pénzügy fogalmak pusi

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarKereskedelem és marketingPénzügytanpénzügy fogalmak pusi

Árupénz: olyan termék (jószág), amely különleges tulajdonságai, sajátosságai alapján alkalmas volt arra, h csereeszközül szolgáljon. Használati értéke és értéke is volt.
Használati érték: a terméknek az a hasznos tulajdonsága, amely azt emberi szükségletek kielégítésére teszi alkalmassá.
Érték: a termékben megtestesült emberi munka, ami az árut létrehozza.
Bimetallizmus: az a pénzrendszer, amikor az arany és az ezüst töltötte be a pénz szerepét.
Monometallizmus: az a pénzrendszer, amelyben a kizárólagosan egyfajta fémbQl készülnek az érmék
Klasszikus papírpénz: névleges értéke szerint aranyra váltható
Klasszikus bankjegy: a bank önmagára szóló váltója
Mai pénz: belsQ érték nélküli pénz, amely az állam közremqködésével teremtett törvényes fizetQeszköz. Érme, bankjegy, bankszámlapénz formában.
Nemzeti pénzrendszer: a pénzforgalom államilag szabályozott formája, amely meghatározza a pénz szerepét betöltQ dolgot, a pénz egységét, a pénzjegyek fajtáit.
Pénz értékmérQ funkciója: az egyes termékek árát fejezi ki.
Termék ára: a termék pénzben kifejezett értéke.
Számlapénz: a bankok által vezetett bankszámlák közötti elszámolások eszköze
Pénz megsemmisülése: a pénz forgalomból történQ kivonása (hiteltörlesztéssel, hitel visszafizetéssel és/vagy külföldi fizetQeszközzel, valamint értékpapír eladással)
Kamatláb: kifejezi a pénz idQértékét, ha a meglévQ pénz jövQbeli hozamát, illetve hozammal felnövekedett értékét számítjuk.
Diszkontláb: kifejezi a jövQben kapott pénz mai értékét.
Mai pénz jövQbeli értéke: ma meglévQ pénzösszeg mekkora összegre növekszik egy elQre meghatározott idQtartam végére a számításba vett kamatláb mellett.
KamatidQ: az az idQ, amelyre a kamatláb vonatkozik
Nominális/éves/kinyilvánított kamatláb: 365 nap
Effektív kamatláb: kifejezi pénzünk éves hozamát abban az esetben, amikor éven belül a tQke után több periódusban fizetnek kamatot, és az esedékes kamatot tQkésítik.
n év múlva esedékes pénzbevétel jelenértéke: az az összeg, ami ha ama rendelkezésünkre áll, n év altt olyan összegre növekedne, mint a jövQben ugyanezen idQ alatt esedékes összeg.
Változatlan tagú örökjáradék: olyan kötvény, amely utána kibocsátó nem fizet kamatot, a kötvényt nem vásárolja vissza, de kötelezettséget vállal arra, h évente, meghatározatlan ideig, meghatározott összegq járadékot fizet.
NövekvQ tagú örökjáradék: olyan örökjáradék, amelynek összege évente növekszik.
Annuitás: állandó tagú járadék, amely egy meghatározott idQponttól kezdQdQen, adott számú éven keresztül a jogosultat megillteti.
Magyar Nemzeti Bank: a Magyar Köztársaság jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja, a monetáris politika eszközeivel támogatja a Kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását. Részvénytársaság formájában mqködQ jogi személy. Részvényei a magyar állam tulajdonában vannak, az államot, mint tulajdonost, a pénzügyminiszter képviseli, a devizagazdálkodás központi szerve.
Kétszintq bankrendszer: az a bankrendszer, ahol az ország központi bankja nem közvetlenül, hanem a pénzügyi intézményrendszeren keresztül valósítja meg a monetáris politika gyakorlatát.
Egyszintq bankrendszer: olyan bankrendszer, ahol nincsenek monetáris közvetítQk a központi bank és a gazdálkodó szervezetek között.
Jegybanktanács: az MNB élén álló szerv
Monetáris politika: az a pénzpolitika és annak gyakorlata, amely a pénz- és tQkepiacon a pénz- és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését, ezzel a gazdaság stabilitásának megQrzését tekinti elsQdleges feladatának.
Tranzakciós pénzkereslet: az a pénzkeresési motiváció, amikor a gazdasági élet szereplQi a szükségleteik kielégítéséhez szükséges szellemi termékek, szolgáltatások és anyagi javak megvásárlására keresik a pénzt.
Óvatossági pénzkereslet: az elQre nem látható, váratlanul felmerülQ kiadások a jelentkezésük idQpontjában való finanszírozásuk érdekében keresett pénz
Spekulációs pénzkereslet: amikor azért keresik a pénzt, mert úgy vélik, h a pénz más pénzügyi eszközökhöz viszonyítva alkalmasabb az értékek, a vagyon megQrzésére.
Pénztömeg: a készpénz és azok a bankpasszívák alkotják, amelyeket a pénztömeg részeként vesznek számításba.
Szqken értelmezett pénz: készpénz és a látra szóló betétek
Tágan értelmezett pénz: szqken értelmezett pénz + határidQs betétek összege.
Monetáris politika eszközei: azok a sajátos jegybanki eszközök, amelyek összehangolt gyakorlati alkalmazásuk során képesek a monetáris politika célkitqzéseinek megvalósítását elQsegítQ hatásokat kifejteni
Direkt eszközök: azok az eszközök, amelyek a szabályozni kívánt változók nagyságrendjére közvetlenül hatnak (jegybank kamatpolitikája, árfolyampolitika)
Indirekt eszközök: azok az eszközök, amelyek a szabályozni kívánt változók nagyságrendjére közvetetten hatnak (kötelezQ jegybanki tartalék, refinanszírozási hitelnyújtás, értékpapír leszámítolása és viszontleszámítolása, nyíltpiaci mqveletek)
Pénzmultiplikátor: a pénztömeg változását kifejezQ együttható
Refinanszírozás: az a tevékenység, melynek keretében a jegybank értékpapírokat számítol le, refinanszírozási és egyéb hiteleket nyújt, értékpapír ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással
Nyílt piaci mqveletek:a piacképes értékpapíroknak a központi bank által irányított adásvétele. Amely a központi bank monetáris rendszer irányításának eszközeként végez.
Üzletszerq gazdálkodás: az a rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység, amely ellen-érték ellenében, nyereség-, illetve vagyonszerzés céljából végeznek.
Befektetési szolgáltató tevékenység: az az üzletszerq tevékenység, amelynek tárgya lehet átruházható értékpapír, pénzügyi határidQs ügylet, kamatlábcsere, devizacsere és tQkecsere ügylet, opciós ügylet
Pénzkölcsön nyújtása/ aktív hitelintézeti ügylet: olyan pénzügyi szolgáltatás, amelynek keretében hitel, illetQleg kölcsönszerzQdés alapján a hitelezQ pénzösszeget bocsát a hitelt, kölcsönt felvevQ (az adós) rendelkezésére.
Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amely során a lízingbe adóingó dolog vagy ingatlan tulajdonjogát, illetve vagyoni értékq jogot a lízingbe vevQ megbízása alapján abból a célból szerzi meg, h azt a lízingbe vevQ meghatározott idejq használatába adja.
Pénzforgalmi szolgáltatás: az a tevékenység, melynek során a hitelintézet ügyfelének pénzforgalmi számlát nyit és vezet, teljesíti a fizetési megbízásait, lebonyolítja fizetési forgalmát.
Kezesség és garancia: harmadik fél által nyújtott biztosíték
Kereskedelmi tevékenység valutával, devizával, váltóval, csekkel: a hitelintézet a tevékenység keretében devizákat, valutákat vásárol, elad, váltóleszámítolási mqveleteket végez, csekk kibocsátásával, vételével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt.
Pénzügyi szolgáltatások közvetítése: olyan egy vagy több meghatározott pénzügyi intézmény javára végzett ügynöki tevékenység, melynek célja a hitelintézet betétszerzési, továbbá pénzkölcsönzQ és egyéb szolgáltató tevékenység elQsegítése.
Letéti szolgáltatás: olyan pénzügyi szolgáltatás, melynek keretében a hitelintézet ügyfelétQl pénzösszeget vesz át azzal, hogy azt az ügyfele megbízása alapján elkülönített számlán helyezi el és tartja ügyfele rendelkezésére.
Széfszolgáltatás: olyan hitelintézeti szolgáltatás, melynek keretében a hitelintézet ügyfelével kötött megállapodás alapján arra kötelezi magát, hogy ügyfelének állandóan Qrzött helyiségben értékek elhelyezésére szolgáló szekrényt, rekeszt bocsát rendelkezésére, és abba az ügyfél értékeit maga helyezheti el és abból maga veheti ki.
Hitelreferencia-szolgáltatás: az a hitelintézeti tevékenység, amely díjazás ellenében banktitkot nem sértQ információkat nyújt az arra igényt tartó ügyfeleknek.
Pénzváltási tevékenység: olyan kiegészítQ szolgáltatás, amely során a külföldi fizetQeszközök adásvétele történik belföldi fizetQeszköz ellenében, vagy külföldi fizetQeszköz adásvétele történik külföldi fizetQeszköz ellenében
Elszámolásforgalmi ügylet: olyan kiegészítQ pénzügyi szolgáltatás, amelyen elektronikus elszámolási rendszerek mqködtetését értjük.
Pénzfeldolgozási tevékenység: a bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, a bankjegyek, és pénzérmék valódiság és forgalomképesség szempontjából történQ ellenQrzése, továbbá az új forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérme kötegek kialakítása.
Pénzügyi ügynöki tevékenység: a bankpiac résztvevQi közötti forintügyletek, deviza-ügyletek, devizabetét-ügyletek, továbbá devizák adásának, vételének közvetítése azzal a céllal, h a felek egymásra találjanak, és jogügyletre irányuló szerzQdést kössenek.
Passzív pénzügyi szolgáltatás: a banküzemi gyakorlatban azok a pénzügyi szolgáltatások, amelyek a hitelintézetek részére kötelezettséget jelentenek.
Aktív pénzügyi szolgáltatások: a banküzemi gyakorlatban azok a pénzügyi szolgáltatások, amely a hitelintézeteknek követelést biztosítanak.
Pénzügyi intézmény: olyan gazdálkodó szervezet, amely rá vonatkozó törvény rendelkezései szerint kizárólagos joggal pénzügyi (kiegészítQ pénzügyi) szolgáltatásokat végez.
Hitelintézet: olyan pénzügyi intézmény, amely kizárólagos joggal végez bankügyleteket, fogadhat el saját tQkéjét meghaladó mértékben nyilvánosságtól pénzeszközt, továbbá pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt, és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat végezhet, kibocsáthat készpénzhelyettesítQ fizetési eszközt, és nyújthat azzal kapcsolatos szolgáltatásokat.
Bank: univerzális hitelintézet; olyan pénzügyi intézmény, amely jogot szerezhet minden pénzügyi szolgáltatás címen nevesített pénzügyi szolgáltatás végzésére.
Szakosított hitelintézet: olyan pénzügyi intézmény, amely csak a rá vonatkozó törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat végezheti. (pl. jelzálog-hitelintézet)
Szövetkezeti hitelintézet: olyan pénzintézet, amely alapvetQen a helyi lakosság, továbbá a kisvállalkozások részére nyújt egyszerqbb pénzügyi szolgáltatást ( takarékszövetkezetek és hitelszövetkezetek-> csak tagjaik részére nyújthat pénzügyi szolgáltatást). Betétgyqjtéssel, pénzkölcsön és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásával, pénzváltással foglakozik.
Pénzügyi vállalkozás: olyan pénzintézmény, amely nem foglalkozhat betétgyqjtéssel, nem fogadhat el nyilvánosságtól más visszafizetendQ pénzeszközt, és nem nyújthat pénzforgalmi szolgáltatást.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: a kormány felügyelete alatt mqködQ országos hatáskörq közigazgatási szerv, amely jogosult a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás alapítását, tevékenységi körébe tartozó pénzügyi szolgáltatásokat engedélyezni, és amely felügyeli, ellenQrzi a tevékenység ellátásának jogszerqségét.
Likviditási kockázat: a vállalkozó a vállalt, elismert fizetési kötelezettségeit a az esedékességkor nem tudja teljesíteni.
Hitelezés: a vállalkozó termékeinek, szolgáltatásainak jelentQs hányadát halasztott fizetés ellenében értékesíti, tehát a az eladó részérQl hitelnyújtás történik.
Kamatkockázat: a kamatlábak változásából, továbbá a kamatkövetelések behajthatalanságából eredQ kockázat.
A bank prudens mqködését biztosító követelmény: azok a törvényi garanciák, amelyek arra hivatottak, hogy a bank betéteseinek, a befektetQknek, a bank ügyfeleinek és magának a banknak a kockázatát minimalizálják, lehetQleg elkerülhetQvé tegyék.
Azonnali fizetQképesség/likviditás: az a kötelezettség a hitelintézettel szemben, h a betéteseknek és az egyéb hitelezQknek a jogos követeléseik esedékességekor pénzben teljesíteni tudja.
Saját tQke: a részvényesek, a tagok által az alapításkor szolgáltatott vagyoni hozzájárulások+ a hitelintézeti mqködés során elért adózott eredmény egy része
Pénzügyi intézmény szavatoló tQkéje: alapvetQ tQkeelemek és a járulékos tQkeelemek.
Jegyzett tQke: az a tQke,, amelyet a részvényesek , mint tulajdonosok jegyeznek, befizetnek.
TQketartalék: részvénytársaságoknál a részvény kibocsátási értéke és a névérték közötti különbözet.
Lekötött tartalék: a tQketartalékból és az eredménytartalékból lekötött összegeket foglalja magába.
Általános tartalék: az adózott eredmény 10%-a hitelintézeteknél.
Értékelési tartalék: a befektetett eszköz piaci értéke és a könyv szerinti nettó értéke közötti különbség kimutatása a saját tQke között
Alárendelt kölcsöntQke:olyan, a hitelintézetnek adott tQke, amelynek szolgáltatója a kölcsönszerzQdésben hozzájárult ahhoz, hogy az általa nyújtott kölcsönt a pénzügyi intézmény adósságának rendezésére bevonhassa
Hitelintézet tQkemegfelelése: a hitelintézettel azt a követelményt jelenti, hogy a hitelintézet szavatoló tQkéje nem csökkenhet a pénzügyi intézmény alapításához szükséges jegyzett tQke alá és a tQke megfelelési mutatója nem lehet kisebb 8%-nál
TQkemegfelelési mutató: aról informál, hagy a bank kockázattal korrigált eszközeinek mérleg szerinti fQösszegét milyen mértékben finanszírozza a szavatoló tQkéjével.
Nagykockázat: az a kockázat minQsül nagykockázat vállalásnak, amikor az ügyfél részére az összes kockázatvállalás nagysága meghaladja a hitelintézet szavatoló tQkéjének 10%-át
Kockázati céltartalék: a hitelezési-, a kamat-, az árfolyam-, az ország és egyéb kockázatokból keletkezQ kockázati veszteségek fedezésére szolgál.
Általános kockázati céltartalék: a hitelintézet kockázatvállalással összefüggQ, elQre nem látható, illetQleg elQre nem meghatározható veszteségek fedezésére szolgál.
Országos Betétbiztosítási Alap: a betétbiztosítás kötelezQ jellegq jogintézménye.
Banktitok: az ügyfélvédelem jelentQs jogintézménye; banktitoknak minQsül minden olyan rendelkezésre álló adat, információ, megoldás, amely az ügyfél személyére, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi és üzleti kapcsolataira, a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának forgalmára, egyenlegére vonatkozik.
Passzív pénzügyi mqveletek: azok a pénzügyi ügyletek, amelybQl a hitelintézet passzívái keletkeznek
Aktív pénzügyi mqveletek: azok a pénzügyi mqveletek, amelyekbQl a hitelintézetnek aktívái keletkeznek
Pénzpiaci hitelek: az a hitel, amely a hitelintézet másik hitelintézetnek nyújt, illetve másik hitelintézettQl felvesz
Repo ügylet/visszavásárlási megállapodás: olyan összetett megállapodás, amelynek tárgya meghatározott értékpapírnak, Magyarországon jellemzQen állampapírnak, meghatározott idQben, meghatározott árfolyamon történQ eladása, majd a vevQre átruházott értékpapírnak elQre meghatározott késQbbi idQben, elQre meghatározott  az eladási árnál magasabb  árfolyamon történQ visszavásárlása
Betétgyqjtés: mások pénzének kamat, vagy más hozam ellenében, látra vagy meghatározott idQpontra szóló, visszafizetési kötelezettséggel történQ elfogadása.
Megtakarítás: a személyek jövedelmének az a hányada, amelyet nem fordítanak végsQ fogyasztásra
Betéti kamat: a betétet elfogadó hitelintézet által a betétesnek a betét után fizetendQ díj
Fix kamatozású betét: olyan betét, amelynek a betétszerzQdésben elQre meghatározott mértékq kamata a betét élettartama nem változtatható meg
Változó kamatozású betét: a hitelintézet és a betétes megállapodása egy olya alapkamatlábban, amely függ a betétes által elhelyezett összeg nagyságától, illetve a lekötési idQtQl; változó kamatozású betét, amely után fizetett kamatot valamely irányadó kamatlábhoz, illetve annak változásához kötik.
Látra szóló betét: a felmondható betét azon fajtája, amikor a betéttulajdonos a betét felett minden megkötés nélkül bármikor rendelkezhet, alacsony kamatot fizet
Meghatározott idQtartamra lekötött betét: a felmondható betét azon fajtája, amelyet a betétes bármikor felmondhat, a betétszerzQdésben meghatározott minimális kamatot fizet.
Forintbetét: nemzeti fizetQeszközben elhelyezett betét
Fenntartásos betét: olyan betét, amelynek tulajdonosa fenntartja magának vagy az általa megnevezett személynek a betét feletti rendelkezés joga
Könyves betét: az a betét, amely a betét elfogadója betétkönyvnek nevezett okmányt állít ki, és abban a pénzmozgásokat nyilvántartja
Számlabetét: betétszerzQdés alapján nyitott betétszámlán elhelyezett betét
Takarékbetét: a magánszemélyek részére kialakított takarékossági forma
Banki értékpapír: azok az értékpapírok, amelyek a hitelintézetek passzív bankmqveletek keretében, külön jogszabály alapján bocsátanak ki; hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír
Bankhitel: a hitelintézetek által nyújtott hitel, illetve kölcsön
Bankkölcsön: a hitelintézet által nyújtott, pénzben folyósított kölcsön
Kereskedelmi hitel: az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozók által, e jogviszonyukra tekintettel adott halasztott fizetés, vagy elQleg.
Késedelmi kamat: az a kamat, amely a hitelezQnek az adós által esedékességkor meg nem fizetett törlesztQ részlet, illetve a vissza nem fizetett pénzkölcsön összege után, és az esedékességkor megfizetni elmulasztott összeg után jár
Rulirozó hitel: a vállalkozó átmeneti vagy szezonális tQkeszükségletét finanszírozza
Áthidalási hitel: az átmeneti forráshiány megszüntetésére, a rendkívüli beszerzésekre forrást jelentQ, eseti jellegq, rövid lejáratú hitel
ForgótQke hitel: lehetQvé teszi a nettó forgótQkével finanszírozott forgóeszközök bQvítését
Beruházási hitel: lehetQvé teszi az immateriális javak és a tárgyi eszközök bQvítését
Célhitel: a beruházási hitel azon fajtája, ha a bank meghatározott célokra nyújtja, illetve csak a hitelszerzQdésben meghatározott célokra használható fel
Nem céljellegq hitel: a beruházási hitel azon fajtája, amikor a bank a hiteleket, fejlesztésekhez rendelkezésre álló saját forrásai kiegészítésére, illetve a késQbb képzQdQ felhalmozási források megelQzésére ad.
Hiteldíj: tartalmazza a kölcsönszerzQdésben meghatározott kamatot, folyósítási jutalékokat és minden egyéb költségeket a prolongálási költség, a késedelmi kamat, biztosítási díj, garanciadíj és az olyan költségek kivételével, amelyek a kölcsönszerzQdés nem teljesítésébQl származnak
Hiteldíj=kamat+folyósítási jutalék és költségek
Hiteldíj mutató: a kölcsön megtérülési rátája
Pénzhitelek/pénzkölcsön: azok a hitelek, amelyek a hitelintézet készpénz, vagy számlapénz formájában bocsát ügyfele rendelkezésére
Folyószámlahitel: a hitelintézet meghatározott idQtartamra, meghatározott összegq hitelkeretet tart nyílván ügyfele pénzforgalmi számláján és a számláról a hitelkeret terhére és összegéig kifizetéseket teljesít, ha a számlán nincs fedezet
Forgalmi szemléletq hitelezés: az a hitelintézési gyakorlat, amikor a bank az általa nyújtott hitelrQl ügyfelének külön hitelszámlát nem vezet és a hitel összegét közvetlenül ügyfele folyószámlájára könyveli
Állományi szemléletq hitelezés: a bank a hitelállományt ügyfele nevén nyitott hitelszámlára könyveli, a hitelállományából a felhasználás az ügyfél pénzforgalmi számláján jóváírással, a visszafizetés ugyan annak a számlának a terhelésével történik.
Kötelezettség vállalási hitel: a hitelezQ arra vállal kötelezettséget, hogy a vele szerzQdQ félnek hajlandó kölcsönt nyújtani, a bank rövid lejáratra nyújtja, lehet kauciós hitel, elfogadvány hitel, akkreditív nyitás
Kauciós hitelszerzQdés: a bank a hitelszerzQdésben kezességet vállal ügyfele tartozásáért. A bank csak akkor fizet, ha ügyfele nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét
Akkreditív nyitás: a bank vissza nem vonhatókötelezettséget vállal arra, hogy ügyfele számlájának terhére, harmadik fél javára meghatározott összegben fizetést teljesít.
Biankó hitel: fedezettel nem bíró hitelek
Ügyféllimit alapján biztosított hitel: a bank azoknak az ügyfeleknek biztosít szerzQdésben meghatározott nagyságú és idQtartamú hitelkeretet, akikkel/amelyekkel hosszú ideje rendszeres kapcsolatot tart, naprakészen ismeri a jövedelmezQségi, likviditási helyzetét, befektetéseinek megtérülését, stb.
Name-leading hitel: a bank a vele hosszú ideje pénzügyi kapcsolatban álló, nagy tQkeerQvel, kiterjedt piaci részesedéssel rendelkezQ, a tevékenysége területén nemzetközileg is meghatározó szerepet betöltQ vállalatcsoport tagjainak hitelez külön biztosíték nélkül.
Hitelképes: az a személy, aki képes a bankkal kötött hitel-, kölcsönszerzQdésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesíteni.
Külön kötött biztosíték: annak a veszteségnek az elkerülésére, csökkenésére szolgál, amely akkor következne be, ha az adós jövQbeli helyzete úgy alakul, hogy szerzQdés szerint az adósszolgálati kötelezettségét nem tudja teljesíteni
Biztosíték: járulékos jellegq kötelem; a hitelezQ pozícióját, az adósa anyagi, pénzügyi helyzetének esetleges változásaitól függetleníti
Kezességi szerzQdés: a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a fizetésre kötelezett esedékességkor nem fizet, Q maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni
Egyszerq kezességvállalás: a hitelezQ követelése behatására elQször az adóst köteles megkeresni, és csak akkor fordulhat a kezeshez, ha az indított eljárás nem vezet eredményre
KészfizetQ kezesség: a hitelezQ a követelés lejáratakor egyidejqleg fordulhat követelése behajtása érdekében a kezeshez, az adóshoz, vagy mindkettQhöz
Váltókezesség: a kezes a váltó valamelyik szereplQjéért vállal kezességet
Egyenes váltóadósi kötelezettség: a váltókezes a saját váltó kiállítójáért vagy az idegen váltó elfogadójáért vállal kötelezettséget
Megtérítési váltóadósi kötelezettség: a kezes az idegen váltó kibocsátójáért, vagy a saját, illetve az idegen váltó rendelvényeséért, forgatmányosáért vállal kezességet
Bankgarancia adása: áttételesen hitelt nyújt a bankgaranciával rendelkezQ vállalkozónak
Bankgaranciát kap: a hitelfelvevQ a hitelezQ banknak egy másik bank garanciavállalását adja át biztosítékul
Fedezetigazolás: azt tanúsítja, h a bank a fizetésre kötelezett ügyfelének pénzébQl olyan összeget, amennyi ügyfele jövQben esedékes fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szüksége elkülönített számlán tartja
Zálog: tárgyi biztosíték, amelynek tárgya lehet minden birtokba vehetQ dolog, átruházható jog
Jelzálog: ingatlan felajánlása tárgyi biztosíték képpen
Lombardhitel: kézizálog fedezet mellett nyújtott hitel
Óvadék: dologi jellegq biztosíték
Engedményezés: olyan jogosultság, amely lehetQvé teszi, hogy a követelés jogosultja követelését egy harmadik személyre átruházza
Hitelképesség: azok a vállalatok hitelképesek, amely adószolgálati kötelezettségeiket úgy képesek teljesíteni, h az nem okoz fennakadást a termelési tevékenység folytonosságában, a jövedelemtermelésben és nem idéz elQ likviditási zavarokat
Hitelszerq kihelyezés: azok a hitel-, illetve kölcsönnyújtások, amikor a hitelezQ a hitel, illetve a kölcsön visszafizetését nem attól a személytQl várja, akinek a kölcsönt folyósította
Áruvásárlási kölcsön: a lakosság részére, nagyobb értékq, jellemzQen tartós fogyasztási cikkek megvásárlásához nyújtott bankkölcsön.
Normatív jellegq követelmény: az a követelmény, amely, ha a hitel-, illetve a kölcsönigénylQ nem fogad el, nem részesülhet elQnyben
Hitelkérelem: a hitel-, a kölcsönnyújtás alapvetQ dokumentációja
Elbírálás: az folyamat, amely során azt vizsgálják, hogy a hitel igénylQje megfelel-e a hitelnyújtás alapvetQ kritériumainak
Öt c kritérium: a hitelnyújtás öt alapvetQ kritériuma: karakter (character), fizetQképesség (capacity), tQke, pénzügyi helyzet (capital), biztosíték ( collateral), feltételek (conditions)
HiteligénylQ jelleme: megmutatja, h a hiteligénylQ teljesítette-e korábbi fizetési kötelezettségeit, mennyire fizetQkész és szavahihetQ
FizetQképesség elemzés: annak a megállapítására irányuló tevékenység, hogy a hitel-, a kölcsönigénylQ tervezett bevételei realizálhatóak-e, a vállalkozó a kiadásait a várható bevételekbQl tudja-e tejesíteni, a bevételi és a kiadási pénzáram idQben hogyan jelentkezik
TQkevizsgálat: az a tevékenység, mely során azt elemzik, hogy mekkora a hiteligénylQ vagyonának könyv szerinti értéke, továbbá a nettó eszközértéke
Nettó eszközérték: a vállalkozás összes eszközeinek és összes idegen forrásainak különbségét értjük
Feltételek: azok a külsQ tényezQk: amelyek alakulását a hiteligénylQ nem befolyásolhatja
Cenzúrabizottság: a hitelkérelem elbírálását végzQ szerv; tagjai a hitelintézet hitelezési tevékenységéért felelQs menedzserek
Hitel-, kölcsönszerzQdés: tartalmazza a hitel-, a kölcsönnyújtással kapcsolatos alapvetQ adatokat, jogokat és kötelezettségeket
Pozitív kötelezettségvállalás: a szerzQdésben meghatározott intézkedések, vállalások megtételét jelenti
Negatív kötelezettségvállalás: a hitelfelvevQ tartózkodik bizonyos cselekmények megtételétQl
Likviditási folyamat: PÉNZ-> TERMELÉSI TÉNYEZPK->ÁRU->PÉNZ->TERMELÉSI TÉNYEZPK
Faktorálás: a banki biztosítékkal nem fedezett, rövid lejáratú pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése
Faktorbank: az a bank, amely a faktoring szolgáltatásokat nyújtja
Áruügylet eladója: factoring szolgáltatás vevQje
Áruügylet vevQje: fizetésre kötelezett, adós
Alapfaktoring ügylet: az a faktorügylet, amely csak az adminisztrációs szolgáltatásokat és a kötelezettségek behajtását tartalmazza
Visszkereseti faktorálás: a faktorbank a jogosulttól megvásárolhatja annak követelését azzal a feltétellel, ha annak a esedékességkor a fizetésre kötelezett a banknak nem fizet, vagy a fizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, akkor a követelés engedményezQje, eladója a különbözetet, v a teljes összegét a faktorbank megtéríti.
Visszkereset nélküli faktorálás: a faktorbank a rá engedményezett követelés ellenértékét a faktorszerzQdésben meghatározott kereten belüli összeget kifizeti, a vevQ nem fizetésébQl adódó kockázatot magára vállalja.
Faktorszolgáltatás költsége: bank által nyújtott szolgáltatási díj+finanszírozási költség
Pénzügyi lízing: adásvétellel összekötött bérleti ügylet
LízingszerzQdés tartalma: a lízingbe adott dolog, vagy vagyoni értékq jog értéke és a lízingbe vett dolog, vagyoni értékq jog használatáért fizetendQ lízingdíj
Zártvégq pénzügyi lízing: olyan pénzügyi lízing, amely a lízingszerzQdés alapján lehetQvé teszi, h a lízingbevevQ a lízingelt dolgon tulajdont szerezzen.
Nyílt végq pénzügyi lízing: olyan pénzügyi lízing, amelyre vonatkozó szerzQdés a lízingbevevQnek nem biztosít tulajdonszerzési jogot
Operatív lízing: minden olyan lízingügylet, amely nem minQsül pénzügyi lízingnek
Közvetett lízing: a lízingbe adó vásárolja az eszközt
Közvetlen lízing: a lízingbe adó maga állítja elQ az eszközt
Pénzforgalom: a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége
Közvetlen pénzforgalom: a gazdaság szereplQi egymásnak közvetlenül teljesítenek fizetéseket
Közvetett pénzforgalom: a fizetésre kötelezett harmadik személy valamelyik hitelintézet vagy más pénzügyi közvetítQ útján teljesít fizetéseket.
Bankszámla: a b.számlaszerzQdéssel létrehozott számla
Bankszámlaszám: a hitelintézet ügyfelének jelzQszáma, amely a bankszámlatulajdonos azonosítására szolgál
Elszámolási számla: a számlatulajdonos gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló számla
Elkülönített betétszámla: az elszámolási számláról teljesítendQ fizetésekhez szükséges fedezetet tartalmazó analitikus bankszámla
Folyószámla: az egymással szoros kapcsolatban álló vállalkozók meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására szolgál
Hitelszámla: olyan speciális bankszámla, amely a céljellegq, egyedi hitelcélokra, általában egy évnél hosszabb lejáratra nyújtott hitelkeretet és a hitelkeret felhasználásával kapcsolatos pénzforgalmat tartalmazza.
Telepi számla: azok a számlák, amelyek alapján a leányvállalat, a vállalat telephelye, fióktelepe a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmát önállóan lebonyolíthatja
Készpénz-átutalási megbízás: postahelyeken befizetés céljára rendszeresített nyomtatvány
Készpénz-átutalási megbízás részei: feladóvevény, amelyet a befizetQhely a befizetés teljesítése után a befizetQnek visszaad; kp átutalási megbízás (törzslap), amely a postai feldolgozási és ellenQrzési célokra szolgál
Feladójegyzék: kiállított utalványok adatainak négypéldányos nyilvántartása
Pénzforgalmi betétkönyv: az arra kijelölt postahely által vezetett különleges betétkönyv, amely nem a hitelintézet székhelyén mqködQ számlatulajdonos, illetve annak kirendeltsége számára kijelölt postahelyen készpénz felvételéhez rendelkezésre álló pénzkeretet tartalmazza
Pénztári forgalom: a készpénzbevételek és a készpénzkiadások vállalkozáson belüli bonyolítását, és azzal összefüggQ bizonylatok forgalmát, valamint a pénztárban elhelyezett egyéb vagyoni értékek kezelését, ki és beáramlását értjük.
Házipénztár: a gazdálkodó szerv mqködéséhez szükséges készpénz, az értékpapírok, valamint egyéb értékek kezelésére, forgalmának lebonyolítására kijelölt helyiség vagy helyiségrész
Utalványozás: a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének, vagy elszámolásának elrendelése
Utalványozó: az a személy, akit a gazdálkodó szervezet arra felhatalmazott vezetQje az utalványozás jogával felruház
Alapbizonylat: az az írat, okmány, amely jogilag megalapozza a pénztárba történQ befizetés, illetve a pénztárból történQ kifizetés elrendelését, amelynek alapján a pénztári kifizetési-, illetve bevételi bizonylatot kiállítják
Pénztári számfejtQ: olyan alkalmazott a pénztáros mellett, aki napi pénztári forgalommal együttjáró be-, illetve kifizetési bizonylatokat kitölti, az alapbizonylatokat ellenQrzi
PénztárQr: a pénztárostól, a számfejtQtQl, az utalványozótól független személy, aki ellenQrzi, a pénztári bizonylatokat alaki és tartalmi szempontból, a napi pénztári forgalmat tartalmazó pénztári jelentést, a készpénzen kívül a pénztárban tartott más vagyoni értékrQl vezetett nyilvántartásokat
PénzkísérQk: gazdálkodó szervezetek által megbízott személyek, akik a pénz felvételére jogosult vállalati munkavállalót a hitelintézettQl a vállalkozás pénztáráig kísérik és pénzfelvevQvel együtt felelQsek az általuk szállított készpénzért
Elektronikus fizetQeszköz: olyan dolog, amely birtokosa számára lehetQvé teszi, hogy a hitelintézettel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, bankszámlája terhére készpénzt vegyen fel, vagy a vásárolt áruk (szolgáltatások) ellenértékét kiegyenlítse
Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközök: olyan eszközök, amelyek segítségével birtokosa rendelkezhet a hitelintézettel szemben fennálló bankszámla követelésérQl. Pl. bankkártya
Elektronikus pénzeszköz: az a távolról hozzáférést biztosító eszköznek nem minQsülQ, újratölthetQ fizetQeszköz, amelyen értékegységek elektronikus úton tárolhatók, és a tárolt érték erejéig arról, illetve azzal fizetés teljesíthetQ
Bankkártya: olyan fizetési eszköz, amelyet a kártya kibocsátására jogosult hitelintézet, jellemzQen bank bocsát ki, és amellyel a kártya tulajdonosa bankszámlájáról kp-t vehet fel, vagy tényleges vásárlásai, illetve igénybevett szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítheti
Hitelkártya: olyan bankkártya, amellyel végzett kártyamqvelet értéke azzal az összeggel haladhatja meg a kártyához tartozó folyószámlán rendelkezésre álló összeget, amilyen összegq hitelt biztosít a hitelintézettel kötött megállapodás
Betéti kártya: olyan bankkártya, amellyel végzett mqveletek értéke nem haladhatja meg a kártyához tartozó folyószámlán lévQ követelés összegét
Csoportos átutalási megbízás: azonos idQben, azonos jogcímen több jogosultnak átutalási fizetés teljesítése
Csoportos beszedési megbízás: a jogosult az azonos jogcímen Qt megilletQ követeléseirQl megbízásokat kötegelve nyújtja be a számláját vezetQ hitelintézetnek azzal, hogy a beszedési megbízásban meghatározott követeléseket a bankszámlája javára és a fizetésre kötelezett bankszámlája terhére
Akkreditív fizetési mód: az a fizetési mód, amely lehetQvé teszi, h a vevQ és az eladó közé belépjen egy olyan hitelintézet, általában bank, amelyben az eladó és a vevQ egyaránt megbízik
Akkreditív nyitás: bank azon tevékenysége, amellyel levélben kötelezQ fizetési ígéretet tesz az eladónak
Külkereskedelmi tevékenység: termékek, valamint szolgáltatások exportját és importját értjük
Kereskedelmi hitellevél: olyan okirat, amelyben az azt kibocsátó bank arra vállal kötelezettséget, h az elQírt okmányok idQben történQ bemutatása esetén az okmányok bármelyik jóhiszemq birtokosának kifizeti a hitellevélen feltüntetett összeget
Okmányos beszedvény: olyan fizetési mód, amellyel az eladó azzal bízza meg bankját, h a leszállított exportárú ellenértékét a vevQtQl az átadott okmányok alapján szedje be és fizetés esetén az okmányokat adja át a vevQnek
Vinkulált okmányos inkasszó: az eladó bankja megküldi az okmányokat a külföldi banknak, amely az adóst megkeresi, és kísérletet tesz a követelés beszedésére
Nem vinkulált inkasszó: az eladó az árut közvetlenül a vevQ címére és rendelkezésére adja fel az áruokmányokat pedig a beszedési megbízással együtt a bankjának küldi meg. Az eladó bankja megküldi az okmányokat külföldi levelezQ partnerének, amely felszólítja a vevQt az áru ellenértékének megfizetésére.
Nyitott céghitel: az exportQr a vevQtQl független biztosítékot nem kap.
Fedezett céghitel: az exportQr a vevQtQl független biztosítékkal rendelkezik. Pl:(bankgarancia, v. bankkezesség)
BelsQ klíringköri elszámolás: az az elszámolás, amikor a hitelintézet saját számlatulajdonosainak egymás közötti pénzforgalmát elszámolja.
Helyi tételek: az azonos számlavezetQ helyen vezetett számlák közötti pénzforgalmi tételek.
Helyközi tételek: az egyazon hitelintézet különbözQ számlavezetQ helyen vezetett számlák közötti pénzforgalmi elszámolások.
KülsQ klíringköri forgalom: különbözQ hitelintézetek számlatulajdonosai közötti elszámolásforgalom.
Zsirórendszer: az a rendszer, mely lehetQvé teszi, h a rendszerhez kapcs. Hitelintézetek és azok ügyfelei közötti pénzmozgások elektronikus üzenetváltás formájában valósuljanak meg.
Nemzetközi fizetQeszköz: az azt kibocsátó ország törvényes fizetQeszköze.
Valuta: külföldnek minQsülQ ország törvényes fizetQeszköze, amely fizetési forgalom lebonyolításában mindig készpénz formában vesz részt.
Deviza: külföldi pénznemre szóló követelés, amely általában bankszámlapénz,v, deviza alapú pénzhelyettesítQ eszköz formájában válik felhasználhatóvá.
Devizaszámla: devizában vezetett bakszámla.
Valutaárfolyam: valamely valuta egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára.
Devizaárfolyam: egyik pénznemnek egy másik pénznemre való átváltásakor alkalmazott árfolyam olyan esetben, amikor a tranzakció nem jár készpénzforgalomban.
Vételi árfolyam: az az ár, amelyen a valuta-, devizamqveletek végzésére jogosult személy,a felkínált külföldi fizetQeszközt felvásárolja.
Eladási árfolyam: az az ár, amelyen a valuta-, devizamqveletek végzésére jogosult személy a külföldi fizetQeszközt értékesíti.
Árfolyamjegyzés: az a tevékenység, amelynek keretében valuták ill. a devizák valamely pénzpiacon egy meghatározott idQben kialakult árát rendszeresen feljegyzik és közzéteszik.
Közvetett árfolyamjegyzés: az egységnyi hazai pénznem értékét fejezi ki külföldi pénznemben.
Közvetlen árfolyamjegyzés: azt fejezi ki, h a külföldi fizetQeszköz 1, 100, v 1000 egysége mennyi belföldi fizetQeszközzel egyenlQ.
Árfolyamrés: a valuták vételi és eladási árának különbözete.
Valutanem középárfolyama: (vételi Árfolyam+eladási árfolyam)/2
Rögzített árfolyam: az árfolyamok deklarált paritás (átváltási arány) körül csak igen szqk sávban mozognak
Túlértékelt valuta: a deklarált paritás a kereslet, kínálat hosszabb távon mutatkozó egyensúlyi szintjénél magasabb
Kötött árfolyam: a valuta, deviza árfolyama hatóságilag rögzítve van
Flexibilis (rugalmas) árfolyam: a kereslet, illetve a kínálat hatására szabadon változik
Valuta parin áll: a valuta és a deviza paritása egybe esik
Valutának díszázsió: a valutaárfolyam alacsonyabb a paritásnál
Valuta ázsió: a valutaárfolyam magasabb a paritásnál
Konvertibilitás: valamely pénznem szabad átválthatósága egy másik pénznemre
Jegybanki szintq konvertibilitás: a valuta és a deviza átváltására csak a jegybank jogosult
KülsQ konvertibilitás: a deviza átválthatósága csak devizakülföldire vonatkozik
BelsQ konvertibilitás: a devizabelföldiek is jogosultak belföldi pénznemet devizakülföldire váltani, illetve külföldi pénznemet belföldi pénznemre szabadon átváltani
De facto konvertibilitás: a valuta az átváltásához devizahatósági engedély szükséges
De jure konvertibilitás: engedélyezés nélküli deklarált átválthatósági forma
Korlátolt konvertibilitás: az átválthatóság a fizetési mérlegnek csak a folyó tételeire terjed ki
Teljes konvertibilitás: a valuták, a devizák átválthatóságának joga egyaránt megilleti a devizabelföldieket és a devizakülföldieket is
Kulcsvaluta: az a valuta, amely a világgazdaságban világpénz szerepét ellátja
Kereskedelmi valuta: az a pénznem, amely a nemzetközi kereskedelmi forgalom lebonyolításában jelentQs szerepet tölt be
Tartalékvaluta: olyan valuta, amely értékálló, árfolyama stabilan erQs, de nemzetközi kereskedelemben elszámolási valutaként korlátozott szerepet tölt be, ám jegybanki tartalékként számba veszik
Láthatatlan export/import: olyan folyófizetési mqveletek, amelyek az áruforgalomhoz közvetlenül nem kapcsolódnak
Viszonzatlan folyó mqvelet: velük szemben nincs közvetlen ellentételezés, teljesítésükre magán-, vagy közokirat, hatósági, bírósági határozat vagy jogszabály alapján kerül sor
Közvetlen vállalkozás: a devizabelföldi részvételével alapított, létesített külföldi vállalkozás, külföldi vállalkozásban való részesedést, továbbá a devizabelföldi által a helyi jog alapján létrehozott fiók
Értékpapír (jogi értelemben): jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezQ okirat
Értékpapír (közgazdasági értelemben): vagyoni jogot megtestesítQ, forgalomképes okirat, számkán megjelenQ összeg, vagy elektronikus jel
Vagyoni jog: az az értékpapírban foglalt jogosultság, amelynek pénzben kifejezhetQ értéke van
Váltó: olyan forgatható értékpapír, amelynek kiállítója vagy elfogadója kötelezettséget vállal arra, hogy a váltón meghatározott összeget meghatározott helyen és idQben saját mag vagy egy harmadik fél fogja megfizetni
Saját váltó: az az okirat, amelyben a váltó kiállítója feltétlen ígéretet tesz a kedvezményezettnek, hogy a váltón feltüntetett összeget a megadott idQben és helyen maga fizeti meg.
Idegen váltó: olyan fizetési meghagyás, amelyen a kibocsátó arra szólítja fel a címzettet, hogy a váltón feltüntetett összeget, a váltóban meghatározott idQben és helyen a kedvezményezettnek fizesse meg
Váltó címzettje: Idegen váltón az a természetes, vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, v más szervezet, akit (amelyet) a váltó kibocsátója fizetésre felszólít, vagy utasít
Kedvezményezett: az a személy, szervezet, akinek (amelynek) a váltó alapján fizetni fognak
Forgató: az a személy, aki a váltót átruházza
Forgatványos: akire a váltót átruházzák
Váltó esedékessége: a váltó fizetésének határnapja
Váltó diszkontált értéke: a váltó leszámítolt értéke
Váltóleszámítolási kamat: diszkontkamat, a váltóleszámítolást végzQ bank haszna
Váltódíj: a banknak a váltóleszámítolási tevékenységével összefüggésben felmerülQ költségeinek és az üzletágon elvárt nyereség fedezetére szolgáló bevétele, százalékban fejezik ki
Váltó viszontleszámítolása: olyan pénzügyi szolgáltatás, amelynek keretében az MNB a bank által leszámítolt váltót az esedékesség napja elQtt megvásárolja
Fedezetlen váltó: a váltókötelezett az esedékességkor fizetésképtelen
Váltófedezeti számla: olyan betétszámla, amelyen a kiállítója, illetve annak elfogadója elQre elkülönítheti, folyamatos feltöltéssel biztosíthatja a váltótartozás megfizetéséhez szükséges pénzt

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. előadás 1. óra 2.óra a1 bioinformatika dendrológia dettre gábor építésszervezés i. építészet filozófia fogaskerék hajtás frazer gamf fizika vizsga hálótervezés házi igaz józsef ii. info juhász istván képlékenyalakítás kidolgozott anyag konjunktúrakutatás kötelező kötelező olvasmány közgazdaságtan külgazdaságtan különleges épületszerkezetek lakoma marketing művészettörténet összefoglaló pápai platón politikatudomány pót rendszerek román sejtbiológia standardizálás szakdolgozat szentmiklóssy szervezeti magatartás szivattyú táblázatkezelés tolsztoj tőkeelmélet vegyes szakjog villamos gépek zh zh feladat