Büntetőjogi alapfogalmak

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarIgazságügyi igazgatásiBüntetőjogi AlapfogalmakBüntetőjogi alapfogalmak

Bünteti anyagi jogi ismeretek

1. A büntetijog fogalma, feladata, alapelvei, a bünteti törvény hatálya A büntetijog a közjogi jogágak közé tartozik, ahol a jogalanyok ­ állampolgár és a hatóság ­ között az alá-fölérendeltségi viszony dominál. A büntetijog fogalmán ­ tágabb értelemben a bünteti anyagi jogot, a bünteti eljárási jogot és a büntetés-végrehajtási jogot értjük. Szkebb értelemben a bünteti anyagi joggal azonosítjuk. A büntetijog két nagy részre osztható: 1./ Általános rész: az összes bncselekményre vonatkozó általános szabályokat tartalmazza. Szabályai jellemzien fogalmakat határoznak meg, leíró jellegek. 2./ Különös rész: az egyes bncselekmények leírását, az un. törvényi tényállásokat tartalmazza. Az itt található jogi norma tükrözi a jogszabályok hagyományos szerkezeti felépítését (hipotézis-diszpozíció-szankció), azzal a különbséggel, hogy itt a hipotézis és a diszpozíció egybeolvad. Így a különös részi büntetijogi norma diszpozícióból és szankcióból épül fel. Feladata: védelmi funkciót tölt be, védi az állami, társadalmi, gazdasági rendet, ill. az állampolgárok személyét és vagyoni javait a bncselekményekkel szemben. A büntetijog megelizi funkciót is ellát pl: meghatározott magatartások büntetéssel fenyegetése, elkövetett bncselekményekért alkalmazott szankciók szerepe a jövibeni bncselekmények megakadályozásában. Alapelvei: a büntetijog egészére ható általános elvi tételeket nevezzük alapelveknek. A büntetijogra érvényes alapelvek a következik: (1) A törvényesség elve (az Alkotmányunkban is szabályozott elv): csak az a cselekmény minisülhet bncselekménynek, amelyet a törvény az elkövetés elitt annak nyilvánított, ill. csak a törvényben meghatározott büntetés alkalmazható. (2) A bnösségen alapuló felelisség (szubjektív felelisség) elve: csak a bnösen elkövetett cselekmény miatt kerülhet sor büntetijogi felelisségre vonásra. (3) A tettfelelisség elve: bncselekmény elkövetése szükséges a felelisségre vonáshoz. (4) Az arányosság elve: a szankciónak az elkövetett bncselekmény súlyosságával arányban kell állnia. (5) A kétszeres eljárás tilalma: ugyanazon bncselekmény miatt az elkövetivel szemben újabb eljárás nem indítható, ha a bíróság már jogerisen elbírálta, valamint ugyanazon bncselekmény miatt kiszabott büntetijogi szankció többszöri végrehajtása is tilalmazott. (6) A büntetijog, mint végsi eszköz (ultima ratio) elve: egy magatartás bncselekménnyé nyilvánítására és büntetijogi szankció alkalmazására csak az utolsó esetben kerüljön sor. Ha a jogsérti magatartás megakadályozása más jogágba tartozó eszközökkel is lehetséges, akkor azok alkalmazandók. A bünteti törvény hatálya Azt fejezi ki, hogy az érvényes törvény kikre, mely területen, milyen idipontban alkalmazható. E szerint idibeli, területi és személyi hatályról beszélhetünk. 1./ Idibeli hatály: a bncselekményt az elkövetés idipontjában hatályban lévi törvény szerint kell elbírálni.

2./ Területi hatály és személyi hatály: a magyar bünteti törvényt kell alkalmazni (1) a belföldön elkövetett bncselekményre akár magyar akár nem magyar állampolgár az elköveti- ez a területi elv, (2) a magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bncselekmény ­ honossági elv, (3) ritkán a nem magyar állampolgár külföldön elkövetett bncselekményére is alkalmazni kell a magyar törvényt (a) ha a cselekmény a magyar törvény szerint bncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendi ­ kettis inkrimináció elve, (b) ha a cselekmény állam elleni bncselekmény ­ állami önvédelem elve, (c) ha a cselekmény emberiség elleni bncselekmény, vagy olyan bncselekmény melynek üldözését nemzetközi szerzidés írja eli (kábítószer-kereskedelem, pénzmosás) ­ feltétlen büntetihatalom elve. 2. A bncselekmény fogalma A bncselekmény a büntetijog egyik alapkategóriája. Fogalma: bncselekmény az a szándékosan, vagy ­ ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti ­ gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Bncselekmény törvényi fogalmának elemei: a) cselekmény: A bncselekmény csakis emberei cselekmény, emberi magatartás lehet. b) bnösség: Bnösség hiányában nem beszélhetünk bncselekményril, és nem kerülhet sor büntetijog felelisségre vonásra sem. A bnösségnek a magyar büntetijogban két formája van, a szándékosság és a gondatlanság c) társadalomra veszélyesség: az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi, vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti d) büntetendiség: egy adott emberi magatartás büntetendivé nyilvánítása, törvényhozó által törvényi tényállásba foglalva. e) Bnösség hiányában nem beszélhetünk bncselekményril, és nem kerülhet sor büntetijog felelisségre vonásra sem. Hatályos jogunk szerint a bncselekmény súly szerint: - bntett: az a szándékosan elkövetett bncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. - vétség: a szándékos bncselekmények közül azok, amelyek büntetési tétele kétévi vagy annál enyhébb szabadságvesztés, ill. minden gondatlan bncselekmény. 3. A büntethetiség feltételei A büntethetiség a felelisségre vonás lehetiségét jelenti, vagyis azt, hogy az egyébként büntetendi cselekmény elkövetijével szemben minden olyan feltétel fennáll-e, amely nélkülözhetetlen a felelisségre vonáshoz. A büntethetiség alapveti feltétele egy bncselekmény megvalósulása. A bncselekmény létrejöttének is vannak feltételei: a cselekmény társadalomra veszélyessége, a törvény által büntetni rendeltsége (tényállásszerség), illetve az elköveti bnössége. Ezeknek a feltételeknek a hiánya kizárja a bncselekmény megállapítását, így a felelisségre vonás lehetiségét is.

Büntethetiség akadályainak a rendszere: (ha valamelyik fennáll, akkor nem valósul meg bncselekmény) a) Büntethetiséget kizáró okok, b) Büntethetiséget megszünteti okok c) Büntetieljárás lefolyását akadályozó okok A büntethetiséget kizáró okok 1. A gyermekkor A hatályos magyar büntetijog az egyén büntethetiségének alsó korhatárát 14. évben határozza meg. ,,Nem büntetheti, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be." 2. A kóros elmeállapot Abban az esetben, ha az agymködésben olyan kóros eredet elváltozások történnek, melyek nem teszik lehetivé, hogy az adott személy felismerje magatartásának lehetséges következményeit, valamint azt, hogy e felismerésnek megfelelien cselekedjen. Az orvosi gyakorlat öt esetet határoz meg: elmebetegség, gyengeelméjség, tudatzavar, személyiségzavar, szellemi leépülés. Ide lehet sorolni a rendkívül ritkán eliforduló kóros részegséget is, amely a kóros elmeállapothoz hasonló állapot. Az ilyen állapotban bncselekményt elköveti személy nem büntetheti. 3. A kényszer és a fenyegetés A kényszer és fenyegetés olyan körülmények, amelyek az egyén akarati képességére hatnak, azt kizárhatják vagy korlátozhatják. A kényszer az emberi testre gyakorolt fizikai ráhatás, amely jellemzien eriszak kifejtésével valósul meg. A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Ha valaki ilyen erik hatása alatt cselekszik és követ el bncselekményt, annak a felelisségre vonása kizárt, amennyiben a kényszer vagy a fenyegetés kizárta a személy akarati képességét. 4. A tévedés A tévedés a szándékosság tudati oldalának egyfajta fogyatékosságát jelenti. A törvény két esetkört szabályoz: - ténybeli tévedés: ide tartozik még 3, a törvényben külön nem nevesített esetkör: a) személyben vagy tárgyban való tévedés b) céltévesztés (elvétés) c) okozati összefüggésben való (lényegtelen) tévedés. - társadalomra veszélyességben való tévedés. 5. A társadalomra veszélyesség csekély foka ,, Nem büntetheti az, akinek a cselekménye az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen." 6. A jogos védelem ,, Nem büntetheti, akinek a cselekménye a saját, illetileg a mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetileg ezeket közvetlenül fenyegeti jogtalan támadás elhárításához szükséges." A jogos védelem nem más, mint az embertil származó jogtalan támadás ellen kifejtett szükséges és arányos elhárító cselekmény.

7. A végszükség ,, Nem büntetheti, aki a saját, illetileg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélybil menti, vagy a közérdek védelmében jár el, feltéve, hogy a veszély eliidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. Jelentis eltérés a jogos önvédelemhez képest, hogy a végszükségi helyzetet nem jogtalan emberi támadás, hanem az un. vészhelyzet (természeti katasztrófa: földrengés, árvíz, tzvész) keletkezteti. 8. A magánindítvány hiánya Vannak olyan esetek, amikor az elköveti büntethetiségének a feltétele, hogy a sértett tegyen egy nyilatkozatot a hatóság felé, hogy kívánja az elköveti megbüntetését. Ezt az akaratnyilatkozatot nevezzük magánindítványnak. A magánindítványok eljárási szempontból két csoportra oszthatók: magánvádas magánindítvány (a bírósági szakaszban maga a sértett képviseli a vádat) és közvádas magánindítvány (a bírósági szakaszban az ügyész képviseli a vádat). 9. Törvényben meghatározott egyéb okok A büntethetiséget megszünteti okok - elköveti halála - elévülés - kegyelem - cselekmény társadalomra veszélyességének megsznése vagy csekéllyé válása - törvényben meghatározott egyéb okok. Büntetieljárás lefolyását akadályozó okok: - magánindítvány hiánya 4. A bncselekmény megvalósulási szakaszai (stádiumai) A szándékos bncselekmények hosszabb-rövidebb idi alatt jutnak el a befejezettség szakaszába. Ez a folyamat az elhatározással kezdidik, ezt követi az elikészület, majd a kísérlet, végül a szándékos bncselekmény befejezetté válik. Ezek a szándékos bncselekmény megvalósulási szakaszai. (1) Az elikészület: adott bncselekmény konkrét elkövetését megelizi elikészíti jelleg magatartások. Ezek az elikészületi magatartások a feltételek biztosítása, felhívás, ajánlkozás, vállalkozás a bncselekmény elkövetésére, ill. a bncselekmény közös elkövetésében való megállapodás. Az elikészület mindig célzatos cselekményeket jelent. (2) A kísérlet: adott bncselekmény elkövetési magatartásának a megkezdése. Kísérlet büntethetisége: - a kísérletre a befejezett bncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. - A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellizni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el.

-

-

Nem büntetheti kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bncselekmény befejezése és az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. A kísérlet már önmagában megvalósít más bncselekményt, akkor az elköveti e bncselekmény miatt büntetendi. (maradék cselekmény)

Alkalmatlan kísérlet: - alkalmatlan tárgy: az elköveti tényállásszer magatartást tanúsít, de a tárgy hiányában a magatartás nem veszélyes a társadalomra, - alkalmatlan eszköz: elköveti által használt eszköz az adott körülmények között, adott mértékben, adott mennyiségben nem alkalmas a kívánt eredmény létrehozására. Maradék cselekmény: ha az elköveti kísérleti szakban maradt bncselekmény miatt nem büntetheti, de ez a cselekménye önmagában is megvalósít egy másik törvényi tényállást, akkor minden esetben meg kell állapítani az elköveti felelisségét. (pl. ölési szándékkal késsel megszúrja a sértettet, de megbánja ­ orvosi segítséget hív ­ sértett életét megmentik (nem emberölés lesz a bntett, hanem sts) (3) Befejezett bncselekmény: a szándékos bncselekmény utolsó stádiuma, adott bncselekmény törvényi tényállásának teljes megvalósulása jellemzi. 5. A bncselekmény elkövetii és típusai Elkövetiknek azokat a személyeket nevezzük, akik elkövetik a bncselekményt, vagyis az adott bncselekmény törvényi tényállásában leírt magatartást megvalósítják, ill. a tényállás keretei közé nem illi cselekményükkel segítik eli a bncselekmény megvalósítását. Az elsi körbe tartozó személyek a tettesek (magatartásuk un. tényállásszer magatartás). A második körbe tartozó személyek a részesek, akik magatartása nem tényállásszer, nem illik a törvényi tényállás keretei közé, de mindenképpen elisegíti az adott bncselekmény elkövetését. Tettesek 3 típusa: (a) önálló tettes: a tettes egyedül, más személy közremködése nélkül valósítja meg a bncselekményt. (b) közvetett tettes: a tettes úgy valósítja meg a bncselekményt, hogy ahhoz egy másik személyt, mint eszközt használ fel. A felhasznált személy általában nem vonható felelisségre. (c) társtettes: ketti vagy ennél több személy közös tevékenységét jelenti, és kizárólag szándékos bncselekményeknél értelmezheti ez a tettesi konstrukció. A részesség két alakzata a felbujtás és a bnsegély. Mindketti közös jellemzije, hogy járulékos jelleg közremködések a bncselekmény elkövetésében. Tettesség nélkül nincs részesség. Mindketti szándékos közremködést jelent, csak szándékos tettesi cselekményhez kapcsolódhatnak (gondatlan bncselekményre nem lehet felbujtani). Részesek 2 típusa: (a) felbujtó: aki mást bncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Magatartására jellemzi, hogy azt mindig a tettesi alapcselekmény elitt fejti ki. A felbujtó felelisségre vonásához szükséges, hogy a tettes legalább megkísérelje a bncselekményt.

(b) bnsegéd: aki bncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. A bnsegély lehet fizikai és pszichikai. Fizikai: figyeli (,,falazó") magatartás a bncselekmény helyszínén, pszichikai: tanácsadás, biztatás az elkövetés módjára nézve. Gondatlan bncselekményeknek csak tettese lehet. 6. Társas bnelkövetési alakzatok Gyakori, hogy egy adott bncselekményt nem egy, hanem több személy valósít meg. Btk-ban szabályozott három társas bnelkövetési alakzat: csoportos elkövetés, bnszövetség és a bnszervezet. - Csoportos elkövetés: ha az elkövetésben legalább három személy részt vesz, nem feltételez különösebb szervezettséget. Nem feltétel, hogy a csoport valamennyi tagja büntetheti legyen (2 nagykorú + 1 kiskorú stb.), csoportnak minisül az is, ha egy tettes mellett részesek vesznek részt a bncselekmény megvalósításában. - Bnszövetség: ha két vagy több személy bncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik és legalább egy bncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bnszervezet. A csoportos elkövetéshez képest bizonyos szervezettséget mutat (szerepek felosztása, végrehajtás megtervezése, hasonló bnözési lehetiségek keresése). Tagjai lehetnek tettesek és részesek egyaránt. - Bnszervezet: három vagy több személybil álló, hosszabb idire szervezett, összehangoltan mködi csoport, amelynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendi szándékos bncselekmények elkövetése. Az ilyen elköveti nem bocsátható feltételes szabadságra, a büntetés végrehajtása ne függesztheti fel. 7. A bncselekményi egység és halmazat Ha az elköveti egy bncselekményt követ el, azt egységnek nevezzük, ha többet annak neve többség. A bncselekményi egység két alaptípusa a természetes egység és a törvényi egység. A törvényi egységnek magának is több típusa van: - folytatólagosan elkövetett bncselekmény - összetett bncselekmény - összefoglalt bncselekmény Bnhalmazat: ha az elköveti egy vagy több bncselekménye több bncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. Halmazat fajtái: - alaki halmazat: ha az elköveti egy cselekménye több bncselekményt valósít meg. a) egynem alaki halmazat: ha az egy bncselekmény több azonos bncselekményt valósít meg b) különnem alaki halmazat: ha az egy bncselekmény több különbözi bncselekményt valósít meg. - anyagi halmazat: ha az elköveti több cselekménye valósít meg több bncselekményt. a) egynem anyagi halmazat: ha az elköveti több cselekménye több azonos bncselekményt merít ki b) különnem anyagi halmazat: ha több cselekménye különbözi bncselekményeket valósít meg.

A halmazat minden esetében lényeges, hogy a megvalósult több bncselekményt egy eljárásban bírálják el. 8. A büntetijogi szankciók. Büntetések és intézkedések A magyar Bünteti Törvénykönyv a büntetijogi szankciók két alaptípusát különbözteti meg: a büntetéseket és az intézkedéseket. A két szankció közül a büntetés az elsidleges, a bncselekmények rendszerinti gyakoribb szankciója a büntetés. A Btk. is csak a büntetés fogalmát határozza meg. Büntetés fogalma: bncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetések és az intézkedések rendelkeznek közös fogalmi ismérvekkel: 1. a szankció mindig vmilyen joghátrányt, vagyis hátrányos jogkövetkezményt tartalmaz 2. csak bncselekmény elkövetése miatt és csak a törvényben meghatározott szankció alkalmazható 3. csak büntetibíróság alkalmazhatja (kivéve a megrovást és a pártfogó felügyeletet 4. büntetijogi szankció kényszerrel is érvényesítheti 5. meghatározott cél elérése érdekében történik az alkalmazása. A büntetés célja: elsidleges célja a társadalom védelme. A büntetéseknek két csoportja van: I. Fibüntetések: a) szabadságvesztés: ez lehet határozott ideig tartó és életfogytig tartó b) közérdek munka: lényege, hogy az elítélt köteles a bíróság által meghatározott munkát a heti piheninapon vagy szabadnapján ingyenesen elvégezni. A munka kiválasztása során figyelembe kell venni az elköveti képzettségét, ill. eü. állapotát. Legrövidebb iditartama 1 nap, leghosszabb iditartama 50 nap. c) pénzbüntetés: a legnépszerbb fibüntetés. II. Mellékbüntetések: a) közügyektil eltiltás: súlyos jogfosztó jelleg mellékbüntetés. A ketti évet meghaladó szabadságvesztés mellett ez a mellékbüntetés alkalmazásra kerül. Tartama: 1-10 év, a jogerire emelkedéstil számítjuk és nem számít bele az az idi, amely idi alatt az elítélt a szabadságvesztését tölti. b) foglalkozástó eltiltás: lehet végleges hatályú vagy határozott ideig (1-10 év). Véglegesen az tiltható el, aki a foglalkozása gyakorlására alkalmatlan vagy arra méltatlan. c) jármvezetéstil eltiltás: jellemzien a közlekedési bncselekmények elkövetése esetén alkalmazott mellékbüntetés. Az eltiltás tartamára vonatkozó rendelkezések megegyeznek a foglalkozástól eltiltás kapcsán megismert szabályokkal (végleges vagy határozott ideig). d) kitiltás: kizárólag a Btk-ban meghatározott bncselekmények esetében alkalmazható. E mellékbüntetés iditartama: 1-5 év, végrehajtását a rendirség ellenirzi. e) kiutasítás: kizárólag nem magyar állampolgár elkövetivel szemben alkalmazható, bármely bncselekmény miatt, bármely fibüntetés mellett. Menekültként elismert személyek nem utasíthatók ki. Tartama lehet végleges, vagy határozott ideig (1-10 év).

f) pénzmellékbüntetés: az egyetlen mellékbüntetés, amely nem jogfosztójogkorlátozó jelleg, hanem anyagi hátrányt tartalmazó jogkövetkezmény. A büntetijogi intézkedések Eltérés a büntetés és az intézkedések között: - a büntetés mindig feltételezi az elköveti bnösségét, az intézkedések nem minden esetben. - az intézkedések esetében az egyéni megelizés hangsúlyosabban jelentkezik. - az intézkedések alkalmazása nem keletkeztet büntetett eliéletet. - vannak olyan intézkedések, amelyeket nem természetes személyekkel, hanem jogi személyekkel szemben lehet alkalmazni. Büntetijogi intézkedések az alábbiak: a) megrovás: legenyhébb büntetijogi szankció, amelyet a hatóság önállóan, büntetés helyett alkalmaz. Igazi joghátránnyal nem jár. b) próbára bocsátás: a bíróság a határozatában nem szab ki büntetést, hanem annak kiszabását próbaidire elhalasztja. Nem minden bncselekmény esetében alkalmazható, hanem bármely vétség esetén, ill. olyan bntettek esetén, melyek büntetési tétele a 3 évet nem haladja meg. További feltétel, hogy a büntetés célja így is elérheti. c) kényszergyógykezelés: kóros elmeállapotuk miatt nem büntetheti személyek meghatározott csoportjával szemben ­ önállóan, büntetés helyett ­ alkalmazandó. Az egyetlen határozatlan iditartamú szankció a magyar jogban, akkor kell megszüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. Végrehajtása zárt intézetben történik (Igazságügyi Megfigyeli Elmegyógyító Intézet IMEI). d) kényszergyógyítás: kifejezetten az alkoholista elkövetikkel szemben alkalmazható, ha a bncselekmény elkövetése ezzel az életmódjával függött össze. Az intézkedés csak hat hónapot meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés-büntetés mellett alkalmazható. Kábítószerélvezi vagy kábító hatású anyagot fogyasztó személlyel szemben nem alkalmazható. e) elkobzás: bármely büntetés vagy intézkedés mellett, vagy akár önállóan is alkalmazható. f) vagyonelkobzás: egészen napjainkig a mellékbüntetések között szerepelt. 77/B­77/C § hatályos szabályain szerint viszont büntetés vagy intézkedés mellett, avagy önállóan is alkalmazható intézkedés. A vagyonelkobzás kiterjedhet az egész vagyonra, a vagyon egy részére, meghatározott vagyontárgyra, ill. el lehet rendelni pénzösszegben is (pl. ha a vagyon már nem lelheti fel.) g) pártfogó felügyelet: kifejezetten járulékos jelleg intézkedés, mindig vmi mellett alkalmazható. Ez lehet a feltételes szabadság, a próbára bocsátás stb. h) jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések: minden szempontból speciális jellegek. 9. A büntetés kiszabása A büntetéskiszabás a bíróság azon tevékenysége, amikor a vádlott büntetijogi felelisségének megállapítását követien a törvényben eliírt keretek között meghatározza a büntetés nemét és

annak mértékét. A büntetést a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjon a bncselekmény és az elköveti társadalomra veszélyességéhez, a bnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosbító és enyhíti körülményekhez. A törvény két tényezit említ, amelyekre a büntetés kiszabásakor mindig figyelemmel kell lenni: (1) a büntetés célja, (2) a törvényben meghatározott keret. A büntetés enyhítése Az enyhítés 3 típusát különböztetjük meg: a) egyfokú enyhítés: a bíróság a büntetési tételkeret minimumánál enyhébb büntetést szab ki b) kétfokú enyhítés: kísérlet és bnsegély esetén kerülhet rá sor. c) korlátlan enyhítés: bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése Bizonyos szempontból az intézkedésként szabályozott próbára bocsátáshoz hasonlít, de amíg a próbára bocsátás esetében a bíróság a büntetést nem szabja ki, hanem annak kiszabását elhalasztja, addig a végrehajtás felfüggesztése során a bíróság eliször a büntetést kiszabja, és ezt követien annak végrehajtását felfüggeszti. Hasonlóság, hogy a bíróság egy további esélyt ad a súlyosabb szankció elkerülésére. Nem minden büntetés végrehajtása függesztheti fel, kizárólag: - az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés, - különös méltánylást érdemli esetben az egy évnél hosszabb, de két évet meg nem haladó szabadságvesztés, - a pénzbüntetés. Hasonlóan a próbára bocsátáshoz, itt is megjelenik a próbaidi, amelynek sikeres eltelte a büntethetiség megsznését eredményezi. Két esetben eleve kizárt a végrehajtás felfüggesztése: - ha a bncselekményt bnszervezetben követték el, - ha a szándékos bncselekményt egy korábbi szabadságvesztés végrehajtásának befejezése elitt, vagy felfüggesztésének próbaideje elitt követte el. A mentesítés A bnelköveti társadalomba való visszavezetését jelenti, a mentesített személyt ugyanis büntetlen eliéletnek kell tekinteni. A mentesítés folytán az elítélt mentesül azon hátrányos jogkövetkezmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabály fz. A mentesítésnek a Btk. három típusát különbözteti meg: a) törvényi mentesítés: automatikus, meghatározott idipontban, ill. idi elteltével áll be, b) bírói mentesítés: ezen belül: - utólagos bírói mentesítés: mindig kérelemre történik, kedvezibb, mint a törvényi mentesítés, mert az ott meghatározott idi fele részének eltelte után mentesül az elítélt. - elizetes bírói mentesítés: kizárólag a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése során alkalmazható, kérelemre történik, az elítélt nem a próbaidi leteltének napján, hanem korábban, az ítélet jogerire emelkedésének napján mentesül. c) kegyelmi mentesítés: köztársasági elnök hozhatja meg.

10. Fiatalkorúakra vonatkozó speciális rendelkezések Fiatalkorú az, aki a bncselekmény elkövetésekor a 14. életévét betöltötte, de a 18. ­at még nem. A fiatalkorúval szemben alkalmazott szankció elsidleges célja, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlidjék és a társadalom hasznos tagjává váljék. A szankciók közül a törvény szerint az intézkedéseket kell preferálni. A szabadságvesztés vonatkozásában lényeges, hogy - életfogytiglani szabadságvesztés nem alkalmazható, fegyházfokozat nincs, - legrövidebb iditartama bármely bncselekmény esetén 1 hónap - rövidebb a kiszabható maximuma is. Közérdek munkát csak akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor a 18. évét betöltötte, a pénzbüntetés alkalmazásának feltétele az önálló kereset vagy megfeleli vagyon. A mellékbüntetéseket illetien: a közügyektil eltiltás csak egy évet meghaladó szabadságvesztés mellett alkalmazható, ill. a kitiltást nem lehet alkalmazni a megfeleli családi környezetben éli fiatalkorúval szemben. A próbára bocsátásra bármely bncselekmény esetében sor kerülhet, ill. kizárólag a fiatalkorúakkal szemben alkalmazható intézkedés a javítóintézeti nevelés. Tartama 1-3 évig terjedhet.



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2004 3. óra a mű analízis analízis dolgozat megoldás athén bikém biogeográfia biotermékek csehov életmód eloadas etnikai kisebbség fogyasztás gazd.töri gazdaságtan gótika házi hőtan igaz józsef jpg koncentráció környezettechnikai műveletek és gépek közgáz közpolitika logika minden ami valszám minőség nemzetközi gazdaságtan növények pcd pol.komm pricing strategies programozás puska román sejt szerep szerves kémia szocializáció szövegszerkesztés tanulás tartály település termelésmenedzsment topográfia török vergilius villamos gépek vízlágyítás