egymáshoz viszonyított keresztparitásait. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF)
-1944 júl. pénzügyi konferencia 44 ország részvételével
-1945 dec. 27-én alakult meg hivatalosan, 29 ország írta alá az Alapokmányát
-1946 megkezdte mqködését
1968, 1976 ekkor módosították az alapító okiratokat
Székhelye: Washington
A nemzetközi együttmqködés megvalósítására alapított pü-i intézmény, melynek politikáját és mqködését az alapokmány határozza meg.
A tagállamok kvóta formájában részesülnek az alaptQkébQl. Csatlakozás feltétele: a kvóta meghatározása és befizetése,. 25%-ot konvertibilis valutában, a többit nemzeti valutában kell befizetni.
Kvóta:
-meghatározza a lehívható hitelek nagyságát
-meghatározza az SDR-allokációból való részesedés arányát
-meghatározza a tagországok szavazati, döntési súlyát a döntéshozatalban
5 évenként kvóta-felülvizsgálatot végez. Az IMF hitelek forrása lehet.
A forrás lehet: saját, kölcsön, egyéb
-IMF saját forrásai: a tagállamok kvótabefizetéseinek az erre a célra rendelkezésre álló része (valuta+SDR)
-IMF kölcsön forrásai: - hivatalos küldQ forrásokból, ha az Alap likviditása viszonylag alacsony, a kölcsönfelvétel nem haladhatja meg az összkvóta 50-60%-át
-IMF egyéb forrásai: pl aranyeladásból származó bevételek, adományok.
A hitelek igénybevétele:
- az alaptQke részesedés arányában vehetnek fel hitelt a tagországok
- a hitelfelvétel függ attól, hogy mihez akarják felvenni és a feltételektQl
Hitelformák:
-készenléti hitelek:
-szerkezet-átalakító és egyensúly javító hitelek
-szerkezetátalakításhoz nyújtott finanszírozás
-specifikus mérlegfizetési problémákhoz nyújtható hitelek:
- kompenzációs és feltételesfinanszírozás
- ütközQkészlet finanszírozás
- adósság és adósságszolgálat csökkentésének finanszírozása
- természeti katasztrófákhoz nyújtott segítség
SDR: neve: különleges lehívási jogok rendszere
A nemzetközi likviditás hosszútávú és globális növelésének és a nemzetközi tartalékok kiegészítésének eszközeként hozták létre. Funkcióját tekintve nemzetközi tartalékeszköz,
Világbank csoport
Székhelye: Washington
5 intézménybQl áll
1. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD)
2. Nemzetközi pénzügyi Társaság (IFC)
3. Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA)
4. Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID)
5. Nemzetközi Beruházás Biztosítási Ügynökség (MIGA)
A Világbank megjelölésre az IBRD-re és az IDA-ra együttesen utal
Ezen szervezetek közös egymással összefüggQ célkitqzése, hogy hitelezési, konzultációs, valamint tQkeáramlást elQsegítQ tevékenységén keresztül elQsegítse a kevésbé fejlett gazdasági országokban a növekedést.

























PAGE 

Hasonló témájú dokumentumok

puska2

- 2008-05-14 11:18:47

puska

- 2008-11-09 10:22:59

Komm.szinterei

- 2008-12-10 23:20:45

Szervezet és vezetéselmélet puska

- 2011-06-06 15:07:22

Minőségirányítás puska

- 2008-05-19 11:43:20

hasznalhato_A/4es_puska

- 2009-05-16 12:06:30

Puska3

- 2009-02-12 17:37:38

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.

1 eloadas 11.05-1 16 4. gyakorlat 4.óra adó állampolgári ismeretek általános médiaismeretek analízis arc beugro deklaratív programozás emission trade épületszerkezetek eupol fejlődéslélektan felvilágosodás finance flaubert függvényelemzés gazd.töri tétel6 génmódosítás gótika iii gyakorlat képlékenyalakítás képzőművészet kereskedelem kidolgozott kidolgozott kérdések kodolányi költségszámítás közgáz kronológia ma matematika szigorlat minimum kérdések modern növénytan ollmann oxidáció piac ppt programozás stratégiai menedzsment szte tektonika terminális tőke vállalatgazdaságtan vázlat